Czine Mihály tavalyi szüle-t ésnap i köszön tő jében va-lami i lyesfé lé t írt ró lam:

ha l lga t , amikor mindenki beszél és szót kér , a m i k o r mindenk i ha l lga t . E mos tan i márc ius i ta-vaszon va lahogy így é r ez t em én is: minek s z a p o r í t a n á m é p p most a szót, amikor h iva to t t é s h íva t lan amúgy is beszél . £ s n e m is t a r t o t t a m i ldomosnak a közbeszólás t , amikor o lyanok vá l to t t ak nagy hango t és ágá l -nak a f ó r u m o n , ak ik — hibá i -ka t l ázasan , de d i c sé re t e s ak t i -vi tással jóvá tenni a k a r ó n — az egész á l d a t l a n t e g n a p folya-mán a m a g y a r é r d e k e k és kí-vánságok fékezői , mel lébeszé-lői, szabotá ló! vol tak .

A ha l l ga t á s kénye lmes á l lás -pont , de megvol t rá a jogcí-mem: sose ha l lga t t am, és a 22 év a la t t l ényegében m á r el-m o n d t a m , k imond tam minden t . Ma már csak i sméte ln i t u d n á m magam. Amikor az első lá toga-tók szó lás ra a k a r t a k bírni , még mereven r a g a s z k o d t a m e lha t á -rozásomhoz : a f igyelő ha l lga -táshoz, de a lá togatók közel ről és távolról egyre g y a k r a b b a n a d t á k egymásnak a ki l incset és a nap i pos tában egyre több noszoga tó levél lapul t néva lá -í rássa l és névte lenül , i smerő-sök és i smere t l enek s ü r g e t t e k : szólj , beszél j !

Az egyik l akon ikusan ennyi t Ír: „Nagyon hiányzik b. hoz-zászólása az Oj Szóban!" A má-sik — névte lenü l — a m a g y a r t ö r t éne l em fo lyamán oly gyak-r a n idézett ve r s sor t küld i min-den mejegyzés né lkü l : „Száraz ágon, ha l lga tó a j akka l , medd ig ü l tök csügged t m a d a r a k ? " A ha rmad ik rám pirít és azzal ol-vassa r ám a lexikon r ám vonat -kozó monda tá t — „a csehszlo-vákia i m a g y a r s á g l egnagyobb t ek in té lye" —, hogy az ilyen megá l l ap í t á sok : c ímadományo-zások, és ezzel e l h á r í t h a t a t l a n kö te leze t t sége t ls rónak az il-l e tő re : fe le lnem kell a szlová-kiai magya r ságé r t , fe le ln i kell a szlovákiai m a g y a r s á g nevé-ben. Tudom: a fe le lősség szó és fogalom lényege és sze repe : f e l e l e tkészség és fe le le tképes -ség. Mit t ehe tnék mást : szót ké rek .

F á b r y Z o l t á n :

m

A magyar kisebbség # i nyomorusaga es nagysaga

Kiindu lópontkén t épp kapó ra jött a SMENA hozzám in téze t t a n k é t ké rdése : „Éle tében, á l l a -m u n k b a n megél t sok jót és r o s s z a t . . . Kíváncsiak vagyunk , hogy azokban az időkben, me-lyek az ö n r é szé re kedvezőt le-nek voltak, miér t nem hagy ta ei r e p u b l i k á n k a t és miér t nem nyi la tkozot t e l l ene más á l l am-b a n ? "

A kérdésből k iérezni egy naiv csodá lkozás t , t a l án csodá la to t ls, ahogy a ké rdező itt va lami nek i é r t e l m e t l e n r e , i smere t l en-r e ke re s és vá r fe le le te t .

A m i é r t r e egyszerű a f e l e l e t : az ember az o t thont , a szülő-fö lde t még a l egnagyobb baj-b a n sem h a g y j a el. Századok óta itt é l t ünk és é lünk . Ele ink-né l a szülőföld a l egnagyobb t e rmésze t e s ségge l vált az ot t -hon te l j ességévé : kezdet és vég, bölcső és koporsó az é le t és ha l á l fo lyamatos r ea l i t á sá t je-l en t e t t ék . Mi i t t ezen a fö ldön ősi és ember i jogon o t t hon va-g y u n k : szökevények, gyávák mi n e m lehe tünk . Az o t thon a ha -zánk, melyből kiűzni , k i h a j t a n i m inke t csak e rőszakka l , em-b e r t e l e n pa rancsokka l , b a r b á r m a c h i n á c i ó k k a l lehet . Aki e r r e képes , ö n m a g á t kisebbít i : em-be r sége t gyalázva az a n t i h u m á -n u m t á b o r á h o z zárkózik fel . És az a n t i h u m á n u m még m a is é r - ' vényes tö r t éne lmi érv és való-ság . Még m a ? Éppen ma! Nézz k ö r ü l a v i lágban!

Az ember o t t h o n á t önkén t , megcsömörödve , szeszélyből , vagy m e n e k ü l ő n el n e m hagy-ja . Gyenge érvl Súlyát vesz te t t érv , m e r t a hangsú ly az ot t -h o n r a esik, e r r e a deva lvá l t s zó ra , a foga lomra , melyet há-b o r ú k fo lyama tosan és szünte-l enü l gya láznak , melyet bombá-zások, napa lmok , depor tác iók , e rő szakos te lep í tések , vándo-ro l t a t á sok és üze tések n a p -j a inkban oly e r e d m é n y e s e n és oly jóvá tehe te t l enü l k i lúgoztak . Ot thon: te l egszen tebb érv, te l egk i semmize t t ebb érvl Te e lá r -vul tan , e l á r u l t a n d ide rgő leg-

IV. 27. b i zony ta l anabb szól A béke, b iz tonság szava és t énye —

5 ot thon i — mit k e z d j ü n k ve-led?!

Korunk e g é s z t r a g é d i á j á t

jobbára szoka t l an , a t e l j esen há l á t l an do-log egy köz lés re szán t Í rás t megjegyzésse l , é sz revé t e l ekke l ú t r a bocsá tan i . Ha most mégis ezt tesszük, ennek nem más a ma-gyaráza ta , minthogy a vé l eménykü lönbség miat t nem s z e r e t n é n k a közölhe tőség elé akadá ly t görd í ten i , u g y a n a k k o r azonban szükségé t é rezzük a n n a k is, hogy némely vona tkozásban hango t a d j u n k észrevéte-le inknek, még ha ezek kü lönvé l eménynek t ű n n é n e k is.

Fábry Zoltán í r ása nemcsak nagylé legze-tű, h a n e m érve lésében , köve tkez te tése iben r endk ívü l ha tásos , he lyenkén t sz in te poeti-k u s a n lenyűgöző. A magya r k isebbség hely-zeté t szé lesebb t áv la tokban szemléli , s a megél t múlt a d j a s z á m á r a e l sősorban a ki-indu lás i a lapot . Ez — tö r t éne lmi ténysze-rűségé t t ek in tve — nem is volna e lmarasz-ta lha tó , hisz a múl ta t , e nemzet i ség keser -vét és f á j d a l m á t nem lehet (s ezt senk i nem is a k a r h a t j a ) meg nem tö r t én t t é tenni . Annái is inkább, mivel ezek a megpróbá l -t a tások a demokrác i a és szocia l is ta humá-num e lkö te l eze t t j évé ava t t ák a csehszlová-kiai magyar k isebbséget . Jobban ta lán senk i sem tndja , szomjazza jobban az igazságot mint mi: „ h u m á n u m nélkül n incs demokrá -cia, demokrác i a nélkül n incs k isebbségi igazság" . Arról az igazságról van szó, mely kisebbségi jog f o r m á j á b a n az igazi demok-rác ia p róbá ja .

A Fábry Zol tánnal való vé leményazonns-ság eddig a pont ig tel jes . Amiben e l té r a vé leményünk , az e l sősorban az í r á s e rősen bo rú l á tó hangvé te le , tú lzo t tan é rze lmi rezo-nanc ia „sohasem lesz m á s k é p p " suga l l a t a . Márped ig ez a tö r téne lmi tények f igye lmen kívül hagyásá t is je lent i . Bár m e g é r t j ü k Fábry Zoltán aggoda lmai t , s a szlovák sa j tó -megnyi la tkozásokból Ítélve t ú l s ágosan szár-nyaló r e m é n y e i n k nem l ehe tnének , a hely-zet ma azonban mégsem azonos az 1918-as vagy 1945-ös s t a r the lyze t t e l . Az i t teni ma-g y a r s á g jövőjét nem a ba l l adás t r ag ikus Kőműves Kelemennék sorsa méri , h a n e m „a nemzet i önál ló lé t" k i t e l j esü lésé t je lentő

e lképze lések . Csehszlovákia Kommunis ta P á r t j á n a k Akc ióp rog ramja és a ko rmány p r o g r a m n y i l a t k o z a t a ezt a tényt egyér te l -műen leszögezi — a cikk í r á s a k a r ez még nem l ehe te t t i smer t Fábry Zoltán előt t — s n e k ü n k n incs okunk , s nem is a k a r u n k ezekben a s zavakban ké te lkedn i .

E l lenkezőleg! Minden okunk és jogunk megvan a r r a , hogy az embe r ségp róbá t ki-á l l t csehsz lovákia i m a g y a r s á g minden erő-vel r a g a s z k o d j é k ahhoz, hogy ezek az el-képze lések é le t te l t e l í tőd jenek . 1948 tél, a szocia l izmus ép í t é sének kezdeté tő l sok min-den megvál tozot t már a hazai nemzet isé-gek é le tében . A pár t l eg sa j á t abb é rdeke , hogy a többi nemzet i ség mellet t a legna-gyobb lé lekszámú nemzet i ség , a csehszlo-vákiai m a g y a r s á g he lyze te is az egyenjogú-ság a l ap j án o ldód jék meg. Hangsúlyozni s ze re tnénk , hogy a Hargašukka l , Gáfr ikok-ka l szemben a párt p r o g r a m j a s a szlovák közvé lemény józanul gondolkodó, a szlovák n é p sorsa a l ap j án í té ln i tudó része fel te-he tően kel lő biztosí ték a r r a , hogy a nem-zet iségek, köz te a 600 ez res magyarság ne lehessen többé semmifé l e önkény játék-szere .

A d e m o k r a t i z m u s azonban éppúgy, mini a nemze t i ségek joga m a n n a k é n t , a j á n d é k -kén t a jövőben sem hul l ik az ö lünkbe . „A nagyság, inint a k isebbség meg ta r tó j a és több le t ének zá loga" csak a k k o r lesz te l jes , ha az ember sége lkö te l eze t t s ég tuda tos í t á sa mel le t t a r ró l sem mondunk le, ami t igaz e m b e r s é g ü n k k i t e l j e sedése é r d e k é b e n igény-kén t tűz tünk ki: „önál lóan és önigazgatás-s a l " dön ten i so r sunkró l , a bennünke t ér in-tő ügyekben.

Ez „ tegnap , ma és m i n d ö r ö k k é " élő, ha tú és t e remtő igény a csehsz lovákia i magyar-ság számára , s r ea l i zá lása ta lán s o h a s e m volt még oly közel, mint n a p j a i n k b a n . Ezér t r a j t u n k is múlik, miként a laku l a jövő, s hogy Ítél majd ró lunk a tö r téne lem, mely e l sősorban a t e t t eke t veszi számba!

FÔNOD ZOLTÁN

1968.

sű r í t he t t em e monda tba , és ezen belül a sz lovákiai magyar -ság n y o m o r ú s á g á t : a lényegé-ben még ma ís f e lo lda t l an nemze t i ség i jogfosz to t t ságot ; a negyvenö tös va lóság — a diszk-r iminác ió — még mindig kísér-tő k i sugárzásá t , l ehe tőségé t , Is-mét lés i kényszeré t . A t egnap i győztesek ma ú j győze lem ré-szese i . . .

És mi? A t egnap i szörnyem-léken r á g ó d u n k és t anu l ságá t p r ó b á l j u k összegezni . Dobos László ú j r egényének címe nem véle t lenül lett „Fö ldönfu-tók" . Fö ldönfu tó lett Szlová-k iában a magyar ! Nem pelyvát ho rdo t t a k k o r a szél, de a föld-jükből e lűzöt tek , a t a la jukból , a l ap jukbó l k i t épe t tek m a g y a r keservé t , f u t t a t á s á t . Fö ldönfu-tóvá, o t t h o n t a l a n n á ke l le t t ten-ni őket , és ha m á s k é p p már nem ment , a k k o r asszimil lá lni , sz iovákos í tan i . Poverenlk-nyl-l a tkoza t ezt ugyanúgy hangsú-lyozta, mint a helyi k i sk i rá lyok te t te i . A resz lovakizác ió — ez a fából v a s k a r i k a — szemér-met l en ny í l t ságga l va l lo t t a r -ról, hogy miről van szó. Ott-h o n t a l a n n á tenni ember t nem-csak úgy lehet , hogy e lűzzük fö ld jé rő l , de úgy ls, hogy ki-űzzük, k i fü s tö l j ük nyelvéből , s ze rves közösségéből . Árulóvá, h ű t l e n n é kell tenni , hogy le-k ö p h e s s e ö n m a g á t : h i te t vál-tott , nyelvet vál tot t . A nyomo-r ú s á g nyomoru l t t á te t te l A resz lovakizác ió a megfé leml í -tés l égkö rében k ic s ika r t ön-m e g t a g a d á s . Akik azonban ilyen e r e d m é n y e k n e k ö r ü l n e k , azok szemete t g y ű j t e n e k ma-

guk köré . Az á ru lóka t é p p megbízóik vetik meg idővel a l eg jobban , mer i ak ik kényte le -nek odadobn i m a g y a r s á g u k a t , gye rmeke ike t , mú l tban gyöke-rező jövőjüket , azok sose lesz-nek, sose l ehe tnek többé tel-jes é r t ékű emberek . De ha lé-tüke t , o t t h o n u k a t meg a k a r t á k menten i , m á s k é p p nem tehet-tek! Es m e r t ezt százezrek te t -t ék gépsze rűen , au toma t ikusan , l ényegében senk i sem te t te . A fé le lem, a t e r r o r sose lehe t m a r a d a n d ó érv és e r edmény! „Az, hogy n e m vol tak b á t o r emberek , az lehet . Okot ls ta-l á lha t rá, aki a k a r . Egy azon-b a n biztos: úgy még nép meg-fé leml í tve nem volt, ahogy a miénk" , Ítél ma a Szabad Föld-műves-ben Gál Sándor . És a f é l eml i t é s és fé le lem l égköre máig sem oszlot t el.

Csécsnek, a százszáza lékos m a g y a r f a l u n a k csak szlovák i sko lá ja van, mer t a f a lu an-nak ide jén resz lovakizá l t . És ez k inek a s zégyene? Világos, c sak azoké, ak ik ezt a z ön-szemenköpő keserves á ldoza to t e l f ogad t ák és a k c e p t á l t á k . Csécsnek máig s incs m a g y a r i sko lá ja , inert a zsa ro ló reszlo-vakizác ió szégyen te l j e s k í sér te -t e és k í sér tése , érv, indok é s r ea l i t á s lehe t ma isi Hogy h a g y h a t n á m el e nyomorúság l á t t án posz tomat , o t thonomat , n é p e m e t ? ! Kívülről szólva, el-vész vál tozás t , vá l toz ta tás t s ü r -ge tő szavam h i te le és é r t e lme . „A vádlot t megszó la l " 1946-ban itt í ródo t t meg, és itt lett 1947 J a n u á r j á b a n pos tá ra adva le-vé lként , mer t m a g y a r í ró ez

időben nem pub l iká lha to t t -— hogy ape l l á j a , vé tó ja e l é r j e az összes cseh és sz lovák poli-t ikusoka t és é r t e lmiség i ténye-zőket — v i s szhang ta l anu l , mer t vá lasz nem Jött senki tő l ! És azóta hány í r á som a lc ímé-ben o lvasha tó a felelet , a vissz-h a n g né lkü l m a r a d t noszoga tó vétó és r emény : „A cseh és sz lovák é r te lmiség c ímére" .

Az emigrác ió az u to lsó szal-maszá l : amikor minden kőtél s zakad és a mez te len é le te t kell megmenten i . De emigrá-c iónak csak akkor van ér te l -me, ha az tömegexódus , és így dön tően demons t r á l . Az ant i -fas isz ta n é m e t emigrác ió tör-t éne lmi so r s fo rd í tó te t t volt é s m a r a d t . Mňačko ' emigrác ió ja kissé s zenzác ió t e rhes és ez gyengí t i é r t e lmé t és k i h a t á s á t . Az í rókongres szus c seh í ró inak i t thoni szava — e l l ená l l á sa és f e lh ívása a kel lő p i l l ana tban és he lyen — viszont egész te t t vol t : i t t á l lok, m á s k é p p n e m t e h e t e k . . . é s csak itt é s így l ehe te t t a ma i f o r r a d a l m i meg-mozdu lás Indí tó és gyú j tó szik-r á j a .

S ö t v e n év előtt a l aku l t itt egy

ú j haza : Csehszlovákia , ö t v e n éve — jóban, rosszban — mi ls lakói vagyunk, részei , része-sei. A kü lönbség mindössze annyi , hogy sose vol tunk, sose l e h e t t ü n k te l j es jögú , egyenlő jo-

gú á l l ampolgá rok , c supán „ki-sebbség" e szó és fogalom min-d e n nehezéve l , n y o m o r ú s á g á v a i é s h á t r á n y á v a l . És még vala-mivel : e rkö lcs i sú lyával , elkö-te leze t t ségéve l . És e k isebbség-b e n többek l e t tünk ö n m a g u n k -ná l . És ez volt, ez let t a dön tő . Helyt ke l le t t á l l nunk — immár ke t tőzöt t e rő fesz í t é s se l — m i n d e n ü t t é s m i n d e n k é p p e n . Nem vol tak é s ma s incsenek e lőnye ink : az egyenlő s t a r t o l á s e lvében és t ényében ml sosem osz toz tunk . Sosem á l l t unk a n a p o s oldalon, á l l a p í t o t t a m meg m á r h a r m i n c n y o l c e lőt t , d e tavaly — egy, még ma sem pub l i ká lha tó t a n u l m á n y o m b a n — m á r a he lyze t tö r téne lmi , e r -kölcs i összegezésé t a d h a t t a m :

„ . . . Ez a nem éppen irigy-l é s r e mél tó he lyze t végered-ményben egy fél évszázadon á t még i s m e n t ő és m e g t a r t ó té-nyezőnek b izonyul t : n e m ké-n y e l m e s k e d h e t t ü n k el soha , és ez g á t a t ve te t t a nagyobb a r á -nyú o p p o r t u n i z á l ó d á s n a k . A ge-r inc , a m a g a t a r t á s egysze r r e erkölcs i - és l é t é r t e lme t kapo t t . A cél csak így l ehe te t t a nap-fény, a k i törés , hogy látva lás-s anak . Mint az e l t eme te t t bá-nyászok, kik nem a d j á k fel a r e m é n y i és kopognak , hogy ha-t á r o n innen és h a t á r o n túl ma-gyarok és nem magya rok visz-szakopog janak , m e r t c sak ez a v isszhang je lent i az é le te t , a tuda to t : vagyunk! és hogy Itt vagyunk és együt t vagyunk. A nehez í te t t élet , mint ember ség -próba lett végül is m e g t a r t ó és igazoló e rőnk , f é l százados tör-t éne lmi fo lyama tos ságunk . Ne-ve is ke rekede t t , e lkö te lező hi-te l szava: „vox h u m a n a " .

Az ado t t s ágok log iká ja ezt a k isebbségi m a g y a r s á g o t az em-be r t e l enség s í k j á r a és akt iv i tá -sába is l ökhe t t e volna: a sovi-n izmus a n a r c h i á j á b a — a fas iz-musba . Minden oka m e g le t t volna rá! Krof ta be lügyminisz-t e r még 1936-ban ís k i rekesz-te t te a k i sebbsége t a z á l l a m egészéből : „A köz t á r s a ság a cseh és szlovák l akosság műve. E l sősorban az a f e l ada t a , hogy nekik a d j o n l ehe tősége t a te l -jes nemzet i é l e t r e . Ez kü lön Jo-goka t biztosí t s z á m u n k r a az á l -l ammal szemben és az á l l am-ban, me lyek re n e m t a r t h a t n a k igényt a t e r ü l e t é n élő m á s nemze t i ségek t ag ja i " .

Néhány évvel később a kas-sa l p r o g r a m még nyoma téko -s a b b a n dekre t i zá l t . Ennek kö-ve tkezménye let t a z t án az 1945 —47-es jog ta lanság , amikor Ju-r a j Zvara sze r in t „nemcsak a nyelvi , h a n e m minden jogot m e g t a g a d t a k a magya r ság tó l " . Attól a magyar ság tó l , me ly rő l a h iva ta los csehsz lovák s a j t ó -t á j é k o z t a t á s 1962-ben megá l la -p í to t ta : „Karmas ín tervei kö-zött sze repe l t a sz lovákia i ma-g y a r l akosság d e p o r t á l á s a ís, m e r t a m a g y a r o k nagy r é s z e s zemben ál l t a Szlovákia jövő-jét i l lető fas i sz ta e lképze lések-kel Ezek he lyébe Karmas i -l ,ék százezer német csa lád be-te lep í tésé t te rvez ték , hogy ez-á l t a l »magasabbrendű« n é p fog* la l ja el a k iü r í t e t t he lyeke t " . (Oj Szó, Népszabadság , 1962. VI. 7.J.

Ami a német f a s i zmusnak nem s ikerül t , azt 1945 u t án — a depo r t ác iókka l é s á t t e lep í té -sekke l — mások , cseh és szlo-vák d e m o k r a t á k , szocia l i s ták é s k o m m u n i s t á k megk í sé r e l t ék rea l i zá ln i . Emberek százezre i vesz te t ték el az o t thon igéze-tét , va rázsá t , tényét , létét , gyö-ke ré t . Mindent l

Amikor 1948 d e c e m b e r é b e n meg indu l t az Oj Szó, az „első szó" jogán mégis a következő-ket í r h a t t a m : „Behozha ta t l an h á t r á n n y a l , de le nem becsül -he tő e lőnnye l Indu lunk : t i sz ták m a r a d t u n k , e m b e r e k m a r a d t u n k . Némák vol tunk és e m b e r t e l e n h a n g nem hagy ta el s z á n k a t . N é m á k vol tunk, de dac és ha-r a g n e m gyü lemle t t fel ben-n ü n k . A sé r tődö t t ség , bosszú és t ü r e l m e t l e n s é g e lvak í tó szenve-délyét mi e l emész t e t t ük ma-g u n k b a n : ennyi az e lőnyünk és ezt meg kell t a r t a n u n k , ez kin-csünk , zá logunk és menleve-lünk : mi vo l tunk és vagyunk a vox h u m a n a népei A sz lovákia i m a g y a r s á g t e g n a p és ma csak cšonk í t a t l an vagyonából , szo-cial is ta ember ségébő l és em-be r ségének é lhe t . E r r e kötele-zet t el so r sunk és ez m a r a d to-vábbi t i sz tünk és l ényegünk" .

(Fo ly ta tása v a s á r n a p i s z á m u n k b a n J