Bevezetés a nyelvtudományba

8.A nyelvek belsı változatossága

Gerstner Károly

Magyar Nyelvészeti Tanszék

A változatos nyelv

Magyar

ló ~ luo ~ lou

rét ~ rít

kérek ~ kérëk ~ kérök

[hej] ~ hel

mondja ~ mondi

megy ~ mëgyën ~ mén

kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé

Német

standard berlini

was’mi?’ wat

gegeben jejeben

’adott’ <múlt idejő igenév>

auch’is, szintén’ ooch

ausztriai

Aprikose’sárgabarack’ Marille

Treppe’lépcsı’ Stiege

Nyelvváltozatok

olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet

1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek

2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek

3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv

standard nyelvváltozat–

írott szövegek

mővelt magyar beszélık szótárak és nyelvtanok

magyarul tanuló idegen ajkúak ↓

kodifikált norma

Forrás: Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia

Dialektológia

Dialektus(gör. ‘beszédmód, nyelvhasználat’)1. nyelvjárás2. nyelvváltozat (pl. standard dialektus)

Nyelvjárás„egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenı)

Meghatározó jellemzık:• rendszerváltozat• területi kötöttség• a standardizáltság hiánya• korlátozott kommunikációs érvényesség

További tényezık:

• a felhasználási terület

• a használói kör

• a kronológiai sorrend

• a kommunikációs hatókör

– receptív (passzív) hatókör

– produktív (aktív) hatókör

A mai magyar nyelvjárási régiók

• kis területő nyelvjárások – helyi nyelvjárások

• közepes területő nyelvjárások – nyelvjáráscsoportok (rábaközi, sárréti, háromszéki stb.)

• nagy területő nyelvjárások – nyelvjárási régiók: több nyelvjáráscsoportot is magukban foglalnak

Nyelvjárásszigetek

• belsı

Orosháza (< ÉNy-Dunántúl)

Csanádpalota (< palóc)

Páty (< Kiskunság)

• külsı

Moldva

Bukovina

Felsıır környéke

Szlavónia

Magyarlápos (É-Erdély)

Nyelvjárási jelenségek

Szókincs

• valódi tájszók: bojnyik ’zsivány, útonálló’, himpér’málna’, honcsok’vakond’

• jelentésbeli tájszók: bogár ’légy’, borsó’bab’, ember’férfi’, gyerek’fiú’

• alaki tájszók: csollány’csalán’, dërágo’drága’, ínëkül’énekel’, ümög’ing’

Hangtan

• ë: szëgekfn. ~ szegëkE/1.; mëntekT/3. múlt ~ mëntëkT/1. jelen

• illabiális [�], labiális hosszú [ā]: �pām• [foľó] ~ [fojó] ~ [foló]

• kéröü ~ kérüö

• látnyi

Alaktan• adó ~ adaja, csípı ~ csípeje• lovajinkak’lovaink’• székho, hatszer• késvel• hamujé’hamuvá’• lıl ’l ı’, ütte ’ütötte’, megyen’megy’

Mondattan• megy elfele, írja megfele• el van menve az erdıre• el szokok menni a kocsmába• kellek levelet írni• el kell menjek

Hangtani térkép(Kiss Jenı nyomán)

Alaktani térkép(Kiss Jenı nyomán)

Lexikai térkép(Kiss Jenı nyomán)

A nyelvjárások változása – közelítés a köznyelvhez

A regionális köznyelviség

köznyelvi szerepkörő, de nyelvjárási vonásokat mutató sajátos köztes nyelvhasználat

Szombathely, Eger, Debrecen, Szeged, Kolozsvár

Szociolingvisztika

A társadalmi környezet meghatározza

• az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet)

• a többnyelvővé válást

• adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk

A szóhasználat meghatározottsága:

• kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes

• polgártárs, elvtárs, úr, asszony, úrhölgy

• tanácselnök, polgármester, tárca nélküli miniszter, miniszteri tanácsos

• ÉME ’ÉbredıMagyarok Egyesülete’, KISZ ’Kommunista Ifjúsági Szövetség’, BESZKÁRT’Budapest Székesfıvárosi Közlekedési Rt.’

• Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Ifjúság útja, Népköztársaság útja, Andrássy út

Szociolingvisztika: a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvi és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot kutatja abból kiindulva, hogy a nyelvhasználat az ember társadalmi tevékenységének szerves része

(Kiss Jenı)

• változatosság (variabilitás) és különbözıség (heterogenitás)

• valóságos beszédhelyzetek valóságos nyelvhasználata

• az elsıdleges (vernakuláris) nyelvváltozatok

kvantitatív (mennyiségi) szemlélet: konkrét nyelvi adatok nagy mennyiségébıl von le következtetéseket

probléma-megoldási javaslatok különféle nyelvhasználati helyzetekre

Szociolingvisztikai axiómák (sarkigazságok)

• minden nyelv heterogén rendszer

• a változatok a nyelvhasználat alapvetı, állandó jellemzıi

• a társadalmi változatosság és a nyelvhasználati változatosság között szoros összefüggés van

Nyelvi változatosság

1. több ezer nyelv (alapvetıen nem szociolingvisztikai kérdés)

2. élı nyelvek változatai

köznyelv (ha van)

területi változatok

csoportnyelvek

stílusváltozatok

3. egyéni nyelvhasználati sajátosságok (idiolektus)

stilisztikai variáció (eltérı kommunikációs helyzetek)

a nyelvhasználat társadalmi variációja (társadalmi helyzet, iskolázottság stb.)

kommunikációs mobilitás (variációs gazdagság)

Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások

fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır;

inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobába

írnom kell kell, hogy írjak kell írjak

nevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityóka

jó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó(tökjó?) ~ zsír

ön ~ maga ~ kegyed ~ kend

Jó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá!

Szociolingvisztikai változó

két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él

Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek

lássa’látja’ értelemben

halasszuk’halasztjuk’ értelemben

én adnák

én lakok vhol

el-e jön(standard változat: eljön-e)

biztosan, hogy(standard: biztos, hogy)

Változók társadalmi megítélése (megítéltetı feladatok alapján)(Kontra Miklós nyomán)

Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján)(Kontra Miklós nyomán)

Független változók hatása(Kontra Miklós nyomán)

Kétnyelvőség

bilingvizmus

egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak

5000 nyelv – kb. 200 állam

a világ lakosságának a fele kétnyelvő

(Borbély Anna nyomán)

1. Egyéni kétnyelvőség

a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás

↕

gyakorlott tolmács-fordító

• kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvőség

• gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnıttkori (kései)

↓

egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív)

• természetes (elsıdleges) – mesterséges (másodlagos)

• hozzáadó (additív) – felcserélı (szubtraktív)

2. Közösségi kétnyelvőség

• stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada)

• instabil kétnyelvőség

↓

nyelvcsere

A kétnyelvő beszéd

kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány)

kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”

Kódváltás magyar–szlovák (Szlovák apa, kétnyelvő lánya (I) és fia (D)) (Borbély Anna nyomán)

• A: Ako sa budeme hrat’?

• D: Žebirkózni.

• A: Urob tigrisbukfenc, počkajDuši, Ildikó ide robit’tigrisbukfenc, neboj sa, ja t’achytím.

• D: Most én, most oda.

• I: Csinálj nekem hidat.

• D: Čo?

• I: Taký most.

• A: Hogy fogunk játszani?

• D: (Úgy,) hogy birkózni.

• A: Csinálj tigrisbukfencet, várj, Duši, Ildikó jön

• tigrisbukfencezni, ne félj, én majd megfoglak.

• D: Mit?

• I: Ilyen hidat.

Kódváltás magyar–német

Dort hátul hängt mein hátizsák, bring ihn ide!

ott lóg enyém hozd (ıt)

’Ott hátul lóg a hátizsákom, hozd ide!’

A magyar nyelv a határokon túl(Borbély Anna nyomán)

Kisebbségi nyelvek Magyarországon(Borbély Anna nyomán)

Ajánlott irodalom

Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006.

Kiss Jenı (szerk.): Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995.

Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Bp., 2001.