2 civil fórum

Tartalomjegyzék

civil fórumFelelős kiadó: Egri IstvánFőszerkesztő: Csáki RozáliaOlvasószerkesztők: Jakab Zsuzsa Szabó Attila Grafikus: Könczey ElemérTördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság:Bereczki KingaBodó BarnaKolumbán GáborPotozky LászlóSebestény István (HU)Somai JózsefSzenkovics Dezső

Elérhetőségek:postacím: 400196 – Kolozsvár Aviator Bădescu u. 35.telefon/fax: +40-0264–450230e–mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2009-ben megjelent négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil

Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap

3. oldalFarkas András: Hálóz(z)unk

4. oldalCsáki Rozália: Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában

5. oldalVarga Máté: Marokból marokbaA maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig

8. oldal10 szabadon használható információs és kommunikációs technológiai eszköz, amelyről minden civil szervezetnek tudnia kell!

9. oldalElliot Harmon: Kommunikációs technológia az Ön civil szervezete számára

12. oldalBakó Mihály:Civil kommunikáció és az Eperinda (Strawberrynet) Alapítvány

13. oldalPONT civil alapon

16. oldalSipos Zoltán:Webvidék: egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy mihez kezdjünk a teleházakkal?

17. oldalKovács Zoltán Csongor:Erdély Zöld Oldala – www.greendex.ro

18. oldalMiklós Ágnes Kata:SEGÍTSÜTI – avagy amikor az internet nevű kis falu összefog

20. oldalChris Worman:Technológia a társadalmi változásért

21. oldalKözösen és a technika segítségével Udvarhelyért! – interjú Chris Wormannal

22. oldalNemes Előd:A háromszéki civil szféra technikai ellátottsága

24. oldalBereczki Kinga:Pályázati menedzsment multimédiás távoktató program segítségével

25. oldalChris Worman:TechSoup

26. oldalSikertörténet – TechSoup

27. oldalSikertörténet – „Hamar közel lett a messze”

28. oldalNagy Renáta:A civil szervezetek kommunikációslehetőségeinek alakulása Magyarországon

30. oldalDr. Nagy Ádám – Székely Levente:Nonprofit szervezetek az információs társadalomban

Civil kurázsi

33. oldalLakatosné Sira Magdolna:Határon átnyúló településfejlesztésTúristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása

Civil önépítkezésünk

36. oldalBereczki Kinga:Hálózatépítés magas szakmai szinten

Civil könyves pavilon

37. oldalDr. Kovács József Szilamér:Éber virrasztás

Kulturális kitekintő

38. oldalEurópai mobilitási programok és támogatások a kulturális szektorban– összefoglaló

41. oldalCsáki Rozália: Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában (RO)

42. oldalTartalomjegyzék (RO)

3Információs technológia a civil világban

Hálóz(z)unk

E lsőre a felvezető egy tudomá-nyos-fantasztikus film forga-tókönyvéből kivágott jelenet-

nek tűnhet, vagy ha az olvasó ta-lán mégis reálisnak gondolja, akkor ezt csakis valamilyen fejlett nyugati vagy esetleg japán környezetbe tud-ja behelyezni. Pedig valós, és Ro-mániára is érvényes. Igazából bár-mely helyszínre elképzelhető, ahol internet, áram, illetve legalább egy mobiltelefon-hálózat található.

Az előző fejezet másként is meg-fogalmazható: „Reggel 10 órát mu-tat az óra, Szülőföld Alap pályázati határidő van ma. Hál’istennek ami-óta adott az online pályázás lehe-tősége is, nyertem négy órát, mert az elektronikus pályázás határide-je éjfél, nem a posta zárásának idő-pontja. Időt nyerek. Nem kell borí-tékot vegyek, és azért sem kell ag-gódom, kifogy-e a nyomtatófes-ték. Nem kell keressem a pecséte-met, sőt a tollam sem fogy ki, ami-kor aláírnom kell. Ha véletlenül el-vennék az áramot, ismerősöm lap-topját és mobil-internet kapcsolatát még mindig kölcsönkérhetem este.”

Az internet, az információs tech-nológia megoldásai mára már el-engedhetetlen eszközt jelentenek olyan szervezetek számára, ame-lyek legalább egy partnerrel, egy tá-mogatóval rendelkeznek. Az az esz-köztár is lehet, amely időt, pénzt, idegeket spórol meg, kiszámítható-vá tesz folyamatokat, sok esetben kiküszöböli a hibalehetőségeket, jobban mérhetővé, ellenőrizhetővé, nyilvánossá teszi saját tevékenysé-günket.

A romániai magyar civil társada-lom alulreprezentált az információs társadalom kialakításában. Nem lát-

ja még teljesen át, miért éri meg neki, ezért nem fordít erőforrásokat arra, hogy használja, megjelenjen rajta. Pedig példaértékű kezdeményezé-sek léteznek, olyanok, amelyek ré-vén adott cél érdekében emberek virtuális hálózata tudott létrejönni. Az interneten a civil szervezet nem különbözik cégtől, közintézménytől. Projektjeit, akcióit kell ismertté tegye (termékek és szolgál-tatások helyett). Ezért érdemes online rek-lámra, saját internetes honlapra, vagy éppen olyan fejlesztésre ala-pokat fordítani, ame-lyek révén a világ-szerte ismert interne-tes keresők szerveze-tünk honlapját, egyéb elektronikus anyaga-it nagyobb hatékony-sággal találják meg.

Idegennek tűnik a Facebook vagy Twitter? Olyan online megol dások, honlapok ezek, amelyek több százmillió embert kötnek össze. Olyan online megol-dások, amelyek már Romániában, Erdélyben is elterjedtek, így nem „fejlett társadalmak” szórakozá-sa, hanem saját környezetünk valós kommunikációs eszközei.

Amennyiben civil szervezeti ve-zetőként úgy érezzük, nincs kapaci-tásunk, erőnk alkalmazkodni ezek-hez, keressünk segítséget olyan fia-talok körében, akik otthonosan mo-zognak ebben a világban.

Azonban az internetes megje-lenés talán mégsem csak azon mú-lik, hogy megtanuljuk használ-ni ezt a korlátlan információs for-rást. Ha nincs bennünk belső kész-

tetés, hogy széles körben akarjuk kommunikálni, népszerűsíteni azt, amihez értünk, amiért tevékeny-kedünk, ha nincs tiszta képünk ar-ról, hogy pontosan milyen célt kö-vetünk, mi a szervezeti víziónk, mit tekintünk küldetésünknek, ki a pontos célcsoportunk, akkor az in-ternetes kommunikációnk sem fog tökéletesen működni.

Visszatérve ma-gához az informati-kához, internethez, mint eszközhöz: an-nak módját keres-sük, hogy ne csak fo-gyasztók, hanem in-formáció-termelők is legyünk, mert ha ter-melünk, akkor meg-jelenünk, ha megjele-nünk, elérhetővé vá-lunk. A civil szerve-zetek tevékenysége, rendezvénye, pro-

jektje is információhordozó, célcso-portja van, az internet pedig sokat segíthet abban, hogy célcsoportun-kat gyorsan és olcsón érjük el.

Úgyhogy miért ne?

Ui.: Egy év múlva ez a cikk va-lószínűleg teljes átírásra, aktualizá-lásra szorul, hiszen az internet és in-formatika egyre nagyobb sebesség-gel újítja, fejleszti magát. Rajtunk múlik, mennyire használjuk ki lehe-tőségeit, és mennyire tartjuk a tem-pót vele.

Farkas András

PONT – fejlesztési tanácsadóe-mail: farkas@pontconsulting.ro

...annak módját keressük, hogy ne csak fogyasz-tók, hanem infor-máció-termelők is legyünk, mert ha termelünk, akkor megjelenünk, ha megjelenünk, elér-hetővé válunk.

„10 óra van, félálmosan indítom el a számítógépet, mert éppen most berregett rám egyszer a Blackberry telefonomon mű-ködő Yahoo Messengeren keresztül kolozsvári kollegám, hogy küldött egy fontos pályázati értesítőről e-mailt. Aminek bár lá-tom a „subject-jét” és tartalmát a telefonon is (azelőtt öt másodperccel a levél miatt berregett kettőt a telefon), sajnos a mellé-kelt dokumentumot (még) sokba kerül telefonra letölteni, ezért inkább mégis a Vodafone mobilinternettel töltöm le a laptopra.

A gép el is indul, már látom is a Tweetdeck-en bejövő felugró ablakokban, hogy a szerkesztők Vásárhelyen már négy pá-lyázatot töltöttek fel a palyazatok.ro-ra ma reggel. Mi több, a háromszéki fejlesztési konferenciát erőteljesen reklámozzák a Facebook oldalakon, ezért a regisztráltak száma fel is ugrott a rendezvény honlapján.”

4 civil fórum

Nap mint nap információkkal dolgozunk. Legyünk környe-zetvédelemmel vagy szociá-

lis problémákkal foglalkozó szervezet. Nagyon fontos, hogy időben eljusson hozzánk egy-egy információ, és még fontosabb, hogy fel is tudjuk használ-ni. A civil szféra az együttműködés, a figyelemfelkeltés és a hatékony problé-mamegoldás közösségi tere. Hogy mi-lyen formái lehetnek az együttműkö-désnek ma? Hogy hogyan is lehet mi-nél hatékonyabban felkelteni az embe-rek figyelmét? Hogy miként lehet még eredményesebb a problémamegol-dás? Minderre mai világunk informá-ciós és kommunikációs technológiája új válaszokat kínál. Az információs társada-lom tagjaiként, ha meg akarunk tudni valamit, ha minél több személy-lyel szeretnénk meg-osztani valamit, ha fel akarjuk hívni az embe-rek figyelmét valami-re, méghozzá nemcsak a közösségünkben, ha-nem egy országban, egy kontinensen élő-két, akkor óhatatlanul számítógép elé ülünk, és a világhálóra csatla-kozunk. Teszi ezt ma úgy egy nyolcvan éves, mint egy tizenéves. Persze, a lehetőségek nem mindenhol ugyan-azok. Nem mindegy, hogy városon vagy fa-lun, esetleg egy elszigetelt települé-sen élünk. De aki ki akar lépni a maga kis világából, az óhatatlanul ez irány-ba halad. És az imént jelzett helyzetek-kel szinte mindannyian találkozunk. Ilyenkor pedig leggyakrabban a tech-nika segítségét hívjuk, avagy a techni-kát használjuk, hogy mások segítségét kérjük. Lásd mobiltelefon, e-mail, leve-lezőlista stb.

Civil szervezetként, még ha csak fél évesek vagyunk is, ma már az len-ne a legtermészetesebb, hogy honla-punk legyen. Mondom ezt én, aki egy

több mint tíz éve működő civil szer-vezetnek dolgozom, amelynek még nincs saját honlapja. Lemaradtunk. Célkitűzéseinket nem tudjuk annyi-ra hatékonyan ellátni és tevékenysé-günk sem annyira (át)látható és kö-vethető így. Persze vannak hírek ró-lunk, rendezvényeinkről a világhá-lón, és egy-egy eseményen való rész-vételünk esetén újra megjelenik a ne-vünk, de ez esetleges. Ezek olyan üzenetek, hírek, amelyeket mások ír-nak rólunk, és nem mindig azt tolmá-csolják, mint amit esetleg mi szeret-nénk. És ez még csak egy vékonyka szeletkéje az információs és kommu-nikációs technológia használatának.

A tervezési, szerve-zési, oktatási és infor-máló, tájékoztató mun-kának is számos haté-kony formáját kínál-ja számunkra a techni-ka. Egy-egy ügyes kis program a számítógé-pünkön, amit haszná-lunk és máris sok időt és energiát tudunk megspórolni. Nem be-szélve a költségek-ről, amelyek szintén csök kenthetők. És ek-kor még csak azok-ról az eszközökről be-szélünk, amelyek a hétköz napi munkán-kat se gítik. De mi tör-ténik akkor, ha e tech-nológia elveire alapo-zunk civil akciókat?

Lásd online aláírásgyűjtés egy közér-dekű ügyben. Mennyivel gyorsabb e módszerrel elérni az érintetteket, és si-kerre vinni az ügyet! De hallottak már a Webvidékről? Értékteremtő munká-ra lehet biztatni a falvak ifjú közös-ségeit, hogy ők maguk is ráébredhes-senek, milyen kincsek birtokosai, és ezt másokkal is megoszthassák. Hát a Segítsüti? Csodálatos karitatív munka, mely szintén az információs és kom-munikációs technológia sikeres hasz-nálatán múlik. Mindkettőről bőveb-ben olvashatnak e lapszámunkban.

Mert az a célunk, hogy megismertes-sük az olvasókkal e nagyszerű akció-kat, melyek nem igényelnek olyan tu-dást, mellyel már ne rendekelkeznénk, ha számítógép- és internethasználók vagyunk.

Legalább két szempontból is igen fontos, hogy e témakörrel foglalkoz-zunk. Az egyik, hogy azokat, akik idengenkednek ettől a világtól, tá-jékoztassuk arról, hogy milyen egy-szerű és csodálatos lehet e techno-lógia használata ugyanazon civil ügyek érdekében, amelyekért eddig is elhivatottan cselekedtek. Olyan programokkal ismertetjük meg őket, amelyek szabad felhasználásúak, könnyen elérhetők és használatuk révén a szervezetük céljait, érdekeit talán egyszerűbben és hatékonyab-ban is szolgálhatják. A másik ok, hogy azok számára, akik már ottho-nosabban mozognak ebben a világ-ban, olyan példákat mutassunk meg, amelyek e technológia újszerű fel-használásáról szólnak. Hogy ne csak felhasználók legyenek, hanem alko-tók, kezdeményezők, oktatók is.

Bár úgy tűnik, ezek az eszközök, módszerek az egyes számítógép előtt ülő személyek egyéni munkáját igénylik, e lapszámunkban bemuta-tott példák is igazolják, hogy a tech-nológia is csak jó csapatmunkával kiegészülve lehet hatékony. Ebben is nagy szükségünk van egymásra!

Természetesen nem mellékes, hogy mindehhez úgy számítástechni-kai háttér, mint internet-elérhetőség is kell. Hallottak már a TechSoup programról? Ha még nem, hát itt az alkalom, hogy erről bővebben is tájé-kozódhassanak, megtudva, hogy ci-vil szervezetként miként juthatnak igen előnyös áron jogtiszta progra-mokhoz (software). Szociális vállal-kozás, mely civil ügyeket segít világ-szerte.

Civil szervezetek képviselői a sa-ját munkájuk példáján mutatják be hasábjainkon sikereiket, újszerű kez-deményezéseiket, melyeket az infor-mációs és kommunikációs technoló-gia révén tudtak elindítani.

Információ és technológia a civil ügyek szolgálatában

Bár úgy tűnik, ezek az eszkö-zök, módszerek az egyes számítógép előtt ülő szemé-lyek egyéni mun-káját igénylik, e lapszámunkban bemutatott példák is igazolják, hogy a technológia is csak jó csapatmunkával kiegészülve lehet hatékony. Ebben is nagy szükségünk van egymásra!

5Információs technológia a civil világban

Megnézzük egy kicsit a statiszti-kákat is, hogy milyen a civil szerveze-tek ellátottsága ezekből az eszközök-ből. Sajnos nincs átfogó erdélyi kimu-tatásunk. De Kovászna megye pél-dája és a magyarországi statisztikák elemzése is igen érdekes informáci-ókkal szolgál.

Ma már a pályázatok világa is lassan internet-alapú, avagy valami-lyen számítástechnikai program-ala-pú. És hogyan is értesülünk ezekről a kiírásokról? Levelezőlisták, honla-pok révén. Ebben is kiemelkedő pél-dát mutat fel az erdélyi civil szféra. A PONT pályázatfigyelő rendszer országos szinten is kiemelkedő pél-

da. Lapunkból arról is tudomást sze-rezhetnek, hogy nem csak pályázat-figyeléssel foglalkozik a csapat.

Forrásteremtő munkánkban még mindig a pályázatok járnak élen. A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapít-vány egy új forrásteremtő módszert alkalmaz, melyben számos helyi vál-lalkozóval működik együtt. A mód-szer alapja szintén az információs és kommunikációs technológia.

Rovataink színes palettáját élvez-hetik ez alkalommal is kedves olvasó-ink. A Civil kurázsi az önkormány-zat és közösség sikeres együttmű-ködésének példáját mutatja be. Ci-vil önépítkezésünkben egy felnőtt-

oktatási hálózatépítésről számolunk be. Civil könyves pavilonunkban ci-vil szféránk új civil kiadványával is-merkedhetnek meg. A Kulturális ki-tekintő az európai mobilitási progra-mokról tájékoztat.

Bízunk benne, hogy e lapszámunk is sok inspiráló ötlettel szolgál majd arra, miként is javíthatják, egészíthe-tik ki, vagy változtathatják kedvező-en civil munkájukat.

Csáki Rozália

főszerkesztőe-mail: csaki.rozalia@gmail.com

Marokból marokbaA maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig

ElöljáróbanEngedjék meg nekem a kedves olvasók, hogy mint civil ír-jak azokról a lehetőségekről és tapasztalatokról, amelyek egyre inkább segítik és meghatározzák munkámat a civil világban. Jómagam nem vagyok sem informatikus, sem profi webszerkesztő, ugyanakkor kíváncsi vagyok és haj-lamos arra, hogy kísérletezzek az új lehetőségekkel.

Cikkemben igyekszem bemutatni az internet nyújtot-ta új lehetőségekből néhányat, amelyek további fejlődése, hiszem, hogy nagy szerepet játszik majd a civil társada-lom fejlődésében, megerősödésében.

Egy kis „rávezetés”Nem is olyan régen még ál-talános volt, hogy megve-téssel figyeltük a „marok-telefonosokat”. Ma már ko-molyan összekuszálódhat életünk, ha véletlenül ott-hon hagyjuk mobilunkat.

Egy nagyobbat ugorva már az internet korszakában nyomkodjuk a billentyűket, az e-mailezés, a skype (in-gyenes online telefonálás), a webes információszerzés, il-letve egyre inkább a vásárlás is mindennapivá váltak éle-tünkben. A személyi számítógépek is egyre nagyobb me-tamorfózison mennek keresztül, szembeszökő gyors lap-toppá, illetve okostelefonná alakulásuk.

Mégis az információs társadalommá válásunk kapujá-ban ma, amikor azt halljuk: e-demokrácia, e-részvétel, akkor valami maroktelefonos érzés merül ismét fel bennünk. Ér-dekes, hogy éppen azok, akik demokráciával és a részvétel erősítésével is foglalkoznak – tehát a humán segítő-fejlesztő, kulturális, képzési szakterületek –, egyenesen sci-fi-nek tart-ják a fogalmak mögött rejlő trendeket, valamiféle abszurdi-tással kevert futurisztikus jövőkép sejlik fel bennük, amely már jóval túlmutat azon az élhető és emberközeli világon, amiért ők tenni kívánnak, és tesznek is a mindennapokban.

Pedig ahogy a telefont is megszokta mindenki, úgy az internet adta lehetőségek fejlődése és terjedése is nehezen lesz hosszú távon mellőzhető. Akárcsak számos más je-lenség globalizálódó világunkban, e trendek létezése és térnyerése sem kérdés ma már, csak a megvalósulások formája az, amibe beleszólásunk lehet.

És bele is kell is szóljunk! Szükséges, hogy a szenti-mentális, nosztalgikus ellenkezésünk, múltfelmagaszta-lásunk felismerésbe csapjon át. És főképpen ott, ahol ér-telme is van!

Ma még sokan üzletekkel, csencselőkkel teli plázának látjuk az internetet, ahol persze lehet tanulni is, de a játék és a vásárlás elterjedtebb. Nem vesszük észre, hogy ép-pen ez ad valós alapot, konkrét talapzatot ahhoz, hogy az emberek legtöbbje által dédelgetett utópiák – mint a vi-lágméretű összefogás, a totális demokrácia, a hosszú távú béke – nyitott, toleráns, befogadó, egyenlő, vagyis „jó” társadalmakban bontakozhassanak ki.

6 civil fórum

Kissé talán hippokratészi hasonlattal tehát, használ-nunk kell minden tudomány és fejlődés adta lehetőséget, és elsősorban ott és arra, ami mindannyiunk elemi érde-ke: saját társadalmaink jobbítására, fejlesztésére.

Jó, de mit? Jó, de hogyan? – néhány példa az éterből

BlogA 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a blogok – mint a civil média úttörői – terjedni kezdtek, majd 2002-re tömegjelenséggé váltak. A tragédia utáni trauma, az el-keseredettség megosztása, megkönnyítése új csatornát talált magának azokban az internetes naplókban, ame-lyek tartalmát a napló írója és az írásokat kommentáló („kommentelő”) látogatók adják össze.

Persze kérdezhetnénk, ugyan mi ebben az újdonság? Hiszen naplót írni eddig is lehetett. Mégis, nem kis lé-pésről van itt szó. Egyrészt technikai szempontból jelent ez komoly fordulatot, hiszen a blogokat blog-motorok (blogokat összefogó, blogolást lehetővé tevő oldalak) hoz-zák létre, amelyek fejlődése azt tette lehetővé, hogy szinte nulla technikai tudással valaki blogot, vagy még egysze-rűbben: naplóírásra (is) alkalmas weboldalt hozzon létre. Valójában ez jelentette a kulcsot ahhoz, hogy az internet ne csak a technikusokkal fejleszthető fel-legvár legyen, hanem valóságos civil térré alakuljon, ahol a részvétel már leginkább csak a motiváción múlik. A „hogyan” kér-désre tehát a blogolás elsőrangú választ ad.

Másrészt tartalmi szempontból is van újdonság-értéke a blogolásnak, hiszen el-rugaszkodik a merev keretektől, a megfe-lelés kényszere nélkül oszthatjuk meg ér-zéseinket, történeteinket, saját valóságun-kat, de akár eseményeket, munkánk ered-ményeit, vívódásait, közösségünk erőssé-geit, gyengeségeit, igényeit is. Ugyanak-kor lehetőséget kapunk a visszacsatolás-ra, a párbeszédre, felkelthetjük a „hasonlók” kíváncsisá-gát, nemegyszer akár széles körben is népszerűvé válha-tunk naplóink által.

A blogok sok válfaja közül itt csak kettőt említek. Az „énblogok”, vagy „személyes” blogok, elsősorban az író személyéről, életéről, vagy élethelyzetéről szólnak, míg a „tematikus” egy adott témára koncentrál – ami gyakorlatilag bármi lehet –, és a témával kapcsolatos hí-reket, információkat teszi közzé, illetve beszéli meg (a civil világhoz közel például a kerékpáros mozgalmak használják széles körben a ezeket).

Pl.: www.criticalmass.hu; www.arh.blogol.hu. (Hol? Pl.: Wordpress: www.wordpress.com; blogol:

www.blogol.hu.)

WIKIA WIKI egy rendkívül egyszerű weboldal, amely lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bár-

ki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azok tartalmán módosítsanak.

Ha létrehozunk egy ilyen oldalt, akkor gyakorlati-lag egy üres lapot kapunk, amihez az általunk meghívot-tak, vagy bárki hozzáírhat, illetve abból elvehet. Az oldal egy gombnyomásra szerkeszthetővé válik (akárcsak egy Word-dokumentum), majd a mentés után mindenki szá-mára láthatóak a változások.

Ha csak egy kirándulást akarunk szervezni, már ak-kor is nagy segítség lehet abban, hogy az esetleges kérdé-seket megvitassuk, közös listát készítsünk arról, hogy ki mit vigyen.

A mi szervezeteink előszeretettel használják a wikiket az egyes projektek dokumentálására, közös szövegek lét-rehozására. Aki kicsit már jártasabb a kezelésében, továb-bi oldalakat, aloldalakat hozhat létre, beszélgetéseket kez-deményezhet, fórumot készíthet, stb.

Példák saját munkáinkból:Városmegújítás: http://varosmegujitas.wikispaces.com/home. Állampolgári Részvétel Hete: http://cpw-arh.wikispaces.com. (Hol? Pl.: www.wikispaces.com.)

Közösségi portálokA társadalmi hálózatokkal foglalkozó kö-zösségi oldalak (social networks) mára mindenhol ismertté váltak, Magyarorszá-gon az Iwiw, nemzetközi szinten elsősor-ban a Facebook terjedt el, de számos más ilyen kezdeményezéssel is találkozha-tunk. Ma még elsősorban az ismerőseink és (régi) barátaink feltérképezésére hasz-náljuk, sokszor magunk is meglepődve azon, hogy mennyi „gyenge kötés” kap-csolódik hozzánk, illetve sokszor kiábrán-dulva a sok fellelt ismerős révén megso-kasodott, legtöbbször felszínes kommuni-

kációs kényszerből.Sokat hallunk magunk kiadásának, saját adataink nyil-

vánossá tételének hátulütőiről is, amelyek legtöbbször nem is kacsák.

Ugyanakkor fontos megjegyezni azt a trendet, hogy sok mozgalomszerű kezdeményezés lát ma napvilágot a kö-zösségi oldalak révén, azok lehetőségeinek kiaknázásával. Ezeken az oldalakon már lehet különböző témájú klubokat alakítani, illetve intézményt is bevonni a társadalmi háló-zatba, így egy-egy forró ügy mentén, de akár kisebb esemé-nyek, kampányok mellé ezreket lehet pillanatok alatt moz-gósítani (pl. a közelmúlt egyetemi diáklázadásai Ausztri-ában). Ehhez persze sok időt kell arra fordítanunk, hogy klubjainkhoz, szervezeteinkhez tagokat toborozzunk, de akik felismerik a jövő lehetőségeit, máris állandó és áttétel-mentes kapcsolatban vannak törzsközönségükkel.

(Hol? Pl. www.iwiw.hu; www.facebook.com.)

Még néhány példa arra, hogyan szervezhetjük, artiku-lálhatjuk saját ügyeinket hatékonyabban:

...használnunk kell minden tudomány és fejlődés adta le-hetőséget, és első-sorban ott és arra, ami mindannyiunk elemi érdeke: saját társadalmaink job-bítására, fejleszté-sére.

7Információs technológia a civil világban

• Tegyünk fel képeket, videókat eseményeinkről, szerve-zeteinkről. Erre számos lehetőség adódik az interneten, érdemes olyat választani, amely arra is lehetőséget ad, hogy albumainkat, filmjeinket „beágyazzuk” webol-dalainkba, blogjainkba. (Pl.: www.indavideo.hu, www.youtube.com, www.photobucket.com, www.flickr.com.)

• Készítsünk videót képekből vagy rövid videókból. (Pl.: www.photo-flash-maker.com.)

• Szerkesszünk közösen dokumentumokat anélkül, hogy tucatnyi különböző verziót küldözgetnénk oda-vissza e-mailen. (Pl.: http://docs.google.com.)

• Egyeztessük egyszerűen és gyorsan időpontjainkat a weben (találkozók időpontjainak online egyeztetése. (Pl.: www.doodle.com.)

• Telefonáljunk, üzenjünk, beszélgessünk online. (Pl.: www.skype.com; www.messenger.com.)

• Használjunk minél több nyílt forráskódú szoftvert, amelyből sokat le sem kell töltenünk, mert online is működik (ezek mind ingyenesek!). (Pl.: www.plone.org; www.openoffice.org.)

• Nézzünk körül, mi mindent lehet már online megta-nulni, e-learning oldalakon vagy oktató filmeken ke-resztül (commoncraft).

Mielőtt egy szinttel feljebb ugranánk, egy élő példával szolgálok saját munkánkból.

Ötödik éve kampányolunk az állampolgáriságért és a demokráciáért, és szervezzük meg az Állampolgári Rész-vétel Hetét (ÁRH), amely Magyarországon az egyik leg-nagyobb civil eseménysorozattá nőtte ki magát. • A tervezéshez idén először egy wiki-felületet is lét-

rehoztunk, ami alkalmas arra, hogy mindenki be-dobja ötleteit, elképzeléseit, témáit. Elsőre nem lett átütő siker, de sokan bekapcsolódtak: www.cpw-arh.wikispaces.com.

• Az ÁRH egy külön „hivatalos” honlapot is működ-tet, amelyen minden nap egy neves közéleti személyi-séggel készített videót is bemutattunk az állampolgári részvételről: www.arh.kozossegfejlesztes.hu.

• Szintén ezen az oldalon megtalálhatók az ÁRH fény-képeiből készült PR-videók is, amelyeket online, az erre alkalmas egyszerű szoftverekkel hoztunk létre.

• Az oldalon összegyűjtöttünk egy tucat olyan online lehetőséget, amellyel részt vehetünk internet-alapú kampányokban, aláírhatunk fontos petíciókat, de akár

máshogy is tehetünk egy részt egy-egy fontos ügyhöz („online teheted” fül alatt az oldalon).

• Két éve egy blogon gyűjtjük össze az egyhetes ese-ménysorozat beszámolóit, képeit, videóit, melyet év-ről évre többen maguk tesznek föl a szervezkedők (itt érdemes a szeptember és az október fülekre kattintani, ekkor került fel minden évben a legtöbb anyag): www.arh.blogol.hu.

Hova tovább? Hova vezet mindez?A cikk elején már bevetettem olyan veszélyesnek tűnő fo-galmakat, mint az e-demokrácia és az e-részvétel. Ezen a ponton bizonyára előállhatnék szakszerű megfogalma-zásokkal, fogalommagyarázatokkal, de aki már eddig át-rágta magát ezen az olvasmányon, az megérdemli, hogy most se riasszam el. Jómagam ismeretei szerint e fogal-mak mögött azok az erőfeszítések húzódnak meg, ame-lyek már nem „pusztán” a civil társdalom kreatív önbe-mutatására, kapcsolatszervezésére, ügymeneteinek egy-szerűsítésére vonatkoznak, hanem valós, a döntéshoza-tali mechanizmusokba organikusan beépített beleszólási és részvételi lehetőségeket feltételeznek, amelyre számos valós jó példa is létezik már.

Ezek a jó példák elsősorban persze Nyugatról származ-nak, melyeket a Pep-Net (Pan-European eParticipation Network: www.pepnet.eu) találkozóin volt szerencsém megismerni. Nagyon érdekes jövőképet vet fel, ha meg-nézünk két ilyet:

1. A Harringay-i (Nagy-Britannia) lakosok és önkormányzat által létrehozott közösségi ol-dal, amely a lakosság és a lokalitás összekap-csolására hivatott. Hálózatba szervezett szom-szédságok címmel egy olyan programot kezde-ményeztek, amelyben a helyi identitás meg-erősítésétől, a bevonáson, a közösségépíté-sen, a nyilvánosság és információszerzés fej-lesztésén keresztül oda jutottak, hogy ma már a Harringay-i lakosok napi alakítói az önkor-mányzat működésének. Ennek megkönnyíté-sére olyan közösségi portált is működtetnek, ahol betekinthetnek minden nyilvános belső dokumentumba, hozzáférhetnek a szolgáltatá-sokhoz, részt vehetnek a tervezésben és dön-tés-előkészítésben, a helyi (szak)politikák ki-alakításában. Ugyanakkor mindezekhez kap-csolódva állandó lehetőségük van a diskur-zusra egymás között, az „egymás”-ba bele-értve a helyi vezetést is. (Lásd: http://www.harringayonline.com; prezentáció Harringay polgármesterétől: http://www.slideshare.net/Net workedNeighbourhoods/networked-neighbourhoods-harringay-online.)

8 civil fórum

2. A helyi ügyektől eltávolodva figyelmesek le-hetünk egy olasz kezdeményezésre, amely egy komoly hiányra reflektál. Azt vállalta ugyanis, hogy átláthatóvá teszi az olasz parlament és döntéshozatal működését. Onnantól kezdve, hogy „lekövethetővé” teszi minden politikus aktivitását a lehető legrészletesebben, a költ-ségek és kifizetések áramlásának bemutatá-sán keresztül eljut egészen az egyes ügyekkel és törvényekkel kapcsolatos összes rendelke-zésre álló információ összegyűjtéséig, amihez a látogatók kommentárokat fűzheztnek, javas-latokat tehetnek, illetve más csatornákon is le-hetőséget teremt a döntések befolyásolására (ez egy új fejlesztés, folyamatosan épülnek to-vábbi csatornái). (Lásd: www.openpolis.it; www.openparlamento.it.)

Érdekességképpen említem meg, hogy vannak már olyan cégek és szervezetek, amelyek teljes e-részvételi rendszereket kínálnak, némelyik magába foglalja a kiala-kításukhoz szükséges offline elemeket (konzultáció, kép-zések, tervezés stb.) is. (Pl. http://www.moderngov.co.uk; http://www.web-labs.co.uk; http://cambridgeopensystems.com.)

BefejezésülOlyan világot teremtettünk magunk köré, amelynek „ura-lásához” egyre komplexebb szervezettségre van szüksé-günk. Továbbra is fennáll a lehetőségünk, hogy egyszerűen ne akarjunk „uralni”, ezáltal a részvételünk is másodlagossá váljon, vagyis hagyjuk, hogy a lokalitásunkat, országunkat, világunkat mások uralják. Ebben az esetben a folyamatokkal való ellenkezésünk viszont esetlegessé válik.

Mondhatjuk azt is, hogy mi éppen a túlszervezettség, a világ globális túlbonyolítása ellen szállunk síkra, de ne-künk bizony akkor is ebben a rendszerben, ebben a komp-lexitásban kell ellenérzéseinket megfogalmazni, különben szavunk halk marad.

De el is fogadhatjuk, hogy immáron egy másik dimen-zióban élünk, amiben talán jobban benne foglaltatik sze-mélyes, közösségi és globális kiteljesedésünk, mint bár-melyik megelőző állomáson, így a feladatunk már „csak” a folyamatok „jó” irányba terelése.

Ki-ki mérlegelje ebben saját szerepét!

Megjegyzés: a fenti csatornák népszerűsítésére egy mintablogot is létrehoztam, amelyen további oktató-anyagokat, -filmeket, prezentációkat találhatnak: www.mintablog.blogol.hu.

Varga Máté

Civil Kollégium Alapítvány – Közösségfejlesztők Egyesülete

e-mail: matev@kka.hu

10 szabadon használható információs és kommunikációs technológiai eszköz, amelyről minden civil szervezetnek tudnia kell!

Gimp: egy szabad és hatékony fénykép szer-kesztő eszköz. A Photoshop számos sajátos-sá gával rendelkezik, mint méretátalakítás, színezés, az adatállomány (file) típusának a

megváltoztatása stb. Elérhető: www.gimp.org.

Google Docs: többek között pályázatkészí-tés során dokumentumokat oszthatunk meg és terjeszthetünk a velünk nem egy telepü-lésen, akár más országban lévő partnereink-

kel. Látható az időbeosztás, a feladatok és még több min-den, ha kiegészítjük, összeegyeztetjük a Google Naptár-ral (Google Calendar). Elérhető: www.google.com, kattints a ‘More’-ra.

Skype: legtöbben már ismerjük és használjuk ezt a programot, de kiemelten figyelmükbe ajánljuk az extra sajátosságokat, mint amilyen az akár nagyméretű dokumentum biztonsá-

gos átküldése a partnereiknek. Elérhető: www.skype.com.

Joomla/Drupal: szabadon felhasználható hon -lapkészítő program, melyet elsősorban ak tív civilek fejlesztettek ki kifejezetten civil szer ve-zeteknek szánva. Elérhetők: www.joomla.org és

www.drupal.org.

Civicrm: civil szervezeteknek és általuk készí-tett program az adományozók nyilvántartá-sára. Kiegészíthető honlappal és az adomá-nyozók menedzsmentjéhez szükséges alkal-

mazásokkal, mint beszámoló, nyomonkövetés, levelezés és eseménynaptár programok. Elérhető: www.civicrm.org.

CutePDF: rossz név, de egy nagyszerű ter-mék. A dokumentumok legbiztonságosab-ban .pdf formátumban küldhetők. A Cu-tePDF segítségével legtöbb dokumentu-

mot .pdf formátumúvá lehet alakítani. Elérhető: www.cutepdf.com.

9Információs technológia a civil világban

YouTube: a Google-t követően a YouTube-nak van naponta a legtöbb látogatója. Köny-nyedén oszthatod meg a történeteidet a ba-rátaiddal, adományozókkal, önkéntesekkel,

avagy éppen olyan személyekkel, akiket még nem is is-mersz. Elérhető: www.youtube.com.

Picasa: a Google egy másik szolgáltatása, mely révén könnyedén szerkeszthetsz és megoszthatsz másokkal fotókat. Elérhető: www.picasa.com.

Mozilla Firefox: Tudta, hogy a Mozilla egy ci-vil szervezet? A Firefox-hoz és Thunderbird-höz hasonló termékek szabadon használha-tók és az egyik legbiztonságosabb interneten

való navigálást és levelezést teszik lehetővé. Elérhetők: www.mozilla.org.

Dia-megosztás: a www.slideshare.net révén könnyedén feltölthetők és megoszthatók a PowerPoint-diák, és a barátokkal létrehozha-tók közös bemutatók.

És számos további elérhető még a www.techsoup.org oldalon is, csak el-lenőrizni kell, hogy ezek használha-tók-e az Egyesült Államokon kívül.

Kihívások: sajnos a legtöbb, ami itt elérhető, angol nyelvű. De a prog-ramozók többsége szeretné hely-

hez kötni a tartalmat. Fel lehet irat-kozni, és segíteni lehet úgy nagyobb, mint kisebb projektekben, ha talá-lunk olyant, amin javítani szeret-nénk. Egyesek csak kis szerkesztése-ket végeznek azáltal, hogy küldenek egy bekezdést. Még egyszer: ha lát-

nak valamit, ami tetszik, gondolják meg, hogy hasznos lehet, ha lefordít-ják vagy tolmácsolják mások felé is!

Összeállította: TechSoup

Fordította: Csáki Rozália

Kommunikációs technológia az Ön civil szervezete számára

Mi az egyesített komunikáció (UC)? Egy felkapott szak-kifejezés, de a széleskörű

használata csak megnehezíti a meg-határozását. Az UC általában a tech-nológia széles családjára és szerve-zeti alkalmazásokra utal, amelyek egyszerűsítik és magukba foglalják a kommunikáció számos formáját: a telefonos beszélgetést, e-mailezést, video- és webkonferenciát, szöve-ges üzenetküldést (instant message), hangüzenetet, faxot és sms-t.

Az egyesített kommunikáció mö-götti központi gondolat az, hogy amennyiben egy alkalmazottnak le-hetősége van arra, hogy hozzáférjen és válaszoljon egy üzenetre bármi-lyen eszközt is használ pillanatnyilag (függetlenül attól, hogy milyen típusú eszköz generálta azt, azaz legyen az

telefonos vagy e-mail üzenet), akkor kevesebb idő telik el az egyes vála-szok között, és a szervezetnek is sok-kal hatékonyabb lesz a belső és kül-ső kommunikációja. Egy olyan kom-munikációs rendszer, amely könnye-dén teszi lehetővé az elérhetőséget tá-volról is. Ez azt jelenti, hogy az alkal-mazott messziről is ugyanolyan haté-konyan dolgozhat, mint ahogyan az irodában tenné, ugyanakkor ezáltal csökken az utazási szükséglete és az ökolábnyoma is.

Az egyesített komunikációs meg-oldások lehetnek új számítógépes al-kalmazások, helyi szoftver megoldá-sok és hosztolt szoftverek, mint al-ternatív szolgáltatások. A különböző szervezeteknek szükségleteik függ-vényében különböző megoldások fe-lelhetnek meg, de a szervezet nagysá-

ga és az erre fordítható költségkeret függvényében meg lehet tenni az első lépéseket az egyesített kommunikáci-ós környezet kialakítása érdekében.

Ha mindez az Ön szervezete szá-mára túl összetettnek (vagy esetleg túl költségesnek) tűnik, akkor lép-jünk visszább, és nézzük meg, hogy az egyesített kommunikációs straté-giának miként lehet mérhető, közvet-len hatása a szervezete küldetésére.

Miért alkalmazzunk egyesített kommunikációs stratégiát?Miért megfontolandó, hogy a szer-vezeténél alkalmazza-e az egyesí tett kommunikációt? Melyek a szerve zete hatásának alapvető irányai?

Néhány érv arra, hogy a fenntarthatóság alapja a helyi támogatás. A helyi támogatást azok a személyek jelentik, akik isme-rik a szervezetet és annak tevékenységét. Ha ezek a megállapítások igazak, akkor a jelen cikk az egyesített komunikációról (unified communications – UC) néhány hasznos tanáccsal szolgál majd ahhoz, hogy miként lehet egy szolid kommunikációs infrastruktú-rát kiépíteni, amely révén helyi támogatást lehet elérni, és ezáltal fenntarthatóságot.

10 civil fórum

Az egyik figyelemreméltó krité-rium a telepresence (videokonferen-cia), annak a mértéke, hogy meny-nyire vagyunk képesek kommuni-kálni bármikor a kollégáinkkal füg-getlenül attól, hogy fizikailag hol va-gyunk. A telepresence bizonyos típu-sú civil szervezetek számára fonto-sabb lehet; például, ha humán-szol-gáltatás vagy katasztrófa-elhárítás te-rén dolgozunk, akkor a telepresence magasszintű jelenléte nappal és éj-szaka is döntő fontosságú lehet. A telepresence fontossága a csapat-tagok számától is függ, továbbá az egyes kollégák feladatától és munka-programjától.

Egy másik fontos kérdés, amit fel kell tegyen egy civil szervezet: a mun-kája mekkora száza-lékát végzi egy iro-dában? Több szak-osztálya is van? Eset-leg vannak olyan kol-légák, akik terepen dolgoznak, vagy tá-volsági munkát vé-geznek? A civil szfé-rában dolgozók nagy része nem feltétle-nül egy irodában dol-gozik hosszú órá-kon keresztül. Ha az Ön szervezete olyan kommunikáci-ós rendszert használ, ami nem adap-tálható a kollégák sokoldalúságához, akkor ez a kommunikációs rendszer a szervezet hatása tekintetében feltehe-tően fölösleges.

Végül: egy jó egyesített kommu-nikációs stratégia csökkentheti a ci-vil szervezet ökolábnyomát is. A szervezete szokott papírra írni olyan üzeneteket, amelyeket elektroniku-san is el lehet küldeni? Az emberek beutaznak-e az irodába olyan talál-kozók miatt, amelyekbe otthonról is bekapcsolódhatnának? 2008-ban a telecommuterek (telecommuting – az amerikai távmunkát nevezik így, amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég székhelyén, hanem saját ottho-nában, vagy a helyi teleházban vég-zi. A lényeg, hogy a távmunkás keve-sebbet, vagy egyáltalán nem jár be a munkahelyére és vissza) 840 gallon (3192 liter) gázolajat spóroltak meg

és közel 14 tonnával csökkentették a szénkibocsátást. Meglepődne, hogy a telepresence használatával szerve-zete szintjén milyen sok utazás válna feleslegessé.

Mint minden új technológia, alkal-mazás és képzés, ez is a szervezet ré-széről pénzt és időt vesz igénybe. Az egyesített kommunikációs megoldá-sok költségeinek a meghatározásá-nál mindkettőt figyelembe kell ven-ni. De ha óvatosan, egyik szemével a civil szervezet jövőjére való tekin-tettel tervezi meg az egyesített kom-munikációs stratégiáját, időt spórol-hat meg, biztosítva a szervezete aka-dálymentes komunikációját és az el-következő évekre megerősíti a szer-vezete hatását.

A civil szervezet szükségleteinek a felméréseAz egyesített kommuni-káció nem csupán tech-nológiára utal, hanem olyan üzleti gyakorlatra is, amely a médiával tör-ténő kommunikáció gör-dülékeny áramlatát segí-ti. Ily módon az egyesített

kommunikációs stratégia kiválasztá-sát megelőzően érdemes számba venni, hogy jelenleg milyen a szervezet belső és külső kommunikációja. Az alkalma-zottak egymással inkább telefonon vagy e-mailen kommunikálnak? Személyes telefont és e-mail címet használnak erre a célra? Az önkéntesek vagy más külső személyek használják-e az irodai tele-font és e-mailt? Ki lesz megbízva azzal, hogy gondoskodjon az egyesített kom-munikáció fenntartásáról?

Vázolja fel a szervezetében elő-forduló kommunikáció típusait, és figyeljen azokra a helyzetekre, ame-lyekben a kommunikáció integrál-tabb megközelítése növelhetné a szervezete hatékonyságát.

A legfontosabb: az, hogy az egye-sített kommunikációt az egész csapat alkalmazza, legalább annyira fontos, mint az, hogy a legjobb technikai al-kalmazást válasszák. Képezze a kol-légáit, hogy használják az új kommu-nikációs megoldást, és tegye lehető-vé, hogy legyen idejük tanulni és kér-déseket feltenni.

Az egyesített kommunikációs stratégia kiválasztása és alkalmazása

Hardver-alapú, Internet Protokoll (IP) feletti hangátvitel

Az Internet Protokoll feletti hang-átvitel (VoIP): a szélessávú internet használata telefonos kommunikáció-ra. A legmodernebb VoIP-rendszerek lehetővé teszik a VoIP-felhasználók és a hagyományos telefont használók kö-zötti kommunikációt is. Egy felhasz-náló szemszögéből kicsi vagy szinte semmi különbség nincs aközött, hogy VoIP- vagy hagyományos telefonhí-vást alkalmaz.

Sokan közülünk már használnak VoIP-ot a Skype vagy más szolgálta-tások révén, de széleskörű a választék azokban a programokban, amelyek sokkal többet tudnak. Példának oká-ért a Cisco (ami a romániai TechSoup program része már ez év elejétől) 500UC szériaajánlata számos alkalma-zással segíti az integrált kommuniká-ciót. A rendszert be lehet úgy állítani, hogy hangüzeneteket küldjön .wav ki-terjesztésben e-mailen, és fordítva. Eh-hez hasonlóan az 500UC a rendszer-ben lévőknek fax üzenetet küld to-vább e-mailen csatolt dokumentum-ként és küldhetnek e-mailt, amit fax-ként küld szét. A szerver a felhasz-nálók telefonhívásait a saját mobilte-lefonjaikra továbbíthatja minden al-kalommal, vagy kicsenghet az iro-dai és a saját mobiljukon egyszerre. A VoIP használatához az infrastruktúra nem igényel idő- és pénzbefektetést, a Cisco adminisztrációs felülete is úgy van kialakítva, hogy nem igényel tele-kommunikációs hálózatkezelési szak-szerű tapasztalatot.

Ha érdekli a VoIP-rendszer, utá-nanézhet azoknak a szolgáltatóknak, amelyek ugyanazokat a lehetősége-ket ajánlják, de már havi költség el-lenében, mint a Vonage, Packet8 és a BetterWorld Telecom.

A hosztolt VoIP-szolgáltatások egy másik nyilvánvaló előnye az egyszerű és gyors telepítés. Ha a kollégái közül valaki otthoni irodában dolgozik, köny-nyedén használhat VoIP-rutert vagy telefont a saját internet-kapcsolatán ke-resztül. Általában a VoIP-szolgáltatók, mint vállalkozók csoportos telefonokat

Az egyesített kom-munikáció nem csupán technoló-giára utal, hanem olyan üzleti gya-korlatra is, amely a médiával törté-nő kommuniká-ció gördülékeny áramlatát segíti.

11Információs technológia a civil világban

szerelnek fel több helyiségben, illetőleg akár több helyszínen, munkaponton is.

Kommunikációs szerverekEgy kommunikációs szerver jó be-fektetés lehet bármely típusú civil szervezet számára, főleg ha az iro-dai kommunikációt össze szeretné kötni az alkotó-menedzsment rend-szerrel és más szoftver alkalmazások-kal. A kommunikációs szerver javít-ja a meglévő e-mail és telefon infrast-ruktúráját, egyedi rendszert alkotva a kiküldött üzenetek között, lehetővé téve, hogy más alkalmazások is hasz-nálják ezt.

Ha az irodájuk Microsoft-szervert használ, akkor a Microsoft Irodai Kom-munikációs Szerverét lenne a legegy-szerűbb alkalmazni. Ez ugyanolyan jól összeilleszthető a meglévő telefonos rendszerrel, mint a váltó szerver e-mail képességeivel. Az Irodai Kommuniká-ciós Szerver működik a meglévő tele-fonrendszerrel, függetlenül attól, hogy VoIP-, vagy hagyományos rendszer-ről van szó. A szoftver kiegészítései az írott üzenetváltás, webkonferencia, dokumentum-megosztási kapacitás. Mindez elérhető akár az Outlook vagy az Entourage felületén keresztül, vagy más alkalmazások segítségével. Az Iro-dai Kommunikációs Szerver támogatja a videokonferenciát, összeegyeztethető a Microsoft RoundTable-el és számos más videokonferencia-berendezéssel.

Az Irodai Kommunikációs Szer-ver a kereskedelemben drágább, de ha a szervezet Microsoft-adomá-nyokra jogosult, akkor a TechSoup-on keresztül igényelhet Irodai Kom-munikációs Szervert 40 amerikai dol-lárért vagy Enterprise-t 159 amerikai dollárért. Mint más Microsoft-szerve-rek esetében, meg kell szerezni a hoz-záférési licenszet (CAL) minden fel-használó vagy berendezés számára, amely a szerverre kapcsolódik.

A Druid egy szabad felhasználá-sú VoIP- és egyesített kommunikáci-ós szerver. A Druid beállításai nagyon alkalmasak arra, hogy több VoIP-routerrel és kézibeszélővel dolgozzunk. Szükség van egy VoIP-használatban ta-pasztalt informatikus kollégára vagy egy szaktanácsadóra, hogy a szervezet-nél beállítsa, alkalmazza a Druidot.

Hangüzenettől e-mailig (voicemail-to-email) online szolgáltatás

Ha csak egyedül van a szervezet-nél, vagy egyszerűen szeretné jobban menedzselni, akadálymentesíteni a személyes kommunikációját, akkor is érdekelheti ez a szolgáltatás.

Néhány évvel ezelőtt számos in-gyenes vagy nagyon olcsó ’voicemail-to-email’ szolgáltatás vált népszerűvé. Ezek a szolgáltatások virtuális hang-üzenet postaládaként működnek egy vagy több telefonvonal számára, álta-lában engedélyezve a felhasználó szá-mára, hogy ezeket telefonon, online vagy e-mailben elérhesse. Ha üzene-tet kell küldjön a kollégájának, e-mail-ként továbbíthatja neki az online fel-használó oldaláról, vagy egyszerűen továbbíthatja azt. Népszerű szolgálta-tások közé tartoznak a Google Voice (korábban Grand Central), YouMail és RingCentral.

Elektronikus fax szolgáltatásHa a szervezet faxot használ, figye-lemmel lehet az olyan elektronikus fax szolgáltatásokra, amilyen a MyFax. Az elektronikus fax szolgáltatás sokkal könnyebbé teszi a fax üzenetek küldé-sét és fogadását, főként akkor, amikor távol vagyunk az irodától. Ezekről a szolgáltatásokról a TechSoupról szóló cikkben is bővebben olvashatnak.

KövetkeztetésNe feledjük: az egyesített kommuni-káció bármely megközelítését alkal-

mazzuk, az erős szervezeti gyakorla-tok sokkal fontosabbak, mint az egyes rendszerek vagy technológia használa-ta. Győződjünk meg afelől, hogy a kol-légák világosan értik, hogy hogyan és mikor kell különböző típusú kommu-nikációval foglalkozni. Ha az ügyfelek (a civil szervezet célcsoportja – szerk megj.) nem kapnak választ a kéréseik-re – vagy ami még rosszabb: több egy-másnak ellentmondó választ kapnak –, sem a kommunikációs szerver, sem a VoIP-rendszer nem tud segíteni ezen a problémán.

Végezetül: az egyesített kommuni-káció legfontosabb előnyei hosszú tá-vúak. Ha a szervezetben a kollégák sokkal gyorsabban és kényelmeseb-ben képesek kommunikálni egymás-sal, folyamatosan fejlődni fog a szer-vezet projektmegvalósítási képessé-ge és a küldetése beteljesítésének a ha-tékonysága. A szervezet sokkal felké-szültebb lesz arra, hogy reagáljon pél-

dául a természeti katasztrófákra vagy az egyéb sürgős esetekre, amelyek ki-hatással vannak a szervezet munkájá-ra. Egy megfelelő egyesített kommuni-kációs stratégia alkalmazásával jelen-tős lépést teszünk a szükségtelen uta-zások és környezetszennyező viselke-désünk csökkentése érdekében.

Elliot Harmon

TechSoup – computmentor

Fordította: Csáki Rozália

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

12 civil fórum

Civil kommunikáció és az Eperinda (Strawberrynet) Alapítvány

1993 őszén a Nemere Természet-járó Kör bejegyzése után első dolgunk egy fax vásárlása volt.

Túl sokba került volna külföldre tele-fonálni. Ezáltal sikerült élő kapcsola-tot fenntartani a budapesti Független Ökológiai Központtal, és általuk kap-csolatba kerülni a zöldmozgalommal. Sokszor kézzel vetettük papírra gon-dolatainkat, és gyorsan távmásoltuk faxon. E kapcsolat nélkül nem tud-tunk volna szervezetet építeni.

1994-ben a sikeres Zöld Pók há-lózat mintájára, a Göncöl Alapít-vány segítségével sikerült megpá-lyáz ni a REC-nél egy levélküldő há-ló zat létrehozását Strawberrynet, ma-gyarul Eperinda néven. Akkoriban az internet mai formája még ismeret-len volt. A szerverek telefonon hívták egymást modem segítségével, és tö-mörítve átpasszírozták az üzenetet a sokszor recsegő vonalon.

A pályázat által be-üzemeltünk egy leve-lező szervert és hiva-talosan megvásároltuk az Emil levelező szoft-vert korlátlan számú gépre a SZTAKI-tól, amit lefordítottunk ro-mán nyelvre. Lehet, hogy ez volt az első jogtiszta, honosított ro-mán nyelvű szoftver az országban. Kb. 120 példányt adtunk ki az Emilből különböző szervezetek-nek, ebből 50-60 szervezet rendszere-sen használta is a szolgáltatást néhány évig. Továbbá képzéseket tartottunk és Emil-kézikönyvet is kiadtunk.

1996-ban az Eperinda-hálózat ön-álló jogi személy lett, Straw berry net Alapítvány néven. Ezáltal lehetővé vált partneri kapcsolatok kiépítése más szervezetekkel és egy hálózatsze-rű struktúra kiépítése. Az alapítvány partnerséget alakított ki az APC-vel (a szervezeti információs szolgálta-tók világhálózata, Association for Prog ressive Communications, www.apc.org).

1998-ban az internet elterjedésével

a kapcsolattartásról áttevődött a hang-súly a tartalomfejlesztésre és -szolgál-tatásra. A helyi internet-szol gáltatók megjelenésével a távhívásos e-mail használata már nem volt gazdaságos. Ekkor alakultak ki az Eperinda jelen-legi szolgáltatásai: web-publikálási al-kalmazások, testre szabott levelező-listák, kampányok, akciók informá-ciós támogatása, webhelyek, domain nevek, e-mail címek biztosítása, tré-ningek szervezése, tanácsadás és se-gítségnyújtás. Ezek a szolgáltatások a „Mi és a környezet” projekt kereté-ben teljesedtek ki 2000-ben. Tematikus weblapok készültek partnerségben más szervezetekkel, mint az UNESCO Pro Natura, Ecosens és CET a követ-kező témákban: természetvédelmi te-rületek, energia, társadalmi részvétel, Greenagenda projekt, interaktív szer-vezeti adatbázis. Ugyancsak 2000-ben az Eperinda Alapítvány teljes jogú

tagja lett az APC-nek.A CENTRAS szer-

vezettel együttműköd-ve elkészítettük a szer-vezeti adatbázis to-vábbfejlesztett változa-tát, ami ma is működik.

Indítottunk egy kör-nyezetvédelmi portált ngo.ro néven. Itt a ci-vil szervezetek szaba-don publikálhatnak.

Sajnos sokan nem élnek ezzel a lehe-tőséggel, pl. a magyar nyelvű olda-lon egyetlen aktuális cikk sincs pil-lanatnyilag. A kommunikációra időt és energiát kell fordítani, ha nincs ko-molyabb tétje, a szervezetek nem él-nek a lehetőséggel. A legtöbb cikket a verespataki aranybánya kapcsán publikálták, ezeket követik a külön-böző projektekhez, akciókhoz kap-csolódó cikkek.

Aktív levelezés folyik különböző listákon, például a mediu környezet-védelmi listán, a pitypang-on, vagy a legújabb zöldinfo-n magyar nyelven, és más tematikus listákon: natura2000, forumdemediu, ape. Fontosabb webla-pok az ngo.ro szerveren, a teljesség igé-

nye nélkül: greendex.ro, rosiamontana.ro, faracianura.ro, drumulaurului.ro, omg.ngo.ro, rac-ro.ngo.ro, terraiii.ngo.ro, sor.ro, shopsor.ro, dalmatianpelican.ro, voxhumana.ngo.ro, bk.ngo.ro, gim.ngo.ro.

Manapság az Eperinda egyfaj-ta elektronikus szövetkezet. A részt vevő szervezetek összedobják a pénzt a szolgáltatás fenntartására, és a part-nerszervezetek IT- és kommuniká-ciós szakemberei működtetik a szol-gáltatásokat. Előnye a rugalmasság, támogatóktól és politikától való füg-getlenség és fenntarthatóság, ugyan-akkor hatékony és olcsó. Hátránya, hogy nagyobb fejlesztésekre rövid idő alatt nincs lehetőség.

Miért van erre még mindig szük-ség? Ott a yahoogrups, a google, szám-talan webhely-szolgáltatás stb. A civil, főként környezetvédelmi szervezetek sokszor komoly gazdasági érdekeket sértenek, és ezért fenyegetett helyzetbe kerülnek. Ilyenkor felértékelődik a bi-zalom, nem mindegy, ki adminisztrál-ja a létfontosságú kommunikációs szol-gáltatásokat, tud-e valaki szorult hely-zetben bérmentve és lehetőleg azonnal tanácsot adni, segítséget nyújtani. Pél-dául a verespataki bányaügy kapcsán beperelték az Alburnus Maior szerve-zetet, mert állítólag jogtalanul használ-ta a rosiamontana.ro domaint, és le akar-ták állítatni a szervezet kommunikáci-ós szolgáltatásait. Egyrészt szakmai se-gítséget nyújtottunk a szervezet ügy-védjének a vonatkozó technikai kér-dések jogi vetületeinek tisztázásában, másrészt nemzetközi partnereink se-gítségével az APC által megoldottuk a weblapok élő tükrözését: amennyiben leállíttatták volna a webhelyeket, több országban megjelent volna ugyanaz a tartalom, vagyis a cég nem tudta vol-na megakadályozni az információ sza-bad áramlását.

Az Eperinda környezetbarát szol-gáltatásokat nyújt: a levelezőlistákat nem terhelik reklámok, a csatolt állomá-nyok mérete korlátozott, az ActionApps webpublikációs felület kimondottan szervezetek számára lett kifejlesztve az APC által, és a leghatékonyabb a vilá-

A kommunikáció-ra időt és energi-át kell fordítani, ha nincs komolyabb tétje, a szerveze-tek nem élnek a lehetőséggel.

13Információs technológia a civil világban

gon, vagyis kevesebb energiát, számí-tási kapacitást igényel. Mérések szerint kétszer hatékonyabb, mint a Drupal, a legnépszerűbb és egyik legjobb tarta-lomfejlesztési rendszer.

Az ngo.ro szervezeti identitást is jelent – csak bizonyítottan közhasznú tevékenységet végző szervezet kap-hat ngo.ro címet.

Az Eperinda a kommunikációs szolgáltatásokon túlmenően szerepet vállalt a szabad információáramlás, az internet közhasznúságának meg-őrzése, a nyílt forráskódú szoftverek támogatása, környezetbarát kommu-nikáció témájában.

Miért fontos például civil szem-pontból a nyílt forráskódú szoftver? Mert szabadon és ingyenesen hozzá-férhető, módosítható, adaptálható, pl. helyi szakemberek által. Ezáltal hoz-zájárul a helyi szakértelem kialakulá-sához, hasznára válik a helyi közös-ségnek. Ahelyett, hogy idegen multi-nacionális cégeknek fizetnénk sokszor gyenge minőségű szolgáltatásért és a kétévente megvetetett szoftvereikért, inkább adnánk a pénzt helyi cégek-nek. Gondolnak-e arra hány százmil-lió eurót költ évente az állam adónkból olyan szoftverekre, amelyeknek nyílt forráskódú változatai ingyenesen hoz-záférhetőek? Hogy az állam által ki-adott ügyviteli segédprogramok kizá-rólag MS Windows operációs rendsze-ren futnak, arra kényszerítve a cégeket, polgárokat, hogy megvásárolják (vagy lopják, ha nincs rá pénz) ezt az ope-rációs rendszert. A legtöbb hivatalos

nyomtatvány, dokumentum nem nyílt formátumú, vagyis használatukhoz szoftvert kellene vásárolni. Az iskolák-ban csak a MS Windows rendszert te-lepítik, nehogy a nebuló észrevegye, hogy más is létezik a világon. Nézzen bele szervezeténél a számítógépbe, és számolja ki, mennyit fizetett ki szoft-vereire, vagy ha nem fizetett, mekkora büntetés vár önre, ha a szoftverrendőr-ség meglátogatja. Amíg ezekben a kér-désekben a civil társadalom nem fog össze, és nem lép fel határozottan, nem várható pozitív változás.

Idevágó tevékenységek: nemzet-közi konferenciákon való részvétel és állásfoglalás (IGF), poliTIC weblap (politic.ngo.ro), az APC Internet Jogok Chartájának román nyelvű kiadása (http://www.apc.org/en/system/files/APC_charter_RO.pdf), kutatási projektek, pl. a GIS Watch (Globális Információs Tár-sadalmi Figyelő), országjelentés 2007-2009, vagy a most induló GreeningIT kutatási projekt és kampány az infor-mációs és kommunikációs technoló-gia környezetkímélő használata té-májában. A GreeningIT projektben együttműködünk a székelyudvarhelyi AGORA Fenntartható Fejlesztési Mun-kacsoporttal.

Formális meghatározás szerint a Strawberrynet Alapítvány a romániai civil szervezetek együttműködési fóru-ma az elektronikus kommunikáció és információs technológia hatékony fel-használásáért. Az Alapítvány a hason-ló nevű számítógépes hálózatot mű-ködteti a természetvédelem, a fenntart-

ható fejlődés, a demokrácia és az embe-ri jogok védelme érdekében.

A hálózat célja: a szervezeti együtt-működés elősegítése kommunikációs csatornák kiépítése által, az aktív rész-vétel és a szólásszabadság bátorítá-sa, a szervezetek nemzetközi integrá-lódásának támogatása, a felhasználók számítógépes készségeinek fejlesztése és szakmai segítség nyújtása. A háló-zat megoldásokat keres kommuniká-ciós problémákra, hogy hozzáférhető-vé tegye az internet-szolgáltatásokat a nonprofit, nem kormányzati szerveze-tek számára.

Az Eperinda szolgáltatásai: web-pub likálási alkalmazások, testre sza-bott levelezőlisták, kampányok, akciók információs támogatása, webhelyek, domain nevek, e-mail címek biztosítá-sa, tréningek szervezése, tanácsadás és segítségnyújtás. Ezen belül adminiszt-rálja az ngo.ro szervezeti portált, címe: http://www.ngo.ro.

Bakó Mihály

Eperinda Al apítvány – ügyvezető igazgató

e-mail: misi@ngo.ro

Rövidítések:SZTAKI: Számítástechnikai Kutató-intézet, BudapestREC: Regional Environmental Center for Central and Eastern EuropeCET: Clubul Ecologic Transilvania

PONT civil alapon

A PONT közel kilenc éves múlt-ra tekint vissza. Civil kezdemé-nyezés, amely fokozatosan nőt-

te ki magát olyan entitássá, márkává, amely megélhetést biztosít immár egy tucat fiatal szakértőnek. Jelenleg szol-gáltatási és civil szerepet egyaránt betöl-tő tevékenységének fő célkitűzése a re-gionális fejlődés. Ebben pedig kiemelt módon használja az információs tech-nológia által biztosított lehetőségeket.

A PONT történetének legfonto-sabb, egyben legkedvesebb elemét a Pályázatok.ro portál képezi, amely megközelítőleg kilenc éve nyújt fo-lyamatos tájékoztatást romániai ci-vil szervezeteknek, közintézmények-nek, vállalkozásoknak és magánsze-mélyeknek az aktuális pályázati lehe-tőségekről.

A Pályázatok.ro négy fontosabb korszakot élt meg: a kezdetit, ami-

kor az önkéntes munka határozta meg a fejlődés első szakaszát; az ál-landósulót, amikor néhány vállal-kozás nem profitorientált segítsé-ge alakította ki azt a technikai hát-teret, ami a kezdeti lelkesedés után létrejött tartalmak további szerkesz-tését, bővítését tette lehetővé; a kon-szolidációst, amikor egy civil kezde-ményezés hozzáértő szakemberek-hez fordult annak érdekében, hogy a

14 civil fórum

Pályázatok.ro korszerű, felhasználó-barát maradjon, miközben egyre na-gyobb mennyiségű információ, adat kezelését kellett már ellássa, vala-mint a negyediket, aminek még nem lehet nevet adni, hiszen most alakul, fejlődik, elvei már a partnerség, sza-bad kollaboráció, együttműködés, közös távlati gondolkodás.

Tapasztalatunk, hogy a folyama-tos, türelmes építkezés teszi lehetővé azt, hogy bármilyen szervezet, kez-deményezés állandóságot, folyama-tos fejlődést érjen meg. Az informa-tika arra kiváló eszköz, hogy az isme-retet, munkát mérhető módon hal-mozza fel, összegezze és rendszerez-hetővé, átláthatóvá tegyen egy akko-ra mértékű információmennyiséget, amelyet egy vagy akár több emberi agy közös erőfeszítése sem lenne ké-pes átlátni. A Pályázatok.ro a közel hatezer archivált pályázatával jelen-leg Románia legjelentősebb pályáza-ti adatbázisát képezi. És mégis mesz-sze áll a pályázatokra vonatkozó in-formációkat teljesen átfogó informá-ciós bázis minősítéstől.

A Pályázatok.ro egy mikroszkopi-kus szelete annak a korlátlan tudás-

és információmennyiségnek, amelyet az internet köt össze. A Pályázatok.ro egy olyan érték, egy olyan szabad jó-szág, amely gyakorlatilag bárkinek löketet adhat arra, hogy merre fejlőd-jön, és ötletet, hogy miként valósítsa ezt meg.

A Pályázatok.ro civil kezdeményezés. Fenn-maradása gazdasági ala-pokon mind a mai na-pig elképzelhetetlen len-ne. Eredményessége an-nak köszönhető, hogy létrehozásától napjain-kig civil szervezeti gon-dolkodásmód mentén fejlődött, vagyis nem az anyagi haszonszer-zés, hanem a szabadon hozzáférhető informá-ciógyűjtés, a célirányos adatbázis-építés elve működtette.

Az információs társadalom egy olyan tér, amelyben a szabad kolla-boráció összességében nagyobb mér-tékű sikert hozhat, mind az ebben részt vevő személyek egyéni teljesít-ménye. Bár a gazdasági világban, a piaci helyzetekben az internet, az in-formációs technológia is a verseny,

haszonszerzés eszköze lehet, sokszor mégis a gazdasági világ mutatta meg a legjobban, hogyan lehet úgy társa-dalmilag hasznos egy kezdeménye-zés, hogy közben profitot is termelt valakinek.

A Pályázatok.ro mindazonáltal maga is csak egy eszköz, egy információs for-rás. A társadalmi fej-lődés kulcsa azoknál a civil szervezeteknél van, amelyek külde-tésük iránt elkötele-zettek, céljaik tiszták és látják a cél meg-valósításához vezető utat is. A most kez-dődő újabb évtized kihívás elé teszi a ci-vil szféra szereplőjét

is: vagy professzionalizálódik, hosz-szú, közép- és rövid távon is gondol-kodik, stratégiát tervez, tudatosan építkezik, hálózatokat alakít ki, vagy intézményesen megszűnik.

A Pályázatok.ro az előbbihez való forrásszervezésben jelenthet fontos információs forrást.

Az információs társadalom egy olyan tér, amely-ben a szabad kol-laboráció összes-ségében nagyobb mértékű sikert hozhat, mind az ebben részt vevő személyek egyéni teljesítménye.

Honnan jövünk?

A PONT márkanév közel kilenc éve jelent egyet a pro-fesszionális pályázatfigyeléssel. A civil értékeken alapu-ló kezdeményezés később tanácsadói munkával bővült, közvetlenül segítve ezzel Románia, és ezen belül Erdély regionális fejlődését.

A PONT olyan fiatalok társulása, amely a közel kilenc év alatt felhalmozott pályázatírási, pályázatfigyelési és projektmenedzsment tapasztalatokat helyezi a regionális és intézményfejlesztés szolgálatába, prioritásként kezelve az információs technológia által nyújtott eszközök és le-hetőségek használatát ebben a tevékenységben.

A PONT főbb pillérei

1. PONT Consulting – pályázati és pénzügyi tanácsadás, projektmenedzsment, IT-szolgáltatások, képzésekA PONT Consulting 2008 óta segíti több mint 50 szer-vezet, intézmény munkáját pályázati tanácsadásban, pá-lyázatírásban, projektmenedzsmentben, szervezetük fej-lesztésében és jövőjük stratégiai tervezésében egyaránt. A vállalat kiegészítő tevékenységeihez tartoznak: intéz-ményre szabott képzések lebonyolítása, webes felületek létrehozása.

2. Pályázatok.ro – romániai pályázatfigyelő portálA palyazatok.ro portál az első és legfontosabb szellemi terméke a PONT-nak, mely Románia, ezen belül Erdély legnagyobb, legátfogóbb román, illetve magyar nyelvű ingyenes pályázati figyelője. A pályázatfigyelőre napon-

15Információs technológia a civil világban

Bár szerepkörét tekintve az eddig is gyakorolt fel adatkörét látja el – átfogó informálás a romániai cé-gek, közintézmények, civil szervezetek és magánsze-mélyeknek kiírt pályázati lehetőségekről –, formáját és funkcionalitását tekintve jelentőset újítottunk.

Miért is?• Nyolc és fél év alatt adatbázisunkba 3600 kiírót,

archívumunkba több mint 8000 pályázati kiírást gyűjtöttünk össze, egy ilyen online információs forrás átlátásához az olvasónak komoly eszközö-ket kell biztosítani.

• A pályázati lehetőségek száma évről évre folya-matosan növekszik. Ezért az olvasó sokszor már képtelen minden új információt átlátni, belefá-radhat a szűrésbe.

• Az internet 2003 (az utolsó jelentős fejleszté-sünk) óta jelentősen web2-es irányba mozdult, ezért fontossá vált, hogy az olvasót saját virtuá-lis életterében is elérjük, ne csak a saját, web1-es felületen.

Mindent fejlesztettünkFejlesztéseink a Pályázatok.ro gyakorlatilag minden funkcióját érintik, éspedig:

• Célravezetőbb: kiegészítettük a hagyományos civil–cég–közintézmény–magánszemély katego-rizálást. Olvasóink régiók, ágazatok, érdeklődé-si körök mentén is meghatározhatják, pontosan mit olvassanak a honlapon és a számukra testre szabott elektronikus körlevelekben.

• Portálosabb: nemcsak pályázati hírközlő, hanem komoly dokumentációs forrást biztosítunk azál-tal, hogy adatbázisunkat részletes keresési funk-ciókkal láttuk el.

• RSS-barát: minden rovatunk, anyagunk RSS-sel is igényelhető, nyomonkövethető.

• Interaktívabb: annak érdekében, hogy fejleszté-seink, szolgáltatásaink folyamatosan javuljanak, bevonjuk az olvasókat is a folyamatba: bárhol hiba van, az olvasó azonnal jelezheti nekünk a portál révén: legyen formai vagy tartalmi hibá-ról szó.

• PDF-imádó: a pályázati lehetőségek, kiírások nemcsak nyomtatott, hanem PDF-formátumban is menthetők, tárolhatók.

• Postaláda-barát: még jobban testreszabható a portál elektronikus értesítőrendszere is annak érdekében, hogy az olvasó csak azt kapja meg, ami érdekli.

• Hangosabb: az Erdély FM-mel kialakított együtt-működésünk eredményeként minden nap meg-születő pályázati témakörös élő kapcsolás a por-tálon is hallgatható, stúdióminőségben.

• Nyitottabb: a tagsági regisztrációra csak akkor van már szükség, ha az olvasó elektronikus kör-levelet igényel.

Nemcsak pályázó, hanem kiíró isÚj portálelemmel jelentkezünk pályázati kiírók szá-mára. Ezzel kívánjuk intézményesíteni azt az infor-mális viszonyt, aminek keretében sok pályázati kiíró már közvetlenül küldi el felhívásainak dokumentu-mait. Kiíróink számára újfajta felhasználórendszert alakítottunk ki, amelynek révén maga töltheti fel pá-lyázati felhívásait a honlapra.

Pályázatok.ro, web2-esen isMivel az új virtuális realitás új virtuális tereket is ered-ményez, a Pályázatok.ro is kilépett saját korlátaiból és Facebook-on és iwiw-en is elérhető. Így lehetővé válik az, hogy olvasóink rendszeresen látogatott saját virtu-ális életterükben lássák a pályázati újdonságokat.

Új köntösMindezeket a fejlesztéseket új köntösbe öltöztettük, amely egy szellősebb, átláthatóbb, felhasználó-barátabb böngészést tesz lehetővé bármely olvasónk számára.

ElérhetőségekA PONT továbbra is a www.palyazatok.ro oldalon érhető el.

Kapcsolat:Gál Sándor – főszerkesztőe-mail: galsandor@palyazatok.romobil: 0747-865.096

ta kerülnek fel friss kiírások és hírek. A portál adatbázisá-ban tárolt pályázatok száma jelenleg: 5702, ebből 562 ak-tív és 5140 archivált; tárolt pályázati kiírók száma: 3389. Regisztrált tagok száma 6958.

3. PONT CsoportA PONT Csoport 2009-ben bejegyzett civil szervezet, melynek célja olyan projektek kidolgozása és megvalósí-tása, melyek hozzájárulnak Románia mikrorégióinak, me-

gyéinek, fejlesztési régióinak, településeinek gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

4. A PONT Csapat13 főből álló, fiatal – átlagéletkor 27 év – csapat, gazdasági, informatikai, pénzügyi, kulturális területen jártas szakér-tőket magába foglalva. A csapat magja és az általa felhal-mozott tapasztalat közel kilenc éves múltra tekint vissza.

Pályázatok.ro – újan régi

16 civil fórum

Webvidék: egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy mihez kezdjünk a teleházakkal?

Megvan a hálózat. De mihez is kezdjünk vele? Ez volt az alcíme a 2007 decembe-

ri ErdélyInno konferenciáról szóló tudósításomnak, és Aradról hazafe-lé tartva nagyjából e téma körül for-gott a beszélgetésünk kollégámmal, Szabó Ágival. Ekkor született – kósza ötletként – a ma Webvidék néven is-mert internetes kezde-ményezés.

Az erdélyi magyar közösségek moderni-zációja jegyében az eTransylvania Egyesü-let teleház-hálózata a 2000-es években lát-ványos fejlődésnek in-dult. Magyaror szági, romániai és EU-s pályá-zatok révén hatalmas pénzeket költöttek a fal-vak infor matizálására.

A fejlődést muta-tó PowerPoint-bemu-tatók nagyon meg-győzőek voltak, csak-hogy a konferencia fo-lyosóin, magánbeszél-getéseken mindegyre az hangzott el, hogy hiába a szélessávú net és korszerű felszere-lés, ha a teleházakban nagyrészt csetteléssel és játszással múlatják az időt a fiata-lok. Egyes teleházak közösségi funk-ciója tehát megkérdőjelezhető, zö-mük távol áll attól, hogy önfenntartó legyen, továbbá sok teleház csak pa-píron létezik: igen nehéz kapcsolatba lépni velük, nem tudni, milyen tevé-kenységet folytatnak, ha egyáltalán van tevékenységük.

Kérdés, hogy lehet-e központi-lag valamiféle tartalommal megtöl-teni a teleházakat, vagy hagyni kell a közösségeket, találják ki maguk, mit lehet kezdeni a szélessávú internet-hozzáféréssel? Közben a konferencia egyik műhelybeszélgetéséből az de-

rült ki, hogy a teleházakat működte-tő fiatalok (és köztük idősebbek is) saját internetes tartalmat készítené-nek: többen is elmondták, szeretné-nek honlapot készíteni a falujuk szá-mára. Mások valamilyen közössé-gükkel kapcsolatos kutatómunkát végeznek (például falujuk monográ-fiáját állítják össze), és azt szeretnék

közzétenni interneten. Megint mások turistá-kat csalogatnának te-lepülésükre, a külföl -dön élő falubelijeiknek szeretnék megmutatni mindennapi életüket, vagy egyszerűen csak örömüket lelik abban, hogy szövegeiket, fo-tóikat megosszák má-sokkal.

A kérdés: hogyan segíthetjük ezeket a fi-atalokat, hogy meg-valósítsák terveiket? Mi az a keret, ami úgy biztosít szakmai irá-nyítást, hogy közben a lehető legkevésbé kor-látozza a résztvevők alkotói szabadságát? Miképp lehet bekap-csolni ezeket a tartal-makat a mainstream médiába? Hogyan le-

het motiválni a résztvevőket, mi-képpen lehet megértetni velük, hogy munkájuk sokkal fontosabb, mint gondolják? Hogyan lehet aktivitásra sarkallni a teleházak passzív haszná-lóit? Hogyan lehet egy olyan vetélke-dőt létrehozni, ahol a versengés nem elbátortalanít, hanem ösztönöz?

És végül a nagy kérdések: létrejö-het-e valamikor ezekből a kis csapa-tokból egy olyan hálózat, mely önál-lóan, a versenyen kívül is képes él-vezhető tartalmat készíteni saját kö-zössége mindennapjairól? Képesek lesznek-e a csapatok a vetélkedőn kí-vül is egyfajta nyilvánosságot mű-

ködtetni, ahol ki-ki megfogalmaz-hatja a közösség problémáit, és ahol vitázni lehet? Hogyan lehet elérni, hogy ne okozzon gondot egy honlap elkészítése és frissítése a faluról szó-ló tudnivalókkal és fotókkal? Szület-het-e egy vállalkozás egy, a vetélke-dőre készített üzleti tervből?

A Webvidékkel – melynek ed-dig két kiadását szervezte meg a Transindex az eTransylvania Egye-sülettel partnerségben – egy olyan rendszert kívántunk felépíteni, mely hozzásegíti a teleházak működte-tőit ahhoz, hogy a passzív internet-fogyasztás mellett elkezdjenek saját tartalmakat gyártani, megjeleníteni saját közösségüket a világhálón.

És mi a két kiadás tanulsága? Szervezés szempontjából az első, 2008 tavaszán kezdődött kiadás (http://www.webvidek.ro/2008/) még a kísérletezés időszaka volt. A máso-dik, 2008 őszi (http://www.webvidek.ro/) vetélkedőbe már beépítettük az első kiadás tapasztalatait, ez-által jóval zökkenőmentesebben ment minden. Bár a szervező sze-mélyek – több esetben – jó barátok voltak, a projekt sikerének kulcsát két intézmény, a Transindex és az eTransylvania Egyesület szakmai partnersége jelentette. A Transindex az ötletet és a tartalommal kapcso-latos részét adta a projektnek, az eTransylvania a hálózatot és a know howt-t – hogyha ez nem jön össze, a Webvidék valószínűleg nem az lett volna, ami.

De ennyit a szervezésről. Az ügyes-bajos részleteknél van egy sokkal fontosabb tanulsága a Webvidéknek: hihetetlen energi-ák rejlenek a teleházak körül szer-vezkedő, a közösségek életét ani-máló csapatokban, csakhogy erről sem ők, sem pedig a külvilág nem tud. A csapatoknak sikerült meg-mutatniuk, hogy az erdélyi falvak nem elmaradott, depressziós sár-tengerek, ahol legfennebb seny-

...hihetetlen ener-giák rejlenek a teleházak körül szervezkedő, a kö-zösségek életét ani-máló csapatok-ban, csakhogy er-ről sem ők, sem pe-dig a külvilág nem tud. A csapatoknak sikerült megmutat-niuk, hogy az erdé-lyi falvak nem el-maradott, depresz-sziós sártengerek, ahol legfennebb senyvedni lehet, de élni és jövőt tervez-ni nem.

17Információs technológia a civil világban

vedni lehet, de élni és jövőt tervez-ni nem. A csapatok a vetélkedő ál-tal kiléphettek kisrégiójukból, kap-csolatot teremthettek olyan telepü-lésekkel, melyek létezéséről esetleg korábban nem is hallottak. Az átla-gos városi internetező mentális tér-képére – ahol a vidék fehér foltként, amolyan díszletként szerepelt, me-

lyen autóval áthajt egyik városból a másikba tartva – felkerültek a kis te-lepülések, mint olyan helyek, ahol emberek élnek, álmodnak, dolgoz-nak, ünnepelnek. Lehetett drukkol-ni Bikkfalvának, Szilágybagosnak vagy Csíkvacsárcsinak, rá lehetett csodákozni a gyimesközéploki tájra, a kalapfalvi szalmafigurákra vagy

épp a hétfalusi ha gyományokra. Ha másért nem, ezért már érdemes volt Webvidéket szervezni.

Sipos Zoltán

Transindex – felelős szerkesztőe-mail: siposzoltan@transindex.ro

Erdély Zöld Oldala – www.greendex.ro

Egy független erdélyi környezet-vé delmi információs portál, a mely nek célja a világhálón meg -

je leníteni és terjeszteni a kör nyeze tünk-re vonatkozó információkat, történése-ket és véleményeket, ugyan akkor tük-rözni a zöldmozgalom szemléletmód-ját és értékrendjét, annak sajátos erdé-lyi és civil vonatkozásaival. Portálun-kat – a teljesség igénye nélkül – az er-délyi független zöldmozgalom egyik tükrének és ugyanakkor szolgáltatójá-nak tekintjük.

Erdély Zöld Oldala előszörA greendex története a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület megalapítá-sánál kezdődött. A 2003-ban egyete-misták által létrehozott egyesület első ötlettervei között szerepelt egy zöld online felület megalkotása, azonban a kezdetekre jellemző útkeresés ko-moly dilemmákat vetett fel. Felismer-tük az igényt egy rendszeresen frissí-tett zöld információs portálra, de nem volt sem anyagi forrásunk, sem kel-lő tapasztalatunk. Ugyanakkor tud-tuk, hogy az újszülött Zöld Erdély Egyesületnek mint szervezetnek is égető szüksége van egy ismertető és népszerűsítő honlapra ahhoz, hogy megerősödjön. Első lényegi dilem-mánk így az volt, hogy a potenciá-lis tagokat, támogatókat célzó egye-sületi honlapot vagy a nagyközönsé-get informáló általános zöldmozgal-mi portált készítsünk. Mindkettőt na-gyon szerettük volna, de lehetősége-ink igen korlátozottak voltak, így vé-gül a két elképzelést megpróbáltuk egymásba ötvözni. Az eredmény, a

külső támogatás nélküli, önerőből és önkéntes munkával megtervezett és kivitelezett honlap csak 2005-ben lett üzemképes www.greentransylvania.ro domain-név alatt. A honlapot kezdet-ben úgy üzemeltettük, hogy nem volt saját irodánk, sőt számítógépünk, internet-csatlakozásunk sem. Marok-nyi önkéntes a munkahelyéről, ott-honról vagy valamely más civil szer-vezet irodájából írt, szerkesztett, fris-sített. Elsődleges aktivitásunk az in-formálás volt: összegyűjteni és lehe-tőleg napi rendszerességgel megjele-níteni a környezetvé-delmi vonatkozású hí-reket, emellett pedig a Zöld Erdély Egyesü-let alapelveit, elkép-zeléseit és tevékenysé-geit is láthatóvá tenni. Az Erdély Zöld Olda-lának keresztelt kez-deményezés bár a kö-rülményekhez képest egészen jól működött, igazából üzemeltetés közben kezdett megta-nítani bennünket arra, hogyan kellett volna egy jó (jobb) zöldpor-tált készítenünk.

Kezdeti portálunk két évig üze-melt szerkezeti és arculati átalakítá-sok nélkül három nyelven: magya-rul, románul és angolul. Ez idő alatt kialakult egy nem túl nagy, de annál stabilabb olvasótábora, amelyet egy-részt rendszeresen tudtunk tájékoz-tatni az aktuális erdélyi környezetvé-

delmi problémákról és történésekről, másrészt aránylag könnyen mozgósí-tani tudtunk, ha adott problémakör-ben széleskörű támogatottságra volt szüksége az egyesületnek. 2007-re Erdély Zöld Oldala a legjelentősebb kommunikációs eszközünkké vált, amelyet sokoldalúan ki lehetett hasz-nálni céljaink eléréséhez. Hírrovata-ink által gyorsan és könnyen tudtunk eljuttatni információkat egy adott cél-csoporthoz, vélemény- és fórum-ro-vatainkban közvitákra és közvetlen visszajelzésekre nyílt lehetőség, do-

kumentumtárunkban pedig bármilyen adat-sort, komplex infor-mációt bárki számá-ra elérhetővé tudtunk tenni, legyen az egy környezeti hatástanul-mány, törvénytervezet vagy bármi más. 2007 májusában ismeret-len hackerek oldalun-kat feltörték és – tekin-tettel arra, hogy ama-tőr és nem professzio-nális munka volt, vala-mint a tárhelyünk sem egy szakemberek ál-tal felügyelt szerveren

volt – sikerült azt teljesen tönkreten-niük. Erdély Zöld Oldala 2007 köze-pén megszűnt létezni.

Újratervezés, újjászületésHonlap-portálunk tönkretétele ko-moly hiányosságként jelentkezett egyesületünk életében. Ekkor érez-tük igazán, mennyit számít egy jól

Célkitűzésünk, hogy portálunkat – a zöld civil szer-vezetek aktív rész-vételével – az er-délyi zöldmozga-lom független és erős kommuniká-ciós eszközévé te-gyük anélkül, hogy bármilyen kétes kompromisszumot kötnénk.

18 civil fórum

működő és megszokott internet ala-pú kommunikációs eszköz, amely-nek hiányában jóval több energia- és időbefektetéssel lehetett a számunk-ra fontos információkat megosztani és elterjeszteni. Ugyanakkor rákény-szerültünk, hogy a kétévi tapasz-talataink beépítésével újraálmod-juk honlap-portálunkat. A Szülőföld Alap célirányos támogatásával, ame-lyet egyéb projektjeink kommuniká-ciós költségtételeivel egészítettünk ki, 2009 júliusában újjászületett Er-dély Zöld Oldala. Az új internetes fe-lület professzionális arculattal, most már kizárólag zöld információs por-tálként lett megalkotva. Az új rendel-tetésének megfelelően böngésző-ne-vét egyszerűsítettük, ezentúl a www.greendex.ro címen érhető el.

A régi honlap-portálunk jól mű-ködő elemei – mint a hírrovatok, pá-lyázatfigyelő, fórum, véleményro-vat és képmegosztó – kisebb fejlesz-tésekkel az új portál alapját képez-ték. Ezeket az elemeket kiegészítet-tük két fontos és bármely zöld kez-deményezés által ingyenesen hoz-záférhető online eszközzel: egy alá-írásgyűjtési felülettel és egy olyan megosztófelülettel, amelyben sürgős esetekben bármely zöld kezdemé-nyezés számára egy információs hon-lap percek alatt létrehozható. Ezen

kívül kiegészítő elemekként jelentek meg a videomegosztó, szavazófelület és hírlevél. Ugyanakkor teljesen le-mondtunk az angol felület szerkesz-téséről, amelynek túl kevés hozadé-ka volt, viszont annál több időt és energi-át emésztett fel. Ehe-lyett a román felület fejlesztésére fektettük a hangsúlyt, amely a legnagyobb potenciá-lis olvasótábort céloz-za, emellett természe-tesen a magyar felület is megmaradt.

Összességében elmondható, hogy a greendex egy önkéntességre, nyi-tottságra és együttműködésre épített civil kezdeményezés, amelynek si-kerességét a jövő fogja bebizonyíta-ni vagy cáfolni. Célkitűzésünk, hogy portálunkat – a zöld civil szervezetek aktív részvételével – az erdélyi zöld-mozgalom független és erős kom-munikációs eszközévé tegyük anél-kül, hogy bármilyen kétes kompro-misszumot kötnénk. Ezért nem tö-rekszünk semmilyen kizárólagosság-ra, piacvezetői szerepre vagy mono-póliumra, viszont kijelentjük, hogy elítélünk, nem támogatunk küldeté-sünkkel és elveinkkel ellenkező vagy zöldrefestést célzó kampányt és ren-

dezvényt, továbbá megtagadjuk min-den környezetvédelmi szempontból károsnak ítélt termék, szolgáltatás, brand vagy cég ingyenes vagy fize-tett reklámozását. Portálunk fenntart-

hatóságát ehelyett egy önkéntes alapú köz-ponti koordinálásra, szerkesztésre és a zöld civil szervezetek aktív tartalmi hozzájárulá-sára próbáljuk felépí-teni. A greendexet úgy álmodtuk meg, hogy egy hozzáférhető esz-köz legyen, amelyet minél többen használ-

nak, annál erősebbé válik. Számítunk arra, hogy ismertségének és látoga-tottságának növekedésével a zöld ci-vil szervezetek egyre inkább motivál-va lesznek a számukra fontos infor-mációk, akciók, felhívások közlésére a greendexen, ami tovább növeli láto-gatottságunkat, és így bezárul az ön-magát generáló kör.

Látogassa meg Ön is: www.greendex.ro.

Kovács Zoltán Csongor

Zöld Erdély Egyesület – elnöke-mail: csongor@greentransylvania.ro

A greendexet úgy álmodtuk meg, hogy egy hozzá-férhető eszköz le-gyen, amelyet mi-nél többen hasz-nálnak, annál erő-sebbé válik.

SEGÍTSÜTI – avagy amikor az internet nevű kis falu összefog

Az internetes felületek vizsgá-lata a kezdetekben főként az információ-megosztás mód-

szereire és hatásmechanizmusaira koncentrált. Az utóbbi években azon-ban egyre nagyobb jelentőségre tett szert ezeknek a felületeknek a kapcso-lat- és közösségépítő ereje – az IWIW, a Facebook és a többi közösségi felület esetében már elsősorban a kapcsolat-teremtés és -építés kérdéseit érdemes vizsgálni. Ugyanez természetesen a

blog-szférára is érvényes, különösen az úgynevezett közösségi blogok ese-tében, melyek a legtöbb esetben nem-csak meghatározott témakörrel és stabil kommentelőtáborral, hanem a blog szerzői és kommentelői eseté-ben sajátos szleng-szókinccsel is ren-delkeznek – ez utóbbi lévén a spon-tánul kialakuló közösségek egyik leg-jellemzőbb vonása.

A különböző internetes felületek kö-zösségépítő és -formáló erejének bizo-

nyítékai között fontos helyen szerepel-nek a különböző önszervezett tevékeny-ségek, legyen szó akár a blogközösségek tagjai által szervezett közös bulikról, flashmobokról, akár ezeknél is nagyobb volumenű megmozdulásokról. Mivel ezek az internetes felületek gyakran a nyomtatott és audiovizuális médiához képest szélesebb közönséget tudnak el-érni, kézenfekvő, hogy kereteiken belül a civil szféra jelenléte is egyre hangsú-lyosabban érvényesül.

19Információs technológia a civil világban

Az alábbiakban a civil összefogás egy olyan sajátos esetét mutatom be, mely nemcsak újszerűségét és kari-tatív jellegét, hanem a bekapcsoló-dó résztvevők számát és a kezdemé-nyezés sajtóvisszhangját tekintve is egyedülállónak mondható a magyar blogoszférában.

2009 márciusában indult el a Segítsüti elnevezésű kezdeményezés a freeblog blogszolgáltatón, melynek keretein belül a krízishelyzetbe került kismamákat és gyerekeiket befogadó Lea Otthon felnőtt és babakorú lakói számára gyűjtöttek adományokat. (Mivel az internetes etikett értelmé-ben inkorrekt lenne nevesíteni a csak felhasználónévvel szereplő résztve-vőket, a továbbiakban ilyen módon fogom jelölni az akció szervezőit és résztvevőit.) A segitsuti.freeblog.hu első, március 23-i bejegyzésében a blog gazdája, Nemisbéka ismertette az adománygyűjtő akció alapelveit és le-folyását. A kezdeményezés sajátossá-ga elsősorban abban állt, hogy nem-csak jótékonykodásra szólították fel a résztvevőket, hanem bizonyos „ellen-szolgáltatás” ellenében lehetett pénz-felajánlásokat tenni – konkrétan egy-egy tepsi süteményért.

A freeblog gasztronómiai olda-lának állandó szereplői közül 25-en ajánlották fel süteményeiket (ezek kiválasztásában ők maguk döntöt-tek, természetesen figyelembe véve azt is, melyek voltak családjuk és blogolvasóik véleménye szerint a leg-finomabbak). A licit tepsinként 1000 forintról indult, eredetileg a márci-us 30-tól április 2-ig terjedő időszak-ban zajlott volna le, de végül techni-kai okokból április 4-ig hosszabbítot-ták meg. A befolyt összegből anyák napjára, május 3-ra szándékoztak ter-mészetbeni adományokat (pl. pelen-kát, bébiételt) vásárolni a Lea Otthon lakóinak. Mivel a kezdeményezők el-sősorban „anyáktól anyáknak, anyák napjára” módon fogalmazták meg a felhívást, a huszonöt süteménysütő a gasztroblogot író családanyák közül került ki, logisztikai okokból pedig a Magyarországon élő „gasztroanyák” közül. A süteményt felajánlók cso-portjának behatároltsága ellenére vi-szont lehetőség nyílt mások számá-ra is a kezdeményezés támogatásá-ra: a blog egyedi dizájnjának része-ként megjelenő logót (http://segitsuti.

freeblog.hu/files/images/segitsutilogo_pici.jpg) bárki kitehette figyelemfel-keltésként a saját blogjára, és részt ve-hetett a licitációban. Az akció hírének terjedését és magának a kezdemé-nyezésnek a támogatottságát mutat-ja, hogy március 28-ig, tehát öt nap-pal a blogindító bejegyzés megszüle-tése utánra hetvenegyen tették ki sa-ját blogjukra a támogatást jelző logót.

A kezdeményezés már másnap a freeblog főoldalára került, egy héten belül a magyar elektronikus sajtó szá-mos orgánuma és felülete (többek kö-zött a Női Lapozó, a Mindmegette, az est.hu, a Velvet és a hvg.hu) adott hírt a kezdeményezésről. Az interne-tes közösségi felületek egymásra gya-korolt hatásáról árulkodik, hogy már-cius 30-ra a Segítsüti-közösségnek saját oldala és rajongótábora lett a Facebookon.

Az április 4-én záruló licitálás eredménye még a szervezőket is meglep-te: a 25 000 forintos kiki-áltási árhoz képest ösz-szesen 389 900 forin-tot sikerült összegyűj-teni. Az érdeklődésre való tekintettel lehetőség nyúlt a „vigasz-sütik” meg jelenésére is: egyes gasztroanyák végül több tepsi süteményt is ké-szítettek az arra licitá-lók igényeinek kielé-gítésére. Talán a leginkább a Faka-nál felhasználónevű gasztroanya ese-tével lehet szemléltetni mindezt, aki-nek a meg gyes-mákos rácsos pitéjére licitálók közül négyen is részesülhet-tek egy-egy tepsi pitében – ez a süte-mény így összesen 68 000 forintot ho-zott a Lea Otthon számlájára.

Az összegyűlt 389 900 forint a li-citáláson kívüli (nagyrészt névte-len) adományokkal együtt végül 454 900 forintra rúgott. A beérkezett ösz-szegből nemcsak pelenkát és bébi-ételt, kozmetikumokat, tartós élel-miszert és tüzelőt sikerült besze-rezni a Lea Otthonnak, hanem (az Electrolux támogatásával) két mosó-gépet és két porszívót is. A blogon a holmik beszerzési eljárásának kor-rektségét a számlák fotójával doku-mentálták, ilyen módon minden ada-kozó értesülhetett arról, hogy ponto-san mire költötték a befolyt összeget.

A blog egyúttal a sütemény-átadá-sok nyomonkövetését is felvállalta a gasztroanyák blogjának adott bejegy-zésére mutató linkkel.

Bár elvben ezzel a Segítsüti-kez-deményezés véget ért, a szervezők még kedveskedtek egy meglepetés-sel az akció nyomonkövetőinek. Mint utólag kiderült, már a szervezés kez-deti szakaszában felmerült, hogy a recepteket érdemes lenne összegyűj-teni, emlékként a résztvevők számá-ra. Ez a későbbiekben viszont egy na-gyobb, profi kiadvány megszületé-sét eredményezte: május elején jelent meg 500 példányban a recepteket ösz-szegyűjtő A süti segít – Egy sütemény-árverés története receptekben című, A5-ös méretű kiadvány, melyet a blogon Segítfüzet néven emlegettek. Az akci-óban részt vevő gasztrobloggerek és

licitálók, valamint az adományozók mind-annyian kaptak egy-egy példányt, egyet a Lea Otthonnak jut-tattak el, a maradék 228 példányt pedig a blog olvasói számá-ra ajánlották fel. A füzet megszületésé-nek történetét és be-szerzésének lehető-ségét tartalmazó be-jegyzés április 28-án jelent meg, a blog tör-ténetében rekord pél-

dányszámú kommentet, összesen 198-at generálva – a 228 megmaradt kiadvány közül az utolsónak május 15-én került gazdája.

A Segítfüzetet nem bocsátották pi-aci forgalomba: a kiadványhoz való hozzájutás feltétele a Lea Otthon számlájára történő 500 forintos ado-mány eljuttatása volt. Az akció ered-ményeként a Lea Otthon számlájára jutott összegből új játszótér épült az otthon kis lakóinak.

Lezárásként a Lea Otthontól a Segítsütinek érkezett levelet, a blog utolsó, július 13-i bejegyzését idézem:

„Kedves Nemisbéka és kedves Segítsüti!

Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy most megírhatom nektek ezt a köszönőlevelet, mivel elkészült a ját-szótér!

A játszótér összeszerelését önkénte-sek bevonásával sikerült megoldanunk.

Az internetes felü-letek kiváló hely-színei a civil össze-fogásnak és a ka-ritatív akcióknak, az adakozásra való hajlandóságot pe-dig újszerű mód-szerekkel érdemes és lehet felkelteni.

20 civil fórum

A gyerekek rögtön birtokba vet-ték, ahogy készült a játszótér, foko-zatosan teret követeltek maguknak! :)

Egyszerűen a költségvetésünk-ből képtelenség lett volna kigazdál-kodni egy ilyen szép játszóteret, na-gyon megható és megindító, hogy a mai nehéz helyzetben vannak segítő-kész emberek.

Sok-sok köszönet! Lea-Vali és a lurkók.”

A Segítsüti-akció ezzel véget ért, tanulságai viszont hosszú távon is ér-vényesek lesznek. Az internetes felü-letek kiváló helyszínei a civil össze-fogásnak és a karitatív akcióknak, az

adakozásra való hajlandóságot pedig újszerű módszerekkel érdemes és le-het felkelteni.

A freeblog keretein belül kialakult Segítsüti-közösség tagjai újabb sze-replők bevonásával novemberben is-mét karitatív akcióba kezdtek: a „Sok kicsi” névre keresztelt kezdeménye-zés 15 gasztroblogger és 15 szervezet felajánlását bocsátja „virtuális tombo-lára”. A felajánlások között (a teljes-ség igénye nélkül) egyaránt szerepel-nek ajándékcsomagok, kétfős éttermi vacsorák, gasztrofotózási oktatás, de-dikált szakácskönyvek és profi sza-kácsokkal közös főzések. A „virtuális tombolajegy” a Gyermekétkeztetési

Alapítvány számlájára történő 1000 forintos befizetést jelenti.

A kezdeményezés december 18-án ért véget, a Gyermekétkeztetési Alapítvány számlájára 1 840 000 fo-rint érkezett.

További információk:http://segitsuti.freeblog.huhttp://sokkicsi.freeblog.hu

Miklós Ágnes Kata

Általános Vállalkozási Főiskola – főiskolai docens

e-mail: miklos.kata@avf.hu

Technológia a társadalmi változásért

Vannak civil szervezetek, melyek a technológia se-gítségével szeretnék megváltoztatni a világot, és néha a technológia önmagában is ezt teszi. Egy

kézenfekvő példa a Wikipédia. Ez a legmegbízhatóbb és legpontosabb enciklopédia a világon, a 96%-os pontossá-ga jóval nagyobb olyan klasszikus eszközökénél is, mint például az Encycolpedia Britannica. Továbbá tanulási és közösségi platformként is szolgál olyan alkalmazásokon keresztül, mint a Wiki Hírek, Média, Könyvtár, Egyetem és egyebek.

Egy másik érdekes példa található a Nonprofit Commons-ban (Nonprofit Közös, NPC), amit a TechSoup üzemeltet a „Második Élet”-ben (Second Life). Az NPC – a „Second Life felület civil szervezeteknek” – küldetése a civil szervezetek számára egy olyan gyakorlatias közös-ség kialakítása, ahol a civilek virtuális világokat tárhat-nak fel és ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki és ápolhatnak. Ez idő alatt a Second Life használatának számtalan módját ismerhetik meg, és alkalmazhatják kül-detésük elérése érdekében.

A Nonprofit Commons 4 SIM-t (új civil/filantróp szi-getvilágot alkotó szigeteket) tartalmaz. 2008 decembere óta több mint 1 867 felhasználó 30 különböző országból töltött 14 821 órát a Nonprofit Commons-on. Miért? A valós világ-ban nyújtott előnyök közé tartoznak a következők:

• közösségi és nonprofit kapacitások fejlesztése (tanácsadás és oktatás);

• új állandó oktatási-tanulási útmutatók;• ingyenes irodaterület partner civil szervezetek

számára;• tanácsadás, műhelyek és heti hálózatépítő ren-

dezvények nonprofit szervezetek számára;• oktatási és adománygyűjtő rendezvények;

• támogatás- és tudásbázis pályázatokhoz;• virtuális technikai támogatás: virtuális önkéntes

munkaórák technikai támogatás végett, támoga-tói közösség nonprofit IT-szakemberek számára;

• Second Life hatástanulmányok: átfogó jelentés a Second Life-os nonprofitok hatásáról a való vi-lágban.

Néhány példa NPC-eseményekről és projektekről:• TechSoup Global online digitális mesemon-

dó rendezvény és közösségi kihívás (amelyen a Székelyud varhelyi Közösségi Alapítvány a III. helyen végzett a Tábor negyedi Kaláka videóval – megtekinthető a www.szka.org honlapon).

• Átmenetek projektje (Transitions) – olyan ha-sonlóan gondolkodó szervezetek közötti együtt-működés, amelyek a Nonprofit Commons-on keresztül ismerkedtek meg, és céljuk egyéni ta-nulási módszerek, gyakorlatok, utak kialakítá-sa az otthontalan, avagy átmeneti állapotokban lévő személyek számára.

• Föld Napja NPC „Mixed Reality” Esemény• Egészségügyi Panel Expo, „Mixed Reality” Ese-

mény valós NetSquared Konferencia Panellel és egész napos nonprofit virtuális prezentációkkal. Mindez az Országos Oktatási Szolgáltatás Kon-ferencia, valamint az Országos Önkéntesség és Szolgáltatás Konferencia keretében.

Nemrég egy NPC-megbeszélésen ragyogó példa hangzott el arról, hogyan változtathatják meg a világot az ehhez hasonló szolgáltatások. Egy brit civil szervezet tel-jes mértékben a Second Life-on keresztül, online jött lét-

21Információs technológia a civil világban

re. Az ügyvezető egy súlyos fogyatékkal élő személy, aki csak egy ujját képes mozgatni, de a „második életen” ke-resztül képes volt egy érdekvédő csoportot létrehozni az övéhez hasonló helyzetben élő személyek számára, és egy társadalmi vállalkozást alapítani, ami olcsó kisegítő rend-szereket forgalmaz és megteremti a munkájukhoz szük-séges tőkét. Az alapvető fizikai korlátok lehetetlenné ten-nék munkáját a való világban, de a Second Life-on keresz-tül képes szolgálni közösségét.

Az NPC kelet-európai partnereket keres. Ha szeretne többet megtudni a programról, kapcsolatba léphet velünk a szka.office@gmail.com címen.

Chris Worman

Techsoup Romániae-mail: szka.office@gmail.com

Fordította: Hegyi Hunor

Közösen és a technika segítségével Székelyudvarhelyért!

– Mi a Közösségi Kártya?– A Közösségi Kártya egy hűségkártya, mely-nek társadalmi vetülete is van. A kártya lénye-gében egy kulcstartóra fűzhető kis műanyag lapocska, melynek egyik oldalán a logónk ta-lálható, a másik oldalán egy egyedi vonalkód. A kártya használatával árkedvezményekben részesül a vásárló a helyi üzletekben.

– Hogyan működik?– Amikor egy vásárló használja a kártyát a he-lyi üzletben, automatikus pénz-visszafizetés-ben részesül, valamint speciális kedvezmé-nyekben. A kedvezmény mellett a vásárlás to-vábbi eredménye egy azonos értékű adomány (általában a vásárlás értékének 1-2%-a) a Kö-zösségi Alapítványnak, így beszélhetünk egy nyerő-nyerő-nyerő helyzetről. Nyer az ügy-fél: kevesebbet fizet és támogatja a helyi kö-

zösséget is vásárlásával. Nyer a vállalkozás a marketing, a hűséges klienskör kialakítása, a megnövekedett forgalom és az adójóváírás te-rén. Nyer az alapítvány: a bevételt közösségi projektek finanszírozására használja fel, ami még több marketinggel jár.

– Miért most?– Az ötlet kézenfekvőnek tűnt, amikor visz-szaesés volt tapasztalható a gazdaságban. Az adománygyűjtő program nyereséges a közös-ség számára, hisz minden fél jól jár. A kártya lehetőséget ad arra, hogy mindenki jól járjon, miközben az összes érintett fél azt teszi, amit egyébként is tesz – élelmiszert és egyebeket vásárol.

– A vállalkozókat miként tették érdekeltté?– Amit a vállalkozó nyer: marketing és követ-

Chris Worman

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató

e-mail: szka.office@gmail.com

Ezúttal egy olyan sikertörténetet, jó példát ismertetünk meg olvasóinkkal, mely civil kezdeményezésből szü-letett, a filantrópia elveit érvényesíti és a közösségi részvételt a technika révén teszi lehetővé. A programot a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány indította el tavaly. A technika használatát az akcióban a Közösségi Kár-tya teszi lehetővé. Az alábbiakban az alapítvány ügyvezetőjét, Chris Wormant kérdezzük a részletekről.

22 civil fórum

hető ügyfélkör. Minden kártya egyedi, és bár ingyenes, a felhasználóknak ki kell tölteniük egy kérdőívet, hogy megkaphassák. Ezt az in-formációt megosztjuk a vállalkozásokkal, ame-lyek használhatják piackutatásokra és a vásár-lói szokások megfigyelésére, persze, nem foly-tathatnak direkt marketinget az engedélyünk nélkül.

Ugyanakkor kihívás a százalékok/áren-gedmények „kialkudása” az üzletekkel.

– Hogyan népszerűsítették a lakosság körében?– Ingyen kínáltuk az érdeklődőknek. Az üze-net az volt, hogy vásároljanak és ezzel „tegye-nek jót”. Reklámoztuk honlapokon, helyi saj-tón, hírleveleken, rádión és televízión keresz-tül. Ugyanakkor folyamatosan törekszünk arra is, hogy az üzletekben különböző marke-tingeszközökkel emlékeztessük a kártyatulaj-donosokat, hogy használják is a kártyát.

– Hogyan osztották szét a kártyákat?– Önkéntesek segítségével az üzletekben. Ugyanakkor az érdeklődők folyamatosan igé-nyelhetik az üzletek vezetőinél, illetve az ala-pítvány irodájában.

– Hányan használják a kártyát?– 840 család csatlakozott az első 2 hónapban,

ezeknek körülbelül 60%-a használja a kártyát. Nemrég csatlakozott egy új vállalat a kam-pányhoz, egy másikkal jelenleg tárgyalásokat folytatunk.

– Mennyibe kerül egy kártya előállítása és ehhez képest mekkora a nyereség?– A kártya darabja 11 dollárba kerül, ebbe ben-ne vannak a munkaórák, marketing, nyomta-tás, önkéntesekkel kapcsolatos költségek. Az első három hónap bevétele több mint 1300 lej volt, ami nagyjából egyezik a program kialakí-tásának költségeivel, tehát ezt követően az ösz-szes bevételt helyi projektekre fordíthatjuk.

– Hogyan kommunikálnak a támogatóikkal (a kártyatulajdonosokkal)?– Gyűjtjük az e-mail címeket, így értesítjük a kártyatulajdonosokat a kártya adta új lehető-ségekről, illetőleg ezáltal szavazásba is bevon-juk őket, hogy milyen projekt megvalósítására használjuk fel az így összegyűlt alapot.

Ha szeretne többet megtudni, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk a www.szka.org honlapon.

Fordította: Hegyi Hunor

A háromszéki civil szféra technikai ellátottsága

Nem lehet nem észrevenni, hogy a globális folyamatok-kal párhuzamosan megje-

lent, és rohamosan megerősödött a számítógépes informatizált rendszer, az internet adta információs kommu-nikáció, amely nélkülözhetetlenné válik napjainkban a civil szervezetek részére is.

A Babes-Bolyai Tudományegye-tem Sepsiszentgyörgyre kihelye-zett közigazgatás szakán kötele-ző tantárgy a civil szervezetek me-nedzsmentje, így lehetőség nyílt arra, hogy a civil szféra elemzésé-be a felsőoktatás is beszálljon. En-nek köszönhetően az elmúlt évek-ben több felmérés és szakdolgozat

is született a témában a háromszé-ki hallgatók és a tanárok jóvoltá-ból. A Civilek Háromszékért Szö-vetség (CIVEK) a Háromszéki Ci-vil Katalógus szerkesztésekor kiala-kított adatbázis felhasználásával já-rult hozzá az eredmények kiteljese-déséhez.

Hetven háromszéki civil szerve-zet felmérésével alakítottunk ki egy képet a szervezetek technikai ellá-tottságáról, milyen felszereltséggel rendelkeznek, melyek a főbb hiá-nyosságok, illetve ezek hogyan hat-nak ki a szervezetek fejlődésére, for-rásszerzési lehetőségeire.

A kérdőíves felmérésben részt vett civil szervezetek több mint

fele, pontosan 76%-a rendelkezik saját irodával, ezen irodák fel van-nak szerelve, azaz rendelkeznek te-lefonnal, nagy részüknél faxolásra alkalmas készülék is van. Ezen iro-dák többségében, 98%-ában leg-alább egy, esetleg két számítógép is áll a szervezetek rendelkezésé-re. Az irodák 34%-ában egy számí-tógép, 31%-ában két, 13%-ában há-rom, még 13%-ában öt, 3%-ában négy és 4%-ában hat számítógép található.

A mintában szereplő civil szer-vezetek túlnyomó többsége lépést próbál tartani a jelenlegi modern vi-lággal, jól lemérhető, hogy mennyi-

23Információs technológia a civil világban

re elterjedt az internet használata1. Összességében elmondható, hogy többségük használ egyéni email le-velezést, internetes fórumokat bön-gésznek, illetve pályázatokat keres-nek. A kérdezettek kevesebb mint fele üzemeltet saját honlapot2, a hon-lap létrehozásának fő célja a szerve-zet tevékenységének bemutatása és egyéb információk szolgáltatása. En-nek megfelelően a honlapok túlnyo-mó többségén jelen van a szervezet ismertetése, címe, elérhetősége, és egyéb információk szolgáltatása. A honlapot üzemeltetők közül is na-gyon kevés arányban vannak azok a szervezetek, amelyek fenntartanak hírszolgálatot vagy megadnak kap-csolatot (linket) más szervezetek ol-dalaira.

Ami a frissítést, azaz az új infor-mációk feltöltését illeti, a honlapok harmada frissül legalább hetente, míg a többi része ennél is ritkábban.

A számítógép, az internethasz-nálat, illetve a honlap üzemeltetésé-nek esetében a szervezetek nagy ré-sze arról számolt be a kérdőívezés során, hogy bővült feladataik köre, miután éltek ezekkel a lehetőségek-kel. A kikérdezett szervezetek elis-merték, hogy a számítógéppel való rendelkezés alapvetően az ellátott feladatok számára hatott serkentő-en, az internet-hozzáférés leginkább a kapcsolatrendszer bővülését támo-gatta, míg a honlap üzemeltetése a szervezet ismertségében hozott je-lentős változást. Összességében el-mondható, hogy a vizsgált szerve-zetek 60%-a használ e-mailes egyé-ni levelezést, több mint fele leve-lezési listát és harmada e-mail hír-levelet munkája során. Az interne-tes fórumokon 21%-uk, míg chat-en 7%-uk kommunikál legalább eseten-ként. Egyértelmű, és természetesen logikus is, hogy a több munkatárssal együtt dolgozó szervezetek informa-tikai eszközhasználatukban is fejlet-tebbek, mint kisebb társaik.

1) A szervezetek 83%-a rendelkezik, 10%-a nem, míg 7%-a nem az irodában rendelkezik internetes kap-csolattal.

2) A szervezetek kevesebb mint fele, csak 40%-a ren-delkezik saját honlappal, akik rendelkeznek, azok nagy része a 2000-2005 közötti időszakban kezdték üzemeltetni, míg másik része 2005 után; a 2000-es esztendő előtt nem volt jellemző a honlap.

A szervezetben dolgozó szemé-lyeknek a számítógép és az internet használatához szükségessé vált a szá-mítógépes tanfolyam, a továbbkép-zés. A szervezetek képezik az önkén-teseiket, az irodavezetők több mint fele, 60%-a részt vett számítógépes tanfolyamon, 37%-a pedig még nem vett részt hasonló képzésen.

Azok a civil szervezetek, ame-lyek számítástechnikailag és az ide-gen nyelv területén képzettebb mun-kaerővel bírnak, nagyobb aktivi-tást mutatnak az informatikai eszkö-zök használata terén. Azoknál a ci-vil szervezeteknél, amelyeknél a dol-gozók alacsony informatikai tudással rendelkeznek, ott felmérhetően ala-csonyabb az aktivitás, és ez mint tud-juk, hátráltatja a szervezet működését és fejlődését. Szükség van a tanfolya-mokra, továbbképzésekre, mert a fej-lődéshez folyamatosan gyarapítani-uk kell a tudásukat.

Kiderült a felmérés során, hogy nagy esély van arra, hogy a háromszé-ki civil szféra kettészakadjon, mely-nek egyik oldalán a kommunikációs, informatikai eszközökkel rendelkező, azokat használni tudó, forrásokkal, lehetőséggel és tudással ellátott civil szervezetek állnak, míg a másik olda-lán azok a civil szervezetek helyezked-nek el, amelyekre ezen eszközök és is-meretek hiánya jellemző, néhol még az igények felméréséig, annak megfo-galmazásáig sem igen jutnak el. Tehát azok a civil szervezetek, amelyekben a munkaerő többségét fiatalok alkotják és követik az információs társadalom változásainak trendjeit, és jellemző az internet, az online szolgáltatások ki-terjedt használata, elérik a kitűzött cél-jaikat. A fiatalok nyitottak a kommu-nikációs eszközök használatára, igé-nyük van ezen eszközök fejlesztésére, és nem értékelik jelentősnek az ehhez kötődő plusz feladatokat. Míg azok a civil szervezetek, ahol idősebb korosz-tály alkotja a többséget, inkább eluta-sító, közömbös magatartást mutatnak ezen modern információs társadalom eszközeivel szemben.

Összegzésül fontos kiemelni, hogy a civil szféra egészét informatikailag, kommunikációs eszközök terén elég-gé alacsonyan ellátottnak találtuk, és ennek fő okát teljesen egységesen ab-ban látjuk, hogy nem rendelkeznek elegendő forrással sem a kommuniká-

ciós, sem az informatikai fejlesztések megvalósításához.

Az általunk vizsgált civil szerve-zetek kevesebb mint fele (31%-a) nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrá-val, elegendő humánerőforrással, meg-felelő tervezési rutinnal. Az is kiderült, hogy Háromszéken elég sok civil szer-vezet rendelkezik virtuális irodával, dolgozik túlnyomórészt önkéntesek-kel, nagy a fluktuáció, így nehéz hosz-szabb távra, akár egy komoly projekt erejéig tervezni. Ahhoz, hogy a szerve-zet ne csak megpályázzon, hanem si-kerrel meg is tudjon valósítani egy pro-jektet, nem elegendő csak egy jó pro-jektötlet. Szükséges hozzá az, hogy a szervezet reálisan lássa a saját erőfor-rásait, képes legyen megtervezni a pro-jektet a legapróbb részletekig lebontva, hiszen ha ezt nem teszi meg, utólag de-rülhet ki, hogy a pénzügyi terve meg-közelítően sem lesz pontos. Végül az elszámolások során, a támogatási szer-ződésben meghatározott időpontok-ban minden tervezett költséggel el kell számolni (számlákkal, bizonylatokkal, szerződésekkel stb.).

A felmérés egyik kérdésére adott válasz rávilágít arra, hogyan befolyá-solja a forrásszerzési lehetőségek fel-fedezését az internetes kommuniká-ció eszközeinek használata. Azaz arra, hogy hogyan tájékozódnak az aktuá-lisan kiírt pályázatokról, pénzszerzé-si lehetőségekről a háromszéki civil szervezetek.

Az aktuálisan kiírt pályázatokról való

tájékozódás

válaszok száma %

civileknek szóló honlapokról tájéko-zódunk

22 26

e-mailes hírleveleket járatunk pályázati fi-gyelésről

20 23

internetes levelező-listára kiküldi vala-ki, így tudjuk meg

13 15

véletlenül rátalál va-laki a szervezetből az interneten

2 2

rendszeresen néz-zük az interneten a pályázatokkal kap-csolatos honlapo-kat, minisztériumok webhelyeit

17 20

nyomtatott újságok esetében rendszere-sen figyeljük a pá-lyázatokat

12 14

24 civil fórum

A mintában szereplő civil szer-vezetek 84%-a az internetet használ-va szerez tudomást a pályázatokról, a forrásszerzési lehetőségekről, azaz 26%-a a civileknek szóló honlapok-ról tájékozódik az aktuálisan kiírt pályázatokról, 23%-a e-mailes hírle-veleket járat pályázati figyelések-ről, 20%-a rendszeresen figyeli a pá-

lyázatokkal kapcsolatos honlapokat, minisztériumok webhelyeit és 15%-a internetes levelezőlistát használva szerez tudomást a pályázati lehető-ségekről. A mintában szereplő civil szervezeteknek 14%-a nyomtatott új-ságok esetében rendszeres pályázat-figyelést végez, míg 2%-ánál vélet-lenszerűen talál rá valaki a szerve-

zetből az interneten, vagy a lapok-ban a pályázatokkal kapcsolatos in-formációkra.

Nemes Előd

Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) – alelnök

e-mail: nemeselod@yahoo.de

Pályázati menedzsment multimédiás távoktató program segítségével

A gödöllői Szent István Egye-tem hátterében működő Kö-zös Európáért Alapítvány és

a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapít-vány együttes szervezésében 2009 augusztus-novemberében Pályázati menedzsment multimédiás távokta-tó program segítségével címmel 210 órás e-learning (távoktatási) képzést bonyolítottunk le, amelyet a magyar-országi Nemzeti Fejlesztési és Gaz-dasági Minisztérium támogatott. 508 személy regisztrált országszerte, so-kan Sepsiszentgyörgyről, azonban kiemelkedő arányban szerepeltek a nagyvárosok is (Temesvár, Arad, Ko-lozsvár, Szeben, Marosvásárhely). A jelentkezők 93%-a felsőfokú végzett-ségű, érdekes, hogy köztük sok volt az egészségügyben dolgozó (orvos, asszistens).

A képzés célja az volt, hogy javít-sa a mikro-, kis- és középvállalkozá-sok versenyképességét azok tulajdo-nosai, alkalmazottai és képviselői ré-szére kifejlesztett képzéssel. A kép-zés segítette a vállalkozások európai uniós csatlakozással kapcsolatos sza-bályozásának ismeretét. Tartalmát te-kintve átfogó ismereteket nyújtott az Európai Unió strukturális és regioná-lis politikájának eszközrendszeréről, azok működési és felhasználási gya-korlatáról. Az Európai Unióról szó-ló ismeretek és több európai ország gyakorlata mellett a résztvevők meg-ismerkedhettek az EU-források ro-mániai felhasználásának módjával,

az ahhoz kapcsolódó feladatok és fo-lyamatok rendszerével és az intézmé-nyi struktúrával is. Az oktatási prog-ramban résztvevők továbbá megta-nultak pályázatot írni, projektet me-nedzselni és beszámolókat készíte-ni. Megismerkedtek az európai uni-ós pályáztatás törvényi hátterével, a megpályázható forrásokkal.

A képzés tematikái a következők voltak:

1. Európai intézmény és döntés-hozatali rendszer; regionalitás

2. Európai támogatási progra-mok

3. Stratégiai tervezés és programkészítés

4. Monitoring és értékelés5. Ellenőrzés6. Pénzügyi ismeretek7. Stratégia, program, projekt8. Partnerség9. Innováció,

innováció-menedzsment10. Pályázatírás

és program-menedzsment11. Törvényi háttérMódszertani szempontból, a kép-

zés az elméleti moduloktól indulva haladt a gyakorlati modulok irányába, az általános tudástól a konkrét tudás felé. A humán erőforrást (szakmai és technikai konzulensek, tananyag szer-zői) főként a magyarországi Szent Ist-ván Egyetem biztosította.

25Információs technológia a civil világban

A jelentkezők a szerződéskötés után hozzáférési kódot kaptak az e-learning oktatási felülethez, amely az alábbi címen volt elérhető: http://www.kozoseuropaert.hu/tanfolyam. A hallgatók az oktatási felületet tanu-lásra, az oktatókkal való konzultáci-óra használták. A képzés időtartalma 210 óra volt, ezt a résztvevők átla-gosan 1-3 hónap alatt teljesítették. A képzés 2009. november végén ért vé-get. A hallgatók a képzés sikeres tel-jesítése után a Közös Európáért Ala-pítvány és Amőba Alapítvány által közösen kibocsátott bizonyítványt kapnak kézhez.

Bereczki Kinga

Amőba Alapítvány – ügyvezetőe-mail: bkinga@amoba.ro

TechSoup

A TechSoup egy globális szer-vezet, mely a civil szerveze-tek információs és kommuni-

kációs technológiai kapacitásának fej-lesztését tűzte ki célul. Romániában a program 2009 júniusában indult, az-óta több mint 100 civil szervezet csat-lakozott a TechSoup Romániához és részesült Microsoft-szoftver támoga-tásban több mint 250 ezer amerikai dollár értékben.

A program első kedvezményezett-je a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapít-vány volt, melynek küldetése a tudás-fejlesztés, a haladó gondolkodás elő-segítése a régióban, a közösség társa-dalmi és gazdasági fejlődése érdeké-ben. Ők Microsoft XP operációs rend-szerekben, Office 2008 csomagokban, Multilanguage Service Pack csomagok-ban és Groove programban részesültek a TechSoup-on keresztül. Az Amőba Alapítvány igazgatója, Bereczki Kinga szerint ezeknek a szoftvereknek a hasz-nálatával képesek lesznek továbbfej-leszteni a Global Teenager projektjüket és hatékonyabbá tenni programjaikat.

Jelenleg a TechSoup Romania – mely szociális vállalkozásként műkö-dik – Microsoft-termékeket kínál civil szervezeteknek a teljes költség 4%-áért. Az adminisztrációs díj, ami a va-lós piaci érték 4%-a, fedezi a szállítást, az adatfeldolgozást és segít kifejleszte-ni más kiegészítő programokat, mint például az ingyenes IT&C-tanácsadást a partner civil szervezetek számára és a pár hónapon belül kezdődő online képzési lehetőséget. Ezek közül az első nemrégen kezdődött Bukarest-ben, a Cisco Romániával partnerség-ben. Az IT-Mentor partnerség – jelen-leg kísérleti fázisban van – kapcsola-tot teremt a programban részt vevő hallgatókkal és civil szervezetekkel a Cisco Networking Academy-ről, me-lyek ingyenes információs technológi-ai tanácsadást nyújtanak. Az informá-ciós technológiai auditoktól kezdve a belső rendszerek fejlesztésére vonat-kozó egyszerű tanácsokig, az önkénte-sek rendelkeznek a megfelelő képzett-séggel, hogy segítsék a civil szerveze-teket elérni IT-potenciáljukat. Eddig

több mint 45 Mentor támogat 9 part-nerszervezetet.

Valaki az Ateliere Fără Frontiere (AFF) részéről elmesélte a program-mal kapcsolatos tapasztalatait. Az egyik önkéntesük képzésekkel fog foglalkozni, egy másik pedig csak egy alkalommal tudott rendelkezésükre állni, akkor is telefonon. Ez az egysze-ri telefonbeszélgetés egy online plat-form kialakításához vezetett, mely ál-tal partner civil szervezetek kérhetnek egyszerű tanácsadást. Ez a szolgálta-tás még az idei év első felében el fog indulni a TechSoup Románia honla-pon, de csak a regisztrált civil szerve-zetek számára lesz elérhető, amelyek belépőt fognak kapni.

Erre a Cisco partnerkapcsolatra építve, idén tavasszal a TechSoup el fogja kezdeni a Cisco-termékek ado-mányozását, ezzel fejlesztve a prog-ramot. De 2010-ben az igazi hangsúly a közösségen lesz. A közösségfejlesz-tési szempont egy hasonló tanács-adási szolgáltatást foglal majd magá-ba a Microsoft részéről. E szolgálta-

26 civil fórum

tás keretében a Microsoft alkalmazot-tai januártól ingyenes IT-tanácsadást nyújtanak a Microsoft-szoftverekkel kapcsolatosan a programban részt vevő civil szervezeteknek.

Emellett a TechSoup Románia ter-vez egy sor ingyenes szemináriumot és online képzést is ci-vil szervezetek szá-mára a szoftverek ha-tékonyabb használa-táról, valamint folya-matosan keres olyan partnereket, melyek a csatlakozott civil szer-vezetek számára fi-lantróp és kommuni-kációs lehetőségek ki-alakítását segítik.

A közösségi támo-gatás és szoftver-ado-mányozás további hard-ver-támogatással fog kiegészülni, melyet az AFF fog koordinálni. Az AFF egy védett műhely Bukarestben, mely jelenleg Microsoft Authorized Refurbisher-ként (Elismert Microsoft Felújító) van számontartva. Hard-ver-adományokat vesznek át válla-

latoktól, megjavítják azokat, bizto-sítják, hogy használható minőségűek legyenek, majd felajánlják civil szer-vezeteknek elérhető áron. Ez a szol-gáltatás jelenleg is elérhető és folya-matosan nő, annak is köszönhetően, hogy a TechSoup nagy mennyiség-

ben kap adományba minőségi számítógé-peket a Microsoft-tól. 500 ilyen számítógép fog érkezni Románi-ába idén tavasszal és a partner civil szerve-zeteknek lehetőségük lesz igényelni azokat.

Azok a civil szer-vezetek, melyek sze-retnének többet meg-tudni a programról, valamint képzésekben vagy támogatásban ré-

szesülni, esetleg igényelni szoftvert vagy hardvert, regisztrálhatják ma-gukat a www.TechSoup-Romania.org honlapon. A regisztráció részeként a civil szervezetek meg kell adják szer-vezeti küldetésüket, néhány alapin-formációt működésükről, illetve el

kell küldjék alapító okirataik máso-latát.

Mindenkinek ajánlom, hogy re-gisztrálja szervezetét, és iratkozzon fel levelezőlistánkra, mert néha korlá-tozott számban részesülünk adomá-nyozandó termékekben. Erre példa a számítógép-rakomány a Microsoft jóvoltából, melyet az elsőként igé-nyelőnek fogunk továbbadni. Mind-emellett: ha ismerjük az alapítványo-kat és szükségleteiket, az adományo-zó programon kívül is tudunk segíte-ni, mint ahogyan több szervezet ese-tében is tettük, amelyek csak egysze-rű tanácsért fordultak hozzánk, hogy összekapcsolhassák szolgáltatásai-kat. Rengeteg ingyen szoftver van, amit ajánlunk, és szívesen megoszta-nánk partnereinkkel.

Chris Worman

TechSoup Románia képviselőjee-mail: szka.office@gmail.com

Fordította: Hegyi Hunor

Jelenleg a TechSoup Romania – mely szociális vállalko-zásként működik – Microsoft-ter-mékeket kínál civil szervezeteknek a teljes költség 4%-áért.

Kik ők? Amőba Alapítvány.

Hol tevékenykednek? Alapvetően Sepsiszentgyörgyön.

Mekkora a szervezet? Hat félmunkaidős alkalmazott és egy önkéntes.

Mivel foglalkoznak? Modern, hasznos tudást népszerű-sítenek annak érdekében, hogy a személyek a szak-mai életükben sikeresebbé váljanak és ezáltal a közös-ségük fejlődését is szolgálják.

Mit kaptak a TechSoup-tól? Microsoft XP, Office 2008, Multilanguage Service Pack és Groove.

Milyen kihatással volt ez rájuk? A fiatalok és felnőttek szá-mára sokkal magasabb szintű IT-képzést tudnak tarta-ni, a legújabb szoftverek felhasználásával és a Groove program segítségével növelték a projektkidolgozás ha-tékonyságát is.

ÉS…Az Amőba Alapítvány a Global Teenager (www.

globalteenager.org) nemzetközi projekt romániai koordi-nátora. Bereczki Kinga, az Amőba ügyvezetője így nyi-latkozik: „A TechSoup szoftver-adományozó program-ja hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön a romániai iskolák-ban az oktatási program. Felismerve a tudás kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésben játszott szerepét, a Global Teenager Projekt küldetése fejleszteni a románi-

www.techsoup-romania.org

Sikertörténetek

27Információs technológia a civil világban

ai oktatást azáltal, hogy a romániai iskolákba bevezetjük a projektalapú tanulást. Ez azáltal valósul meg, hogy az információs technológia használatával új tanulási mód-szereket vezetünk be az iskolákba, népszerűsítve a nem-zetközi tanulást, fejlesztve a tanulóközpontú iskolame-nedzsmentet és a hallgatóközpontú oktatást.”

A TechSoup adományai segítenek abban, hogy a Global Teenager Projekt iskolák tanulásközpontokká alakuljanak át annak reményében, hogy megreformál-juk az európai oktatási mozgalmat. A Global Teenager Projekt legfontosabb hatása, hogy az új gondolatok és felfogások bevezetésével lehetőséget teremt a menta-litásváltásra. A TechSoup Románia adományozásá-nak köszönhetően az információs technológia beveze-tése az oktatásban sokkal hatékonyabb tanuláshoz ve-zet, és növelni fogja az iskolák képességét arra, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki határon túli in-tézményekkel.

Nézz utána, hogy a TechSoup mi ként támogathat-ja a te programodat: www.techsoup-romania.org.

A Messzehangzó Tábor Ala-pítvány 2008 elején jött lét-re azzal a céllal, hogy támo-

gassa azokat a sport-, illetve művé-szetek területén kiemelkedő tehet-séggel rendelkező, kisiskolás korú gyermekeket, akiknek társadal-mi lehetőségeik nem teszik lehető-vé tehetségük kibontakozását. El-sődleges feladatként tehetségápo-ló programmal, nyári táboroztatás keretében igyekeznek biztosítani számukra a szabadidő hasznos, él-ményekben gazdag eltöltését, vala-mint az Alapítvány látókörébe ke-rült gyermekek részére külön támo-gatói programokon keresztül bizto-sítanak anyagi háttértámogatást.

Magyarországon ma több ezer tehetséges kisdiák él. A bennük rej-lő talentum lehet, hogy örökre el-vész, mert a szociális körülménye-ik nem teszik lehetővé, hogy ezek a szunnyadó források felszínre tör-jenek.

A szociálisan terhelt családokban felnövő gyermekek kevesebb figyel-met, pozitív visszajelzést kapnak. A kulturális és szocializációs nevelteté-sük többnyire elmaradott. A tehetsé-gük tekintetében pedig kevesebb anya gi és szellemi támogatáshoz jutnak.

A Messzehangzó Tábor Alapít-vány legfontosabb programjai közé tartoznak a nyári tehetség-gondozó táborok, melyeket sport és művészeti témában rendeznek meg. Ezen programok lehetővé te-szik, hogy játékos formában bővít-

„Hamar közel lett a messze”

28 civil fórum

sék a gyermekek általános művelt-ségét, segítsék pozitív önértékelé-süket, teret adjanak kreativitásuk-nak, tágítsák érdeklődési körüket.

„Reményeink szerint minél több rászoruló, ám annál tehetségesebb gyermeket sikerül felkarolnunk, és ez által jelentős mértékben hozzájárulha-tunk a magyarországi tehetséggondo-zás növeléséhez.”

A CivilTech programon ke-resztül az Alapítvány Windows XP Professional Upgrade és Offi-ce Professional Plus 2007 szoftvere-ket kapott adományba a Microsoft-tól. Dr. Illés Orsolyát, az Alapítvány jogtanácsosát kérdeztük tapasztala-tairól: „Korábban a szoftverek régi verzióját használtuk, amellyel a munkavégzés minősége jó volt, de nem kielégítő. Az adomány segít-ségével a munkavégzés gyorsabbá, hatékonyabbá és könnyebbé vált. Meglehetősen javítja az Alapítvány mindennapi tevékenységét, hogy minőségi, igényes kivitelezésű do-kumentumokat (benne táblázato-kat) és prezentációkat tudunk ké-szíteni, amivel hatékonyabban szó-líthatjuk meg támogatóinkat, az is-kolákat és egyéb partnereinket. Az Alapítvány alacsony költségvetése miatt jelenleg nem áldozott volna az új szoftverek beszerzésére, így a pályázaton elnyert szoftverekkel si-került költséget megtakarítania. A kapott szoftverek nélkül alapítvá-nyunk kevésbé tudna olyan minő-

ségi dokumentumokat előállítani, melyekkel lehetséges támogatóit el-érheti. Alapítványunk nagy öröm-mel és köszönettel fogadta az ado-mányt, mely valóban nagy segítsé-get nyújt az irodai adminisztráció és a dokumentumok, prezentációk kivitelezése terén.

A szoftver használata során ki-vitelezett anyagok segítségével re-méljük, hogy a megkeresett általá-nos iskolák bizalma erősödik alapít-ványunk irányába, további támoga-tások elnyerésére lesz lehetőségünk a megszerkesztett dokumentumok-kal megkeresett támogatók által, valamint hatékonyabban szólíthat-juk meg a 2009 novemberében ter-vezett tehetséggondozó konferen-cia előadóit is.

CivilTech Informatikai Adományozó Program, MagyarországA CivilTech Informatikai Adomá-nyozó Program a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ) és a TechSoup partnerségének keretében valósul meg. A San Francisco-i székhelyű TechSoup nonprofit szervezetek technológi-ai kapacitásépítésével fogalakozik oly módon, hogy a vezető szoft-ver- és hardvergyártók által nyúj-tott adományokat az egyes orszá-gok nonprofit szervezeteinek ado-mánykéréseivel kapcsolja össze.

További információkért: www.civiltech.hu

A civil szervezetek kommunikációs lehetőségeinek alakulása Magyarországon

Egy civil szervezet mindennapi feladatainak ellátását, for-rásszerzési lehetőségeit, ismertségét, kapcsolatrendsze-rének bővítési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja

informatikai eszközellátottsága és ezek használata. A kommu-nikáció kiterjesztése növelheti egy szervezet hatékonyságát, az eszközök használata a foglalkoztatottak, önkéntesek munkáját megkönnyítheti, számukra időt és energiát szabadíthat fel.

Az utóbbi években viszonylag kevés kutatási ered-mény született a nonprofit szervezetek kommunikációs technikáival kapcsolatban, de mindenképpen ebbe a kör-be tartoznak a Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei is, amelyek 3-5 évente próbálják feltérképezni a civil szfé-ra eszközellátottságát.

29Információs technológia a civil világban

Az információs technológia az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat napjainkban, ezt a dinamikus fejlődést tá-masztja alá, hogy 1998-ban a szervezetek kommunikáci-ós lehetőségét még csak három alapvető eszköz (telefon, fénymásoló, számítógép) megléte, illetve hiánya alap-ján vizsgáltuk. 2006-ban már az internet és a saját honlap használata bizonyult sokkal relevánsabb mutatószámnak.

A civil szféra szervezeteit általában két csoportra oszt-ja az információs szakadék: az egyik oldalon állnak a fej-lett technikai eszközökkel rendelkező, azokat rendszere-sen, a célok elérése érdekében használni tudó, források-kal, lehetőségekkel, ellátott szervezetek. A másik szélen elhelyezkedő civilekre az eszközök szinte teljes hiánya jel-lemző. Fontos azonban megjegyezni, hogy közöttük talá-lunk olyan csoportokat is, amelyek olyan belterjes tevé-kenységet végeznek, melyhez a kommunikációs aktivitás egyáltalán nem szükséges. Ebből adódóban az informa-tikai eszközellátottság és -használat a céljaik elérésében nem, vagy csak korlátozottan játszik szerepet.

1998-ban a szektor egynegyede nyilatkozott úgy, hogy semmilyen kommunikációs eszköze nem volt. Az egyes szervezeti típusokat vizsgálva a legrosszabbul ellátottak az ún. klasszikus civil szervezetek (egyesületek és a ma-gán-alapítványok) voltak, a legjobb mutatókat pedig az államközeli közhasznú társaságoknál és a nonprofit in-tézményeknél találtuk. A kommunikációs ellátottság erős összefüggést mutatott a településtípussal, valamint a be-vételnagysággal, de ezek a különbségek a vizsgált 8 éves időszakban valamelyest mérséklődtek.

1. ábraA nonprofit szervezetek számítógépes ellátottsága, 1998–2006.

Ahhoz, hogy eldönthessük, a szektor egészében elkü-lönülnek-e erős és gyenge információs háttérrel rendelke-ző csoportok, meg kellett vizsgálnunk, hogy a háromféle eszköz külön-külön, vagy együtt található-e meg a szer-vezeteknél. Ennek felméréséhez egy ún. kommunikációs mutatószámot képeztünk, ami kifejezi, hogy a háromféle eszközből hány áll a szervezet rendelkezésére. A szektor egészére vonatkozó átlagos érték 1998-ban 1,2 volt. Az át-lagtól való jelentősebb eltérést a különböző bevételnagy-ságú csoportoknál tapasztalhattunk. Az 50 ezer Ft alatti éves költségvetéssel rendelkező szervezeteknél ez az ér-ték 0,8. Az 5 millió Ft fölötti bevétellel rendelkezőknél át-lagban a telefon mellett fénymásoló vagy számítógép is megtalálható.

A teljes szektor kommunikációs lehetőségei meglehe-tősen szűk keretek között mozogtak, a legnagyobb részt az egyetlen eszközzel, szinte kizárólag telefonnal rendel-kezők alkották, és 30 százalékról mondhattuk el, hogy va-

lamilyen információs háttér áll mögöttük legalább kétfé-le eszközzel.

Öt év elteltével a nonprofit szektor kommunikáci-ós helyzetét vizsgálva sokkal pozitívabb képet kaptunk. A szervezetek mindössze 17 százaléka számolt be arról, hogy semmilyen eszközzel nem rendelkezik, számítógé-pet már minden második használt. 2003-ban kétötödük elérhető volt e-mailen keresztül, ami nemcsak a gyors in-formációszerzést, hanem a külső kommunikációt is nagy-ban megkönnyíti. 44 százalékuknál pedig az internet-kapcsolat is biztosított volt valamilyen formában, ami el-sősorban az aktuális pályázati lehetőségek, konferenci-ák, együttműködési lehetőségek felkutatásában nyújthat nagy segítséget számukra.

2. ábraA nonprofit szervezetek kommunikációs lehetőségei és igényei, 2003.

Továbbra is az egyesületek voltak a legrosszabbul ellá-tottak, mindössze 36 százalékuk rendelkezett e-mail elér-hetőséggel és 38 százalékuk internettel. Ezek az arányok a közhasznú társaságoknál jóval magasabbnak bizonyul-tak (72, illetve 76%).

A vizsgált öt eszközből a szervezetek átlagosan 2-3 esz-közhöz férnek hozzá, de jelentős az eltérés a különböző tevékenységcsoportok között is. Például: a sport és a sza-badidő területén tevékenykedő civil szervezeteknek álta-lában csak két infokommunikációs eszközhöz (az esetek nagyrészében telefonhoz és számítógéphez) fértek hozzá. A másik oldalon a gazdaságfejlesztők és nonprofit szövet-ségek álltak (3,5 – 3,4), az ő irodáikban a telefon, a tele-fax és a számítógép mellett általában internet-kapcsolat is volt.

Természetesen nem minden szervezet igényli ezen eszközök használatát a mindennapi tevékenysége során. A hiányzó eszközök közül a legkeresettebb az internet volt, erre a szektor egyhatoda tartana számot.

A KSH 2008-ban publikálta (2006-ra vonatkozó) leg-frissebb összefoglaló adatait a szervezetek eszközellá-tottságáról. A felmérés eredményei felemás képet mutat-nak. Hasonlóan 1998-hoz a szektor negyede nyilatkozott úgy, hogy nem volt semmilyen kommunikációs lehetősé-ge 2006-ban. Nagyon sokat javult viszont három év alatt a számítógépes és az internet-ellátottság (52-ről 70%-ra, il-letve 44-ről 61%-ra). Faxot a szervezetek fele használt, leg-kevésbé az internetes megjelenés lehetősége adott, saját honlappal a megkérdezettek 23 százaléka rendelkezett.

30 civil fórum

Köztudott, hogy a honlapok létrehozásának fő célja álta-lában a szervezetek tevékenységének bemutatása, és csak ritkább esetekben tartanak fenn hírszolgálatot, vagy jelen-tetnek meg linkeket más szervezetekhez.

Valamennyi vizsgált információs eszköz meglétének valószínűsége a település méretével és az éves költségve-tés nagyságával párhuzamosan növekedett.

3. ábraA nonprofit szervezetek aránya kommunikációs lehetőségeik

és bevételük nagyságának csoportosítása szerint, 2006.

Mindenképpen pozitív irányú változásként értékelhe-tő, hogy még a legkisebb, 50 ezer Ft alatti éves bevétel-lel rendelkező szervezeteknek is a fele használ számítógé-pet vagy internetet, az 50 millió fölötti bevételi kategóri-ába tartozóknál pedig 10-ből 9-nél megtalálhatók ezek az eszközök. A négyféle kommunikációs lehetőség együttes létét vizsgálva, az átlagos kommunikációs mutatószám 2006-ban 2,0 volt, a „nagy” szervezetek pedig átlagban háromféle eszközzel is rendelkeztek.

Mindezek az adatok azonban csak a szervezetek mi-nimális információs lehetőségeiről adnak vázlatos képet. Az eszközök mennyiségéről, minőségéről és a fejleszté-si igényekről ezek alapján nem vonhatunk le következte-téseket. A felmérések eredményeiből azonban igazolódni látszik, hogy a kommunikáló szervezeteket két nagy cso-portra lehet osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok a nagyobb szervezetek, szövetségek, amelyek élő honla-pot üzemeltetnek, hírlevelet küldenek, ellátják a szektor többi részét információkkal. A másik jóval nagyobb cso-port általában ezeket a szolgáltatásokat csak igénybe ve-

szi, és meglévő informatikai eszközeit inkább a minden-napi munkavégzés megkönnyítése érdekében használja.

Az információs eszközök használata manapság nem-csak a kommunikáció elősegítésére szolgál, hanem fontos tényező a forrásteremtésben is, hiszen a pályázati rend-szerek fokozatosan áttérnek a hagyományos papírala-púról az elektronikus pályáztatásra. Magyarországon az egyik legnagyobb pályázati forrásokat biztosító szerv, a Nemzeti Civil Alapprogram11 2010-től a szakmai pályáza-tokat már csak interneten keresztül fogadja, a teljes rend-szer pedig 2012-től tér át az elektronikus pályázatkezelés-re. Mindezek alapján a jövőben a civil szféra fejlesztési ja-vaslatainak kidolgozásakor kellő figyelmet kell szentelni a szervezetek kommunikációs eszközeinek mennyiségi és minőségi fejlesztésére is, hogy ezen a területen is elérjük a „teljes lefedettséget”.

Nagy Renáta

Civitalis Egyesület – alelnöke-mail: renata.nagy@ksh.hu

Felhasznált irodalom:1. Bocz János – Emri Istvánné – Kuti Éva – Mészáros

Geyza – Németh Zsolt – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 1998. Központi Statisz-tikai Hivatal, Budapest, 2000. 189 old.

2. Bocz János – Nagy Renáta – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003. Központi Statiszti-kai Hivatal, Budapest, 2005. 372 old.

3. Nagy Renáta – Sebestény István – Szabó István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006. Köz-ponti Statisztikai Hivatal, Budapest, 2008. 385 old.

4. Török Marianna – Oprics Judit [2004]: Magyarországi civil szervezetek informatikai és egyéb kommuniká-ciós jellemzői Kutatási Jelentés 27-28 2004

1) 2008-ban a Nemzeti Civil Alapprogramhoz mintegy 15 000 pályázat érkezett, 25 milliárd Ft igénnyel, ebből a több mint 10 000 nyertes 6,6 milliárd Ft-hoz jutott.

Nonprofit szervezetek az információs társadalomban

A magyarországi rendszerváltás környékén újjászü-lető civil szektor infokommunikációs fejlődésével kapcsolatban az utóbbi két-három évben viszony-

lag kevés kutatási eredmény látott napvilágot. Ennek oka részben az lehet, hogy a nonprofit szektor mára átlépte a

legerősebb korlátokat, a többség rendelkezik az alapvető infokommunikációs eszközökkel, és azokat legalább kez-dő szinten képes használni.

A területen készített legátfogóbb munka kétségtele-nül az információs társadalom kérdéseivel foglalkozó

31Információs technológia a civil világban

INFONIA Alapítvány 2005-ös kutatása volt, amely több-féle módszerrel készült primer adatfelvételek (kérdőíves kutatás, fókuszcsoportos kutatása, honlapelemzés, inter-jús kutatás) segítségével járta körül a magyarországi civil szféra informatikai felkészültségét (readiness). A helyzet-feltáráson túl a kutatás kiemelt célja volt a szervezetek in-formációs szükségleteinek, igényeinek feltérképezése, va-lamint az információs társadalmi átalakulásra vonatkozó attitűdök megismerése is.

A felmérés az előzetes várakozásokhoz képest a szektor szakember- és eszközellátottságát igen előnyös helyzetben lát-tatja. A vizsgált szervezetek több mint 90%-a rendelkezik ve-zetékes telefonnal, számítógéppel, legalább minden negyedik szervezet munkáját saját informatikus segíti, többségük rendel-kezik internetes hozzáféréssel, jelenléttel (honlap, e-mail cím). A várt eredményekhez képest pozitívabb helyzetképet a kuta-tók a mintavétel jellegzetességeivel magyarázták – a nyilvános adatbázisokban a felkészültebb szervezetek szerepeltek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2006-os adatokon nyugvó, 2008-ban publikált), a civil szerveze-tekre vonatkozó összefoglaló munkája részben megerősí-ti az INFONIA eredményeit.1 A KSH eredményeinek meg-bízhatósága magas, viszont csak összefoglaló statisztikák-ra terjed ki, az INFONIA egy évvel korábbi kutatásából vi-szont kiderül, a számítógépet, az internetet elsősorban iro-dai munkára, kapcsolattartásra, információgyűjtésre hasz-nálják a nonprofit szervezetek. A legtöbb szervezet mun-katársainak nem okoznak problémát az olyan alapvető in-formatikai feladatok, mint a fájlkezelés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázisok létrehozása, internethasználat, információkeresés, e-mail küldés-fogadás. Az információs írástudás hasonlóan jónak mondható, függetlenül2 az egyes szervezetek szocio-demográfiai jellemzőitől. (Székely, 2005)

Mire használják a számítógépet/ internetet

Átlag

(sorrend)2

Irodai munka 4,5Kétoldalú kapcsolattartás elektronikusan 3,9Információgyűjtés 3,8Pályázatfigyelés 3,4Adatbázisokhoz való hozzáférés 3,4Pályázatírás 3,3Tanácsadás és információnyújtás 2,9Saját honlappal kapcsolatos teendők 2,3Szaktanácskérés 2,2Kikapcsolódás, játék 1,5Hírlevél-fenntartás 1,5

1. táblázat: Számítógépes, internetes tevékenységek (Pintér-Székely, 2005)

1) A KSH által végzett vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban lásd a jelen lap-számban megjelent A civil szervezetek kommunikációs lehetőségeinek alakulása Magyarországon című írást.

2) A kérdőív összesen 12 tevékenységet (11 megadott és egy egyéb) sorolt fel, ame-lyeket a kérdezettek egy ötfokozatú skálán (1 = „egyáltalán nem jellemző”, 5 = „teljes mértékben jellemző”) osztályozhattak aszerint, hogy mennyire jellemzi az adott tevékenység szervezetüket. A fenti táblázat ezekből a skálaértékekből kép-zett átlagokat tartalmazza.

A vizsgált szervezetek leginkább eszközök tekinteté-ben éreznek hiányosságot, leginkább jobb számítógépek-re, új szoftverekre és perifériákra van szükség. Informati-kus szakemberekre, pályázatírókra, informatikához értő önkéntesekre tulajdonképpen nincs szükségük, valószí-nűleg a civil mentalitásból eredően sokkal inkább igényel-nének informatikai szakképzéseket a már meglévő mun-katársaiknak. (Székely, 2005)3

Lehetőségek, melyeket a szervezetek igénybe vennének

Átlag (sorrend)3

Jobb számítógépek 4,0

Új szoftverek 3,8

Új perifériák 3,7

Több számítógép 3,4

Informatikai szakképzések 3,2

Nagy sávszélességű internet 2,7

Önkéntesek informatikai tudással 2,5

Több mobiltelefon 2,4

Szakképzett informatikai szaktanácsadó 2,2

Állandó pályázatfigyelő 2,1Belső hálózat 2,1

Honlapot készítő szakember 2,0

Saját informatikus 1,6

2. táblázat: Infokommunikációs hiányosságok a nonprofit szervezetekben

(Pintér-Székely, 2005)

A szervezetek képviselői általában pozitív hozzáál-lással közelítenek az információs társadalom témaköré-hez. Az INFONIA kutatása szerint a szervezetek képvi-selőinek háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy sok olyan civil szervezet van, amelynek nincs szüksége fejlett infokommunikációs eszközökre, legtöbben úgy gondol-ják, hogy az információs és kommunikációs technológiai fejlődés nagyobb esélyt kínál a célok elérésére, valamint a bevételszerző képesség növelésére. A jelenlegi helyzetet a tapasztalt eszközellátottsághoz és információs írástudás-hoz képest jóval sanyarúbbnak látják, jelentős részük úgy gondolja, hogy hazai civil szférának alacsony az informa-tikai eszközellátottsága, ami egyértelműen hátráltató té-nyező. (Székely, 2005)

A kutatás kitért a magyarországi civil szervezetek in-ternetes megjelenésére is, a kérdőíves kutatásban részt vevő, honlappal rendelkező szervezetek oldalait elemez-ték a kutatók. Elmondható, hogy a magyar civil szájtok döntő többségének célja elsősorban az online jelenlét biz-tosítása, az internet csupán egy újabb bemutatkozási plat-formot jelent számukra. Áttekintve a felmérésbe beke-

3) Összesen 13 féle lehetséges hiányosságra kérdezett rá a kérdőív – a kérdés a kö-vetkezőképpen szólt: „Amennyiben lehetősége nyílna az Önök szervezetének igénybe venni az alábbi lehetőségeket, élnének-e vele?”. A kérdezettek egy ötfo-kozatú skála segítségével válaszolhattak az egyes kérdésekre, ahol az „1”-es azt je-lentette, hogy egyáltalán nincs szükség ilyen segítségre, az „5”-ös azt, hogy egész biztosan igénybe vennék az adott lehetőséget. A fenti táblázat ezekből a skálaér-tékekből képzett átlagokat tartalmazza.

32 civil fórum

rült szájtokat, megállapítható, hogy a civil szféra online jelenléte még gyerekcipőben jár Magyarországon. A leg-több internetes oldal (akár esztétikus, vagy kevésbé az, de) mindenképpen statikus oldal, amely általában kevés információt tartalmaz, és nem is aknázza ki a világháló-ban rejlő lehetőségeket. Az összkép elég vegyes, a jelenle-gi visszafogottság egy aktívabb jövőbeli online civil világ-ra is utalhat, de egy továbbra is statikus univerzum gyö-kereit ugyanúgy jelentheti. (Pintér /szerk./, 2005)

Az elérhető kutatásunkból levonható következte-tés, hogy az információs társadalmi átalakulás mára két-ségtelenül kiterjed a civil szektor szervezeteire is. A mo-dern infokommunikációs eszközök használata lehető-

ség, de kényszer is egyben. Egyrészt lehetőség, mert az infokommunikációs eszközök új minőségű megjelenést, képviseletet és kommunikációs formát tesznek lehetővé a szervezetek számára. A szektornak másrészt élnie kell ezekkel az újonnan kínálkozó lehetőségekkel, hogy a fej-lődéssel lépést tartva megőrizhesse szerepét az állam és a profitorientált szféra között.

Dr. Nagy Ádám – Székely Levente

elnök kutatási igazgatóExcenter Kutatóközpont

e-mail: nagyadam@excenter.eu

Felhasznált irodalom:1. Nagy Renáta – Sebestény István – Szabó István [2008]: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 (Budapest –

Központi Statisztikai Hivatal, 2008)2. Pintér Róbert /szerk./ [2005]: Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért –

átfogó társadalomtudományi kutatás (in: Kutatási Jelentés 2005)3. Pintér Róbert – Székely Levente [2005]: Információs Társadalom: Paradicsomban a civilek? (in: Civil Szemle, II.

évf. 4. szám 2005)4. Sebestény István [2005]: A nonprofit szektor kommunikációs lehetőségei, KSH munkaanyag, 20055. Székely Levente [2005]: Információs Paradicsomban a civilek? (in: Egyenlítő III. évf. 4. szám 2005)6. Török Marianna – Oprics Judit [2004]: Magyarországi civil szervezetek informatikai és egyéb kommunikációs jel-

lemzői, Kutatási Jelentés 27-28 2004

33Információs technológia a civil világban

Határon átnyúló településfejlesztésTúristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása

Több mint egy évtizeddel ezelőtt Túristvándi is azon kisfalvak közé tartozott, ahol az infrast-

ruktúra és a közösségi szolgáltatások fokozatos leépülésével, a munkanél-küliség növekedésével, a mezőgaz-dasági termelőszövet-kezetek megszűnésé-vel a lakosok számára egyre inkább a telepü-lésről való elvándor-lás, a közelebbi vagy távolabbi nagyvárosba való beköltözés jelen-tette az egyetlen szí-nesebb jövővel kecseg-tető álmot. Nem volt a településnek – és ta-lán azt is mondhatjuk, hogy a térségnek sem – olyan megtartó ere-je, ami az itt születő fi-atalokat letelepedésre motiválta volna.

Mára Túristvándi olyan igazi kö-zösséggé kovácsolódott, amely kész arra, hogy fejlesztéseket fogadjon be és önmaga is komplex fejlesztéseket generáljon az idegenforgalom, a köz-

művelődés vagy akár a foglalkozta-tás területén. Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücskében, a szatmári tájegységben az Erdőháton található, Fehérgyar-mattól 15 km-re. Népességének szá-

ma: 775 fő. Teljes körű közigazgatási infrast-ruktúrával rendelke-zik, körjegyzőségi szék-hely.

Általános iskola 250 éve működik a telepü-lésen. Molnár Mátyás nevét viseli, aki hely-béli tanító volt, és aki később a Vajai Múze-umot alapította. Ma már intézményfenn-tartó társulásban mű-ködik Kömörő köz-séggel a nyolc osztá-lyos általános iskola és az óvoda.

A településen élők életminősé-gének javulásához hozzájárulnak azok az infrastrukturális beruházá-sok és eszközbeszerzések, amelye-ket az elmúlt évek fejlesztései hoz-

tak magukkal. Ekkora településhez képest szokatlan mértékben rendel-keznek az intézmények (elsősorban a Teleház) számítástechnikai eszköz-állománnyal (30- 40 darab számító-gép, projektor és egyéb eszközök áll-nak rendelkezésre a programok meg-valósításához). Pályázati úton sike-rült az önkormányzatnak – a szociális földprogram keretén belül – egy 120 m2-es melegházi növénytermesztés-hez szükséges infrastruktúra kiala-kítása és az intenzív uborkatermesz-tési programokhoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzése (mezőgazdasági gépek, permetező, pótkocsi).

1999-ben úgy határozott a község, hogy Teleházat hoz létre, ez az első sikeres mérföldkő a településfejlesz-tés folyamatában – Túristvándi köz-ség önkormányzata biztosította az in-tézményhez az alapinfra struktúrát, a Teleház működtetéséhez szüksé-ges személyi feltételeket pedig mun-kaügyi központos finanszírozással lehetett megoldani. A Teleház létre-hozásával az elsődleges cél az volt, hogy információhoz és internet-hoz-záférési lehetőséghez jusson Túr ist-

Ez alkalommal nem kifejezetten egy civil kezdeményezésről számolunk be, hanem egy olyan magyarországi kis falu történetébe nyújtunk betekintést, mely jellemzői számos erdé-lyi kis faluéval rokoníthatóak. Követendő példát mutatnak. E kis falu lakosai – nem mellé-kesen jegyzem meg, hogy egy rátermett és aktív, a közösséggel együttműködő polgármester asszonnyal az élükön – tíz év alatt új életteret varázsoltak. Hogyan? Milyen megvalósítása-ik voltak és vannak? Ezekre a kérdésekre ad választ az alábbi írás, mely a ProHáló érték – a proHáló időszaki kiadvány, 2009. november, III. évfolyam 2. szám, Közösségfejlesztés külön-számában megjelent cikk rövidített változata.

„Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett.”– Thomas Fuller –

A Teleháznak óriá-si szerepe volt ab-ban, hogy az em-berek elkezdtek falusi vendéglátás-sal foglalkozni, hi-szen az infrastruk-turális fejlesztés-hez szükséges pá-lyázati tanácsadást a Teleház biztosí-totta az érdeklődő lakosok számára.

34 civil fórum

vándi község, illetve a környező tele-pülések lakossága. A sikeres beruhá-zás ellenére, a település telefonrend-szerének technikai sajátossága miatt 2002-ig nem vált lehetővé az internet-hozzáférés biztosítása, de a Teleház elindítása olyan folyamatokat gene-rált, amely hosszú távú hatással bír a település életére.

A Teleháznak óriási szerepe volt abban, hogy az emberek elkezdtek falusi vendéglátással foglalkozni, hi-szen az infrastrukturális fejlesztés-hez szükséges pályázati tanácsadást a Teleház biztosította az érdeklődő lakosok számára.

A Teleházat működtető kht. mára sokkal szélesebb szolgáltatási kört lát el, mint a kezdeti időszakban. El-sődlegesen biztosítja a fejlesztések-hez szükséges humán infrastruktú-rát és így a település lakosságának a segítségére van. Ma már nemcsak Túristvándi települést, hanem a kis-térséget is ellátja – 1999 óta több mint kétezren vettek részt valamilyen itt megszervezett képzésen (cigány köz-életi képzés, mérlegképes könyvelői képzés stb.).

A Teleház ma már a pályázatírási és tanácsadási szolgáltatás, valamint az internet-hozzáférési lehetőség biz-tosítása és képzések szervezése mel-lett – amiben a két főállású közműve-lődési szakember folyamatosan részt vesz – könyvelési és adózási tanácso-kat is nyújt, valamint több mint 100 őstermelő részére biztosítja az elek-tronikus ügyintézést. Ez elsősorban adó- és társadalombiztosítási ügye-ket jelent, de 15 vállalkozásnak teljes könyvelési szolgáltatásokat is nyújt a kht.

1997-ben arra gondolt a kép vise-lőtestü let, hogy a helyi lako sok szá-mára kínált prog ramokon felül ide -genforgalmi fejlesztésekhez rendez-vényeket is kell biztosítani. Egyrészt azért, hogy hírnevet szerezzen ma-gának a település, másrészt, hogy az idelátogató közel 15-20 ezer ember-ből néhány itt szálljon meg a telepü-lésen, itt költse el a pénzét.

Mára már két nagy rendezvénye van a településnek. Az első, amivel elindultunk, a Halászléfőzőverseny, amely immár a Szatmári Fesztivál egyik jeles napja, és ezzel az ország egyik legrangosabb fesztiváljai közé került be. A Szatmári Fesztivál több

mint egyhetes rendezvénysorozat, hét település összefogásával valósít-juk meg, és egy héten keresztül folya-matos programot biztosít a település-re látogatóknak.

Arra törekszünk, hogy ezeken a rendezvényeken olyan programokat kapjon a hozzánk látogató, ami erre a térségre jellemző. Szatmári néptán-cot, szatmári népzenét, szatmári nép-mesét, szatmári ízeket ismerhetnek meg, és emellett azokat a halászati eszközöket, azokat a kézműves-tár-gyakat, amelyek ma már a lakások díszei.

A Nemzetközi Mol-nártalálkozó olyan spe-ciális rendezvénye a te-lepülésnek, ami csak Túristvándira jellemző. A rendezvény fő célja visszaállítani hagyomá-nyaink rangját, megis-mertetni a fiatalokkal a kézműves-mestersége-ket egy évenkénti talál-kozó keretében. Termé-szetesen ennek a ren-dezvénynek is fontos kísérői a színvonalas kulturális programok. Első pillanattól kezd-ve nemzetközi ez a ren-dezvény, többek kö-zött Spanyolországból is évente részt vesz egy olyan vízimalom tulaj-donosa (és csapata), aki egy 1097-ben épült vízi-malomban él, és család-jában az 1480-as évek-től mindenki molnár volt.

A túristvándiak jövedelmének helyben tartása érdekében az önkor-mányzat elhatározta, hogy egy olyan helyi piacot fog kiépíteni a helyi la-kosok terményeinek, jószágainak és a feldolgozott élelmiszerek árusításá-ra, amelyet egy szociális szövetkezet fog működtetni. A piaccal elsősorban a falu élelmiszerszükségletét kíván-ják ellátni úgy, hogy a helyben ter-melt jövedelmet a faluban költsék el az emberek. A bevételek növeléséhez várhatóan hozzájárulnak a jellegzetes szatmári ételeket kereső turisták is.

A Túristvándi Szociális Szövetke-zet megalakult, és 2009. január 1-től

kezdi tevékenységét. A szövetkezet a piac üzemeltetésével olyan árbevétel-hez fog jutni, ami a piacüzemeltetés-sel foglalkozó embereknek a foglal-koztatását is elősegíti. Másik oldalról az őstermelőknek jövedelem-kiegé-szítést, és mint Szociális Szövetkezet egy olyan vállalkozási formát is jelent, amivel remélhetőleg az árbevétel egy részének a közösségi alapba való he-lyezésével a közművelődési feladatel-látást és a képzéseket, tehát gyakorla-tilag a továbbfejlődést is tudja majd a településen belül biztosítani.

Három tevékeny-séget indított el a szö-vetkezet. Ezek kö-zül az egyik a rendez-vényszervezés, amihez nagy rendezvénysátor-ral és mindenfajta esz-közzel rendelkeznek. A másik tevékenysé-ge a szövetkezetnek a faipari termékek elő-állítása, ami elsősor-ban utcabútorokat, út-jelző táblákat, szabad-téri eszközöket jelent. Mivel a településen ko-rábban a termelőszö-vetkezetben faipari te-vékenységgel foglalko-zó emberek voltak töb-ben, várhatóan az a 4-5 személy, aki még tud ezekkel a faipari gé-pekkel bánni, képes lesz arra, hogy a meg-rendelők (elsősorban önkormányzatok) igé-nyeit kielégítse. Har-madik tevékenysége a szociális szövetkezet-

nek a háztartásgazdálkodási szolgál-tatás, ami azt jelenti, hogy az olyan ki-sebb ház körüli munkákat, amelyek-re egy vállalkozás manapság nem re-agál, a szövetkezet végezze el. Jól jár az is, aki megrendeli, aki ezzel a szö-vetkezet alkalmazottainak megélheté-sét segíti.

A gazdasági jellegű településfej-lesztési programok humánerő-fej-lesztési elképzelésekkel is együtt jár-nak, amivel azt szeretnénk elérni, hogy az itt élőknek legyenek ismere-teik, képzettek legyenek, képesek le-gyenek az életük során legalább há-romszori szakmaváltásra, hogy ön-

A Túristvándi Szo-ciális Szövetke-zet megalakult, és 2009. január 1-től kezdi tevékenysé-gét. [...] ...és mint Szociális Szövetke-zet egy olyan vál-lalkozási formát is jelent, amivel re-mélhetőleg az ár-bevétel egy részé-nek a közösségi alapba való helye-zésével a közmű-velődési feladatel-látást és a képzé-seket, tehát gya-korlatilag a to-vábbfejlődést is tudja majd a tele-pülésen belül biz-tosítani.

35Információs technológia a civil világban

maguk is tudjanak olyan vállalkozá-sokat irányítani, amivel a saját megél-hetésükön túl Túristvándi gazdasági helyzetét is javítani tudják.

Túristvándi kezdeményezője, ösz-szefogója volt egy több országot érin-tő, Ung-Tisza-Túr Korlátolt Felelőssé-gű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásának, amely-nek bejegyzése folyamatban van. En-nek székhelye Túristvándi. Az elkép-zelések szerint az Ung, a Tisza, a Túr menti vidékek azonos problémákkal küszködve egyfajta komplex telepü-lésfejlesztést tudnak együttműködve megvalósítani.

Az UTT EGTC területe:• Felvidék – Nagykapos és kör-

nyéki önkormányzatok• Partium – Túrterebes és környé-

ke, a Túrhát• Szatmár – Fehérgyarmati, Vásá-

rosnaményi kistérségek• Kárpátalja – az Ung vidéki ön-

kormányzatokÖsszesen 216 település, 400 000 em-ber tartozhat a csoportosuláshoz.

AZ UTT EGTC stratégiai program-jának a neve: Bethlen Gábort Tündér-kertje. A stratégiai program, melynek fő célja: az érintett terület harmonikus fejlődésének elősegítése a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésével, a határokon átnyúló együttműködés révén; komplex gazdaságfejlesztés, területfejlesztés.

A település az utóbbi tíz évben je-lentős fejlődésen ment keresztül, 2009-

ben az alábbi eredményeket mondhat-ja magáénak:• iskolafenntartó társulás székhelye; • körjegyzőségi székhely;• támogató szolgálat központja – 19

település;• gondozási központ – 7 település

teljes szociális alapellátása;• Túristvándi Felemelkedésért Kht.

– 100 000 000 Ft vagyonnal rendel-kezik;

• közösségi színtér az egész falu;• 200 vendégágy a településen – a

térség vendégéjszakáinak 25%-a;• megalakult az UTT EGTC.

A település elmúlt éveiben elért sikereiből levonható egyik legfonto-

sabb következtetés az, hogy ez nem rövid távon eredményt hozó munka. Mindezeket a teljesítményeket csak hosszú idő alatt, és sokszori újrakez-déssel, sokszori megújulással lehet véghezvinni, évek, talán évtizedek alatt. A szakmai tudás mellett szük-séges a hit, a másokban való bizalom, amiből Túristvándiban nincs hiány.

Lakatosné Sira Magdolna

Túristvándi polgármesteree-mail: turistvandi@freemail.hu,

lnemagdi@gmail.comhonlap: www.turistvandi.hu

36 civil fórum

Hálózatépítés magas szakmai szinten

Civil önépítkezésünk kiemelkedő példái a szak-mai vonatkozású és széleskörű összefogások, kö-zös programok, amelyek hozzájárulnak civil tár-

sadalmunk megerősítéséhez. A továbbiakban egy ilyen szakmai programról kívánok beszámolni.

A folyamat 2005-ben kezdődött el. Európai források szerzésében és tervek megvalósításában nagy gyakorlat-tal és tapasztalattal rendelkező, korszerű infrastruktú-rával és jól felkészült szakembercsapattal a háta mögött Molnár György, a békéscsabai regionális képzésközpont vezetője úgy döntött, ezeket a tapasztalatokat kiterjesz-ti határon túlra is.

Elkezdte szervezni, gyűjteni a lelkes és elkötelezett embereket maga köré, így a hálózatépítésnek tervezett műhelymunka koncepció-kidolgozássá, valamint jövő-kép- és küldetés-megfogalmazássá alakult át, s megszü-letett a PANNONFORRÁS Kárpát-medencei Felnőtt-képzési és Szolgáltatási Hálózat alapgondolata. Indu-lásból úgy határozta meg magát, mint az összetarto-zás, a szolgálat és tudás alapértékekre épülő, egész Kár-pát-medencében elérhető, nemzetközi szinten élvonal-beli, fenntartható felnőttképzési hálózat, amely a ma-gyar munkaerő versenyképességére fekteti a hangsúlyt.

Ettől fogva egy értékteremtő munkafolyamat indult be. 2005-2007 között létrejöttek a transzregionális fel-nőttképzési hálózatépítés szakmai, módszertani és part-nerségi alapfeltételei, hálózatfejlesztő műhelymunkák egész sorozata bonyolódott Erdélyben, Felvidéken és Magyarországon, megalakult 11 Kárpát-medencei szak-mai szervezet és oktatási intézet alapítótaggal a Regio-nális Tudáshálózatokért Alapítvány, amely a hálózati működtetés jogi keretét biztosította. 2008-ban beindul-tak a tartalmi fejlesztések, több képzésprogramot dol-goztak ki, és ezzel párhuzamosan több szinten zajlot-tak a szakmai képzések különböző területeken (vezető-képzés, tananyagfejlesztők, oktatók, oktatásszervezők stb.). 2009-ben megszületett a többéves közös munka első „gyümölcse”: az első Kárpát-medence szintű, ösz-szehangolt képzésprogram, amelyet az „Egységes er-délyi felnőttképzés Kárpát-medencei hálózatban” el-nevezésű projekt foglalt magába. A projektet a Szülő-föld Alap támogatta, ennek keretében 14 képzés valósult meg 240 hallgató részvételével, 62 tréner és oktató ko-ordinálásával, három szakirányban (turisztikai szolgál-tató, egészségügyi és szociális segítő, projektmenedzs-

ment). 2010-ben egy újabb összehangolt képzéssorozat indul be, amely közel 500 ember szakképzését célozza a Kárpát-medencében, módszertanilag egységes felnőtt-képzési rendszerben.

A hálózat építése nem mindig ment zökkenőmente-sen, és továbbra sem az. A legnagyobb akadályt a hi-ányzó anyagi erőforrások jelentették, a fejlesztéseket lépésekben lehetett megvalósítani. Hogy ez nem jelen-tett akadályt, és ha kismértékben is, de mindig meg-voltak a szükséges erőforrások, elsősorban az embe-ri hozzáállásnak és elkötelezettségnek volt köszönhe-tő. Egy olyan kohéziós erő alakult ki az évek folyamán a hálózatépítők között, amely magasabb szintre emelte a folyamatot, amely sosem vissza, hanem mindig elő-re haladt. Ennek köszönhetően a ma már 23 szervezet-ből álló Pannonforrás Első Kárpát-medencei Fejlesz-tési és Tudásklaszterről beszélhetünk, amely nemze-tinek határozza meg magát, és a magyar nemzet hatá-rokon átívelő egyesítését valósítja meg, a tudás régiói-ban. A nemzeti tudat jelenti azt az éltető kovászt, amely a hálózat építőelemeit szilárdan összeköti és biztos ala-pot nyújt a további fejlesztésekhez.

Bereczki Kinga

Eurocenter Amőba Oktatási Központ – ügyvezetőa Pannonforrás klaszter tagja

e-mail: bkinga@amoba.ro

37Információs technológia a civil világban

Éber virrasztás

Önkéntes munkával és nyomdai támogatással a Civilek Há romszéki Szövetsége, a Ci vek, Székely Kurázsi név alatt havi-két havi rendszerességgel

megjelenő la pot indított. A 2009-es év elején sikerült a Civek honlapját is pia-

cosabb köntösbe öltöztetni, valamint frissített tartalom-mal ellátni. A honlap által azonban csupán a civil tag-szervezeteink és a szűk civil-szakmai világ fele történő kommunkáció javult. A szervezet megerősödésével a tár-sadalomhoz forduló üzeneteinket a megyei sajtó egyre nehézkesebben kezelte. Ilyen háttérhatások mellett pat-tant ki egy vezetőtanácsi ülésen a gondolat, hogy nyom-tatott és .pdf formában is jó lenne terjeszteni nézeteinket.

A Székely Kurázsi küldetését tehát nem lehetetlen két szóban összefoglalni, de annál nehezebb feladat gyako-rolni, kitartani mellette. És ez nem más, mint az éber vir-rasztás.

Szemfülesen észrevenni a szervezet- és programépítési lehetőségeket, az információkat értékrend szerint rostálni, majd továbbadni őket, népszerűsíteni tagszervezeteinket, ingyenesen megjelenési felületet biztosítani azoknak, akik élnek vele. Ez a mi felvállalt feladatunk. Továbbá őrszem-ként vigyázni, hogy polgári jogaink sem a tágabb nemzeti közösségekben, sem szűkebb köreinkben ne sérüljenek.

Néha tükröt tartani, tervezni, álmodni, a politikumnak munkát adni. Olvasatunkban alapvetően ezt jelenti a ci-vil mivolt. Sajnos, nem azokat a laza éveket éljük, amikor az ernyőszervezetek köldöknézően saját apró dolgaikkal babrálgathatnak. Hatással kell lennünk környezetünkre, értéket kell közvetíteni, ahogy évszázadokkal korábban a skandináv népfőiskolák tették, vagy amint annak idején a KALOT-nak is sikerült jelen lenni a székelyek minden-napjaiban.

És a Civeknek már van mondanivalója a háromszékiek számára. Sikeresen lépdelte át a szervezetépítés kezdeti nehézségeit. Természetesen első számú célközönségünk még mindig saját szervezeteink tagsága. De rájuk nem csupán olvasói minőségben számítunk, hanem munka-társként sokkal inkább. Hogy színes maradhasson a lap.

Ugyanakkor egy háromszéki hangot szeretnénk nem-csak az erdélyi civil szféra, hanem az egész Kárpát-me-dence felé küldeni. Egyfajta névjegyként is szolgál a la-punk, amit konferenciázó, szervezkedő tagtársaink az asztalra letehetnek.

Azáltal, hogy szócsővel rendelkezünk, úgy érezzük, hogy betettük a negyedik hiányzó lábat a háromszéki székelyek nemzetségi asztala alá. Immár a politikum, egyház és média mellett a közösségünket érintő fonto-sabb dolgainkban a civilek is megkerülhetetlenek.

Dr. Kovács József Szilamér

Civek – vezetőtanácsi tage-mail: kovaszila@yahoo.com

38 civil fórum

Európai mobilitási programok és támogatások a kulturális szektorban– összefoglaló

A tanulmány háttereHattagú szakértői csapat és 35 ország szakembereinek közreműködésével az ERICarts Intézet 2008 áprilisától októberig kutatta a kreatív/kulturális szektor mobilitási kezdeményezése-it az Európai Bizottság megbízásából. A felmérés során információt gyűjtöt-tek Európa mobilitási trendjeiről, az egyes országokban a kérdéssel kapcsolatban folyó vitákról, eszmecserékről, a már létező mo-bilitási rendszerekről, a mobilitást támo-gató szervezetek fő motiváló okairól, illetve a mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos leg-főbb információforrásokról.

A felmérés eredményét terjedel-mes, mellékletekkel kiegészített ta-nulmányban tették közzé, mely öt fe-jezetre osztható:

1. Háttér, módszertan, koncepció2. Változatos mobilitási környezet:

trendek, mozgatórugók, gátló körülmények

3. A már létező szakmai mobilitási programok

4. A meglévő mobilitási progra-mok hatásának és hatékonysá-gának értékelése

5. Ajánlások a kiegyensúlyozot-tabb, produktívabb mobilitási programokért

A mobilitás definiálása A tanulmány nem pusztán a szak-

mai tapasztalatszerzésben hasznos, országhatárok közti alkalmi mozgás-nak tekinti a művészek és kulturális szakemberek mobilitását, hanem mint állandó munkájuk szerves részét. Bár a tanulmány az egyének mobilitására fókuszál, intézményi szinten is vizs-gálja az utaztatást (pl. turnézó társu-latok).

Kiindulásképpen 3 szakmabeli cso-port különböztethető meg:

– Azok, akik mobilakká szeretnének válni. Számukra a mobilitási struktú-rák különösen fontosak lehetnek. A mobilitás számukra lehet önálló dön-tés, de lehet a szakmai túlélés szülte kényszer is. Utóbbi esetben a mobili-tás kérdése gyakran az adott ország támogatási és infrastrukturális rend-szerével fonódik össze.

– Akik már mobilak, és a mobilitás a szakmai gyakorlatuk állandó része.

Számukra alapvető kérdés, hogyan birkózzanak meg a bürokrácia, vala-mint a szociális, adó- és vízumszabá-lyozások okozta nehézségekkel.

– Akik nem éreznek azonnali készte-tést, hogy mobillá váljanak (pl. nép-szerű nagyvárosok művészei, vagy nagy művészeti intézmények mun-katársai), főképp, ha ez a családtól való elszakadást jelenti. Meggyőzé-sükben az intelligens motiválás a leg-nagyobb stratégiai kihívás.

Egyelőre nem létezik olyan meg-bízható és összehasonlítható adatbá-zis, mely a fentebbi csoportok mére-tét, mobilitásukat és lehetséges szük-ségleteiket foglalná össze. A tanul-mány készítői EU-szintű empirikus felmérések végzését javasolják a kér-déskörben.

Az európai kulturális szakemberek mobilitásáttámogató projektek értékelése

A tanulmány készítéséhez 35 euró-pai ország 344 országos, regionális és helyi szervezete, illetve nemzetközi

2000 óta az Európai Unió kulturális keretprogramjainak kiemelt témája a művészek és kulturális szakemberek mobilitása, amely különleges jelentőségű a közös európai kultúra megteremtése szempontjából: a program támogatja a művészek új közönség-gel és alkotókkal való találkozását a tapasztalatcsere, a saját kreációik kibontakoztatása, valamint az inspirációmerítés elősegítésé-re. E mobilitási folyamat azonban napjainkban még nem mentes minden akadálytól.

Az ERICarts Intézet „Mobilitási kérdések – számít a mobilitás” címmel 2008-ban felmérést végzett a művészek és kulturális te-rületen alkotók mobilitási lehetőségeiről Európában, majd a tapasztalatok alapján néhány ajánlást tett az EU és a tagállamok dön-téshozóinak a meglévő akadályok felszámolására. E tanulmány rövid összefoglalója következik.

39Információs technológia a civil világban

szervezetek mobilitási projektjeinek adatait gyűjtötték össze. A kérdőíves vizsgálat során kilenc fontosabb fi-nanszírozási kategóriát találtak, ezek:

– alkotóházi programok;– részvételi támogatás különféle

eseményekhez;– kutatási ösztöndíjak/külföldre

szóló ösztöndíjak;– rövid távú ösztöndíjak;– posztgraduális ösztöndíjak;– piacfejlesztő ösztöndíjak;– projekt-/produkciós támogatá-

sok (pl. filmforgatáshoz, mű-fordításhoz);

– nemzetközi szakmai hálózatok támogatása;

– csoportos turnék támogatása (pl. zenei vagy táncos csoportok).

Továbbá megkülönböztethetők ki-me nő és bejövő támogatások is attól függően, hogy hazai vagy külföldi mű-vészeket céloz meg a program.

Egy újabb szempontként a mobi-litási programoknál hét fő célt külön-böztettek meg:

– nemzetközi kapcsolatok javítása; – karrierfejlesztés;– kreativitás/alkotási lehetőségek;– nemzetközi piacfejlesztés;– tehetséggondozás;– információgyűjtés és -megosztás;– közös projektek.Ha a fenti programokat és célokat

összevetjük, kiderül, hogy számos or-szágban a mobilitás továbbra is fon-tos eleme a különböző szintű kulturá-lis együttműködési megállapodások-nak, és a mobilitási programokat af-féle országimázs-promóciós eszköz-nek tekintik. A tanulmány javaslata szerint több olyan lehetőségre volna szükség, amely független a diplomá-ciai, politikai, gazdasági programok-tól, célkitűzésektől.

A felmérés azt is mutatja, hogy az egyéni, „felfedező” ösztöndíjak he-lyett inkább a kreativitást és produk-tivitást ösztönző, illetve a „karrier-építő” mobilitási programok kerül-nek előtérbe. A páneurópai hálóza-tokat támogató programokat számos ország az EU Kultúra keretprogramja felelősségének tekinti.

Az utóbbi években a kormányok, művészeti ügynökségek és alapítvá-nyok mobilitási programjai az új poli-tikai célokra és nemzeti elsőbbségek-

re, mint például a kreatív ipar nép-szerűsítésére, kulturális sokszínűség-re és nemzetközi párbeszédre kezd-tek fókuszálni.

A hiányosságok feltérképezése

A tanulmány értelemszerűen fel-tárta a mobilitás területén tapasztal-ható egyenlőtlenségeket és hiányos-ságokat is.

Állandó szakadék tapasztalható a for-rások és az igények között: bár néhány országban nőtt a mobilitás-finanszí-rozás mértéke, a mobilitási támo-gatások általában nem elegendőek a kiutazás és kint tartózkodás min-den kiadásának fedezésére. A támo-gatás mértéke ily módon behatárol-ja az adott utazó számára elérhető célországok körét.

Jelentős egyenlőtlenség van a ki-utazást támogató programok száma és mértéke, illetve a művészek/szak-emberek fogadását támogató, jóval ki-sebb számú alap lehetőségei között. Ez Európában Kelet-Nyugat, globá-lisan Észak-Dél egyenlőtlenségeinek fennmaradásához vezet. A legtöbb or-szágban a külföldi művészek fogadá-sa terén a legnagyobb kihívást a pénz-alapok, a programok és az infrastruktúra hiánya jelenti. Ahogyan várható volt, egyenlőtlenségek vannak Európa kü-lönböző régiói között: az északi és nyugati országok a mobilitási lehető-ségek szélesebb skáláját nyújtják, mint a közép- és kelet-európai országok.

Javaslatok kiegyensúlyozottabb és eredményesebb kulturális mobilitási programokra

Fejlesztő szemlélet alkalmazásaA tanulmány szerint fenntartandó a szereplők és finanszírozási források sokfélesége, továbbá a fejlesztő meg-közelítés alkalmazása, mely a mobili-tást hosszú távú befektetésként értel-mezi. E megközelítés öt kulcsfontos-ságú pilléren alapszik: információ (a le-hetőségekről) – felfedezés (mit lehet, ho-gyan) – források (anyagi, emberi) – mél-tányosság – fenntarthatóság.

A következő ajánlások a fenti öt alappillér nyomán készültek az EU,

a kormányok, regionális szervezetek, kutatók számára:

A kulturális sokszínűség dimen-ziójának alkalmazása a mobilitá-si programokra és támogatásokra

A mobilitás népszerűsítését végző szervezetek legyenek képesek:• a társadalmi és kulturális különb-

ségek (f)elismerésére;• biztosítani művészeti és oktatási

programok segítségével a kulturá-lis különbségeket be- és elfogadó közönség kialakulását;

• a nyelvi képességeket fejlesztő kö-zös programok kialakítására.

Az alkotó mobilitási folyamato-kat támogató mobilitási progra-mok fenntartása

A mobilitást finanszírozók legye-nek képesek:• alkotóházi és utazási támogatást

biztosítani, növelve a „beutazó” művészek/szakemberek számát;

• előnyben részesíteni az egyéni mű-vészi fejlődést, felfedezést és képes-ségépítést – politikai célok nélkül;

• kiegészítő támogatás felajánlásá-ra, mely hosszabb utazásokat tesz lehetővé, illetve kapcsolatépítést a célterület helyi közönségével, szakembereivel;

• találkozók és projekt-kezdeménye-zések támogatására;

• a kisebb kulturális szervezetek részvételének támogatására nem-zetközi együttműködésekben;

• a fenntarthatóság és hálózatépítés támogatására a mobilitási folya-matban;

• hatásokra koncentráló értékelő fo-lyamatok bemutatására;

• a közvetítők további támogatására.

A kultúrdiplomácia és a nemzet-közi kulturális együttműködési programok felülvizsgálata

Az európai kulturális közeg egy-szerre egységes és változatos. Kül-földön más országok művészeit gyakran országuk kulturális küldöt-teiként fogadják – a világ más tája-in pedig az európai kultúra követe-iként. Ennek megfelelően a kormá-nyok, együttműködő ügynökségek és az EU szervei legyenek képesek:

40 civil fórum

• Európán kívül növelni a nem-zeti kulturális intézetek és más kultúrdiplomáciai szereplők ál-tal szervezett közös programok számát, részben a már létező együttműködések támogatása (pl. EUNIC-hálózat, együttműködés az ASEF-fel), akár új kezdeménye-zések létrehozása révén (pl. Afri-kában, Dél-Amerikában);

• bátorítani a transzregionális szer-vezeteket mobilitási progra-mok létrehozására ott, ahol ad-dig nem voltak ilyenek, és más eu-rópai régiókkal való együttmű-ködést kezdeményezni.

Közös erőfeszítések a mobilitás európai szintre emeléséreA kulturális szakemberek mobilitá-sa az „Európai Kulturális Menetrend” (2007) és az „EU Kulturális Munka-terv” 2008-2010 stratégiai céljai közt szerepel. A Bizottság fokozott elköte-lezettsége a mobilitás kérdéskörével kapcsolatosan válasz a kulturális sze-replőktől és hálózatoktól érkező kéré-sekre, miszerint a Bizottságnak a Kul-túra 2007-2013 keretprogramon túl-menően is forrásokat kellene biztosíta-nia munkájukhoz. A következő aján-latok az Európai Uniónak szólnak:a. Művészeknek/kulturális szakem-

bereknek szóló mintaprogram be-vezetése 2009-ben a következő hangsúlyokkal:• kiegészítő mobilitási támogatási

alap létrehozása;• a különféle felhasználói csopor-

tok (pl. támogatók, közvetítők, szakemberek) számára kidolgo-zott, határokon átnyúló képzé-si modulok létrehozása, a mobi-litási tapasztalatok átadásának megkönnyítésére – ahol a tréne-rek között a művészek/kulturá-lis szakemberek is jelen vannak;

• online mobilitási eszközök fej-lesztése az információ és háttér-ismeretek jobb terjesztéséhez. A fejlesztésbe bevonandók a kü-lönféle európai szintű ügynök-ségek, alapítványok, mobilitási információ-szolgáltatók, illetve regionális szervezetek és egyéni szakértők is.

b. Újabb tevékenységi területek beve-

zetése a Kultúra 2007-2013 keret-programban, illetve a Kultúra prog-ram következő generációjában:• többéves együttműködési pro-

jektek: támogatás bevezetése olyan nemzetek közötti kulturá-lis kapcsolatok kiépítéséhez, il-letve projekt-együttműködések-hez, ahol a változatos kulturális háttérrel rendelkező művészek/kulturális szakemberek mobili-tásának elősegítése a cél;

• rövidebb távú együttműködések támogatása: az informális mobilitá-si infrastruktúra erősítése (pl. szál-lás és műterem a művészeknek);

• az elemző és disszeminációs programok támogatása:

– adatgyűjtés a művészek, kulturális szakemberek mo-bilitásáról;

– a mobilitási programok po-zitív értékelési rendszeré-nek fejlesztése, amely a vég-termékek helyett a hatások-ra koncentrál;

– eredményjelző tábla létreho-zása, melyen nyomon követ-hető, hogy a kormányok ho-gyan kezelik a mobilitás gát-jait a kulturális szektorban.

c. A nyitott koordinációs módszer al-kalmazása (OMC) a mobilitás terüle-tén is. Különösen: a művészek és kul-turális szakemberek mobilitási feltét-eleinek javítására létrehozott szakér-tői csoport ösztönzése arra, hogy:• a tagállami jó gyakorlatok ter-

jesztése révén ösztönözzék a mobilitási politikák fejlesztését;

• alakítsanak ki állandó párbe-szédet az összes érintettel (pl. kulturális platformok, európai szervezetek, művészeti taná-csok, nemzeti ügynökségek, he-lyi szervezetek);

• kezdeményezzenek közös gon-dolkodást a mobilitási indikáto-rokról, illetve építsenek ki mun-kakapcsolatot az Eurostat kultu-rális munkacsoporttal és keres-sék az együttműködést a mobili-tás-kutatás területén kompetens szervezetekkel az indikátorok-nak a mobilitási alapokra/prog-ramokra gyakorolt hatásáról.

d. Az EU Leonardo és Grundtvig programjai adta lehetőségek hasz-

nálata a művészek közötti tapasz-talatcsere- és mobilitási progra-mok javítására.

e. Az Európán kívüli és belüli mobi-litási áramlás egyenlőtlenségeinek kezelése a Strukturális Alapok és az Interreg IV. program, illetve az EU Szomszédsági Politika segítségével.

f. Nemzetközi mobilitási együttmű-ködések támogatása; ennek kul-csa a jobb piaci feltételek és a he-lyi infrastruktúra (pl. alkotóhá-zak) támogatása. Az ilyen kezde-ményezések egyúttal az „agyelszí-vás” problémájának kezelésében is segíthetnek.

g. Az Európa az állampolgárokért program tapasztalataira építve új-fajta mobilitási programok kiépí-tése, melyek kiemelt szempontja a tolerancia kultúrája és a kölcsönös megértés elterjesztése.

Bár a szakértői csoport a fentebbi ajánlásokat realisztikusnak értékeli, fontos kiemelni, hogy mindezen tö-rekvések csak tervek maradnak, ha nem sikerül felszámolni a mobili-tás útjában lévő akadályokat, melyek oka gyakran a tagállamok követke-zetlen vízum-, adó- és szociálisszabá-lyozás-rendszere.

Ezen akadályok legyőzéséhez a kulturális szektor és a kreativitás tá-mogatásához fontos, hogy az európai és nemzeti hatóságok kövessék a kö-vetkező ajánlásokat:

• fokozatosan összehangolják a pénzügyi és szociális terület fo-galom-meghatározásait, eljárása-it, (pályázati) űrlapjait;

• egyszerűsítsék az eljárásokat és csökkentsék a vízum, valamint a munkavállalási engedély költsé-geit;

• a létező online információs rend-szerek kapacitását és együttmű-ködését növeljék, javítsák;

• hozzanak létre, illetve támogas-sanak az egyes országok jogi és szociális szabályozásairól szóló képzéseket.

E kérdések részletes vizsgálatával az ECOTEC 2008 végén – 2009 elején zajló kutatása foglalkozik.

Bővebb információ a KultúrPont Iroda honlapján: www.kulturpont.hu/ericartstanulmany

41Tehnologia informatică în societatea civilă

Informaţia si tehnologia în serviciul societăţii civile

,

Lucrăm zi de zi cu informaţii. E foarte important ca informaţia să ajungă la noi la timp, dar

şi mai important s-o şi putem folosi. Societatea civilă este spaţiul comunitar al cooperării, al atragerii atenţiei şi al rezolvării eficiente a problemelor. Care sunt formele cooperării astăzi? Cum putem atrage atenţia oamenilor cât mai eficient? Cum se poate rezolva cât mai eficient o problemă? Tehnologia informaţională şi ale comunicării din epoca modernă oferă răspunsuri noi la aceste întrebări. Ca membri ai societăţii informaţionale dacă dorim să aflăm ceva, dacă dorim să atragem atenţia oamenilor asupra unui lucru, şi acesta nu doar în comunitatea noastră, ci la nivel naţional, sau continental, ne aşezăm în faţa calculatorului şi ne conectăm la internet. Aşa acţionează astăzi atât o persoană de optzeci de ani, cât şi tânărul. Desigur posibilităţile nu sunt pretutindeni aceleaşi. Nu-i acelaşi lucru dacă trăim într-un oraş sau la ţară, eventual într-o comunitate izolată. Dar cel care vrea să păşească afară din lumea lui restrânsă, se îndreaptă spre această direcţie. În cele mai multe cazuri ne folosim de tehnică ca să cerem ajutorul altora. De exemplu prin telefon, e-mail, listă de discuţii etc.

Ca un ONG, fie că suntem activi doar de o jumătate de ani, în ziua de azi lucrul cel mai natural ar fi să avem o pagină de web. Spun eu, cea care lucrez la o fundaţie (FONMT) care are o vechime de mai mult de zece ani, şi nici astăzi nu avem o pagină de web. Am rămas în urmă şi astfel nu putem atinge atât de eficient scopurile noastre, activitatea noastră nu poate să fie îndeosebi de transparentă şi de urmată şi de alţii.

Tehnica ne oferă multe forme eficiente ale planificării, organizării, educării şi informării. Folosirea unuia sau altuia din programele isteţe puse pe calculatorul nostru deja ne economisesc foarte mult timp şi energie. Nemaivorbind şi despre

cheltuieli, care astfel se pot reduce. Şi am vorbit acuma doar despre acele mijloace, care ne ajută în munca de zi cu zi. Dar ce se întâmplă atunci când bazăm acţiunile noastre civice pe principiile acestei tehnologii? Vezi petiţiile legate de o temă de interes public, transmise online. Cât de uşor e să-i contactăm pe cei interesaţi prin această metodă, şi să ducem acţiunea la bun sfârşit! Aţi auzit de Webvidék (Ruralweb)? Prin acest program s-au putut mobiliza grupuri de tineri din mediul rural să creeze valori, şi astfel ei înşişi să poate înţelege ce fel de comori au la îndemână şi au avut oportunitatea ca să le şi împarte. Despre Segítsüti (Prăjitură ajutătoare)? O muncă caritativă admirabilă, care a avut succes tot datorită folosirii tehnologiei informaţionale şi ale comunicării. Puteţi să citiţi mai detailat despre amândouă situaţii în acest număr al revistei. Scopul nostru este de a vă face cunoscute aceste acţiuni, care nu necesită cunoştinţe de care să nu dispunem, dacă suntem deja utilizatori de calculator şi internet.

Este important să ne ocupăm de această tematică din cel puţin din două aspecte. Primul aspect ar fi acela de a informa pe acele persoane cărora această lume este una foarte stranie, să vadă cât de simplă şi cât de fantas-tică poate să fie folosirea tehnologiei în cauzele civice, în care au activat cu devotament şi până acuma. Al doilea aspect se referă la prezentarea pen-tru acelora, care deja cunosc mai bine această lume, exemple bune legate de folosirea într-un mod nou al acestei tehnologii. Asta pentru ca ei să nu fie doar consumatori, ci şi creatori, iniţi-atori şi educatori.

Deşi se pare că aceste metode şi mijloace necesită munca individuală a fiecăruia care stă în faţa calculato-rului, exemplele prezentate în acest număr dovedesc că chiar şi tehno-logia va fi eficientă numai dacă este completată cu o bună muncă în echi-pă. Şi aici avem mare nevoie unul de celălalt!

Desigur nu e de neglijat că pentru toate acestea avem nevoie atât de cal-culator cât şi de acces la internet. Aţi auzit de programul Techsoup? Dacă încă nu, aveţi oportunitatea să vă aflaţi detalii despre această posibilita-te, prin care ONG-urile poate să aibă acces la softvare licenţiate la preţuri foarte avantajoase. Este vorba despre o întreprindere socială, prin care se sprijină cazuri civice din toată lumea.

Ne uităm un pic şi la statisticile le-gate de dotarea ONG-urilor cu astfel de echipamente. Din păcate nu avem statistici naţionale. Dar exemplul din judeţul Covasna şi analiza statistici-lor din Ungaria ne pot oferi informa-ţii interesante.

Redactarea aplicaţiilor este încă metoda de atragere de fonduri cea mai importantă pentru un ONG. Cum suntem informaţi despre aces-te aplicaţii? Sistemul PONT este un exemplu deosebit şi la nivel naţional legat de urmărirea oportunităţilor de finanţare şi nu numai.

Fundaţia Comunitară din Odorheiu Secuiesc aplică o nouă metodă de atra-gere de fonduri în cadrul căreia colabo-rează cu mai multe întreprinderi locale. Baza metodei este tot tehnologia.

Cititorii noştri dragi se pot bucura de coloratura rubricilor noastre. Cu-rajul civic prezintă un exemplu bun al colaborării cu succes între comuni-tate şi primăria. În Dezvoltare civică scriem despre o dezvoltare al reţelei în domeniul educării adulţilor. În Pavilionul Cărţilor Civile vă facem cunoştinţă cu o nouă publicaţie civilă ale societăţii civile maghiare. Prin Ve-dere culturală vă informăm despre programele europene de mobilitate.

Sperăm ca şi prin acest număr vă oferim multe idei inspiratoare prin care puteţi să Vă îmbunătăţiţi, să completaţi şi/sau să schimbaţi în bine munca voastră civilă.

Csáki Rozália

Redactor şefe-mail: csaki.rozalia@gmail.com

42 forum civic

Cuprins

Forum CivicEditor: Egri IstvánRedactor-şef: Csáki RozáliaCorectori: Jakab Zsuzsa Szabó Attila Grafica: Könczey ElemérTehno-redactor: Csáki Ferencz

Consiliul editorial:Bereczki KingaBodó BarnaKolumbán GáborPotozky LászlóSebestény István (HU)Somai JózsefSzenkovics Dezső

Contact:adresa: 400196 – Cluj-Napoca str. Aviator Bădescu nr. 35.tel./fax: +40-0264–450230e-mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

Tipărit de DTP Studio. Apare în 1000 de exemplare.Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2009 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile

Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile

Pagina 3Farkas András: Reţele

Pagina 4Csáki Rozália: Informaţia şi tehnica în serviciul societăţii civile

Pagina 5Varga Máté: Din pumn în pumn – de la telefonul mobil până la luarea deciziei prin mause

Pagina 810 mijloace ale tehnologiei de informare şi de comunicare în folosire liberă despre care trebuie să cunoască fiecare ONG!

Pagina 9Elliot Harmon: Tehnologia de comunicare pentru ONG-ul Dvs.

Pagina 12Bakó Mihály: Comunicare civilă şi Fundaţia Stawberrynet

Pagina 13PONT pe baze civice

Pagina 16Sipos Zoltán: Webvidék (Ruralweb) – un răspuns posibil la întrebarea: ce să facem cu telecentrele?

Pagina 17Kovács Zoltán Csongor: Pagina Verde al Transilvaniei – www.greendex.ro

Pagina 18Miklós Ágnes Kata: SEGÍTSÜTI (Prăjitura de ajutorare) – sau când satul numit internet se solidarizează

Pagina 20Chris Worman: Tehnologia pentru schimbarea socială

Pagina 21Împreună şi cu ajutorul tehnologiei pentru Odorheiu Secuiesc – interviu cu Chris Worman

Pagina 22Nemes Előd: Nivelul dotării tehnologice ale ONG-urilor din judeţul Covasna

Pagina 24Bereczki Kinga: Managementul aplicaţiilor cu ajutorul programului educaţional multimedia

Pagina 25Chris Worman: TechSoup

Pagina 26Poveste de succes – TechSoup

Pagina 27Poveste de succes – „Repede a devenit aproape ce a fost departe”

Pagina 28Nagy Renáta: Forma posibilităţilor de comunicare ale ONG-urilor din Ungaria

Pagina 30Dr. Nagy Ádám – Székely Levente: Organizaţiile nonprofit în societatea informatică

Curaj civic

Pagina 33Lakatosné Sira Magdolna: Dezvoltare locală transfrontalieră – prezentarea aspiraţiilor de dezvoltare al localităţii Turistvándi

Dezvoltare civică

Pagina 36Bereczki Kinga: Dezvoltarea reţelei la un nivel profesional înalt

Pavilionul cărţilor civile

Pagina 37Dr. Kovács J. Szilamér: Veghere vigilentă

Vedere culturală

Pagina 38Programe şi finanţări europene de mobilitate în sectorul cultural

Pagina 41Csáki Rozália: Informaţia şi tehnica în serviciul societăţii civile (RO)

Pagina 42Cuprins (RO)

43Információs technológia a civil világban

ERMACISZ er dé lyi ma gyar ci vil szer ve ze tek le ve le zőlis tá jaAz ermacisz lista célja olyan fóru-mot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és ci-vil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz-subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pe-dig az ermacisz-unsubscribe@yahoo -groups.com címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistá-ra szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e-mail címre kül-deni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCIer dé lyi ma gyar szociális ci vil szer ve ze tek le ve le zőlis tá jaAz erdélyi magyar szociális szerve-zetek tapasztalatcseréjének és együtt-működésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működ-teti az ermaszoci levelezőlistát. Fel-iratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoo groups.com címre küldött ü res levéllel lehet. A listára szánt le vele-ket az ermaszoci@yahoo-groups.com címre kell küldeni.