L. évfolyam. Budapest, 1907. m ájus 26-án.

2 1. szám.

CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja II M. kir. Csenuőrségi Zsebköo) v s z e l'kesztő-bizo ttsága .

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre __ 6 k oron a . I Megjelenik Egész évre 12 korona. Negyedévre 3 k orona. minden vas~rJJ <lp. S ZERKESZTŐSÉG ÉS K I ADÓHIVAT A L

Budapest. IV. Egyetem-utcza 4 sz.

Egy helyes megfigyelés. Irto. : 17i1'áy László csendőrszázados.

Nem ritkán esik meg, hogy különösen nagyobb fon­toeságu esetek szinbelyén aUr tudatlanságból, aká,r gonrlathnságból 'Vagy szálldékosan a léteze tt nyomok, melyek a nyomozállra igen lényegesek, valaki által vagy teljesen megsemmisittetnelt V!\gy megváltoztat­nak il a nyomozó csendőr ezt lát,·a. - mert mindig azt hallja, hogy a belyesen megejtett helyszini szemle képezi alapját egy sikeres n,romozásnak, _ zavarba jön B feledi, hogy helyszi.ni szeml,;t az ilyen nem várt esetben közveh-e, pnbatolás ut j án. azaz fl. belyszinén először megjelent szemtanuk bemon.Jásai alapján is lehet tartani. illetve legalább hozzávető leg meg lehet állapitani. hogy, ha fl. nyomozó csen dőr lett volna az első szemtanu. vallY ba a nyomok teljesen épek marad ­tak volna, mit lehetett volna tapasztaln ia olyant, a mi a további nyomozó cselekmenyeknek irányt szabhat.

ilyen esetekben különös gondot ltell forditani arra, hogya nyomok mily módon és mily czélzattal lettek megv;Utoztatva vagy megsemmisiLvo, mert ha érdek, szándékosság lappang ezen úgynevezett védekezés ,agy mondjuk eJtussoIas mögött, egy erős támpontot talál a nyomozó közeg a további nyomozó.cselekményeknek irányitására.

Egy ilyen esetben m egejtett nyomozás lefolyása a következö volt.

1903. évi január hó 7-én virradóra Sas s Pál felső­szentgyörgyi tanyai lakos fl fe lsőszentgyörgyi határban a Buclapest fe lé vezetö út mellett az árkon belül három­négy lépésnyire egy szántáson meggyilkolva találta Lakatos János szintén felsőszentgyörgyi tanyai lakost, s mert a felismert hanyatt fekvő hulla mellére egy üres pénztárcza volt téve, ő is mindjárt rablógyilkos­BlÍ.gra gondolt. '.

Még az nap a hnlla bizottságilag felbonczoltatott s a bonczolásná l az esetről <h·tesült Zingay Gyula járás­őrmester (akkor még csak őrmester), mint illetékes örs­parancsnok a nyomozás érdekében jelen lévén, az orvosok azon szakvéleményéröl értesillt, hogy a halál fojtogak'ls hövetkez tében állott be, ele maga is látta, hogyanynkon igen erŐs szorítás nyomai vann ak, a gége majdnem teljeseu össze van zúzva, s a Bérüléselt­ből ítélve, nem valószinütlen, hogy a gégetájra még csizmasaroilhl is intéztetett egy-két rugás a földre ,aló letepert's után.

A jári\ siírmestern "k feltiint. hogy II nyakon látszó fojtógatá í nyomok látszólag egy oldalról es peclig bal­kéztől ererlbetn ek. s bogy különösen nagy tenyerü és bORAZt1 ujj II egyénIől származhatnak.

Épen ezen körülmény képezte a nyomozásnak, _ a mint látni fogj nk - heiyes kiinduló pontját.

Számon tartotta azonban a járás6rmester azon furcsa ,ielenséget is, Logy It hozzátartozók fl hullit siettok J ászberénybe beszállítani s ezen eljárás mögött bizo­nyoS' czélzatosságot vélt lappangani, ezért a helyszini szemlét árm is kiteljeszkedve igyekezett megtnrtani, hogy a tahí.!bató nyomok arányban állanak-e az ott megjelentek számá~al s hogy a szüksegesn61 nagyobb mozgolódás, esetleg szándékos tnposás nem fedez­hető·e fel?

Bár a nyomok ezen ötletet feltétlenül nem támogat­ták. mégis fl járásőrmester tovább tápIaIta azon gyanú. ját, hogy a nyomok elvitltoztatása, eltüntetóse nem tudatlanságLól, hanem sZ;indékosságlJól szármnzik mit megerősitelt Lenne a bulla hirtelen elszálJitása is.

Szemle után a meggyilkolt házbeliei és a környék. beli tanyIti lakosok kikerdezteltek, miközben a meg­gyilkolt Mari ne,ii leánya azt hangsúlyozta, hogy apját csal< pénzeért gyilkolhatták meg, mert pénzét mindig magával szokta ,-inni s ez alkalommal is négy-öt ezer korona pénz lehetett nála, a melynek nyoma sem talál­tatott ugyan a hllllánál, illetve csak annyiban, hogy az üres pénztárcza a helyszinén maradt, s a lány mind­járt tápot is igyekezett anni azon gyanunak, hogya meggyilkolt volt cselédjei leheLtel< a tettesek.

SrlSS a meggyilkoltnak a közeli tanyáján lakó MarI és Juli nevü leányait azonnal értesitette a látottakról, kik a hullát a nél)1ül, hogy az esetről a biróságot vagy cS6ndőrséget értesi tették volna. azonnal beszállították Jászberénybe. . , .

NemcsIJ.k ezzel, de azzal is, hogy fl. helysy.men a talajt össze-vissza taposták, a nyomozást szerfelett meg­nebezítették.

Bár ezen körülményeket sem tévesztette a járá~őr­mester szem elől s a ,nyomozást ily irányban is foga­natositotta, melynek folyamán a volt cselédek feltét­lenül tisztázták magukat a gyanu alól, mégis, mert a leány ezen gyanllsitása, erősködése a már felmerült

- := - _-:=:==-:----==== =-- -OSENDÖRSÉ?I L~Pq~_ J !lU7. máJus 26.

gyanus körülményekkel összefüggésben látszott lenni, igyekezett az érveket egy fedél alá hözIll.

Tehát nem maradt más hátra, mint kikutatni, hogy It meggyilkolt hogyan került a tett színhelyére, ki tud· hatott arról, hogy a Bzinhelyen előtalálható s különö' sen, hogyafennebb érintett gyanuokok összes!(yeztet­hetök-e általában az ez esetben fennforgó egyéb körül­ményekl{el?

Megállapitotta. hogy a meggyilkolt előző nap, a,zaz január 6-án Jászberényben járt, onnan délután négy-öt óra közt indult haza egyedül gyalogszerrel s így a tál'olságuúl fogva délután hl1t-hét óra között érhetett a tett szinhelyére, mikorra orvosi vélemény szerint is a hah\! bekövet]{ezte tehető volt.

Tehát nem volt más mód, mint arra következtetni, hogy a tett színhelyén egy vagy több egyén reá lesett, 11 ki tudta, hogy mi járatban van s biztosra vette, hogy alkonyat után tér hazá.

Bár nem volt kizárva, hogy rablási szándék is fenn­forog, mégis azon meggyőződés érlelődött meg a járás­örmestel'ben, hogy valami egyéb érde , szűlte a cselek­ményt.

Bizalmas uton kitudtn a járásőrmester. hogy a meg­gyilkolt Mari nel'ü leánya, ki a hulla elszállitását sür­gette és " helyszinén ok nólkül sokat sürgölődött, for­golódott, Koncsik Péter 2:1 éves szomszed tanyai legény­nyel szerelmi viszonyt folytatott, attól teherbe is esett, a legény az ő kezét meg is kérte, de apja, ki leánya terhességéröl nem tudott, ezen ház,t$ságba bel egyezni vonakodott.

Lakatos (a meggyilkolt), öZI'egy ember lévén, újból akart llősülni, s már ki is volt tüzve az esküvő, mit leá .ya MaTi mindenáron igyekezett megokadályozni.

Ezen körülmenyek irányitották a gyanut a leányra s a szeretőjére Koncsikre, illet>-e nyújtottak alapot azon feltevésre, hogy vagy ketten együtt lehettek a tettesek, I'agy ha a legény volt egyedül, úgy a lean)' okvetlen tudott róla.

Koncsikéknél házkut!ttás tartatván, a legény kalapján és több ruháján a már megkisérelt kimosás után is v~rfoltok találtattak, jobb keze középső ujján pedig nagy sérülés volt, melyről úllitotta, hogy 6·an reggel a lovuk az ujját megharapta s II kalapja, és ruhája is attól lett véres, ámde vesztére, épen bozzátartozói vallomásából kiderült, hogy 6·án délután kezének még semmi baja sem volt s csak 7 ·én reggel látták először sérülését a szülői .

Ezen körülmények összetalálkozl'án a bonczolásnál tapasztalt azon észlelettel, hogy a foj togatás balkéztől eredt, de különben is a legény kézfej e túlfejlett, ujjai igen hosszuak Toltak, azon feltevés volt kézen fekvő hogy Lakatos a legény kezót vagy megütötte vagy meg: harapta, mely után utóbbi csak a ual kezére lévén utalva, azzal hajthatta végre a !P'ilkbsságot.

A lány és legény tagailása ellenére megálla,pittatott, hogy 6-án egész alkonyatíg Lakatosék tanyáján titok-

ban együtt voltak es tel'vezgettek s azután ~ legény el­távozvlt, 8, hely!&inén lesbe állott s mlt,ld mllwr a tettet fojtogatás és csizmal'llgások útján, elk öv~ tte , 8 Lakat~s 1400-1GOO kOl'onányi pénzét a tarczabol elrabolta es az [irea tároz át a halott, mellére tette, a mint ezt a Lakatosék tanyájától a tett szinhelye felé min.tegy 200 lépés távolságban felismerhető nyomok Igazolták, futva menekült LakatoFék tanyájaba úgy 1 ~8-8 óra tájban és lihegve k~rte ft meggyilkolt Juli nevü leányát, hogy megsérült kezét kösse be és adjon nekI VIzet, mert szomjas.

A Koncsikéknél ujólag megtartott kutatásnál a.z istálló nádfedeIében elrejtve 34 korona pénz megtalál­tatott ugyan, de a legény mindvégig tagadott. Eleinte tagadott a lany is, ki Koncsíkkel és a bünjelekkel együtt a jászberényi júrásbiróságnak lett átadva és vizsgálati fogságban tartva, a birói vizsgálat során beismerte, hogy a legény a gyilkosság napján este bevallotta neki, bogy apjat megölte, ele tagadta ezután is, bogy a tervbe előre be lett volna avatva.

Ugyan a biróság a leányt elegendő bizo'nyitékok hiján hónapokig tartó vizsgálat után szabadl:1bra helyezte, de Koncsikot tizenkét él'i fegyház ra itélte el, ki a jogerős itélet kihirdetése után nyomban töredelmesen beismerő I'allomást tett.

Így lakolt elvetemedett cselekedeteél·t, Zingay járás­őrmester helyes megfigyelése és sikeres nyomozása foly­tán egy megátalkodott gonosztevő,

Tanulsá~ ebből az, hogy az esetleg megváltoztatott helyszin semmi esetre se tegye a nyomozó csendőrt

aggoc1almnssfÍ, tétovázóvá. mert időt veszithet s ez a sikert koczln\ztatja; s hogy feltünően elváltoztatott helyzetek mögött mindig valami czélzatosság lappang, a mit kutatni és az eredmény él'dekében felhasználni kell; s végiil, hngy gyilkosság esetében felette fontos, hogy, ha csak lehet, a nyomozó csendőr a hulla bonczo­lásánáJ. mindig jeleu legyen, minden feltűnő vagy gyanus j elenségre ügyelj eu, a jelenlevő vizsgálóhíró, ügyész vagy orvosoktól ezekre nezve lrérdezősködjék (ezen urak ilyen esetben mindig szivesen adnak fel­világosítást) s igyokezzék olyan megfigyeléseket tenni, melyek a szolgálat érdel,ében értékesithetők, mert nem­csak hOIIY biztosabb igy 11 siker, de a gyakorlati tapasz­talatok is bővülnek 6 igen sokszor a sérülés, a sértő­eszköz minémüségére s a halál közvetlen heálltára. adott orvosi vélemény stb. kitudása és mérlegelése sok felesleges fál'adságtól menti meg a nyomozó csendőr t.

A kikérdezésrőL Itta: Soltész In.,.. csendőrfőhadnagy, (Vége).

A biróságnál szoká.sos sorrend szerinti kikérdezést tehát ne kövesse a csendőr, mert ez csak alkalmat a.d a terheltnek arra, hogya mentségéül alkalmas meséjét

1907. május 26. ~-=:::::::::::::=----==- ----, CSENDÖRS~GI LAPOK

elkés~ithesse s minden részlet ét jól átgondolha_ssa annyIra, hogy egyik felelete fedje a másikat.

A terhelt védekezései közt gyakran akadunk olyan momentumokra is, melyek a bizonyitás során döntő befolyást gyakorolnak a terhelt ártatlansága vagy bünös­sége mellett.

azok eredetére nézve kikérdezendö, s ha szükséges és módunkban áll, l'ólttk meggyőződés szerzendő.

Nézzünk egy párat közelebbről. A gyilkosság, ember­ölés vagy testi sértésnél nem ritka eset, hogy a terhel ruháin talált vérnyomokra a tettes azt állit j a, hogy az nem vér, vagy hogy madár vére.

Ekkor van alkalmunk például ko~statálni, hogy a terhelt homlokó,n tényleg megvan az a zúzódás, mit valószinüleg a károssa-l történt dulakodása közben kelet­k~zett, a kályha szögletébe ütven homlokát s mit a véres kályhaszöglet is bizonyit,

Minden terheltnek még akko!' is, ha a cselekmény elkövetésére bizonyitékaink vannak, védelmének elő­adását is meg kell engednünk. Mert lehet hogy valaki, például: ölt, de nagy kérdés, hogy mint támadó ölt-e, vagy önvédelme közben oltotta-e ki támadója életét. Mindezt pedig csakis a terhelt védelmi nyilatkozatának meghallgatása után lehet konstatálni,

A biróság a vegyi vizsgálat utján megállapíthatja, hogy vértől származik-e a ruhán talált folt, avagy sem továbbá, hogy a vér ember (emlős állat) vagy madár vére-e? Azt, hogy ember vére-e, avagy emlős álla té-e, megkülönböztetni azonban nem lehet.

A gyermekgyilkosságnál az orvosszakértő meg tudja állapítani, vajjon a gyermek olve vagy halva jött-e a világra.

A teherben volt nőt orvos vagy bába könnyen felismeri. Mint II dactyloscopiából tudjuk, az ujjlenyomatokból

a tettes személyllzonosságát meg lehet állapítani, pl. ha az üvegen levő újjlenyomatot, a tettes újja lenyomatával összehasonlitjuk.

Okirathamisitásoknál a vakarást, aláírásutánzatokat az irás8zakél'tők górcső vel állapitják meg.

Mérgezéseknél a megmérgezett hullát, ha már el is volt temetve exhumálják (földből kiásatják) s vegyi vizs­gálat utján még hónapok mulva is meg lehet álla­pitani, vajjon n em-e méreg és milyen méreg volt It halál oka.

:aa tehát a terh elt kikél'dezésekol' olyasmit hoz fel védelméül, minek igazságát, mint fennebb láttuk, szak­értő ileg meg lehet állapitani, a csendőr ne kisérelje meg neki kimutatni, hogy a szakértői vizsgálat során állitása valódisága miként dönthető meg, mert lehet hogy az e tél'en még laikus terhelt megszeppen s be­látva, hogy rossz uton igyekszik magát tisztára mosni, a biróság előtt ezen állításait letagadja, vagy elhallgatja, s így egy fontos bizonyitékot semmisitett volna meg a csendőr fenti magyal'ázgatásávaL

A terhelt ilyen védekezéseit tanuk előtt szépen fe l­jegyezget jük s a biróságuak bejelent jük, mely majd a szakértői vizsgálattal a terhelt hamis állitásaira ráczá­foIván , alapot talál a tettes elitélhetésére.

Nem mulaszthatom el itt kiemelni, hogya terhelt ki­kérdezéeét a Szolg, ut. 122, §-ában felsol'olt esetekben annak személymotozása előzze meg, mert egyrészt ekkor is találhatunk a terheltnél olyan tárgyakat vagy bizo­nyitékokat, mik a oselekmény elköveiésének ueigazolá· sánál fontossággal birnak, tehát bünjeleket, másrészt biztositva leszünk a terhelt szökése és támadása ellen, ha a nála levő hímadó eszközöket, fegyvert s a szökés elősegitésére alkalmas tárgyaht, paprikát, vitrioIt, kötelet stb. elszedjük tőle.

A Bzemélymotozáskor szemügyl'c veendő a terhelt külseje, esetleges sérülései, különös isme!'tetőjelei, s

Lehet azonban, hogy mi is téves uton keressük a tettest, s akkor mi sem szükségesebb, mint hogy e téve­dés ünket mielőbb felismerjük, hogy új irányban kutat­hassunk. Például, ha a terhelt azt áll it j a, h .. gy a kritikus időben ö épen lábtöréssel a kórházban feküdt " ezt be is tudja igazolni, akkor ártatlansága kétségtelen,

Megesik azonban, hogy a terheltet védelme előadá­sára felszólitván, az se igent, se nemet nem mond, hanem hallgat, Ekkor fel kell világositani, bogy hall­gatással nem csak hogy ártatlanságát nem bizouyítja, hanem ígen is gyanussá teszi magát, mert elképzelhe­tetlen, bogy ha ártatlan volna, az ártatlanságát bizo­nyitó kör li/ményeket elő nem adná, hanem azzal, hogy hallgat azt igazolná, hogy nincs semmi bizonyitéka ál"tqtlansága mellett s azért hallg.lt, Ebből kífolyólag mondja már a rómú jogász is, qui

tacet, assentire videtur, (a ki hallgat, beleegyezni látszik,)

A terhelt kikérdezését a tannk kikérdezése előzi meg. A tanut a Szolg. ut, értelmében a többi tanu s a ter­uelt távollétében kérdezzük ki és pedig két bizalmi férfiu folytonos jelenléteben,

Legtöbb tltnll nem akar a dologról tudni, mert úgy gondolkodik, hogy nem fog ő a birósághoz járni, mert az költséggel BS munkamulasztással jár, másrészt, mert fél a terhelt bosszujától, végül mert a pórnép azon okta­lan hiedelemmel van a tanuskodásról, hogy szégyen ,törvénybe járni". Nem is egy megy ki közülök szem­lesütve a l,özségházáról vagy a esendőrlaktanyából.

Ilyen tanu felvilágositandó s figyelmeztetendő, hogy a látottakról vagy hall ottakról tanuságtételt tenni ember­tVJ'si kötelessége s erre mindl'nkit a törvény is kö­telez,

A csökönyös tanukat pedig, kikről be van bizonyitva, bogy az esetnél jelen voltak, ha a fenti' figyelmezte­tésre sem nyilatkoznak, mint tanuk at abiróságnak jelentse be azzal, hogy N. N. állitásai szerint az eset­nél mint szemtanuk jelen voltak, azonban a nyilat­IlOzattételtől elvből tartózkodnak,

A csendőr különösen a boszuáll6 természetű terhel­teJ< ellen megejtendő tanukikérdezések alkalmával a terheltet úgy őriztesse, hogy az . észre ne vegye, ne

M4 CSENDŐRSÉG! LAPOK 1907. m6.jus 26.

láthassa, hogy ki jön ellene tanuskodni; ezt kivánja a tanuk személy- és vagyon biztonsága.

A csökönyös tanuk felvilágositandók, hogy kikérde· zésük hivatalos titok s a csendőröknek a hallottakat még akkor seID szabad elárulniok, ha egykor a testüle­tet elbagynák, azonban a közérdek szempontjából aján· latos, ha nyilatkoznak, s igy lehető vé teszik, hogy a terhelt elitéltessék s így a vidéken lakó embertársaikat megszabaditják a gonosztevő garázdálkodásaitóL

Osakis a tanuság tétel és feljelentésről való ily ferde felfogás mellett tudtak garázdálkodni a szegény legények éveken át, a nélkül, hogy bárki Lis feljelenteni merte volna őket, inkább valóságos sal·czot fizettek a hara­miáknak, csakhogy békességük legyen tőlük.

Óvakodjunk azonban a terheltet avagy tanukat erő· szak vagy fenyegetéssel vallomásra kényszeriteni, nem csak azért, mert az ily erőszakoskodás szigoru meg­torlás! von maga után, hanem azért is, mert az ily módon kicsalt vallomás értéke a biróság előtt azonnal halomra dől, rillhelyt csak látszata bizonyul be annak, hogy a tanu vagy terhelt csak kényszerből nyilatkozott úgy, mint a hogy a csendőr jelenti.

Hátra van még a ká.ros, jobban mondva a panaszos kikérdezése.

E két elnevezést szándékosan yálasztom el, mert sok­szor a panaszos még nem káros 8 épen ez az, mit fej tegetni szándékozom.

Sok tékozló korhely ember, hogy pazarlásait palás­tolja, hozzátartozói előtt rémmeséket kohol ki, hogy itt vagy ott támadták meg s fosztották ki s mozgósitja az egész vidék csendőrségét nem létező támadói felkuta· tása végett.

Kár, hogy a törvény ezekre is ki nem terjeszti a kihágási büntetőtörvénykönyv 40. szakaszát, mert ezek méltán megérdemelnék a büntetést, a miér t napokig hiába fárasztj ák a csendőrséget s nem ritkán ezek miatt kelnek ki az előljárók a sokszor már tehetetlen és tanácstalan legénység ellen, mely hasztalan törekszik ily esetben eredményt elérni.

Vannak végül panaszosok, kik holmijukat betörés, tüz ellen biztosítják, voltaképen pedig maguk abetörők és gyujtogatók vagyoni spekuláezióbóL Ezekkel szemben azonban már van §. a büntetőtörvénykönyvben.

Ilyen panaszosok alapos kikérdezése legyen a csend­őr legelső teendőj e mielőtt a nyomozáshoz látna.

A csendőr mondassa el a panaszossal az esetet birálj a meg, vajjon van·e lehetőség a panaszos leirásá: ban s megeshetett· e tényleg a panaszoson a vagyoni vagy egyéb sérelem. Hogy itt is éleslátással kell birnia a csendörnek, az az alábbi esetből is látható.

Egy vidéki postamesternő ledér életet él ve, többet költött, mint a mennyi tellett volna. Egy alkalommal félve a felügyelői rovancsolástól, betörés t j elentett be az örsnek azzal, hogy éj jel két kormos alak törte be ajtózárját s őt lelövéssel fenyegetve, a pénztárban levő készpénz átadására kényszeritette.

A nyomozó járőr miu··már azon volt, hogy széles­körü hajszát indítson az ismeretlen tettesek ellen, rilldőn a járőrvezető ismerve a postamesternő életmódját kétel­kedni kezdett a panaszos állitásában s mérlegelni kezdte, hogy lehetséges volt· e a betörés és kutatását tényleg siker koronázta.

Feltünt neki ugyanis, hogy a betörés zaját az egy födél alatt lakó kovács vagy annak családjából bárki is, nem hallotta; továbbá, hogy az éjjeli őr, ki mindenkor tanujeiét adta éberségének, azt álliiotta, hogy már kOl'a hajnalban köszönt a postamesternőnek, de az neki a betörés felől akkor még semmit sem emlitett.

Észrevette továbbá a csendőr, hogy a postamesternő kezefején horzsolás van s kutatva a horzsolás okát, meg­állapitotta, hogy az ajtózár egy kiálló vasa véres és hogy a zár egy másfél czentiméter szélességü vésővel lett felfeszítve.

Kutatásánál a véletlen is segitett, mert a szomszéd· ságban lakó kovács épen egyik elveszett hasonméretü vésőjéért szidta inasát, ki kinjában kikotyantotta, hogy a minap a postamesternő járt a miihelyben s távoz­takor észrevette, hogy a köténye alá rejtve, magával vitte a keresett vésőt. A táviratilag értesitett posta· igazgatóság kiküldött je is terhelő adatokat fedezett fel, a mennyiben feltünt neki, hogy noha a postahivatalnál már napok óta nagyobb pénzösszeg feküdt, azt a posta­mesternő a szabályzat értelmében az igazgatóságnak nem szolgáltatta be, hanem hivatalában tartogatta.

Ennyi gyanus körülmény merülvén fel a posta­mesternő ellen, az némi habozás után végre sirva ismerte be, hogy a betörő ő maga volt.

Ime láthatjuk, hogy a panaszos alapos kikérdezése sem lényegtelen, mert evvel is körülbelül ugy vagyunk, rillnt az Ol'VOS a beteg kikérdezésével, hogyannál tisz· tábhan látjuk, hogy hol van a baj, minél részletesebben nyilatkozik a panaszos s minél jobban vesszük őt szemügyre.

Rendőrkutyák Hamburgban.

A hamburgi rendőrségnél nagyobb csapat kutya van alkalmazásban. A kutyák leginkább a város külső terü­letén, elhagyatott helyeken szolgálatot teljesítő őrszemek mellé vannak beosztva.

A kutyákat a rendőrőrszobák renclesen saját költsé. gükön szerzik be, még pedig tanulatlan állapotban és cs~k tulajdonosaik által lesznek a szolgálatra kiképezve. Mlhelyt a kutya a szükséges kiképzési fokot &Iéri, a rendőrhatóság veszi át tulajdonába. A német rendőri kutyák nagyobbára juhászkutyák, el e más fajjal is próbálkoztak és kielégitő eredményt értek el.

.. ~ je:e~tékeny eredmény, mely a kutyákkal aránylag l·OVld l dő, alatt eléretett, legfőképen abban nyilvánul, h~gy a ~aros külterülete, mely (IZ előtt hemzsegett a ml~denfaJta ~onoszteYők és csavarg6któl, most ezektől tel.J esen megtIsztult. A hamburgi rendőrség egyik kiváló

CSENDŐRSÉG I LAPOK 245

r

Kozák őrmester . Mukdeni wandzsu nő.

CSENDŐRSÉG! LAPO~ I!lQ7. május 26.

--- --

eredményeket elért kutyája "Collie., mel~ a Ha~burg­Dtlhn\hei rendőrállomás tulajdonát képezI. Coll~e skót juhászkutya- hosszu szőrü, rókaszinü, négy eves es 62 cm. magas. Miután vezetője "vad» állapotban meg­szerezte és teljesen kiképez\e, a hatós'1g vette tul~Jdo­nába. Most már két éve van ,alkalmazásban' es e~ idő alatt ,'előljárói» teljes megelégedését érdemelte kL Gyakran vett üldözőbe és tartóztatott .. fe~ ~mbereket , kik vezetője el ől valami okból menekullll Igyekeztek. Áz is gyakran megesett, hogy egész idegen embereknek, kik nyilt uton megtámadtattak, segitségére stetet~. Mmt életmentő, Collitl különösen olyan esetekben tunt kl, midőn vezetőjét olyan ittas állapotban levő egyénekre tette figyelmessé, kik mámorukban valamely folyam szélén vagy vasuti töltésen aludtak el és minden percz­ben a vizbefulás vagyelgázoltatás veszedelmének voltak kitéve.

Hanem Collie legbravurosabb rendől'i cselekménye mégis az volt, midőn a mult évben két veszedelmes gonosztevő egyszerre szökvén el vezetője elő l, mind a kettőt üldözőbe vette és a szökésben megakadályozta. A nevezetes cselekményt a derék kutya úgy hajtotta végre, hogy mig az egyik gonosztevőt fogai val kabát­jánál fogta le, a másiknak elölábaival nyakába csim­paszkodott. Így tartotta a két szökevényt mindaddig, mig vezetője a helyszinére érve, azokat megbilincselve, .ártalmatlanná tette.

Hanem persze Collie-t a mennyire becsülik és szere· tettel kőrnyezik «feljebbvalrli», annyira gyűlölik a gonosztevők.

Ennek a gyülöletnek nemrég csaknem áldozatu l is esett. Ez év márczius hó 18 és 1~) ike közötti éjjelen történt ugyanis, hogy a külterület egyik házánál a derék kutya két gyanús alakra tette figyelmessé vezetőjét, a mint ezek a ház udvarára behatoltak. Á rendőr követte a gyanus embereket. de mivel azok eltüntek szemei elől, kutyáját eleresztve, keresésükre küldte. Á kutya erre azonnal megfordult és vezetöjétől követve, az utczára futott. Á kapu előtt a Imt,ya csakhamal' meg­csipte az egyik menekülőt és rángaTva, előlábaival vállon ragadta.. Ebben "pillann.tban löyés dördült el és a szegény kutya a lövéRtöl eltalálva a földre zuhant, mig a merénylő villámgyorsan elmenekült. A rendőr ugyan üldözőbe vette, de belátva az üldözés czéltalan­ságát, visszatért a kutyához. Collie ott feküdt a kapu előtt és nagy buzgalommal törülgette szemeit a beha­tolt füst és puskaportól ; mi a mellett biloonyito tt, hogy a lövedék közvetlen feje mellett hatolt el. A rendőr azonnal gondozás alá vette a kutyát és miután szemeit alaposan kitörülgette, akkor vette észre, hogy a golyó a kutya hátsó lábába hatolt. Á lövedéket másnap aperatio utján eltávolitották és Collie csakhamar teljesen felépült. Csakhogy azóta nagyon bizalmatlan minden idegennel szemben és minden olyan mozdulatnál, mely­nek czélját azonnal felismerni nem képes, nagymérvü nyugtalanság vesz rajta erőt. Ilyen körülmények között

nagyon kérdéses, hogy az esemény n.em les~.e .hátr~. nyos befolyással a derék állat jövőbeDI szolgalatl teve­

kenységére. Különben a rendkivüli kedvező eredmények, melyek

a kutyák alkalmazásával elérettek, a bambu~gi rendö~­batósitgot arra ösztönzik, hogy ennek a ketségtelenul fontos kérdésnek, állandóan a legnagyobh figyelmet szentelj e.

KÉPEINKHEZ.

Egy mag'yar mérnök könyve ]Uandzsuriáról.

Á Magyar Földrajzi Társaság könyvtára czimii vál~a­latban .Öt év Mandzsuországban. cúm alatt, Lóczy LaJos kiváló tudósunk elő szavával, igén érdekes munka jelent meg a napokban Gubányi Károlytól.~

Mandzsuország az ntóbbi három esz~endő al~tt. fol~­ton a világhistória előterében állt, a Ja~án-~blnal ha­ború folyamán s a béke megkötésekor IS mint a leg­fontosabb r ásze szerepelt a keletázsiai részeknek. Gubányi öt évig élt itt, építve ez alatt az idő alatt a keletmand­zsuriai orosz vasut egyik szakaszát. Munkája közben sokféle népséggel volt dolga, érintkezett koreai, mand­zsu, khi nai és orosz munkásokkal, urakkal ; átélte a még élénk emlékezetben élő boxer-lázadás borzalmas eseményeit s a japáni háború kitörésekor, munkáját épen bevégezvén, jött haza.

Tanulságos könyvéből a bemutatott n ehány kép mel­lett egy részletet is közlünk a következőkben, melyben a kozákokról találunk érdekes megfigyeléseket.

"Á kellő azámú specziális munkaerő kiválasztása és begyakorlása volt a legelső fontos feladat.

Áz orosz szabadságolt katonaság soraiból bőven jelent­keztek erőteljes, munkabiró fiatal legények, kik közül kiválogattam a czéljaimra alkalmas egyéneket, a kik bár eleinte semmiféle mesterséghez sem értettek, lassan­ként megtanulták a sziklafurást, a robbantásokat, az ácsozatokat és állványok felállítását és a kőműves­munkát. Á munkások betanítása közben kiismerve az egyszenl embereket, határozottan állíthatom, hogy náluk engedelmesebb, ragaszkodóbb és tisztességtudóbb mun­kással soha sem volt dolgom, a kik a megfelelő bánás­mód mellett minden képzelhető irányban nevelhetők voltak és határozott hajlandóságot mutatta k az emelke­désre.

Sokszor eszembe jutott, hogy mennyi bűn terheli az óriási orosz birodalom erkölcsi vezetőit, a kiknek végnélkűli indolencziája és határozott rosszakarata ala­kítja át e minden fejlődésre alkalmas, egészséges fajt a szellemi és erkölcsi elmaradottságban tespedő, nyomo­mit muzsikká.

Á munkások betanítása közben a khinaiakkal is jelen­tékeny eredményeket lehetett elérni, bár sok fáradság és türelem kellett hozzá, míg valamely előttük új dologba belefogtak, míg a földalatti sziklafúrást és az éjjeli mun­kákat megszokták, de a rájuk forditott fáradság soha sem maradt eredménytelen.

Á khinai igénytelenebb ember lévén, mint az orosz, tetemesen olcsóbb bérért dolgozott és így a khínai

* A i\II~gyar Földrajzi T~rsaság könyvtára. Szerkeszti : L6czy LaJo. «Ot év Mand"snorBzo,gban. irta G-uliányi Károly. Nyolcz­vannyolcz képpel. Ára nyolcz korona. Lampel R. könyvkere.ke. dé.a (Wodümar F. éB fiai) réBzvénytá.rsaBág bizomá,nYa.

t 907. május 26. -:=:;---=- -:::=::-- ---::;;-- - -=.::-. CSEND6RSÉGI LAPOK

Kozák tisztek.

munkaerőnek mind nagyobb arányban való alkalmazása az anyagi siker biztoshékául szolgált. .

Az egész ősz és tél folyam án szakadatlanul folyt az alagútban a dolog. Közben a vasút mentén egy-két hun-huz támadáson kivül alig történt valami feljegy­zésre méltó esemény, a mi az epités rendes menetét meg­zavarta volna.

Egy alkalommal a vadászokat riasztották meg a fegy­veres rablók és alaposan elvették a kedvöket az erdők­ben való kalandozástól.

A tai·ma-koúi állomás hivatalnokai közül öten lovon indultak el egy távolabb eső erdőtájra vaddisznó vadá­szatra. Valamennyien jó féla golyós fegyverrel voltak felszerelve és reménykedve várták a kinyomozott vad­disznó csorda megjelenését, mikor egy keskeny eresz­kedőn lefelé haladva, a túlo Ldali hegylejtöröl egyszerre egész golYÓzápor zúdult rájok. Nagy nehezen tudtak csak visszafordulni, miközben egyik ló halálosan megsebe­sűlve esett el a lovasával együtt.

A vadász később II sűrűség védelme alatt szintén megmenekült ugyan, de a vadászkirándulásoktól minden időre elvesztette a kedvét. Több hasonló eset után a Mandzsuria erdeiben folytato tt vadászatok sikere mindig főleg attól függött, hogy a kirándulás alatt a hun·huzok nem ejtettek-e el egy-egy vadászt.

A vadászkalandoknál sokkal komolyabb esemény volt az II rablótámadás, a mit a telepunktől mintegy ötven kilométerre eső kis állomás ellen intéztek a fegyvel'es

kho/a~~~'inÜleg a háboru után elszéledt khinai katonaság csapataiból verődött össze néhány száz. felfegyverzett ember és ejnek idején megtámadva az allomás~: fosz­togatni, rabolni és gyilkolni kezdett. A helyorseg.en mindössze húsz kozák volt; a kik elsánczolt .. hely~lk­ről biztosan lőve, elég jól védték a telepet és tobb mmt

ötven rablót teritettek le. A támadók azonban így is tetemes zsákmánnyal vonultak vissza és számos orosz meg khinai munkás esett az ejjeli támadás áldozatául.

Ez időben a mi kozákjaink is folyton szigorú örjárato­kat t8irtottak az egész környéken. Feleséges bajtársaikat a kevésbbé exponált áUomásokra küldték és a legel­szántabb legények maradtak meg a különálló magányos őrségeken.

Az alagutnál 16 lovas kozák teljesített szolgálatot, kik a telep körül elsánczolt erődöket épitették és szisztema­tikus vedelmi tervet eszeltek ki az esetleges támadá­visszaverésére. A védősánczok legbizto~abb pontján egy sz~lmacsóvával befont magas pózna volt felállitva, a ml arra szolgált, hogy veszély idején éjjel, a meggyuj­tott csóva fellobbanó tüze jelezze a menekülőknek a helyet, a hol biztonságban meghúzódhatnak.

Közben II kozákok vigan éltek és az aránylag nem nehéz szolgálat mellett soha sem fogytak ki a mulato­zásból. Egy részük a könynyen beállható veszélyek mel­lett szenvedélylyel hódolt a vadászat élvezetének és az elejtett vaddisznó húsát, vagy a medve és a farkas bőrét értékesítve, elegendő keresethez jutottak. Leg­nagyobb részük azonban heveréssel vagy vendégeske­déssei töltötte a szabad idejét.

A kozáknak különben sem Bok kell ahhoz, hogy jó kedve kerekedjék. Néhány palaczk vodka és némi kis elemózsia könnyen virágos hangulatba varázsolja öket.

ilyenkor aztán megindul a mulatság, nótázás és táncz végtelen végnélkül.

Egy-két harmonikás belefog a legczifrább kamarinsz­kájába, n mi a friss csárdásunkhoz hasonló táncz, de

A kozákok föld slÍucza.

218

kiki magának járja a legképtelenebb mozdulatok változa· tos sorozatából kiczifrázva. " ..

Eleinte bokázva járják, mindjobban sebesedo utemben, majd guggon ülve, aztán megint felegyenesedve, ~er­getyü módjára, hihetetlen gyorsan sarkon forogva, ve gre vizszintesen úgy, hogyatánczolónak csak a lába hegye meg a két kÖnyöke érinti a földet, közbe.n fol~.ton gyors ütemben mozogva folyik a tüzes kamarlD.szk~Ja. A har· monikás erősen izzadva szünet n~lkül. fÚJta~Ja ~ hang· szerét, a publikum pedig ha~gos kiabálassal es labdobo­gással kiséri a zajos mulatsagot."

HIRE K. Elhalálozás. Leitner Frigyes járásőrmester, szent­

lörÍDczi járásparancsnok mltjus bó 15·én szivszélhüdés következtében meghalt. Váratlanul bekövetkezett halála nejét és három gyermekét boritotta gyászba. Temetése a bajtársak nagy részvétele mellett május hó 17-én roent végbe.

Ellenszegülés. Horvát Lajos IL örsvezető Fertő ­

rákoson május bó 13-án szolgálatközben a neki ellen­szegülő Gullner József fertőrákosi lakossal szemben sZUl'onyát használta s öt sulyosan megsebesitette. A vizsgálat folyamatba tétetett.

Sztrájk. A budai keserü források közül a Prl1ha Károly és társai tulajdonát képezö forrás munkásai magasabb bérköveteléssel sztrájkba léptek. A sztrájkolók ugyan nyugodtan viselkednek, mindazonáltal az eset­leges zavargások elfojtására a budaörsi örs ogy járöre a helyszinén van.

KÜLÖNFÉLÉK. Az alkohol és az állatok. El sem hinnők, ha példák

nem bizonyítanák, hogy az állatok is mennyire szeretik az alkoholt_ Kapnak is rajta, valahányszor módját ejthe­tik. Sőt már·már félni lehet, hogy az alkoholizmus még háziállat jaink közt is elterjed. Az elefánt, medve, ló, kutya és némely emlős állat szenvedélyesan szereti az alkoholt; a medve és a majom sörivásban bátran kiállja a versenyt egy német diákkal. A tyukok nagyon szeretik a pálinkát és egymást törik a pálinkás meggy­ért, a mit pajkos fiuk vetnek oda nekik, hogy gyönyör­ködjenek a részeg tyukok játékában. Allatseregletek tu­lajdonosai és állatkerti ápolók beszélik, hogy az elefánt akárhánygzor ügyes furfanghoz folyamodik, csakhogy egy kis itókára szert tehessen; mikor már semmi sem segit, egyszerüen betegséget szimulál, csakbogy alkohol tartalmú orvosságot adjanak neki. A majmot is épen ennél a gyöngéjénél fogva ejtik rabságba az afrikai benszülöt. tek ; egy egész népes majom-család elfogását elvégzi egyetlen egy ember. Egy pálinkával telt edényt állit az erdő szélére; a maj mok alig hogy megpillantják az edényt, csapatostól rárohannak és hamarosan úgy be­rugnak, hogy az embert is pajtasnak vélik. A vadász ekkor egy majmot karjánál fogva elkap és megindul vele a falu felé; a többi maj om nemhogy nem fut el, talán nem is tudna futni, hanem követvén a vadász példáját, egymás kaljába kapaszkodva, megindulnak csapatostól a falu felé. Ott aztán elbánnak velük. A papagályok is nagy alkoholisták és sokan berugatják őket, csakhogy mu­latságos viselkedésükben gyönyörködhessenek. Egy ter-

1907. május 26.--,

mészetbuvár még a pillangóról is azt hiresz.teli, hogy részeges és néha holtrésze~en fetreng. De ~l.~ szólJ~nk a newyorki sörgyárak lovalról, ~elyek a sOl1vást u~y megszokták, hogy a sárga földig lelszs.zá~ ~aguk.at, s. akar hány a delirium tremons tipikus Jelel kozott adja ,kl pá-

ráját. " 'l t 'urk A. napsugarak ereje. A napsugarak ereJ ~:ő az, a I ~a.,

h gy harmincz négyszögláb tertiletre eso sugalak ereJe e;y lóerővel egyenlő. Az öszszes napfóny ehhez képest óriási, csaknem megmérhetetlen. H.a ~ehet~eg.es volna a földtől a napig tehát mintegy húsz millió merfold, magas: ságban, egy 3600 méter átmé~ő~ü jégo.szlopo~., l~tesíteDl 6S a nap összes melegét, ar~a lfanyo~Dl, az ón~sl o~zlop egy másodpercz alatt vlzze lenn? es" cs~k het l?asod. percz volna szükséges, bogy a VIZ gozze .. alakuIJ0D; át. Ehhez képest legnagyobb kánikulai melegunk valósagos sarki hideg. .

Beoltott puskák. Ilyen is van a világon, legalább az afrikai damarák hite szerint. A dolog magy~rázata ez: Afrikának délnyugati részében, a mely a n emetek birtoka, a császári kormányzó elrende~te, .?~.gy a fegy­vereket le kell bélyegezni. A hottentottak kozott azoIlban nem ment könnyen a bélyegzés, mert ~ bennszülottek azt hitték, hogy el akarják venni fegyvereIket. Észak~n, a damarák orszáaában azonban a legszebb rendben belye­gezhették le a

O

fegyvereket. A ben.nszül~ttek készségesen hozták el fegyvereiket és örültek IS a belyegzés.ne~, Ezt pedig egy hadnagy találékonyságának lehet lwszonm, a ki így nyugtatta meg a damarákat :. .

- Úgy-e emlékeztek arra, hogy a mikor barmaItok között kiütött a dögvész, beoltottuk a barmokat és a dög­vész megszünt. Akkor úgy-e jó volt a beoltá~? Most?­fegyvereiteket fogj uk beoltani, hogy jo~ban tu.dJatok lő~l. Ezt a magyarázatot megértették és elhitték a JÓ damarak, nyakra-főre hordták fegyvereiket lebélyegezDl 8 most szentül hiszik, hogy ők beoltott puskákkal lövöldöznek.

A legnagyobb rovar. A legnagyobb rovar a Közép­Afrikába.n látható fekete moly (Erebus Stnk), melynek hossza 11- 18 hüvelyk.

Mi okozza a kopaszságot 1 Állitólag megta.lálták volna a kopaszság okát és orvosságát! A kopaszok föl­lélegezhetnek : mert hisz épen ebben rejlik a baj oku, de egyszersmind az orvasIása is. Egy orvos - szük­ségtelen mondani, hogy amerika.i - legalább ezt állítja, még pedig neves orvos: Delos Parker, a detroit· i (Michi­gan) orvosi egyetem taI\ára. Szerinte, azért kopaszodunk meg, mert rosszul, tökéletlenül lélegzünk. A tüdőnk elhasznált, romlott levegője, ha nem lélegezzük azt ki, mint valóságos méreg kerül a véráramba. és ennek révén a haj gyökeréhez, It mely így tulajdonképen hiányos, sőt mérges táplálékhoz jut. Parker orvos, hogy elébe vág­jon minden támadásnak, mintha lehetetlen elméletet dobott volna a nyilvánosság elé, mindjárt eredményre hivatkozik. Kopasz embereket és olyanokat, a kik a kopaszodásra már eleve hajlamosságga.l birtak, tökéletes és alapos lélegzésre szoktatott; s ime, az eredmény meg­l epő volt. Mindjárt az első hét eltelte után, a haj száraz­sága és merevsége csökkent; tiz hét mulva a haj szál­edények visszanyerték teljes tápláló képességüket. ~ amerikai orvos állítása szerint még a húsz év óta kopasz koponyán is, a kellőképen végrehajtott gyógyító-eljárás után, gyönge hajszálak serkedtek ki. Kimutatta, hogy a tökéletlenül lélegző emberek tüdejéből vett levegő, kutyákba és más állatokba oltva, a szőr teljes pusztu­lását idézte elő.

1907. május 26. CSENDŐRSÉGl LAPOR

249 RÖNYVISMERrrETÉS.

~~ lte.veny j'észegség s ennek bűn­telo)og'! véleményezése kűlönös tekintettel a katonai viszonyoM'a. (Die acute Trunkenheit und ihre strafredhtliche Begutachtung mit besonderer Berücksichtigung der militarischen Verhattnisse.) Dl'. Ewald Stier, Jena 1903. Ára négy és fél márka. - Ezen a czimen igen tanulságos és érdekes köny­vet irt egy német tÖl'Zsorvos, a Vilmos császár akadémián ak ta­nára. Könyve első fejezetében a borszesznek a lelki életre való hat.ását s a hadseregre való j elen­tőségét ismerteti., Igen tanulságos a mit mond: Ugy a {őpwrancs­nokra, mint az aisóbbrangu veze­tŐ/;?'e háboru idején minden csepp úorszesz a legveszedelmeseúb mé-'/'eg, meri ezeknek az éles, tiszta látásától, nyugodt, tervsze)'ü és hideg elhatározá­sútól nemcsak nagyszámu embemek, )lCmem esetleg az .egész hazának a sorsa (ügg.

Eppen ilyen l'omboló és káros a borszesz mindazok­nál, kik a felderités súlyos szolgálatát végzik, mert az ~ megfigyeléseik s jelentsseik nyomán igazodik a vezető. Es éppen a borszesz zavarja meg az észlelés pontos­ságát, képzelődésekre vezet, indulatokat kelt, idö előtti cselekvésekre és pontatlan észlelésekre visz. Hozzá még a legtöbb ilyen a felderitő szolgálatban végzett észlelés éjjel, az esti vagy reggeli szürkületkor történik, a mikor a legnyugodtabb és legjózanabb ember is képzelődé ­sekre hajlik, másrészt ma az ilyen felderitő szolgálat rendesen nagy távolságokban kell, hogy történjék,_a ki.

A" ő\'ség elosztása.

küldöttek testileg kimerülnek, rosszul táplálkoznak, ért­hető okokból amúgy is izgatottak. azért természetes, hogya ' szeszes ilaloknak igen csekély mennyiwfge ls cc feldeTitésnek Tendkiviil fontos mUI1/;áját megzavmy'a, könnyen hamis megfigyelésekre s elhamarkodott, lényeg­ben hibás jelentésekhez vezet. KülÖllösen fontos enuek figyel embevétele a különös szolgálatot végezni szokott lovasokra és a gyalog előörsőkre és őrökre.

Idézi szerző egy orosz orvosnak azt a tapasztalatát, hogy az orosz-japán báboru idején a Charbinban fel­állitott el ső orosz tábori kórházban 400 elmebeteg között 90· nek baját iszákosság okozta. Emliti azon svéd kisérleteket, melyek kimutatták, hogy úgy a czélzó lövéseknél, mint a gyol'stüzelésnél s a kitartó tüzelés-

nél a lövés eredményét a szesz­élvezés nagyon megrontotta. Sör ivása után a katonák mind azt hitték, hogy jobban lőttek és 200 lövés közül sör ivása után har­minczczal többen tévesztettek, há­boruban 30 ellenféllel több maradt volna meg.

Érdekes számadatai között egy. mely a közös hadseregre vonat, kozik. Itt 1902-ben egy ezredben 20 katonai törvényszék elé kerülő eset közül 9, 197 fegyelmi eset közül 63 szeszes italok élvezeté­től eredt. Az indiai hadseregben a szeszszel élő katonák tizenkét. szerte több büntetést kaptak, mint a szeszt nem ivók. Adatai bizo­nyitják, hogy a szeszszel ,aló visszaélés az illető vidék lakossá­gának szokásai szerint rontja meg a katonaságot is.

Munkások és katonák az alagut kapuzata előt I.

A szesz ellen való küzdelem­ben az italoknak bizonyos alkalo makkor és bizonyos időben való teljes eltiltás át javasolja. Hivat­kozik arra, hogy Anglia győztes hadvezére J(ichelle'/" lord a sudani háboruban minden szeszes italtól e ltiltotta katonáit. Emliti, hogy

250 CSENDŐRSÉG! LAPOK .....::....::;%=-=--===:-=-::=::::=. _-: -

majdnem félszáz év óta minden kulturállamban el van tiltva, hogy a hadgyakorlatokra szeszes italt vigyenek. (Nálunk nem tudunk ilyen tilalom ról.) .

Könyve nagyobb részében az. iszákos állapotb~n el­követett bűncselekmények orvosI szempontból valo meg­véleményezésével foglalkozik, nagy gonddal részekre szedi ezt a kérdést s azt ajánlja, hogy még olyan ese­tekben is, hol az iszákosság az elkövetett bűncselek· ményt enyhithetné, az iszákosság külőn bű.ntet.endö.

Az iszákossá" ellen való küzdelemben ajánlja, hogy 11 legénységet csoha sem kell szeszes ital?kkal jutaI· mazni, jobb ilyen czélra a dohány vagy sZlvar'.AJánIJa továbbá, hogy a pálinkát tiltsák ki a kantmo~b~l. A pálinka és más szeszes italok hely~tt ott kav.e~, theát s más egyéb üditő italokat áraijanak. Emhtl, hogy egy bajor ezredben a csapat maga állit ja elő a mesterséges ásványvizet. . '

Ajáulja továbbá. hogy otthonokat létesItsenek a legénységnek (Soldatenheim), a hol azok szeszes italok nélkül is jól találho,tják magukat, olvashatnak s más módon szórakozhatnak. Hendkivül fontos a feljebbvalók által történő kitanitás, emliti. hogy belügyminiszteri rendeletl'e Németországban minden új htona kis füze· tet kap ,alkohol és a haderő. czimmel. amelyből okulást merithet. Ezt a füzetkét meg is magyarázzák a legénységnek.

Könyve végén a kérdés irodalmát sorolja fől.

Szerkesztői üzenetek. Névtelen levelek .... , továbbá" szolgálattal lmpcsola-

los kérdósekre " szerkesztő;óg nem vAl"szol. O. Beérkezett, de lneg nem került sor re{". F. J. FOTduljon kérrtésével előljál''' szakaszpal'ancsnokához. H. 500. 'l'. l'. tavaszi csendőr. NévtelsD levélre llem vála·

8zolunk. Vit"tkozók. l. A nyugdij csak öt él'enHnt emelkedik. 2. Ha

a 30. szolg!ll.ti évet már betöltötte, akkor 1354 korona nyug· dijrn. van igénye.

K. M. csendőr. A nem magyar gyalogezredek legénysége pantall6t visel.

A. V. Nédelen levélre nem ,,".laszolnnk. 15. Olyan törvény nem létezik. Zági örs. 1. A beléptídij nélkül és zál'óráJl b.liil (!>TtBndó

nyilvános táoczmulatsághoz szükségos engedély megaJásának joga a községi elöljáróságot, a beléptidij szedése mellett zá:rórán tili tartandó tápczmlll.tságokhoz szilkseges engedély megarhísá· nak joga pedig li közigazgatílsi Latúságot illeti. 2. A mulatságot rsodezö n"talsitg úJtal hoesz.bb vagy rö,'iJ ebb időre felfogadott 1.enészek dijazás"". terményeknek nem fl nmlatsftg helYBziuén v"ló beszeda.e illeh'e összehordá.!\' - minthogy annak kizár ... . Jagos rendeltetése a zenésv.ek cor'l'\"'entionalis dijazása, - nem tekinthető bcléptidijnak.

K. cs. ez. örsvézctö QJáhl:\pos. Az igényjogosultsági iga. zolvány elnyeróse iránti kéreImét ha erre az 1~7B. óvi n. t C". 1. §-ában köröfut igénye máT megvan - szolgálati uton. ki: hallgatásDM keU a tényleges katollai szolgóJ.atban álló egyónnek előadnia. mely alkalommal a próbairás és az iskolai bizonyit. vány is benyujtandó. Az állami ulmesterek dijazása évi 1400 ko. rona. szabályszer!l lakbér és a szakaszának megfelelő uti átalány. iJól áll. Ezell állások nam átlépés, hanem kinevezés ut jún töl­tetnek be. Kioeveztetését I,,~~h.ti . a négy középosztálylyal biró, vagy utmesteri pr6baszolgálatot teljesitett. avagy utmesteri tan. folyamot végzett. igényjogo8nUsági i(!azolványnyat biró altiszt.

A. S. őrsvezető. Az ön által emlitett rendelet!\' foaalmaz­ványok al"irtl~á.t nem érinti. ennélfogva azok az sddigi ~akban. "agylR fáihasábosan' szerl,esztenrlök.

FEJTÖRÓK. B eUlrejtvéllY·

Szárurejtvóny.

Egy férj tizenöt évvel idősebb nejénél. mind a kette! éveinek sz!Íma összesen éppen Sfl·öt tesz ki. kérdés, hogy hány éves a férj és hány éves a nő?

Szólaláuy.

- aba - udrőd - ándor - óra - r

- ezs6

il vonal .. k hely.re megIelelő betük teendők, mely Mt.l egy fontos egyént kapunk eredményül,

Megfejtési határidő: 1907 junitls rI. Mind a három taló'nyt megfejtők l,özött egy darab Erzsébet·

kiTá.lyné sanatoriumi sorsjegy lesz kisorsolva.

Lapunk J8. számában közölt fejt.iiről, helyes megfejtése:

13cWI'cjll'ény: «llctjószerencséUenség". - Szó/a/dny: "Embe?'.1l - SzrímrejluéllY : I,g 9,.[1.)1

Helyesen megfsjtettók: Bátori J ózse r örs\' . Györgyszentmárton, Ko.ács J ános é. J(ocsis J6zsef örs.ezeték FeMrvárcsurg6, Anil< J á.nos járásőrmester és neje Debreczen, Kovács II, osendör En­ese, Gémesi M. örs"ezetö és neje. Si,nlha .T. örs". és Tóth J. örs vezető Budapest, Győrei István őr]))aeter é. neje. Béres I st­ván és Görög János örs vezetők Nagylakon, Anárekovits Ádíun pr. cs . ez. Öl'SV. Ujkécske, Sulán Oéza örsvezető Ürmény.

.4. kis~rsoU. El'Zséb~t./ci1·áIY1l;é ~al1(tloriltrn-$oJ'sjeg!let KO/'lieS Jumos 01'."llezelonek FeheJ"l'II'fCS!/1'g6m elkilldötlfík. ~,=",--- =-~~-~ ~-:-=----

NYILTTÉR.* AnaU'I)Olás. Azon czégek kö"t. a melyek I" .po\·lczikkeJ,

és állatgy6gyászati készitményelr clőúUitásí",al és for~alomba h'ozataláva~ fogl.lkozn~. kétségtelenül az. első h elyet ~Kwizda ~ereDcz _ J llnos ezé g .,Korne.ubtngban foglalja el. Ezen jóhirnevü uzlet 1803. óta a~ra. toreko<l1k, hogy a 16ápolás és lóaport terén csak a legjobb ke.~zltmenyeket hozza forgalomba. A mint annak ldeJén ~ KWl.zda·lele korn~uburg, marha táppor é. Kwizda.féle RestltutlO·flmd lovak része .. e. csakhamar jó hirn é\'1'e tett szert és m egtartotta mai napig, épp úgy talál (lj ~bb időben a Kwi zda­r~le szabadalmazott gUDlmihordsz~lag és egyéb óv6késziilékek lolábaj< részére a leg~edvezőbb fogadtatásra a lótulajdonosolmáJ. A. KWl~da, Fereucz Ja.nos czég Korneuburgbnn kivánatra minden­kmek mgyeu és bérmentve küldi mog szé p képes "rjegyzékét, Inelyben 80 spol·tkedvelő l1em egy gyakorlati újitást fog találni.

J * Az ,. rovatban foglaltaMrt a szel'kesztősé~ n el11 \'"Ual fele. Jő.séget. n

SI

n

o t:

S,

ti t

1 '107. május "lG. --~- CSENDÖRSÉGI LAPOK

HIVATALOS RÉSZ. SZE1VIÉT..JYT ÜGYEK

Okiratilag megdi.csértettek: A m. kir. I. sz. csendőrkerületi para,ucsnokság által: /(i gS Gergely járásőrmester, zilahi örs és járáspa.

rancsnok, a Kl'anyák János és neje majádi, a Brebán Gábor harakláni, a Kulcsár Lajos diósadi és Argyelán Vazul hal'akláni lakosokon elkövetett gyilkosságok tette­seinek kinyomozása és elfogásáért, valamint általában kiv:iló működéseért.

.')'::;f/;r!y Lá.szló öl'sve7.ető, L ázál' Miklós csendőr ez. öJ'svezető és Szalay József csendőr, a Bankós Onucz ől'ményesi lakoson J 905. évi julins hó 2-án elkövetett gyilkosság tetteseinek 78 órai kitartó, erélyes és terv-8ze1'i1 nyomozás sor:\n való felderitése és elfogásáért.

li.utt./,ai János örsvezető, az 1905, évi junius havá­ban Szilitgycsehen elkövetett gyermekgyilkosság tettesé­nek 21; órai fáradhatatlan és erélyes nyomozás rendjén történ t kiderités€ és elfogásáért.

.szás::: Péter törzsőrmester, !t segédtiszti irodában segédmunkási minőségben hosszu időn át tanusitott szor­galmas, pontos és eredményes miiködéseért, valamint teljes megbizhatóságfi.éxt

Demény Antal cz. őrmestex, törzsőrmesterjelölt 10 évet meghaladó csendőrségi szolgálata alatt, csendőrí, örsparancsnoki, szárnyirodai és ruha , kezelő bizottsági segédmllnkási minőségben tanusitott sZOl'galmas és ered. ményes működéseért.

A m. kir. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: Liebel1l?'itt Adolf ez. őrmester, tanosztálybeli segéd­

oktató, !t próbacsendőrök kiképzése körül öt éven át tanusított kiváló szorgalma és buzgóságával elért hasz. nos müködéseért, valamint alárendelt jeinek jó befolyá­Bolása és példás magaviseletéért.

Má/'kus János cz. Őrmester és Bogncír Pál cz, örs­vezető II. altiszt, Elek Ferencz Velencze községhe~ tar­tozó Pillitz tanyai lakos sérelmére 1906. évi deczember hó 12-én nagy ravaszsággal és kegyetlenséggel elköv~­tett gyilkosság tettesének kideritése alkalmával tanusl­toti ügyes, buzgó és szakavatott eljárással párosult ered-ményes tevékcnységükért. ..,

MészlÍ'/'os János II, ez. őxmester, egy betoréses es egy templomban elkövetett lopás tettesének kiváló ügybuz­galommal és szakavatott eljárás~al egy 1'o~ott ~ultu. fur­fangos tolvaj személyében tört~nt elfogasa es az igaz-ságszolgáltatás kezébe juttatásáext. , .

1'1Í?'lldi Ferencz járásőrmester es ZSllat1eez Mililós csendőr ez, örsvezető, egy több rendbeli lopást elkove- . tett tolvajbanda tagjainak 159 illetve 170 órán ~t nehez körülmények között ügyes, leleményes és szakert~l~m­mel vezetett fárasztó nyomozással törté.nt kldentese, If il a 6s az igazságszolgáltat{Ls kezébe Juttatásá,ert.

e ~~tác" Fel'sncz János örsvezetö és Na:gy Kalmán

~51

esendől', egy GOOO korona kárértékü ékszerlopás tette_ seinek s részeseinek 243 órán át teljesitett ügyes, lele­ményes, buzgó s fáradságot nem i smerő nyomozá.ssal történt kideritése, elfogása és az igazságszolgáltatás kezébe juttatásáért, valamint a hünjelek nagy részének megszerzéséért.

Sza bó József V. ez. őrmester, egy testisértés tettesének és egy 600 korona kárértékü, álkulcs használat mellett elkövetett lopás tetteseinek kiváló ügybuzgaJommal s szakavatott eljárás folytán történt kideritéséért,

1'1agy Lajos III., rárarli Pál és ::izalui István m. kaposvári szárny beli csendőr ez. örsvezetők, hosszabb csendörségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági szol­gálat terén tanusitott szorgalm uk és buzgó tevékeny. ségük által elért eredményekért.

[{ollác.~ István y, kaposvári SZál'llybeli csp.ndőr ez. örsvezető , hosszas csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztomági szolgála.t tel'én tanusitott kiváló szorgalma és buzgó tevékenysége által elért számos és szép ered­ményekért, vfl.lamint a csendőrségi szolgálatban való használbatósága és jó magaviseletéért,

IJol'uálh Imre III., 8:obó Lajos I., l1. Nagy Pál és IíO'IJács János IV. győri RZ!Írnybeli csendőr cz. örsveze­tők, csendőrségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági szolgálat tel'én tanusított kivá ló szorgalmuk, buzgó tevékenységük és ere,lményes müködésükért,

Nyilvánosan megdicsértettek :

a m. kir. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: l\'émeth Zsigmond csendőr, az Elek Ferencz, Velencze

községhez tartozó Pillitz tanyai lakos sérelmére, 1906. évi deczember hó 12-én nagy ravaszsággal és kegyet­lenséggel elkövetett gyilkosság tetteseinsk kideritése alkalmával tanusitott ügyes, buzgó és szakavatott eljá­rással párosult eredményes tevékenységeért.

VW'{fll György csendőr cz. örsvezelő, egy betöréses és egy templomlopáe tetteeének szakavatott nyomozás után történt elfogása alkalmával kifejtett tevékenysé­geél"t.

Dezső Ferencz II. csendőr, egy szövetkezett tolvaj­banda tagjainak 159, illetve 170 Ól'án át, nehéz körül­mények között ügyes, leleményes és szakértelemmel vezetett fárasztó nyomozás után történt elfogása körül ki fej tett tevéken:J;ségeért. '.

Göcze József 1. cz. örsvezetö II-od alhszt, Szabo Ferencz I. és Móznel' Zsigmond csendőr cz, örsvezetők, hosszas csendőrségi szolgálati idejük alatt a közbizton­sági szolgálati terén tanusitott ügybuzgalmuk és ered­ményes tevékenységükért.

lialmár Imre, [{ouács István II. cz. örsvezető II-od altisztek, továbbá Beke Pál, Nagy Antal, Gazdag Bá­lint és Soós Antal csendőr ez. öl'svezetök, a győri szárny állományában, csendörségi szolgálati idejük alatt a köz­biztonsági szolgálatban Ilifejtett szorgalmuk, buzgó tevé­kenységük és er~dménye8 müködésükért.

252 ~==CS=E=N=DŐRSÉGI LAPO~_ _ _-=...= _ t !107 . ~áj~9.=. ~~

Házasságra lépte k :

Soós Gyula VI. sz. csendőrkerLiletbeli cz. őrmester

Gál Annával, l ()07. április ~3·án Nagykapornokon.

PÁLYÁZATOK. Egy irodatiszt i állás a székes[ehérváTi pén zügyigaz­

gatósúgná\. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyal' nyelv szóban és irás ban. Kezelesl szak vizsga. li égy középiskolai osztály. Kérl'ények a székesfehérvári pünzügyigazgat6sághoz 1907. évi j unius hó 15-ig. .

Egy irnoki állás a tokaji kir. jÚl·ásbiróságnál. FIzetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz :1öO korona, esetleg természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és il·ásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kér vények a sátoraljaujbelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi jllllius hó l-ig.

Egy fogházőrmesteri állás n, kolozsvári kir. főügyész­ségné\. Fizetés 1000 korona. Lnl{pénz pótlékkal ~OO

korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Kérvények a kolozsvári kir. főügyészségbez 1907. évi junius h6 IS-ig.

Egy főfegyőri állás a nagyenyedi kir. or8Z. fegy ­intézetnél. Fizetés 1000 korona. Lakpénz 180 korona. 'l.'ermészetbeni ruházat. l\Iellékilletmény. l\Iagyar nyelv sz6ban . és írásban. Oláh nyelv. Számolás. Börtönügyi szolgálatban való j,Ü'tasság. Az igazságügyminiszterhez czimzett kérvények a nagyenyedi kir. orsz. fegyintézeti igazgatóHági.Joz 1 !l0? évi május hó 30-ig.

Egy hivatalszolgai állás a óátoraljaujhelyi pénz­ügyigazgatóságnál. Fizetés pótlékkal 600 koroua. Lak­pénz pútlékkal 180 korona. Rllhailletmény GO korona. Magyar nyelv szóban 6S irás ban. Egy évi ideiglenes alkalmazás. Kérv6nyek a só.toruljaujheJyi pénzügyigaz­gatósághoz 1907. é,'Í má.lus hó 80-ig.

Egy szolgai állás a kolozsvári tudomány- egyetemnél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlekkal 200 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyal' nyelv szó­bun 6S ü·ásban. Kér vények a kolozsvári tudomány­egyetem rektori hi"atalához 1 ű07. évi junius hó !O-ig·

Egy főpédellusi állás a koloz8vari tudomány-egye­temnéL Fizetés 1000 kOl'onlJ.. Ruh ailletmény 100 kor. Természetbeni lakáe. Magj' ~ r nyelv szóban és irásban. Kérvények a kolozsvári tudomány-egyetem rektori híva­tajához 1907. é,'i junius hó 14-ig.

Egy Írnoki állás a nagyvárad i kir. törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 4·~0 korona. Magyar nyelv szóban és irásuan. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a nagyváradi kir. tö rvényszék elnökéhez lű07. évi május hó 31-ig.

Egy kataszt eri Íratt árt kezelő irodatiszti állá s az eperj esi pénzügyig~zgatóságnal. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lalrpén~ 4?10 korona. Magyar nyelv szóban és hásban. Négy középiskolai osztály. Földmivesiskola és

egy évi gazdasági gyalwrlat előnyt nyujt. ~él' l'én.yek ~2; eperjesi pénzügyigazgatósághoz 1907. eVl tl1"J~s ho ~ l-l.g.

Egy irnoki állás a beregszászi kIr. torvenyszelmel. Fizetés 1400 korona. Lakpépz ?,(j0 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Hat havi birósági kezelésj gyakor­lat. Négy középiskolai osztály. 'l.'elekkönyv~ ,:izsga. Kér­vények a beregszászi kir. törvényszék eJnokehez 1907. él'i jllnius hó 3 ig.

Egy irnoki .állás a foga rasi kir. jUl'ásbiróságnál. I"i­zetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 3GO korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Xégy közép,iskol.ai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények o, brassOl kIr. törvényszék eln ökéhez 1907. évi május hó 8 1·ig.

Egy irnoki állás a budapesti kir. törvényszélmél. Fi­zetés pó tJekkal1 400 korona. Lakpénz fiOO korona. lIIagyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a budapesti kir . törvény­szék elnökéhez 1907. évi junius hó 15-ig.

Egy hivatalszolgai állás a bud,tpesti kir. törvényszék­nél. Fizetés p6tlékkal 700 korona. Lakpénz pótJékkal :300 korona, esetleg természetbeni lakás . Ruhailletnlény 100 korona. vagy természetbeni ruházat. ~Iagyar nyel v szóban és irás ban. Kérvények a budapes ti ki!'. törvény­szék elnökéhez 1907. évi j unius hó 7-ig.

Három szolgai állás a budapesti Paste ur in tézet és kórháwál. F izetés 900, 800, illet ve 700 korona. Ruha­illotmény 100 korona. Lakpénz 900 ko rona fizetéssel biró állnsnál 300 korona. Magy!>r nyelv szó !> n,n és irás­ban. Számolás. Kér vények 11 budapesti Pasteur intézet és kórház igazgatóságához l ~07. évi junius hó 8-ig.

Egy statisztikai hivat ali ir oda segédtisz ti állás BudapeHt szúkes fővárosnúl. Fizetós 1400 korona. Lak­pénz ÖOI) korona .. l\Iagyar nyelv sz6ban és irásban. Egy évi próbaszolgálat. Négy középiskolai oS7.tály. Kér vények a székes főváros tonácaához 1907. évi május hó 30-ig.

Egy hivatalszolgai állás a székelyudvarhelyi pénz­ügyigazgatóságnál. Fizetés pótl ékkal 600 korona. Lak­pénz J 80 korona. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a székelyudvarhelyi pénzügyigazgatósághoz 1907. évi junius hó ~()-ig.

Több pénzügyőri vigyázói állás a temesvári pénz­ügyign,zgatóság területén. N api zsolcl pótJékkal t korona. Laktanyaszerü elhelyezés. RuhaátaJany 60 korona. Sza­bálysze~'G mell ékilletmények. MAgyar nyelv szóban és irásban. Számolás . Nőtlens ég . Személyes jelentkezés_ Kérvények a temesvlÍri pénzügyigazgat6slÍghoz l U07. évi junius hó 11- ig.

Egy Írnoki állás makoviczai járás szolgabir6i hiva­taln ál. Kezdő fizetés 1400 korona. Lakpénz :)00 kor. Magyar nyelv sz6ban és irásban. Kérvények Sáros­megye fő i spánjáho z 1907. évi május hó 30-ig.

. Egy hivatalszolgai állás a topánfalvi kir. j !írásbiró: ságnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 kor. Ruha­illetmény 100 ko!'on!t. lIfagytU nyely szóban és irásban. Kérvények a tord ai kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi junÍLls h6 15·ig nYlljtandók be.