Beköszöntô - ombkenet.hu · 2012. 5. 28. · profil – tehát a reaktor kialakítása – szintén erôsen befo-lyásolják a szelektivitást. 3.4. A metanolszintézis katalizátorai

1Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1-2. szám, 2000. január-február

BeköszöntôNaptárunk olyan fordulópontokat tartalmaz, amelyeknek ugyan az objektív valóságszempontjából nincs különösebb jelentôségük, a naptárt alkotó ember számára azonbanegy korszak lezárását vagy egy új korszak kezdetét jelentik. Ilyen fordulóponthozértünk most, amikor az ezer éven át megszokott 1-es helyett a 2-est, a száz éven átmegszokott 9-es helyett pedig 0-t használunk a folyó év elsô két számának jelzésére. Amagyarság számára egy további, fontosabb mérföldkô is ez az év: ezer évvel ezelôttszületett meg a nemzetnek hosszú távú stabilitást biztosító magyar állam, ezer évvelezelôtt vált az ország és népe Európa részévé.

A terület, amelyen ôseink letelepedtek, ásványi kincsekben gazdagnak bizonyult, ígya bányászat és kohászat hosszú idôn keresztül meghatározó szerepet játszott az államéletében és bevételeiben. A történelem fordulatai ugyan idônként drasztikus változá-sokat okoztak bányászatunk és kohászatunk mûködési feltételeiben, szakmáink azon-

ban mindig az ország stabilitását, jólétét jelentôsen befolyásoló tevékenységek közé tartoztak.Az elmúlt évszázad a magyarság szempontjából különösen nagy fordulatokkal, gyakori újrakezdésekkel jelle-

mezhetô. Az utóbbi 10 évvel ezelôtt megindult fordulat gazdaságunkat teljesen átrendezi. Ennek során megváltoztak– és megváltoznak – a prioritások: régi, hagyományos tevékenységek visszaszorulnak, mások gyors növekedésnekindultak. Az egységes európai piacra készülôdô magyar gazdaságban az iparágak, vállalatok helyzetét, jövôjét a szi-gorú gazdasági racionalitás szabja meg. Már nemcsak külföldön, hanem belföldön is keményen meg kell küzdeni apiacért.

A magyar bányászat és kohászat országunk geológiai és földrajzi adottságai következtében hátrányban van szá-mos más országgal szemben. Ezt a hátrányt sok területen ellensúlyozni lehet a hatékony, racionális munkával, azadottságok jó kihasználásával. A mélymûvelésû szénbányászat azonban Európa-szerte súlyos válságba került; azátlagnál is rosszabb adottságú magyar szénbányászat helyzete ezért különösen aggasztó. A jelenlegi körülményekre, ama ismert tendenciákra alapozott döntések szükségszerûen bányabezárásokhoz vezetnek. Nyitott – és ma valószínû-leg eldönthetetlen – kérdés azonban, hogy hosszú távon is igazolódik-e majd a mostani álláspont.

Kohászatunk és öntészetünk tevékenységi és tulajdonosi szerkezete átalakult; a gyors leépülést stagnálás, majdbíztató növekedés követte. Mivel gazdaságunk hajtóereje az ipar, amely acél és fém nélkül a 21. században sem lehetmûködôképes, ezeknek a szakmáknak a jövôje biztosnak látszik. Nyitott – és az EU-integráció kapcsán tovább nyíló– gazdaságunkban azonban a felhasználót a termék minôsége, teljesítôképessége, megbízhatósága, a szállítás és aszolgáltatások pontossága, színvonala jobban érdekli, mint az eredete, így a hazai vállalatoknak itthon is a világpiacsikeres résztvevôivel kell megmérkôzniük.

A magyar bányászat és kohászat geológiai és földrajzi adottságaiból eredô hátrányokkal szemben elsôsorban azzala gazdag múltból is töltekezô szakmai tudással, elkötelezettséggel lehet felvenni a harcot, amely az OMBKE tagjaitjellemzi. Átalakuló, korszerûsödô gazdaságunknak olyan bánya- és kohómérnökökre van szüksége, akik az adottsá-gokat tudomásul véve felismerik és kihasználják azokat a lehetôségeket, amelyek ilyen feltételek között is sikeressétehetik ezeknek az ôsi szakmáknak a mûvelését, akik képesek a 21. század követelményeinek megfelelôen gondolkodniés tevékenykedni. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület – a hagyományok ôrzésén és ápolásánkívül – elsôsorban ehhez tud és kíván segítséget nyújtani mind egyéni, mind pártoló tagjainak.

Abban a reményben és biztos tudatban kívánok minden kedves tagtársnak eredményekben gazdag évet és jóegészséget, hogy szakmáink a jelenlegi nehézségek ellenére sikeresen mûködnek majd a 21. században is, és – ahogy azmár nemegyszer megtörtént – megújulva, felfrissülve továbbra is fontos részei lesznek a fejlôdô magyar gazdaságnak.

Budapest, 2000. január

Jó szerencsét!Dr. Tardy Pál

az OMBKE elnöke

2 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1-2. szám, 2000. január-február

1. BEVEZETÉS

A finomítói tevékenység, az ott fel-halmozódó tôke legtermészete-sebb továbbfejlesztési mozgástere

a finomító által elôállított kôolajtermékekfeldolgozása petrokémiai termékekké,részben saját iparágon belül felhasználttermékek elôállítására, részben a környe-zetében lévô vegyipari vállalatok nyers-anyagigényének biztosítása céljából. Ez adiverzifikáció jelentôsen megnövelheti afinomító nyereségét, de egyúttal megnöve-li a kockázatot is, mert a petrokémiai ter-mékek piacára a ciklikusság és erôs versen-gés jellemzô.

A MOL Rt. részletes elemzést végzettaz elôttünk álló évtized fejlesztési irányai-nak feltárására. Az elemzés azt mutatja,hogy a magyar petrokémiai ipar számárakedvezô stratégiai esélyeket rejt ez az idô-szak. Annak ellenére, hogy hazánk távolvan a világ fejlôdését meghatározó, nagynépességû régióktól, az európai piaci lehe-tôségek kedvezô alapot teremthetnek a di-namikus fejlôdéshez. Nyugat-Európahosszú távon egyre több termékre tartigényt, saját ellátását korlátozzák nagy ter-melési költségei, elöregedô és nem korsze-rûsödô termelési kapacitásai. A petrokémi-ai termékek piacán a logisztikai elônyök ki-használásával, korszerû, költséghatékonykapacitásokkal versenyezni lehet a közel-keleti termelôkkel. A megújuló Kelet-Eu-

rópa újabb potenciális piac, ahol a lépés-elôny megszerzése késôbb döntô lehet.

A petrokémiai fejlesztések vizsgálatasorán az egyik lehetséges irányként a ha-zai nagy inerttartalmú földgázkészletekhasznosítását célzó, szintézisgáz alapúpetrokémiai vertikum kiépítése fogalma-zódott meg. A hazai készletek jellemzését,a szóba jöhetô fejlesztési irányokat többelôadásban és közleményben bemutattuk.A számos elvi lehetôség közül a közeljövôfejlesztési terveibôl egy 350 ezer tonna/évkapacitású, Tiszaújvárosban, a Tiszai Fi-nomító telephelyére kerülô metanolüzemfelépítésének vizsgálata van folyamatban.A munka során bizalmas piaci, technoló-giai ismeretek halmozódtak fel. Ezek be-mutatása természetesen a jelen közle-ménynek nem lehet feladata. Azt a célttûztem ki, hogy a nyílt irodalomban hoz-záférhetô adatokból állítsak össze olyaninformációs háttéranyagot, amelybôl azérdeklôdô kollégák képet alkothatnak atervezett eljárás lényegérôl és értelmérôl.A cikkben a metanolelôállításra összpon-tosítok.

2. ÉRVEK A HAZAIMETANOLGYÁRTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A metanol az egyik legfontosabb vegyialapanyag. 1989-ben a világ éves termelése21 millió tonna volt. Ennek 85%-át hasz-

nálta fel a vegyipar, a többire üzemanyag-ként vagy energiahordozóként volt szük-ség. Az igénynövekedés éves szintjét 5%körülire becsülik. Ezen belül várhatóannôni fog az üzemanyagkénti vagy energia-hordozókénti felhasználás aránya.

A metanol olcsó és a környezô orszá-gokban is nagy mennyiségben gyártott ter-mék, mégis számos érv szól hazai gyártásamellett.

– Nincs versengô alapanyag- vagy tech-nológiatípus, tehát a megvalósítandó tech-nológia termelési önköltsége versenyké-pes lesz. Fô kérdés a gazdaságos üzemmé-ret által diktált, elôállított volumen piacielhelyezhetôsége.

– A termelési önköltség terén elônyöshelyzet, hogy a nyersanyag egy része olcsó,inerttartalmú hazai földgáz. (Ez a nyers-anyagforrás kiegészülhet a maradékfeldol-gozás során nyert olcsó szintézisgázzalvagy az ebbôl kinyerhetô hidrogénnel.)

– A termékbôl – még a kôolajiparon be-lül is – számottevô a hazai felhasználás, avilágpiacon pedig a fogyasztás növekedésétprognosztizálják. (Az elvégzett piackutatáskimutatta, hogy a tervezett mennyiség el-helyezhetô a hazai piacon és a környezô or-szágokban.)

– A megvalósított metanolgyártási tech-nológiára akár közvetlenül, akár az ottszerzett tapasztalatok kamatoztatásával egysor további perspektivikus irány épülhet.

3. A METANOL GYÁRTÁSÁNAKÁLTALÁNOS ELVEI

A metanolt ma már szinte kizárólagszintézisgázból állítják elô, és a szintézis-gázból kiinduló technológiák közül csak akis nyomású eljárásoknak van perspektivi-kus jelentôségük, ezért az általános elvekbemutatásával is erre térek ki.

Metanolgyártás nagy inerttartalmú hazai földgázból

ETO: 665.6JÓVÉR BÉLATud. tanácsadóMOL Rt. Kutatás-FejlesztésSzázhalombattaA hazai inertes földgázkészletekbôl igen jelentôs mennyiségû szintézisgáz nyerhetô. Jelen

közlemény bemutatja, hogy a szintézisgázból milyen eljárásokkal lehet elôállítani meta-nolt. A metanol közvetlenül is felhasználható, de számos petrolkémiai termék nyersanya-ga is. A szintézisgázból más termékek is elôállíthatók. Ez a jövô petrolkémiai nyersanyaga,nem csak az elôbb-utóbb bekövetkezô kôolajhiány miatt, hanem azért is, mert a metántóla biomasszán át a szénporig minden széntartalmú anyagból elôállítható, így alkalmas ér-téktelen vagy környezetre ártalmas anyagok hasznosítással párosuló ártalmatlanítására is.A közlemény két feldolgozási irányt mutat be: a metanolból szintézisgázzal elôállítható ter-mékek egy csoportját (azokat, amelyeknél a hazai gyártás szóba jöhet) és a metanolbólközvetlenül megvalósuló olefingyártást.


3.1. A folyamat termodinamikájaA metanolszintézis a következô, egyensúlyi reakciókkal írható le:CO + 2H2 « CH3OH ∆H300K = –90,77 kJ/mol (1),CO2 + 3H2 « CH3OH ∆H300K = –49,16 kJ/mol (2).Amint látható, mindkét reakció exoterm és térfogatcsökkenés-

sel jár, így a metanolszintézishez kedvezô reakciókörülmények: aminél kisebb hômérséklet és a minél nagyobb nyomás.

Az egyensúlyra vezetô katalitikus reakciók vizsgálata ráirányítjaa figyelmet a katalízistudomány különleges vonására; jóllehet azegyensúlyi meggondolások elvileg függetlenek attól, hogy milyenkatalizátor állítja be az egyensúlyi viszonyokat, a gyakorlati meg-gondolásokat erôsen befolyásolja a konkrét katalizátor mibenléte,az, hogy a rendszerben elvileg lehetséges reakciók közül melyeklejátszódását gyorsítja és milyen mértékben. Elvileg lehetséges,hogy találjanak olyan katalizátorrendszert, amely az elôbbmegadott két reakció közül csak az egyikre szelektív, a másikranem, de a jelenleg ismert ipari jelentôségû katalizátorok mindkétreakciót nagymértékben gyorsítják, így azok egyensúlyának beáll-tával kell számolni a különbözô reakciókörülmények között meg-valósuló összetételeket. Az elmondottak miatt a metanolszintézisegyensúlyi viszonyainak tanulmányozásához – a ma ismert katali-zátorok esetében – elválaszthatatlanul hozzátartozik egy továbbireakció figyelembevétele is, mert akár akarjuk, akár nem, ennek azegyensúlya is beáll. Ez a reakció a fordított vízgázreakció:

CO2 + H2 « CO + H2O ∆H300K = 41,21 kJ/mol (3).Bár a megadott egyenletekben szereplô anyagok közönséges,

alaposan tanulmányozott vegyületek, a szóban forgó egyensúlyokkiszámítása nem könnyû feladat, mert még a kis nyomásúmetanolszintézisnél is elég nagy ahhoz a nyomás, hogy elfogadha-tatlanul pontatlan megközelítés lenne a komponenseket ideálisgázként kezelni. Kénytelenek vagyunk a fugacitásokkal és azok hô-fokfüggésével számolni.

Az 1. táblázat ilyen számolás eredményét mutatja be, amelyneksorán kiindulási elegyként a metán vízgôzös reformálásával nyerttipikus szintézisgáz-összetételt vettek figyelembe.

Az 1. táblázat az (1) és (2) egyenlet szerinti CO- és CO2-konver-zió értékeit tartalmazza metán vízgôzös reformálásával nyert szin-tézisgázból kiinduló metanolszintézisnél. A szintézisgáz összetéte-le (térfogat%) CO: 15%, CO2: 8%, H2: 74%, CH4: 3%. A számo-láshoz a (3) egyenletet is figyelembe vették, ezért néhol negatívelôjel adódik a CO-konverzióra, ami úgy értendô, hogy ilyen reak-ciókörülmények között a (3) reakció egyensúlya bal felé tolódik ésCO termelôdik.

3.2. A folyamat kinetikája és mechanizmusaA metanolszintézisnél használt ipari katalizátorok, amint arról

még részletesebben szó lesz, réz-cink-oxid–alumínium-oxid rend-szerek. Annak ellenére, hogy igen alaposan vizsgálták ôket, mûkö-dési mechanizmusuk, aktív centrumaik mibenléte még ma sincs tel-jesen tisztázva. Legvalószínûbb, hogy az aktív fázis Cu(I)-ionokcink-oxidban való szilárd oldata, de arra is vannak bizonyítékok,hogy bizonyos körülmények között (0)-vegyértékû réz spécieszek is

szerepet játszanak. A katalizátor aktivitását és szelektivitását a kiin-dulási elegy összetétele is befolyásolja, különösen fontos a CO2 ésH2O aránya. Ami az alumínium-oxid komponenst illeti, megállapí-tották, hogy röntgenamorf formában van jelen és szerepe többrétû:

– cink-spinell képzôdésével megakadályozza, hogy a finom el-oszlású rézrészecskék szinterezôdjenek;

– stabilizálja a nagy diszperzitású réz-cink-oxid-rendszert;– a rézrácsba beépülô alumínium-oxid-zárványok katalitikusan

aktív rácshibákat hoznak létre a rézrácsban.Nem teljesen világos, hogy mikor melyik tényezô a legfonto-

sabb, de egyértelmû, hogy az alumínium-oxid javítja a réz-cink-oxid katalizátor mechanikai stabilitását és növeli élettartamát.

Korábban számos ellentmondó vélemény fogalmazódott meg aszén-dioxid szerepével kapcsolatban. Korábban úgy vélték, hogy ametanolszintézisben az (1) reakció szerinti szén-monoxid hidrogé-nezés a döntô. A szén-dioxid hozzáadására fellépô konverziónöve-kedést a (3) reakció szerinti fordított vízgázreakció visszaszorításá-val értelmezték. Ezenkívül az aktív centrumok oxidációs állapotá-nak szabályozásában tulajdonítottak szerepet a szén-dioxid jelen-létének. Voltak ellenvélemények, amelyek szerint fôleg a (2)egyenlet szerinti szén-dioxid hidrogénezése során keletkezik ametanol. Legújabb, izotópjelzéses vizsgálatok szerint mindkét re-akcióút lehetséges, de ipari körülmények között fôleg szén-dioxi-don át megy végbe a metanol képzôdése.

3.3. Melléktermékek, szelektivitásA metanolszintézis körülményei között számos reakció játszód-

hat le, közülük a legfontosabbak:– magasabb alkoholok keletkezése (alkáli-nyomszennyezések

hatására),– szénhidrogének és paraffinok keletkezése (vas-, kobalt- vagy

nikkel-nyomszennyezések hatására végbemenô Fischer–Tropsch-szintézis),

– észterképzôdés,– éterképzôdés (akár közvetlenül szintézisgázból, akár a képzô-

dött metanolból savas centrumok katalizálta dehidratáció során),– ketonok képzôdése.Termodinamikai szempontból a felsorolt reakciók mindegyike

kedvezményezettebb a célreakciónál, ennek ellenére 99% felettiszelektivitással lehet végrehajtani a metanolszintézist. A metanol-szintézis katalizátorának kidolgozása az ipari katalízis tudományá-nak egyik igen kiemelkedô eredménye. Nem hagyható figyelmenkívül a reakciókörülmények szerepe sem: a kiindulási gázösszetétel

helyes megválasztása, a tartózkodási idô és hômérséklet-profil – tehát a reaktor kialakítása – szintén erôsen befo-lyásolják a szelektivitást.

3.4. A metanolszintézis katalizátoraiA réz-oxid–cink-oxid katalizátorok metanolszintézis-

ben való használhatósága már jóval a kis nyomásúmetanolszintézis kidolgozása elôtt ismert volt, azonbanaz ipari alkalmazhatóságukat megakadályozta, hogy igenérzékenyek voltak a szintézisgázban szokásosan elôfordu-ló kén-hidrogénre és klórvegyületekre. Már 1925-tôl in-tenzív kutatások folytak ezen a területen, amelyek ered-ményeként 1966-ban megszületett az ICI alacsonynyo-

mású metanolszintézise. Ehhez rendkívül tiszta szintézisgázt hasz-náltak fel (a kén-hidrogén-tartalomnak 0,1 ppm alatt kell lennie).Ilyen körülmények között a réz rendkívül aktív, így a reakció-hô-mérsékletet le lehetett vinni 220–230 °C-ra, a nyomást pedig 5MPa-ra. Ilyen körülmények között lelassul a nagy diszperzitásúaktív részecskék szinterezôdése, megnô a katalizátor élettartama.A katalizátor rendkívül szelektívnek bizonyult, az elôállított meta-nol tisztasága >99,5%. Valamennyi, a kis nyomású metanolszin-tézisben jelenleg használt ipari katalizátor (2. táblázat) erre a min-

1. táblázat

Hõmérséklet, °C CO-konverzió CO2-konverzió

5 MPa 10 MPa 30 MPa 5 MPa 10 MPa 30 MPa

200 96,3 99,0 99,9 28,6 83,0 99,5

250 73,0 90,6 99,0 14,4 45,1 92,4

300 25,4 60,7 92,8 14,1 22,3 71,0

350 –2,3 16,7 71,91 9,8 23,1 50,0

400 –12,8 –7,3 34,1 27,7 29,3 41,0


tára készül: aktív komponensként réz- és cink-oxidot tartalmaz,ezekhez szükség van valamilyen stabilizáló komponensre is (alu-mínium-oxid, króm-oxid vagy cink-alumínium vegyes oxid).

3.5. A metanolszintézis katalizátorainak gyártása és élet-tartama

A metanolszintézis jelenleg használatos katalizátorai úgy ké-szülnek, hogy a komponensfémek vízben jól oldódó sójából (tipi-kusan nitrátoldatból) nátrium-karbonát-oldattal lecsapatják a fé-mek vegyes hidroxi-karbonátját. Az ülepítés egy vagy több lépés-ben mehet végbe. A késôbbi katalizátor tulajdonságait jelentôsenbefolyásolja a lecsapatás hôfoka, pH-ja, a fémsók hozzáadásánaksorrendje és a lecsapatás idôtartama. Még a keverés sebessége,energiája, sôt a keverô alakja is fontos.

A lecsapott katalizátorprekurzort megszûrik, tisztára mossák(különösen fontos a nátriummentesség), és 120 °C körüli hômér-sékleten megszárítják. Az így elôállított hidroxi-karbonátok kris-tálytanilag jól definiált vegyületek. Néhány példa: malachit-rozazit (Cu,Zn)5(CO3)(OH)2, hidrocinkit (Cu,Zn)5(CO3)2(OH)6és az aurikalcit (Cu0,3Zn0,7)5(OH)6(CO3)2. Amint már ismeretes,a stabilizáló alumínium-oxid röntgenamorf állapotban van jelen.A katalizátorprekurzort 300–500 °C közötti izzítással alakítják átfinom eloszlású fém-oxiddá. Az izzított terméket tablettázzák,többnyire 4–6 mm átmérôjû és magasságú hengereket készíte-nek. Az így elkészült, kereskedelmi forgalomba kerülô katalizá-tort felhasználás elôtt még aktiválni kell. Ez lényegében a réz-oxid ellenôrzött körülmények között történô redukciója, amelyet0,5–2% hidrogént tartalmazó nitrogénáramban végeznek150–230 °C között. Különösen ügyelni kell rá, hogy ne alakulja-nak ki melegpontok, mert az a katalizátor idô elôtti elöregedéséteredményezi. Az aktiválás során fajlagosfelület-csökkenés megyvégbe: a kereskedelmi forgalomba kerülô izzított oxidelegy fajla-gos felülete 60–100 m²/g, ami a redukció során 20–30 m²/g ér-tékre csökken.

A katalizátor kényes a szennyezésekre, az alkáliák csökkentik ahasznos élettartamot és a szelektivitást. Vas- és nikkelszennyezôkmég ppm nagyságrendben is elômozdítják a szénhidrogének ésparaffinok képzôdését (Fischer–Tropsch-szintézis). Savas vegyü-letek (például az alumíniumba beépülô szilícium-oxid) növelik adimetil-éter képzôdési mellékreakció sebességét.

A helyesen gyártott, gondosan aktivált katalizátor élettarta-ma 2–5 év. Az, hogy ezen az intervallumon belül milyen hasznosélettartamot sikerül elérni, az üzemelési körülményektôl függ.A szintézisgázt gondosan kén- és klórmentesíteni kell. Ügyelnikell arra is, hogy a reformálóreaktor nikkelkatalizátorából ésszerkezeti anyagából képzôdô illékony nikkel- és vas-karbonil sejuthasson a metanolszintézis reaktorába. Technológiai hibák isdrámaian lecsökkenthetik a katalizátor élettartamát. Ilyenek le-hetnek például a hômérséklet-szabályozás hibája, a visszacirku-láltatott gáz összetételének helytelen megválasztása vagy a kata-lizátor túlterhelése az üzemindítás során. E hatások következté-ben csökken a katalizátor aktív felülete és fázisátalakulások men-nek végbe. Tipikus, hogy rézspinellek és malachitrozazit fázisokalakulnak ki. A fejlesztési és kutatási igazgatóságon mûködô ka-talizátorvizsgáló laboratórium fel van készülve, hogy ilyen diag-nosztikai segítséget nyújtson a katalitikus technológiák üzemvi-teléhez.

4. METANOLGYÁRTÓ TECHNOLÓGIÁKAz elôzôekbôl lázható hogy, ma már kizárólag a szintézisgáz-

alapú metanolgyártásnak van gyakorlati jelentôsége. Ennekmegfelelôen a metanolgyártó technológiák három fô lépésbôlállnak:

1. Szintézisgáz elôállítása2. Metanolszintézis3. A nyers metanol feldolgozása.

4.1. A szintézisgáz elôállításaSzintézisgázt sokféle célra, sokféle kiindulási anyagból és sokfé-

le eljárással állítanak elô.A metanolszintézisen kívül jelentôs mennyiségû szintézisgázt

használ fel az ammóniagyártás (mûtrágyagyártás), hidrogéngyár-tás, Fischer–Tropsch-szintézisek és más vegyipari szintézisek, pl.oxoszintézis, ecetsavgyártás stb. Szintézisgázt bármilyen széntar-talmú anyagból elô lehet állítani. A MOL Rt. fejlesztési terveibenaz olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló szén-dioxid-tar-talmú hazai földgáz hasznosítása szerepel, de mérlegelik a maradékelgázosításából nyerhetô szintézisgáz hidrogéntartalmának feldol-gozását is.

A szintézisgázt elôállító technológiáknak két fô típusa van: avízgôzös reformálás és az autoterm reformálás. A vízgôzös refor-málás erôsen endoterm, a reakcióhôt csôköteges reaktorban hajt-ják végre nagy hômérsékleten. Ez problémákat vet fel a szerkezetianyagok oldaláról. Az autoterm reformálásnál széntartalmúanyaggal együtt oxigént is bevisznek a reaktorba, és a reakcióhôt anyersanyag (tipikusan metán) egy részének katalitikus oxidációjafedezi. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a szelektív oxidáci-óhoz szükséges oxigén elôállítása költséges, a széntartalmú anyagés az oxigén együttes jelenléte pedig biztonságtechnikai problé-mákat vet fel. A MOL Rt. fejlesztési terveiben a vízgôzös reformá-lás megvalósítása szerepel, mert egyrészt így lehet az inertes föld-gázban lévô szén-dioxidot szintézisgázzá alakítani, másrészt kimu-tatták, hogy a mi mérettartományunkba tartozó üzemekben(mintegy napi 1500 tonna metanolkapacitásig) a vízgôzös refor-merek olcsóbbak.

A szintézisgáz összetétele függ a kiindulási anyagtól, a techno-lógiától és az üzemelési paraméterektôl. Az összetételre jellemzômennyiség, az úgynevezett sztöchiometriai szám:

S = [H2] – [CO2] / [CO] + [CO2],

2. táblázat A kis nyomású metanolszintézisben használt ipari katalizátorok

Gyártó Komponens Összetétel, atom%IFP Cu 25–80

Zn 10–50Al 4–25

Süd Chemie Cu 65–75Zn 18–23Al 8–12

Shell Cu 71Zn 24

ritka földfém-oxidok 5

ICI Cu 61Zn 30Al 9

BASF Cu 65–75Zn 20–30Al 5–10

Du Pont Cu 50Zn 19Al 31

United Catalysts Cu 62Zn 21Al 17

Haldor Topsoe Cu 37Zn 15Cr 48


ahol a zárójelben álló mennyiségek mól- (térfogat-) koncentrá-ciót jelentenek. A vízgôzös reformálás lejátszódó reakciói

maga a vízgôzös reformálás:CH4 + H2O ↔ CO + 3H2 ∆H300K = 206,3 kJ/mol (4),de beáll a vízgázegyensúly:CO + H2O ↔ CO2 + H2 ∆H300K = –41,2 kJ/mol (5),valamint a Bouduart-egyensúllyal is számolni kell:2CO ↔ CO2 + C ∆H300K = –172,6 kJ/mol (6).A Bouduart-reakció 700 °C felett válik számottevôvé, és az itt ter-

melôdô szén károsan befolyásolná a katalizátor aktivitását és a reaktorszerkezeti anyagát, ezért nagy vízgôzfelesleggel dolgoznak és rövidtartózkodási idôt választanak. A szokásos vízgôzösreformálási körülmények között a sztöchiometriaiszám 2,6–2,9 közötti érték. A metanolszintézishezezzel szemben 2-es érték kell (pontosabban vala-mivel 2 feletti érték, mert a katalizátor stabil mûkö-désének jót tesz egy kevés hidrogénfelesleg és egykis mennyiségû szén-dioxid is). Ez lehetôségetnyújt arra, hogy a (4) reakcióban keletkezô hidro-génfelesleggel a szén-dioxidot a (2) reakció szerint,a fordított vízgázreakcióval, szén-monoxiddá ala-kítva beállítsák a kívánt sztöchiometriai számot. Azösszesített egyenlet:

3CH4 + CO2 + 2H2O = 4CO + 8H2 (7).Egy tonna metanol elôállításához 2520 m³

normál állapotú – tipikusan 70 tf% hidrogén-,21 tf% szén-monoxid-, 7 tf% szén-dioxid- és 2tf% metántartalmú – szintézisgázra van szükség.

Ez azt jelenti, hogy a hazai inertes földgázbanlévô szén-dioxidot is szintézisgázzá tudjuk alakí-tani. Inertes földgázaink szén-dioxid-tartalma a(7) reakció által megkívánt aránynál magasabb,ezért a felhasznált gáz összetételétôl függôentöbb-kevesebb külsô forrásból származó metántis hozzá kell keverni.

A vízgôzös reformáláshoz használt katalizá-torok rendkívül érzékenyek a kénre, már 0,5ppm feletti kénszennyezés gyorsan tönkretehe-ti ôket. Ezért a reformálás elôtt mindig szükségvan egy vagy több tisztítási mûveletre. Ha a nyersanyag kéntar-talma nagyobb forráspontú vegyületekbôl, például merkap-tánokból tevôdik össze, regenerálható aktívszéntölteten hajtanakvégre szakaszos adszorpciós tisztítást. Hidrogén-szulfid esetébencink-oxid-tölteten, cink-szulfid formájában távolítják el a ként.Esetenként (pl. COS eltávolítására) hidrogénezés is szükségesséválhat. Ilyenkor a hidrogént a metanolszintézis lefújt gázából ve-szik, és a hidrogén-szulfidot a már említett módon, cink-szulfidformájában távolítják el.

A metanolszintézishez általában egy lépésben, csôköteges töl-tetes reaktorokban állítják elô a szintézisgázt. 850–900 °C hômér-sékleten dolgoznak, hogy minél kevesebb metán maradjon a ter-mékelegyben. Nagyobb méretû metanolüzemekben a Lurgi elô-nyösebbnek találta a kétlépéses reformálást, amelynél az elsô reak-tor alacsonyabb hôfokon, de nagyobb nyomáson dolgozik, a máso-dikban pedig a tiszta oxigénnel megvalósított szelektív oxidációval,autoterm reformálással állítják be a végsô gázösszetételt. A refor-máló optimális megválasztása rendkívül lényeges, mert ez a tech-nológiai lépés teszi ki a beruházási költségnek legalább 60%-át.

4.2. Metanolszintézis

4.2.1 A metanolszintézis folyamataA metanolszintézis alapreakcióit az (1–3) egyenletek mutatták

be. Egyszeri áthaladáskor általában a szintézisgáz 50%-át reagál-tatják el. Ezután a metanolt és a vizet kondenzáltatják és eltávolít-

ják, a maradék szintézisgázt pedig visszaforgatják. A folyamatotegyszerûsítve az 1. ábra mutatja be.

A pótlásra használt szintézisgázt több fokozatú kompresszorral(f) fel kell komprimálni a szintézis nyomására (5–10 MPa). A (b)hôcserélô a reaktorból kilépô forró gáz energiáját hasznosítja a be-lépô elegy felmelegítésére. Az exoterm szintézis az (a) reaktorban200–300 °C-on játszódik le. A felszabaduló reakcióhôt egy vagytöbb lépésben lehet elvenni. A (b) hôcserélôn áthaladó reakció-elegy tovább hûl (c), a metanol és a víz felszabaduló kondenzációshôjét a folyamat más pontján hasznosítják. A nyers metanolt a (d)szeparátorban elválasztják, és desztilláció elôtt flash-nek vetik alá.

A szeparátorból kilépô gáz a recirkulációs kompresszor (e) szívó-ágára kerül. A recirkulációs körbôl lefúvatott gáz mennyiségét an-nak inerttartalma és a sztöchiometriai szám határozza meg. Hahidrogénre van szükség a friss gáz sztöchiometriai számának beál-lításához, azt különféle módszerekkel ki lehet nyerni a lefújt gáz-ból (például nyomáslengetéses abszorpcióval). A lefúvatott gázt ál-talában a reformáló fûtésénél hasznosítják.

4.2.2. A metanolszintézis reaktoraiA metanolszintézisre jelenleg használatos ipari reaktorok két fô

típusra különülnek: adiabatikus reaktorokra (pl. az ICI-eljárásnál)és kváziizoterm reaktorokra (pl. a Lurgi-eljárásnál).

Az adiabatikus reaktorok használatakor a forró reakcióelegyettöbb ponton át végzett hideggáz-beadagolással kvencselik, így a re-aktor hossztengelye mentén fûrészfogszerû hômérsékletprofil ala-kul ki. Az is megoldás lehet, pl. a Kellogg-eljárásnál alkalmazzák,hogy a szintézisgáz több, axiálisan sorba kapcsolt katalizátorágyonhalad keresztül, és a reakcióhôt hûtôkön veszik el. A Haldor–Topsoe-eljárás hasonló elvet alkalmaz, azzal a különbséggel, hogy aszintézisgáz radiálisan halad keresztül a katalizátorágyakon. Vegyesmegoldások is léteznek, ilyen az Ammonia–Casalae S. A. eljárás, ezkombinálja az axiális és a radiális áramoltatást.

A kváziizoterm reaktorok csôköteges reaktorok, ezekben forrás-ban lévô víz viszi el a reakcióhôt. A forrásban lévô hûtôközeg felet-ti nyomással szabályozzák annak forráspontját és ezzel a hôelvo-nást.

1. ábra. A metanolszintézis elvi folyamatábrájaa – reaktor, b – hôcserélô, c – hûtô, d – szeparátor, e – recirkulációs kompresszor, f – frissgáz-kompresszorFresh gas = friss gáz, Recycle gas = recirkuláltatott gáz, Purge gas = lefújt gáz, Steam = gôz,Water = víz, Crude methanol = nyers metanol


A Linde által kifejlesztett variobar reaktor: csô a csôben típusú,ebben a katalizátorágyba épített hûtôcsövekben áramló vízzel hû-tenek.

A Mitsubishi Gas Chemical (MGC) reaktora kettôs falú, ahol a csôbelsejében ellenáramban áramlik a hideg szintézisgáz, és itt elôme-legedve lép be a két csô közötti térbe töltött katalizátorrétegbe. Akülsô csôfelületet vízzel hûtik.

4.3. A nyers metanol desztillációjaA reaktorból kilépô metanol még vizet és más szennyezéseket

tartalmaz. Ezt kevés nátrium-hidroxiddal meglúgosítják, hogy sem-legesítsék a karbonsavakat és részben elhidrolizálják az észtereket.

A nyers metanol tartalmaz illékony és nem illékony szennyezé-seket is. Az illékony szennyezések oldott gázok, dimetil-éter, me-til-formiát és aceton. A kevésbé illékonyak: magasabb szénhidro-gének, ketonok és kisebb szénatomszámú alkoholok hangyasavas,ecetsavas és propionsavas észterei. Kis mennyiségben paraffinok isképzôdnek. Ezek a desztilláció során üstmaradékot képeznek, éskönnyen eltávolíthatók, mert nem oldódnak vízben. A nyers meta-nolt több lépésben desztillálják. Elôször az illékonyabb kompo-nenseket távolítják el, majd a terméket desztillálják át egy vagytöbb lépésben.

Béla Jóvér, senior consultant, MOL Plc.: Processing possi-bilities of methanol prepared from Hungarian naturalgas of high inert content Abstract

Classified reserve of Hungarian natural gas of high inertcontent can serve as raw material for preparation of alarge amount of syngas. In a previous part of the articletechnologies of preparation of methanol from syngashave been introduced. Methanol has serveral direct usebut it can also be transformed into valuable petrochemi-cal substances. The synthesis gas can be processed intoother petrochemicals, too. This is the petrochemical rawmaterial of the future, not only because of the calculableshortage of oil. It is a great advantage that syngas can beprepared from any carbon-containing material, frommethane to biological sludge or coal including environ-mentally harmful wastes. The article introduces two pro-cessing routes; a group of product prepared frommethanol with syngas (those, where manufacture inHungary can be reasonable) and direct synthesis ofolefins from methanol.

Interjú dr. Malárics Viktorral,a Magyar Bányászati Hivatalúj elnökével

AXXIV. Nemzetközi Olajipari Konferenciánés Kiállításon (Tihany, 1999. október

18–20.) több száz hazai és külföldi szakemberelôtt a plenáris ülés egyik elôadója dr. MaláricsViktor, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke volt.Elôadása után került sor személyes beszélge-tésünkre.

– Kérem, mutassa be a szakmai elôéletét!– 1959-ben Móron a MÜM 321-es számú

Szakmunkásképzô Iskolában kezdtem vájárszakmát tanulni, abban az évben lettem a Bánya-ipari Dolgozók Szakszervezetének tagja. A pusz-tavámi bányához jártunk gyakorlatra, ott még arégi hagyományos technológiákat alkalmazták.Szívesen emlékezem azokra az évekre, annak el-lenére, hogy esetenként nehéz fizikai munkátkellett végeznünk, és 15–16 éves korban ez méggyakran komoly erôfeszítést igényelt. Oktatóinkbányászemberek voltak, akik a munka szereteté-re és helytállásra neveltek bennünket. A vájáris-kola után 1962-ben felvettek a Tatabányai PéchAntal Bányaipari Aknászképzô Technikumba.Ezek az évek a kemény munka és az igazi diák-élet mellett tudatosították bennünk – mindan-nyiunkban, akik oda jártunk – a bányászközös-séghez való tartozásunkat. Tanáraink szabadlégkörben kreatív gondolkodásra és a bányász-szakma szeretetére neveltek bennünket, s ez jóútravalóul szolgált a késôbbi egyetemi tanulmá-nyokhoz. 1971-tôl az akkori Miskolci Nehéz-ipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki karánfolytattam a bányászszakmával kapcsolatos is-meretek elsajátítását. Az egyetemi évek alatt a

szakmai ismeretek megszerzésével párhuza-mosan a bányászhagyományokban is járatosaklettünk, azokat sajátunknak éreztük és érezzükmost is. Az egyetem elvégzése után pályázatalapján az oroszlányi XX-as aknára kerültem, ottüzemmérnökként, csoportvezetôként és bánya-mesterként dolgoztam. Onnan kerültem a Tata-bányai Kerületi Bányamûszaki Felügyelôségre,ahol területi fômérnöki, majd hivatalvezetô he-lyettesi és késôbb hivatalvezetôi munkakört lát-tam el. Idôközben diplomát szereztem a Miskol-ci Egyetem Jogi Karán, levelezô tagozaton.1993-ban az új bányatörvény hatályba lépéseután bányakapitánnyá neveztek ki, és néhányévig a tatabányai és a veszprémi bányakapitány-ságot egyidejûleg vezettem, majd a tatabányaibányakapitányság megszûnésekor veszprémi bá-nyakapitányként kíséreltem meg a hivatali fela-datok ellátásával együtt – annak részeként – abányászat területén felmerülô konfliktusok ke-zelését. 1999. június 11-én dr. Chikán Attila mi-niszter úr kinevezett a Magyar Bányászati Hiva-tal elnökének. Azóta napi feladataim ellátásánkívül igyekszem a bányászszakmát szolgálni.

– Az elôadásában szólt a Magyar Bányászati Hi-vatal terveirôl, mondjon ezekrôl is néhány szót!

– A kormányzat – figyelembe véve a társada-lom EU-csatlakozási törekvéseit – új minôségfelmutatását várja el az MBH-tól. Ez az új minô-ség akkor felel meg az elvárásoknak, ha a társa-dalom és a bányászat túlélési faktorának növelé-sét segíti. Ez a hatáskör pozitív szemléletû gya-korlásával, továbbá a bányafelügyelet szerveze-tének és állapotának részbeni átalakításával ér-hetô el.

Az új minôség létrehozása – ha rendszer-szemléletben közelítjük – struktúra- és állapot-változtatásokat igényel. A struktúraváltoztatásszemélyi oldalát tekintve elmondható, hogy mi-nimális személycserével a belsô elômeneteli le-hetôség biztosításával olyan, új – a követelmé-nyekhez jobban illeszkedô – szervezeti felépítésthoztunk létre az MBH-nál, amely részben érin-tette a bányakapitányságok személyi összetételét

is. A struktúraváltoztatás tárgyi oldalának egy –talán a legfontosabb – elemét említeném: azMBH elektronikus kommunikációs rendszeré-nek megteremtését, amely a tervezés idôszakántúljutva, jelenleg a megvalósítás fázisába került.

A struktúraváltoztatások forrásigényesek, vi-szont nem várunk költségvetési többletjuttatá-sokra. A megoldást az önálló bevételek biztosítá-sában látjuk, ennek megvalósítása érdekébenrendelettervezetet terjesztettünk elô.

Az új minôség megjelenésének feltétele a Bá-nyafelügyelet mint rendszer állapotának válto-zása. Az állapotváltozást elsôsorban demokrati-kus, félelemmentes, a kritikának helyt adó mun-kahelyi légkör megteremtésével, a kollégákategyenrangú partnerként való elfogadásával és aszakmai teljesítmény elismerésével kíséreljükmeg elérni.

Az említett változások és változtatások az ál-talános és ôsidôk óta változatlan emberi érték-renden alapulnak. Ezen értékrend lényeges ele-mei az igazmondás, a nyíltság, az ôszinteség, asegítôkészség, a problémaérzékenység, továbbáezekbôl következôen az ügyfelek közötti kü-lönbségtétel mellôzése és a korrupciótól valómentesség.

A Bányafelügyelet új minôsége – az ügyfelekáltal észlelhetô módon – a szolgáltató típusú, azügyfelekkel napi kapcsolatban lévô és dialógustfolytató (l. interneten, elektronikus levelezés út-ján), továbbá konfliktuskezelésre képes hatóságmegjelenésében nyilvánul meg.

A Bányafelügyelet a bányászat túlélésére alegjelentôsebb pozitív hatást a korrekt jogszabá-lyi környezet megteremtését célzó jogszabályokelôkészítésével fejtheti ki.

Ez a munka megindult. Számos rendeletter-vezet átdolgozására került sor, ezek részben aszakmai vita, részben a tárcaközi egyeztetés fázi-sában vannak. A teljes bányászati joganyag át-dolgozását tervezzük megvalósítani. Kiemelke-dik közülük az ásványvagyon-gazdálkodással és -védelemmel kapcsolatos rendelettervezet. Ez je-lenleg a szakmai vita állapotában van, és várha-

HAZAI HÍREK


tóan élénk érdeklôdést vált ki, számos érvet ésellenérvet hoz a felszínre. Nem jogszabály, denagy – és nem csak szakmai érdeklôdésre –tarthat számot a bányászati szempontból zárt te-rületek éves felülvizsgálata, ill. a területek zártminôsítésének feloldása.

Az említett intézkedések nem a személyes ésa kiscsoportok „rész-”, hanem „egész” érdekéttekintve a bányászat és ezáltal a társadalom túl-élésének növelését segítik.

– A bányászati szempontból zárt területek évesfelülvizsgálatával, újraminôsítésével és a zárt minô-sítés feloldásával kapcsolatos intézkedés valóban élénkszakmai és politikai vitát váltott ki, sôt parlamentivizsgálóbizottság felállításának igénye is felvetôdött.Kérem, fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét!

– Az intézkedés szakmai és politikai aspektu-sait vizsgáljuk külön-külön, és tekintsük elôszöra szakmai vonatkozásait.

A hatályos bányatörvény szerint a bányászatjoga az államot illeti. Az állam a bányászat jogátbányavállalkozónak koncessziós szerzôdésselvagy hatósági engedéllyel engedheti át. A kon-cessziós szerzôdés elôkészítése – az eddigi gya-korlat szerint – kb. 1,5–2 évet vesz igénybe, ésnem helyettesíti az egyébként szükséges hatóságiengedélyeket. A koncessziós szerzôdés elôkészí-tése idô- és költségigényes, ugyanakkor nem ga-rantálja, hogy a bányavállalkozó az érintett terü-leten valóban kap jogosultságot az általa terve-zett és a szerzôdésbe foglalt bányászati tevékeny-ség végzésére. Ez a nemkívánatos – jogállambanmegengedhetetlen – helyzet azért fordulhat elô,mert – furcsa módon – a koncessziós eljárás nemaz államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokszerint történik, így a szakhatóságokat a hatóságiengedélyezés szakaszában nem köti a korábbielôkészítô szakaszban adott – legfeljebb „baráti-nak” mondható – véleménye. A gyakorlatbanelôfordultak ilyen esetek, amikor is a vállalkozókjogos felháborodását az MBH úgy kísérelte megenyhíteni, hogy számukra arra alkalmas helyen akérdéses területtel megegyezô nagyságú zárt te-rületet szabadított fel egyedi intézkedéssel. Akoncessziós eljárásokkal kapcsolatos problémákkezelése érdekében meghonosodott egy másik –jogilag az elôzôhöz hasonlóan „megalapozott” –eljárás is, amely szerint meglévô bányatelek egyesetben bôvíthetô volt nem koncessziós eljáráskeretében zárt területen is. Az ilyen kényszerin-tézkedésekhez nem kell kommentárt fûzni. Deez nem minden. Az utóbbi években koncesszióseljárások lefolytatására alkalmas zárt területeketcsak úgynevezett érzékenységi-terhelhetôségi,régióra kiterjedô – jellegét tekintve – komplexvizsgálatok alapján lehetett volna kijelölni. Eznem így történt, de forráshiány és a vizsgálat jog-szabályi megalapozottságának hiánya miatt nemis történhetett másként. Megállapítható, hogy ajelenlegi helyzetben koncessziós eljárás útján, ill.koncessziós szerzôdéssel a bányavállalkozók jog-szerûen nem szerezhetnek bányászati jogosít-ványt. Az említettek miatt fordulhatott elô, hogyaz elmúlt idôszakban beérkezett tizenegy kon-cessziós kezdeményezésre az MBH érdemi ügy-intézés helyett türelemre intéssel válaszolt. Akitehát a részletek ismerete nélkül a területek zártminôsítésének fenntartása mellett érvel, az – jóvagy rossz szándékától függetlenül – az érintettterületek kivonását szorgalmazza a bányászati te-vékenységek hatókörébôl. A koncessziós eljárá-sok felett nem járt el az idô, de a jelenlegi viszo-

nyok között és kizárólag csak a kutatást és a kiter-melést célzó bányászati koncessziók esetébenidôlegesen nincsenek biztosítva a szükséges fel-tételek. A koncessziós eljárások jogszerûtlen-ségével és társadalmi hasznosságával kapcsolat-ban felmerült problémákon kívül nemkívánatoskövetkezményként jelentkezett a szûkösen ren-delkezésre álló – és ezért visszafogott fejlesztésilehetôségeket megengedô – költségvetési forin-tok produktivitást nélkülözô elköltése is. Szem-léltetésül említem meg, hogy napjainkig azösszesen 61 reménybeli koncessziós területbôl ésa vonatkozó eljárásokból mindössze 12 esetbentörtént tényleges szerzôdéskötés. A szerzôdéskö-tésekbôl egy esetben jött létre az államnak bá-nyajáradék formájában bevételt eredményezôtermelô tevékenység, és ez összesen 134 ezer fo-rint többletbevételt jelentett a hatósági enge-déllyel végzett termelô tevékenységgel szemben.A kiadási oldalon jelentkezik a koncesszióval fog-lalkozó fôosztály mûködtetésére fordított, vala-mint egyéb költségeknek a koncessziós díjakkalcsökkentett összege, amely becslés szerint 150millió forint körüli érték lehet. Az említettek fe-szültségeket keltettek a vezetôségen belül, és sorkerült a koncessziós ügyekkel foglalkozó elnök-helyettes fôosztályvezetôvé történô visszaminô-sítésére. Ez az eset lendületet adott a vezetôségenbelüli nyílt szembenállásnak, és demoralizáló ha-tása kezdett hivatal szintûvé fejlôdni, ugyanakkora hivatali kereteket túllépve, a probléma kikerülta médiumok szintjére is. A megelôzô gyakorlat-nak vetett véget az MBH szervezeti struktúrájá-nak átalakítása, és a zárt területek felülvizsgálatá-val és újraminôsítésével kapcsolatos jogszerû ha-táskörgyakorlás során hozott intézkedés. Vanolyan vélemény, mely szerint ez az intézkedésjogsértô, sajnálatos módon a véleményalkotónem jelöli meg azt a jogszabályt és annak jogtéte-lét, amelynek semmibe vétele a jogsértés elôidé-zôje.

A bányászati szempontból zárt területek fe-lülvizsgálatával és újraminôsítésével kapcsolatosMBH-intézkedés politikai visszhangja tekinte-tében csak magánvéleményt formálhatok. Ta-pasztalatom szerint kétféle újságíró létezik:egyik a híreket közli, a másik a híreket gyártja. Ahírközlôt a szolgálat, a hírgyártót a félelem és azérdek motiválja. Esetünkben a hírgyártók célté-teles tevékenysége virtuális valóságot kreált,amelynek vajmi kevés kapcsolata van a tények-kel. Ez a virtuális valóság érthetô felháborodástvált ki a tényeket nem, vagy részletekben nem is-merô politikusok körében. Mindamellett, ha atények érdeklôdésre tartottak volna számot, ak-kor az érintettek a megfelelô személyektôl rész-letes tájékoztatást kértek volna. Ezt – egy esetkivételével – nem tették meg. Úgy gondolom,nem lehet könnyû helyzetben az olyan megbízó,aki valótlanságok híresztelésére buzdítja ember-társait, de annak a helyzete sem irigylésre méltó,aki kénytelen ilyen méltatlan szerepet vállalni.Jelenleg nem látom, milyen módon lehetne enehéz helyzetben lévô embertársainkon segíte-ni. Mindemellett nem feledkezhetünk megUlpiánusz véleményérôl, mely szerint „...az em-bert tettei és szándékai minôsítik”.

– Úgy tudom, kedveli a vízi sportokat. Mondanaerrôl is néhány szót?

– Tagja vagyok az Alsóörsi Vitorlás SportKlubnak, és ha tehetem, kint vagyok a vízen. Szí-vesen vitorlázom vagy esetenként horgászom is.

A nyíltvízi éjjeli horgászat – közismert elnevezés-sel süllôzés – különösen erôs szélben, elég spor-tosnak tûnik számomra. A versenyszerû vitorlá-zás speciális képességeket és rutint igényel, énezekkel nem rendelkezem, de meg kell monda-nom, a verseny nem is túlzottan vonzó számom-ra. A túravitorlázás is nagy élmény, és egészségesmozgási lehetôséget biztosít. Elfogadom azt avéleményt, amely szerint az embernek nem mástkell legyôznie, hanem saját földhöz ragadt egójáta kozmikus én kiteljesedése érdekében.

– Köszönöm a beszélgetést!

(Az interjút készítette dr. Horn János okl.olajmérnök, okl. gazdasági mérnök, okl. szak-közgazdász, a Bánya- és Energiaipari DolgozókSzakszervezeti Szövetség elnöki fôtanácsadója)

A Magyar Olajipari Múzeum30 éve

„30éves a Magyar Olajipari Múzeum” cí-mû rendezvénysorozattal ünnepelte

megalakulásának 30. évfordulóját a múzeum1999. december 10-én Zalaegerszegen. Az ün-nepi rendezvénysorozat a múzeum szabadtérikiállítási területén kezdôdött, ahol dr. Szepesi Jó-zsef, a Miskolci Egyetem olajmérnöki tanszéké-nek docense röviden méltatta a múzeumnakmint olyan ipari emlékhelynek a jelentôségét,ahol emlékezni lehet szakmánk úttörôire és ál-dozataira, majd felavatta a szoborparkban az1990-ben elhunyt dr. Alliquander Ödön okl. bá-nyamérnök mellszobrát (1. kép). A hazai olajiparelsô mélyfúrási szaktekintélye professzorkéntszázakat tanított, így érthetô, hogy az ünnepieseményen a családtagokon kívül számos tanít-ványa, munkatársa is megjelent. Dr. Dank Vik-tor, a MOIM Alapítvány Kuratóriumának elnö-ke, Kudela József, a MOL Rt. Felügyelô Bizottsá-gának tagja és Tóth János múzeumigazgató amúzeum létrehozásában kiemelkedô szerepetjátszó elôdök emléktábláját koszorúzta meg a ki-állítási csarnok falánál. A múzeum az évforduló-

1. kép. Dr. Szepesi József felavatja dr. AlliquanderÖdön mellszobrát


ra különösen gazdag kiállítással kedveskedett alátogatóknak. A „Válogatás gyûjteményeinkbôl”címû kiállítást dr. Dank Viktor nyitotta meg. Ezalkalommal számos olyan tárgyat mutattak beelsô ízben, mely eddig raktárban volt. A bemuta-tott tárgyak, dokumentumok – közvetlenül ésközvetve – az ipar történetét reprezentálták arégmúltól napjainkig. A kiállítás megnyitásátmegelôzôen Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgár-mestere a következô szavakkal adta át Tóth Jánosmúzeumigazgatónak a város emlékplakettjét: „Aváros büszke a múzeumra, és mindent megteszazért, hogy az olajipar hosszú távon is jelen le-gyen a megyében” (2. kép).

A 30. születésnap programja elôadásokkalfolytatódott a „Kamarák Házában”, itt dr. DankViktor üdvözölte a szép számmal megjelent olaj-ipari szakembereket, megjelent vendégeket (3.kép), majd elôadások hangzottak el.

„A Magyar Olajipari Múzeum 30 éve” címmelTóth János adott áttekintést a múzeum történe-térôl, mely megalakulásakor, 1969-ben Dunán-

túli Olajipari Múzeum, majd 1970-tôl a MagyarOlajipari Múzeum nevet kapta. A fejlôdés fonto-sabb állomásai: a szabadtéri ipari kiállítás ésiparbemutató csarnok, az 1987-ben létesült szo-borpark, ahol nyolc kiváló olajipari szaktekin-télynek – köztük dr. Papp Simonnak – állítottakemléket; az 1991-ben életre hívott Alapítvány; aZsigmondy Vilmos Gyûjteménynek a múzeum-hoz történt csatolása; Vecsésen az olaj és földgázcsôvezetéki szállítását bemutató gyûjteménymegnyitása (1995); a Wlassics Gyula utcai újépület megvétele (1995); a Papp Simon emlékszo-ba kialakítása, a földhôkitermelés és -hasznosításkulturális emlékeinek gyûjtését és feldolgozásátvégzô kutatóhely kialakítása (1999-tôl) stb.

A múzeum munkájáról a következô csopor-tosításban számolt be: gyûjtemények, kiállítá-sok, tudományos tevékenység (elôadói napok,kutatás, kiadványok), rendezvények, hagyo-mányôrzés, történeti pályázatok, a határainkontúli nemzeti kulturális örökség védelme. A jövôfeladatai, tervei: új kiállítási csarnok, korszerûkarbantartó és restuarátormûhely, számító-géphálózat kiépítése, a Zsigmondy Vilmos Gyûjte-mény elhelyezése, ipartörténeti emlékhely mû-ködtetési feltételeinek megteremtése egy iparitanösvény kialakításával (a lovászi LT–3 tankál-lomással kezdôdôen), a mûszaki múzeumokmegfelelô értékelése (legalább a humán múzeu-mok szintjére hozása) és sikeres küzdelem amúzeumlátogatókért. A múzeum hosszú távúanyagi biztonságát Tóth János az alapítói (MOLRt.) és a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté-riuma (NKÖM) kötelezettségvállalásától látjabiztosítottnak. Végül köszönetét fejezte ki azalapító MOL Rt.-nek, a Nemzeti és KulturálisÖrökségek Minisztériumának, a Kuratórium-nak, a Felügyelôbizottságnak, munkatársainakés mindazoknak, akik biztosították a múzeum si-keres mûködését, és hozzájárultak e rendez-vénysorozat sikeres megszervezéséhez.

„A Magyar Olajipari Múzeum szerepe a mû-szaki múzeum hálózatban” címû elôadásábanNagy László Gábor, az NKÖM fôtanácsosa rövidáttekintést adott a külföldi mûszaki múzeumokhelyzetérôl, tevékenységérôl, összehasonlítvaazokat a hazánkban kialakított múzeumi háló-zattal. Ebben a hálózatban nagy szerepe van aMOIM-nak, ahol az általános tárlós, fényképeskiállítási csarnok mellett gazdag szabadtéri be-

mutató részt is ki-alakítottak, a láto-gatók nagy tetszésé-re. Befejezésül meg-említette, hogy amai múzeumok ve-zetésében két do-lognak kell érvénye-sülnie: a menedzser-szemléletnek és azaktív alkotó gárdá-nak, illetôleg ezekegyüttes jelenlété-nek.

„Az olajipar és aMagyar OlajipariMúzeum” címû elô-adásában Kudela Jó-zsef vázolta a kiala-kult (jelen idôre márigencsak módosultjellegû) kapcsolatot.

Lényegesnek ítéli meg a MOIM szempontjából isaz október végén nyilvánosságra hozott MOL-stratégiát, mely szerint a társaság jelentôs mérté-kû irányváltást határozott el azzal, hogy önmeg-határozását tekintve a régió olajtársaságából a ré-gió vezetô energetikai társaságává kíván válni.Ebbôl a szemléletbôl kiindulva félô, hogy az egy-re növekvô profitra koncentrálva, a tulajdonosokérzéketlenné válnak a múlt emlékei iránt, ha aznem jelent kézzel fogható hasznot a számukra.Ebben a helyzetben fokozott feladat hárul a szak-makultúra hordozóira, ôrzôire, azokra a szakem-berekre, akiknek érdekük fûzôdik ahhoz, hogy amúltunkat dokumentáló tárgyi emlékeketmegôrizzék az utókor és az utódok számára. Rá-juk hárul az a feladat, hogy felismerjék, feltárjákés megôrizzék a szakmai értékeket, tárgyi emlé-keket és dokumentumokat, a Kuratóriumra és amúzeumi munkatársakra pedig az, hogy az emlé-kek és dokumentumok megszerezhetôk legyeneka múzeum számára.

Az elôadások után a társmúzeumok képvise-lôi: dr. Vámos Éva, az Országos Mûszaki Múze-um fôigazgatója, Lengyelné Kiss Katalin, az Or-szágos Öntödei Múzeum igazgatója köszöntöttea 30 éves MOIM-ot, adta át ajándékát.

A múzeum munkájának segítése terén vég-zett tevékenységük elismeréseként a következôkollégák vehették át kitüntetéseiket Tóth Jánosigazgatótól: „Magyar Olajiparért” kitüntetésezüst fokozata: Csath Béla okl. bányamérnök,tiszteleti tag, „30 éves a Magyar Olajipari Múze-um, 1999” feliratú bronz emlékplakett: dr.Bencze Géza, Boa Márton, Borda László, Buda Er-nô, Farkas László, Kiss József, Kiss László, MolnárAndrás, Novák Béla, ôsz Árpád, Pallaghy Barnabás,Papp Géza, Pertik Béla, Pungor Tibor, dr. Rácz Dá-niel, Radnayné Auguszt Amarilla, Soltész Ernô,Tóth Ferenc, Udvardi Géza, Varga Géza.

A kitüntetések után dr. Dank Viktor a történe-ti pályázatra beérkezett mûveket értékelte, is-mertetve a kiírás célját: „Rendkívül fontos, hogya magyar olajipar dokumentumai minél nagyobbszámban kerülhessenek archiválásra. Ezért törté-nik a pályázat kiírása, hogy lehetôleg azok, akikmég élnek, fogékonyak, hajlandók az írásra, rög-zítsék ismereteiket, élményeiket, hogy minél na-gyobb részletességgel legyen rekonstruálható,követhetô az olajipar-bányászati múlt.”

A három témakörben kiírt pályázatra 7 pá-lyamunka érkezett be, ezek az I. és II. témakörbevoltak sorolhatók. Az I. témakörben két I. díj,míg a II. témakörben egy I. és két II. díj odaítélé-sérôl döntöttek. A díjazott pályázatok:

I. díj: A hazai földgázipar vázlatos történetea Testvériség gázvezeték 1980-as befejezéséig(„Testvériség” jelige, szerzôje: Szuppinger Péter,Szeged)

Acélcsúzli („Parittyás” jelige, szerzôje: FeketeImre, Szeged)

Feri bácsi („Szindbád” jelige, szerzôje: FeketeImre, Szeged)

II. díj: A Plojesti olaj-ér („Fúrómunkás” jel-ige, szerzôje: Fekete Imre, Szeged)

Egy igaz történet („Dalnok” jelige, szerzôje:Fekete Imre, Szeged)

Eredményhirdetés után a Gyenese Mariannvezette Canterina Kamarakórus mûsora nyúj-tott mûvészi élményt a hallgatóknak.

A „Szent Borbála, a bányászok és kohászokvédôszentje” címû kiállítás megnyitása kapcsándr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke beszélt a szent

2. kép. Tombi Lajos átadja Tóth JánosnakZalaegerszeg emlékplakettjét

3. kép. Dr. Dank Viktor megnyitó beszédét mondja


legendájának kialakulásáról, életérôl, külföldi éshazai kultuszáról, valamint az egyesület által1989-ben felújított december 4-i Borbála meg-emlékezésrôl. Az összegyûjtött anyagból váloga-tott szép számú relikvia (zászlók, festmények,képek, szobrok, könyvek stb.) kiállítására elsô-ként Zalaegerszegen került sor (4. kép).

Ez alkalomra készült el a MOIM 10. sz. ki-adványa, melyet a MOIM megbízására Hor-váth Róbert okleveles bányamérnök, a MOIMnyugdíjas tudományos munkatársa állítottössze az általa készített riportokból és „Beszél-getések az olajiparról – vezetésérôl, vezetôk-kel” címet viseli. A kiadványt a résztvevôkajándékba kapták, és a szerzôvel a helyszínendedikáltathatták.

Az ünnepség délután a Szent Borbála emlé-kére tartott ökomenikus istentisztelettel zárult aMária Magdolna plébániatemplomban. A meg-emlékezés végén megható volt az orgonakísé-rettel együtt énekelni a bányászhimnuszt.

Csath Bélatiszteleti tag4. kép. A kiállítás részlete

A Szádeczky-Kardos ElemérAlapítvány pályázatánakeredményhirdetése

AMagyar Tudományos Akadémia Földtudo-mányok Osztályának 1999. szeptember 28-i

ülésén Pantó György akadémikus, az osztály elnö-ke méltatta Szádeczky-Kardos Elemér életútját, aki-nek hagyatékából és szándékai szerint hozták lét-re az Alapítványt fiatal (40 évnél fiatalabb) földtu-dományi szakemberek jutalmazására. Miután is-mertette, hogy a beérkezett 23 pályázatot és egyutazástámogatási kérelmet elbíráló kuratórium19 munkát (köztük 1 társszerzôt) talált díjazásraméltónak, négy szerzônek átadta a 60 000 Ft-oselsô, nyolcnak a 40 000 Ft-os második és ötneka 20 000 Ft-os harmadik, továbbá kettônek amegosztott harmadik díjat.

A tágabban értelmezett bányászati tudomá-nyok körében – sajnálatos módon – csak egyet-len szakember pályázott: Kovács Balázs, a Mis-kolci Egyetemrôl, aki „A szennyezô anyagok ter-jedése, a modellezés elmélete és gyakorlata” címû,az Ipar a Környezetért Társaság „Hulladékel-helyezés” sorozatának 4. köteteként 1995-benmegjelent könyvével elsô díjat nyert.

Tisztújítás az MTA BányászatiTudományos Bizottságnál

A z 1999-es esztendô a Magyar TudományosAkadémián a tisztújítás éve volt: a májusi

közgyûlésen megválasztották az új elnökséget, anyár elején az osztályvezetôségeket és ôsszel új-jáalakultak a tudományos bizottságok.

A Bányászati Tudományos Bizottság (BTB)esetében a tisztújításra 1999. szeptember 9-énMiskolcon került sor az MTA bányász köztes-tületi tagjainak e célból összehívott ülésén. Azülést Pantó György, az MTA rendes tagja, aFöldtudományok Osztályának új elnöke vezet-te. Az ülésen részt vett Ádám József, az MTAlevelezô tagja, a Földtudományok Osztályánakúj elnökhelyettese és Nagy Béla, az osztály tu-

dományos titkára. A bányász akadémikusokközül részt vett Kovács Ferenc rendes tag ésPápay József levelezô tag.

A köztestület tagjai titkos szavazással válasz-tották meg az MTA BTB tagjait. Az újjáalakultBányászati Tudományos Bizottságnak

hivatalból tagjai: dr. Kapolyi László, az MTArendes tagja, dr. Kovács Ferenc, az MTA rendestagja, dr. Pápay József, az MTA levelezõ tagja ésdr. Zambó János, az MTA rendes tagja;

választott tagjai: dr. Bobok Elemér, dr. BöhmJózsef, dr. Buócz Zoltán, dr. Csete Jenõ, dr. CsõkeBarnabás, dr. Debreczeni Elemér, dr. Faller Gusz-táv (elnök), dr. Janositz János, Katona GáborPhD, dr. Lakatos István (társelnök), dr.Somosvári Zsolt, dr. Szepesi József, dr. Takács Gá-bor (titkár), dr. Tarján Iván, dr. Tihanyi László, dr.Tóth János, dr. Tóth Miklós (a bizottság több cik-luson át volt elnöke);

tanácskozási joggal állandó meghívottai:Benkovics István, Bokor Csaba, Csethe András,Dallos Ferencné, dr. Esztó Péter, dr. Farkas Géza,dr. Fazekas János, dr. Gagyi Pálffy András, dr. GálIstván, Gerecs László, Hamza Jenõ, Horányi István,dr. Horn János, dr. Magyari Dániel, dr. MaláricsViktor, Pantó Dénes, ifj. Podányi Tibor,Szemmelweisz Zoltán, Tumbász András.

Az MTA Bányászati Tudo-mányos Bizottságának ülése

AMagyar Tudományos Akadémia X. Föld-tudományi Osztályának Bányászati Tudo-

mányos Bizottsága 2000. évi elsô ülését Buda-pesten tartotta az MTA Székházban, január24-én. A tanácskozás a következô napirendszerint folyt:

1. A hazai bauxitbányászat helyzete és pers-pektívája (dr. Fazekas János).

2. A bizottság munkatervének véglegesítése(dr. Takács Gábor biz. titkár).

3. A magyar bányászat ezredvégi állapotátbemutató könyv kiadásának megszervezése (dr.Bôhm József, dr. Csôke Barnabás).

4. Egyebek (dr. Faller Gusztáv biz. elnök).

Az ülés kezdetén dr. Faller Gusztáv elnök kö-szöntötte a megjelenteket, tájékoztatást adott abizottság munkarendjérõl, munkamódszereirõlés a bizottság személyi összetételérõl.

Fazekas János nagy elismerést kiváltó elõ-adását követõ élénk vitában részt vettek: FallerGusztáv, Horányi István, Buócz Zoltán, CsõkeBarnabás, Bõhm József, Bárdossy György,Gebhardt János és Lakatos István. A vitában el-hangzott kérdésekre az elõadó részletes vála-szokat adott, majd a bizottság a következõ ál-lásfoglalást alakította ki:

A Bányászati Tudományos Bizottság gra-tulál Fazekas Jánosnak azokhoz az eredmé-nyekhez, amelyeket a bauxitbányászat az õvezetésével elért. Örvendetesnek tartja, hogya bauxit-timföld-alumínium termelése reálisperspektívájú nemzeti iparág. Igazolva látjaazoknak a szakembereknek a véleményét,akik annak idején cáfolták, hogy a Hévízi-tó-forrás hozam- és hõmérsékletcsökkenésétalapvetõen a bauxitbányászati aktív vízvéde-lem okozza, amely hibásnak bizonyult fölfo-gás végül is a nyírádi bányászat megszûnését,illetve jelentõs bauxitvagyon-veszteségetokozó hibás állami döntéshez vezetett. Ha-sonlóan jelentõs gazdasági problémát okozotta magyar–szovjet timföld-alumínium egyez-mény megszüntetését követõen, hogy a ko-rábbi jelentõs alumíniumexport lehetõségehelyett, a növekvõ hazai alumíniumfel-használást csak importfém behozatalával le-het kielégíteni. Sajnálatos, hogy a mai bauxit-bányászatokat is sújtja egyfajta – az egész bá-nyászatot nehezítõ – negatív társadalmi meg-ítélés, amiért is keresni kell, hogyan lehetneennek oktalan voltát széles körben tudatosí-tani. Ehhez a bizottság a maga módszereivelkész hozzájárulni.

A bizottság munkatervét a tervezettelkapcsolatos hozzászólások (hozzászólók:Magyari Dániel, Tarján Iván, Kovács Ferenc,Lakatos István, Hoványi István és Faller Gusz-táv) és javaslatok alapján Takács Gábor végle-gesíti.

A magyar bányászat ezredvégi állapotát is-mertetõ könyv kiadásának megszervezésével


kapcsolatos elképzelésekrõl, céljáról, terve-zett tartalmáról, terjedelmérõl, szerkesztõ bi-zottságáról írásos javaslat készült. A javaslat ésa hozzá fûzött kiegészítõ ismertetés alapján abizottság úgy döntött, hogy minden segítsé-get megad a kiadvány elkészítéséhez, annál isinkább, mert az Akadémia századfordulói hét-kötetes kiadványában – annak tématerve sze-rint – meglehetõsen kevés szó esik majd a bá-nyászatról. A bizottság elnöke keresni fogja amódját, hogy miként kapcsolódhat ez a kiad-vány a hasonló célú akadémiai kiadványokhoz.Megállapodás történt abban, hogy a bizottságjelen nem volt tagjaihoz rövid úton jusson el ajavaslat, és mindazok, akiknek erre vonatko-zóan bárminõ észrevételük, ill. javaslatuk van,közöljék azt február közepéig az elõter-jesztõkhöz.

Buócz Zoltán tájékoztatta a bizottságot aMérnöki Kamarában a szénbányászat prob-lémáival foglalkozó megbeszélésrõl, ahol abizottságot Tihanyi Lászlóval képviselte. Be-számolójához Csethe András fûzött kiegészí-tést.

Faller Gusztáv tájékoztatta a bizottságot azezévi Akadémiai Díj odaítélésére vonatkozó ja-vaslatról.

Lakatos István kérte, hogy a munkabizottsá-gok márciusi-áprilisi rendezvényeirõl február15-ig kapjon információt, hogy ezeket az akadé-miai programfüzetbe bejelenthesse.

Dr. Horn János

Újabb eredmények a hazaitudomány-, technika- ésorvostörténet körébôl c.ankét1999. november 22–25. között került sor azMTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizott-sága, az MTA Tudomány- és TechnikatörténetiKomplex Bizottsága, az Országos Mûszaki Mú-zeum, a Budapesti Mûszaki Egyetem, aSemmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtárés Levéltár és a Magyar Orvostörténeti Társulatközös rendezvényére együttmûködésük 16.országos ankétjára „Újabb eredmények a ha-zai tudomány-, technika- és orvostörténetkörébôl” az „Útkeresô évszázadok” témakör-ben.

Dr. Szabadváry Ferenc, az MTESZ TTB el-nöke nyitotta meg az ankétsorozatot, majd aNemzeti Kulturális Örökség miniszterénekképviseletében Rónai István üdvözölte a megje-lenteket. Nagy Ferenc (MTESZ) bemutatta az1998. évi ankét kötetét, melyet dr. sc. dl. MóraLászló tiszteletének szenteltek, valamint azMTESZ „Évfordulóink a Mûszaki és Termé-szettudományokban 2000” címû kötetét. Eztkövetôen Móra László „A CollegiumHungaricumok a két világháború között” címû is-mertetést tartotta meg.

A következô három napon szekcióülésekenhangzottak el elôadások. A „Tudománytörté-net kiemelkedô személyiségei” címû szekció-ból azokat az elôadásokat emeljük ki, amelyekiparágainkkal (bányászat, kohászat) kapcsola-tosak:

– Bircher Erzsébet, a KBM igazgatója: Recsk,

a XX. századi magyar ércbányászat legnagyobbálma.

– Laár Tibor: A magyar ezüst elôállításánakelôzményei.

– Mikus Károlyné: Weisz Manfréd, a gyáralapí-tó és telepfejlesztô.

– Sélei István: A Magiston 6 gyorsesztergaacél ésfeltalálója, Topitzer János.

– Porkoláb László: Fazola Frigyes, a diósgyôrigyárfejlesztô és acélgyártó.

A zárszót dr. Vámos Éva, az OMM elnöke tar-totta, megemlítve az évek óta tartó sorozat fon-tosságát, szükségességét és bejelentette, hogy a2000. évi ankét „2000 év mûszaki, természettudo-mányos és orvosi innováció Magyarországon” cím-mel kerül megrendezésre.

Csath Béla

Vállalkozói alapon bányász-ható a mecseki metán

Amecseki metángáz kitermelésének gondola-ta a kilencvenes évek elején vetôdött fel,

akor a felszámolás alatt álló bányavállalat egykanadai céggel közösen társaságot is alapítotte célra. Mint Csörge Tibor, a Mecseki Bányava-

gyon Hasznosító Rt. munkatársa elmondta, avállalkozásnak 1994-ben lett vége, miután akanadaiak által szorgalmazott termelési elv amecseki körülmények között alkalmatlannakbizonyult.

A helyzet azóta annyiban változott, hogyidôközben a mecsekiek is kidolgoztak egy tech-nológiát. Egyelôre azonban csak számítások éslaboratóriumi kísérletek igazolják ennek mûkö-dôképességét, a terepi tesztek elvégzéséreugyanis nincs pénze a társaságnak.

Szakértôk szerint a mecseki metánvagyon ki-termelése a földtani adottságok miatt az átlagos-nál problematikusabb, így nem tolonganak a kül-földi befektetôk. A Gazdasági Minisztériumbanemlékeztettek rá, hogy több, a metánkitermelés-ben jártas cég vizsgálta a mecseki befektetés lehe-tôségét, de végül is mind visszalépett. A pécsi vál-lalatnál ugyanakkor úgy vélik, az energiahordo-zókban szegény országban semmiképpen semszabad elvetni egy ilyen lehetôséget. Ha a 140milliárd köbméterre becsült földtani vagyonnakesetleg csak töredékét lehet kitermelni, akkor ismegérné az állami invesztíció. A Minisztériumszerint vállalkozói alapon szabad a pálya.Világgazdaság, 1999. október 1. sz. alapján

Dr. Horn János

Mándoki Zoltán, a konferencia elnöke záró-értékelô beszédét tartja

Második MOL TudományosKonferencia (Siófok, 1999. november 10–12.)

Akonferenciára összesen 163 pályamû érke-zett be, s ezekbôl a három szekció elôzsûrije

választotta ki azt a 75 elôadásra és 36 poszterbe-mutatásra javasolt pályamunkát, amelyrôl a sió-foki seregszemlén tanácskoztak a MOL-szak-emberek.

A rendezvényt Mándoki Zoltán általános ve-zérigazgató-helyettes, a konferencia elnökenyitotta meg. Ezt követôen három szekcióban– dr. Bérczi István, Cseh Béla és Lékai Gusztáv el-nökletével – hangzottak el az elôadások. Az „A”

szekció az irányítás és a társasági szolgáltatá-sok, a „B” szekció az upstream, a „C” szekciópedig a downstream szakterületeit érintô téma-köröket ölelte fel. Többségében magas színvo-nalú elôadásokat hallhattak és vitathattak megaz érdeklôdôk. Az elôadások, poszterek tömö-rített ismertetôi elérhetôk az exchange-ban a„Minden nyilvános mappa – Információk, hí-rek, MOL-konferencia” útvonalon. Ezenkívüla szervezôk az olajipari mûszaki könyvtárakbanis elhelyezték minden elôadás és poszter egy-egy példányát. A pályázók között 3 konferen-ciadíjat, 2 konferencia-különdíjat, 1 vezérigaz-gatói különdíjat, 3 I. díjat, 3 II. díjat, 2 III. díjat,3 ifjúsági díjat és 3 különdíjat osztottak ki,mintegy 1,5 MFt összegû pénzjutalommal.


KUTATÁS, GEOLÓGIA, GEOFIZIKA

SŠTULC, PETR: A domborzat és a hidrogeoló-gia kombinált hatása a föld alatti hômérsék-letre ........................................................

KOVÁCSVÖLGYI SÁNDOR: Országosgeofizikai adathálózatok statisztikai elem-zése ........................................................

MEGYERY MIHÁLY DR. – GYENESEISTVÁN – EL-KHATIB KHALED: Vízszinteskutak hidrodinamikai vizsgálatának tapasz-talatai ..................................................

TERMELÉS, ELÔKÉSZÍTÉS

BÍRÓ ZOLTÁN DR. – PÁPAY JÓZSEF DR. –GOMBOS ZOLTÁN: Practical results of CO2

flooding in Hungary ..................................

TIHANYI LÁSZLÓ DR. – BOBOK ELEMÉRDR. – BÓDI TIBOR DR.: Lefúvatórendszereküzemviszonyai..........................................

BÍRÓ ZOLTÁN DR. – TISZAI GYÖRGY: Anem elegyedô szén-dioxidos olajkiszorításieljárás hatásfokának növelése a Lovászi me-zô Alsó-Rátka rétegeiben ..........................

FELDOLGOZÁS

KOHÁN JÓZSEF: A hidrogéngyártás afinomítói termékminôség-javítás alapja .......

SZÉNHIDROGÉN-SZÁLLÍTÁS, -TÁROLÁS

KÔRÖSI ZOLTÁN – BAGOTAI ISTVÁN:Korszerû irányítási és felügyeleti rendszermegvalósítása a MOL Rt. termékvezeték-hálózatán.................................................

VEHOFSITS IMRE: Távvezetékek épségénekbiztosítása terén elért eredmények ..............

GEOTERMIA

TÓTH JÁNOS: Geotermikus Regionális Ku-tatóhely is a Magyar Olajipari Múzeum ......

FARKAS IVÁN: A Geotermikus Regionális

Kutatóhely létrehozásának eddigi tapaszta-latai .........................................................

CSATH BÉLA: Magyarország nyugat-du-nántúli régiója hévízfeltárásának története...

NÉMETH GUSZTÁV: Nagy entalpiájú ge-otermikus rezervoár a pretercier meden-cealjzatban, a Pannon-medencerendszerdél-zalai almedencéjében.....................

JOCHÁNÉ EDELÉNYI EMÔKE: A geológiaifelépítés vízáramlásokat megszabó szerepea Dunántúli-középhegység DNy-i részén.....

MENYHÉRT BARNABÁS: A nyugat-dunán-túli régió hôbányászatának helyzete a geo-termikus adottságok tükrében .....................

ÁRPÁSI MIKLÓS DR. – LORBERER ÁRPÁD DR.:A zalai mélykarszt geotermális adottságai ésa hasznosítás lehetôségei...........................

SZITA GÁBOR: A kapuvári geotermikusenergiahasznosító rendszer mûszaki ta-pasztalatai ...............................................

PATAKI NÁNDOR DR.: Hévízfeltárás és -hasznosítás, különös tekintettel a Dunántúl-ra ............................................................

NÉMETH ISTVÁN: A vasvári termálvízter-melés és -felhasználás tapasztalatai ............

TÓTH PÉTER DR. – MENYHÉRT BARNA –BULLA MIKLÓS DR.: A hôszivattyús technikaés a környezetvédelem...............................

VARGA ZOLTÁN – CZIGOLA KÁROLY:Termál-kutak vízkezelésének tervezési és ki-vitelezési tapasztalatai...............................

ÁRPÁSI MIKLÓS DR. – GYENESE ISTVÁN –MEGYERY MIHÁLY DR.: Geotermikus ener-giát termelô kútpár hidrodinamikai vizsgála-ta ............................................................

BRESS GÁBOR: A geotermikus energia fel-használásával kapcsolatos magyar szaba-dalmak ....................................................

HAJDU GYÖRGY: A geotermikus energiahasznosítása hôszivattyúval .......................

A Bányászati és Kohászati LapokKôolaj és Földgáz

1999. évi tartalommutatójaI. Önálló szakcikkek témakörök szerint

Folyóiratsz. Oldalsz.

5 97

5 99

5 102

5 107

5 109

5 112

5 114

5 116

5 120

5 123

5 127

5 129

5 132

10–11 211


1Š–2 5

1–2 21

12 237

4 65

4 72

6–7 133

10–11 215

1–2 1

12 234

5 97

‹


Oldalsz.Almási Miklós.........................................................143André Sándor ........................................................197Árpási Miklós dr. ............................................112, 129Bagotai István.............................................................1Balogh András .......................................................138Bányász János..........................................10-11. sz. BIIIBíró Zoltán dr. ..................................................65, 133Bobok Elemér dr. ................................................64, 72Bódi Tibor dr. ...........................................................72Bress Gábor ...........................................................132Buday Rezsô...........................................................229Bulla Miklós dr. ......................................................123Czigola Károly .......................................................127Csaba József dr. ...............................13, 14, 29, 30, 33Csath Béla...........................31, 99, 225, 227, 248, 253Debreczeni Elemér dr. ............................................155Égly János................................................................62El-Khatib Khaled.....................................................237Esenczki Valéria .....................................................176Farkas Iván.........................................................17, 97Fodor Barnabásné ....................................................20Gombos Zoltán.........................................................65Gyenese István................................................129, 237

Oldalsz.Hajdu György ........................................................211Horn János dr. ........25, 1. sz. BIII, 88, 91, 155, 188, 225Hoznek István...........................................................25Hujákné Ollári Krisztina ..........................................150Jocháné Edelényi Emôke..........................................107Juratovics Aladár dr. .................................................64Kálmán Erika..........................................................220Kárpáty Lóránt..........................................................90Kassai Lajos ....................54, 62, 89, 10-11. sz. BIII, 248Király Géza..............................................................37Kiss Csaba .........................................................30, 93Kohán József ..........................................................215Kovács Dezsô .........................................................249Kovács Gyuláné dr....................................................19Kovács János...................................................1. sz. BIIIKovácsvölgyi Sándor.................................................21Köllô Gábor dr. ........................................................28Kôrösi Zoltán..............................................................1Kurucz Imre..............................................................38Lakatos István dr. ....................................................155Lorberer Árpád dr...................................................112Menyhért Barna......................................................123Megyery Mihály dr..........................................129, 237

II. Névmutató

STÁHL GABRIELLA – PÁTZAY GYÖRGY –KÁLMÁN ERIKA: A geotermikus energiahasznosítása során fellépô vízkôképzôdésvizsgálata .................................................

UNK JÁNOSNÉ DR.: Magyarország nyu-gat-dunántúli régiójának területfejlesztésikoncepciója és benne a geotermikus erôfor-rások hasznosításának programjavaslatai ...

GAZDASÁGI ÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

KOVÁCS GYULÁNÉ DR.: A környezetvé-delmi érdekek érvényesítése a privatizá-ció folyamatában .................................

KURUCZ IMRE: Szénhidrogénnel együtt ter-melt rétegvizek elhelyezésének környezetvé-delmi szempontjai .....................................

TÓTH LÁSZLÓ – STEFÁNNÉ VÖRÖS MÁR-TA: A szénhidrogéngôzök visszanyerése aközúti tankautótöltô állomásokon ................

SZABÓ JÁNOS DR.: Az irodaautomatizá-lásról........................................................

TROMBITÁS ISTVÁN: A megegyezéseseredménycélokkal történô vezetés a gyakor-latban ......................................................

VIDA MIKLÓS DR.: A gázellátás négy év-fordulója..................................................

BALOGH ANDRÁS – SZITTÁR ANTAL:Kömpöc-Dél gázkondenzátum-telep kútvizs-gálati és anyagmérleges készletellenôrzése..

ALMÁSI MIKLÓS – RÁCZ LÁSZLÓ DR.: Amotorhajtóanyagok minôségi követelménye-inek változása az Európai Unió irányelvei-ben ..........................................................

HUJÁKNÉ OLLÁRI KRISZTINA: A humánerôforrás fejlesztése...................................

REMÉNYI KÁROLY: A 17. Energia-világ-kongresszus – USA, Houston ......................

VARGA SÁNDOR DR.: Beszámoló a 17.Energia-világkongresszus elôadásaiból .......

ESENCZKI VALÉRIA: Integrált minôségbizto-sítási és környezetközpontú irányítási rend-szer kialakítása a Tiszai Finomítóban ..........

VIDA MIKLÓS DR.: Földgázárak – verseny-képesség – árstruktúra ...............................

ANDRÉ SÁNDOR: A szabványügyi tevé-kenység helye és szerepe az európai unióscsatlakozási törekvések tükrében.................

VARGA SÁNDOR DR.: A 17. Energia-világ-kongresszus – USA, Houston ......................

BUDAY REZSÔ – MOLNÁR JÁNOS DR.: AFôgáz Tápió-völgyi mérésadatgyûjtô rend-szere és üzemeltetési tapasztalatai ..............


6–7 138

6–7 143

6–7 150

8–9 165

8–9 166

8–9 176

8–9 182

10–11197

10–11 202

12 229


10–11 220

12 241

1–2 19

3 38

3 42

3 48

4 78

4 85


Oldalsz.Menyhért Barnabás.................................................109Molnár János dr. ....................................................229Moticska Felicián ....................................................254Németh Gusztáv................................94, 102, 190, 255Németh István.........................................................120Ôsz Árpád id. ..................1. sz. BIII, 185, 186, 188, 227Pápay József dr. ......................................................65Pataki Nándor dr. ..................................................116Pátzay György .......................................................220Pertik Béla ..............................................................260Rácz László dr. ......................................................143Reményi Károly ......................................................165Rezessy Géza...........................................................14Schmidt György........................................................30Stáhl Gabriella .......................................................220Stefánné Vörös Márta ...............................................42SŠtulc, Petr ...................................................................5Szabó János dr. .......................................................48Szigel Ferenc............................................................14Szita Gábor ...........................................................114Szittár Antal ...........................................................138

Oldalsz.Sztermenné Tóth Anikó dr. ......................................240Takács Gábor.........................................32, 8-9. sz. BIIITardy Pál dr. ..............................................30, 62, 189Tihanyi László dr. .............................................72, 153Tiszai György.........................................................133Tóth János............................17, 88, 97, 225, 12. sz. BIIITóth József dr. ........................................................228Tóth Lajos.................................................................15Tóth László ...............................................................42Tóth Péter dr. .........................................................123Trombitás István........................................................78Turkovich György ..............26, 28, 37, 54, 3. sz. BIII, 95,

159, 190, 8-9. sz. BIII, 226, 10-11. sz. BIII, 256, 260Udvardi Géza ..........................................................20Unk Jánosné dr. .....................................................241Varga József dr. ......................................................14Varga Sándor dr. ...........................................166, 202Varga Zoltán..........................................................127Vehofsits Imre.........................................................234Vida Miklós dr. ................................................85, 182-véka- ......................................................................89

III. Hírek, felhívások, megemlékezések, nekrológokOldalsz.

EGYESÜLETI, SZAKOSZTÁLYI, SZERKESZTÔBIZOTTSÁGI HÍREK .......13, 29, 62, 90, 156,

185, 219, 227, 228, 10-11. sz. BIII, 250

MTA-HÍREK ................................................................32EGYETEMI HÍREK ......................................................240HAZAI HÍREK.....................14, 25, 54, 88, 153, 225, 248KÖNYV- ÉS KIADVÁNYISMERTETÉS ......31, 37, 3. sz. BIII,

4. sz. BIII, 8-9. sz. BIII, 10-11. sz. BIII, 259

KÜLFÖLDI HÍREK ........25, 37, 54, 94, 159, 190, 226, 255

RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK, KÖZLEMÉNYEKA Kôolaj és Földgáz 1999. évi tartalommutatója ......................................Pályázati felhívás ......................................Felhívás....................................................MOL Szakmai-Tudományos konferencia ’99...Meghívó – „A kôolaj- és földgázbányászat kihívásai az évezred küszöbén” ankét .........Az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület 86. közgyûlése....................Meghívó Szalamander-ünnepségre ............Geotermikus Regionális Konferencia ...........Pályázati felhívás ......................................XXIV. nemzetközi olajipari konferencia és kiállítás ................................................Közlemény ...............................................Közlemény ...............................................

XXIV. nemzetközi olajipari konferencia és kiállítás ................................................„Gázszolgáltató a fogyasztóért” nemzetközigázkonferencia és kiállítás .........................Szakosztályi felhívás .................................Felhívás ...................................................Hibakiigazítás ..........................................Bányász-kohász-erdész találkozó, 2000. május 5-7.......................................

KÖSZÖNTÉSBorkó Rezsô 75 éves .................................Hoznek István 70 éves ...............................Pakucs János dr. a tudományos elôkészítôbizottság tagja lett.....................................Buda Ernô Zala megye díszpolgára lett .......Falucskai Lajos 70 éves..............................Hollanday József 75 éves ..........................Boa Márton 70 éves ..................................Farsang Károlyné 70 éves .........................Auerswald János 85 éves...........................

NEKROLÓGBoldizsár Tibor dr. ....................................Pápa Aladár dr. .......................................Dedinszky János .......................................Csigó József .............................................Szurovy Géza dr. .....................................Juratovics Aladár dr. ................................

Összeállította: Tóth Lajos


1–2 151–2 171–2 171–2 20

1–2 BIV

3 334 BIV5 BIV

6–7 159

6–7 BIV8–9 1898–9 BIII


12 253

12 25412 BIII12 BIII12 BIII

12 BIV

1–2 251–2 25

3 623 624 94

8–9 1908–9 1908–9 190

10–11 228

3 643 644 894 89

10–11 BIII12 248


FELHÍVÁSFelhívjuk a tisztelt olvasóink, tagjaink és pártoló tagvállalataink szíves figyelmét az OMBKE

klubjának hasznosítási lehetôségére!

A klub alkalmas vezetôi tanácskozások, szûk körû értekezletek, klubnapok, különféle összejövete-lek, baráti találkozók megtartására. Választmányunk kiemelt célja az OMBKE Klub tagságunk ér-dekeinek megfelelô kihasználása.Igényük esetén kérjük elôzetes bejelentkezésüket az OMBKE Titkárságán:

Cím: 1027 Budapest, Fô u. 68. IV. emeletT/F: (1) 201-7337

E-mail: [email protected] következôket kérjük közölni:Az esemény témája, idôpontja, létszám, fogyasztói igény (üdítô, kávé, pogácsa, szendvics stb.).Kisterem költsége: fél napra: 5000 Ft + ellátás

egész napra 10 000 Ft + ellátásNagyterem költsége: fél napra: 20 000 Ft + ellátás

egész napra: 40 000 Ft + ellátásDr. Tardy Pál

az OMBKE elnöke

Kedves Tagtársunk!Ezúton is megköszönjük, hogy 1999-ben hûséges maradt egyesületünkhöz.

Az OMBKE választmánya évzáró ülésén úgy döntött, hogy a tagdíjak összege 2000-ben nem vál-tozik, azaz:az aktív (dolgozó) tagok tagdíja 3600 Fta 70 évnél fiatalabb nyugdíjasok tagdíja1800 Ftteljes tagdíjat fizetôk házastársának tagdíja1800 Ft

A 70. életévüket betöltött tagtársainknak, tiszteleti tagjainknak, valamint az egyetemi és fôiskolaihallgatóknak nem kell tagdíjat fizetniük: adományaikat azonban továbbra is szívesen fogadjuk.

A tagdíjat, adományokat a kiküldött csekken kérjük, lehetôleg egy összegben, 2000. március végéigbefizetni.

Örömmel tájékoztatjuk arról is, hogy a személyi jövedelemadó-bevallások kapcsán tett nyilatkoza-tok eredményeképpen Egyesületünk 1999-ben is több, mint 2 millió forintot kapott, ezt lapjainkkiadására, nyugdíjas tagjaink utazásainak biztosítására fordítottuk.Kérjük, hogy rövidesen újra esedékessé váló adóbevallásának elkészítésekor ismét egyesületünk ja-vára nyilatkozzék, és ezáltal is segítse nagy múltú egyesületünk eredményes mûködését.

Sikeres, boldog évet kívánunk Önnek és családjának!

Budapest, 2000. januárJó szerencsét!

Dr. Tardy Pál Kiss Csabaelnök fôtitkár


A Magyar Olajipari MúzeumKözleményei sorozat új kötete1999-ben Zalaegerszegen a Magyar Olajipari Mú-zeum Közleményei sorozat 10. köteteként jelentmeg egy riportokból álló könyv, melynek címe:Beszélgetések az olajiparról – vezetésrôl, iparveze-tôkkel. Ez a kötet egy remélhetôen hosszabbra ter-vezett sorozat második része. (Az elsô 1996-ban je-lent meg; hasonló fôcímmel, Nagylengyel alcím-mel.) Mindkét könyv hangfelvételeken rögzítettbeszélgetéseket tartalmaz az olajipar hazai kiváló-ságaival, vezetôivel, középvezetôivel. Az elsôkönyv interjúalanyai: Buda Ernô, Dedinszky János,Németh Géza, Szanka István, Szittár Antal, dr.Szurovy Géza, Turkovich György, Zonda Pál; a máso-diké: Bándi József, Péceli Béla, dr. Simon Pál, dr. BánÁkos, Zsengellér István, Subai József, dr. SzabóGyörgy. Mint a felsorolásból kitûnik – fôleg a hazaiolajipart ismerôk számára – igen változatos, az iparminden területét felölelô témákban jártas szakem-bereket kérdezett meg Horváth Róbert, aki maga iskiváló mûvelôje az iparágnak.

A beszélgetések a riportmûfaj egy sajátos formá-ját jelenítik meg, természetesen az interjúalanyokegyéniségét, felfogását magukon viselô, különbözôjellemzôkkel. A nyilatkozatok igen érdekes történé-sek felelevenítését és visszaemlékezések leírását tar-talmazzák. A maga nemében sajátos nézôpontok be-mutatása sok, még a szakmában jártas kollégák általis ismeretlen momentumot világít meg. Egy azon-ban minden riportból jól látszik: bármilyen poszton,munkakörben, szakmai ágazatban dolgozott az in-terjúalany a múltban, a kôolajipar szeretete, igényeannak fejlesztésére és az a féltô gondoskodás, amit amaga szintjén megtehetett, egyértelmûen kitûnik abeszélgetésekbôl. Ilyen s hozzá hasonló emberek ez-rei tették azzá ezt az iparágat hazánkban, amit ma agazdasági életünkben betölt. Alapvetôen igazakazok a megállapítások is, melyeket Kassai Lajos olaj-ipari múltú bányamérnök írt a második kötet hátsóborítóján, az „Ajánlás”-ban:

„Az amerikai szakemberek, akik magyar geo-fizikussal, geológussal, mérnökökkel, munká-sokkal, a hozzájuk tartozó tisztviselôkkel együttdolgozva tanulták a szakmát – egy nagy családdáváltak. Az Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszttöbb évtizedes mûködése alatt a szakszerûen irá-nyított és jól szervezett magyar kôolajipar euró-pai viszonylatban is jelentôs eredményeket ért ela bányászat, a feldolgozás és a hazai szakembe-rek kreativitása révén.”

Valóban, az iparból jött, ott önmagukat képzôkiváló mérnökök, geológusok sora lett a hazai ola-jmérnökképzés egyetemi tanszékeinek vezetôje s aszaktárgyak elôadója. Az ô közremûködésükkel kép-zett második generáció, valamint a külföldi egyete-meken végzett mérnökök munkába állítása futtattafel a hazai olajipart olyan szintre, ahol ma áll.

A beszélgetések természetesen a riporterhezközelebb álló régi közvetlen kollégák és az ipar fel-sôbb vezetôi közremûködésével jöttek létre. A ma-ga nemében minden riport egy-egy iparág egyesrészterületérôl ad igen érdekes felvilágosítást.

Az olvasó (fôleg ha maga is szakmabeli)örömmel veszi ezt a hiánypótló munkát. Remél-jük, hogy e sorozat folytatható, hiszen célszerû

lenne, ha az olajipar másik területérôl is – az Al-földrôl, mely ma a hazai olajtermelés döntô há-nyadát adja – készülnének hasonló riportok. Hi-szen abban a térségben is éltek és dolgoztak kivá-ló geológusok, mérnökök, akik szintén értékesadalékokkal tudnának szolgálni e témakörökben.

Ehhez a munkához természetesen a MOL és aMOIM további nagyvonalú támogatására lenneszükség.

Götz Tibor(A kiadvány nyilvános bemutatójáról – mely-

re 2000. február 24-én került sor Budapesten aPátria Print Áruházban – a következô számbanadunk részletes tájékoztatást. A szerkesztôségmegjegyzése)

Újabb magyar bányászat-ko-hászat történet

Aközkedvelt Pannon Enciklopédia sorozat hete-dik darabjaként az 1999. év karácsonya elôt-

ti napokban került a könyvesboltokba az évezre-des Magyarország ipar- és technikatörténetétbemutató kötet. A nagyméretû (31×23 cm), vas-tag (357 oldal), rendkívül gazdagon illusztráltmû több szempontból is újdonságot jelent a ha-zai történeti szakirodalomban, s számunkra, bá-nyászok-kohászok számára pedig némi elégté-telt szakmatörténetünk eddigi negligálására aközkézen forgó magyar történelmi összefoglalómûvekben és tankönyvekben.

Újdonság a mû, mert a technika és az ipar tör-ténetét, fejlôdését tárgyalja országos szinten, az or-szágos társadalom- és gazdaságtörténetbe ágyazot-tan, azzal szerves egységben, szemben a korábbi ál-talános történeti mûvekkel, ahol az ipar- és techni-katörténet mellékesen, az ún. „kötelezô” gazdaság-történeti szakasz részeként jelenik meg, a szerzôkáltal jól-rosszul interpretált szövegezéssel. Az elôb-biekbôl következik, hogy e kötet szerzôi olyanszakemberek, akik a nevükkel jegyzett fejezetek té-máját, azok szakirodalmát jól ismerik, azt mûvelik,s e téren hosszú ideje jelentôs publikációs tevé-kenységet is fejtenek ki. Számunkra azért is újdon-ság, mert ez az elsô ipar- és technikatörténetiösszefoglalás, amely az országos gazdaságban be-töltött szerepének majdnem megfelelô aránybantárgyalja a bánya- és kohóipart, mintegy negyed-rész terjedelemben. (Itt jegyezzük meg, hogy ez azarány még nagyobb is lett volna, ha a 19–20. száza-di vas- és fémkohászati, valamint öntészeti fejeze-tek is elkészülnek és megjelennek.)

A honfoglalás elôtti idôkrôl, a közép- és új-kori bányászatról és kohászatról, a mûszaki tu-dományok és felsôoktatás kialakulásáról a 19.század derekáig Zsámboki László adott összefog-lalást 56 oldalnyi terjedelemben, a 14–18. száza-di pénzverésrôl pedig Csorba Csaba tájékoztatott4 oldalon. A 20. századi szén-, érc- és ásványbá-nyászatról, valamint a szénhidrogén-termelés-rôl szóló fejezetek Benke István (17 oldal) ésBánki Imre (7 oldal) munkája.

A szerzôk részben saját kutatási eredménye-ikre, jórészt pedig a „klasszikus” szerzôk mûvei-re támaszkodtak a szakszerû, de közérthetôösszefoglalások elkészítésekor. Zavaró, hogy azelkészített rövid bibliográfiák – a szerzôk tudtaés beleegyezése nélkül – végül is kimaradtak, ígya szövegbôl általában nem derül ki a forrás he-lye. Szerencsére az illusztrációk, ábrák stb. szö-vegébôl nem törölték a forráshelyeket, szerzô-

ket stb.! Az alapvetô bibliográfia hiánya sokat le-von a mû használati értékébôl: egy enciklopédiá-nak megalapozottnak kell lennie, amelybôl a to-vábblépni akarónak is segítséget kell kapnia!

Felvetôdhet a kérdés, hogy milyen összefüg-gés van a három évvel ezelôtt megjelent A ma-gyar bányászat évezredes története 1–2. kötetcímû OMBKE-kiadvány és a mostani enciklo-pédia között? Véleményem szerint a két mûhasznosan kiegészíti egymást. Az elôbbi monog-rafikusan, apró részletekre kitérve próbálja meg-örökíteni a magyar bányászat ipar- és üzemtör-ténetét, elsôsorban a bányászattal foglalkozókszámára, az utóbbi pedig a bányászatot és kohá-szatot szerves egységben tárgyalva, nagyívû is-mertetést közöl ezeknek az ôsi iparágaknak azországos gazdaságban betöltött szerepérôl és atechnikai eljárások, berendezések fejlôdésérôl,elsôsorban a mûvelt érdeklôdôk számára.

Meggyôzôdésem, hogy aki kézbe veszi a kö-tetet nem fog csalódni, s olvasása után más, tisz-tább és kedvezôbb kép alakul ki benne ennek akét legôsibb iparágnak a szerepérôl, a benne te-vékenykedô emberek munkásságáról és alkotó-készségérôl, mint amilyet napjaink politikája ésfelkészületlen médiája kényszerít az ezredvégmagyar polgárára.

(Pannon enciklopédia. Magyar Ipar- és Tech-nikatörténet. Budapest, 1999. Kertek 2000 Kiadó,357 oldal, ára: kb. 6800 Ft, ISBN 963 85837 46)

Dr. Benke László

Borbála-napi istentisztelet

S zent Borbála, a bányászok és kohászok védô-szentjének tiszteletére Budapesten, a Szent

Gellért téri Sziklatemplomban 1999. december 4-én ökumenikus istentisztelet volt, amelyet dr. Ka-tona Gábor aktív közremûködésével az OMBKEhelyi bányásszervezete kezdeményezett.

Az OMBKE Választmány évzáró ülése1999. december 6-án az egyesület Múzeum krt.3. sz. alatti klubjában tartotta meg a Választ-mány évzáró tanácskozását a következôkrôl:

1. 1999. évi egyesületi munka értékeléseElôadó: dr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke2. A ciklus eddigi tapasztalatai és tanulságaiVitavezetô: dr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke3. Vélemények, javaslatok a választmány

munkájának fejlesztésérôlVitavezetô: dr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke4. További programok:• Az OMBKE ügyvezetôsége és a Tiszteleti

Tagok évzáró értékelése• Évzáró a Tiszteleti Tagok és Szeniorok

részvételével• Nyugdíjas-találkozóAz ülést dr. Tardy Pál nyitotta meg, majd a

közgyûlési és választmányi határozatok alapjánértékelte az Egyesület, a vezetôség munkáját.Kiemelte a pénzügyi kérdéseket, a Múzeum kör-úti klub mûködtetését, kihasználtságát, sikeres-

EGYESÜLETI HÍREK

KÖNYVISMERTETÉS


nek tartotta a helyi szervezeteknél tartott vá-lasztmányi üléseket, beszélt a szervezési kérdé-sekrôl (hozzászólások idôtartama).

Fontos, hogy a támogató (pártoló) tagválla-latokkal minél hamarabb találkozzanak az egye-sület vezetôi az együttmûködés érdekében. Akonferenciákat értékelve kiemelte „A magyarbányászat és kohászat XX. századi értékei” ren-dezvényünket.

Az éves munkához kiegészítéstô hoz-zászólást tett Kiss Csaba fôtitkár, Schmidt György,Kovács Loránd, dr. Gagyi Pálffy András, dr. BöhmJózsef, Ôsz Árpád, dr. Takács István, ôk már a2000. év feladatairól is beszéltek (döntôen azegyesület rendezvényeirôl).

Dr. Havasi László kérte, hogy az 1999. évinagyrendezvényekrôl, szervezôikrôl, pénzügyieredményekrôl adjon tájékoztást az ügyvezetôigazgató.

Schmidt György elmondta, hogy az öntészetiszakosztály által szervezett konferenciák sikere-sek voltak. Továbbiakban beszélt az ifjúsággalvaló foglalkozásról, ebben sok kolléga részt vett.Az OMBKE klubját a fiatalok is használják.

A beszámoló és hozzászólások alapján kéthatározat született:

1999/24. sz. határozat:A választmány úgy döntött, hogy 2000-re az

OMBKE tagdíj nem változik (1 ellenszavazattalelfogadva).

1999/25. sz. határozat:A szakosztálytitkárok kapjanak a pénzügyi

terv elkészítését segítô kérdôívet. A válaszokat2000. január 15-ig kell az OMBKE központbatovábbítani, együtt a meghatározó rendezvény-program közlésével. Az utóbbira az OMBKE2000. évi programtervének mielôbbi összeállítá-sa végett van szükség (egyhangúlag elfogadva).

Szakosztályi vezetôségi ülés

S zakosztályunk vezetôsége 1999. december21-én tartotta évzáró ülését. Ôsz Árpád szak-

osztályelnök munkánkat a következôk szerintértékelte:

Az OMBKE taglétszáma – az 1999. novem-ber 2-i adatok alapján – 4106 fô, amelyben aKôolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosz-tály 521 fôvel van jelen (13%). A szakosztálytagjainak 80%-a a MOL Rt. dolgozója, illetvenyugdíjasa. A MOL Rt. szénhidrogén-kutatás-sal és -termeléssel foglalkozó szakembereinektöbbségét tömörítô szakosztály eddigi tevé-kenységével nagymértékben hozzájárult a tu-dományterület hazai és nemzetközi fejlôdésé-hez, az ipari gyakorlat korszerûsítéséhez, azinterdiszciplináris feladatok megoldásánakelômozdításához, a tudományos ismeretter-jesztés és a szakmai továbbképzések megvaló-sításához, valamint a MOL Rt. üzleti céljainakeléréséhez. A szakosztály megalakulása (1941)óta jelen volt – tagtársai munkájával és rendez-vényeivel – minden hazai kôolaj- és földgáz-mezô felkutatásában és feltárásában, az ezekreépült üzemek létrehozásában, üzemeltetésé-ben és fejlesztésében. Ezt a tevékenységetfolytatja a jövôben is.

Néhány fontosabb tevékenységünk:1. Az EU-csatlakozást elôkészítô szakmai tevé-

kenységben való részvétel:– Szakértôi és szabványalkotói tevékenység,

közremûködés az MSZ–ISO–EN nemzetközi éseurópai szabványok kidolgozásában, adaptálásá-ban. Egyesületi tagjaink aktívan vesznek (és vet-tek) részt a hazai szabványalkotásban. ACEN/TC 12 Olajipari berendezések európaiszabványosító mûszaki bizottságban kidolgozottszabványok 90%-át már nemzeti szabványkéntalkalmazhatjuk. Ezek: az MSZ EN ISO 11961(Acélcsövek fúrási célokra. Elôírások.), MSZEN ISO 13500 (A fúrási öblítôfolyadékok anya-gai. Elôírások és vizsgálatok.), MSZ EN ISO13819–1 (Tengeri vázszerkezetek. 1. rész: Álta-lános követelmények. – Ez a szabvány angolnyelvû, címoldalas jóváhagyó közleményes mó-don lett bevezetve.) Javaslatunkra az MSZ 3156:1984, Fúrócsövek nemzeti szabványt visszavon-ták.

– Tagjai lettünk és vagyunk az EAGE-nek, azEuropean Association of Geoscientist &Engineers-nek. Tevékenységünk a két szakmailap – OMBKE Kôolaj és Földgáz, EAGE FirstBreak – havonta történô kicserélése, valamintévente egyszeri, konferencián való kölcsönösrészvétel.

– Továbbá kapcsolatunk van a DGMK-val, aDeutsche Wissenschaftliche Gesellschaft fürErdöl, Erdgas und Kohle e.V.-vel. Évente résztveszünk egy-egy alkalommal egymás konferen-ciáin.

2. Érdekképviselet: Törvények, miniszteriutasítások elôkészítésében nem kérdezték megaz Egyesületet. Az érdekképviselet eredménye-ként 1999. szeptember 21-én az OMBKE és azEnergiagazdálkodási Tudományos Egyesületközösen állásfoglalást rögzített, amelyet eljutta-tott a fôhatóságokhoz, a minisztertanácshoz és amédiához is.

3. Lapkiadás: A MOL Rt. támogatásával jele-nik meg az OMBKE Bányászati és KohászatiLapok Kôolaj és Földgáz címû szaklapja800–900 példányban. Ez eljut minden egyesüle-ti taghoz, a MOL Rt. 11 könyvtárába és 22 or-szágba. Nemzetközileg figyelt és jelzett szaklap.

4. Nemzetközi konferenciák (részt vettünk arendezésben, elôadásokon stb.):

5. Gázkereskedelmi Konferencia, Budapest,1999. május 10–12.

Geotermikus Regionális Konferencia, Zala-egerszeg, 1999. szeptember 9.

A környezetvédelem helyzete és feladatai abányászatban és a kohászatban konferencia éskiállítás, Balatonfüred, 1999. október 4–6.

XXIV. Nemzetközi Olajipari Konferencia ésKiállítás, Tihany, 1999. október 18–20.

A Magyar Bányászat és Kohászat XX. századiértékei. Nemzetközi tudományos konferencia,Miskolc, 1999. november 30–december 1.

5. Szakmai napok, konferenciák (rendezés, elô-adások tartása, szervezése):

A mélyfúrási geofizikai szelvények és alkal-mazásaik. Elôadói nap, Szolnok, 1999. január25.

Kitöréseink évfordulója. Szakmai nap, Kis-kunhalas, 1999. február 5.

XXXVIII. Bányamérô továbbképzô és ta-pasztalatcsere, Balatonfüred, 1999. április28–30.

A „Jó szerencsét” köszöntés elfogadásának105. évfordulója. Megemlékezés, Várpalota,1999. április 7.

V. Bányászati és szakigazgatási konferencia,Tapolca, 1999. május 26–28.

HTTÜ Kiskunhalasi Bányászati Üzem 35.évfordulója. Rendezvény és szakestély, Kiskun-halas, 1999. május 28–29.

II. Alföldi Bányászati Konferencia,Hajdúszoboszló, 1999. június 8–9.

A kôolaj- és földgázbányászat kihívásai a har-madik évezred küszöbén. Konferencia, Szolnok,1999. május 6–7.

Magyar Tudomány Napja, Szolnok, 1999.november 3.

Borbála-napi rendezvény, Hajdúszoboszló,1999. december 3.

Bányásznapi Emlékünnep, Gyöngyös, 1999.szeptember 3.

6. Pályázatokon való részvétel:OMBKE pályázat – A magyar bányászat és

kohászat XX. századi értékeiOMBKE KFVSZ–Magyar Olajipari Múze-

um Alapítvány–MOL Rt.: Történeti Pályázat7. Külföldi konferenciák, találkozók (ahol a

MOL Rt. érdekeit is képviseltük):Bányász-Kohász-Földtan Konferencia,

Szovátafürdô, Románia, 1999. február 20–21.DGMK Tavaszi Olajbányászati Konferen-

cia, Celle, Németország, 1999. április 29–30.Osztrák Bányász-Kohász Találkozó, Pöllau,

1999. május 28–30.

Az OMBKE-pályázat ered-ményhirdetése

Anemzetközi konferencián került sor azOMBKE által a BKL-lapokban meghirde-

tett és dr. Kapolyi László által szponzorált pályá-zat eredményhirdetésére és a pályázati díjak át-adására. A pályázat értékelését és eredményét dr.Faller Gusztáv, a pályázatot elbíráló bizottságvezetõje részletesen ismertette.

A bíráló bizottságban dr. Böhm József, dr. Deb-receni Elemér, Kassai Lajos, dr. Klug Ottó, KovácsLászló, ifj. Podányi Tibor, Szebényi Ferenc, dr.Sziklavári János, dr. Tóth István, Tóth János, dr.Verõ Balázs, illetve a szponzor megbízásából dr.Simon Kálmán vett részt.

A beérkezett 19 pályamunka közül csak 9 fe-lelt meg a pályázati kiírásnak, illetve az ebbõldedukált minõsítõ szempontoknak, ám a kiírás-nak meg nem felelõ pályamunkák között is sokértékes volt található. Ezért fogadott el a bírálóbizottság a pályázat szponzorával, valamint azOMBKE elnökével és fõtitkárával egyeztetettolyan megoldást, hogy mivel elsõ díjat kiérdem-lõ munkát nem találtak, annak összege erejéigszerény honoráriummal illethetõk azok azegyébként értékes pályamunkák, amelyek nemfelelnek meg a kiírt feltételeknek. Így a bizottságkét pályázatot részesített második díjban, hárompályázatot harmadik díjban és hat pályázatotegyenként 15 ezer forintos, két pályázatot pedigegyenként 10 ezer forintos honoráriumban. Adíjazott pályázatok a következõk:

Második díjban részesült:Dr. Tóth Miklós: „A bányászat gazdasági fel-

tételei szigorodásának okai és néhány következ-ménye” és

Benke István–dr. Kecskeméti Tibor–dr. KovácsnéBircher Erzsébet: „Évezredes bányászati és föld-tani örökségünk” címû pályamunkája.

Harmadik díjban részesült:Dr. Bocsi Ottó–László Gyula: „Szilárdásvány-

bányászat pajzsberendezés fejlesztése”,


Dr. Katics Ferenc: „Két telep egy szeletbentörténõ fejtésének vizsgálata a Márkushegyi Bá-nyaüzem Bokod II. területén”,

Dr. Dakó György: „A külfejtés százada”,Lois László: „Recsk Mélyszinti Bányaüzem

tartós szüneltetetésének tervinformációja” ésDr. Horn János: „Ismert hazai természeti erõ-

forrásaink” címû pályamunkája.15 ezer forint honoráriumban részesült:Dr. Szvircsek Ferenc: „A bányászati nyers-

anyagkutatás (barnaszén, lignit) és a bányamû-velés története Nógrád megyében a 19–20. szá-zadban”,

Guth Ferenc: „Hagymányok ipartörténeté-nek bemutatása”,

Dr. Szõke László: „Az acél kihívásai a WeissManfréd Mûvekben”,

Bársony Tibor–Imolayné Váradi Márta: „AMiskolci Drótgyár története a Deichsel idõktõlaz 1950-es évekig”,

Vass Tibor: „Nyersvasgyártás Ózdon a 20.században” és

Clement Lajos: „A Székesfehérvári Könnyû-fémmû története 1942-tõl” címû pályamunkája.

10 ezer forint honoráriumban részesült:Ursitz József : „Matáma” jeligéjû verseskötete

ésBartalanffy Béla borsodi szénbányászattal

foglalkozó poémája.A díjakat dr. Kapolyi László és dr. Tardy Pál ad-

ta át.G.P.A.

Nemzetközi konferencia amagyar bányászat és kohá-szat 20. századi értékeirõl

A z OMBKE, a Miskolci Egyetem és az MTAilletékes bizottságai 1999. november 30-án

és december 1-jén „A magyar bányászat és kohá-szat 20. századi értékei” címmel nemzetközi tu-dományos konferenciát szerveztek a MiskolciAkadémiai Bizottság székházában. A konferen-cia keretében került sor a konferenciával azonostémájú OMBKE-pályázat eredményhirdetésé-re is. A nagy érdeklõdéssel kísért konferenciándr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke, majd dr.Bessenyei Lajos, a miskolci egyetem rektora üd-vözölte a konferencia nagy számban megjelentrésztvevõit.

Prof. Dr.-Ing. habil Ludwig Wilke, az MTA tisz-teleti tagjai, a berlini Technische Universität pro-fesszora „Kiemelkedõ magyar bányászati fejlesz-tések a 20. században” címmel tartott elõadását amagyar bányászatnak azzal a történelmi esemé-nyeivel kezdte, melyeket õ is tanult az egyetemen.Így megemlítette az elsõ bányabeli robbanást, avízemelõ gépeket és a selmecbányai BányászatiAkadémia szerepét. Az utóbbi évtizedek magyarfejlesztései közül részletesen foglalkozott a vágat-hajtó berendezések és a szénbányászati fejtési paj-zsok kifejlesztésével. Ez két olyan alapvetõen fon-tos bányászati berendezés, melyet a magyar mér-nökök adtak a bányászatnak. Az F típusú vágathaj-tó berendezést univerzális képessége tette arra al-kalmassá, hogy a továbbfejlesztett változatai Eu-rópában ma is a szénbányászat korszeûr gépeinekszámítanak. Nagy elismeréssel szólt a fejtési paj-zsok magyarországi fejlesztõirõl. A német szénbá-nyáknak csaknem 80%-ában olyan pajzsokkal

dolgoznak, melyek a Magyarországon kifejlesztettelvek szerint mûködnek. Igen gyümölcsözõnekértékelte azt a szakmai, tudományos együttmûkö-dést, melyet több éven keresztül a dr. Simon Kál-mán vezérigazgató által vezetett KBFI-vel és aMiskolci Egyetem bányászati tanszékeivel, dr. Ko-vács Ferenc professzorral folytattak. Külön kiemel-te dr. Kapolyi László akadémikus tevékenységét ésaz irányításával végzett azt a tudományos munkát,melyet a bányák rendszerszemléletû kiértékelésé-vel kapcsolatban, a saját kutató és tervezõ munká-juk során is felhasználtak. Végül Wilke professzorbeszámolt arról, hogy az említett magyar kutatásiés fejlesztési eredmények az egyetemi oktatás és aposztgraduális továbbképzés tananyagába is be-épültek és azokat jelenleg is oktatják.

Prof. Alexander Szemjonovics Asztahov, amoszkvai Népgazdaság Tervezési Akadémiaprofesszora „Az ásványvagyon hatékony hasz-nosítására irányuló közös magyar–orosz kutatá-sok” címmel tartott elõadást. Asztahov pro-fesszor ismertette azokat a tudományos kutatásieredményeket, melyeket a Kapolyi László akadé-mikus által vezetett magyar tudósokkal (dr. Si-mon Kálmán, dr. Tóth Miklós, dr. Faller Gusztáv,dr. Gagyi Pálffy András, Pruzsina János) közösendolgoztak ki a nyolcvanas években, elsõsorbanaz ásványvagyon értékelésének és hatékonyhasznosításának módszerei területén. Elõadásá-ban tézisszerûen összefoglalta a KBFI és a Nép-gazdaság Tervezési Akadémia együttmûködésekeretében végzett tudományos kutatómunkaeredményeit. Az orosz és a magyar tudósokegyüttmûködésének eredménye Oroszország-ban könyv alakban is megjelent, anyaga ma is afelsõoktatás tárgya. Asztahov professzor nagy el-ismeréssel méltatta dr. Kapolyi László akadémi-kus tudományos és tudományszervezõ tevé-kenységét, aki ipari miniszterként is elõsegítettea két ország tudósainak együttmûködését.

Dr. Kapolyi László, a Magyar TudományosAkadémia rendes tagja „A montanisztika a tudo-mányban és a nemzetgazdaságban a századfor-dulón” címmel tartott elõadást. (Az elõadásróldr. Simon Kálmán készített recenziót, melyet eszámban közlünk.)

A konferencia további programjában azOMBKE által meghirdetett pályázat díjazottjaitartottak elõadást. Az elõadások, illetve a pályá-zatok az egyesület lapjaiban folyamatosan megfognak jelenni.

November 30-án este a kaszinó éttermében akonferencia résztvevõi fogadáson és azt követõ-en jó hangulatú szakestélyen vettek részt, ezenaz elnök szerepét dr. Fazekas János, egyesületünkexelnöke töltötte be.

A konferencia dr. Tardy Pál szavaival zárult,aki köszönetet mondott dr. Kapolyi Lászlónak arendezvény kezdeményezéséért és azért, hogyahhoz anyagi támogatást is nyújtott igazolván,hogy a gazdasági élet vezetõ személyiségei kö-zött olyanok is vannak, akik a szakmáért hajlan-dóak áldozni. Egyúttal hiányolta, hogy a kohá-szat területérõl kisebb volt az érdeklõdés a pá-lyázat iránt. Reményét fejezte ki, hogy a 2000õszén Sopronban megrendezendõ egyesületirendezvényen a bányászat és a kohászat megfe-lelõ arányban és színvonalon fog az ezredfordu-lóról megemlékezni. E rendezvény különkiad-vány megjelentetését is tervezik.

Dr. Kapolyi László akadémi-kus: „A montanisztika a tu-dományban és a nemzetgaz-daságtanban a századfordu-lón” címû elôadása (Miskolc, 1999. november 30.)Dr. Simon Kálmán recenziója„A magyar bányászat és kohászat XX. századi ér-tékei” címmel az MTA Miskolci Akadémiai Bi-zottsága, a Miskolci Egyetem, az Országos Ma-gyar Bányászati és Kohászati Egyesület két na-pos nemzetközi konferenciát szervezett. E kon-ferencián hangzott el dr. Kapolyi László akadémi-kus elõadása.

A konferencia, mint az a címébõl kiderül, anehézipar két jelentõs ágazatának, a bányászat-nak és a kohászatnak egyfajta számvetését is cé-lozta. Az 1950–1980-as évek között e két ipariágazatot a politika sok esetben kényszerítette ér-telmetlen erõfeszítésekre, nem törõdve a köz-gazdasági feltételekkel, hatásokkal. Minderrõl amédiumok a magyar társadalom számára szûk –nagy részben a szénbányászati és a kohászati –területrõl sematikusan, elsõsorban a termelésmennyiségi eredményeirõl közvetítettek.

Kapolyi László éppen ezt kerülendõ, a szám-vetést a szélesebb értelemben vett mon-tanisztikai alapokon tartja célszerûnek, amely-ben felszínre hozhatók azok az értékek is, ame-lyek a magyar montanisztikában gyûltek össze.

A magyar montanisztikát a következõ disz-ciplinák alapján értelmezi:

1. A közvetlenül a bányászattal és kitermelés-sel kapcsolat (urán, szén, kõolaj, földgáz, bauxit,színes érc, fekete érc, ipari ásvány, építõipari ás-vány, vízkészlet)

2. A szélesebb értelmezés a feldolgozást ésfelhasználást is figyelembe veszi (pl. bauxit, tim-föld, tömbalumínium)

3. A kor kihívásának megfelelõen a környe-zetgazdálkodást is tartalmazza

4. A gazdaságpolitika, a katonapolitika, aglobalizáció és az integráció nagy kihívásaival isszámol

Sok téveszmét eloszlathatunk, ha a mon-tanisztikai folyamatokat, irreverzibilis termodi-namikai szemléletben, mint transzportfolyama-tokat kezeljük. Példaként hozható fel az alumí-niumipar, amelyet energiaigényes ágazatkéntemlegetnek, holott az alumíniumszerkezetûanyag energaibankként viselkedik. Például egygépkocsiba beépített alumínium többszörösenfizeti vissza az elõállítása során felhasznált ener-giát az üzemanyag-megtakarítás révén. Ily mó-don a kiterjesztett termodinamikai szemléletifelfogás indokolt.

A globalizáció kapcsán Kapolyi László utal ar-ra, hogy a térben és idõben táguló világban a fej-lõdés hatóerejét az az inhomogenitás jelenti,amely a kínálat és kereslet, források és felhaszná-lás között áll fenn. A kiegyenlítõdésre való tö-rekvések az inhomogenitást azonban nem tudjákteljesen megszüntetni.

A gazdasági növekedés igazi hajtóerejét a tu-dásban, a tudásnövekedésben látja, amely a ver-tikumok mentén integrálódik. Ezt példázzák ba-uxittól az alumínium végtermékig, a vasérctõl az


acélipari termékig vagy a nukleáris erõmûtõl azenergiatakarékos lámpatestekig terjedõ techno-lógiai folyamatok.

A montanisztikának ebbõl a szempontból ki-emelt szerepe, hogy tér- és idõbeli fejlõdésén ke-resztül – lévén a bányászat õsfoglalkozás – kö-vethetõ, hogyan jutott el az alkotó ember a nagyenergetikai rendszerek létrehozásáig, hogyanjöttek létre olyan multinacionális cégek, mint azalumíniumiparban az ALCOA vagy az energeti-kában az EXON vagy a SHELL.

Az elõadásban hangsúlyt kapott, hogy akomparatív elõnyök kihasználására épülõ gazda-ságstratégia rendszerfolyamatokkal jellemezhe-tõ. Példaként említi a kontinensek közöttianyag–energia–információ transzportfolyama-tot, a szén-, a kõolajtranszportot. Ugyanakkornem hagyható figyelmen kívül az a körülmény,hogy a világ energiahordozó készletének jelen-tõs hányada társadalmilag, politikailag nehezenkiszámítható térségben koncentrálódik.

A hidegháborús idõszakra utalva rámutat ar-ra, hogy akkor a magyar szénnek nem kellettversenyeznie, pl. a dél-afrikai szénnel vagy a ha-zai elektronikának a Távol-Kelettel.

Kontinenseken belül is létrejöttek integráltrendszerek. A gazdaságban – néha a politika, akatonai politika ellenére – jelentõs megállapo-dások születtek (Mannesmann–Gazprom, Ma-gyarország belépése az IMF-be vagy csatlakozása Világbankhoz).

Kontinensméretûek az egyes országokat isösszekötõ villamosenergia-rendszerek (KGST,nyugati országokban az UCPTE, NORDEL).E rendszerek versenye meghatározó a bányá-szatra is. A villamos rendszereknek megfelelõmûszaki elvárások megteremtésével megvaló-sult a CENTREL-országok – Magyarország,Szlovákia, Csehország és Lengyelország – kap-csolata az UPCTE-rendszerrel.

Ez mûszaki-gazdasági kihívás. A magyarszénbányászat és a kõolaj-, földgázbányászatenergetikával kapcsolatos részének a nemzetkö-zi rendszerekkel kell versenyeznie. Ezzel egyi-dejûleg a villamosenergia-rendszer területén a„mûszaki vasfüggöny” Magyarországtól keletretolódott.

Kapolyi László a montanisztika szempontjá-ból a jelenlegi világgazdaság néhány karakterisz-tikus jellemzõire is felhívja a figyelmet:

– Különféle gazdasági elemzések szerint a re-álfolyamatokban keletkezõ egy dollár, a végsõfelhasználásban 20–50 dollár körüli értéket ér el,amely hátrányosan hat a montanisztikára.

– Jelentõsen megnõtt az újrafelhasználás(hulladékcsökkentés, recycling). A környezetipiac új piaci szegmens lett, melynek 50%-a szol-gáltatás (pl. radioaktív hulladékok elhelyezése).

– Az árspekuláció, amely a termelési törekvé-sek ellen hat.

Habár e jelenségek a montanisztika diszcip-lináján kívüliek, mégis a montanisztika fejlõdéseellen hatnak.

Kapolyi László a magyar montanisztika egyikfontos fejezetének tartja az energiahordozók te-rén a kombinatív módon való gondolkodásérvényre jutását. Az 1970-es évek végén, anyolcvanas évek elején bekövetkezett olajárrob-banások hatására bevezetett négy intézkedés mais indokoltnak minõsíthetõ. Ebben az idõbenkerült sor a Paksi Atomerõmû építésének gyor-sítására, a katalitikus krakküzem megvalósításá-

ra és ezek révén a szénhidrogéneknek az energe-tikából való kiváltására, az energiaracionalizálásiprogram realizálására és a vezetékes energiahor-dozóknak a felhasználóknál végrehajtott inten-zívebb bekapcsolására.

A két olajárrobbanás hatására a nemzetközitársadalom tartós olajárnövekedéssel számolt.Az ekkor készült prognózisokban szénhidrogén-kiváltó fejlesztések születtek. Ezek és a piacoknormalizálódásának hatására bekövetkezettszénhidrogénár erõs visszaesésébõl könnyû azt akövetkeztetést levonni, hogy Magyarországonnem lett volna szabad a szénbázisú energiávalfoglalkozni, és fékezni kellett volna az atom-energia-fejlesztést is.

Felhívja a figyelmet – az e kérdéskomplex-umtól el nem választható – az ebben az idõszak-ban meglévõ speciális magyar problémára. Ma-gyarország ez idõben nagy külkereskedelmimérleghiánnyal küzdött, amelyet adósságállo-mányának növekedésével tudott csak kompen-zálni. Ezért is fontos a már említett négy intéz-kedés. Ezek közül minden paksi blokk félmilliótonna kõolajat, kõolajszármazékot váltott ki azenergetikából, illetve váltott át dollárexportra,mely az ország fizetõképességének javításáhozjárult hozzá.

Az 1976–1980-as idõszakban a második olaj-árrobbanással összefüggésben, az akkor márvisszafejlõdésben lévõ szénbányászatot túltelje-sítésre kényszerítették, s így használati egyenér-téket figyelembe véve 55 PJ hõmennyiségûszénhidrogénimport volt helyettesíthetõ.

Ebben az idõszakban a hazai energiaipar – azalumíniumiparral és a kohászattal együtt évi 500millió dollár aktívummal járult hozzá az árufor-galmi mérleghez, és tiszta bevételként 100 milli-árd forintot fizetett be a költségvetésnek.Ugyanebben az idõben a szénbányászat nemkapta meg termelõi árként a szén világpiaci árát.

Az 1973–1979. évi olajárrobbanásokkal kap-csolatosan vázolt folyamatokban az igények ra-dikális csökkentése és a bizonytalanság egyarántjelentkezett. Ezt a villamosenergia-prognózisokérzékeltetik a legjobban.

1973–1988 között 11 villamosenergia-prog-nózis készült. E körülmények, valamint a KapolyiLászló által ismertetett „négy intézkedés” beru-házási vonzatai meghatározóak voltak a szénbá-zisú erõmûvek tervezett fejlesztéseire. Úgy vé-lem, hogy az elõadásnak e részleteibõl megért-hetjük, hogy egyes beruházások elmaradását(Bicske, Bükkábrány) nem szabad a vázolt körül-ményektõl eltekintve vizsgálni és értelmezni.

Az elõadás ismertette az olajárrobbanásnakspeciális problémáját, mely szerint a „petro-dol-lárokon” keresztül a harmadik világ súlyos hely-zetbe került, és a folyamat elérte a második vilá-got is (Oroszország, Thaiföld, Indonézia,Malaizia stb.). Ma már a fejlett világ gazdaság-politikusainak közös álláspontja, hogy bizonyosgazdasági reformok vállalásával, mintegy 70millió USD behajthatatlan tartozást célszerû el-engedni.

Az elõadás befejezõ része az energiaigényes-ség és -fejlõdés kérdésével foglalkozik. Megálla-pítható, hogy Magyarország az egy fõre jutóenergiafelhasználás tekintetében nem marad elolyan nagyon a fejlett ipari országoktól. Sajnosaz egy fõre jutó GDP tekintetében a mezõnyutolsó részében vagyunk.

Alapvetõ probléma az energiahatékonyság

növekedésében a GDP növekedése. 1989-hezviszonyítottan a volt szocialista országok közülLengyelország, Szlovénia haladta meg a 100%-ot, de Magyarország – bár egy völgy után emel-kedésben van – csak most érte el.

Az energiahatékonyság növekedésével együtta gazdasággal összefüggésben lényeges az ener-giatakarékosság. A megtakarítás négyszer–nyol-cszor kevesebb forrásbõvítést igényel. Ezzelösszefüggésben utal az elõadás a gáztárolók, villa-mos energia területén a körvezérlés és folyamat-szabályozás csúcsigénycsökkentõ szerepére.

Nagy adósságunk a környezetvédelem, melyterületen egyes mutatók inkább stagnálnak,mint javulnak. Különbözõ stratégiák alakultak kipazarló vagy csak takarékos világgazdaság eseté-re. Kétféle nyersanyag-felhasználási tendencialehet: egy nagyobb és egy kisebb, ezekhez na-gyobb, illetve kisebb környezetszennyezés tar-tozik. A nagyobb környezetszennyezés esetébenaz ipari termelési szint egy idõ után nem volnatartható, a szolidabb stratégia esetében kiegyen-lített lehet a világ népességének és gazdaságánaknövekedése, valamint a környezetgazdálkodás.

A montanisztika tehát lényegében mindentmeghatároz. Kapolyi László elõadásában – kisséromantikus közelítésben – utal arra, hogy a bá-nyászat õsfoglalkozás, úgy a szabadpiac pénz-ügyi mechanizmusa a XX. század 70-es évtize-déig, csaknem egy évszázadon át a bányászat ter-mékéhez: az aranyhoz kötõdött. Aranyvaluta-mechanizmusra alapult az IMF-et és a Világban-kot létrehozó ENSZ Nemzetközi ValutárisKoncepció 1944-ben. Ezt a pénzügyi mechaniz-must ugyancsak bányászati termék: a feketearany, az olaj árrobbanásai zúzták szét.

A montanisztikával függ össze a világ szét-szakadása fejlett és fejlõdõ országokra, és a jövõ-ben is fenntartható fejlõdés egész világot átszö-võ koncepciójában sok helyen meghatározó lesza kontinenseket átszövõ montanisztikai tevé-kenység.

Zárógondolatában az elõadás hangsúlyozza amagyar montanisztika eredményei között, hogyaz elmúlt évtizedekben Magyarországon a szük-séges energiahordozókat biztosították, és min-denhova eljutott a villamos energia. Mindezértma kevés szó esik azokról a bányászokról, akikakkor szabadnapjaik feláldozásával járultak hoz-zá ezekhez az eredményekhez.

Ha a tisztelt olvasót az elõadás teljes szövege(ábrákkal) érdekli, azt a szerzõ készségesen ren-delkezésre bocsátja. E célból szíveskedjék meg-keresni Sztraka Jánost vagy Király Tündét(System Consulting Rt., 1535 Budapest, Pf. 709.Telefon: 395-1468).

Megemlékezés jeles elôdeinkévfordulóiról

AMiskolci Akadémiai Bizottság BányászatiSzakbizottság Bányászati Történeti Mun-

kabizottsága és az OMBKE Egyetemi Osztályaközös rendezvényen emlékezett három kima-gasló bányászprofesszor-egyéniség születésénekévfordulójára a Miskolci Egyetemen.

EGYETEMI HÍREK


Száz évvel ezelôtt született Falk Richárd(1899–1979) egyetemi tanár, a bányagéptan is-kolateremtô professzora. Böck Hugó(1874–1931), a világhírû olajkutató, az Eötvös-inga sikeres alkalmazója 125 évvel ezelôtt szüle-tett. Ugyancsak 1999-ben emlékezhettünk megAdriány János (1799–1871) születésének 200. év-fordulójáról, aki fôleg a borsodi széntelepek fel-tárásával írta be nevét a magyar bányászat törté-netébe.

A mû alkotója, Benke István okl. bánya-mérnök a jelenlévôknek bemutatta aselmecbányai panorámába illesztett, jelenleg19 felszíni és föld alatti makettbôl álló bányá-szati-kohászati diorámát, amely a 16. századitechnikai berendezéseket és technológiát ér-zékelteti látványos és közérthetô módon. AzEgyetemtörténeti Gyûjtemény állandó kiállí-tásán elhelyezett kb. 6x6 m²-es diorámát máreddig is számos helyi iskolai csoport tekintet-te meg.

Az OMBKE Egyetemi Osztályának és aBányászati Történeti Munkabizottságnaknem ez volt az elsô közös rendezvénye, mivelnem egy kollégánk mindkét helyen vezetôségitag. Különös jelentôséget mégis az adott az1999. december 14-én tartott rendezvénynek,hogy a Bányászati Történeti Munkabizottságúj tagjai révén most vált regionális intézmény-bôl az egész országra tekintô szervvé. Szerve-zetileg ugyan az MTA Miskolci Akadémiai Bi-zottságához tartozik, de a négy vidéki MTABizottság közül csak a miskolcinál mûködikilyen munkabizottság. Indokoltnak látszottezért, hogy az érdeklôdési körünkbe tartozómás területek és intézmények képviseletére isválasszunk új tagokat. Ôk a következôk:Bircher Erzsébet, a soproni Központi Bányá-szati Múzeum igazgatója, Tóth János, a Ma-gyar Olajipari Múzeum (Zalaegerszeg) igaz-gatója, Hamza Jenô, a Mátrai Erômû Rt. fô-osztályvezetôje, dr. Hála József tudományosfômunkatárs (MÁFI), dr. Szakáll Sándor, aHerman Ottó Múzeum ásványtani gyûjtemé-nyének vezetôje és Szendi Attila, a MiskolciEgyetem Levéltárában tevékenykedô dok-torandusz.

Reméljük, hogy az új tagokkal megerôsödöttBányászati Történeti Munkabizottság mégeredményesebben dolgozhat a 2000. esztendô-ben a magyar bányászat tárgyi és szellemi érté-keinek megmentéséért, minél szélesebb körbenvaló megismertetéséért.Dr. Zsámboki László Dr. Benke Lászlóa munkabizottság a munkabizottság

elnöke titkára

Szent Borbála a bányászok éskohászok védôszetje címûkiállítás(Miskolc-Egyetemváros 2000.)

Akiállítás dr. Zsámboki László fôigazgató jó-voltából, rendkívül rövid idô, mindössze

egy hét leforgása alatt valósult meg.A kiállított anyag zömében Zalaegerszegen

már látható volt a Magyar Olajipari Múzeum 30éves évfordulója alkalmából, 1999. december10-tôl.

A miskolci kiállítás a zalaegerszeginél gazda-gabb, újabb tárgyakkal, kiadványokkal gyarapo-dott.

Tóth János, a Magyar Olajipari Múzeumigazgatója megnyitó beszédében kitért arra, mi-ért múzeumuk hozta létre a kiállítást, és milyenindíttatásból gyûjtik a Borbála-emlékeket. Mintelmondta, a Borbála-tisztelet hagyományozó-dott a különféle területeken dolgozó bányászokkörében, így a XX. században kiteljesedô szén-hidrogén-bányászat mûvelôinek körében is,szinte a hazai kôolajtermelés megszületésénekpillanatától. Ennek látványos jele a nagykanizsaiszületésû Vörös János, ún. olajos Borbálája. A szo-bor formájával, karcsúságával a gótikus alkotá-sokra emlékeztet. Jellegzetessége, hogy a szentattribútumai közt oly gyakran szereplô tornyot amûvész egy rácsos szerkezetû fúrótorony formá-jában jelenített meg.

Természetesen a kiállítás nem jöhetett volnalétre a társmúzeumok és magánszemélyek támo-gatása, Borbála-relikviák kölcsönzése nélkül.

Kiállítási tárgyakkal, szobrokkal, Borbá-láról szóló szakirodalommal segítették a kiál-lítás megrendezését: Benke István, Berkes Jó-zsef, Csath Béla, Érc- és ÁsványbányászatiMúzeum (Rudabánya, Telkibánya), dr.Hermann Spörker, Jármai Ervin, Jármai Gá-bor, Kozma Károly, Molnár László, az OMBKEDorogi Csoportja, az OMBKE Kôolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakcsoportja, dr.Szûcs István.

Nekik külön köszönetet mondott Tóth János,és örömét fejezte ki, hogy a jövô bányászait ne-velô egyetemen mutathattuk be a kiállítást.

A kiállítás iránt a szakmán belül nagy az ér-deklôdés (amit a megnyitón megjelentek szá-ma is bizonyít), ezért az év folyamán a tervekszerint még további helyszíneken is bemutat-juk a gyûjteményt – fejezte be az igazgató, mi-után az érdeklôdôk figyelmébe ajánlotta a ki-állítást.

Molnár LászlóMagyar Olajipari Múzeum

(A kiállítás 2000. március 9-én Salgótarján-ban a Nógrádi Történeti Múzeumban mutatko-zott be. A szerk. megjegyzése)

K ö s z ö n t j ü k dr. Pataki Nándorokl. építômérnököt,c. egyetemi docenst,az Országos Vízku-tató- és Fúróvállalatny. igazgatóját, szak-osztályunk alelnökét70. születésnapja al-kalmából.

K ö s z ö n t j ü k dr. Bérczi Istvánt, azMHT elnökét és dr. Dobos Irmát, az MHTtiszteleti tagját, egyesületünk tagjait, akik1999-ben elnyerték az Euro-Geológus (Titleof European Geologist) megtisztelô címet,melyet 1992-ben alapított az European

Federation of Geologists, és az azt követôévekben a szakma jeles mûvelôinek munkájátismerték el vele. Az egyesülésnek 1998-ban aMagyarhoni Földtani Társulat is teljes jogútagja lett, és tagjai közül elsôként dr. BércziIstván és dr. Dobos Irma kapta az Euro-Geoló-gus címet eddigi munkásságuk alapján. Egye-sületi tagjainknak ôszintén gratulálunk, és to-vábbi sikeres munkájukhoz kívánunk Jó sze-rencsét!

K ö s z ö n t j ü k Bardócz Béla okl. geo-lógust, aki 1999. november 3-án a Magyar Tu-domány Napja alkalmával vette át Mándoki Zol-tán vezérigazgató-helyettestôl a MOL Rt. általalapított Tudományos Díjat a kôolajkutatás te-rén elért tudományosan megalapozott gyakorla-ti eredményekért.

K ö s z ö n t j ü k az OMBKE 88. Kül-döttgyûlésén kitüntetett tagtársakat:

• A ZSIGMONDY VILMOS-emlékérem-mel kitüntetett Falk Miklós okl. olajmérnököt,

okl. bányaipari gaz-dasági mérnököt.Egyesületünknek1967 óta tagja, a kis-kunhalasi üzemi cso-port munkáját 1969-tôl a helyi csoport el-nökeként irányítja.Munkája során ki-emelt figyelmet for-dított a fiatal kollé-gák eredményesmunkakezdésére, be-illeszkedésére, többüzemtörténeti kiad-vány szerzôje, társ-

szerzôje, szerkesztôje, elôadások szervezôje,szerzôje. Az elmúlt 35 évben sok sikeres – szak-mailag és emberileg emlékezetes – üzemiOMBKE-rendezvény (hazai és külföldi tanulmá-nyutak, szakmai napok, találkozók, üzemtörté-neti évfordulók ünnepségei, hagyományôrzôszakestélyek) szervezése fûzôdik a nevéhez. Tagjaaz MTESZ Bács-Kiskun Megyei Szervezete ve-zetôségének, a Kiskunhalasi Intézôbizottság el-nöke.

• Az „Egyesületi munkáért OMBKE-pla-kett” kitüntetettjét, Bruckner Lajos okl. olaj-

mérnököt, okl. kör-nyezetvédelmi szak-mérnököt. Az egye-sületnek már egye-temistaként tagjalett, és kezdettôlfogva sokat tett abányász hagyomá-nyok ápolásáért. Aziparba kikerülve ak-tívan vett részt a du-nántúli helyi szer-vezet munkájában,helyi és szakosztályisikeres rendezvé-nyek, hagyomány-

ôrzô napok, baráti találkozók szervezésévelszakestélyeken betöltött – immár hagyomá-nyos – elnöki tiszte folytán ezen rendezvényekaktív közremûködôje.

• 40 éves egyesületi tagságuk és sikeres, szak-mai és egyesületi tevékenységük elismeréseként„40 éves tagságért” SÓLTZ VILMOS-emlék-

KÖSZÖNTÉS

Falk Miklós okl. olajmérnök, okl.bányaipari-gazdasági

mérnök

Bruckner Lajosokl. olajmérnök,

okl. környezetvédelmiszakmérnök


éremmel kitüntetett tagtársainkat: FerenczyImre okl. olajmérnököt és Götz Tibor okl. olaj-mérnököt.

K ö s z ö n t j ü k Bogdán Gyôzô okl.olajmérnököt, aki az 1999. évi Központi Bá-

nyásznap alkalmá-ból Gyöngyösönrendezett ünnepsé-gen, „Kiváló Bá-nyász” kitüntetéstkapott. 1971-tôlOMBKE-tag, alapító-ja a KFVSZ-on belül1982-ben alakult újhelyi szervezetnek, aszilárdásvány-bányá-szati helyi szervezet-nek, majd 1983 óta tit-kára is. Számos szak-

mai találkozó szervezôje, rendezôje, (elôadóként)közremûködôje volt.

K ö s z ö n t j ü k Keresztes N. Tibor okl.geológus szakmérnököt, okl. hidrológus szak-

mérnököt, akit azOMBKE által ren-dezett 1999. éviközponti SzentBorbála-ünnepségen,Miskolcon Borbála-éremmel tüntettek ki.Tagtársunk már azegyetemen tagja lettaz OMBKE-nak.Munkába állása utánrövid idôn belül elôbba fúrási, majd azösszevont alföldi helyiszervezet vezetôségi

tagja lett. Intenzív munkát végez a konferenciák,kiállítások, szakmai napok és egyéb rendezvényekmegvalósításában, a külföldi társszervezetekkelfennálló kapcsolatok ápolásában. Kiemelkedôszerepe volt a szakosztályi zászló létrehozásábanés adományozásában.

K ö s z ö n t j ü k Udvardi Géza okl. bá-nyamérnököt, tagtársunkat, aki a MOL Rt.

nyolcadik születés-napja és az 1999. éviBányásznap alkalmá-ból rendezett ünnep-ségen vehette át a„Magyar Olajipa-rért” kitüntetésaranyfokozatát. 1961óta tagja egyesüle-tünknek, számos ren-dezvény, hagyo-mányôrzô és szakmai

nap, konferencia lelkes szervezôje, aktív közre-mûködôje, mint elôadó, szervezô, bírálóbizott-sági tag. Szakmánk és egyesületünk történetiemlékeinek elkötelezett gyûjtôje, ôrzôje, hagyo-mányaink ápolása terén kiemelkedô példát mu-tat. A fiatalok atyai patrónusa, számos kitüntetéstulajdonosa.

K ö s z ö n t j ü k Csath Béla okl. bá-nyamérnököt, aki a Magyar Olajipari Múze-

um megalakulásá-nak 30. évfordulójaalkalmából a „Ma-gyar Olajiparért”kitüntetés ezüst fo-kozatát vehette át amagyar olajipar és ahazai vízkutatás tör-ténetének kiemel-kedô mûveléséért.1955 óta tagja egye-sületünknek. Szá-mos tisztséget be-töltve vesz részt

szakmai emlékeink megôrzésében: csaknem30 évig volt a vízfúrási helyi szervezet titkára,15 éven át volt az OMBKE Történeti Bizott-ságának vezetôje, 25 éve gondozója, „gazdája”a lepencei Zsigmondy Vilmos Gyûjte-ménynek, mely 1993 óta a MOIM filiáléja.Részese volt a Szent Borbála-ünnepség Buda-pesten történô felélesztésének. Számos egye-sületi kitüntetés tulajdonosa és az OMBKEtiszteleti tagja.

Bôsze Kálmánokl. erdômérnök

100 éve, 1900. február 17-én, a Vas megyei Mis-kén született Bôsze Kálmán okl. erdômérnök. Ne-véhez fûzôdik a Kerettye, Lovászi kôolaj-bányászati telephelyek, a Balaton déli partja mel-lett húzódó kôolaj-távvezeték, tartály- és szi-vattyútelepek felszíni üzemi és lakóépületeinekmegálmodása, megtervezése és kialakítása, vala-mint a dél-dunántúli kôolajipari központtá ala-kult Nagykanizsa országos hírûvé vált és 1960-tólvárosképi védettséget élvezô olajipari lakótelepé-nek létesítése. Erdômérnöki oklevelének meg-szerzése után 1936-ban hívták meg az EURO-GASCO kôolaj- és földgázkutatással, majd ter-meléssel foglalkozó dunántúli vállalatához. Az

EUROGASCO-nál és utódvállalatainál betöltöttberuházási, építési beosztások után a Budafai Kô-olajtermelô Vállalat építési osztályának vezetôje-ként vonult nyugállományba 1961-ben.

Építô szervezô munkáját nemcsak számosépület és épületegyüttes dicséri, de erdész szak-májának kitûnô példái a kôolajbányászati létesít-mények, lakótelepek körüli parkok, zöldterüle-tek. A növénykultúrák telepítését, gondozásátszemélyesen irányította, ellenôrizte. Nyugdíjbavonulása után nyolc éven át volt a parkok észöldterületek kialakításának kezdeményezôje,valamint Nagykanizsa városának tanácsadója,1962-ben Nagykanizsa város díszpolgárává vá-lasztotta. 1969. szeptember 22-én hunyt elNagykanizsán. (A grafikát Horváth Róbert okl.bányamérnök készítette.)

Benkô Károly(1933–1999)

1999. november 17-én szívinfarktus következté-ben Miskolcon elhunyt Benkô Károly oklevelesolajbányász mérnök. 1933. március 29-énSárospatakon született. Elemi és középiskolai ta-nulmányait a sárospataki református iskolában vé-gezte, 1952-ben felvették a Nehézipari MûszakiEgyetem Bányamérnöki Karára Miskolcon. A kétalapozó év után a felsô évekre Sopronba került.Soproni diákéveit tartotta élete legszebb idôszaká-nak. Diplomáját 1957-ben kapta meg Sopronban.

Szakmai pályafutását a Mélyfúró Vállalatnálkezdte Miskolcon, innen a Vízügyi Igazgatóságdolgozója lett, majd a Budapest Bankhoz helyezték,ahonnan 1989-ben rokkantsági nyugdíjba került.

Családjától azt kérte, ha meghal, Sopronbantemessék el. Végakarata teljesült, mert 1999.november 24-én református szertartás szerint asoproni evangélikus temetôben temették el.

Sírjánál a Sopronban élô évfolyamtársai el-énekelték a bányászhimnuszt, így kívánva utolsójó szerencsét!

Dénes Ottó

A világ legnagyobb nitrogén-elôállító üzeme épül Mexikóban

ABOC által vezetett csoport 623 MUSDösszeggel biztosítja a világ legnagyobb nit-

rogénüzemének építését, mely központi részeMexikó legjelentôsebb termelô területén, a

KÜLFÖLDI HÍREK

Ferenczy Imre okl. olajmérnök

Götz Tibor okl. olajmérnök

Udvardi Gézaokl. bányamérnök

Bogdán Gyôzôokl. olajmérnök

Keresztes N. Tiborokl. geológusmérnök,

okl. hidrológus szakmérnök

Csath Bélaokl. bányamérnök

MEGEMLÉKEZÉS


Cantarell tengeri mezôben megvalósításra ter-vezett, fokozott kôolaj-kinyerési eljárásnak. Ezaz egység az egyik legfontosabb eleme a 10,54Mrd USD-ra elôirányzott fejlesztéseknek, me-lyet a Petroleos Mexicanos társaság tervez aCampeche-öbölben lévô termelô mezôk terme-lésének fokozására. Az épülô üzem négy techno-lógiai sorból fog állni, a teljes tervezett kapacitá-sa 34 Mm³/d, nagy tisztaságú, nagy nyomásúnitrogén. A Pemex tervei szerint a 10,54 MrdUSD-os beruházás, ill. fejlesztés 2012-ben feje-zôdik be, és úgy számítják, hogy nemcsak meg-térül, hanem jelentôs profitot is hoz a társaságszámára. Ez a hosszú távú fejlesztés a következô15 évben biztosítani fogja 8,4 Mrd barrel (1,34Mrd m³) kôolaj kinyerését, 2,2-szer többet, mintamit ki lehetne nyerni, ha a mezô termelése ter-mészetesen csökkenne le, ill. merülne ki. Ebbôla mezôbôl eddig a termelés 19 éve alatt összesen7 Mrd barrel olajegyenértéknek megfelelô szén-hidrogént termeltek ki, ez durván a kitermelhe-tô készletek egyharmadának felel meg. Jelenleg1,3 Mb/d mennyiséget termel, de a potenciálistermelô kapacitása 1,7 Mb/d. A mezô földgáz-termelése ebben az évben átlagosan 14 Mm³/d.A Pemex jelentôs erôfeszítéseket tett, a kôolajjaltermelt földgáz (kísérôgáz) fáklyán történô el-égetésének csökkentésére, míg 1998 novembe-rében mintegy 13,7 Mm³/d mennyiséget fák-lyáztak le, 1999 júniusában csak 7,4 M m³/d, és1999 novemberében pedig már csak 2,8 Mm³/dmennyiséget.Oil and Gas Journal

Kogenerációs üzem a világlegnagyobb nitrogén-elôállítólétesítményéhez

M exikóban jóváhagyták egy 306 MW telje-sítményû kogenerációs üzem létesítését. A

projekt költsége meghaladja a 95 millió USDszintet. Az állomás magában foglal egy gázturbi-nát egy hôvisszanyerô gôzgenerátorral, mellyeláramot fejlesztenek a világ legnagyobbjakéntjegyzett nitrogénüzem számára. Ez a nitrogén-üzem fogja a nitrogént a Cantarell tengeri mezôrészére szolgáltatni, ahol egy nagyobb kôolajki-hozatal-növelô (EOR) technológiai projektetvalósítanak meg. A kogenerációs üzem teljesít-ményét 2000 GWh/év szintre, az erômû gázfo-gyasztását 707 M m³/év-re tervezik. Az erômûüzembe helyezése 2000 májusára várható.Oil and Gas Journal

Hidrogénüzemû buszpark ta-pasztalatai Chicagóban

É rtékelték a chicagói buszok és az 1997 ótaüzemelô töltôállomás mûködését. A rend-

szer folyékony hidrogénre és kriogén technoló-giára van alapozva, amit a követelményeknekmegfelelôen módosítottak. Elméletileg a hidro-génes tüzelôanyag-cellák sokkal jobb hatásfokú-ak, mint a dízelmotorok. A hidrogénes tüzelô-anyag-cella hatásfoka 40%, míg a dízelmotorécsak 25–32%. A városban három busz üzemelthidrogénes tüzelôanyag-cellás hajtással. Azegyes buszok hidrogéntároló kapacitása 570 m³

volt, 243 bar nyomáson. A buszok naponta404–566 m³ hidrogént fogyasztottak. A hidro-gént tartálykocsikban szállították a helyszínre.Tervezik a hidrogén helyszíni elôállítását, kisebbméretû üzemben, a helyi igények fedezésére,ehhez földgázt, metanolt vagy propánt alkal-maznak alapanyagként. A közlemény ismerteti atervezett technológia sémáját és rövid leírását.Oil and Gas Journal

Tüzelôanyag-cellák: Az RWEEnergie bemutatóüzemet építvillamos áram fejlesztésére

Az RWE vezetése alatt álló nemzetközi kon-zorcium, a Siemens/Westinghouse cégek-

kel közösen 300 kW teljesítményû tüzelôanyag-cellás berendezést akar építeni, gázturbinát csat-lakoztatva hozzá, hogy ezzel villamos áramotfejlesszenek. Ez a demonstrációs projekt Euró-pában az elsô ilyen típusú egység. Vele összeha-sonlítható SOFC- (Solid Oxide Fuel Cell) pro-jekt most jön létre Kaliforniában. Egy továbbieurópai konzorcium 1 MW-os projektet fogmegvalósítani. Az elsô üzem 300 kW teljesít-ménnyel már 2000-ben létrejön az RWEEnergie telepén, É-Westfáliában, a második ezután 2002-ben. A kombinált hô- és villam-osáram-fejlesztô üzemek mintegy 60%-oselektromos hatásfokot, és az egyidejû hôhaszno-sítással 80–90%-ig terjedô tüzelôanyag-haszno-sítást érnek el. A tüzelôanyagcellák több modul-ját össze lehet kapcsolni nagyobb egységekké. Anagy energiahatékonyságon kívül e technikamellett szól a nagyfokú környezetkímélet: károsanyagok, mint pl. a nitrogén-oxid és kén-oxidokgyakorlatilag nem jönnek létre, és szén-dioxid iscsak csekély mértékben. A fejlesztésben résztve-vôk az remélik, hogy az ilyen piacra éretttüzelôanyag-cellás üzemek az elkövetkezô tízévben rendelkezésre fognak állni a decentrali-zált villamosáram-fejlesztés céljára.Erdöl, Erdgas, Kohle

Szénmedencék metángázá-nak erôteljesebbhasznosítása Angliában

ACoalgas Ltd., Mansfield megkezdte a gázkitermelését két felhagyott szénbányából,

és azt tervezik, hogy a következô öt évben 40kisebb szénmedencében metánkinyerô létesít-ményeket helyeznek üzembe. A vállalat újmódot talált a letermelt, ill. felhagyott bányákmetángázának kinyerésére, nevezetesen a szén-telepekbe lefúrás helyett, a szellôzôaknákonkeresztül szivattyúzzák ki a gázt. A Markhambányából 1999 februárjában megkezdték a gázkitermelését, márciusban pedig a közeli Steetlybányából, és azt egy erômûnek szolgáltatják.

Az elmúlt évben a Coalgas 140 bányábanvégzett készletellenôrzést és a következô 5 évbenebbôl 40-et termelésbe akar állítani. A Markhambányából 1300 m³/h mennyiséget termelnek ki,és azt egy közeli fogyasztónak adják, mely eddignehéz fûtôolajat használt fel. A közeljövôbenkorszerûsítik a tüzelôberendezést, és duplájára

emelik a gázfogyasztást, valamint tervezik 6 MW-os elektromos erômû építését is. A Steetly és aShirebrook gázkinyerô létesítményekbôl aCoalgas a gázt közvetlenül adja át az IndependentEnergy plc. részére, mely Steetlyben állít elô vil-lamos áramot a helybeli ipar számára. Itt fel-használták a korábbi bánya rendbehozott transz-formátorát és kábeleit, Shirebrooknál pedigerômû létesül, ahol mintegy 9 MW teljesítmén-nyel dolgoznak rá az országos hálózatra. ACoalgas tervezi, hogy ez év végén a Crontonbányában kísérleti fúrást mélyít a felhagyott,beomlasztott telepbe, a kitermelt szénfrontmögé, hogy tesztelhessék, mennyi gáz gyûlikössze, s az miként termelhetô ki.Oil and Gas Journal

A BMW és a Delphi együttmû-ködése a tüzelôanyag-cellafejlesztésében

ABMW és a Delphi (USA) cégek közösenolyan tüzelôanyag-cellát akarnak kifejlesz-

teni, mely benzinbôl villamos áramot állít elô.Azt tervezik, hogy már a következô évben kifej-lesztik az elsô prototípus jármûvet. Az új SOFC(Solid Oxide Fuel Cell) tüzelôanyag-cellák üze-meltetéséhez a két vállalat közleménye szerintbenzint fognak elgôzölögtetni és hidrogént fog-nak leválasztani, melyet azután villamos árammáalakítanak át. A jármûvekben a SOFC cellák 7.sorozatát fogják alkalmazni.Erdöl, Erdgas, Kohle

Példa a szénmedencék me-tángázának kinyerésére

A z utóbbi években számos kutat fúrtak le azUSA-ban a nagyobb szénmedencék metán-

gázának kinyerésére, hasznosítására. Ilyen terü-let például a Wayoming állam területén lévô„Powder River” medence, ahol 1999 júniusábana szénmedencébôl termelt gáz mennyisége átla-gosan 7,35 Mm³/d volt, ezt 962 kútból termeltékki. Folyamatban van egy 230 km hosszú, 24” át-mérôjû vezeték építése, melynek segítségével agáztermelést, ill. szállítást fokozni tudják úgy,hogy 2000-ben a kapacitás elérheti a 7,35Mm³/d és 2001 végén a 12,5 Mm³/d szintet. AzUSA-ban sok helyen folyik hasonló tevékenységa metángáz kinyerésére és hasznosítására, errôlközöl rövid ismertetôt G. Alan Petzet a szaklap-ban.Oil and Gas Journal

Csôköteges hôcserélôk meg-hibásodásainak vizsgálata

G amio és F. W. Pinto összesen 1164 hôcserélôtvizsgált meg, és elemezte az állapotukat, va-

lamint a meghibásodásuk okait. A vizsgálatot hatnagyobb üzemben végezték. Az üzemegységekkora 7 és 30 között változott. Rendelkezésre áll-tak a felülvizsgálati dokumentumok és a gyártásóta végrehajtott újracsövezési esetek adatai is.Ezekben a hôcserélôkben összesen 534 meghi-


básodást észleltek, és a hibákat 10 kategóriábasorolták. A következô öt hibatípus tette ki ameghibásodások 90%-át:

– a szénacél csövek hûtôvíz okozta korrózióslerakódásai,

– a folyamatból adódó, technológiai korró-zió,

– a rozsdamentes acél csövek feszültségkor-róziója a hûtôvízkörben,

– gôz/kondenzátumkorrózió,– a folyamatból adódó elszennyezôdés.Az 534 esetbôl 223 volt hûtôvízkorrózió, 143

folyamatból adódó technológiai korrózió, 47 fe-szültségkorrózió, 43 gôz/kondenzátumkorrózióés 28 volt az elszennyezôdési eset. A további öthibatípus – mint pl. az erózió, mikrobiológiaieredetû korrózió – összesen 52 hôcserélônél for-dult elô. Vizsgálták a meghibásodások típusait ahôcserélôk kormegoszlása alapján is. A 96 darab30 éves korú hôcserélô leggyakoribb meghibá-sodása (47 eset) a szénacél csövek belsô felületénlerakódott korrózió volt, melyet a hûtôvíz oko-zott. A 30 éves korúakból 18 volt technológiaikorrózió és 15 a gôz/kondenzátum okozta kor-rózió, a többi meghibásodástípus 1 és 9 eset kö-zött változott. A 140 darab 22 éves korú meghi-básodott hôcserélôbôl 43 esetben volt hûtôvízokozta korrózió, 41 technológiai korrózió és 19feszültségkorróziós repedés, a többi hibatípus 1és 7 között változott. A 33 darab 6 éves korúmeghibásodott hôcserélô esetében a feszültség-korróziós repedés volt a legtöbb, 12 eset, majd atechnológiai korrózió következett, 9 esetben.Ezeknél már nem regisztráltak hûtôvíz okoztakorróziót, sem eróziót. A közlemény nemcsak ahibák statisztikai adatait közli, hanem javasla-tokat is ad, hogy a jövôben miként lehet a hibá-kat elkerülni vagy csökkenteni.Oil and Gas Journal

Worldwide Petroleum IndustryOutlook, 2000–2004. Projektionto 2009. 16th EditionA kôolajipar kilátásai világszerte:2000–2004. Becslések 2009-ig. 16. kiadás

T artalom: A korábban „Olajipari kilátások”-ként ismert könyv olyan termék, melyet leg-

szélesebb körben respektálnak az energiaipar-ban. A szerzô úgy állította össze, hogy az olvasókönnyen megértse az iparra ható politikai és gaz-dasági viszonyokat. Az energiaipari szakemberekBeck mûvét pontos, megbízható és jelentôségtel-jes becslésnek tekintik, mely segít a kockázatokminimalizálásában. A könyv részletes elôrejelzéstad a világ országai és az USA kôolaj-, földgáz- ésenergiaiparaira, valamint tartalmazza a gazdaság,az energia-, a kôolaj- és földgázipari tevékenysé-gek statisztikai adatait. A kiadvány több mint 100jól áttekinthetô táblázatot és grafikont is tartal-maz. Minden fejezet részletes kommentártfoglal magában a jelenlegi és a múltbeli esemé-nyekre vonatkozóan, ezt a kilátások ismertetéseköveti. Az elôrejelzés 2000–2009 közötti idô-szakra vonatkozik. Végül a szerzô összefoglalótés áttekintést nyújt a szelektált elôrejelzésekbôl,valamint rövid áttekintést az OPEC tevékenysé-gérôl és statisztikai adatairól. Magában foglal 15kiegészítô táblázatot a világ nyersolajtermelési

kapacitásáról (OPEC- és nem OPEC-országokés a világ összesen). Becsléseket közöl a világ tô-keráfordításairól, ezek a becslések 10 éves jövôtölelnek fel. Az ezen túli évekre vonatkozóanegyedi becsléseket tartalmaz, valamint közli aszámított növekedési arányokat is. Terjedelme:303 oldal, publikálva 1999. augusztusban.

Szerzô: Robert J. BeckKiadó: Penn Well Publishing Comp., Tulsa,

USAÁra: 195 USD

Oil and Gas Journal, Energy Database Catalog, 1999.

Mélyvízi termelôvezetékekközvetlen impedanciájú me-legítése

A tengeri kôolaj- és földgáztermelés egyremélyebbre tolódik, egyre nô annak veszélye,

hogy a távvezetékekben és termelôvezetékekbenhidrátdugók keletkeznek. Az ilyen dugók meg-szüntetése és a megfelelô állapot helyreállításajelentôs költségeket emészt fel. A hidrátdugókmegakadályozásának konvencionális módszerei,mint pl. a lefúvatások, a forró olajjal való kezelé-sek és a metanoladagolás költséges megoldásokés nem eléggé megbízhatóak. Az elektromos fû-tés alternatíva lehet mind a megakadályozás,mind a hidrátdugók keletkezése után a mûködéshelyreállításának céljára. Az elektromos melegí-tés hatékony lehet a paraffindugók megakadá-lyozásában vagy megszüntetésében is. A beruhá-zási költségek csökkenhetnek, ha a görényezésitechnológiához szükséges vezetékszakaszok ésszerelvényezés helyett egyetlen melegített ter-melôvezetéket alkalmaznak.

Két közvetlen fûtésû rendszer vehetô figye-lembe: az egyik teljesen szigetelt rendszer,amelyben a termelôvezetéket elektromosan tel-jesen el kell szigetelni a tengervíztôl, a másik föl-delt rendszer, amely elektromos érintkezést igé-nyel a tengervízzel, anódokon keresztül vagyegyéb módon. Mindkét rendszerben az áramközvetlenül a termelôvezeték csövén át áramlik,így melegít. A Statoil cég földelt rendszert szán-dékozik bevezetni az északi-tengeri Åsgard-me-zôben. A rendszer üzembe helyezését 2000 ok-tóberére irányozták elô. A közlemény részlete-sen ismerteti a technikai megoldást és a teszteléseredményeit.Journal of Petroleum Technology

Angliai kôolajgyûjtô vezetékkorróziós vizsgálatának ta-pasztalatai

AWytch Farm olajmezô gyûjtôvezetékénekmeghibásodásai ráirányították a figyelmet

arra, hogy vizsgálják a korróziót kiváltó a metal-lurgiai és áramlási hatásokat. D. Pasley és társai 8oldal terjedelmû cikkben ismertetik a problémátés az elemzések eredményét.

Megállapítható volt, hogy az X–42 minôségûacélból készült vezetékszakaszokban gyakoribbvolt a meghibásodás, mint az API 5L Gr B minô-ségû acélcsôbôl készült szakaszokban. Az elem-zések során 246 korróziós eredetû hibát észlel-

tek. Az elemzés külön fejezetben foglalkozik azáramlási sebesség korróziós hatásával. Meg kelljegyezni, hogy a hét éve üzemelô vezetékbenkénmentes, könnyû nyersolaj áramlik, ennek víz-tartalma csaknem állandó, 30%-os szinten van,de sem inhibitorra, sem egyéb adalék használatá-ra a termeléshez nem volt szükség. Az áramlásiviszonyokat vizsgálva kimutatható, hogy az befo-lyásolja a korrózió gyakoriságát és mértékét. AzOhioi Egyetem és a norvégiai Energia Intézetvizsgálatai erôs korrelációt állapítottak meg amegfigyelt áramlási rezsim és a korrózió mértékeközött. A két intézmény új összefüggést, a módo-sított „Froude-szám”-ot alkalmazva kimutatta aturbulenciát. Ez a korrózió egyik oka. A korróziónövekszik, amint a filmréteg vékonyodik vagyszétroncsolódik a növekvô dugósebesség vagy acsökkenô folyadékfilm-vastagság miatt. Megál-lapították, hogy a Froude-szám lejtôn felfelénagyobb, mint lefelé irányban azonos mennyisé-gû kôolaj, víz vagy gáz esetében, mivel a film afelfelé tartó szakaszokban vékonyabb. A szerzôkismertetik a módosított Froude-szám képletét ésmagyarázatát, valamint alkalmazását.Oil and Gas Journal

A rendkívüli reményt keltô éskihívást jelentô gázhidrátok

A llen Lowrie és Michael D. Max 5 oldalas cikk-ben részletesen foglalkoznak a kérdéssel.

Megállapítják, hogy a téma jelentôségét szerte a vi-lágon egyre jobban felismerik, és az ez irányú kuta-tások egyre intenzívebbé váltak. Az USA több je-lentôs intézetén kívül, már az 1970-es évek ótaOroszországban is folynak kutatások. Itt vezettékbe elôször a nagyüzemi technológiával megoldottmetánhidrát-kitermelést, a szibériai Messoyakha-mezôbôl. A japán kormány is támogatja ahidrátkitermelési kutatási munkákat, azzal a céllal,hogy a közeli tengeri térségbôl nyerjenek ki me-tánt a hidráttelepekbôl. Kanadában szintén inten-zív kutatás folyik 1998 óta, és az indiai kormány né-hány éve támogatja az ilyen irányú kutatási munká-kat. Az Európai Unió és más országok is megkezd-ték a hidrátkutatások támogatását. A metánhidrát-fejlesztési program megváltoztathatja a világ geo-politikai képét, ugyanis olyan államok, mint pl. azUSA, Japán és India, amelyek eddig importener-gia-függôségben álltak, e téren függetlenné válhat-nak. Másrészt a tüzelôanyag-felhasználás sokkalkörnyezetkímélôbb lehet a nagyobb arányú me-tánfelhasználás következtében. A cikk nemcsakközli a metánhidrát kialakulásának fázisdiagramját,hanem magyarázatot is ad hozzá, és olyan világtér-képet közöl, melyen megjelöli azokat a térségeket,ahol részben már bizonyított a metánhidrát-tele-pek létezése, vagy nagy valószínûséggel feltételez-hetô. Ezek fôleg a tengerek kontinenspart közelitérségeiben és az örök fagy térségében vannak. Atengerszint alatti mélység és a hômérséklet függvé-nyében készült fázisdiagramhoz hozzáfûzik, hogya diagram 100 m mélységnél mutatja ahidrátképzôdés lehetséges kezdetét. Ez tiszta me-tánra igaz, azonban ha etén, kén-hidrogének, szén-dioxid és propán is jelen van a gázkeverékben, ak-kor a fázisdiagram jobbra tolódik, és mint ahogy aza Kaszpi-tenger esetében is elôfordul, már 50 mmélységben hidrátokat idézhetnek elô ilyen szen-nyezettségû metángázok.

Mint ismeretes, 1 m³ természetes metán-hidrát mintegy 164 m³ metángázt és mintegy0,87 m³ vizet tartalmaz. A szakemberek mármegállapították, hogy az USA DK-i tengerpart-jainál a Blake Ridge térségben 2,5–3 km tenger-vízmélység alatt több mint 28 300 Mrd m³ me-tán lehet egyetlen tároló szerkezetben. (Megkell jegyezni, hogy az USA éves gázfogyasztásama mintegy 566 Mrd m³/év.) A szakértôk becslé-se szerint csupán az USA vizeiben található me-tán megközelítôleg 56 000 000 Mrd m³, ha en-nek csak egy kis százaléka nyerhetô ki, akkor ishatalmas mennyiségû tárolt energiát jelent. Avilág meténhidrát-készletét legalább 10 000gigatonna lekötött karbon nagyságrendûre be-csülik. A mély óceánokban lévô metánhidrátmennyiségét a kétszeresére becsülik annak, amitaz összes ismert fosszilis tüzelôanyagok mennyi-ségére becsültek, beleértve a szenet, a kôolajat ésa földgázt is. Mindezeket figyelembevéve a szer-zôk úgy vélik, hogy a metánhidrát a következôszázad egyik fô energiaforrásává válhat, és foko-zatosan pótolhatja a kôolajat. Ez segítheti, ill. tá-mogathatja új technológiák és gyakorlat beveze-tését a tüzelô-anyagcellás áramfejlesztés vonat-kozásában. Megállapítják, nem kell attól tartani,hogy rövidesen kimerülnek az energiaforrások,hiszen ezeknek az újabb forrásoknak a termelés-be vételével még évszázadokig elegendôek ma-radnak.World Oil

Korróziós problémák kezelé-se új, gazdaságosabb mód-szerrel

Egy angol vállalat olyan új technológiát fej-lesztett ki, mellyel jelentôs megtakarításo-

kat lehet elérni a korróziós és eróziós problémákkezelése terén. El lehet kerülni a javítási munká-kat és a cserét továbbá a karbantartási munkákszükségessége miatti leállások következtébenfellépô termelési veszteségeket, melyek egy át-lag 25 éves élettartamú kôolaj- és gázkezelôüzemnél jelentôs összegeket tesznek ki. ACormon-cég által kifejlesztett technológiátCEION™-nek nevezik; célja, hogy a mérnökökszámára inkább a korrózió kezelését tegye lehe-tôvé, mint annak monitorozását. Ez a technoló-gia perceken belül méri a létrejött korróziót,mérve a fémveszteségeket, és jelzi a mûszaki sze-mélyzet számára, ha korrozív fluidum vagy szi-lárdanyagszemcsék kerülnek a tenger alatti vagyszárazföldi vezetékekbe. Sivatagi és jégborítottakörülmények között is kiváló eredményeket ér-tek el e rendszerrel a gyakorlatban. Ez rendkívülérzékeny ellenállás-mérési módszer, mely képesa nanométer (10–6 mm) nagyságú anyagvesztesé-gek mérésére és jelzésére. Az új technológia nemigényel vezetôképes fázist, és független a tech-nológiai folyamat közegének tulajdonságaitól.Továbbá a fejlesztô társaság közleménye szerinte technológia érzékeli az eróziót is, és képes ahômérséklet mérésére is. A Cormon-cég közlésealapján a szenzorok élettartama olyan hosszú,hogy a korróziómonitorozó rendszerek költsé-gét mintegy 60%-kal vagy még ennél is többelcsökkentheti.Petroleum Economist

Mexikó a világ egyik legna-gyobb piaca a cseppfolyósföldgázterméknek (LPG)

M exikó nemcsak a világ egyik legnagyobbLPG-piaca, hanem egyben olyan ország,

ahol a legnagyobb a lakossági felhasználás is. Amexikói háztartások több mint 80%-a függ acseppfolyós földgázterméktôl, fôleg mert ezzelfûtik a bojlereket a melegvíz-elôállításhoz, ezzelfûtik a kályhákat és a konyhai tûzhelyeket. Mexi-kóban 1998-ban durván 300 000 b/d LPG-t fo-gyasztottak. A déli régiók, melyekben az LPG-telôállítják, ill. termelik, állami támogatásban isrészesültek az északi régióhoz képest, mivel az áritt nem tükrözi a szállítási költséget. A közle-mény megállapítja, hogy a mexikói LPG-szol-gáltatás legendás volt a hiányosságairól, gyakranfélig üres palackokat vagy tartályokat, valamintszivárgó palackokat adtak le, melyek rendszere-sen balesetekhez vezettek. E téren jelentôs vál-toztatásokat kívánnak foganatosítani, az elkö-vetkezô években újjá akarják szervezni a csepp-folyósított földgáztermék iparát, hogy hatéko-nyabban tudjon részt venni a versenyben. Aszervezeti változtatásokon túlmenôen olyan újárrendszert vezetnek be, mely közel áll a világpi-aci árakhoz, ill. a nemzetközi árképzéshez.Oil and Gas Journal

Megkezdte mûködését egy kí-sérleti GTL-üzemBellinghamban (USA)

A z Arco és a Syntroleum Corp. Tulsa elindí-tott egy 70 barrel/d kapacitású kísérleti

GTL-üzemet a bellinghami finomítóban. Agázt folyadékká alakító üzem elérte a kezdetiüzemi célokat, és ezt kiértékelési program köve-ti. A kísérleti üzem új fejlesztésû reaktort tesztel,melyet az Arco és a Syntroleum közösen fejlesz-tett ki, valamint egy korszerûsített, nagy teljesít-ményû, a Syntroleum által kifejlesztett Fischer–Tropsch-katalizátort. A Syntroleum GTL tech-nológiája magában foglal két szabadalmazott fo-lyamatot: az egyik a földgáz átalakítása szintézis-gázzá (ez hidrogén és szénmonoxid keverék), ésa másik a szintézisgáz konverziója szintetikusüzemanyagokká vagy petrolkémiai anyagokká.Az elsô reakciós lépést egy autotermikus refor-merben érik el, a második a Fischer–Tropsch-reaktorban megy végbe. Az Arco technológiaimenedzsere szerint e kísérleti üzemnél szerzetttapasztalatok alapján tökéletesítik a folyamatot,hogy nagyüzemi méretû rendszert valósítsanakmeg. Végsô céljuk olyan, gazdaságilag vonzóterv kidolgozása, amellyel értékesíteni lehet a tá-voli, egyelôre még veszteglô földgázkészleteket.Oil and Gas Journal

Széncseppfolyósító üzem azÉszaki-tenger partjánál

A z alsó-szászországi gazdasági minisztériummegerôsítette azt a hírt, hogy tárgyalások

folynak észak-amerikai vállalatokkal a szén hidro-

génezésére alkalmas üzem megépítésére, benzin-gyártás céljára. Egy szóvivô kérdésekre közölte,hogy már hosszabb ideje folyamatban vannak azerre vonatkozó megbeszélések. Megerôsítette azta hírt, melyet a washingtoni rádió is közölt, hogyaz érintett cégek elsôsorban egy alsó-szászországikikötôpartszakaszt keresnek (Cuxhaven, Emden,Wilhelmshaven), saját kikötôvel vagy jó kikötôikapcsolattal az új üzem részére, amely az import-szenet fogja cseppfolyósítani.Erdöl, Erdgas, Kohle

Vízcsatorna-képzôdés csök-kentése kis költségû megol-dással

W . C. Martin és R. M. Orr ismertetnek egyilyen eljárást és a konkrét alkalmazás eset-

tanulmányát. Nátrium-hidroxidot alkalmazva,az szelektív kicsapódást képezve csökkentenitudja a víztermelést, és mérsékelt termelés-nvöekedéshez vezet. A 6000 USD költségû ke-zelés, amelyet vízelárasztásos rendszernél többéven át alkalmaztak, hét hónapon belül megté-rült.

A vízcsatorna-képzôdés nagyon komolyprobléma lehet a vízbesajtolásos projekteknél,különösen a velejáró alacsony olajkihozatal és a– körforgatott víz révén elôálló – nagy költségekmiatt. Számos különbözô kezelési módszert al-kalmaztak az ilyen esetekre, a legszokásosabb apolimer gél alkalmazása, ám a sikere változómértékû. Az új „vízáramlásgátló módszer” avízcsatornákban hoz létre szelektív, helyszínipelyhesedést, és ezzel eltömi a vízcsatornákat. Acikk szerzôi úgy vélik, hogy ha az egyéb módsze-rek nem vezettek eredményre, ezzel a módszer-rel, mint végsô megoldással, eredményhez jut-hatnak. Egy texasi mezôben végrehajtott kezeléskivitelezését és eredményét közölve bizonyítjáka módszer jó alkalmazhatóságát.World Oil

Nyugat-Európa legnagyobbföld alatti gáztárolója

AWingas AG, Kassel befejezte a Rehden gáz-mezô átalakítását föld alatti gáztárolóvá. A

Wingas, mely 65–35%-os arányban a Winter-shall AG és az OAO Gazprom közös vállalkozá-sa, az Északi-tengerrôl importált földgáz szállí-tására épült Midal-távvezetéken át kíván ide gáztszállítani. A Rehdenben elkészült létesítményképes a szezonális és napi csúcsidei földgázszük-ségletek kielégítésére. Elegendô földgázt tud tá-rolni ahhoz, hogy kielégítse 2 millió háztartásgázigényét egy éven át. A létesítmény beruházá-sára 750 MDEM összeget fordítottak. A gázme-zô eredeti telepnyomása 280 bar volt, és ez a tá-roló létesítmény üzemi nyomása is. A Wingasközleménye szerint az átállítás magában foglalta7 kompresszor beépítését, melyek együttes telje-sítménye 88 MW. Ez megnövelte a mezô hasz-nos (mobil-) gázkapacitását 2,6 Mrd m³-rôl 4Mrd m³-re, valamint további 2,8 Mrd m³-rel,mely mennyiség „párnagáz”-ként szolgál a te-lepnyomás fenntartása céljából. A földgázt 14kúton keresztül sajtolják be, 1,4 Mm³/h mennyi-


ségben és 2,4 Mm³/h mennyiség vehetô ki. ARehden mezôt 1954-ben vették termelésbe, ésröviddel a földgáztárolóvá való átalakítás elôttmerült ki, ill. termelték le teljesen. A tároló szer-kezet 1900–2100 méter közötti dolomitban he-lyezkedik el.Oil and Gas Journal

Terminálok bôvítése többLNG fogadására

AGaz de France növeli a Montoir de Bretag-ne-ban lévô cseppfolyósított földgáz

(LNG) fogadóterminálját a jelenlegi 5,5 Mrdm³-rôl 8 Mrd m³/évre. A terminál megkezdi ok-tóberben a nigériai cseppfolyósított földgáz fo-gadását is.

Törökországban szintén bôvítik az LNG fo-gadására épített terminált Marmara Ereglisinél.Itt a Botas vállalat a jelenlegi 3 Mrd m³-es foga-dókapacitást 6,5 Mrd m³/évre kívánja növelni. ABotas 1999 októberében kezdi meg a Nigériábólszállított LNG fogadását, terv szerint 1,2 Mrdm³/év mennyiségben, kiegészítésül az Algériá-ból vásárolt szállítmányokhoz, és úgy tervezik,hogy tovább növelik az LNG-beszerzéstNigériából.Petroleum Economist

Új GTL-projekt az USA-ban

A z USA Energiaügyi Minisztériuma 2,5MUSD-t és a privát szektor 625 000 USD-t

biztosít az Alaszkai Egyetem részére, hogy újGTL- (földgázt folyékony termékké alakító)technológiát fejlesszenek ki. A projekt célja,hogy a jelenleg piacon nem értékesíthetô hatal-mas földgázkészleteket, mint pl. az Északi-lejtôalatt lévô nagy gáztelepek készleteit, a TransAlaska távvezetéken át szállítva értékesíthetôvétegyék. Négy másik észak-amerikai egyetem, va-lamint a BP Amoco cég is részt kíván venni a ku-tatási munkában. A munkacsoport kétéves tervetdolgozott ki, hogy egy elektrokeramikus memb-ránt fejlesszenek ki. Ez az eszköz a levegôbôl le-választja az oxigént, és azt felhasználják a földgázfolyékony termékké átalakításához. Ez már a má-sodik kutatási szerzôdés, amelyet az USA Ener-giaügyi Minisztériuma keramikus GTL-memb-rán kifejlesztésének céljára kötött.World Oil

Egyetlen európai energiapiackialakítása

Az Anglia és Olaszország között 1999 szep-temberében folytatott tárgyalásokon meg-

egyeztek abban, hogy meg kell gyorsítani azegyetlen európai energiapiac kialakításának fo-lyamatát. Stephen Byers, Anglia kereskedelmi ésipari minisztere és Pier Luigi Bersani, Olaszor-szág ipari minisztere kijelentették, egyetérte-nek abban, hogy gyorsítani kell a folyamatotegyetlen piac kialakítására Európában a földgázés a villamos energia vonatkozásában, és egyazonos szintû mezôt kell biztosítani az EurópaiUnión belül. A tárgyalás után a miniszterek kö-zölték, hogy 2000 elsô félévében konferenciát

szerveznek a tagországok ipari és kormányzatiképviselôi számára, abból a célból, hogy megvi-tassák egy reális egyetlen energiapiac megvalósí-tását, és áttekintsék azoknak a problémáknak amegoldását, melyek az elmúlt idôben keletkez-tek. Továbbá a brit és az olasz hivatalos szervekközös munkacsoportot alakítanak, melynek fela-data további információk cseréjének kezdemé-nyezése a két országban folyó liberalizáció hely-zetérôl. Ez a munkacsoport fog foglalkozni azeurópai energiapiac kialakításának meggyorsítá-si módjaival is.Petroleum Review

Részletek a British Petroleumstatisztikai közleményébôl

ABP „Statistical Review of World Energy”címû legújabb kiadványának fôbb jellemzôi:

A világ energiafelhasználása 1982 óta elôszörcsökkent – jóllehet, csak 0,1%-kal – 8477 Mtolajegyenértékre. A gazdasági visszaesés volt-eaz oka a régió legnagyobb, 1,5%-os szükséglet-csökkenésének, miközben az egykori Szovjetu-nió fokozatos fogyasztáscsökkenése az utóbbiévekben enyhén lassult. Különösen nagy mér-tékben csökkent a szükséglet Dél-Koreában(7,4%), Thaiföldön (6,3%), Taivanon (6%), Kí-nában (3,2%) és Japánban (1,5%). Európában ésÉszak-Amerikában az energiaszükséglet növe-kedése elhanyagolható mértékû volt, fôleg azenyhe 1997/98 téli idôszaknak köszönhetôen.

Ugyanebben az idôszakban Afrikában, Kö-zép-Keleten és Dél-Amerikában erôs növekedéslátható a primerenergia-fogyasztásban (3,3%,3% és 2,3%). Szintén egészséges szükségletnö-vekedés volt tapasztalható a dél-európai államokközött, Portugáliában több mint 10%, Spanyol-országban közel 6% és Olaszországban 3%;os,Törökországban pedig 1,3%-os növekedés volt1998-ban.

A világ legnagyobb energiaforrásai közül azatomenergia, ill. az atomerômûvek mutatták alegerôsebb fejlôdést 1998-ban, mivel a szükség-let 1,6%-kal növekedett. A szükséglet az USA-ban, a világ legnagyobb nukleáris energiafo-gyasztójánál 7,2%-kal emelkedett, Európában aviszont1,3%-kal csökkent, ebben vezetô szerepevolt Németországnak, Franciaországnak és Bel-giumnak. A gázszükséglet minden regionális pi-acon legalább 2%-kal emelkedett, s ez visszatük-rözte az elmúlt évtized éves növekedési mérté-két szerte a világon, kivéve az USA adatait, ahola gászükséglet 3%-kal csökkent, fôleg az idôjá-rási feltételek következményeként. A gáz maradta leggyorsabban növekvô fosszilis tüzelôanyag,és a tovább felfejlôdô erômû-kapacitások elsô-sorban választott fûtôanyaga.

A növekedési ütemben 1998-ban a harmadikhelyet a vízi erômûvek által fejlesztett villamosáram foglalta el. Az átlagos növekedés világvi-szonylatban 1,1% volt, különösen nagy volt a fo-gyasztás növekedése Ázsia és a Csendes-óceántérségében. A növekedés százalékos rátája két-számjegyû volt Indiában, Japánban, Pakisztán-ban, Dél-Koreában és Taivanon.

Az elmúlt év nem volt kedvezô év a kôolajszámára. A szükséglet jelentéktelen mértékben,0,1%-kal növekedett. Ez a legkisebb növekedés5 éven belül, és fôleg a gazdasági recesszió kö-

vetkezménye, mely folyamat két kulcspiacot,nevezetesen Oroszországot és Ázsiát is elérte.Oroszországban 5,3%-kal, Ázsiában pedig2,7%-kal, Dél-Koreában, Thaiföldön, Malaysi-ában és Indonéziában viszont átlag 11%-kalcsökkent a kôolajszükséglet. Az USA után a má-sodik legnagyobb olajfogyasztó államban, Ja-pánban 4,2% volt a csökkenés, és magában azUSA-ban is, dacára a gazdasági fejlôdésnek, aszükséglet csak enyhén emelkedett. Az elmúltévben volt a legalacsonyabb olajár is 1976 óta.

A világ szénszükséglete tovább csökkent, ésgyorsult a csökkenés üteme, ez 2,1% volt 1998-ban. A legnagyobb igénycsökkenés Kínában volt(6%). Mint ismeretes, Kína a legnagyobb szén-termelô állam a világon. Nem szabad elfelejteniazonban, hogy a szénkészletek és -termelés ará-nya, vagyis a készletellátottság a szénre vonatko-zóan 218 év, míg a földgázra csak 63, a kôolajrapedig 41 év.

Eltekintve attól, hogy a szükséglet átlagosnövekedési üteme lassult 1998-ban, a földgáz pi-aci részaránya minden régióban nôtt, és az ará-nya a primerenergia-fogyasztásban világátlag-ban 23,8%-ra emelkedett. A világ gáztermelése2,2%-kal nôtt, jelentôsen fokozódott a termeléskét új LNG-t termelô országban, Katarban ésTrinidad-Tabago-ban, (mindkét területen 14%-os volt a termelésnövekedés), és a világ legrégibbés második legnagyobb LNG-termelô országá-ban, Algériában 7,3%.

Az igazolt földgázkészletek jelentôsen növe-kedtek Ausztráliában (130%), Thaiföldön(75%), Brazíliában (44%), Kínában (18%),Trinidad és Tabagoban (15%) és Egyiptomban(14%).

A földgáz világpiaci árai szintén estek 1998-ban, de megközelítôleg sem oly látványosan,mint a kôolajárak. Míg az OECD-nyersolajárakcsaknem 34%-kal estek, az Európai Unióban abecslések szerint a földgázárak csak 14%-kalcsökkentek. Angliában 5%-kal kisebbedtek aföldgázárak, az USA-ban mintegy 18%-kal, Ka-nadában 4%-kal, az LNG Japánba szállításánakára 22%-kal csökkent.

Németországban 2000-tôlkénszegény benzin kerül for-galomba

Anémet kôolajipar 2000-tôl önkéntes elhatá-rozás alapján egyes területeken olyan

„Super Plus” üzemanyagtípust fog kínálni, melykülönösen csekély mennyiségû ként tartalmaz.Ezáltal az ipar részben már korábban teljesíti azeurópai irányelveknek megfelelôen 2005-re va-lamennyi üzemanyagra elôírt max. 50 ppm kén-tartalmat. Így Németország az elsô ország Euró-pában, amely 2000-ben területeket lefedô kíná-latot biztosít a kénszegény benzinbôl. A kôolaj-ipar tárgyalásokat folytat a Szövetségi Kancellá-ria Hivatallal: segítsék adókedvezménnyel, hogyNémetországban valamennyi üzemanyagra vo-natkozóan 2005-nél jelentôsen korábban tudjákbevezetni az elôírásoknak megfelelô kéntartal-mat.

A kénszegény üzemanyagok szélesebb körûbevezetése jelentôs beruházásokat tesz szükséges-sé a finomítószektorban. A Kôolajipari Szövetség


véleménye szerint a kénszegény üzemanyagokelôállításához szükséges beruházások végrehajtá-sához a tapasztalatok szerint kereken három évszükséges. A szövetségi kormányzat véleményealapján a kénszegény üzemanyagokra vonatkozóadópreferencia csak a belföldi finomítók átállításaután lenne érvényes. Átállási idôtartamként akormányzat a finomítók számára a 2001. júliustól2003. januárig terjedô idôt jelölte meg.Erdöl, Erdgas, Kohle

Az elsô kezelô nélküli töltôál-lomás Lengyelországban

ANeste Marketing Ltd. Varsóban megnyi-totta az elsô, A24 típusú üzemanyagtöltô ál-

lomását, mely személyzet nélkül üzemel. Ezenaz állomáson bankjegyekért lehet tankolni 95Eés 98E minôségû benzint, valamint dízel üzem-anyagot is. A Neste úgy tervezi, hogy folyamato-san kiépíti az A24 típusú hálózatát, nemcsakVarsóban, hanem 2003-ig Lengyelország vala-mennyi nagyobb városában is. A Statoil céggelközös vállalkozásban 112-re növekszik az általuküzemeltetett töltôállomások száma. Így ez lesz alegnagyobb töltôhálózat, melyet külföldi társa-ságok üzemeltetnek Lengyelországban. Azt isfeltételezik, hogy a két cég együttmûködésefolytán további terjeszkedésük várható.Erdöl, Erdgas, Kohle

A Shell bio-kéntelenítési eljá-rást vezetett be

AShell cég együttmûködve egy kis hollandcéggel, a Paques Bio Systems BV-vel, négy-

éves fejlesztéssel kidolgozott egy új kéntelenítésitechnológiát. Az eljárásban a természetesen ke-letkezô thiobacillus baktériumokat használjákfel a hidrogén-szulfid eltávolítására a földgázbólúgy, hogy azt kénné alakítják át. A folyamatot kí-sérleti üzemben kipróbálták és jól bevált. A je-lenlegi üzem képes 15 t/d kén elôállítására, aföldgáz kéntartalmától függôen, egészen 80%-os H2S-tartalomig, vagy az oldatokból 10 ppmtartalomig. A Shell cég az eljárás licencét értéke-síteni kívánja, és számos felhasználási lehetôsé-get lát, mert ez nagyon egyszerû és aránylag kisköltségû módszer a többi szokásos eljáráshoz vi-szonyítva. Különösen alkalmasnak találják a ka-nadai kénes földgázok tisztítására, melyeket je-lenleg a nagy költségek miatt nem vettek terme-lésbe, valamint a fáklyagázok kénmentesítésére,mellyel lényegesen csökkenthetôk a környezet-szennyezések.Oil and Gas Journal

A német töltôállomásoklátják el a legtöbb ügyfelet

N emzetközi összehasonlításban a némettöltôállomások az elsô helyen állnak, ugya-

nis az utóbbi évek racionalizálási munkáinakeredményeképpen ma minden német töltôál-lomás mintegy 2540 jármûvet lát el. Hét éve mégcsak 1900 jármû jutott egy-egy töltôállomásra.Ezt a színvonalat a brit töltôállomások 1998-ban

érték el elôször, jóllehet ott 1992-tôl kezdvecsaknem 4800 töltôállomást bezártak, ill. meg-szüntettek. Mindenesetre Nagy-Britan-niábankisebb a motorizáltsági szint és a lakosok számais. A német töltôállomásokat a 6500 spanyol töl-tôállomás megközelíti, mert állomásonként 2350személykocsit látnak el. Az Európai Unióban egytöltôállomásra átlagosan 1365 jármû jut. Az in-formációszolgálat közleménye szerint jelentôslemaradást kell behozni Olaszországban és Ja-pánban is. Olaszországban minden töltôállomás-ra 1150 személygépkocsi jut, Japánban pedigmég ennél is kevesebb, csak 795.Erdöl, Erdgas, Kohle

A PKN Európa egyik új nagyolajkonszernjévé válik

L engyelországban az állami tulajdonban lévôplocki finomító és a nagy töltôállomás-tár-

saság, a Centrala Produktow Naftowych (CPN)összekapcsolásával új jelentôs olajkonszernkeletkezik Európában. A két vállalat fúziója utánaz új konszern Polski Koncern Naftowy (PKN)címen jegyeztette be magát. A vállalatok ezzel afúzióval a konkurencia ellen, elsôsorban a németfinomítók és a svéd, valamint az erôteljes norvégimporttal szemben kívántak felkészülni. Lengyel-országban a PKN fedezi a kôolaj-feldolgozás há-romnegyed részét, az üzemanyag-elôállítás két-harmadát és a benzinfolyamat 60%-át. Az új cso-port 12 000 dolgozót foglalkoztat, és az ország-ban csaknem 2000 töltôállomásból álló hálózatavan. A külföldi olajvállalatok részaránya a lengyelolajpiacon nem jelentôs, nem éri el a 10%-ot.Erdöl, Erdgas, Kohle

A gáztávvezetékek megbízha-tósága Oroszország északi te-rületén

A z elmúlt 50 évben az oroszok 147 000 kmnagy átmérôjû távvezetékrendszert építet-

tek ki. Ezt a hálózatot egyesített gázszállító rend-szernek nevezik, és a Gazprom üzemelteti. Ezenkívül van két másik rendszer is Oroszország másterületén, ezeket a Gazpromtól függetlenül üze-meltetik. Jóllehet ezek sokkal kisebbek, de fontosszerepet játszanak, nemcsak a régió helyi gazda-ságában, hanem az ország gazdaságában is. Egyika Mastakh–Yakutsk– Bestyakh-rendszer, melyeta Yakutgazprom üzemeltet. Ez a rendszer Orosz-ország kulcsfontosságú gyémántlelôhelyeinektérségébe esik. A másik az Északi Autonóm Gáz-szolgáltató Rendszer Kelet-Szibériában. Ezutóbbi a Norilskgazprom, mely a világ legésza-kibb gázvezetékrendszere, az északi-sarkkörtôl300 km távolságban a Taymyr/Dolgan–Nye-nyec/Autonóm területen, Krasznojarszk térségé-ben. Ez volt az elsô olyan gáztávvezeték, melyet asarkkörön túli területen építettek. Az elsô veze-téket itt 1968-ban kezdték építeni. Kelet-Szibé-ria e távoli helyén van a Norilsk Bányászati ésMetallurgiai Kombinát. Itt folyik a világ nikkel-és platinatermelésének 20%-a és a palládi-uménak 40%-a. A Norilsk Kombinátnak 35%-os részesedése van a gázvállalatban. A rendszerhárom, 720 mm átmérôjû, és egyenként 250 km

hosszú vezetéket tartalmaz. Ezek elsôsorban földfelett, támokkal alátámasztva vannak elhelyezve,és a Messoyakha földgázmezôt kötik összeNorilskkal. A negyedik vezetéket, melyet1969–70 telén fejeztek be, már megszüntették,illetve részben szétszerelték, jelentôs megbízha-tósági problémák miatt. A vezetékrendszer ext-rém és komplex klimatikus viszonyok között üze-mel. A hômérséklet +38 °C és –57 °C között vál-tozik, az éves átlagos hômérséklet –11 °C. A télitt nyolc hónapig tart, és gyakori a 140 km-esszélsebesség. A permafrost folyamatos és gyak-ran meghaladja a 400 métert. A vezetékek na-gyobb része, kb. 1000 km föld felett van fektetve,és a vezetékek alatt fémbôl vagy vörösfenyôbôlkészített támok vannak elhelyezve 15 m távköz-zel. Minden 270 méterenként V alakú kompen-zátorokat építettek be a távvezeték hômérséklet-ingadozása miatt fellépô vezetékdilatáció lehetô-vé tételére. A rendszerben 24 km föld alatti sza-kasz is van a nagyobb folyók, ill. árterek alatt. Azelsô vezetéket 20 éves üzem után meg kellettszüntetni, mert sok törés, repedés keletkezett.Alapvetô tervezési hibák 167 üzemzavart okoz-tak ebben a vezetékben. A megmaradt vezetékekközül a földbe takart vezetékszakaszokra kell na-gyobb figyelmet fordítani, mert itt még nagyobbaz elôforduló meghibásodások száma, mint a földfeletti szakaszokban, jóllehet az is sokkal na-gyobb, mint a Gazprom által üzemeltetett rend-szer átlaga. A föld feletti szakaszokbanMessoyakha és Norilsk között egy meghibásodásvolt 26 km-enként, a talajba takart szakaszokbanpedig 0,85 km-enként volt egy meghibásodás. Aközlemény írója, Ben Seligman megjegyzi, hogy ahibákhoz a rendkívüli klimatikus viszonyokonkívül hozzájárultak tervezési, kivitelezési hibák,ill. a gyors, sietve, nem gondosan végrehajtottépítés. A közlemény több példát közöl a meghi-básodásokból, és elemzi azok okait.Petroleum Economist

A világ etilénszükséglete és agyártókapacitás jelentôsenemelkedik

Egy amerikai intézet felmérése, ill. becsléseszerint a világ etilénszükséglete az 1998. évi

80,5 Mt/év szintrôl 2010-ig 139 Mt/évre emel-kedik. Úgy becsülik, hogy a kapacitáskihasználása jelenlegi 87%-ról 2003-ra 92%-ra növekszik.Ezután 2005-ig ismét kissé csökken a kapacitás-kihasználás mintegy 90%-os szintre, majd foko-zatosan nô, és 2010-re meghaladja a 92%-ot. Aprognózis alapján a világ etiléngyártó kapacitásaaz 1998. évihez képest 2010-ig 62%-kal emelke-dik, és eléri a 150 Mt/év értéket. A többletkapa-citások, ill. fejlesztések az adott idôszakban70–75 Mrd USD beruházást tesznek szükséges-sé. A közölt tanulmány elemzi az etiléngyártásköltségeit is régiónként, és megállapítja, hogy aKözép-Kelet etiléngyártóinak az USA és Nyu-gat-Európa gyártóihoz viszonyítva 250 USD/telônyük, ill. hasznuk van. A prognózis az etilén-árra vonatkozóan megjegyzi, hogy az 1999 vé-gén és 2000-ben enyhülni fog, majd ciklikusanvisszatér a szintre, és 2003-ban eléri a csúcsot.Oil and Gas Journal

Turkovich Gy.

Documents

Beköszöntô - ombkenet.hu · 2012. 5. 28. · profil – tehát a reaktor kialakítása – szintén erôsen befo-lyásolják a szelektivitást. 3.4. A metanolszintézis katalizátorai