BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM, MINT TUDOMÁNY

IDŐSZÁMÍTÁS • idő ábrázolása: egyenes, mindkét végén nyíl (végtelen)

• szakaszok és kezdőpont kell, hogy mérhessük

• a természeti ciklusokat már az ősi népek is megfigyelték:

- év (Föld a Nap körül, 365 és ¼ nap)

- hónap (Hold a Föld körül, 29 és ½ nap)

- nap (Föld saját tengelye körül)

A MAI NAPTÁRUNK KIALAKULÁSA • 1 év = 12 hónap, de napév és holdév különbsége eltérő naptári rendszerek

napévet használunk mi, holdévet pl. a muszlimok

• szökőév: a ¼ nap 4 évente kiad egy teljeset, ekkor +1 szökőnap február 29.

Kr. e. 1. sz, Julius Caesar vezette be Julián-naptár

• még ez sem teljesen pontos, 400 évente nem kell szökőévet tartani

Kr. u. 16. sz, XIII. Gergely pápa vezette be Gregorián-naptár

mi is ezt használjuk

3300 évente csak 1 nap eltérés

• év kezdete: jan. 1. csak a középkor végétől, azelőtt dec. 25. (karácsony) • napok számozása: ez is csak a középkor végétől rómaiaknál Kalendae (1.) és Idus (15.); keresztényeknél szentek ünnepe

IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK • kezdetben uralkodók, főtisztviselők trónra lépése

(pl. Egyiptom, görögök, Róma)

• keresztény időszámítás:

Krisztus születése, Kr. e. = i. e. és Kr. u. = i. sz.

nincs „0. év”!

• évtizedek 1-10 stb., évszázadok 101-200, évezredek 1001-2000

• egyéb időszámítások pl.: • zsidók: Kr. e. 3761 (világ teremtése) • görögök: Kr. e. 776 (első olimpia) • rómaiak: Kr. e. 753 (Róma alapítása) • muszlimok: Kr. u. 622 (Mohamed áttelepülése Mekkából Medinába)

A TÖRTÉNELEM FŐ KORSZAKAI

• ŐSKOR: Kr. e. 3 millió (az ember kialakulása) - 3500 (az első civilizációk megjelenése)

• ÓKOR: Kr. e. 3500 - Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása)

• KÖZÉPKOR: Kr. u. 476 - 1492 (Amerika felfedezése)

• ÚJKOR: Kr. u. 1492 - 1914 (az első világháború kirobbanása)

• LEGÚJABBKOR / MODERN KOR: Kr. u. 1914-től

TÖRTÉNELMI FORRÁSOK ÉS GYŰJTEMÉNYEK • történelmi forrás = minden olyan dolog, amelyből következtethetünk a

múltra vonatkozóan

• típusai:

1. tárgyi forrás

2. íratlan / szellemi forrás

3. írott forrás

• forráskritika:

- főleg az írott forrásoknál fontos

- el kell különítenünk:

- a szubjektív (=a szerző személyes véleménye)és az

- objektív (= tárgyszerű, elfogulatlan) adatokat

MÚZEUMOK • tárgyi források gyűjtése • Magyar Nemzeti Múzeum: - gr. Széchényi Ferenc alapítványa, 1802. - saját családi gyűjtemény, majd később bővül - kiválások: Szépművészeti M., Iparművészeti M., Néprajzi M. • ezután vidéken is, ma 200+ múzeum országszerte • történelemmel kapcsolatos múzeumok: - Szépművészeti M. (egyiptomi, görög kiállítás) - Hadtörténeti M. (honvédség gyűjteménye, fegyverek, térképek, katonai iratok, könyvek) - Magyar Nemzeti Galéria (magyar festészet, szobrászat, rajzművészet) - Bp.-i Történeti M. (főváros története, ide tartozik az Aquincumi M. is), - Közlekedési M., Terror Háza stb.

KÖNYVTÁRAK

• nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár

- a M. Nemzeti Múzeummal együtt alapítva

- 1949-től önálló

- köteles példányokat kap minden magyarországi nyomdától, ezenfelül gyűjti a magyar vonatkozású anyagokat külföldről

• közkönyvtárak: Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Kvt. (1904.)

• szakkönyvtárak: kutatóknak, pl. MTA Kvt-a (tudomány), Országgy. Kvt. (politika)

• iskolai könyvtárak: minden oktatási intézményben

LEVÉLTÁRAK

• hivatalos iratok gyűjtése, első a Magyar Országos Levéltár (1756)

• nehézség: a legtöbb irat latin / német nyelven (magyar csak 1844 óta hivatalos nyelv)

AZ EMBER KIALAKULÁSA ÉS AZ

ŐSKOR

AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK KUTATÁSA • nehézségek: - kevés nyom (barlangokban, mocsarakban, kőzetekben) - emiatt az őskorral kapcsolatos ismereteink nem teljesen biztosak • kutatásban segít: régészet, embertan, földtan, őslénytan

• a XIX. század előtt a Biblia alapján azt hitték, hogy Isten teremtette a mai élőlényeket

(mikor a földből olyan állatok csontjai kerültek elő, amelyek ma már nem élnek („sárkányok”, azaz dinoszauruszok), azt gondolták, ezek a vízözön során pusztultak el)

• egy angol tudós, Charles Darwin ismerte fel először az evolúció jelenségét (őt még kinevették ezért)

• evolúció:

az a folyamat, amelynek során a fejletlenebb élőlényekből a természetes kiválasztódás (=a változó körülményekhez való alkalmazkodás) útján fejlettebb élőlények válnak; valamennyi

élőlény így jött létre

• az evolúció nem egyenes, vannak zsákutcák (pl. Australopithecus, később neander-völgyi ember)

• az ember nem a majomtól származik, hanem a 2 fajnak közös őse volt • az ember esetében a fejlődés

- az agytérfogat növekedésében - a felegyenesedésben - a kéz használatában nyilvánul meg

• oka:

majom-őseink a trópusi erdőkből áttelepültek a füves síkságokra, itt már nem volt szükség arra, hogy a kéz ágat markoljon, szükség volt viszont a

felegyenesedésre, hogy jobban lássák a ragadozókat

AZ EMBER KIALAKULÁSA

• 70 millió éve: mókusszerű rágcsáló (az ember és a majom közös őse) • 30 millió éve: egyiptomi majom • 14-17 millió éve: Proconsul

• nagyobb koponya • 2-5 millió éve: Australopithecus („déli majom”)

• eszközhasználat; de a faj nem fejlődött tovább (zsákutca)

2 millió éve: HOMO HABILIS („ÜGYES EMBER”) • 750 cm3 agy, emberi fogazat (mindenevő)

• kavicseszközök, tűz ismerete

1,5 millió éve: HOMO ERECTUS („FELEGYENESEDETT EMBER”) • az első emberfaj Afrikán kívül, 50 fős telepekben él

• lelőhelyek: Jáva, Peking, Vértesszőlős

300 ezer éve: neander-völgyi ember – a mai ember kihalt változata • agya már hasonló a miénkhez

• hordákban élt, csoportosan vadásztak (pl. a féllábú öregember csontváza)

• beszéd, szertartások

• lelőhelyek: Neander-völgy (No.), Tata, Érd, Subalyuk (Mo.)

• kipusztult vagy összeolvadt a mai emberrel

100 ezer éve: HOMO SAPIENS („BÖLCS EMBER”)

• lelőhelyek: sok, 1. Crô-Magnon (Fro), erről cro-magnoni embernek is nevezik • benépesíti az egész Földet: Afrikát, Eurázsiát, majd a Bering-szoroson át Amerikát is

• mivel ilyen eltérő természeti feltételek között élt, hamarosan 4 altípus (rassz)

alakult ki: • europid (Európa, Ny-Ázsia, É-

Afrika): világos bőr- és hajszín, férfiaknál erős arcszőr

• mongolid (Kelet-Ázsia, Amerika): sárgás vagy vöröses bőr, „mandulaszemek”, gyenge arcszőrzet

• negrid (Afrika): sötét bőr • ausztralid (Ausztrália): sötét bőr

AZ ŐSKOR SZAKASZAI

• az őskor a kőeszközök megmunkálása alapján 2 részre osztható:

őskőkor =pattintott kőkor = PALEOLITIKUM – i.e. 10 000-ig

középső kőkor = MEZOLITIKUM

újkőkor = csiszolt kőkor = NEOLITIKUM - i.e. 8 000 – 3 000.

• I.e. 10 000 a határ: ekkor ért véget az utolsó jégkorszak felmelegedés

• eszközkészítés fejlődése:

fa-, csont- és kőeszközök, nyél feltalálása; csiszolás nedves homokkal

(élesebb, finomabb eszközök)

ÉLETMÓD AZ ŐSKŐKORBAN • zsákmányoló életmód: halász / vadász / gyűjt.

• fegyverek: szigony, íj-nyíl; vagy csapda

• jól szervezett társadalom, ahol mindenkinek megvan a dolga (a beszéd segítségével szervezhetik meg): • a férfiak vadásznak, a nők gyümölcsöt/gyökereket gyűjtögetnek, az öregek pedig tanítják a fiatalabbakat

• az ősember meglepően kényelmesen élt

• első fontos „találmányok”: kőeszközök, nyelv, tűz

(meleget ad, sütni-főzni lehet vele, elriasztja a vadállatokat, össze lehet ülni körülötte)

• a hiedelemvilágot áthatja a mágia: - eszerint minden létező dolognak lelke van - a lélekben van egy erő (mana) - ezt az ember a megfelelő szertartásokkal a saját javára fordíthat - minden törzs úgy hitte, egy közös őstől származik (totem), ez lehetett állat, növény, term. Jelenség - a totem megvédte a törzset - a totemizmus

• a tárgyakban szellemek élnek, ezek is segíthetnek

• barlangrajzok: Lascaux (Fro.) Altamira (Spo.)

AZ ÚJKŐKOR

A TERMELŐ ÉLETMÓD KIALAKULÁSA • növénytermesztés:

• először csak learatták az elhullott magokat, később tudatosan vetették el őket • növények nemesítése (búza - rizs - kukorica) • eszközök (ásóbot, eke, sarló, őrlőkő)

• állattenyésztés: • először csak háziasítás (húsért), később itt is nemesítés • 1. kutya, 2. kecske és juh (első igazi haszonállatok), 3. szarvasmarha, sertés, 4. ló, szamár, teve

• a zsákmányolóról a termelő életmódra való áttérés

• elsőként a Közel-Keleten („termékeny félhold”) i. e. VII-IV. évezredben, mert itt voltak adottak a

megfelelő növények és állatok

• letelepedés állandó falvak:

• földbe mélyített nád- és vályogházak, gabonát vermekben tárolják

• hiedelemvilág:

• Termékenységkultusz

(Vénusz-szobrocskák)

AZ ELSŐ MESTERSÉGEK ÉS A KERESKEDELEM MEGJELENÉSE

• a termelés fejlődésével lehetővé vált, hogy ne mindenki földműveléssel foglalkozzon, megjelent az

ipar és a kereskedelem

• fazekasság: tárolás-szállítás; kezdetben agyaghurka napon szárítva,

majd tűzön kiégetik; fazekaskorong

• szövés: először csak vesszőket, majd kender rostja és juh gyapja;

szövőszék

• fémmegmunkálás: először a rezet fedezték fel (Kr. e. III. évezred),

majd a réz + ón ötvözetéből álló bronzot (Kr. e. II. évezred), végül a

vasat (Kr. e. I. évezredtől)

• kereskedelem

az eltérő adottságokkal rendelkező területek között:

először ajándékozás, majd cserekereskedelem

kereskedelmi utak: pl. Baltikum - Mediterráneum (borostyán)

AZ ELSŐ VÁROSOK ÉS AZ ÁLLAM KIALAKULÁSA

• falvak néhol városokká nőttek: pl. Jerikó, Çatal Hüyük

nincsenek utcák, a négyszögletes házakba felülről, létrákon mentek be;

nincsenek ablakok; a lakásban szentély, a padló alá temetnek

• a társadalom egyre bonyolultabbá válik

• elkülönül a papi (hivatalnoki) és a katonai osztály

• megjelent az állam

• az állam feladatai:

• a termelés megszervezése (öntözéses földművelés)

• védelem, az élet megszervezése (törvények)

MEZOPOTÁMIA

TERMÉSZETI VISZONYOK

• Mezopotámia (gör.) = Folyamköz (Tigris és Eufrátesz), ma Irak

• forró, sivatagos terület

• termelés csak öntözéssel (gátak, csatornák)

• ennek megszervezésére kell az állam

• termelés: gabona, gyümölcs-zöldség, szarvasmarha, juh, nád, agyag

• nincs: fa, kő, fém importálni kell

Mezopotámiában 2 nép lakott:

É-on az AKKÁDok

D-en a SUMERek

A SUMEREK • eredetük bizonytalan

• Kr. e. 3500 körül vándorolnak be északról Mezopotámia déli részére (Sumer)

• fallal körülvett városállamok: Ur, Uruk, Lagas, Nippur

• központjukban templom = zikkurat

• templomgazdaság: földek nagy része a templomhoz tartozik, szabadok művelik; a terményeket a templom gyűjti be és osztja szét; kézművesek is

A SUMEREK

• társadalom: • élén papkirályok (enszi) • papok és hivatalnokok: gazdaság felügyelete • közrendűek: parasztok, kézművesek és kereskedők • rabszolgák (kevés)

• városok egymás ellen harcolnak (termőföldért, csatornákért)

• Kr. e. III. évezred végére hanyatlás: • földek elszikesednek a folyamatos öntözés miatt (emiatt a gazdaság súlypontja észak felé tolódik)

A SUMER KULTÚRA • ÉKÍRÁS:

• kezdetben gazdasági cél (tárolókon jelölés) • a jelek folyamatosan egyszerűsödtek: képírás, majd szótagírás • agyagtáblákba nyomták íróvesszővel, majd kiszárították / kiégették • a jeleket minden mezopotámiai nép átveszi és a saját nyelvéhez igazítja

• oktatás: írnokiskolák = edubba = ”Tábla Háza”

• VALLÁS: • politeizmus, több száz (ezer?) isten • a legfontosabb Anu (ég), Enlil (föld) és Éa (óceán) • kegyetlen, szeszélyes istenek, akik saját szolgálatukra teremtették az embert • Gilgames-eposz, vízözön-történet

• TUDOMÁNYOK: • csillagászat • matematika 12 hónap (állatövi jegyek) 60-as számrendszer 360o időmérés

AZ AKKÁDOK • Mezopotámia északi része Akkád

• a sémi nyelvcsaládba tartoznak

• a sumerek beleolvadnak a későbbi népekbe

• nyelvük szent nyelv lesz

• műveltségük minden mezopotámiai kultúra alapja

• királyuk, Sarrukín • Kr. e. 2300 körül egyesíti Sumert és Akkádot

• egységes birodalom • a városfalak lerombolása • a városok élére saját emberei • központi hadsereg • Fővárosa: Akkád

AZ ÓBABILONI BIRODALOM

• fővárosuk Babilon = Bab ili = „Isten kapuja”

• az Óbabiloni Bir. fénykora a Kr. e. XVIII. század, ekkor uralkodott legjelentősebb királya, Hammurapi

• az Akkád Birodalom Kr. e. 2100 körül összeomlik

• nomád amurrúk érkeznek Mezopotámiába

• átveszik a helyi kultúrát, nyelvet

HAMMURAPI TÖRVÉNYKÖNYVE

• az első ránk maradt törvénygyűjtemény

• fekete dioritoszlopon

• kb. 300 „igazságos ítélet”

• nem kötelező érvényű, csak iránymutatás a bíráknak

• szerkezetük bűntett ð büntetés

• társadalmi csoportok: palota és templom, előkelők, szabadok, félszabadok (függő helyzetűek, muskénum), (adós)rabszolgaság

• büntetések: szigorúak, talio-elv („szemet szemért”), gyakran halál, de néha már pénzbírság; társadalmi helyzettől is függ a mértékük

• családi élet: apa teljhatalma, gyermekeivel tetszése szerint bánhat, állam védi velük szemben

EGYIPTOM

TERMÉSZETI VISZONYOK

• fő folyója a Nílus

• forrása (Etiópia) és torkolata (delta)

• Alsó- és Felső-Egyiptom

• határok: Líbiai-sivatag, Nílus zuhatagai, Vörös-tenger, Földközi-tenger

• sivatag, kő van, fa nincs, arany délre

• földjét a Nílus áradása termékenyíti meg: „fekete föld” vs „vörös föld”

GAZDASÁG „Egyiptom, a Nílus ajándéka.” Herodotos

• a élelemtermelés csak a Nílus 25 km széles sávjában biztosított. • a gazdaság alapja a mezőgazdaság.

ÖNTÖZÉSES-ÁRASZTÁSOS FÖLDMŰVELÉS • a termelést a Nílus évenkénti áradása határozza meg.

• jún.-júl. áradás (termékeny iszap = kemet) • okt.-nov. visszahúzódás (terméketlen vörös iszap = deseret)

• begyűjtés, majd újraelosztás = redisztribúció

TÁRSADALOM

• HIERARCHIKUS = alá-fölé rendelt viszony

istenkirályság (fáraó, a napisten fia)

papok, katonák, írnokok

közrendűek

házi rabszolgaság

1. A FÁRAÓ • Hórusz = Sólyomisten – a Napisten = Ré fia • teljhatalmú = despotikus + isteni = szakrális • feladatai: - képviseli a társadalmat a túlvilágon - irányít - hadvezér • a Fáraó helyettese a Vezír

2. KATONAI, HIVATALNOKI RÉTEG • Katonai vezetők = a Vezír alatt helyezkednek el Egyiptom kerületekre = nomoszra van felosztva ezek vezetői a Nomarchoszok • Papság • feladatai: - istentisztelet - tudomány, írás (hieroglif) - az állam gyakorlati vezetése • Írnokok = világi értelmiség, nem papi • feladatai: - a Fáraó parancsait közvetíti a nép felé - ők végzik az újraelosztást

A HIEROGLIF ÍRÁS MEGFEJTÉSE A ROSETTE-I KŐ • kép-, szótag- és hangjelek, egyszerűsödött (háromféle) • kőre és papiruszra írtak

1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata során előkerült követ a megtalálási helyéről rosette-i kőnek nevezték el

A kőre i.e. 196-ban két nyelven és háromféle írásrendszerrel rávésett szöveg Ptolemaios Epiphanés király tiszteletére hozott határozatokat rögzítette.

A kövön a szöveg hieroglifákkal (szent véset), démotikus („népi”) írással és görögül is szerepel, ami alapján 1822-ben J. F.

Champollion megfejtette a hieroglifákat.

Jean-Francois-Champollion

3. KÖZRENDŰ SZABADOK ÉS RABSZOLGÁK

KÖZRENDŰ SZABADOK: ők vannak a legtöbben - a társadalom 90%.

• feladatai:

DOLGOZNAK: - a földeken

- kézművesek

- építik a piramisokat

- ők alkotják a hadsereget.

A RABSZOLGÁK száma az Óbirodalomban jelentéktelen.

• Az Újbirodalomban, a hódítások következtében már többen vannak.

• Nincsen semmilyen joguk = beszélő szerszámok

• NEM ŐK ÉPÍTIK A PIRAMISOKAT!

HITVILÁG • több istenhívő = Politeista

• mivel az éghajlat meleg, száraz, a Nap meghatározza az egyiptomiak életét. Napkultusz.

- Napisten = Ré

- Sólyomisten = Hórusz (állatistenek = totemizmus)

- Osiris és Isis a világ teremtői (emberszerű istenek)

• az egész evilági életük középpontjában a túlvilág áll!

- Mumifikálás = tartósítás a túlvilági életre.

- a túlvilági életre tartósít Osiris

Gízai-fennsíkon Kheopsz, Khefrén és Mükarinosz piramisai

Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa

KORSZAKOLÁS

• a ma is használt ókori Egyiptom korszakolását Manetontól vettük át

• i.e. 3. században papi tisztségben dolgozott és beosztotta az egyiptomi uralkodó családokat = dinasztiákat.

Archaikus kor: i.e. 3000 – 2700.

Óbirodalom: i.e. 2700 – 2200. III.-VI. dinasztia

1. Átmeneti kor: i.e. 2200 – 2100.

Középbirodalom: i.e. 2100 – 1800. XI.-XIV. din.

2. Átmeneti kor: i.e. 1800 – 1500.

Újbirodalom: i.e. 1500 – 1100. XVIII.-XX. din.

Késői kor: i.e. 1100 – 525.

ARCHAIKUS KOR • i.e. 3000 – 2700. • Kr. e. IV. évezred végén földművelő falvak, majd 2 állam alakult ki • Kr. e. 2900 k.: Ménész felső-egyiptomi király meghódítja Alsó-Egyiptomot (kettős korona, államnév)

ÓBIRODALOM • i.e. 2700 – 2200. III.-VI. dinasztia • főváros: Memphis • az Óbirodalomban időszakában a legerősebb a fáraó hatalma • piramis építések kora! • formájuk fokozatosan alakult ki, első Dzsószer lépcsős piramisa • legnagyobb Hufué (Kheopsz): 146 m magas volt, 2 millió átlagosan 2,5 tonnás kőtömb

• a legjelentősebb fáraók: Dzsószer Kheopsz (Hufu) Khefrén (Hafru) Mükerinosz (Menkauré) • életmód: tárgyak, táplálék (sör!), kozmetika • tudomány: orvoslás, matematika, csillagászat

1. ÁTMENETI KOR ÉS A KÖZÉPBIRODALOM • az Óbirodalom végén meggyengült a központi hatalom, Egyiptom szétesett • ezután a Középbirodalomban átmenetileg ismét megerősödik, ennek a hükszosz hódítás vet véget • a hükszoszok kiűzése után Egyiptom egyesül

ÚJBIRODALOM • Kr. e. II. évezred • Egyiptom fénykora • új eszközök: vas, ló, harci szekér; saduf (vízemelő) • központ Théba • Kr. e. 15. század:

• Hatsepszut: női fáraó • III. Thotmesz: hadjáratok

• hódítások révén Egyiptom nagyhatalommá válik, gazdagodás, thébai Amon-papság növekvő hatalma • Kr. e. 14. század:

• Ehnaton: reformja - monoteizmus (Aton, Naphimnusz), új főváros Ahet-Aton, reformja kudarcba fullad

• Tutanhamon: ellenreform, sírját 1916-ban fedezte fel Lord Carter • Kr. e. 13. század: II. Ramszesz alatt Egyiptom fénykora, csata a hettitákkal (Kades), végül békekötés • Újbirodalom vége: jelentéktelen fáraók, külső hódítók (asszírok, majd véglegesen a perzsák)

FÖNÍCIA, PALESZTINA

ZSIDÓ VALLÁS

FÖNÍCIA • vékony tengerparti sáv

• Ny-ról a tenger, K-ről a Libanoni-hegység határol

• nem alkottak egységes államot

• különálló városállamokban laktak

• legfontosabbak Türosz, Szidón és Büblosz

• a városok élén királyok

• de a gazdag kereskedőknek is komoly politikai befolyása volt

• fő megélhetésük kézműipar és a tengeri kereskedelem

• kiváló hajósok bejárták az egész Földközi-tengert, hogy árukat vegyenek és adjanak el

• árucikkek: cédrusfa, üveg és bíborfesték

• a föníciai gyarmatosítás: • a hajósok érdekében bizonyos távolságokra kereskedelmi állomásokat

létesítettek szerte a Földközi-tenger partjain • itt a megálló hajósok feltölthették készleteiket • a gyarmatok közül néhány idővel nagy várossá fejlődött • a legfontosabb föníciai gyarmatváros Karthago ("új város")

• a föníciaiak találmánya az ábécé • nyelvük lejegyzésére 22 írásjelből álló ábécét használtak, amely csak a

mássalhangzókat jelölte • a föníciai ábécét átvették a görögök, kiegészítették magánhangzókkal,

és módosítva ezt az ábécét használjuk ma is • Föníciát a Kr. e. VIII. században meghódította az Asszír Birodalom • a nyugati gyarmatok pedig később Karthago vezetése alatt egyesültek

PALESZTINA

• lakói: héberek / zsidók

• történetükről sok legenda fennmaradt a Biblia ószövetségi részében

• Egyiptomból valószínűleg a Kr. e. XIII. században vonultak ki a legenda szerint Mózes vezetésével Palesztinába

• ők Kánaánnak ("az ígéret földje") nevezték

• a Kánaánt hosszú, véres harcok során foglalták el az őslakó filiszteusoktól

• a héberek eredetileg vándorló, nomád pásztorkodó életmódot folytattak

• nem alkottak államot, hanem 12 törzsük volt

• szükség esetén, pl. ítélkezés vagy háború vezetése céljából bírákat választottak, ilyen volt pl. Sámson

• a zsidó állam a Kr. e. X. században jött létre • 3 uralkodója volt:

• Saul • Dávid: egyesítette a törzseket és megépítette a fővárost, Jeruzsálemet. • Salamon: Dávid fia, az ő idejében a királyi hatalom már erős volt - Salamon megszüntette a törzseket - helyettük 12 körzetre osztotta az országot - élükön az általa kinevezett kormányzók álltak - Salamon nagy építtető is volt jeruzsálemi Templomot

• Salamon halála után a zsidó állam 2 részre szakadt: • É-on Izrael alakult ki, Szamária központtal • D-en pedig Júda (Júdea), Jeruzsálem központtal

• a IX-VIII. század a hanyatlás kora, ekkor léptek fel a próféták, hogy figyelmeztessenek a veszélyekre

• a zsidó államokat végül meghódították a mezopotámiai birodalmak:

• Izraelt az asszírok (Kr. e. 721) • Júdát a babilóniak foglalták el (Kr. e. 587)

• A babiloni király, II. Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) leromboltatta a

Templomot és a zsidókat fogságba hurcolta Babilonba (a "babiloni fogság")

• néhány évtized múlva a perzsák szabadították ki őket, de Palesztina ekkortól végleg a nagy

keleti birodalmak része lett

A ZSIDÓ VALLÁS • héberek egyedülálló alkotása • a kereszténység és az iszlám alapja • monoteista vallás isten neve JAHVE (Jehova): tűz és vihar istene, kezdetben elismerik más népek isteneit • később nem • választott nép tudat Szövetség - frigyláda a jeruzsálemi Templomban,

benne a 2 kőtábla) • nevét később nem szabad kiejteni („Isten, Úr”) • Tízparancsolat + egyéb törvények (Mózes öt könyve) = Tóra (Törvény) • szentírás még a Talmud (hagyomány) és a próféták könyvei • ezek a Biblia Ószövetségi részét alkotják ma

• Salamon Templomát a rómaiak rombolják le megmaradt része a mai Siratófal • ezután már templomok nincsenek csak gyülekezeti helyek =

zsinagóga • nincs áldozat, csak istentisztelet, Tóra olvasása • Messiás várása: Isten küldötte, aki egyszer eljön, hogy

megszabadítsa a népet az ellenségeitől (keresztények szerint Jézus)

Zsidó szokások: • étkezési törvények: csak kóser étel

pl. nem keveredik vér és tej, ellentéte a tréfli, disznóhús stb. tilos

• körülmetélés (egy néphez tartozás kifejezése)

• ünnepek: • szombat (sabbat) szent nap, dolgozni tilos

• pészah (zsidó húsvét az Egyiptomból szabadulás emlékére)

• hanuka (menóra = hétágú gyertyatartó)

BIRODALMAK KELETEN

ASSZÍRIA, BABILON, PERZSIA

AZ ASSZÍR BIRODALOM

• Mezopotámia legészakabbi része

• a Tigris középső folyásánál, minden irányban nyílt terület

• több a csapadék (nem kell öntözni), hegyekben fa és fém (ólom, vas)

• lakói az asszírok (akkádok leszármazottai)

• főv. Assur, később Ninive

• Kr. e. X-VII. század: meghódítják Babilont, Palesztinát, Föníciát és Egyiptomot is - ez Asszíria fénykora (Újasszír Birodalom)

• állam élén a király, ő a hadvezér és Assur (nemzeti isten) főpapja • legnagyobb uralkodója a Kr. e. VII. században Assur-ban-apli

HADSEREG • Asszíria katonaállam • a hadsereg több tízezer fős • elitje a harci szekeresek (nemesek) • általános mozgósítás parasztok (gyalogosok, lovasság) • vasfegyverek

• kegyetlen hadjáratok • zsákmányolás • népek áttelepítése (deportálás) • a leigázott népeket félelemben tartották (terror) gyűlölték őket

• állandó lázongás • végül ellenfeleika médek és a babilóniak

összefognak és Kr. e. 612-ben elfoglalják Ninivét • bukása után 3 utódállam:

• Ny-on a független Egyiptom • É-on a médek • D-en Babilon

AZ ÚJBABILONI BIRODALOM

• az arámiak (káldok) nomád népként jöttek Mezopotámiába

• átvették a kultúrát

• vezetőjük Babilon királyává kiáltotta ki magát

• ők vezették az Asszíria elleni felkelést is

• Babilon 2. aranykora

• legnagyobb uralkodója II. Nabú-kudurri-uszur: • építkezések: Marduk temploma (vlsz. a bibliai Bábel tornya), Szemiramisz függőkertjei, Istar-kapu

• hódítások: 587 Jeruzsálem elfoglalása (Bibliában Nabukodonozor, babiloni fogság kezdete)

• 539: a perzsák elfoglalják Babilont

A PERZSA BIRODALOM

• a perzsák az indoeurópai népek közé tartoznak

• valaha közös őseik voltak a legtöbb mai európai néppel és az indiaiakkal

• Kr. e. II. évezredben érkeztek meg Iránba: hegyvidék, kevés csapadék

• pásztorkodás, lótartás (kiváló lovasság)

• Kr. e. VII. század: egységes királyság (Akhaimenész - Akhaimenida-dinasztia)

• a birodalom létrejötte 3 uralkodó nevéhez fűződik: • Kürosz (559-530): birodalom létrehozása, médek meghódítása, Babilon meghódítása (harc

nélkül vonul be) - zsidók hazaengedése

• Kambüszész (529-522): 525 Egyiptom meghódítása; halála után trónviszály

• Dareiosz (522-486): fénykor, hódítások, de sikertelen háború a görögökkel

A PERZSA BIRODALOM I. DAREIOSZ ALATT • főváros Perszepolisz, de Babilon is fontos • birodalom jellege:

• nem erőszakkal tartják össze • nincsenek kegyetlen hadjáratok • a király nem szól bele a meghódított országok belső viszonyaiba • tiszteli a helyi szokásokat

• közigazgatás: • 20 tartomány (szatrapia), élén kormányzók (szatrapák) • királyi megbízottak állandóan ellenőrzik őket •fejlett írásbeliség

• gazdaság: • virágzó kereskedelem a birodalom különböző részei között • tartományok gazdagságuk szerint adóznak („Dáriusz kincse”) • pénzgazdálkodás • bankházak • Királyi Út (Szúsza és Szardeisz között 2700 km hosszan, állomások 25 km-nként)

HADSEREG • élén a 10 ezer Halhatatlan (királyi gárda, békében rendfenntartás, háborúban elit) • hadsereg a birodalom minden vidékéről

VALLÁS • legfőbb isten Ahura Mazda, tőle származik Jó Szellem és Gonosz Szellem • alaptétele, hogy a fény és a sötétség örökös harcban áll (dualizmus) • hatott a kereszténységre is • alapítója Zarathustra • szentírása az Aveszta (=tanítás) • papjai a mágusok • ma is követik pár tízezren Iránban és Indiában (párszik).

INDIA

• TERMÉSZETI VISZONYOK

• szubkontinens, határok: Indiai-óceán, Himalája; elzártság a világ többi részétől

• éghajlat: monszun, délen és keleten dzsungel, északon ligetes síkság, nyugaton sivatag

• két nagy folyó: Indus, Gangesz (öntözéses földművelés), rizst és búzát termesztenek

INDIA ÓKORI TÖRTÉNELME •

• Az Indus-völgyi civilizáció (Kr. e. III. évezred)

• az Indus mentén alakult ki

• fejlett városi civilizáció: nagyvárosok (pl. Harappa, Mohendzso-Daro), többemeletes házak, egyenes utak, csatornázás

• a mezopotámiaihoz hasonló társadalom és kultúra, lakói a sötét bőrű dravidák

• írásuk megfejtetlen

• hanyatlásukat a terület elsivatagosodása okozta (kb. mint a sumereknél)

• Az árják

• Kr. e. 1500-tól nomád, indoeurópai árják költöztek be a hanyatló Indus-völgyi civilizáció területére, majd később kelet felé terjeszkedve a Gangesz térségét is elfoglalták

• a két nép (árják és dravidák) egybeolvadásával létrejön az indiai nép

• India (Kínával ellentétben) általában politikailag megosztott, területén kisebb államok vetélkednek

• egyedül a Kr. e. 3. században, Asóka király uralma alatt alatt egyesül a szubkontinens nagy része (csak átmenetileg, azután újra szétesés)

TÁRSADALOM, KULTÚRA • társadalom: kasztrendszer

• kaszt = örökletes társadalmi helyzetű réteg (csak újjászületéssel lehet kikerülni belőle)

• négy nagy kaszt (varna): 1. papok (bráhmanák), 2. harcosok, nemesek (ksatriják), 3. köznép (vaisják), 4. szolgák (súdrák); ezeken belül többezer kicsi

• a kaszt meghatározza a foglalkozást, kivel házasodhat és étkezhet együtt • felsőbb kasztok tagjai világosabb (árják leszármazottai), alsóbb kasztoké sötétebb

bőrűek (dravidák leszármazottai)

• irodalom: • szanszkrit nyelv, gazdag irodalom • leghíresebb a két eposz: a Mahábhárata és a Rámájana

• tudományok: fejlett matematika (indiai eredetűek az „arab számok” és a nulla), orvoslás, csillagászat

INDIA VALLÁSAI • eredeti vallása a brahmanizmus:

• politeizmus, három főisten Brahmá (teremtő), Visnu (megtartó) és Siva (pusztító) • reinkarnáció tana (végcél ebből megszabadulni és egyesülni az istenekkel) • karma-tan: az ember újjászületése a tetteitől függ • a brahmanizmus mai neve hinduizmus és ma is India legelterjedtebb vallása • ebből származik pl. a Krisna-hívők egyháza is

• buddhizmus: • alapítója Gautama Sziddhártha herceg (Kr. e. 563-483), aki elhagyta a vagyont és a hatalmat a megvilágosodás kedvéért

(neve Buddha = "a Megvilágosodott) • legfőbb tanításait a Négy Nemes Igazság foglalja össze:

• az emberi élet lényegében szenvedéssel teli, • e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás, • van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól, • a megszabaduláshoz az ún. Nemes Nyolcrétű Ösvény vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes

cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés

• cél a nirvána ("kilobbanás"), azaz az újjászületések megszakítása • a buddhizmus mára jórészt kiszorult Indiából, de elterjedt Ázsia nagy részén (pl. Kína, Japán, Korea, Mongólia, Tibet,

Délkelet-Ázsia országai)

•

KÍNA

TERMÉSZETI VISZONYOK

• határok: nyugatra sivatag, keletre tenger, délen dzsungel, északra erdők - ez is elzárt ország, még inkább, mint India

• két folyam: Huang-ho (Sárga-folyó) és Jangce (Kék-folyó), síkságukon öntözés

• minden talpalatnyi helyet megművelnek (rizs), a pásztorkodást barbár szokásnak tartják

• hitük szerint a világ közepe (Csungkuo: Középső Birodalom), nevében ma is

KÍNAI DINASZTIÁK AZ ÓKORBAN

•történelmüket dinasztiák szerint tartják számon (állandó körforgás: egy hadvezér / lázadó megkapja az Ég megbízatását és császár lesz, aztán utódai eljátsszák az Ég megbízatását és

elvesztik uralmukat)

•Sang-Jin (Kr. e. 16-11. sz.):

Huangho mentén, az első kínai állam

fejlett bronzművesség, jóslócsontok (első kínai írás)

•Csou (Kr. e. 11-3. sz.):

Jangcéig terjed, élén a király, alatta fejedelmek

a királyi hatalom meggyengül, szétesés; az utolsó párszáz év a Harcoló Fejedelmek Kora: hét állam vetélkedik a főhatalomért

•Kr. e. 221: Cseng fejedelem, Csin ura legyőzi ellenségeit és egyesíti a birodalmat (innentől szinte folyamatos)

•Csin (Kr. e. 3. sz.): Cseng Csin Si Huang-ti néven az első kínai császár

egységesítés (törvények, írás, mértékek, pénz, kocsitengelyek)

Nagy Fal építésének kezdete (nomádok ellen, újkorig épül, 2500 km, 12 m magas, 100 méterenként bástya)

hagyományok üldözése (könyvégetés), halála után nem sokkal lázadás

sírjában agyaghadsereg (régi emberáldozat nyoma, 1971-ben fedezték fel)

•Han (Kr. e. 3. - Kr. u. 3. század):

virágzás, vas használata, fejlett kézművesség

terjeszkedés nyugat felé

a sárgaturbánosok lázadása dönti meg

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA • társadalom: parasztok és előkelők (vizsgarendszerrel bárki bekerülhet, „mandarinok”)

• írás: • képírás (miért jó? - 1. egyszótagú szavak, 2. különböző nyelvek, de az írást mindenki érti) • 1000 jel alapszókincs, 4000 már műveltnek számít; az írás külön művészet (kalligráfia)

• találmányok: porcelán, selyem (Selyemút), mágnes, iránytű, puskapor, nyomtatás, papír

•

• Kína vallásai

• konfucianizmus • alapítója Kung Fu-ce • ősök és hagyományok tisztelete • helyes kormányzás elvei: példamutatás törvények helyett, tisztességes élet

• taoizmus • alapítója Lao-ce, Út és erény könyve (magyarul Weöres S. fordításában) • ellentétek, jin és jang állandó harca és egybeolvadása működteti a világot • a tao az Út, a dolgok rendje és harmóniája, a világtól való elvonulással és szemlélődéssel kell megérezni