Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P1
Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló
program elem 1. rész
A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi
szabályozások
Időtartam: 1 tanóra
A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján
egyértelműen meghatározható ez az erőszak-típus. A családon belüli erőszak egyik eleme,
hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban családi, vagy
intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás, vagy annak
előkészülete, vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon
határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri
bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell
előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig.
Az Egyesült Államok- beli Nők Elleni Erőszak Hivatalának meghatározása szerint:
,,családon belüli erőszakról beszélhetünk, ha egy kapcsolatban az egyik fél erőszakos
magatartást alkalmaz a másik féllel szemben, azért, hogy ezáltal a partnert hatalmában tartsa
és felette ellenőrzést és uralmat gyakoroljon."
/ http://www.justice.gov/ovw/domestic-violence letöltés dátuma: 2014.10.15./
Az Egyesült Királyság, Gyermek és Család Segítő és Támogató Szolgálat meghatározása
szerint:
„Bármely eset, ami ellenőrzést, kényszerítést, fenyegetést hordoz magában azon 16 év feletti
emberek között, akik intim kapcsolatban vannak, vagy voltak, vagy családtagok. Nemre és
szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.”
/ https://www.gov.uk/domestic-violence-and-abuse letöltés dátuma : 2014.10.15./
A családon belüli erőszak jogi fogalmának alakulása Magyarországon:
A családon belüli erőszak „jogi fogalmát”az Országos Rendőr- főkapitányság 13/2003.
(III.27.) számú intézkedése tartalmazza, amely szerint a családon belüli erőszak az egy
háztartásban élő személyek, illetve hozzátartozók, a volt házastársak, élettársak,
gyermekvédelmi intézményen nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt
személyek cselekménye által érintő, az intézkedésen felsorolt bűncselekmények és
szabálysértések.
Sajátosságként említhető az, hogy abban a közegben fordul elő, amely méltóságot,
egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene, hogy
jelentsen a család minden tagja számára.
(Kemény Gábor: A családon belüli erőszak jogi prevenciója és büntetése a magyar jogrendszerben in: Emlékkönyv Irk
Albert Egyetemi Tanár Születésének 120. Évfordulójára (Szerk: Korinek László – Kőhalmi László – Herke Csongor), Studia
Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 2004, 85.)
A jelenleg hatályban lévő jogszabály 2013.07.01-től :
A Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény XX. Fejezete (A gyermekek
érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények) 212/A . §-a:
212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös
háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka,
gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a
sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség[et követ el, és] miatt két évig terjedő
szabadság-vesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti
becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi
szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Megjegyzendő egyébként, hogy Európában sem egységes a szabályozás e téren, a
különböző jogrendek természetszerűleg különböző – nyilván az adott társadalomra szabott –
jogi modellekkel kísérleteznek. Franciaországban, Lengyelországban vagy Portugáliában
például a nemzeti büntetőtörvény sui generis bűncselekményként szabályozza a családi
erőszakot, a Benelux államokban, Írországban és Németországban részben a családi
erőszakkal foglalkozó önálló törvényekkel, részben pedig különböző törvények
koherenciájában kívánják a fellépést hatásosabbá, gyorsabbá tenni. A magyar modell ez
utóbbi megoldáson alapul. (Alföldi Ágnes Dóra: A családon belüli erőszak megítélése és megelőzésének eszközei a magyar és az európai
uniós jogban, http://jesz.ajk.elte.hu/alfoldi47.html letöltés dátuma : 2014.10.15.)
A Partner elleni erőszak:
Készült, Tóth Olga : A családon belüli, partner elleni erőszak c. tanulmánya alapján
A kifejezés azért „partner” és nem „nők” elleni erőszak, mert kutatások bizonyítják (1.) hogy
nők körében szinte ugyanakkora a párkapcsolati bántalmazás, mint a férfiak körében. Az is jól
látszik ezekben a kutatásokban, hogy a bántalmazás a kapcsolaton belül sokszor kölcsönös.
A partner kifejezés ugyanakkor azért is fontos, mert előfordulhat bántalmazás azonos nemű
párkapcsolatokban is.
Fontos kiemelni azonban, hogy amikor olyan módszerekkel történt az adatgyűjtés, mint pl.:
bírósági akták, orvosi adatok, abban az esetben jóval magasabb volt a nők száma az „áldozati
oldalon”, mint fordítva.
1 Heady-Scott-Vaus 1999 Headey, B.–Scott, D.–de Vaus, D.: Domestic violence in Australia: Are women and
men equally violent? Australian Social Monitor, 2. évfolyam, 3. szám. 1999. július.),( Straus, M.: Physical
assault by wives, a major social problem. In Gelles, R. –Loseke, D. (szerk.): Current Controversies on Family
Violence Newbury Park. 1993, Sage Publication.
Az USA-ban rendelkezésre álló adatok szerint a bántalmazók közel 85%-a férfi.
Hazánkban hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között
70–30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya. Párkapcsolati erőszak esetén – a
nemzetközi felmérések szerint - a bántalmazók mintegy 2-7 százalékban nők.( 2.)
Kijelenthető tehát, hogy a párkapcsolati erőszak terén a nők veszélyeztetettebbek.
A párkapcsolati erőszakot egyébként igen nehéz globálisan mérni, mivel a világon különböző
szocio- kulturális okokból társadalmanként igen eltérő ennek a témának a megítélése. A
vizsgálatok összehasonlítása csak egy adott társadalmon belül az időről időre történő
vizsgálatok mentén érdemes. Ezek az összehasonlítások azt mutatják, hogy az elmúlt 20
évben a világon mindenhol csökkent a partner elleni erőszak.
A párkapcsolati erőszak típusai:
Fizikai bántalmazás
Szexuális bántalmazás
Lelki bántalmazás
Viselkedés kontrollálása
A laikus közvélemény gyakori tévhite, hogy a férfiak elsősorban a fizikai bántalmazást
részesítik előnyben, míg a nők kb. ugyanolyan arányban alkalmazzák az erőszakot lelki
területen. Ezt azonban nem támasztják alá a kutatások, sokkal jellemzőbb, hogy a különböző
erőszakformák általában együtt járnak. (Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a
jog. Budapest, 1998,Kossuth Kiadó.)
A partner elleni erőszak hat elméleti modellje: 1. A szociális társadalom elmélet (social learning theory) szerint az ember saját
gyermekkori családjában tanulja meg, hogy hogyan „kell” viselkednie egy férjnek,
feleségnek vagy éppen gyereknek. Az, akit gyerekkorában vertek a szülei, vagy éppen
tanúja volt annak, hogy a szülei konfliktusokat agresszívan kezeltek, maga is
megtanulja ezt a viselkedést és ennek a viselkedésnek az igazolását is. Így felnőtt
korában maga is könnyebben kerül bántalmazó kapcsolatba, akár férfi, akár nő az
illető. Ezek szerint a családon belüli erőszak intergenerációs kapcsolata kimutatható és
a mindig újratermelődő erőszak visszavezethető az elkövetők és áldozatok gyerekkori
tapasztalataira.
2. A szociális helyzet és a megbirkózási képesség elmélete (social situatoin/stress and
copyng theory) szerint a családon belüli erőszakot két fő tényező okozza. Egyrészt,
hogy a családban olyan elsősorban szociális, anyagi helyzettel kapcsolatos
stresszhelyzet alakul ki, amelyre nincs a családtagoknak megfelelő küzdelmi
stratégiájuk. Tipikus példa az alacsony jövedelem, a szegénység, ami, ha látszólag
megoldhatatlan helyzetet teremt, kiváltja az erőszakot. Ezt erősítik a kulturális
normák: az egyén egy erőszakra épülő, illetve erőszakos normákat sugalló
társadalomban megtanulja, hogy a konfliktusok leghatékonyabb megoldási eszköze
maga az erőszak.
3. A rendszerelméleti magyarázat (general systems theory) szerint:
2 Németh Eszter: Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények 2012, KSH,
Forrás: http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html ; letöltés dátuma: 2014.07.18. ; Kuszing Gábor – dr.
Spronz Júlia – dr Wirth Judit: Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre
NaNe-PATENT, Budapest, 2012, 77.o.)
A családtagok elleni erőszak általában nem valamiféle egyéni patológia eredménye,
hanem a család, mint rendszer működéséből adódik. A család, mint társadalmi
rendszer működése során kiváltja, fenntartja, növeli, vagy éppen csökkenti az
erőszakot. A rendszerelméleti modell arra törekszik, hogy leírja azt a mechanizmust,
amely az erőszak használatát jellemzi és azokat az interakciókat, amelyek az erőszakot
kiváltják.
4. Az erőforrás elmélet (resource thory) szerint:
Valamennyi társadalmi intézmény, így a család is tartalmazza a tényleges erőszak,
kényszer vagy erőszakkal fenyegetés bizonyos fokát. Minél több erőforrással
(szociális, anyagi, személyes) rendelkezik valaki, annál inkább keresztül tudja vinni
akaratát a csoporton belül. Ha tehát valaki sok erőforrással rendelkezik, az kevésbé
szorul rá arra, hogy az erőszakot nyíltan alkalmazza, dominanciáját így is elfogadják a
többiek. Azonban ha pl. a férjnek alacsony az iskolázottsága, nem keres eleget,
nincsenek olyan képességei, hogy tekintélyt érjen el a családban, úgy „kénytelen” lesz
az erőszakhoz folyamodni, hogy domináns szerepét fenntarthassa.
5. A csere- elmélet (exchange/social control thory) szerint:
A költség-haszon dimenziójában magyarázza az erőszakot. Eszerint, ha nagyobb a
„jutalom” a partner bántalmazása esetén, mint amekkora a „ráfordítás”, akkor megéri
ehhez a viselkedéshez folyamodni. Ha tehát az erőszakos viselkedés kulturális
elfogadottsága, esetleg támogatottsága nagy, viszont a várható büntetés, egyáltalán a
felelősségre vonás esélye kicsi, akkor az emberek egy része ehhez a viselkedéshez fog
folyamodni.
6. A patriarchatus elmélet (patriarchy theory) szerint:
A férfiak hagyományos, családon belüli patriarchális uralmával és a nők alárendelt
szerepével magyarázza a családon belüli erőszakot. Ebben az esetben az erőszak
kifejezetten hatalmi kérdés, hiszen a családban a nők alárendelt szerepe mintegy
előhívja az erőszakot. Az elmélet szerint, tehát maga a társadalom hívja elő és tartja
fenn a családon belüli erőszakot.
Az elméletek közül a legelfogadottabb, leginkább tesztelt elmélet a tanuláselmélet, azonban a
rendelkezésre álló adatok igen csekélyek és megkérdőjelezhetőek, mert nem tudható, hogy a
személyek életében az erőszak megtörténtekor megnőtt-e a stressz- faktorok száma.
A bántalmazási ciklus kör modellje:
feszültség növekedésének a szakasza,
akut bántalmazási periódus,
mézeshetek, vagy nászút időszak, melyben a bántalmazó fogadkozik, hogy
„megjavul”, és csak most az egyszer bocsássunk meg még neki.
Statisztikai adatok:
Statisztikai adatok az EU-ban:
A nők 33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban 15 éves kora óta, ez 62
millió nőt jelent.
22%-uk ezt a bántalmazást a partnerétől szenvedte el.
5%-ukat megerőszakolták.
43%.-ukat ért olyan pszichés bántalmazás a jelenlegi, vagy korábbi partnereik által, úgy, mint:
nyilvános megaláztatás, a ház elhagyásának megtiltása, bezárás, pornófilm nézésére
kényszerítés, veréssel fenyegetés.
33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban gyermekkorában, felnőtt által
12%-nak volt része szexuális bántalmazásnak gyerekkorában, ebből 50%-nak olyan felnőttől,
akit nem ismert.
18%-nak volt része zaklatásban (stalk = követés, osonás, figyelés) 15 éves kora óta, 5%-nak
az elmúlt 12 hónapban, ez kb. 9 millió nő. 21%-uk mondta, hogy ez a „stalking” több, mint 2
évig tartott.
11% kapott olyan – nem kívánatos - emailt, vagy sms-t amiben szexre kérték fel őket.
A 18-29 éves korosztály 20%-a vált kiber-zaklatás (cyber-harassment) áldozatává.
55%-uk vált szexuális zaklatás áldozatává (harassment = zaklatás), az áldozatok 32%-át a
zaklatás a munkahelyén érte (főnök, munkatárs, ügyfél).
Az áldozatok 67%-a nem jelentette a fizikai/szexuális/pszichés bántalmazást a rendőrségnek,
ha a bántalmazó a partnere volt.
(Forrás: http://fra.europa.eu/en/press-release/2014/violence-against-women-every-day-and-
everywhere letöltés dátuma: 2014.07.18.)
Statisztikai adatok Magyarországon:
Magyarországon – a Belügyminisztérium által Drogprevenciós Munkacsoportnak megküldött
tájékoztatója szerint - 2012-ben közel 5916 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos
bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika, ebből 4273 párkapcsolati jellegű
cselekmény volt. (Forrás: dr. Bődi Judit osztályvezető Belügyminisztérium Jogszabály-
előkészítő és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Statisztikai Osztály, 2014. augusztus
21.)
(Összehasonlításként: 2011-ben a regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma
5989, forrás: 2012-es ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára Nemzeti Drog Fókuszpont,
93.odal; http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2012.pdf)
CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P2
Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló
program elem 2. rész
A párkapcsolati erőszak jelenség befolyásolásának módjai, a prevenció lehetőségei
A jelenség megelőzésének lehetőségei
A párkapcsolati erőszak jelenségének összetettsége miatt széleskörű, szakágak közötti
együttműködésre van szükség, amelyben a különféle beavatkozási stratégiák egymást erősítik
a köztudatformáló, felvilágosító média kampányoktól, áldozatsegítést célzó szabályozásokon
át, az iskolai szintéren megvalósuló szociális- és érzelmi készségfejlesztésekig.(lásd: A
Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása; WHO: Preventing intimate partner and
sexual violence against woman, 2010.)
Fontos megjegyeznünk, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy
mely programok lehetnek hatásosak a párkapcsolati erőszak közötti erőszak megelőzésére,
mindazonáltal a szociális készségfejlesztés, a problémamegoldás, az erőszakmentes
kommunikáció, a konfliktuskezelés, érzelmi készségeket fejlesztő iskolai programok úgy
tűnik, hogy képesek mérsékelni a későbbi párkapcsolati erőszakot. (WHO: Preventing
intimate partner and sexual violence against woman, 2010 36-43 o.)
A szociális készségfejlesztés elméleti, módszertani háttere
Szociális képességek és készségek
A szociális kompetencia meghatározásának sok változata ismert, a legelterjedtebb felfogás
szerint a szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális
készségek meghatározásakor a legtöbben Trower és mtsai definíciójára hivatkoznak: „A
szociális készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott
szociális interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan
elfogadható legyen, és ne mások kárára történjék.”
(Zsolnai Anikó: A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei gyermekkorban IN: Magyar
Pedagógia 94. évf. 3–4. szám 293 oldal)
Az angol szakirodalomban döntően a szociális készség (social skill) kifejezéssel találkozunk.
A készségeket sokszor a szociális kompetencia (social competence) szinonimájaként
használják, vagy összevonják a két kifejezést (social skill competence). Mindazonáltal jól
látszik, hogy a szociális készségek a szociális képességek (social ability) mint átfogó
kategóriák elemei (a képességek az öröklött és a tanult komponensek szerveződéseinek
tekinthetők). (Kasik László: A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata
IN: Iskolakultúra 2007/11-12, 21-37 oldal)
Argyle 1983-as tanulmánya szerint a szociális kompetencia olyan képességek és készségek
birtoklását jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást
elő tudjuk idézni és elsősorban a kommunikációs képesség hatékony működését
hangsúlyozza. Az Argyle, Trower és Bryant által 1978-ban kidolgozott SST-módszer (Social
Skill Training) mindenekelőtt a szociális magabiztosság fejlesztését tűzte ki célul. (Kasik,
2007)
Pikó Bettina szerint a kompetencia az egyéni és társas készségek használatának hatékonyságát
jelöli az életproblémák megoldására késztető helyzetekben. A szociális kompetencia
hiányában az egyén csoporthelyzetben könnyen elbizonytalanodik, önbizalma alacsony és
önértékelése deficites lesz, nem hisz abban, hogy mások, így a kortársai elfogadják, és
szeretni fogják. Ugyanakkor éppen a serdülőkort jellemzi az autonomia- igény és a szülőktől
való függetlenségi törekvések, amikor az identitásformálódás során új kapcsolati struktúra
alakul ki, azaz átformálódik a szülőkkel és a kortársakkal való kapcsolat, a kortársak egyre
fontosabbá válnak. (Pikó Bettina: Csoporthatások a serdülők identitásformálódásában,
kapcsolati struktúrájában és egészség-magatartásában Pszichoterápi 2004/1 sz. 16-22 o; 16,
19 oldal)
Az egészséges személyiségfejlődés a szociális és egyéni kompetenciák magas szintjét
biztosítja. Az egyéni készségfejlesztés elsősorban a problémamegoldás, stresszkezelési- és
konfliktusmenedzselési készségeket foglalja magában. „Segíti az életproblémák
megértésében, döntéshozatalban, a célok kitűzésében, az önkontroll fejlesztésében, az
agresszió és a frusztráció megértésében és kezelésében.” (Pikó Bettina: A serdülőkori
egészségmagatartás pozitív pszichológiai megközelítése IN: Demetrovics Zsolt – Urbán
Róbert – Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Iskolai egészségpszichológia L’Harmattan, Budapest,
2007. 73- 89oldal; 86 oldal)
A szociális készségek fejlesztése többek között olyan elemeket foglaln magában, mint
például az asszertivítás (azaz a határozott, de nem agresszív fellépés), és a hatékony
kommunikáció készsége. Pikó tanulmányában Zins nyomán rámutat arra, hogy az
egészségtudatosságot erősítő programoknak a konkrét ismeretátadáson túl a szociális
készségfejlesztéseket, érzelmi nevelést is érinteni kell. (Pikó, 2007. 86-87. o.)
Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez című, prevenciós
szakembereknek szóló kézikönyv a társas készségek fejlesztését kifejezetten hatékony
program elemnek tartja. A kézikönyv szerint „Az életvezetési készségek” magában foglalja a
Társas készségek fejlesztését (Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez.
Drogfokuszpont, Budapest, 2012.;, 25. oldal)
Főbb fejlesztési koncepciók
1.) megfigyelhető viselkedés változását célul kitűző programok (behaviorista szemlélet)
2.) A viselkedésváltozás kognitív megközelítése
3.) A humanisztikus szemlélet
4. A fejlesztés integratív szemlélete
A szociális készségfejlesztés két leggyakoribb módszerei:
1.) DSST,a direkt szociális készség tréning (Direct Social Skills Training)
2.) SCT, a szociális kognitív készség tréning (Social Cognitive Training)
Vizsgálatok szerint a tiszta SCT-módszer az általános iskolásoknál a legkevésbé hatékony,
ugyanakkor a valós életben való hatása miatt sokat adhat az iskoláknak. Azok a diákok, akik a
szociális probléma megoldására és empátiára irányuló tréningeken vettek részt, sokkal jobb
kapcsolatokat tudtak teremteni a mindennapokban. Tapasztalatok szerint, az SCT- és DSST-
módszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket!
(Iskolapszichológia 26)
Fontos probléma ugyanakkor, hogy a komplex fejlesztéseknek – és a fejlesztések egészét
nézve is – csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal pedig Manger, Eikeland és
Asbjornsen szerint3 a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések éppen ebben az
életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri
el maximumát.
Az általuk kifejlesztett program legfőbb célja
az együttműködés,
az érdekérvényesítés,
az önszabályozás és
az empátia fejlesztése problémahelyzetek elemzésével.
Szintén gyakorlati problémaként nevesíthető, hogy az egyébként gyakran használt szerepjáték
témái sokszor nem elég életszerűek, ezért ezek megtervezésére különös figyelmet kell
fordítani vagy a problémahelyzeteket az osztály mindennapi életéből érdemes meríteni, ilyen
értelemben ezek már nem is szerepjátékok. (Lásd még Mangler –Eikeland – Asbjomsen,
2003)
Célcsoport életkori körülhatárolásának indokoltsága
Felvinczi Katalin Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben című tanulmányában rámutat
arra, hogy az iskolát kitüntetett prevenciós színtérnek kell tekintenünk.” A színtér-
megközelítés lényegi sajátosságai az Ottawai Charta általi egészségfejlesztés definiciójában is
felismerhetők: Az egészségfejlesztés célja, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az
egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk
és az életminőségük.
„A színtér-programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az a
felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén
felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős
szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér ebben az értelmezésben
egy olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova az
előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok eltérően a
rizikócsoportos megközelítéstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célcsoportjukat, az
egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. A színtér
programok ilyen értelemben alacsonyküszöbű beavatkozásoknak is tekinthetők, hiszen nem
támasztanak érdemi elvárásokat a programban, szolgáltatásban részt vevőkkel szemben, az
intervenciók egyik elsődleges célja, hogy érdemben legyen képes megszólítani a
célközönséget, a cél közösséget.” Felvinczi úgy fogalmaz, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá
válik, hogy az iskola nem a „nagybetűs életre” készít fel, hanem az élet maga. Bár az iskola
3 Mangler, T., Eikeland, O. és Asbjornsen, A. (2003): Effects of training on pupil’s social skills.
Research in Education, 7, 17–29.
alapvetően az ismeretátadás funkcióját hangsúlyozza, ugyanakkor a mindennapok
gyakorlatában – akarva-akaratlan – alapvető szociális technikák elsajátítása folyik. E szociális
technikák a személyközi kapcsolatok alakulásának-alakításának mintáit teremtik meg.
(Felvinczi Katalin: Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben IN:Máté Zsolt- Szemelyácz
János: Az Iskolai szociális munka kézikönyve, INDIT, Pécs, 2009 42-58 oldal, 43-44 o.)
Ilyen értelemben az iskolai színtéren megjelenek a párkapcsolatok, itt szövődnek az első
szerelmek, diákszerelmek, tehát a személyközi kapcsolatok kezelésében, a párkapcsolati
erőszak megelőzésében kitüntetett helye van.
A középiskolában az iskolai kortárscsoport szocializációs szerepének növekedése és a család
nevelő hatásának csökkenése egyre erőteljesebb, ezzel egyidejűleg a párkapcsolatok is egyre
fontosabbá válnak, a diákok jelentős részénél megkezdődnek az első együtt járások. A
párkapcsolat, mint téma iránti érdeklődésük egyre erősebb (Posta János – Molnár Dániel: A
dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata című
tanulmányra Germ Humán Sz Bt, 2009) emellett gondolkodásukban is érettebbé válnak,
ekkorra alakul ki a felnőttekre is jellemző ún. formális műveleti gondolkodás, ekkor jelenik
meg az erkölcsi gondolkodás ideologikus módja, az elvont morális kategóriák megértése (pl.:
igazság, egyenlőség, méltóság). (lásd még: Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH):
A Korhatár Bizottság besorolási eljárásának szakmai szempontjai, 2011)
Az egyéni készségek mellett a szociális készségek fejlesztése serdülőkorban kiváltképp
aktuálissá válik, mivel a serdülőkori identitásformálódás talán legfontosabb eleme a társas
kapcsolati háló átformálódása. (Pikó, 2007 87 o)
A komplex fejlesztéseknek – és a fejlesztések egészét nézve is – csak kis része foglalkozik a
serdülőkorúakkal. Manger, Eikeland és Asbjornsen (2003) szerint a többszempontú
(kognitív-szociális) fejlesztések azonban éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább,
hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. (Kasik László és
Kelemen Rita: A szociális kompetencia fejlődésének és fejlesztésének elméleti alapjai)
Mindezek azt mutatják, hogy érdemes erre az időszakra időzíteni a programot. Dr. Buda Béla
egy tanulmányában rámutat, hogy az iskola maradt szinte az egyetlen intézmény, ahol a
gyerekre irányuló hatások szabályozhatóak ráadásul az iskolai színtéren megvalósuló
prevenciós, egészségfejlesztő programok „bejáratódtak”, elfogadottak a célcsoport számára,
így a célcsoport elérésének feltételei viszonylag jól biztosítottak. (Buda Béla (2000): Iskolai
mentálhigiéné - álmok, dilemmák, lehetőségek. In: Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai
mentálhigiéné tanulmányok. Pro Pannonia K.A., Pécs, 13 – 32.)
Az iskolai programok mellett szólnak – a korábban idézet WHO ajánláson túl – azon érvek is,
hogy a jelenség nagyságrendjében vetekszik a droghasználat problémájával (lásd visszaélés
kábítószerrel és párkapcsolati erőszak rendőrségi adatai fentebb)4 így érdemesebb szélesebb
célcsoport elérésére törekedni, figyelembe véve azt, hogy így az esetleges stigmatizáció is
4 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményből párkapcsolati jellegű: 4273
visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma: 5989
elkerülhetővé válik. Bár a tankötelezettségi kor Magyarországon csökkent ezzel együtt az
oktatási, nevelési intézményekben a fiatalok még mindig nagy számban elérhető5k és az adott
intézmény partnerségének kialakításával bent is tarthatók a programokban (fontos körülmény,
hogy az iskolai hiányzások aránya is csökkenőben van).
Néhány általános megfontolás
Az iskolai interaktív programok (pl. amelyekben vitázni kell), amelyeket főként valamilyen
speciális populációjú iskolákban valósítanak meg, hatásosabbnak bizonyultak, mint a nem
interaktív programok. (Iskoláskorúaknak szóló prevenciós programok IN:
http://drogfokuszpont.hu/bevalt-gyakorlatok-portalja/prevencio/iskola/ letöltés dátuma:
2014.06.29)
Kettős csoportvezetés további előnyeit lásd még: Rudas János: Delfi örökösei Új Mandátum
Könyvkiadó, Budapest, 2001., 97-98. oldal
A csoportfoglalkozásokon strukturált gyakorlatokat6 használunk, amelyeknek játékossága,
feszültségoldó és örömszerző jellege mellett elsődleges célja, hogy a fiatalok számára
elősegítse a téma feldolgozását, megértését, az ismeretek elsajátítását, a problémák
megoldásának keresését, a készségfejlesztést, az erősebb én-bevonást és összességében
csoportmunka gördülékenységét.
A program Nemzeti Alaptantervben (10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) nevesített kulcskompetenciák közül elsősorban
Szociális és állampolgári kompetencia (ezen belül hatékony kommunikáció) fejlesztését
segíti, továbbá számos általános képesség fejlesztéshez járulhat hozzá, így:
Családi életre neveléssel összefüggésben a felelős párkapcsolat kialakításának képessége
az Erkölcsi nevelés vonatkozásában mértéktartás, együttérzés, segítőkészség;
az Állampolgárságra, demokráciára nevelés kapcsán az erőszakmentesség,
Önismeret és társas kultúra fejlesztése alatt érzelmek hiteles kifejezése; és
Testi és lelki egészségre nevelést illetően társas viselkedés szabályozása, konfliktuskezelés
továbbá káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése
5 lásd még Európai drogprevenciós minőségi standardok Nemzeti drog Fókuszpont, 2012, 103 oldal
6 a csoportvezetők feladatkijelölő, viselkedésszabályozó, megtervezetten a célra irányuló beavatkozása a
„strukturálás”, amely valamilyen gyakorlat, játék, feladatmegoldás kezdeményezésében valósul meg , mindezek
végső soron a foglalkozáson behatárolják a résztvevők viselkedési lehetőségeit, így szolgálva az elérni kívánt
fejlesztési célokat.(Rudas 2001, 103-104 oldal)
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P3
Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló
program elem 3. rész
Szenvedélybetegség, függőség, ártalomcsökkentés, drogok fajtái és drogjog
Időtartam: 1 tanóra
Mitől függ, hogy egy adott szer legális vagy illegális?
Kulturális hagyományok
Adott ország drogpolitikája
„Veszélyesség”, illetve az okozott negatív hatásoktól független
Bio-pszicho-szociális ártalmak, hatások
Idői dimenzió (rövid- ill. hosszútávú hatás)
Fizikai, biológiai
Pszichológiai
Szociális (társadalmi, családi, munkahelyi, iskolai)
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 60.old-63.old.)
A korábbi addiktológiai fogalmak:
Abúzus: a szer visszaélés-szerű használata. Az abúzus egyfajta rossz bánásmód, ami jogilag
és erkölcsileg elítélő kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre, amikor
valaki önző módon más kárára, vagy saját kárára visszaél valamivel,- valamivel vagy
valakivel tiltott módon bánik, helytelenül használ. Kábítószer-használat estében szorosan
összefügg a függőséggel.
Dependencia: függőség (fizikai és pszichikai). Miután a szervezet hozzászokott a droghoz,
már a „normál” működéséhez van szüksége az adott szerre. A droghasználat az esetek
többségében nem jelent függőséget, és ha kialakul, akkor is gyakran átmeneti jellegű. Azt
gondoljuk, hogy minden függőség elsősorban lelki eredetű – így kialakulásában fontos
szerepet kap az az állapot, ahogy a világot megéli az egyén, ahogyan a kábítószer hatása alatt
van. A függőség kialakulásában a szer hatóanyagánál és annak hatásánál sokkal komolyabb
szerepe van az életformának, a céloknak, ill. célnélküliségnek, a szerhasználattal kapcsolatos
szórakozási formáknak, a baráti társaságnak.
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 16.old - 18.old.)
Ártalomcsökkentés: gyakorlati beavatkozások összefoglaló neve, amelynek célja a
kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, és makro szintű egészségügyi, szociális és gazdasági
károk mérséklése. Az ártalomcsökkentő programok hozzájárulnak a fertőző betegségek
terjedésének, illetve a bűnözés vagy a halálozás emelkedésének megakadályozásához.
(alacsonyküszöb)
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 160.old -168.old.)
Tolerancia: Az emberi szervezet a rendszeresen használt drogot- szert tolerálja, megszokja.
Az idő múlásával egyre nagyobb dózist kell bejuttatni a szervezetbe ahhoz, hogy ugyanazt a
hatást tudja a szer elérni. Az adagok emelésével a függőség egyre erősebbé válik.
Megvonás: A szerhasználó az adott, megszokott adagját nem kapja meg, nem jut hozzá, ez
komoly fizikai tünetekkel (rosszullét, hányinger- hányás, hasmenés, ájulás, remegés) jár.
Maga a fizikai tünetek legrosszabb esetben is egy hét- 10 nap alatt megszűnnek (fontos a
szakszerű ellátás, orvosi- egészségügyi jelenlét szükséges!). Maga a pszichés megvonás,
sóvárgás sokkal tovább tart – amikor az egyén sóvárog a szere után, kívánja azt akár még
évekkel az utolsó használat után is. Ez gyakran összefügg adott lelki állapottal,
sikerélményekkel, életvezetés nehézségeivel.
Jelenleg a DSM V. újítása, hogy nem abúzusról és függőségről beszél, hanem szerrel
összefüggő és addiktív zavarokról, és ezen belül állapít meg különböző súlyosságokat:
enyhe (2 v. 3 kritérium), mérsékelt (4 v. 5 kritérium), súlyos (6 v. több kritérium).
(Abraham M. Nussbaum, M.D.: DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai
Kiadó, Budapest, 2013, 159 -193. oldal)
Kémiai szerek fajtái (fizikai függőségek)
Ópiátok (máktea, heroin, morphium, ópium)
Depresszánsok („kábító-szerek”: nyugtatók, altatók, szorongásoldók, alkohol)
Stimulánsok („pörgetők”: speed, ecstasy, kokain, crack, koffein, nikotin)
Hallucinogének (cannabis, LSD, „varázsgombák”, meszkalin, PCP, oldószerek,
„kiskertünk hallucinogénei”)
GHB
Designer drogok (MDPV, Mefedron, Penta, Kati, Spice)
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 23.old - 56.old.)
Viselkedéses függőségek (pszichés függőségek)
Játékfüggőség
Internetfüggőség
Étkezési zavarok (bulemia, annorexia)
Munkafüggőség
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 11.old -13.old.)
Drogjog
Nemzeti Drogstratégia 2013-2020: a jelenleg Magyarországra vonatkozó, hatályos
drogstratégia, mely tartalmazza a kezelési stratégiákat, megelőzési lehetőségeket,
szabályozásokat, intézménytípusokat.
(http://www.drogstrategia.hu/dokumentumok - EU Drogstratégia 2013-
2020_magyar PDF)
Legális- illegális szerek: nagyon fontos kritérium, hogy adott ország mely szert
sorolja az illegális csoportba és melyek használatát nem szankcionálja (legális).
A kábítószerlista: az a lista, amely tartalmazza az illegális kábítószerek hosszú sorát,
tehát azon szereket, vegyületcsoportokat, amelyek fogyasztása- előállítása- tartása-
átadása törvénybe ütközik és szankciókkal jár.
(http://drogriporter.hu/jegyzek )
A C-lista: ez a lista tartalmazza azokat az új pszichoaktív anyagokat, amelyeknek a
terjesztését, előállítását, exportját és importját ideiglenesen törvényen kívül helyezik.
A C-listára felkerült szereknek szakemberek un. kockázatértékelését végzik, ami után
eldöntik, hogy legális vagy illegális szer - minősítést kap-e az adott szer. Ez a
vizsgálat akár évekig is eltarthat.
(66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet)
Minősített esetek: mennyiségi kategóriák (csekély- jelentős): az adott szer tiszta
hatóanyag tartalmát vizsgálva mennyiség alapján különböző kategóriákba sorolják azt
(csekély-, jelentős-, és különösen jelentős), és ezek alapján más-más a kiszabható
büntetési tétel is. Továbbá vannak különböző esetek, amelyek meglétekor a büntetést
szigorítják, úgy, mint ha például a kábítószer átadása közintézményben, iskolában
történt, vagy ha kiskorúnak történt a szer átadása.
Elterelés intézménye: elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen
személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása,
termesztése miatt indul eljárás. A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú,
fogyasztói típusú drogos bűncselekményt követ el, és részt vesz egy legalább hat
hónapos folyamatos „drog-kezelésen”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik
elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de
amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az
ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést általában drogambulancián,
szenvedélybetegeket kezelő intézményekben végzik szakemberek.
(42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM)
Titoktartás- feljelentési kötelezettség: a pedagógusoknak nincs sem titoktartási-, sem
feljelentési kötelezettsége! Szociális munkásoknak, pszichológusoknak,
pszichiátereknek, egészségügyi dolgozóknak titoktartási kötelezettségük van!
Drogjogi változások 2013. 07.01.-től (2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 176-
185. § alapján)
Az elterelés szabályai szigorodnak (2 éven belül nem lehet elterelést választani).
Megszűnnek a fogyasztókra vonatkozó, enyhébb szabályok.
A fogyasztás önálló büntetőtételként kerül be a BTK-ba.
Aki köznevelési intézmény közelében szerez kábítószert, szigorúbban ítélik meg.
Új mennyiségi kategória: különösen jelentős mennyiség.
A fogyasztók vallomásra ösztönzése (ha többen vallanak egy terjesztőre, akkor is
elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert).
Designer drogok fogyasztóinak büntetése – C-lista.
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P4
Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló
program elem 4. rész
Kodependencia (társfüggőség)
Időtartam: 1 tanóra
Kodependencia (társfüggőség)
Társfüggőség a viselkedési addikciók közé sorolható.
Ez a függőség az 1980-as évek második felében került leírásra.
Fogalmi meghatározása a tárfüggőségnek: egy „problémás” (addikcióban,
személyiségzavarban, kodependenciában, vagy impulzuskontroll-zavarban szenvedő)
egyénnel kialakított és hosszabb távon is fenntartott kapcsolat, amely nem kielégítő,
szenvedéssel teli az alany szempontjából. (Komáromi 2010, 335 p.)
Társfüggőség jellemzői: (Komáromi, 2010)
1. Az identitás bizonytalansága, az autonómia hiánya: a személy csaknem kizárólag
másokhoz való viszonyában határozza meg magát.
2. Fokozott dependencia- igény, külső fókusz: a „fontos másik”-kal való kapcsolat,
nélküle az egyén megsemmisüléssel fenyegető ürességet él át.
3. Határok problémája, elégtelen én- határok: engedi, hogy mások sorozatosan
megsértsék a határait, azaz bántalmazzák, erőszakot tegyenek rajta, becsapják,
kihasználják vagy semmibe vegyék, szimbiózis.
4. Túlzott felelősségérzet: mindent a saját felelősségének érez, ami a partner életében
rosszul alakul. Saját magával szembeni felelősséget azonban nem vállalja fel,
amelynek leggyakoribb megnyilvánulásai:
nem törődik önmagával,
elhanyagolja külsejét, egészségi állapotát,
nem veszi figyelembe saját vágyait, ambícióit,
nem készül fel a jövőre,
elviselhetetlen helyzetben kér segítséget stb.
5. Kényszeres gondoskodás: mindent és erején felül megtesz mások fizikai és érzelmi
jóllétéért. (különösen kínos helyzetekből való kimentését hajlamos magára vállalni).
Azt gondolja, ha nem törődik mással, akkor rossz dolgok fognak történni vele.
6. „Áldozatiság”: saját magát áldozatnak, mártírnak tekinti.
7. A kontroll szükséglete: nem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzése alól kikerült
dolgok jól alakulhatnak, ezért kontrolláló viselkedés jellemzi, a kapcsolat kontrolljára
törekszik (pl.: kutatás a partner szobájában, zsebében, mobiltelefonjában stb.).
8. Kognitív torzulások: a gondoskodó –irányító viselkedés mögött torz hiedelmek
„minden vagy semmi” típusú gondolkodás és rigid „kell” húzódnak meg. Pl.: „Minden
férfi iszik”; „Azért bánt, mert szeret”; „Engem mindenki elhagyna”.
9. Manipulativitás, játszma- viselkedés: nem képes saját szükségleteinek felvállalására
és nyílt kifejezésére, így inkább manipulál, mást mond, mint amit gondol. Nem képes
nemet mondani. Gyakran játszmába bonyolódik.
10. Negatív önértékelés: önállótlan, bizonytalan, alacsony az önbecsülése, eredményeit
lekicsinyli, fokozottan érzékeny lehet kritikai észrevételekre.
11. Bizalom hiánya: gyermekkora óta azt tapasztalta meg, hogy nem bízhat a
környezetében, a kontrolláló viselkedése is mély bizalmatlanságából fakad.
Önmagában sem bízik, nem bízik a pozitív változás lehetőségében. Ugyanakkor éppen
azokban és éppen abban bízna meg, akik erre érdemtelenek. (Sok csalódás után is hisz
az alkoholista vagy őt bántalmazó férje ígéreteinek).
12. Kényszeresség: gondoskodás és kontrollálás mellett olyan más tevékenységekben is
megjelenhet, mint: addiktív evés, munka, szexualitás, pénzkeresés, költekezés,
vásárlás és szerencsejáték, alkohol, drog-és gyógyszerhasználat.
13. Tagadás: a társfüggő egyszerre tagadja önmaga és a másik betegségét.
14. Szociálisan izolálódik: szégyelli, titkolja a társ szenvedélybetegségét vagy problémás
viselkedését.
15. Elfojtás: meg nem feleléstől és az elhagyástól való félelme miatt elfojtja saját
érzéseit, indulatait.
16. Szégyen és bűntudat: a kodependes személy meghatározó érzései a származási
családjából eredő szégyen és bűntudat. (Felnőtt korban is gyakran szégyelli mindazt,
amit mások sérelmére elkövettek, amiről ő nem tehet: alkoholista apja által elkövetett
fizikai bántalmazásokat, elhanyagoló anya viselkedését, stb.)
17. Felduzzadt harag, indulat: haragját is szégyelli, amit megkísérel elnyomni, de az
időnként dühkitörésekben felszínre tör. A rejtett harag pszichoszomatikus tünetekben,
depresszióban, szorongásban, önkárosító viselkedésben és szexuális diszfunkciókban
nyilvánul meg.
18. Sérült intimitás, kapcsolatok zavara: az intimitás utáni vágy és az attól való félelem
egyaránt jelen van. Ez érzelmi, testi és szexuális értelemben is érvényes.
19. Szexuális diszfunkciók: intimitás zavarával összefüggésben gyakran aszexualitás,
hiposzexuális viselkedés (szex iránti érdektelenség), szexuális averziók (szexualitás
kerülése), vaginizmus (pénisz bahatolását lehetetlenné tevő hüvelygörcs), diszpareunia
(fájdalmas közösülés), frigiditás (női szexuális készenléti zavar), szexuális addikciók
(szexualitással kapcsolatos szenvedélybetegségek, illetve függőségi problémák)
jelentkeznek.
20. Destruktív lojalitás: származási családja, jelenlegi családja, illetve gyermekei
viszonyrendszerében jellegzetes lojalitás-konfliktusok jelennek meg. Pl.:
párkapcsolatában is szüleinek akar megfelelni, utódjáról való gondoskodás kárára
szülőjét, házastársát részesíti előnyben.
21. Hangulatzavar: diszfória- depresszió.
22. Feszültség szint magas, jelentős szorongás: amit testi tünetek is kísérhetnek
(migrénes fejfájás, szívtáji panaszok, autoimmun megbetegedések, daganatos
betegségek, magas vérnyomás, nőgyógyászati megbetegedések, gyomorpanaszok).
23. Gyakran bántalmazottak: fizikailag, szexuálisan.
24. Magára marad feladataival: szülői, családfenntartó, pénzkereső funkciók.
25. Progresszivitás: a társfüggőség fokozatosan előrehaladó, súlyosbodó állapot.
Nemek szerinti gyakorisága: nőket gyakrabban érinti.
Kulturális vetülete, öröksége: tradicionálisabb, férfiközpontú család modellben a
hagyományos női szerep:
a család összetartása minden körülmény között,
a gyerekekről és társról való gondoskodás.
A nőtől elvárható, hogy:
a családon kívüli boldogulását háttérbe szorítsa (önfeláldozás),
elsődleges érték számára a másokról való gondoskodás és áldozatvállalás legyen.
Elmondható, hogy annak a kislánynak, aki agresszív apja és a bántalmazott anyja
kapcsolatában permanens krízis helyzetet, szélsőséges emocionális reakciókat tapasztal meg,
annak számára kézenfekvő feltevés, hogy nem létezik igazi szerelem és párkapcsolat drámai
indulatok, vad összecsapások, verekedésbe torkolló viták nélkül.
Az elmúlt évtizedek emancipációs folyamatainak hatására ez a helyzet sokat változott, egyre
inkább a méltányosabb családi szerepviszonyoknak adta át a helyét, mindazonáltal ma sem
vesztette érvényét az a tény, hogy az iszákos vagy agresszív férj mellett hősiesen kitartó, a
gyermekeiért mindent elviselő anyát tágabb környezete elismeri, csodálja.
Kialakulásának háttere:
- Diszfunkcionális családi háttér-> alapjai a korai szocializációból erednek-> mintakövetés.
- Analitikus modellekben anya-gyerek korai kötődési zavara.
Egy olyan családi minta, ami függőségre szocializál. Általában a társfüggő nők gyakran
alkoholista apával nőnek fel, arra szocializálják őket, hogy meg kell tartani a család egységét,
ehhez alkalmazkodnia kell. Ennek a szerepnek a betöltésével ráerősít, hogy társfüggővé
váljon. Sokszor a gyerek gondoskodik a szüleiről (parentifikálódik).
Önértékelésben nagy sérülések lesznek, saját párválasztásánál szenvedélybeteget, vagy
problémás viselkedésűt választ. Mindig keres valamit, ami hiányzik, kimaradt életéből.
Menekülő stratégia - „Lover boy” jelenség:
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a lányok, akik valamilyen diszfunkcionális családból
származnak (pl.: alkoholista szülő, bántalmazó szülő) hamar kilépnek a családi kötelékből, és
gyakran választanak maguknak problémás viselkedésű párt, vagy gyakran esnek áldozatul a
„lover boy” jelenségnek.
„Lover boy” jelenség: azokra a férfiakra használják ezt a kifejezést, akik olyan lányokat
környékeznek meg, udvarolnak nekik, elcsábítják őket, a szerelem nevében sok jót ígérnek
nekik, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak (pl.: diszfunkcionális családból származnak,
gyermekvédelmi rendszerben nevelkednek, mélyszegénységben élnek, érzelmileg instabilak,
önértékelésükben problémák vannak). Egy idő után érzelmi zsarolással és/vagy fizikai
bántalmazással anyagi javaik gyarapítása céljából prostitúcióra kényszerítik őket.
(Schaarlaken Koord holland NGO szervezet, 2012.)
Társfüggőség terápiája:
Autonómiájának erősítése,
saját célok, ambíciók megfogalmazása,
önértékelés javítása, én-határok fejlesztése,
családi minta korrigálása,
megrekedt fejlődési szint feloldása, továbbléptetése.
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 1
Jelenléti ív a szakemberek felkészítő workshopjáról
…………………………………………………………………………………………………...
Dátum:
Szakemberek felkészítésének témája:
Előadó:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név
(nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Megjegyzések:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 2
Elégedettségi kérdőív
CSAT projekt szakembereit felkészítő workshop
…………………………………………………………………………………………………...
1. Kérjük, a megfelelő cellába tett X- el jelölje a megfelelő választ!
A workshop előtt megkapta-e a felsorolt szakmai dokumentumokat?
Dokumentum
megnevezése
Megkaptam Nem kaptam meg
Diák
csoportfoglalkozás –
tervezet/Tematika D1
Folyamat előrehaladása
c. dokumentumot
Pedagógus képzés
tematikái (4db; CSAT-
projekt Megvalósítás /
Tematika P1; CSAT-
projekt Megvalósítás /
Tematika P2; CSAT-
projekt Megvalósítás /
Tematika P3; CSAT-
projekt Megvalósítás /
Tematika P4 számú
dokumentumok)
( Amennyiben van olyan dokumentum, amit Ön nem kapott meg, kérjük, jelezze a
workshop vezetőjének.)
2. Kérjük, karikázással jelölje a megfelelőt!
Mennyire tartotta hasznosnak a workshopot?
1 2 3 4 5
3. Volt-e a felkészítés során olyan pozitív dolog, amit kiemelne? Ha igen, mi volt az?
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
4. Volt-e a felkészítés során olyan negatív dolog, amit kiemelne? Ha igen, mi volt az?
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 3
Jelentés a bemutatkozó találkozóról
…………………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Kitöltő neve:
Dátum:
…………………………………………………………………………………………………...
1. A program rövid ismertetése megtörtént-e?
Igen Nem
2. Az információs anyagok átadása megtörtént-e?
Igen Nem
3. A vezetőség megfogalmazott-e az intézményükre vonatkozóan speciális igényeket,
információkat? (Ennek tisztázásához segítségül kérdések: Az iskola életében az
erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb
dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek
abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az
esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? Milyen stratégiával
rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére?)
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………….
Mellékelt dokumentumok:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
4. A következő találkozó időpontja:
_______________________
5. Kapcsolattartó személy kijelölésre került- e?
Igen Nem
6. Kapcsolattartó elérhetőségei:
Név:
Telefon:
E-mail:
Egyéb információ:
7. A partnerintézmény vezetősége elutasító-e a programmal kapcsolatban?
Igen Nem
8. Ha igen, ennek oka:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………….
9. Megtörtént-e annak tisztázása, hogy a program előkészítése érdekében szükséges az
egyeztetés a Diákönkormányzattal, és a Szülői Munkaközösséggel/Szülői Tanáccsal?
Igen Nem
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 4
Jelentés a program előkészítő találkozóról (Fórum a pedagógusokkal, iskola
mentálhigiénés munkacsoportjával)
…………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Kitöltő neve:
Dátum:
………………………………………………………………………………………………….
1. Az iskola szándékozik-e partneriskola lenni és befogadni a programot,
forrásteremtéssel kapcsolatos információk letisztázása megtörtént- e?
Igen Nem
Ha nem, mik a főbb indokok:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Ha igen:
A résztvevők megfogalmaztak-e az intézményükre vonatkozóan speciális igényeket,
információkat?1 (Ennek tisztázásához segítségül kérdések: Az iskola életében az erőszak, a
párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit
tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek
problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések,
szankciók jellemzői? Milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére,
megelőzésére?)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
1 Jelentés a bemutatkozó találkozóról dokumentum 3. kérdésének újból i lekérdezése, annak érdekében, hogy az
első találkozó óta felmerült információk rögzítésre kerülhessenek.
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Mellékelt dokumentumok:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Ha igen, akkor a partneriskola milyen kezdési dátummal tudná fogadni a programot?
___________________________
2. Hány osztályt/diákot és pedagógust kíván bevonni a programba?
_____________ osztály,
összesen: _____________ diák
összesen: _____________ pedagógus
3. Van e bármilyen kérése az együttműködési megállapodás tartalmával kapcsolatban?
Igen Nem
Ha igen, a javaslatok:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………....
4. A partneriskola hozzá kíván-e járulni a diákokkal (Diákönkormányzat) és a szülőkkel
(Szülői Munkaközösség/Szülői Tanács) való tárgyaláshoz?
Igen Nem
Amennyiben nem, ennek oka:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Amennyiben igen, megkapta-e aláírásra a hozzájárulási nyilatkozatot?
Igen Nem
5. Megtörtént-e annak tisztázása, hogy az iskola vezetőségének feladata a kapott
információs anyagokat elérhetővé tenni a Diákönkormányzat és a Szülői
Munkaközösség/Szülői Tanács számára?
Igen Nem
6. A panasztételi tájékoztató megtörtént- e? Igen Nem
7. A szülői hozzájáruló nyilatkozatok átadásra kerültek- e? (Iratminta 3.)
Igen Nem
8. Egyéb információk a megbeszélés kapcsán:
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 5
Jelentés a szülői munkaközösséggel való találkozóról
…………………………………………………………………………………………………
Kelt:
Iskola:
Adatlapot kitöltő neve:
…………………………………………………………………………………………………
1. A program ismertetése megtörtént? Igen Nem
2. A szülői munkaközösség megfogalmazott-e az intézményre, a közvetlen célcsoportra
(diákok) vonatkozóan speciális igényeket, információkat? (Ennek tisztázásához
segítségül kérdések: A diákok életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak,
devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit tapasztaltak?
Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek
problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések,
szankciók jellemzői? A partnerintézmény (oktatási, nevelési intézmény) milyen
stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére?)
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
Mellékelt dokumentumok:
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
A szülők képviselői elutasítják-e a programot? Igen Nem
3. Fontos javaslatok a résztvevőktől a program tartalmát illetően.(Ezen módosítások
figyelembe vétele szükséges.)
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
4. A panasztételi tájékoztató megtörtént- e? Igen Nem
5. A szülői hozzájáruló nyilatkozatok átadásra kerültek- e? (Iratminta 3.)
Igen Nem
6. Egyéb információk:
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
7. Rövid feljegyzés a program támogatottságáról vagy elutasításáról, ennek
körülményeiről:
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Jelenléti ív szülői munkaközösséggel folytatott találkozóról
…………………………………………………………………………………………………...
Dátum:
Iskola:
CSAT projekt képviselője:
…………………………………………………………………………………………………...
A szülői munkaközösség megjelent képviselői közül támogatta a programot: ______fő
nem támogatta: ______fő
tartózkodott: ______fő
sorszám
Név
(nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 6
Jelentés a diákönkormányzattal való találkozóról
…………………………………………………………………………………………………...
Kelt:
Iskola:
Adatlapot kitöltő neve:
…………………………………………………………………………………………………..
1. A program ismertetése megtörtént? Igen Nem
2. A diákönkormányzat megfogalmazott-e az intézményre, a célcsoportra vonatkozóan
speciális igényeket, információkat? Ennek tisztázásához segítségül kérdések: A diákok
életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés
egyéb dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek
abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az
esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? A partnerintézmény (oktatási,
nevelési intézmény) milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák
kezelésére, megelőzésére? A programra, annak kereteire vonatkozóan milyen
szükségleteket, igényeket nevesítenek (szünetek száma, a program lebonyolításának
időszakára tett javaslatok, stb.)
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
Mellékelt dokumentumok:
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
3. A diákság képviselői elutasítják-e a programot? Igen Nem
4. Fontos javaslatok a résztvevőktől a program tartalmát illetően. (Ezen módosítások
figyelembe vétele szükséges.)
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
5. Panasztételi tájékoztatás megtörtént-e? Igen Nem
6. Egyéb információk:
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
7. Rövid feljegyzés a program támogatottságáról vagy elutasításáról, ennek
körülményeiről:
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Jelenléti ív a diákönkormányzattal folytatott találkozóról
…………………………………………………………………………………………………...
Dátum:
Iskola:
CSAT projekt képviselője:
…………………………………………………………………………………………………...
A diákönkormányzat megjelent képviselői közül támogatta a programot: ______
nem támogatta: ______
tartózkodott: ______
sorszám
Név
(nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 7
Projekt előrehaladási napló
…………………………………………………………………………………………………...
Feljegyzés sorszáma:
Dátum:
Kitöltő neve:
Kitöltő feladatköre:
…………………………………………………………………………………………………...
Feljegyzések:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
___________________________
aláírás
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 8
Jelenléti ív a stábgyűlésekről
…………………………………………………………………………………………………...
Dátum:
Stábgyűlés témái:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név
(nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Megjegyzések:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 9
Diákok jelenléti íve (1. alkalom)
…………………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Osztály:
Dátum:
Foglalkozás témája / hányadik alkalom a diák képzésen belül:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név (nyomtatott betűkkel) Aláírás elő tesztet
töltött-e ki
(igen/
nem)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 10
Diákok jelenléti íve (2. alkalom)
…………………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Osztály:
Dátum:
Foglalkozás témája:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név (nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 11
Diákok jelenléti íve (3. alkalom)
…………………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Osztály:
Dátum:
Foglalkozás témája:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név (nyomtatott betűkkel) Aláírás utó tesztet
töltött-e ki
(igen/
nem)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 12
Diákok kódnyilvántartó adatlapja ………………………………………………………………………………………………………………………. Dátum:
Iskola:
Osztály:
Pedagógus neve/felelős:
Kitöltési útmutató: A „Név” oszlopba az adott osztályba járó diákok teljes névsorát kérjük beírni, véletlenszerű
sorrendben. (Az egyes nevekhez tartozó generált kód szerint kérjük majd kiosztani az általunk készített előtesztet
az első csoportfoglalkozás elején, illetve az utótesztet az utolsó csoportfoglalkozás végén.)
………………………………………………………………………………………………………………………
Ssz
. Név
Generált kód
A1
A2
A3
A4
A5
A6
A7
A8
A9
A10
A11
A12
A13
A14
A15
A16
A17
A18
A19
Ssz
. Név
Generált kód
A20
A21
A22
A23
A24
A25
A26
A27
A28
A29
A30
A31
A32
A33
A34
A35
A36
A37
A38
Megjegyzések:…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 13 Kód:
ELŐ-KÉRDŐÍV
Kedves Válaszadó!
Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT-projekt„ elnevezésű, egészségfejlesztő programunkat értékeljük,
illetve fejlesszük.
Kérjük, válaszaiddal segítsd a munkánkat! A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben nem
leszel beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd fel.
Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted munkánkat!
1.) Melyik évben születtél?
_____________
2.) Mi a nemed?
1. nő
2. férfi
3.) Hányadik évfolyamba jársz?
______________
4.) Mennyire igazak rád az alábbi állítások? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot, minden állítás esetében!
( 1- Egyáltalán nem jellemző rám, 2- Valamennyire jellemző rám, 3- Nem tudom eldönteni,
4- Inkább jellemző rám, 5- Teljes mértékben jellemző rám)
Könnyen szerzek barátokat. 1 2 3 4 5
Ha egy iskolatársam megütne, szólnék egy felnőttnek. 1 2 3 4 5
Sajnálok másokat, amikor rossz dolgok történnek velük. 1 2 3 4 5
Meghallgatom a barátaimat, ha problémájuk van. 1 2 3 4 5
Kedves vagyok az ellenkező nem tagjaival. 1 2 3 4 5
Amikor nem értek egyet másokkal, akkor sem idegesítem fel magam. 1 2 3 4 5
5.) Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot, minden állítás esetében!
(1 – Egyáltalán nem értek egyet, 2- Kevésbé értek egyet, 3 – Nem tudom eldönteni,
4- Többnyire egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek)
Előfordulhat, hogy egyszer annyira ideges leszek, vagy annyira
felidegesít a párom, hogy megütöm.
1 2 3 4 5
Véleményem szerint egy férfi sohasem, semmilyen körülmények
között nem üthet meg egy nőt.
1 2 3 4 5
Véleményem szerint vannak olyan helyzetek, amelyekben egy nő
megüthet egy férfit.
1 2 3 4 5
Azt gondolom, hogy ha a párom okot ad rá, hogy féltékeny legyek,
akkor akár rá is zárhatom a lakást, hogy ne tudjon nélkülem elmenni
sehova.
1 2 3 4 5
Azért, hogy biztos legyek benne, hogy nem csal meg a párom,
rendszeresen megnézhetem a tudta nélkül az üzeneteit, híváslistáját,
emailjeit.
1 2 3 4 5
Azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a közös döntések
meghozatalakor annak van nagyobb szava, aki több pénzt keres.
1 2 3 4 5
Ha a párom azzal fenyeget, hogy elhagy, ha nem fekszem le vele,
akkor inkább megteszem.
1 2 3 4 5
El tudom képzelni, hogy hosszútávon olyan párkapcsolatban éljek,
ahol a véleményemet/ ízlésemet nem vállalhatom, ahol gyakran
szabályozva van, mit gondoljak/ mit tegyek.
1 2 3 4 5
Elképzelhetőnek tartom, hogy a párkapcsolatban leszabályozzuk
egymást, abban, hogy kivel tarthatunk fenn baráti kapcsolatot, kivel
találkozhatunk.
1 2 3 4 5
Abban az esetben, ha a párom nehezebb élethelyzetbe kerül (pl.:
elveszíti munkáját, meghal egy közeli hozzátartozója, lebetegszik,
stb.) elengedhetetlennek tartom, hogy feltétel nélkül, jobban
támogassam (érzelmi- fizikai támogatás).
1 2 3 4 5
6.) Mennyire tartod valószínűnek, hogy valamilyen droghoz (alkohol, kábítószer) fogsz
nyúlni, amiatt, hogy összevesztetek a pároddal? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot!
1 2 3 4 5
Egyáltalán nem
értek egyet
Kevésbé értek
egyet
Nem tudom
eldönteni
Többnyire
egyetértek
Teljes mértékben
egyetértek
7.) Mit tennél az alábbi esetekben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző
az alábbi szituációban!
Szeretnél elmenni egy buliba a barátaiddal, de a szüleid nem örülnek ennek.
Hogyan reagálsz?
A B C D
Az ilyen helyzetek
kiabálással végződnek,
mert megsértődöm.
Legközelebb inkább
meg sem kérdezem.
Megpróbálom
megérteni, hogy miért
így gondolják.
Elfogadom a döntést és
magamra csukom a
szobám ajtaját.
8.) Mit tennél az alábbi esetben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az
alábbi szituációban!
A barátod elkésik a megbeszélt találkozóról. Hogyan reagálsz?
A B C D
Leordítom a fejét. Most
már el kell
gondolkodnia a
dolgain!
Nem foglalkozom vele.
Megszoktam, hogy
nem tartja be ígéreteit.
Elmondom, hogy
elszomorít, hogy
elkésett. Nyomatékosan
megkérem, hogy a
jövőben pontosabb
legyen.
Faképnél hagyom.
9.) Mit tennél az alábbi esetben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az
alábbi szituációban!
Egy barátod ingerülten viselkedik veled, pedig szerinted semmi oka nincs rá.
Hogyan reagálsz?
A B C D
Kiborulok.
Elhatározom, hogy
figyelmen kívül
hagyom.
Megpróbálom
megtudni, hogy miért
viselkedik most így
velem.
Biztos neki van igaza,
és ezért kellemetlenül
érzem magam.
10.) Szerinted mi az „én-közlés” lényege? Mit jelent az „én-közlés”?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
11.) Párkapcsolaton belül szerinted miért fontos az, hogy kiálljunk magunkért?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
12.) Kérünk, sorolj fel 3 okot, ami miatt szerinted nem működhet jól egy párkapcsolat!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
13.) Szerinted mi a 3 legfontosabb dolog, amitől jól működhet egy párkapcsolat? Kezdd a
legfontosabbal!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
14.) Szerinted mikor mondható, hogy bántalmazó egy kapcsolat?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
15.) Szerinted mit jelent az, hogy drogkarrier?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
16.) Milyen drogokat ismersz? Kérünk, sorolj fel néhányat!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted a munkánkat!
Bármilyen kérdés esetén fordulj bátran XY-hoz, a --------------
telefonszámon!
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 14 Kód:
UTÓ-KÉRDŐÍV
Kedves Válaszadó!
Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT- projekt” elnevezésű, egészségfejlesztő programunkat értékeljük,
illetve fejlesszük.
Kérjük, válaszaiddal segítsd a munkánkat! A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben nem
leszel beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd fel.
Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted munkánkat!
1.) Melyik évben születtél?
_____________
2.) Mi a nemed?
1. nő
2. férfi
3.) Hányadik évfolyamba jársz?
______________
4.) Mennyire igazak rád az alábbi állítások? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot, minden állítás esetében!
( 1- Egyáltalán nem jellemző rám, 2- Valamennyire jellemző rám, 3- Nem tudom eldönteni,
4- Inkább jellemző rám, 5- Teljes mértékben jellemző rám)
Könnyen szerzek barátokat. 1 2 3 4 5
Ha egy iskolatársam megütne, szólnék egy felnőttnek. 1 2 3 4 5
Sajnálok másokat, amikor rossz dolgok történnek velük. 1 2 3 4 5
Meghallgatom a barátaimat, ha problémájuk van. 1 2 3 4 5
Kedves vagyok az ellenkező nem tagjaival. 1 2 3 4 5
Amikor nem értek egyet másokkal, akkor sem idegesítem fel magam. 1 2 3 4 5
5.) Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot, minden állítás esetében!
(1 – Egyáltalán nem értek egyet, 2- Kevésbé értek egyet, 3 – Nem tudom eldönteni,
4- Többnyire egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek)
Előfordulhat, hogy egyszer annyira ideges leszek, vagy annyira
felidegesít a párom, hogy megütöm.
1 2 3 4 5
Véleményem szerint egy férfi sohasem, semmilyen körülmények
között nem üthet meg egy nőt.
1 2 3 4 5
Véleményem szerint vannak olyan helyzetek, amelyekben egy nő
megüthet egy férfit.
1 2 3 4 5
Azt gondolom, hogy ha a párom okot ad rá, hogy féltékeny legyek,
akkor akár rá is zárhatom a lakást, hogy ne tudjon nélkülem elmenni
sehova.
1 2 3 4 5
Azért, hogy biztos legyek benne, hogy nem csal meg a párom,
rendszeresen megnézhetem a tudta nélkül az üzeneteit, híváslistáját,
emailjeit.
1 2 3 4 5
Azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a közös döntések
meghozatalakor annak van nagyobb szava, aki több pénzt keres.
1 2 3 4 5
Ha a párom azzal fenyeget, hogy elhagy, ha nem fekszem le vele,
akkor inkább megteszem.
1 2 3 4 5
El tudom képzelni, hogy hosszútávon olyan párkapcsolatban éljek,
ahol a véleményemet/ ízlésemet nem vállalhatom, ahol gyakran
szabályozva van, mit gondoljak/ mit tegyek.
1 2 3 4 5
Elképzelhetőnek tartom, hogy a párkapcsolatban leszabályozzuk
egymást, abban, hogy kivel tarthatunk fenn baráti kapcsolatot, kivel
találkozhatunk.
1 2 3 4 5
Abban az esetben, ha a párom nehezebb élethelyzetbe kerül (pl.:
elveszíti munkáját, meghal egy közeli hozzátartozója, lebetegszik,
stb.) elengedhetetlennek tartom, hogy feltétel nélkül, jobban
támogassam (érzelmi- fizikai támogatás).
1 2 3 4 5
6.) Mennyire tartod valószínűnek, hogy valamilyen droghoz (alkohol, kábítószer) fogsz
nyúlni amiatt, hogy összevesztetek a pároddal? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a
megfelelő számot!
1 2 3 4 5
Egyáltalán nem
értek egyet
Kevésbé értek
egyet
Nem tudom
eldönteni
Többnyire
egyetértek
Teljes mértékben
egyetértek
7.) Mit tennél az alábbi esetekben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző
az alábbi szituációban!
Szeretnél elmenni egy buliba a barátaiddal, de a szüleid nem örülnek ennek.
Hogyan reagálsz?
A B C D
Az ilyen helyzetek
kiabálással végződnek,
mert megsértődöm.
Legközelebb inkább
meg sem kérdezem.
Megpróbálom
megérteni, hogy miért
így gondolják.
Elfogadom a döntést és
magamra csukom a
szobám ajtaját.
8.) Mit tennél az alábbi esetben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az
alábbi szituációban!
A barátod elkésik a megbeszélt találkozóról. Hogyan reagálsz?
A B C D
Leordítom a fejét. Most
már el kell
gondolkodnia a
dolgain!
Nem foglalkozom vele.
Megszoktam, hogy
nem tartja be ígéreteit.
Elmondom, hogy
elszomorít, hogy
elkésett. Nyomatékosan
megkérem, hogy a
jövőben pontosabb
legyen.
Faképnél hagyom.
9.) Mit tennél az alábbi esetben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az
alábbi szituációban!
10.) Egy barátod ingerülten viselkedik veled, pedig szerinted semmi oka nincs
rá. Hogyan reagálsz?
A B C D
Kiborulok.
Elhatározom, hogy
figyelmen kívül
hagyom.
Megpróbálom
megtudni, hogy miért
viselkedik most így
velem.
Biztos neki van igaza,
és ezért kellemetlenül
érzem magam.
11.) Szerinted mi az „én-közlés” lényege? Mit jelent az „én-közlés”?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
12.) Párkapcsolaton belül szerinted miért fontos az, hogy kiálljunk magunkért?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
13.) Kérünk, sorolj fel 3 okot, ami miatt szerinted nem működhet jól egy párkapcsolat!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
14.) Szerinted mi a 3 legfontosabb dolog, amitől jól működhet egy párkapcsolat? Kezdd a
legfontosabbal!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
15.) Szerinted mikor mondható, hogy bántalmazó egy kapcsolat?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
16.) Szerinted mit jelent az, hogy drogkarrier?
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
17.) Milyen drogokat ismersz? Kérünk, sorolj fel néhányat!
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted a munkánkat!
Bármilyen kérdés esetén fordulj bátran XY-hoz, a --------------
telefonszámon!
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 15
Diák csoportfoglalkozásokat értékelő adatlap
…………………………………………………………………………………….
Iskola: __________________________________________________________
Osztály: ____________________
Kapcsolattartó/felelős pedagógus:_____________________________________
Csoportvezető(k):__________________________________________________
…………………………………………………………………………………….
S.Sz. téma meg lett
tartva? dátum
időkeret
(perc)
résztvevő
tanulók
száma
tanár felé
történt-e
visszajelzés
I/N I/N
A panasztételi tájékoztató megtörtént-e? igen nem
Csoportfoglalkozás értékelése (csoportvezetői)
Csoportvezetői szempontból mennyire elégedett
az alábbiakkal?
egyáltalán
nem
1
2
3
4
Teljes
mértékben
5
csoportszervezés kérdései (iskolával való
kommunikáció)
tanulók érdeklődése a téma iránt
tanulói aktivitás
időkeretek
sikerült-e a téma egészét feldolgozni
Megjegyzések:…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 16
Diákok névsora – összesítő adatlap
…………………………………………………………………………………….
Iskola:
Osztály:
Kapcsolattartó/felelős:
Csoportvezető(k):
………………………………………………………………………………………………………………………
Ssz
. Név
Szülői
nyilatkoz
at
elő-
teszt
részt
vett
1. alk.
részt
vett
2. alk.
részt
vett
3. alk
utó-
teszt
CSAT- Projekt Dokumentáció / interjú vázlat/ Adatlap 17
Pedagógussal folytatott interjú
- irányadó kérdések; esedékes a program lezárulását követő fél év múlva
1. A program során elsajátított ismeretek mennyire bukkantak fel az elmúlt fél év során
(esetleg az iskolai projekt napon, egészség napon volt- e bármilyen a témához
kapcsolódó projekt, amelyet a diákok készítettek; stb.)?
2. Hogyan ítéli meg, volt-e nyilvánvaló változás a program lezárulása után (esetleg
fordult-e segítségért bárki a tantestület tagjához a témánkkal kapcsolatos ügyben; a
diákok körében volt-e beszédtéma az általunk felvázolt problémakör; a diákok
körében – amennyiben volt erre precedens – volt-e arra példa, hogy diáktársuk
érdekében segítséget kértek; stb.)?
3. Az érintett osztályokban történtek-e olyan változások, amelyek befolyásolhatják a
csoporttagok egymáshoz viszonyulását (új osztálytársak érkeztek-e; régi osztálytársak
mentek-e el; maradt-e el osztálykirándulás; volt-e valamilyen plusz program, ami
során az osztály tagjai jobb kapcsolatot alakíthattak ki; stb.)?
4. Észrevett-e olyan változásokat, amelyek az osztályok tagjainak viselkedésében
nyilvánulnak meg:
egymással kapcsolatban elfogadóbbak, megértőbbek, jóindulatúabbak;
a problémáikat egyre többször erőszakmentesen, de érdekérvényesítően oldják
meg;
konfliktusaik rendezéséhez gyakrabban választották-e a félreértések
tisztázását;
párkapcsolataikban pozitív változásról mesélnek;
baráti kapcsolatok felerősödtek-e, hosszantartóbbakká váltak-e;
az erőszakkal szemben elutasítóbbak;
kábítószerekkel kapcsolatban elutasítóbbak?
5. Személy szerint, így fél év távlatában, hogyan értékeli a program hatásosságát? Volt-e
arra példa, hogy egy etika órán, osztályfőnöki órán stb. további kérdéseket tettek fel a
diákok a foglalkozásokon feldolgozott témákkal kapcsolatban, esetleg véleményt
fogalmaztak-e meg?
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 18
Jelenléti ív a pedagógusképzésről
…………………………………………………………………………………………………...
Iskola:
Dátum:
Pedagógusok (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) képzésének témája:
…………………………………………………………………………………………………..
Előadó:
…………………………………………………………………………………………………...
sorszám
Név
(nyomtatott betűkkel) Aláírás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Megjegyzések:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 19
Pedagógus elégedettségi kérdőív
Kedves Válaszadó!
Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT-projekt” elnevezésű egészségfejlesztő programunkat
értékeljük, illetve fejlesszük.
Kérjük, válaszaival segítse munkánkat. A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben
nem lesz beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd
fel.
Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!
1. Kérjük, a következő kérdésnél 1-től 5-ig értékeljen.
Mennyire elégedett…
1 – Nagyon elégedett, 2- Elégedett, 3- Inkább elégedett, 4 – Inkább elégedetlen, 5-
Elégedetlen, 6 – Nagyon elégedetlen
1
Nagy
on
eléged
ett
2
Elége
dett
3
Inkább
elégede
tt
4
Inkáb
b
eléged
etlen
5
Elége
detlen
6
Nagyon
elégedetl
en
… a képzés szervezettségével?
… az információkkal a program
elméleti hátteréről?
… az információkkal a „CSAT”
program gyakorlati végrehajtásáról?
… a képzés légkörével?
… a saját hozzájárulásommal,
aktivitásommal a képzésben?
2. Mit ítél/tart a legfontosabbnak a képzésben?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
3. Mennyire tetszett a program, mennyire érezte jól magát? Kérjük, karikázza be a
megfelelőt, ha 1- egyáltalán nem érezte jól magát/nem tetszett a program, 5-nagyon
tetszett a program/nagyon jól érezte magát!
1 2 3 4 5
4. Mi tetszett a legjobban a program során? Kérjük, írja le!
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
5. Kérjük, a következő kérdésnél 1-től 5-ig értékeljen.
a, Mennyire tartja hasznosnak az alábbi kérdéskörökben kapott információkat?
Kérdéskör 1
Egyáltalán
nem volt
hasznos
2
Inkább
nem
volt
hasznos
3
Inkább
hasznos
volt
4
Hasznos
volt
5
Nagyon
hasznos
volt
A párkapcsolati erőszak
fogalma, előfordulása, hazai és
nemzetközi statisztikai adatok,
jogi szabályozások.
A párkapcsolati erőszak, mint
jelenség, befolyásolási módjai
(kockázati – és védőtényezők,
hatékony beavatkozások –
kampányok)
Drogok fajtái, függőség,
összefüggések a
társfüggőséggel
Társfüggőség
b, Mennyire tartja érdekesnek az alábbi kérdéskörökben kapott információkat?
Kérdéskör 1
Egyáltalán
nem volt
hasznos
2
Inkább
nem
volt
hasznos
3
Inkább
hasznos
volt
4
Hasznos
volt
5
Nagyon
hasznos
volt
A párkapcsolati erőszak
fogalma, előfordulása, hazai és
nemzetközi statisztikai adatok,
jogi szabályozások.
A párkapcsolati erőszak, mint
jelenség, befolyásolási módjai
(kockázati – és védőtényezők,
hatékony beavatkozások –
kampányok)
Drogok fajtái, függőség,
összefüggések a
társfüggőséggel
Társfüggőség
6. Összességében mennyire tartja hasznosnak a képzést? Kérjük, karikázza be a
megfelelőt, ha 1- egyáltalán nem tartja hasznosnak, 5-nagyon hasznosnak tartja!
1 2 3 4 5
7. Van-e bármi, amit negatívumként kiemelne? Van-e bármilyen javaslata a képzés
javítására irányulóan?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
8. Van-e bármilyen egyéb javaslata, ötlete, hozzáfűznivalója?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat!
Drogprevenciós Munkacsoport
7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 20
Pedagógusképzést értékelő adatlap
…………………………………………………………………………………….
Dátum:
Iskola:
Képző(k) neve:
…………………………………………………………………………………………………...
Képzés helyszíne: helyi iskolai színtér / külső, iskolán kívüli színtér
S.Sz. téma meg lett
tartva? dátum
időkeret
(perc)
résztvevő
pedagógusok
száma
történt-e
visszajelzés
I/N I/N
A panasztételi tájékoztató megtörtént-e? igen nem
Pedagógus képzés értékelése (csoportvezetői)
Csoportvezetői szempontból mennyire elégedett
az alábbiakkal?
egyáltalán
nem
1
2
3
4
Teljes
mértékben
5
csoportszervezés kérdései (iskolával való
kommunikáció)
pedagógusok érdeklődése a téma iránt
pedagógusi aktivitás
időkeretek
sikerült-e a téma egészét feldolgozni
Megjegyzések:…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 21
Pedagógus képzésről kiadott igazolások nyilvántartása
Nyilvántartási lap sorszáma: ............/............
Igazolás sorszáma: ............/............
Igazolás kiállításának dátuma:
___________________________________________________________________________
1. Személyi adatok:
Név:
Születési, családi és utónév::
Születési hely, idő:
Anyja neve:
___________________________________________________________________________
2. Képzési adatok
A képzés szervezője: Drogprevenciós Munkacsoport
A képzés címe:
A képzés időpontja:
A képzés helyszíne:
___________________________________________________________________________
Egyéb információk a képzés vonatkozásában:
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 22
Panaszkezelési Nyilvántartó Lap
Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja:
Panasztevő neve:
Panasz leírása:
Panasz fogadó
neve: Kivizsgálás módja:
beosztása: Kivizsgálás eredménye:
Szükséges intézkedés:
Végrehajtásért felelős neve:
Panasztevő tájékoztatásának időpontja:
CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 1
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
(tervezet)
amely létrejött egyrészről
a Drogprevenciós Munkacsoport
Székhelye: 7623 Pécs, Szendrey Júlia u. 6.
Képviseletében: dr. Szemelyácz János, elnök
Továbbiakban: Prevenciós szervezet
másrészről
a ………………………….
Székhelye:
Képviseletében:
Továbbiakban: Együttműködő intézmény
Továbbiakban együtt: Felek
között az alábbiak kapcsán:
Jelen együttműködési megállapodás aláírásával a felek megállapodnak abban, hogy a
prevenciós szervezet által kidolgozott CSAT-projekt az egészségesebb párkapcsolatokért
című egészségfejlesztő program megvalósítása érdekében együttműködnek, amely célja a
párkapcsolati erőszak előfordulásának visszaszorítása, prevenciója. A program középiskolás
korú diákok számára ismeretbővítő, felvilágosító, illetve a társas és életvezetési készségek
fejlesztését célzó csoportfoglalkozásokat, továbbá a pedagógusok és a pedagógiai munkát
segítő alkalmazottak számára a jelenségről, annak hátteréről, befolyásolási lehetőségeiről
szóló képzést biztosít.
Az együttműködő felek vállalják, hogy a program sikeres megvalósítása érdekében
teljeskörűen együttműködnek, továbbá:
1. A Prevenciós szervezet vállalja a programok megszervezését és lebonyolítását, továbbá
felelősséget vállal annak szakmai tartalmáért.
2. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy a középiskolás korú diákok kiválasztásában
közreműködik, biztosítja azok részvételi lehetőségét a 6 tanórás foglalkozásokon. Továbbá az
együttműködő szervezet vállalja, hogy a számára előzetesen (a diákok foglalkozásainak
indulása előtt legalább 8 nappal) átadott, a programot ismertető rövid összefoglalót és a
diákok programban történő részvételét lehetővé tevő szülői beleegyező nyilatkozatot a diákok
szüleihez/ gondviselőihez eljuttatja, a program indulásakor a hozzá visszajuttatott
nyilatkozatokat a prevenciós szervezet munkatársai számára átadja.
3. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő
alkalmazottak képzésen való részvételét elősegíti. Az együttműködő intézménynél szokásos,
leghatékonyabb kommunikációs csatornán az igazgató, az általa kijelölt programfelelős/
kapcsolattartó útján minden érintett alkalmazotthoz eljuttatja a képzési felhívást, szükség
esetén az intézmény képzési és helyettesítési rendjének figyelembevételével javaslatot tesz a
képzésen résztvevőkre.
4. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy az utolsó diák- csoportfoglalkozást követő fél év
múlva lehetővé teszi a pedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak számára,
hogy a program hatásosságának vizsgálatához szükséges interjún részt vegyenek.
5. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy előzetes egyeztetést követően a program sikeres
megvalósítása érdekében a ……………………………………………….. cím alatti
intézményének helyiségeit ingyenesen a prevenciós szervezet rendelkezésére bocsátja a
csoportfoglalkozások és képzések idejére.
6. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy segíti a program hatásosság- vizsgálatát, amely
keretében a programban résztvevő diákok vonatkozásában az ún. Diákok kód nyilvántartó
adatlapot előre egyeztetett módon kitölti és megőrzi, ezzel biztosítva a résztvevő diákok
anonim kérdőíves vizsgálatának lehetőségét.
7. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy lehetővé teszi, hogy a Prevenciós szervezet a
diák csoportfoglalkozások megkezdése előtt, a programot támogató szervezet(ek) nevével és
logójával ellátott plakátot, illetve információs táblát helyezzen ki az intézményben (legalább
A4 méretben), amely röviden tartalmazza a program főbb célját, címét továbbá azokat az
internetes felületeket, ahol az érdeklődők, az érintett felek további bővebb információkat
kaphatnak a programról vagy panasszal élhetnek. A plakátot, illetve információs táblát az
adott intézményben szokásos, jól látható helyeken, falfelületeken kell kihelyezni.
8. Felek megállapodnak abban, hogy a programfelelősök, kapcsolattartók a következők:
Az Együttműködő intézmény részéről a program felelőse és kapcsolattartója:
Név:
Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím)
A Prevenciós Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója:
Név:
Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím):
9. Az együttműködési megállapodás megszűnik a program sikeres megvalósításával, a felek
közös megegyezésével, illetve felmondás esetén.
10. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem
minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatóak vissza üzleti titokra való hivatkozással,
amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik.
11. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton
kötelesek rendezni.
12. A jelen megállapodásban nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések
tekintetében a magyar jog szabályai – elsősorban a Polgári törvénykönyv –az irányadóak.
A felek a jelen megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben
megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
A jelen megállapodás 3 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban
készült, amelyből 1 darab a Prevenciós Munkacsoportnál, 1 darab az Együttműködő
intézménynél egy darab pedig az Együttműködő intézményt fenntartó szervezetnél marad.
Kelt:
P.H. P.H.
………………………. ………..…………………….
elnök ..……………..
Drogprevenciós Munkacsoport Együttműködő intézmény
igazgatója
P.H.
………..…………………….
..…………….
Együttműködő intézmény fenntartója
CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 2
Nyilatkozat
Alulírott……………………………………., a ………………………….
………………………………… igazgatója hozzájárulok ahhoz, hogy Drogprevenciós
Munkacsoport (7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.) munkatársai a CSAT- projekt az egészségesebb
párkapcsolatokért című egészségfejlesztő program előkészítése kapcsán egyeztessenek az
intézmény Diákönkormányzatával (a célcsoport képviselőivel), valamint a Szülői
Munkaközösséggel/Szülői Tanáccsal (a szülők képviselőivel).
Kelt……………………………….
P.H.
……………………………………..
Igazgató aláírása
CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 3
Szülői hozzájáruló nyilatkozat
Iskola neve:…………………………………………………
………………………………………………
Alulírott ……………………………………………………….. (szülő, törvényes képviselő)
………………………………………………………….………………………..(lakóhelye)
hozzájárulok, hogy gyermekem …………………………………….…………(diák neve)
………… (osztálya)………………………….(születési helye és ideje) a Drogprevenciós
Munkacsoport CSAT Projekt keretében szervezett prevenciós csoportfoglalkozásokon részt
vegyen, és foglalkozás keretében a prevenciós kérdőívet kitöltse. Hozzájárulok, hogy
személyes adatait, a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak és a szociális munka etikai
szabályainak megfelelően nyilvántartsák és kezeljék. Hozzájárulok továbbá, hogy a
programokról – azok megvalósításának bizonyításaként - fényképfelvétel készüljön, oly
módon, hogy a képen szereplők beazonosítása ne legyen lehetséges.
Kelt:
………………………………..
szülő/ gondviselő aláírása
CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 4
Sorszám: ............/............
Igazolás
a CSAT projekt pedagógusoknak szóló programelemén való részvételről
…………………………………………………………….
részére
aki, a Drogprevenciós Munkacsoport szervezésében megrendezésre kerülő CSAT projekt
pedagógusoknak szóló programelemén részt vett.
___________________________________________________________________________
3. Személyi adatok:
Név:
Születési, családi és utónév::
Születési hely, idő:
Anyja neve:
4. Képzési adatok
A képzés szervezője: Drogprevenciós Munkacsoport
A képzés címe:
A képzés időpontja:
A képzés helyszíne:
___________________________________________________________________________
Kelt.:
………………………………………………….
aláírás
A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE
1. alkalom (2x 45 perc): Egészség, család, párkapcsolat.
Bemutatkozó kör, szabályok megbeszélése
A csoportot tartó szakemberek bemutatkoznak (honnan érkeztek, mi a végzettségük és
munkakörük bemutatása). A program kereteinek tisztázása – hány alkalommal találkozunk,
mennyi időre.
Formai keretek: ha szükséges, a termet átrendezzük. Az interaktivitást elősegítendő a padokat
félretoljuk, a székeket körberakjuk úgy, hogy mindenki lásson mindenkit. Hangsúlyozzuk
ezzel azt is, hogy a csoportban mindenki egyenlő és mindenkinek a véleménye egyformán
számít.
Történjen meg a jövetelünk céljának hangsúlyozása:
a párkapcsolatokról és a párkapcsolatok során felmerülő nehézségekről – azok
következményeiről való beszélgetés (többek között a függőségekről, párkapcsolati
erőszakról).
mitől működik jól egy család- egy párkapcsolat, hogyan lehet a vitákat konstruktívan
rendezni.
praktikus és gyakorlati segítségnyújtás problémamegoldásra.
Ezután sor kerül a fiatalok bemutatkozása is (megszólítási név, hol lakik, mit csinál
szabadidejében, hobby).
Csoportszabályok közös megalkotása a csoportvezetők irányításával. Ehhez sorvezető:
„titoktartás”: Mondjuk el, hogy általános információk megtudhatók a
csoportfoglalkozásról, de hogy konkrétan- beazonosíthatóan ki- mit szólt egyes
témákhoz, arra nézve a szeretnénk, ha a csoport valamennyi tagja és a csoportvezetők
„titoktartást” vállalnának. Tapasztalatunk szerint ezen szabály alapvetően – bár nem
kizárólagosan - meghatározza a csoport bizalmi légkörét. Amennyiben - eseti jelleggel
- a csoportvezetőkön és az osztály tagjain kívül más személy1 is részt vesz a
foglalkozáson, akkor ez a szabály rá is vonatkozzon. Mindazonáltal az iskolai
környezetben a titoktartás nehezebben kivitelezhető, ezért fontos hangsúlyozni, hogy
„mindenki annyit mondjon el magáról, ami jó érzéssel megtehet és holnap is vállalni
tud társai előtt.”2
egyszerre egy ember beszél- türelmesen végighallgatni mindenkit.
a véleményalkotás nem lehet bántó, sértő, minősítést nem tartalmazhat.
mindenki E/1 –ben beszéljen
lehetőség szerint olyan személyről felismerhetően nem beszélünk, aki nincs jelen.
időkeretek betartása.
más, egyéb, releváns kérések, helyzetek átbeszélése.
1 Ezen személyek nem vehetnek részt aktívan a foglalkozásokon.
2 lásd még: dr Piszker Ágnes (szerk.): Interaktív drogprevenciós játéktár Kompánia füzetek, Budapest, 2005.; 7.
oldal
Megjegyzés: azért, hogy a visszahúzódó gyermekek jó közérzetét biztosítsuk a program során,
többször is kihangsúlyozzuk, hogy nem probléma, ha valaki aktuálisan nem akarja megosztani
gondolatait társaival. A beszélgetés gondolatformáló hatása ezeknél az adott esetben kevésbé
aktív fiataloknál is érvényesül.
„Fényképválasztós játék” (bemelegítő játék)
A játék célja: témák felvezetése, ráhangolódás a foglalkozás során megbeszélni kívántakra –
család, párkapcsolat, párkapcsolati nehézségek.
Instrukció: mindenki válasszon képeket
A játékot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal dolgozzuk fel, ha szükségesnek
ítéljük meg, akkor még teszünk fel pontosító kérdéseket.
Miért azt választotta?
Kinek vannak testvérei?
Milyen a testvéri kapcsolat? (konfliktusos vagy szövetséges?)
Kinek vannak nagyszülei?
Kinek vannak háziállatai?
Milyen ünnepeket szoktak a családban megünnepelni?
Mi az előnye és nehézsége egy nagycsaládnak és egy kiscsaládnak (egy szülős
családnak)?
Megjegyzés: A csoportvezetőknek érdemes szem előtt tartania a játékok, strukturált feladatok
sohasem önmagukban hatékonyak, hanem az azokat követő feldolgozó beszélgetésekben
bontakoznak ki, és a csoportvezető személyén keresztül fejtik ki hatásukat.
Ideális apa, ideális anya (kiscsoportos strukturált feladatmegoldás)
A feladat célja: képet kapni és adni a szülői szerepek- minták jelentőségéről, az egészségesen
működő családról.
Instrukció: a fiatalokat nemek szerint vegyes kiscsoportokra osztjuk, majd anya- és apa-
sziluettekkel ellátott táblák kiosztása után a tulajdonságokat ezekre a táblákra gyűjtik össze.
Időkeretet kapnak, továbbá fontos kitétel a feladat során, hogy az összeírt tulajdonságokkal a
kiscsoport minden tagjának egyet kell értenie. Ezután egy- a kiscsoport által választott
csoportvezető a kidolgozott feladatukat ismerteti a teljes csoport előtt.
A feladatot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal közösen dolgozzuk fel, beleértve
az apai- és anyai szerepek összehasonlítását. Továbbá még teszünk fel pontosító, tisztázó
kérdéseket, amely után megszületik egy csoportkonszenzus.
Ideális fiú, ideális lány (kiscsoportos strukturált feladatmegoldás)
A feladat célja: képet kapni és adni a férfi- női szerepek- minták jelentőségéről, az
egészségesen működő párkapcsolatról.
Instrukció: a fiatalokat nemek szerint homogén kiscsoportokra osztjuk, majd férfi- és nő-
sziluettekkel ellátott táblák kiosztása után a tulajdonságokat ezekre a táblákra gyűjtik össze.
Feladatnak a fiúcsoportok azt kapják, gyűjtsék össze, hogy szerintük a lányok szerint milyen
az ideális férfi. A következőkben pedig szedjék össze a fiúk, hogy milyen az ideális nő. A
lánycsoportok azt kapják feladatul: mit gondolnak, a fiúk szerint milyen az ideális nő. Ezután
a lányoknak össze kell gyűjteniük, hogy nekik milyen az ideális férfi. Időkeretet kapnak,
továbbá fontos kitétel a feladat során, hogy az összeírt tulajdonságokkal a kiscsoport minden
tagjának egyet kell értenie. Ezután egy- a kiscsoport által választott csoportvezető a
kidolgozott feladatukat ismerteti a teljes csoport előtt.
A feladatot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal közösen dolgozzuk fel, beleértve a
férfi - és női szerepek összehasonlítását. Továbbá még teszünk fel pontosító, tisztázó
kérdéseket, amely után megszületik egy csoportkonszenzus.
Kiscsoportos feladatmegoldással (homogén csoportokban) fontos: első feladat, hogy „az
ellenkező neműek szerintük, mint gondolnak az ideálisnak” utána az, hogy valójában, mint
gondolnak ők ideálisnak…majd ezek összehasonlítása
2. alkalom (2x 45 perc): Konfliktusok és párkapcsolat, „hogyan oldjuk meg?”
Megérkező kör
Bemelegítő játék: mindenki mondjon a neve kezdőbetűjével egy rá jellemző
tulajdonságot. Pl.: Aranyos Andris
Bemelegítő játék megkönnyíti a csoportmunka elindítását, jégtörőként működik,
ugyanakkor átvezet az iskolai, tanulási helyzetből a csoportfoglalkozás szituációjába,
előkészíti a ráhangolódást.(Rudas 2001, 105
„Ki mire emlékszik?”
A fiatalokat megkérdezzük, hogy mire emlékeznek az előző alkalomról, közösen
összefoglaljuk az előző alkalmat, hogy ráhangolódjunk a mai napra.
Esetlegesen, ha valakinek van kérdése a korábbi témákról, azokat meghallgatjuk,
válaszolunk rá.
Fiú – lány riport játék
Cél: ismerkedés- udvarlás- együttjárás- párkapcsolat témájának átbeszélése.
Instrukció: önként jelentkezőket várunk a feladatra, mindkét nemnek képviseltetnie kell
magát.
Először a lány lesz riporter és a fiú a riport alany, majd fordítva. A „riporterek” egy
előre összeállított kérdéssort kapnak, amiket feltesznek a riport alanyoknak.
Olyan kérdések szerepelnek az összeállításban, mint:
Milyen a férfias fiú?
Milyen a nőies lány?
Udvariasak-e a mai fiúk?
Vállalják- e érzéseiket a mai fiúk?
Kinek”illik” kezdeményezni az ismerkedést?
Szükség van-e arra, hogy hasonló stílusa, érdeklődése, ízlése legyen két szerelmesnek?
Létezik-e szerelem az első látásra?
Létezik-e örökké tartó szerelem?
Létezik-e Nagy Igazi Egyetlen?
Hiszel-e a fiú és a lány közötti barátságban, szerelem nélkül?
Fontos-e a szerelmedet összeismertetni a barátaiddal?
El kell-e mesélni a korábbi szerelmeket a jelenlegi szerelmednek?
Ugyanerre a kérdéssorra fog felelni mindkét nem képviselője, majd a csoporttal közösen
megbeszéljük a kérdésre adott válaszokat.
Megbeszéljük a fiatalokkal, hogy számukra mi a fontos egy párkapcsolatban. Továbbá azt is,
hogy a serdülők milyen problémákkal szembesülhetnek a párkapcsolatukban, milyen
nehézségekkel, veszélyekkel találkozhatnak az ismerkedés, udvarlás során- egyáltalán milyen
módokon tudnak ismerkedni. A nemileg heterogén csoport előnye, hogy több mítoszt,
fantáziát lehet eloszlatni a gyakorlat során azáltal, hogy letisztázódik, mit tartanak fontosnak,
egészségesnek egy párkapcsolatban.
Párkapcsolati erőszak – montázsfilm megtekintése és feldolgozása3
Cél: a párkapcsolati erőszak témájának felvezetése
A montázs film idilli képpel indul: fiatal középiskolás pár a napsütésben biciklizik, jókedvűen
beszélget. Majd az utcán beszélgetnek, ölelkeznek. Következő képen az iskola lépcsőjén
beszélgetnek, a fiú gyengéden megsimítja a lány arcát, de közben nem messze tőlük egy másik
srácra féltékenyen és haragosan tekint, mielőtt megcsókolja barátnőjét.
Aztán a lány otthonában látunk jelenetet: a szobájában töltenek időt meghitt hangulatban. A
következő képen az iskolában vannak, a számítógépteremben beszélgetnek, - inkább vitáznak.
Feszültség érezhető, látszik, hogy nincs egyetértés valamiben. Majd szakad az eső, a lány
családjának kertjében indulatosan veszekednek, kiabálnak egymással. A fiú valamit számon
kér, mire a lány ott akarja hagyni. Elindul, a fiú többször elkapja, nem akarja engedni, majd
mikor a lány ki akar bontakozni a szorításából, megüti. Mindketten megdöbbennek, a lány
szája vérzik, majd a fiú elrohan.
Az utolsó képkockákon a lány a szobájában fekszik, szomorú, nagyon gondolkozik, és
folyamatosan a telefonját nézegeti…
3 Tapasztalatok szerint a serdülőkkel végzett készségfejlesztő programok során jól alkalmazhatók a videó filmek,
más vizuális eszközök. Ezek segítségével könnyebben tudják megfogalmazni problémás kapcsolataikat. (Zsolnai
Anikó: A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségei 89.old.)
Instrukció: Közösen megnézzük a montázsfilmet, utána hagyunk időt, hogy mindenkiben
érlelődjenek a látottak, gondolatok- vélemények inspirálódjanak.
Ezután megkérdezzük, hogy ki mit látott a képeken.
Olyan kérdések mentén folytatjuk a beszélgetést, mint:
Hogyan folytatódhat a történet?
Mi lesz a hosszú távú hatása (majdani család, gyermek)?
Belefér-e a pofon a kapcsolatba?
Meg lehet-e bocsátani?
Mit érezhettek a szereplők?
Tehet-e valaki olyan agresszív dolgot egy párkapcsolatban, amire valaki azt mondja,
hogy megérdemelt volt?
Mi az a párkapcsolati erőszak, milyen formái lehetnek, mondjanak példát?
Mit gondolnak a legfrissebb adatok szerint hány jelentett párkapcsolati/ családon
belüli erőszak történt Magyarországon?
A végén a csoportvezetők ismertetik a párkapcsolati erőszak kapcsán a legfrissebb statisztikai
adatokat (forrás: Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekről szóló
igazságügyi statisztikák, más aktuális kutatási adatok, jelentések). Ezek nyomán a
csoportvezetők egyértelműen állást foglalnak a párkapcsolati erőszak minden formájának
elutasítása mellett, illetve a konstruktív konfliktus- rendezések fontosságát hangsúlyozzák.
(Lényeges, hogy a csoportvezetők mindkét nemet képviselik! – a mintanyújtás fontossága
miatt!)
Beware of loverboys- prevenciós film az áldozattá válásról – megtekintése és
feldolgozása
Cél: Az áldozattá válásra történő figyelemfelkeltés, erről információnyújtás és prevenciós
üzenet közvetítése audio- vizuális eszközök segítségével.
A film egy fiatal- felnőtt lány történetét meséli el. A lány interneten megismerkedik egy fiúval,
majd hosszú csetelések nyomán vonzódni kezd a fiúhoz és randizik is vele. Az első személyes
találkozón a fiú nagyon szimpatikus, másnap a lány elutazott a fiúhoz (már nem a közelükben
találkoztak), ahol viszont rosszra fordultak a dolgok. A fiú a lakásán fogva tartotta és a lány
prostitúciós célú emberkereskedelem áldozatává vált. Csak véletlennek köszönhette, hogy
kiszabadult a szorult helyzetéből. A rendőrség végül elfogta a fiút és bebörtönözték.
Instrukció: Közösen megnézzük a filmet, utána hagyunk időt, hogy mindenkiben érlelődjenek
a látottak, gondolatok- vélemények inspirálódjanak.
Ezután megkérdezzük, hogy ki- mit látott a filmben.
Az alábbiak mentén folytatjuk a beszélgetést:
mit csinált helyesen, és hol dönthetett tévesen?
ti mit csináltatok volna másként?
milyen veszélyeket nem látott?
Hangsúlyozni a környezet, a barátok, hozzátartozók megismerését, többszöri személyes
találkozások fontosságát. Továbbiakban még az internet veszélyeiről és a médiatudatosságról
beszélünk (ne az interneten való kapcsolattartásra építse valaki a másikról kialakított képét).
Önérvényesítő, én- közlő kommunikáció megtanítása
Cél: a fiatalok felvértezése egy fontos protektív tényezővel az egészséges párkapcsolatok
terén. Az asszertivitás megtanítása, fejlesztése a Drogprevenciós Munkacsoport
erőszakmentes kommunikációról szóló információs kiadványának felhasználásával.
Beszélgetünk a saját tapasztalataikról, hogy milyen eszközök segítségével volt sikeres- milyen
eszközökkel volt kevésbé- vagy teljesen sikertelen a kommunikációjuk, konfliktuskezelésük.
Ezután elmondjuk, hogy miért fontos az asszertív kommunikáció. Az asszertív
kommunikáció, viselkedés az önbizalmat, az érzések és az igények nyílt kifejezését a
jogainkért való kiállást, valamint a negatív érzelmek vállalásait jelenti. Az önkifejezés
lényege, hogy jogunk van kérni és visszautasítani anélkül, hogy ezzel mások jogait
megsértenénk. Az agresszivitás ezzel szemben mások jogainak csorbítását jelenti.
Ezután az erőszakmentes kommunikációs modell bemutatása (mint egyfajta
konfliktuskezelési technika), konkrét, a fiatalok mindennapi életből hozott példák mentén (pl.:
elkésni a randiról, beállnak eléd a büfésorba, stb.) Lényeges, hogy az asszertív kommunikáció
mellett beszélünk a többi kommunikációs stílusról is (szubmisszív, agresszív), kiemelve azok
destruktív vonatkozásait. A foglalkozás ezen részén a szociális készségfejlesztés modelljei
közül az integratív modellel,illetve a direkt szociális készség tréning (Direct Social Skills
Training) és a szociális kognitív készség tréning (Social Cognitive Training) kombinativ
megoldásával dolgozunk (Lásd elméleti bevezető)
Erőszakmentes kommunikáció modellje, egy gyakorlati példán keresztül:
1. Tény („Amikor tegnap a buszon nem szóltál hozzám,” )
2. Érzés („nagyon magányosnak éreztem magam.” )
3. Gondolat/vélemény („Úgy gondoltam, hogy valami bajod van velem, és ezért
büntetsz.”)
4. Igény („Szükségem van arra, hogy amikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz
velem.”)
5. Kérés („Szeretném, ha máskor nem utaznál mellettem némán, és ha bármi bajod van,
akkor elmondanád nekem.”)
Székátadós játék
Játék célja: a kommunikáció, az asszertív kommunikáció modellezése szituáción keresztül,
gyakoroltatás és a módszer értelmezése, megértésének elmélyítése.
Instrukció: több önként jelentkezőt kérünk egy játékhoz. Egyikőjük helyet foglal egy középre
kitett széken, a többieknek pedig egyenként el kell érniük, hogy fizikai kontaktus nélkül
meggyőzzék a széken ülőt a helye átadására. (Megjegyzés: több instrukciót ekkor még ne
adjunk a tapasztaltak konstruktív feldolgozása érdekében.)
A játék második felében átbeszéljük, hogy:
ki hogy érezte magát a szerepében,
melyik kommunikációs stílust ismerhettük fel,
melyik volt hatékony,
melyik okozott nehézséget,
melyik szituációban érezte magát mindkét szereplő a legkomfortosabban,
melyik stílussal találkoznak az életben a legtöbbször.
Kiegészíthető a játék azzal is, hogy amennyiben nem az erőszakmentes kommunikációval
oldotta meg a feladatot valaki, abban az esetben a gyakorlatot úgy is elpróbálni, hogy helyet
cserél azzal a játékossal, akit meg kellett győzni a hely átadásáról. Ebben az esetben fontos,
hogy szembesüljön azzal a kommunikációs stílussal is, amivel ő élt korábban, illetve a nem
erőszakos kommunikációval is. Ilyenkor a kognitív feldolgozás már az empátia- fejlesztést is
szolgálja, mert megtapasztalja, hogyan hatott ő korábban társára.
3. alkalom (2x45 perc): Devianciák, drogfogyasztás hatása a párkapcsolatra. Mit
tehetünk?
Megérkező kör
Bemelegítő játék: Hogy vagy? – Hogy vagyok?
Cél: érzelmek, hangulatok kifejezése
Instrukció: körben ülünk, és megtippeljük, hogy érzi magát a mellettünk ülő társunk,
majd a mellettünk ülő ember elmondja, hogy érzi magát és ő is megtippeli a mellette
ülő játékos hangulatát, érzéseit.
Bemelegítő, jégtörő gyakorlatok célja a csoportok indulásakor a feszült hangulat
oldása, a szorongás, a kölcsönös bizalmatlanság mérséklése, egymás megismerése, de
jól használhatók a csoport „hangulatára” való átállás megkönnyítésére,
ráhangolódásra. (lásd még: Rudas János: Struktúrált gyakorlatok IN: Rudas János
(szerk): Önismereti csoportok Animula, Budapest, 2001., 166-173 o., 169 o.)
„Ki mire emlékszik?”
A fiatalokat megkérdezzük, hogy mire emlékeznek az előző alkalomról, közösen
összefoglaljuk az előző alkalmat, hogy ráhangolódjunk a mai napra.
Esetlegesen, ha valakinek van kérdése a korábbi témákról, azokat meghallgatjuk,
válaszolunk rá.
Drog – szenvedélybetegség –társfüggőség;
Cél: Közérthető, hiteles információkat nyújtani a párkapcsolati erőszak és a problémás
szerhasználat illetve a szenvedélybetegség alábbiakban ismertetett összefüggéseiről.
Elméleti háttér:
A párkapcsolati erőszak, majd a családon belüli erőszak számos addikció, különösen a kémiai
szerfüggőség kialakulása vonatkozásában jelent kockázati tényezőt. (Rácz 2001., 57-62 o.)
A párkapcsolati erőszak összefüggésbe hozható még a kodependenciával (társfüggőség),
annak kialakulásával. Szakemberek jelentős része szerint, a társfüggő diszfunkcionális
családból származik, ahol leggyakrabban az egyik szülő szenvedélybeteg, ritkábban
agresszív-bántalmazó személy volt. (Komáromi, 2010, 347. o.)
A fentieken túl Ranschburg nárcisztikus személyiségzavart is említi a lehetséges okok között,
de ezzel összefüggésben is, rámutat arra, hogy családon belüli erőszak hátterében gyakran
húzódnak meg a partnerek közötti játszmák. (Ranschburg 2006, 213-214 o.)
Az előzőek alapján kijelenthető, hogy a párkapcsolati erőszak és a szenvedélybetegségek
(különösen az alkoholizmus illetve a kontrolvesztő ívás) több szempontból szoros
összefüggésben állnak egymással, egymásra nézve kölcsönösen kockázati tényezők. Ezért
könnyen belátható, hogy a párkapcsolati erőszak prevenció közvetve kémiaszer-használat
prevenciónak is tekinthető, hiszen olyan viselkedésre igyekszünk hatni, amely jelentős
kockázati tényező. Az egészségfejlesztő megközelítés egyik lényegi eleme, hogy a kockázati
tényezők mérséklése illetve védő tényezők erősítése kedvezően befolyásolja z életstílus,
életminőséget illetve végső soron a problémajelenséget. (Rácz 2001., 93-94 o.)
A fentieknek megfelelően a beszélgetések során rá kell mutatnunk arra, hogy a párkapcsolati
erőszak és a szenvedélybetegség, társfüggőség egymásnak kölcsönösen kockázati tényezői.
Alapvető, hiteles, objektív információkat kell közölnünk a szenvedélybetegség kialakulásának
folyamatáról (drogkarrier, kipróbálás szakaszai).
Rövid, általános tájékoztatás a kémiai szerekről, viselkedési addikciókról és azok hatásairól.
A függőség jelenségéről. A problémás szerhasználatról. Ezek mentén eljutni, hogy egy
olyasfajta viselkedési addikciót, mint a társfüggőség, fel tudjon ismerni a fiatal. Közérthetően
beszélgetni a társfüggőségről. Segítségkérés lehetőségeit összegyűjteni a mikrokörnyezettől a
makro környezetig.
„Figyelj, hogy hova állsz”
A termet két, jól elkülöníthető részre osztjuk. Az egyik rész lesz az „igen” oldal, a másik a
„nem”. A csoportvezetők felváltva állításokat mondanak, akire az állítások igazak, ők az
„igen” oldalra állnak, akire nem igaz, az a „nem” oldalra áll. A játék kezdetén a
csoportvezetők újra megerősítik néhány csoportszabály fontosságát: titoktartás, nem
minősítünk, mindenki csak a saját nevében beszél. A játék során konkrétan állást kell foglalni
a játékosoknak valamelyik oldalon, nem állhatnak az „igen” és a „nem” rész határára (mert
nem tudnak dönteni).
A játék során az alábbiakhoz hasonló állításokat tesznek fel a csoportvezetők:
Láttam már részeg embert.
Csak úgy tudom elképzelni a szórakozást, ha fogyasztok alkoholt.
Azt gondolom, hogy az alkoholtól is lehet függővé válni.
Azt gondolom, hogy a drogoktól is lehet függővé válni.
Azt gondolom, hogy a játékoktól, internettől, számítógéptől is lehet függővé válni.
Az gondolom, ha valaki egyedül nem iszik, csak társaságban, akkor nem lehet függő.
Vannak olyan ismerőseim, akik szoktak szívni füves cigit.
Ezek után viselkedéses függőségekkel, (pl.: játék-, internet-, számítógép-, túlzott
testedzés-, vásárlás) kapcsolatban is teszünk fel hasonló kérdéseket.
Az állítások feltevése után, a játék végeztével mindenki visszaül a helyére és megbeszéljük a
játék során felmerült kérdéseket, érzéseket, benyomásokat. Tisztázzuk a különböző szerek
fajtáit, hatásmechanizmus- és jogi kategória besorolását. Az általunk elmondottakat
alátámasztjuk az aktuális, témával kapcsolatos statisztikákkal (Országjelentések, különféle
területi kutatási eredmények, KSH adatok). A beszélgetés során közösen összegyűjtjük a
jellemzőket a problémás szerhasználókra, a kémiai szerektől függő személyekre. A fiatalok
saját ismeretei segítségével közösen összeszedjük a drogkarrier folyamatát, annak szakaszait,
a függőség, problémás szerhasználat figyelmeztető jeleit. Ha szükséges, megkérdőjelezzük a
fiatalokban a szerhasználattal kapcsolatos mítoszokat. A közismertebb kémiai szerek (nikotin,
alkohol) által kiváltott függőség mentén irányított beszélgetés során eljutunk az elvontabb
függőségekhez, a viselkedési függőségekhez, különösen a társfüggőséghez. Az
elhangzottakból kiemeljük, megfogalmazzuk a viselkedéses- és kémiai függőségek
természetének összefüggéseit. Rámutatunk arra a gyakori jelenségre, hogy a kémiai
szerfüggőség, illetve impulzuskontroll- zavar gyakran jár együtt kodependenciával4. Ezt
követően a beszélgetést a párkapcsolat viszonylatában az alábbi kérdések mentén alakítjuk:
mi a „helyzet”, mit tehet / milyen döntést kell hozni akkor, ha társfüggőségre utaló
jeleket vesz észre a párkapcsolatában akár a párján, akár saját magán?
mi lehet, ha „szó nélkül hagyom”, hova fordulhatok segítségért?
Játék a döntéshozatalhoz
Cél: A döntés, döntéshozatalra való felkészítés5 és ennek a felelősségének a felvállalása. A
fiataloknak strukturált gyakorlat segítségével, illetve az azt követő megbeszélés- elemzés
segítségével ismereteket adni a döntés folyamatáról (problémaelemzés, információgyűjtés,
alternatívák és lehetséges következményeik számba vétele, befolyásoló emberi tényezők,
átfogó elemzést, értékelést követő döntés), az azt befolyásoló hatásokról (család, barátok,
társadalom elvárásai, érzések, értékrend, viselkedési szokások, stb.), és egyfajta „védett”
bizalmi közegben döntési rutinhoz juttatni őket.
Instrukció: A csoport tagjai közül 6 gyereket kiválasztunk. Ismertetjük velük az alábbi
szituációt: szórakozni mentek egy buliba a barátaiddal, a lakóhelyetektől kb 50 km-re.
Megbeszélitek, hogy a buli végén együtt indultok haza, de mikor összefuttok, egyértelműen
kiderül, hogy a sofőr ittas. A társaságból rajta kívül senki másnak nincs jogosítványa. A 6
4 Kodepencia: egy „problémás” (addikcióban, személyiségzavarban, kodependenciában, vagy impulzuskontroll-
zavarban szenvedő) egyénnel kialakított és hosszabb távon is fenntartott kapcsolat, amely nem kielégítő,
szenvedéssel teli az alany szempontjából. (Komáromi 2010., 335 p.) 5 A döntéshozatal a legfontosabb tartott, fejlesztendő szociális készségek közé tartozik a 14 éves korcsoporttól
(Iskolapszichológia 26., 22.old.)
fiatal véletlenszerűen további instrukciós kártyákat kap. (Kártyákon szereplő instrukciók: 1.:
Te vagy az ittas sofőr. 2.: Szerelmes vagy a sofőrbe, egy pár vagytok. 3.: Semmi pénzed sem
maradt a buli végére. 4.: A szülők kikötötték a hazaérkezés időpontját, ez az idő fél óra múlva
lejár. 5.: Tömegközlekedési eszköz órák múlva indul otthonodba. 6.: Rajtad kívül a
társaságból már mindenki úgy döntött, hogy az ittas sofőrrel, autóval megy haza.) Ezek után
egyetlen instrukciót kapnak: „Szülessen döntés!- ki hogy jut haza?”. A játék után közösen
megbeszéljük, hogy ki- milyen döntést hozott, befolyásolták-e a többiek döntései, mi alapján
mérlegelt, milyen előnyöket- hátrányokat vett figyelembe döntése meghozatalakor.
Záró kör
Összefoglaljuk, amiket az elmúlt 3 alkalom során megbeszéltünk. Tisztázó kérdések
megválaszolása. Visszajelző kör a fiataloktól a csoportvezetők felé, illetve a
csoportvezetőktől a fiatalok felé.
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika SZ1
Programot lebonyolító szakemberek felkészítő képzése (workshop)
Időtartam: 2x 60 perc
Résztvevők: a csoportvezetői- illetve előadói feladatokat ellátó szakemberek
Módszer: workshop interaktív előadással
A programban a csoportvezetői, illetve előadói feladatok elvégzésére olyan szakemberek
alkalmazására kerül sor, akik az alábbi végzettségek valamelyikével rendelkeznek: szociális
munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális szervező (felsőfokú szociális
alapvégzettségek) vagy pszichológus, addiktológiai konzultáns, mentálhigiénikus szakember,
szociológus és rendelkeznek legalább fél éves fiatalok körében végzett a szociális
csoportmunka eszközeivel dolgozó prevenciós tapasztalattal.
A szakemberek a kiválasztásuk után közvetlenül megkapják a Diák csoportfoglalkozások
tervezet dokumentumot (CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika D1 számú dokumentum), a
Szakmai program Folyamat előrehaladása fejezetét, a Pedagógusokra (Pedagógusok,
pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) képzésének tematikáit (CSAT-projekt Megvalósítás
/ Tematika P1; CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P2; CSAT-projekt Megvalósítás /
Tematika P3; CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P4 számú dokumentumok) amelyeket
alaposan át kell tanulmányozniuk.
Valamennyi kiválasztott szakembernek részt kell vennie egy 2x45 perces felkészítő
workshopon, amelynek keretében a program szakmai vezetője ismerteti a program elméleti
hátterét, tartalmi elemeit és lehetőség van a felmerült kérdések tisztázására. (A workshop
lényegében a kiosztott dokumentumok vázlatos áttekintését és feldolgozását célozza.)
A workshop után a résztvevők írásos esszé feladatot kapnak, amelyet 4 munkanapon belül le
kell adniuk a workshop vezető által megadott címen. A felkészülést lezáró esszének 2-3
oldalnak kell lenni (1,5 sortáv, Times New Roman betűtípus, 12 betűnagyság, legalább 7.000
karakter). Az esszé célja, hogy a résztvevők egy kiválasztott téma elem mentén mutassák be a
program vonatkozásában meglévő ismereteiket, attitűdjüket, felkészültségüket.
CSAT-projekt Megvalósítás / Ismertető 1
A program címe:
CSAT-projekt az egészségesebb párkapcsolatokért
Alcíme:
A Drogprevenciós Munkacsoport a párkapcsolati erőszak elleni fellépés körébe tartozó
prevenciós programja
Rövid címe:
CSAT-Projekt
Rövid ismertető a programról a partnerek számára
A CSAT- projekt a Drogprevenciós Munkacsoport 6 tanórás (alkalmanként 2x45 perc)
egészségfejlesztési- és deviancia prevenciós programja, egy adott köznevelési intézmény
tanulóival, interaktív csoportfoglalkozások keretében, amelyet kiegészít 4 tanórás pedagógus,
illetve pedagógiai munkát segítő alkalmazottak képzése. A program elsődleges célja a
párkapcsolati erőszak prevenciója, az egészséges, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot
elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés erősítése. A program a felelős párkapcsolat
kialakításának, valamint a családi életben felmerülő konfliktusok megoldásának képességét
fejleszti. A program fontos célkitűzése továbbá, hogy serdülőknek praktikus, gyakorlati
segítséget adjon szociális-, illetve kommunikációs készségfejlesztés révén.
Elvárt eredmények:
A diákok hiteles információkon alapuló ismeretbővülése a párkapcsolati erőszak, és az
egészséges, nem bántalmazó párkapcsolatokról.
A diákok erőszakmentes kommunikációval kapcsolatos, hiteles információkon alapuló
ismeretei és készségei növekednek.
A diákok drog és alkoholhasználattal, függőségekkel kapcsolatos hiteles
információkon alapuló információi növekednek.
Közép- és hosszú távon a program hozzájáruljon:
Párkapcsolati erőszak előfordulásának csökkenéséhez.
A fiatalok körében az egészséges életmód, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot
elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés növekedéséhez.
A fiatalok körében a különböző addiktológiai problémák, függőségek, különösen a
kémiai szerfüggőség és társfüggőség előfordulásának mérséklődéséhez.
Program felépítése:
1. Előkészítés
1.1. Programot lebonyolító szakemberek felkészítő képzése 2x1 órában
1.2 Bemutatkozó találkozó révén a leendő partnerintézmény vezetőségének tájékoztatása a
programról
1.3 Program előkészítő találkozó: személyes találkozó a pedagógusokkal képviselőivel
(forum)
1.4 Szülői munkaközösség / iskolaszékkel való egyeztető megbeszélés (forum),
1.5. Diákönkormányzat való egyeztető megbeszélés (forum), találkozóról jelentés készül,
amelyben írásban rögzítik a véleményüket a diákság problémáit, illetve a program megítélését
illetően
1.6 Monitorozás
2. Megvalósítás
2.1 Diák csoportfoglalkozások: 3x2 tanóra interaktív csoportmunka 2-9 hónapban
Diák csoportfoglalkozások témakörei:
1. alkalom (2 tanóra) Egészség, család, párkapcsolat.
program bevezetése (szabályok, működés tisztázása)
szülői szerepek, „egészséges család fogalma”, az egészség értelmezése
férfi-, női-szerepek, minták
2. alkalom (2 tanóra) Konfliktusok és párkapcsolat, „hogyan oldjuk meg?”
párkapcsolat , ismerkedés, udvarlás, együtt-járás
erőszak a párkapcsolatban
médiatudatosság, internet veszélyei
kommunikációs készségfejlesztés; én-közlés tanítása
3. alkalom (tanóra) Devianciák, drogfogyasztás hatása a párkapcsolatra. Mit tehetünk?
kémiai szerhasználat, drogkarrier, szenvedélybetegség,
problémás szerhasználat, problémás kapcsolat, társfüggőségről közérthetően
döntéshozás, problémakezelés
segítségnyújtás lehetőségei
Alkalmazott technikák: interaktív prevenciós játékok, un. strukturált gyakorlatok, egyéb
kreatív módszerek (filmrészletek, képek, montázsok) alkalmazása, órai megbeszélés,
kiscsoportos megbeszélés, vita
Egyéb információ:
A programban az iskola által kijelelőt osztályokkal, tanulócsoportokkal foglalkozunk.
nemileg heterogén csoportok, de az osztályokat 2 csoportra kell bontani (min 10 fő
/csoport, max 20 fő)
eszköz igény: nincs
terem igény: olyan terem szükséges, ahol a székek körberakhatók
tanári felügyelet: nem kell tanári felügyelet
A foglalkozásokon a szociális készségfejlesztés modelljei közül az integratív modellel illetve
a direkt szociális készség tréning (DSST) és a szociális kognitív készség tréning (SCT)
kombinatív megoldásával dolgozunk. (A szociális kompetenciák, a szociális készségek
fejlesztéséhez meghatározott idő elteltével ismétlő alkalmakra van szükség!)
2.2. Pedagógusképzés: 4x tanórás interaktív előadás a pedagógusoknak,2-9 hónapban
fő témák:
1. A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi
szabályozások
2. A párkapcsolati erőszak jelenség befolyásolásának módjai, a prevenció lehetőségei
3.Szenvedélybetegség, függőség, ártalomcsökkentés, drogok fajtái és drogjog
4. Kodependencia
Módszer: interaktív előadás
Egyéb információ: mind a négy képzési alkalmon résztvevők számára Igazolást adunk ki.
2.3. Monitorozás (stábülések, szupervizió)
3.1. Végső értékelés (Végső folyamat és eredményértékelés)
3.2. Jelentéskészítés, kommunikáció az eredményekről: visszajelzés a partner intézmény(ek)
vezetőségének, pedagógusok szülők, diákok képviselőinek (forum)
3.3. A program fejlesztése a tapasztalatok függvényében: programzáró stábértekezlet a
programot megvalósító szakembereknek
3.4 Utóvizsgálat a program hatásosságáról: a diákok foglalkozások zárása után 6 hónappal
interjúk a pedagógusokkal
A program hatékonyság vizsgálata, fejlesztése érdekében anonim elő- és utótesztet veszünk
fel a diákokkal. A programban való részvétel feltétele előzetes írásos szülői hozzájáruló
nyilatkozat.
További információk az alábbi elérhetőségeken:
E-mail:[email protected]
Telefon: 0672-315-083
Web: www.drogprev.hu
Facebook: Drogprevenciós Munkacsoport
Levelezési cím: Drogprevenciós Munkacsoport 7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.