1

BESZÁMOLÓ AZ ELŐZŐ

KÖZMEGHALLGATÁS ÓTA ELTELT

IDŐSZAKRÓL

Törökbálint, 2015. november

Elek Sándor

polgármester

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................................................... 4

1. A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok .................................................. 5

elfogadása .................................................................................................................................. 5

1.1 A gazdasági program elfogadása .............................................................................. 5

1.1.1 Az emberek sikere a város sikere ........................................................................... 5

1.1.2 Milyen várost szeretnénk? ...................................................................................... 5

1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során ................................................... 5

1.2 Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat ................................................... 6

2. Törökbálint gazdasági helyzete ....................................................................................... 9

2.1 A 2014. évi gazdálkodás ............................................................................................ 9

2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben ................................................. 9

2.1.2 Tartalékok .............................................................................................................. 10

2.2 A 2015. évi gazdálkodás .......................................................................................... 10

2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása .................................................... 10

2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása ............................................. 10

2.3 Helyi adók ................................................................................................................. 11

2.3.1 A helyi adószabályok változása ............................................................................ 11

2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése ........................................................................... 11

2.4 Gazdálkodó város ......................................................................................................... 12

3. A beruházások, fejlesztések helyzete ............................................................................ 13

3.1 Vízi közművek fejlesztése ........................................................................................ 13

3.2 Csapadékvíz elvezetés .............................................................................................. 14

3.3 Egyéb fejlesztések .................................................................................................... 15

3.4 Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések ............................................... 16

3.4.1 Előzmények ............................................................................................................ 17

3.4.2 Érvek és ellenérvek ................................................................................................ 18

4. Közlekedés, forgalmi rend ............................................................................................. 24

4.1 Közösségi közlekedés ............................................................................................... 24

4.2 A Városon átmenő forgalom csillapítása ............................................................... 24

4.3 A kerékpáros közlekedés fejlesztése ...................................................................... 25

5. Környezetvédelem .......................................................................................................... 25

5.1 Hulladékgyűjtés, szállítás ........................................................................................ 25

5.2 Zajvédelmi stratégia ................................................................................................ 26

5.3 Zöldfelületek kialakítása ......................................................................................... 27

6. Önként vállalt humán feladatok ................................................................................... 27

6.1 Szociális feladatok .................................................................................................... 27

3

6.2 „Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak ............. 29

6.3 Nyári gyermektáborok ............................................................................................ 29

6.2.1 Napközis tábor ....................................................................................................... 29

6.2.2 Sporttáborok .......................................................................................................... 30

6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok ..................................... 30

6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok .................... 30

6.4 HPV oltás .................................................................................................................. 31

6.5 Az úszásoktatás támogatása ................................................................................... 31

6.6 A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása ............................................. 31

7. 2015 - az évfordulók éve ................................................................................................. 32

7.1 Az Önkormányzatok Napja .................................................................................... 32

7.2 Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves.................................................. 32

7.3 Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves ...................... 32

7.4 Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat .................................................... 32

8. A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés ....................................... 33

8.1 Testületi ülések száma, hozott döntések ................................................................ 33

8.2 Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás ...................................... 33

8.3 A Polgármesteri Kabinet megújítása ..................................................................... 34

8.4 Hivatali szervezetfejlesztés ...................................................................................... 34

8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és tovább-

fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása ....................................................... 35

4

Bevezetés

Törökbálint Város Önkormányzata jelenleg működő Képviselő-testülete alig egy évvel ezelőtt

nyerte el mandátumát, hiszen a 2014. október 12-i választásokat követően október 22-én volt

az alakuló ülés.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 54. §- a

szerint „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart,

amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő

kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy

legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.”

Városunkban a Mötv. 54. §-a szerinti közmeghallgatás legutóbb 2014. november 20-án volt,

így a Képviselő-testület törvényi kötelezettségének eleget téve hirdette meg 2015. november

18-ára a közmeghallgatást.

Fontosnak tartom azonban megemlíteni, hogy a szokásos év végi közmeghallgatás mellett az

év során számos településrészi közmeghallgatásra, illetve konkrét témához kapcsolódó

lakossági fórumra is sor került: 2015. januárjában Pistályban tartottunk, helyszíni bejárással

összekötött lakossági fórumot; tavasz végén, nyár elején az Anna-hegyen, majd pedig a Rudák-

telepen találkoztunk az ottani lakosokkal; a Dózsa György utcában felmerült parkolási

problémák megoldása érdekében az ottani lakosok részvételével több ízben is tartottunk

összejövetelt; a Munkácsy Mihály utca lakosai számára szervezett fórum témája a Munkácsy

Mihály utca középső szakaszának felújítása volt; a közösségi közlekedés átalakításával

kapcsolatban 2 alkalommal szerveztünk lakossági fórumot; a zajvédelmi stratégiai térkép

ismertetése és véleményezése 2 lakossági fórum keretében történt meg. Ezt a gyakorlatot jövőre

is folytatni kívánjuk, törekedve arra, hogy a közösséget érintő fontos témákban közvetlen

párbeszédet folytassunk a lakossággal.

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az előző közmeghallgatás óta

eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé. E kötelezettségemnek a jelen

beszámoló közzé tételével teszek eleget. Hangsúlyozom azonban, hogy a beszámolóban nem a

szokásos, napi feladatellátást és annak statisztikai adatait kívánom bemutatni, – bár nyilván

helyenként ez is előfordul – hiszen ezek megtalálhatóak és bárki számára hozzáférhetőek az

önkormányzati intézmények tevékenységéről szóló beszámolókban, valamint a képviselő-

testületi ülésekről szóló jegyzőkönyvekben, melyek a Város honlapján mellékletekkel együtt

hozzáférhetőek.

Inkább arra törekszem, hogy kiemeljek néhány olyan fontos eredményt és problémát, melyet a

Közösség szempontjából fontosnak érzek, utalva azok összefüggéseire, valamint azon

törekvésekre, melyek szerint az elkövetkező években haladni szeretnék.

Beszámolómat a Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok - gondolok itt a ciklusra

vonatkozó gazdasági programunkra, valamint a településszerkezeti tervre és helyi építési

szabályzatról szóló rendeletre – említésével kezdem, hiszen ezek meghatározzák az irányát az

összes további intézkedésünknek. Ezért is tartom fontosnak, hogy e dokumentumok 2015-ben

megszülethettek. A helyi építési szabályzat megalkotása azért is igen fontos eredmény, mert

egy 2008. óta elhúzódó folyamat került lezárásra, és azzal, hogy pontot sikerült végre tennünk

a folyamat végére, egyúttal sikerült egy kiszámíthatóbb vállalkozási környezetet is

megteremtenünk a beruházások számára.

5

1. A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok

elfogadása

1.1 A gazdasági program elfogadása

2015 az új – ötéves – önkormányzati gazdasági ciklus első éve, amely lehetőséget nyújt arra,

hogy az újonnan választott polgármester és Képviselő-testület hozzákezdjen programjának

megvalósításához. Ennek alapdokumentuma a Képviselő-testület által a 2015. április 23-i

ülésen elfogadott, a 2015-2019 közötti évekre (ciklusra) vonatkozó Gazdasági Program

(továbbiakban Program), melynek megalkotására a Mötv. 116. §-ában foglaltaknak

megfelelően került sor.

A Program teljes terjedelmében hozzáférhető a Város hivatalos honlapján, ezért csak rövid

ismertetésére szorítkozom.

1.1.1 Az emberek sikere a város sikere

A Gazdasági Programban rögzítettük, hogy hitünk szerint akkor lehet sikeres egy város, ha

világos célokat fogalmaz meg, és összefog e célok elérése érdekében, és ha mindenki a saját

tudását, tapasztalatát, eszközeinek egy részét a közös célok szolgálatába állítja.

1.1.2 Milyen várost szeretnénk?

A programunkban megfogalmazott alapcél: Városunk fenntartható fejlődésének biztosítása

a városi élet minőségének javítása mellett.

Törökbálint egy feltörekvő város lesz az agglomerációban, innovatív és megújulásra kész,

szellemi és gazdasági központ, és emellett egy kellemes, élhető, vonzó kertváros.

1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során

A Programban meghatározott alapvető stratégiai célkitűzések megvalósítását – a feltételek

várható rendelkezésre állásának figyelembe vételével – felosztottuk a ciklus időtartamára.

A ciklus első évében – amely a „Gazdálkodó város” elnevezést kapta – az önkormányzat

gazdasági konszolidációjára és a következő évekre vonatkozó tervek megalapozására,

előkészítésére fókuszálunk, nem megfeledkezve a legszükségesebb fejlesztésekről.

A második év az „Intelligens város” megvalósításának jegyében telik. Az infokommunikációs

technológia robbanásszerű fejlődése következtében mindnyájan tapasztaljuk, hogy egyre több

úgynevezett intelligens eszköz jelenik meg a hétköznapokban. A cél az, hogy az Önkormányzat

is kihasználja az “okos technológiák” összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, és ezzel

felgyorsítsa, pontosabbá, felhasználóbarátabbá tegye a közszolgáltatásokat.

A harmadik év az „Otthon a városban” elnevezést kapta. Arra törekszünk, hogy az

életminőséget javítsuk a kulturális, sport, egészségügyi, szociális és közszolgáltatások

színvonalának megőrzésével, kínálatának bővítésével.

6

Célunk, hogy mindenki otthon érezze magát a városban. Egy prosperáló, kertvárosias jellegű

települést képzelünk magunk elé, nem pedig egy alvóvárost. Azt szeretnénk elérni, hogy

mindenki megtalálja a számítását, minden korosztály jól érezze magát a városban:

a „Méltó időskor” érdekében a lakosság egynegyedét alkotó nyugdíjasok kiemelt

támogatása továbbra is célunk.

Új lehetőségeket szeretnénk adni a fiataloknak azzal, hogy bővítjük a sportolási

lehetőségeket, valamint a tehetséges fiatalok támogatási rendszerét. Mindenek előtt

pedig nagyon fontosnak tartjuk annak átgondolását, hogy a fiatalokat hogyan tudjuk

itthon tartani, hogyan tudunk számukra elérhető és reális alternatívát ajánlani ahhoz,

hogy felnőttkorukat elérve itt Törökbálinton telepedjenek meg, és ne más településre

költözzenek el.

A jövőnk zálogát a gyermekek jelentik, ezért továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk

a köznevelés támogatását. Az elmúlt években sok erőfeszítésébe került a városnak és

a pedagógusoknak egyaránt, hogy az oktatás magas színvonalát fenntartsák, illetve a

működtetés biztonságát megtartsuk. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, és azon

leszünk, hogy ezeket továbbra is megőrizzük, ha lehet, javítsuk.

Városunkban akkor érezzük magunkat otthon, ha rend vesz bennünket körül. „ Rend a

lelke mindennek” - ismerjük e régi mondást és tapasztaljuk is annak igazságtartalmát.

Az elmúlt években csinosabb, rendezettebb, biztonságosabb lett a város. A

közeljövőben elkezdődik a már működő kamera rendszer korszerűsítése is.

A negyedik évet a”Környezetbarát város” megvalósításának kívánjuk szentelni. A

kulcsszavak: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezettudatosság, helyi

erőforrásokra történő támaszkodás.

Végül a ciklus utolsó évében az „Innovatív város” megvalósítását célozzuk meg. Nem csak

arra fókuszálunk, hogy Törökbálint saját szolgáltatásai révén elősegítse az innovációt, hanem

az is alapvető fontosságú, hogy más szereplők innovációjához megfelelő környezetet teremtsen.

Ez a biztosítéka annak, hogy Törökbálint vonzó környezetet jelentsen a vállalkozások számára.

1.2 Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat

A Képviselő-testület hét éve húzódó folyamat eredményeként a 2015. szeptember 17-i ülésén

219/2015. (IX.17.) számú határozatával, illetve 25/2015. (IX.21.) Ör. rendeletével fogadta el

Törökbálint Város településszerkezeti tervét és új helyi építési szabályzatát. Ezzel lezárult a

településrendezési dokumentumaink felülvizsgálata, melynek elsődleges célja az alaprendelet

és az elmúlt 14 évben született részszabályozások összedolgozása, valamint a magasabb rendű

jogszabályoknak való megfeleltetése volt. Ezen elsődleges cél mellett csak a szükséges és

indokolt szabályozás-módosítások (Tó Park, Tükörhegy IV. területe és kisebb módosítások)

átvezetésére nyílt lehetőség.

Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az új rendelet megalkotására végre sor került, hiszen

a bevételszerzés érdekében fontos érdekünk a vonzó beruházási környezet megteremtése, ez

pedig elképzelhetetlen egy korszerű helyi építési szabályzat nélkül.

A felülvizsgálat folyamata 2008-ban kezdődött, amikor a Képviselő- testület 163/2008. (V.29.)

sz. határozatában döntött a város teljes területére vonatkozó településrendezési tervek

felülvizsgálatáról és módosításáról. A folyamat azonban elhúzódott, s mivel időközben

7

bekövetkezett egy átfogó jogszabály-módosítás is, a településfejlesztési koncepcióról, az

integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes

településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37.§

értelmében az előzetes tájékoztató megküldésével és honlapon való megjelentetésével 2013

áprilisában újraindítottuk a településrendezési tervek egyeztetésére vonatkozó teljes eljárást.

Ennek keretében a testületi határozatokban kért módosítások és a Tükörhegy IV. területre

vonatkozó egyszerűsített eljárás keretében elfogadott szabályozás-módosítás (24/2014. (VI.30.)

Ör.) átvezetése után a véleményezési dokumentációt 2014 júliusában küldtük ki

véleményezésre az államigazgatási szervek és egyéb szervezetek részére.

A partnerségi egyeztetés véleményezési szakaszában a lakosság, a civil szervezetek, az

érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, az egyházak ismertethették a tervezettel

kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket. A Képviselő-testület által meghatározott

partnerségi szabályok szerint

a közzétételre vonatkozó felhívás megjelent a Kerthelység című lapban és plakátokon,

valamint a Polgármesteri Hivatal több helyszínén kifüggesztésre került,

a véleményezési tervdokumentációk megtekinthetők és véleményezhetők voltak a

honlapon,

a tervdokumentációk papíralapú változata megtekinthető volt a főépítészi irodán,

az érdekképviseleti civil szervezetek levélben kaptak értesítést a véleményezés

megindításáról és CD-n megkapták a véleményezési tervdokumentációk anyagát.

A Képviselő-testület 2014. november 20-i ülésén tárgyalta meg a véleményezés során

beérkezett véleményeket és az azokra adott tervezői válaszokat. A Testület 333/2014. (XI. 20.)

ÖK határozatában fogalmazta meg tervezői válasszal kapcsolatos állásfoglalását.

A partnerségi egyeztetés keretében 2015. január 13-án tartottuk a helyi építési szabályzat

tervezetének szakmai egyeztetését helyi építészek bevonásával.

2015. február 13-án került sor a Damjanich utca környezetét érintő szabályozással kapcsolatos

lakossági egyeztetésre, a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére beszámoló készült a

tárgyalásokról.

2015. április 1-én a Tükörhegy IV. területét érintő szabályozással kapcsolatban lakossági

fórumot tartottunk, majd április 14-én szakmai egyeztetést. A Képviselő-testület április 23-i

ülésén kapott újabb tájékoztatást az egyeztetésekről.

A testületi határozat szerint lefolytatott tárgyalásokról készült beszámolókat és kapcsolódó

településrendezési szerződéseket a Képviselő-testület a 2014. decemberi, 2015. februári,

áprilisi és májusi ülésén ismerte meg. A testületi felhatalmazás alapján az alábbi

településrendezési szerződések kerültek aláírásra:

Tó Park területe - Törökbálint-A Ingatlanforgalmazó Zrt.

Tó Park területe - Törökbálint-B Ingatlanforgalmazó Zrt.

Tó Park területe - Tó Vagyonkezelési Kft.

Tó Park területe - T-DC Kft.

Köles-dűlő területe (MED-HOST Kft.)

8

Damjanich utca környéki terület szabályozásával és védő zöldsáv telepítésével

kapcsolatos szerződés

Fácán utcából nyíló zsákutca kialakításához szükséges nyilatkozatok

Czégényi-tanya szabályozásának módosításához szükséges településrendezési szerződés

és kiegészítő nyilatkozatok

Eispro Kft. fasor telepítésre vonatkozó kötelezettség vállalása

és nem utolsó sorban a Shikun Binui Substantia Kft.- vel kötött településrendezési

szerződés, melyben a Kft. lemondott a milliárdos nagyságrendű per, illetve a

megkezdett építési tevékenység (építési engedélyek, kivitelezés megkezdése)

folytatásáról.

A véleményezés során felmerült, még fennmaradó lakossági észrevétel tisztázására 2015. május

26-án egyeztető tárgyalást tartottunk. Az érintettek a meghívóval együtt a véleményezés során

felvetett észrevételükkel kapcsolatos önkormányzati válaszokat is megkapták.

Budaörs és Törökbálint között a településrendezési eszközök felülvizsgálati dokumentációját

érintő egyeztetések eredményéről a 2015. május 20-i testületi ülésre készült előterjesztés. A

Képviselő-testület 140/2015. (V.20.) ÖK határozatában fogalmazta meg a módosításokat,

melyek átvezetését kérte a dokumentációban. Az egyeztetések eredményeként a Budaörsi

temető bővítési terület átminősítésének ellensúlyozására Budaörs átadja a volt Mechanika

Művek budaörsi területrészét, melynek nyomán Törökbálint közigazgatási területe 15 881 m2

ipari területtel megnő. A területrész átvételéről szóló megállapodás tervezetét a Képviselő-

testület 231/2015. (IX. 17.) ÖK határozatával fogadta el, hosszas egyeztetéseket követően, a

jogszabályi előírásoknak megfelelően megválasztott előkészítő bizottság véleményének

figyelembe vételével.

Az államigazgatási szervek részvételével az eltérő véleményének tisztázására 2015. május 28-

án került sor. Az egyeztető tárgyalás meghívójának mellékleteként az államigazgatási szervek

részére megküldtük CD-n a lefolytatott egyeztetések nyomán módosított teljes

tervdokumentációt.

A Képviselő-testület a 2015. június 25-i ülésén hozott 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatával

zárta le a településrendezési eszközök felülvizsgálatának véleményezési szakaszát. Az

egyeztető tárgyalások lezárása után jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai

indoklással alátámasztott eltérő vélemény nem maradt fent.

Az államigazgatási egyeztető tárgyalás véglegesített jegyzőkönyvét és a véleményezést lezáró

190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot megküldtük az egyeztetésben résztvevő államigazgatási

szerveknek, szervezeteknek. A véleményezést lezáró 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot és a

javított teljes tervdokumentációt a honlapon közzétettük, a civil érdekképviseleti szervezeteket

e-mailben értesítettük a közzétételről.

A Képviselő-testülete 2015. szeptember 17-i ülésén fogadta el a településrendezési eszközök

módosítását. A helyi építési szabályzat 2015. október 21-én lépett hatályba, minden korábbi

szabályozást hatályon kívül helyezve.

A teljes elfogadott tervdokumentáció megtekinthető a Város hivatalos honlapján a

Polgármesteri Hivatal - Dokumentumok elérhetőségen keresztül. megtekinthető.

9

2. Törökbálint gazdasági helyzete

Az Önkormányzat gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez

segítségül szolgál az ún. CLF módszer, amelyet a 2013. évben Önkormányzatunknál tartott

számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok

feltárása során.

A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis

először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos

felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön,

illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a

gazdálkodás biztonsága, amely a „működési jövedelem” és a „nettó működési jövedelem”

alakulásával jellemezhető.

A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és

bevételek egyenlege) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, vagyis a bevételek aránya a

kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre.

A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem

csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések

teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással

és túlzott vagyonfeléléssel járhat.

2.1 A 2014. évi gazdálkodás

2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben

A 2014. évi bevételek és kiadások alakulását az alábbi táblázat mutatja be:

Törökbálint Város Önkormányzat 2014. évi teljesített bevételei és kiadásai

(Adatok ezer forintban)

Sor-

szám Bevételek

2014. évi

teljesítés

Sor-

szám Kiadások

2014. évi

teljesítés

I. Működési bevételek 3 543 882 I. Működési kiadások 3 447 475

II. Felhalmozási bevételek 202 549 II. Felhalmozási kiadások 261 534

Költségvetési bevételek összesen 3 746 431 Költségvetési kiadások összesen 3 709 009

III. Finanszírozási bevételek 1 414 730 III. Finanszírozási kiadások 148 941

TÁRGYÉVI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 5 161 161 TÁRGYÉVI KIADÁSOK ÖSSZESEN 3 857 950

Az Önkormányzat 2014. évi gazdálkodása során befolyt bevételek (a táblában: költségvetési

bevételek összesen) teljes egészében biztosították a fedezetet a kiadások teljesítéséhez. Ennek

köszönhetően az előző évi működés, a feladatok ellátása biztos pénzügyi alapok mellett

valósulhatott meg.

10

2.1.2 Tartalékok

A Képviselő-testület 1 303,2 millió forint 2014-ről származó maradványt hagyhatott jóvá a

zárszámadás elfogadásával egyidejűleg. Ez a forrás az Önkormányzat megtakarításaként 2015.

évben a fejlesztési feladatok megvalósítását, valamint tartalékok képzését finanszírozza.

2.2 A 2015. évi gazdálkodás

2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása

Az idei költségvetés összeállításánál az alábbi kiemelt célok szolgáltak vezérfonalként:

a folyó (működési) kiadások erőteljes visszafogása,

valamennyi realizálható folyó bevétel számbavétele,

a belső finanszírozási forrás (maradvány) három alapfunkcióhoz kötése: tartalékképzés;

fejlesztési feladatok finanszírozása; a költségvetési évet követő év első időszakában a

folyamatos likviditás biztosításához szükséges belső finanszírozási forrás képzése.

2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása

A költségvetési egyenleg tényleges alakulására vonatkozó főszámokat – a 2015. szeptember

30-i állapot szerint – a következő táblázat foglalja össze:

Az Önkormányzat 2015. évi költségvetési egyenlegének

háromnegyed éves állása

(Adatok millió Ft-ban)

Megnevezés Eredeti

előirányzat

Módosított előirányzat

(2015.10.29.)

Teljesítés (2015.09.30)

Teljesítés mértéke

(módosított előirányzat

= 100%)

Működési költségvetési bevételek 3 309,4 3 484,0 3 262,8 93,7%

Működési költségvetési kiadások 3 546,8 3 568,2 2 396,6 67,2%

Működési költségvetési hiány 237,4 84,2 - 0,0%

Működési költségvetési többlet - - 866,2 -

Felhalmozási költségvetési bevételek 42,0 146,6 19,8 13,5%

Felhalmozási költségvetési kiadások 637,4 914,5 192,7 21,1%

Felhalmozási költségvetési hiány 595,4 767,9 172,9 22,5%

Felhalmozási költségvetési többlet - - - -

Költségvetési bevételek összesen 3 351,4 3 630,6 3 282,6 90,4%

Költségvetési kiadások összesen 4 184,2 4 482,7 2 589,3 57,8%

Költségvetési hiány 832,8 852,1 - 0,0%

Költségvetési többlet - - 693,3 -

11

A 2015. év első kilenc hónapját az Önkormányzat 693,3 millió forint többlettel zárta. Ez

azt jelenti, hogy az előző évről áthozott maradványhoz (megtakarításához) mostanáig még nem

kellett „hozzányúlni”.

A működés tényleges többlete 866,2 millió forint. A 2015. szeptember hónapban befolyt helyi

adóbevételeket követően jelentősebb bevétel már csak 2015. év végén – a helyi iparűzési adó

feltöltéssel összefüggésben – várható, viszont a működéssel kapcsolatos kiadások (bérek,

rezsikiadások, stb.) ezekben a hónapokban is jelentkeznek. Ezt és a működési többlet mostani

nagyságrendjét figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy a működés év végén is többlettel

fog zárni.

A fejlesztési kiadások finanszírozását az előbb említett működési többletből tudtuk

finanszírozni.

2.3 Helyi adók

2.3.1 A helyi adószabályok változása

A Képviselő-testület 2014 decemberében módosította a helyi adókról szóló 50/2012. (XII.17.)

számú rendeletét, amelynek eredményeként 10 %-kal csökkent a magánszemélyekre

vonatkozó építményadó fizetési kötelezettség.

A többi adónemben nem történt sem törvényi, helyi rendeleti szinten adómérték változás.

2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése

A helyi adóbevételek 2015. szeptember 30-ig a költségvetési tervhez képpest többletet

mutatnak, és várhatóan az év végéig még befolyó bevételek további többletet eredményeznek.

Az építmény-és telekadóból, valamint az iparűzési adóból összesen 2 422 591 ezer forint folyt

be a harmadik negyedév végéig.

Iparűzési adóban a vállalkozások az autópálya díj kiadásaik egy részét az iparűzési adóból

számolhatják el, de ez nem jelent nagymértékű adóbevétel kiesést. Összességében az iparűzési

adóban helyi szinten kismértékű emelkedési tendencia figyelhető meg, s reményeink szerint ez

a következő években is folytatódik, hiszen ez azt jelenti, hogy több bevételt termelnek a

vállalkozások, „jobban megy az üzlet”.

A helyi bevételek közé tartozik a gépjárműadó bevétel is, de ennek 60 %-a a központi

költségvetést illeti meg, és csak 40 %-a marad az Önkormányzatnál. A helyben maradó

gépjárműadó bevétel 56 970 ezer Ft volt 2015. szeptember 30-ig.

Idegenforgalmi adóban a bevétel 4 560 ezer Ft volt.

Talajterhelési díjból 6 439 ezer Ft folyt be. A talajterhelési díj fizetésérre vonatkozó

kötelezettséget nem a helyi önkormányzat állapítja meg, hanem törvény írja elő, ez az

önkormányzat kötelező feladata. Az önkormányzatnak csak arra van felhatalmazása, hogy a

talajterhelési díj beszedésének részletes szabályait megállapítása. Szabályozási jogkörével élve

a talajterhelési díjjal kapcsolatos rendeletben kedvezmények, mentességek és kölcsön

biztosításával nyújt segítséget az Önkormányzat a lakosság számára a díjfizetési kötelezettség

teljesítéséhez, illetve a csatornára csatlakozás megvalósításához.

Késedelmi pótlékokból 6 674 ezer forint bevétel keletkezett.

12

Az adóbevételek alakulása pótlékok és bírságok nélkül

Adónem Adóév (Adatok ezer forintban)

2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 09.30.

Magánszemélyek építményadója

21 370 27 386 53 019 105 354 83 302 77 505

Jogi személyek építmény adója

449 940 547 796 568 648 643 361 617 450 508 471

Magánszemélyek telekadója

1 011 1 333 4 393 14 642 4 622 6 946

Jogi személyek telekadója

189 213 203 833 222 915 355 773 283 240 228 917

Iparűzési adó 3 686 813 3 167 114 1 712 542 1 671 711 1 737 823 1 600 752

Összesen 4 348 347 3 947 462 2 561 517 2 790 841 2 726 437 2 422 591

2.4 Gazdálkodó város

Mint már említettem, Gazdasági Programunkban ebben az évben a gazdálkodó város

szempontot helyeztük előtérbe, értve ez alatt a gazdálkodás konszolidációját, a stabil

gazdálkodás megteremtését.

Ennek megvalósításához az intézményi rendszer működését az eddiginél hatékonyabbá és

takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a Város olyan stabil

bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás megvalósítható.

A gazdálkodó város irányelv keretében 2015-ben az alábbi cselekvéseket hajtottuk végre:

A város gazdálkodásának CLF módszertan szerinti elemzése, nyomon követése, ezáltal

a kockázatok minimalizálása és a stabilitás növelése.

Megalkottuk a költségvetési gazdálkodás hosszú távú szabályairól szóló önkormányzati

rendeletet.

Folyamatban van a városmarketing tevékenység szervezeti hátterének és a tevékenység

rendszerének kialakítása.

Folyamatban van az elektronikus adózás bevezetése, ami emberi erőforrás megtakarítást

jelent a Hivatalnál és az adózóknál egyaránt.

Elkészült az Önkormányzat informatikai rendszereinek üzemeltetési koncepciója, mely

az informatikai infrastruktúra költséghatékony, egységes elvek szerinti működtetését

célozza meg.

Részt veszünk a kormányzat által meghirdetett Befektetőbarát Önkormányzat

Programban, hogy befektetőket vonzzunk a településre.

Megerősítettük a pályázati tevékenységünket, és kiterjesztettük azt a közvetlenül

Brüsszelből elérhető pályázatok figyelésére is.

Megtörtént a település területén a reklámtáblák és hirdető berendezések felmérése, a

közterületen történő reklámozásra, ill. a köztéri hirdető berendezések, és egyéb

hirdetésre alkalmas területek kizárólagos hasznosítása érdekében, ami által az

Önkormányzat plusz bevételhez kíván jutni.

13

Törekvéseinket jelentős mértékben segíti, hogy 2013-2014-ben 1,6 milliárd forint összegű

fejlesztési hiteleinket az Állam két ütemben rendezte.

Annak alátámasztására, hogy ez az intézkedés milyen jelentős hatással járt, csak néhány adatot

említek: a konszolidáció első ütemét megelőző évben, azaz 2012-ben éves szinten 447,507

millió forintot fordítottunk hiteltörlesztésre. 2013-ban a konszolidációnak köszönhetően a

törlesztés csökkent, de még így is jelentős volt, éves szinten 338 millió forintot tett ki.

Hozzávetőleg ugyanekkora összeget kellett volna visszafizetnünk 2015-ben, illetve 2016-ban

is, ha nem került volna sor a konszolidációra. Az utolsó hitelünk 2029-ben járt volna le, 2018-

2029. között összesen 392 millió forint tőketartozást és annak kamatait kellett volna

visszafizetnünk.

Korábbi gazdasági környezetünkhöz képest pozitív változásnak tekintem azt is, hogy egy

törvénymódosítás eredményeként Törökbálint „visszakapta” a Telenortól származó iparűzési

adó 20%-át. Az a bevétel, ami ily módon befolyik a költségvetésbe, hozzásegíti az

Önkormányzatot olyan intézkedések, fejlesztések megvalósításához, amelyek által a Város

esetleg újabb bevételekre tehet szert.

3. A beruházások, fejlesztések helyzete

3.1 Vízi közművek fejlesztése

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik a vízi közművek 15

éves Gördülő Fejlesztési Tervének elkészítéséről, melyet a szolgáltató (nálunk az Étv. Kft.)

készít elő és az ellátás felelőse (nálunk az Önkormányzat) fogad el. A terv két részből áll: a

Felújítási és Pótlási Tervből, valamint a Beruházási Tervből, melyek a vízi közműveken,

vezetékeken, műtárgyakon, szennyvíztisztító telepen 15 év alatt elvégzendő fejlesztéseket és

beruházásokat tartalmazzák éves ütemezésben. A Gördülő Fejlesztési Terv pénzügyi fedezetét

az éves bérleti- és alapdíjak, a Vízügyi Építési Alapban rendelkezésre álló összeg, és egyéb

önkormányzati források biztosítják.

A 2016-tól számított következő 15 évre szóló Gördülő Fejlesztési Tervről 2015. szeptember

17-i ülésen döntött a Képviselő-testület. A tervet az előírásoknak megfelelően jóváhagyás

céljából benyújtottuk a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatalhoz (MEKH),

amely jogosult a tervek végrehajtásának ellenőrzésére is.

Törökbálinton 25 % körül van az azbesztcementből készült ivóvíz vezetékek aránya, ez mintegy

30 kilométernyi csövet jelent. Ezért a GFT-ben minden évben szerepeltetjük néhány utcában az

azbeszt alapú csövek kiváltását és PE anyagú csőre való cseréjét. Idén eddig az Ady Endre utca

József Attila utca – Bajcsy-Zs. út közötti szakasza, valamint a Radnóti utca került sorra, jelenleg

pedig tart a Munkácsy utca középső szakaszának bal oldalán a vezeték kiváltása.

Az Ady Endre utca érintett szakaszán a kiváltásra azért volt szükség, mert az út rossz

minősége miatt aszfaltszőnyegezésre került sor, annak előtte azonban célszerű volt a régi

azbesztcső kiváltását elvégezni. Az Ady Endre utcában egyébként két ivóvíz gerincvezeték

volt, közülük a régebbi egy D 80-as azbesztcement vezeték (egyes vélemények szerint közel

hatvanéves lehetett), amely az 1960-80-as években az akkori Szovjetunióban gyártott

csőtípusból épült. Ennél a csőtípusnál az idős kor miatt a csőtörés általánosságban is egyre

nagyobb kockázatot jelent, amit az elmúlt évek csőtöréseinek száma ebben az utcában

konkrétan is megerősít.

14

A másik gerincvezeték egy D 200-as azbesztcement vezeték, amely 1996-ban épült az Árpád

utca környéki részek betáplálása miatt. Ez a vezeték az előzőhöz képest sokkal jobb minőségű,

Magyarországon gyártott vastagfalú vezeték, amelyen még nem volt csőtörés a működése alatt.

Az elvégzett munkálatok során a D80-as régi vezeték lett kiiktatva oly módon, hogy az arra

csatlakozó ingatlanok át lettek kötve a D200-as vezetékre, minimalizálva ezzel a csőtörések

veszélyét. A szakemberek szerint a cső az egészségre nem ártalmas, már csak azért sem, mert

belsejében vastagon lerakódott a vízkő.

A beruházás során az utca lakói közül többen is kifogásolták, hogy miért nem kerül sor mindkét

cső kiváltására. A szakemberek azonban úgy ítélték meg, hogy amennyiben prioritási sorrendet

állítanánk fel az összes törökbálinti azbesztcement cső cseréjére, az Ady Endre úti D 200-as cső

feltétlenül a sor végén lenne a jó minősége miatt, ezért nem tartották indokoltnak a kiváltását,

ami egyébként legalább 30 millió forintos kiadást jelentett volna.

A Radnóti utcai csőcsere eredetileg 2016-ra volt betervezve a GFT-ben, de mivel egy héten

belül 4 csőtörésre került sor az idén, úgy döntöttünk, hogy előrehozzuk a beruházást. Ezzel

előbbre sorolódik a Jókai utca alsó szakasza, ahol 2016-ban sor kerülhet majd az azbeszt

vezeték kiváltása.

A Munkácsy utca középső szakasza páratlan oldalán az azbeszt vezeték kiváltása a

jelenleg folyó felújítással összefüggésben valósul meg.

Az Árpád utcában a Forrás utcától az 5. sz. átemelőig tartó mintegy 110 fm-es szakaszon

elkészült a szennyvízcsatorna és az aknák felújítása, átépítése, amely biztonságosan vezeti

le a szennyvizet még nagy záporok idején előforduló csapadékvíz befolyás esetén is.

A Géza fejedelem úton kialakított buszmegállóhoz kiépült a szennyvízcsatorna és ivóvíz

bekötés.

Elkezdődött és várhatóan év végére befejeződik a szennyvíztisztító telep II. ütemű

fejlesztése, egy új előülepítő medence építése, valamint korszerűbb gépészeti berendezések

(kombinált rács és homokfogó) kivitelezése.

A Pistály-felső területen a jórészt illegálisan kiépült és sokak által illegálisan használt

vízhálózat kiváltására ivóvíz engedélyezési terv készült, amelyre megkaptuk a vízjogi

létesítési engedélyt. Jelenleg folyik a pénzügyi finanszírozás és a beruházás jogi kereteinek

elemzése, a lakossági fizetési konstrukció lehetőségeinek meghatározása. Várhatóan év

végéig részletes tájékoztatást tudunk majd adni az érintett ingatlantulajdonosok.

A talajterhelési díj 2012. évi jelentős emelkedése miatt szükséges lakossági

szennyvízcsatorna bekötések építése és ezzel kapcsolatos – szociális alapú - részletfizetési

kedvezmények biztosítása idén is folytatódott, szerencsére az elmaradó bekötések száma

töredéke a tavalyinak.

3.2 Csapadékvíz elvezetés

A Vízkár-elhárítási Stratégia Intézkedési terve szerint megépült a Szabadság téri 1,0 m

átmérőjű csatorna, amely elvezeti a patakba az Alsóerdősor utca felől a labdarúgó pálya és

a felette elterülő erdőterület vizeit.

A Hegyalja útról nyíló több utcából (Tölgyfa, Nyírfa, Hársfa) a torkolatban kiépített

fekvőrendőrökkel tereljük el a vizeket, és az Erdő utca csatlakozásánál hordalékfogó és terelő

szegély is épült.

A Diósdi út felé történő vízátvezetés munkálatai elkezdődtek, várhatóan jövőre fejeződnek

be.

15

A Kazinczy utcában a Károlyi utca térségében is felújítottuk az elvezető rendszert zárt

csatornás kiépítéssel.

A Géza fejedelem úton az ingatlanok védelme érdekében 40 m hosszú szivárgó rendszert

építettünk ki a Rózsa köznél, a patakba történő bekötés elősegítésére irtás, profilozás is

történt.

Az M0-M7 autópálya csomóponthoz kapcsolódó le-és felhajtó építés kapcsolt állami

beruházásaként a Tüskevár-köz és az M0 utópálya közötti szakaszon a Hosszúréti patak

törökbálinti mellékágának rendezésére, a Károlyi utca végénél 40.000 m3-es zsilipes

záportározó kialakítására kerül sor. Az építés már elkezdődött és várhatóan év végéig

befejeződik, ezzel a belterületi ingatlanok elöntés elleni védelmét növelve.

3.3 Egyéb fejlesztések

Több évig tartó egyeztetés, előkészületet követően állami beruházásként valósul meg az érdi

úton két körforgalom, mellyel rá lehet csatlakozni még Törökbálint lakott területe előtt az

M7 autópálya Budapest felé vezető ágára, illetve az M7-ről (Budapest felől) le lehet hajtani.

A kivitelezés befejezése után (2016. év eleje) az Érd felől érkezők az M7 autópályát

hamarabb tudják elérni, illetve az Érd felé haladók itt tudnak az Érdi útra ráhajtani, így

reményeink szerint Törökbálint terhelése csökkenni fog.

Kezdeményezésünkre a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszjáratok körjáratokká

alakultak át, és az útvonalaik is megváltoztak. Ennek kapcsán több új buszmegállót – szám

szerint 4 – létesítettünk. A Munkácsy Mihály utca központi részén a buszvégállomást

megszüntettük, a Szent István és a Bartók Béla utcák között a kétirányú forgalmi rendet

visszaállítottuk, helyette a Géza fejedelem úton új, színvonalas megállót, pihenőt

létesítettünk. A Munkácsy Mihály utcában még látható régi várót várhatóan még ez évben,

de legkésőbb jövő tavasszal elbontjuk.

A Képviselő-testület 2014. év végén döntött a Munkácsy Mihály utca, mint főutca több

ütemben történő felújításáról. A kétirányúsítással összefüggésben az I. ütem kiviteli tervei

alapján még az idén megvalósul az érintett szakasz páratlan oldalának teljes felújítása. A

munka tartalmazza a csapadékvíz elvezető rendszer felszín alatti kialakítását. Az árok tehát

megszűnik, és helyette párhuzamos parkolók létesülhetnek, valamint díszburkolatú járda

készül. Már elbontásra került a sérült, süllyedt térkő a megszüntetett buszvégállomásnál, itt

aszfalt burkolatot kap az út. Összesen három gyalogos átkelőhely készül, díszfákat

telepítünk, és füvesített felületeket alakítunk ki. A felújításhoz kapcsolódóan az érintett

szakaszon sor kerül a régi azbeszt vízvezeték cseréjére is.

A Munkácsy Mihály utca felújítása 2016-ban is folytatódik.

Az építési engedély kiadását követően megkezdtük a Hegyalja utcai járda kivitelezését.

November végéig elkészül a Márta utca és a Szőlő utca közötti szakaszon a térkő burkolatú

járda. A Szőlő utca és Séta utca közötti (II. szakasz) járda tervezése folyamatban van, a

kivitelezés 2016-ban várható.

A vízbekötések cseréjét követően elindult és rövidesen befejeződik az Ady Endre utca

József A. u – Bajcsy-Zs. út közötti szakaszának felújítása (szegélyépítés, aszfalt

szőnyegezés).

Meglévő tervek felhasználásával és aktualizálásával, a Közlekedési Felügyelőséggel és

Rendőrséggel együtt megtartott helyszíni szemlét követően a Kastély utca - Róth Miksa

utcánál kijelölt gyalogos-átkelőhely kialakítása folyamatban van, az építés novemberben

befejeződik.

16

Kibővítettük a Zimándy Ignác Iskola étkezőjét, így biztosítva a gyerekeknek a kényelmes

étkezést.

Villámvédelmi rendszert építettünk ki a Városgondnokság telephelyén lévő gépszínben és

tárolóban, valamint Alsóerdősor utcai sportpályán.

Elvégeztettük a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola tankonyhájának

elektromos felújításához, szabványosításához kapcsolódó elektromos munkákat.

Felnőtt tornapályát építettünk a Tüskevár játszótér mellé.

13 év után végre sikerült megszereznünk a jogerős építési engedélyt a Harangláb

körforgalomra. Sajnos, a megyei szinten zajló építési engedélyezés elhúzódása miatt a

beruházás idén nem valósulhatott meg, azonban az időjárástól függően 2016 tavaszán

elindítjuk a kivitelezést. A közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására folyamatban van.

Amennyiben kedvező ajánlatot kapunk, a kivitelező a munkát április 1-én kezdheti meg. A

fejlesztésnek köszönhetően a csomópont körül kialakul egy dísztér, új térköves járda épül

rendezett zöldfelülettel, minden ágon kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesülnek, így terveink

szerint jövőre az Államalapítás ünnepét rendezett környezetben, a kész körforgalom mellett

tarthatjuk meg.

A napokban kezdődik a járdajavítás-és felújítás, amely a következő helyszíneken valósul meg:

- Kerekdomb utca (Kazinczy F. u. – Széles u. között) ~ 265 fm

- Báthori utca (Kazinczy F. u. és Báthori u. 35. között) ~ 45 fm

- Bartók Béla utca páros oldala (Munkácsy M. u. – Nyár u. között) ~195 fm

- Dózsa György utca (Tüskevár köz – Rácz tér között – patak oldalán) ~ 500 fm

- Kossuth Lajos utca (Mátyás u. – Kápolna u. között) ~ 125 fm

- Őszibarack utca (Kazinczy F. u. – Szent I.u. között) ~ 350 fm

- Kazinczy F. u. (Kazinczy F. u. 62-74. sz. között) ~ 122 fm

A Józsefhegy utca középső 62 fm szakaszán talajtámfal építése jövő évre húzódik át. A

tulajdonosokkal szolgalmi jogos megállapodások megkötése folyamatban van, ezen kívül a

nyomott rendszerű szennyvízcsatorna kiváltási lehetőségeit is megvizsgáljuk, hogy a

beruházás komplexen készüljön el.

3.4 Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések

Az új városháza megvalósítása a ciklus legjelentősebb beruházása lesz, egyben pedig

lezárása annak a huszonöt éve folyamatosan megfogalmazódó igénynek, hogy a településnek

legyen végre egy kulturált ügyfélfogadásra és munkavégzésre alkalmas polgármesteri

hivatali épülete.

A kezdéstől még igen messze vagyunk, hiszen egyelőre csak az építészeti tervpályázaton

jutottunk túl, azonban a tervezett építkezést máris igen sok támadás éri. Remélem azonban,

hogy a közeljövőben tartandó lakossági fórumot – amelynek egyedüli témája az új

városházára vonatkozó elképzeléseink bemutatása lesz – sokan megtisztelik majd

jelenlétükkel, és sikerül eloszlatnunk a kétségeket. Szeretném azonban felhasználni ezt a

mostani beszámolót is arra, hogy – csokorba szedve a leggyakoribb véleményeket – reagáljak

a hozzám eljutott kritikákra.

17

3.4.1 Előzmények

Az elmúlt 25 évben több egyeztetés, vizsgálat volt az új községháza/városháza lehetséges

helyszíneinek kiválasztására.

1990-1998. között a Szérűskert volt a kiszemelt terület, majd 2007-ben a testület döntött

arról, hogy az új városháza a település történelmi és intézmény központjában, az Ófalu

területén, a Munkácsy Mihály utcához kapcsolódóan épüljön meg.

Az akkori döntést a településközpont területére készített szabályozási terv alapozta meg,

melynek alátámasztó munkarésze részletesen vizsgálta a településközpont városszerkezetét,

közlekedési rendszerét, közműhálózatát, fejlesztési lehetőségeit. Az 5/2007. (III.1.) Ör.

rendelettel elfogadott szabályozási terv két lehetséges helyszínt jelölt ki városháza céljára:

az ÖMÜV területét és a jelenlegi városháza mögötti területet.

2009-2010-ben azonban koncepcióváltás történt, mivel lehetőség mutatkozott arra, hogy az

Önkormányzat uniós pályázati források bevonásával megvalósítsa a Munkácsy Mihály utca

teljes rekonstrukcióját, és ennek keretében lehetőség nyílt volna arra is, hogy a Munkácsy

utca 72-74. szám alatti önkormányzati tulajdonú telkeken a meglévő régi épületek

rekonstrukciójával létrejöjjön egy városháza. A „Fő utca projekt” részét képezte a közmű

rekonstrukció; a közvilágítás korszerűsítése; a közterületek rehabilitációja; a városháza

rekonstrukciója a Munkácsy u. 72-74. szám alatti hivatali épületek által elfoglalt területeken,

benne egy étteremmel; továbbá a plébánia bővítése és a projekthez kapcsolódó

városmarketing tevékenység ellátása. Nyertes pályázatunk szerint a teljes projekt során

elszámolható költség 1,9 milliárd forint lett volna, ebből 780 millió Ft volt a támogatás

összege.

A teljes összegből a városháza rekonstrukciójára 650 millió forint esett, melyből 280 millió

forint volt a támogatás összege. 2010 novemberében azonban a Parlament egy Törökbálint

számára igen hátrányos törvényt alkotott, és a Város elvesztette azt az adóbevételt, amelyre

a Telenor iparűzési adójából számított. Egy újabb törvénymódosítás eredményeként egy

évnyi haladékot kaptunk ugyan, ennek ellenére az akkori Képviselő-testület úgy látta, hogy

a „Fő utca projekt” megvalósításához szükséges egymilliárd forintos hitelfelvételt nem tudja

teljesíteni, ezért – miután a támogatási feltételek módosítását sem sikerült elérni – az

Önkormányzat elállt a támogatási szerződés megkötésétől. Nyilván közrejátszott a döntésnél

az is, hogy ebben az időben az Önkormányzatnak összesen 2,249 milliárd forint hitele volt

(jelentős részben deviza alapú hitel), s ehhez járult volna még a plusz egymilliárdos hitel a

„Fő utca projekt” megvalósításához. Továbbá függőben volt az új Bálint Márton iskola és

sportközpont beruházás helyzete is.

A Fő utca projekt leállítását követően többször foglalkozott a Képviselő-testület a városháza

építés kérdésével, különböző javaslatok merültek fel a helyszínnel kapcsolatban. 348/2012.

(XI. 29.) ÖK határozatában a testület úgy döntött, hogy készüljön fejlesztési tervkoncepció

a hivatal jelenlegi helyén, illetve közvetlen környezetében való bővítésre. A feladat

elvégzésére a testület a főépítészt kérte fel.

A határozatban megjelölt helyszínnel kapcsolatban azonban további javaslatok nem

készültek, tekintettel arra, hogy 2013 januárjában az OMÜV-MB Kft. eladásra kínálta

Munkácsy Mihály utcai telephelyét. Az OMÜV-telek megvásárlása évek óta foglalkoztatta

az Önkormányzatot, az ingatlan megvásárlásával kapcsolatban több egyeztetésre, tárgyalásra

is sor került, 2013-ban és 2014-ben is több előterjesztés készült a tárgyban. A többszöri

tárgyalás ellenére az álláspontok nem közeledtek, az eladási ár és az ajánlott vételár közötti

jelentős különbség miatt a vétel meghiúsult.

18

A 2014. őszi önkormányzati választásokat követően az új Képviselő-testület egyik első

döntése az volt, hogy meg kell kezdeni az új városháza helyszínének kiválasztását és a

terveztetést. Ekkor lett újra felelevenítve a 348/2012. (XI. 29.) ÖK határozatban javasolt

helyszín.

A 2014. november 20-i ülésen részletesen bemutatásra került a helyszínre, valamint a tervező

kiválasztásának módjára vonatkozó javaslat. 337/2014. (XI. 20.) ÖK határozatában a

Képviselő-testület úgy döntött, hogy az új városháza helyszínét a témában készült korábbi

tanulmányok és testületi döntések figyelembe vételével a történelmileg kialakult

településközpont (Kálvária-domb – Művelődési Ház – Szanatórium környezete) területén

jelöli ki. Ugyanakkor a településközpont területén önkormányzati tulajdonban álló,

lehetséges helyszínek elemzésére és javaslattételre szakmai bizottságot kért fel a Testület. A

határozatban arról is döntés született, hogy az új városháza tervezőjének kiválasztására

tervpályázat keretében kerüljön sor.

A 2014. december 18-i ülésen ismét napirendre került az új városháza építése. Az

előterjesztés részletesen ismertette a szakmai bizottság javaslatát a lehetséges helyszínre

vonatkozóan, bemutatta a tervezési programot, a tervezett helyiség listát, a tervpályázat

módját, valamint javaslatot tett a bíráló bizottság összetételére vonatkozóan is. A Képviselő-

testület 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hozta meg a 386/2014. (XII. 18.) ÖK

határozatot, melyben döntött az új városháza helyszínéről, a tervező tervpályázat keretében

történő kiválasztásáról és ehhez 6,5 millió Ft keretösszeg megállapításról, valamint

felhatalmazta a polgármestert a pályázati kiírás és a bíráló bizottság összetételének

véglegesítésére.

A 2015. március 26-i ülésre készült beszámolóban bemutatásra került a pályázati kiírás. A

beszámolót 86/2015. (III. 26.) ÖK határozatával a Képviselő-testület 1egyhangúan

elfogadta.

A 2015. április 23-i ülésen – figyelemmel a pályázóktól beérkezett kérdésekre – szükségessé

vált a tervezési helyszín kiegészítése a 488/2 hrsz-ú ingatlan területével, erről a testület a

125/2015. (IV. 23.) ÖK határozatban döntött.

3.4.2 Érvek és ellenérvek

Minek új városháza? Úgyis csak pár ember kényelmét szolgálja ….

Új városházára azért van szükség, mert méltatlan, hogy a Törökbálinton élő emberek, valamint

az itt működő cégek az ügyeiket ilyen kulturálatlan, ügyfélbarátnak és korszerűnek

semmiképpen nem mondható körülmények között intézhessék, mint ahogy ez jelenleg történik.

Valószínűleg így gondolják ezt maguk az ügyfelek is, hiszen az Önkormányzat által nyújtott

szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan 2014-ben végzett kérdőíves felmérés során a mintegy

hétszáz válaszadó jelentős része a legfontosabb fejlesztések egyikeként jelölte meg egy új

városháza építését.

Szükség van továbbá azért is, mert az ügyfelek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében

szükséges lenne egy korszerű ügyfélszolgálat működtetése, ahol elérhetőek lennének az érdi

járási hivatal szolgáltatásai is. A jelen körülmények között azonban ez nem valósítható meg.

Szükség van továbbá azért is, mert méltatlan, hogy a dolgozók, akiktől azt várjuk, hogy a

törökbálinti polgárok és cégek ügyeit gyorsan és szakszerűen intézzék, hosszú évek óta olyan

körülmények között dolgoznak, amelyek között az egészséges és biztonságos munkavégzés

követelményei nem teljesíthetők.

19

Azok kedvéért, akik esetleg nem ismerik a jelenlegi körülményeket, hadd foglaljam röviden

össze a mostani helyzetet:

A jelenlegi állapot szerint a Polgármesteri Hivatal 3 különböző, egymástól távol eső

helyszínen működik (Munkácsy u. 79., Bajczy-Zs. u. 8: a helyi rendőrség épületében,

Kinizsi u. 29: a GL Outletben levő bérelt rész), plusz egy negyedik helyszínen a

Városgondnokság. Az egyes helyszínek egymástól való távolsága miatt a sokszor

nélkülözhetetlen személyes kapcsolattartás időigényes és nehézkes, az épületek közötti

közlekedés többletköltséggel jár.

Az ügyfelek részére nagyon sok problémát okoz, hogy ügyeiket több helyszínen

kénytelenek intézni, a GL Outlet megközelítése sokak számára nehézséget jelent.

Probléma az is, hogy a járási hivatal kirendeltsége egyik hivatali helyszínhez sem

kapcsolódik, mivel jobb híján a művelődési ház 2. emeletén kapott helyett. Hiányzik a

korszerű ügyfélszolgálat, melynek kialakítására jelenleg nincs mód.

A GL Outletben levő bérelt épület fenntartása költséges, az egyterű irodában a hűtés-

fűtés nem szabályozható, a különböző munkahelyeken nem egyenletes a hőmennyiség

eloszlása, nincs természetes megvilágítás és szellőzés, az egyterű elhelyezés miatt a

személyes adatok védelme és a személyes tárgyalások lehetősége nem biztosított.

A régi épületben vizesek, penészesek, düledezőek a falak, a nyílászárók korszerűtlenek,

az épület nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak, az irodahelyiségek többsége nem

elégíti ki az egy főre jutó min. 6m2/fő munkaterület követelményét; az irodák

berendezése korszerűtlen, az ügyfélfogadás körülményei botrányosak. A helyzetet még

inkább rontja, hogy az amúgy is túlzsúfolt irodák egy részében nagyteljesítményű

fénymásolók lettek elhelyezve, mivel másutt nincs nekik hely.

A rágcsálóirtás minden épületben rendszeresen visszatérő probléma.

Az irattár mérete nem elégséges, az iratok szakszerű, biztonságos tárolása nem

megoldott.

Egyik helyszínen sem megfelelő a vizesblokkok kialakítása és elhelyezése.

A dolgozók munkahelyi étkezése nem megoldott, a régi épületekben egyáltalán nincs

étkezés céljára szolgáló helyiség, az ebédidő tájékán ügyfeleket és a hozzánk érkező

vendégeket átható ételszag fogadja.

Ezek a problémák marketing szempontból is kedvezőtlen színben tüntetnek fel bennünket,

márpedig ahhoz, hogy céljainkat sikeresen megvalósíthassuk, a város arculatán is javítanunk

kell. Ahhoz pedig az új városháza is hozzá tartozik.

Az Önkormányzat 60 millió forintért már készíttetett egy tervet az új városházára! Miért

nem jó a régi terv és a régi helyszín? Felesleges pazarlás új tervet készíttetni!

A mostani elképzelés visszatérést jelent a 2007-es elképzelésekhez, melyekről fentebb már

említést tettem. A Képviselő-testület által kiírt és 2015 nyarán lezáruló, a Magyar Építész

Kamara által is elismerten színvonalas tervpályázatban – melyet már szintén említettem -

pályázóként, vagy a bírálóbizottság tagjaként az építész szakma számos jeles képviselője vett

részt. Az ő véleményük is egyöntetű volt abban, hogy ez a helyszín a legalkalmasabb, és

elragadtatással nyilatkoztak a természeti adottságokról és az épített környezetről.

Kétségtelen tény, hogy a 2010-ben a Munkácsy Mihály utca revitalizációjára elnyert uniós

pályázat („Fő utca projekt”) kapcsán már készült egy engedélyezési és egy kiviteli terv, amely

nagyságrendileg valóban bruttó hatvanmillió forintos kiadást jelentett az Önkormányzatnak. E

20

terv azonban a jelenlegi helyszínnel szemben levő területre szólt, azon kényszerű oknál fogva,

hogy a pályázatba csak az a helyszín volt beilleszthető. A helyszín kiválasztása tehát nem

megalapozott vizsgálatok alapján történt, hanem az uniós pályázat jellege – Munkácsy Mihály

utca rehabilitáció – és a kialakult lépéskényszer (rendelkezésre álló, többnyire önkormányzati

tulajdonú ingatlanokból álló helyszín) hatására.

Annak a helyszínnek alapvető hátránya lenne, hogy a városháza beszorulna a területre, a

helyszűke miatt az épületet kiszolgáló parkolókat (147) nem lehetne telken belül biztosítani, az

épület forgalma kizárólag a Munkácsy Mihály utcát terhelné. Nem lenne tehát bölcs dolog, ha

csak azért ragaszkodnánk a korábbi tervekhez, hogy ne menjen veszendőbe a tervezésre

kifizetett hatvan millió forint, hiszen – ahogy mondani szokás – amit megnyernénk a réven, azt

elvesztenénk a vámon.

Megjegyzem, amennyiben a korábbi tervek felhasználása mellett döntött volna a Képviselő-

testület, akkor is a tervek korszerűsítésére, áttervezésére lenne szükség, ami nyilván együtt járna

valamekkora kiadással. A művelődési ház és a városháza parkoló igényének harmadik

ingatlanon történő biztosítása pedig további költséget jelentene egy hozzávetőlegesen 20-30

millió értékű ingatlan elfoglalásával. Ezekkel az összegekkel tehát a veszteségeink csökkennek.

A mostani megoldástól azt remélem, hogy az új városháza a 490, 488/1, 489/1 és 489/2 hrsz.-ú

ingatlanok területén tervezett, Törökbálint hagyományaihoz illő és nagyságához méltó új

városközpont első eleme lesz. A várható előnyöket a következőkben látom:

Az itt meginduló fejlesztés a városháza megépítésén felül új lehetőségeket teremt egy

városszerkezetileg meghatározó új tömb kialakítására, hozzájárulva a Munkácsy Mihály

utca menti területek revitalizációjához.

Amellett, hogy a lakosság kényelmes, korszerű új városházában intézheti ügyeit, új

zöldterülettel, új – közösségi rendezvények megtartására alkalmas - köztérrel

gazdagodik a Város.

Az új létesítmény, a hozzákapcsolódó új köztér és közpark, valamint a tömbbelsőt

feltáró új úthálózat lökést adhat a fejlődéshez, fejlesztéshez.

Az itt található önkormányzati ingatlanok megközelíthetőségének biztosításával ezen

területek felértékelődnek és szándék esetén értékesíthetővé válnak.

Az új városháza megépülésével felszabaduló Munkácsy M. utca 72-76. szám alatti

ingatlan hasznosítására lehetőség nyílik (helytörténeti gyűjtemény elhelyezése vagy

öregek otthona céljára történő értékesítés …)

Minek ide új városháza, mikor a polgármesteri hivatalok feladatai úgyis csökkennek,

mert átveszi őket a járás? Miért nem újítják fel a régi épületet; ha a hivatal úgyis

csökken, elférnek ott is …?

Az eddig lezajlott közigazgatási átalakítások a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal és a hozzá

hasonló hivatalok számára nem eredményeztek számottevő feladatcsökkenést.

Ennek oka, hogy jórészt olyan feladatok kerültek át a járásokhoz, melyeket korábban eleve az

okmányirodák, illetve a városi gyámhivatalok végeztek, Törökbálinton azonban sem egyik, sem

másik nem működött. Egyedül az építési hatósági feladatoknak a járási hivatalhoz, illetve az

érdi jegyzőhöz való átkerülése eredményezett számottevő csökkentést.

Fontos látni azt is, hogy nem csak feladatok kerültek el a hivataltól, hanem legalább ennyi, ha

nem több új feladat is megjelent. Ilyen például a telephely engedélyezés, a közösségi együttélés

21

szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás, az építésügyi szolgáltató pont működtetése, a

településképi véleményezési eljárás, a pénzügyi-számviteli szabályok változásából eredő

többletfeladatok, és még jó néhány egyéb feladat. Emellett a Képviselő-testület részéről is

megfogalmazódtak olyan igények, amelyek az eddigiekhez képest új és Városunk jövője

szempontjából rendkívül fontos feladatként jelennek meg a hivatalnál (városmarketing,

kommunikáció, stb.).

A Polgármesteri Hivatal a jelenlegi 3 helyen összesen 1400 m2 területen működik. Ez a terület

a mostani létszám mellett kevésnek bizonyul, hiszen, mint említettem, az irodák egy része

túlzsúfolt, nincsenek tárgyalóhelyiségek, étkezés céljára használható helyiségek, az irattári rész

kevés, az ügyfelek számára nincsenek a kulturált körülmények között történő várakozásra

alkalmas helyek, nincs ügyfélszolgálat, az eszközök, gépek elhelyezése egészségkárosító

módon valósul meg.

Elképzelésünk szerint az ügyfelek kulturáltabb, gyorsabb kiszolgálása érdekében a majdani

városháza egyszerre több célt szolgál majd:

a polgármesteri hivatalon kívül ott lesz elhelyezve a városgondnokság is;

az épületben helyet kap a járási hivatal kirendeltsége, továbbá egy velük közös

ügyfélszolgálat is;

az épület minden szintjén elhelyezünk egy-egy tárgyalótermet is, amely a testületi

működést éppúgy szolgálja majd, mint a hivatal tevékenységét, így a művelődési házban

önkormányzati célokra lefoglalt termek is felszabadíthatók és eredeti rendeltetésük

szerint hasznosíthatók;

E célokat, valamint a munkahelyek műszaki kialakítására vonatkozó követelményekről szóló

jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve reális igény egy 2500-2700 m2 körüli területű

városháza építése.

Számolva azzal, hogy bekövetkezhetnek olyan hatásköri, szervezeti, vagy személyi változások,

amelyek átalakításokat tesznek szükségessé, az épület belső kialakítását olyan technológiával

– mobil válaszfalak alkalmazásával – szeretnénk megvalósítani, mely lehetővé teszi, hogy egy

esetleges változtatás különösebb munka-és költségigény nélkül elvégezhető legyen.

Nem új városházára kell a pénzt költeni, hanem a Város intézményeit és az

infrastruktúrát kell fejleszteni!

Részben már az előzőekben is utaltam arra, hogy Törökbálint Önkormányzatának, s különösen

a Képviselő-testületnek, valamint az őt közvetlenül segítő Polgármesteri Hivatalnak nagyon

komoly feladatokat kell megoldania a következő években. Az Önkormányzat működését az

eddigieknél hatékonyabbá és takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a

Város olyan stabil bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos

gazdálkodás megvalósítható.

Eredményes, jó munkához nem csak megfelelő humán feltételek, hanem megfelelő

infrastruktúra is szükséges. Elengedhetetlen ezért, hogy a többi önkormányzati intézmény után

végre a Polgármesteri Hivatal is megfelelő körülmények közé jusson, és a kulturált

munkavégzés feltételei mellett a kulturált ügyintézés és ügyfélfogadás feltételeit is biztosítsuk.

A körülmények javítása marketing szempontból is indokolt, hiszen üzletfeleink, partnereink

nem tekintenek bennünket komoly tárgyalófélnek, ha azt látják, hogy az önkormányzat rendszer

huszonötéves fennállása alatt nem voltunk és nem vagyunk képesek a Város nagyságához és

lehetőségeihez méltó normális hivatalt építeni.

22

Az, hogy új városházát építünk, egyébként sem jelenti azt, hogy más fejlesztésekre nem kerül

sor. Erre reményeim szerint jó példa lesz a 2016-os költségvetés is, amely várhatóan jelentős

fejlesztéseket tartalmaz majd.

Honnan lesz pénz a városháza építésére? Miből fogják a hitelt fizetni? Biztos adókat

vetnek majd ki…!

Emlékeztetek arra, hogy a helyi adók emelésére 2011 óta nem került sor, sőt, 2015 januárjától

a magánszemélyek építményadóját csökkentettük. Adóemelést 2016-ra sem tervezünk.

Egy beruházásnál a lehetséges (tipikus) források a következők: saját költségvetés (tárgyévi

költségvetési bevételek és az előző évekről hozott megtakarítások); pályázati források;

hitelfelvétel.

A felsoroltak közül pályázati forrásokkal reálisan nem számolhatunk, így az előzetes

számításokat a saját forrásokra és a hitelfelvételre alapoztuk.

Ami a saját költségvetésből történő finanszírozást illeti, a működési egyenlegből várhatóan

évente 500 millió forintot tud a Város a működésen túli feladatokra (fejlesztésekre,

tartalékolásra, meglévő adósságok törlesztésére) fordítani. Teljes egészében tehát nem tudjuk

önerőből finanszírozni a beruházást, mivel egyszerre, egyetlen költségvetési évben nem áll

rendelkezésre az a forrás – egymilliárd forint – amely a megvalósításához szükséges.

Amennyiben a beruházás teljes forrásigényét hitelfelvétellel biztosítjuk, 1 milliárd forint

hitelkerettel kell számolnunk. Nem ez lesz a Város első 1 milliárd forintos hitele, amit felvesz.

Az Önkormányzat első ízben 2007-ben vett igénybe az akkori fejlesztési feladatok

finanszírozására 1 milliárd forintot. Ebből nem egyetlen nagyberuházást, hanem több, kisebb-

nagyobb volumenű fejlesztést valósított meg (példák a teljesség igénye nélkül: Bálint Márton

Iskola udvarrendezés, 6 csoportos óvoda kiviteli terve, ingatlan vásárlások, közmű építés,

temető felújítás, járdaépítés, Égettvölgyi-út építése, közművesítése, stb.)

A 2007. évi hitelfelvétel paraméterei a következők voltak:

hitelkeret nagysága: 1 milliárd forint,

lejárata: 120 hónap, maximum 2017. november 30.

rendelkezésre tartási periódusa: 2008. szeptember 30.

kamat: változó, háromhavi BUBOR + 0,0850% kamatfelár (induló kamat: 8,795% volt)

tőketörlesztés kezdete: 2010. december 31. (eddig az időpontig: türelmi idő)

tőketörlesztés feltételei: negyedévente, azonos összegű részletekben.

Maradva a példánál, a 2007-es hitel tőketörlesztésével és kamataival a 2010. évi költségvetéstől

kezdve kellett számolni. Az egy-egy költségvetési évre eső törlesztő részlet 142,9 millió forint

volt, a kamat pedig folyamatosan csökkent. (A legmagasabb kamatkiadás 2009. évben

jelentkezett, akkor 99,9 millió forint, 2012-ben pedig 64,8 millió forint volt.) Ebből egyébként

az is látható, hogy a türelmi időnek van előnye is, hátránya is. Előnye, hogy átmenetileg

kevesebb a tényleges kiadás, hátránya viszont, hogy mindaddig, amíg a tőketörlesztés nem

kezdődik meg, a teljes fennálló tőketartozás után kell a kamatot fizetni.

Csak érdekességként említem meg, hogy a szóban forgó hitel egy részét 2013-ban, a

fennmaradó részét pedig 2014-ben vállalta át a Magyar Állam. Amennyiben az

adósságkonszolidációra nem került volna sor, még 2016-ban 2017-ben is tervezni és

finanszírozni kellene ezt a hitelt.

23

Ha a korábban felvett hitel paramétereivel számolunk – de az alacsony piaci kamatokra

tekintettel valójában annál bizonyosan kedvezőbb feltételekkel tudunk felvenni hitelt –, az a

legelső időszakban 90 millió forint kamatkiadást fog jelenteni, majd pedig a tőketörlesztés

beindulásával csökkenő kamatot és évente 125 millió forint nagyságrendű tőketörlesztést.

Biztonsággal feltételezhető, hogy ilyen mértékű éves hiteltörlesztési kötelezettséget a Város

költségvetése elvisel, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új városháza

felépítésével megszűnik a GL Outlet bérlete, tehát az addig a bérleti díjra fordított kiadás

átforgatható a hiteltörlesztésbe. Amennyiben a tőketörlesztésben sikerül most is elérnünk két

év türelmi időt, az átmeneti időszakban még egyes kiemelt, fontosabb beruházások

megvalósíthatók saját forrásból is.

A következő táblázatban az alábbi becsült paraméterekkel végeztük el a hitelfelvételre

vonatkozó számításokat:

hitelkeret: 1 milliárd forint

rendelkezésre tartási időszak: 2016. július 1. – 2017. július 1.

hitelkeret lehívása: egyszerűbb számítás érdekében 2017. július 1., egy

összegben

türelmi időszak: 2017. július 1. – 2018. július 1.

lejárat: 2026. június 30.

tőketörlesztés, kamatfizetés: negyedéves gyakorisággal.

Megnevezés

Év (adatok millió forintban)

2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026

Működési

többlet 500

500 500 500 500 500 500 500 500 500 500

Megtakarítás 0 0 40 40 40 40 40 40 40 40 40

Forrás összesen 500 500 540 540 540 540 540 540 540 540 540

Tőketörlesztés 0 0 62,5 125 125 125 125 125 125 125 62,5

Kamat 0 45 90 84 73 61,8 50,6 39,4 28,1 16,9 5,6

Forrás egyéb

célra 500 445 387,5 331 342 353,2 364,4 375,6 386,9 398,1 471,9

A táblázatból látható, hogy más beruházásokra, fejlesztésekre a legkevesebb forrás – fenti

paraméterek esetén – 2019-ben jutna. A tényleges hitelfelvételnél várhatóan a kamatteher

tekintetében is kedvezőbb feltételekre számíthatunk és az időszakok eltolódása is

befolyásolhatja a fenti becslést. Összességében biztonsággal kijelenthető: a Város

költségvetése változatlan szervezeti feltételek és ellátási szint mellett is képes a

hiteltörlesztés és kamatai biztonságos teljesítésére.

24

4. Közlekedés, forgalmi rend

4.1 Közösségi közlekedés

Törökbálint Város Önkormányzata már 2014 tavaszán kezdeményezte a BKK Budapesti

Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) a helyi közösségi közlekedésről szóló

szerződés formájának megváltoztatását közszolgáltatási szerződés helyett támogatási

szerződésre. A hosszas tárgyalásokat követően - a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati

Társulásban résztvevő 17 önkormányzattal közösen – a BKK-val 2015. évtől sikerült

támogatási szerződést kötni. Így az önkormányzatnak 2015. évben a helyi közösségi

közlekedésért nem kell megfizetnie az áfát, ami éves szinten 42 millió Ft megtakarítást jelent.

A BKK-val kötött szerződés 2015. január 1-jétől 2022. június 30-ig szól.

2015-ben a BKK tovább folytatta az M4-es metró - 2014 áprilisában - történt átadását követően

megkezdett elővárosi járatai menetrendjeinek módosítását, mely Törökbálint esetében a Móricz

Zsigmond körtéri közvetlen kapcsolat megszüntetésével, valamint a járatok körjáratként történő

közlekedtetésével járt. A BKK szervezésében közlekedő járatok Budapesten belüli végállomása

az M4 metró Kelenföldi végállomása lett. Több mint félévig tartó egyeztetést követően

Törökbálint helyi közösségi közlekedésére két változat (T/1 és T/2) került kidolgozásra,

melyről, a BKK és az Önkormányzat is tájékoztatta a lakosságot.

Az új menetrend bevezetésével egyidejűleg sor került a buszvégállomás áthelyezésére,

valamint az új menetrendhez szükséges infrastrukturális létesítmények (új buszmegállók, Géza

fejeledelem útján végállomás) megvalósítására is.

A helyi közösségi közlekedési rend gyökeres megváltoztatására (az új menetrendek szerinti

közlekedés bevezetésére) 2015. augusztus 31-ével került sor. A megváltozott menetrendről a

BKK az ingatlantulajdonosokat szórólap segítségével is tájékoztatta.

A BKK által végrehajtott változás szükségessé tette az OMI Kft. által üzemeltett helyi járat, a

„Törökbálinti Busz” menetrendjének a BKK járatok menetrendjéhez való hangolását és az

eddig ellátatlan pistályi külterületi rész helyi közlekedésbe való bevonását is.

2015. október 14-én lakossági fórumon mutattuk be az új menetrenddel kapcsolatos

tapasztalatokat, észrevételeket és a várható változásokat. A fórumon résztvevők által feltett

kérésekre a közlekedési szakértő és a BKK képviselője válaszolt.

4.2 A Városon átmenő forgalom csillapítása

Komoly forgalmi tehertétel városunknak az Érd felől érkező átmenő-forgalom. Már évek óta

tárgyalásokat folytattunk Érd Megyei Jogú Várossal és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt-

vel, valamint természetesen közlekedési hatóságokkal arról, hogy egy felhajtó ág készülhessen

az M0-M7 autópálya csomópont egyik gyorsító ágához. Reményeink szerint ezzel a

megoldással az eddig Érd felől érkező forgalom jelentős része felvezethető az autópályára

és nem terheli tovább városunkat, különösen a Szent István, az Ady Endre, a Károlyi, a

Meredek és a Katona József utcát, melyek a legjelentősebb terhelést elviselték.

Az engedélyezési terv önkormányzati finanszírozásban készült el, a le és felhajtó kivitelezése

állami beruházásban valósul meg és várhatóan jövő év elejére készül el.

25

4.3 A kerékpáros közlekedés fejlesztése

Városunk az elmúlt években többször is foglalkozott a kerékpáros közlekedés fejlesztésével,

azonban pályázati és egyéb források hiányában a tervezett kerékpárutak kialakítására nem

került sor.

Az idei évtől kezdődően olyan program végrehajtásába kezdett az Önkormányzat, mely a

szűkös anyagi keretek közt is folyamatosan biztosítja a kerékpáros közlekedés feltételeinek

javítását. Szakértők segítségével olyan gazdaságos, leginkább forgalomtechnikai és szervezési

eszközökkel megoldható alaphálózat kialakítását tervezzük, mely kerékpárút építése nélkül

jelent biztonságos közlekedést a kerékpárosok számára (kerékpáros nyomfestés, táblázások,

indokolt esetben terelő szigetek kialakítása).

Az ősz folyamán megtörtént az alaphálózat kijelölése és az intézkedési terv ütemezése. A

megvalósításra 9 ütemben kerül sor, az első ütem (a Vasút utcától a Kisfaludy Sándor utcán

keresztül az Óvoda utcáig) még az idén megvalósul. Még az idén sor kerül továbbá újabb

kerékpártámasztók felállítására is.

5. Környezetvédelem

5.1 Hulladékgyűjtés, szállítás

A képviselő-testület februárban döntött a közterületen lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek

megszűntetéséről. Továbbá döntött arról is, hogy a korábbi szigeteket három helyszínen

(Munkácsy M. u. 79., Baross G utca - Bajcsy-Zs. utca találkozása és a Márta utca - Hegyalja

utca sarok) üveggyűjtő-pontokká alakítja át.

A döntést elsősorban az indokolta, hogy év elején módosult a hulladékról szóló törvény. Ennek

értelmében nem lehet hulladékgyűjtő szigeteket kialakítani azon megyei jogú városoknál

kisebb településeken, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése

biztosítható. E változásról a szigeteken kihelyezett tájékoztató táblákkal, a Kerthelyiség című

újságban, a hirdetőtáblákon, valamint a honlapon közzétett hirdetmény útján tájékoztattuk a

lakosságot.

A Vertikál Zrt-vel (mint közszolgáltatóval) folytatott tárgyalások eredményeként év közepétől

módosult a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet. A

zöldhulladék tavaszi és őszi egy-egy hónapos elszállítási időszaka helyett március 16 -

november 30. között kéthetente a háztartási hulladék gyűjtése alkalmával elszállítja a

szabályosan kihelyezett zöldhulladékot. A változásról az Önkormányzat Kerthelyiség című

újságban, a Közszolgáltató pedig a honlapján és a gyűjtőedényekre ragasztott matrica útján is

tájékoztatta a lakosságot.

A változásokkal összefüggésben 2015. szeptember 1-től megszűnt a lakosságnál keletkezett

zöldhulladék Városgondnokság által üzemeltett Téglagyár úti telepen való átvétele.

A TÖRS Kft-vel a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötött

közszolgáltatási szerződés 2015. március 31-én lejárt, így a Képviselő-testületnek a

közszolgáltatás ellátására pályázatot kellett kiírnia.

Az első pályázati felhívás eredménytelenül zárult.

A második pályázati felhívás nyertes ajánlattevője a Faragó Környezetvédelmi és Szolgáltató

Kft lett, így 2015. július 7-étől ők végzik a szolgáltatást.

26

5.2 Zajvédelmi stratégia

A 2002/49 Európai keretirányelv kötelező előírásokat fogalmaz meg a zaj és rezgésvédelem

érvényre juttatása érdekében. A szabályozás legfőbb eleme, hogy a tagállamoknak stratégiai

zajtérképeket kell készíteniük többek között a nagyvárosi agglomerációkra. Ezek a stratégiai

zajtérképek a jelentős zajforrások, zajforrás-csoportok (közút, vasút, üzemi forrás, repülési zaj)

által okozott terhelésen kívül információkat szolgáltatnak a zaj által érintett lakosság,

lakóépületek, érzékeny intézmények (kórházak, iskolák stb.) érintettségére vonatkozóan is.

Ez azonban csak az első lépés a környezeti zaj kezelésével kapcsolatban, mely lehetőséget ad

hatékony közép- és hosszú távú zajcsökkentési tervek felépítésére. Az irányelv – és a hazai

szabályozás is – ezért a stratégiai zajtérképek elkészítésének kötelezettségén túl előírja az ún.

intézkedési tervek készítésének kötelezettségét is.

Az európai szabályozásnak megfelelően a stratégiai zajtérképeket legalább 5 évente meg kell

újítani.

Törökbálint Város közigazgatási területére 2006-ban készült el az első stratégiai zajtérkép.

Megújításra 2014-ben került sor, az elkészült dokumentumot a véleményező hatóság

megfelelőnek értékelte.

Az elkészült zajvédelmi térkép alapján a zajvédelmi intézkedési terv összeállítása most van

folyamatban. A tervezetet véleményezésre megküldtük az érintett szerveknek, illetve lakossági

fórumok és közzététel útján véleményeztettük a lakossággal is. A lakossági észrevételek

feldolgozását követően az intézkedési terv várhatóan 2016. első hónapjaiban kerül majd a

Képviselő-testület elé elfogadásra.

Az intézkedési terv eddig elkészült tervezete alapján látható, hogy melyik az 3 fő intézkedés,

melyet a legsürgősebbnek kell tekintenünk:

Forgalomcsillapítás: A legnagyobb problémát Törökbálint területén az M7 autópálya

forgalmából eredő zajkibocsátás okozza. Zajkibocsátás szempontjából kedvezőtlen az a

helyzet, amely a kritikus szakaszt jellemzi. A Balaton felé vezető sávokban épp az „érdi

emelkedő” kezdetén – a vasúti felüljárótól indulva – feloldásra kerül a 100 km/h-s

korlátozás. Így épp az emelkedő szakaszon van lehetőség sebességnövelésre, amely az

emelkedő miatt fokozott motorteljesítményt/zajteljesítményt generál.

Kezdeményeznünk kell tehát, hogy az M7-es autópályán jelenleg is meglevő 100 km/h-

s sebességkorlátozást – legalább az éjszakai időszakra kiterjedően – terjesszék ki az M7-

M0 csatlakozási pontig!

Sebességkorlátozás belterületi utakon: Éjszakai sebesség-korlátozás a Géza

fejedelem útján, a Bartók Béla utcában, a Bajcsy Zs. utcán, valamint a Raktárvárosi úton

(40 km/h korlátozás a 22 órától 6 óráig terjedő időszakban)

Útburkolat cseréje, tervszerű útfelújítási program: Kezdeményezni kell, hogy a

legközelebbi jelentősebb burkolatmegújítás alkalmával az autópálya burkolatát az adott

szakaszon hangelnyelő tulajdonságú aszfalttal alakítsák ki. Feladatunk továbbá

tervszerű, folyamatos útfelújítás a városban.

Az autópályák miatt elszenvedett zaj csökkentése érdekében 2015. áprilisában levéllel

fordultunk dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez, 2015. májusában Tasó László

közlekedés politikáért felelős államtitkárhoz(NFM), 2015. szeptember 7-én pedig dr. Fazekas

Sándor, földművelésügyi miniszterhez. E levelekben – más intézkedések sürgetése mellett -

mindannyiszor kezdeményeztük az M7 melletti lakóövezetet érő zajterhelés csökkentését a100

km/h-ra történő sebességkorlátozás bevezetésével. Kérésünk azonban vagy elutasításra talált,

27

arra való hivatkozással, hogy ez a szolgáltatási szint csökkentését eredményezné, vagy pedig

választ sem kaptunk.

Az elutasításba azonban nem kívánunk beletörődni, hiszen ez a lényegében költséggel nem járó

intézkedés jelentősen javítaná a környék élhetőségét. Úgy gondolom, méltánytalan Törökbálint

lakosságával szemben az, hogy szinte az egyetlen ilyen összetett problémát elszenvedő város

nem kap segítséget a Magyar Államtól. Nem az autópálya befedését kérjük, bár azt is jogosnak

éreznénk, hanem egy költséggel nem járó intézkedés bevezetését. Ausztriában nem egy helyen

csupán 3 ingatlan érintettsége miatt is már 80 km/h sebességkorlátozást vezettek be az

autópályákon.

5.3 Zöldfelületek kialakítása

Elindult a Géza fejedelem útja melletti zöldterület parkosításának folyamata, amely

reményeink szerint a ciklus során be is fejeződik.

A Városgondnokság közreműködésével a Szabadság téren (a vízelvezető rendszer megépítése

után) újabb parkosított területet alakítunk ki.

A Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület és a Városgondnokság közreműködésével idén is

sor kerül őszi falültetésekre.

Az Önkormányzat a lakosság és az intézmények számára mintegy 2 millió forint értékben

osztott ki facsemetéket. Az ingatlan-tulajdonosok összesen 5 fajtából választhattak, a fákat az

ingatlan előtti közterületen kell elültetni. A faosztás 2015. november 14-én került

megrendezésre.

6. Önként vállalt humán feladatok

6.1 Szociális feladatok

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.

törvény módosításai alapján 2015. március 1-től kezdődően a pénzbeli és természetbeni

szociális ellátások rendszere jelentős mértékben átalakul. A változások következtében a

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

által eddig biztosított ellátási formák közül több megszüntetésre került, az addig nyújtott

ellátások biztosítására más formában van lehetőség. A törvénymódosítás alapján egyes -

részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott - ellátási formák a járási hivatalok

hatáskörébe kerültek, változatlan, illetve egyes esetekben módosuló feltételekkel. A

megszüntetésre kerülő ellátási formák helyett települési támogatás keretében az

önkormányzatok nyújthatnak támogatást egyrészt kötelező, másrészt önként vállalt feladat

alapján.

A törvényi előírások szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületének legkésőbb

2015. február 28-ig meg kellett alkotniuk a települési támogatás megállapításának,

kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló

rendeletét. E felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az 5/2015. (II. 28.) Ör. számú

rendeletben döntött az Önkormányzat által nyújtott települési támogatások fajtáiról és

szabályairól.

28

A rendeletben szereplő támogatási formák és a feltételrendszer az elmúlt évek gyakorlati

tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra, a Segítő Kéz Szolgálat munkatársainak

tapasztalatait is figyelembe véve.

A rendelet 8. § (1) bekezdés szerint az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult

részére saját költségvetése terhére a következő támogatásokat nyújtja:

a) települési támogatásként: ápolási támogatás; gyógyszertámogatás; lakhatási támogatás;

adósságkezelési támogatás; jubileumi támogatás; köztemetés.

b) rendkívüli települési támogatásként: eseti támogatás; a gyermekek családban történő

gondozásának költségeihez való hozzájárulás; temetési támogatás.

c) pályázat alapján nyújtható támogatásként: szociális tanulmányi ösztöndíj a középfokú

oktatási intézményben tanuló, szociálisa hátrányos helyzetű gyermekek részére; Bursa

Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj a felsőoktatásban tanuló diákok számára.

2015. szeptember 30-ig az Önkormányzat 28 millió forintot fordított szociális támogatásokra

és segélyezésre.

A Bursa Hungarica ösztöndíjra vonatkozóan összesen 29 pályázat érkezett, ezek elbírálása

decemberben történik meg. Szociális tanulmányi ösztöndíjra 8 pályázatot nyújtottak be, a

támogatást 7 diák nyerte el a 2015/2016-os tanévre.

Szociális segélyezésre és támogatásokra kifizetett összegek

Megnevezése Teljesítés Ft-ban

2015. október 31-ig

Természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatás 1 462 941

Természetben nyújtott óvodáztatási támogatás 480 205

Helyi megállapítású ápolási díj 6 452 238

Helyi megállapítású közgyógyellátás 818 803

Települési támogatás pénzbeli 10 778 191

Önkormányzati segély (Szoc.tv. 45.§) (2015.02.28-ig) 1 981 000

Természetben nyújtott átmeneti segély 1 411 540

29

Megnevezése Teljesítés Ft-ban

2015. október 31-ig

Önkormányzat által saját hatáskörben adott természetbeni

önkormányzati segély 681 254

Köztemetés 471 431

Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított

pénzbeli segély 336 500

Rászorultságtól függő normatív kedvezmények (pénzbeli) 154 051

Természetben nyújtott önkormányzati segély (Szoc.tv. 47. §

1.c) pont) (2015.02.28-ig) 40 050

Pénzbeli óvodáztatási támogatás 10 000

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 668 040

Lakásfenntartási támogatás 1 037 830

Adósságcsökkentési támogatás 255 971

Rendszeres pénzbeli szociális segély 1 395 000

Összesen 28 435 045

6.2 „Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak

A háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén, Kárpátalján a mindennapi megélhetés egyre

nagyobb gondot okoz. Súlyosbítja a helyzetet az élelmiszerárak, az energiahordozók és minden,

a megélhetéshez szükséges dolog árának drasztikus emelkedése is.

A Képviselő Testület a kárpátaljai magyarok megsegítésére 1,5 millió forint adományt juttatott

el november elején.

6.3 Nyári gyermektáborok

6.2.1 Napközis tábor

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41.§ (2)

bekezdése alapján az önkormányzatnak kell gondoskodnia a gyerekek nyári szüneti napközbeni

ellátásáról, amennyiben a szülő nem tudja biztosítani a gyermekek nyári felügyeletét.

Törökbálint Város Önkormányzata a hagyományoknak megfelelően a törökbálinti lakcímmel,

vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő 6-14 éves gyermekek

számára idén is megszervezte a nyári napközis tábort 2015. június 16. és augusztus 28. között.

A tábor célja: irányított nevelői munka és felügyelet melletti hasznos időtöltés.

A tábor helyszínei: iskolák, sportközpont, művelődési ház.

A tábor költsége: a táborok ingyenesek voltak, a szülőknek csak az étkezési díjat kellett a

fizetni. Az étkezési díj az iskolában fizetendő napközis díjjal azonos volt (100%, 50%,

térítésmentes).

30

Az iskolákban (1. turnus) lebonyolított táborra 22 tanuló jelentkezett, ebből végül 14 fő vett

rész a különböző sport- és kézműves foglalkozásokon.

A sportközpontban (2-7. turnus) megvalósult táborra 49 tanuló 242 részvételi alkalomra

jelentkezett. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 130 fő volt. A résztvevők

számára változatosak voltak a programok. A gyerekek minden nap részt vettek úszás,

labdarúgás, egyéb labdajátékos foglalkozásokon. Népszerűek voltak a játékos vetélkedők,

mozielőadások, kézműves foglalkozások, képességfejlesztő játékok.

A művelődési házban (8-11.turnus) működő táborra 23 gyerek jelentkezett 63 részvételi

alkalomra. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 58 fő volt.

A tábor szervezői a táborozók számára kézműves és drámapedagógiai foglalkozásokat, játékos

nyelvórákat és zeneórákat, ügyességi vetélkedőket, mozielőadásokat szerveztek. Szabadtéri

programok keretében kirándultak, úsztak és ismerkedtek a küzdősportokkal.

6.2.2 Sporttáborok

Ezen táborok lebonyolítására (június 22. és július 10. között) a Törökbálinti Sportközpontban

került sor. Az igénybevétel önköltségi alapon (a díjat a szülő fizette), vagy – szociális alapon -

térítésmentesen volt lehetséges. A térítésmentes igénybevételre jogosultakat a polgármester

által meghirdetett pályázat alapján választottuk ki. Összesen 112 pályázat érkezett, és

valamennyi pozitív elbírálásban részesült.

A sporttáborban a gyerekek napi egy edzésjellegű, választott foglalkozáson (úszás, labdarúgás,

tenisz, vízilabda, tánc, aerobic), és napi egy úszásoktatáson vettek részt a tudásszintnek

megfelelő csoportokban. A köztes időben vízi játékok, kézműves foglalkozások és szervezett

játékprogramok álltak a résztvevők rendelkezésére az uszoda közönségétől elzárt területén, kis

csoportokban. Az úszásoktatás az uszoda területén volt, minden esetben csoportonként két

felügyelő kíséretével.

6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok

Az intézmény, mint minden évben, ebben az évben is polgármesteri keretből kapott pénzügyi

támogatással szervezte meg a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű, magatartászavaros

gyermekek táboroztatását 2015. július 14 és augusztus 11 között, heti egy alkalommal. Külső

foglalkozásokat, szabadidős programokat szerveztek a gyerekeknek, és gondoskodtak a napi

háromszori étkezésről. A Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programokban 100

gyermek vett részt.

6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség több évtizedes hagyománnyal rendelkezik

katolikus táborok megrendezésében. A résztvevők elsősorban felső tagozatos iskolások,

középiskolások és egyetemisták. A táborok időpontja 2015. július 7-25 és augusztus 12-16.

volt. A táboroztatáshoz az Önkormányzat pénzügyi támogatásával valósult meg.

31

6.4 HPV oltás

Az Önkormányzat önként vállalt feladataként biztosította a 8. osztályos törökbálinti lányok

(akik az államilag finanszírozott oltásból kimaradtak) részére az önkéntes, térítésmentes

méhnyakrák elleni oltóanyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Az oltások biztosítására a

GlaxoSmithKline Kft-vel kötöttünk szerződést.

Összesen 133 db oltóanyagra van szükség a jelentkezők oltásához, ennek költsége 2,3 millió

forint volt. Az oltásokat a gyermekorvosok adták be saját rendelési idejükben, az érintettek

értesítésében és az oltások lebonyolításában a védőnők segítettek.

6.5 Az úszásoktatás támogatása

A Zimándy Ignác Általános Iskolából 370, a Bálint Márton Általános-és Középiskolából 624

általános iskolás és 307 fő középiskolás gyermek vesz részt az úszásoktatásban, melyet ez idáig

az Önkormányzat ingyenesen biztosított. Egy tanévben 30-32 alkalommal vesznek részt

úszásoktatáson a gyerekek. (A külsős illetve KLIK-es támogatással érkezőket 800,-

Ft/fő/alkalom áron fogadjuk.)

A Zimándy-ból érkező gyerekeket busz szállítja, ennek éves költsége 3,8 millió forint.

6.6 A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása

A Képviselő-testület már a 2015-ös költségvetés elfogadásakor kifejezte elkötelezettségét az

iránt, hogy a törökbálinti köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok munkáját erkölcsi

és anyagi értelemben a továbbiakban is elismerje, dacára annak, hogy a tanügyi igazgatásban

bekövetkezett változások miatt az iskolapedagógusok munkáltatója már nem az Önkormányzat.

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a pedagógus

ösztöndíj korábbi rendszerének megszüntetését követően egy új, feladatalapú és teljesítmény-

orientált pedagógus ösztöndíj rendszert hoz létre.

Az új rendszer létrehozásában jelentős szerepet vállalt a Humánpolitikai Bizottság, amely

kidolgozta a legfontosabb alapelveket és az új önkormányzati rendelet tervezetét, majd

átruházott hatáskörben eljárva meghatározta a pályázati feltételeket, kiírta az ösztöndíj

pályázatot, és végül elbírálta a beérkezett pályázatokat.

Az új rendszer mind az iskola-, mind az óvodapedagógusok számára lehetőséget adott a

pályázatok benyújtására, a megpályázható témakörök pedig lefedték az iskolákban és az

óvodákban elvégzendő pedagógiai és szervezési feladatok teljességét, vagyis valamennyi

pedagógus számára lehetőség volt a pályázat benyújtására. A pályázatok tartalmi szempontból

történő, szakmailag megalapozott és objektív értékelése érdekében külső szakértő megbízására

került sor.

A pályázati kiírás szerint 2015-ben legfeljebb 30 pedagógus részesülhet ösztöndíjban, az

ösztöndíj mértéke a benyújtott pályázatok mennyiségétől és minőségétől függően egyszeri

bruttó 260.000 Ft és 500.000 Ft közötti összeg.

A pályázatok beadására meghatározott határidő eltelt, a pályázatok elbírálására a november 9-

én, hétfőn megtartott rendkívüli HPB ülésen került sor. A megadott határidőn belül 47 pályázat

került benyújtásra.

A Humánpolitikai Bizottság 30 pályázó ösztöndíjban részesítéséről döntött. A szakértői

vélemény szerint a pályázatok magas színvonalúak voltak, valamennyi intézményből érkeztek

32

pályázatok, melyek egy része intézményen belüli, más része pedig intézményen túlmutató

hatással is bírt, így azok összehasonlítása nem volt könnyű feladat. Az ünnepélyes

eredményhirdetésre november végén kerül sor.

7. 2015 - az évfordulók éve

7.1 Az Önkormányzatok Napja

Szeptember 30-a az Önkormányzatok Napja, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon

került sor az első szabad, demokratikus önkormányzati választásra.

Önkormányzatunk fennállásának 25. évfordulóját bensőséges ünnepséggel köszöntöttük,

melynek keretében dr. Elek Sándor, az első szabadon választott polgármester sírjánál

emléktáblát avattunk, majd pedig visszaemlékezésekkel és filmvetítéssel elevenítettük fel az

eltelt éveket.

7.2 Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves

Idén ünnepeltük a Süssen – Törökbálint partnerkapcsolat létrejöttének 25. évfordulóját is. Az

ünnepségre a Süssenben tartott Stadfest keretében került sor, ahova meghívást kapott a teljes

Képviselő-testület, a korábbi polgármesterek és számos civilszervezet is.

Az ünnepség egyik programpontja volt az a fotókiállítás, melyet képekben mutatta be a két

település kapcsolatának történetét. Ezt a kiállítást az Önkormányzatok Napja alkalmából mi is

bemutattuk, és az ünnepségre természetesen meghívtuk süsseni barátainkat.

7.3 Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves

Augusztus 21-én az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete és Törökbálint Város

Önkormányzata ünnepélyes kopjafaavatást tartott Balassagyarmat (Civitas Fortissima) és

Kercaszomor (Communitas Fortissima) hős polgárai emlékére, valamint rendezvényen

emlékezett meg Székelyudvarhely és Törökbálint testvérkapcsolatának 15. évfordulójáról. A

rendezvények díszvendégei dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, dr. Aradszki András,

államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Medvácz Lajos,

Balassagyarmat polgármestere és Kapornaky Sándor, Kercaszomor polgármestere voltak.

7.4 Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat

2015. június 20-án Soroksáron a művelődési házban ünnepeltük a 15 éves testvérvárosi

kapcsolatot.

33

8. A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés

8.1 Testületi ülések száma, hozott döntések

A Képviselő-testület az előző közmeghallgatás óta összesen 8 rendes és 4 rendkívüli ülést

tartott. Az elfogadott rendeletek száma 36, a hozott határozatoké 337. Határozatképtelenség

miatt egyetlen ülést sem kellett elhalasztani vagy félbeszakítani.

A Képviselő-testület munkáját 3 állandó bizottság segíti. Közülük a Humánpolitikai Bizottság

8 rendes és 9 rendkívüli ülésen összesen 165 határozatot hozott.

Szintén 8 rendes és 9 rendkívüli ülést tartott a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, amely

összesen 326 határozatot fogadott el.

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 8 rendes és 6 rendkívüli ülése során 200

határozatot hozott.

8.2 Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás

A képviselő-testület és szervei működésének rendjét a Mötv. keret jelleggel szabályozza, a

részletes szabályokat az önkormányzati rendelettel megállapított szervezeti és működési

szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni.

A Mötv. előírását - miszerint az SZMSZ-t az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felül kell

felülvizsgálni, illetőleg szükség szerint módosítani – betartva a rendelet felülvizsgálatát időben

elvégeztük, ezt követően további 3 alkalommal került sor szükség szerinti módosítására.

A módosítások sorában kiemelkedő jelentőségű a 2015. júniusi döntésünk, amikor a Képviselő-

testület számos olyan döntés jogát valamely bizottság, vagy polgármester hatáskörébe utalta,

amely előzőleg testületi hatáskörbe tartozott. E döntés jogi alapját a Mötv. 41.§ (4) bekezdése

biztosítja, amikor kimondja, hogy a képviselő-testület – a törvényben meghatározott

kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a

jegyzőre, a társulására ruházhatja át, és e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört

visszavonhatja.

A hatáskör-átruházás előkészítése még 2014 végén indult, amikor is 348/2014. (XII. 18.) ÖK

határozatával a Képviselő-testület egy munkacsoportot hozott létre, feladatává téve a hatáskör-

átruházásra vonatkozó javaslat kidolgozását.

A végrehajtott hatásköri átalakítást azért tartjuk nagy jelentőségűnek, mert a korábbi gyakorlat

szerint a bizottságok elsősorban előzetes véleményező szerepet töltöttek be, kezdeményező,

ellenőrző szerepkörük azonban kevéssé érvényesült. Az új megoldástól azt várjuk, hogy a

képviselő-testület tehermentesül a kisebb jelentőségű, esetleg rutin ügyekkel való foglalkozás

alól, s figyelme sokkal inkább áttevődhet a programjellegű, stratégia alkotó döntésekre, a

képviselőknek pedig több ideje marad a választókkal való kapcsolattartásra. Ezzel együtt az

átruházott hatáskörbe tartozó ügyek esetén reményeink szerint gyorsul az ügyintézés, csökken

az adminisztráció, gyorsabban és rugalmasabban történik a döntéshozatal.

34

8.3 A Polgármesteri Kabinet megújítása

2015. október 1-től megújítottuk a Polgármesteri Kabinetet, melynek vezetője –

kabinetfőnökként - a polgármesteri referens lett. A tervek szerint a Kabinet tevékenysége

különösen a következőkre terjed ki: stratégiai feladatok, kommunikáció-marketing, társadalmi

kapcsolatok, stratégiai feladatok.

8.4 Hivatali szervezetfejlesztés

A Törökbálint önkormányzata az ÁROP-3.A.2-2013 „Szervezetfejlesztés a Közép-

magyarországi régióban levő önkormányzatok számára” c. Államreform Operatív Program

keretében pályázatott nyújtott be 2013-ban. A „Szervezetfejlesztés Törökbálint Város

Önkormányzatánál” c. pályázatot a Közreműködő Szervezet sikeresnek értékelte, és a

szerződéskötésre 2013.12.05-én került sor. A projekt befejezésének határideje 2014. december

31. volt.

A pályázati konstrukció keretében konkrét, jól körülhatárolható fejlesztési intézkedések

végrehajtására lehetett pályázni. Ezek jelentős része kötelező, egy kisebb része pedig

választható volt. A projekt keretében az önkormányzat a következő feladatok végrehajtását

vállalta és végezte el:

1. Korábbi szervezetfejlesztés megvalósulását bemutató tanulmány készítése. A

tanulmány a korábbi ÁROP 3.A.1 konstrukció keretében támogatott projektben

megvalósított fejlesztési intézkedések tartalmát, előfeltevéseit és eredményeit foglalta

össze, a korábbi tapasztalatok hasznosítása céljából.

2. Támogató infrastruktúrát, szerződéses kapcsolatokat bemutató tanulmány

készítése. A Hivatal összefoglalta, hogy az önkormányzati feladatok átalakulásával –

pl. Városgondnokság létrejötte – hogyan változott a feladatellátás rendje, a támogató

infrastruktúra vonatkozásában (szerződéses kapcsolatok, kiszervezett és kiszervezhető

feladatok).

3. Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány készítése. A Hivatal által

elkészített tanulmány bemutatja az Önkormányzat költségcsökkentésének és

hatékonyság-növelésének lehetőségeit rövid-, közép- és hosszú távon, valamint

meghatározza a beavatkozás fókuszpontjait.

4. Intézményirányítási modell alkotása vagy felülvizsgálata. A Hivatal a meglévő

intézmény-irányítási modelleket vizsgálta felül (pl. művelődési ház), amelynek

keretében az önkormányzati intézmények tevékenységeinek hatékonyabb működésére

irányuló szervezeti javaslatok kerültek kidolgozásra.

5. A megváltozott feladatellátást – Városgondnokság, járási kormányhivatal létrejötte –

követő belső szabályzat alkotása. A meglévő szabályzat (SZMSZ) olyan módosítására

került sor, amely a törvényi változások kapcsán megváltozott feladatellátást

humánpolitikai szempontból leköveti (bemutatja a megváltozott munkaköröket, hatás-

és döntési jogköröket, aláírás rendjét, helyettesítés rendjét stb.).

35

6. Az új feladat ellátási rend hatékony megszervezését támogató intézmény-

irányítási, erőforrás-tervező és vezetői információs rendszer alkalmazásának

előkészítése. Hatékonyság elemzésére, működés-átvilágítására, fenntartói döntéseinek

hatás- és költség-elemzésére, optimális intézmény-szerkezet kialakítására, költségvetés

tervezésre, működési modellezésére alkalmas eszközök specifikálását végezte el a

Hivatal, tanulmány formájában. A rendszer egyes elemei időközben megalkotásra és

bevezetésre kerültek, pl. beruházások kockázatelemzése.

7. Lakossági igényfelmérés. A lakosság 5%-nak, vagy legalább 1200 fő véleményének,

igényeinek, és javaslatainak felmérése minimum egy adekvát módszer (kérdőív,

személyes megkérdezés, online adatgyűjtés, telefonos interjú stb.) alkalmazásával

minimum két idő- intervallumban: a projekt kezdetén és végén, de minimum 8 hónap

különbséggel volt a feladat. Erre sor került a múlt évben 700 db vélemény begyűjtésével

és kiértékelésével.

- Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok

felülvizsgálata, három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása. Ezek a

következők voltak: (1) pályázatkezelés /közbeszerzés, kockázatelemzés/, (2)

szerződéskötés /kötelezettség-vállalás, utalványozás/, (3) civil szervezetek pályázati

rendszere, átszervezése és optimalizálása.

8. A közszolgáltatások nyújtásának és a hivatali szervezet működésének folyamatos,

ciklikus minőségfejlesztése érdekében nemzetközileg választható elfogadott

minőség-menedzsment modell bevezetése. A közigazgatásra adaptált Közös

Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework; CAF) alkalmazása révén

került erre sor.

A projekt eredményeiről a Kerthelység hasábjain is beszámoltunk.

8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és tovább-

fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása

2013-ban egy külső és belső szakemberekből álló munkacsoport készítette el – díjazás nélkül -

a „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és

továbbfejlesztése” c. tanulmányt.

A tanulmány 2013. júniusi ülésen került napirendre, az akkor elfogadott 218/2013. (VI.27.)

számú határozat pedig előírta, hogy a tanulmányban tett javaslatok alapján készüljön az

információáramlás javítására és továbbfejlesztésére cselekvési terv. Ez a terv elkészült, de

végül az előző ciklusban a választások közelsége miatt már nem kívánt ezzel a kérdéssel

foglalkozni az akkori testület, így a téma a következő ciklusra maradt.

A már említett tanulmányban a munkacsoport elvégezte az információáramlás akkori idő

szerinti helyzetének feltárását és jellemzését, majd pedig a helyzetelemzés, az elektronikus

csatornák alkalmazásának vizsgálata, az önkormányzati igények, valamint már működő

önkormányzati minták alapján javaslatokat tett az Önkormányzat információáramlásának és

belső - külső kommunikációjának jobbítására, illetve továbbfejlesztésére.

E javaslatokra figyelemmel a Képviselő-testület a 2015. április 23-i ülésen fogadta el a

kommunikációs cselekvési tervet, melyből számos intézkedés megvalósult, vagy folyamatban

van, 2016-tól pedig további lényeges változások várhatók.

36

A terv három területre határozott meg cselekvéseket, ezek:

Önkormányzaton belüli kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése.

Önkormányzat és a külvilág közötti kommunikáció/információáramlás javítása,

továbbfejlesztése.

Önkormányzat és intézményei közötti kommunikáció/információáramlás javítása,

továbbfejlesztése.

A cselekvési terv végrehajtása érdekében számos lépést már megtettünk, pl.: a Hivatal által

gyűjtött és/vagy kezelt adatok, dokumentumok nyilvántartására digitális műszaki

dokumentumtárat hoztunk létre; a Képviselő-testület és a Hivatal közötti információáramlás

továbbfejlesztésére a Törökbálinti Testületi adatTár keretében kialakítottuk az önkormányzati

határozatok tárát; regisztert állítottunk fel a Hivatal által benyújtott, végrehajtott/végrehajtás

alatt álló pályázatok, valamint az informatikai alkalmazások nyilvántartására; folyamatban van

a kommunikációs tevékenység szervezeti, működési rendjének kialakítása; az önkormányzati

honlapon keresztül történő kommunikációt interaktívabbá és felhasználóbarátabbá tettük; a

Hivatal és a nyilvánosság (lakosok, vállalkozók, civil szervezetek) közötti kommunikáció

területén előre lépés történt a különböző dokumentumok, koncepciók pl. rendezési tervek

honlapon keresztüli véleményezésének biztosításával.

Az igazi előrelépést azonban jövőre tervezzük megtenni, hiszen meg kívánjuk újítani a helyi

újságot, az önkormányzat honlapjának megjelenését és tartalmát és egységes rendszert

szeretnénk a közterületi reklámok, hirdetések megjelenésében is.

Törökbálint, 2015. november 13.

Elek Sándor

polgármester