CSALÁDI HÁZ - epitesimegoldasok.hu · tartalma, levegõ CO 2 tartalma), a fogyasztási adatokat (fûtés és melegvíz-készítés hõmennyisége, a hõszivattyú és a többi gépészeti

Ára

: 8

90

Ft

2 0 1 6 / 3 / m á j u s / j ú n i u s

ww

w.

te

rv

la

p.

hu

CSALÁDI HÁZ – AJÁNLOTT TERVEK

POSZTINTERNET-ÉPÍTÉSZET

MINIMUM NORVÉGIÁBAN

TROMPE-L'OLEIL

ARCCAL A BALATON FELÉ

THINK GLOBAL, BUILD SOCIAL!

KOMFORTOS ÉS KLÍMASEMLEGES ÖKOHÁZAK

A KAMÉLEON, A BIODIVERZITÁS ÉS AZ ÕRÜLT ÉPÍTÉSZ

EGY ELFELEJTETT HELY ÖNTÖRVÉNYÛ MOZGATÓERÕI

ME

TS

ZE

T 2

01

6/3

PAU

LER

/ M

6B2

BIO

DIV

ERZ

ITÁ

S /

LON

DO

N /

SLI

CE

/ Ü

RÖM

/ F

ÜRE

D /

AJÁ

NLO

TT T

ERV

EK /

BU

ILD

SO

CIA

L /

ROSW

AG

B E V E Z E T Õ

M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á j u s / j ú n i u s

Az egyik építési osztály azt mondja, a telek terhelése alatt azt kell érte-ni, hogy per- és tehermentes-e az ingatlan. A másik hatóság szerint, ha abejelentési dokumentációban beadott terv ellentmond a helyi építési sza-bályzatnak, akkor az nem bejelentés. A harmadik szerint a bejelentéshezmellékelni kell a kiviteli tervet. Van, amelyik nem hajlandó tájékoztatást,hatósági bizonyítványt kiadni bejelentési ügyben. Mindez az Építési-jog.hu és kiadónk közös konferenciáján derült ki, ahol Dauner Mártonfõosztályvezetõ derekasan megválaszolta a nem kevés felmerülõ kérdést.Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált: a tervezõknél is csak egy hajszállaljobb a helyzet. Az egyik hatóságnál megszámolták: a bejelentések 86százalékát elsõre kénytelenek visszadobni. Elfelejtette volna az építész-

társadalom a szakmáját? A hatóságok képtelenek „elengedni” a csalá-di házakat, kilépni az engedélyezõi szerepkörbõl? Mi lesz itt július

elsejétõl, ha valóban teljesen elektronikussá válik tervestõl, alá-írásostul az építésügyi ügyintézés? (Plusz hatályba lép az új te-lepülésképi törvény...) Mi lesz azokkal a kollégákkal, akikstruccpolitikát folytatnak, mert megszokták, hogy az önkor-mányzati ügyintézõ jelzi nekik, ha valami változik az adminiszt-

rációban, most pedig nem is fognak találkozni vele?Sok a kérdés, még több a tanulnivaló, hiszen folyamatosan jönnek

ki az újabb és újabb törvények, módosítások, rendeletek – némelyiksajnos kissé késve. Azt még megtehetjük, hogy a folyamatosan változótûzvédelmi elõírásoknak való megfeleléshez tûzvédelmi tervezõ segítsé-gét kérjük, vagy a CPR minõségi elõírásokhoz épületszerkezetes kollégatámogatását vesszük igénybe – de éppen a családi házak jelentik azt aszegmenst, ahol statikuson és gépészen kívül nemigen van fedezet másspecialista igénybevételére, meg hát csak nem lehet minden tervlap mel-lé jogászt állítani! A megbízások pedig sokak egybehangzó jelzése nyo-mán, úgy látszik, örvendetesen megszaporodtak. Úgyhogy tetszik–nemtetszik, a jogi keretek változását muszáj követni. De hogy az egyszerû be-jelentést mikor fogjuk mi, tervezõ építészek is egyszerûnek érezni – hátezt egyelõre még nem látni.

C S A N Á D Y P Á L

Kiadja az Artifex Kiadó Kft., 1119 Budapest, Pajkos utca 28. / 36-1-783-1711 / [email protected] / www.tervlap.hu, www.epitesimegoldasok.hu,

www.kamaraikepzesek.hu, www.cpr.hu / ISSN 2061-2710 / Terjesztõ: Magyar Posta Zrt. / Hirdetésfelvétel, termékek: Berta Ágnes 36-20-396-5671, Sárdy

Csaba 36-20-240-7232 / Alapító-fôszerkesztô: Szende Árpád / Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Csanády Pál 36-20-312-4514 / Fõszerkesztõ-helyettes: Katona

Vilmos 36-70-236-2075 / Szerkesztô: Dobossy Edit / Szakmai tanácsadók: Csajbók Csaba, Cságoly Ferenc, Vukoszávlyev Zorán, Wesselényi-Garay Andor,

Gáspár László, Nagy Sándor, Roth János; Czigány Tamás (Gyôr), Lengyel István (Debrecen), Patartics Zorán (Pécs), Ripszám János (Siófok) / Lapterv és

nyomdai elõkészítés: Csányi Tamás, xfergrafika.hu / Nyomda: D-Plus / Olvasószerkesztô: Hudáky Rita / Elôfizetés egy évre: 4900 Ft, két évre: 8900 Ft, három

évre: 11 900 Ft. Elôfizetés kizárólag elektronikusan a tervlap építész közösségi portálon keresztül: www.tervlap.hu / Az építészeti alkotásokat bemutató

cikkek lektoráltak.

M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á j u s / j ú n i u s 3

T A R T A L O M

T E R M É K E K2 Ilyen lehet a jövõ családi háza?

4 Amerikai álom a tiroli Alpokban

8 Nyílászáró vagy homlokzat?

10 Nyílászáró-beépítés egyszerûen, gyorsan és szakszerûen

12 Borászat acélcsarnokban

14 Felépült a Swedsteel-Metecno elsõ magyarországi gyára

15 Mai szemmel Építész: Mikolás Tibor (1924–2014)

16 A_pro’ / Ravatalozó, Kisbajom

M E T S Z E T18 Trompe-l'oeil Építész: Kajdócsi Jenõ

K Ü L H O N26 A kaméleon, a biodiverzitás és az õrült építész Építész: Édouard François

30 Egy elfelejtett hely öntörvényû mozgatóerõi Építész: Michail Riches,

Karakusevic Carsen, Duggan Morris

34 Minimum Norvégiában Építész: Saunders Architecture

T É M A : L A K Á S38 Posztinternet-építészet Építész: Petõcz-Tóth Anikó, Csizmadi Péter

42 Arccal a Balaton felé Építész: Ripszám János

46 Családi ház – ajánlott tervek

50 Think Global, Build Social! A szociális építészet új formáiról

54 Komfortos és klímasemleges ökoházak Építész: Andrea Klinge, Eike Roswag Klinge

Z Ö L D R O V A T58 Napelemhelyzet pro és kontra: ahogy a szakértõk látják

T E R V P Á L Y Á Z A T60 Liget Budapest pályázatok lebonyolítói szemmel

A K T U Á L I S62 Jelentés a frontról – a 15. Velencei Biennálé

64 Hogyan a legoptimálisabb a közel nulla energiaigényre tervezni?

K Ö N Y V68 A jövõ építészete – 100 különleges épület

69 Abstracts in English

70 Tervezôk, szerzôk

72 Ciki

E számunk címlapja Kajdócsi Jenõ terve alapján, Bujnovszky Tamás fényképének felhasználásával készült.

A Metszet kedvezménnyel fizethetõ elõ

a tervlap.hu/elofizetes oldalon!

Tetõfedés több szemszögbõlTetõfedésre természetesen minden épületnek szüksége volteddig is, de mint minden szerkezeti részletre, erre is kihatás-sal van korunk változó szemlélete. Milyen követelményeknekkell megfelelnie egy korszerû tetõnek? Az e4 szemléletmód(élhetõ, energiahatékony, egészséges, elérhetõ) erre is irány-mutatást ad, tekintsük tehát végig, mit jelentenek ezek aszempontok a tetõ esetében.

Élhetõ környezet kívül-belül

Az élhetõséget legjobban a téralakítással, a belsõ helyiség-kapcsolatokkal, így ezzel összefüggésben az épület tömegfor-málásával tudjuk magas szintre emelni. Az e4 házban azemeleti közlekedõ galériaként kapcsolódik a földszinti térhez,így közvetlen vizuális kapcsolatban van a nappalival, ami ez-által elegáns, emelt belmagasságú helyiséggé válhatott.Azért, hogy ez a belsõ tér arányos maradjon, egy viszonylagalacsony hajlásszögû (20°-os) tetõ került az épületre, mely le-határolja a nappalit. Az épület tömegformálásánál szempontvolt az is, hogy biztosítsa nyáron a megfelelõ árnyékolást atúlmelegedés elkerülése érdekében. Így alakult ki a praktikustetõforma, melyre olyan tetõfedési rendszert kellett találni,amely az egyszerû és letisztult építészeti megjelenéshez is il-leszkedik.

Energiahatékony konstrukció

Energiahatékonyság szempontjából ma már fokozott követel-ményeknek kell megfelelni a tetõt illetõen is. Az év eleje ótaérvényben lévõ szigorú energetikai elõírások szerint 2021-tõlmár csak közel nulla energiaigényû épületeket építhetünk. Ezazt is jelenti, hogy a tetõ esetében az elvárt hõszigetelési kö-vetelmény Utetõ=0,17 W/m2K, amelyet csak megfelelõ hõszi-getelés-vastagsággal tudunk elérni. Az elõírás a megújulóenergiák hasznosítását is kötelezõvé teszi, melyre jó lehetõ-ség a tetõre telepített napelemek használata. A tetõfedésnektehát a napelemek tartóvázának fogadására is alkalmasnakkell lennie úgy, hogy biztosítja az alatta található hõszigete-lés védelmét is.

Egészséges anyagok

Napjaink egyre fontosabb követelménye a környezeti ésegészségkárosító hatások vizsgálata is, amelyet számokban iski lehet fejezni. A Bécsi Mûszaki Egyetem kutatása szerintegy azonos jellemzõkkel bíró magastetõs és lapostetõs épületközül a magastetõs egész életciklusra vetítve kevesebb CO2-ot bocsát ki, így kisebb a környezetkárosító hatása. Az is fon-tos szempont, hogy lehetõleg természetes anyagokat használ-junk az épülethez, így a magastetõkre legjellemzõbb kerámiacserépfedés megfelelõ választás volt az e4 ház esetében is.

Elérhetõ és hosszútávon értékálló szerkezet

Ahhoz, hogy az épület gazdaságosan mûködjön, a kivitelezéstis körültekintõen és magas színvonalon kell végezni, így biz-tosíthatjuk, hogy ne jelentkezzenek túl korai javítási vagy túlgyakori karbantartási költségek. A cserépfedést illetõen amegfelelõ minõséget (a szakszerû kivitelezõ kiválasztásántúl) a rendszerhez tartozó kiegészítõk alkalmazásával bizto-síthatjuk. Ez magában foglalja a kúp- és szellõzõcserepeket, ahozzájuk tartozó kúpcserépszalagot, rögzítõkapcsokat, a tetõ-

kibúvót, kéményseprõ-járdát, a beszellõzés szerkezeteit éstermészetesen az adott körülményeknek megfelelõ alátétfóli-át is. Ez utóbbi esetében fontos követelmény a vízzáróság azalacsony hajlásszög miatt, valamint a páraáteresztõ képesség,mivel a vastag hõszigetelõ réteg miatt a fólia közvetlenül ahõszigetelésre kerül, így az épületbõl kiáramló párát át kellengednie, hogy az a cserépfedés alatti átszellõztetett légrésenkeresztül távozni tudjon.

Lakókomfort, azaz mitõl érezzük magunkatjól egy családi házbanA jövõbe mutató gondolkodásmód azt is feltételezi, hogyolyan lakókörnyezetet tudunk biztosítani a házban élõ csa-ládnak, amelyben hosszú távon jól érzik magukat, egyúttalnem kell állandó beállításokkal, emberi beavatkozással korri-gálni a komforthoz szükséges értékeket. Melyek a lakókom-fortot meghatározó tényezõk? Tekintsük át, milyen eszköze-ink vannak a lakókomfort növelésére, és hogyan járul hozzáehhez az e4 ház ferde födémszerkezete.

Az otthon melege (és hûvöse)

Az elsõ legfontosabb alapkövetelmény a megfelelõ hõmérsék-let. Az e4 házban felületfûtési és -hûtési rendszer készült,amely idõjáráskövetõ szabályozással és helyiségenkénti hõ-mérséklet-beállítással rendelkezik. A hõtermelést hõszivattyú

végzi, mely hatékonyan tudja elõállítani a felületfûtéshezszükséges alacsony vízhõmérsékletet. A felületfûtés elõnyenemcsak a gazdaságosságban mutatkozik meg, hanem azegyenletes felületi sugárzások miatti komfortérzetben is. Mi-vel mind a padló, mind a mennyezet egységesen azonos hõ-mérsékletû, így egyik oldalról sem érzünk kellemetlenül hû-vöset.

Természetesen nemcsak télen, de nyáron is biztosítanikell a megfelelõ hõmérsékletet, így nem hagyhatjuk, hogy aház nagy forróság esetén túlmelegedjen. Erre számos eszközáll rendelkezésünkre. A ház formája a nyári magas napállás-ok idején árnyékolja a nagy üvegezett déli nyílászárókat, ígymegakadályozható a direkt napsugárzás bejutása az épület-be. Ezt egy lamellás árnyékoló rendszer is kiegészíti, így biz-tosak lehetünk benne, hogy nem jut be túl sok hõ az épület-be.

T E R M É K E K

M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á j u s / j ú n i u s4

Ilyen lehet a jövõ családi háza?Az elõremutató gondolkodásmód egy családi ház építésekor nemcsak a környezettudatos emberek sajátja, hanem minden építtetõ elemi érdeke. Egy családi házat

ugyanis (mint a legtöbb épületet) hosszútávú használatra tervezünk. Az egyre gyorsabban fejlõdõ technológia az épületeinket és építõanyagainkat is érinti, így egy

átlagos ház könnyen elavulttá válhat, ha nem gondolunk már az építéskor a jövõre. A következõkben két olyan témát járunk körbe, amelyek jól szemléltetik, hogyan

alkalmazhatjuk a ma elérhetõ technológiákat elõremutató módon, így biztosítva családi házunk idõtállóságát. A Wienerberger energiatudatos mintaháza, az elsõ

magyarországi e4 családi ház 2015-ben felépült, így az épület mintapéldáján keresztül megvizsgálhatjuk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a tetõfedés

megválasztásakor, és hogyan garantálható a magas lakókomfort.

Az e4 mintaház jellemzõi

Tondach Figaro Deluxe engóbozott szürke tetõcserép20°-os hajlásszögû tetõUtetõ = 0,14 W/m2KFerde Porotherm födémrendszer a tetõ szerkezetekéntPorotherm 44 Klíma egyrétegû külsõ falakUfal = 0,22 W/m2K

Wienerberger e4 mintaház, tervezõ Vincze&László Építész Iroda, Vincze László

Ennek a passzív hõvédelemnek azonban elengedhetetleneleme, hogy az épület megfelelõ mennyiségû hõtároló tömeg-gel rendelkezzen. Ha az épület szerkezetei csak lassan tud-nak átmelegedni, akkor egy forró nyári napon is ezek a szer-kezetek hûtik a belsõ levegõt, így kellemes marad a hõmér-séklet. Az e4 házban ezt a hõtárolást a 44 cm vastag külsõ fa-

lak, a vasbeton maggal rendelkezõ kerámia merevítõfalak, azaljzatbeton, valamint a kerámia béléstestes födémrendszerbiztosítja.

A túlmelegedés kockázatának csökkentésében szintén fon-tos szerepe van a tetõ átszellõztetésének, amelyet a már tár-gyalt kiegészítõ rendszerelemekkel biztosíthatunk. A folya-matos meleg elleni aktív védelmet a felülethûtés biztosítja,melynél fontos, hogy a hûtés hõmérsékletét a páratartalomfigyelembevételével szabályozza, így elkerülhetõ a szerkeze-teket károsító párakicsapódás.

Lélegezzünk az épületen belül is!

A komfort további fontos tényezõje a levegõ minõsége. Ah-hoz, hogy jól érezzük magunkat egy helyiségben, gondoskod-ni kell az állandó frisslevegõ-ellátásról. Energiahatékony épü-letekben azonban a természetes szellõztetés aránytalanulnagy hõveszteséget okoz télen, és gyorsabb felmelegedéstnyáron. Ezért az e4 házba is hõvisszanyerõs szellõztetõberen-dezés került, amely így folyamatosan biztosítja a friss leve-gõt, csekély hõveszteség mellett. A levegõ minõségét befolyá-solja a páratartalom is, amely így a hõérzetünkre is hatássalvan. A magasabb páratartalmú levegõt melegebbnek, az ala-csonyabbat hûvösebbnek érezzük, így a hõmérséklettel együtt

ennek szabályozása is fontos. A kerámia építõanyagok nagypárafelvételi képességgel rendelkeznek, így jól szabályozzáka belsõ levegõ páratartalmát is.

Monitoring rendszer

Ahhoz, hogy a mûködésrõl, komfortról és energiahatékony-ságról számszerû adatokat gyûjtsünk, az e4 házban átfogómonitoring rendszer készült. Folyamatosan mérjük a komfor-tot befolyásoló tényezõket (helyiségek hõmérséklete és pára-tartalma, levegõ CO2 tartalma), a fogyasztási adatokat (fûtésés melegvíz-készítés hõmennyisége, a hõszivattyú és a többigépészeti berendezés elektromos fogyasztása), valamint a gé-pészeti berendezések mûködési hõmérsékleteit is. Ezek egyrésze folyamatosan követhetõ a www.e4haz.hu honlapon,ahol további információk is találhatóak a teljes projektrõl.

Kiss Benedek

mûszaki szaktanácsadóWienerberger Téglaipari zRt.

T E R M É K E K


A Wienerberger mintaházon alkalmazott Tondach FigaroDeluxe engóbozott cserép a hozzá tartozó kiegészítõkkeltökéletesen biztosítja az e4 követelményeket, így biztosaklehetünk abban, hogy a tetõ idõtálló és korszerû marad ajövõben is. A szürke szín és az egyszerû forma jól illeszkedikaz épület stílusához. A körülhornyolt sajtolt cserép és a víz-záró alátéthéjazat lehetõvé teszi a 20°-os hajlásszög alkal-mazását hálós fektetés esetén is. A kerámia tetõcserép nembocsát ki semmilyen káros anyagot, és a megfelelõ kie-gészítõknek köszönhetõen hosszú távon gondoskodik azépület védelmét.

A ferde födém mintapéldája

Az e4 házban a nappali fölötti nagy ferde tetõfödém aszokványostól eltérõ módon nem könnyûszerkezettel,hanem nagy tömegû, kerámia béléstestes Porothermfödémrendszerrel készült. A födém így nagyban hozzájárul a hõtároláshoz, ezáltal kisebb az esélye a tetõn keresztül atúlmelegedésnek. A födémrendszer alkalmas a mennye-zetfûtési csövek rögzítésére és a légcsatornák integráltbeépítésére is (így azok nem foglalnak külön helyet a szer-kezeten kívül). A födémrendszer a kerámiafelületekkel apáraháztartáshoz is hozzájárul. A födém külsõ oldalán össze-sen 25 cm hõszigetelés biztosítja az alacsony hõveszteséget.Erre került a vízzáró páraáteresztõ fólia, a 7,5 cm-es légrés,majd a Tondach Figaro Deluxe cserép.

T E R M É K E K

M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á r c i u s / á p r i l i s6

Mi a közös Aspen és Beaver Creek amerikaisíparadicsomokban és az ausztriaiSeefeldben? A nagy mennyiségû havon és akellemes szezon utáni idõszakon kívül újab-ban egy amerikai stílusú építészeti gyöngy-szem is. A tiroli Alpok magashegyi területén2013 júniusában készült el a fény és árnyékfüggvényében folyamatosan változó megjele-nésû családi ház. Az épület tetõszerkezetéhezés homlokzatához a zord idõjárási körülmé-nyeknek és a nagy hótehernek is ellenálló – aPREFA Aluminiumprodukte GmbH által 2012-ben kifejlesztett – FX.12 homlokzatburkolópanelt alkalmazták.

„Ember tervez, megrendelõ végez” – gon-dolta Stefan Knabel, az innsbrucki „maaarsarchitecture” építésze, mikor az engedélyezésiterv sikeres benyújtását követõen, az építke-zés megkezdése elõtt csupán egy hónappal aseefeldi telken állt. Építészirodája a faszerke-zetek specialistája – de röviddel a munkamegkezdése elõtt az USA-ban élõ tulajdonos afa karbantartási igénye miatt inkább a hosszúélettartamú, idõjárásálló, esztétikus, mégiserõs FX.12 tetõfedõ- és homlokzatburkoló pa-nel mellett döntött. „Játék a kõvel – ez volt aprojekt lelke. Miután a tulajdonos lemondotta fáról, olyan anyag után kezdtünk keresni,ami kontrasztot jelent a kõ mellett, és mely-nek mássága szembeötlõ. Harald KronthalerPREFA szaktanácsadó segítségével – aki a telf-si Spenglerei Christoph Hangl bádogosüzem-hez is megteremtette a kapcsolatot – sikerült

megtalálnunk a tökéletes anyagot, és mindenúgy ment, mint a karikacsapás” – jegyzi megKnabel.

Mínusz 20 fok –

a PREFA számára nem akadály

2012 novemberében végre megkezdõdhetetta 280 m2 tetõ és a 320 m2 homlokzat burkolá-sa. A bejárat, a garázs- és a kertkapu is ho-mokszínû FX.12 burkolatot kapott. „A legna-gyobb kihívást végül az jelentette, hogy a ke-mény téli viszonyok között, -20 °C-os hõmér-sékleten hogyan fog tudni dolgozni a bádogosaz alapanyaggal” – meséli Kronthaler, aPREFA projektfelelõse. Az épület fölé mû-anyag fóliából sátrat építettek, amit hõlégbe-fúvóval fûtöttek. Mindössze nyolc hét alatt el-készült a munka legjava. Tavasszal már csakaz ablakok körbeszegését és az ereszcsatornamunkálatait kellett befejezni.

PREFA-Know-How a hegyekben

A tetõ- és a homlokzatburkolat egyik különle-gessége az ereszcsatorna rejtett rögzítése.„Ezen kívül az FX.12 panel új hófogó rendsze-rét választottuk. Ezzel a bõven 1.000 méterfeletti fekvés és a nem ritkán két méteres hó

mellett is biztonságos a tetõ” – egészíti kiKronthaler. Az alapanyag kiválasztásánakegyik meghatározó szempontja a Seefeldrejellemzõ hatalmas hõingadozás volt – ez Tirolegyik leghidegebb helysége. „Termékeinkévek hosszú sora óta bizonyítanak az alpesikörülmények között. Idõközben számos me-nedékházat és hegyi épületet burkoltunk be.Többek között Ausztria legmagasabban fekvõépületét, az Erzherzog-Johann-Hütte-t” –mondja a PREFA-specialista.

Fény-árnyék játék az Alpokban

Az építtetõ leginkább megjelenése miatt dön-tött az FX.12 panel mellett. Az épület monoli-tikus kialakítása, a fényben úszó, nyitott te-rek, a saját wellness-részleg és a mintegy hatméter belmagasságú nappali tér mellett töké-letesen meggyõzõ az élõ homlokzat. „A meg-jelenés reggeltõl estig folyamatosan változik.Ez a fény-árnyék játék és a futurisztikus felü-leti megjelenés a különbözõ méretû panelekhossz- és keresztirányú hajtásainak köszönhe-tõ. Ezáltal olyan aszimmetrikus megjelenésjön létre, mely minden épületet feldob” –mondja Manfred Ossanna PREFA szaktanács-adó. Az építtetõ választása azért esett éppen

Amerikai álom a tiroli Alpokban

1

2

a homokszínre, mert ez tökéletesen harmoni-zál a lenyûgözõ környezettel és az épület mo-nolitikus megjelenésével. „A homokszínen kí-vül összesen hét szín tartozik az új P.10-esszínskálához. Ez az innovatív felületkezelés azalumíniumot még ellenállóbbá teszi, és job-ban védi a tetõket és a homlokzatokat az UV-sugárzás és az idõjárási hatások ellen” – egé-szíti ki Ossanna.

Természetes kabát a hideg Tirolban

Az épület alpesi jellege, mely tökéletesen il-leszkedik a golfpálya feletti fekvésébõl adódó

látványhoz, meggyõzõ. „A megvalósítás soránsikerült pontosan eltalálnunk a környezetdurvasága és a kialakítás nyitottsága közöttiegyensúlyt” – mondja a salzburgi építész,Knabel. És az épületnek van még egy hatal-mas elõnye a zord alpesi környezetben: azFX.12 panelekbõl készült átszellõztetett tetõ-és homlokzatburkolat tökéletes, természetesszigetelõrétegként mûködik, garantálva azideális belsõ klímát. A betonfalra 20 cm vas-tag kõzetgyapot hõszigetelés került, erre szél-záró fólia, majd 5 cm vastag lécezés. Ígyolyan légrés jött létre, amiben a kicsapódónedvesség elvezetõdik anélkül, hogy kárt ten-ne a hõszigetelésben. A lécezésre 24 mm vas-tag deszkázatot rögzítettek, majd erre szerel-ték az FX.12 paneleket.

PREFA Hungária Kft., Budaörs

[1] Modern luxusépület a seefeldi Alpokban – a PREFA FX:12

homlokzatburkolat feldobja az épület megjelenését

[2] A 280 m2 tetõ- és 320 m2 homlokzatburkolattal ellátott családi

ház teljes harmóniában áll a természettel. Mind megjelenése,

mind élettartama és ellenálló képessége – akár három méteres

vagy annál is magasabb hóteherrõl beszélünk – a PREFA ter-

mék mellett szólt

[3] A teljes tetõ- és homlokzatburkolat mellett a bejárati-, garázs-

és kertkapu is FX.12 burkolatot kapott. A homokszín tökélete-

sen harmonizál az épület monolitikus formavilágával

(x)

T E R M É K E K


3

Tervezõi ajánlás

A seefeldi családi ház egyike az elsõ házak-

nak, melyek tetõfedése és homlokzatburkola-

ta egységesen PREFA FX.12 panellel burkolt.

A homokszínû anyag tökéletesen illeszkedik

a környezõ hegyekhez, robusztus, tartós és

ellenálló alapanyaga pedig igen meggyõzõ.

Ezen kívül nemigen találunk más olyan anya-

got, mellyel ilyen zord téli körülmények kö-

zött is biztonságos a kivitelezés.

Stefan Knabel és Andreas Hausbacher,

maaars architecture

Helység: Tiroler Oberland/Seefelder Plateau

Épület jellege: családi ház

Kivitelezés: 2012. március - 2013. június

Méret: tetõ körülbelül 280 m2, homlokzat kö-

rülbelül 320 m2

Tervezõ: maaars architecture, Innsbruck

Bádogos: Spenglerei HANGL Christoph, Telfs

T E R M É K E K


Az elmúlt húsz évben gyökeresen megváltoz-tak a nyílászárókkal kapcsolatos igények –míg kezdetben a nyílászáró egy falnyílásbaépített nyitható és a fény bejuttatására szolgá-ló elem volt, addig ma, a homlokzati hõszige-telõ rendszer egyik gyenge pontjaként, gyak-ran teljes homlokzatot képezõ épületelem. Ahomlokzatok sokszor alig tartalmaznak fala-zatot, és a nyílászáró csomópontoknak kell in-tegrálniuk a belsõ falak csatlakozási megoldá-sát is. Korábban nem igazán voltak árnyékoló-csomópontok, nem voltak a szigetelési mezõk-be épített nyílászárók és a teljes magasságúkiviteleket is kerülték a tervezõk, beruházók.

Ma mindezek szerves részei a családiház-tervezésnek, így gyakran találkozunk alakosfüggönyfalakkal, teljes homlokzatokat kitevõszalagablakokkal és emelõ-tolóajtó rendsze-rekkel, integrált árnyékolással. Ilyen tervekesetén már a nyílászárókkal foglalkozóknak isvégiggondolt megoldásokkal kell rendelkezni-ük, mert a nyílászárók megjelenése nagyondomináns a homlokzatokon. Itt futnia kell aprofiloknak, a nyitható és fix üvegmezõknek,homlokzatburkolatoknak, hogy harmóniát su-gározzanak, egymással komplett rendszert al-

kothassanak. Ekkor már nem nyílászáróban,hanem homlokzatban kell gondolkodni, ésnem csak a nyílászárók elõállításának problé-májával kell törõdni.

A professzionális megoldás, ha a tervezéskorai fázisában a koncepcióterv is úgy készülel, hogy szakkivitelezõt is bevonnak a fizikaikorlátok meghatározására, a jó kompromisz-szumok kidolgozására. Érthetõ módon egyépítész tervezõ nem tudja olyan mélyen bele-

ásni magát a nyílászárók témájába, mint aszakkivitelezõk, hiszen az épülettel kapcsola-tos egyéb, sokkalta fontosabb részletek (sza-bályok, statika, energetika stb.) is eléggé le-terhelõk.

Természetesen nem minden szakkivitelezõalkalmas erre a feladatra, hiszen a vállalkozá-sok más és más üzletpolitika alapján építik felstratégiájukat. Az AluFrame Mérnökiroda Kft.arra alakult, hogy tervezõi támogatásukkal aberuházó igényeit szem elõtt tartó, de az épí-tész víziójának is megfelelõ megoldást kínál-jon – amire jó példa a képeken is látható ürö-mi társasház (errõl az épületrõl a 38. oldalonolvasható cikk – a szerk.).

Az AluFrame mint márkafüggetlen nyílás-zárógyártó folyamatosan figyeli a piacon fel-lelhetõ anyagokat, teljes képet kapva az egy-mással versengõ mûszaki megoldásokról éstermékekrõl. Ennek köszönhetõen egy-két ter-vezõi konzultáció után olyan – a megrendelõigényeihez igazodó – alternatívákat tud java-solni, melyekbõl kiválasztva a kívánt megol-dást, kezdõdhet a részletes tervezés anélkül,hogy kételyek merülhetnének fel a megvalósí-tással kapcsolatban.

A tervezési tanácsadás a profilrendszerek-bõl kialakított nyílászárókon túl minden eset-ben kitér a rögzítéstechnikai kérdésekre is, apadló- és szemöldökcsatlakozásokra, az üveg-és szerkezeti sorolásokra, valamint ha van azépületen árnyékolás, akkor az annak megfele-lõ integrált és rejtett dobozokra, a szigeteléskiváltásának lehetõségeire stb. Az AluFrameszakemberei minden nyílászáróelem hõtech-nikai hatását pontosan figyelembe tudják ven-ni az energetikai számítások során, a füg-gönyfalakat, ajtó- és ablakszerkezeteket pedigstatikai számításokkal ellenõrzik. Mindezekmellett az egyre gyakoribb tetõsíkba építettvagy önálló üvegtetõk tervezéséhez is támo-gatást adnak.

AluFrame Mérnökiroda Kft., BudapestFotók: Köhler Ágnes

Nyílászáró vagy homlokzat?

T E R M É K E K


Hogyan integrálható az építkezésen egyszerû-en és épületfizikailag kifogástalan módon nyí-lászáró, párkány és árnyékoló egyszerre, bár-milyen homlokzati kialakítás esetén? A vá-lasz: az elõregyártott Hella Trav Frame bélés-falrendszerrel.

Az elõre kialakított nyílásba helyezendõ,hõhídmentes, toldás nélküli Hella Trav Framerendszer egy szerkezetbe integrálja a nyílás-zárókat és az árnyékolástechnikát. Szereléseegyszerû, alkalmazásával pedig jelentõs idõ ésköltség takarítható meg, ráadásul az olyanbosszantó hibák, mint hõhíd, vakolatrepedés,konstrukciós hiba szinte teljes egészében ki-zárhatók. A Hella Trav Frame mind hõtech-

nikailag, mind hangszigetelés szempontjábóla Magyaroszágon elérhetõ legkomplexebbmegoldás.

Elõny az építész számára: idõmegtakarítás, komplex megoldás a tel-jes nyílásra;a megbízható rendszer nyújtotta bizton-ság;konstrukciós és kivitelezési hibák kizárása;minden árnyékoló- és szúnyogháló rend-szerrel kombinálható;hõtechnikai számításhoz egzakt, pontosantervezhetõ paraméterek;

mind családi ház, mind társasház eseténalkalmazható.

Elõny a végfelhasználó számára:gyors, pontos kivitelezés, az építéshelyiélõmunka okozta hibalehetõséget közelnullára redukálva;hõhídlehetõségek, penészesedés veszélyé-nek teljes kizárása;esztétikaliag is kifogástalan nyílászáró ésárnyékoló csomóponti megoldás;nincs a nyílászáró beépítésébõl adódó hi-balehetõség.

Elõny a kivitelezõ számára: egyértelmû csomóponti megoldás;könnyû, gyors beépíthetõség;beépítéstámogatás;minden nyílászáró megoldással kombinál-ható plusz költségek nélkül;hibaforrás nullára redukálása.

Egyértelmû beépítés

a métervonal szerint

Gazdaságos és komfortos házat tervezni ésépíteni árnyékolástechnika nélkül nem lehet.Átgondolt és minden részletében kitalált ár-nyékoló-csomópont esetén a dobozrendszerekdiszkréten rejtik el az árnyékolókat, melyeknem hangsúlyos, horizontális elemként jelen-nek meg a homlokzaton. Az épület a kivitele-zés befejezése után ugyanazt az esztétikai él-ményt adja, mint tervezésekor.

Hella ANR Árnyékolástechnikai Kft., Budapest

Nyílászáró-beépítés egyszerûen, gyorsan és szakszerûen

Elsõre talán tájidegennek tûnik az inkább ha-gyományos építészeti stílusú magyar borásza-tok között egy acélcsarnok. Ám ahogy a me-zõgazdaság vagy az ipar számos területén,úgy a borászatban is vannak olyan funkciók,melyekhez egy modern könnyûszerkezetesacélcsarnok a kézenfekvõ megoldás.

A könnyûszerkezetes Frisomat Economyvagy Prémium acélcsarnokok széleskörû alkal-mazhatóságát a tervezõk számára kínált ki-próbált mûszaki megoldások, a könnyû adap-tálhatóság, a tervezõi támogatások sora tesziegyszerûbbé.

És hogy ez a megoldás a megrendelõktõlsem áll távol, azt Gálné Dignisz Éva, a Buda-pesttõl 25 km-re – a Csepel-szigeten, Sziget-csép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu közsé-gek dûlõiben – fekvõ 76 hektáros szõlõbirtok,a Gál Pincészet egyik tulajdonosa is megerõsí-tette. Véleménye szerint nem az övék azegyetlen, sõt egymás után sorolja azokat a bo-rászatokat, ahol bizonyos funkciókat akár1000 m2 területû acélcsarnok lát el.

Funkcióra tervezve

Több kontinens számos országában használ-ják a Frisomat praktikus csarnokait különbözõfelhasználási területeken, tárolóként, lovarda-ként, repülõhangárként.

„A birtok többi épülete hagyományos szer-kezetû, tégla építésû. Elõször mi is aggódtunkkicsit, vajon hogyan fog illeszkedni a csarnoka többihez. Ezt a látványával igyekeztünkkompenzálni - kezdetben talán szokatlan volt,de mára egyáltalán nem érezzük idegennek.”– mondta el Gálné Dignisz Éva a két ütembenmegépült, közel 360 m2-es, hõszigeteltFrisomat csarnok kapcsán. „Az elsõ ütembena cél a több méter magas kombájn zárt térbenvaló elhelyezése volt. Ezt a funkciót – a szük-séges széles kapuk miatt – kifejezetten ígyvolt a legegyszerûbb megoldani.”

A hordók tárolása és kényelmes mozgatha-tósága mellett a csarnokban további funkcio-nális helyiségek is könnyedén kialakíthatók,

legyen szó galériáról, szintosztó födémrõl,közbensõ válaszfalakról vagy elõtérrõl. Ezek-hez az igényekhez a sok év tapasztalata alap-ján kialakított csarnoktípusok rugalmasan,akár különbözõ dizájnelemek figyelembe vé-telével igazíthatók.

A Gál Pincészetben éppen most elkészültmásodik ütemben már a hõfokszabályozós ér-lelõ-erjesztõ tartályok, a palackozó és címké-

zõ funkciók is az új csarnokban kaptak helyet.„A speciális szellõzés és a páralecsapódásmiatt a fahordós érlelésû fajták esetén a ha-gyományos, földbe vájt pincék elõnyösebbek,mert itt a hûtés-fûtés funkciót maga a föld-borítás látja el. A mi borstílusunkhoz, a re-duktív, könnyed borok tárolására ez a megol-dás teljesen megfelel, bár nekünk is vannakfahordós boraink.”

A jó bor elõállításához létfontosságú hõ-mérséklet-szabályozásban döntõ szerepet ját-szik az épület szigetelése. Ennek kielégítésérea Frisomat az igényeknek megfelelõ paramé-terekkel rendelkezõ szendvicspaneleket alkal-maz; a Gál Pincészet új épülete 10 cm-es poli-

uretán habbal szigetelt. „A fûtési költségünkminimális volt, a munkagépet és a hordókatkörülvevõ levegõ hõfoka télen nem esett 4 °Calá.”

Másik fontos kérdés a benapozás. A csar-nok kialakításakor a Frisomat szakemberei atervezõkkel együttmûködve veszik figyelembea felhasználási terület általános elõírásait –esetünkben: mi a legjobb a bornak –, termé-szetesen a megrendelõi igényeket is szemelõtt tartva. Így könnyedén kialakítható volt akombájn elhelyezésére és mozgatására is al-kalmas belsõ tér mellett a széles kapu vagy azoldalsó, illetve felsõ nyílászárók.

Frisomat Kft., Siófok

T E R M É K E K


Borászat acélcsarnokban

T E R M É K E K

Megnyitotta elsõ magyarországi gyárát Biatorbágyon a Swedsteel-Metecno, amely a teljes kelet-közép-európai régió trapézlemez-, szend-vicspanel- és egyéb könnyûszerkezetes, tûzihorganyzott acél anyagútermékek ellátását biztosítja majd. A létesítmény a vállalat 27 millióeurós beruházásának elsõ pillére, amit 2017-ben újabb gyáregység kö-vet.

A 11,5 millió eurós beruházásként felépült gyárral a Swedsteel-Metecno 60 munkahelyet teremt az építõipari szektorban; e létszám amásodik gyáregység átadásával több, mint 150 fõre nõ. A gyáratAlyyan Nabeel, a Swedsteel-Metecno ügyvezetõ igazgatója, dr. PanaPetra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára ésMarkus Haiden, a Metecno Csoport regionális vezetõje adták át.

A Swedsteel-Metecno 2015-ben nyitotta meg magyarországi értéke-sítési központját, amit idén az elsõ gyáregység átadása követett. A lé-tesítmény a vállalat elsõ olyan kelet-közép-európai egysége, amely ateljes termékportfólió elõállításáért és a teljes régió termékellátásértfelel. A gyártósorok innovatív, nagymértékben automatizált gyártásitechnológiákat vonultatnak fel, amelyek Alyyan Nabeel, a Swedsteel-Metecno ügyvezetõ igazgatója szerint kiváló versenypozíciót biztosíta-nak: „A termékeink elõállításához mi kizárólag prémium minõségûalapanyagokat használunk. Ezek beszerzési ára ugyan jóval magasabb,

de a legmodernebb technológiák felhasználásával alacsonyan tudjuktartani a gyártási költségeket, és így az árakat is. Éppen ezért aSwedsteel-Metecno termékek minõség tekintetében az egyik legjobbár-érték arányt képviselik a piacon, amit tovább erõsít a helyi gyártásmiatti kedvezõ szállítási költség Magyarországon és a régióban.”

Swedsteel-Metecno Kft., Budapest

Felépült a Swedsteel-Metecno elsõ magyarországi gyára

Akkor:

Mikolás Tibor 1956-tól a cívis város tervezõ-intézetének vezetõ tervezõje volt. A fõvárosmodernista szellemi mûhelyébõl vidékre kerü-lõ építész örök helyet talált magának. A meg-határozó életpályaváltás a szocreál diktátumelhagyásával esett egybe – meghatározó mun-káinak hirtelen, de nem érdemtelen megvaló-sulási idõszaka a következõ két évtized. Mi-közben Le Corbusier elvei mentén a legmaga-sabb színvonalon és értelemmel tervez házatnem is oly messze a fõtéri épülettõl, a vegyesfunkciót megvalósító „Hajdúság” sok vitát vál-tott ki már tervezési fázisában, de megépülte-kor is. A debreceni nagytemplomhoz vezetõtölcsérszerû tér elején, a kialakulóban lévõzárt homlokzatsorú beépítésbe tervezhette avágyott városi léptéket meghatározó épületet.Szomszédjában egy- és kétemeletes histori-záló, de beljebb sokszintes szecessziós épüle-tek tömbje adta a szocialista léptékfejlõdésirányvonalát. Az alsó két szint a piacutcáhozalkalmazkodva áruházfunkciót kapott, felettenégyszintnyi lakótömb jött létre két lépcsõ-házra fogatolt, igényesen osztott elrendezés-ben. A tiszta modernista alaprajz furfangja azépület középvonalában álló lépcsõháznál be-vállalt félszinteltolás, mellyel a lakások kiszol-gáló terei megnyílhattak a viszonylag szélessévett légudvarra. A hosszan hátranyúló áruház-tömb felett így lebegõ második épülettömbalatt a levegõ természetes ventillációval lát-hatja el a hosszanti lichthofot. De nem ez azötletes kompozíció, hanem a homlokzat ütöt-te ki a biztosítékot – a korszak sematizáló-raszterizáló aszketikus mérnökesztétikájánakellentmenõ játékosság – melyet maga a terve-zõ „komponált modernizmus”-ként aposztro-fált.

Most:

Mikolás a két világháború között teret nyerõmodern építészet hazai mestereitõl tanulta azépítészetet – pályájának indulása egyértelmû-en a funkcionalista szemlélet bûvkörében telt:a Dávid Károly–Kiss Ferenc–Juhász Jenõ ter-vezõcsoportnál kezdett, majd a hírhedt államitervezõintézetes Perényi Imre minisztériumikedveltje lett, de még a szocreál terhes idõ-szaka alatt az id. Janáky István által alapítottMesteriskola elsõ ciklusában (1953–55)Rimanóczy Gyula és Nyíri László volt mestere.Ilyen kezdéssel rögtön a cívisvárosban találtamagát, meghatározó pozícióban. A szûkösipari-technikai lehetõségek és gazdag szemé-lyi-anyagi háttér idõszakában kimagasló szín-vonalú modernista épületek sora születhetettmeg két évtizedes produktív munkássága ide-jén. Mindennek kezdete a kísérletként majd-nem eljátszott bizalom pengeélen táncoló há-za, melyet utólag övez a késõbbi építészgene-rációk tisztelete. A corbusieriánus pillérek fe-lett konzolosan meglebegtetett egy+négyszint, a horizontális emeleti áruház-portál-ablak (mely ráadásul keretezve ki is billen ahomloksíkból), a reliefplasztika ezzel rímelõaszimmetrikus elhelyezése, a zárt és áttört sí-kok szinte logikát nélkülözõ esetlegessége, atömör és üvegezett parapetek ziláltsága, azigényes monokróm kõburkolat és aluprofilokprecizitásának ellentéte a buheraszerû nyílás-kompozícióval – megannyi feszültség, amelylétrejöttekor szakmai vitát eredményezett. Aprofin mûködõ alaprajz, a homlokzat festõiösszképe és a funkcióelemek finom összevá-gása ma már elismerõ bólintást kíván. Eleddigegyetlen építészeti kritika sem említette a házkapcsán: Mikolás e munkája a szociálisan ér-zékeny modern építészet skandináv vonulatá-val (Ralph Erskine) mûfajilag rokon.

Mai szemmelHajdúsági Áruház és társasház, Debrecen (1958–61)

Építész: Mikolás Tibor (1924–2014)

Szöveg/fotó: Vukoszávlyev Zorán


A _ P r o ’

Ravatalozó, Kisbajom

A belsõ-somogyi, alig ötszáz fõs zsákfalu kis temetõje a házaktól távol, erdõktõl kör-bevett tisztáson fekszik. A sírok alkotta sûrû szövedék a két egymást keresztezõ útmentén mára teljesen körbezárta a temetõ közepén álló ravatalozót. 2012-ben egypályázat lehetõséget teremtett arra, hogy az évtizedekkel azelõtt épült ház szüksé-ges korszerûsítését és újraformálását a falu elvégezhesse. Az új kompozícióban amag-ház a régi örököse. Felülvilágított, kis belsõ ravatalteret, tárolót és mellékhelyi-séget foglal magába. Az aszimmetrikusan magastetõs terrakotta tömeget egy héza-gosan egymáshoz szegezett, 5×20-as méretû vörösfenyõ pallókból készült héj veszkörül. Ez a külsõ burok elválasztó és egyben összekötõ felületet alkot a szertartásokfõ helye, az átmeneti tér és a temetõ többi része között.

Herczeg Tamás

Tervezõ: Herczeg Tamás DLA

Kivitelezés: 2012

Anyagigény: 18 m3 vörösfenyõ

Összköltség: 8.0 m Ft

Fotó: Herczeg Tamás DLA


A _ P r o ’

Rovatszerkesztõ: Wesselényi-Garay Andor; javaslatokat várja a [email protected] címen

A Vérmezõ déli meghosszabbítása a Krisztina körút és azAttila út által befoglalt csendes, lakott sziget. Tengelyét,a Pauler utcát középütt merõlegesen keresztülvágja aRoham utca, amely a Krisztina téri középtornyos barokktemplom elõl indul, és az Alagúttal párhuzamos, Vár-szoknyára kapaszkodó lépcsõsorban éri el a hegy küszö-bét. Annak, aki igényli, ez a forgalomból kiesõ hely tal-palatnyi csendes menedéket kínál.

A lakóház a Pauler utca Vérmezõhöz közelebbi, felsõharmadában, a kerületi rendõrkapitányság elhasznált,szürke tömbje mellett áll. Már az utca közepérõl kitûnikzöld-sárga üvegtábláival, plasztikus fehér tömegével, de

fentrõl nézve is színfolt a tetõk dzsungelében. Bár meg-lehetõsen individuális, sokban függ környezete architek-túrájától, a kiegyenlített arányú házsor ritmusától,amelyre folytatás, beépülés helyett finom beoltással2 vá-laszol. Ennek eredménye egy vertikális raszterváltás,amely látványosan felgyûri az épület homlokzatát. A ho-rizontális tömörítés azonban nem az épületmagasságmegnövelése, hanem a megszokottól eltérõ arányok al-kalmazása révén jön létre.

Másként kommunikál ez a ház, mint a környezete, deaz általa használt nyelv minden nehézség nélkül megha-tározható. Az utca térfalát megbontó és a homlokzat fe-

M E T S Z E T

18 M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á j u s / j ú n i u s

Szabad plasztika Buda egyik

legszabályozottabb negyedében

1 „A trompe-l'oeil (francia kifejezés, ejtsd:

[tromplöj], szó szerint: a szemet becsapó)

festészetnek nevezzük, ha a mûvész meg-

tévesztõ, lehetetlen módon mutatja be a

valóságot. A trompe-l'oeil alapjában véve

nem más, mint egy olyan – általában leki-

csinyített – ábrázolási forma, mely a szem,

a látás félrevezetésére törekszik.„

(Wikipédia, 2016. május 15.)

TROMPE-L'OEIL1

Lakóház a Pauler utcában

lületét növelõ díszudvar avagy cour d'honneur, a fran-ciaerkélyek függõlegesen nyújtott nyílásai, másrészt a te-tõkert s a homlokzat köntöse mögül kacéran felvillanólépcsõházi enteriõr együtt jól mutatják, hogy a tervezõka francia zsargonban tájékozódtak. E vonzó nyelvhasz-nálat mentén kifejlõdõ horizontális jelentéstömörség azépület tömegét is felülírja – legalábbis a reprezentatí-vabb utcai megközelítés felõl, amely az épület szerkesz-tésében az egyik legfontosabb adottság volt.

Az egyirányú utcából egyértelmûen adódik a fõ meg-közelítés. Noha gyalogosan érkezve kevéssé érezteti ha-tását az útirány kikezdhetetlen monizmusa, a terv fino-man reagál erre az adottságra: a szomszédos házakhomloksíkjához tapasztott szárnyak közül a déli kisséjobban betüremkedik az udvarba, és az út vektorávalpárhuzamos simítást kap. E mértani anomália perszemagyarázható az utcához sajátos ferdeszögben kapcsoló-dó tûzfalakkal is, melyek a belsõ térben kerülendõ tra-pézalaprajzokat eredményeztek volna, ha az épület nemidomul tömegével, udvarával, teljes inerciájával a csava-rodáshoz. Ám a finom torzió kiegyenlítés helyett épp az ellenkezõ irányban hat: általa az alig észrevehetõdifférence az épület karakterét átható dinamizmussá nö-vi ki magát.

A terv geometriájának másik meghatározó tényezõje aBudai Vár közelsége. A társasház nyilvánosság elõl rej-tõzködõ hátsó homlokzata a Várhegy felé néz, ezáltalegy a Pauler utcainál tagoltabb, természetesebb környe-zettel kezd párbeszédet. (A hegyre kapaszkodó utakmentén gyakoribb a szabadon álló beépítés, amely csaka fal védvonalán belül, a Tóth Árpád sétányon lesz újrafegyelmezett.) E meghatározatlanság a befektetõi igé-

M E T S Z E T / 2 0 1 6 / m á j u s / j ú n i u s

M E T S Z E T

Az aszimmetrikus térpalást a ferde

telekhatárokból adódó torziót

dinamikus mozdulattal veszi fel

É p í t é s z :

K a j d ó c s i

J e n õ

Spaklival simított homlokzat zárja

az utca foghíjas beépítési vonalát

nyekhez is jobban alkalmazkodott, hiszen a rugalmasalaprajzok tervezett együttesét kényelmesebben el lehe-tett helyezni egy szintenként külön kezelt, csak a legfon-tosabb szerkezei csomópontokon szinkronizált tömeg-ben.

Mivel a Pauler utca a fellazító kísérletek ellenére iskonvencionálisan zárt vonalvezetésû homlokzatot köve-telt, a kívánt alaprajzi rugalmasságot csak a kevesek ál-tal látható hátsó épületrész alakváltozása vehette fel. Er-re a felemás körülményre ad választ az egyes lakások ki-osztása, belsõ elrendezése is, különösen az utcafrontranézõké. A fegyelmezett „nappali” homlokzat a sarokriza-litos-középudvaros reneszánsz paloták tudatalatti idéze-te,3 és ebben a vonatkozásban a reprezentáció és a ven-dégfogadás funkcióját is betölti, míg az „éjszakai” terekrejtettebbek, személyre szabottabbak, noha az önálló la-kófunkció minden szükséges elemét magukban hordoz-zák. Logikus következmény, hogy a magánteraszok és ahálószobák zöme a hátsó kertre néz, így pusztán másod-lagos, kiegyensúlyozó szerepük lehet a cour d'honneurtszegélyezõ, fedett loggiában végzõdõ szárnyaknak, ame-lyek azonban nem befolyásolják a zárt architektúrát.

De nem csak a hátsó épületrész szól az elveszett tér-mélység keresésérõl. A szûkös lehetõségekhez képest na-gyot álmodó beruházói igények és a városi környezettúlszabályozottsága az egész tervet kényszerpályán tar-tották. A városépítészet történetében nem új jelenség ez,hiszen a módos polgári lakóépületek már a reneszánsz-ban is a szabadon álló vidéki várkastélyok tömörítettmásai voltak: homlokzati síkmozgásokkal szimulálták atérmélységet, s az épületet tagoló párkányokkal, a lába-zat és a nyíláskeretezés arányos felnagyításával kölcsö-nöztek a maguk számára távolságtartó méltóságot.Mindeközben három különbözõ formában fejlesztették

M E T S Z E T


A hétéves korszak lezárulását jelentõ épület aránytalanul

sok törõdést és idõt igényelt a beruházás összes résztve-

võjétõl, a megbízón keresztül a tervezõig és végül a kivi-

telezõig. Ez a hosszú idõszak a szomszédok fellebbezési

joggyakorlatának a következménye volt. Ezalatt a terv is

szükségszerûen átalakult, idomult a piaci változásokhoz.

A terv fejlõdésében fontos szerepet játszott a kerület fõ-

építészi, tervtanácsi észrevétele, amely értõ fülekre talált

úgy a tervezõi, mint a megbízói oldalon. Végeredmény-

ként megszületett a viszonylag kevés eszközbõl építkezõ

terv.

Az alapötletet a budapesti bérházak problematikájának

egy kevéssé szokványos megoldása adta, amikor a na-

gyobb mélységû telket félig nyitott udvarral világították

be. A terv ennek az elõudvarnak az újragondolásáról szól

azzal a különbséggel, hogy a teljes homlokzat mint egy

papírlap behajlik a tömb belsejébe. A két eltérõ szemlé-

letû szomszéd épület között egyszerû és átlátható, de

karakteres építészeti nyelvezet tûnt célravezetõnek, amit

a színezett homlokzati parapetüvegek random játéka

tett egyedivé.

A belsõ udvar felé nézõ, teraszosan kialakított homlokzat

tömegmegszakítás nélkül viszi át a lyukasztott homlok-

zati struktúrát a túlsó oldalra. A két eltérõ építészeti

megoldás formai játék, amelyben a ház arculatát a színes

mellvédek és az üvegpanelekkel burkolt lépcsõházi tö-

meg határozza meg. Utóbbi a vári sétányról is beazono-

síthatóan jelzi a kortárs beépítést a házak történeti szö-

vedékében.

Az épületben szintenként három lakás található, amely-

bõl a két szélsõ átmenõ, míg a kisebb középsõ a belsõ

kertre néz. Ez a felsõbb szinteken a tömegek visszalép-

csõzésével elfogy, és a két szélsõ lakás kibõvül. A tetõ-

szinten az utcai szomszédos tömegeknek megfelelõen a

homlokzat visszalép, és egy penthouse lakás tetõteraszá-

val zárja az utcaképet.

Az épület alatt háromszintes mélygarázs nyújt elegendõ

parkolóhelyet a ház lakóinak.

Kajdócsi Jenõ építész

2 Jeff Kipnis amerikai építészetkritikus, teo-

retikus, tanár és filmrendezõ értelmezésé-

ben az oltás – túl metaforikus jelentésén –

két (eredetileg össze nem illõ, különbözõ)

kor bélyegeit magán viselõ épületrész

programszerû összefésülését jelenti, ahol

az „oltóanyag” egy kívülrõl jövõ, nem a

meglévõbõl levezetett koncepcionális for-

ma. Kipnis ennek különbözõ eseteit elemzi

Tschumi Le Fresnoy Kortárs Mûvészetek

Nemzeti Központja (1991-1997) és Bahram

Shirdel Nara Kongresszusi Központ terve

kapcsán, lásd J.K.: „Egy új építészet felé”, in

Kerékgyártó Béla (ed.): A mérhetõ és a mér-

hetetlen. Építészeti írások a huszadik század-

ból. Typotex, Budapest 2004, pp. 348-367,

különös tekintettel p. 355.

A polgárvárosra tekintõ épületszár-

nyak fedett loggiákban végzõdnek


M E T S Z E T

M E T S Z E T


A jelenleg látható új, egyedi formavilágú épület kedvezõ hatást gyakorol a városképre, amit – mint minden hasonló

esetben – az építési iroda is saját sikereként könyvelhet el. A Pauler utca 15. alatti új ,18 lakásos, három pinceszintes és

hétemeletes épület egy, a két világháború közötti idõszakban épült kétemeletes ház helyén valósult meg. Az eredetileg

itt álló ház igen rossz mûszaki állapotban volt, és felújítása semmi esetre sem lett volna gazdaságos. Építészeti kialakítá-

sa sem tette indokolttá, hogy védettséget kapjon és ezáltal egyes stílusjegyeit megõrizzük.

A projektben önkormányzatunk azért is kapott szerepet, mert az ingatlan korábban az önkormányzat tulajdonában volt.

Eladáskor hangsúlyoztuk elvárásunkat az új tulajdonos felé: magas színvonalú, korszerû technológiát alkalmazó és épí-

tészetileg igényes ingatlant vártunk el, amely illeszkedik az utcaképbe. A Pauler utca e szakaszán a szemközti épületek

jó része helyi védettség alatt áll – ez szintén emelte az új épület utcaképi megjelenésével kapcsolatos követelményeket.

A látható új épület álláspontunk szerint megfelel ezeknek az elvárásoknak.

A tervezés folyamatában a tervezõ és az építtetõ is együttmûködött abban, hogy közös munkával szülessen meg a

mindkét fél számára elfogadható terv. A Budavári Önkormányzat Építészeti-mûszaki Tervtanácsa az építési engedélyezé-

si terveket véleményezte, majd némi átdolgozásra javasolta. A tervezõ ezután az ajánlásokat szem elõtt tartva változta-

tott a terveken, így az új tervdokumentációt a Tervtanács már építési engedélyezésre javasolta.

A Budavári Önkormányzat 2000-ben alkotta meg a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (KÉSZ). Ez a szabályo-

zás elég pontosan meghatározza, hogy az adott épített környezetben milyen paraméterekkel alakítható ki új épület. A

szabályozás minden esetben figyelembe veszi a városrész sajátosságait. Meglátásunk szerint az ehhez történõ alkalmaz-

kodás a tervezõ és építtetõ számára is elfogadható volt, tehát nem okozott problémát, illetve nem követelt túl jelentõs

kompromisszumot a tervezés során.

Az eljárás során, tekintettel arra, hogy az ingatlan szomszédságában lévõ tulajdonosok közül fellebbezést terjesztettek

be a hivatalunk által kiadott építési engedéllyel szemben, az úgynevezett másodfokú építési hatóság is vizsgálta az

ügyet. A másodfok ilyenkor a fellebbezésben leírtakon kívül is megvizsgálja az ügy minden részletét. Ennek következté-

ben kijelenthetõ, hogy az épület tervdokumentációjának kidolgozottsága, mind az elsõ, mind a másodfokú hatóságok,

szakhatóságok elõtt megállta a helyét.

A hivatalunk által kiadott építési engedélyrõl hasonlóképpen elmondható, hogy a benyújtott iratok alapos és mindenre

kiterjedõ vizsgálata után született meg.

A kivitelezés folyamatában a jogszabályok alapján hivatalunk nem kapott aktív szerepet. Az elkészült épület használat-

bavételi eljárását azonban ismét mi folytattuk le. Az építtetõ ezúttal is együttmûködött hatóságunkkal. A hiányosságo-

kat pótolták, a használatbavételi engedélyben elõírtakat pedig határidõre teljesítették. Így az engedélyezési eljárások

mindenki számára megnyugtatóan lezárultak. Bajor Béla / Budavári Önkormányzat Építési Iroda

A plasztikus térfelfogású udvart

feszesen szerkesztett nonfiguratív

színkompozíció szövi át

A szintenként nyitott közlekedõ

tûzvédelmi és közérzeti szempont-

ból is elõnyös

ki a mélység illúzióját, amelyek azóta is hódítanak a lép-ték, az egymást fedõ felületek és a kontúrok manipulálá-sának eszközeivel.4

Itt, a Pauler utcai háznál sincs ez másként. A hiányzótér keresése legközvetlenebbül az öblös elõudvarbanmutatkozik meg, másodsorban a teraszokkal mozgal-massá tett hátsó épületrészben, végül pedig az alapvetõépületszerkezetek rétegzettségében. Legfontosabb ezekközül az utóbbi, hiszen ez növeli leginkább a terv vonal-sûrûségét: a ház geometriai intenzitását a mélység lát-szatán keresztül már két vagy három, egymáson áttetszõfelület is képes jelentõsen megnövelni.5

Elsõ e szimulákrum-rétegek közül a barokkosan for-mált, plasztikusságával magát osztatlan egésznek defini-áló világos utcai homlokzat, amelyet sötét kottajegyek-ként tagolnak a keretezetlen nyílások. Az ablakok kiosz-tása a ritmus és a részletek tekintetében visszafogott, azegyenletesen kimért nyílások csak árnyéktextúrát képez-nek a házon. Érzékletesen ellenpontozzák ezt a francia-erkélyek színes üvegkötényei, amelyek feltûnõen elütneka fogadószerkezettõl. A szobrászian megformált homo-gén színfal szabad vonalvezetéssel foglalja keretbe azüvegtáblákat, éppen úgy, ahogy hajdan a barokk térfalaz enteriõrök képi világának hordozójává vált. Bár a szí-nes táblák itt nem közvetítenek direkt üzenetet, de kö-zös mintázatként egy kimért színskála nonfiguratív fali-kárpitját alkotják.

A harmadik, legtitkosabb réteget az épület nyújtottközlekedõmagját határoló fal képzi, mely a cour d'hon-neur mögül tûnik elõ, épp ott, ahol a befelé bõvülõ tér-sort már nem gondolnánk folytathatónak. Pedig az ud-var középen, alaprajzi görbéjének inflexiós pontja körülnyitott, és a lépcsõház légtere kint van a szabadban. Atûzvédelmi szempontból is elõnyös megoldással a szer-kezet egyszerûsödik, ezért a tervezõk a puszta vázon kí-

vül mindent elhagytak: nincsenek se könyöklõk, se abla-kok, szabad betekintés nyílik a lépcsõházba. A kétszárnyra osztott ház középfolyosóinak födémjeit keskenyrés választja el a külsõ homlokfaltól, így szélfogó helyettemeletes galéria alakul ki a ház belépõterében, melynekkék üvegezésû mellvédjeibõl és az áttört lépcsõfõfalbólmásodlagos homlokzat keletkezik. Az egymásra rajzoltstaffázsmezõk az árnyékhatás révén ott növelik a tér-mélységet, ahol az a legnagyobb kihívást jelenti.

A lakótömb belsõ felosztása szerint – a parkológarázstnem számítva – nyolc szintes. Földszintjét üzlethelyiség,az emeleteket szintenként három magánlakás, tetejét pe-dig luxuslakosztály foglalja el. Bár az utóbbi a tetõ teljesterületét uralja, nemcsak innen élvezhetõ a Budai Vár ésa Krisztinaváros panorámája. Megosztva ugyan, de min-den lakó kap egy szeletet a kilátásból. Részesül a Vár isa kiemelt tömegû közlekedõ üvegburkolatának tarka szí-neibõl, amely az utcai táblák fényét a magasra épült la-kóházak árnyékával keverve prizmaként egybegyûjti. Azépület kifelé mozgósít, hátrafelé tükröz, mind az utcaemberének, mind a vár lakóinak figyelmét magára von-va. Bár e kettõs kódolás belsõ ellentétét nem sikerült fel-oldania, jelentéstöbbletének rétegei alázattal kompen-zálják a budai polgárváros fizikai korlátosságát és a térpoétikus tapasztalatához szükséges perspektivikus mély-ség hiányát.

Katona Vilmos


M E T S Z E T

3 Vagyis konnotáció, indirekt utalás, ami a

modern és különösen a posztmodern épí-

tészeti, belsõépítészeti tervezett környezet

elengedhetetlen pszichológiai velejárója.

Minden használati tárgyunk a funkcionali-

tás mítoszával és az annak látszólag ellent-

mondó kulturális vonatkozásokkal telített,

minden tervezett forma egy másik külsõ

formára, jelentésre, korszakra, kontextusra

vonatkozik, amelyek együttes illúzióját az

idõ kiküszöbölésének tudatalatti vágya te-

remti meg és tartja fenn. Vö. Baudrillard,

Jean: A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó,

Budapest 1987, pp. 85-100.

4 André Chastel (1912-1990) francia mûvé-

szettörténész, reneszánszkutató szerint a

festészetben megjelenõ álperspektíva egy-

idõs a trompe-l'oeil bútorintarziákkal. A re-

neszánsz városképek késsel szegett geo-

metrikussága oda vezethetõ vissza, hogy

az asztalosmunkát kívánó faberakások va-

lóban ilyen eszközökkel készültek, s e min-

ta alapján szigorú mértani komponálás ter-

jedt el a festészetben is. A térmélység illú-

ziója tehát a festészettõl függetlenül is élt

a belsõépítészetben: a harmadik dimenzió

látszata az absztrakt geometriából követ-

kezik. Vö. Chastel, André: „Intarzia és pers-

pektíva a XV. században”, in uõ.: Fabulák,

formák, figurák. Válogatott tanulmányok.

Gondolat, Budapest 1984, pp. 153-162.

5 Ez az eljárás egyidõs az építészettel, és a

hegybe vájt építésbõl, az ún. sztereoto-

mikus hagyományból vezethetõ le, amit

Christian Norberg-Schulz Róma etruszkok-

tól kölcsönzött látszat-architektúráját ele-

mezve fejtett ki, lásd C.N.S.: Genius Loci.

Towards a phenomenology of architecture.

Rizzoli, New York 1980, pp. 138-158.

A Budai Vár felõli, rejtõzõ épület-

rész szabadabb tömegével kompen-

zálja az utcai front halmozott for-

mai feszültségét

Rétegek. Átlátás a lépcsõház, a

galéria és az udvari homlokzat

között

M E T S Z E T


Földszinti és általános emeleti

alaprajz

1. Udvar

2. Üzlethelyiség

3. Gépkocsilehajtó

4. Nyitott közlekedõ

5. Lakás

A lépcsõház kiemelt tömegét

szorosan illesztett színes üveg-

táblákkal burkolták. A váltakozó

nagy- és kisméretû elemek közül

bevilágítók tekintenek a távolba

2 1 3

4 4

5 5

5

1

5


M E T S Z E T

Építész: Kajdócsi Jenõ (KJT

Építész Stúdió Kft.)

Tervezõk: Kajdócsi Jenõ,

Sebestyén Enikõ, Thuróczy

Zoltán, Molnár Péter

Megbízó: OTP Ingatlan Zrt.

Statika: Medek Ákos, Pap Ferenc,

Bors Levente (Medek Mérnöki

Iroda Kft.)

Épületgépészet: Mangel Zoárd

(Mangel Éppületgépész Iroda)

Elektromosság: Kelemen Ferenc,

Zentai Csaba (Kelevill Bt.)

Épületszigetelés: Horváth

Sándor, Szecskõ Heléna (Pataki és

Horváth Építésziroda Kft.)

Épületakusztika: Józsa Gusztáv

Tûzvédelem: Szöllõsi Levente

Úttervezõ: Szabóné Tóth Ildikó

Kerttervezés: Neumann Zsuzsa

(Dunapark Kft.)

Geotechnika: Máthé György

Munkavédelem: Ferenczi Sándor

(FER' Biztonság Bt.)

Költségvetési terv: Várnagy Éva

Kivitelezõ: Lévai Imre, Darvai

Vilmos, Klapper Attila (Épszerk-

Pannonia Invest Építõipari Kft.);

Énekes Gábor, Zábrádi Ernõ

(Swietelsky Kft.)

Fotó: Bujnovszky Tamás

Zöld folt a tetõrengetegben.

Jeladás a Vár irányába

Tükörpanoráma a luxuslakosztály

apró részletével

Hosszmetszet az udvaron és a déli szárnyon át


A KAMÉLEON, A BIODIVERZITÁS

ÉS AZ ÕRÜLT ÉPÍTÉSZ

M6B2Biodiverzitás-torony Párizs

Párizs szélén óriási lakó-épület-építés zajlik. Hatalmas, fél évszázadóta nem látott magassá-gú házak emelkednekdivatosabbnál divato-sabb formákkal. De mégezek közül is kitûnik egyfurcsa zöld ház, amit ha-marosan növények borí-tanak el.

Mikor elült a taps az Olasz Intézet nagytermében, és pi-ros cipõjében fellépett az elõadó az emelvényre, megin-dult a pusmogás a sorok között: õ az õrült vicces épí-tész! Az elsõ poénoknál halk, udvarias, afféle „konferen-cia-derültség” hullámzott csak át a sorokon, de pár perc-cel késõbb már hatalmas röhögések nyugtázták ÉdouardFrançois tört angolsággal elõadott történeteit. A hihetet-lenül jól karikírozott poénok egyre-másra épület-karika-túrákat kísértek: Édouard François – merthogy õ volt apiros cipõs elõadó – nemcsak az elõadásból csinál viccet,de a házaiból is. Ugyanakkor az építész közönség he-lyenként felszisszent: jesszus, ezek meg is épültek?! Voltitt régi homlokzatot idézõ vasbeton homlokzat modernnyílásokkal, „frédi-béni” homlokzat hatalmas kövekkel,óriási modern tömbök tetejére tett kertes családi házak –és mindez a legkomolyabban meg is építve.

Édouard François nyugtalanító jelenség: egyszerre afenntartható építészet fenegyereke és az akadémiai köz-ízlést kifigurázó bohóc. A sok zöld növényzettel viszontvalamire nagyon ráérzett. A pszichológia „biofília hipo-tézis” néven írta le azt a jelenséget1 mintegy harmincéve, hogy az emberek valahol nagyon mélyen tudat alattvonzódnak a természeti környezethez. Nem véletlen,hogy François házai a laikusok között rendkívül népsze-rûek. Ilyen Montpellier-ben az a lakóegyüttes, aholgabionszerû hálóban rögzített kövek közé telepítetteknövényeket.2 Majd a párizsi Maison Vegetale (Flower Tower) esetében óriási cserepekben tették körül bam-

buszcserjékkel a lakószinteket.3 Az új párizsi projekt azutóbbihoz hasonlít, csak itt a cserepek helyett itt ötszázdarab rozsdamentes acél, két szintet átfogó, négyméte-res, 35 centiméter átmérõjû csõbe telepítik a „hasadékla-kó” növényeket, és nem csak a szem gyönyörködtetése afeladatuk, de errõl késõbb.

Az új, a helyszín alapján M6B2-nek is nevezett torony-épület Párizs Rive Gauche fejlesztési területén épült,ahol az Austerlitz pályaudvar területein a Szajna és avasútvonal között teljesen új negyed jött létre. A 13. ke-rületi fejlesztés, ha másról nem, a Francia NemzetiKönyvtárról4 (Dominic Perrault) mindenképp ismerõs le-het –, ennek a fejlesztésnek az utolsó elemei készülnekel mostanában a terület déli peremén. A legdivatosabbirányzatokat felvonultató tömbök annyiban is egyediek,hogy a Párizs belsõ területén egyébként általánosan kö-telezõ 37 méteres magasságot itt 50 méterre emelték,azaz a hetvenes évek óta elõször épülhettek Párizsbanötven méter magas toronyépületek. Az Édouard Françoistervezte blokkban a 140 lakásos, 17 emeletes toronyépü-let mellett még három további épület kapott helyet a te-lek sarkain: egy 92 férõhelyes munkásszállás fiatalok-nak, több mint ezer négyzetméteren üzletek és egy 250négyzetméteres kis bölcsõde. Ezek az épületek a fõépü-let zöldes színû, dombornyomott galvanizált titánlemez


L A K Á S

1. Wilson, Edward O. (1984). Biophilia.

Cambridge: Harvard University Press.

2. Catherine Slessor: Rock Garden The

Architectural Review 2000 May

3. Hilary French: New Urban Housing,

Laurence King Publishing, 2006 pp. 160.

4. Bibliotheque nationale de France, Au Seuil

du vingt-et-unieme siecle, Bibliotheque

nationale de France, Paris, 1998, pp. 69

Ötven méteres magasságával a

torony évtizedek óta nem látott

mértékben emelkedik ki a párizsi

városképbõl

A torony mellett még négy kisebb

épület alkotja a tömböt

1. Lakóépület

2. Fiatal munkások szállója

3. Bölcsõde

4. Üzletek

É p í t é s z :

É d o u a r d

F r a n ç o i s1

2

3

4

1

4

4

1

burkolatától eltérõen alumínium- és horganylemez bur-kolatot kaptak. A térszín alatt száz férõhelyes mélyga-rázs kapott helyet, míg a tetõn közös teraszok.

François a városok fenntarthatóságára keres megol-dást: hogyan lehet a városi szövet terjeszkedését meg-akadályozni, és nagy sûrûségû, mégis lakható környeze-tet létrehozni? A szinteket körülölelõ, egyébként rozsda-mentes acélhálóval védett teraszokba szúrt – nem min-dig függõleges – csövekbe telepített növényzet egyikfunkciója tehát ez: lakhatóbb, szerethetõbb magasházatlétrehozni – ahogy az építésztõl megszoktuk. Ebbe aprojektbe azonban bekapcsolódott az École du Breuilkertészeti és mezõgazdasági iskola is Bois de Vincenne-bõl: a Párizs környéki hegyekbõl olyan „sziklakerti”,

K Ü L H O N


A korlát-növényzet-háló térel-

határoló rendszere

Rozsdamentes csövekbe telepítet-

ték a növényeket

Az alaprajz a növényesített körterasztól eltekintve szokványos

pontosabban hasadéklakó (chasmofita) növényeket gyûj-töttek, szaporítottak, és neveltek elõ a csövekben, ame-lyek nemcsak jól érzik magukat majd az épületen, de aszéllel terjeszteni is tudják a magjukat. Innen a„Biodiverzitás-torony” elnevezés. A remények szerintezek az õshonos növények az épületnek köszönhetõenbirtokba tudják venni a város mesterséges „szikláit”, azépületeket. Mi magyarok pedig megjegyezhetjük: mind-ez Ady „ember-sûrûs, gigászi vadonjának” is új értelme-zést ad…

Csanády Pál


K Ü L H O N

Építész: Maison Édouard François

Megbízó: Paris Habitat OPH

Tájépítész: BASE

Botanika: Ecole de Breuil

Statika: Arcoba, BET TCE

Gépészet: Arcadis

Generálkivitelezõ:

Bouygues; Sefi Intrafor

Fotó: Pierre L'Excellent

A terasz részletterve

1. Rozsdamentes acél háló

2. Öntözõrendszer

3. Föld

4. Rozsdamentes acél csõ növénytartó

5. Karbantartójárda

6. Elválasztó korlát

7. Esõvízgyûjtés

8. Vasbeton erkélylemez

9. Vízhatlan bevonat

Bejárati részlet

Növényesítést

minden tömb teteje kap

A huszadik század közepén bekövetkezett néhány évti-zednyi visszaesés után London fejlõdése az 1990-esévekben új lendületet vett és alig néhány hete adták hí-rül, hogy már meg is haladta az 1938-as 8,6 milliós re-kord lélekszámot. Boris Johnson fõpolgármester szerinta növekedés megállíthatatlan, és 2050-re várhatóan 11milliónál is többen fognak élni a Föld (mint õ mondja)„legjobb nagyvárosában”. Az 1939-ben megindult népes-ségfogyást a rohamos ütemû dezurbanizáció váltotta ki.A bõvülõ közlekedési infrastruktúra kínálta lehetõségek-kel élve egyre többen költöztek ki a városból kedvezõbblakhatási körülményeket keresve. Az elvándorlás olyanmértéket öltött, hogy az ezt követõ negyven évben több,mint két millióan hagyták el a várost mint lakhelyet. Azipar és kereskedelem koncentrációja biztos megélhetéstjelentett ugyan, de a zsúfoltság és a környezetszennye-zés sokszínû koncentrációja nem tette kifejezetten von-zóvá az életet a metropoliszban.

A folyamat 1990 körül fordult meg, amikorra a koráb-ban még ezerötszáz négyzetkilométeren elterülõ városszinte minden zugában jelen lévõ ipar a termelés át-

strukturálódása eredményeként számos helyen érezhetõ-en visszahúzódott vagy teljesen felszámolódott. Többilyen városrészt átengedtek a lakóterületek számára, ígyjöhettek létre például az egykori kelet-londoni dokkokhelyén kertvárosias, mégis központközeli lakónegyedek.Nemcsak az élhetõbb környezet, de a város által nyújtottkényelem, a szolgáltatások színvonala is egyre vonzóbbátette a világvárosi életformát. Az eleinte inkább a vissza-település által indukált folyamatot az ezredforduló ótaegyre inkább az Egyesült Királyságba irányuló bevándor-lás határozza meg.

Napjainkra nagyobb összefüggõ fejleszthetõ területekmár csak mutatóba maradtak London belsõ városrészei-ben, így a kisebb ingatlanfejlesztési projektekre alkal-mas, „elfelejtett” helyek iránt ugrásszerûen megnõtt azérdeklõdés. Az egyre növekvõ lakásáraknak köszönhetõ-en a világ számos helyérõl érkeznek hatalmas pénzösz-szegek – befektetési lehetõséget keresve. Különösen von-zóak a vízközeli telkek, melyek közül a Temze-part mel-lett a legnagyobb potenciál a várost északról körbeölelõmesterséges csatorna rejti. Az eredetileg áruszállítást

K Ü L H O N

EGY ELFELEJTETT HELY

ÖNTÖRVÉNYÛ MOZGATÓERÕI

Csatornaparti otthonok Londonban

É p í t é s z :

M i c h a i l

R i c h e s ,

K a r a k u s e v i c

C a r s e n ,

D u g g a n

M o r r i s

Diverzív lakásformák

szárazon és vízen

szolgáló vízi utat 1802-ben kezdték el építeni. Elõször aRegent's Canal közel 14 kilométeres gyûrûje készült el,majd a következõ 125 évben a Grand Union Canallal ki-egészülve a távoli Birminghambõl is elérhetõvé vált Lon-don és a Temze.

Brentford, ahol a ma leginkább sétaútvonalként hasz-nált csatorna a Temzébe torkollik, igazi elfelejtett hely.London része ugyan, utcáin piros emeletes buszok ígér-nek kapcsolatot az élettelibb világgal, de érezhetnénkmagunkat akár egy kisvárosban is, valahol a déli partvi-déken, a metropolisz zajától megfáradt nyugdíjasokegyik kedvenc menedékhelyén. Az egykori díjszedõpontnál kikötõvé bõvülõ csatorna körül valaha raktárakés üzemcsarnokok sorakoztak, de mára csak mutatóbamaradt belõlük. A keleti oldalon a nyolcvanas évek„jachtklubstílusában” épült lakóépületek merednek unot-tan a víztükör felé – üdülõhelyek nyugalmát sugallva.Távolabb saját mûvelésû kiskertek idéznek vidékiesidillt, a kikötõben pedig egymás mellett sorakoznak akályháik füstjét eregetõ, eredetileg a csatornákon törté-nõ áruszállításra készített, hosszú, keskeny lakóhajók, a„narrow boat”-ok.

A kikötõmedence túloldalán elterülõ ipari területetvásárolta meg a csatornaparti ingatlanokra specializáló-

dott ISIS befektetõ csoport, amely 2011-ben a TovattArchitects és Klas Tham svéd várostervezõk által készí-tett beépítési terv alapján meghívásos tervpályázatot hir-detett a területen építendõ lakóépületek építészeti kiala-kítására. A három – akkoriban még fiatalnak számító –építésziroda, a Riches Hawley Mikhail Architects, aKarakusevic Carsen és a Duggan Morris Architects közösmunkáját választották gyõztesnek. Az alkotók egy tisz-tán felismerhetõ karakterrel rendelkezõ hely létrehozá-sát tûzték ki célul, ahol a játszóhelyet igénylõ gyerekek,a közösségre vágyó fiatalok és a nyugalomra vágyókegyaránt megtalálják a számukra elengedhetetlenül fon-tos helyeket.

Az egykor gépek csattogásától hangos, olajgõzt párál-ló csatornapart láthatóan nem ihletett szégyenlõs ele-ganciára. Annál inkább merítettek a tervezõk a múltbéliipari építészet férfias karakterébõl. Magabiztos, szobor-szerû formáikkal az érdes felületû, hagyományos angoltéglafalak a csatornák mentén évszázadokon át vasfel-dolgozással foglalkozó mûhelyeket idézik. Még a fáradtaranyszínnel bevont acélkorlátok esetleges elhelyezése isinkább a valamikor állandóan mozgásban lévõ rakomá-nyok zûrzavarát idézik, mint egy decens lakóhely har-monikus idilljét.


K Ü L H O N

Elõkerttel aktivált utcaszint

A projektben résztvevõ mindhárom építésziroda egy-egy tömb terveit készítette el. Nem követtek elõre meg-határozott irányt a számos közös beszélgetéssel egyen-getett tervezés során, inkább átengedték magukat ameglévõ adottságoknak. Az elõre megfogalmazott célokhelyett öntörvényû mozgató erõkre hagyatkoztak, kö-töttségek nélkül feltárva a környezettel, meglévõ épüle-tekkel folytatott kommunikációt. Néhány lakástípus is-métlése helyett egyedi alaprajzokat alkalmaztak, aminekeredményeként az épületen belüli térigényhez igazodó,az abban rejlõ lehetõségeket kihasználó, érzékenyen tör-delt térfalak alakultak ki.

A Duggan Morris Architects készítette a 150 lakásosprojekt elsõ ütemeként elkészült, a kikötõöbölre nézõnégyemeletes lakóházakat. Szürkésbarna téglaburkolata

gyárkémények füstjében elfáradt falak patináját tükröziaz elõtte feszülõ víztükörre. Hármas osztású, koronasze-rû tetõvonala, homlokzatának gondos szerkesztése, el-tolt, padlótól mennyezetig futó nyílászárói, álló téglaso-rokba integrált erkélylemezei ugyanakkor egyértelmûenmai építészeti gondolkodásról tanúskodnak. A két és félméter széles, egymástól eltolt teraszok nem ígérnekugyan különösebb intimitást, viszont segíthetik a szom-szédok közötti kommunikációt. Az összesen 45 lakóegy-séget magába foglaló épületegyüttest a londoni csatornamenti építészet magas színvonalú újrafogalmazásáért2015-ben több RIBA díjjal ismerték el.

A terület déli oldalán, egy autószervizként még ma ismûködõ mûhely mellett végighúzódó, megfizethetõ ott-honokat kínáló épület a Mikhail Riches Architects mun-kája. Szendvics lakáselrendezését a megrendelõ által el-várt lakásszám biztosítása mellett a Londonban általáno-san elvárt „aktív földszint” is indukálta. A földszintenközvetlenül a közterületrõl megközelíthetõ, a hagyomá-nyos angol sorházakról mintázott, kétszintes, kertes át-menõlakások, úgynevezett „városi házak” kaptak helyet,hogy elõsegítsék az utca élõbbé tételét, valakihez tarto-zását, biztonságát. Középen, a második emeleten, lép-csõházból nyíló egyszintes, majd felettük ismét kétszin-tes, egy irányba forduló lakások helyezkednek el, intimi-tást biztosító, behúzott teraszokkal. Az épület helyén ko-rábban álló üzem art deco stílusú bejárati részét kiske-reskedelmi célra megõrizték.

A Karakusevic Carsen építészeinek tervei alapján befe-jezéséhez közeledik a robosztusabb kubusokból kompo-nált harmadik tömb. Szögben elfordított falai a szomszé-dos épület félnyereg tetõire rímelõ sziluettet eredmé-nyeznek, így, mivel a homlokzati anyaghasználat is ha-sonló elemekre épít, szinte észrevétlen marad az átme-net a különbözõ építészirodák munkái között. Markán-sabb homlokzati keretek, a többitõl eltérõ fekete téglacsak távolabb jelenik meg. Gesztusként még a megõrzöttart deco falak lenyomatát is a fekete téglafalak elé má-solták, hófehérben, mintha háromdimenziós nyomtató-val reprodukálták volna a hely egyik karakterelemét.

K Ü L H O N


Dinamikus teraszrendek

Építészeti stílusok rétegzõdése

Földszinti alaprajz

és

metszet

Duggan Morris 45 lakásos tömb

A lakások iránt mutatkozó felfokozott kereslet óhatat-lanul indukálja az ingatlanspekulációs folyamatokat. Né-hány esztendeje még szinte kizárólag a piaci kereslet be-folyásolta a Londonban felépített lakások alapterületét,az ablakok, teraszok méretét. Számos ismert építész se-gítségért kiáltott, mondván, hogy egy ilyen jelentõs tra-díciókkal rendelkezõ ország fõvárosának lakosai mégsemélhetnek újonnan épült, szûkös, sötét odukban. Végül azegyébként vállalkozási értelemben hagyományosan libe-rális felfogású brit politikusok is föleszméltek, és szigorúszabályozások bevezetésére szánták el magukat.

Megértve a probléma súlyosságát, a város vezetésegondos elõkészületet követõen 2010-ben részletes terve-zési irányelveket adott ki London Housing Design Guidecímen, amely a lakóépületek építésével kapcsolatos kö-vetelmények széles spektrumát fogalmazza meg. A do-kumentum teljesen új a maga nemében, hiszen koráb-ban csak kevésbé átfogó, kerületi szintû irányelvek létez-tek.

Az új elõírás rendszer a lakásépítés számtalan szem-pontját felöleli. A sokszínû nagyváros élhetõségénekegyik fontos kritériumaként tartják számon például adiverzitás különféle aspektusait, így nagyobb projektek

csak úgy valósíthatóak meg, ha a beköltözésre különbö-zõ társadalmi helyzetû, korú, családi összetételû lakók isesélyt kaphatnak. Kötelezõ az építendõ lakások bizonyosarányát „megfizethetõ” kategóriában megvalósítani, éscsereérték fejében az önkormányzatoknak átadni – ígyelkerülhetõ egyes területek dzsentrifikációja vagy éppengettósodása. A közös zöldfelületeken kívül használhatóméretû teraszokat is csatolni kell minden lakáshoz, azegyes lakások férõhelyének függvényében pedig szabá-lyozták a minimális alapterület is. Egy négyfõs családszámára például legalább két hálószobával rendelkezõ,70 négyzetméternél nagyobb otthon az elõírás. A laká-sokhoz épített parkolóhelyekre azonban a mozgáskorlá-tozott helyeket kivéve csak felsõ korlát létezik, hogy ez-zel is csökkentsék a város közútjainak terheltségét. Azautótartást ugyanis szükségtelennek tartják a jó tömeg-közlekedési kapcsolatokkal rendelkezõ lakóhelyeken.Azokra az idõsekre is gondoltak, akik nem szívesen köl-töznek ápolóotthonokba, inkább maradnának megszo-kott lakásukban. Bevezették a Lifetime Homes (életreszóló otthonok) nevû követelményrendszert, melynekértelmében a lakás helyiségeit úgy kell kialakítani, hogya beépített és mobil berendezések között egy segítõ sze-mély tevékenységére vagy akár kerekesszék mozgásárais alkalmas szabad távolság maradjon, így szükség ese-tén megteremthetõk legyenek egy idõs ember otthonigondozásának alapfeltételei.

A lakásépítés szabályozásának kötelezõ és a helyi ön-kormányzatok által elõírható elemeit a Brentford LockWest projekt esetében is változatos módon alkalmaztákaz egyes épületekben. Ennek köszönhetõen élhet egy fe-dél alatt az olasz pizzafutár, a kutyát tartó kínai nyugdí-jas és az óvodás gyerekét nevelõ angol tanár házaspár,tovább színesítve a multinacionális világváros e külváro-si negyedét. A projekt, akár a keretében megvalósuló, abiodiverzitást fókuszba helyezõ zöldfelület lehetõségetnyit egymás megismerésére, elfogadására, az eltérõ élet-feltételek befogadására.

A következõ években 500 lakásosra bõvülõ beruházáseddig elkészült három eleme úgy keres új építészeti uta-kat, hogy közben nem akar eltávolodni környezeténekrealitásától. Úgy törekszik korszerû otthonok létrehozá-sára, hogy közben felvállalja az ipari múlt spontán képivilágának örökségét, a munkásnegyedek szikár utcaké-pét. Mindhárom tervezõcsapat a hozzáadott értékbenkeresi a minõséget, anélkül hogy egymással versenyrekelne. Szerény, alkotó résztvevõi a csapatmunkának,ahol nem az alkotók személyisége, hanem az eredmény,a lakók számára létrehozott környezet élhetõsége kerültfókuszpontba.

Sebes Péter


K Ü L H O N

Megbízó: Isis Waterside

Regeneration

Építészet: Duggan Morris

Architects, Michail Riches

Architects, Karakusevic Carsen

Statika: Expedition Engineering

Épületgépészet: Thronton

Reynolds, Engineer EDC

Kivitelezõ: Wilmott Dixon

Fotó: a szerzõ

Egyedi alaprajzok tömegjátéka,

Michail Riches 27 lakásos beépítés

Elõretolt art-deco

Tömegvázlat

A világgazdasági visszaesés és központosítás eredmé-nyeképp korunkban megnõtt a kisléptékû beruházásoknépszerûsége. Egy terv konceptuális sûrûsége gyakortafordítottan arányos az épület léptékével. Manapsággyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy 15négyzetméteres házikó élvezetesebb feladatot jelent egytervezõnek, mint egy 5000 négyzetméteres beruházás. Aszûkebb büdzsé és a méretbeli csökkenés nem feltétlenül

megy a lelemény kárára, sõt. A kis házak tervezése gya-korta nagyobb szabadsággal jár. Egy fiatal építésznekpéldául épp az ilyen feladatok teremtik meg az ideálisfeltételt a pályakezdéshez.

A „hogyan hozzuk ki a legtöbbet a projektbõl?”1 kér-désre keresték a választ Saunders és kollégái is, amikornekiültek felvázolni megbízóik kívánságát: a szabadleve-gõs vendégszobával bõvített ház skicceit, melynek kör-

K Ü L H O N


Egy szelet architektúra a zöldben

Közös forma egyesíti a nappalit, a

hálószobát és a teraszt. Utóbbi az

épület tömegébõl kimetszett tér,

melynek nyitott enteriõrje a

vendégszoba is egyben


Kerti lak, Haugesund

É p í t é s z :

S a u n d e r s

A r c h i t e c t u r e

K Ü L H O N

1 A kanadai építészek megbízásai az északi

sarkkör országaira koncentrálódnak: Kana-

da, Norvégia, Finnország, de emellett az

Egyesült Királyságban is vállalnak megbí-

zásokat. Egyik jellemzõ mûködési területü-

kön, a kanadai Fogo-szigeten épült legfon-

tosabb projektjükrõl terjedelmesebb, il-

lusztrált beszámolót ad Sealy, Peter: Alla

fine del mondo / At the End of the World.

Domus, no. 968 (2013), p. 28-37. (A terve-

zõvállalat Fogo-szigeti építkezéseirõl ké-

szült Katherine Knight és Marcia Connolly

által rendezett filmje: Idegen és ismerõs –

Építészet a Fogo-szigeten (2014), melyet itt-

hon idén a 8. Budapesti Építészeti Filmna-

pok keretében mutattak be – a szerk.).

Alaprajz

A teraszon átvágó fasor piktoreszk

árnyjáték az épület belsõ

homlokzatán

vonalait a helyszín adottságai alakították. Külön kihívástjelentett, hogy a kert öreg szilvafáit meg kellett õrizni,így az eredmény egy háromszög alakú épület lett, amelya fákat is magába integrálja. A fekete külsõvel kontrasz-tot képzõ fehér enteriõr azt az érzetet kelti, mintha azépület is a kert egy természetes szelete volna.

A társmûvészet olykor az építészet holdudvarábanmûködik, de elképzelhetõ olyan szituáció is, amelyben atervezõk a mûvészet és az építészet határterületén fejtikki tevékenységüket. Saunders úgy véli, a kisebb épületekalkalmasabbak arra, hogy az építész szabadabbra enged-je a fantáziáját, ezért a sikeres kivitelezés esélye is na-

K Ü L H O N


Keleti és déli homlokzatok

Minimális alapterület,

magas términõség

gyobb – ha egyéb elõny nem is származna ebbõl. DougAitkennek és Olafur Eliassonnak (mindketten világhírûképzõmûvészek) szintén ismertek kisebb léptékû épüle-tei. Talán épp ezek a szobrászian formált apró házak hi-vatottak arra, hogy átjárót képezzenek építészet és kép-zõmûvészet között.

A szelet fogalma metaforikusan írja körül a norvégiaiHaugesund közelében, Slattevikben álló kerti házikó tör-ténetét. Todd Saunders kísérlete tulajdonképpen egyet-len kérdésre élezõdik ki: hogy lehet 15 négyzetméterbea lehetõ legtöbb izgalmat belefoglalni. A megálmodottideál egy kicsi, de tökéletes design volt.

A történet abból az alapvetõ igénybõl indult ki, hogyaz épület legyen egy szerethetõ hely, ahol kellemes adélután, nyugodt az éjszaka, és pezsgõ a reggel. Azeredmény még az általánosan elvárhatónál is több ésszokatlanabb lett: egy szelet otthonosság.

A terasz arányos kihúzása több teret és egy szoborsze-

rûbb formát eredményezett, amely a házat illõ keretbefoglalta, és megajándékozta egy léptékéhez mérten ext-ravagáns belsõ udvarral is.

Tøne Ronning Vike


K Ü L H O N

Építészet: Saunders Architecture

Tervezõk: Todd Saunders, Attila

Béres, Adam Siemaszkiewicz

Megbízó: Steinar Jorgensen

Kert- és tájterv: Saunders

Architecture

Kivitelezõ: Bygg Smart

Fotók: Bent René Synnevåg

Fordította: Katona Vilmos

Kompakt térbelsõ

a hálófülkébõl nézve

Rendkívül pontosan szeretném rögzíteni a pozícióm és avéleményem. Nagyon szeretem ennek a háznak a képeit,örömmel tölt el az épület közösségi recepciója, és többmint elgondolkodtatónak tartom a popkultúrában elértsikerét.

Ugyanakkor nem szeretem ezt az épületjelenetet, mégkevésbé a teret, amelyben áll, legkevésbé pedig azt akultúrát – legyen az a szûk telekosztás, a minõsíthetet-len kivitelezõi gyakorlat, az építtetõi lehetõségek korlá-tossága, netán a stupid településrendezési szabályzat –,amely ezt, így, ideszülte. Erõsen kétlem, hogy bármelyképzett építész alapvetõen másképp gondolná ezt, ha le-hetõsége van bejárni a helyet, és engedi kalandozni a te-kintetét a tereken, a részleteken. Ami ebben a házbanigazán szép, önazonos, szerethetõ és konzekvens, azvagy nem látható (mint az alaprajz egymást ölelõ, lény-szerû egységei), vagy elvérzik (mint a nappalik tere,amelyekben utólagos galériabõvítésként hatnak a hálók)– legyen szó a kivitelezõi felkészületlenségrõl, netán azalapkoncepciót negligáló hatósági szûkkeblûségrõl.Ezekkel az építéstechnikai részletekkel ezért a további-akban nem is kívánok foglalkozni. Feltett célom ugyan-akkor, hogy az alábbi, az építészetteóriát elemzésnek ál-cázó ideologémában bevezessem a posztinternet-építészet fogalmát és a Reload házát annak határakéntértelmezzem.

Gyürki Kiss Pál egyik tanulmánya a képszerû építészetfogalmával írja le azt a jelenséget, amelyben „a legtöbbfigyelem nem az építészeti teret vagy formát kíséri, ha-nem a felületre, burokra összpontosul; itt anyagiasul aképi esztétika operatív formában”.1 A tanulmány aképiséget az építészet és a mûvészet között szövõdõkapcsolat eredményeként vezeti be, és leginkább a „felü-letet érintõ építészeti invencióban, manipulációban” lát-ja. Gyürki Kiss fogalomrendszerében a képi építészetalaptípusaként jelennek meg a képernyõházak, amelye-ken – Herzog és de Meuron mulhouse-i Ricola raktárá-hoz hasonlóan – „a felületi játék csak egy ügyes stratégiaaz anyag dematerializációjához... A képi esztétika csakeszköz (okozat) a valós cél (ok), vagyis az építészet rafi-nált önfelszámolódásához, az eltûnés, az elanyagta-lanítás manipulatív eljárásához”. Világos különbség vo-nódik itt a képszerû megjelenés és a kétdimenziós lét-mód, továbbá a kép mint az architektúra anyaggá kon-stituálódott létrehozója között. A ház nem pusztán kép-szerû, nem csak a képekre utal, esetleg más képek általmódosított – ezt ráadásul nehezen is lehetne a HdM ko-rai munkáira olvasni, hanem képbõl van: „átvilágítva,mint ahogy az napközben a belsõ térben látható, a levél-minta a warholiánus tapéta üres, bizarr igézetével hat.”2

Eltérnek ettõl a képi ihletettségû és képre szánt há-zak, amelyek esetében „az építészet képe a képrõl szól;

T É M A


É p í t é s z :

P e t õ c z - T ó t h

A n i k ó ,

C s i z m a d i

P é t e r


A Reload Építész Stúdió ürömi házáról

A keret, mint funkció és motívum

a belõle merített inspiráció szûretlen átemelése pedigúgyszintén arról... A genezisében antropológiai eredetûépítészeti dolog és forrása, az emberi test közé szemi-transzparens fóliaként feszülnek a képek, és ez irizálómásodvilágként rejti maga alá a végeredményt... Így leszautonóm tett helyett a ház az építészet köpönyegébenmegjelenõ újabb illusztráció, már látott parafrázis,amelynek vonatkoztatási alapja eredetileg is egy kép...”3

A médiumváltás – értsd képi fordulat4 – okán adja felsajátszerûségeit az építészet(i alkotás) és kerül a divat,alkalmasint a plágium gravitációjába.

Petõcz-Tóth Anikó és Csizmadi Péter házának grafikusmozdulatokkal szervezett alaprajza a „látni és látszani”elve szerint egyetlen nézetre komponált. Az épület arróltanúskodik, hogy a szerzõk értik a képi fordulat paradig-máját – legyen szó annak akár a mitchelli meghatározás-ról,5 akár a Pilis szemközti hegyeit képpé keretezõ, ezzelpedig azt a szem által uralhatóvá tett belsõépítészeti tru-vájról – mégis tartózkodnék attól, hogy a Casa V-t kép-építészetnek nevezzem. Másról, többrõl van szó: korunkkulturális logikáját követve szervezõdik a ház digitálisközösségi médiummá, az internet- és a posztinternet-

építészet6 határára pozícionálva magát. Jellemzi némikamaszos nagyotmondás ezt a hipotézist, magyarázatulszolgálhat viszont a ház páratlan sikerére, mely sikerbennemhogy háttérbe szorulnak, de fel sem merülnek mind-azok az építészeti szempontok, amelyeken a bevezetõ-ben dohogtam – és amelyeket a tervezõk határozottanérvényesíteni kívántak.

A posztinternet mûtárgyak nem stilisztikai vagy for-mai alapokon születnek – a virtualitásból kilépõ, feletteheterogén formavilágú objekteket azonban összefûzi az,hogy szerzõik az online médiumok eszközeit használjákarra, hogy a fizikai értelemben is létezõ tárgyakat hozza-nak létre. Másolni és módosítani, megosztani és újrafel-használni. A közösségi média kulcsszavai válnak alkotás-technikává a posztinternet-mûvészek számára: a létrejöttdolog nem szükségképp és kizárólagosan internetes fe-nomén, hanem olyasfajta létezõ, amely – a wikipédianévtelen szerzõje szerint – az internetre és annak kultu-rális hatására, továbbá az általa megvalósított kommuni-kációtechnológiára is reflektál. Különösen az utóbbiszempontból kritikus a rókahegyi ház: printmédiás pub-likációja7 után az Urbanistán, az Indexen, az Építészfó-

39

L A K Á S

1 Gyürki Kiss, Pál: Képszerûség az

építészetben. Architectura Hungariae, vol.

1, no. 4 (1999). Hozzáférhetõ:

<http://arch.et.bme.hu/arch_old/kor-

tars4.html#3> [utolsó belépés: 2016. már-

cius 20.].

2 Interjú Jacques Herzoggal. In Balkon, no. 3-

4, (1999), p. 100, idézi Gyürki Kiss, Pál: id.

mû.

3 Wesselényi-Garay, Andor: Élménydeficit. A

Kemenes Vulkánpark új épületérõl.

Építészfórum, 2013. augusztus 2. CEST

13:52. Hozzáférhetõ: <http://epiteszfo-

rum.hu/elmenydeficit-a-kemenes-vulkan-

park-uj-epuleterol> [utolsó belépés: 2016.

március 20.].

4 Mitchell, William John Thomas: „The picto-

rial turn”, in uõ.: Picture Theory. Essays on

Verbal and Visual Representaion. University

of Chicago Press, Chicago 1994, pp. 11-35.

5 „A képi fordulat szerinte arról szól, hogy

világunkat és identitásunkat nemcsak

leképezik, hanem egyre inkább alakítják is

a bennünket körülvevõ képek. A képek így

egyre fontosabb szerepet játszanak tár-

sadalmi valóságunk konstrukciójában.”

Hornyik, Sándor: A képi fordulatról, in uõ.:

Képi fordulat. Egy elõadássorozat

margójára. Hozzáférhetõ: <http://exin-

dex.hu/print.php?page=3&id=417> [utol-

só belépés: 2016. március 21.].

6 Vö.: Vierkant, Artie: „The Image Object

Post-Internet”. Hozzáférhetõ:

<http://jstchillin.org/artie/pdf/The_Image_

Object_Post-Internet_us.pdf> [utolsó

belépés: 2016. március 20.]; illetve „Art

Post-Internet: Information / DATA”, Ullens

Center for Comntemporary Art, Peking

(2014. március 1 – 2014. május 11.) [kiál-

lítási katalógus], pp. 134.

7 Martinkó, József: „Ikrek hegye. Családi

házak Budapest szélén”. Octogon, no. 124

(2015), pp. 22-24.

A homlokzati osztás az eredeti kettõs tömeg és funkció lenyomata

A két tömeg annak érdekében,

hogy a legjobb kilátást biztosítsa,

konzolosan kimered a terepbõl

rumon, a Feminán, a Burzsujon, a Life.hu-n és a NõkLapja Cafén megjelenve, a közösségi médiában szeretveés többszázszorosan továbbosztva teremtett azonosulás-ra csábító valóságot, és a siker antropológiai alternatívá-

jával is megajándékozta a Reloadot. Ebben a közegbenaz elismerés nem az, hogy a Wesselényi-Garay Andormegbabusgat néhány fejet, majd rámutat bizonyos for-mai azonosságokra, amelyek mentén akár Józsa Dávidszigligeti lakóháza, akár Ekler Dezsõ somlói borászata isemlíthetõ lenne. Nem. Ebben a mûfajban a dicsõség ér-zete azonnali és nagyon is testi: apró dopaminlöketekfogadnak minden szeretetjelet, megosztást és kom-mentet.

Még inkább talaját veszíti az építészeti kritika, ameny-nyiben a recenzens nem a dologgal, hanem annak egyikverziójával találkozik. Radikális fordulatnak vélemugyanis, hogy a fenti megjelenések némelyikében stá-tuszmegjelölés nélkül keverednek egymással a fotók és a

T É M A


8 Vö. Kemenesi, Zsuzsanna: Co-media.

Könyvábrázolás a fotográfiában.

Fotómûvészet, vol. 48, no. 5-6 (2005),

Hozzáférhetõ: <www.fotomuveszet.net>

[utolsó belépés: 2016. március 21.].

Baudrillard, Jean: A szimulákrum elsõbb-

sége, in: Kiss Attila Attila – Kovács Sándor –

Odorics Ferenc (eds.): Testes könyv, vol. I.,

Ictus és Jate Irodalomelméleti Csoport,

Szeged 1996.

Felvétel a telek hátsó sarkából. A

bal tömbön is megjelenõ fakeretek

eredeti célja a külsõ-belsõ közötti

átmenet biztosítása volt a tera-

szoknál

Galériaszint alaprajza

A belsõben is megjelenik az aszim-

metrikus nyeregtetõ motívuma

Földszinti alaprajz

A látványos homlokzat Ortega y

Gasset „látni és látszani” elvét

tükrözi

digitális imaginációk – nyilván szerkesztõi döntés nyo-mán. A belsõkrõl készített látványterveket, illetve azokszerepeltetését jómagam nem tekintem önfelmentõ stra-tégiának, de éppígy haboznék akár az ideára tett utalás-ként értékelni azokat. Julius Schulman és Case StudyHouses sorozata; Lucien Hervé és Le Corbusier kapcsola-ta, Ezra Stoller és a SOM együttmûködése az építészetés reprezentációi egyirányúságáról, alternatívanélkülisé-gérõl mesélnek. A mû – az általa generált és átadhatótudással egyetemben – képként kezdõdik és az ikonnáváló reprezentációira gondolva akként is végzõdik. Ezzela képviseleti hagyománnyal szakít radikálisan az a –Reloadtól akár független – gesztus, amely már a képi-tervi létezések szintjén is megteremti a dolog variánsát.Nem egy építészetgenealógiai sorba illeszthetõ verziórólbeszélek, hanem az internetes multiplikálódás rajzaszta-lon elindított folyamatáról. A beépítés, az alaprajzokegymásba ölelõ ikeralakzata csak erõsítik az érzetet,hogy egyszerre foglalkozunk a dologgal és annak egyikalternatívájával. A posztinternet-építészet soknyelvû vi-zuális retorikája azonban felszakítja a Boris Groys általtételezett textuális bikinit:8 a variánsok szavak nélküljárják be az internetet, kommentárok és kritikai prokla-

mációk nélkül, tartalomként osztódnak tovább az arte-faktumok, mely folyamatban a dolog, imaginációja ésannak módosítása egy és ugyanaz. Merthogy ebben amûfajban csakis verziók léteznek. A publikációk, a tervés a tapasztalható realitás multiplikált és módosított va-lóságdarabokként bukkannak fel. Mely valóságdarabok-ban – akárcsak a neten – a megsokszorozott, továbbosz-tott és módosított „ugyanaz” idõvel már nem is feltétle-nül hasonlít önmagára. Ha Baudrillard szimulákruma9 azeredet nélküli másolat, akkor a posztinternet-építészet alehetséges variáns, amely szerzõiségében közösségi, esz-tétikájában pedig generatív.

Wesselényi-Garay Andor


L A K Á S

Építészet:

Reload Építészstúdió Kft.

Vezetõ tervezõk: Petõcz-Tóth

Anikó, Csizmadi Péter

Építész munkatárs:

Horkai András

Statika: Pataki Bottyán

Épületgépészet: Viczai János

Elektromosság: Gálos Zsolt

Kivitelezõ: Polimer Házak Kft.

Göröcs Endre, Hirmann László

Fedés: Prefalz, világosszürke

Fotók: Bódis Krisztián, Krisztian

Bodis Photography

A nagyvonalú tér olykor

a program szorításába kerül



Üdülõpark, Balatonfüred

Nyugodt, a vízre nézõ fõhomlokzat

Középen a hotel, kétoldalt az új tár-

sasházak

Napjaink tervezési feladatai közül az egyik legnehezebba merkantil szemléletû soklakásos lakóépület építészetikezelése.

A befektetõk – intelligenciájuk, gyakorlatuk és gátlás-talanságuk függvényében – kigondolnak és létrehoznakegy terméket, melynek helyét, volumenét, mûszaki tar-talmát és megjelenését a piaci körülmények alakítják. Abefektetõ több vásárlói réteget is megcélozhat, a lényeg,hogy a termék ár-érték arány alapján vevõre találjon. El-érendõ cél lehet a költséges, átlag feletti luxusminõség,vagy éppen az átlag alatti, alacsony költségû, de megbíz-ható minõség és a hozzájuk tartózó vevõkör. Ez a kétszélsõséges kategória – szerintem – építészetileg a legin-kább kezelhetõ szegmens. Nehezebb feladat a közepesminõséget és vevõkört megcélzó fejlesztés, amely piaciérdekbõl az átlagosnál igényesebb megjelenést kívánszínlelni. Természetesen ebbõl a fejlesztésbõl van a leg-több, és a bemutatott épületegyüttes is közéjük tartozik.

Balatonfüred vízparti sávja az elmúlt évek során jelen-tõs fejlõdésen ment keresztül.1 A strand új, fõbejáratiépületétõl nyugati irányban haladva a 71-es út becsatla-kozásáig egy élettel teli gyalogos sétány jött létre, né-hány színvonalas kortárs építészeti alkotással fûszerezve.A kis léptékû kereskedelmi, vendéglátó és szállásépüle-tek közvetlenül a sétány mentén elhelyezkedve tipikusüdülõvárosi korzót éltetnek. A 71-es út becsatlakozásaés forgalmi terhelése autós világgá változtatja a környe-zetet, a vízparton sorakozó többszintes üdülõk és szállo-dák elvesztik kapcsolatukat a sétánnyal. Ezen a szaka-szon létesült a két lakóépület egy most felújított, voltSZOT szálló két oldalán.

A két új épület a középen álló magas hoteltömbbel jólkomponált együttest alkot, mind az út, mind pedig avízpart felõl. A harmóniát az épületek közötti arányos


L A K Á S

É p í t é s z :

R i p s z á m

J á n o s

1 Immár a balatoni régió komplex fejlesztési

programjait történetileg áttekintõ és je-

lenkori távlatait összefoglaló urbanisztikai

tanulmány is rendelkezésünkre áll. Ld.

Wettstein, Domonkos: Historical analysis of

regional planning of Balaton. Pollack

Periodica, vol. 8, no. 1 (2013), pp. 141-152.

Modern vonalú szerkesztés

távolság, valamint az új épületek és a hotel „lepény”-épületrészének közel azonos magassága biztosítja. Az újépületek tömegei önmagukban is arányosak, köszönhe-tõen az F+3 szint feletti hátrahúzott tetõszint jól bevált

gesztusának. Az U-alakú elrendezés biztosítja a lakásokszámára az elvárt balatoni panorámát. Az épületek alap-rajzi elrendezése biztos kézzel szervezett, a lakások jólmûködõek, az erkélyek használható, tágas, fedett-nyitottterek.

Kételyeket bennem egyedül a homlokzat koncepciója,formavilága és anyaghasználata ébreszt. A teljes föld-szint mintegy lábazatként kezelése talán elfogadható, deaz alkalmazott, sötét csíkokkal osztott, vágottmészkõ-burkolat konzervatív historizmusa nem illeszkedik sem

az épület karakteréhez, sem a megjelenõ egyéb anya-gokhoz. Az épületre aggatott színes keretek szervetle-nek és zilálttá teszik a lábazati szint-felépítmény-tetõszint tektonikus tisztaságát. Visszautalva a bevezetõgondolatokhoz, a homlokzat díszítésének szándéka azonigénybõl fakadhatott, hogy az épület szebbnek és több-nek mutatkozzon, mint ami saját természetébõl fakad.Ez a szándék, mint mindig, ellentmondást szül. Jelenesetben a homlokzat kritizált elemeinek esetlegessége ésmulandósága áll ellentmondásban az épületek telepíté-sének, tömegformálásának és alaprajzi kialakításnakérettségével.

Mikó László

T É M A


A belsõ, zártabb homlokzat

Az U alakú belsõ udvar

(belsõ kép)

Elegáns árnyékolók


L A K Á S

Építész tervezõ: Ripszám János

Építész munkatársak: Hideg

Norbert, Ripszám Ágnes

Beruházó: Czi-Ta Group Kft.

Szigetelési tervek:

Horváth Sándor

Statika: Stadler Csaba

Épületgépészet:

Hrustinszky Tamás

Közlekedés, közmûellátás:

Szép Marianna

Villamosság: Szabó László

Kertészet, térrendezés:

Balogh Ágnes

Fotó: Oravecz István

1

4

9

8

7

6

5

2

2

3

Járható burkolatú

terasztetõ részlete

1. 10 cm polisztirol teljes

hõszigetelõ rendszer mûanyag

beütõszeges teleszkópdübellel

2. Fólaibádog rögzítõsáv

3. Extrudált polisztirol lábazati

hõszigetelés

4. 15 cm polisztirol-adalékos beton

5. N150 PS hõszigetelés és

lejtésképzés

6. Leterheléssel rögzített PVC

vízszigetelés,

alatta 125g/m2 filcréteg

7. Minkét oldalán fátyolszövettel

kasírozott PE repedésáthidaló

szigetelõlemez, drainlemez

8. Sarokprofil és polietilén

hajlatszigetelõlemez

9. Tartósan rugalmas tömítés

A két épület alaprajza

csak részletekben tér el

Tömegvázlat

Az idén õsszel elfogadott nemzeti építészetpolitika a csa-ládiház-építés minõségének javítása érdekében mintater-vek kidolgozását tartja szükségesnek. A mintatervek ma-gyarországi megjelenésének több mint százéves történe-te van; az egymást követõ mintatervciklusok megvaló-

sult házai jelentõs mértékben határozzák meg a telepü-lések építészeti összképét. A különbözõ indíttatású éskarakterû tervek tanulsággal is szolgálnak: egy újmintatervajánlat kidolgozásának legfontosabb kezdõlé-pése egy helyes program kialakítása, amihez nemcsak a

T É M A



Történeti áttekintés

Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913

jelen igényeit, hanem a múlt tapasztalatait is ismernünkkell.

Az alábbi összeállítás – a teljesség igénye nélkül – az1900-as évek fordulója után készült mintaterveket (illet-ve azok jellemzõ elemeit) gyûjtötte össze, és a tervekmellett azok értelmezését segítõ szövegrészleteket is.

A kiegyezést követõ rendkívüli gazdasági fejlõdésnagyfokú egyenetlenséget mutatott: míg a városok erõ-södése folyamatos volt (Budapest ebben az idõben váltvilágvárossá), addig a vidéki, fõleg keleti területek kon-zerválták a szegénységet. A századforduló után többkormányzati program is ennek az egyenlõtlenségnek afelszámolását tûzte ki célul: a szegénység csökkentése, agazdaság élénkítése, a szociális rendszer kiépítése mel-lett megjelenik az ezekkel összefüggõ lakáshelyzet meg-oldására irányuló törekvések. A Darányi Ignác vezetteFöldmívelõdési Minisztérium a század elsõ éveibenszisztematikusan építette ki a keleti peremterületek ki-rendeltségi rendszerét, amelynek fõ feladata a gazdaságisegélyezés volt. A minisztérium 1907-ben falusimintaházakciót is hirdetett, ennek eredményeit tekint-hetjük a 20. század elsõ mintaházainak. 1915-ben az ak-kori Belügyminisztérium írt ki pályázatot a szintén pe-remterületi falvak újjáépítésére – a beadott tervek elsõ-sorban Lechner Ödön hatását tükrözték.

A nemzeti karakter megteremtésének szándéka mel-lett már az I. világháború elõtt megjelennek Kotsis Ivánegyszerû falusi családiház-tervei, majd a húszas évek vé-gén Weichinger Károly ajánlott tervei is. Kotsis az építé-szet nemzeti karakterérõl így ír: „Ne azon vitatkozzunk,hogy miképpen tegyük építészetünket magyarrá, hanemelõször tegyük azt a nagy átlagában nívóssá; a magyar-ság kérdése majd önmagától oldódik meg, mert a ma-gyar jelleg a tehetséges magyar építész jó munkáján ön-ként kiütközik anélkül, hogy azt a tervezés elõtt különprogramba venné.”

Weichinger még pragmatikusabb az Ideális családiház címû kiadványának elõszavában: „A mai társadalomkevés oly megoldatlan és elégedetlenséggel körülvettkérdést ismer mint: a lakás.”

1941-ben a Fõvárosi Közmunkák Tanácsa kiscsaládoscsaládi házak mintaterveit adta közre: „…a Tanács… elakarja érni, hogy az újonnan épült lakóházak mindegyi-ke külön-külön mint egység szép legyen, tökéletesenmegfeleljen a célnak, szakszerûen és olcsón épüljön fel”.A kötet az 1939-es építészeti tervpályázatból kiválasztott42 tervet tartalmazza, emellett részletes leírást adott azépíttetõknek a családiház-építés teljes folyamatáról.

A II. világháború elõtt, szintén a 40-es évek elején aTeleki-kormány nagyszabású programot indított a sze-gény nagycsaládok életkörülményeinek javítására: létre-

hozták az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, azONCSÁ-t, amely alkalmi segélyek helyett hosszútávúkölcsönökkel, szociális ellátással segítette a családokat.A juttatások egyik központi eleme a megfelelõ lakás biz-tosítása volt: a rászoruló családok komfortos, jól funkci-onáló családi házakba költözhettek, melyeket mintater-veknek megfelelõen építettek fel. (Az ONCSA elõdjénektekinthetjük az 1927-ben alakult Falusi KislakásépítõSzövetkezetet, amely mintegy 43 ezer embernek adottkölcsönt lakásépítésre.)

A programban öt falusi és két városi lakóháztípustdolgoztak ki; a tervezési munkát tájegységenkénti adat-gyûjtés (alaprajzi sajátosságok, homlokzati jellegek,utcaképvizsgálat) elõzte meg. Az ONCSA-házakból többmint 10.000 épült meg.

Közvetlenül a háború után az ONCSA-programbanrészt vevõk megpróbálták újjászervezni a folyamatot. Ezttermészetesen indokolták a háborús pusztítások, a lehe-tõségeket az 1945-ös földosztások is növelték. Az irányí-tó szervezet az Országos Házépítõ Szövetkezet lett,amely azonban a kommunista hatalomátvétel miatt már


L A K Á S

Weichinger Károly: Kétszobás csalá-

di ház, 1928

nem tudott érdemben mûködni: az új politikai rendszermár nem volt érdekelt a falu felemelkedésében, sõt el-lenkezõleg, annak elsorvasztását látta helyesnek.

1948-ban még megjelent a falusi lakóházak terveitösszegyûjtõ kötet, amely az egy évvel korábbi falusi kis-lakások terveire hirdetett pályázat anyagát tartalmazta.A terveket három csoportra osztották: a gazdálkodó la-kóházára, a munkáscsalád lakóházára, illetve a szellemifoglakozásúak számára tervezett házakra. Az ezzel pár-huzamosan megjelent miniszteri rendelet díjmentességetírt elõ az e tervek alapján kiadott engedélyekre.

A II. világháború utáni kommunista idõszak elsõ kétévtizedében a magánlakás-építés, így a családi ház építé-se is elutasított volt: az állam a központilag épített több-lakásos házak rendszerét preferálta, amelyben nem volthelye a magánkezdeményezéseknek.

A világháború elõtt a lakásállomány döntõ többségemagántulajdonban volt. Néhány nagyobb állami vállalatrendelkezett – a dolgozói számára épített – bérlakásál-lománnyal, de a lakásszektor mûködését alapvetõen apiac határozta meg. A világháborút követõen hatalomrajutott szocialista-kommunista kormány fontos célkitûzé-se volt a tõkés tulajdoni rend felszámolása, s gyorsütemben zajlott a lakásszektor állami tulajdonba vétele.Már 1950-re a lakások mintegy 30 százaléka állami tu-lajdonba került, 1955-re ez a szám közel 80 százalékrabõvült.

A népességbõvülésnek, illetve a városokba költözõ tö-megnek köszönhetõen kialakult lakáshiányt tovább sú-lyosbította, hogy szinte alig épült új lakás ebben az idõ-ben. 1956 után megszûnt a lakások államosítási folya-mata, emellett újra lehetõvé váltak magánberuházású la-kásépítések.

Egy 1958-as központi bizottsági (azaz a pártállamipolitikai rendszer egyik legfõbb döntéshozói szerve általhozott) határozat foglalkozik az ország lakáshelyzetével,kimondva annak szükségességét, hogy minden családönálló lakással rendelkezzen. A Központi Bizottság egyújabb határozatában rendelkezett egy 15 éves lakásépí-tési program megvalósításáról.

Az 1961-ben meghirdetett 15 éves lakásépítési tervegymillió lakás felépítését irányozta elõ, amely már nema háborús károk helyreállítását célozta, hanem a népes-ségnövekedésbõl, illetve az erõltetett iparosításból faka-dó katasztrofális lakáshelyzet megoldását. A terv szerinta lakások 60 százalékát állami, a maradék 40 százalékátmagánberuházás keretében kell felépíteni. Az állami la-kásokat elsõsorban Budapesten és a nagyvárosokban kel-lett megvalósítani, azokon a helyeken, ahol nagyszámúmunkásság élt. Az új lakások építésével párhuzamosan aterv hétszázezer elavult lakás megszüntetésével is szá-molt.

Az 1966. évi II. törvény a népgazdaság harmadik öt-éves tervérõl külön is rendelkezik a lakásépítésrõl: „A la-kásviszonyok javítására 300 ezer lakás építését kell biz-

T É M A


Irodalomjegyzék:

Albert, Jenõ: Lakóépületek és közintézmények

típusterveinek jegyzéke. ÉVM, 1985

Békés megyei családi házak (tervpályázat

eredménye), 1975

Bierbauer, Virgil: Kislakásos családi házak

mintatervei. Fõvárosi Közmunkák Tanácsa,

1941

Bitó János: „Családi házak ajánlott tervei”, in

Simon Pál – Walkó Zoltán (eds.): Magán-

építkezõk könyve. Mûszaki Könyvkiadó,

Budapest 1982

Családi házak 1 (A magánerõs lakásépítés

ajánlott tervei). Építésügyi Tájékoztató

Központ, 1988

Családi házak 2-3 (A magánerõs lakásépítés

ajánlott tervei). Építésügyi Tájékoztató

Központ, 1990

Családi ház ajánlott tervek. Építésügyi Tájé-

koztató Központ, 1990

Családi házak katalógusa – ajánlott tervek (73

tervajánlat), 2000

Családiház tervek. Építésügyi Tájékoztató

Központ, 1977

Családiház tervgyûjtemény. ÉM, 1961

Dévai, Jenõ: Típustervek tartalmi és formai elõ-

írásai, 1970

Elekes, Keve: A magánlakás építés ajánlott ter-

vei, Bács-Kiskun megyei családi házak. Ter-

vezésfejlesztési és Típustervezõ Intézet,

1982

Falusi lakóházak. Magyar Mûvészeti Tanács,

1948

Farkasné Pásztor, Katalin: Családi házak [ide-

iglenes katalógus]. ÉTK, 1988

Fischer, Zsolt: Az ONCSA – Vidékünk közel-

múltjából, 2007. Hozzáférhetõ:

<http://www.karpataljalap.net/?q=2007/01/1

9/az-oncsa> [utolsó belépés: 2016. április

22.]

Hámori, Péter: Az ONCSA. Országépítõ, no. 2

(2004). Hozzáférhetõ: <http://orszagepi-

to.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lap-

szam/2004-2/2004-2.pdf> [utolsó belépés:

2016. április 22.]

Késztervek. Építésügyi Tájékoztató Központ,

1996

Kotsis, Iván: Családi házak és nyaralók. Né-

meth József Könyvkiadóvállalat, 1928

Legány, Zoltán: Panelos szerkezetû családiház,

sorház és társasház tervek. Tervezésfejlesz-

Sándor József:

Emeletes ikerház

terve,

1930

tosítani, állami lakás ebbõl 100 ezer legyen. Hiteltámo-gatással, megfelelõ anyagellátással és építõipari kapaci-tással elõ kell segíteni 200 ezer lakás magánerõbõl törté-nõ megépítését. Törekedni kell arra, hogy növekedjék atársasház-építkezések aránya.”

A lakásépítési ciklus középén elindult új gazdaságimechanizmus (1968) is nagyobb teret engedett a ma-gántulajdonnak, lehetõvé tette a háztáji gazdaságok el-terjedését, a szövetkezetekkel való együttmûködést, amagántulajdonú gazdasági épületek, és emellett a csalá-di házak építését is.

A nagyszámú, új modellben megépülõ házak építéseközponti, kormányzati intézkedéseket is eredményezett:megjelentek az építészeti tervpályázatok központi, majdmegyei szinten, majd a hatvanas évek végén országos ki-terjesztéssel is. A tervpályázatok programja a teljes falu-si porta kialakítását irányozta elõ, azaz a lakóházak mel-lett a melléképületeket, gazdasági építményeket is megkellett tervezni. Az 1970-es Országos Mezõgazdasági Vá-sáron fel is építették az egyik díjnyertes házat (Bitó Já-nos munkáját), ami a mintaházak (ajánlott épületek)egyik elsõ megépült eleme volt.

A hetvenes évek végétõl forgalmazott országos szintûajánlott terveket – a korábbi tervpályázatok és az azokalapján készített tervek továbbfejlesztésével – a Terve-zésfejlesztési és Típustervezõ Intézetben dolgozták ki. (Akorábbi, több mint százhatvan ajánlott és típusterv közülcsak körülbelül húsz típus volt közkedvelt, és csak négyváltozatot vásároltak meg kimagasló példányszámban.)

A tervezõk törekedtek arra, hogy a tervek többféle te-lekadottsághoz is tudjanak alkalmazkodni: a tájolás kü-lönbözõsége miatt egy-egy mintaterv tükörképi változatais elkészült, az utcaképi illeszkedés érdekében pedig az

alaprajzok többfajta tetõformával is kapcsolódtak. A ter-vek természetesen figyelembe vették az akkoriban elér-hetõ építõanyag-választékot és a kivitelezési lehetõsége-ket is. 1977-78-ban az elõzõek alapján összesen 135ajánlott terv jelent meg két katalógus formájában (Ma-gánlakás-építés ajánlott tervei – Családi házak 1. és1.1); az egyes tervcsomagok négy példányt tartalmaztakaz engedélyezési tervbõl és egy példányt az egyszerûsí-tett kiviteli tervbõl. Tíz év alatt a tervekbõl több, mintszázezer példányt adtak el, ezzel párhuzamosan a tervekis folyamatosan megújultak, számuk bõvült, megjelentekegyedi hangvételû változatok is. Az új tervváltozatokmár számoltak a melléképületek igényével is, az új te-lekosztások kisebb telkeire több tetõtér-beépítéses válto-zat készült.

Az állam által készíttetett tervek mellett a kilencvenesévektõl megjelentek a magántervezõk, illetve cégek általajánlott mintaházak is – jelenleg az építtetõk egy nehe-zen átlátható kínálattal találják magukat szembe.

Perényi Tamás


L A K Á S

tési és Típustervezõ Intézet, 1972

Legány, Zoltán: Telepszerû megvalósításra al-

kalmas családiház jellegû és többszintes pa-

nelos lakóépületek tervjavaslatai. Építésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztérium, 1973

A magánlakásépítés ajánlott tervei: 1. Családi

házak. Építésügyi Tájékoztató Központ,

1979

Megyeri, Anna: Az ONCSA (Országos Nép és

Családvédelmi Alap) segítõ munkája Nagy-

kanizsán 1941-1945 között. Zalai Múzeum,

1997. Hozzáférhetõ:

<http://epa.oszk.hu/01600/01613/00007/p

df/zm_07_1997_177-182.pdf> [utolsó be-

lépés: 2016. április 22.]

Óriás, Zoltán: Családi lakóházak, 1931

Rózsa, György: Iránytervek – Korszerû és ha-

gyományos szerkezettel építhetõ családi há-

zak tervcsalád. SZÖVTERV, 1983

S. Nagy, Katalin: A kockaház. Élet és Tudo-

mány, no. 38 (1984)

Sándor, József: Kisházak. Vállalkozók Lapja,

1930

Somogy megyei családiház tervek.

Lakásinform Bt.

Tamáska, Máté: Kockaházat a skanzenbe?

Múltunk, no. 3 (2008)

Hozzáférhetõ:

<http://epa.oszk.hu/00900/00995/00015/p

df/tamaskam08-3.pdf> [utolsó belépés:

2016. április 22.]

Timon, Kálmán: Családi házak, ÉTK, 1988

Típustervek katalógusa. Építõipari Könyv- és

Lapkiadó Vállalat, 1952

Tóth, Zoltán: Melyik ház a „kockaház”? Korall,

no. 40 (2010)

<http://epa.oszk.hu/00400/00414/00031/pdf

/Korall_40_005-044.pdf> [utolsó belépés:

2016. április 22.]

Vas és Zala megyei családi házak. ÉTK, 1991

Virág, Pál: Tipizálás és lakástervezés. Magyar

Építõmûvészet (Új folyam), no. 4. (1955)

Weichinger, Károly: Az ideális családi ház.

Architectura Építészeti Szakkönyvkereske-

dés, 1928

Zsilinszky, Gyula: A magánlakás-építés aján-

lott tervei. Családi házak. ÉTK, 1986

Földszintes lakóház terve, 1961

Diósd típusú mintaház, 1979

Egy hónapon át a Fugában volt látható az a kiállítás, amely az

építészeti gyakorlatban világszerte egyre nagyobb hangsúllyal

megjelenõ szociális elkötelezettségû építészet példáit gyûjti

össze. Az afrikai, távol-keleti, és nyugat-európai példákat meg-

valósult magyarországi kezdeményezések egészítették ki. A

Goethe Intézet és a Hello Wood közös programjaként megvaló-

sult kiállítás és a téma aktualitásáról Michael Müller-

Verweyennel, a budapesti Goethe Intézet igazgatójával beszél-

gettünk.

Mi a kiállítás koncepciója?

Amint látja, a katalógus német és angol nyelvû – ez nemvéletlen. Ez egy utazó kiállítás, amit folyamatosan kiegé-szítünk a befogadó ország anyagával. Az eredeti kiállítá-si anyag úgy állt össze, hogy a frankfurti Német Építé-szeti Múzeum (Deutsches Architekturmuseum Frank-furt) és a bécsi Építészeti Központ (ArchitekturzentrumWien) megbízta Andres Lepik kurátort, hogy rakjon ösz-sze egy válogatást a szociálisan elkötelezett építészet újprojektjeibõl. Ezt fejezi ki a kiállítás címe is: ThinkGlobal, Build Social! A Goethe Intézet mind az elképze-lést, mind megvalósítását olyan gondolatserkentõnek ésiránymutatónak találta, hogy meggyõzõdéssel integráltasaját nemzetközi programjába. A kiállítást szerettük vol-na más országokba is elvinni, de úgy, hogy ne csak aztmutassuk meg, mi mit gondolunk errõl, hanem valami-lyen módon reflektáljunk a befogadó ország saját, témá-ba vágó projektjeire is. Intézetünk egyik legfontosabbküldetése, hogy a partnerországokkal párbeszédet kez-

deményezzen. Magyarországon szerettünk volna magyarpéldákat is megismertetni a kiállítás látogatóival, ehhezkerestünk partnert, és így találtunk rá a Hello Woodkezdeményezésre, amellyel remek együttmûködés ala-kult ki – a kiállításon többek között az õ projektjeik isláthatóak.

Az anyagot szándékosan nem választottuk ketté, nincskülön magyar szekció, a nemzetközi és a helyi példáktálalása is szándékosan azonos. Külön kiadvány készülmajd a magyar anyaghoz, egy magyar és angol nyelvûkatalógus. Budapesten kívül Pécsett és Debrecenben sze-retnénk az anyagot bemutatni, erre õsszel kerül majdsor. Tervezzük, hogy a magyar anyaggal kiegészített ki-állítást a szomszédos országokba is elvisszük.

Magyarországot miért választották? Volt elõzetes információ-

juk az itteni szociális építészet eredményeirõl?

Csak rövid ideje állok a budapesti intézet élén, nem vol-tak még részletes ismereteim a magyarországi kezdemé-nyezésekrõl, de mivel a szociális építészet világszerte –így például Lagosban vagy Hongkongban is1 – téma, ésMagyarországon is komoly probléma a szociálisan hátrá-nyos helyzetû csoportok integrációja, biztos voltam ben-ne, hogy érdekes lesz az itteni szakemberek számára.Ezért döntöttünk úgy – Nagy Mártával, intézetünk kultu-rális szakreferensével közösen –, hogy Budapesten ismegcsináljuk a kiállítást. A magyar projektek a kiállítás-tól függetlenül létrejött munkák, mégis ugyanazokat ajellegzetességeket mutatják, mint a többi tabló: a részvé-

T É M A

50

THINK GLOBAL, BUILD SOCIAL! A SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET ÚJ FORMÁIRÓL

Beszélgetés Michael Müller-Verweyennel, a budapesti Goethe Intézet igazgatójával

TYIN Tegnestue Architects:

Fahéjtermesztõk oktatási központ-

ja, Szungai Penuh, Szumátra

(Indonézia)

1 Lásd pl. a Rooftop Communities projektet

és annak dokumentációját in Wu, Rufina –

Canham, Stefan: Portraits from above. Hong

Kong's informal rooftop communities.

Peperoni Books, Berlin 2008.

tel fontosságát. Kiemelném közülük a monori biobrikett-szárító építését, ahol – akárcsak egyes afrikai területe-ken – a szociálisan elkötelezett építészek kezdeményezé-se nyomán a helyi, korlátozott lehetõségekkel bíró lakos-ság (ez esetben a romák) részvételével olyan épület ké-szült, amely azután a megélhetésükhöz is segítségetnyújt.

Miért téma a szociális építészet?

A világon hatalmas erõvel folyik az ilyen irányú építésitevékenység, óriási projektek valósulnak meg – nem csaka szegény országokban. A kiállítás egyik tablója példáulegy párizsi példát mutat, ahol lakóépületek, egész lakó-telepek szociális célú megújulásáról van szó. De berliniprojekt is van a bemutatottak között. A szociális lakás-építés nem új keletû gondolat, megjelent már a moder-nizmus kezdetén. Ma azonban már mást is takar a szoci-álisan elkötelezett építészet. A kulcsszó a participáció. Amodernizmusban a fõszerep az építészeké és a döntés-hozóké volt, a megvalósult épületek az õ elképzeléseikettükrözték arról, hogyan lehet a szerény körülmények kö-zött élõk számára ideális lakásokat kialakítani. A partici-patív építészet ettõl lényegesen különbözik, számít aszociálisan rászoruló közösség aktív részvételére, és szo-ros kapcsolatban van az adott közösség identitásánaképítésével. A részvétel fogalmának és gyakorlatánakbeemelése a modernitásban megkezdett szociális célúépítés új szintjét jelenti.2 Ha a közösség aktívan, a kez-detektõl részt vesz életterének létrehozásában, úgy aztkésõbb is a magáénak érzi, és igyekszik törõdni vele.Másképp viszonyul hozzá, mintha készen kapná egy ál-lami vagy szociális intézménytõl. A közösségi építés eztaz új potenciált hordozza, és ez sokat segít az épületekmegfelelõ fenntartásában.

A participáció másik aspektusa a helyi építõanyagokhasználata, ami megint csak a fenntarthatósággal függössze. Ha a lakók maguk gondoskodnak a házak karban-tartásáról, akkor fontos, hogy azok helyben találhatóanyagokból épüljenek, és hogy egyszerû eszközökkelfenntarthatóak legyenek.3 Jó példa erre a Hello Wood

tevékenysége, hisz a fa könnyen elérhetõ, kezelhetõ,fenntartható építõanyag. A kiállítás installációja maga isegyfajta átmenetiséget, befejezetlenséget sugall – minthaépítkezésen lennénk. A budapesti megvalósítás mikéntjea Goethe Intézet és a Hello Wood közös ötlete volt.

Milyen projektek szerepelnek a kiállításon?

A kiállítás fókusztémák köré csoportosítva mutatja be aszociális építészeti beavatkozásokat: anyag, kultúra,részvétel, lakhatás és a „design and build”, vagyis a ter-vezõk közremûködésével történõ építés szempontjai sze-rint. A lakhatás, a szociális építés már nem csak az úgy-nevezett harmadik világ problémája, nyugaton és Közép-Európában is egyaránt foglalkozni kell vele. A 2010-esVelencei Építészeti Biennálé mottója szándékosan voltprovokatív: „kevesebb esztétikát, több etikát”. Hiszenmiért kellene a szegényebb embereknek rosszabb minõ-ségû, csúnyább házakban lakniuk, mint a jómódúaknak?Jóllehet ez a hagyományos szociális építés szokásos gya-korlata: lebutítják a divatos luxus-építészetet egy alacso-nyabb esztétikai szintre, mondván, hogy a kevésbé tehe-tõseknek az is jó. Ez minden, csak nem etikus. A bemu-tatott francia blokkház esetében (Druot, Lacaton &Vassal: lakótelepek revitalizációja, Bordeaux, Saint-Nazaire) épp ellenkezõleg jártak el: a régi, tönkrementépületet kiegészítették a homlokzat elé épített önállóelemmel, ami plusz életteret nyújt a lakóknak, így maga-sabb életminõség jöhetett létre. Csak az esztétikailagmagas színvonalú épületek felelnek meg az új típusú


L A K Á S

Alejandro Aravena: Elemental

lakóházak, Iquique (Chile)

2 A helyi erõforrásokra támaszkodó szociális

építés, közösségformálás programját elõ-

ször Steven A. Moore 2005-ben a „regene-

ratív építészetrõl” szóló nagyhatású esszé-

jében foglalta össze. Hazánkban érdem-

ben elsõként a 2013-as Nemzetközi Épí-

tészkongresszus és Katona Vilmos írásai

foglalkoztak vele, lásd K.V.: Regeneratív

építészet (1). Építészfórum, 2013. március

29. CET 15:30, hozzáférhetõ:

<http://epiteszforum.hu/regenerativ-

epiteszet-1>; valamint Regeneratív építé-

szet (2). Építészfórum, 2013. március 31.

CEST 10:00, hozzáférhetõ: <http://epitesz-

forum.hu/regenerativ-epiteszet-2> [utolsó

belépés: 2016. május 18.].

3 Uo.

szociális építés célkitûzésének. Amihez persze újra kellértelmezni az esztétika fogalmát. Ez a kiállítás egyikközponti üzenete, ezt helyezte kurátori koncepciója kö-zéppontjába Andres Lepik.

Mintha a nyugati civilizáció a saját lelkiismeret-furdalását akar-

ná enyhíteni ezekkel a projektekkel...

Igen, részben biztosan így van. Ha megnézi a fotókat,szinte mindenütt embereket lát a házak mellett. Ez a faj-ta építészet nem az épület-tárgyakról szól, hanem azemberekrõl, akik az épületeket használják. Hadd hívjamfel a figyelmet az egyik bemutatott projektre, a sajtóbólis ismerhetõ Elemental lakóegyüttesre, amit az idei Ve-lencei Biennálé kurátora, Alejandro Aravena tervezettChilében. Ötlete, merész hasonlattal élve, a „félig fõttkrumplihoz” hasonlítható. Minden lakóegységhez tarto-zik egy ugyanakkora volumenû beépítetlen tér, amivel alakó azt kezd, amit akar. Beépítheti magának, kiadhatja,és ezzel jövedelemhez juthat, használhatja nyitott vagyfedett lakótérként. A ház valóban csak félig van kész,

mindenki azt tesz hozzá, amit akar. Egészen más szem-lélet ez, mint a hagyományos szociális építészeté, aholaz építés folyamatában szinte semmi szerep nem jut amajdani felhasználónak. A chilei projekt hangsúlyosan aparticipációról szól, annak elfogadásáról, hogy az embe-rek maguk tudják a legjobban, hogyan akarnak élni.

Mi itt az építész szerepe?

Világviszonylatban manapság is bizonyára több építke-zés zajlik építészek közremûködése nélkül, mint szakem-berek tervei nyomán. Lagosban és Hongkongban szépszámmal találhatóak olyan anarchikus épületek, melyek-nek közelében sem járt építész. Mindenütt létezik a helyiviszonyokban gyökerezõ, hagyományos építõ tudás. A

részvétel azt jelenti, hogy ebbõl a tudásból merítünk, ésarra ösztönözzük a helyi közösségeket, hogy éljenek ahagyományaikkal. Mondok egy példát. Mit csinálunk miEurópában, hogy épületen belül megfelelõ klímát érjünkel? Árnyékolunk, fényvisszaverõ felületekkel látjuk el azablakokat, légkondicionálunk. Utóbbi feltételezi a folya-matos energiaellátást. Három évig éltem Nigériában,Lagosban, személyes tapasztalatom van a harmadik vi-lág körülményeirõl. Ott nincs mód ilyen energiafogyasz-tásra, a tükrözõ üveg pedig kevés, az épület túlmeleg-szik. A hagyományos afrikai házak szellõztetése termé-szetes úton történik, a tetõk alatti nyitott, átszellõzõ sávbeiktatásával. A kiállításon bemutatott több afrikai ésázsiai példa is ezt a tudást eleveníti fel a közösségek szá-mára épült házak esetében. (Peter Rich: kulturális éstörténeti központok, Dél-Afrika; Tyn TegnestueArchitects: fahéjtermesztõk oktatási központja,Indonézia)

Ahhoz, hogy ez a kooperáció mûködni tudjon, az épí-tészcsoportok sokszor hosszú ideig együtt élnek és dol-goznak az adott közösséggel, hiszen csak így ismerhetikmeg a tényleges igényeket és hagyományos tudást. Aszociális építészet nagy elkötelezõdést kíván.

Az Urban-Think Tank munkája (Grotao közösségi központ,

Paraisópolis, Sao Paulo) viszont épp a környezetétõl elütõ épí-

tészeti beavatkozást mutat. Nekem kicsit ufónak tûnik a színes,

sokszintes, korszerû anyagokból épített tömeg a zsúfolt, föld-

szintes nyomornegyed közepén. Ez is mûködik?

Ezt ebben az esetben én sem tudom megmondani, sohanem éltem Latin-Amerikában. Rióban azonban többszöris jártam hivatalos úton, ott vannak nagyon hasonló ne-gyedek: sok apró ház összezsúfolva, és nincs közösségitér, nincs hol meginni közösen egy kávét. Ha az embe-reknek lehetõséget teremtünk arra, hogy egy semlegeshelyen találkozzanak, használni fogják az épületet, és ezjót tesz a közösségnek. Az említett példa a kultúrablokkban található, itt az épület kulturális katalizátor-ként szerepel, építészetileg érthetõ, hogy elüt a környe-zetétõl.

Egy ilyen kiállítást nem elég megnézni, el is kell magyarázni a

látogatóknak. Terveztek a kiállításhoz kapcsolódó programo-

kat?

A kurátor, Andres Lepik személyesen is eljött, és beszéltaz anyagról. Lepik a müncheni Pinakothek der Moderne(Modern Képtár) részeként mûködõ Építészeti Múzeumigazgatója, érdeklõdésének fókuszában az afrikai orszá-gok állnak, az elmúlt években sok idõt töltött ott. A kiál-lítás abban egyedülálló, hogy az új szociális építészetkonkrét tapasztalatain alapul. Ugyanez érvényes aPozsár Péter által összeállított magyar példákra is. Lepik

T É M A


PT Bambu: Zöldsuli, Ubud, Bali

(Indonézia)

Kiállítás a Fugában

a megnyitó utáni napon elõadást tartott a MOME-n, akiállítás elõkészítéseként tavaly õsszel volt egy progra-munk vele a Kortárs Építészeti Központban is.

Fontosnak tartjuk, hogy az építészeti diskurzusban adivatos formákon túl minél gyakrabban téma legyen aszociális építés. Örülök, hogy ez a fajta innovatív építé-szet vonzza az embereket. A Fugában magam is láttam,ahogy egyetemista csoportok tanáraik vezetésével láto-gatják a kiállítást, és beszélgetnek a látottakról. A kiállí-tás valamennyi témakörérõl készült egy rövid ismertetésa projektek bemutatásával – ezeket elhelyeztük a tablókmellett, és szabadon elvihetõk. Ha a látogató a zsebébenis hazavihet egy darabot abból, amit látott, talán késõbbis elõveszi, és elgondolkodik rajta.

Gondolja, hogy az építészet attitûdje változni fog – akár az

ilyen kiállítások hatására?

Ebben biztos vagyok. Ha nem hinnénk benne, nem mu-tattuk volna be ezt a kiállítást. Fontos célunk volt, hogyplatformot biztosítsunk azok számára, akiket ez a témaérdekel, ahol megbeszélhetik a tapasztalataikat, tervei-ket, ahol elkezdõdhet egyfajta kommunikáció a szociálisindíttatású építészetrõl. Az építészet új kihívások elénéz, és már jó ideje nem csak az épületekrõl szól. Azépítészek egyre inkább tisztában vannak a társadalmi fe-lelõsséggel, azzal, hogy a közösséget kell szolgálniuk.Ugyan még nem ez a fõ irány, de efelé tartunk. A hang-súly az építõrõl áthelyezõdik a felhasználóra, így auto-matikusan megjelenik a környezethez való viszony tisz-tázásának igénye is. Egy városrész szemétszállításaugyanolyan fontos kérdéssé válik, mint a házak alapraj-za. (Kounkuey Design Initiate: szociális köztérrehabilitá-ció, Nairobi, Kenya)

A modernizmus eszménye nem halt ki, csak új definí-ciót kapott. A részvétel fogalma és gyakorlati megvalósí-tása jelenti az újdonságot, ez az, ami köré a ThinkGlobal, Build Social! kiállítás koncepciója épül. A többtablóval is szereplõ Alejandro Aravena kurátorsága azidei biennálén jelzi a szociális építés témájának aktuali-tását. A német pavilon Making Heimat. Germany,Arrival Country címû kiállítása is erre fog reflektálni: ho-gyan lehet Németország hazája a menekültként kívülrõlérkezetteknek? A frankfurti Építészeti Múzeum igazgató-ja és a pavilon kurátora, Peter Cachola Schmal arra akérdésre keresi a választ, hogyan lehet megteremteni azidegen földrõl érkezettek számára az építészet eszközei-vel, hogy egy új városban, egy új házban, egy új hazá-ban otthon érezzék magukat. Ez a beilleszkedés kulcsa,ezen múlik a jövõ.

Zöldi Anna


L A K Á S

Kounkuey Design Initiative (KDI):

Szociális köztérrehabilitáció,

Kibera, Nairobi (Kenya)

Csoma Szobája Alapítvány:

önkéntes szolársuli-építés,

Zangla (India)

Energiafelhasználásuk csökkentése érdekében a lakóépü-leteket egyre jobban hõszigetelik, és fóliákkal légzáróváteszik. Ennek következtében a növekvõ légnedvesség mi-att, elsõsorban az év nedves idõszakaiban nõ a penész-képzõdés veszélye, ezért egyre inkább szellõztetõberen-dezéseket vetnek be. Az év hideg idõszakaiban a gépiszellõztetés miatt a páratartalom jelentõsen az egészsé-ges 40-60 százalékos tartomány alá esik,1 ezért új trenda lakóépületek légnedvesítése. A hagyományosan, példá-ul ásványgyapottal vagy polisztirollal hõszigetelt lakó-épületek a könnyû épületburok miatt nyáron nem kom-fortosak. Mivel a hõtároló tömeg túl kicsi, könnyen túl-melegedés mutatkozhat, ami a lakóépületek hûtésénekúj trendjéhez vezet. A jelenlegi technológiák az épületekegyre nagyobb arányú klimatizálásával számolnak, anél-kül, hogy az egészséges lakás szempontjaira ügyelnének.A rosszul beállított berendezések és a gyakran hibás fel-használói magatartás miatt a hatékony épületek nemérik el az elvárt és elõre jelzett célokat, és a számítottnáljelentõsen több energiát használnak fel. Ráadásul friss

kutatások azt mutatják, hogy a lakóépületek szel-lõztetõberendezései nem megfelelõen tisztíthatók, illetvenincsenek megfelelõen tisztítva, így a szobalevegõtszennyezik, és a lakótereket egészségtelenné teszik.

Éppen ezért a lakókomfortot és a lakás egészségessé-gét számításba véve az egyszerû, lehetõség szerint ke-véssé technicizált megoldásokat kellene a középpontbaállítani.2 Ha visszatekintünk az olaj-boom elõtti idõkre,az épületek energiafelhasználásának csökkentésére szá-mos megoldási módot látunk. Az éghajlathoz illeszkedõépítésmódnak elsõsorban a természetes fény felhasználá-sán kell alapulnia. A megfelelõ üvegezési arány biztosít-ja a természetes benapozást, télen passzív energianyere-séget hoz létre, és a nyári túlmelegedéstõl is véd.

Klimatizálás természetes építõanyagokkal

A természetes eredetû építõanyagok (mint az agyag és afa) szabályozzák a levegõ páratartalmát3 és egészségesbelsõ klímát biztosítanak. Páranyitott falszerkezetekkelkombinálva akár nagy hõszigetelésû, alacsonyenergiás


KOMFORTOS ÉS

KLÍMASEMLEGES

ÖKOHÁZAK

Új lakóépület a Kis-Wannsee mellett

természetes anyagokból; déli hom-

lokzat

É p í t é s z :

A n d r e a

K l i n g e ,

E i k e R o s w a g

K l i n g e

épületeknél is lemondhatunk a szellõzõberendezésekrõl.Megfelelõen nagyarányú nedvességfelvételre és párasza-bályozásra képes felülettel a relatív páratartalom télenstabilan ötven százalék körül alakul,1 és az épületek pe-nészmentesek. Ha az épületburkon elegendõ energiátnyerünk, akár pluszenergiás épületekrõl is beszélhetünk,amelyek túlzottan sok technika beépítése nélkül is meg-felelnek az EU klímasemleges üzemelési céljainak. Nyá-ron az ökoházak a természetes átöblítésnek köszönhetõ-en szabályozott éjszakai átszellõztetéssel körülbelülnyolc fokkal hûvösebbek tudnak maradni a kinti csúcs-hõmérsékletnél, ami a mi éghajlatunkon nagyon kelle-mes komfortot biztosít a használónak. A fa és agyag fel-veszik, majd a hõmérséklet emelkedésével visszapáro-logtatják a hûvös éjszakai levegõ nedvességét, és így hû-tik a házat.

A jövõorientált házak, így az általunk tervezett egyko-ri Torfremise (tõzegeskocsi-remíz a Rosenheim mellettiSchechenben) nagy hõszigetelõ-képességû fala 0,15W/m2K alatti U-értékkel rendelkezik. Az épületburok fá-

ból és agyagból (vályogból) készült páranyitott építésimódban, olyan építõanyagok felhasználásával, amelyeka belsõ klímát szabályozzák és a szellõztetõberendezéstelhagyhatóvá teszik. A falfûtés lehetõvé teszi az ala-csonyenergiás fûtõrendszert, amely a napkollektoroknakés a fafûtésnek köszönhetõen megújuló energiát hasz-nál, ráadásul a fa ebben az esetben a saját erdejükbõlszármazik. Ez az egyszerû építési rendszer, amelyet he-lyi ácsokra, kõmûvesekre és stukkátorokra lehetett bízni,anyaghasználatában és minõségében a történelmi fach-werkes épületek hagyományát folytatja, de a mai ener-giafelhasználási és komfortigényeknek is megfelel.

Tudományos háttér

Az európai H-House kutatási projekt (Healthier life withEco-innovative Components for Housing Constructions,azaz „egészségesebb élet ökoinnovatív épületszerkezetielemekkel”) egyik részterülete a tervek szerint azt a ha-tást kutatja, amit a különbözõ felhasznált anyagok gya-korolnak a belsõ tér minõségére. Vizsgálják majd a


1. Klinge, A.: Natural material with high hygro-

scopic properties in naturally ventilated

buildings [szakdolgozat]. London

Metropolitan University, 2013.

2. Minke, G.: Lehmbau Handbuch (8. kiadás).

Ökobuch Verlag, Staufen bei Freiburg

2012.

3. Eckerman, W. – Ziegert, C.: Auswirkung

von Lehmbaustoffen auf die

Raumluftfeuchte (2006. október).

4. DIN 18947: Vályogvakolatok – Meghatáro-

zások, követelmények, teszteljárások

Az épület lépcsõházi magja

szorpciós viselkedést, vagyis a légnedvesség szabályozá-sának képességét, illetve azt, hogy a használat során atermészetes építõanyagok a szokásos anyagokkal össze-hasonlítva mennyivel tudják párologtatás révén csökken-teni a légnedvesség ingadozását. Értékelési módszert aDIN 18947 vályogvakolat-szabvány4 nedvességfelvételikapacitásmérése kínál. Eszerint a légnedvességet tizen-két órás idõszakaszban ötvenrõl nyolcvan százalékraemelik, és az adott idõintervallumban megmérik a ned-vességfelvételt.

Az anyagokat az emisszió vonatkozásában is megvizs-gálják: tesztelik a károsanyag-terheléseket, adszorpció-val mérik a szobalevegõbõl a károsanyagok felvételét, ésfigyelik a zajvédelmet. Az anyagokat az életciklus-elem-zés (LCA) keretében az ökológiai lábnyomuk szempont-jából is elemzik. Az építõanyagok elvégzett vizsgálataialapján fejlesztik és optimalizálják a belsõ falelemeket ésbelsõ hõszigetelõ elemeket.

A várakozások szerint a fa és az agyag nagyon jól fogszerepelni, de a gipszrost lapoknak is tekintélyes poten-ciáljuk van egy egészséges, komfortos belsõ klíma bizto-sítására, így egész sor lehetõséget kínálnak a költségkí-mélõ megoldásokra. A Kis-Wannsee (Kleiner Wannsee)melletti új építésû projektünknél agyagot használtunk,burkolatként pedig gipszrostlemezt. A háromszintes épü-let tartószerkezete a liftaknát kivéve fa tartószerkezetûfagyapot cellulóz hõszigeteléssel. Az alacsonyenergiásszint szellõzõberendezés nélkül elérhetõ lesz.

Erõforrások

Az utóbbi években az energiahatékony épületek kifej-lesztésén és az üzemeltetési felhasználások csökkentésénvolt a hangsúly, majd elõtérbe került az épületek teljeséletciklusra vonatkozó elemzése. Ismert tény, hogy szû-kében vagyunk a nemesfémeknek, de hamarosan a ho-mok és a víz is egyre csökkenõ mennyiségben áll majd

rendelkezésre. A jövõbeli fejlesztések célja ezért azanyagok újrafelhasználása és használati körforgásbantartása – lehetõleg nagyobb energiabefektetés nélkül, va-lamint a megújuló (újratermelõdõ) erõforrások haszná-lata.

A jövõ fejlesztéseinek hangsúlyos területe az újrafel-használható anyagok és ezzel a reverzibilis épületszerke-zetek és építõanyagok használata. Jó példa erre a törté-neti faszerkezetek változatos utó- és újrahasznosítható-sága, hiszen a történelem tanúbizonysága szerint mindiggyakori volt a gerendák újra beépítése. A jövõben drá-gábbak lesznek a nyersanyagok, és elõtérbe fog kerülniaz intelligens beépítés, illetve a minõségi kézmûvesmunka.

Az 1810-ben épült schecheni Torfremise (tõzegesko-csi-remíz) asztalos jelölései és az épületbeli gerendákhelyzete azt mutatta, hogy a faszerkezeteket legalábbkétszer áthelyezték, újra beépítették. A más helyszínentörténõ újra felépítés olyan ugrást jelent, amivel az épü-let mintegy átlépi az erõforrás-fogyasztás és az eldobha-tóság kultúrájának korszakát, s így, történeti épületkéntaz újrahasznosítás és továbbhasználat tradíciójával egyerõforrásokhoz igazított kultúra elõképévé válik.

A természetes építõanyagok beépítése lényegesen hoz-zájárulhat az erõforrásokat tisztelõ gazdaság kialakulá-sához. Elképzelhetõek többszintes épületek, amiket tel-jes egészében helyi vagy környékbeli természetes anya-gokból építenek. Többszintes faépületeknél lakó és nemlakó funkcióra ez lehetséges, ez már többszörösen bizo-nyított. Ezeknél az épületeknél jellemzõen az alapozás,illetve az általában vasbeton pinceszint adja az ökológiailábnyomot. E területen még sok fejlesztésre, illetve kuta-tásra van szükség. Az épület felépítéséhez szükséges erõ-források mellett az alapterülettel is hatékonyan kívántukbánni, illetve meg akartuk elõzni az alapterület-pazar-lást. A hatékony, kompakt településstruktúrát, ami intel-

T É M A


A Torfremise (tõzegeskocsi-remíz)

földszintje a közbensõ szint lépcsõ-

jével

Lakásbelsõ, Kis-Wannsee

Tetõtéri szint

Falfûtés készítés közben

a tetõtérben

ligensen kapcsolja össze a lakást és munkahelyet, a jövõ-ben elõnyben kell részesíteni. A jövõorientált épületszer-kesztés akkor válik alkalmassá a vegyes funkciókra éstud alkalmazkodni a jövõbeli használati változásokhoz,ha kompakt és rugalmas.

Esztétika, építészeti formálás

A modernség és annak formai forradalma elképzelhetet-len lett volna az ipar olyan technikai vívmányai nélkül,mint az acél, a cement, a beton. Ez a vízió, amely a ma-ga teljességét az acél-üveg toronyházakban mutatjameg, jellemzõ képet ad jelenlegi fogyasztási kultúránk-ról. A mai idõkben az építészetre elsõsorban mûvészetiágként tekintenek, amely kevésbé tükrözi a kor kénysze-reit. A jövõ építészetének és építészeti formálásának el-sõsorban a szerénységre és arányosságra kell reflektál-nia. Ezen kívül igazodnia kell a mindenkori helyi klímá-hoz, a helyi erõforrásokhoz, helyi kultúrához, illetve azegyre zöldebbé váló gazdasághoz. Ebben az értelembenaz építészet újra erõsebben be fog kapcsolódni a helyitársadalmi kontextusba, és kulturális identitás képzéséreis alkalmas lesz.

Andrea Klinge, Eike Roswag Klinge


L A K Á S

Építész: Andrea Klinge,

Eike Roswag Klinge

(Ziegert Roswag Seiler)

Fotó: Roswag Architekten

A Torfremise homlokzati metszete

1. 1,5 cm külsõ, fehér vályogvakolat

2. 6 cm könnyû fagyapotlemez

3. 24 cm szerkezeti fa/fagyapot

4. 4 cm könnyû fagyapotlemezen 4 cm belsõ

vályogvakolat felületfûtéssel

5. 26 cm vasbeton alaplemez (5 cm

szerelõrétegen)

6. Bitumenes lemez talajpára elleni szigetelés

7. 58 cm habüveg kavics

3.1.1 Száraz vályoglemez 20 mm

3.1.3 Cellulóz tartalmú vályoglemez 15 mm

3.2 Farost lemez 20 mm

3.3.11 Rétegelt farost lemez 30 mm

3.1.2 Száraz vályoglemez 18,5 mm

3.6.3 Gipszrost lemez 18 mm

3.5 Fenyõ rétegelt lemez 20 mm

3.6.1 Gipszrostlemez (öko) 12,5 mm

3.10.1 OSSB (szalma anyagú) 15 mm

3.7.3 Gipszkarton 12,5 mm

Falsíklemezek vízpára-abszorpciója (DIN 18947 szerint)

Idõ (h)

1

2

3

4

56

7

Víz

pár

a el

nye

lés

(g/m

2 )


Évente négyzetméterenként több, mint ötvenezer forint, vagyis egy öt-ven négyzetméteres tetõfelületû családi ház esetén nagyjából évi 2,5millió forint értékben érkezik „ingyen energia” a napból! A tetõfelület65 százalékát borító 15 százalékos hatásfokú napelemmel tehát évikétszázötvenezer forint értékû energiát nyerhetünk. A Magyar Környe-zettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) és az RICS közös szervezésébenzajló Green Talk alkalmával ezt is megtudhattuk a szakemberektõl,akik a napenergia-hasznosítás kérdéskörét járták körül.

Van-e létjogosultsága fotovoltaikus rendszerek telepítésének Ma-gyarországon? A világ és hazánk napenergia-hasznosításának jelenét,jövõjét, az ellentmondásokat, a valós tényeket és a legfrissebb innová-ciókról szóló információkat hozta el Gyöngyösi Zsolt (akkreditáltBREEAM International tanúsító és BREEAM In-Use auditor, a HuGBCelnökségi tagja) és Varga Pál (a Mégnap Egyesület elnöke).

Tudta, hogy Európát maga mögé utasítva 2015-ben Kína telepítettea világ PV-rendszereinek 48 százalékát, míg a legnagyobb, 63 GW ka-pacitással Kalifornia rendelkezik? A világ jelenlegi napelem-teljesítmé-

nye 178 GW, de ez a szám öt év múlva elérheti akár az 540 GW-ot is.E cél a hagyományos napelem-rendszerek mellett az idõközben megje-lenõ új megoldásokkal, például a tükrökkel és lencsékkel szerelt para-bolikus rendszerekkel is támogatható, amelyek – laboratóriumi körül-mények között mérve – akár 80 százalékos hatékonysággal is mûköd-hetnek, szemben a hagyományos megoldások 30 százalékos hatékony-ságával. Jelenleg azonban e rendszerek telepítése költséges és nagy te-rületigényû. Gyöngyösi Zsolt innovatív mintapéldának említette az an-dalúziai napelemparkot, amely harmincezer családot lát el elektromosárammal öt-hatszor hatékonyabb mûködés mellett, mint a hagyomá-nyos, tetõre telepített napelemek.

Z Ö L D O L D A L A K

Napelemhelyzet pro és kontra: ahogy a szakértõk látják

A Tesla Powerwall akkumulátora, kép: Tesla

A Crescend Dunes naperõmû, Tonopah, Nevada,

fotó: Matt Hintsa / flickr.com

A Gemasolar naperõmû Spanyolországban

fotó: Beyond Zero Emissions / flickr.com

A PS20 és PS10 napelemparkok Andalúziában, fotó: Koza1983 / Wikipedia


A napenergia ideális hasznosításának nemzetközi szinten aktuáliskérdésköre a tárolás megoldása, amelyre már nem kell sokat várni. A Tesla jóvoltából az úgynevezett Powerwall energiatároló már 2017-ben tömeggyártásba kerülhet, fogyasztói ára ötszáz dollárra várható. A tárolóból egy család esti és reggeli elektromos áramigényét, mintegy6,4 kWh-t lehet kinyerni. A jövõ pedig a teljes napi és szezonális ener-giatárolás felé mutat. Itthon a tárolás kisebb probléma, mert a villa-mosenergia-törvényünk (VET) 2009 óta stabilan, átvételi kötelezett-

séggel támogatja a napelemek telepítését a háztartási méretû kiserõ-mûvek esetén. Emellett megvan a hálózatra kapcsolás, valamint azéves szaldós elszámolás lehetõsége, ez pedig azt jelenti, hogy a nap-elem-telepítõk a hálózat formájában ingyen juthatnak hozzá egy kor-látlan kapacitású, száz százalékos hatásfokú „akkumulátorhoz”.

És mi a helyzet a megújuló energiák körében a nap erejével? Amegújulóenergia-technológiákkal elõállítható bruttó villamosenergia-termelésben a napenergia csupán két százalékot tesz ki, amely igencsekély a vezetõ szilárd biomassza 57 százalékos dominanciájához ké-pest. Pedig ideális esetben, amikor egy 1 kW-os napelemet délre tájol-nak, 35 fokos dõlésszöggel, körülbelül 1100 kWh áramtermelés érhetõel. Egy átlagos családi házra két-három kW-os napelemrendszer szük-séges, így évente két-három ezer kWh áram is megtermelhetõ. Szeren-csére a korábban említett kiszámítható szabályozási és támogatási kör-nyezet kedvez a napelemek telepítésének, így 2011 óta néhány ezerrõlközel egymillióra nõtt a napelemes rendszerek négyzetméterben mértfelülete.

A naperõmûvek területén két nagy jelentõs beruházás történt a kö-zelmúltban: a Mátrai Erõmû rekultivált területén hetvenkétezer nap-

elemet telepítettek 6,5 milliárd Ft beruházással, 16 MW kapacitással,illetve a pécsi naperõmû 10 MW kapacitását negyvenezer napelem se-gítségével érték el csaknem öt milliárd Ft-ért. E beruházások optimiz-musra adnak okot a napenergia-hasznosítás itthoni jövõjére nézve.

Friss hír, hogy Marokkó megépítette a világ legnagyobb naperõmû-vének elsõ fázisát, amelyet egy gombnyomással, ünnepélyes keretekközött egyenesen VI. Mohammed marokkói király indított el. Ez részeannak a koncepciónak, amely szerint az ország energiaszükségletének

közel felét megújuló forrásból fedezik majd 2020-ra, az Ouarzazatevárosa mellett épült Noor naperõmû teljes elkészülte után 580 MW-oskapacitásával évente 1,1 millió ember áramszükségletét állítja elõ.

A beruházás egy részét egyébként külföldi tõke fedezi: a német KfWbefektetési bank, az Európai Fejlesztési Bank és a Világbank is részétvállalt benne. A koncepció mögött pedig nagyívû elképzelés áll: amel-lett, hogy megépítésével az ország megbízható hazai energiaforrástszeretne biztosítani, az energia egy részét „exportálni” kívánják Euró-pába, illetve arab országokba is.

„Az ország tisztában volt azzal, hogy elektromosenergia-igénye évi 7százalékkal nõ, ugyanakkor 97 százalékban behozatalra szorul” – fej-tette ki az elindítás alkalmával Mafalda Duarte, a beruházásban szin-tén részt vevõ Climate Investment Funds (CIF) menedzsere. „Volt egyvíziójuk, hogyan helyezzék elõtérbe a megújuló energiákat, ennek ér-dekében bevezették a megfelelõ szabályozási reformokat, létrehozták aszükséges intézményeket, és összességében nagyon jól vették az aka-dályokat.”

Budai Henrietta, Ongrádi Melinda

Z Ö L D O L D A L A K

Rova

tsze

rkes

ztõ:

a M

agya

r Kör

nyez

ettu

dato

s Épí

tés E

gyes

ület

e /

ww

w.h

ugbc

.hu

A mátrai fotovolatikus erõmû, fotó: Mátrai Erõmû ZRt.


Liget Budapest pályázatok

lebonyolítói szemmel

A Liget Budapest tervpályázatai lassan lezárul-nak. Az utolsó elemei, a parkrehabilitációra ésa Néprajzi Múzeumra kiírt pályázat eredmény-hirdetése lapunk megjelenésének idejére várha-tó. A többfajta és több szakaszból álló pályáza-tokkal kapcsolatban érdemesnek találtuk a pá-lyázatokért felelõs Városliget Zrt. vezetõivel in-terjút készíteni. Jelinek Balázst, a múzeumépü-letek megvalósításáért felelõs projektigazgatótés Fikó Viktort, a Néprajzi Múzeumot érintõ be-ruházás projektvezetõjét kérdeztük meg a pá-lyázatokkal kapcsolatos lebonyolítói tapasztala-taikról.

Kezdjük kronológiai sorrendben: az elõször (2013-

ban) kiírt ötletpályázat a Múzeumi Negyed épülete-

inek elhelyezésére vonatkozott. Mennyire voltak

hasznosak ennek az eredményei a 2014-es nemzet-

közi tervpályázatok kiírásakor?

JB: A városligeti intézmények létrehozásá-ról meghozott döntés után már 2012-benmunkacsoportok jöttek létre, amelyek elsõ fel-adata a tervezési programok összeállítása, azépületek méreteinek meghatározása volt. Ahazai, magyar nyelvû ötletpályázatnál azadott méretû épületek elhelyezésére vártuk ajavaslatokat. Három elsõ díjas lett – ezekneka pályamûveknek az átfedõ elemeit, az egyesépületek tervezési területeit beépítettük a2014-es tervpályázatba. Egyedül a NéprajziMúzeum helyét nem fogadtuk el, mégpedigazért, hogy több fa maradjon védelem alatt.Az igazán nagy feladat a 2014-es kétfordulós nem-

zetközi tervpályázatok lebonyolítása volt. Néztetek

elõképeket, követendõ pályázati rendszereket?

JB: Szerettünk volna tényleg nemzetközitervpályázatot csinálni, ezért az UIA-t (Építé-szek Nemzetközi Szövetségét) már a legelejé-tõl bevontuk: részt vettek a kiírás véleménye-zésében, és a követelményrendszerüket beépí-tettük a kiírásba. Ehhez a magyar tervpályá-zati rendeletet is módosítani kellett, ami azÉpítész Kamara jóváhagyásával sikerült is. Aváltoztatások lehetõvé tették, hogy valóbantöbb külföldi iroda is részt vegyen a pályáza-tokon. A külföldi pályázatok közül a Helsinki

Városi Könyvtár pályázatát tekintettük köve-tendõ példának, ennek struktúráját tartottuka legjobbnak. (A Metszet magazin 2013/5számában részletesen foglalkoztunk a kiírás-sal – szerk.) Beszéltünk az ottani szervezõk-kel, és felhasználtuk a javaslataikat. Elsõsor-ban a leadandó munkarészeket próbáltukmeg optimalizálni.Mi volt a legnagyobb feladat a tervpályázatok lebo-

nyolítása közben?

JB: A rengeteg pályamû kezelése és az érté-kelés megszervezése. A pályamûvek össze-gyûjtésére és értékelésére csináltunk egyonline rendszert, amelyhez – természetesen amegfelelõ titkosítás mellett – bármelyik zsûri-tag hozzáférhetett. Bonyolult feladat volt aszakértõk koordinálása is. Közel húsz értéke-lési szempont alapján kellett véleményezniükaz összes pályázatot, és az ennek következmé-nyeképpen létrejött pontszámokat már elõze-tesen eljuttattunk a zsûritagokhoz. Fontosnaktartottuk, hogy az építészek tisztában legye-nek a múzeumi, kiállítási szempontokkal is azértékelés alatt. Ezután a zsûritagoknak elõze-tesen ki kellett választaniuk azokat a pályáza-tokat, amelyekkel foglalkozni akartak. Ígygyorsan, két nap alatt sikerült kiválasztani –szintén a már megismert értékelõ rendszerfelhasználásával – az épületenként hat máso-dik fordulóba jutó építészirodát.Miért döntöttetek a kétfordulós kiírás mellett? Mi-

ben adtak többet a második fordulóban készített

tervek?

JB: Azért volt alapvetõen kétfordulós, merta nemzetközi pályázatokat követtük. Még ke-vés tapasztalatai rendelkeztünk, és biztosraakartunk menni. Nem voltunk ezzel a rend-szerrel maradéktalanul elégedettek, ezért isváltoztattunk rajta a késõbbiekben. Jó példaerre, hogy a korábban sikertelen Új NemzetiGaléria pályázatnál másfél hónap alatt két el-sõ díjat is ki tudtunk osztani a meghívásosformánál. A tervpályázatoknál az építészetialapkoncepciót választjuk ki, ehhez elegendõ-nek ítéltük meg a késõbbiekben az egy fordu-lót és a rövidebb koncepcióalkotást biztosítómeghívásos pályázatokat.Ezért döntöttek a késõbbiekben – az Új Nemzeti Ga-

léria és a Néprajzi Múzeum esetében – a meghívá-

sos, elõminõsítéses pályázat mellett?

JB: Minden esetben elõször nyílt volt a pá-lyáztatás. Ha ez nem hozott megfelelõ ered-ményt, akkor írtunk ki meghívásos pályázatot,amelyet hatékonyabbnak és célravezetõbbnektartok, ugyanakkor elismerem, hogy ez kevés-bé demokratikus, kevesebb esélyt ad a fiatalépítészeknek. Azonban az ilyen bonyolultságúépületeknél mégis biztosabbnak, eredménye-sebbnek ítélem meg ezt a rendszert.Hogyan, milyen kritériumok alapján választottátok

ki a meghívott irodákat?

FV: Voltak olyan meghívottak, akik a ko-rábbi, nyílt pályázatokon is részt vettek, innenkerültek a látókörünkbe. Másokat a hírnevük,korábbi munkáik alapján választottunk ki.Hogyan történtek a sztárirodák megkeresése?

FV: Összeállítottunk egy rövid, egyoldalasismertetõt a pályázatokról, és az irodák pub-likus elérhetõségi lehetõségeit felhasználva,felkerestük az irodákat. Ez a rendszer jól mû-ködött, csupán egy iroda volt, amelyik végülnem vállalta a tervezési feladatot. A tájékoz-tató keretén belül ismertettük velük a Ma-gyarországon általánosnak mondható tervezé-si díjakat és a kamarai díjszabást a késõbbifélreértések elkerülése érdekében. A külföldisztárirodáknak nem volt semmilyen extra ké-résük vagy módosítási javaslatuk, elfogadtáka kiírást. Láttatok-e különbséget a magyar és a külföldi sztár

építészirodák pályamunkái között?

JB: Szerencsére azt kell mondanunk, hogya pályamûveknél nem volt különbség. A ma-gyar irodák munkái teljes mértékben verseny-képesek voltak. Az egyik legnagyobb ered-ménynek azt látom, hogy a pályázatok arrasarkalltak magyar irodákat, hogy együttmû-ködjenek a külföldiekkel: a Földes és TársaiÉpítésziroda például összeállt Davis Brodyval.Ha jól tudom, a kapcsolat azóta is megma-radt, és további munkakapcsolatot eredmé-nyezett. Milyen tanácsokat tudnátok adni a pályázóknak,

mire figyeljenek oda?

FV: A pályamûveknél úgy vettük észre,hogy az elsõ benyomásnál fontosabb, hogy

Tervpályázatok


T E R V P Á L Y Á Z A T O K

funkcionálisan mûködjön a ház. Emellett a re-alisztikus látványterveknek, a grafikai nyelve-zetnek és az infógrafikáknak is megnyerõnekkell lenniük. Fontos a metszet is, ahol az épü-let tériségét, mûködését lehet bemutatni. Azértékelési szempontoknál minden pályázatnálvan egy-egy kritikus pont, amikre a pályamû-veknek reagálniuk kell. Ilyen volt a Ligetnél afák védelme, ami meghatározó értékelésiszempont volt.Melyik pályázati formát (ötlet, nyílt, meghívásos,

elõminõsítéses) tartjátok a legsikeresebbnek?

FV: Ötletpályázatot akkor érdemes kiírni,ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyenépületet akarunk, és még nem tudjuk a pon-tos tervezési programot. Ez a folyamat inkábbegy útkeresésnek tekinthetõ. Meghívásos pá-lyázatot teljesen kiérlelt tervezési feladat ese-tén érdemes használni. Ebben az esetben na-

gyobb eséllyel azt kapod, amit elõzetesen el-vártál.

JB: Ha magánberuházásként tekintek a fel-adatra, a legjobbnak a meghívásos pályázato-kat tartom. Így sokkal inkább egy célirányos afolyamat, és a minõségbiztosítás is adott.Ugyanakkor, mivel a Liget Budapest egy köz-pénzen megvalósuló beruházás, mindenkép-pen helyes volt elõször nyílt tervpályázatot ki-írni. Megvolt tehát bárkinek a lehetõsége,hogy részt vegyen a tervezésben. Ha a nyíltpályázat nem hoz megfelelõ eredményt, akkorazonban meghívásos pályázati formát javas-lok én is. A pályázatoknál mik voltak a legfontosabb tapasz-

talatok, mi kell egy eredményes tervpályázat lebo-

nyolításához?

JB: A tervezési program nagyon fontos: el-engedhetetlen ahhoz, hogy megfelelõ válaszo-

kat kapjunk a kérdéseinkre. Az egész koncep-ciót befolyásolja az épület mûködése és a he-lyiséglista is. Aki ennek hiányában ír ki pályá-zatot, az véleményem szerint hibásan cselek-szik. Fontos jól eltalálni a beadandó anyagokmélységét is, reális követelményeket kell tá-masztani a pályázókkal szemben. Harmadik-ként a kommunikációt kell megemlítenem.Legalább egy-másfél hónap szükséges ahhoz,hogy eljuttassuk a pályázati kiírást azokhoz,akiknek szól, azaz valóban nemzetközi szin-ten és nagy érdeklõdés mellett bonyolódjon apályáztatás. Úgy gondolom, e szempontoknakkövetkezetesen és sikeresen tudtunk megfelel-ni.

Burián Gergõ

2

4

3

1. Sølund gyógyközpont újratervezése,

Koppenhága – C.F. Møller Architects és

Tredje Natur, elsõ díjas pályamû

2. Otthon autista gyerekeknek, Koppenhága

– CREO és JAJA, elsõ díjas pályamû

3. Új Aarhus Építészeti Iskola – Erik Giudice

Architects, megosztott elsõ díjas pályamû

4. Új Viking Múzeum, Bygdoy, Oslo – AART,

elsõ díjas pályamû

Amikre érdemes figyelni

közeledõ határidõvel leadható

pályázatok:

Dublin Kortárs Gyaloghíd

beadási határidõ: 2016. 06. 21.

Cannabis Bank


Tata városi piac tervpályázat


Múzeumkert ötletpályázat


Hotel Sóstó SPA & Resort

négycsillagos szálloda tervpályázat


Burián Gergõ

1

Rova

tsze

rkes

ztõ:

Bur

ián

Gerg

õ

Képenként – válogatás a közelmúlt pályázati terveibõl:

Alejandro Aravenának, a Velencei Biennálé chilei származású fõkurá-torának nagy szerep jutott abban, hogy idén mind a Giardini, mind azArsenale a szokottnál kiegyensúlyozottabb összképet mutatott. A té-maválasztás is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiállítók igyekeztekfeldolgozható információmennyiséget közvetítve, közérthetõen kom-munikálni az építészetrõl. A kurátorok többsége felismerte, hogy a szo-ciális építészet tárgya nem összeegyeztethetõ az elõadók és befogadókmegkülönböztetésén alapuló, hierarchikusan szervezett téri algoritmu-sokkal. Az alkotói kinyilatkoztatások helyett idén a közösségi együtt-mûködésé és a civil kezdeményezéseké a terep.

A velencei Castello eseménytelen, posztindusztriális negyede a bien-nálék történetében talán elõször jutott kiemelt szerephez a témavá-lasztás révén, nemcsak befogadóként, hanem a kurátori kezdeménye-zést interpretáló közegként is. Az új értelmet nyert környezetben aszociális építészet fõ csapásirányát azok a tervezõk tudták képviselnihitelesen, akiknek a szükség, a külvárosi szlöm, a katasztrófák katarti-kus és a bevándorlás ideiglenes tájképei mindennapos munkakörnye-zetük. Ilyenek voltak a Szudánnal, Dél-Afrikával, Brazíliával és Viet-námmal foglalkozó tárlatok, az Arsenale területén Chile, Thaiföld ésSzingapúr pavilonja, valamint a különdíjat is elnyerõ perui Amazonasifrontunk (Our Amazon Frontline) címû kiállítás.

A tektonikus installációk közül ebbe a körbe tartozott a legígérete-sebb fiatal építésznek kijáró Ezüst Oroszlán díjat elnyerõ KunléAdeyemi vízi iskolája, melyet a nigériai Lagosba, az afrikai kontinenslegnépesebb városába, egy Makoko nevû nyomornegyedébe tervezett.Itt említendõ még a chilei Grupotalca csoport bontott gerendákból épí-tett hegyi kunyhója, a Norman Foster Alapítvány által kivitelezett sza-badtéri téglaboltozat és a technológiai korszak háztartási termékeivelbélelt mongóliai jurták is, amelyet a Rural Urban Framework mutatott

be. Aravena helyben talált gipszkarton lemezekbõl és alumínium váz-elemekbõl komponált installációjának iránymutatását a Mumbaibandolgozó lengyel építész, Hugon Kowalski papír- üveg- és mûanyag hul-ladékokból épített pavilonja feszítette a végletekig.

Kína a kommunista tömegtermelést megelõzõ kézmûvesség elbeszé-lését választotta fõ témájának. Az elfeledett építõhagyomány szerkeze-ti csomópontjai megkerülhetetlen kontrasztot képeztek a velencei ki-kötõ ipari roncsaival, a gyûjtemény koncepciója pedig azokkal a kény-szerurbanizációs folyamatokkal, amelyek napjaink Kínájában a vidékradikális elnéptelenedéséhez vezetnek. Talán nem véletlen, hogy a Je-lentés a frontról (Reporting from the Front) címû fõkurátori pavilonlegjobb kiállításáért járó Arany Oroszlán díjat egy kis paraguayi épí-tésziroda, a Gabinete de Arquitectura érdemelte ki. A parabolikustéglarácsboltozatot tervezõ Solano és Solanito Benítezt, valamintGloria Cabralt a szükséget szenvedõ közösségek érdekében vállaltmunkájukért, „az egyszerû anyaghasználatban, õszinte szerkezeti meg-oldásokban és a helyi képzetlen munkaerõben rejlõ lehetõségek kiak-názásáért” jutalmazták a bírálók.

A fõkurátori pavilonban berendezett szubtrópusi helyszínek, vala-mint a taktilis ingerek és illatok kavalkádja sûrû ködfelhõt teremtett,melyben a közérthetõ technológia idõn kívüli dimenziója parázslott.Az alulszabályozott és spontán városi térszervezõdésekben épp úgy fel-fedezhettük az architektúrát, mint a talált helyek és használaton kívülitermelõeszközök újrahasznosításában. A paravánokat és tervlapokatelborította a többnyire szegényes jelmagyarázattal ellátott diagramokerdeje, melyek az építészetre közvetlenül ható, világméretû társadalmifolyamatokkal foglalkoztak. Ehhez csatlakozott a biennálé Egy urbánuskorszak konfliktusai (Conflicts of an Urban Age) címû kísérõ kiállítása,amely a városi burjánzás globális jelenségét statisztikai adatok megkö-zelítésében pontosította.

A biennáléra merõben mást fényt vetettek a fejlett országok kiállítá-sai. A tömeges bevándorlásokig az európai székhelyû építészek, mint afinn Jenni Reuter vagy a német származású Anna Heringer jórészt aharmadik világ országaiban tevékenykedtek, míg mások, mint MartinRauch vagy Stefan és Bernhard Marte inkább a helyi építõközösségekújjászervezését vállalták Közép-Európában. E tervezõk a japán ShigeruBannal és Kengo Kumával együtt már évtizedek óta jelen vannak anélkülözés és a katasztrófák helyszínén, így méltán szerepeltek a 15.biennálé hatvanhárom országa és nyolcvannyolc meghívott kiállítójaközött.

Más építészek a téma metaforikus feldolgozását vagy az ellenállásútját választották – mindkettõre akadt bõséges példa. A nemzeti pavi-lonok közül Svájc Christian Kerez üreges könnyûbeton felhõjével mu-tatta be az „esetleges tér” extatikus szabadságát, míg a különdíjas ja-pán kiállítás a hálózat mûvészetébe (en: art of nexus) adott betekin-tést kicsinyített interaktív terek formájában. Bár az utóbbi konkrét épí-

A K T U Á L I S


Jelentés a frontról – a 15. Velencei Biennálé

1

tészeti megoldásokban fejezte ki magát, mindkét megközelítés célja azélettér demokratizálásának szemléltetése volt. Kerez neve a fõkurátoricsarnok tárlatai között is elõkerült egy brazil favelákról készült, elem-zõ szemléletû tanulmányterv-sorozatban.

Idén még a legnagyobb európai mesterek is szerényebb apparátussaljelentek meg: Renzo Piano szabadkézi rajzokkal kísérve adta közszem-lére kísérleti oktatási intézményeinek terveit, Greg Lynn farmerben éspólóban tartott kiselõadást a Detroit elhagyott iparvárosába tervezettutópisztikus tudásközpont makettje elõtt. A tömeges lakásépítés és azéletkörülmények technológia általi megváltásának késõmodernista ide-áit egyedül a Rogers Stirk Harbour + Partners vállalat kontingenseképviselte.

A világpolitikai eseményekkel karöltve haladó kiállítások közé tarto-zott a háborús frontról jelentõ ukrán és a biennálék történetében újtagként debütáló jemeni pavilon. A nyugat-európai közösségbõl Hol-landia és Németország vállalt hasonló szerepkört, elõbbi az ENSZ bé-kefenntartó katonai táborainak infrastruktúráját, míg az utóbbi a me-nekültek befogadására alkalmas település társadalmi-gazdasági sza-bályrendszerét körvonalazta. Míg a bolygó két szuperhatalmi pólusa,az Egyesült Államok és Oroszország csak belügyeivel – a detroiti rozs-daövezet és a szovjetérás moszkvai VDNH park rehabilitációjával –foglalkozott, a kisebb európai nemzetek érzékenyen viszonyultak atöbbeket érintõ problémákhoz. A belgák a talált szerkezetek és téri szi-tuációk szépségét tárták fel, míg a franciák kevésbé költõi, voltakép-pen jellegtelen külvárosi tájakat és városi szituációkat vizsgáltak. A2016-os évad fõdíját a Befejezetlen (Unfinished) címû kiállítás spanyolkurátorai nyerték el az egész biennálénak üzenve: van építészet a mo-

dern gazdasági berendezkedés megtorpanni és meghiúsulni látszó utó-piáin túl.

Személyesség, ideiglenesség és közösség. E három kulcsszó jelle-mezhetné a 15. építészeti biennálé magyar kiállítását is. Fajcsák Dénesés Fábián Gábor, a magyar pavilon kurátorai úgy döntöttek, a 2015-ösmûvészeti tárlat után csak minimális mértékû átalakításokat végeznek,meghagyva például a tavalyi festést is. Az aektivátorok – Helyi aktívépítészet címû projekt így hitelesen képes szólni az összefogáson alapu-ló építészet erejérõl, egy pusztuló egri épület közösségi megújításátbemutatva. Az egri Arkt építészcsoport a helyi vezetés bevonásávalolyan épületet keresett, amirõl az önkormányzatot is beleértve már le-mondott a város. Így esett a választás a Gárdonyi-kertben, a GárdonyiEmlékmúzeum mellett hét-nyolc éve romosan álló régi GAMESZ épü-let megújítására. A nulla forintból, önkéntes alapon renovált, majd bir-tokba vett házat azóta is közösségi összefogással üzemeltetik, Ellátónéven. Az emeleten az Arkt tervezõirodáját rendezték be.

Ezt a munkát mutatja be az eredeti üzenethez hûen a magyar pavi-lon idei kiállítása: a Gárdonyi-kert hangulatát az épület belsõ udvará-ban megidézõ udvar körül két négy méter átmérõjû asztal „aktiválja”az érdeklõdõket. Egyiknél fõiskolások által készített videókat mutatnakbe, a másik asztalnál pedig virtuálisan bejárható az Ellátó. A csoportemblémája, a sárga zsalutáblákból összeszerelt egri kerekasztal az or-

szághatárokat áthidaló együttmûködést, a kölcsönös mûhelymunkátelõvételezi. Az egyszerû koncepció mentén kialakított magyar tárlatmegnyitása nem számított kiemelkedõ eseménynek a nemzetközi szín-téren, de azon kevés kiállításokhoz tartozik, amelyek tevékeny alkotóiközegként határozták meg magukat, és azzá is váltak a kapunyitás pil-lanatában.

Katona Vilmos PhD

Pavilonok:

1. Magyarország (fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum Adattára),

2. Brazília, 3. Arsenale elõcsarnok, 4. Peru, 5. Szingapúr (fotók: Katona Vilmos)

A K T U Á L I S


2 3

4

5

Hivatali épületek esetében már a 2018 után elkészülõ házakat is a közelnulla energiaigényre kell tervezni, azaz akár már most a tervezõasztalonlehetnek olyan épületek, amikre az új szabályok vonatkoznak. De másépületek esetében – ha 2020 után készülnek csak el –, akár már most isszükséges lehet az új elvárás szerint közel nulla energiaigényre (KNE)tervezni. Az idei Öko-logikus Építészet konferencián az derült ki, nem-csak az építõanyagok, technológiák állnak már rendelkezésre, de a ter-vezési feladat sem olyan nehéz, mint amilyennek elsõre tûnhet. PerényiLászló és Póth Bálint, a PTE-MIK Épületszerkezettani Tanszék oktatóiugyanis kiszámolták, mennyivel jelent szigorúbb szabályozást a közelnulla követelmény, mint a költségoptimalizált energetikai szint (amelyetmár ma is gyakran használni kell), ha az épületet várhatóan 2017 utánveszik használatba. Úgy találták, a költségoptimalizált szinten általábanaz U-értékek a kritikusak, míg a közel nulla esetében inkább az összesí-tett energetikai jellemzõ a szûk keresztmetszet – átlagos épületek eseté-ben. Az összesített jellemzõ lakások esetén 100 kWh/m2a, azaz a pasz-szívházak 15-ös értékétõl ez azért érezhetõen távol esik, annyira nincsközel a nullához. Számításaik szerint, ha a kötelezõen alkalmazandó U-értékeket betartjuk (ami külsõ falakra 0,24; tetõkre 0,17; fa- és PVC ab-lakokra 1,15 W/m2K), elegendõ lehet a kompakt épülettömeg alkalma-

Hogyan a legoptimálisabb aközel nulla energiaigényretervezni?

zása (például kétszintes családi ház a földszintes helyett) vagy akár arészletesebb számítási mód is. Szintén nem okoz gondot a 25 százalékmegújuló energetikai részarány biztosítása, mivel ebbe a passzív szolárisnyereség is beleszámítható, az pedig déli tájolás esetén önmagában isbõven elég.

1

2


A konferencia hozzászólói azonnal kínálni tudták a gyakorlati megol-dásokat is. Nem számítanak már különleges cikknek a 0,15 U-értékû fa-lazatok, amilyeneket már a Leier és Ytong falazatok között találhatunk.Gyakran persze réteges falazatokat használunk ilyen követelmények ese-tén. A Knauf Insulation és a Baumit elõadója egyaránt hangsúlyozta apont-perem módszerû kivitelezés fontosságát a teljes hõszigetelõ rend-szereknél. Az ablakok esetében ügyelni kell a méretre és az üveg távtar-tó meleg peremes megoldására (amit például a Rehau ajánl). Új jelen-ség, hogy egy házon belül is szükség lehet kétféle üvegezésre: a déli

homlokzatra megéri kétrétegû, de jobb naptényezõjû üvegezést válasz-tani, míg a többi égtáj felé jobb lehet a háromrétegû üvegezés. Tetõte-rek hõszigetelésénél szarufák között és alatt – a termék lambdájától füg-gõen – 30-40 centiméter Ursa kõzetgyapotra van szükség, míg az XPS-bakos megoldásnál 25 cm is elég lehet. A szarufák feletti poliuretán hõ-szigetelések (például Bramac Therm) már 15 centiméteres vastagságbanis megfelelnek. Ha a csomópontokat megoldva és pontos hõtechnikaiszámítások segítségével (ebben hasznosak a cégek hõhídkatalógusai!)jól körbehõszigeteltük a házat, valamint a filtrációs veszteséget is sike-

3

rült csökkentenünk, akkor már csak a friss levegõ biztosítását kell meg-oldanunk a bent élõk számára. A Helios és a Zehnder szakembere is ahõvisszanyerõ szellõzést ajánlotta erre mint komfortos és hosszabb tá-von meg is térülõ beruházást. Ezek után már csak a nyári napvédelemrekell koncentrálni – például a Hella ÁNR esztétikus és automatizálhatóárnyékolóival – és készen is áll a közel nulla energiaigényû ház. Perszea kivitelezésben még mindig vannak buktatók, nagy gondosságra van te-hát szükség. Jó megoldás lehet a Wolf készház, ahol a csomóponttól akulcsrakész befejezésig osztrák minõség garantált.

A fõ témán kívül sok szó esett a CEU új budapesti épületegyüttesérõl.Barta Zsombor nem csak építészeti szempontból mutatta be az elsõ tel-jes egészében BREEAM-minõsített felsõoktatási campust, hanem a fenn-tarthatóságot, a különleges szellõzési, bevilágítási, tetõzöldítési megol-dásokat is ismertette.

A konferencia nemzetközi kitekintést is adott. Amerikai és osztrákelõadók elõre felvett és szinkronizált elõadásaiból megtudhattuk egye-bek között, hogy az Autodesk pár éven belül a bevételei 75 százalékátmegújuló technológiák szoftvereibõl tervezi, vagy hogy Bécsben a városilakásprojekteknél elvárás a természetes hûtés, és a tervpályázatoknálfontos szempont a fenntarthatóság. A város hosszabb távon gáz helyettmegújuló forrásokra állítaná át a távfûtését, így hõszivattyúval a Duná-ból, geotermikus forrásokból és a schwechati finomítóból nyerhetnekmajd energiát. A meglévõ épületek nagy szakértelmet és igen gondos ki-vitelezést igénylõ energiatudatos felújítása viszont nem kis gond mégBécs számára sem.

Csanády Pál

1 Országszerte sok százan voltak kíváncsiak a konferenciára

2 Az elõadásszünetekben alkalmazástechnikai konzultációra is mód nyílt

3 A budapesti CEU épülete – BREEAM minõsítés a felsõoktatásban!

4 Ausztria legnagyobb pluszenergiás épülete a bécsi Mûszaki Egyetemen

4

K Ö N Y V


A j ö v õ é p í t é s z e t e –

1 0 0 k ü l ö n l e g e s é p ü l e t

A HVG könyvek 2015-ös, praktikus és szenzá-ciós zsebkönyvét Marc Kushner jegyzi. A szer-zõ gyakorló építész, aki ideje egy részébenépületeket tervez a HWKN-nél, másodsorbanaz általa is alapított építészeti cégben dolgo-zik, harmadsorban honlapját, azArchitizer.com-ot szerkeszti, ahol a világ leg-különbözõbb építészeti alkotásait gyûjti össze.A külsõ borítón olvasható szavai szerint: „Akommunikációs forradalom közepette az épí-tészek valós idõben ismerhetik meg a vélemé-nyünket, ami lehetõvé teszi (és néha kénysze-ríti is õket), hogy olyan új ötletekkel és meg-oldásokkal álljanak elõ, amelyek választ ad-nak korunk legégetõbb társadalmi és környe-zeti kérdéseire.” A mû a TED Books 4. kötete,amelynek mottója: „Itt az ideje, hogy maga-

sabb elvárásokat támasszunk az épületeinkkelszemben.” A TED nonprofit szervezet, amely-nek küldetése, hogy teret adjon a gondolatok-nak, jellemzõen rövid (legfeljebb 18 perces),hatásos elõadások formájában. A TED 1984-ben indult. A TED könyvek az elõadások foly-tatói, ma már több mint száz nyelven. A124×176 mm méretû, 190 oldalas, papírköté-sû könyvecske a bekonferált száz épületet ti-zenegy fejezetbe rendezi. Példák a fejezetcí-mek közül (a zárójelben álló a szám a fejezet-be sorolt témák számát jelöli): A világ végén(10), Régibõl újat (13), Egészségünkre! (8)Efemer (5), Formabontók (21), Ugrás a jövõbe(13). A tartalom 15×15 mm-es kis képkoc-kákból vagy dupla méretû téglalapképecskék-bõl áll. Az ismertetõk terjedelme egy oldalvagy egy nyitásnyi: két oldal, egy, ritkán két

képpel, néhány sorral. Minden épületbemuta-tás kérdéssel kezdõdik, például: Van-e a tég-lának gyógyító ereje? Hogyan segítheti az is-kola az autizmussal élõ gyerekeket? Hogyancsábíthat a föld alá egy metróállomás? A kö-tetben az egyetlen magyar példa az M4 met-róvonal Fõvám téri és Szent Gellért téri állo-

mása. A százból valóban majdnem mind isme-retlen, izgalmas épület, alig néhány ismertobjektum. Ezek: Hejdar Alijev központ, Baku,Azerbajdzsán, Zaha Hadid Architects. (ZahaHadid (*1950, Bagdad) brit sztárépítész2016. március 31-én elhunyt. Az egyetlen nõiépítész, aki Pritzker-díjat kapott és a RIBAStirling-díjának is birtokosa volt.) A KínaiKözponti Televízió székháza, Peking, OMA;Bibliotheca Alexandrina, Alexandria,Snøhetta. A mû egyetlen hiányossága, hogynem tünteti fel az építési idõpontokat. A szö-vegben mindössze két apró hibát találtam. Akötet a fotósok jegyzékével, név- és tárgymu-tatóval, köszönetnyilvánítással és a szerzõ be-mutatásával zárul. Végül a TED könyvekrõlkapunk rövid ismertetést.

Timon Kálmán

1. Határátkelõhely, Sarpi, Grúzia, J. Mayer H. Architects

2. O-14 torony, Dubaj, Egyesült Arab Emírségek, Reiser-

Umemoto

3. Kartonkatedrális, Christchurch, Új-Zéland, Shigeru Ban

4. Wendy: 2012 MoMA/PS1, a Fiatal Építészek Program gyõztese,

Queens, New York, USA, Hollwich Kushner (HWKN)

5. Women's Opportunity Center, Kayonza, Sharon Davis Design

3

2

4

5

1


A b s t r a c t s

I N E N G L I S H

TROMPE-L'OEIL 18

RESIDENTIAL BUILDING,BUDAPEST,HUNGARY BY JENA KAJDÓCSI

In contrast to the majority of apartment buildings in Budapest this projectfeatures a street side courtyard allowing light to penetrate deeper into thebuilding. Playful use of openings, corridor spaces and balconies breakingup the fluid form. Towards the garden side of the building a differentgeometry, use of space and materials can be found, employing sharpedges and regulated use of glazed walls.

THE CHAMELEON, BIODIVERSITY AND A CRAZY ARCHITECT 26

RESIDENTIAL BUILDING, PARIS, FRANCE BY ÉDOUARD FRANÇOIS

Rising above a Paris suburb this strange green building, which will soonbe covered in vegetation, is the latest exploration into the hypothesis ofbiodiversity as a constructed form. An example of when an architect worksalongside landscape architects to create a vertical garden attached to themain building core a network of balconies and stainless steel nets. Theresult being a false rock upon which people are densely packed in directcontact with native varieties of planting.

CONTROVERSY OF LEVERAGE TO FORGOTTEN SPACES 30

CANAL SIDE HOUSING, LONDON, ENGLAND

BY MICHAIL RICHES, KARAKUSEVIC CARSEN and DUGGAN MORRIS

Due to changes in population density London, as with many cities, is facedwith the question of housing its residents. The canal system originallyintended as an arterial network for narrow boats and associated industriesno longer plays a role in the economical sphere. These areas are nowregarded for their quietness, being relaxing and to some extent outsidethe urban realm. Three architectural practices won the contract to develophomes at such a location preserving a few elements of the past whilstimporting new "urban homes" which attempt to deal with high densityhousing issues and a sense of history/community.

MINIMUM IN NORWAY 34

GARDEN HOUSE, HAUGESUND, NORWAY

BY SAUNDERS, BÉRES and SIEMASZKIEWICZ

How could one place the most exiting and functional design into a spaceof 15 square metres? The result being to build a sculptural courtyardaround two existing plum trees where the home's form assists in provid-ing for champagne breakfasts, enjoyable afternoons and calm eveningmoods. Simplicity being the key.

POST INTERNET ARCHITECTURE 38

FAMILY HOME, ÜRÖM, HUNGARY BY RELOAD ARCHITECTS

"To see and be seen" are the ideas about which this asymmetrical home isbased, considering a world in its post internet status, as a case model fordevelopment. Discussion between the architects and critics try to imaginea world beyond current internet based interpretations of a digital imagi-nation and photographic record. The reality being that this home isrestricted by "stupid" zoning laws as are most developments.

FACING LAKE BALATON 42

HOLIDAY APARTMENTS, BALATONFÜRED, HUNGARY BY JÁNOS RIPSZÁM

One of the most challenging types of contemporary developmentinvolves the commercially lead idea of mass accommodation where vol-ume and technical parameters are measured in terms of market pressure.Balatonfüred has recently seen an improvement in its perceived and actu-al levels of luxury leading to hotels needing to provide better facilities andviews of the lake. This development has addressed these needs by creat-ing balconies on the elevations orientated towards the lake in contrast toan inner courtyard which serves purely as a service and circulation space.

FAMILY HOMES – RECOMMENDED PLANS 46

BY TAMÁS PERÉNYI

Hungary currently has a program known as the National ArchitecturePolicy which intends to improve the quality of the built environment,housing included, requiring research in to typical house plans. Due topolitical and social developments similar exercises have been undertakenover the past hundred years to do the same. In this article previous exam-ples are examined in the hope that conceptual thinking for new "typicalplans" might cover issues of social need, urban fabric, zoning laws andtechnical advances.

THINK GLOBAL, BUILD SOCIAL! 50

DISCUSSION WITH MICHAEL MÜLLER-VERWEYEN

DIRECTOR OF BUDAPEST'S GOETHE INSTITUTE

The Think Global, Build Social! exhibition is a touring showcase for howarchitects might get involved in socially orientated projects originatingfrom a partnership between the German Architecture Museum inFrankfurt and the Architecture Centre in Vienna. It showcases projectsfrom around the globe where architects have been actively involved inproviding designed solutions for worthy causes, that are socially relevantworking with site specific materials and human resources.

COMFORTABLE AND CLIMATE NEUTRALISING ECO HOMES 54

NEW APARTMENTS, KLEINER WANNSEE BERLIN, GERMANY

BY ANDREA and EIKE ROSWAG KLINGE

The recent tendency to reduce energy costs in housing has lead to anincrease in the use of thermal insulation, this in turn has resulted in sealedbuildings that generate damp atmospheres, requiring some form ofmechanical ventilation. Here is a development which has reverted to tradi-tional construction methods in order to achieve comfort without the needfor complex mechanical solutions or sealing the building's envelope withvapour barriers (foils and textiles). The language of this building is modernalthough the architect suggests that future projects might be of a moreartistic nature as design moves away from consumerism.


T E R V E Z Õ K , S Z E R Z Õ K

Csizmadi Péter

Építész DLA, 2004-ben végzett a PTE Pollack Mihály Mûszaki Karán okl.

építészként, 2007–2011 között ugyanitt vett részt doktorandusz-kép-

zésen. 2004-ben a Bachman & Bachmann irodában, majd a Váncza

Mûveknél, 2005–2008 között a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziro-

dában, majd 2009–2010 között a Tiba Építész Stúdióban tervez. 2011-

ben Junior Príma díjas. 2009-ben alapítja két évfolyamtársával a Reload

Építészstúdiót.

François, Édouard

Az Ecole Nationale des Beaux-Arts, Paris és az Ecole Nationale des Ponts

et Chaussées intézetekben tanult, 1986 óta dolgozik tervezõ építész-

ként. 1998-ban alapította építészeti és várostervezési irodáját. 2000-

ben lett ismert a Monpellier-ben épült „Növekvõ épülete” révén, amit a

párizsi Virágtorony követett, amit teljes felületén óriási cserepekben

növõ bambusz fed. Számos egyetemen oktatott, mint az Architectural

Association, London, a Ecole Spéciale d'Architecture, Paris és a Design

Academy, Eindhoven. 2011-ben az Év Alkotója Franciaországban, 2012-

ben Chevalier des Arts et des Lettres kitüntetést kapott.

Hideg Norbert Péter

2006-ban szerzett építész diplomát a PTE Pollack Mihály Mûszaki Karán.

2007-tõl a Ripszám és Társa Bt. munkatársa, majd 2010–11-ben Tab Vá-

ros Önkormányzata beruházási és mûszaki ügyintézõje, 2014-tõl ismét

a Ripszám és Társa Bt. munkatársa.

Kajdócsi Jenõ

1982-ben diplomázott a MBE építészkarán. 1985-ig a Lakótervben, Virág

Csabánál tervez, majd 1996-ig Vonnák János Team 82 irodájában dol-

gozik építészként. Az OTP Ingatlan Stúdiónál tervezö, majd 1998-ben

saját irodát alapít. A BME Lakóépülettervezési tanszékén külsõ konzu-

lens 1985–88, 2011–12 között. Számos Év Lakóháza díjat és más díjakat

nyert.

Klinge, Andrea

Okl. építészmérnök, energetikai és fenntarthatósági mérnök. Berlinben és

Londonban folytatott fenntartható építészeti tanulmányokat. 2013 óta

vezetõ a Rowsag Architektennél Berlinben és a H-House Projektben,

mely a föld (vályog) anyagú falazatokat és a javított belsõ klímaminõsé-

get vizsgálja.

Burián Gergõ

2008-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki karán. Tanul-

mányai során féléváthallgatáson vett részt a Miami Univer-

sity-n (Oxford, Ohio, Usa) és a Norwegian University of Science

and Technology-n (Trondheim, Norvégia). 2008 óta a Mérték

Építészeti Stúdió, Paulinyi-Reith mûterem munkatársa, ahol

több sikeres tervpályázat projektvezetõje, majd 2013 óta mû-

teremvezetõ. 2010 óta Breeam Nemetközi minõsítõ. 2013-ban

mérnök-közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Corvinus

Egyetemen. 2014 óta a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem Épí-

tõmûvészet DLA képzés résztvevõje.

Katona Vilmos

Építész, szakíró, a Metszet fõszerkesztõ-helyettese. 2008-ban

szerzett diplomát a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészet-

történeti és Mûemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás,

számos külföldi és hazai tudományos szereplés (London AAA,

Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta

2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építé-

szet. Négy évig a Mûegyetem és a soproni Alkalmazott Mûvé-

szeti Intézet párhuzamos óraadója.

Mikó László

1979-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán diplomadíjjal,

1986-ban a MÉSZ Mesteriskola VIII. ciklusán. 1993-ig a

Középülettervezõ Vállalat, majd a Szántó & Mikó Építészek Ter-

vezõirodája tervezõje, 1988 és 1991 között a Papp Architects

P. C., illetve az ASI. Inc. (USA) építésze. A MÉSZ elnökségi tagja,

2010-ben kapott Ybl-díjat, 2008-ban Pro Architectura-díjat. A

BME Építészmérnöki Kar Ipari és Mezõgazdasági Épületterve-

zési Tanszék külsõ oktatója.

Ongrádi Melinda

Okleveles építészmérnök, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudo-

mányi Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Szak-

újságíró, fordító, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

(HuGBC) tagja. 2009-tõl a HG.hu internetes építészeti és

dizájnmagazin szerkesztõ-újságírója, majd a Város rovat veze-

tõje lett. Kutatja az innováció, kreativitás, építészet és dizájn

határterületeit, és elkötelezetten támogatja a fenntartható és

jövõtudatos irányzatokat.

Perényi Tamás

Ybl- és Pro Architectura díjas építész DLA. 1984-ben diplomázott

az építészkaron, 1985-ben a BME Mérnöktovábbképzõn. 1984

és 1989 között a VÁTI Településtervezõ Iroda építész

munkatársa. Azóta a BME Lakóépülettervezési Tanszéken

oktat, 2004 óta tanszékvezetõ, egyetemi docens. 2002–2005

között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2008-ban Budapest

Építészeti Nívódíjas (Kolossa Józseffel).

Sebes Péter

1986-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, építész, BREEAM

tanúsító, a Tervlap.hu rendszeres szerzõje. Különbözõ tervezõ

irodákban dolgozott Magyarországon és külföldön, munkája

eredményeként megvalósult épületeket többek között Pest

Megye Építészeti Nívódíja, Winkler Oszkár Emlékérem, RICS

Awards, Design & Innovation díjakkal értékelték. Jelenleg az

AMBS Architects vezetõ építésze Londonban.


T E R M É K E KT E R V E Z Õ K , S Z E R Z Õ K

Petõcz-Tóth Anikó

Építész, 2004-ben végzett a PTE Pollack Mihály Mûszaki Karán okl.

építészként, tanulmányai alatt a Finta Stúdióban töltötte gyakorlati ide-

jét. 2004–2007 között Erick van Egeraat budapesti irodájában dolgo-

zott. 2011-ben – két gyermeke születése után – két volt évfolyamtársá-

val megalapítják a Reload Építészstúdiót, melynek ügyvezetõje.

Ripszám János

Ybl-díjas okl. építészmérnök, 1982-ben diplomázott diplomadíjjal a Mû-

egyetemen, Török Ferencnél. Két év kivitelezõi gyakorlat után a Fejér

megyei Tanácsi Tervezõ Vállalatnál, Pordán Ferenc mellett építész ter-

vezõ. 1988-ban megszerezte a vezetõ tervezõi jogosultságot, és

1988–89-ben elvégezte a MÉSZ Mesteriskola X. ciklusát. 2 évig Gerhard

Hinterwirth osztrák építész irodájában, Gmundenben dolgozik. 1991-

tõl a Sióbau Tervezõ és Kivitelezõ Kft. vezetõ tervezõje. 1998-tól a

„Ripszám és Társa” Építész Iroda Bt. tulajdonosa és vezetõ tervezõje.

Roswag-Klinge, Eike

Okl. építészmérnök, a Roswag Architeckte Berlin alapítója, több mint

húsz éve foglalkozik föld-(vályog)szerkezetekkel. Munkái számos díjat

nyertek, mint például az Aga Khan építészeti Díjat 2007-ben (Rudrapur

Iskoláért), a Holcim-díj Arany fokozatát (Tipu Sultan Merkez, Pakisztán)

és a Kairos díjat 2015-ben.

Saunders, Todd

1992-ben környezettervezõként szerzett BA fokozatot a Nova Scotia Coll-

ege of Art and Design Egyetemen, 1995-ben építész diplomát a McGill

Egyetemen (Montreal, Kanada). 1996-tól Ausztriában, Németország-

ban, Oroszországban és Norvégiában tervez. 2013 óta a Cornell Építé-

szeti Egyetem (New York) vendégprofesszora, és oktat a Bergen Építé-

szeti Iskolában.

Timon Kálmán

Aranydiplomás építészmérnök, független kutató, építészeti szak-

író. 1965-tõl számos publikáció és könyv szerzõje. 1992–1998

között Budapest XVIII. kerületének fõépítésze. 1998-tól 2002-ig

a Magyar Építész Kamara kiadványainak szerkesztõje. Az Ame-

rikai Épülettervezõk Intézetének (AIBD) tagja.

Vike, Tone Rønning

Fenntarthatósági és vidékfejlesztési területre specializálódott

szabadúszó újságíró Trondheimben. A norvég fjord régió

szívében lévõ 292 Aurland (www.292aurland.com) szabadidõ-

park és kalandtúra-szervezõ iroda vezetõje.

Vukoszávlyev Zorán

1996-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán a

Középülettervezési Tanszéken. Diplomadíjas, MTA-OTDT Pro

Scientia Aranyérmes, Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjas, MTA

Bolyai Ösztöndíjas. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett. Egyetemi

docens a BME Építészettörténeti és Mûemléki Tanszéken. Szá-

mos magyar és nemzetközi konferencia elõadója (Bangkok,

Ourense, Washington, Kielce, Velence), építészeti szakíró. A

Kortárs holland építészet címû könyv szerzõje, az Új evangélikus

templomok társszerkesztõje, a Kortárs portugál építészet társ-

szerzõje.

Wesselényi-Garay Andor

1994-ben diplomázott diplomadíjjal a BME Építészmérnöki Ka-

rán. 1995-ben saját építészirodát alapított Osváth Gáborral

Gyár, majd 2001-ben önálló irodát W-G-A Psychodesign né-

ven. 2000-tõl az Alaprajz, 2010-tõl a Metszet folyóirat külsõs

munkatársa, illetve tanácsadó testületének tagja, 2002-tõl az

Atrium magazin építészeti fõmunkatársa, 2006-tól pedig veze-

tõ szerkesztõje volt. Közel háromszáz építészeti tárgyú cikk,

esszé, kritika és tanulmány szerzõje, a 2010-es Velencei

Biennálé magyar kiállításának egyik kurátora. 2011-ig a Debre-

ceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének fõiskolai docense.

Jelenleg a NYME-FMK Alkalmazott Mûvészeti Intézet egyetemi

docense Sopronban.

Zöldi Anna

1987-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán. 1992-ben színdi-

namikai szakmérnöki diplomát szerzett, 1992–95 között a BME

Rajzi Tanszékén doktorandusz. Néhány év tervezõintézeti gya-

korlat után szabadúszó belsõépítészként dolgozott, középfo-

kon építészettörténetet, belsõépítészetet oktatott. 2004 óta

rendszeresen publikál építészeti, belsõépítészeti szaklapok-

ban, az építészfórumon, emellett a Revizoronline.com kulturá-

lis portál építészeti rovatát gondozza. Építész-publicisztikai te-

vékenységéért 2013-ban Ezüst Ácsceruza díjban részesült.

72

w w w . a r c h m a a i k . c o m

C I K I

MeSter munka

A MeSter hátralépett, kissé félrebillentette fejét, bal szemét összehúzta,mert beleszállt a cigi füstje. Elégedetten szemlélte a befejezett munkát.A kifûrészelt darab körül szépen lecsiszolta az éleket, nehogy valaki be-

lenyúljon, úgy, ahogy annak idején ezt Jani bá tanította a mûhelygya-korlaton a szakközépben. Minden összejött, Béla, a villanyszerelõ a sze-métbõl kikotort fémlemez darabbal gyönyörûen letakarta a kivágást agipszkartonban, ahol lehúzták a lámpa vezetékét a kapcsolóhoz.

A radiátor zománcán megcsillant a fülkébõl kitörõ lámpafény. A fûtés-szerelõk már rég elmentek, mikor kiderült, hogy nem fér el a fülkefal aterv szerinti helyére. A radiátort nem lehet leszedni, fel van töltve arendszer – mondta a mûvezetõ.Nem kellenek ide a vasalt nadrágos mérnökök, majd Õ kitalál valamit,dünnyögte, és megoldotta. A csikket a földre dobta, gondosan eltapos-ta, nehogy a fûrészpor begyulladjon. Benyomta a gombot, leoltotta a vil-lanyt a fülkében, felkapta a szerszámosládát, az ajtóból még egyszervisszanézett: jó lett – gondolta, és lassú, nyugodt léptekkel indult a kö-vetkezõ feladathoz...

Fotó/szöveg/gyûjtés: Ulrich Tamás

Ára

: 8

90

Ft

2 0 1 6 / 3 / m á j u s / j ú n i u s

ww

w.

te

rv

la

p.

hu




TROMPE-L'OLEIL


THINK GLOBAL, BUILD SOCIAL!

KOMFORTOS ÉS KLÍMASEMLEGES ÖKOHÁZAK

A KAMÉLEON, A BIODIVERZITÁS ÉS AZ ÕRÜLT ÉPÍTÉSZ

EGY ELFELEJTETT HELY ÖNTÖRVÉNYÛ MOZGATÓERÕI

ME

TS

ZE

T 2

01

6/3

PAU

LER

/ M

6B2

BIO

DIV

ERZ

ITÁ

S /

LON

DO

N /

SLI

CE

/ Ü

RÖM

/ F

ÜRE

D /

AJÁ

NLO

TT T

ERV

EK /

BU

ILD

SO

CIA

L /

ROSW

AG

Documents

CSALÁDI HÁZ - epitesimegoldasok.hu · tartalma, levegõ CO 2 tartalma), a fogyasztási adatokat (fûtés és melegvíz-készítés hõmennyisége, a hõszivattyú és a többi gépészeti