Celostna prometna strategija Občine Lendava Občina ... fileLENDVA KÖZSÉG ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIÁJA 2 Megrendelő: Lendva Község, Fő utca 20, 9220 Lendva Községi

Celostna prometna strategija Občine Lendava Občina prijazna pešcem in kolesarjem

LENDVA KÖZSÉG ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIÁJA 2

Megrendelő: Lendva Község, Fő utca 20, 9220 Lendva

Községi projektcsoport: Robert Recek (környezetvédelem és területrendezés) Lidija Baša (projektfejlesztések) Danijela Levančič (pénzügy) Aleš Kozar (Polgármesteri Hivatal vezetője) Aleksandra Sarjaš (lakossággal való kommunikáció)

Az Átfogó közlekedési stratégia kivitelezője: Savaprojekt d.d., Cesta krških žrtev 59, 8270 Krško

Alvállalkozók: ZEU Muska Sobota d.o.o. (környezetvédelem és területrendezés) PNZ d.o.o. (közlekedéstervezés) Nicha d.o.o. (szerkesztés és lakossággal való kommunikáció) A kivitelező munkacsoportja: Projekt koordinátor: Aleš Janžovnik (Savaprojekt d.d.) Felelős vezető: Dušan Blatnik (Savaprojekt d.d.) Petra Žarn (Savaprojekt d.d.) Blaž Špiler (Savaprojekt d.d.) Leon Cigut (ZEU Murska Sobota d.o.o.) Alenka Šumak (ZEU Murska Sobota d.o.o.) mag. Gregor Pretnar (PNZ d.o.o.) mag. David Trošt (PNZ d.o.o.) Katja Zgonec (PNZ d.o.o.) mag. Marjeta Kirn Kljajič (Nicha d.o.o.) Lidia Paulin (Nicha d.o.o.) Damjana Pirc (Savaprojekt d.d.) Tamara Tepavčević (Savaprojekt d.d.) Nuša Vanič (Savaprojekt d.d.) Andrej Trošt (Savaprojekt d.d.) Silvija Umek (Savaprojekt d.d.)

További résztvevő az Átfogó közlekedési stratégia előkészítési folyamatában: A munkacsoport képviselői (résztvevők) és a széleskörű nyilvánosság – a műhelyfoglalkozások, a közviták, a kérdőíves felmérések, az interjúk, valamint egyéb események résztvevői.

A fotók szerzői: Aleš Janžovnik, Dušan Blatnik és Andrej Trošt

Megjelenítési arculat és szerkesztési tervezet: Nicha d.o.o. Kialakítás és tördelés: Andrej Trošt (Savaprojekt d.d.) Magyar nyelvű fordítás: Magda Berden (Studio Ritem d.o.o.) Nyomtatás: Froma Brežice d.o.o. Példányszám: 200

Lendva Község átfogó közlekedési stratégiája Lendva Község nyílt pályázati felhívása alapján valósult meg, amelyet 2016. 04. 06-án tettek közzé a Közbeszerzési Potrálon NMV1710/2016 jelöléssel.

A projekt a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Tartalom 1. ELŐSZÓ ................................................................................................................................................................ 6

1.1. ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA ................................................................................................................... 6

1.2. AZ ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE ............................................................................................ 6

1.2.1. A kidolgozás kiindulópontjai ......................................................................................................................... 6

1.2.2. Az átfogó közlekedési stratégia készítésének menete .................................................................................. 6

2. A LAKOSSÁG BEVONÁSA ..................................................................................................................................... 7

2.1. A bevonás módja .............................................................................................................................................. 7

2.2. Lendva község polgárainak utazási szokásai .................................................................................................. 11

3. FENNTARTHATÓ MOBILITÁS MINT ESÉLY ......................................................................................................... 15

4. A KÖZLEKEDÉS TERÜLETÉN URALKODÓ HELYZET ............................................................................................. 15

4.1. Gépkocsi közlekedés ...................................................................................................................................... 15

4.1.1. A nyilvános területek berendezésének és a gépkocsi közlekedés szempontjából a térség vonzerejének

elemzése ............................................................................................................................................................... 15

4.1.2. A gépjármű forgalom terhelése .................................................................................................................. 18

4.2. Állóforgalom (parkolók) ................................................................................................................................. 21

4.2.1. Nyilvános parkolók ...................................................................................................................................... 21

4.2.2. Fogyatékkal élő emberek a közlekedésben................................................................................................. 22

4.2.3. Villamos energia felhasználásával működő autók parkolója ...................................................................... 22

4.3. Közösségi közlekedés ..................................................................................................................................... 22

4.3.1. Autóbusz közlekedés ................................................................................................................................... 22

4.3.2. Vasúti forgalom ........................................................................................................................................... 25

4.4. Közlekedésbiztonság ...................................................................................................................................... 26

5. DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MINT A JÖVŐBENI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVEZÉS KIINDULÓPONTJA A

KÖZSÉGBEN ........................................................................................................................................................... 30

5.1. Demográfiai jellegzetességek ......................................................................................................................... 30

5.2. Szocio-gazdasági viszonyok ............................................................................................................................. 32

6. KÖZLEKEDÉS, NÉPESSÉG, ÉLETVITEL ÉS A LAKOSSÁG ÉGÉSZSÉGÉRE VALÓ BEFOLYÁS ....................................... 34

7. ELÉRHETŐSÉG ÉS A LAKÓKÖRÜLMÉNYEK MINŐSÉGE....................................................................................... 34

8. AZ ELŐRELÁTHATÓ JÖVŐBENI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS FORGATÓKÖNYVE ...................................................... 35

8.1. A TRENDEK FOLYTATÁSÁNAK FORGATÓKÖNYVE ............................................................................................ 35


8.2. A KIEMELT GYALOGLÁS ÉS KERÉKPÁROZÁS FORGATÓKÖNYVE....................................................................... 36

8.3. KIEMELT KÖZÖSSÉGI FORGALOM FORGATÓKÖNYVE ..................................................................................... 36

8.4. KIEGYENSÚLYOZOTT FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS FORGATÓKÖNYV ........................................................... 37

9. A JÖVŐBELI KÖZSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK VÍZIÓJA ÉS CÉLJAI ............................................................... 37

9.1. VÍZIÓ ............................................................................................................................................................... 37

9.2. PRIORÍTÁSOK ÉS STRATÉGIAI CÉLOK .............................................................................................................. 38

9.3. OPERATÍV CÉLOK EGYES KÖZLEKEDÉSI TERVEZÉSEK SZERINT ......................................................................... 39

9.3.1. Gyaloglás/Járás ............................................................................................................................................ 39

9.3.2. Kékpározás .................................................................................................................................................. 39

9.3.3. Közösségi közlekedés .................................................................................................................................. 40

9.3.4. A gépkocsi forgalom optimalizálása ............................................................................................................ 40

9.3.5. Fenntartható közlekedéstervezés ............................................................................................................... 41

10. ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA .................................................................................................................. 41

10.1. GYALOGLÁS .................................................................................................................................................. 41

10.1.1. Alapvető kihívások és lehetőségek a gyaloglás területén ......................................................................... 41

10.1.2. A gyaloglásra vonatkozó intézkedések ....................................................................................................... 42

10.2. KERÉKPÁROZÁS ............................................................................................................................................ 43

10.2.1. A kerékpározás kulcsfontosságú kihívásai és lehetőségei .......................................................................... 43

10.2.2. Intézkedések a kerékpározás területén ..................................................................................................... 44

10.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 45

10.3.1. A közösségi közlekedés kihívásai és esélyei .............................................................................................. 45

10.3.2. Intézkedések a a közösségi közlekedés területén ...................................................................................... 45

10.4. A GÉPKOCSIFORGALOM OPTIMIZÁLÁSA ...................................................................................................... 46

10.4.1. Kulcsfontosságú kihívások és esélyek a gépkocsiforgalom optimalizálása területén ................................. 46

10.4.2. Intézkedések a gépkocsiforgalom optimalizálásának területén ............................................................... 47

10.5. FENNTARTHATÓ TERVEZÉS ÉS TUDATFORMÁLÁS ........................................................................................ 48

10.5.1. Alapvető kihívások és esélyek a fenntartható tervezés és tudatformálás területén .................................. 48

10.5.2. Intézkedések a fenntartható tervezés és tudatformálás területén ............................................................ 50

11. AKCIÓTERV ...................................................................................................................................................... 50

12. FORRÁSOK ÉS IRODALOM ............................................................................................................................... 51


ELŐSZÓ …………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………........................................................................................................... …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………….

Mag. Anton Balažek Lendva Község polgármestere


1. ELŐSZÓ

1.1. ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA Lendva Község 2015. évben sikeresen pályázott az Infrastrukturális Minisztérium által az átfogó közlekedési stratégia elkészítésére meghirdetett forrásokra, amelynek fő célja helyi szinten serkenteni a fenntartható mobilitási formákat (a gyaloglást, a kerékpározást, a közösségi közlekedést, valamint a mobilitás egyéb alternatív formáit). Az Európai Unió felismerte a közlekedésnövekedési problémakört és az ezzel kapcsolatos gondokat, amellyel nem csak az európai országok, hanem a szlovén városok is szembesülnek, és az átfogó közlekedési stratégiákra, valamint a jelen stratégiák által megjelölt intézkedések végrehajtására jelentős források fordít. Az átfogó közlekedési stratégia a fenntartható mobilitás területén megvalósított intézkedések végrehajtására irányuló európai források felhasználásának alapját képezi, valamint hozzájárul a városi környezet vonzerejéhez és minőségéhez, az egészségi mutatók növeléséhez, a lakosság részére a nagyarányú megközelíthetőséghez, a törvényi kötelezettségek hatékonyabb teljesítéséhez, a légszennyezési problémák kezeléséhez, a közlekedéssel kapcsolatos magánkiadások csökkentéséhez, valamint az Európai Unió forrásaihoz való jobb hozzáféréshez. A Stratégia hozzájárul a fenntartható mobilitási formákra vonatkozó feltételek javításához és ennek következtében befolyásolja a lakosság utazási szokásait.

1.2. AZ ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE

1.2.1. A kidolgozás kiindulópontjai Lendva Község átfogó közlekedési stratégiája (a továbbiakban: Lendva ÁKS) az Átfogó közlekedési stratégiakészítés irányvonalai (Infrastrukturális és Területügyi Minisztérium, 2012) c. dokumentum alapján, valamint a Műszaki specifikációkkal összhangban került kidolgozásra, amelyek a nyílt pályázati felhívás, illetve Lendva Község átfogó stratégiájának kidolgozására vonatkozó Lendva Község és a kivitelező közötti szerződés részét képezték. Lendva Község területére, Lendva városra helyezett hangsúllyal készült, miközben a stratégiában figyelembe vettük a régió és a szélesebb térség forgalmi áramlatainak alakulását is. Lendva Község átfogó közlekedési stratégiájának készítése 2015. június elején történő szerződés aláírásával kezdődött el és a községi tanács, előreláthatólag 2017. májusában - megtartott ülésén való elfogadásával fejeződik be.

1.2.2. Az átfogó közlekedési stratégia készítésének menete A stratégia készítése három fázisban, kilenc tevékenységi csomagban és húszon hát lépésben történik. 1. FÁZIS – A folyamat elindítása helyzetelemzéssel, a kihívások és esélyek vizsgálatával, valamint a 2016. október végére esedékes forgatókönyv készítésével fejeződött be. 2. FÁZIS – A célok ésszerű kitűzése 2017. február elején fejeződött be. A jelen fázisban többek között kialakításra került a vízió, definiálva lettek a prioritások, meghatározásra kerültek a célok és a célértékek, illetve a fenntartható mobilitási intézkedések – Lendva ÁKS egyik kulcsfontosságú részét képező – akcióterve kiindulópontjának definiálása. Az utolsó, 3. FÁZIS – A stratégia készítése, amely kiterjed a stratégia megvalósításának tervezésére, a stratégia figyelemmel kísérésének és értékelésének meghatározására, valamint a stratégia elfogadására a községi tanácson 2017. májusában.


2. fotó: Lendva község ÁKS elkészítésének szakaszai és csomagtervei (Forrás: Smernice za pripravo CPS, MZI, 2012).

2. A LAKOSSÁG BEVONÁSA

2.1. A bevonás módja A Lendva Község átfogó közlekedési stratégiája kialakításának egyik fontos szegmensét képezte a lakosság bevonása is. A lakosság bevonása illetve részvétele az AKS készítésének folyamatában ugyanis egyik alapvető hozzáállás, amelyen alapul a dokumentum elkészítése. Lendva Község lakosságának, valamint a közlekedéssel jelentősen összefüggő kulcsfontosságú résztvevőknek, illetve a nagyobb közlekedést generálóknak és egyéb alanyoknak a stratégia előkészítésébe történő bevonása már a komplett folyamat során jelen volt. A községi képviselők és az érdeklődő közönség részvételével számos műhelyfoglalkoztatást szerveztünk, továbbá olyan műhelyfoglalkozásokat is, amelyen részt vettek a szomszédos községek képviselői, beleértve a szomszédos Horvátország és Magyarország önkormányzatait, illetve képviselőit, továbbá két közvitát és számos eseményt rendeztünk, amelyeken részt vehettek Lendva Község polgárai is. A lakosság az átfogó közlekedési stratégiája kialakításának előkészítési folyamatába kérdőíves felmérés, interjúk, társadalmi


oldalak (Facebook, Instagram, Youtube) és különféle rendezvények, illetve promóciós események által is bekapcsolódhatott és véleményével, javaslataival és észrevételeivel is részt vehetett. A lakossággal való kommunikáció céljából kialakítottuk a Lendva Község átfogó közlekedési stratégiájának Facebook profilját is, ahol a polgároknak naprakész információt nyújtottunk az eseményekről és a stratégiakészítés folyamatáról. Az átfogó közlekedési stratégia folyamatáról, a közlekedés átfogó tervezésének jelentőségéről, valamint általánosságban véve a fenntartható mobilitásról a nyilvánosságot a média (Facebook, Lendva Község honlapja, média…), szórólapok és Lendva központjában lévő áruház kirakatában 2016. decemberében rendezett – és a lakosság részére még mindig megtekinthető – kiállítás révén tájékoztattuk. A helyi TV a Hidak-Mostovi műsor keretében két hosszabb adásban mutatta be a lendvai átfogó közlekedési stratégia. A fenntartható mobilitás promóciója és a lakokossággal való minél jobb együttműködés érdekében az Európai Mobilitási Hét (EMH) keretében számos népszerűsítő anyagot adtunk ki és díjakat sorsoltunk ki azok közül, akik, részt vettek Lendva Község közlekedéséről szóló kérdőíves felmérésben. A promóció céljából kialakításra került Lendva Község átfogó közlekedési stratégiájának arculata is.

2. fotó: Műhelyfoglalkozás az érdeklődő közönséggel (Savaprojekt- fotóarchívum)


3. fotó: Képzőművészeti kiállítás az Európai Mobilitási Hét alkalmából (Savaprojekt- fotóarchívum).

4-5. fotó: AKS- stand Lendván az Európai Mobilitási Hét alkalmából (Savaprojekt- fotóarchívum).


6. fotó: Az Európai Mobilitási Hét központi eseménye díjátadással a kisorsolt polgárok részére, akik részt vettek Lendva község utazási szokásairól szóló kérdőíves felmérésben (Savaprojekt- fotóarchívum).

7. fotó: Lendva AKS vízióját bemutató kiállítás az egykori lendvai áruház kirakatában (Lendva Község – fotóarchívum).


8. fotó: Első közvita (Savaprojekt- fotóarchívum).

2.2. Lendva község polgárainak utazási szokásai Az átfogó közlekedési stratégia keretében végrehajtásra került a férdőíves felmérés, amelyben részt vett a széleskörű érdeklődő közönség. A kérdőíves megkérdezésből, amely 2016.7.13. és 2016.10.13. között zajlott, látható a közlekedés rendezésének, a polgárok utazási szokásainak, az utazási módoknak az értékelése és helyzete, valamint a község polgárainak a közlekedéssel és a közlekedési rendszerrel kapcsolatos egyéb elképzelése. A folytatásban azokat, a polgárok által feltett, kérdéseket és válaszokat mutatjuk be és emeljük ki, amelyek lényegesek Lendva község közlekedési jellegzetessége és a közlekedési szokásai megértésének és magyarázatának szempontjából. A kérdőíves felmérésben elsősorban Lendva helyi közösség lakossága vett részt, majd Lendva-hegy, Petesháza és Csente helyi közösségek lakosai következtek, egyéb résztvevő lényegesen kevesebb volt. Mint a válaszokból is látható a község polgárai átlagban 1.400 méterre élnek az autóbusz megállótól, valamint 4.800 méterre a vasúti megállótól, ez pedig azt jelenti, hogy a távolságok a közösségi közlekedés első állomásáig meglehetősen hosszúak.

A megkérdezettek a község közlekedési rendjével szerényen elégedettek, hiszen a közlekedési területeket többségében átlagértékkel, illetve 3 osztályzattal értékelték. Legjobb osztályzatot kapott a gyalogos-átkelőhelyek rendezettsége és a gyalogos-átkelőhelyek jelölése, valamint a parkolóhelyek száma és rendezettsége. Szerintük valamivel rosszabb a helyzet a kerékpárutak számát, a kerékpártárolók rendezettségét, a közlekedési területeknek a mozgáskorlátozottak igényeihez való igazítását és a vasútállomás rendezettségét illetően. Hogyan értékelné Lendva község közlekedési helyzetét?


9. fotó: Lendva község közlekedési helyzete (Forrás: Lendva AKS kérdőíves felmérése, 2016).

A lakosságot leginkább a rossz kerékpározási feltételek és a rossz gyaloglási feltételek zavarják. Problémaként jelölték meg a veszélyes és gyors járművezetést. Kiemeltek néhány különlegességet illetve bírálatot is, amely a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódik. Leginkáb a következőkre helyezték a hangsúlyt: - A temető – lármafa útvonalon az úttest keskeny, ezért a járművek egymás melletti elhaladása

lehetetlen, ennek következtében hátramenet szükséges, amely igen veszélyes; - Veszélyes útszakasz a Lendva – Pince a túl gyors jáművezetők, valamint a nagyon sok kerékpáros és

gyalogos miatt; - Elhasználódott aszfaltburkolatok (kátyúk, túl keskeny úttestek, nem karbantartott járdák …); - Nem áttekinthető utak a vegetáció miatt; - Nem megfelelő utak a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez; - Járdák hiánya (Petesháza-Benice-Pince, Maroj-Pince-Völgyifalu-Csente); - Nem rendezett útpadkák. A közlekedési intézkedések rangsorolásában a megkérdezettek sürgős megoldásként az alábbiakat jelölték meg: nagyobb területet a gyalogosok részére, növelni a gyalogosok biztonságát, valamint a közlekedési területeket az idősebb és a fogyatékkal élő emberek szükségleteihez igazítani. A szükséges közlekedési intézkedések csoportjába tartoznak továbbá az alábbi feladatok: az iskolába vezető utak rendbe hozása, több terület biztosítása a városi és a rekreatív kerékpárosok számára, valamint több kerékpártartó, illetve kerékpártároló felállítása. Mennyire tekinti szükségesnek az alábbi közlekedési intézkedéseket az Ön helyi közösségében?


10. fotó: A közlekedési intézkedések végrehajtásának szükségessége (Forrás:: ÁKS kérdőíves felmérés, Lendva, 2016).

Mennyire tekinti Ön szükségesnek az alábbi közlekedési intézkedéseket a saját helyi közösségében? A kérdőíves felmérés bebizonyította, hogy a háztartásokban a gépkocsik átlagos száma 2.2, amely magas fokú motorizálást jelent. A megkérdezettek több mint 76%-nak otthon biztosított az ingyenes parkolóhely, és egy százalékkal magasabb azok száma, akiknek ingyenes parkolóhelyet biztosítanak a munkahelyükön is. Ez pedig azt mutatja, hogy a parkolóhelyek száma megfelel a gépkocsi forgalom szükségleteinek, egyúttal pedig azt is jelenti, hogy a községben a parkolóhelyek terjedelmes terület felhasználói, és hogy az emberek a mindennapi teendőik során túlnyomórészt gépkocsit használnak, ami hatással van a levegőszennyezésre és a torlódásokra a csúcsidőkben, ugyanakkor viszont csökkenti a többi mobilitási forma alkalmazását (gyaloglás, kerékpározás, közösségi közlekedés). A járműben rendszerint két személy utazik.


11. fotó: Az emberek átlagszáma a gépkocsiban a mindennapi teendők tekintetében (Forrás: ÁKS kérdőíves felmérés, Lendva, 2016).

A megkérdezettek több mint 50 %-a naponta személygépkocsival végzi feladatait mint járművezető, de leggyakrabban a munkahelyre utazás, az iskolába, az óvodába, a bevásárlóközpontokba, valamint a szabadidő eltöltéséhez használ autót. A munkahelyre átlagosan napi 1 órát tesznek meg autóval, a bevásárlások és a rekreációk esetén napi 1,5 órát utaznak. A megkérdezettek többségének az utazás célja Lendva község volt. az utazás céljaként sokkal kevesebben jelölték meg a szomszédos községet. A bevásárlás és a napi teendők, az iskola- és az óvodalátogatás esetén az utasok száma a járműben nagyobb, miközben a munkahelyre utazás esetében az autóban túlnyomórészt csak egy személy utazik. A megkérdezettek többsége autóval naponta több utat is megtesz. Kevés az olyan egyén, aki a teendők esetében gyaloglást, kerékpárt, illetve közösségi közlekedést választana. A kerékpárt általánosságban a lakosság 9%-a használja, a gyaloglást a polgárok 7% választja, miközben a közösségi közlekedést a község lakosságának csupán 2%-a veszi igénybe.

12. fotó: Az út megtételének szokásos módja (tekintetében (Forrás: ÁKS kérdőíves felmérés, Lendva, 2016).).

13. fotó: A megtett út célja (Forrás: ÁKS kérdőíves felmérés, Lendva, 2016)

A kérdőíves felmérésben Lendva község 309 polgára vett részt, ez a népesség 3,5%-át jelenti. A kérdőíves felmérésben résztvevők 55%-a férfi és 45%-a nő volt, a korosztály tekintetében egyenletes volt a felosztás fiatal, közép- és idős generációhoz tartozók voltak, tehát a kérdőíves felmérés ennek a populációnak a reprezentatív mintáját ölelte fel. A képzettségi struktúra tekintetében a többsége


középiskolai végzettséggel (50 %), felső fokú és főiskolai végzettséggel (kb. 40 %), valamint általános iskolai végzettséggel (kb.10%) rendelkezett.

3. FENNTARTHATÓ MOBILITÁS MINT ESÉLY Lendva mint releváns gazdasági, közigazgatási, kulturális, oktatási és turisztikai központ, a regionális jelentősége, a határ közelsége, az V. közlekedési folyosó melletti fekvése, valamint a Maribor-Muraszombat-Hosszú falu-Magyarország autópálya közvetlen közelsége következtében szembesül a növekvő tranzitforgalommal, amely befolyásolja a levegő minőségét, a zajt és a lakosság egészségét, továbbá a közlekedésbiztonságot, a város arculatát, a települések megközelíthetőségét az egyes lakossági csoportok esetében, illetve általánosságban az élet minőségét. A kerékpározás, a gyaloglás, a közösségi személyszállítás, valamint az alternatív mobilitási formák igénybevételének, mindenekelőtt a másfajta utazási szokások és kultúrák ösztönzésével elősegítjük, hogy Lendva még sikeresebben szembefordulhasson a közlekedés területén fennálló számos kihívással.

4. A KÖZLEKEDÉS TERÜLETÉN URALKODÓ HELYZET

4.1. Gépkocsi közlekedés

4.1.1. A nyilvános területek berendezésének és a gépkocsi közlekedés szempontjából a térség vonzerejének elemzése Lendva község négy nagy jelentőségű út találkozási pontjában helyezkedik el, mégpedig: A5 autópálya Hosszú falu – Pince, R2 regionális út Črenšovci-Pince, R2 regionális út Dobronak-Hosszú falu és G2 főút Lendva-Petesháza. Az állami utak hálózatát a községi utak és a településen kívüli közutak, valamint a gyűjtő utak és a városi, valamint a helyi utak egészítik ki, amelyek Lendva városában utcarendszert képeznek.


14. fotó: Lendva község úthálózatát ábrázoló térkép (Forrás: Obcina.si).

Az állami és a községi utak kombinációjával a község szerteágazó úthálózattal rendelkezik. A nagyobb népességszámú településekből a három autópálya (Pince, Lendva és Hosszú falu) csatlakozás következtében megfelelő a község regionális úthálózata. A továbbiakban szemléltetjük a közlekedési megoldásokat, amelyek bemutatják az eddigi bevált gyakorlatokat a gépkocsiforgalom tervezése és rendezése területén Lendva községben.


15. fotó: A községben az utóbbi években egyes kereszteződéseket körforgalommá alapították át.

16. fotó: Számos mezőgazdasági területek következtében a községi utakon gyakori a mezőgazdasági járművek forgalma.

17. fotó: A járművek súlyát illetően egyes helyi utakon korlátozások vannak.

18. fotó: Az útkereszteződéshez vezető besorolási sáv a leparkolt járművek mögött kezdődik, ami nem legmegfelelőbb.

19. fotó: Az autóbuszmegállóban közlekedési tábla jelzi, hogy a leálló öbölben rövid időre a tartálykocsik is megállhatnak, amelyekkel a közeli ipar miatt gyakran találkozhatunk az utakon.

A közúti infrastruktúra kielégítő állapotban van. A forgalmasabb utak többsége megfelelő, csak egyes helyi bekötőút alkalmatlan, amelyeken a növényzet és egyéb akadály miatt a csatlakozás esetén a láthatóság nem megfelelő. Problematikusabbak egyes helyi utak és azok az utak, amelyek szélességük miatt nem teszik lehetővé a járművek találkozását. Ilyen utakon hiányoznak a rendezett kikerülők. Az említett problémák főként Lendva-hegy és Hosszú falú hegy területén, valamint Csente településen tapasztalhatók.


4.1.2. A gépjármű forgalom terhelése Lendva község területén 8 automatikus számláló hely van (a továbbiakban ASZH), amelyek a lenti térkénem látható helyen találhatók. A számlálók ezeken a helyeken egész éven napi 24 órán át rögzítik a járművek számát. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy milyenek a közlekedési terhelések az év átlagos napján.

20. fotó: Az ASZH helyszíneinek bemutatása Lendva községben.

1. táblázat: Az automatikus számlálók listája Lendva község területén.

Automatikus számlálók helye A számláló helyének neve

884 Lendva AP

885 Csatlakozás Lendva-MS

886 Csatlakozás Lendva-Pince

2010 Pince AP

141 MT Hosszú falu

143 MP Petesháza

88 Hotiza

907 Lendva


1. grafikon: A közlekedési terhelések áttekintése évek szerint (2003–2014).

A napi forgalom éves átlagos adatai az AKS szerint az utóbbi 12 évben azt mutatják, hogy a forgalom a helyi és a regionális utakon, a Muravidéki autópálya megépítése következtében, csökkent. A lendvai autópálya szakasznak van a községben lévő összes út közül legnagyobb forgalma (9956 járműl/nap), ami viszont Szlovénia többi autópálya hálózatához viszonyítva, relatíve kevés. A forgalom legnagyobb mértékben a Hotiza és a Hosszú falu mellett vezető regionális úton csökkent, és ezáltal a helyi környezet tehermentesítve lett a tranzitforgalom jelentős részétől. A forgalom az utóbbi években gyakorlatilag minden számlálási helyen stagnál. A közlekedési folyamatok a közúti hálózat gyökeres megváltozása után, a Muravidéki autópálya és a csatlakozó utak megépítése következtében, elérték a kiegyensúlyozottságot. A forgalom mennyisége szempontjából a meglévő hálózat teljesítőképessége megfelelő, ezért a forgalom folyamatos a forgalmi csúcsidőben is. Az utóbbi években épült számos körforgalom, tekintettel a kisarányú terheltségükre, nagyon megfelel, hiszen nagyobb megszakítások nélkül biztosítják a forgalom áramlását. Viszont ki kell emelni a Magyarország irányából érkező és Horvátországba tartó tranzit forgalom jelenlétét, amely a néhány kilométerre vonatkozó matrica megvásárlásának elkerülése miatt inkább Lendván keresztül közlekednek és ezzel terhelik a városi utakat.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

PD

LP

Lendava AC Priklj. Lendava-MS Priklj. Lendava-Pince

Pince AC MT Dolga vas MP Petišovci

Hotiza Lendava


21. fotó: Éves ÁNF 2014. évben állami utakon Lendva községben (Forrás: DRSI).


4.2. Állóforgalom (parkolók) Az állóforgalomra fenntartott területeknek azokat a területeket nevezzük, amelyeket az álló járművek számára tartunk fenn és ott találhatók, ahol a járművek mozgása kezdődik illetve befejeződik. A személygépjármű Szlovéniában évente átlagosan 15.000 km tesz meg, melynek során a jármű átlagsebessége 20 km/h. Ebből következik, hogy a jármű évente csupán körülbelül 750 órát van mozgásban, a többi időben (az évben az órák 90 %) pedig álló helyzetben van, tehát a személygépjármű az idő nagyobb részében áll. Ezért van olyan nagy jelentősége az állóforgalom részére szánt területeknek és ezért kell ezeket megfelelően megtervezni és dimenzionálni. A parkolás tekintetében – mint ezt a parkolással kapcsolatos műszaki normatívák is előírják a városi területek tervezésére és berendezésére vonatkozóan – megkülönböztethetünk cél szerinti parkolókat (lakótelepek, munkahelyek, mindennapi teendők/szabadidő), helyszín szerinti parkolókat (a lakóépületek, vállalati és hasonló létesítmények, középületek, valamint a látogatók által igénybevett egyéb létesítmények), módszer szerinti parkolókat (az úttesten a szegélykő mellett, lefedetlen parkolóhelyek, fedett egyszintű parkolók, valamint lefedett többszintű parkolók), tulajdon szerinti parkolókat (nyilvános és magánparkolók), valamint a parkolási idő szerinti parkolókat (rövid ideig tartó parkolás (1/2–2h), hosszú ideig tartó parkolás (8h) és tartós parkolás (24 ur)).1

4.2.1. Nyilvános parkolók Lendván kék övezeteket alakítottak ki fizető parkolóhelyekkel, a parkolási időszak munkanapokon és szombaton délelőtt. Ezzel igyekeznek valamennyire korlátozni a parkolást a város központjában. A parkolási órával rendelkezők számára a 30-perces parkolás ingyenes. Parkolóhelyek állnak rendelkezésre az úttestek szélein (pl. Fő utca) és nagyobb parkoló (a Vasút utca keleti oldalán). A fizető parkolási zónában észlelhető a fizetés nélkül való parkolás, és hogy ennek a szankcionálását lazán kezelik. Ebből a szempontból a rövid ideig tartó parkolás hatása, a szűkebb városközpont tehermentesítése szempontjából, gyenge. A terepen megállapítottuk, hogy a parkolási kapacitások megfelelőek. A nyilvános parkolók mellett ugyanis van elegendő ingyenes magán parkoló is. Legtöbb ilyen parkoló van az áruházak körül és a Vasút utcában.

1 Közlekedési területek az állóforgalom részére, diplomamunka, Mihelič, A., 2015.


22. fotó: A kék övezetet jelölő tábla a díjfizetési időszakkal 23. fotó: Ingyenes parkolóhelyek a művelódési központ mellett

24. fotó: A lakók derékszögben parkolnak az úttest szélén, így a hátramenet esetén nincs jó rálátás a forgalomra. Az úttest melletti nyilvános területen nem ajánlott járműveket parkolása.

1. fotó: Fitzető parkoló a Közigazgatási Egység mellett.

Lendva több helyszínen megfelelő számú parkolóhellyel rendelkezik, tehát személygépkocsival gyorsan elérhető minden desztináció a városban. A Fő utcán az úttesten több menetirány szerinti parkolóhely van, amelyek többnyire nem foglaltak, ezért korrekt lenne ezeknek területeknek legalább egy részét a gyalogosok részére átadni.

4.2.2. Fogyatékkal élő emberek a közlekedésben Lendva városában a nyilvános parkolók többsége rendelkezik a mozgáskorlátozottak számára legalább egy kijelölt parkolóhellyel, ahol a Közúti közlekedésbiztonsági törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 56/2008. sz.) 53. cikkében megjelölt személyek parkolhatnak.

4.2.3. Villamos energia felhasználásával működő autók parkolója A villamos energia felhasználásával működő autók számának gyors növekedése minden fejlett országban tapasztalható. Így Lendva községben is adottak a lehetőségek a környezet- és emberbarát közlekedési formákra. Jelenleg csupán két ilyen töltőállomás áll rendelkezésre a Vasút utcában az Elektro Maribor üzleti helyiségei mellett, ahol a parkolóhelyek díjmentesek az ilyen járművek tulajdonosai számára. Lendva község uniós forrásokat kapott az Európai Klímaváltozás Alapból, ennek következtében hamarosan várható a további villamos energia töltőállomás felállítása a városban.

4.3. Közösségi közlekedés

4.3.1. Autóbusz közlekedés Lendván keresztül haladnak a távolsági autóbuszjáratok, amelyeket az Avtobusni promet Murska Sobota d. d. koncessziós vállalat üzemelteti. A község területén az autóbusz kapcsolatok képezik az egyetlen közösségi közlekedési módot és mindenekelőtt azon polgárok számára fontosak, akiknek nincs lehetősége a saját személygépkocsi használatra.


2. táblázat: Autóbuszjárat frekvencia egyes útvonalakon Lendva község területén.

Buszvonal Indulás

munkanapon Menetidő (perc) Jegyárak (EUR)

Lendva - Maribor 8 90-120 7,9

Lendva – Murska Sobota 23 40 3,6

Lendva - Ljutomer 1 42 3,1

Lendva - Hotiza 18 12 1,8

Lendva – Petesháza 3 9 1,3

Lendva és Muraszombat közötti autóbusz közlekedés megfelelő, hiszen Lendváról ebbe az irányba naponta 23 autóbusz indul. Megfelelő indulási frekvencia ezen a reláción olyan Lendvai számára fontos, aki Muraszombatban dolgozik. A menetrend tekintetében a reggeli órákban az indulási időpontok problematikusak, mivel a reggeli csúcsidőben, 6:50 és 8:00 óra között, Lendváról nem indul autóbusz. Sűrűn közlekednek autóbuszjáratok Hotiza irányában is, míg a többi irányba ritkán indulnak buszok Lendváról. Lendváról Ljutomer irányában a reggeli órákban csupán egy autóbusz indul, amely mindenekelőtt a közeli ipari üzemekbe szállítja a dolgozókat. Vannak ugyan kombinációs lehetőségek Muraszombaton keresztül, azonban ez megduplázza az utazási időt a két reláció között. Relatíve kevés autóbusz közlekedik Lendva-Maribor útvonalon, egyúttal pedig az utazási idő, 90 -120 perc, lényegesen hosszabb mint személygépkocsival, amely idő mindössze 50 perc. Következésképpen az autóbusz szállítás nem nyújt megfelelő alternatívát a személygépkocsikkal szemben a naponta Mariborba ingázók számára. A lenti fotón – az autóbusz információs rendszer (AVRIS) menetrendjéből – látható a lendvai autóbuszmegállókon történő megállások száma átlagos munkanapon. A frekvencia természetesen a kisebb településeken a legproblematikusabb, ahol az autóbusz naponta csupán néhányszor áll meg.


26. fotó: Autóbusz megállóhelyek a buszom megállásának számával munkanapon (PNZ d.o.o., 2016).

A megállóhely-infrastruktúra állapota a terepen:

2. fotó: Tipikus védőtető a megállóban minden szükséges berendezéssel.

28. fotó: Lendván a megállóhelyeken nincs menetrend, sem függőleges és vízszintes megjelölés.


29. fotó: Központi autóbusz állomás Lendván, ahol több autóbusz parkolóhely van.

30. fotó: A megállóhelyek többsége rendelkezik leálló öböllel.

A megállóhelyi infrastruktúra többségében csak részben rendezett. Számos megállóhelyek nem rendelkeznek megfelelő horizontális és vertikális jelzőrendszerrel. Néhol hiányoznak a védőtetők és a menetrend táblák, tehát a várakozó utasok mint felhasználók tapasztalata nem pozitív. A megállóknak nincs egységes arculata, egyes megállók jelöletlenek, ezért az időszakos igénybevevők részére a helyszín, ahol megállnak az autóbuszok, nehezen ismerhető fel.

4.3.2. Vasúti forgalom A község területén megtalálható a vasútvonal is, amely a helyi ipar szükségleteit szolgálja. Az áruforgalom részére rendelkezésre áll a lendvai vasútállomás, amelyet viszont csak ritkán vesznek igénybe. A vasutat mindenekelőtt a Nafta Lendava használja, amelynek az üzemeihez ipari vágány vezet. A vasútvonal mellett az ipari övezetben üzemelő számos vállalat nincs a vasútvonalhoz kötve, mivel közelebb van számukra az autópálya kapcsolat, amely számukra lehetővé teszi a szélesebb régió gyorsabb elérhetőségét. A közösségi közlekedés a fennálló vasúton nem rendezett. A község polgárainak, akik vasúti szállítást szeretnének igénybe venni, a legközelebbi vasútállomása a horvátországi Muraszerdahelyen (Mursko Središče) van, majd Csáktornyán keresztül Ormožban érhetik el a szlovén vasutat. Ezért a vasúti közlekedés nem tartozik a polgárok által gyakran választott utazási típus közé.


31. fotó: A vasút vonala Lendván (Forrás: openstreetmap.org).

4.4. Közlekedésbiztonság A 14 éves időszak alatt Lendva község területén az összes közlekedési balesetek száma felére csökkent. Ezt a javulást mindenekelőtt a közúti infrastruktúra fejlesztésének tulajdoníthatjuk. A legszembetűnőbb balesetcsökkenés 2008 évben volt megfigyelhető, amikor befejeződött a Muravidéki autópálya építése. A jobb közlekedésbiztonsági körülményeket a helyi utakon az egyes kereszteződések körforgalommá történő átépítése segítette, amelyek mérsékelik a haladási sebességet és lehetővé teszik az alsóbbrendű utakról a biztonságosabb csatlakozást.


2. grafikon: Az összes közlekedési baleset száma Lendva községben a 2002-2015 időszakban (Forrás: AVP).

Az utóbbi években halálos kimenetelű közlekedési baleset Lendva község területén nem történt. Ez a változás egybeesik a Muravidéki autópálya megépítésével, amely jelentős mennyiségű forgalmat vett át a helyi és a regionális utakról. Az autópálya az elkülönített sávok miatt sokkal biztonságosabb feltételeket biztosít. Aggodalomra ad okot, hogy mostanában ismét megnövekedett a súlyos testi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma, hiszen 2015. évben 9 ilyen balesetet tartottunk nyílván, ami a legtöbb az utóbbi 14 évben.

3. grafikon: Súlyos testi sérüléssel járó és halálos közlekedési balesetek száma Lendva községben 2002-2015 időszakban (Forrás: AVP).

A közlekedési balesetekben résztvevő gyalogosok száma az évek során lényegesen nem változott, a számok meglehetősen alacsonyak, ez a szám a legkedvezőtlenebbül 2002. évben alakult, amikor 5 baleset volt. A kerékpárosok résvételével történő balesetek száma sokkal nagyobb mint a gyalogosok részvételével történt balesetek, noha lényegesen kevesebb a közlekedésben résztvevő kerékpárosok száma. Következésképpen a kerékpárosok a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői.

160166

177

164

178

153

9385 84

117 114

87

63

76

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

4

6

0

1

8

6

4 4

5

2

5

1

3

9

3

0

1 1

0

2

3

0 0 0 0 0 0 0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Hude Smrtne

http://nesrece.avp-rs.si/



4. grafikon: Közlekedési balesetek száma gyalogosok és kerékpárosok részvételével Lendva községben 2002-2015 időszakban (Forrás: AVP).

A balesetek okai és következményei A Közlekedésbiztonsági ügynökség adatai szerint 2010.01.01. – 2015.12.31. időszak között Lendva község területén 541 közlekedési baleset történt. Ebből 25 súlyos testi sérüléssel és 115 könnyű testi sérüléssel járó baleset, 401 balesetben viszont nem volt sérült személy.

1. diagram: A közlekedési balesetek aránya azok keletkezése szempontjából, Lendva, 2010 – 2015.

5

2

1

2 2

3

2

1

3

0

1 1 1 1

5

9

5

6

10

6

7

10

7

5

10 10

8

11

0

2

4

6

8

10

12

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Pešec Kolesar

nepravilna stran/smer; 26%

neprilagojena hitrost; 22%premik z

vozilom; 21%

neupoštevanje pravil o prednosti; 14%

ostalo; 12%

neustrezna varnostna razdalja; 3%

nepravilnosti na tovoru; 1%

nepravilnosti na vozilu; 1%

nepravilnosti pešca; 0%

nepravilnosti na cesti; 0%



A közlekedési balesetek leggyakoribb oka a nem megfelleő haladási oldal/irány (26%), a nem megfelelő sebességgel közlekedés (22%) és a gépjármű helyváltoztatás (21%). A közlekedési balesetek helyínei: Megállapításra került, hogy a közlekedési balesetek éves átlagban településen 45%, a településeken kívül pedig 55%.

2. diagram: A közlekedési balesetek aránya a helyszin tekintetében, Lendva, 2010 -2015 Az adatokból kiderűl, hogy legtöbb közúti baleset Lendva községben a településeken kívül, az autópályán történik, éves átlagban 17 baleset. Az alábbi ábrán láthatók az eses balesetek helyszínei.

32. fotó: Halálos kimenetelű, illetve súlyos testi sérüléssel járó közlekedési balesetekkimutatása, Lendva község, 2013-2015 között (Forrás: AVP).

V naselju; 45

Izven naselja; 55



33. fotó: Összes közlekedési baleset ábrázolása, Lendva község, 2013-2015 között (Forrás: AVP).

5. DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MINT A JÖVŐBENI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVEZÉS KIINDULÓPONTJA A KÖZSÉGBEN

5.1. Demográfiai jellegzetességek Lendva község lakosságának száma 2008. év óta csökken. A legnagyobb népesség csökkenés 2008- 2009 és 2012-2013 évek között volt tapasztalható. A lakosságcsökkenésének trendje Lendva városára is jellemző, hisz 2009 - 2016 évek között a népesség 268 lakossal csökkent, ami a népesség több mint 8 %-át teszi ki.

5 és 6. grafikon: Lendva község és Lendva város lakosság-szám kimutatása (Forrás: SURS, 2017). A táblázat ábrázolja a kiválasztott demográfiai mutatókat, ill. indikátorokat, amelyek szemléltetik Lendva község demográfiai alapjainak jellegzetességét. Az indikátorok összevetése Szlovéniával nem ésszerű minden indikátor esetében, ezért azokban az esetekben nincs feltűntetve adat Szlovéniáról.

10000

10200

10400

10600

10800

11000

11200

11400

11600

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

št.prebivalcevv občiniLendava

2800

2850

2900

2950

3000

3050

3100

3150

3200

3250

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

št.prebivalcevv mestuLendava



3. táblázat: Lendva község demográfiai mutatói (Forrás: SURS, 2017).

Indikátor Év Lendva község Szlovénia

Népesség száma 2016 10.538 2.064.188

Férfiak száma 2016

5166 (49 %) 1.023.333 (49,6%)

Nők száma 2016

5372 (51 %) 1.040.855 (50,4%)

Népességsűrűség (fő/km2) 2016

85,7 101,8

Születések száma 2015

77 -

Elhalálozottak száma 2015

124 -

Természetes szaporodás 1000 főre 2015

-4,5 0,4

Bevándorlási népesség szaporodás külföldiekkel

2015 0 -

Bevándorlási népesség szaporodás a községek között

2015 9 -

Bevándorlási népesség szaporodás összesen

2015 9 -

Népesség szaporodása összesen 2015

-38 -

Népesség szaporodása 1000 főre 2015

-3,6 0,6

15 évesnél fiatalabb népesség % 2016

11,2 % 14,8 %

65 évesnél idősebb népesség % 2016

21,5 % 18,4 %

Öregedési index 2016

192,6 124,1

A népesség számának csökkenése a községben negatív természeti szaporodást és negatív vándorlási szaporodást mutat. A vizsgálat összes évében a születések aránya negatív volt, ez pedig azt jelenti, hogy a népesség nem érte el a természetes szaporodás fokát. Ennek következménye a kifejezett népesség csökkenés Lendva községben. További népesség csökkenést eredményez lakosság elvándorlásának trendje a községből számos kedvezőtlen szocio-gazdasági és gazdasági viszonyok miatt.


7. grafikon: Természetes, bevándorlási és népesség szaporodás összesen Lendva községben (Forrás: SURS, 2017). A község népessége tekintetében jellemző a magas öregedési index, 2016 évben 192,6 volt, meghaladja az országos átlagot (124,1) és az egyik legmagasabb az országban. A népesség öregedése kifejeződik az idősebb népesség arányában is (65 év fölött), amely az össznépesség 21,5 %-át teszi ki és meghaladja Szlovénia átlagát (18,4%). A népesség jövőbeni demográfiai fejlődése érdekében mindenekelőtt szükség van a népességpolitikára, amelynek előfeltétele a község gazdasági fejlődése. A népességpolitikát (demográfiai politikát) politiko a demográfiai célok határozzák meg opredeljuje, amelyeket népességpolitikáért felelősök (állam, kormány, községek, civil szervezetek, egyesületek, pártok, befolyásos egyének, stb.) igyekeznek elérni intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek többé-kevésbé általánosan elfogadott elveken, normákon és értékeken alapulnak. A népességpolitika szűkebb értelemben a lakosság terjedelmére, szerkezetére, megoszlására és annak jellegzetességére, tágabb értelemben pedig a demográfiai, gazdasági és társadalmi reprodukció egymás közötti viszonyaira vonatkozik. A népességpolitika elfogadásának módja az intézményi és a politikai körülményektől függ. A népességpolitika egyes területeit mint pl. a születéseket és elhalálozásokat a község közvetlenül nem tudja befolyásolni, miközben közvetve befolyásolhatja a vándorlási folyamatok „push-pull“ tényezőit. Legnagyobb mértékben éppenséggel a vándorlások segíthetik a népesség növekedését. A vándorlási áramlatok tényezőinek lényeges vonzereje közé a gazdasági fejlődést, a környezet vonzerejét, az életszínvonalat, a társadalmi haladást és a fenntartható fejlődést sorolhatjuk. Amennyiben a község célja a népesség szerkezetében növelni a lakosság számát, úgy a községnek gondoskodnia kell olyan tényezőkről mint pl.: elhelyezkedési lehetőség (munkahelyek), lakás vásárlás/beszerzés, tiszta és vonzó lakókörnyezet, minőségi szabadidő-eltöltés, rendezett és modern infrastruktúra, minőségi ellátás és szolgáltatások, képzési lehetőség….

5.2. Szocio-gazdasági viszonyok A lakosság szocio-gazdasági viszonyai kapcsolódnak a gazdasági fejlődéshez, elhelyezkedési lehetőségekhez valamint a benépesített térségek vonzerejéhez (reurbanizációs és szuburbanizációs területek). Ez a népességszerkezetben az alábbiak szerint mutatkozik: a paraszti lakosság arányának csökkenése, a vidék urbanizálódása, az aktív népesség szolgáltatási tevékenységének növekedése, az urbánus életvitel újraélesztése, valamint a szociális társadalom általános fejlődése. A község eddigi gazdasági fejlődéséről és az újszerű szociális változásokról a napi ingázó népesség adatai is tanúskodnak. Ezek munkavállalási szempontból kötődnek Lendva, valamint a közeli Muraszombat városához. A 2000 - 2008 közötti időszakban észrevehető volt az aktív (saját községben való lakóhellyel rendelkező) népesség számának növekedése, a gazdasági válság kezdetével (2009. évben) pedig 2015-ig az aktív

-300

-250

-200

-150

-100

-50

0

50

100

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

naravni prirast

selitveni prirasttujina

selitveni medobčinami

skupni prirast


népesség száma csökkent, amely a kedvezőtlen gazdasági viszonyok, a munkahelyhiány, a munkanélküliek arányának növekedése stb. következménye volt. Az utóbbi évben (2016) a gazdaságban kedvező irányú elmozdulások voltak észlelhetők, ennek következtében az aktív népesség száma növekedett. A 2016. évben a lakóhely szerinti községnek 3545 aktív népessége volt. 8. grafikon: Aktív népesség száma Lendva községben (Forrás: SURS, 2017).

Az aktív népesség, amelynek a munkahelye Lendva községben van (ill. a munkahelyek száma), számának trendje is hasonló csökkenési képet mutat. Biztató az utóbbi (2016) év, amikor az aktív lakosság száma növekedett, ami kedvező tényező a gazdasági folyamatban, valamint a munkahelyek növekedésében Lendva községben.

9. grafikon: Aktív népesség száma a munkahely szerinti községben (Forrás: SURS, 2017).

A 2010 – 2015 időszakban az aktív népesség száma, amelynek a munkahelye a lakóhely szerinti községben van, 2199 foglalkoztatottról (2010-ben) 1871 foglalkoztatottra (2015-ben) csökkent. Lendva községre jellemző, hogy az aktív népesség mintegy 55 %-a foglalkoztatottként a hazai községben dolgozik, miközben 45 %-a a községen kívül. Azonban növekszik annak az aktív népességnek az aránya, amelynek munkahelye a hazai községen kívül van. Mindez azt mutatja, hogy egyre több az ingázó, hiszen az emberek más községekbe járnak dolgozni, ez pedig növeli elsősorban a gépjárművekkel való közlekedési áramlatokat.

4451 43714236 4242

43594169 4084 4167 4125

3814

3496 34403297 3224 3176

30773186

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

200

0

200

1

200

2

200

3

200

4

200

5

200

6

200

7

200

8

200

9

201

0

201

1

201

2

201

3

201

4

201

5

201

6

št.delovnoaktivnegaprebivalstva poobčinidelovnegamesta

3989 3941 3973 3936 3935 3966 40224163 4195

3767 3678 36383467 3432 3451 3386

3545

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

št.delovnoaktivnegaprebivalstva vobčini Lendava


Grafikon: Število zaposlenih v občini glede na kraj bivanja (vir: SURS, 2017). A 2016. évben legtöbb napi ingázó járt dolgozni Ljubljanába, a foglalkoztatási központba (409 fő) és Muraszombatba (374 fő), valamint a közeli városokba: Maribor (179), Odranci (120), Beltinci (53), Črenšovci (49), Moravske Toplice (41), Ljutomer (37), Ptuj (30) stb.

6. KÖZLEKEDÉS, NÉPESSÉG, ÉLETVITEL ÉS A LAKOSSÁG ÉGÉSZSÉGÉRE VALÓ BEFOLYÁS A személygépkocsihoz kötött utazási szokások, az egyre inkább ülő életstílus elemeinek egyikévé vált, amely növeli a különféle betegségek kialakulásának kockázatát. Az ülő életstílushoz és az egyre kevesebb mozgáshoz hozzájárul a modern életvitel, a számítógépek és a mobiltelefonok használata is, mindezek csökkentik az interakciót és a közvetlen szociális kapcsolatokat az emberek között. Ez következésképpen kihat az emberek mind fizikális mind a mentális egészségére. Hasonlóan mint Szlovénia egyéb községeiben Lendva községben is az általános iskolai tanulók és a 6-15. éves fiatalok között tapasztalható a sok a túlsúlyos fiatal, ami viszont a szlovén átlag szempontjából nem problematikus, ennek ellenére aggasztó. A gyors életvitel, a stressz, a szorongások, a társas kapcsolatok hiánya pedig a lelki egészségre is kihat. A fenntartható mobilitási formák alkalmazásának jó hatása van az egészségre, mind a nagyobb fizikai aktivitáson mind a közlekedés olyan külső hátrányos hatásainak csökkentésén keresztül, amelyek az alternatív mobilitási formák alkalmazásával keletkeznek. A fenntartható mobilitás bevezetésével és az emberek egészségének a javításával csökken a betegség miatti távolmaradás is, amely Szlovéniában átlagosan egy aktív lakosra számítva évente 15,1 nap, és egyúttal növekszik a termelékenység is.

7. ELÉRHETŐSÉG ÉS A LAKÓKÖRÜLMÉNYEK MINŐSÉGE Lendva, ahol a község népességének valamivel kevesebb mint egy harmada él, két részből tevődik össze – a Fő utca mentén elterülő óvárosból és a város új, többnyire lakórészéből, amely az óváros és a Lendva patak között épült ki. Úgy a Fő utcán mint a Kranjec utcán, a Tomšič utcán és a Vasút utcán, amelyek az óváros és a település többi része között képezik a fő kommunikációs gyűrűt, kerékpáros és gyalogos területeket alakítottak ki, noha ezek a gépjárműforgalommal szemben való alárendeltségük miatt kevésbé vonzóak a lakosság számára. Ezen kívül ezek szigorú műszaki-közlekedési előírások szerint lettek kialakítva, ezért is nem közkedveltek a kerékpárosok körében. A közlekedéstervezési trend Szlovéniában a korábbi években elsősorban a személygépjármű-forgalom javításának feltételeire irányult, és ebben Lendva község sem volt kivétel. Ez egyrészt a jól kifejlesztett közlekedési hálózatban és a helyi forgalom áteresztőképességében, másrészt pedig a fenntartható mobilitási formákra vonatkozó helytelen feltételekben fejeződött ki, főként Lendva központja és a mögöttes területek közötti nem megfelelő

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

2400

2600

2800

3000

3200

3400

3600

3800

4000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

št.zaposlenihv občiniLendava

št.zaposlenihizven občineLendava


kapcsolat, valamint a kevésbé vonzó gyalogutak és kerékpárutak értelmében, amelyek többségében a közlekedéssel terhelt utak mentén vezetnek. Annak ellenére, hogy Lendva mint legnagyobb település helyi központnak számít, a benépesültség Lendván kívülre esik, ennek következményeképpen a mindennapi teendőkhöz személygépkocsit használnak az emberek. A városban, ahol a lakókörülmények minősége a legnagyobb, az új „központ” (közigazgatási funkciókat ellátó központ, alvóvárosrészek, bevásárlóközpontok, ipari üzemek, turisztikai térségek….) kialakítása és a város bővülése következtében megnövekedtek az utazási távolságok is. Bizonyos tevékenységeknek a város szélére történő áthelyezése és az ezzel kapcsolatban bizonyos funkciókat ellátó városközpont kiürítése új kihívást jelent, amely szoros kapcsolatban áll a városközpont revitalizaciójával. Ez magában foglalja az átfogó felújítást annak értelmében, hogy az élethez megfelelő feltételeket biztosítson, elsősorban a fiatal családoknak. Nagy kihívást jelent mindenekelőtt a külső területek hatékony összekapcsolása a község központjával. A geográfiai jellegzetessége miatt elsősorban a Lendva-hegy és a központ integrálása elégtelen mind a közösségi közlekedés mind az egyéb alternatív mobilitási formák szempontjából. A külső területekkel való összekapcsolás mellett az átfogó közlekedési stratégia egyik kulcsfontosságú prioritásai közé tartoznak a hátrányos helyzetű, elsősorban a mozgáskorlátozott lakossági csoportok – idős emberek, mozgássérültek, kismamák babakocsikkal… Egyes mozgáskorlátozott csoportok képviselői, akik bekapcsolódtak Lendva község átfogó közlekedési stratégiájának elkészítésébe, elsősorban a közintézmények nem megfelelő megközelíthetőségét, Lendva város központjában az akadálymentesítés szükségességét, valamint a közösségi közlekedésnek az igenyikhez való hozzáigazítását hangsúlyozták. Úgyszintén szükségesek a korszerűsítések a szenzorikusan korlátozott személyek (vakok és gyengénlátók) részére, mivel taktilis és egyéb jelzések, amelyek az említett csoport segítségére lennének, Lendván majdhogy nincsenek. Lendva község felismerte a közlekedés átfogó tervezésének lehetőségét az ilyen jellegű kihívásokkal és a kitűzött fenntartható fejlődés megvalósításával kapcsolatosan. A fenntartható formák ösztönzésével hozzá kíván járulni a lakókörülmények és a levegő jobb minőségéhez, a zaj csökkentéséhez, a klímaváltozások mérsékléséhez, valamint az egészségmutatók javításához.

8. AZ ELŐRELÁTHATÓ JÖVŐBENI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS FORGATÓKÖNYVE Lendva község átfogó közlekedési stratégiája előkészítésének keretében a következő két évtizedre vonatkozó különféle közlekedésfejlesztési forgatókönyvek készültek, mivel ezek segítségével jobban érthető a különféle intézkedések hatása. A forgatókönyvek különböző jövőbeni állapotokat szemléltetnek és ezzel lehetővé teszik a betekintést a jelenlegi trendek és a kivitelezési intézkedések következményeibe és azon intézkedések kihatásába, amelyekről csak most születik döntés. A különféle forgatókönyvek hatásával kapcsolatos megfontolás egyúttal lehetővé teszi a reális célértékek kiválasztását is. Négy különböző forgatókönyv került kifejlesztésre és tesztelésre: a trendek folytatásának forgatókönyve, a kiemelt gyaloglás és kerékpározás forgatókönyve, a kiemelt közösségi közlekedés forgatókönyve, valamint a kiegyensúlyozott fenntartható közlekedés forgatókönyve.

8.1. A TRENDEK FOLYTATÁSÁNAK FORGATÓKÖNYVE A trendek folytatásának forgatókönyvében a közlekedési intézkedések azonosak maradnak a jelenlegiekkel. Lendva község stratégiai szempontból meghatározott célja a közlekedési folyosók és a városi főutak áteresztőképességének biztosítása, valamint a gépjárművel való jó megközelíthetősége. Az előnyt a gépkocsik kapcsolatára, a korszerű parkolókra és a kiterjedt kereszteződésekre stb.


helyezték. A városi tömegközlekedés még mindig nem frekventált illetve hatékony. A gépkocsi közlekedésnek nincs versenytársa. A kerékpárút hálózat marad a meglévő állapot szintjén, a gyalogosok szerepe alárendelt helyzetű. Az efféle trend forgatókönyvében további gépjárműfüggőség tapasztalható, és az összes forgatókönyv közül a motorizáció fokának a növekedése itt a legmagasabb, a CO2 és a szilárd részek kibocsátásának csökkentése pedig a legalacsonyabb, csökkenés látható a gyaloglás és a kerékpározás területén, valamint legkevesebb a csökkenés a súlyos közlekedési balesetek esetén. Ez a forgatókönyv a helyzet hanyatlását prezentálja (a jelen forgatókönyv szerint a motorizáció foka 1000 lakosra 500-ről 589 autóra emelkedne), mindez pedig azt jelenti, hogy a közlekedés negatív hatása a társadalomra folytatódik.

8.2. A KIEMELT GYALOGLÁS ÉS KERÉKPÁROZÁS FORGATÓKÖNYVE A forgatókönyv fokozott befektetéseket helyez előtérbe a gyaloglás és a kerékpározás feltételeinek javításához. A jelen forgatókönyv szerint Lendva község 2030 évben jó infrastruktúrával és közlekedési kultúrával rendelkezik, ahol a gyaloglás és a kerékpározás egyenértékű mobilitási módszer lesz a mindennapi teendők során és nagyobb figyelmet és több forrást élvez mint a közösségi közlekedés. Mivel a lakosság többsége a község urbánus részén él, a gyaloglást és a kerékpározást a közlekedéstervezésben fő stratégiai célként tartják számon. A község ezeket mind infrastrukturális mind területi és lágy intézkedésekkel tevékenyen ösztönzi, másrészt pedig korlátozza és mérsékli a gépjármű közlekedést. A gyaloglást és a kerékpározást egészséges mobilitási módszernek ismeri fel, amelyek hozzájárulnak a tisztább és kellemesebb környezethez, valamint a mindennapi élet részét képezik. Lendva polgárai és látogatói rövid utak esetén az autózás helyett gyakrabban döntenek a gyaloglás illetve a kerékpározás mellett, és rekreációs célból gyalogolnak és kerékpároznak. Az emberek gyakrabban döntenek hosszabb útvonalak mellett is, amelyek esetén kombinálják a közösségi közlekedést, valamint a gyaloglást és a kerékpározást. Ez a forgatókönyv a gyalogosok és a kerékpározók arányát látja elő, azonban a közösségi közlekedést is. Ennek következtében sokkal nagyobb mértékben csökkennek a szennyeződések levegőbe bocsátása, a közlekedési balesetek, valamint a gépkocsik használata mint a trendek folytatásának forgatókönyvében. Az alternatív forgatókönyvek közül az utazási távok legnagyobb csökkenését látja előre a területi politika miatt, valamint a közkiadások és a közbevételek közötti legjobb arányokat, mivel a beruházások a gyaloglásba és kerékpározásba olcsóbbak és gyakran költséghatékonyabbak mint a többi közlekedési módszer esetében. Mindennek ellenére a nagy mennyiségű napi ingázók és a nagyobb utazási távok miatt ez a forgatókönyv a közösségi közlekedés fejlesztése nélkül nem rendelkezik legnagyobb potenciállal a gépkocsik használatának csökkentése érdekében.

8.3. KIEMELT KÖZÖSSÉGI FORGALOM FORGATÓKÖNYVE Ez a forgatókönyv a már meglévő intézkedések mellett mindenekelőtt fokozott befektetéseket helyez előtérbe a közösségi közlekedésbe, azonban kevesebb figyelmet fordít a nem gépjárművekkel végzett közlekedési módokra. Az intézkedések mind infrastrukturális mind információs jellegűek, másrészt pedig a gépjárműforgalomra korlátozódnak. A közösségi közlekedés a község területén 2013-ban versenyképes szállítási forma, mivel korszerű, hozzáférhető, hatékony és alkalmazkodik a benépesítési mintához. A közösségi közlekedésbe fektetett beruházások nagyobbak mint a többi szállítási formák esetén. A közösségi közlekedést mint legfontosabb és megközelíthető, a mindennapi teendőkre alkalmas lehetőség minden polgár számára, tekintet nélkül annak szociális státuszára, lakóhelyére, illetve egészségi állapotára. Ebből kifolyólag a község legfontosabb desztinációinak elérhetősége minden lakossági csoport részére megfelelőbb. Ez a forgatókönyv a közösségi közlekedés használati arányának legnagyobb növekedésére utal, mégpedig a nem gépjármű jellegű közlekedés rovására is. Valamivel kevésbé jó trendeket mutat a szennyezés kibocsátás, a belsőégésű motoros járművek használata, valamint a közlekedésbiztonság tekintetében mint a kiemelt gyaloglás és kerékpározás forgatókönyv, de még mindig jobb az első forgatókönyvnél. A jelen forgatókönyv legnagyobb problémája pedig a legkedvezőtlenebb arány a közlekedéssel kapcsolatos közkiadások és bevételek


között a közösségi közlekedésbe történő hatalmas befektetések miatt. Ennek következtében legnagyobb arányban növekednek az egyének kiadásai is.

8.4. KIEGYENSÚLYOZOTT FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS FORGATÓKÖNYV A jelen forgatókönyv nagy mértékű beruházásokat tartalmaz mind a közösségi közlekedésre mind a gyaloglási és a kerékpározási feltételek javítására vonatkozóan, hiszen a tervezői prioritások ellenkező irányt mutatnak a trendek folytatásának forgatókönyvével szemben. A fenntartható közlekedés mindkét rendszere egyenletesen fejlődik azzal a céllal, hogy minőségi hozzáférést biztosítson a lakosság minden tagja számára tekintet nélkül annak szociális státuszára, a mobilitásban lévő korlátokra és a tartózkodási helyükre. Mivel az autó a közlekedési rendszerben továbbra is fontos helyet foglal el, a jelen forgatókönyvben a környezetbarát járművekbe történő beruházásokat is terveznek. A jelen forgatókönyv szerint a Lendvaiak jó minőségű életet élhetnek személygépkocsik nélkül is, hiszen a gyalogláshoz, kerékpározáshoz, valamint a közösségi közlekedéshez jó feltételekkel rendelkeznek. A mindennapi teendők megtétele során biztonságban érezhetik magukat, a gépjárműforgalom kisebb mennyisége lehetővé teszi számukra a közterületek igénybevételét a minőségi tartalmak és programok alkalmazására. A tisztább levegő, a jobb egészség, a zajcsökkenés következtében a községben élő lakosság életminősége emelkedik. A község a megfelelőbb megközelíthetősége miatt vonzóbbá válik a turisták és a vállalatok számára. Akinek még mindig gépkocsira lenne szüksége, szükség szerint és hosszabb utakra használja. Ez a forgatókönyv a konvencionális meghajtású járművek aránya és az ilyen járművekkel megtett kilométerek szempontjából a legjobb trendeket veszi tervbe, ennek következtében pedig a CO2 és a szilárd részek kibocsátásának legnagyobb mértékű csökkenését, valamint csúcsidőben az autóbuszok sebességének növelését és a közlekedésbiztonság lehető legnagyobb javítását tervezi. Az egyének közlekedési kiadásai azonos mértékben emelkednek mint az alapvető forgatókönyv szerint. Úgy értékeljük, hogy a negyedik forgatókönyv a legoptimálisabb a kiegyensúlyozott közfogyasztás, a legjobb környezethatás és közlekedésbiztonság, valamint a gyaloglás és a kerékpározás kedvező hatása miatt a lakosság egészségére. A forgatókönyvek egyértelműen mutatják, hogy Lendva községben egyensúlyt kell találni az intézkedések között, amelyek ösztönzik a különféle fenntartható közlekedést (gyaloglás, kerékpározás és közösségi közlekedés), azonban ezzel egyúttal korlátozni szükséges a gépjárműforgalmat, ösztönözni a nagyobb mértékben fenntartható térségi politikát, amely csökkenti az utazási távokat, továbbá az ún. lágy intézkedésekkel növelni szükséges a fenntartható mobilitás promócióját. Mivel a gépkocsiforgalom a jövőben is rendkívül fontos lesz, az alternatív meghajtású személygépkocsikkal és a közösségi közlekedéssel kapcsolatos beruházások az infrastruktúrába a forgatókönyvben mint intézkedés szerepel, amely jelentősen hozzájárul a községben élők lakókörülményeinek minőségéhez.

9. A JÖVŐBELI KÖZSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK VÍZIÓJA ÉS CÉLJAI

9.1. VÍZIÓ Az átfogóan kialakított közlekedés jövőképét illetően, amely a célok és intézkedések meghatározásának alapját képezi és a legfontosabb alapkövek egyike, abból a vízióból és igényekből indultunk ki, amelyeket Lendva Község az átfogó közlekedési stratégia pályázati kiírása készítése során jelölt meg. Ennek során azokat a célokat is követtük, amelyeket Lendva Község a Európa kulturális Fővárosa 2025 cím elnyerése érdekében határozott meg.


Mivel a község elsősorban az emberek kultúráján kíván változtatni és ezzel kapcsolatban a község

lakosságának szokásain is, az átfogó közlekedési stratégia víziója az ADJUK VISSZA A TERÜLETET A

GYALOGOSOKNAK ÉS A KERÉKPÁROSOKNAK. Lendván a térséget oly módon rendezték el, hogy vonzó és

minőségi lakókörnyezetet nyújtson, valamint hozzájáruljon a gazdasági, a kulturális és az oktatási

központ szerepének erősítéséhez. A közlekedés visszavonul a gyalogosok és a kerékpárosok elől. A város

megszabadul a gépjármű, elsősorban a tranzitforgalomtól és megfelelő feltételeket biztosít a

gyalogláshoz és a kerékpározáshoz, valamint hatékony és hozzáférhető közösségi közlekedéssel

rendelkezik. Ezzel követi a fenntartható, területrendezett, urbánus központú, valamint a zöld,

alkotójellegű és befogadó város immár kitűzött vízióját. A város kedvező síksági fekvése nagy

34. fotó: Lendva község közlekedésfejlesztési víziója.

lehetőséget nyújt a kerékpározáshoz és gyalogláshoz a városban és a környéken lévő jelentős pontok

összekötése értelmében.

A megfelelő kapcsolat biztosítva van mind Lendva városán belül mind helyközi és regionális értelemben, miközben a hangsúlyt mindenekelőtt a hosszabb kerékpárutak és gyalogutak kapcsolatára helyezzük, valamint a közösségi közlekedés által a külső területek megfelelőbb kapcsolatára. A város mindenki számára megközelíthető és megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportokra. A meglévő kerékpárutak és gyalogutak hálózatának felújításával, az új kerékpárutak kialakításával és a tevékenységek megfelelő elhelyezésével a térségben, csökkenek a személygépkocsik iránti szükségletek is.

9.2. PRIORÍTÁSOK ÉS STRATÉGIAI CÉLOK A vízió alapján az alábbi prioritásokat határozták meg: - a szokások megváltoztatása (másfajta közlekedési kultúra – EKK 2025), - az óváros közlekedési tehermentesítése, - kerékpárutak, sétautak és a futóútvonalak kialakítása a közlekedési útvonalak korridorján kívül, - biztonságos út a Vinariumhoz,


- közlekedési kapcsolat a szomszédos országokkal, - közlekedési kapcsolat a meglévő gazdasági övezetekkel, - a városi és az elővárosi közösségi közlekedés javítása (a turizmussal kapcsolatban), - Lendva-Beltinci vasúti kapcsolat megépítése. A fennti prioritásokat követik a stratégiai célok is, mégpedig: - növelni a közlekedésbiztonságot, - javítani a hozzáférhetőséget a hátrányos helyzetű csoportok számára, - növelni a környezet vonzerejét és minőségét, valamint javítani az aktív életvitel feltételeit, - csökkenteni a gépkocsiforgalomtól való függőséget, - tudatformálással megváltoztatni a mindennapi emberek utazási szokásait, - növelni a mobilitás egészségbarát formáinak arányát (kerékpározás és gyaloglás), - növelni a közösségi közlekedés igénybevételének arányát.

9.3. OPERATÍV CÉLOK EGYES KÖZLEKEDÉSI TERVEZÉSEK SZERINT A stratégiai célokat közlekedési oszlopok szerint olyan operatív célokkal és célértékekkel fejleszttettük tovább, amelyeket végső formában intézkedésekkel és pénzügyi keretekkel láttuk el. Egyes oszlopokra – gyaloglás, kerékpározás, közösségi tömegközlekedés, a gépkocsiforgalom optimálása és a fenntartható tervezés – vonatkozóan elkészültek a célok, a mutatók és az intézkedések csoportjai, amelyeket a község a következő időszakban hajtja végre. Az intézkedések csoportja AKCIÓS TERV elnevezést kapta, és Lendva község átfogó közlekedési stratégiájának egyik legfontosabb eleme. Minden cél ill. célérték esetére a stratégia elkészítése keretében definiálásra kerültek a mutatók és nyilvántartásra kerültek a kiinduló adatok, ennél fogva figyelemmel kísérhetők a hatások.

9.3.1. Gyaloglás/Járás A gyaloglás területén megállapított célokkal főként a gyaloglás arányának növeléséhez és a közlekedésbiztonság fokozásához kívánunk hozzájárulni, valamint hogy elérhető legyen minden népességcsoport számára. 1.Táblázat: A gyaloglás területére vonatkozó célok és célértékek.

Célok és célértékek

Növelni a gyalogosok részére szánt területeket 2%-kal 2022-ig

A meglévő infrastruktúrát hozzáigazítani az időskorú, a vak és a gyengén látó, valamint a mozgáskorlátozott személyek szükségleteihez igazítani 15 helyszínen 2022-ig

Növelni a gyalogosok arányát 10%-kal 2022-ig

Növelni a gyalogos kapcsolatok számát és hosszát Lendván, valamint egyidejűleg a gyalogos kapcsolatok számának és hosszának növelését Lendva külső területeivel és a szomszédos országokkal 2022-ig

A jelenlegi infrastruktúra felújítása a gyalogosok közlekedésbiztonsága, valamint a gyaloglási feltételek javítása érdekében 2022-ig

2018-ig felállítani az adatbázist a gyalogosok számáról és szokásairól Lendván, majd ezt minden 2-évben felfrissíteni.

9.3.2. Kékpározás A kerékpározás területén megállapított célokkal és intézkedésekkel javítani kívánjuk a kerékpározás feltételeit, a kerékpár parkolást, növelni a kerékpározók arányát, emelni a közlekedésbiztonságot és a kerékpárosok biztonságérzetét. 2.Táblázat: A kerékpározás területére vonatkozó célok és célértékek



Felújítani a meglévő kerékpáros infrastruktúrát 15 helyszínen 2022-ig

Növelni a kerékpáros kapcsolatok számát és hosszát Lendván, valamint egyidejűleg a kerékpáros kapcsolatok számának és hosszának növelését Lendva külső területeivel és a szomszédos országokkal is 2022-ig

2022-ig minden két évben rendbe hozni a tervezett kerékpáros pihenőhelyek egyikét

Növelni a kerékpárhasználatot és kölcsönzést 2022-ig

2022-ig minden évben legalább egy új fedett kerékpártárolót ellátni egy elektromos kerékpár töltővel Lendva jelentős pontjain > iskolák, óvodák, művelődési ház, községház, boltok, autóbusz megállóhelyek, vasútállomás, termálfürdő, ipari övezet…

2022-ig 10 %-kal növelni a kerékpárosok arányát

2022-ig növelni a kerékpárosok biztonságérzetét

2018-ig felállítani az adatbázist a kerékpárosok számáról és szokásairól Lendván, majd ezt minden 2-évben felfrissíteni.

9.3.3. Közösségi közlekedés A célokkal és az intézkedésekkel a közösségi közlekedés területén elsősorban növelni kívánjuk a közösségi közlekedés igénybevételét, tökéletesíteni a közösségi közlekedés minőségét illetve hatékonyságát, javítani az integrációt a különféle utazási módok között és a hátrányos helyzetű csoportok részére javítani az elérhetőségét. 3.táblázat: A közösségi közlekedés területére vonatkozó célok és célértékek


10 %-kal növelni a közösségi közlekedéssel megtett útak arányát 2022-ig

2022-ig új városi és elővárosi járatokat indítani minél rövidebb, a csúcsforgalomhoz alkalmazkodó intervallumokkal

Tökéletesíteni a közösségi közlekedéshez szükséges infrastruktúrát 2022-ig

2022-ig kialakítani a hívás alapú szállítási rendszert, mindenekelőtt Lendva és külső területeinek kapcsolata érdekében

2022-ig megszerezni az állam garanciáját az anyaország többi részeivel történő vasúti kapcsolat megépítésére.

9.3.4. A gépkocsi forgalom optimalizálása A jelen célokkal és az intézkedésekkel a gépkocsi forgalom területén hozzá kívánunk járulni a gépkocsi forgalom mérsékléséhez, ösztönözni a felelősségteljes gépkocsi használatot, csökkenteni a lakosság személygépkocsi függőségét, csökkenteni a hátrányos parkolási hatásokat (terület-, környezet használat…..), hozzájárulni a nagyobb fokú közlekedésbiztonsághoz és Lendva város központja közlekedésterhelésének csökkentéséhez. 4.táblázat: A gépkocsi forgalom optimalizálásának céljai és célértékei


2022-ig mérsékelni a forgalmat Lendva város központjában és a településen keresztül haladó forgalom 20%-kal történő csökkentését

2022-ig a tranzit forgalom 50%-ának az autópályára, illetve a kerülőutakra történő átírányiítása

10%-kal csökkenteni az utcai parkolóhelyek számát Lendva város központjában 2022-ig

2022-ig csökkenteni az egyéni gépkocsi járatok a Vinarium kilátótoronyhoz.

2022-ig javítani a közlekedésbiztonságot és egyúttal 10%-kal csökkenteni a közlekedési balesetekben résztvevők számát

A közüzemekben és a közösségi közlekedésben 10 %-kal növelni a környezetbarát járműveket.

Csökkenteni a közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátását.


9.3.5. Fenntartható közlekedéstervezés S cilji in ukrepi na področju trajnostnega načrtovanja prometa želimo zlasti prispevati k spremembi potovalnih navad prebivalcev, pa tudi k spremembi načrtovalskih prioritet. 5.táblázat: A fenntartható közlekedés tervezés céljai és célértékei


Az Átfogó Közlekedési Stratégia (ÁKS) elfogadása és elindítása ciklikus 5-évenkénti felújítással

Olyan községi költségvetések elfogadása 2022 évig, amelyek kiegyensúlyozzák a közlekedési rendszerek közötti forrásokat (50% a fenntartható mobilitásra: kerékpározás, gyaloglás, közösségi közlekedés és 50 % a gépkocsi forgalomra)

A fenntartható mobilitási elvek bevezetése a község minden tervébe és projektjébe

Rendszeres részvétel a fenntartható mobilitási uniós projektekben 2016 év után.

10. ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA Az átfogóan kialakított közlekedési stratégia öt közlekedési területet ölel fel, mégpedig: gyaloglás/járás, kerékpározás, közösségi közlekedés, a gépkocsiforgalom optimalizálása, valamint fenntartható tervezés és a tudatformálás. A legfontosabb kihívások és lehetőségek figyelembevételével egy-egy területre vonatkozóan bizonyos intézkedéseket határoztak meg, amelyek az 5-évi időszakban megvalósíthatók és amelyek hozzájárulnak a meghatározott vízió és a kitűzött célok megvalósításához.

10.1. GYALOGLÁS

10.1.1. Alapvető kihívások és lehetőségek a gyaloglás területén A gyalogos területek Lendva város térségében jelenleg is megfelelően rendezettek. Ezt bizonyítja a polgárok kérdőíves felmérése is, hiszen a gyaloglási területék kapták a legmagasabb átlagos értékelést (a járdák és a gyalogátkelők rendezettsége). Mindennek ellenére a megkérdezettek válaszaiből kitűnik, hogy ezek jobbá tételére még van lehetőség. A gyaloglással kapcsolatos intézkedések közül a megkérdezettek a nyilvános felületek és az iskolába vezető utak rendbetételét, valamint a gyalogutak biztonságának növelését részesítik előnyben. Több, a mozgáskorlátozottak részére kialakított közlekedési felületet szeretnének. Annak ellenére, hogy a helyzet javul, egyes gyalogátkelőknél még mindig nincs süllyesztett szegély, a kereszteződések többsége pedig nincs ellátva speciális készülékekkel a vakok és gyengén látók közlekedésének elősegítése érdekében. Lendva község kihívásainak egyike megvalósítani, hogy a „község a mozgáskorlátozott-baráttá” váljon. Ezen kívül a lakosság bevonásának szakaszában megállapításra került, hogy a polgárok mindenekelőtt a meglévő útvonalak korridorjain kívül eső gyalogutak számának növelését szeretnék. Zavarja őket, hogy a sűrű forgalom, a zaj és a levegő rossz minősége következtében a gyaloglás nem vonzó. Az utak elsősorban a gépkocsiforgalom igényeihez lettek megépítve, miközben nem illeszkednek a gyalogosok és a kerékpározók igényeihez és az emberekben nem keltenek biztonságérzetet. A gyaloglással kapcsolatos kihívások közé sorolhatjuk a gyalogosok által használt területek tervezését, hogy a gyaloglás ne legyen többé alárendelt helyzetben a többi közlekedési formával szemben, valamint azoknak az elemeknek a biztosítását, amelyek növelik a gyaloglás vonzerejét. Ezen kívül az intézkedésekkel új gyalogutakat alakítanak ki a meglévő útvonalak folyosóján kívül. Hangsúlyozták, hogy egyes gyalogút szakaszok nem kapcsolódnak össze, ezért a kihívások egyike a gyaloglás területén, hogy a kapcsolatok kialakuljanak ill. megépüljenek. A legnagyobb igény az, hogy épüljön gyalogút Lendvahegy irányában, és hogy alakítsák ki a kapcsolatokat a Lendva patak mentén, amelyek a Muraerdőt összekötnék a Szlovénia, Magyarország és Horvátország közötti térséggel. Hangsúlyozásra került az óvárost ill. a


központot összekötő gyalogút megépítésével kapcsolatos törekvés is, mégpedig a vár, a Templom tér, a művelődési ház és Lendva patak között. Tartalékok vannak továbbá a építészeti és egyéb akadályok eltávolításában (pl.: hirdetési felületek), valamint a meglévő gyalogosokat szolgáló infrastruktúra karbantartásában, hiszen a polgárok válaszaiból megállapítható, hogy egyes területeken ez már elhasználódott. A polgárok továbbá kiemelték, hogy nem mindenhol biztonságos átkelni az úttesten. Különösen veszélyesek a gyalogos átkelőhelyek az általános iskolák és a középiskola közelében, mert vagy hiányoznak vagy nem eléggé láthatók, vagy pedig nincsenek megfelelően kialakítva. A közlekedésbiztonsági statisztika azt mutatja, hogy a trend az utóbbi 15 évben erősen ingadozik, illetve hogy a mindenekelőtt súlyos közlekedési balesetek száma jelentősen megnövekedett, és ez már különösen gondbaejtő. A közlekedési balesetekben minden évben átlagosan 5 ember hal meg, ebből 1 gyalogos, ami megengedetlen. A veszélyes és túl gyors vezetés zavaró a megkérdezettek számára is. Lendva városán kívüli területeken rosszabbak a gyaloglási feltételek, gyakran hiányoznak a járdák is (pl.: Lendva-Göntérháza, Lendva-Pince, Lendava-Hotiza, stb. reláción). Egyúttal a polgárok tudatában vannak, hogy az emberek jelenlegi utazási szokásai egészségtelenek. A kérdőíves felmérés alapján a megkérdezettek csupán 7 %-a jár munkába illetve iskolába gyalog, ez az arány kimondottan alacsony. Nagyon hasonló arányt mutatott a kérdőíves felmérés is, amelyet az Európai Mobilitási Hét keretében végezték el a két általános iskola tanulói Lendva községben. Lendva községben egyébként az emberek utazási szokásait és a gyaloglási trendeket ez idáig nem vizsgálták. Az esélyek egyike, amely az embereket a gyaloglásra ösztönözte, a nagyobb számú oktatási és tudatformálási akciók voltak. A síksági relieffel kapcsolatos adottságokra, a relatíve rövid távolságokra és a lakosság urbánus térségben való koncentrációra való tekintettel, jelentős erőforrás áll rendelkezésre Lendva városon belül való gyaloglás ösztönzésére. A háztartások szerinti szlovén kérdőíves felmérés adatai alapján az egyes utak átlaghossza 25 perces, míg a gyalogutak rendszerint rövidebbek.

10.1.2. A gyaloglásra vonatkozó intézkedések A gyaloglásnak nagyok a lehetőségei a légszennyezéssel, a zaj és a közegészségi problémákkal szemben, valamint leghozzáférhetőbb mobilitási formát jelent a lakosság szociális helyzetére való tekintet nélkül.

A gyaloglás ösztönzésének egyik legalapvetőbb követelménye az infrastruktúra. Lendva község a gyaloglási arány növeléséhez mindenekelőtt a meglévő infrastruktúra felújításával és az új infrastruktúra építésével járul hozzá, azokon a helyeken, ahol hiányos, illetve ahol ez még nincs. A jelenlegi infrastruktúra jobbá tétele, valamint a fennálló infrastruktúra az idős emberek, a vakok és gyengénlátók, valamint a morgáskorlátozottak igényeihez igazítása értelmében a község elsősorban az alábbi feladatokat látja el: - Magassági illeszkedés (építészeti akadályok elhárítása), - Taktikai jelzések beépítése, - Hangjelzések és egyéb jelzések beépítése, - A város járófelületein a térkövezett felületek felújítása, - Járdafelújítások a Kranjec utcában, valamint Hosszú falu és Hotiza települések felé vezető út mentén, - A meglévő gyalog-átkelőhelyek átrendezése ott, ahol nagy a forgalom – Fő utca. Tomšič utca, Kranjec

utca, Vasút utca, valamint a Lendvai út és Ipari utca, - Növeli a gyalogosok által használt területek vonzerejét.


A gyalogoskapcsolatok számának és hosszának növelése érdekében a község elsősorban az alábbi feladatokat látja el: - Hiányzó járdák építése Lendva-Göntérháza útvonalon, - Új gyalogoskapcsolatok építése az egykori Lendva-Rédics vasúti nyomvonalon (emlékút), - Gyalogút építése Pince (Lendva-Zatak) irányában, - Gyalogutak hálózatának bővítése a község sík és dombos területének (szőlőhegy) összekapcsolása

érdekében, - Gyalogút hálózatok bővítése és pótépítése a vízfolyamok mentén, - Három gyaloghidak építése Lendva-Göntérháza útvonalon, továbbá a Bakonaki patakon, a Borošnjak

és a csapadékvíz csatornán, - a Murán felállítja a kompjáratot, - Lendvai vár-Templom tér-művelődési ház-Lendva reláción kiépíti a gyalogutat.

10.2. KERÉKPÁROZÁS

10.2.1. A kerékpározás kulcsfontosságú kihívásai és lehetőségei Lendva a kerékpározáshoz kiváló természeti feltételekkel rendelkezik a kedvező klíma, a rövid távok és a sík domborzat miatt. Minden urbánus térségről kerékpárral kevesebb mint 10 perc alatt el lehet jutni a város központjába Az említett tény ellenére a múltban a gépkocsiforgalom fejlődésével a kerékpáros forgalom jelentősége a csökkent. A kérdőíves felmérés adataiból látható, hogy a napi teendőkre és a munkahelyre vezető útra a lakosság csupán 9% használja a biciklit. Még alacsonyabb a megtett út aránya a további utak esetében, mint pl. az iskolába járás. Az általános iskolás tanulók ugyanis megállapítják, hogy az iskolába a gyereke mindössze 6%-a jár kerékpárral. A kerékpáros infrastruktúra Lendva városában már nagymértékben megépült, noha még mindig sok a lehetőség annak jobbá tételére. A kérdőíves felmérésben leggyengébb értékelést a közlekedési megoldások kapták, amelyek a kerékpáros kapcsolatok megjelölésére, a kerékpárosok biztonságára, a kerékpáros kapcsolatok mennyiségére és a kerékpár tárolók rendezettségére vonatkozott. Azonos problémákat emeltek ki a műhelyfoglalkozásokon és az interjúkban is. A polgárok az elsőbbséget igénylő intézkedések között hangsúlyozták, hogy nagyobb területre van szüksége a kerékpározóknak. Az összes intézkedés közül pont ez az intézkedés (a gyalogos által használt területek mellett) legtöbb támogatottságot kapta, hiszen a megkérdezettek majdnem fele úgy gondolja, hogy a jelen intézkedés megvalósítása szükséges, illetve sürgős. A polgárok bevonásának szakaszában a lakosság elsősorban figyelmeztetett a hiányzó kerékpáros kapcsolatokra, illetve az összekapcsoltságuk hiányára, az épített akadályokra, valamint az előírások figyelmen kívül hagyására (a kerékpárosok a rendezett területek ellenére a közutakon bicikliznek). A kerékpározás területén lévő kihívások között nem csak a hiányzó szakaszok megépítése szerepel, amely összefogná a kerékpáros hálózatot, hanem a kerékpáros területek vonzerejének növelése is. A meglévő kapcsolatok között ugyanis az út menti, sőt a közúti megoldások vannak fölényben, amelyeket nem elégséges mértékben egészítik ki a kerékpárutak a kerülő korridorokon keresztül. Ez enyhítene a rossz levegőminőségű városokban történő kerékpározással kapcsolatos fenntartásokon is. A városon kívüli kapcsolat úgyszólván nincs, illetve csak kevés, és így lehetetlenné teszik a biztonságos biciklizést Lendva és a külső területei, valamint egyéb községek között. Lendván keresztül ugyan tervezve van a Mura-Drava Bike távolsági kerékpáros kapcsolat. A kerékpárosok biztonsága az utóbbi években gyengült. Mint ahogy a grafikonokból is láthatjuk a közlekedési balesetekben résztvevő kerékpározók száma növekszik. Egyrészt ezt a rekreációs kerékpározás nagyobb közkedveltségének, valamint a közlekedésben részt vevő nagyobb számú


kerékpározóknak tulajdoníthatjuk, másrészt pedig a veszélyes gépkocsiforgalomnak és a nem megfelelő infrastruktúrának, amely lehetővé tehetné a biztonságos közlekedést és rekreációt minden korosztály számára. A biztonság és az összekapcsoltság nem egyetlen kritériuma a jó kerékpáros infrastruktúrának, hanem fontos a kényelem is. A kihívások egyike tehát olyan technikai kerékpáros összekapcsoltságot teremteni, hogy ne legyen veszélyes és kényelmetlen a megoldás mint pl. a túl keskeny utak, a túl magas szegélyek, az emelkedők és a leereszkedők, az utak hirtelen megszakítása, az urbánus berendezés és a közlekedési jelzőrendszer mit akadály, az útkereszteződésekbe irányítás, a területek nem megfelelő karbantartása, az egyirányú utak nem megfelelő áteresztőképessége a kétirányú kerékpározáshoz, stb. A tökéletesítési esélyek a bevált gyakorlatokból és az egyéb városok ismereteiből is felhasználhatók. A kerékpáros infrastruktúrának fontos szempontját jelentik azok a helyek is, ahol a kerékpározók a kerékpárjukat biztonságosan és kényelmesen leparkolhatják. Ilyden hely Lendván jóformán nincs is. Különösen a régebbi területi dokumentumok többsége nem tartalmaz igényeket a kerékpárok parkolását illetően, ezért rendszerint ezt az elemet elfelejtik, illetve megvalósításuk hiányos. Úgy mint a gyaloglásra érvényes, a kerékpáros közlekedést és a kerékpárosok szokásait sem követtik rendszeresen, annak ellenére, hogy ez megkönnyíthetné a tervezést, a kivitelezést ás az intézkedések értékelését. A kerékpározás ösztönzésének esélye ebben az esetben is a nagyobb számú képzési és tudatformálási akcióban rejlik.

10.2.2. Intézkedések a kerékpározás területén A kerékpározás a gépkocsi használat jó alternatívája rövidebb utazások esetén. Hozzáférhető széleskörű igénybevevő részére és gazdaságos a karbantartása. A kerékpározás kiváló lehetőség arra, hogy a túlzsúfolt programban találjunk lehetőséget a mozgásra. A kerékpárhasználat hozzájárul, hogy a levegő tiszta maradjon, a város pedig zöldebb. A biciklizéssel elkerüljük az utakon a torlódásokat, nem kell parkolóhelyet keresni, másrészt pedig segít a természet nyújtotta élmények intenzív és egészséges biztosításában. A kerékpár egyúttal 12-szer kevesebb helyet igényel mint a leparkolt gépkocsi.

A kerékpározási feltételek javítására Lendva községben az alábbi intézkedéseket tervezzük: - a kerékpározásra szánt már kopott térkövezett felületek felújítása, - járdák felújítása a Kranjec utcában, valamint a Hosszúfalu és Hotiza irányában vezető úton, - a hiányzó járdák építése Lendva város területén, valamint a Lendva-Göntérháza útvonalon Turnišče

kapcsolattal, Lendva-Pince, Lendva-Hotiza-Greda-Jule-Črenšovci, Lendva-Lendvahegy-Vinarium kilátó torony-kapcsolattal a határmenti kerékpáros kapcsolathoz,

- új kerékpáros utak építése, amely kapcsolódik a Mura erdői Zöld úthoz, - korlátozott kerékpárút kialakítása a vasfüggöny mentén magyar határon, - kerékpáros kapcsolat építése Hosszúfalu-Lármafa-Tenke, - kerékpáros kapcsolat építése a szomszédos Horvátországgal és egyúttal új kerékpárhíd építése (illetve

a meglévő felújítása), illetve kompjárat indítás a Murán Križevci településen, - Mura-Drava Bike regionális kerékpárút kialakítása, kapcsolattal Orlovšček-Mirišče-Hotiza útvonalra, - kerékpáros pihenőhelyek felállítása Lendva község belépő pontjain: Göntérháza, Pince, Hotiza,

Petesháza, Lendva, Zsitkóc (laktanya), - fedett kerékpártároló felállítása elektromos kerékpártöltővel a város kulcsfontosságú pontjain:

iskolák, óvodák, művelődési ház, Községháza, boltok, autóbusz megállók, vasútállomás, ipari övezet, közintézmények …,

- növeli a gyalogosoknak fenntartott területk vonzerejét. Lendva csatlakozni kíván a kerékpárkölcsönzés fejlett rendszerével rendelkező városokhoz, amely lehetővé teszi a gyors, olcsó és egészséges mobilitást és amely egyike a kerékpározás ösztönzés


eszközének. A jel cél érdekében a község előzetesen megvizsgálja a kerékpárkölcsönzés ilyen jellegű rendszerének jogosultságát és egyúttal a kölcsönzés legmegfelelőbb modelljét és koncepcióját. A kerékpárosok dimenziójának és szokásainak figyelemmel kísérését Lendva városában a felállított adatbázis alapján valósíthatjuk meg, amellyel mérjük a hatásokat.

10.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

10.3.1. A közösségi közlekedés kihívásai és esélyei Lendva község területén az autóbusz (és a vasúti) közösségi közlekedés gyengén fejlett. Csak távolsági járatok léteznek, amelyek eléggé jól működnek. A fejletlen közösségi közlekedés okát elsősorban a népességsűrűségben, a közlekedéspolitikában, valamint a polgárok életszínvonalában lehet keresni, akik egyre gyakrabban döntenek a kényelmes kaputól-kapuig szállítás mellett. A kérdőíves felmérésben a közösségi közlekedést a polgárok elégedettségének tekintetében a középre sorolták. Az autóbusz közlekedés a távolsági járatokra korlátozódik, mivel Lendvának jelenleg nincs klasszikus városi közösségi közlekedése. A kihívások egyike tehát a közösségi közlekedés biztosítása, amely legalább hozzávetőlegesen lesz versenyképes a személygépkocsi közlekedéssel. A közösségi közlekedés működésével kapcsolatos költségek ugyan magasak, azonban nagy, noha közvetett hasznot hoz – mind a teljes népesség hozzáférhetősége mind a szociális integráltság növekedése, a lakókörülmények minősége és ezzel együtt a gazdasági növekedés szempontjából is. A távolsági autóbusz közlekedés egyébként összeköti Lendva térségén belüli területeket, azonban csak a hosszabb járatok részeként, amelyek a város igényéhez vannak igazítva. Az alacsonyabb frekvencia miatt ez csökkenti a vonzerejét az emberek városon belüli utazásához. A felhasználói elsősorban a középiskolás diákok és az idősebb polgárok, azonban a közösségi közlekedés az utóbbiakhoz nem igazodik, ugyan ez a helyzet a hozzáférhetőség szempontjából is, hiszen ezt kevésbé vehetik igénybe a mozgáskorlátozott emberek. További probléma a közösségi közlekedés kialakítása szempontjából a kritikus tömeg elérése. Javítási esélyek találhatók az autóbusz megállóhelyek berendezettségében is (védőtető, menetrend, közlekedési jelzőrendszer, stb.). A kérdőíves felmérés szerint Lendva község mintegy az autóbuszmegálló kevesebb mint 10 járásra van a házától. A megközelíthetőség Lendva városán kívül okoz nagyobb gondot, mivel a távok és az idők hosszabbak, illetve nincs is autóbuszmegálló. A vasúti közlekedés területén a helyzet még lényegesen rosszabb, hiszen Lendvának nincs vasúti kapcsolata Szlovénia többi területével. A Mursko Središče (Muraszerdahely) irányában épült vasútvonal Lendván ér véget. A vasúti közlekedésfejlesztés érdekében sürgősen meg kellene építeni a vasútvonalat. A közösségi közlekedés használatának ösztönzése területén rejlő esélyek a közösségi közlekedésről szóló információszolgáltatás hozzáférésében, valamint a közösségi közlekedés használatának jelentőségéről (pl. applikációk, útvonal tervezők, stb.) szóló tudatformálásban is kereshetők.

10.3.2. Intézkedések a a közösségi közlekedés területén A közösségi közlekedés számos kedvező hatást nyújt. Befolyásolja a C02 kibocsátását és csökkenti a környezet és az egészség terhelését. A tömegközlekedéssel utazás alatt nem a torlódásokkal, hanem sokkal kellemesebb gondolatokkal foglalkozhatunk és szükségtelen stressz nélkül kezdhetjük a napot. A közösségi közlekedés az embereknek visszaadja az utcákat, csökkenti az új parkolóhelyek és az egyre szélesebb utak iránti igényeket, amelyek elveszik a helyet a játszóterektől, a parkoktól, a fáktól, a


járdáktól, a kerékpárutaktól, a társalgási terektől. A közösségi közlekedés megakadályozza a mobilitási diszkriminációt, árban pedig kedvezőbb a személygépkocsi használatánál, és biztonságosabb is.

Lendva község kényelmes, pontos, frekventált, biztonságos ill. hatékony közösségi közlekedést (elsősorban városi és távolságit is), kíván kialakítani, erre előzetesen tanulmányt készít, amely megvizsgálja a járatokat, a megállókat, a menetrendeket, a frekvenciát, a közösségi közlekedési rendszerek integrációs (autóbusz a vasúti közlekedési menetrend egyeztetés) lehetőségeit, továbbá a iskolai járatoknak a menetrendi rendszerve váló integrálásának, a „hívásra” típusú közlekedési rendszer, valamint a taxi szolgáltatás stb. közösségi közlekedésbe való bevonásának lehetőségét. A közösségi közlekedés kivitelezésének módját a Közösségi közlekedés kivitelezésének eljárásáról szóló rendeletben határozzák meg. A közösségi közlekedéssel kapcsolatos intézkedések között szerepel a gépjárműpark hozzáigazítása is, amely az alábbiakra terjed ki: a városi közlekedés szükségleteire új autóbuszok beszerzése, amelyek igazodnak a szenzorikus és a mozgásban korlátozott emberek szükségleteihez és a környezetvédelmi sztenderdekhez. Az autóbuszokra kerékpártartók elhelyezését javasolunk, ez ösztönözni fogja az embereket a kerékpár és az autóbusz kombinálására. A közösségi közlekedés használatának növeléséhez jelentősen hozzájárul a rendezett infrastruktúra, ezért az intézkedések között javasoljuk a közösségi közlekedés állomásainak és megállóhelyeinek tökéletesítését is. Ebbe az intézkedési csomagba tartozik pl. a megállóhelyek védőtetővel, ülőhelyekkel, menetrendekkel, jelzőrendszerrel való ellátása a szenzorikus és a mozgásban korlátozott emberek részére is, a nagyobb megállóhelyek mellett pedig kerékpárparkolót is tervezünk. A közösségi közlekedés vonzerejének növeléséhez hozzájárulhat a rendezett autóbusz állomás is, ezért az intézkedések egyike a központi autóbusz állomás térbeillesztése, amellyel Lendva még nem rendelkezik. A közösségi közlekedés különféle utazási módszerei közötti integrációval kapcsolatos fontos intézkedésének egyike pedig az egységes menetjegy rendszerének bevezetése.

10.4. A GÉPKOCSIFORGALOM OPTIMIZÁLÁSA

10.4.1. Kulcsfontosságú kihívások és esélyek a gépkocsiforgalom optimalizálása területén Annak ellenére, hogy Lendva községben a gépkocsi tulajdonjog Szlovénia átlagában helyezkedik el, az utóbbi két évtizedben erősen fellendült az gépkocsik használata. A megnövekedett motorizáció, a község területéről a napi ingázók nagyobb aránya, valamint a szuburbanizációs trendek következtében megnövekedett a gépkocsik használatának aránya is, ezzel pedig nagyobbak a gépkocsi kedvezőtlen hatásai a társadalomra. A munkába járásra a megkérdezettek 50 %-a gépkocsit használ, és az esetek 40 %-ban csak egy személy utazik az autóban. A gépkocsik nagyobb fokú használatával megjelentek a parkolási kihívások is, mindenekelőtt a lakókörnyezetekben, amelyek alacsonyabb számú gépkocsikra lettek tervezve. A gépkocsi tulajdonosai, ill. használói között konfliktusokra kerül sor, a gondok gyakran tapasztalhatók a gyalogosok és a kerékpárosok esetén is a szabálytalan parkolás miatt. A területek, amelyeket zöld és közterületeknek használhatnánk, megteltek gépkocsikkal. A parkolás a városban relatíve olcsó, azonban a szabálytalan parkolás miatti szankcionálás nem működik. Szlovéniában a háztartások mobilitásra fordított kiadásainak aránya mintegy 15 %, illetve hozzávetőleg egy harmaddal több mit az Európai Unió országainak háztartásai esetében, ami minket a 2. helyre állít.


Ez növeli a szociális egyenlőtlenséget, mivel azok a polgárok, akik nem engedhetik meg maguknak a gépkocsit, egyenlőtlen bánásmódban találják magukat a közlekedéstervezés esetén. Lendvára jellemző a megfelelő arány a munkahelyek és a foglalkoztatottak között. Az aktív lakosság több mint 55%-a a saját községe területén dolgozik, a többi viszont a közég határain kívül, és a község határain kívül dolgozók trendje növekszik. Ezzel növekszik a napi ingázók száma is, amely viszont a jelen pillanatban még nem jelent nagyobb problémát. A legfontosabb közlekedési kapcsolatok észak-dél irányban (Fő utca Hosszúfalu-Lendva reláción) és az A% autópályával, valamint a H7 gyorsforgalmi úttal összekötő utak (Hosszúfalu, Vasút utca) képezik az egyetlen tranzit útvonalat a két említett irányban. Elsősorban Lendván keresztül a Fő utcán vezető tranzitforgalommal van gond, különösen a nyári hónapokban, amikor a matricák miatt a külföldi turisták Horvátországból Magyarország felé és fordítva utaznak Szlovénia e részén keresztül és el akarják kerülni az autópályát és a gyorsforgalmi utakat. Ebben az időszakban a tranzit útvonalak többsége túlzsúfolt, emiatt az óránkénti terhelések meghaladják az óránkénti kapacitást és ez torlódásokat, fennakadásokat okoz. A tranzitforgalom tehermentesítéséhez hozzájárulhatna mindenekelőtt az autópálya e részére vonatkozó másfajta matrica rendszer, illetve megoldás a Hosszúfalu elágazástól Hosszúfaluig és a Hosszúfalu elágazástól Pincéig vezető utvonalra. Másik alternatívát pedig a kerülőút megépítése jelenthetné. A közlekedési kultúra és a fegyelmetlenség hozzájárul rossz közlekedésbiztonsághoz (amely viszont általában véve javul), elsősorban hátrányos helyzetű csoportok, mint a gyalogosok és a kerékpárosok és közöttük különösen a gyerekek és az idős emberek esetén. Közvetve pedig problematikus az egyre inkább ülő életvitel, egybekötve a gépkocsi használattal, amely hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi képhez. A kérdőívben kapott adatok azt mutatják, hogy a polgárokat a nagysebességű forgalom, a lakosság mintegy 30%-át pedig a levegőszennyezés zavarja. Az utakon kialakuló fennakadások nem jelentenek problémát, úgyszintén nem tapasztalható, hogy a lakosság parkolóhely hiányban szenvedne. Ez pedig arra utal, hogy a polgárok elégedetlenebbek a nagy gépkocsiforgalom hátrányos hatásaival mint magával az infrastruktúrával. A lakosság bevonásának szakaszában igényként vetődött fel a parkolási idő túllépésének, a túlzott sebességek és a parkolással kapcsolatos szabálytalanságoknak a szigorúbb ellenőrzése, hiszen a gépkocsivezetők gyakran parkolnak a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyeken, a járdákon, az intervenciós utakon stb.… Hasonló problémára figyelmeztettek a fotópályázaton részt vevő diákok is, mivel sok fotó kapcsolódott a szabálytalan parkolási problémához. Annak ellenére, hogy a közlekedéstervezés területén a múltban legnagyobb hangsúlyt a (személy) gépkocsiforgalomra helyeztük, ennek következményeképpen a parkolóhelyek, az áteresztőképesség és az új utak építésére összpontosítottunk, Lendva község az utóbbi években már lépéseket tett a fenntartható mobilitás irányában. Mindennek ellenére még mindig léteznek kihívások a gépkocsiforgalom optimalizálásának területén is, elsősorban a keresletkezelést illetően oly módon, hogy egyrészt javuljanak a fenntartható közlekedési módok alkalmazásának feltételei (különösen a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés), másrészt pedig értelemszerűen korlátozzuk a gépkocsiforgalmat.

10.4.2. Intézkedések a gépkocsiforgalom optimalizálásának területén A gépkocsiforgalommal kapcsolatos beruházások legalább hússzor drágábbak mint a kerékpáros infrastruktúrába, a személygépkocsi parkolókba történő beruházások pedig tizenötször magasabbak mint a kerékpártárolókba. Ugyanakkor a gépkocsiforgalom szennyezi a levegőt és zajjal terheli a környezetet, továbbá a gépkocsiforgalom csökkenti a közösségi közlekedés fejlődését, valamint a kerékpározási és a gyaloglási esélyeket.


A gépkocsiforgalom optimalizálása területén az intézkedések között javasoljuk a parkolás átfogó rendezését, amelynek során először ki kell alakítani a parkolási politikával kapcsolatos kiindulópontokat (árak, parkolási rend, stb. …). A parkolási helyzettel kapcsolatos tanulmány megállapításai alapján definiálásra kerül Lendva utcáin kialakítandó parkolók száma és célja, melyek során az óvárosban a gyalogövezetek bővítésével a parkolók fokozott csökkentését illetve felszámolását tervezzük. A parkolóhelyek száma csökkeni fog az elektromos kerékpártöltők érdekében szükséges klasszikus parkolóknak átrendezésével is. A közlekedésbiztonság javítása érdekében Lendva község intézkedéseket valósít meg a forgalom rendezésére vonatkozóan, különösen Lendva város központjában, mégpedig átalakításokkal és a közlekedési rend módosításával. Egyes utcákon már megvalósított jó példák és bevált gyakorlatok figyelembevételével a Vasút utca egy részén, a Lendva patak mentén, egyirányú forgalmat vezetünk be, átépítünk bizonyos kereszteződéseket a legfontosabb közlekedési útvonalakon azzal a céllal, hogy mérséklődjön a forgalom és hogy előnybe részesüljenek a közlekedésben azok a résztvevők is, akik nem gépkocsival közlekednek. A fentiek mellett a gépkocsiforgalom optimalizálása területén az alábbiakat végrehajtása következik: - a gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek megjelölése, - többcélú sebességmérő- és sebességet jelző táblák felállítása, - olyan közúti szelvények kialakítása, amelyek kevésbé lesznek vonzók a gépkocsik számára, - a Lendva-Lendavai gyógyfűrdő-Vinarium útvonalon a személygépkocsik szükségletére központi

parkoló kialakítása, - intézkedések a tranzit forgalom elterelése Lendva városából az autópályára és a gyorsforgalmi útra. Lendva város központjának forgalmi tehermentesítését Lendva központi részének átalakításával és a közlekedési rend módisításával lehet megvalósítani a tranzit áramlatok és a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyására vonatkozó bírságolási politika kombinációjában lehet megvalósítani. Fontos intézkedési csomagot jelent a környezetbarát közlekedés, amelynek keretében tervezik az elektromos kerékpártöltők hálózatának bővítését és a CNG töltőállomás telepítését a gépkocsik meghajtására. Az intézkedések jelen csomagjában szerepel a zöld városi logisztika is (az intézkedés kiterjed a szállítási célú villamos meghajtású járművek beszerzésére), amely a hagyományos logisztika továbbfejlesztését képezi, ahol egyúttal megvalósítják a környezetszennyezés legalacsonyabb fokát és a környezetbarát járművek beszerzését a közszolgáltatás ellátására mint pl. a városi közterület felügyelők, a községi igazgatóság, az iskolák és óvodák szolgálati járművei, valamint a támogatásokat a környezetbarát tömegközlekedési eszközökbe. Lendva község tervezi a taxi szolgáltatásról szóló rendelet elkészítését, elfogadását és kivitelezését, valamint a parkolási szabálysértések szigorított ellenőrzését.

10.5. FENNTARTHATÓ TERVEZÉS ÉS TUDATFORMÁLÁS

10.5.1. Alapvető kihívások és esélyek a fenntartható tervezés és tudatformálás területén A városi közlekedés üzemeltetése Szlovéniában többségében a helyi, illetve a községi szint feladata, az állam azonban nem biztosít forrásokat sem egyebeket a minőségi közlekedés tervezéséhez. Mivel nincs regionális szint, mindenekelőtt a városok, beleértve Lendvát is, állnak szemben a kihívásokkal a közlekedési gondok megoldásával kapcsolatban, amelyek oka a funkcionális külső területeiben rejlik. Lendva ugyanis gravitációs központként működik oktatási és a foglalkoztatási központtal; a polgárok viszont, akik a gépkocsiforgalomra vannak utalva, tapasztalják ennek negatív hatásait.


Doslej so razvojni in prostorski akti nadomeščali prometne strategije, pri čemer so ti pogosto obravnavali samo prometno infrastrukturo, ne pa prometnega sistema in njegovega upravljanja kot celote, kar je glavni namen celostne prometne strategije. Pomemben korak na poti celostno urejenega prometa bo zagotovo predstavlja celotna prometa strategija. Glede na izkušnje iz tujine, ter izkušenj uvajanja trajnostnega načrtovanja v nekaterih slovenskih mestih, so rezerve zlasti na področju integracije s prostorsko politiko, tako na strateški kot na izvedbeni ravni. Prostorski razvoj mesta še vedno sledi prostorskemu planu iz leta 1987, ki je bil izdelan v drugačnih družbenih okoliščinah. Eden izmed izzivov na področju učinkovitega trajnostnega načrtovanja je tudi vključevanje javnosti, ki je večinoma vezano le na zakonsko določene javne razgrnitve, dejstvo pa je, da projekti zares živijo le, če so vanje vključene potrebe uporabnikov. Namreč, če je javnost vključena šele ob predstavitvi že izdelanih projektov, ji ne damo priložnosti za oblikovanje različnih alternativ v bolj zgodnjih fazah, hkrati pa se s tovrstnim poznim vključevanjem projekti lahko zamaknejo, podražijo ali celo ne izvedejo. Kihívást jelent a mobilitás üzemeltetésének koncepciója is a területi politikán keresztül. A területi szektor hatékonyságának javítására vonatkozó lehetőségek a fenntartható közlekedés megvalósítása területén összefügghetnek: az új fejlesztési projektek közlekedési rendszerre vonatkozó hatásának értékelésével, a projektek és az intézkedések hatásának értékelésével, a maximális parkolási sztenderdekkel, amelyek összefüggnek a közösségi közlekedés hozzáférhetőségének szintjével, stb. Az egészségi érvek bevonása a területi és közlekedési döntések meghozási eljárásaiba még nagy fejlesztési lehetőséggel rendelkezik. Másrészt pedig tartalékok vannak a közlekedési és a mobilitási területén lévő helyzet figyelemmel kísérésében is, tehát hogy mérik, ill. vizsgálják a végrehajtott intézkedések és tervek hatásait. Csak így lesz megállapítható, hogy az intézkedések valóban eredményesek voltak-e, illetve elértük-e a célokat, illetve javult-e az élet minősége, stb. A helyzet figyelemmel kísérése a mobilitás területén részben a Fenntartható urbánus stratégia és a község környezetvédelmi dokumentumain keresztül lett kialakítva, nincs azonban vizsgálat, mérés a lakosság utazási szokásaival, a beruházások hatásaival, valamint a közlekedési rendszer intézkedéseivel kapcsolatban. Nem csak Lendva községben, hanem szélesebb területen is, a közlekedés nagyobb generátorai parkolási gondokkal szembesülnek. Ennek során többségében csak a saját helyszínük, azaz otthonuk, munkahelyük személygépkocsival történő elérhetőségének javítását és a parkolási kapacitás bővítését tartják szem előtt. A hozzáállás módosításával és a mobilitás üzemeltetésének bevezetésével ezek a területek jobb hozzáférhetőséget kaphatnának egyéb közlekedési megoldásokkal is, elsősorban a közösségi közlekedéssel és a kerékpározással. Az infrastrukturális intézkedésekről való gondolkodás mellett az ún. „lágy intézkedések”, mint az oktatási, promóciós, tudatformálási és ösztönzési intézkedések is, segíthetnék a foglalkoztatottak és a látogatók utazási szokásainak megváltoztatását. Az emberek utazási szokásai megváltoztatásának egyik lehetősége az egészség érvének alkalmazása is a tudatformálási akciók keretében.


10.5.2. Intézkedések a fenntartható tervezés és tudatformálás területén Lendva község a polgárok utazási szokásainak megváltoztatásához és a tervezett prioritások módosításához promóciós, képzési és tudatformálási akciókkal járul hozza, amelyek témája: a gyaloglás, a kerékpározás, a közösségi közlekedés igénybevételének, valamint a gépkocsi felelősségteljes használatának ösztönzése. A lakosság utazási szokásainak megváltoztatásához közös utazás ösztönzésével, egy-egy pontig vezető gyalogutak és a kerékpárutak tervével, időbeli irányjelzőkkel, a közintézmények stb. biztonságos és gyors megközelítésére vonatkozó tervekkel kíván hozzájárulni. E célból a község évente 4-5 akciót tervez a gyerekek és az ifjúság, valamint 2-3 akciót a többi polgár részére. A területrendezési dokumentumok készítése során Lendva község követi az átfogó okos tervezés, illetve a fenntartható fejlődés elvét, amelyet már a Fenntartható urbánus stratégia előkészítése keretében vállalta. Az Átfogó közlekedési stratégia értékelése és felújítása csomagban tervezve van ennek felülvizsgálata két év elteltével, valamint a felújítás esetén öt év után. Mint a fenti fejezetekben is ismertettük, Lendva község követi az Átfogó közlekedési stratégia előkészítésének hatásait az utazási szokások és közlekedési áramlatok időszakos vizsgálatain keresztül, tekintettel a kiválasztott módszerekre, valamint az adatbázis tökéletesítésébe.

11. AKCIÓTERV A kitűzött intézkedések megvalósítására, 5. évi időszakra (2022-ig), akcióterv készült, amely csomagtervek szerint az alábbi témákat öleli fel: intézkedések, a megvalósításhoz szükséges költségek, a lehetséges finanszírozás forrásai, felelősségek és ütemtervek, illetve az intézkedések megvalósításának határideje. A stratégia készítés keretében minden intézkedés esetében felmértük azok hozzájárulását a célok megvalósításához, valamint a kockázatokat és a válságtervet. Az akciótervbe2 területenként (a gyaloglást, a kerékpározást, a közösségi közlekedést, a gépkocsiforgalom optimalizálását, a fenntartható tervezést és a tudatformálást) bevontuk az előző fejezetben rögzített intézkedéseket.

2 Az akcióterv tervezete a jelen dokumentum mellékletét képezi.


12. FORRÁSOK ÉS IRODALOM Lendva község Átfogó közlekedési stratégiájának késuzítésében az alábbi forrásokat és irodalmat használtuk fel: Operativni program za izvajanje evropske kohezijske politike v obdobju 2014 – 2020, december 2014, Strategija razvoja prometa v Republiki Sloveniji, julij 2015, Gradivo s seminarja za izdelovalce celostnih prometnih strategij (Ministrstvo za infrastrukturo in Slovenska platforma za trajnostno mobilnost, oktober 2014), http://urban-transport-roadmaps.eu/ Regionalnega razvojnega programa Pomurske regije 2014-2020 Osnutek občinskega prostorskega načrta občine Lendava (ZEU Murska Sobota, 2016) SURS, Si-Stat podatkovni portal: http://pxweb.stat.si/pxweb/dialog/statfile2.asp, Hanson, S. (1995). The Geography of Urban Transportation. New York: Guilford Press, Košir, U., 2009. Analiza dostopnosti prebivalcev do javnih dejavnosti z avtobusnim potniškim prometom. Diplomska naloga. Ljubljana, Univerza v Ljubljani, FGG, 72. str. Slovenska kolesarska mreža. Dostopno na spletnem naslovu: http://kolesarji.org/vsebine/kolesarska-infrastruktura Trajnostna mobilnost v praksi-zbornik dobrih praks (Inštitut za politike prostora, oktober 2016), Priročnik za vključujoče načrtovanje in promocijo kolesarstva. Mobile2020. Dostopno na spletnem naslovu: http://www.mobile2020.eu/fileadmin/files_si/downloads/Mobile_prirocnik_small_01.pdf, Navodila za projektiranje kolesarskih površin. Dostopno na spletnem naslovu: http://www.di.gov.si/fileadmin/di.gov.si/pageuploads/Stran_navodila_in_vzorci/kolesarji_prelom_web_06-2012.pdf, Publikacija Okolje, promet in zdravje. Dostopno na spletnem naslovu: http://www.trajnostnamobilnost.si/Portals/0/publikacije/ETM_publikacija_2016.pdf, Publikacija Mobiliziraj se-javni prevoz za vse. Dostopno na spletnem naslovu: http://focus.si/files/Publikacije/mobiliziraj_se_JPP__.brosura_tisk.pdf Predlog za revitalizacijo javnega potniškega prometa v Sloveniji. Dostopno na naslovu: http://www.focus.si/files/revitalizacija_javni%20prevoz_Vlacic_05032009_final.pdf AJPES, Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve. Dostopno na spletnem naslovu: http://www.ajpes.si/ Prometna študija širšega območja mesta Lendava (št. proj. 977-PROM, Lineal 2010) Idejni projekt ureditev cest parkirišč in pripadajočih objektov v starem mestnem jedru Lendave (št. proj: 795-C, Lineal, 2008) Kolesarske steze v Občini Lendava (Občina Lendava, 2013) Prometna študija ureditev in režimov za potrebe dostopnosti do razglednega stolpa v Lendavskih Goricah (št. proj.: 1292-PROM, ieneal 2015) Zasnova ureditve turistične povezovalne poti SLO-HU, Dolga vas-Tenke-Ledvadedes-Goszola in poti ob meji (Občina Lendava, 2015)

http://urban-transport-roadmaps.eu/

http://pxweb.stat.si/pxweb/dialog/statfile2.asp

http://www.mobile2020.eu/fileadmin/files_si/downloads/Mobile_prirocnik_small_01.pdf

http://www.di.gov.si/fileadmin/di.gov.si/pageuploads/Stran_navodila_in_vzorci/kolesarji_prelom_web_06-2012.pdf

http://www.di.gov.si/fileadmin/di.gov.si/pageuploads/Stran_navodila_in_vzorci/kolesarji_prelom_web_06-2012.pdf

http://www.trajnostnamobilnost.si/Portals/0/publikacije/ETM_publikacija_2016.pdf

http://focus.si/files/Publikacije/mobiliziraj_se_JPP__.brosura_tisk.pdf

http://www.focus.si/files/revitalizacija_javni%20prevoz_Vlacic_05032009_final.pdf

http://www.ajpes.si/

Documents

Celostna prometna strategija Občine Lendava Občina ... fileLENDVA KÖZSÉG ÁTFOGÓ KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIÁJA 2 Megrendelő: Lendva Község, Fő utca 20, 9220 Lendva Községi