Civilizációk és Civilizációk és világvallások világvallások

3.2 Előadás 3.2 Előadás

A vallások a vallás-történet és a A vallások a vallás-történet és a vallás-tudomány szemszögébőlvallás-tudomány szemszögéből

Vallástudomány meghatározásaVallástudomány meghatározása A vallástudomány a vallási hiedelmekkel, A vallástudomány a vallási hiedelmekkel,

képzetekkel, magatartásmódokkal és képzetekkel, magatartásmódokkal és intézményekkel foglalkozó szekuláris, intézményekkel foglalkozó szekuláris, multidiszciplináris kutatások akadémiai területének multidiszciplináris kutatások akadémiai területének összefoglaló megnevezése. összefoglaló megnevezése.

A szekularitás az un. módszertani ateizmusra utalA szekularitás az un. módszertani ateizmusra utalA multidiszciplináris azt jelenti, hogy ez az A multidiszciplináris azt jelenti, hogy ez az

akadémikus (intézményesen megszervezett) akadémikus (intézményesen megszervezett) tudományág több más tudományos részterület tudományág több más tudományos részterület részint fakultatív (azaz a kutató maga dönthet részint fakultatív (azaz a kutató maga dönthet arról, hogy a kutatás iránya megköveteli-e, hogy az arról, hogy a kutatás iránya megköveteli-e, hogy az adott területhez forduljon), részint szükséges és adott területhez forduljon), részint szükséges és nélkülözhetetlen együttműködését kívánja meg. nélkülözhetetlen együttműködését kívánja meg.

A vallástudományok többek között olyan tudományos A vallástudományok többek között olyan tudományos területek együttműködését kívánják meg, mint az területek együttműködését kívánják meg, mint az antropológiai, szociológia, pszichológia, antropológiai, szociológia, pszichológia, idegtudomány, filozófia és vallástörténet.idegtudomány, filozófia és vallástörténet.

Teológia és vallástudomány Teológia és vallástudomány

A A teológiateológia és és vallástudományvallástudomány viszonya: viszonya: Mindkettő témája a transzcendens, a legtágabb Mindkettő témája a transzcendens, a legtágabb

értelemben vett természet- és érzékfölötti. Míg a értelemben vett természet- és érzékfölötti. Míg a teológia a természetfölötti erők vagy hatalmak teológia a természetfölötti erők vagy hatalmak szándékait vagy működését szeretné racionálisan szándékait vagy működését szeretné racionálisan megérteni, addig a vallástudományok az emberek megérteni, addig a vallástudományok az emberek vallásos hiedelmeit vagy viselkedését szeretnék vallásos hiedelmeit vagy viselkedését szeretnék racionálisan megérteni, függetlenül minden racionálisan megérteni, függetlenül minden partikuláris vallásos szemponttól. partikuláris vallásos szemponttól.

Ezt úgyis kifejezik, hogy a vallástudományokhoz Ezt úgyis kifejezik, hogy a vallástudományokhoz lényegileg hozzátartozik egyfajta „módszertani lényegileg hozzátartozik egyfajta „módszertani ateizmus”; vagyis a tudósnak lehetnek személyes ateizmus”; vagyis a tudósnak lehetnek személyes vallásos meggyőződései és hiedelmei, de ezeket vallásos meggyőződései és hiedelmei, de ezeket tudatosan és nyomatékosan ki kell kapcsolnia a tudatosan és nyomatékosan ki kell kapcsolnia a vizsgálódás folyamatából. vizsgálódás folyamatából.

A módszertani „ateizmus” A módszertani „ateizmus”

Amikor a tudós személyes vallásos meggyőződése belép Amikor a tudós személyes vallásos meggyőződése belép kutatás menetébe, mégoly áttételes módon is, nem kutatás menetébe, mégoly áttételes módon is, nem tudományt művel többé, hanem a legjobb esetben is tudományt művel többé, hanem a legjobb esetben is teológiát, vagy komparatív (összehasonlító) teológiát. teológiát, vagy komparatív (összehasonlító) teológiát.

A tudósnak tudnia kell magyaráznia a világot kizárólag A tudósnak tudnia kell magyaráznia a világot kizárólag önmagából, kizárólag az érzékszervek számára önmagából, kizárólag az érzékszervek számára hozzáférhető adatok alapján; és minden érzéki tényt úgy hozzáférhető adatok alapján; és minden érzéki tényt úgy kell leírnia, mintha nem létezne Isten, illetve semmiféle kell leírnia, mintha nem létezne Isten, illetve semmiféle természetfölötti erő sem. Még szigorúbban megfogalmazva természetfölötti erő sem. Még szigorúbban megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a tudósnak, amikor kutat, nem szabad ez azt jelenti, hogy a tudósnak, amikor kutat, nem szabad hinnie Istenben vagy a természetfölöttiben. hinnie Istenben vagy a természetfölöttiben.

Amikor a természetes tények és adatok vizsgálata során Amikor a természetes tények és adatok vizsgálata során természetfölötti beavatkozást vagy megnyilvánulást sejt, természetfölötti beavatkozást vagy megnyilvánulást sejt, akkor tudatosan törekednie kell arra, hogy amik elsőre így akkor tudatosan törekednie kell arra, hogy amik elsőre így adódnak, azokat lehetőleg racionálisan, az evilági adódnak, azokat lehetőleg racionálisan, az evilági törvényszerűségekre támaszkodva magyarázza, és törvényszerűségekre támaszkodva magyarázza, és megszüntesse transzcendens jellegüket.megszüntesse transzcendens jellegüket.

A vallástudományok sajátossága: a harmadik fél A vallástudományok sajátossága: a harmadik fél nézőpontjanézőpontja

A vallástudományok történeti előzménye vagy előformája a A vallástudományok történeti előzménye vagy előformája a vallásfilozófia. A vallásfilozófia. A nyugatinyugati vallásfilozófia sajátosan azáltal vallásfilozófia sajátosan azáltal különbözik a teológiától és a keleti filozófiai tradícióktól, különbözik a teológiától és a keleti filozófiai tradícióktól, hogy a jelenségeket a kívülálló, úgymond „a harmadik fél” hogy a jelenségeket a kívülálló, úgymond „a harmadik fél” szemszögéből próbálja meg leírni. A tudósnak nem kell szemszögéből próbálja meg leírni. A tudósnak nem kell hívőnek lenni. (Teológusnak ez erősen ajánlott). hívőnek lenni. (Teológusnak ez erősen ajánlott).

A teológia abban különbözik a vallásfilozófustól és különösen a A teológia abban különbözik a vallásfilozófustól és különösen a vallástudóstól, hogy általában a teológia gyakorlója hívő, vallástudóstól, hogy általában a teológia gyakorlója hívő, aki aki egyszerreegyszerre használja a logikát, a racionális gondolkodást, használja a logikát, a racionális gondolkodást, és a szent iratokat vagy a vallási tradíciót, mint evidenciát és a szent iratokat vagy a vallási tradíciót, mint evidenciát és bizonyosságot. és bizonyosságot.

A teológusnak nem szabad megkérdőjeleznie az általa A teológusnak nem szabad megkérdőjeleznie az általa racionális módon artikulálni kívánt szent hagyományt és racionális módon artikulálni kívánt szent hagyományt és szent szövegeket; ha megkérdőjelezi, azzal pozíciója szent szövegeket; ha megkérdőjelezi, azzal pozíciója alapvetően problematikussá válik, és könnyen kívül alapvetően problematikussá válik, és könnyen kívül kerülhet azon a tradíción, melyet a résztvevő és a kerülhet azon a tradíción, melyet a résztvevő és a személyében érdekelt fél perspektívájából, belülről próbál személyében érdekelt fél perspektívájából, belülről próbál meg racionálisan feldolgozni és kifejezni.meg racionálisan feldolgozni és kifejezni.

A vallástudományok kialakulása (1)A vallástudományok kialakulása (1)

A vallástudományok legkorábbi előformái meglehetősen régen A vallástudományok legkorábbi előformái meglehetősen régen megjelentek, már azokban az időkben, amikor kívülállóként megjelentek, már azokban az időkben, amikor kívülállóként először készítettek részletesebb feljegyzéseket és először készítettek részletesebb feljegyzéseket és elemzéseket vallási kultuszokról. elemzéseket vallási kultuszokról.

Így meg szokták említeni Milétoszi Hecataeus-t (i.e. c. 550–c. Így meg szokták említeni Milétoszi Hecataeus-t (i.e. c. 550–c. 476), aki a kelták kultuszairól írt feljegyzéseket, és 476), aki a kelták kultuszairól írt feljegyzéseket, és Hérodotoszt is (i.e. c. 484 – c.425), akinek szintén voltak Hérodotoszt is (i.e. c. 484 – c.425), akinek szintén voltak beszámolói a görögökével szomszédos népek vallási beszámolói a görögökével szomszédos népek vallási szokásairól. szokásairól.

Julius Caesar „A gall háború” című könyvében a szerző sokat Julius Caesar „A gall háború” című könyvében a szerző sokat beszél a kelták vallási szokásairól, mely azonban tele van beszél a kelták vallási szokásairól, mely azonban tele van torzítással és csúsztatásokkal, lévén eleve egy torzítással és csúsztatásokkal, lévén eleve egy propagandisztikus szöveg. (Így például arról beszél, hogy a propagandisztikus szöveg. (Így például arról beszél, hogy a kelták hittek a lélekvándorlásban. Erről tudni lehet, hogy kelták hittek a lélekvándorlásban. Erről tudni lehet, hogy nem igaz: Caesar itt valószínűleg a püthagoreusokkal nem igaz: Caesar itt valószínűleg a püthagoreusokkal keveri a keltákat). Caesar civilizátorként menne a barbárok keveri a keltákat). Caesar civilizátorként menne a barbárok közé, és ilyeneknek is állítja be a keltákat: vadaknak, közé, és ilyeneknek is állítja be a keltákat: vadaknak, civilizálatlanoknak, szokásaikkal egyetemben. civilizálatlanoknak, szokásaikkal egyetemben.

A vallástudományok kialakulása (2)A vallástudományok kialakulása (2)

A középkorban a különböző keresztény, arab, zsidó A középkorban a különböző keresztény, arab, zsidó szerzők sokat foglalkoztak a többi vallás szerzők sokat foglalkoztak a többi vallás szokásainak és hiedelmeinek a történetével; szokásainak és hiedelmeinek a történetével; természetesen a számukra fennálló dogmatikus-természetesen a számukra fennálló dogmatikus-teológiai keretek között. Így például egy teológiai keretek között. Így például egy Muhammad al-Shahrastani (1086–1153) nevű Muhammad al-Shahrastani (1086–1153) nevű arab szerzőhöz kötik az első, valóban komoly arab szerzőhöz kötik az első, valóban komoly vallástörténeti munkát, mely 1127 körül íródott, vallástörténeti munkát, mely 1127 körül íródott, és az „Értekezés a vallási és filozófiai szektákról” és az „Értekezés a vallási és filozófiai szektákról” címet viseli. A keresztény szerzők között Petrus címet viseli. A keresztény szerzők között Petrus Venerabilis a XII. században írt tanulmányokat az Venerabilis a XII. században írt tanulmányokat az iszlámról, és lefordította latinra a Koránt is.iszlámról, és lefordította latinra a Koránt is.

A vallástudományok kialakulása (3)A vallástudományok kialakulása (3)

A mai értelemben vett vallástudomány akkor születi, A mai értelemben vett vallástudomány akkor születi, amikor a tudósok megtanultak távolságot tartani amikor a tudósok megtanultak távolságot tartani saját személyes hitvallásuktól, és megtanulták mind saját személyes hitvallásuktól, és megtanulták mind finomabb módon elemezni és összehasonlítani a finomabb módon elemezni és összehasonlítani a rendelkezésükre álló információkat. Ebben a rendelkezésükre álló információkat. Ebben a tekintetben pedig vitathatatlanul a már említett Max tekintetben pedig vitathatatlanul a már említett Max Müllerré az elsőség, aki az első professzor volt az Müllerré az elsőség, aki az első professzor volt az Oxfordi Egyetem Összehasonlító Vallástudomány Oxfordi Egyetem Összehasonlító Vallástudomány Tanszékén, egy olyan tanszéken, amelyet Tanszékén, egy olyan tanszéken, amelyet speciálisan számára hoztak létre. A „Bevezetés a speciálisan számára hoztak létre. A „Bevezetés a vallástudományba” című könyvében Müller a vallástudományba” című könyvében Müller a következőket írja: „azoknak feladata, akik életüket következőket írja: „azoknak feladata, akik életüket arra tették föl, hogy a világ vallásait tanulmányozzák arra tették föl, hogy a világ vallásait tanulmányozzák e vallások eredetei dokumentumai révén, és akik e vallások eredetei dokumentumai révén, és akik értékelik és megbecsülik azokat, jelentkezzenek értékelik és megbecsülik azokat, jelentkezzenek bármilyen formában is, az, hogy birtokba vegyék ezt bármilyen formában is, az, hogy birtokba vegyék ezt az új területet az igazi tudományosság nevében”, az új területet az igazi tudományosság nevében”, (Müller, 1873:1).(Müller, 1873:1).

A modern vallástudomány kialakulásaA modern vallástudomány kialakulásaA modern vallástudományok első kezdeményei a XIX. század elején A modern vallástudományok első kezdeményei a XIX. század elején

jelentek meg, amikor részint a biblikus tradíciót kezdték el egyre jelentek meg, amikor részint a biblikus tradíciót kezdték el egyre tudományosabb módon, a történeti kritika eszközeivel elemezni, és tudományosabb módon, a történeti kritika eszközeivel elemezni, és forrásaira bontani; valamint a nem-európai, keleti-távol keleti vallási forrásaira bontani; valamint a nem-európai, keleti-távol keleti vallási kultuszok, a buddhizmus, hinduizmus alapszövegeit elkezdték kultuszok, a buddhizmus, hinduizmus alapszövegeit elkezdték lefordítani angolra és egyéb európai nyelvekre.lefordítani angolra és egyéb európai nyelvekre.

A modern vallástudományok első kezdeményezői: A modern vallástudományok első kezdeményezői: Friedrich Max Müller (1823-1900) (aki főként angol nyelvterületen Friedrich Max Müller (1823-1900) (aki főként angol nyelvterületen

serkentette a korai vallástudomány kibontakozását, speciálisan az serkentette a korai vallástudomány kibontakozását, speciálisan az indológiát, lévén ötven masszív kötetnyi angol fordítást tett közzé, indológiát, lévén ötven masszív kötetnyi angol fordítást tett közzé, mely tartalmazta az indiai vallások szent szövegeinek jelentékeny mely tartalmazta az indiai vallások szent szövegeinek jelentékeny részét, „A kelet szent szövege” címmel), részét, „A kelet szent szövege” címmel),

Cornelis Petrus Tiele (1830-1902), aki az ókori vallások nagy Cornelis Petrus Tiele (1830-1902), aki az ókori vallások nagy szakértőjének számított: írt a perzsa zoroasztrizmusról, a babilóniai, szakértőjének számított: írt a perzsa zoroasztrizmusról, a babilóniai, mezopotámiai, egyiptomi vallásokról, és az összehasonlító mezopotámiai, egyiptomi vallásokról, és az összehasonlító vallástörténet egyik első meghatározó és megalapozó alakjának vallástörténet egyik első meghatározó és megalapozó alakjának számított.számított.

A modern vallástudományokat, ahogy a komparatív (összehasonlító) A modern vallástudományokat, ahogy a komparatív (összehasonlító) vallástörténetet is, elsősorban Mircea Eliadéhoz, román nemzetiségű vallástörténetet is, elsősorban Mircea Eliadéhoz, román nemzetiségű valláskutatóhoz, vallástörténészhez kötik. Amerikában és Európában a valláskutatóhoz, vallástörténészhez kötik. Amerikában és Európában a modern vallástudományok, ma ismert szerteágazó alakjukban, az modern vallástudományok, ma ismert szerteágazó alakjukban, az ötvenes-hatvanas évektől kezdve kezdtek el kibontakozni. ötvenes-hatvanas évektől kezdve kezdtek el kibontakozni.

A vallástudomány képviselői: William James A vallástudomány képviselői: William James

William James amerikai pszichológus (1842-1910) William James amerikai pszichológus (1842-1910) és pragmatista filozófus, aki az egyik első és pragmatista filozófus, aki az egyik első ember volt, aki a valláspszichológia témájában ember volt, aki a valláspszichológia témájában kutatott. „A vallásos tapasztalat formái” című kutatott. „A vallásos tapasztalat formái” című könyvében azt vizsgálja, hogy milyen könyvében azt vizsgálja, hogy milyen pszichológiai jelenségek, alkalmasint milyen pszichológiai jelenségek, alkalmasint milyen pszichológiai torzulások (pl. skizofrénia) pszichológiai torzulások (pl. skizofrénia) vesznek részt a vallási tapasztalat vesznek részt a vallási tapasztalat artikulációjában. Ugyanakkor maga James, artikulációjában. Ugyanakkor maga James, magánemberként, nem volt ateista, könyvet írt magánemberként, nem volt ateista, könyvet írt a racionális hithez fűződőa racionális hithez fűződő jogról.jogról.

A vallástudomány képviselői: Max WeberA vallástudomány képviselői: Max Weber

Max Weber (1864-1920) a vallásszociológia első Max Weber (1864-1920) a vallásszociológia első képviselőinek egyike, és a tudományág képviselőinek egyike, és a tudományág megalapítói közé tartoztak. Webert elsősorban a megalapítói közé tartoztak. Webert elsősorban a vallásnak általában az életvezetésre, szűkebben vallásnak általában az életvezetésre, szűkebben pedig a gazdasági racionalitásra, gazdasági pedig a gazdasági racionalitásra, gazdasági viselkedésre gyakorolt hatása érdekelte, és e viselkedésre gyakorolt hatása érdekelte, és e szemszögből a legkülönbözőbb népek vallásait szemszögből a legkülönbözőbb népek vallásait hasonlította össze; kezdve az ókori keleti hasonlította össze; kezdve az ókori keleti vallásoktól, a bibliai és muszlim tradíciókon át, vallásoktól, a bibliai és muszlim tradíciókon át, egészen a keleti-távol keleti nagy vallásokig, mint egészen a keleti-távol keleti nagy vallásokig, mint a buddhizmus, hinduizmus, taoizmus, sintoizmus; a buddhizmus, hinduizmus, taoizmus, sintoizmus; káprázatos mennyiségű anyagot feldolgozva. káprázatos mennyiségű anyagot feldolgozva.

A vallástudomány képviselői: E. Durkheim A vallástudomány képviselői: E. Durkheim

Émile Durkheim (1858-1917) az öngyilkossággal Émile Durkheim (1858-1917) az öngyilkossággal kapcsolatos attitűdöket és elképzeléseket vizsgálta kapcsolatos attitűdöket és elképzeléseket vizsgálta meg a katolikus és protestáns lakosság körében, a meg a katolikus és protestáns lakosság körében, a szociológia eszközeivel. Kiterjedt vallástörténeti szociológia eszközeivel. Kiterjedt vallástörténeti elemzésekbe is bocsátkozott „A vallási élet elemi elemzésekbe is bocsátkozott „A vallási élet elemi formái” (1912) című könyvében. (Ebben főként a formái” (1912) című könyvében. (Ebben főként a totem és a tabu kérdéseivel foglalkozott a primitív totem és a tabu kérdéseivel foglalkozott a primitív vallások körében. Definíciója szerint: „A vallás szent vallások körében. Definíciója szerint: „A vallás szent dolgokra vonatkozó hiedelmek és praktikák dolgokra vonatkozó hiedelmek és praktikák egységes rendszere; azaz olyan dolgokra, melyek el egységes rendszere; azaz olyan dolgokra, melyek el vannak tőlünk választva, és tiltottnak számítanak – vannak tőlünk választva, és tiltottnak számítanak – ha pedig hiedelmek és praktikák morális közösséggé ha pedig hiedelmek és praktikák morális közösséggé egyesülnek, akkor ezt a csoportot, mindazokkal egyesülnek, akkor ezt a csoportot, mindazokkal együtt, akik hozzátartoznak, és osztják a szóban együtt, akik hozzátartoznak, és osztják a szóban forgó hiedelmeket és praktikákat, egyháznak forgó hiedelmeket és praktikákat, egyháznak nevezzük”, Durkheim, 1915: 62).nevezzük”, Durkheim, 1915: 62).

A vallástudományok diszciplínái (1) A vallástudományok diszciplínái (1)

A vallás eredetével foglalkozó tudományágak a A vallás eredetével foglalkozó tudományágak a vallástudomány, vagy bővebben az vallástudomány, vagy bővebben az összehasonlító vallástudományok egyik fontos összehasonlító vallástudományok egyik fontos alapdiszciplínái. A vallás eredetét többek között alapdiszciplínái. A vallás eredetét többek között az az evolúciós valláspszichológiaevolúciós valláspszichológia kutatja. Az kutatja. Az evolúciós valláspszichológia feladata annak evolúciós valláspszichológia feladata annak feltérképezése, hogy az emberi törzsfejlődés feltérképezése, hogy az emberi törzsfejlődés során milyen szimbolikus teljesítmények és során milyen szimbolikus teljesítmények és rendszerek fejlődtek ki az előembernél, illetve az rendszerek fejlődtek ki az előembernél, illetve az ősembernél, ezek milyen evolúciós nyomás ősembernél, ezek milyen evolúciós nyomás hatására jöhettek létre; és ezen kutatások tárgyát hatására jöhettek létre; és ezen kutatások tárgyát képezik a nem-emberi lényeknél, a magasan képezik a nem-emberi lényeknél, a magasan fejlett emlősöknél jelentkező kvázi-vallási, vagy fejlett emlősöknél jelentkező kvázi-vallási, vagy akként is értelmezhető jelenségek is, (Barbara akként is értelmezhető jelenségek is, (Barbara King, 2007). King, 2007).

A vallástudományok diszciplínái (2)A vallástudományok diszciplínái (2)A vallástörténet vagy összehasonlító vallástörténet A vallástörténet vagy összehasonlító vallástörténet

modern formáját Mircea Eliadénak (1907-1986) modern formáját Mircea Eliadénak (1907-1986) köszönheti. Nála a vallások összehasonlító, köszönheti. Nála a vallások összehasonlító, történeti elemzése arra a gondolatra épült, hogy történeti elemzése arra a gondolatra épült, hogy a vallás egy univerzális attitűd, a világhoz való a vallás egy univerzális attitűd, a világhoz való általános viszonyulás, melynek vannak olyan általános viszonyulás, melynek vannak olyan alapvető jellegzetességei, amelyek minden alapvető jellegzetességei, amelyek minden vallásban fellelhetők valamilyen módon. Ilyen vallásban fellelhetők valamilyen módon. Ilyen alapvető jellegzetességnek vélte Eliade többek alapvető jellegzetességnek vélte Eliade többek között a szent és a profán közti különbségtételt, között a szent és a profán közti különbségtételt, az axis mundus tehát a világfa gondolatát, illetve az axis mundus tehát a világfa gondolatát, illetve a Legfőbb Atya képzetét. Eliade szerint továbbá a a Legfőbb Atya képzetét. Eliade szerint továbbá a mítoszok végső soron mind az eredetre utalnak mítoszok végső soron mind az eredetre utalnak vissza; a par excellence, a kiváltképpeni mítosz vissza; a par excellence, a kiváltképpeni mítosz mindig valamilyen módon eredetmítosz, mely mindig valamilyen módon eredetmítosz, mely alapító hatalmakra utal.alapító hatalmakra utal.

A vallástudományok diszciplínái (3)A vallástudományok diszciplínái (3)

A vallásszociológia, mint fentebb már jeleztük, A vallásszociológia, mint fentebb már jeleztük, elsősorban a vallással, mint társadalmi elsősorban a vallással, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik; azt kutatja, hogy a vallási jelenséggel foglalkozik; azt kutatja, hogy a vallási csoportoknak milyen viselkedésbeli csoportoknak milyen viselkedésbeli jellegzetességeik vannak, és hogyan reagálnak jellegzetességeik vannak, és hogyan reagálnak más csoportokra, hogyan élnek együtt a nem más csoportokra, hogyan élnek együtt a nem csoportbéliekkel. Kezdeményezőkként Max csoportbéliekkel. Kezdeményezőkként Max Webert és Émile Durkheimet neveztük meg. A Webert és Émile Durkheimet neveztük meg. A kortárs szociológia már hatalmas adatbázisok és kortárs szociológia már hatalmas adatbázisok és statisztikák segítségével igyekszik rendszerezni statisztikák segítségével igyekszik rendszerezni és kategorizálni a vallásos csoportok különböző és kategorizálni a vallásos csoportok különböző működésének sajátságait. működésének sajátságait.

A vallástudományok diszciplínái (4)A vallástudományok diszciplínái (4) A vallásantropológia azokkal az alapvető szükségletekkel foglalkozik, A vallásantropológia azokkal az alapvető szükségletekkel foglalkozik,

amelyeket a vallás kielégít. A kulturális vallásantropológia a vallás amelyeket a vallás kielégít. A kulturális vallásantropológia a vallás kulturális aspektusait igyekszik föltérképezni. A kulturális kulturális aspektusait igyekszik föltérképezni. A kulturális vallásantropológusok leginkább a természeti, úgymond „primitív” vallásantropológusok leginkább a természeti, úgymond „primitív” népek kultuszaival szeretnek foglalkozni, hogy személyesen népek kultuszaival szeretnek foglalkozni, hogy személyesen tanulmányozhassák, mintegy „testközelből”, a rituálékat. tanulmányozhassák, mintegy „testközelből”, a rituálékat.

A kulturális vallásantropológia a vallási gyakorlattal, a rituálékkal, A kulturális vallásantropológia a vallási gyakorlattal, a rituálékkal, vallásos művészettel, a kegytárgyakkal, a hiedelmekkel foglalkozik vallásos művészettel, a kegytárgyakkal, a hiedelmekkel foglalkozik elsősorban, valamint általában azzal, hogy ezek a hiedelmek milyen elsősorban, valamint általában azzal, hogy ezek a hiedelmek milyen hatással vannak a kultusz részesének mindennapi életére.hatással vannak a kultusz részesének mindennapi életére.

A kulturális vallásantropológia is nagy mintázatokat és struktúrákat A kulturális vallásantropológia is nagy mintázatokat és struktúrákat igyekszik kiemelni a primitív népek kultuszaiból. A kulturális igyekszik kiemelni a primitív népek kultuszaiból. A kulturális vallásantropológia jellegzetes figurái Georges Dumézil és Claude-vallásantropológia jellegzetes figurái Georges Dumézil és Claude-Lévi Strauss. Lévi Strauss.

Georges Dumézil többek között azzal az összefüggéssel foglalkozott, Georges Dumézil többek között azzal az összefüggéssel foglalkozott, hogy a vallási hierarchia lecsapódik a társadalmi hierarchiában is, hogy a vallási hierarchia lecsapódik a társadalmi hierarchiában is, (vagy a társadalmi hierarchia a vallásiban). Így például Dumézil (vagy a társadalmi hierarchia a vallásiban). Így például Dumézil szerint sok vallásban az istenek panteonja felosztható a papok szerint sok vallásban az istenek panteonja felosztható a papok rendjére, a harcosok rendjére és a dolgozók rendjére. És ugyanez rendjére, a harcosok rendjére és a dolgozók rendjére. És ugyanez megtalálható a szóban forgó vallási közösség saját felépítésében is. megtalálható a szóban forgó vallási közösség saját felépítésében is.

A vallástudományok diszciplínái (5)A vallástudományok diszciplínái (5)

A vallás pszichológiai megközelítéseit foglaljuk A vallás pszichológiai megközelítéseit foglaljuk össze valláspszichológia néven. Az első össze valláspszichológia néven. Az első kezdeményezők a pszichoanalitikus elmélet felől kezdeményezők a pszichoanalitikus elmélet felől érkeztek, mint Sigmund Freud (1856-1939) és érkeztek, mint Sigmund Freud (1856-1939) és Carl Gustav Jung (1875-1961). Freud a vallási Carl Gustav Jung (1875-1961). Freud a vallási képzeteket, mint általában a kulturális képzeteket, mint általában a kulturális jelenségeket, elfojtott traumák intellektuális jelenségeket, elfojtott traumák intellektuális szublimációiként értelmezte, („Totem és tabu”, szublimációiként értelmezte, („Totem és tabu”, „Mózes”, „Vallás – egy illúzió jövője”). Jung nem „Mózes”, „Vallás – egy illúzió jövője”). Jung nem osztotta mesterének radikális ateizmusát, Jung osztotta mesterének radikális ateizmusát, Jung szerint a vallás kollektív képzetek, kollektív szerint a vallás kollektív képzetek, kollektív szimbólumok rendszere, egyfajta közösségi szimbólumok rendszere, egyfajta közösségi tapasztalatot és emlékezetet testesítenek meg.tapasztalatot és emlékezetet testesítenek meg.

A vallástudományok diszciplínái (6)A vallástudományok diszciplínái (6)

Nem olyan régen az idegtudományok is Nem olyan régen az idegtudományok is beszálltak a vallástudományos kutatásba. A beszálltak a vallástudományos kutatásba. A vallás-neurológia azt figyeli meg, hogy vallás-neurológia azt figyeli meg, hogy milyen agyterületek aktívak, miközben milyen agyterületek aktívak, miközben valaki vallásos élményt él át. Tehát a hívő valaki vallásos élményt él át. Tehát a hívő agyát figyelik meg istentisztelet, vagy agyát figyelik meg istentisztelet, vagy (például buddhistáknál vagy keresztény (például buddhistáknál vagy keresztény misztikusoknál) vallásos meditáció közben, misztikusoknál) vallásos meditáció közben, legújabban a SPECT módszereivel ((Single legújabban a SPECT módszereivel ((Single photon emission computed tomography), photon emission computed tomography), (Newberg, Andrew; Eugene D'Aquili és (Newberg, Andrew; Eugene D'Aquili és Vince Raus, 2001). Vince Raus, 2001).