3. hét

A szakaszos mozgás hajtóművei. Gyorsjárati és pozicionáló hajtóművek. Vezérlő- és mozgáshatároló szerkezetek. Szerszámgépek statikai rendszere. Teszt feladatok. Ellenőrző kérdések.

3. Lecke célja:3.1. Megismerni a szakaszos mozgás szükségességét és a mechanikus szakaszos

mozgás megvalósításának lehetőségeit. 3.2. Megismerni a gyorsjárat- és pozícionálói mozgás szükségességét és a

mechanikus gyorsjárati- és pozícionáló mozgás megvalósításának lehetőségeit. 3.3. Megismerni a mozgások összegzésének egy lehetséges megoldását, valamint

kinematikai elemzését és a rá vonatkozó kinematikai egyenlet igazolását.3.4. Az irányítás fogalmának felelevenítése, mechanikus megvalósítási

lehetőségeinek megismerése a központosítás fokának függvényében3.5. Megismerni a mozgáshatárolás szükségességét3.6. Megismerni a statikai rendszer feladatát, vele szembeni követelményeket és a

követelmények kielégítésének módját.Követelmény:

A hallgató legyen képes:3.1. különbséget tenni az időszakos hajtás, a kinematikai lánc megszakítása és a

szünettartó mechanizmusok között3.2. különbséget tenni a fokozatos és fokozat nélküli szakaszos mozgású

mechanizmusok között3.3. értelmezni a szünettartó mechanizmusokat3.4. indokolni a gyorsjárat szükségességét és magyarázni a megvalósítási

lehetőségeket. Tudja igazolni, hogy a bolygómű képes mozgást összegezni.3.5. ábrák segítségével megmutatni az egyedi-, központos- és előválasztós vezérlő

berendezéseket.3.6. egy-két mozgáshatároló bemutatására (vázlatok segítségével).3.7. felsorolni olyan anyagokat, melyek alkalmasak statikai rendszer kialakítására.

Kulcsfogalmak: időszakos hajtás, kinematikai lánc időszakos megszakítása, szünettartó mechanizmus kilincsmű gyorsjárat bolygómű irányítás, vezérlés, szabályozás

3. 1. SZAKASZOS MOZGÁS HAJTÓMŰVEI:

Tevékenység: megmunkálási eljáráson keresztül mutassa be a mellékmozgás változatait rajzoljon példát időszakos hajtásra, kinematikai lánc megszakítására és szünettartó

mechanizmusra rajzoljon külső- és belső fogazatú, fokozatos- és fokozat nélküli kilincsművet rajzolja le a gyorsjárat megvalósítási lehetőségeit rajzoljon bolygóművet és igazolja a kinematikai egyenletét

Egyes szerszámgépeken pl.:gyalu- és vésőgépeknél az előtolás létesítéséreköszörű- , maró- és eszterga gépeknél a fogásvételrerevolver esztergák és automata esztergák szerszámtartóinak és anyagmozgató berendezéseinek

időszakos mozgatására ,valamint osztással dolgozó gépek egyes mechanizmusainak szakaszos mozgatására van szükség.A szakaszos mozgás jellemzője, hogy meghatározott időközönként megismétlődik. A mozgás jellege szerint lehet:

egyenes vonalú mozgás azonos méretű elmozdulással körmozgás azonos mértékű szögelfordulással

A szakaszos mozgás létesítésének szokásos módjai:a./ időszakos hajtásb./ kinematikai lánc időszakos megszakításac./ szakaszos mozgás szünettartó mechanizmusokkal

Időszakos hajtás:Ez a hajtásmód azt jelenti, hogy a mozgást eredményező motort valamilyen feltétel teljesülése esetén bekapcsoljuk. Ha a feltétel nem teljesül, akkor a hajtómotor áll. Ez a hajtásforma akkor használatos, ha a fő- és mellékmozgás viszonya függő, de a mellékmozgás létrehozására külön motort alkalmazunk. Hosszmozgásnál és osztó mozgatás létrehozásánál egyaránt megtalálható. Egyszerűsített kinematikai vázlatát az 1.3.1 ábra mutatja.

1.3.1 ábra

Kinematikai lánc időszakos megszakítása:Ennél a megoldásnál nem a motor ki-be kapcsolásával oldjuk meg a mozgás szakaszosságát, hanem egy beépített tengelykapcsoló segítségével. (1.3.2. ábra)

1.3.2. ábraEzt a megoldást használja a gyalugépek és vésőgépek előtoló mechanizmusai, fogazó gépek osztóasztalai és automaták segédmozgást végző mechanizmusai.

Szakaszos mozgás szünettartó mechanizmusokkal:A szünettartó mechanizmusokra jellemző, hogy úgy hoz létre szünetekkel megszakított mozgást (szakaszos mozgás), hogy a hajtó motor, vagy más mechanizmus mozgásjellemzője (fordulatszáma) állandó. Fajtái:

kilincsművek:máltai szerkezetekcsillagkerekes szerkezetek:

Kilincsművek:Azokat a mechanizmusokat, melyek a váltakozó irányú behajtó mozgást az egyik irányba továbbítják, a másik irányba pedig megakadályozzák, kilincsműveknek nevezzük. Fajtái:

fogazott kivitelű (fokozatos) külső fogazásúönzáró kivitelű (fokozat nélküli) belső fogazású

A fokozat nélküli kilincsművet szabadonfutónak is nevezik. Változatai vázlatát az 1.3.3. ábra mutatja

1.3.3. ábra

A fokozatos kilincsműveket alacsony fordulat és nagy terhelés, míg a fokozat nélkülieket nagy fordulat és kis terhelés esetén használják. A fokozatos kilincsművek hajtására valamilyen négytagú csuklós mechanizmust használnak és szakaszos mozgású mellékmozgást létesítenek vele. (pl gyalugépek mellékhajtása) A fokozat nélkülieket gyorsjárat létesítésére használják. (1.3.4. ábra)

1.3.4. ábra

Szabadonfutó alkalmazása esetén a kimenő fordulat (nki) vagy n1, vagy n2 bemenő fordulattal egyezik. Az egyik bemenet (n1) az előtolást, a másik bemenet (n2) a gyors mozgatást eredményezi egymás zavarása nélkül. ( A visszahajtás elkerülése érdekében a szabadonfutót párban kell használni.) Anyagmozgató berendezéseknél alkalmaznak haladó mozgású fokozatos kilincsművet.

Máltai szerkezetek:Egy csapot tartalmazó hajtótárcsából és 3÷12 máltai hornyú keresztből (kihajtó elem) áll, így egyfogú hajtásnak tekinthető. (1.3.5. ábra) A kihajtó elemnek a behajtó egy fordulatához tartozó szögelfordulása a mechanizmus geometriai méreteinek függvénye, ami állandó. A dinamikai hatás (ütés) elkerülése érdekében a csap sebességvektorának iránya a kapcsolódás

pillanatában a kereszt hornyának irányával egyezni kell. Ilyen szakaszos mozgást igénylő berendezések: revolverfejek, többorsós automaták, revolvereszterga automaták, többhelyzetű körasztalok, stb. A kereszt szögsebessége a mozgása idején változó.

1.3.5. ábra

Csillagkerekes szerkezetek: (1.3.6. ábra)A máltai szerkezet működésére hasonlít, de itt a hajtott elem szögsebessége közel állandó. Mindkét megoldásnál reteszelő tárcsa biztosítja a hajtott elem pozícióját a hajtás szünete alatt.

1.3.6. ábra

3. 2. GYORSJÁRATI- ÉS POZÍCIONÁLÓ HAJTÓMŰVEK:

Tevékenység: rajzolja le a gyorsjárat megvalósítási lehetőségeit rajzoljon bolygóművet és igazolja a kinematikai egyenletét

Ezek a hajtóművek a beállító mozgás hajtóművei.Beállító mozgás:

A szerszám és munkadarab relatív helyzetét határozza meg, melynek segítségével meghatározzuk a leválasztandó rétegek számát - egyúttal a fogásmélységet - és a kész méret pontosságát.

Ez a mozgás mellékidőnek minősül, ezért célszerű ezt a mozgást úgynevezett gyorsjárattal megvalósítani és ezzel a termelékenységet növelni. A korszerű szerszámgépek (CNC gépek) gyorsjárata vgy=40÷80 m/perc. Gyorsjárattal mozgathatunk asztalokat, szánokat, melyek hordozhatják akár a munkadarabot, akár a szerszámot. Korábban a gépekbe a gyorsjárattal együtt beépítettek egy kis mozgási sebességet eredményező kúszómeneti hajtóművet is. (vkúszó=2÷20 mm/perc) Ennek az volt az oka, hogy a nagy sebességről történő pozícionálás nem érte el a kellő pontosságot, mert a túllendülés mértéke a sebesség négyzetével arányos, ezért a pozícionálás szórása nagy volt. A korszerű hajtóművekben már nincs szükség kúszómeneti hajtóműre, ezért nem is tárgyaljuk.Univerzális szerszámgépeken az alapmozgás (előtoló mozgás) és gyorsjárat kinematikai lánca párhuzamos. Attól függően, hogy a két párhuzamos lánc milyen kapcsolatban van, különböző gyorsjárati hajtóműveket különböztetünk meg: (1.3.7. ábra)

a./ alapmozgás és gyorsjárat hajtása közös: (egymotoros hajtás)a/1. a végrehajtó kinematikai elem azonosa/2. . a végrehajtó kinematikai elem különböző

b./ alapmozgás és gyorsjárat hajtása különböző: kétmotoros, független hajtás)b/1. a végrehajtó kinematikai elem azonosb/2. . a végrehajtó kinematikai elem különböző

1.3.7. ábra

Az ábrában K a mozgásirányító kapcsoló: megakadályozza a két féle mozgás egyidejű bekapcsolását.

MH az előtolást eredményező mellékhajtómű.A két mozgás mozgásértelmét a motor forgásiránya határozza meg.Az ilyen típusú gyorsjárati hajtóművek építése a mai univerzális szerszámgépekre is jellemző a viszonylagos olcsósága miatt, míg a CNC gépeken alkalmazott hajtóművek ezt a követelményt program segítségével végre tudják hajtani. Az egyéb szigorú követelmények kielégítésének szinte mellékterméke a fenti követelmények teljesítése külön hajtómű nélkül.A nagy tudású CNC vezérlésű szerszámgépek nem fogják teljes mértékben kiszorítani az univerzális szerszámgépeket, mert az egyszerű, egyszer előforduló feladat megoldásának költsége összehasonlíthatatlanul alacsonyabb univerzális géppel történő végrehajtás esetén,mintha CNC gépekkel történne a megmunkálás.Elegánsabb megoldás, (univerzális szerszámgép esetén), ha olyan mechanizmust alkalmazunk, mely képes két mozgást összegezni. Az ilyen mechanizmussal bíró mellékhajtás blokkvázlatát mutatja az 1.3.8. ábra.

1.3.8. ábraAz ábra jelölései:

Me : előtoló hajtás motorjaMgy : gyorsjárati hajtás motorjaIR : irányváltóSZ : szánszerkezet

Az irányváltóra érkező fordulat a mellékhajtóműről és gyorsjárati motorról érkező fordulatok valamilyen arányú összegzése. A mozgás összegzéséhez használatos mechanizmus a BOLYGÓMŰ, melynek kinematikai vázlata és a szögsebességek-kerületi sebességek közti összefüggést magyarázó ábrája az 1.3.9. ábrán látható.

1.3.9. ábra

FIGYELEM! Az 1.3.9. ábrán az „w” szögsebesség-mely a fordulattal arányos- pozitív, ha az óra járásával egyező irányú!Ez az ábra három részből áll.1.3.9./A :

A bolygómű kinematikáját tartalmazza, melyen látszik a lehetséges 3db fordulat, melyek közül 2db-ot szabadon megválaszthatunk és a harmadik a vázlatban szerepelő gépelemek („a”, „b”, „c” és „d” fogaskerekek) méretének függvénye.

1.3.9./B és C :a szögsebességek-kerületi sebességek közti összefüggést tartalmazza. E két

ábra segítségével tudjuk felírni a három fordulat közti összefüggést úgy, hogy az összefüggéseket felírjuk két speciális esetre (n1=0 és n3=0), és alkalmazzuk a szuperpozíció elvét, amiből felírhatjuk a három fordulat közötti összefüggést (kinematikai egyenletet). A könnyebb követhetőség és megértés lépéseit lila színnel megszámoztuk.Először a „B” ábrát magyarázzuk meg részletesen:( ha n3=0, n2=n2´)

(1-2-bolygó)összefüggéssel.

Korábbi tanulmányaink alapján ezt is vártuk, hiszen ha n3=0, akkor egy két fogaskerék-párból álló sorba kötött hajtóművet látunk, melynek hajtóviszonya:

k=ab

∙ cd

Legyen ez az összefüggés a bolygómű hajtóviszonya! (n3=0)

A „C” ábrát nem magyarázzuk meg részletesen:( ha n1=0, n2=n2´´)Ha ebből az ábrából meghatározzuk n2´´ értékét, akkor alkalmazhatjuk a szuperpozíciót, azaz

n2 ´+ n2´´=n2

Az előző öt pontot következetesen alkalmazva „C” ábrarészre, a következő összefüggéshez jutunk:

n2} ∙ {d} over {b-c} ∙ {b} over {a+b ¿=n3

ebből kifejezve n2} ¿értékét

n2} = {left (b-c right ) ∙(a+b)} over {b∙d ¿·n3

n2=n2´+ n2´´ ,

behelyettesítve:

n2=n1 ∙ab ∙ c

d +(b−c ) ∙(a+b)

b ∙d·n3=¿

¿n1·k+n3 ∙ a ∙b−a ∙ c+b2−b ∙ cb ∙d

=¿

¿n1·k+n3 ∙( a∙ bb ∙ d

−a ∙ cb∙ d

+ b2

b∙ d− b∙ c

b ∙ d)=¿·k+n3 ∙¿)=

de ¿)=( a+b−cd

−k )

A tengelytávolságból adódik, hogy (a+b )= (c+d ), tehát (a+b−c )=d

¿)=( a+b−cd

−k)=( dd−k )=(1−k).

Ebből adódik a bolygóműre vonatkozó általános kinematikai egyenlet:

n2=n1·k+n3 ∙(1−k )

Ez a bolygómű úgy is kialakítható, hogy „b” fogaskerék fogszáma legyen kisebb, mint „c” kerék fogszáma. ( b < c ). Ebben az esetben a viszonyok kissé megváltoznak, de a kinematikai egyenlet nem változik. Az ehhez az esethez tartozó ábra 1.3.10. Próbálják igazolni erre az esetre a bolygómű kinematikai egyenletét.

1.3.10. ábraAlkalmazzuk az előbbi összefüggést az 1.3.11. ábrán látható kúpkerekes bolygóműre:

1.3.11. ábraKúpkerekes bolygómű specialitásai:

b=c, azaz közös keréknek minősüla kúpkerekek fogszámai azonosak

Mennyi ennek a speciális hajtóműnek a hajtóviszonya? (n3=0 eset) A jobb értés érdekében rajzoljuk be a forgásértelmeket. (1.3.12. ábra)

1.3.12. ábraAz ábrából látszik, hogy vker a=-vker d , amiből következik, hogy

k=-1

n2=n1·k+n3 ∙(1−k ) (bolygómű általános kinematikai egyenlete)

Behelyettesítve k=-1-et

n2=2· n3−n1

Az alábbi vázlat a bolygómű alkalmazását mutatja gyorsjárati hajtómű esetén. (1.3.13. ábra)A „B” bolygómű helyén akár homlokkerekes, akár kúpkerekes bolygóművet használhatunk.Nem csak gyorsárat létesítésére alkalmas, hanem minden olyan helyen, ahol más okból két mozgást összegezni kell. Ilyen hajtóművet használnak a fogazó gépek, fúró-maró művek, hátraesztergák stb., ahol az alapmódosítást úgynevezett járulékos mozgással korrigálni kell. (Lásd később.)

1.3.13. ábra3. 3. VEZÉRLŐ ÉS MOZGÁSHATÁROLÓ SZERKEZETEK:

Tevékenység: jegyezze meg az irányítás, vezérlés és szabályozás fogalmát rajzoljon példát egyedi, központos és előválasztós irányító berendezésre

3. 3. 1. VEZÉRLŐ SZERKEZETEK:

Idézzük fel az 1. hét tananyagát:Irányító szervek:

Valamilyen mozgás, technológiai folyamat elindítása, megállítása, megváltoztatása vagy szinten tartása a feladata. Ezen feladatok:

végrehajtásának,továbbításának és végrehajtásának, valamintmegfogalmazásának, továbbításának és végrehajtásának

gépesítése az automatizálás szintjét jelentik. Ezek az eszközök általában kapcsolók, melyek kézi vagy gépi működtetésűek. (mechanikus- vagy automata gépek)

Ebben a részben a kézzel működtetett, mechanikus irányító berendezéseket tárgyaljuk, melyek az univerzális szerszámgépek sajátja.Ezeknél a berendezéseknél a beavatkozás eredményéről nincs visszajelzés, ezért vezérlőberendezéseknek, vezérlőelemeknek, kapcsolóknak nevezzük. (Azokat a berendezéseket, melyeknél a beavatkozás eredményéről valamilyen módon meggyőződünk - van visszajelzés a beavatkozás eredményéről- szabályozó berendezéseknek nevezzük. Ilyen szabályozó berendezések irányítják a számjegyes vezérlésű - CNC – gépek geometriai és technológiai információit létesítő eszközeit.) Megjegyezzük, hogy a vezérlés is és a szabályozás is lehet gépi is és kézi is.Vezérlő, vagy kapcsolószerkezetek feladata:

a./ mozgás indítása vagy megállításab./ sebesség- és irányváltás

megfelelő mozgásátviteli elemek kapcsolása segítségével. (tolókerék, tengelykapcsoló, stb)Követelmény:

• kapcsolási idő legyen rövid• kapcsoláshoz szükséges erő legyen kicsi• a mozgatott és mozgató elem essen közel egymáshoz• mozgató elemek száma legyen kevés• mozgató elemek áttekinthető elrendezésű legyen

Fokozatos hajtóművek esetén leggyakrabban fogaskerekeket, vagy több fogaskereket tartalmazó fogaskerék tömböket kell mozgatni. A leggyakoribb megoldásokat az 1.3.14. ábra mutatja.

1.3.14. ábraA vezérlőszerkezetek a kapcsolás folyamatának jellege és a központosítás foka alapján csoportosítjuk:

a./ Egyedi vezérlés: Minden kapcsolandó elemhez külön vezérlőeszköz tartozikb./ Központos vezérlés: Egy vezérlőeszköz több kapcsolandó elemet mozgat. Teljes központosítás esetén csak egy vezérlőeszköz van. Változatai:

b.1./ egymás utáni kapcsolásúb.2./ választó kapcsolásúb.3./ előválasztó kapcsolású

a./ Egyedi vezérlés:Előnyös, hogy minimális mozgással valósítható meg a kapcsolás, a kapcsolási sorrend tetszőleges, szerkezeti felépítése egyszerű.Hátránya, hogy sok kapcsolókart igényel, nehezen áttekinthető, kapcsolás nagy figyelmet igényel. Betanulás után ezek a hátrányok eltörpülnek. (1.3.15. ábra)

1.3.15. ábra

A tolókerekeket közvetlenül működtető szerkezeteket villáknak nevezzük. Változatai:

Villa mozgása egyenes vonalú mozgás

A villa ívpályán mozog

Kezelőelem mozgása egyenes vonalú

Kezelőelem ívpályán mozdul el

A villa számára a tolótömbön külön helyet alakítanak ki

A villa a tolótömböt valamelyik fogaskerék segítségével közvetlenül mozgatja

A kapcsos zárójellel jelölt változatokból egyet választva különböző mozgató szerkezetek építhetők melyekre egy-két példát az 1.3.16. ábra mutat.

1.3.16. ábrab./ Központos vezérlés:

b.1./ egymás utáni kapcsolású:

1.3.17. ábraA vezérlő karok száma kevesebb, a hibás kapcsolás lehetősége lecsökken, kezelése kevesebb figyelmet igényel.Hátránya, hogy a gépen belüli szerkezetek bonyolultabbak, az egyik fordulatról a másikra a közbeeső fordulatokon keresztül jutunk el.

b.2./ választó kapcsolású:Ez a változat a gépjárművek mechanikus sebességváltója szerinti, ezért ábra nélkül ismertetjük.A fordulatszám váltása három szakaszra bontható:

az aktuális fordulat kikapcsolásaaz új fordulat választása, megkeresésea választott fordulat bekapcsolása

E három műveletet egy karral végezzük. Az új fordulat választásánál a hajtó és hajtott rész között nincs kapcsolat. A mozgatott fogaskerekeket időnként „magukra hagyjuk”, ezért a pozicionálásukról rugós-golyós reteszeléssel gondoskodni kell.

b.3./ előválasztó kapcsolásúAz előválasztós berendezések lehetővé teszik, hogy egy adott megmunkálási művelet közben kiválasszuk, beállítsuk, előválasszuk a következő megmunkálás fordulatát. Az előző művelet befejezése után egy mozdulattal érvényesítjük a már kiválasztott új fordulatot. Ehhez általában előválasztó dobot, úgynevezett szelektort használunk. (1.3.18. ábra)Működése:Az ábrán az átkapcsoló a rugó ellenében működtetett helyzetben van, így a korábban előválasztott új fordulat gyorsan bekapcsolódik. Leolvasható az ábráról, hogy így az „I.” tolótömb az „1” helyzetbe és a”II.” tolótömb is az „1” helyzetbe került, azaz az „n1” fordulatot kapcsoltuk be. A könnyebb érthetőség kedvéért az ábrán megrajzoltuk a szelektor kiterített vázlatát a tolótömböket mozgató „A” és „B” mozgatókarok lehetséges helyzetével (piros) és táblázatosan összefoglaltuk a lehetséges négy fordulathoz tartozó mozgatókar állásokat, melyek közül természetesen mindig csak egy érvényes.Az átkapcsoló elengedésekor a rugó a karos mechanizmus segítségével a szelektorfeleket eltávolítja egymástól és ebben a helyzetben az „előválasztó”-val kiválaszthatjuk a következő szükséges fordulatot az aktuális művelet közben anélkül, hogy a tolótömböket elmozdítanánk. A tolótomböket időnként – amíg a szelektor felek távol vannak egymástól -„magukra hagyjuk”, ezért a pozicionálásukról rugós-golyós reteszeléssel gondoskodni kell.

1.3.18. ábra

Ezt az elvet használó, nyolc fokozatú, súrlódó lemezes tengelykapcsolós megoldást mutat az 1.3.19. ábra, melynek részletes ismertetésétől eltekintünk. Ilyen előválasztós hajtóművek készülnek elektromos és villamos kivitelben is.

1.3.19. ábra3. 3. 1. MOZGÁSHATÁROLÓ SZERKEZETEK:

Tevékenység: rajzoljon különböző megoldású mozgáshatárolót

Ezek a szerkezetek az előtoló vagy gyorsjárati mozgások előírt helyzetben történő megszüntetését végzik akár egyenes vonalú, akár körmozgás esetén. Konstrukciós kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy mi a feladata, azaz csak meg kell állítani a mozgást (hajtás kikapcsolása), vagy pontos pozícióban kell megállni. (kinematikai lánc megszakítása)Ezeket a feladatokat korábban teljesen mechanikusan, célszerű mechanizmusok alkalmazásával oldották meg, míg a korszerű gépeken – különösen amelyek útmérő rendszerrel felszereltek – elektronika segítségével teljesítik.Ebben a fejezetben a mechanikus jellegű mozgáshatárolókra mutatunk példákat a szerkezetek részletes magyarázata nélkül.

► Hajtás kikapcsolása: (1.3.20. ábra)

A megoldás egyszerű, hiszen a célhelyzetbe helyezett mikrokapcsoló (v) a hajtó motort leállítja, miközben egy féket is működtet. Ezzel a módszerrel elérhető pozícionálási pontosság: 0,5÷1,0 mm.

1.3.20. ábra

► Kinematikai lánc megszakítása: (1.3.21. ábra)Változatai:

- kikapcsoló szerkezettel működő:Nem a motor leállításával, hanem a motor és a hajtott elem közé épített mechanizmus kikapcsolásával szünteti meg a hajtást (1.3.21./a1; a2; a3; a4)

- nyomatékhatároló segítségével: (1.3.21./b1; b2)- merev ütköztetés és a hajtás kikapcsolása: (c1; c2)

1.3.21. ábra3. 4. SZERSZÁMGÉPEK STATIKAI RENDSZERE:

Tevékenység: jegyezze meg és tudja megfogalmazni a szerszámgépek statikai rendszerének feladatát

és a velük szembeni követelményeket.

A szerszámgépek rendszertani felépítése (1.1.9.ábra) segítségével is látható, hogy a statikai rendszer a szerszámgép funkcionális egységeit hordozza , azok között kapcsolatot létesít és szilárd vázat képez. Géptestnek is szokás nevezni, melynek feladata az energiaátviteli, végrehajtó, irányító és segédberendezések, valamint a gép egyéb tartozékainak helyzetét és mozgásait kellő pontossággal meghatározza a fellépő különböző igénybevételek ellenére, azaz megfelelően merev legyen akár statikus, akár dinamikus igénybevétel esetén.A géptest elemei: alapok, ágyak, állványok, gerendák, kereszttartók, kitámasztók, stb.A statikus merevség biztosítása érdekében a célnak legjobban megfelelő keresztmetszeteket választanak. (gerendát, csövet, szekrényes szerkezetet, „I” szelvényt) A dinamikus merevség úgy érhető el, hogy a várható változó terhelés frekvenciája ne essen egybe a géptest saját frekvenciájával, sőt attól legyen minél távolabb. Fokozható a dinamikus merevség a géptest

csillapítási tényezőjének növelésével. Ezek a tulajdonságok nem csak az alkalmazott keresztmetszet függvénye, hanem a választott anyag függvénye is.A dinamikus merevség fokozásának lehetőségei:

• olyan anyag választása, melynek struktúrája, szövetszerkezeti tulajdonsága eleve rezgéscsillapítást eredményez. Ilyen anyag a szürkeöntvény, illetve a gömbgrafitos öntvény.Az öntőminta drágasága miatt sorozatgyártás esetén használják. Az öntvény siklási tulajdonságai és az elérhető geometriai pontossága is indokolja ennek az anyagnak az alkalmazását.

• acél alkalmazása (hegesztett szerkezet ) csak akkor megfelelő, ha bordákkal, egyéb merevítő betétekkel, jó helyre előírt hegesztési varratokkal növeljük a merevséget. ( egyedi gyártású gépeknél ) Tovább javíthatók a csillapítási tulajdonságai, ha rétegelt lemezt alkalmazunk.

• alkalmaznak úgynevezett kompozit betont, mely különböző adalékanyagokkal dúsított beton, mely adalékoknak a szerepe kettős. Egyrészt a csillapító hatás fokozása, másrészt a hőtágulási együttható beállítása. Az ilyen géptesthez ugyanis még hozzá kell építeni az edzett acélból készült vezetékeket, melyek a megfelelő pontosságot és siklási tulajdonságokat eredményezik. Emiatt a beton és acélvezeték hőtágulásának egyezni kell.

Önellenőrző kérdések:

1. Ismertessen olyan eljárásokat, melyek szakaszos mozgású hajtóművet igényelnek2. Rajzoljon fokozatos és fokozat nélküli kilincsművet, ismertesse működését.3. Ismertesse a gyorsjárat szükségességét, az alkalmazott sebességet.4. Rajzoljon egy- és kétmotoros gyorsjárati hajtóművet úgy hogy az előtoló mozgást és gyorsjáratot külön elempár eredményezze.5. igazolja a bolygómű kinematikai egyenletét6. Rajzoljon példát egyedi vezérlő berendezésre. (a villa lineáris mozgású, a villa a tolótömbbel egy fogaskeréken keresztül kapcsolódik)7. Rajzoljon példát egyedi vezérlő berendezésre. (a villa ívben mozog, a villa a tolótömbbel egy erre a célra kialakított horonyba kapcsolódik)8. ismertesse a serleges előválasztós irányító berendezést9. Ismertesse a statikai rendszer feladatát és az alkalmazott anyagokat.