16
Bohém Fesztivál utáni hétköznapok Túlvagyunk a huszonkettedik Bo- hém Fesztiválon. Ilyenkor a sok élmény után rendszerint érzünk egy kis ürességet, jó lett volna, ha hosszabb ideig tart a találkozás, közös örömzenélés sok régi zenészbaráttal. Idén ez talán fokozottan így van, hiszen Catherine Russell éneklése és a vele való közös munka és fellépés eddigi legnagyobb élményeink közé sorolható. Egyébként pedig egybehangzó vélemények szerint az eddigi legjobb fesztivált sikerült tetõ alá hozni. Hogy ennek mi az oka, mi mûködött jobban, mint eddig, arra ugyan vannak ötleteink, de igazándiból még mi is keressük rá a választ. Jelen lapszám utolsó két oldalán mindenesetre a fellépõk is elmondják véleményüket. Egyébként ez egy teljesen normális, szok- ványos, mondhatni hétköznapi Bohém JazzMagazin. A szokásos rovatokkal, bár Füstös-Simon Zsuzsanna ezúttal nem rég látott-hallott magyar zenésszel, hanem Catherine Russell-lel készített interjút, sõt, Siklós Péter fesztiválképeibõl is szerepel jópár a lapszámban. Többi szerzõnk a szokásos mederben írt: Vajda Gyöngyvér és Janicsek Gábor éppen a swingtánctörté- net végére értek, júniustól már némileg más tematikával folytatják sorozatukat. Korb Attila Glenn Millerrõl írt, a szokásos kiegészítõ honlappal, ahol a tárgyalt zenék meghallgathatók, megnézhetõk (a lap digi- tális verziójában a szokás szerint klikkelhetõ aktív linkekkel). Attila megemlíti a cikkben a Dorsey-fivéreket és zenekarukat is, akikrõl pedig Joe Fritz írt külön cikket. A fenti képen Tommy és Jimmy Dorsey a Királlyal, vagyis Elvis Presley-vel látható. Alul pedig amerikai bélyegképük. Zipernovszky Kornél is csatlakozik a swing- korszak nagyjait taglaló cikkek sorához, de nem csak Benny Goodman életének megfil- mesítésével foglalkozik, hanem a legutóbbi számhoz hasonlóan aktuális híreket tartal- mazó lapszemlét is köszönhetünk neki. Matisz László esztétikai megközelítésû rovatában még egy részt szentel a jazzkritika szempontjainak, Simon Géza Gábor pedig ezúttal személyes élményként müncheni lemezbeszerzõ körútját énekelte meg. Szalóky Béla saját emlékei közül ezúttal az egyik legkiválóbb swing-mainstream zenész- szel, a tenorszaxofonos Scott Hamiltonnal való találkozása kapcsán ragadott tollat. Fodor László kottamelléklete már-már túlmutat a swingstíuson is, de még bõven a házilag játszható kategóriában maradva. A következõ számban (júniusban) egy rövid értékelés erejéig talán visszatérünk a márciu- si Bohém Fesztiválra, mert a 166 ember által kitöltött kérdõívek hoztak néhány meglepõ eredményt, illetve addigra már ismert lesz a Magyar Fesztiválszövetség által adott feszti- válminõsítésünk is. Addig pedig marad az utólagos pályázati elszámolások sora, a mindenféle bürokrati- kus tennivaló, illetve a következõ évi feszti- válra való készülés. Persze közben az élet nem áll meg, a Bohémekkel is koncerte- zünk, sõt, minden Bohém-tagnak van más irányú tennivalója is, amik miatt már a 2014 szeptemberi fellépéseinket szervezzük. Az mindenesetre biztató volt, hogy a kecskeméti és a budapesti klubestünk is teljesen teltházas volt áprilisban, ami a fesztivál után még sosem volt így. Úgy tûnik, most az intenzív kecskeméti hétvége inkább meghozta a közönség étvágyát a jó zenére, mintsem kielégítette volna azt. Reméljük, minden kedves olvasónknak hasznos és kellemes kikapcsolódást jelent a Bohém JazzMagazin jelen száma is. Én a szerkesztés közben mindenesetre sokat tanultam a cikkekbõl. IMPRESSZUM: Bohém JazzMagazin Bohém VIP-tagok és elõfizetõk részére Dr. Ittzés Tamás 6001 Kecskemét, Pf. 652. 0620/336-4620 [email protected] www.bohemragtime.com/jazzmagazin/ III. ÉVF . 2. SZÁM 2013. ÁPR .

Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Bohém Fesztiválutáni hétköznapok

Túlvagyunk a huszonkettedik Bo-hém Fesztiválon. Ilyenkor a sok

élmény után rendszerint érzünk egy kisürességet, jó lett volna, ha hosszabb ideigtart a találkozás, közös örömzenélés sok régizenészbaráttal. Idén ez talán fokozottan ígyvan, hiszen Catherine Russell éneklése és avele való közös munka és fellépés eddigilegnagyobb élményeink közé sorolható.Egyébként pedig egybehangzó véleményekszerint az eddigi legjobb fesztivált sikerülttetõ alá hozni. Hogy ennek mi az oka, mimûködött jobban, mint eddig, arra ugyanvannak ötleteink, de igazándiból még mi iskeressük rá a választ. Jelen lapszám utolsókét oldalán mindenesetre a fellépõk iselmondják véleményüket.

Egyébként ez egy teljesen normális, szok-ványos, mondhatni hétköznapi BohémJazzMagazin. A szokásos rovatokkal, bárFüstös-Simon Zsuzsanna ezúttal nem réglátott-hallott magyar zenésszel, hanemCatherine Russell-lel készített interjút, sõt,Siklós Péter fesztiválképeibõl is szerepeljópár a lapszámban. Többi szerzõnk aszokásos mederben írt: Vajda Gyöngyvérés Janicsek Gábor éppen a swingtánctörté-net végére értek, júniustól már némileg mástematikával folytatják sorozatukat.

Korb Attila Glenn Millerrõl írt, a szokásoskiegészítõ honlappal, ahol a tárgyalt zenékmeghallgathatók, megnézhetõk (a lap digi-tális verziójában a szokás szerint klikkelhetõaktív linkekkel). Attila megemlíti a cikkben

a Dorsey-fivéreket és zenekarukat is, akikrõlpedig Joe Fritz írt külön cikket. A fentiképen Tommy és Jimmy Dorsey a Királlyal,vagyis Elvis Presley-vel látható. Alul pedigamerikai bélyegképük.

Zipernovszky Kornél is csatlakozik a swing-korszak nagyjait taglaló cikkek sorához, denem csak Benny Goodman életének megfil-mesítésével foglalkozik, hanem a legutóbbiszámhoz hasonlóan aktuális híreket tartal-mazó lapszemlét is köszönhetünk neki.

Matisz László esztétikai megközelítésûrovatában még egy részt szentel a jazzkritikaszempontjainak, Simon Géza Gábor pedigezúttal személyes élményként münchenilemezbeszerzõ körútját énekelte meg.

Szalóky Béla saját emlékei közül ezúttal azegyik legkiválóbb swing-mainstream zenész-szel, a tenorszaxofonos Scott Hamiltonnalvaló találkozása kapcsán ragadott tollat.

Fodor László kottamelléklete már-mártúlmutat a swingstíuson is, de még bõven aházilag játszható kategóriában maradva.

A következõ számban (júniusban) egy rövidértékelés erejéig talán visszatérünk a márciu-si Bohém Fesztiválra, mert a 166 ember általkitöltött kérdõívek hoztak néhány meglepõeredményt, illetve addigra már ismert lesz aMagyar Fesztiválszövetség által adott feszti-válminõsítésünk is.

Addig pedig marad az utólagos pályázatielszámolások sora, a mindenféle bürokrati-kus tennivaló, illetve a következõ évi feszti-válra való készülés. Persze közben az életnem áll meg, a Bohémekkel is koncerte-zünk, sõt, minden Bohém-tagnak van más

irányú tennivalója is, amik miatt már a 2014szeptemberi fellépéseinket szervezzük.

Az mindenesetre biztató volt, hogy akecskeméti és a budapesti klubestünk isteljesen teltházas volt áprilisban, ami afesztivál után még sosem volt így. Úgytûnik, most az intenzív kecskeméti hétvégeinkább meghozta a közönség étvágyát a józenére, mintsem kielégítette volna azt.

Reméljük, minden kedves olvasónknakhasznos és kellemes kikapcsolódást jelent aBohém JazzMagazin jelen száma is. Én aszerkesztés közben mindenesetre sokattanultam a cikkekbõl.

IMPRESSZUM:Bohém JazzMagazin

Bohém VIP-tagok és elõfizetõk részére

Dr. Ittzés Tamás 6001 Kecskemét, Pf. 652.

0620/336-4620 [email protected]

www.bohemragtime.com/jazzmagazin/

III . É V F . 2 . S Z Á M � 2013 . Á P R .

Page 2: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Catherine Russell �a hangszerlegbelül vanFüstös-Simon Zsuzsanna interjúja

� Nem készülök különösebben, a napi rutinelég elfoglalttá tesz.

� Szeretem azokat a zenészeket, akikkelrendszeresen dolgozom, így legtöbbszörvelük utazom. Sok éve együtt dolgozunk ésigazán megértjük egymást a klasszikus jazzés blues összefüggéseit tekintve. Különbözõegyüttesekkel dolgoztam Chicago blues,soul, és funk stílusban. Nagyon szórakozta-tó, amikor valahol nagyszerû zenészekvannak! Várakozással tekintek a BohémRagtime Jazz Banddel való közös munkárais, mert tudom, hogy kiváló zenészek ésnagyon jól fogjuk magunkat érezni.

� Karrierem kezdetén sokszor éreztem úgy,hogy nem támogat a banda, de az embernekélnie és tanulnia kell, ez az önmegismerésrésze. Úgy érzem, hogy egy csapat tagjavagyok és nem egy önálló entitás, tehát haa zene összességében jól hangzik, akkorlátom, hogy a közönség jól szórakozik.

� Igen, a férjem apai nagymamája magyarvolt, budapesti születésû. Izgatottan várom,hogy az õ szemüvegén keresztül láthassamaz országot.

� Nagyon jó volt zenész háztartásbanfelnõni! Fiatal koromban megadatott, hogymindenféle zenét hallhattam, a klassziku-soktól és az operától a jazzig mindent, amitma nak hívunk.Apám felvételei voltak az elsõként hallottszámok csakúgy, mint Maurice Ravel LeTombeau de Couperin-ja. Apám rendsze-rint klasszikus darabokat játszott a nappali-ban lévõ zongorán, és én szeretem a gyakor-ló zenészeket hallgatni.

� A férjemnek köszönhetõ, hogy szóló-karrierem van, nem csinálnám ezt nélküle.Sikeres háttérénekesként tartottak számon,de õ azáltal bátorított, hogy menedzseltengem. Elég szigorú, de mindent közösendolgozunk ki, és sokat tanulunk egymástól.

� Nehezen tudnék kedvenceket említeni,mert a hangulatomtól függ, hogy mit hall-gatok. Szeretem Abbey Lincolnt és DinaWashingtont, de néha Billie Holiday-hangu-latban is vagyok, aztán Frank Sinatrára vagyPeggy Lee-re váltok, késõbb megint másirányba megyek Sam Cooke-kal, ArethaFranklin-nel, vagy Muddy Waters-szel.Attól függ. Mindig és mindent hallgatok.

� Pihenés... Nem sokat pihenhetek, deszeretem a hegyeket és a gyönyörû tájakat.Mostanában az amerikai Virgin-szigetekenvoltam, gyönyörû és relaxáló volt. Szeretem

a fákat és a tavaszi idõszakot, és amikor csaktehetem, a barátaimmal vagyok. Sok jóbaráttal vagyok megáldva.

� Énekesi karrierem elõtt táncosnõ voltam,szóval valószínûleg az lenne a hivatásom.Egyébként rádió DJ is akartam lenni.

� Sok macskám volt, de most nincs házi-állatom. A világ összes klasszikus mozijátszeretem, kedvenc színészeim közül csaknéhányat említenék; Gary Cooper, GregoryPeck, Bette Davis and Sidney Portier. Fõ-ként afroamerikaiakról szóló biográfiai jelle-gû könyveket olvasok, pl. Louis Armstrong-ról, vagy másokról. Párizs pedig a kedvencvárosaim egyike.

� Hogyan definiálnám önmagam? Eztmásokra hagynám, viszont boldog vagyok,hogy énekelhetek, utazhatok és lehetõségemvan azt tenni, amit szeretek. Nekünk, éneke-seknek különösen törõdnünk és vigyáznunkkell a testünkre, mert a hangszerünketönmagunkban hordjuk. Ez teszi érdekesséaz életet.

� Mindig is ejtõernyõzni akartam és pár évemegadatott a lehetõség, de a férjem teljesenellene volt a dolognak.

Page 3: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

N�� C��� Z���, T��� I�! � a cake walktól aswingig � Vajda Gyöngyvér, Janicsek GáborGyöngyvér és Gábor együtt nyertek párban swingtánc­világbajnoki címet. A 25éves Bohém­gálán isszínpadon voltak. Mindketten foglalkoznak tánctörténettel is, tanítanak a Táncmûvészeti Fõiskolán.

Swingtáncoknapjainkban

Napjainkban a swingzenére táncolttáncokat, melyek ugyan rendelkez-

nek külön névszerinti megjelöléssel stílusaikszerint, egy kalap alatt lehet emlegetni. Igaziswingtáncos nagyon ritkán táncol tisztán,csak t, t, et, vagy éppen

-ot.

A fehérek egy része próbált annak idejénazonosulni az afroamerikaiak által táncolt

pal, természetesen az adottságaikbólkifolyólag a stílusjegyek megváltoztak, de eznem jelenti azt, hogy az általuk táncoltrossz lett volna. Nem is jelentheti, hiszenez a tánc abszolút az önmegvalósításrólkellett, és kell, hogy szóljon.

Azok a fehérek, akik átutazóban megfor-dultak New York szórakozóhelyein és jobbmozgásérzékkel rendelkeztek � mint példá-ul Dean Collins �, vitték magukkal az újtánc hírét, de ez már nem lehetett pontugyanaz, mint amit ott láttak eredetiben.

[...]

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 4: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

A �Miller Sound�Alton Glenn Miller (1904-1944) aswingkorszak talán legnagyobb

popsztárja volt. Természetesen, mint ösz-szes többi kortársa elõször õ is másokzenekaraiban tûnt fel. A legnevesebb zene-kar, ahol játszott, a Los Angeles-i BenPollack zenekar volt. Pollacknak (aki egyéb-ként dobos volt) nagyon jó szeme volt azifjú tehetségek felismerésére, zenekarábanMiller mellett többek között olyan személyi-ségek fordultak meg, mint a fiatal BennyGoodman, Jack Teagarden, Bud Freeman,Harry James, vagy Jimmy McPartland.Pollackot ezért �Father of Swing�-ként isemlegették.

M������� M������ C������� � a klasszikus jazzstílusjegyei � Korb AttilaAttila, a Bohémekhez egykor 13 évesen kerülõ harsonás, kornettes, zongorista, énekes a magyar jazzpaletta egyiklegtehetségesebb figurája. Segítségével érthetõbbé válik a klasszikus jazz és más füllel hallgat majd zenét az olvasó.

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 5: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 6: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Bohém FesztiválGalériaSiklós Péter fotói

Page 7: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Lapszemle(2013 április)szerkesztette:ZipernovszkyKornél

A Lincoln Centerbe került avilág egyik legnagyobb jazzfotó

gyûjteményeFrank Driggs hagyatéka a Lincoln Centerbekerült � közölte a Lincoln honlapja ápriliselején. Driggs 1930-ban született, apja jazz-zenész volt, õ is megtanult trombitánjátszani. Ugyan politológiát végzett, devégül a jazzt választotta, és miutánszenvedélyét már nem csak a fotózásbanélte ki, a Columbia, majd az RCAlemeztársaság egyik vezetõje lett. Fõleg régifelvételek újrakiadásán munkálkodott, pl.Count Basie, Bix Beiderbecke, CabCalloway, Lionel Hampton, Billie Holiday,Charlie Parker, Art Tatum, FletcherHenderson, Lester Young és blues elõadóklemezein. Robert Johnson felvételeinekmegjelentetéséért még produceri Grammy-tis kapott 22 éve.

címû albumát Harris Lewine-nal közösenadta ki 1982-ben. 2011-ben bekövetkezetthaláláig foglalkozott kolosszális méretûrenõtt, lemezeket és emléktárgyakat is magábafoglaló gyûjteményének rendezésével. AWynton Marsalis vezette Jazz at LincolnCenterrel is szorosan együttmûködött, azoktatási és koncertpropaganda anyagaikatis ellátta képekkel, így nem számítmeglepetésnek, hogy hagyatékának kezelõia gyûjtemény végleges helyének a sokjelentkezõ közül a Lincolnt választották.

Megvan a mesterszalag,megjelenik az elveszettnek hitt

koncertfelvétel!A még mindig toplistás, 86 éves énekes,Tony Bennett és a tavaly decemberbenelhunyt korszakalkotó zongorista, DaveBrubeck és kvartettje egyszer, még 1962-ben közösen léptek fel a Fehér Házban. Azeseményre elsõsorban a Fehér házi éskormányzati helyeken nyári munkándolgozó gyakornokokat hívták, ezért futott

a koncert cím alatt.Sokan jöttek, így aztán a Rózsakertbõláttették a koncerthelyszínt a Sylvanszínházterembe. Az utókornak viszontmindeddig csak az irigykedés jutott, mertösszesen egy szám, afelvétele hallható Brubeck 1971-ben kiadottnagylemezén ( ), ésválogatásokon. A két legendás muzsikusazóta csak egyszer, egy 2009-es NewportJazzfesztivál koncerten duettezett, éppenezzel a számmal. A Sony Music közleményeszerint Brubeck halála után �fantasztikus�körülmények között bukkant fel a FehérHázban készült felvétel elveszettnek hittmesterszalagja � persze vannak, akik arragyanakodnak, hogy csak senki sem kereste.A bõ egy órás Brubeck-Bennett koncert(Paul Desmonddal, Eugene Wrighttal és JoeMorellóval, illetve néhány számban azénekest kísérõ Ralph Sharon � zongora, HalGaylord � bõgõ, Billy Exner � dob trióval),

címmel a jövõ hónapban jelenikmeg � adta hírül a .

Nem lesz múzeum a legendáskaliforniai koncerthelyszínbõl

Még sem lesz múzeum a Los Angeles-iTower Records egykori, híressé váltépületében � számolt be a .A West Hollywood-i lakosok és ahagyományõrzõ egyesület próbáltközbenjárni a helyi hatóságoknál, hogy aHollywood és Beverly Hills közt húzódóSunset Stripen álló, négyszögû, unalmasépület múzeumként megmaradhasson.Nem is a kockaház, hanem inkább anegyven férõhelyes parkolója voltemlékezetes koncerthelyszín, egészen acsõd miatti bezárásáig, 2006-ig. Aparkolóban, és a Sunset Strip többi, közelihelyén fellépett a Doors, a Byrds és FrankZappa, miközben rendszeresen itt idõzöttFrank Sinatra, Sammy Davis Jr., BugsySiegel és Humphrey Bogart � magyarázta alapnak Priore, egy helytörténész éskonferanszié. Mint most kiderült, az épületnem elég öreg, mert csak 1971-ben nyitottákmeg, így nem lesz belõle múzeum. A házatmég nem bontották le, bár egy nagyirodaépület tervei már évekkel ezelõttelkészültek. A városvédõ egyesület azzalérvel, hogy még egy tévésorozat forgatásihelyszínét is emléktábla jelöli pár házzalarrébb: a 8524 Sunset Blvd ugyanis egydetektíviroda díszleteként szolgált, atévésorozat címe volt. Aziroda közvetlenül szomszédos a DeanMartin tulajdonába tartozó Dino�s Lodgenevû olasz étteremmel.

Sarah Vaughan NemzetköziJazzének Verseny novemberben

Ön is isteni? Akkor induljon a SarahVaughan tehetségkutatón! � hirdeti a New

Jersey Performing Arts Center mûvház ésoktatási intézmény, a Jazz Roots-szalkaröltve az énekesnõ állandó jelzõjével a

hasábjain és a saját honlapján. AII. Annual Sarah Vaughan InternationalJazz Vocal Competition döntõje a NewYorkhoz közeli Newarkban lesz, a NJPAC-ben, idén november 10-én. Elõzõ esteénekes sztárparádét rendeznek aközpontban Dianne Reeves, Al Jarreau,Jeffrey Osborne, Melissa Walker és CyrilleAimée részvételével, utóbbi a tavalyiverseny gyõztese. A másnapi döntõbe ötenkerülnek be, a zsûriben Jarreau-n kívültöbbek Janis Siegel (Manhattan Transfer) ishelyet foglal. Az énekesnõk onlinejelentkezhetnek az elõválogatásra:www.njpac.org/sarahvaughan.

A jazz mint közösséglétrehozómûfaj: sikeres amerikai

tudományoskodás könyvbenOlcsó, papírkötésû kiadásban is meg fogjelenni Ken Prouty

címû könyve, amely elõszörtavaly, kemény kötésben került piacra,híreszteli az . Kenneth Prouty azenetudomány és a jazz adjunktusa aMichigan állami egyetem zenei karán.Hipotézise szerint a jazz olyan módonteremt közösséget, bizonyos szempontbólszubkultúrát, hogy az abban részt vevõemberek, pontosabban azok, akik aztállítják, hogy értenek hozzá, aktívanalakítják a jazz fogalmát, kánonját, és végsõsoron a közösségét. Miközben valójábanminden kritikus, zenész, zenetanár,producer és rajongó másképp ismeri és éliát a jazzt, egyéni meghatározottságainakmegfelelõen. De a jazzmuzsikusok játéka, arajongók hallgatási szokásai, azegyetemeken és az iskolákban folyóelméleti és gyakorlati jazzoktatás folytán azösszképet minden egyes résztvevõ egy kisrészben a maga képére alakítja. Ehhezképest újdonságot hoz az információstársadalom, írja Prouty, mert virtuálisan,térbeli kötöttségek nélkül új közösségekjönnek létre � ezt vizsgálja a fiatal kutató éstanár, maga is aktív jazz-zenész könyve.

Page 8: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Blue MonkSok szeretettel köszöntelek, kedvesdixie-t kedvelõ olvasó! Ebben a

számban egy amerikai színes bõrû zongo-ristának, Theolius Monknak talán a legis-mertebb számát, a Blue Monkot dolgoztamfel dixieland-zenekarra. A nóta a zeneszerzõszemélyébõl és tevékenységi periódusábóladódóan modern szám, így a hangszerelés

kicsit próbálja tükrözni ezt a swingkorszakutáni stílust, de ugyanakkor igyekeztemvegyíteni egy kis régiesnek mondhatóhangzással is. Így a bevezetõ utáni elsõtémában a klarinét és harsona szurkálásai aprogresszívebb, míg a zongora (ezt csakakkor láthatjátok, ha megrendelitek az egészkottát a Bohém Webáruházban) ingabasz-szus-szerû kísérete a régebbi korokhangzását idézi. Természetesen modernebb,vagy archaikusabb a szám, a frazírozás, a

swinges lüktetés ugyanolyan fontos. Abasszus szólam itt is a hátán viszi a tempót,míg a szólisták kicsit �visszahúzhatnak� atéma játszásakor. Jó kísérletezést kívánok!

Figyelem!A Bohém Webáruházban elérhetõ a teljesszám is, elõre meghangszerelt szólókkal,befejezéssel, komplett hangszereléssel,koncertkész állapotban:http://webshop.bohemragtime.com

H���������� M���������� � Fodor LászlóLaci a Hot Jazz Band klarinétosa, a Bohémekkel 1990 és 2000 között 10 évig muzsikált, Gödöllõn fiatalokból állódixieland­csapata is van. Az utóbbi adta az ötletet, hogy amatõr zenekaroknak is használható kottamellékletet (háromfúvós, basszus akkordokkal) produkáljon minden számba � ha a VIP­tag nem zenél, a rokonok, ismerõsök között biztosakad egy­két hangszeres.

Page 9: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az
Page 10: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Háztûznézõben amünchenilemezpiacokon

A magyar jazz történetét kutatva azelmúlt negyed században számos

nyugat-európai városban megfordultam.Az elsõ pillanattól kezdve elképedve tapasz-taltam, hogy a gyér hozzáférési lehetõségekellenére mennyien ismerik és elismerik amagyar jazz immár jó száz esztendõs múlt-ját. Osztrákok, németek, svájciak, franciák,hollandok, olaszok okoztak sorra-rendrenagy meglepetéseket és szállítottak olyanmagyar jazztörténeti dokumentumokat,amelyekrõl nekünk itthon semmilyeninformációnk nem volt.

Egyik kedvencem Bajorország, ahol azauszriaival majdnem egyenlõ mennyiségûanyag bukkant és bukkan fel rendszeresen.Ezért is készültem hónapokig egy bajorkörútra, amely végül csak hét, egyenkéntigen hosszú munkanapra terjedhetett ki.Elsõsorban a Bacsik Elekrõl készülõ újmonográfiámhoz kerestem itthon hozzáfér-hetetlen hanganyagokat és egyéb dokumen-tációkat. Az események és a hozzájuk kap-csolódó beszerzési lehetõségek úgy hozták,hogy a körút végül csak Münchenen belülvalósulhatott meg.

[...]

P����� J���V���� � Simon Géza GáborSGG elsõsorban diszkográfus, 1964 óta kutatja a magyar jazz történetét, a Magyar Zenetudományi és ZenekritikaiTársaság alapító tagja, a www.jazzkutatás.eu címû lap fõszerkesztõje, jónéhány Bohém­album kiadója. Legkedvesebbtémájából, a magyar klasszikus jazz (nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen) történetébõl szemezgetcikkeiben, a magyar ragtime­tól a magyar swingig. Csemege!

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 11: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

A Benny Goodmanfilmsztori

Benny Goodman (1909-1986) élet-rajzát vették alapul a legendáját

ábrázoló hollywoodi játékfilmhez: kicsitkiszínezte a tényeket Valentine Davies, akia forgatókönyvét ismaga írta. A filmet bemutatása, 1956 febru-árja óta sok kritika érte történelmi és életraj-zi �hûtlensége� miatt. Steve Allen játsszabenne Goodmant, de a klarinétos magajátszotta a film zenéjét. A rajongók a nyil-vánvaló klisék dacára is örültek a filmnek,mert a híres Goodman-kvartett tagjain átSammy Davis Sr-ig és Stan Getzig soklegendás nagyság látható és hallható benneegyütt, zenéje hanghordozón is bestsellerlett. A javára szokásírni, hogy kellõképpen hangsúlyozza azafro-amerikai muzsikusok hatását és szere-pét Goodman pályáján, aki az egyik elsõfehér zenekarvezetõként szerepeltette õket� ha Teddy Wilson szerepét nézzük, azt afilm még el is túlozza.

[...]

T������� �� K���������� � Zipernovszky KornélKornél jazzújságíró (a transzformátor feltalálójának, Zipernowsky Károlynak a leszármazottja), alapítója és rovat­vezetõje volt a Gramofon jazzrovatának, a Fidelio jazz­ és világzenei rovatát vezette. Nyakig benne volt jópár jazz­világsztár magyarországi turnéjának lebonyolításában és a Bohém Fesztivál sajtós tevékenységeibõl is bõven kivette arészét. Meggyõzõdése szerint T. S. Eliot esszéje Hagyomány és egyéni tehetség kölcsönhatásáról a jazzre is érvényes.

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 12: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Jazz­kritika (2.)

A jazzmuzsikusok közül sokanvisszaélnek azzal a mûfaji lehetõ-

séggel, hogy jazzt bármikor, bármilyentémára, vagy harmóniákra, és bármeddiglehet játszani � vég nélkül. Nyilvánvalóannem kész zene, nem mû az, melyet mûvelõjelátszólag rögtönözve, automataként, klisé-szerûen variálgat, ismételget. A jazzmuzsi-kusnak ugyanúgy alkalmasnak kell lennie amédiumszerepre, mint bármely más, kötöt-tebb mûfajok képviselõinek.

A jazz, sõt, a free jazz sem kap felmentésta zenei állítás, a zenei mondat és gondolat,valamint a kompozíció iránti elvárás alól. Aszabad improvizációt is tiszta és világosgondolatok motiválják � méghozzá alegõszintébb formában: tradíciókra alapoz-va, spontán, az igazságot keresve (néhagyötrõdve), illúziókeltéstõl, érzéki kényez-tetésektõl mentesen.

Egy jazzmûvész barátom szerint a kétlegfontosabb dolog a zene �becsületessé-gét�, szellemi tisztaságát illetõen, hogy neesztétizáljon, és ne pszichologizáljon. Ezzelaz állítással kár lenne vitába bocsátkozni;tudniillik az egyik váltakozó korszakok ésízlések kiszolgálását jelenti, a másik pedig aszubjektív hatáselemek manipulatív alkal-mazásának veszélyét rejti a zenében. Ezutóbbi nem tévesztendõ össze a vállaltemberi tényezõvel, azaz a személyes hanghitelességével.

[...]

D������������ � Matisz LászlóMatisz László jazzújságíró (sõt, visszavonult jazz­zenész is: szaxofonos­fuvolista), a Gramofon jazzrovatánál dolgozott,a Sziget jazzprogamjait szervezte, közremûködött rengeteg jazznagyság magyarországi turnéjának lebonyolításában,évekig  a  Bohém  Fesztiválnak  is  sajtósa  volt.  Esztétikai  tárgyú,  esztétikai  megközelítésû  cikkeiben  nagyon  fontosdolgokat mond ki. Figyelni kell rá!

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 13: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

A �jó testvérek�Tommy és JimmyDorsey

Noha a swingkorszak nagy bigbandjei között szinte mindig

találkozhatunk a két úriember nevével, amai swingválogatások nem mindig asztárzenekarok közé emelik a két legendamunkásságát.

Ez alatt azt értem, hogy a Dorsey-testvérekvégezték a dolgukat a maga rendje és módjaszerint, de a korszakukban nem tetteksemmi egetverõen izgalmasat azon a téren,hogy a mai jazztörténészek kiemeltenfoglalkozzanak velük. Nem alkalmaztakfekete énekesnõket, nem vezettek zenekarta háborús övezetekbe, mint Artie Shaw vagyBenny Goodman, és meg sem haltak akontinensen, mint Glenn Miller. Szóvaltulajdonképpen nem is érdekesek jazz- éstársadalmi szempontból. Én azért szeretnékróluk megemlékezni, mert személyesindíttatás vezet.

[...]

E��������� N�������� � Joe FritzA mindig kifogástalan eleganciájú Fritz Józsi 1997­ben Bohém­tag is volt. Rendkívül népszerû, minden szempontbólegyéni stílusú klarinétos, jelenleg saját zenekarával (Joe Fritz Band) és különbözõ formációkkal hallható, fõkéntBudapesten. Rengeteget tud a jazzrõl zenész és történész szemmel egyaránt, rovatában egy­egy kevéssé ismert kiválózenésszel foglalkozik.

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 14: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

J���K�������� K�������� � Szalóky BélaBéla a legsokoldalúbb magyar jazzmuzsikusok egyike. Eredetileg harsonás, a Benkó Dixieland Band kornettese, aPolice Big Band vezetõ karmestere ("civilben" ezért rendõr õrnagy). Megjárta nagy fesztiválok, híres jazzklubok sorát,mindenütt ott volt, ahol egy világsztár felbukkant, rendszeresen játszik jazznagyságokkal. Elsõsorban a velük közösélményeit, sztorijait osztja meg cikkeiben.

Kukta, magnó,légpisztoly

Ugye milyen hatásos cím? Olyan,mintha egy hajdani KGST-piacról

szóló írást készítene elõ. Pedig nem.Kedvenceim egyikérõl, egy fantasztikustenorszaxofonosról lesz szó, egy olyanmûvészrõl, akivel nem is olyan rég� voltalkalmam együtt muzsikálni. A történet1992 körül kezdõdik, amikor is balatoninyaralónkban múlattuk az idõt kiválóbarátommal, Kukta (!) Bélával. Akkoribanmindketten a Hot Jazz Band oszlopos tagjaivoltunk, Béla bendzsózott, Béla harsoná-zott. A Balatonnál horgásztunk, fõztünk,nyaraltunk. És! Volt nálunk magnó(!). Egyolyan magnó, amit a szocializmus egyikmáig megmagyarázhatatlan furcsaságában,a Liszt Ferenc téri �dollárboltban� vettédesanyám, valamennyi felmenõm valuta-alapjának teljes kiaknázásával, majd néhányévvel késõbb a Hot Jazz Band egyik francia-országi turnéján elloptak a buszból, amíg miBenny Carter bandáját hallgattuk az antibes-i nagyszínpadon. [...]

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 15: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

Bohém Fesztivál:fellépõk mondták

A XXII. Bohém Fesztivál után sokszépet és jót olvastunk a sajtóban

a rendezvényrõl. A Világjáró Magazincímû hosszú cikkében

többek között ezt írja:

Mindenesetre mi is megkérdeztük a külföldifellépõket, õk mit gondolnak a fesztiválról,s hét körkérdést intéztünk hozzájuk, íme aválaszok:

1. Az elõzetes várakozásaidhoz képestmilyennek találtad a fesztivált?2. Mi a véleményed a közönségrõl?3. Mit gondolsz a Bohém Ragtime JazzBandrõl?4. Mi volt a legjobb dolog a fesztiválon?5. Mi volt a legkevésbé jó a fesztiválon?6. Mi volt a legjobb Kecskeméten ésMagyarországon?7. Mi volt a legkevésbé jó Kecskemétenés Magyarországon?

Catherine Russell jazzénekesnõ (USA):

1. A fesztivál messze felülmúlta a várakozá-saimat! Nagyon élveztem a többi zenésszelegyütt a koncertet és a jam sessiont is.

2. A közönség NAGYSZERÛ volt minde-gyik koncerten. Nagyon bátorítottak, ami-kor magyarul énekeltem. Az élet tele vanboldog meglepetésekkel.

3. Nagyon élveztem a Bohém Ragtime JazzBanddel való munkát. A zenészek barátsá-gosak voltak velem és zeneileg is nagyonsegítõkészek. És igazán swingeltünk együtt!

4. A legjobb az volt a fesztiválban, hogymindenki jól érezte magát. És imádtam,hogy a táncosok ott voltak velünk a színpa-don!

5. Egyáltalán nem volt �legkevésbé ked-venc� dolog számomra. Élveztem az egé-szet, és mindenki azon munkálkodott, hogya legkisebb részletek is rendben legyenek.

6. A férjemmel beleszerettünk Kecskemét-be és Magyarországba. Az emberek kedve-sek és barátságosak, a kaja nagyszerû ésolcsó. Ez nekem, New York-inak különö-

sen sokat jelent. És afroamerikaiként neméreztem magam idegennek. Szeretettel fo-gadtak mindenütt, akárhová mentem. Eztnem mondhatom el minden európai ország-ról.

7. Nem volt semmi �legkevésbé kedves�.Kaphattam olcsó és jó ételt késõ éjjel, vagyéppen italt. Egyszerû igényeim vannak ésazokat mind ki tudtam elégíteni. Szép, tisztahotelszoba, jó ételek, barátságos emberek.Ez minden, amire szükségem van, amikorutazom. Köszönöm, Tamás, köszönöm,Bohém Fesztivál, köszönöm, Magyarország!

Herbert Christ jazztrombitás (Német-ország):

1. A Bohém Fesztivál rajongója vagyok ésa 2013-as év tûnt a legharmonikusabbnak,mióta itt vagyok. De a változatos tálalásnakköszönhetõen (kvartettek, szólisták, bigbandek) a korábbi fesztiválok is nagyonérdekesek voltak.

2. Ez a legjobb közönség a világon, amitláttam, akármerre jártam, pedig 50 évevagyok színpadon.

3. Minden alkalommal jobb és jobb, akár-hányszor hallom a zenekart. Nagyon pro-fesszionális!

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ft­ért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ft­ért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohém­honlaponévi 2.490 Ft­ért (összesen 6 szám)!

Page 16: Bohém Fesztivál utáni hétköznapoklátom, hogy a közönség jól szórakozik. Igen, a férjem apai nagymamája magyar volt, budapesti születésû. Izgatottan várom, hogy az

4. A közönség érdeklõdése a legkiválóbbminõségû hot jazz kultúra iránt.

5. Túl rövid volt, hiszen annyira jól éreztemmagam a fesztiválon.

6. Imádom Magyarországot és a kecskemétibarátságos, meleg légkört.

7. A gazdasági helyzet, ami nem tûnikjobbnak a jövõre nézve sem.

Fabio Bianchi, a Marco Marchi & theMojo Workers sousaphonosa (Svájc):

1. A fesztivál még a nagyon magas várakozá-sainknál is jobb volt. Tudtuk, hogy ezvalami speciális lesz, de egyenesen fantasz-tikus volt.

2. A közönség nagyon melegen fogadottminket, figyelmesen hallgatott, és értékeltea zenénket. Nagyon sokat segítettek, hogyjól játsszunk.

3. Nagy rajongói vagyunk a Bohémeknekés reméljük, hamarosan Svájcban istalálkozunk ismét. Technikailag perfektekvagytok, de emellett annyi szenvedély ésérzelem van a játékotokban, hogy igazánélvezet nézni titeket a színpadon.

4. A legjobb a vasárnapi zárókoncert volt.

5. Nagyon hamar végetért. Még napokigbírtuk volna�

6. Kecskeméten nagyon érdekes épületekvannak, rengetegeg történelmet olvashatszki belõlük csupán figyelmesen sétálva (törté-nész vagyok).

7. El akartunk menni a Fotómúzeumba, dezárva volt. Hogy lehet, hogy a magyarfotográfia múzeuma egész télen zárva van,májusig?

Ken Aoki bendzsós (Japán):

1. Szuper volt, sokkal jobban, mint vártam.Életem eddigi legboldogabb napjai voltak.Az különösen megfogott, hogy a fesztiválnem csak jazzrajongóknak van, hanemmindenkinek, különbözõ helyekrõl, külön-bözõ generációknak. Volt aki inkább hallga-tott, volt, aki táncolt. Érezhetõ volt, hogymindenki a saját maga módján élvezi afesztivált. És ez nagyszerû.

2. Nagyon lelkes, mindig csodálatos közön-ség! Igen, el tudom képzelni, hogy mindenévben hogy élvezhetik ezt a fesztivált.

3. Tudtam, hogy klasszikusan képzett zené-szek kiváló, de laza hangulatú együttesjátékra képesek, akkor is, ha nagyon magas-fokú technikai követelményeknek kell meg-felelniük. Azt is tudtam, hogy az ilyenzenészeknek általában széles a repertoárjukés nagyon sokoldalúak. Néha vezetek Japán-ban egy 1920-as évek stílusában játszózenekart és mindig nehéz megéreztetni azenekari tagjaimmal a korszak ízét De itt, aBohém Ragtime Jazz Bandben már mind-annyian érzik ezt. És ez lehet a válasz arra,hogy miért olyan természetes a zenéjük.Éppen ezen gondolkodtam, amikor váratla-nul elkezdtek a színpadon bohóckodni:humoros testtartásokkal, vicces lépésekkel,miközben játszottak egy ragtime-ot. Hacsaknem vagy nagyon képzett, nem tudsz ígyzenélni! Nagyon élveztem az elõadásukat,rengeteget nevettem, mert nagyon viccesekvoltak. Egyszerûen nagyszerûek.

4. Nagyon értékeltem a közönséget, nagyonkedvesek voltak és szeretettel fogadtak. Megszeretném köszönni minden zenésznek aközös zenélést és Tamásnak különösen, akia programot szervezte és a vasárnapi mûsortirányította, hogy olyan különlegesség islétrejöhetett, mint a blues jam Marcóval ésa duónk Catherine-nel.

6. Nagyon élveztem magyarországi tartóz-kodásomat! Csodálatos emberek, gyönyörûváros, és persze, nagyszerû ételek! Igazságszerint már gyerekkorom óta van egy külön-leges vonzódásom Magyarország iránt, mertédesanyám egy japán tradicionális tánc-együttes tagjaként 1988-ban Magyarorszá-gon járt és mindig mondta, hogy �Magyar-ország annyira gyönyörû hely, egyszer el kellmenned oda!� Szóval a magyarországi uta-zás egy régi álom beteljesülése és nagyonboldog vagyok, hogy végre ellátogathattamide.

5 & 7. Nem volt ilyen. Egy dolog miattvoltam csak szomorú: hogy el kellett jönni.Annyira jól éreztem magam, hogy nehézvolt otthagyni az országot. Még egyszerköszönöm!

Mimi Blais ragtime-zongorista (Kana-da):

1. Nem voltak elvárásaim. Imádom ezt afesztivált. Voltam már itt többször és na-gyon boldog voltam, hogy idén ismét vissza-jöhettem. Csodálatos érzés volt és otthonéreztem magam. És örültem, hogy mostkevesebb kamerát láttam a színpadon. JÓ!És a táncosok a színpadon: NAGYSZERÛ!

2. Befogadó közönség. Jó érzések jönnekfelõlük, élvezet nekik játszani. És az elõcsar-nokban is csupa barátságos emberrel talál-koztam.

3. Szeretlek titeket, fiúk! Nagyon jó a zene-kar. És humoros is.

4. Nagyon kedves önkéntes segítõk voltak.Ott vannak és segítenek, amikor szükségedvan rájuk. Kiváló fellépõk. És kedves feszti-váligazgatóJ A hotel közel van a mûvelõ-dési házhoz. YEAH! Ez mind nagyszerû!

5.a) A zongora meglehetõsen rossz, nemtartja a hangolást, megérett a cserére!

b) Utálom, ha a színpad mögött a taka-rásban beszélnek, az nem beszélgetésre valóhely. Kellemetlen! Akik beszélni akarnak,menjenek az elõcsarnokba, vagy az öltözõ-be. Nagyon udvariatlan az éppen fellépõk-kel szemben.

c) Nincs gyakorlószoba. Jó lenne, ha lehetnevalahol zongorázni, bemelegíteni. Ha nemaz épületben, akkor a közelben�

6. Építészet, kultúra, történelem, kaja, jóborok, Unicum és pálinka J Nem vicc, ezegy csodálatos ország és Kecskemét gyö-nyörû város. Nem túl kicsi, nem túl nagy,minden közel van.

7. Hmmmmm... ????? Talán a Nagytemp-lom harangjai, amikor aludni akarsz! Bimm-bamm� Viszlát álom�

Jó fesztivál volt. Rengeteg jó energia mûkö-dött a fellépõk között. A színpadon, azöltözõben, a színpad mögött. Nem tudom,mi volt idén, kedves Tamás, de ez nagyszerûvolt! Köszönöm, hogy meghívtatok!