Beszámoló az Európai Radiológus KongresszusrólExcellence in Education) kezdeményezés része; ez a pro-jekt hosszú távon törekszik az európai radiológus képzés színvonalának

84 OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 2004/2

Hideg szeles idõ, hóesés és prof. Helen M. L. Carty (UK)meleg elnöki üdvözlete fogadta a 8500 radiológust, akikEurópa és a tengerentúl számos országából gyûltek összeBécsben. Ez volt a társaság 116. kongresszusa és a 10.,tehát jubileumi azóta, hogy új típusú rendezvényt vezet-tek be.

Az ECR legfontosabb célja – hangsúlyozta az elnök-asszony –, hogy a már megszerzett szakmai kiválóságáratámaszkodva tovább fejlõdjön, illetve nagy horderejû,Európában megrendezett nemzetközi tudományos-okta-tási eseményként tovább növelje a jelentõségét.

Az ECR máris rendkívüli tekintélyre tett szert tudomá-nyos és oktatási programjának kiemelkedõ színvonalamiatt és azért is, mert elismeri és támogatja a radiológiaúj fejleményeit. Ezt példázza az is, hogy a molekulárisképalkotás hivatalos szekciót kapott a rendezvényen. Rá-adásul, az ECR módfelett újító szellemû kongresszusamint azt az EPOS tavalyi és az online e-kongresszus ideibevezetése is tükrözi.

Az ötnapos rendezvény során 1347 elõadás hangzottel, és 950 elektronikus posztert mutattak be. A radiológiaélvonalában elért új eredményeket (például a molekulárisképalkotást) külön tudományos szekciók tárgyalták; to-vábbá mûhelygyakorlatokat szerveztek a mozgásszerviés ultrahangos diagnosztika, a vertebroplastica és a vir-tuális beavatkozások módszereinek megismertetése cél-jából. Tekintettel arra, hogy a radiológia rendkívül szer-teágazó tudomány, létrehozták a klinikai radiológia alap-tanfolyamát, amit az elkövetkezõ években tovább fejlesz-teni kívánnak. A hasüregi képalkotó vizsgálatokkal fog-lalkozó tanfolyam összefoglalta a szakorvosjelöltektõlEurópa szerte megkövetelt és az Európai Diploma meg-szerzéséhez elsajátítandó egységes ismeretanyag szabvá-nyait. Az alaptanfolyam a tavaly elindított E3 (EuropeanExcellence in Education) kezdeményezés része; ez a pro-jekt hosszú távon törekszik az európai radiológus képzés

színvonalának emelésére, harmonizálására, és egységes-tésére. Az E3 két, interaktív tanfolyamot is tartalmaz, azegyik mellüregi meszesedések, a másik a nyaki gerinctraumás elváltozásainak képalkotó vizsgálatát oktatta.

A radiológus oktatás új irányzatát megteremtõ és azECR kongresszus szerves részévé vált EPOS (ElectronicPresentation Online System) rendszer is változtatásokon,tökéletesítésen ment keresztül. Az idén a résztvevõk mármaguk dönthették el, hogy kívánják-e EPOS prezentáci-óikat a kiválasztott poszterek között megvitatni az elekt-ronikus poszter szekcióban. Az EPOS kiállítás nyitvatar-tási idejét is meghosszabbították, már 23 óráig látogatha-tó volt.

Az ECR új kezdeményezéseként szimpóziumot szer-veztek abból a célból, hogy a kórházigazgatók és ügyin-tézõk, valamint a radiológusok eszmét cserélhessenek akorszerû radiológia betegellátásban betöltött jelentõségé-rõl, továbbá az információ-technológia és a PACS(Picture Archiving and Communication Systems) eztmegvalósító szerepérõl. Mindez természetesen az ipariszektor lelkes támogatásával jöhetett létre

A nagy sikerre tekintettel kiterjesztették az 2003-banbevezetett, a kongresszus európai dimenzióját erõsítõ ésaz egyes országok radiológiai társaságai számára bemu-tatkozási lehetõséget biztosító „Az ECR bemutatja”programot. Ez alkalommal Lengyelország a kelet-euró-pai vendég, míg Nagy-Britannia és Írország közösen lát-ják el a vendéglátó szerepét A tengerentúlról elsõkéntKorea kapott meghívást – a radiológia fejlesztéséért

Beszámoló az Európai Radiológus KongresszusrólBécs, 2004. március

ECR – 2004

2004/2 OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 85

Ázsiában és azon túl is kifejtett erõfeszítéseinek elisme-réseképpen. (Jövõre Magyarország lesz a vendég! Márismegkezdtük a felkészülést!).

Az idei ECR alkalmával elõször alkalmaztak elektro-nikus lapkát a kongresszusi kitûzõkben. Ez lehetõvé tet-te a résztvevõk automatikus regisztrálását a kongresszusihelyiségekben és az EPOS területen – mindez a CME-kreditpontok könyvelését is megkönnyíti.

A technikai kiállítás most is fantasztikus volt. Többmint 8000 m2 területen mintegy 200 kiállító mutatta be alegkorszerûbb radiológiai berendezéseket, anyagokat ésszolgáltatásokat.

A tudományos program igen gazdag és szerteágazóvolt. A www.ecr.org honlapon az összefoglalók elolvas-hatók.

A CSIGOLYATÖRÉS KÓRISMÉZÉSE

A BETEGELLÁTÁS JAVÍTÁSÁNAK KULCSA

A Magyar Radiológusok Társaságának Osteologiai Szek-ciója számos fórumon hangsúlyozza a radiológusok sze-repét, felelõsségét a rejtett csigolya-kompressziók felku-tatásában. Ennek jegyében hirdettük meg a ROPOG (Ra-diológusok Országos Programja az Osteoporosis felis-meréséért és Gyógyításáért) programunkat. Törekvéseikmegerõsítést nyertek a kongresszus nyitóelõadásában,amelyben G. W. Stevenson professzor (Duncan, BritishColumbia, Kanada) a radiológia és a preventív medicinakapcsolatáról beszélt Kifejtette, hogy a radiológusokrendkívül hatékonyan szolgálhatják az idõskorúak egész-ségének megóvását, ha a mellkasröntgen felvételekenfelismerik és regisztrálják a csigolyatréseket, továbbákezdeményezik a betegek szakszerû kivizsgálását és ke-zelését.

Két évtized múlva az európai lakosság negyedét teszikki a 65 évesnél idõsebbek, akiknek a csonttöréshez veze-tõ osteoporosis kockázatával kell szembenézniük. „A csí-põtáji törést elszenvedettek csupán fele térhet haza ottho-nába és élhet ismét független életet. A sérülés szövõdmé-nyei az esetek negyedében halálhoz vezetnek és a sérül-tek fennmaradó egynegyede tartós intézeti ápolásra szo-rul – ezek a kilátások egyáltalán nem csábítóak” – fejtet-te ki professzor.

A radiológusok csak ritkán figyelmeztetik kollégáikata mellékleletként felfedezett csigolyatörésekre – ezekugyanis gyakran „némák”, az esetek 60-70%-ában egyál-talán nem okoznak panaszokat. Mindazonáltal, a csigo-lyatörés bekövetkezése után ötszörösére nõ a megismét-lõdésének a kockázata, sõt a csípõtáji törés kockázata isa háromszorosára nõ. Ezzel a kérdéssel kiemelten foglal-

kozott az ESSR (European Society of muscoloSkeletalRadiology) szakértõi testülete. CD-t adtak ki a témáról,és ismertették terveiket, hogy Európa több országábanmunkaértekezleteken ismertetik radiológusok feladatait acsigolya kompressziók diagnosztikájában.

AZ EMLÕRÁK SZÛRÉS ELÕNYEI ÉS VESZÉLYEI

A bevezetõ elõadás második része az emlõrák-szûrés elõ-nyeire és hátulütõire hívta fel a figyelmet. Bár az orvos-társadalom zöme úgy vélheti, a mammográfia csökkentiaz emlõrákos halálozást, a szakértõk korántsem tévedhe-tetlenek. „Amint azt a Harvard Medical School dékánja1953-ban kifejtette: egyértelmû, hogy az orvostanhallga-tóknak átadott ismeretek fele téves – azt azonban nemtudjuk, hogy ezek a tananyag melyik felét alkotják!”

Stevenson professzor hangsúlyozta a szûrõvizsgálatokmetodikai buktatóit, melyek a vizsgált populáció kivá-lasztásával, a nyomon követés idõtartamával, a túlzásbavitt kivizsgálással, az ötéves túlélés növekedésével kap-csolatosak. Ismeretes továbbá, hogy szûréssel nagyobbszámban mutathatók ki korai stádiumú rákok, ugyanak-kor az elõrehaladott stádiumúaké nem változik. Ezekkela torzulásokkal a rákszûrés minden válfajában számolnikell és azt sem szabad feledni, hogy nem feltétlenül jel-zik a mortalitás csökkenését – éppen ellenkezõleg, foko-zott halálozással is együtt járhatnak.

A mammográfiás szûrés ártalmasnak is bizonyul-hat, mert az egészséges nõkben aggodalmat kelt, az ál-negatív vizsgálati eredmény téves biztonságérzetbe rin-gatja az orvost és a beteget, míg az álpozitív lelet feles-leges és költséges kivizsgáláshoz, illetve morbiditáshozvezet.

„A statisztikák módfelett szövevényesek és a szakér-tõk véleménye sem egybehangzó” – folytatta Stevensonprofesszor. „Elképzelhetõ, hogy túlzás egyetlen diag-nosztikai eljárástól várni a mortalitás számottevõ csökke-nését, miközben sem a betegségcsoportokat, sem a terá-

ECR – 2004


piás csoportokat nem definiálták, sõt ezek mammográfi-ás ismérveit sem határozták meg.”

Arra is figyelmeztetett, hogy a szûrõvizsgálati progra-mok kezdetben rontják a szûrt lakosság egészségi állapo-tát – ártalmaik ugyanis nyomban érvényesülnek, jóté-kony hatásuk viszont csak hosszabb idõ alatt mutatkozik.Bár egyetlen álpozitív eredménynek nincs jelentõsége alakosság egésze szempontjából, az illetõ beteg sorsát te-kintve katasztrofálisnak bizonyulhat. A túlzásba vitt szû-rés a betegellátás rovására mehet.

A HORMONPÓTLÓ KEZELÉS KOCKÁZATÁT ÉRTÉKELÕ

VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIT GONDOSAN ELLENÕRIZNI KELL

Az újabb kutatási eredmények összefüggést sejtetnek ahormonpótló kezelés (HRT) és az emlõrák kialakulásaközött. A Kongresszuson részletesen megtárgyalták tár-gyalják a HRT és az élettartamra vetített emlõrák-kocká-zat elemzésének legfrissebb, részletes eredményeit; a rákkialakulásának esélyét befolyásoló életmód-tényezõket;valamint a HRT-ben részesülõ nõk emlõjérõl készültmammogrammok értékelésének nehézségeit.

„Számos radiológus nem értelmezi helyesen az új bi-zonyítékokat, illetve nem mérte fel ezek folyományait” –állította az egyik nagy-britanniai emlõszûrõ centrumigazgatója.

A fejlett országokban a 47-70 éves korú nõk 20-50%-a részesül HRT-ban menopauzás panaszok enyhítése,

osteoporosis vagy ischaemiás szívbetegség megelõzéseérdekében, illetve egyéb javallatok alapján. Két jelentõsvizsgálat irányította rá a figyelmet a HRT-val kezelt nõ-ket fenyegetõ emlõrák fokozott kockázatára: a brit Mil-lion Women Study és az amerikai WHI (Women’s HealthInitiative). A legveszélyesebbeknek a kombinált – az el-múlt évtizedben módfelett népszerûvé vált – oestro-gen/progestogen kombinációval végzett HRT mutatko-zott. Nevezetesen, a kutatási eredmények amellett szól-nak, hogy ez a gyógymód kétszeresére növeli az emlõrákkockázatát.

Bár az utóbbit tekintve az oestrogen monoterápia ke-vésbé tûnt veszélyesnek, az endometrium rák kockázatamiatt ez sem tekinthetõ biztonságos alternatívának. Im-már szintetikus oestrogen készítmények is kaphatók –ezek alkalmazása során a kombinált hormonpótlás soránfenyegetõnél kisebb az emlõ- és endometrium rák kocká-zata.

Egyes nõkben a HRT hatására tömöttebbé és emiatt ra-diológiai módszerekkel nehezebben vizsgálhatóvá válikaz emlõ állománya. A HRT csökkenti a szûrõvizsgálat-ként végzett mammográfia diagnosztikai specificitását ésérzékenységét, ezért a hormonpótló kezelésben részesülõnõket gyakrabban hívják vissza kontrollvizsgálatra.

A panaszmentes, HRT-vel kezelt nõk emlõjérõl készültmammogrammok értékelésére csak rendkívül tapasztaltradiológus vállalkozhat, ugyanis az ép emlõ állományá-ban is számos egyéni variáció lehetséges. Rendkívül fon-tos, helyesen megítélni, hogy a szokásos felvételeken kí-vül szükséges-e más vetületû felvételeket is készíteni,ultrahangvizsgálatot végezni.

A HRT híveinek és ellenzõinek ellentmondó közléseimegnehezítik az eligazodást a radiológus számára. Egyesorvosi testületek továbbra is azt hangoztatják, hogy akockázat lehetõ legnagyobb mértékû csökkentése érde-kében ajánlatos rövid idõre korlátozni a HRT tartamát.Mások azonban kevéssé törõdnek a HRT lehetséges ve-szélyeivel, illetve kereskedelmi érdekek nyomására rek-lámok hirdetik az újabb HRT-készítmények, többek kö-zött a szintetikus oestrogenek elõnyeit.

A Million Women Study résztvevõi között szintetikuskészítményeket szedõk is voltak. Jóllehet a vizsgálati po-puláció ezen alcsoportjában alacsonyabb volt a kockázat,a vizsgálat során szerzett kevés tapasztalat alapján lehe-tetlen megbízható következtetéseket levonni a halálozásalakulásáról. Az adatok tehát ellentmondóak. Fontos ér-telmezni ezeket az ellentmondásokat és lehetõvé tenni aradiológusok számára, hogy a tényalapú medicina szem-léletét tegyék magukévá .

A HRT-ban részesülõ nõk mammográfiás vizsgálatá-nak buktatói miatt célszerû, ha a felvételeket rendkívültapasztalt – évente legalább 5000 röntgenfilmet vélemé-

ECR – 2004


nyezõ – radiológusok értékelik. Azokban az országok-ban, amelyekben mûködik nemzeti mammográfiás szû-rõprogram, ez a munkaterhelés szokványos lehet. A kü-lönbözõ betegekrõl készült mammogrammok között óri-ási a különbség – a mammogramm szinte az ujjlenyomat-hoz hasonlóan egyedi. Rendkívül jelentõsek az indi-viduális variációk; ezt mindenképpen szem elõtt kell tar-tani ahhoz, hogy biztosan felismerhessük a kisméretû rá-kos elváltozásokat.

Az egyik lehetséges megoldás, hogy a mammográfiaelvégzése elõtt abbahagyják a HRT-t, azonban ezt a gya-korlatban olykor nehéz megvalósítani. A nõk különbözõ-képpen reagálnak a kezelés abbahagyására és azt is nehézelõre felbecsülni, hogy mennyi idõ szükséges az emlõál-lomány sûrûségének csökkenéséhez. HRT-ban részesülõnõk vizsgálatakor a röntgenlaboratórium személyzeténektekintettel kell lennie arra, hogy a vizsgálat az emlõszö-vet fokozott sûrûsége miatt kellemetlen a beteg számára.Rendkívül fontos, hogy tapasztalt, az emlõ szakszerû be-álltásához és kompressziójához remekül értõ assziszten-sek végezzék a vizsgálatot, illetve tapasztalt radiológusértékelje a feltételeket.

MOZGÁSSZERVI KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK

MESTER ÁDÁM

A továbbképzõ elõadások („refresher course”) népszerû-ségi listáján ez a téma nagy látogatottsággal jár, nem vé-letlen, hogy a második legnagyobb teremben, a „B” te-remben rendezik ezeket évek óta. Lehetett reggel 8.30,vagy délután 17.30, mindig keresni kellett az ülõhelyeket.

Az elsõ blokk a csontvelõ képalkotó eljárásaival foglal-kozott. Az elsõ elõadást A. Stäbler tartotta. Ez értelemsze-rûen az MRI alkalmazásáról szólt, és sajnos a csontvelõscintigráfia nem szerepelt benne. Az infekciók, csontelha-lás, tranziens és reaktív ödémák sem. Az elõadás aporotikus és metasztatikus csigolya-kompressziók diffe-renciáldiagnosztikájának a gyakorlati életben valóban na-

gyon fontos problematikájára fókuszált, és ezen belül is adiffúzió súlyozott (DW) képalkotás nyújtotta lehetõsé-gekre. A csontvelõ megjelenítésekor is tudnunk kell a be-teg életkorát. A 35 év feletti korban a kontrasztanyagoterõsen halmozó stimulált csontvelõ már kóros. A csigo-lyák porotikus bikonkáv deformitásaival szemben a kon-vex hátsó csigolyakontúr metasztázisra utal. A vákum-jelet is ismerjük, mint a braditrop szövetekben romló per-fúzió következményét. Ha ilyet látunk, ez metasztázis el-len szól, és metasztázis ellen szól az MR vizsgálattal áb-rázolható sávszerûen homogén „fluid sign” szabad folya-dék is, ami porotikus kompresszióra utal. Ez a porozissalösszefüggõ kompressziók 40%-ában, a metasztatikuskompresszióknak, pedig csak 6%-ában látható. Szövetta-nilag ezt oszteo-nekrózis, ödéma és fibrózis együttesehozza létre. MR megjelenése vonalas, néha trianguláris,esetenként körülírt formát mutat. Kontrasztanyag beadásaután a halmozás is ilyen egyenletes sávos megjelenéstmutató és homogén. Metasztatikus léziókban ezzel szem-ben a halmozás inhomogén. A porotikus és metasztatikuscsigolya-kompressziók elkülönítéséhez a T2 szekvenciamellõzhetõ, a T1 szekvencia mellett a zsírelnyomási tech-nikák valamelyikét elegendõ alkalmazni. Ez lehet a rela-xációs idõvel összefüggõ zsírkioltás (STIR), lehet frek-vencia szelektív zsír-saturáció (FatSat), és lehet fázis sze-lektív zsír szeparáció (FatSep). Porotikus fraktúra eseténmindig marad zsírjel, ami elnyomható, és zsírelnyomásitechnikával sötét marad. A metasztázisban ezzel szembeneltûnik a zsír, ezért zsírelnyomást alkalmazva itt jeladáslátható. Optimális technikai helyzetben tovább finomít-hatjuk a zsír és a víz szeparációját diffúzió súlyozott akvi-zícióval. Ez utóbbi technika 90% fölötti megbízhatóság-gal magas jeladású a tumoros kompresszióval kapcsolatosvizenyõ esetében, és valóban 100%-os biztonsággal kizár-ható a tumoros folyamatot, ha nincs ilyen jelfokozódás.

A csontvelõ daganatos elváltozásaival foglalkozott ablokk második elõadója F. Lecouvet volt. A T1 szekven-ciával látható jelcsökkenés a csontvelõben idegen sejtekinfiltrációjára utal, és ez biztonságosabb, mint a T2 szek-vencia, mely esetleg nem is mutatja a korai eltérést. Ezértvagy a T2 akvizíciót kell zsír-saturációval kombinálni,vagy STIR szekvencia szükséges, valamint kiegészítõT2* mérés is hasznos lehet. Az eltérések lehetnek fokálisés diffúz megjelenésûek, és ezek kombinációiból igenváltozatos képek alakulhatnak ki. Az elváltozások általá-ban oszteoklaszt aktiválódást okoznak. A jel eltérésekegyáltalán nem specifikusak, metasztázis, limfóma vagymyeloma multiplex is adhat hasonló morfológiai képet.Típusos esetben a myeloma fokális léziókkal jár, és ezekvezethetnek kompressziós csigolyatöréshez is. Megjelen-hetnek azonban benignus eltérések is hasonló léziók for-májában, például fokális vörös-csontvelõ hyperplázia,

ECR – 2004


FNH, infekció, de Schmorl hernia vagy kompresszió csi-golyatörés is. Limfoma esetében a retroperitoneális éskismedencei lymphadenomegália és az extraosseálisanterjedõ folyamat lehet feltûnõ. Tanácsos a gerincben ta-lált kérdéses léziók esetében a vizsgálatot a medencérekiterjesztve tovább folytatni.

A csontvelõ eltérésekkel foglalkozó harmadik elõadá-sát A. Karantanas a nem daganatos betegségekrõl tartot-ta, és nagymértékben a csípõízületre koncentrált. Hang-súlyozta, hogy nem minden ödéma, ami magas T2 jeletad. A trauma, AVN, arthritis és infekciók esetében foko-zottan fontos az MR képek és a röntgenfelvételek együt-tes értékelése, valamint a klinikai információk kellõ is-merete. A T1 súlyozott spin echo és a zsír-saturációvalkombinált T2 súlyozott turbo/fast spin echo szekvenciákjelentik a rutin technikát. Az MR képek interpretációjá-hoz ismerni kell a csontvelõ érési folyamatait, a vörös- éssárgacsontvelõ tartalom normális változásait, valamintezek összefüggéseit az egyes akvizíciós technikákkal. Avelõ konverzió és rekonverzió a vérképzési státus aktívés inaktív vonatkozásaitól elválaszthatatlan. A dohányzásvagy atletizálás, az obesitas, a haemoglobinopathiák(thalassemiák, sarlósejtes anémia) összefüggései is bo-nyolítják a képet. A csontvelõ ischaemia, SON, AVN,OCD, post-irradiációs változások, tranziens osteo-porozis, szekunder post-traumás eltérések, artrózis, artri-tiszek, infekciók (osteomyelitis, szeptikus artritisz, tbc.,brucellózis), diabetes mellitus szövõdményei, tárolási be-tegségek (Gaucher-kór), myelofibrózis mellett a subten-dinózus csontvelõ-ödéma és intraosseális ganglion cyták,Paget-kór, synoviális osteochondromatosis és pattanócsípõ témái is belefértek a gazdagon illusztrált anyagba.

A második nagy téma elõadói a gyulladásos ízületi be-tegségeket mutatták be. M. Cobby a röntgenfelvételekenkimutatható gyanújelekrõl és a jellegzetes morfológiaieltérésekrõl adott iránymutató áttekintést. A felvételekenaz ízületi rés vizsgálata, eróziók keresése mellett a mész-tartalom változásaira, a tengely-deviációkra és subluxá-

ciókra valamint lágyrész-eltérésekre is figyelni kell.Utóbbiak denzitása, homogenitása, kontúrjai, orsószerûvagy excentrikus megjelenése fontos információkat je-lent. A leletezés során az elsõ kérdés: van-e artritisz. Eztkövetõen annak diagnózisát is lehetõleg meg kell hatá-rozni, majd a betegség kiterjedésének feltérképezése afeladat. Értékelni kell továbbá a progresszió mértékét, éski kell válogatni a sebészeti beavatkozást igénylõ bete-geket, valamint meg kell határozni, milyen típusát ope-ratív eljárásra van szükség. A differenciál diagnosztikasorán elõször az ízületen belül elsõsorban érintett szöve-teket kell meghatározni, majd azt is fel kell mérni, hogymely ízületek érintettek. A kulcsfontosságú részek a köz-vetlenül érintkezõ synovium és csont, a hyalin porc és acsont határa, valamint az enthesis. Synoviális betegsé-gek esetén tisztázandó még, hogy szimmetrikus vagyaszimmetrikus, élesek-e vagy elmosódottak az eróziók.Ha elmosódott, akkor atrófiás-e, vagy proliferativ. Aporc károsodásával kapcsolatban tisztázandó megvasta-godása (acromegalia, kezdõdõ arthrosis), megtartott vas-tagsága (köszvény, PVNS, MRH) vagy elvékonyodása(elõrehaladott artrozis), illetve meszesedése (chondro-calcinosis), továbbá a subchondrális csonteltérések mi-lyensége. Az enthesitis esetében eldöntendõ, hogyerozív-e, illetve hogy szimmetrikus-e.

A seronegatív gyulladások újdonságaival A.G. Jurikfoglalkozott. Az MRI ionizáló sugárzás nélkül, az erozívmorfológiai eltérések megjelenése elõtt is már diagnosz-tikus értékû. Ferde coronalis síkban STIR, valamint na-tív és kontrasztos T1 szekvenciákat ajánlott. Csontvelõödéma és kontraszthalmozás ilyenkor az ízületi résben,és gyakran a subchondrális csontállományban is szokottábrázolódni. A tüneteket a synovitis okozza, a károsodá-sokat synoviális hypertrophia. A synovitis konkrét vizs-gálatára FatSat T1 és dinamikus kontrasztos vizsgálat al-kalmas. A késõbb kialakuló eróziók és szklerózis precí-zebb kimutatására CT ajánlott. A diagnózis felállításmellett a prognózis megállapítására és a kezelés eredmé-nyességének követésére is ma elsõsorban MRI ajánlott.A korszerû gyógyeljárások közül egyrészt az újabb gyul-ladáscsökkentõ eljárásokat (anti-TNF), másrészt az osz-teoklaszt inhibitorok eredményességét demonstrálta.

A rheumatoid arthritis örökzöld témájának újdonsá-gait P. O’Connor mutatta be. Sajnálatos módon a synovi-tist gátló egyre hatékonyabb gyógyszerek sem tudják le-állítani a betegség progresszióját, ennek mértékét lehetcsak lassítani. A csontos eróziók és a synovitis aktivitá-sának mértéke között nem mutatható ki a várt korreláció.Kísérletesen is bizonyítható volt, hogy a synovitis mér-téke és a csontok eróziói egymástól függetlenül alakul-nak. Ezért a synovitis vizsgálatára alkalmas ultrahang ésMRI mellett a röntgenfelvételek nem nélkülözhetõek, és

ECR – 2004


ebben a vonatkozásban a CR (computed radiography) ésDR (direct radiography) új lehetõségeket kínál. Az MRIvizsgálatok és a nagyon érzékeny kontrasztanyag halmo-zási hatások és histogram elemzési eredmények mellettaránylag hangsúlyosabb újdonságként sok szó esett azeróziók direkt kimutatására is alkalmas magas frekvenci-ájú, nagyon jó részletgazdagságú transducerek nyújtottalehetõségekrõl, a power Doppler UH vizsgálatoknak asynoviális gyulladás mértékére megbízhatóan utaló elõ-nyeirõl, és az új, második generációs UH kontrasztanya-gok alkalmazásának távlatairól. A módszerek megbízha-tósága elég jónak ítélhetõ már ahhoz, hogy a képalkotóeljárások a klinikailag akkreditált standardizálási,validálási és scoring értékû alkalmazására is sor kerüljön.

A harmadik nagy blokkot a csontanyagcsere betegsé-geinek szentelték, ezen belül is erõsen koncentrálva azoszteoporózis és osteopenia témájára. A téma nagyhírûprofesszora, J. Adams tartotta az elsõ elõadást. A csonttö-meg csúcsértékét (PBM peak bone mass) 20 éves korá-ban éri el az ember. Ennek mértéke 80%-ban genetikai-lag determinált, a kisebb, de fontos része életvezetésünk-tõl függ (fizikai aktivitás, táplálkozás, hormonális hatá-sok, alkoholfogyasztás és dohányzás). Az osteoblast/os-teoclast funkciók egyensúlyának (BMU, basal metabolicunit) a bevitt D-vitamin, kalcium és foszfor szükséges, denem elégséges feltétele. Ezek hiánya esetén gyermekkor-ban az angolkór, felnõttkorban az osteomalacia lép fel. Acsontképzés hiánya folytán alakulnak ki az osteogenesisimperfecta és a steroid terápia okozta zavarok. A fokozottresorpció útján hatnak az ösztrogénhiány és a hyper-parathyreoidizmus. A osteoporózis lehet osteogenesisimperfecta következménye, lehet idiopathiás juvenilis,fiatal felnõttkori, és lényegesen gyakrabban post-menopausális, senilis, valamint szekunder formák fordul-nak elõ. A szekunder osteoporózis lehet endokrin(Chusing, thyroid, GHD), herediter (homocystinuria,Marfan, Ehlers-Danlos), haematológiai (sarlósejtesanaemia, thalassaemiák), nutritiv (malabsorpcio, májbe-tegség, C-vitaminhiány), és egyéb (reumatoid arthritis,haemachromatosis). Ezek következményét látja/méri aradiológus. Okozhat differenciáldiagnosztikai problémáta sokféle egyéb csigolya-deformitás (kongenitális eltéré-sek, Scheuermann, Schmorl, trauma, degeneratív eltéré-sek, tbc., myeloma, metastasis). A csont mésztartalmának(BMD) megfogyatkozása gyakran vezet biconcav, vagyék alakú deformitásokhoz, és vezethet gerinc, sacrum,csípõ, radius és egyéb insufficiencia törésekhez. A radio-lógus által véletlenszerûen észlelt – nemritkán tünetmen-tes (30%) csigolya kompressziós törések jelentõségenagy, mivel ebben a betegcsoportban 5x nagyobb a ké-sõbbi második csigolyatörés kockázata, és duplája a maj-dani combnyaktörés kockázata. A porotikus törésekkel

ápolt betegeknek csupán 7%-a kapott elõtte antiporotikuskezelést. A Mayo Clinic 2003-as adatai szerint csak min-den 40. beteg kapott kezelést azok közül, akik súlyosporotikus csigolya-kompresszió miatt „vertebroplysty”cement-feltöltésre szorultak. Tovább is mehetünk: a csi-golyatörések fele látható az oldalirányú mellkas felvéte-len, de a radiológusok csak 23%-át írják le. (A ROPOGprogram ennek alapján indult be hazánkban – A szerk.)A porotikus gerincfájdalom önmagában is rontja az élet-minõséget, a combnyaktörés azonban 20%-ban ma is féléven belül letális kimenetelû, a betegek fele, pedig önel-látásra képtelenné válik. A törési kockázat 70%-ban acsont mennyiségi fogyatkozásával függ össze (eztmérhetjük DEXA ), 30%-ban pedig a csontminõséggel,trabecularis architecturával, csontgeometriai adottsá-gokkal.

A konkrét mérési módszerekkel S. Grampp foglalko-zott. A DEXA rutineljárását jól kiegészíti a QCT (quanti-tativ CT), de a hagyományos röntgen morfometria masem nélkülözhetõ. Sugárterhelés szempontjából egyikmódszer sem jelent reális veszélyt önmagában, a törésikockázat mértékével összevetve pedig nem is összeha-sonlítható a kettõ. A csontminõség paramétereinek ameghatározása ma még sajnos nem kellõen pontos. Eb-ben a vonatkozásban jelenthet elõrelépést a calcaneusUH vizsgálata. Való igaz, hogy ellentmondások vannak aDEXA értékek és a calcaneus UH mérések adatai között,de éppen azért van ez, mert a calcaneuson áthaladó UHsebességének, valamint az elnyelt UH mennyiségének

ECR – 2004


adatai valójában más információt hordoznak, mint acsonttömeg: ez részben a csont architektúrájával és acsontminõséggel van összefüggésben. Sajnos a korsze-rûbb szerkezetvizsgálati módszerekkel (HRMRI: magasfelbontású MRI) Szerzõ által már megkezdett munkanem került be ebbe az elõadásba, remélhetõleg ezt a hiá-nyosságot jövõre majd bepótolja.

A juvenilis osteopenia nagyon érdekes témáját T. Linkelõadásából ismerhettük meg. Ebben az esetben fokozot-tan igaz az ismert elv: a gyerek nem kis felnõtt. A cson-tok alakjának, volumenének, denzitásának változásaivalalapjában véve a T-score értékekei is változnak. Ezért en-nek nincs önmagában diagnosztikus értéke, és gyermek-korban csakis a Z-score értékkel szabad foglalkozni.Nemcsak a csontnövekedés, de pubertás is okoz jelentõsváltozásokat. Mindazonáltal igen fontos a korai diagnó-zis, hiszen a kialakuló osteopeniát vagy osteoporózistpermanens deficitként felnõttkorára is viszi majd magá-val a gyerek. Az ideális denzitometriás technika alacsonydózisterheléssel volumetrikus adatokat kellene, hogynyújtson, a törési rizikóra vonatkozó megbízható elõre-jelzõ értékkel, amihez széleskörû populációból nyert,korcsoportonként jellemzõ adatokra lenne szükség. Ilyenmódszer nincs még. A DEXA gyors és alacsony sugárter-heléssel mér, és vannak már referencia pediátriai adatokis. Hátránya, hogy nem küszöbölhetõ ki a csontok méret-beli sokfélesége. Ezért alacsony növésû gyerekeknél ala-csonyabb, magas növésûeknél magasabb értékeket ka-punk, mivel a csigolyák növekedésével növekszik aBMD érték is. A QCT volumetrikus mérései sokkal pon-tosabbak ugyan, de ez nagyobb sugárdózissal jár, és hiá-nyoznak a gyermekkori referencia adatok. A quantitativUH (calcaneus vagy ujjperc mérés) sugár-higiénés szem-pontból ideális lenne, de a csontnövekedéssel kapcsola-tos hátrányok itt fokozott mértékben zavaróak. A primerformák az idioathiás juvenilis osteoporózis és az osteoge-nesis imperfecta. Másodlagos formák táplálkozási hiány-állapotok (anorexia nervosa, D-vitamin hiány, kalciumhiány), gyulladásos bélbetegségek, endokrin betegségek(somatotrop hormon hiány, diabetes mellitus, hyper-

A mûvészet és a tudomány keresztútjánál

A fiatal olasz mûvész, B e n e d e t t a B o n i c h i a va-lóság ábrázolásának új módjára bukkant. Felfedezte,hogy miként hasznosíthatja a röntgensugarakat alkotómunkájában és eljárásával világszerte sikeres tárlato-kon bemutatott festményeket és kiállítási tárgyakat ho-zott létre. Az ECR küldöttei is megtekinthettek néhányatBonichi mûvei közül – többek között a híres, 6 méternélis hosszabb „Esküvõi ebéd” címû alkotást.

Bonichi 1968-ban született, Rómában. Több éven ke-resztül tanult filozófiát, ókori történelmet, antropológi-át, filológiát. Írni kezdett, majd a festészet és a szobrá-szat iránt kezdett érdeklõdni.

„A láthatatlant próbálom megmutatni – ezért kelmé-be burkolom a testet, hogy láthatóvá tegyem; kifordítva,belülrõl ábrázolom; fejre állítom... és íme, ahol eddigfény ragyogott, most a sötétség az úr – a röntgenfilmcsapdába ejtette a fény energiáját, az árnyék nem a fényrabszolgája többé. A dolgoknak, sõt jómagamnak is, ki-zárólag a megvilágítás ad esélyt a létezésre,” mondja amûvész

A római La Sapienza Egyetem radiológiai tanszék-ének igazgatójával, R . P a s s a r i e l l ó v a l együtt-mûködve Bonchini oly magas színvonalra fejlesztette al-kotó tevékenységét, hogy a nemzetközi elismerés és díjaksem maradhattak el. Mûvei ma már megtalálhatók a vi-lág legfontosabb múzeumaiban.

A napjainkban rendelkezésre álló eljárások gyakorla-tilag teljes arzenálját igénybe veszi, az angiográfiától aröntgen-átvilágításon keresztül a digitális radiográfiá-ig. Számítógéppel végzi a virtuális ábrázolások rekonst-rukcióját és animációkat készít röntgenképekbõl. Ezek amûvek nagyméretû, kézzel merített, ecsettel felhordottfotoemulzióval is ellátott papírlapokra készülnek. Az al-kotások õsi módszerekkel (szénrajz vagy rézkarc) ésXIX. századi fényképészeti eljárásokkal létrehozott,nagyméretû röntgenképek.

ECR – 2004


thyreois, glucocorticoid túltermelés), szisztémás immu-nológiai és gyulladásos kórképek (juvenilis reumatoidarthritis, SLE, cystic fibrosis), daganatos betegségek(leukaemia, neuroblastoma), tartó immobilizási (bénulá-sos kórképek) és egyes gyógyszerek (steroidok, anticon-vulsiv szerek, methotrexate). A kisebb traumák hatásárabekövetkezõ csonttörések önmagukban is indokolják akivizsgálást porózis irányában.

A negyedik nagy téma a vállízület vizsgálata volt. M.Vahlensieck az impingement szindrómára fókuszálta elõ-adását. Ez a betegség mechanikai okok (dörzsölés) foly-tán kialakuló irritáció okozta szekunder gyulladást jelent,következtében részleges, vagy teljes szakadás is kialakul-hat, meszesedés és az izom zsíros degenerációja, retrak-ciója is megjelenhetnek. Klinikai tünetei kisugárzó fájda-lommal szoktak megjelenni, és ez átfedést okozhat a nya-ki gerinc degeneratív tüneteivel. Jellemzõje a supraspina-tus izom volumen csökkenése, zsíros degenerációja, éskontúrelmosódottsága. Gyakran aktiválja a szubklinikusstádiumot aktuális kisebb trauma, mikor is a már károso-dott ínállományban alakul ki a részleges szakadás. Leg-gyakoribb formája az acromion csontos alaki deformitá-sával függ össze (kiegyenesedett, ívelt, vagy horog-ala-kú), vagy az acromio-clavicularis ízület osteophytáival.A beszûkült subacromialis teret nem lehet UH vizsgálat-tal megközelíteni. A megnyúlt processus coracoideusokozta coracoid impingement ritka, és nem csontos for-mát okozhat a mélyen fekvõ, megvastagodott coraco-acromialis ligamentum is. Elõfordul a subscapularis ín-ban kialakuló szakadás, illetve meszesedéssel járó ten-dinitis is. A biceps ín hosszú fejében kialakuló tendinitisaz extraartikuláris (intertubercularis) szakaszon szokottlefutási rendellenesség kapcsán megjelenni. Elõfordul-nak speciális esetek is, mint excessiv igénybevételek so-rán atlétáknál kialakuló stress léziók (acromionapophysitis, coracoid epiphysitis, clavicularis osteoly-sis), illetve intraarticularis becsípõdések okozta sérülé-

sek, ideg-kompressziók és muscularis denerváció, vagygyulladással, daganatos eltérésekkel kapcsolatos meg-vastagodások. Ezek kimutatásához a semleges helyzet-ben végzett MRI mellett kirotált és berotált helyzetekbentöbbletinformációk, valamint indirekt és/vagy direktarthrographia alkalmazásával, továbbá CT-arthrographiaútján nyerhetõk.

A vállízületi instabilitással J. Hodler foglalkozott. Azelsõdleges stabilizáló tényezõk az ízfelszínek konguen-ciája, a labrum, a gleno-humerális ligamentumok, a tokés a negatív nyomás. A rotator köpeny és a biceps ín sta-bilizáló szerepe másodlagos, ezek egyrészt a humerusfe-jet a glenoid ízületbe húzzák, illetve abban vezetik a fe-jet a mozgások során. Az instabilitás csontos okai egy-részt anatómiaiak (glenoid dysplasia) másrészt a glenoidízületi törésekkel és a Hill-Sachs és reverz Hill-Sachs,valamint Bankart léziókkal kapcsolatosak. A labrum lé-ziók és porc eltérések képeznek egy második csoportot,a harmadikba pedig a capsuláris és gleno-humerális lig-amentális eltérések tartoznak. A csontos léziók kimutatá-sára CT és CT-arhrographia szükségesek. A tok, alabrum és a gleno-humerális szalagok (avulziós Haglléziók) ábrázolásában a CT-a és az MR-a (MR-arthro-graphia) egyaránt szerepet kapnak. Utóbbinak elõnye,hogy az egyéb lágyrész-eltérések (rotator köpeny-sérü-lés) is ábrázolhatók. A standard MRI csak akkor mutat-hat eltéréseket, ha van ízületi folyadék, de ennek értékeis limitált. Az UH vizsgálatnak nincs reális lehetõsége azinstabilitás megítélésében.

A leglátványosabb elõadást C. Faletti tartotta az MR-amódszerének virtuális endoszkópiás megjelenítésével afunkcionális vállízületi képalkotás témájában. Ehhez amódszerhez magas térerejû mágnes, legalább 20 mlintraartikuláris Gadolínium, zsír-szaturációs 3D grádiensechó, valamint speciális postprocessing algoritmus szüksé-gesek. A kialakított felszínrekonstrukciós képekhez leg-alább 4 voxel kell, hogy legyen 2,5 mm átmérõben. Abiceps-ín instabilitása, a rotator intervallum eltérések és aSLAP (Superior Labrum from Anterior-to-Posterior, rela-tive to the biceps tendon anchor) léziók esetében jelennekmeg olyan bonyolultabb viszonyok, mikor a statikus MR-arthrographia diagnosztikai lehetõségei elmaradnak a kli-nikai arthroszkopos vizsgálatokhoz képest. A nyitott MRberendezésekben mozgási helyzetekben, ilyen virtuális 3Dfelszíni rekonstrukciós programmal kiegészítve láthatóvátehetõ a sérülések viselkedése a különbözõ pozíciókban, ésa szakadt részletek elmozdulásai. A bemutatott virtuálisMR endoszkópia képei és a valódi arthroszkopia képeiegymás melletti vetítése impresszionáló élményt jelentett.

Az élet újabb kihívásainak megfelelõen a sportsérülé-sek is egységes, külön blokkba kerültek. A térd szalagsé-rüléseivel O. Papakonstantinou foglalkozott. A mozgás-

ECR – 2004


szervi MR vizsgálatok körében a leg-gyakoribb vizsgálatról van szó. AzMR multiplanáris képalkotó lehetõsé-gei a csontvelõzúzódás és a lágyszö-vetek kiváló felbontású ábrázolásimódozatai a szó szoros és átvitt értel-mében is éleslátással ajándékozzákmeg a diagnosztikus szakembereket,beleértve a sérülés mechanizmusáravonatkozó információkat is. A MCL(mediális collaterális szalag) és azACL (anterior crucial ligament) gyak-ran együtt sérülnek meg. A PCL (pos-terior crucial ligament) sérülése lé-nyegesen ritkább, direkt erõbehatásraszokott kialakulni (sportsérülés soránmásik játékos ráesése, vagy jármûvekösszeütközése), de gyakran nem diag-nosztizálják, és ezért krónikus pos-tero-laterális instabilitáshoz vezethet.

A sportsérülésekkel kapcsolatosdegeneratív eltéréseket C. Masciocchimutatta be. A korai és korrekt diagnó-zis elõzheti csak meg a késõbbi insta-bilitásokat és funkciózavarokat. A leg-gyakoribb sérülések a legnagyobbmozgási tartományú ízületekkel kap-csolatban (váll, térd, boka) szoktak ki-alakulni. Az egyszeri nagyobb sérülésés a dinamikus stress folytán gyakranismétlõdõ mikro-traumák és folyama-tos túlterhelések is okozhatnak stressfracturát, synoviális hyperplasiát, ízü-leti és subchondrális léziókat, ín dege-nerációt, vagy a beszûkült csontos-ligamentális alagutakban impinge-ment szindrómát, vagy becsípõdésesneuropathiát. A diagnózishoz nélkü-lözhetetlen a röntgenfelvétel (osteo-phyták, sclerosis, osteochondrálisfragmentumok) Az UH és/vagy MRI,illetve CT vizsgálatok ezt egészíthetikki. A supraspinatus postero-superior(Walch) impingement szindrómájakosárlabdázóknál szokott kialakulni anyújtott felkar erõs hátra rántásaikor.A térd elülsõ fájdalom szindrómája azextensor mechanizmus hibáival kap-csolatban, a quadriceps ínnal, a patel-lával, patella-ínnal, a parapatellárissynoviális recessus (plica) magvasta-godásával, a Hoffa párna becsípõdé-

sével és az ilio-tibiális traktussal kap-csolatban szokott kialakulni. Az ug-rósportok során eleinte a patellárisenthesopathiák és patello-femorálisinstabilitás okoznak panaszokat, ké-sõbb az osteochondrális léziók is ki-alakulnak. Az ilio-tibiális traktusbana laterális femorális condylus súrló-dásos mechanizmussal okozhatimpingement szindrómát. A boka tá-jékon ugrók, futók, táncosok, kosár-labdázók, kézilabdázók, futballistákés rugby játékosok csontos és/vagysynoviális tibio-taláris impingementszindrómája szokott elõfordulni. Ameniscoid synoviális megvastagodá-sok túlterheléses (overuse) szindró-mákban vagy posttraumás instabilitáskapcsán alakulnak ki. A hyperplasti-cus lágyrész-szaporulatok degener-atív eltérésekhez és köteges hegese-désekhez vezetnek, elsõsorban az la-terális anterior compartment-ben (an-terior talo-fibularis impingement), ésa talus laterális eróziójával is járhat.A hátsó recessusban az os trigonumszindróma kialakulásához vezethet.A kéz esetében az os trapesium sza-lagjainak sérülése a leggyakoribb. Azepifizis porc sérülésére fiatalkorisportsérülés kapcsán mindig kellgondolni.

A végtagsérülésekkel N. Boutryfoglalkozott. Ebben a sérülési formá-ban általában multiplex erõbehatásoklépnek fel. A napi rutin munka során aröntgen felvételek mellett egyre in-kább az UH is szerepet kap. A vizsgá-lóeljárások megválasztása és értékelé-se terápia orientált szemléletet igé-nyel, és a sebészeti ellátás elveinek is-meretén túl a klinikusokkal való jóegyüttmûködést is megkívánja.

A hétfõ reggeli program nehéz di-lemma elé állította a mozgásszerviradiológia iránt érdeklõdõket. Egyidõben két nagyon érdekes elõadásblokk zajlott, egyik a csuklóval fog-lalkozott, másik a gyermekradiológiatárgykörében a Perthes kórral, a meg-vert gyermek témájával és a dagana-tok illetve osteomyelitis differenciál-

ECR – 2004


diagnosztikájával. Magam a csukló témához voltam köt-ve. A. Blum a hagyományos, standard röntgenfelvételekértékét mutatta be, hangsúlyozva a klinikai információknélkülözhetetlen fontosságát. Ennek birtokában egyesspeciális felvételek is hasznos kiegészítést jelenthetnek,például ökölbe szorított kézzel készített felvételen az iz-mok összehúzódásával megváltozott helyzetû kéztõcson-tok egyes eltérései jobban ábrázolhatók.

M. Zanetti az MR jelentõségével foglalkozott, a hang-súlyt a fájdalom okának vizsgálatára koncentrálva. A ma-gas térerejû mágneses tér, a dedikált csukló tekercs a syn-ovium, a porcok és az intercarpalis szalagok, valamint akülönös fontosságú TFCC (triangular fibrocartilage com-plex) magas részletgazdagságú ábrázolást teszik lehetõ-vé. Az okkult törések megtalálása, a krónikus fájdalom-szindrómák valódi okainak kimutatása, az anatómiai va-riációk csapdáinak elkerülése céljából a vizenyõ kimuta-tására zsírelnyomással kombinált szekvenciákat kell al-kalmazni. Az MR-angio bizonyos esetekben döntõ szere-pû lehet.

A csuklóízületi instabilitás funkcionális MR vizsgála-táról M. Mastantuono beszélt. A „cinematic” MRI mód-szerrel a teljes radiális és teljes ulnáris deviáció közöttimozgás folyamatában ábrázolható, és értékelhetõk acsuklóízületi csontok funkcionális oszlopai. A szalag-elégtelenségek okozta instabilitások nagy része nem di-agnosztizálható statikus MR képeken. A mozgás egyesfázisaiban fellépõ tranziens subluxatio és az intraar-tikuláris impingement szindrómák nemcsak passzív ésaktív mozgás során vizsgálandók, hanem provokációstesztek (egyes pontokra gyakorolt nyomás, vagy nyomásellenében végzett mozgatás) alkalmazásával is.

Az utolsó napra maradt a térd. A meniscus léziók natívMRI és spirál CT arthrográfiás (SCT-a) ábrázolásánakösszehasonlításáról B. V. Berg tartott nagyon szépen do-kumentált elõadást. A natív MR magas fokú kontrasztfelbontása a szignál eltérések detektálásával vitathatatla-nul optimális a meniscus állományában zajló folyamatokábrázolására. A vékonyrétegû CT leképezés jobb részlet-gazdagsága csak akkor használható ki, ha direkt punkci-óval jódos kontrasztanyagot juttatunk az ízületi üregbe.Ezzel a módszerrel a meniscus felszínének eltérései, aszakadás, és a leszakadt meniscus részlet, a fibrilláció, avolumenfogyatkozás vagy a szeparáció pontosabban áb-rázolhatók. A longitudinális szakadások lehetnek hori-zontális, ferde és vertikális lefutásúak. Másik, nehezeb-ben kimutatható szakadások a radiális (merõleges) irá-nyúak. Az ennek csúcsán elhajló megtört beszakadás ad-ja a papagáj-csõr szakadás képét, amit lefutása miatt oly-kor csak a CT ábrázol korrektül. A meniscopathia arra adegeneratív meniscus eltérésre vonatkozik, mely a ké-sõbbi szakadás kockázatát hordozza. A meniscus apex

gyakran mutatja a fibrillációval járó károsodás jeleit. Azapex eltûnése behasadásra utal. A menisco-capsulárisseparatio az instabil szakadások jellemzõje. Ezek spontángyógyulásra hajlamosak. A szelepes mechanizmusok ré-vén a meniscus szakadásba synovialis folyadék is bejut-hat. A kimozdult és leszakadt fragmentumok kosárfül tü-netet, hátsó-, alsó-, vagy felsõ recessus tüneteket okoz-hatnak, továbbá gyakran járnak chondropathiával és sub-chondralis reaktív ödémával. A meniscus cysták megtalá-lásában az MR elegendõ, de a meniscushoz való viszo-nyát a SCT-a precízebben mutatja.

A porc reparáció, illetve a transzplantáció utáni folya-matok képalkotó módszereivel K. Verstraete foglalko-zott. Sajnos a porc saját regenerációs kapacitása csekély.A jobbik esetben, az „intrinsic repare” folyamán chond-rocyta klónok képzõdnek és ezek csökkent értékû hyalinporcot hoznak létre. Ennél is rosszabb helyzetben, mikoris a sérülések degeneratív folyamatokat indítanak el, asubchondralis csontig leterjedõ sérüléseket követõen zaj-ló „extrinsic repair” során már nem is hyalin porc képzõ-dik, hanem fibrovascularis szövet növekszik be a csontfelõl, és rostos porc alakul ki. A porcgyógyulást befolyá-soló újabb gyógyszeres és sebészi eljárások eredményes-ségének ábrázolása ma az érdeklõdés homlokterébekerült:

1. A konzervatív reparációs folyamatok segítéséreolyan mikro-furatokat készítenek és/vagy biodegradá-bilis kis tüskék behelyezésével kongruens felszínekethoznak létre, és egyben stimulálják is a hyalin porc rege-nerációt. Ezt akut traumás porcsérülések esetében alkal-mazzák, arthroscopos vagy nyitott mûtétekkel végzik.Legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha kis csont-fragmentummal együtt mozdult ki a porclebeny.

2. A csontvelõ stimulált porc regeneráció során a fel-lazult, károsodott porcrészleteket eltávolítva felfrissítik aporcfelszínt (abrasio), és így a porchiány és a subchond-ralis csontfelszín között összeköttetés jön létre. A bevér-zéssel csontvelõ õssejtek jutnak a defektusba, melyekdifferenciálódva rostos porcot képeznek. Az MR képen acsontvelõ ödéma hónapokig megmarad, és elmosódott acsonthatár. Az újdonképzett porc vékony, minden szek-venciával intermedier jelet ad, ez 1- 2 éven át alig válto-zik. Szövõdményes esetekben elmarad a defektus kitelõ-dése, vagy inkomplett. Kialakulhat a regenerált porcállo-mányban, továbbá degeneratív folyamat is, valamint pro-grediálhat a porc defektus nagysága. Nagyobb léziók ese-tében nem is alkalmazzák ezt a módszert. Az újabb tech-nikák transzplantációs, illetve implantációs eljárások.

3. Az autológ osteo-chondrális transzplantáció (moza-ik plasztika) esetében saját kicsiny osteo-chondrális hen-gereket vesznek ki (akár a beteg másik ízületébõl), egyesnem teherviselõ felszínekrõl. Ezeket a körülírt porcpusz-

ECR – 2004

tulás helyére valamivel szûkebb furatokba „beerõltetik”,így ezek külön fixációt nem igényelnek. Ennek elõnyeegyrészt, hogy hamar terhelhetõ, másrészt ez hyalin porc.A csontvelõ ödéma erõsebb a beültetés, mint a kivétel he-lyén, és fél évvel a mûtét után fog eltûnni. A kivétel he-lyén csontképzõdés van, de nincs porcregeneráció. AzMRI jól ábrázolja a csontvelõ ödémát, a porc vastagságátés feszínét, valamint gyógyulását, vagy ennek elmaradá-sát, továbbá az esetleges inkongruenciát, illetve a néhaelõforduló rostos porc túlburjánzást. Elfordulhat és ki-mozdulhat a graft, és képzõdhetnek cysták is a graft he-lyén. A porc állomány színkódolt 3D ábrázolására kidol-gozott eljárások látványos ábrázolási lehetõségeket kí-nálnak. A donor helyen perzisztáló ödéma, szekunder tö-rési komplikációk és degeneratív eltérések alakulhatnakki. A csontos regeneráció és esetleges szabad ízületi tes-tek kimutatására a CT-re is szükség van.

4. Allograft transplantáció során a kicsiny csont-porckagylók friss cadaverbõl szátmazik. Ez alkalmas nagyobbteljes-vastagságú porc-csont hiány pótlására. A mûtétnek12 órán belül (legfeljebb 24 órán belül) meg kell történ-nie. Kockázata az esetleges más betegség átvitele.

5. Az autológ chondrocyta implantáció esetében a be-teg saját porcsejtjeit veszik ki, majd in vitro sejttenyész-tési eljárással történõ szaporításuk után ezeket reimplan-tálva töltik ki a porchiányt, és ezt periosteális foltokkalfedik. A módszer nagyobb felszínek esetében is alkal-mazható, de sokkal hosszabb rehabilitációs periódus kö-veti. Gyakoribbak a komplikációk is ( adhesiók, porc-hy-pertrophia, telõdési hiány). Újabban cadaver porc sejtte-nyészettel oldják meg, hogy két ülés helyett egy ülésbenlehessen a beavatkozást elvégezni (alginate allograftchondrocyta implantation). A radiológus szerepe mind apreoperatív tervezésben, mind a postoperatív állapotokértékelésében egyaránt szükségessé teszi ezen eljárásokkellõ ismeretét. A véleményalkotáshoz a röntgenfelvéte-lek sem nélkülözhetõk, CT és CT-a módszerek egyarántfontos információkat nyújtanak, de vitathatatlanok azMRI elõnyei, mely a normál porc, a sérült porc és areparatív folyamatok, valamint komplikációk megítélé-sére egyaránt alkalmas.

Az elülsõ keresztszalag (ACL) sebészi rekonstrukció-jának képalkotási vonatkozásaival A. Barile foglalkozott.Ennek sikere számos tényezõ függvénye. A beteg fájdal-mának, vagy a térdízület merevségének, olykor éppen la-zaságának, lehet sebészeti oka, lehet oka a biológiai fo-lyamatok hibája is, vagy éppen újabb trauma. A legtöbbinformációt az MRI nyújtja, de a csontok röntgenfelvéte-lei ebben az esetben is nélkülözhetetlenek: egyrészt acsontos alagutak megítélésére, másrészt a fixációs fém(vagy bio-absorbens) anyagok ábrázolására. A beültetettpótlás lehet allograft (cadaver ligamentum patellae vagy

Achilles ín) vagy autograft (semitendinosus, gracilis,quadriceps, patella ín). A sebészi beavatkozás sikerénekegyik kulcsa a forgástengely izometrikus pontba helyezé-se és másik az ehhez jól irányuló és megfelelõ tágasságútibia és femorális csontos alagút kialakítása. A postopera-tív panaszok egyrészt a túl elõre, vagy túl hátra helyezettalagút, esetleg horizontálisan rossz helyzete miatt alakul-hatnak ki, illetve a csavarok rossz helyzete, illetve ki-mozdulása is okozhat panaszokat. Ezeket röntgenfelvéte-len jól meg lehet ítélni. Felléphet másrészt graft impinge-ment szindróma, ami jel-inhomogenitásokkal jár MRIképeken. Harmadik kategória az újabb trauma miatti léz-iók a grafton belül, vagy csontreakció, Ez a rehabilitáci-ós kezelés hiányosságaiból is adódhat. Kialakulhatnakegyéb eltérések is, mint synoviális hypertrophia,fibrotikus reakció, meniscus lézió és chondropathia is.

TEREMRÕL TEREMRE JÁRT

GERGELY MÁRIA FÕORVOS

A kongresszus elõadásai 19 teremben szimultán mindennap reggel fél kilenctõl este fél hatig tartottak rövid déliszünetekkel. A program a radiológiai diagnosztika min-den ágát felölelte. Fõ témák voltak a has és gastrointesti-nalis rendszer, az emlõ, a szív, a mellkas, a computer- al-kalmazás, a kontrasztanyagok, a genitourinaris rendszer,a fej és nyak, az intervenciós radiológia, a musculoskele-talis rendszer, a neuroradiológia, a gyerekradiológia, azérrendszer vizsgálata, fizikusok a radiológiában, asszisz-tensek és számos interaktív kurzus.

Érdeklõdési körömnek megfelelõen a mammo-graphiát, a musculoskeletalis radiológiát és a CT- s elõ-adásokat hallgattam.

A mammographiás szekcióban az életkorral együtt nö-vekvõ emlõrák kockázatáról elmondták, hogy az emlõtu-morok 65-80%-ában nincs semmi más kockázati ténye-zõ, csupán az életkor. Felhívták a figyelmet a BRCA1 ésa BRCA2 gének szerepére, mutációjuk 5%-kal növeli atumorok gyakoriságát. Az élet korábbi szakaszában el-szenvedett ionizáló sugárzás, a nyugati típusú étkezés, azalkohol, az obesitas és a HRT szintén kockázatnövelõ.

A nyugati országokban a 47- 70 év közötti nõk 20 –50%- a kap HRT- t. Az ösztrogén-progeszteron kombiná-ciót kapók négyszer több emlõtumort szereznek, mint acsak ösztrogént kapók. Angliában a hormonpótoltak66%-kal gyakrabban kapnak emlõrákot és 22%-kal gyak-rabban halnak meg emlõrákban, mint aki soha nem ka-pott hormont.

A musculoskeletalis szekcióban az osteoporoticus éstumoros csigolya- kompressziók differenciál diagnoszti-


ECR – 2004

kájához hasznos útmutatót kaptunk. Tumoros kompresz-sziónál a csigolyatest hátsó kontúrja convex, T1-ben dif-fúze alacsony jelintenzitás van, az elváltozás a pediculu-sokba is beterjed, Gadolinium adása után magas, vagy in-homogén jelintenzitást mutat a csontvelõ, a T2w és aSTIR frekvencián.

Nagy érdeklõdéssel figyeltem az „Osteoporosis ésosteopenia” témakört. J. Adams professzor (Angliából)elmagyarázta a csúcs- csonttömeg (PBM, Peak BoneMass) kialakulásának folyamatát, amelyben 80% geneti-kus faktorok és 20% életviteli faktorok (fizikai aktivitás,táplálkozás, hormonális státusz) játszhatnak szerepet. Acsont-formáció és resoptio egyensúlyban van (BMU,Basal Methabolic Unit). A csont-formáció hibája (osteo-genesis imperfecta; corticosteroid terápia) vagy a resorp-tio fokozott volta (ösztrogénhiány; hyperparathyreosis)csontvesztéshez vezet.

Hogyan mérjünk és monitorozzunk? (S. Grampp –Bécs) Az osteoporosis- diagnosztika bázisa a hagyomá-nyos radiológia, a DEXA- a femuron és az ágyéki gerin-cen – és a quantitativ CT (QCT) – az ágyéki gerincen. Ahagyományos radiológia alacsony szenzitivitású és szû-résre alkalmatlan.

A juvenilis osteopenia speciális problémakörére T. M.Link (Münchenbõl) hívta fel a figyelmet. A gyerek nemegyszerûen kicsi felnõtt, a T-score ebben a populációbannem használható, csupán a Z-score informatív. Gyere-keknél és kamaszoknál a denzitometria indikációi: króni-kus betegségek, mint pl.: az anorexia nervosa, endokrinbetegségek, szisztémás betegségek, mint például a cysti-cus fibrosis, rheumatoid arthitis, osteogenesis imperfec-ta, vagy a neoplasiák. Alacsony sugárterhelésû technikát,DEXA vizsgálatot javasol, amihez jó referenciák vannak.

Külön elõadásokat hallhattunk a traumákról, a vállízü-letrõl, a csuklóról, a térdízületrõl és a sportsérülésekrõl.A csuklóízületi témakör moderátora Osteológiai Szek-ciónk titkára, Mester Ádám volt. Nagy öröm volt õt ottlátni a pulpituson.

CT elõadásokat hallgattam a neuroradiológia témakör-bõl. Az agyi aneurysmákról, az agydaganatokról, a gerincvizsgálatáról. Hasi témákból a májvizsgálatok, a pancreas,a gócos májléziók és a májtranszplantáció, a hepatocellu-laris carcinomák, a cholangiocarcinomák, témakörébenmélyedhettem el. A mellkasi témákból a tüdõ gócos elvál-tozásainak CT- vizsgálata, a mellkasi CT- angiográfia és amellkas multislice CT- vizsgálatát hallgattam meg.

Érdekes elõadásokat hallhattam a kontrasztanyagok-ról. A második generációs ultrahang kontrasztanyagokechochardiographiában és gócos májlaesióknál rendkívülhasznosak. Emlõ UH- vizsgálatnál a benignus ésmalignus góc differenciálásában segítenek, de a biopsziaa perdöntõ.

A röntgen-kontrasztanyagok iv. alkalmazása után acutvesemûködési zavar alakulhat ki, ez a CIN (Contrast-Induced Nephropathy). Az esetek 25%-ában 0,5 mg/dlserum- kreatinin emelkedés figyelhetõ meg 48-72 óránát. A kreatinin- szint egy hét múlva tér vissza az eredetiszintre. Ez a leggyakoribb, kórházban szerzett veseelég-telenség, mortalitása függ az egyéb rizikófaktoroktól(dehydratio; diabetes mellitus; congestiv szívbetegség;hypertonia; 70 évnél idõsebb kor; egyéb nephrotoxicusgyógyszerek egyidejû alkalmazása; nem-steroid gyul-ladásgátlók használata). Nagy dózisú vagy ismételtkontrasztanyag- adás, vagy magas osmolaritású kont-rasztanyag magas rizikót jelent. Gyógyszeres profilaxis-ként N- acetylcystein, theophyllin, fenoldopamin hasz-nálható.

Hagyományosan sokan hallgattuk meg a kép- interpre-tációs szekciót, amibõl, mint mindig, most is sokat tanul-tunk. A kongresszuson az elõadások jó színvonalúak vol-tak, azt sajnáltam, amit nem tudtam meghallgatni.


MEZÕFI BEÁTA ADJUNKTUS

Kora hajnalban szállingózó, majd egyre sûrûbb hóesés-ben hagytuk el Budapestet. A tavalyi év emlékeiben tava-szi, már-már nyárelejét idézõ hangulatú város helyettBécs a Budapesten hagyott hófelhõ elejével várt bennün-ket. A szálloda kellemes melegébe, majd a Vienna Inter-nacional Center, a kongresszusnak helyet adó épület-komplexum felé igyekeztünk.

A 2004. évi ECR elnöke, „házigazdája” Helen Carty,liverpooli radiológus professzorasszony köszöntötte arészvevõket a nyitóünnepségen.

Mivel az elmúlt évben nagy sikere volt az interaktívelõadásoknak, ebben az évben több elõadással bõvült aválaszték. Ennek keretében lebilincselõ interaktív elõ-adást hallhattunk például a nyaki gerinc törések diag-nosztikájáról. Mindenekelõtt arról, hogy az esetek kb.30-40%-ban az elkészített nyaki gerinc CT vizsgálat to-vábbi fel nem ismert töréseket talál még rendkívül gya-korlott radiológusok esetén is. Amikor a betegnek kopo-nya CT vizsgálatra van szüksége, csupán egy oldal gerincfelvételt készítenek, és azonnal elvégzik a nyak CT vizs-gálatát is. Rövid bevezetõ után több eset ismertetése kö-vetkezett, melyek során a hallgatóság számítógépe segít-ségével válaszolhatott a feltett kérdésekre.

Egy további rendkívül szenvedélyes és elhivatott elõ-adás a hasi traumát szenvedett betegek ellátásáról szóltChan professzor elõadásában London egyetlen Trauma-tológiai Centrumából. A professzor szerint a traumatoló-


ECR – 2004

giai osztályon jelenleg elveszített betegek 30-40%-naknem kellene meghalnia! Az újraélesztés ABC-je hasitrauma esetén így módosul: Airways, Breath, CT, Circu-lation, Diagnosis. Amelyik beteg eléggé stabil ahhoz,hogy bejusson a kórházba, ha lehetséges egy mellkas-felvétel után azonnal CT vizsgálatra kell kerüljön, min-den egyéb a hasi trauma szempontjából csak késlelteti adiagnózist (természetesen a fentiek csak multislice CTesetén igazak, hiszen a beteg teljes vizsgálata legfeljebb5 percig tart). Véleménye szerint hasi UH-t csak hasi fo-lyadék irányában vizsgálva már a mentõhelikopteren elkellene végezni, és nagy mennyiségû hasi folyadék ese-tén azonnal mûtõbe kell vinni a beteget. Ugyanakkorhemodinamikailag stabil beteg esetén elsõsorban inter-venciós radiológusnak kell kezelnie a beteget, emboliza-cióval, nem mûtétileg, amivel a mûtét következményei,szövõdményei kiküszöbölhetõk, a beteg 2-3 nap múlvahazamehet. Ezen gyakorlattal 30-40%-kal lehet csökken-teni a halálozást.

Ugyanennek az elõadás sorozatnak a keretében elõ-adás szólt a nem traumás eredetû akut has diagnosztiká-járól , elsõ részében a natív hasi felvétel, majd az ultra-hang és a CT vizsgálatok tükrében, de a teljes GI traktus,a mellkas, a fontosabb hasi szervek diagnosztikái is sor-ra kerültek.

Egy másik elõadássorozat szintén régi hagyomány azECR történetében úgynevezett satelit szimpóziumok ke-retében az egyes cégek számolnak be újdonságaikról, il-letve azokhoz kapcsolódó tanulmányokról. A PHILIPScég szimpóziuma új ultrahangtechnikát mutatott be, melyrészben a felbontás terén nyitott új távlatokat, az 5-17MHz lineáris fej és a 9-4 MHz-es convex fej bemutatásá-val. Egyértelmû máj gócok láthatók ott, ahol korábbancsak inhomogenitás ábrázolódott, és ábrázolhatóvá válika microlithiasis testis 200 micronos meszesedése, a ko-rábban homogénként jellemzett submandibularis nyálmi-rigy, a here szerkezete is ábrázolhatóvá vált. További új-donsága a gépnek a „szövegértés”: bizonyos vezénysza-vakra reagál: „felébred”, „freezel”, „nagyít”, „printel”,stb. A gép bemutatása után három szakterületrõl egy-egyelõadó számolt be saját tapasztalatairól: a hasi ultrahang,a musculoskeletalis UH és a vascularis UH területeibõlkaptunk lenyûgözõ képanyagot.

A technikai kiállításon a GE standján szintén találkoz-hattunk a beszéddel irányított modelljükkel. Az Amer-sham Health szimposiumán a kontrasztanyag indukáltanephropathia volt a téma. Az elsõ elõadás azon betegcso-port felismerésérõl szólt, ahol nagy a kockázata a fentiszövõdmények kialakulásának, vagyis a vesebetegek, adiabeteses, proteinurás, hypertensios betegek, vagy a ve-semûtéten átesett betegek. A következõ elõadás ezen ál-lapotok kezelésérõl szólt, míg a harmadik részben a ki-

alakult szövõdmények kezelésének anyagi vonzatairólhallhattunk. Azon betegek esetében, ahol magas a kont-rasztanyag indukálta nephropathia veszélye, annak kiala-kulását, súlyosságát lényegesen csökkenti, ha alacsonyosmolaritású vagy isosmolaris kontrasztanyagot haszná-lunk, megfelelõ hidráltságú a beteg, a lehetõ legkisebbmennyiséget adjuk, lehetõség szerint csökkentve a vizs-gálatok számát, ugyanakkor cytoprotectív szerekkel ésrenalis vasodilatatorokkal is lehet csökkenteni anephropathia veszélyét.

Egy egész szekcióban számoltak be a Siemens ICADprogramjáról, melyet a tüdõ gócos elváltozásainak CTvizsgálata során teszteltek. A vastagabb, 3-5 mm-es sze-letvastagság esetén a radiológus leolvasók 75-80% talá-lati aránnyal magasan felülmúlták a program kb. 45%-ostalálati biztonságát, vékony szeletek (0,25 mm!) eseténazonban ez az érték növekedett, és elérte a 80%-ot. Ket-tõs leolvasás esetén a két radiológus találati biztonságátelérte az egy radiológus és a számítógép páros is, tehátmásodik leolvasóként jól hasznosítható a program.

Az emlõbetegségek diagnosztikájában egyik kiemel-kedõ elõadás Tot Tibortól hangzott el az emlõbetegségekradiológiai-pathológiai correlációjának keretében. ASvédországban Tabár professzor munkacsoportjában dol-gozó elõadó egyszerû, de rendkívül szemléletes, dinami-kus, magas színvonalú elõadásban mutatta be az emlõráktípusos kiindulási helyeit, növekedési formáit, a multifo-calitás, multicentricitás, második tumor, tumor-heteroge-nitás, recidíva összetett témaköreiben. Elõadásának egyrésze hozzáférhetõ volt a poszterek között. Utána Teub-ner professzor szintén kiemelkedõ elõadását hallhattukarról, hogy az egyes modalitások mennyire képesek meg-ítélni a tumorok méretét, a multicentricitás, multifoca-litás kérdése a képalkotásban, a DCIS, az intervallumrákkérdéseirõl, szervesen kapcsolódva az elõzõ elõadáshoz.

Egy évvel ezelõtt az ECR szervezõi bevezették azelektronikus poszter bemutatókat, mely annyit jelent,hogy számítógépeken lehettet megtekinteni az egyesposztereket, a számítástechnika minden elõnyével és hát-rányával. Rendkívül kényelemes, hiszen nem kell nagytermeket végigsétálva keresgélni a minket érdeklõ témá-kat, hanem a gép kisebb vagy nagyobb témakörben,kulcsszóra vagy szerzõre képes keresni, sõt idén már a ta-valyi év anyagával együtt tekinti át az adatbázist, ha kí-vánjuk. Azon posztereket, ahol a szerzõk engedélyeztéke-mailben tovább is lehetett küldeni, az Európai Radioló-gus Társaság tagjainak pedig az adatbázis interneten ke-resztül továbbra is rendelkezésre áll. Természetesen a ki-emelkedõ témákat a korábbi szokásnak megfelelõen né-hány percben szóban is bemutatták.

A technikai kiállításon szintén rengeteg érdekesség, új-donság várta az érdeklõdõket, csakúgy mint minden év-


ECR – 2004


ben. Tavaly a 256 szeletes multislice CT prototípusa fõattrakció volt a 16 szeletes gépek között, idén már klini-kai gyakorlatban mûködõ 64 szeletes gépekrõl szóltak ahíradások több cégnél is. Az ultrahangok terén a felbon-tás javítása mellett idén a beszéd felismerõ programokéaz egyik fõszerep, hiszen intervenció esetén harmadikkéz helyett rendkívül jól jön a beszéd, felgyorsítja a mun-kát. Ugyanakkor megjelentek a beszédfelismerõ leletezõszoftverek, míg tavaly az egyetlen demo-CD-t bemutatócég azzal hárította el a mások számára elérhetõ kipróbá-lási kísérleteinket, hogy „magyarul nem ért”, idén azegyik cég már magyarul is értõ programját mutatta be. Adigitalis felvétel technikában jelentõs fejlõdés látszik, akiolvasók egyre gyorsabbak, és egy berendezés képesegy nagyobb osztály forgalmát lebonyolítani. Megjelen-tek piacon a digitalis mammográfiára elfogadott készülé-kek, illetve hozzá az ennek megfelelõen kétszeres felbon-tású kiolvasók is.

Az eltöltött öt nap után rengeteg élménnyel, friss tu-dással – és hatalmas csomagokkal – indultunk haza ismétszakadó hóesésben.


HAJNÁL KLÁRA SZAKORVOSJELÖLT

Idén is március elején került Bécsben megrendezésre asoron következõ ECR. Fiatal radiológus szakorvosjelölt-ként tavaly után ez évben is lehetõségem nyílt részt ven-ni. A kongresszusnak idén talán még több látogatója volt,mint tavaly, ami nem csak a zord tél végi idõjárásnak kö-szönhetõ, hanem inkább a széles spektrumú tudományoselõadásoknak, valamint néha a távoli jövõt idézõ techni-kai kiállításnak.

A radiológia minden területérõl színvonalas, új problé-mákat felvetõ és azokra választ keresõ részletes elõadáso-kat hallhattunk.

Sikerült eljutnom egy olyan interaktív, UH diagnoszti-kával foglalkozó elõadásra, ahol nem csak passzív hall-gatóként, hanem aktív résztvevõként lehettem jelen. Aszámítógép segítségével az elõadásban elhangzott kérdé-sekre, valamint az elõadásban szereplõ képanyagról azelõadás ideje alatt diagnosztikus véleményt adtak a részt-vevõk, és az elõadás végén ezt az elõadó kiértékelte.Ugyan arról a képrõl mondott rendkívül változatos diag-nózisok meglepõek voltak, de egyszersmind megerõsítet-ték azt a tényt, hogy a radiológia nagyon szubjektív, vizs-gálófüggõ.

A máj, valamint a gyomor-bélrendszert érintõ betegsé-gek diagnosztikája Európában az elmúlt években sokatváltozott. Szinte minden elõadásban a megfelelõ proto-

kollok szerint elvégzett vizsgálatsorozatok végén, koro-naként csaknem szövettani diagnózist mondva áll azMRI. A kontrasztanyagos vizsgálatok jelentõs száma mi-att, a kontrasztanyaggal foglalkozó cégek külön szimpó-ziumot tartottak a kontrasztanyag reakciókról, valamintazok megelõzésérõl és kezelésérõl, a rizikó csoportokról.

A kongresszus egyik leglátogatottabb elõadása volt azImage Interpretation Session, ahol 5 felkért szakorvos is-mertette azokat az eseteket, amelyeket a kongresszuselõtt néhány héttel képanyaggal és vizsgálati eredmé-nyekkel együtt kaptak meg, a melyek végén diagnózistkellett mondani (szinte szövettani pontossággal), vala-mint ismertetni az ehhez kapcsolódó differenciál diag-nosztikát. Hasonló metodikával a fiatalok is lehetõségetkaptak egy-egy esettel.

A technika fejlõdését szinte már alig lehet követni. Ezévben két jelentõs cég is bemutatta azt az új fejlesztésû,UH gépét, amely valóban a távoli jövõt idézi. A vizsgálóáltal egy mikrofonba adott utasításokat a gép bármilyengombnyomás nélkül, pusztán a hang alapján elvégzi. Alineáris fej frekvenciája 17 MHZ-ig növelhetõ, ami ámu-latba ejtõ feloldóképességet produkál, olyan struktúrákválnak láthatóvá, amelyeket eddig nem észlelhettünk Egymásik gépnél a nyelvi nehézség is megszûnt, ugyanismegjelent magyar nyelven az a program, amely lehetõvéteszi adminisztrátor nélkül a leletezést. A program gyors,pontos, helyesírásilag hibátlan leletezést tesz lehetõvé.

Az elõadások és a kiállítás mellett a kongresszus har-madik fontos és jelentõs területét adták a résztvevõk szá-mára is hozzáférhetõ számítógépek, melyeken az elektro-nikus poszterek (EPOS) között lehetett bolyongani. Haaz elõadások és a szimpóziumok után valakiben maradtmég erõ és ambíció, a számítógépeken minden nap 5 új,megoldásra váró esetet talált.

A kongresszus a fiatal szakorvos jelölteknek rengetegúj ismeretet adott és útmutatást nyújtott a közelgõ szak-vizsgához való felkészülésre.

ELÕSZÖR JÁRT AZ ECR-EN

KERESZTURY ÁGNES REZIDENS

Idén jártam elsõ alkalommal Bécsben, az ECR-en, és egy-ben ez volt az elsõ nemzetközi konferencia, melyen részt-vevõként voltam jelen. Az elsõ napon a bõség zavarávalszembesültem – 15 teremben folytak egyidejûleg a tudo-mányos elõadások különbözõ témakörökben; egész napvárták a látogatókat a mûszaki kiállításon, ahol közel 200cég mutatta be legújabb fejlesztéseit, termékeit; a tudomá-nyos kiállítás részeként számítógépek mellett az elektro-nikus posztereket (EPOS) böngészhették az érdeklõdõk;

ECR – 2004


emellett könyvkiadók illetve radiológus társaságok stand-jainál, speciális kiállításokon is elidõzhettünk.

Az elsõ napom így az ismerkedéssel telt, kicsit min-denbe belekóstoltam. Egy „refresher course” keretébenérdekes összefoglaló elõadást hallgattam meg az agytu-morokról. Az elsõ elõadó (G. Wilms, Belgium) a felnõtt-kori glia eredetû agytumorokat foglalta össze, CT és MRképek bemutatásával, nagy hangsúlyt fektetve a differen-ciál diagnosztikára, és a progresszió, malignus átalakulásjeleire. A következõ részben a felnõttkori nem glia erede-tû agy tumorokról esett szó (A. Drevelegas, Görögor-szág). Az elõadó szemléletesen, nagyszámú CT és MRfelvétel segítségével mutatta be ezen tumorok jellegze-tességeit. És végül a gyermekkori agytumorok áttekinté-se következett (W. Reith, Németország), kiemelve és pél-dákkal illusztrálva, hogy ebben a korcsoportban az elsõd-leges vizsgálómódszer az MRI. A kongresszus nyitónap-ján, a nap befejezéseként a Bécsi Filharmonikus Kamara-zenekar koncertjét élvezhettük.

A kongresszus következõ napjaira már tudatosan ké-szültem, idõben átböngésztem a vaskos programfüzetet,hogy a számomra érdekes elõadásokról ne maradjak le.Így szombat reggel egy igen érdekes és tanulságos elõadá-son vehettem részt, mely a nyaki gerinc sérüléseit taglalta(D. J. Wilson, Egyesült Királyság). Számos típusos felnõttés gyermekkori sérülésforma került bemutatásra. A hallga-tóság egy része számítógépek mellett foglalhatott helyet, aképernyõn megjelenõ röntgenfelvételek elemzésével kel-lett eldönteniük, milyen sérülés érhette a beteget, milyentovábbi vizsgálat következzék. A délelõtt folyamán kerültsor a PHILIPS cég szimpóziumára, melyen a diagnoszti-kus ultrahang vizsgálatok terén kifejlesztett újdonságaikatmutatták be (S. T. Eliot, Egyesült Királyság) – lágyrészekés ízületek, erek, valamint abdominalis vizsgálatok tekin-tetében. Megismerhettük azt a gépet, mely 5-tõl 17 MHz-ig változtatható frekvenciákon képes mûködni, lineáris il-letve konvex transzducerrel, szóbeli utasításoknak is képesengedelmeskedni, és a mûszaki fejlesztéseknek köszönhe-tõen zavaró mûtermékek „nélkül”, igen nagy felbontásúképet ad az egyes anatómiai struktúrákról.

Délután egy újabb tanulságos, összefoglaló, alapozójellegû elõadáson vetten részt, a felsõ abdominalis struk-túrák ultrahang illetve CT és MR vizsgálatáról. Az elõ-adás elsõ felében (H. C. Irving, Egyesült Királyság) a fel-sõ hasi struktúrák ultrahangos vizsgálatáról, annak elõ-nyeirõl és korlátairól esett szó a normális megjelenés és

a lényegesebb pathologiás elváltozások bemutatásával.Az elõadás másik felében hasonló szempontok alapjánkerült taglalásra a felsõ has CT és MR vizsgálata (T. K.Helmberger, Németország).

Vasárnap az Amersham által szponzorált szimpózium(M. Downes, Egyesült Királyság; F. Stacul, Olaszország; P.Aspelin, Svédország) során a kontrasztanyag-indukáltanephropathia volt terítéken. Kora délután került megrende-zésre az Image Interpretation Session, melynek során 5 elõ-zetesen felkért, gyakorlott szakorvosnak (2 olasz, egy török,egy francia és egy orosz) két-két, szakterületbe vágó esetkorábban kézhez kapott dokumentációját kellett feldolgoz-nia, értelmeznie illetve minél pontosabb diagnózist adnia.Mivel kevés klinikai eredmény és a képalkotó vizsgálatoksorán készült képeknek is csak töredéke volt hozzáférhetõ, a„játékosoknak” nem volt könnyû dolguk, ám a hallgatóságszámára így még látványosabbak voltak a megfejtések.

Hétfõn ízületi, pontosabban felsõ végtagi ultrahangkurzuson vettem részt, melynek keretében reggel elõszöregy másfél órás elõadásban a könyök (P. Peetrons, Bel-gium) valamint a csukló és a kéz (M. Court-Payen) nor-mális anatómiáját, majd pathologiás elváltozásait mutat-ták be, illusztrálva a jellegzetes ultrahangos megjelenés-sel. Az elõadáson résztvevõk belépést nyertek az azt kö-vetõ, másfél órás gyakorlati bemutatóra, ahol kis csopor-tokban, ultrahang gépek mellett, egy-egy tapasztalt szak-orvos vezetésével, egészséges pácienseken került bemu-tatásra a tárgyalt régió.

Kedden, a konferencia zárónapján egy hasonló kurzusthallgattam, melynek témája az alsó végtag volt: a térd(I. Beggs, Egyesült Királyság) és a boka (F. Kainberger,Ausztria) ultrahang vizsgálata elõször elõadás, majdgyakorlati bemutató keretében. Az utolsó napra még egyérdekesség maradt, a vasárnapihoz hasonló Junior ImageInterpretation Sesion, ahol 5 önként jelentkezõ, fiatalradiológus (egy angol, egy lengyel, egy belga, egy spa-nyol és egy szlovén) egy-egy, szakterületének megfelelõ,eset feldolgozását vállalta el. A kapott klinikai adatok ésképalkotó vizsgálatok bemutatása után rövid differenciáldiagnosztika, majd a megfejtés következett.

Összességében a 2004-es ECR színes és sokoldalú prog-ramjával igen hasznos és kellemes idõtöltést nyújtott a részt-vevõk számára. Mindenki megtalálhatta az érdeklõdési kö-rének megfelelõen elõadást, szimpóziumot vagy kurzust –akár felfrissíteni akarta ismereteit, akár egy újabb területbeakart betekintést nyerni, a radiológia bármely területén.

ECR – 2004

Documents

Beszámoló az Európai Radiológus KongresszusrólExcellence in Education) kezdeményezés része; ez a pro-jekt hosszú távon törekszik az európai radiológus képzés színvonalának