AQUILA 1992. VOL.: 99 (163-166)

BIOTÓP VAGY HABITAT? ÉSZREVÉTELEK NÉHÁNY ÖKOLÓGIAI FOGALOM

HASZNÁLATÁRÓL

Dr. Székely Tamás , Dr. Moskát Csaba 1 Kossuth Lajos Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke,

Debrecen 2Természettudományi Múzeum Állattára,

Budapest

Abstract

Biotope or habitat? Remarks on the use of some ecological terms. There are a number of traditional sociological (zoocoenological) terms in the Hungárián

ornithology. Besides them the terms of Community ecology were introduced in ecological studies. The goal of the present study is to survey the use some of these terms and make suggestions for their correct usage.

Egy t u d o m á n y á g a lka lmazha tóságá t (operat ivi tását) megha t á rozza foga­l o m r e n d s z e r é n e k tisztasága és egyé r t e lműsége (Juhász-Nagy, 1970). Napja­ink orni tológiai i rodalma azonban fogalomhasznála t i s zempon tbó l zavaros, számos a lapve tő fogalom nincs kel lően definiálva, illetve többféle é r t e lem­ben is használ t .

K ö z l e m é n y ü n k b e n az élőhellyel kapcsolatos fogalmakkal foglalkozunk (biotóp, habitat). N e m cé lunk , hogy az eddig használ taka t kritikusan á t tek in tsük , ez a feladat jóval m e g h a l a d n á egy rövid köz lemény kere té t . Cé lunk viszont, hogy egy alaposabb dolgozat megje lenéséig a fogalmak következetes haszná la tá ra javaslatot t együnk .

A tá rsu lás tan (cönológia) közép -eu rópa i iskolája az 1920-as évektől k e z d ő d ő e n alakult k i n é m e t és francia—svájci iskolákban, e lsősorban a botanikusok k ö r é b e n (Braun-Blanquet, 1928). A cönológia újszerűsége fel­keltette a zoológusok é rdek lődésé t is, és az így k ibontakozó zoocönológia évszázadunk k ö z e p é r e kr is tá lyosodot t ki (Tischler, 1949; Balogh, 1953). A cönológia fogalmai közé tartozott a b io tóp (Dahl, 1908), amelyen a biocönózis által elfoglalt teret, később annak élet te len fizikai környeze té t é r te t ték . A mai orni tológiai haszná la tban a b io tóp - he ly te lenül — a madá r t á r su l á s élő kö rnyeze tének , e l sősorban a növényze tnek felel meg. A hazai zoológusok részben a botanikai, részben a n é m e t zoológiai szak i roda lomból átvet ték a cönológiai vizsgálati m ó d s z e r e k e t és a hozzá kapcso lódó fogalmakat (kons-tancia, dominancia, karakterfaj). Ez azt e r e d m é n y e z t e , hogy a madarakat tá rsu lásokba kategor izá l ták és növény tá r su lá sokhoz r ende l t ék (Udvardy, 1941).

163

A z ökológián belül a közösségi ökológia (community ecology) az Amer ika i Egyesült Á l l amokban alakult k i . A folyamatot MacArthur t a n u l m á n y a nyi­totta meg (MacArthur, 1957), majd MacArthur és Wilson (1967), MacArthur (1972), Cody (1974) művei j e l en te t t ék a főbb lépcsőfokokat . A közösségi ökológiának nem volt tö r téne t i e lőzménye a nyelvileg és földrajzilag is e lkülönül t cönológia , így új foga lomrendszeréve l ko rábban ismeretlen lehetőséget nyithatott. A közösségi ökológia a niche-fogalomra épü l . A niche absztrakt fogalom, Hutchinson (1957) szerint a populác iók által elfoglalt tér részt (hipertestet) jelöli egy olyan n-d imenziós t é rben , ahol a koord iná ta ­tengelyek a re leváns élő és élet telen környezet i faktoroknak felel tethetők meg. A niche-fogalommal szemben a habitat megfogalmazása i nem egyér­t e lműek (Udvardy, 1959; Whittaker etai, 1973). Ezért cé lszerűnek tűnik , ha az a lábbiakban megpróbá l j uk a habitat-fogalmat a niche-hez kapcsolni.

A hutchinsoni realizált niche a populác iók aktuál is , adott k ö r ü l m é n y e k között betöl töt t n -d imenziós te ré t jelenti. A z „adot t k ö r ü l m é n y e k e t " biztosító feltételeket tek in tsük a habitatnak. A habitat t ehá t azokat az n-d imenziós tényezőket tartalmazza, amelyek né lkü lözhe te t l enek a popu lác ió é le téhez. A niche-habitat f oga lompár ebben az é r t e l e m b e n ana lóg a n iche- tér és re-source- té r (Précsényi, 1986), továbbá a belső niche és a külső niche (Juhász— Nagy, 1985) foga lompárokka l . A niche-hez hason lóan a habitat is absztrakt fogalom, de célszerűségből rövidít jük, p l . b ü k k e r d ő . Ezen azt ér t jük, hogy a b ü k k e r d ő tartalmazza azokat a tényezőket , amelyek limitálok lehetnek egy adott popu lác ió ra . A habitat populác iós szinthez rendelt fogalom, ugyanak­kor e se t enkén t szükséges lehet, hogy t ágabban é r t e lmezzük . így a populác ió­nál magasabb szerveződési szinteknek is lehet habitatja (pl.: guildnek, közösségnek) .

A közösségi ökológia dinamikus fejlődése mellett a cönológia - kü lönösen a zoocönológia visszaszorult, de nem t ű n t el teljesen. A botanikusok k ö r é b e n a cönológia — a numerikus módsze rek té rhódí tásával — az u tóbbi években ismét reneszánszá t éli, bá r kissé megújul t f o r m á b a n (vegetációkutatás) . A visszaszorulás legfontosabb okát abban látjuk, hogy a cönológia a társulások trofikus s t ruk tú rá j ának fenológiai leírását adja meg, így leíró (descriptív) t u d o m á n y (Szelényi, 1957). Ezzel szemben a közösségi ökológus t a kölcsönha­tások, a szabályozás és az evolúcióbiológiai ké rdések érdekl ik (Gallé in litt). Érdekes , hogy a klasszikus zoocönológia hívei is a kauzali tás növelésének i r ányában látták a cönológia fej lődésének lehetőségei t , mintegy ökológiai tartalmat adva a cöno lóg iának (Szelényi, 1976).

A közösségi ökológia kialakításában - a botanikusok vé leménye szerint is (Harper, 1984) — a zoológusok, közülük is e lsősorban az o rn i to lógusok já tszot ták a vezető szerepet. Ezt valószínűleg elősegítet te , hogy a bo tan ikában mind a mai napig kiválóan haszná lha tó cönológiai módsze rek a zoológiában sikertelennek bizonyultak, mert minden ál la tcsoport (pl.: hangyák , pókok , madarak) m á s k é p p „tipizálja" a környeze te t (Gallé et al, 1985), azaz minden nagyobb ál latcsoport részére kü lön társulásokat kellene lé t rehozni . Ezzel szemben a botanikusok a magasabb r e n d ű növények leírásával jól tudják jellemezni a növényzete t . A zoocönológia a lka lmazásának másik nehézsége

164

az állat- és n ö v é n y - „ t á r s u l á s o k " e g y m á s h o z r e n d e l é s é b e n van. A két „társu­lás" közöt t a kapcsolat nem a faji ö s s z e t é t e l b e n van, p é l d á u l sáskák és madarak e s e t é b e n , hanem a n ö v é n y t á r s u l á s térbel i szerkezete és az ál latok faji ö s s z e t é t e l e közöt t (MacArthur és MacArthur, 1961).

A z o o c ö n o l ó g i a i é r t e l m e z é s s i k e r t e l e n s é g e é s m ó d s z e r t a n i n e h é z s é g e i miatt a klasszikus c ö n o l ó g i a i fogalmak ( b i o t ó p , társulás , dominancia) helyett a k ö z ö s s é g i ö k o l ó g i a fogalmait javasoljuk használatra (habitat, k ö z ö s s é g , relatív í r e q u e n c i a ) . A k ö z n a p i b e s z é d b ő l átvett , é s emiatt nem speci f ikált é l ő h e l y szó haszná la tá t nem javasoljuk, mert ez mind a b i o t ó p n a k , mind a habitatnak a magyar fordí tása lehet. (Emellett ismeretes a habitatnak a furcsán h a n g z ó és s z in tén nem j a v a s o l h a t ó „ lakóhe ly" fordí tása is.) A z é l ő h e l y h e z h a s o n l ó a n a „ m a d á r e g y ü t t e s " szó használatát is k e r ü l e n d ő n e k tartjuk, mivel a n é m e t „Zönose" és az angol „Communi ty" e g y a r á n t magyarra f o r d í t h a t ó vele.

A f o g a l o m h a s z n á l a t o k o n kívül javasoljuk, hogy a f e n o l ó g i a i v izsgálatok helyett („ökofaunisz t ika") a k ö z ö s s é g i ö k o l ó g i a k ö l c s ö n h a t á s o k r a v o n a t k o z ó k é r d é s e i t próbá l juk m e g v á l a s z o l n i . Erre egyre több p é l d á t ta lá lunk a hazai z o o l ó g i a i v izsgálatok közöt t is (pl.: Csörgő, 1983; Török, 1983; Sasvári, 1984; Gallé et al, 1985; Korsós, 1985; Moskát, 1985; Székely 1986).

Ö s s z e g e z v e , a c ö n o l ó g i a i fogalomrendszer elemeit (b io tóp , társulás) és m ó d s z e r e i t nem javasoljuk h a s z n á l n i az ö k o l ó g i a i v i z sgá la tokban , hanem helyette a k ö z ö s s é g i ö k o l ó g i a fogalmait (habitat, k ö z ö s s é g ) é s m ó d s z e r e i t javasoljuk.

Köszönetnyilvánítás

A kéz irat k ü l ö n b ö z ő fáz isa iban nyúj to t t hasznos tanácsa iér t hálás k ö s z ö ­nettel tartozunk prof. dr.Jakucs Pálnak, prof. dr. Précsényi Istvánnak, dr. Gallé Lászlónak, dr. Demeter Andrásnak és dr. Korsós Zoltánnak.

IRODALOM - REFERENCES

Balogh, J. (1953): A zoocönológia alapjai. Grundzüge der Zoocönologie. - Akadémia Kiadó, Budapest

Braun-Blangquet, J. (1928): Pflanzensociologie. - Springer, Berlin Cody, M. L. (7 97-f) .Competition and the structure of bird communities. - Monog-raphs in Population Biology 7, Princeton University, Princeton, NJ. Csörgő, T. (1983): A nádirigó- (Acrocephalus arundinaceus) és a cserregő nádiposzáta-

(Acrocephalus scirpaceus) populációk táplálkozási-niche vizsgálata. - Puszta 1/10: 71-80

Dahl, F. (1908): Grundsätze und Grundbegriffe der biocönotischen Forschung. Zool. Anz. 33.

165

Gallé, L., H. Hornung, E, D. Szó'nyi, G., Györffy, Gy., Kincsek, L (1985): A J A T E Állattani Tanszékének komplex ökológiai kutatásai. - In: Tóth, K. (ed): Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975-1984. Hungexpo, Budapest

Harper,]. (1984): Foreword. In: Dirzo, R.-Sarukhán, J . (eds): Perspectives on plant population ecology. - Sinauer Ass. Inc., Sunderland

Hutchinson, G. E. (1957): Concluding remarks. - Cold Spring Harbor Symp. Quant Biol. 22: 415-427.

Juhász-Nagy, P. (1970): Egy operatív ökológia hiánya és szükséglete. - M T A Biol. Oszt. Közi. 12:441-464.

Juhász-Nagy, P. (1985): Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. -Akadémia Kiadó, Budapest

Korsós, Z. (1985): Niche-vizsgálatok gyíkokon: elmélet és egy példa. - Állatt. Közlem. 72:101-107.

MacArthur, R. (1957): On the relative abundance of bird species. - Proc. Nat. Acad. Sei. USA 43:293-295.

MacArthur, R. H. (1972): Geographical ecology: Patterns in the distribution of species. - Harper and Row, New York

MacArthur, R., MacArthur, J. W. (1961): On bird species diversity. - Ecology 42:

MacArthur, R. H., Wilson, E. O. (1967): The theory of island biogeography. -Monographs in Population Biology 1, Princeton University, Princeton, NJ.

Moskát, Cs. (1985): Bükkös és tölgyes madárközösségének összehasonlító elemzése. -Puszta 3/12: 17-36.

Précsényi, I. (1986): The acoluthic space and its importance in the ecological research. - Acta Bot. Hung. 32: 53-59

Sasvári, L. (1984): A synornithologia, avagy a madárközösségek vizsgálatának lehetőségei és gondjai - Biológia 32: 37-51.

Székely, T. (1986): Táplálkozási niche-átfedések a cinegék (Parus spp.) és a sárgafejű királykák (Regulus regulus) között. - Aquila 92: 241-253.

Szelényi, G. (1957): Az állattársulási kategóriák. - Állatt. Közlem. 63: 155—160. Szelényi, G. (1976): Quo vadis zoocönológia? - Állatt. Közlem. 63: 155-160. Tischler, W. (1949): Grundzüge der terrestrischen Tierökologie. - Braunschweig Török, J. (1983): Három odúköltő madárfaj (Parus maior, P. caeruleus, Ficedula

albicollis) táplálkozási niche analízise. — Puszta 1/10: 55-69. Udvardy, M. (1941): A Hortobágy madárvilága. - T i s i a 5: 1-80. Udvardy, M. F. D. (1959): Notes on the ecological concepts of habitat, biotope and

niche. - Ecology 40: 725-728. Whittaker, R. H., Levin, S. A., Root, R. B. (1973): Niche, habitat, and ecotope. - Am.

Nat. 107: 321-338.

594-598.

Authors addresses: Dr. Székely Tamás

Kossuth Lajos Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszék

Debrecen Egyetem tér 1.

Dr. Moskát Csaba Természettudományi Múzeum Állattára

Budapest Baross u. 13.

H-1088 H-1032

166