BAROMFI HÍRmondó18. szám / 2014. / 3. negyedév

KiállításoK itthon és Külföldön (2-3.) • TojóTyúkok Takarmányozásának akTualiTásai ii. rész (4-6.) • áruTojás Termelés korszerűen (7-9.) • a TeljesíTménynövekedés Trendjei a világ baromfiTenyészTésében (10-12.) • a világ állaTi Termék és Takarmány elŐállíTásának HelyzeTe és irányai (13-16.) • a Takarmány kiegészíTŐk világa (17-18.) • minTavéTel a mikoToxin vizsgálaTokHoz (19-20.) • Ha nyár, akkor grillparTi! (21-23.) • dr. Sófalvy Ferenc Vándordíj (23.) • Uniós importvám egyes terményekre (24.)

A Z AGRoFEEd KF T. BARomFI HÍRLE VELE

2BAROMFIHÍRmondó

akTualiTás

XXI. AlFöldI ÁllAttenyész-tésI és Mező-gAzdA nApOk

VIV euROpe 2014- utRecht

AgRenA

Szokásos április végi időpontban nyitotta meg kapuit Hódmezővásárhelyen immáron 21. alkalommal a legnagyobb állatlétszámmal büszkélkedhető kiállítás és vásár.

2014. május 20 -22. között a holland VnU Exhibitions Europe megszervezésében került sor a nagysikerű és nagyszabású rendezvényre, a VIV Europe-ra.

Június 5. és 7. között kedves egyiptomi partnerünk, dr. Samy Effat jóvoltából és vendégszeretét élvezve részt vehettünk az Agrena expon.

Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó

3BAROMFIHÍRmondó

KiállításoK

Az eltelt több mint két évtized alatt az Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár a

magyar mezőgazdaság egyik legna-gyobb jelentőségű szakmai találkozó-jává vált.

A nyolc állattenyésztési ágazat mellett a takarmányozás, állategész-ségügy, technológia és a mezőgazdasá-got kiszolgáló más ágazatok, szerveze-tek is megjelentek kiállítóként.

Szerencsére a kezdeti rossz idő nem szegte kedvét a hazánkból és ha-tárainkon túlról érkező látogatóknak, hiszen az itt megjelent 509 kiállító rekordszámú, több mint 56000 nézőt

vonzott Hódmezővásárhelyre a három nap során.

Külön örömünkre szolgált, hogy a szép számban érkező partnereink egybehangzó véleménye szerint a minden tekintetben megújult stan-dunk híven tükrözte cégünk dinamiz-musát, fiatalos lendületét és ez évben is kiváló lehetőséget kínált a szakmai eszmecserékhez az üzleti tárgyalások-hoz és a régi barátságok ápolásához.

Különleges volt ez a kiállítás szá-munkra, hiszen az idei évben először az Agrofeed Kft. és

munkatársai nemcsak mint látogatók vettünk részt, hanem kiállítóként is képviseltük Magyarországot ezen a nívós nemzetközi rendezvényen.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a kiállítás alkalmával, elfogadva meghívá-sunkat, vendégül láthattuk legnagyobb hazai és oroszországi partnereinket. A rendezvény fókuszában az állattartás

- és feldolgozás témája állt – szeretettel várva azon szakembereket a világ min-den tájáról, akik a takarmányozáson át, a hús feldolgozásáig, és annak asztalra kerüléséig felelősek a folyamatért. A rendezvény nem csupán egy kiállítás, kiterjedt konferencia és szemináriumi programokkal is várta látogatóit.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás világszinten ro-hamosan változik. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kap az élelmiszerek biztonsága, illetve az, hogy egészséges étel kerüljön az asztalra.

A VIV koncepció több mint 30 évvel ezelőtt indult és az óta a VIV a téma innovátorává vált. A koncepció neve „Feed-to-Meat” és a húsfeldol-gozási lánc összes szektorát magába foglalja. Ezen kívül a takarmányozás és hústermelési folyamat újabb ösz-szetevői is rákerültek a listára. Ennek eredményeképpen a VIV Europe egy olyan platformot nyújt, ahol az ellátási lánc minden résztvevője együtt tud dolgozni és közreműködni azért, hogy garantálni tudják a jó minőségű állati termékeket fogyasztóik számára.

Az Al Effat Trading standján kaptunk mi is lehetőséget, hogy bemutassuk az Agrofeed

Kft. tevékenységét az érdeklődőknek e rangos szakmai rendezvényen. Az Al Effat Trading Egyiptom egyik vezető szereplője az állatgyógyászati készítmények és takarmány adalékok piacán Egyiptomban és jelentős nem-zetközi kapcsolatokkal rendelkezik Afrikában és a Közel-Keleten.

A kiállítás minden évben a Cairo International Conference Center-ben

kerül megrendezésre közel 28000 m2-en. Az Agrena show mára az egyik legnagyobb és legrangosabb mezőgaz-dasági kiállítása a térségnek mely remek alkalom új kereskedelmi kapcsolatok kialakítására.

4BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

A rostokkal összefüggésben elmondható, hogy a tojótyúk sem képes a növényi sejtfalalkotók enzimatikus bontására.

Rostbontás korlátozott mértékben csupán a vakbélben zajló mikrobiális fermentáció eredményeképpen történik. A vakbélben zajló

mikrobiális folyamatoknak azonban több aspek-tusból is fontos szerepe van. Kevésbé ismert, hogy

például a vakbélben képződő illó zsírsavak a madaraknál, így a tojótyúkoknál is felszívódnak és akár 8-10 %-ban is hozzájárulhatnak az energiaszükséglet fedezéséhez.

A gyakorlatban ugyan még általánosan a nyersrostot használjuk a takarmányok rosttartalmának és az állatok szükségletének kifejezésére, ez a kategória ma már nem tel-jesen tekinthető korrektnek, mivel alulértékeli a tényleges növényi sejtfaltartalmat, másrészt nem veszi figyelembe a különböző rostalkotók arányát. Az irodalmi adatokból jól ismert, hogy a vízben nem oldódó, strukturális rostok (cel-lulóz, lignin) és a vízben oldódó rostok (glükánok, xilánok) eltérő módon befolyásolják az emésztési folyamatokat és a bélflórát.

A tojótyúkok esetében is fontos szerepe van az old-ható rosttartalom csökkentésének, az NSP bontó enzimek használatának. Ezáltal javítható a tyúk emésztőképessége, csökken a béltartalom és az ürülék víztartalma, kevés-bé lesz ragacsos az ürülék, kisebb lesz a tojás ürülékkel történő szennyeződése és javul az alomminőség. Az is bizonyítást nyert, hogy például a nagyobb mennyiségű búzát tartalmazó tápok esetében alkalmazott xilanáz enzim olyan oligoszacharidokat tesz szabaddá, amelyek kedvezően befolyásolják a vakbél fermentációt, csökken-tik a patogén baktériumok (Salmonella, Campylobacter, Clostridium stb.) arányát.

A strukturális rostok egy szintig úgyszintén pozi-tív hatásúak. Stimulálják a zúzó működését, javítva az emésztési folyamatokat, elsősorban a fehérjék felszívódását, javítják az alomminőséget, megkötik a képződő ammóniát és csökkentik a kannibalizmus és a tolltépés kialakulásá-nak kockázatát.

A tojótyúkok érzékenyek a Ca ellátottságra. A tojás-termelést megelőző 14 nap során feltöltődnek a jércék Ca raktárai (medulláris csontszövetek), amely tartalékok kb. 6 tojás megtojásához elegendők. A tojás jelentős Ca-tar-talma miatt (2,0-2,2 g Ca/tojás) az elégtelen ellátás már 24 óra elteltével rontja a héjszilárdságot. Mészkőgritt kiegé-szítést követően azonban 24 óra múlva ismét megfelelő lesz a héj minősége. A táp Ca szintjének ingadozása vagy a kiegészítők átmenet nélküli cseréje visszaveti a termelési eredményeket, sőt különböző betegségek kialakulására hajlamosítja a tyúkokat. Kiegészítésként legáltalánosab-ban takarmánymész, mészkőgritt, kagylóhéj dara jöhet számításba. A különböző mészkőőrleményeknek azonban eltérő az ára és Ca-tartalma, amit a receptúrakészítésnél figyelembe kell venni.

A tápok magas Ca szintje is kerülendő, mivel az csökkenti a tyúkok takarmányfelvételét. A tápok Ca szintje általában 30-40 g/kg között változik. A 40-45 hétnél fiatalabb állományok napi Ca-igénye 3,5-3,7 g, az idősebb madaraké 4,0-4,2 g.

A tojáshéj képződés dinamikája lassú az első 5 órában, majd felgyorsul az utolsó 10 órában. A héjképződés emiatt döntően az éjszakai órákban történik, így a délutáni órák-ban nagyobb a tyúk Ca „étvágya”. Az éjszakai tojáshéjkép-ződés kalcium igényét segíti, ha a Ca-kiegészítők 60  %-ban durvább részecskéket tartalmaznak.

dr. dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar

ToJóTyúKoK tAkARMÁnyOzÁsÁnAk AktuAlItÁsAI II. RéSZAz előző cikkben a tojótyúkok energia- és fehérjeellátásának sajátosságait mutattuk be. Ezúttal a tojótyúkok rost, ásványi anyag szükségletét, a takarmányozás és a tojásméret néhány összefüggését, továbbá a hőstresszes időszakok takarmányozási vonatkozásait tárgyaljuk.

5BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

A Ca-kiegészítők fontos tulajdonsága az oldhatóság, amit befolyásol a begy és gyomrok pH-ja és a zúzó megfe-lelő működése. A nagyobb részecskék lassabban oldódnak és tovább tartózkodnak a zúzóban (1. táblázat). A lassúbb, folyamatosabb Ca felszívódás előny lehet az éjszakai héj-képződés során.

Héjszilárdsággal összefüggő problémákat okozhat a hőstressz és a korai ivarérés is. Hőstresszes időszakban visszaesik a takarmányfelvétel és ezáltal a Ca fogyasztás. A fiatal jércék esetében pedig a tojásképződés szükségletén túl a csontfejlődés jelent többlet igényt.

A zúzóban visszamaradó rész (g)

Részecske méret (mm) alacsony oldhatóságú takarmánymész

magas oldhatóságú takarmánymész

3,3-4,7 15,4 3,42,0-2,8 11,8 4,31,0-2,0 5,5 4,70,5-0,8 0,7 1,6

1. táblázat: Különböző oldhatóságú kalciumforrások és a részecske méret hatása a zúzóban visszamaradó részecskék arányára

Dercés tápok etetésekor a mész és a gritt a kiosztó vályúban szeparálódhat (2. táblázat), ami miatt rendszere-sen vizsgálni kell a homogenitást (CV < 10 % megfelelő). A nagyobb fajsúlyú részecskék különválását befolyásolja az etető rendszer technológiája, a táp komponensek szemcse-mérete és a Ca forrás részecskemérete. A tápok morzsázása, granulálása megoldást jelenthet.

Ca (%) P (%) Fehérje (%)bemenet 4,5 0,62 18,60,25 7,6 0,70 21,50,5 8,2 0,73 18,60,75 8,5 0,78 19,9kimenet 9,1 0,82 17,8

2. táblázat: Az etetőrendszer különböző pontjain gyűjtött táp minták Ca-, P- és fehérje-tartalma

A tojótyúkok foszforellátottságát a takarmánykompo-nensek szerves foszfortartalma, az ásványi kiegészítők és a hozzáadott fitáz hatása határozza meg. Az irodalmi adatok alapján a három tényező szórása lényegesen eltér. A magvak hasznosítható foszfortartalmának variációs koefficiense 10-20 %-os, az ásványi foszfor-kiegészítőké 10 %-os, ezzel szemben a fitáz készítményeké akár 40 %-os variációt is mutathat.

A fitáz hatásának nagy szórása részben a fitáz készít-mények közötti különbségektől, részben pedig a tápok fitin foszfor tartalmától függ. Egy átlagos kukorica-szója alapú tojótáp foszfortartalmának 60-80 %-a fitinkötésű. Emiatt a hazánkban is rutinszerűen használt fitáz készítményekkel javítható a hasznosítható P aránya. A fitázzal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy hatékonysága a növekvő aktivi-tással összefüggésben nem lineárisan változik (1. ábra) és a szabaddá váló foszfor mennyiségét befolyásolja a táp ösz-szetétele is. Kukorica-szója alapú tápoknál nagyobb, búza

alapúaknál kisebb a fitáz készítmények hatékonysága. 0,8

0,7

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

Kukorica/szója alapú tápok Búza/árpa alapú tápok

gram

m e

més

zthe

tő P

250 FTU 500 FTU 750 FTU Összhatás

1. ábra Különböző fitáz dózisok hatása az emészthető foszfortartalom relatív növekedésére

A foszforszükséglet vonatkozásában a különböző ajánlások 1,5-2,5 g/kg hasznosítható P-t tartanak elegen-dőnek (Kershavarz, 2000). Az újabb kutatási eredmények szerint még ennél kisebb takarmány szintek sem okoznak eltérést a termelési eredményekben (Snow, 2005).

A különböző tenyésztő cégek ajánlásaiban 0,35-0,45 g/nap P szükséglettel találkozhatunk. Idősebb állomá-nyoknál héjszilárdsági problémák esetén a P szint csökken-tése (0,3 g/nap) pozitív hatású lehet. A fitázzal és anélkül készített tápokra vonatkozó P szükségleti értékeket a 3. táblázat mutatja be.

Referencia Fitáz nélkül (mg/tojó/nap)

Fitázzal(mg/madár/nap)

NRC, 1994 250 —Van der Klis és mtsai, 1997 165 130Gordon és Roland, 1997 164 83Boling és mtsai, 2000a 159 108Boling és mtsai, 2000b 155 104Keshavarz, 2003 204

3. táblázat: Tojótyúkok nem fitin foszforszükséglete fitázzal és fitázkiegészítés nélkül

A D3 vitamin a Ca és P emészthetőségét és hasznosu-lását egyaránt befolyásolja. A vitamin hiányában 10-14 nap után alakulnak ki a héjszilárdsággal kapcsolatos hiánytü-netek. Egyes mikotoxinok (zearalenon) megköthetik a bél-ben a D-vitamint, ami lágy héjú tojásokat eredményezhet.

A termelt tojások mérete, kiegyenlítettsége úgyszintén fontos minősítő paraméter. A tojások mérete elsősorban genetikailag determinált, de befolyásolja a jércék tojáster-melés megkezdésekor mért élősúlya (kisebb súlyú állat – kisebb tojás) és a tyúkok életkora (az idősebb tyúkok tojásai nagyobb méretűek). Az említetteken túl befolyásolja még a tojástömeget a környezeti hőmérséklet és a páratar-talom is. A 4. táblázat adataiból látható, hogy a környezeti hőmérséklet növekedésével párhuzamosan nő a közepes méretű, kisebb tojások aránya. A páratartalom növekedése úgyszintén csökkenti a tojástömeget (5. táblázat).

6BAROMFIHÍRmondó

baromfi Takarmányozás

környezeti hőmérséklet (°C)

takarmány felvétel (g)

a közepes méretű tojások aránya (%)

31 113,4 3232,8 102 4834,6 101,6 5635,7 94,3 67

4. táblázat: A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok takarmányfelvételére és a tojásméretre

páratartalom (%)

takarmányfelvétel (g/nap)

tojástömeg (g)

tojástermelés (%)

65 112,0 61,02 79,3475 111,2 60,98 77,1285 98,4 57,35 71,00

5. táblázat: A páratartalom hatása tojótyúkok termelésére 32,2 °C-os teremhőmérséklet esetén

A takarmány táplálóanyagai csupán kisebb mérték-ben befolyásolják a tojások méretét. Ismert ugyanakkor, hogy a tyúkok energia-, fehérje- és aminosav hiánya csök-kenheti a tojás és a tojássárgája tömegét. A zsírsavak között az n-3-as hosszú szénláncú zsírsavak (lenmagdara, lenolaj, halolajok) etetése szintén kisebb tojás- vagy tojássárgája tömeget eredményezhet. A tojástömeget csökkentheti a linolsav hiány is. A linolsav szintjét a tápokban emiatt minimum 1 %-ban kell meghatározni.

Az aminosavak között az elsődlegesen limitáló kéntartalmú aminosavak elsősorban hőstresszes periódu-sokban növelhetik a tojás tömegét. A tojástermelési ciklus végén a nagyméretű tojások aránya valamelyest csökkent-hető a tápok fehérjetartalmának csökkentésével.

Az elmúlt évek forró nyári periódusaiban, hazánkban is számolni kell hosszabb-rövidebb hőstresszes időszakok-kal. A tyúk komfort zónája 20-27 °C között van. Ez alatt és fölött a madaraknak többlet energiát kell mobilizálniuk testhőmérsékletük szinten tartása érdekében (2. ábra). Egy szint felett a takarmánnyal felvett energia már nem fedezi a megnövekedett igényt, ami hőstresszes állapotot ered-ményez, amikor csökkennek a termelési eredmények és egy szint után az állatok növekvő mértékű elhullásával is számolni kell.

A hőstresszes időszakok negatív hatásait a tartástech-nológiai változtatásokon túl, takarmányozással is tudjuk tompítani. A takarmányfelvétel csökkenése miatt koncent-ráltabb tápok etetése javasolt. A legújabb kutatási ered-mények alapján azonban csupán a tápok metabolizálható energia és aminosav szintjeit célszerű növelni. A táp nyers-fehérje-tartalmát nem indokolt emelni, mivel a fehérjék metabolizmusa növeli leginkább a madarak hőtermelését. A hőstresszes időszakokban nagy jelentőséggel bír az ivóvíz hőmérséklete is, ami közvetlenül is hatással van a termelési eredményekre (6. táblázat). Az ivóvíz Na- és K-tartalmának növelésével valamelyes növelhető a madarak vízfogyasz-tása, a táp Na-bikarbonát tartalmának növelésével pedig

a vér karbonát szintjét növelhetjük a lihegéssel összefüggő nagyobb ürítés pótlására. A vitaminok közül közismerten pozitív hatású a stresszes időszakokban a tápok vagy az ivóvíz C- és E-vitamin tartalmának megemelése.

a komfort zóna alsó határa

20˚komfort zóna

a komfort zónafelső határa

27˚

negatív energiamérleg,

hőstressz

energia leadásenergia felvétel

pozitív energiamérleg

10˚ 15˚ 20˚ 25˚ 30˚ 35˚ 2. ábra A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok energia-

felvételére és hőtermelésére (Leeson és mtsai., 2003)

A tyúkok kora (hét)32 °C-os környezeti hőmérséklet

32 °C-os ivóvíz 27 °C-os ivóvíz25 64 7426 74 7927 77 8628 76 8429 88 93

átlag 76 83takarmányfogyasztás

(g/tyúk/nap) 83 90

6. táblázat: Az ivóvíz hőmérsékletének hatása tojótyúkok termelésére (%)

Köszönetnyilvánítás: A cikk elkészítését az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program TF/ATHU/L00112/01 számú CEPO projektje támogatta.

7BAROMFIHÍRmondó

baromfi Takarmányozás

Korszerű tartás

A korszerű tartási módok közül jelenleg az alábbiakat használják:

1. ketreces tartás, ez lehet hagyományos, felszerelt vagy csoportos ketrec,

2. alternatív tartás, ezen belül megkülönböztetünk mélyalmos, rácspadlós vagy volieres tartási módot,

3. szabadtartás, azaz free range,

4. organikus vagy bio tartási mód.

Az, hogy melyik országban, melyik tartási rendszer mennyire terjedt el, nagyban függ az adott országban érvé-nyes jogszabályoktól, az éghajlattól és persze a fizetőképes kereslettől is.

Tartási módok világviszonylatban

A különböző tartási technológiák aránya Magyarországon (2012)

0,66 0,52

16,99

81,83

bio-

free range

alternative

cage

Kapacitás: 6 millió, millió farmok: 561, termelő tyúk: 3,8

A felsorolt tartási módok mind eltérő technoló-giát és „filozófiát” képviselnek, ám egyben közösek, hogy mindegyikkel szemben ugyanazok az állatjóléti elvárások:

• biztosítsa az állatok éhségtől és szomjúságtól mentes tartását,

• biztosítsa a kényelmetlenségtől, fájdalomtól, sérülé-sektől, valamint betegségektől való mentességet,

• biztosítsa, hogy az állat a fajtának megfelelően tudjon viselkedni,

• biztosítsa félelemtől és a stressztől mentes tartást.Az utóbbi évtizedben azonban tanúi lehettünk, hogy

az egyre szigorodó állatjóléti előírások milyen verseny-hátrányba kényszerítik a termelőket, pedig az alternatív tartásmódok kedvezőtlenebb környezeti hatásait számos tanulmány igazolta, mivel sokkal több erőforrást igényel egy ilyen rendszerben előállított tojás.

Magyarországon a tojástermelés több mint 80-át ketreces tartásban állítják elő. Az Európai Unió által 2012. január elsejétől előírt megnövelt állatonkénti férőhely és a kedvezőtlen piaci környezet természetesen az ágazat versenyképességét csökkenti. A ketrecek átalakítása az egyébként is kis nyereséggel dolgozó tojástermelők egy részének erőn felüli feladat volt és ezek együttes hatására az önellátásunk mértéke jelentősen romlott, a tojásbehozatal pedig mintegy 30 százalékra növekedett.

Korszerű takarmányozás

A takarmányozási program ajánlásainak követésével a TETRA hibrid jérce a technológiájában leírt testtömeget az életkorának megfelelően éri el. Ez alapvető feltétele a megfelelő korban bekövetkező ivarérésnek, a tojástermelés megindulásának és az egész tojóidőszakban a magas szintű termelésnek.

A nevelés első szakaszában az elsődleges cél a gyors növekedés megindítása, jó minőségű indítótáp (vagy csi-

ÁRUToJÁS TERmELéS kORszeRűen

Budai Zoltán – Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója

A tojástermelés korszerűségét alapvetően három tényező határozza meg: a tartási mód, a takarmányozás és a genetikai munka.

Az AgroFeed Kft. Barom

fi Üzletág Partnertalálkozón

április 15-én elhangzott előadás

8BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

betáp) ad libitum etetésével. A takarmánynak biztosítania kell a csontozat és a szervek megfelelő fejlődését, elősegíteni az aktív immunrendszer kialakulását.

Az első 3 élethétben ezért a jobb beltartalommal rendelkező indítótáp I. etetése a javasolt, megalapozva a jó szervezeti szilárdságot. Ez megfelelő energia- és aminosav szintekkel érhető el. Gondot kell fordítani a linolsav mini-mum 1,3 %-o szintjére is az első fázisban.

A fejlődés funkcionális érési fázisai

1-3. hét Immunrendszer,szív-ésérrendszer,tollazat,csontozat.

4-8. hét Acsontozatfejlődése(akifejlettkorinagyság85 %-a).

5-10. hét Azizomzatésinaknagyongyorsnövekedése.

12. hét Acsontrendszerakifejlettkoriméret95 %-a.

14-18. hét Gyorsnövekedéséstömeggyarapodás.

14. héttől Hirtelenmegnőazivarihormonoktermelése.Gyorspetefészeknövekedésazivarérettségetmegelőző20.naptól.

21-23. hét Ivarérettség.

25. hét Biológiaiérettség(abiológiainövekedésIeáll).

25. hét Folytatódikatömeggyarapodás,azállatugyanakkormármagasszintentermel.

Nevelő- vagy jércetáp etetése szükséges a 9-16. élethét között, amely mérsékeltebb tápanyag szintű, de a kiegyen-súlyozott beltartalmi értékeket ebben az időszakban is feltétlenül biztosítani kell. A nevelőtápot legtöbbször ad li-bitum adagoljuk a testtömeg folyamatos kontrollja mellett.

Testtömeg Kontroll

0

20

40

60

80

100

120

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Erőteljes fejlődés és gyors testtömeg

gyarapodás

Het

i tes

ttöm

eg g

yara

podá

s (g

Növekedési ütem

/hét

)

élethét

Immun- és emésztőrendszer

Vázszerkezet, izomzat, tollazat

A csontváz 95%- a

kifejlődött

Ivarszervek fejlődése

Biológiai növekedés

megállZsírszövetek

fejlődése

Ivarérés

A nevelési időszak alatt, egészen a csúcstermelés el-éréséig, rendszeresen végezzünk próbaméréseket, legalább az állomány 2 %-át mérjük le egyedileg. A mérést mindig a hét azonos napján és a nap azonos órájában végezzük. A rendszeres méréseket 5 hetes korban kezdjük el és a neve-lési időszakban folytassuk legalább 2 hetente. A testtömeg alakulása és homogenitása információt ad az állomány normális fejlődéséről. Egységes az állomány, ha az egye-di testtömegek az átlagtól legfeljebb 10 %-kal térnek el. Amennyiben a testtömeg mérések során nyert adatok nem térnek el jelentősen a technológiai értéktől (±5 %) és egyön-tetűek, akkor ad libitum-takarmányozást alkalmazhatunk az egész nevelési periódusban.

Ha a jércék az ad libitum-takarmányozás ellenére sem érik el az előírt testtömeget, akkor növeljük a takarmány-fogyasztást az etetők gyakoribb járatásával, vagy magasabb beltartalmi értékű takarmányt etessünk. Ezt addig végez-zük, míg az életkornak megfelelő testtömegértéket el nem érik. Ha viszont a jércék testtömege meghaladná a techno-lógiában előírt értéket, akkor alkalmazzunk visszatartási programot. Sohase csökkentsük a napi takarmányadagot, hanem tartsuk azonos szinten és mindaddig ne növeljük, amíg a jércék testtömege el nem éri a technológiai értéket. Indítótápról nevelőtápra a 8. élethéten akkor térjünk át, amikor a jércék testtömege a technológiai érték körüli. Magasabb vagy alacsonyabb testtömeg esetén rugalmasan kezeljük a tápváltást.

Tojó előkészítő táp etetése szükséges az áttelepítés előtti 2-3 hétben, mivel az állatok jelentős élettani válto-zásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban fejlődik ki csöves csontjaikban a velőállomány, mely a tojáshéj kalciumtartalmának kalcifikációját biztosítja a tojásterme-lési időszakban. Fontos a megfelelő mennyiségű kalcium felvétele, hogy a csont erőssége és a tojáshéj minősége a tojástermelés folyamán is megfelelő legyen. Az energia- és aminosav szintek növelése is kívánatos, mivel ez segíti elő a petefészek és a tojócső kifejlődését. A napi testtömeg-gya-rapodás a tojástermelés megkezdése előtti 3-15. napon megnő, 10 g-ról mintegy 15 g-ra növekszik. A tojástermelés megkezdéséhez 1.500-1.550 g testtömeg elérését kell meg-célozni, ennek érdekében szükséges a megfelelően összeál-lított tojó előkészítő táp ad libitum etetése.

A tojástermelés kezdetén a napi takarmányfelvétel viszonylag lassan emelkedik, ugyanakkor viszont a tojás, a tojástömeg növelés és a további testtömeg-gyarapodás növeli a tyúkok tápanyag szükségletét, ezért tojó I. tápot kell etetni a 20-35. élethét között. Fontos ebben az időszak-ban a kifogástalan takarmányozás, mivel ennek minősége egyaránt döntő hatást gyakorol a későbbi csúcstermelés el-érésére és a megfelelő perzisztenciára. Ebben a szakaszban a takarmányfelvétel ad libitum, és minden olyan tényezőt, ami a takarmány felvételét csökkentené, kerüljük el vagy annak hatását minimalizáljuk.

A kor előrehaladtával a tojástermelés csökken, és a költségek minimalizálása érdekében lehetséges a tápanyag koncentráció csökkentése, főként az elzsírosodás megelő-zése érdekében (energia szint, illetve zsír/ olaj kiegészítés csökkentése). Ugyanakkor a tápanyagok helyes arányára ebben az időszakban is gondot kell fordítani. A tojótyú-kokkal a 36-60. élethét között tojó II. tápot, majd ezt köve-tően a termelés végéig tojó III. tápot etetünk.

A tojótyúkok táplálóanyag-szükségletét, így napi takarmányfelvételét több tényező is befolyásolja a tojáster-melés időszakában. Meghatározó a tojástermelés mértéke, a testtömeg, a környezeti hőmérséklet, az állategészségügyi állapot, a különböző stressz-hatások, a takarmány minő-

9BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

sége, az életkor és egyéb tényezők is. A takarmányozásnál elsődlegesen a tojótyúkok energia- fehérje-, illetve amino-sav-, valamint kalciumigényének kielégítésére kell összpon-tosítani. A tojástermelés ugyanakkor olyan tulajdonság, melynek öröklődési esélye rendkívül alacsony, ez azt jelenti, hogy egyes környezeti tényezőknek - mint amilyen az egészségi állapot, a takarmányozás, a megvilágítás vagy a hőmérséklet -nagy hatásuk van a megtermelt tojások számára.

nevelési testtömeg és a tojó testtömeg összefüggése

Testtömeg 18 élethetesen (g)

Testtömeg 25 élethetesen (g)

1217 1617

1324 1725

1408 1833

1520 1930

Utódteszt állomány 2010-12. 18 hetes testsúly az ivarérés és termelés kezdés összefüggései

Testtömegkg

Tyúkdb

Ivarérésnap

Csúcs%

Tojásdb

1,00-1,09 1 172 95 311,10-1,19 11 166 82 311,20-1,29 92 162 96 401,30-1,39 415 161 97 421,40-1,49 1076 159 96 431,50-1,59 1423 157 96 451,60-1,69 1087 154 96 471,70-1,79 566 151 95 501,80-1,89 189 147 95 521,90-1,99 56 143 93 552,00-2,09 5 140 94 602,20-2,29 1 134 90 60

Mint minden abrakfogyasztó ágazatnál a tojótyúk tartását, illetve a tojástermelés gazdaságosságát is alapvető-en meghatározza a takarmány és az annak alapját képező szemes termények ára.

Némi bizakodásra adhat okot, hogy a Rabobank előrejelzése szerint az év eleji rövid távú emelkedés után árcsökkenés várható mind a gabona, mind az olajos mag-vak piacán. Az árak alakulását jelenleg kedvezően befo-lyásolja, hogy a növekvő termőterületek miatt megfelelő a kínálat és jelentős készletek állnak rendelkezésre, a relatíve gyenge ázsiai igény, a stagnálás a bio-üzemanyag gyártás és felhasználás terén, vagy akár a sajnos helyenként újra felbukkanó madárinfluenza járványok.

Korszerű genetika

A tiszta vonalú pedigré tyúkok és kakasok egyedi teljesítményének rögzítése és kiértékelése a következe-tes genetikai munka alapja. Az állományok genetikai és állategészségügyi tisztasága garantálja a folyamatosan változó és magas követelményeket támasztó termelői és

fogyasztói piac igényeinek kielégítését. A Bábolna Tetra Kft. Gerhard Lorenz Tenyésztési Központjában, közel 23 ezer baromfi elhelyezése és egyedi megfigyelése biztosított. A tenyészbaromfi kiválasztás szempontjából legfontosabb tulajdonságot, vagyis a tojástermelést naponta, a tojások méretét, színét, héjszilárdságát, fehérjemagasságát és belső tojásminőségét időszakonként ellenőrzik.

A Központban minden eredményt nagy kapacitású adatbázis-kezelő rendszerben rögzítenek, melyek ezt követő-en a TETRA igényei alapján fejlesztett, genetikai rendszer se-gítségével kerülnek kiértékelésre. Az így kiválasztott, legjobb teljesítményű egyedek utódai képezik a következő generáció alapját és szolgálnak a nagyszülőállományok bázisaként.

A következetes genetikai előrehaladást a partner intézményekkel folytatott közös kutatás-fejlesztési prog-ramok biztosítják. A Kaposvári Egyetemmel és a Gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központtal közösen végzett vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy a TETRA cég a világ különböző pontjain termelő állományaival a piaci elvárá-soknak sikeresen meg tudjon felelni.

TETRA FAJTÁK

A tojóhibridek iránti piaci igények folyamatosan vál-toznak és nagyon sokrétűek. A TETRA az előrelátó geneti-kai munkának köszönhetően széles fajtaválasztékkal tudja fenntartani meghatározó szerepét a világpiacon. A barna és fehér tojást előállító tojóhibridek ketreces, mélyalmos és alternatív tartási rendszerekben, különböző termelési és éghajlati körülmények között is kiválóan megállják a helyüket. Legfőbb cél, hogy optimális takarmányfogyasz-tással, akár 90 hetes tojóidőszak alatt a vevők igényeinek leginkább megfelelő tojásokkal lássák el a fogyasztókat és tojásfeldolgozó üzemeket.

A LONG LIFE LAYING PROGRAM (2008-TÓL)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

19202122232425 30 35 40 45 50 55 60 65 70 74 80

400 +

1970: 74 TH 260 Tojás

1990: 76 TH 300 Tojás

2005: 80 TH 350 Tojás

2010: 80 TH 357 Tojás

10BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

A téma indításaként a bölcseleti irodalomnak azt a remekét érzem ide illőnek, amely az embert a nagy ívű folyamatok történelmi vetületben való vizsgá-

latára figyelmezteti. A „minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre” filozófiája apropóján a következő tényekre kell felhívni a figyelmet:

1. Az USA Népesedésügyi Hivatalának becslése szerint 2043-ban a Föld lakossága eléri 9 milliárd főt, noha ez a szám az ezredfordulón még csak 6, 1987-ben 5, 1974-ben pedig mindössze 4 milliárd volt.

2. Mivel egy „átlagos” ember élete során egy kisebb elefántcsorda tömegével azonos, nagyjából 30 tonna mennyiségű élelmiszert fogyaszt el, ezért a maihoz képest változatlan színvonalú ellátást feltételezve az élelmiszert termelő ágazatok számára az a világos üzenet, hogy az élelmiszer-termelés növekedése nem maradhat el a bolygó népességének növekedési ütemétől.

3. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának adatai alapján a fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása 2002 és 2050 között megközelítőleg a kétszeresére fog nőni (x1,9), de amíg a változás a fejlett országokban mindössze 1,2-szeres lesz, addig a fejlő-dőkben ez eléri a 2,4-szeres növekedést.

A XX. század baromfitenyésztésében látnunk kell azt az utat, amelynek mérföldkövei az első amerikai tojásrakó versenyek szervezésétől a módszertanában is kiforrott Random Sample Test-ek gyakorlatáig vezetett. Az ezredfordulón Európában 7, az USA-ban 5 pártatlan teljesítményvizsgáló állomást tartottak nyilván, ami azért érdemel különös figyelmet, mert az eltérő genetikai hátterű állományok értékmérő tulajdonságaiban bekövetkezett változások a független szervezetek által folytatott teljesít-ményvizsgálati eredmények alapján követhetők a legtelje-sebb és a legkorrektebb módon.

Annak illusztrálására, hogy a tyúkfaj a XX. század mo-

dern tenyésztés-technológiai módszereinek alkalmazásával és folyamatos továbbfejlesztésével milyen realizált genetikai előrehaladást ért el a tojástermelés és a baromfihús-termelés területén, az 1. táblázat adatsorát mutatom be.

ÉvekTeljesítmény Alkalmazott új szelekciós

eljárások és azok kombinálása a korábbiakkal

Tojás(db/tyúk/év)

1500 g élőtömegelérése (nap)

1900-1925 170-175 120 Tömegszelekcióküllemalapján

1950-es 190 75Hibridizáció,egyediteljesít-mény-ellenőrzés,rekurrensszelekció

1960-as 214 67Reciprokrekurrensszelekció,testvértesztek,apaiésanyaivonalakszétválasztása

1970-es 245 51 Szelekciósindexek,igennagytesztkapacitásokkialakítása

1980-as 272 44 Egyediéscsoportostakar-mány-értékesítésitesztek

1990-es 290 37 BLUPtenyészértékbecslés,DNAmarkerekáltalsegítettszelekció

2000-2010 325-330 27 ua.

1. táblázat - A tyúkpopulációk teljesítménye, valamint az alkalmazott szelekciós és tenyésztés-technológiai eljárások változása a XX. században (Albers, 1998 nyomán kiegészítve)

A táblázat utolsó oszlopában az alkalmazott eljárások felsorolásából is jól érzékelhető, hogy a mind a tojó típusú, mind pedig a hústípusú tyúktenyésztésében az egyes szelekciós eljárások általában egymásra épülnek, komple-menter módon egészítik ki egymást és komplexitásuknak köszönhetően optimalizálják az előrehaladást. Közülük bizonyos eljárások súlypontosabban érvényesülnek a tojóhibridek nemesítésében (pl.: RRS), míg mások nagyobb szerepet kapnak a hústípusú apai vonalak szelekciójában (pl.: tömegszelekció). Természetesen az egyes értékmérők rangsorolása is alapvetően eltérő a tojótípusú állományok, vagy a hústípusú anyai, illetve apai vonalak esetében.

Ennek kapcsán érdemes felidézni a hazai baromfite-nyésztés modernkori történetének néhány Kaposvárhoz kötődő érdekes epizódját, ami rávilágít a kiugró, egyedi rekordteljesítmények dokumentálásának jelentőségére, és

A teljesítMény- nöVekedés tRendjeI A VILÁG BARomFI- TEnyéSZTéSéBEn„minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre”

dr. Sütő Zoltán, egyetemi tanár - Kaposvári Egyetem

Az AgroFeed Kft. Barom

fi Üzletág Partnertalálkozón

április 15-én elhangzott előadás

11BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

az állattenyésztésben kicsit szokatlannak tűnő különleges tartamkísérletek szerepére. Hazánkban 1972 óta folynak – jelentős nemzetközi szerepvállalással zajló – központi teljesítményvizsgálatok a világ legkülönbözőbb részéről származó eltérő típusú és genotípusú baromfi hibridek-kel. A tesztek brojlercsirkékre vonatkozó több évtizedes adatbázisa alapján – amely a maga nemében ma már egye-dülálló a világon – a genetikai potenciál növekedését jól tükrözik az egyes egyedek által elért csúcsteljesítmények, valamint a legjobb csoportok átlagos teljesítményei. Az 1977-78-ig tesztelt brojlerek legjobb egyedi és csoportos tel-jesítményét az élősúlyt illetően 100 ezer egyedi adat alapján a 2. táblázat tartalmazza. Az egyedi rekordok élettanilag az adott korra elérhető genetikai maximumot mutatják, míg a csoportátlagok a vizsgált genotípus és ivar átlagos geneti-kai képességét az alkalmazott tartási feltételek között. A 3. táblázat az 1975 és 2007 között lefolytatott több mint 100 brojler teljesítményvizsgálat legjobb csoportjainak élősú-lyát mutatja 42 napos korban ivarok szerint, feltüntetve az egyedi rekorderek adatait is. Az eredmények alapján a vizsgálatok mintegy 3 évtizede alatt hím- és nőivarban egyaránt 3 %-os volt a teljesítményjavulás évente a csopor-tok élősúlyában, ugyanakkor az egyedi rekorderek élősú-lyának javulása ettől kissé elmaradt (2,2 illetve 2,6 %), de még így is nagyon jelentős volt, mutatva a biológiai-geneti-kai egyedi teljesítményhatárokat.

Életkor(hét)

Hímivar NőivarLegnagyobb

egyedi élőtömeg (g)

Csoport átlag-tömege (g)

Legnagyobb egyedi

élőtömeg (g)

Csoport átlag-tömege (g)

1 170 130 160 1302 360 310 340 2903 660 550 620 4704 1080 840 950 7805 1770 1370 1440 11506 2410 1830 1850 15107 2720 2130 2100 16708 3170 2530 2300 2040

2. táblázat - Brojler élőtömeg rekordok 1977-78-ban mintegy 100.000 egyedi adat alapján (Horn et al., 1979)

IvarTesttömeg (kg)

Legjobb csoport Egyedi rekord1975-ben 2007-ben 1975-ben 2007-ben

Kakas 1,83 3,56 2,41 4,10Jérce 1,51 2,98 1,85 3,37

Relatívjavulásmértéke(1975=100 %)Hímivar 95 %(3,0 %/év) 70 %(2,2 %/év)Nőivar 97 %(3,0 %/év) 82 %(2,6 %/év)

3. táblázat A brojlerek 42 napos korban mért kiugró egyedi és csoport teljesítményének változása 1975 és 2007 között

(Sütő – Horn, 2008)

A legjobb egyedi és csoport teljesítmények változásá-nak nyomon követése lehetővé teszi annak a kiszámítását, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a mai egyedi rekordteljesítmény állományszinten legyen elérhető. A brojlerek esetében – az ivartól függetlenül – ez 8-10 év,

ami a jövőbe tekintve azt jelenti, hogy 2015-17-ben lesznek olyan húshibrid állományok, amelyek 42 napos korra hímivarban a 4,1 kg-os, nőivarban pedig 3,37 kg-os átlag-súlyt fognak elérni.

A pulykatenyésztésben tapasztalt változások még ennél is látványosabbak, hisz az állattenyésztés történeté-ben nincs még egy állatfaj, amelyben olyan mélyreható és az egész ágazati tevékenységet befolyásoló előrehaladást lehetett volna elérni szelekcióval, mint a pulykával. Cliff Nixey a BUT Ltd. technikai igazgatójának közlése alapján a genetikai javulás BUT nagy testű pulykák 18 hetes kori élősúlyában 1966 és 1996 között 67 %-os volt a hímivarban és 63 %-os a nőivarban. Az ezredfordulón ezek az ered-mények inspirálták azokat a hazai vizsgálatokat, amelyek arra keresték a választ, hogy a nagy testű pulykahibridek teljesítményjavulásának hátterében mekkora szerepet játszottak a genetikai és a környezeti tényezők, utóbbiak közül is a legfontosabb, a takarmányozás. A 4. táblázat adatsora azt szemlélteti, hogy a mell tömegének növelésére irányuló szelekció a kakasoknál 5,2-5,4-szeresére, a tojók esetén 5,8-6,0-szorosára növelte a filézett mell tömegét 20 hetes korban, miközben a genetikai hatások megközelítő-leg 30-szor nagyobb hatást gyakoroltak a pulykák tömegy-gyarapodására, mint a takarmányozásban bekövetkezett változások.

Genotípus IvarIntenzív tartás

Filézett mell tömege (g)

Relatív különbség mértéke

1999-es takarmányozási programonB.U.T. Big 6 hímivar 4834

5,38Bronzpulyka hímivar 828B.U.T. Big 6 nőivar 3306

6,01Bronzpulyka nőivar 550

1967-es takarmányozási programon

B.U.T. Big 6 hímivar 40545,26

Bronzpulyka hímivar 770B.U.T. Big 6 nőivar 2744

5,81Bronzpulyka nőivar 472

4. táblázat - A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20

hetes életkorban (Herendy – Sütő – Horn, 2004)

A pulykatenyésztésben a genetikai előrehaladást, továbbá a nemesítésben tapasztalható változásokat erősen árnyalja, hogy az elit állományok szintjén ma hozott szelekciós döntések hatása (következményei) leghamarabb négy év múlva érzékelhetők a kereskedelmi forgalmazású hibridek szintjén. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy az 1960-as évek szelekciójának prioritásai mintegy fél évszázad alatt hogyan változtak meg a mai korszerű pulykatenyésztés-ben egy olyan tenyésztő vállalatnál, amelyik több mint 40 vonallal és 14 színváltozattal rendelkezik.

A kaposvári központi pulyka teljesítményvizsgálatok eredményei alapján 1973 és 2008 között a tojók átlagtöme-ge 16 hetes korban 5,86 kg-ról 11,69 kg-ra nőtt, míg a ka-

12BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

kasoké 20 hetes korban 11,17 kg-ról 20,26 kg-ra. A 16 hetes egyedi rekorder tojó súlya 12,70 kg, a kakasoknál ugyanez 20 hetes korban 22,60 kg, ami csak 9-12 %-kal haladja meg a legjobb csoportok átlagtömegét. A brojlerekhez képest a pulykatenyésztésben kicsit több, mintegy 10,5-12,8 év szükséges ahhoz, hogy a legjobb egyedi rekordteljesítmény állomány szinten is elérhető legyen. A tyúkfélék tenyészté-sében ez a példátlan genetikai előrehaladás hihetetlen mó-don változtatta meg a baromfi fiatalkori növekedési erélyét és hústermelési kapacitását, az állatok ellenálló képességét, anyagcseréjét, testarányait és ezen keresztül még anatómiai felépítettségét is.

ÉlőtömegFCR

Szív/tüdő �tness

Csontos vázfejlettsége

Tojás-termelés

Keltethetőség

Súly

Mellhús

Hús-minőség

Élet-képesség

Növekedési képesség

1960

2012

1. ábra Elsődleges tenyésztési célok változása az Aviagen (BUT, nicholas) csoportnál (Hutchinson, 2012)

A megnövekedett gyakorisággal jelentkező lábszerke-zeti rendellenességek, a cardiovascularis rendszer teljesí-tőképességének elégtelensége, a hőstressz iránti fokozott érzékenység és az immunrendszer működési zavarai együttesen jelzik a szervezeti szilárdság gyengülését, amit eddig szelekcióval csak korlátozott mértékben sikerült korrigálni. Napjaink brojlercsirkéje és pulykahibridje genetikai képességeinek kibontakoztatásához sokkal magasabb igényeket támaszt és még jobb, komplex termelési feltételrendszert igényel a nevelési környezet minden tényezőjével szemben, mint elődei akár 10-15 évvel ezelőtt.

Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladásra a tojóhibridek esetében sem lehet panasz, amit az 5. táblázat illusztrál. Tekintettel arra, hogy a tojótyúkok esetében a szelekciós célokat kevéssé zavarják negatív konstitucionális korrelációk, a jövő tojótyúkját tovább, ill. több termelési periódusban fogják tojóházban tartani, mert e tekintetben még kihasználatlan genetikai tartalékok vannak, amelyek a hosszabb hasznos élettartam (long life laying programok) folyamán érvényesülő magas szintű termelés alapját képez-hetik.

Értékmérők Típus 19581st NCLP & MT

201238th NCLP & MT

Változás(%)

Nevelés alatti elhullás (%, 20 ill. 17 hétig)

Leghorn 1,76 1,19 -32Középnehéz 6,64A 0,75B -89

Nevelés alatt feletetett takarmány (kg/jérce)

Leghorn 8,85A 5,84B -34Középnehéz 10,28A 6,00B -42

Ivarérés ideje (életnap, az 50 %-os tojástermeléskor)

Leghorn 173,2A 144,1B -17Középnehéz 166,2A 143,3B -14

Átlagos tojástermelési intenzitás (%)

Leghorn 70,1B 86,0A +23Középnehéz 65,9B 84,3A +28

Tojástermelés 69 hetes korig (db/ beólazott tojó)

Leghorn 212 305,8 +44Középnehéz 214 298,1 +39

Átlagos tojástömeg (gr)Leghorn 59,5 60,6 +1,9

Középnehéz 60,3 61,0 +1,2

Tojóházi kiesés (%)Leghorn 10,9A 4,6B -42

Középnehéz 16,6A 5,3B -68

5. táblázat - Különböző értékmérő tulajdonságok változása a tojóhibrid típusától függően a north Carolina Layer Performance and management Test (nCLP & mT) adatai alapján (Anderson, 2011, 2012)

13BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

A világ lakosságának létszáma már meghaladja a 7 milliárd főt, amely 2050-re, visszafogottabb előrejelzé-sek szerint is elérheti a 8,7-8,9 milliárdot, azaz 25 %-kal növekszik meg. A fejlett országok 1 milliárd fős népessége mellett várhatóan India 1,8 milliárd lakosával a föld legné-pesebb országa lesz, míg Kína a jelenlegi 1,4 milliárd főn stabilizálódik. A világ többi területének lakossága 4,3-4,5 milliárd között alakulhat.

Mindez szükségessé teszi a világ gabonatermelésének jelentős növelését a jelenlegi 2.460 millió tonna szemes, 963 millió tonna kukorica és 477 millió tonna olajos-növény termésről. A világ állati termék előállítását 2013-ban a következő táblázat mutatja be:

A világ állati termék előállítása

Termék Összes termelés millió tonna Fogyasztás

Tejtermelés 874,4 108,7literTojástermelés 65,0 9,3kg/főHalászat 91,0

18,9kg/főHaltermelés 70,2Marhahús 68,1

43,1kg/főSertéshús 114,2Baromfihús 106,4Egyéb hús 5,7Állati termék összesen 1116,5 -

FAo Food outlokk 2013

Az EU és Kelet-Európa hústermelését 10 ország hatá-rozza meg, amelyek termelése meghaladja az évi 2 millió tonnát. A legnagyobb előállítók, Franciaország, Oroszor-szág és Németország termelése 6,0-6,5 millió tonnát ér el. A középmezőnyt alkotó 5 ország (Spanyolország, Olaszor-szág, Egyesült Királyság, Lengyelország és Hollandia) éves termelése 4,3-2,8 millió tonna közötti, amelyeket Ukrajna és Dánia követ közel 2 millió tonnás termeléssel, míg

Törökország, Románia és Magyarország termelése megha-ladja az 1 millió tonnát.

A világ hústermelése (2013) - FAo Food outlook 2013

Marhahús - 22,1 %

Sertéshús - 37,1 %

Birkahús - 4,5 %

Ázsia131,4

Afrika17,6

Karib-szigetek8,9

Dél-Amerika39,9

Észak-Amerika46,8

Európa57,6

Óceánia6,2

(millió tonna)

Baromfihús - 34,5 %

Húsfélék megoszlásaHústermelés Millió tonna

Marhahús 68,1

Baromfihús 106,4

Sertéshús 114,2

Birkahús 13,8

Egyéb húsok 5,7

Hústermelés összesen 308,2

A világ teljes hústermelése308,2 millió tonna

A világ haltermelése és halászata (2011) - FAo Food outlook 2013

Ázsia48,8

Afrika7,6

Közép-Amerika2,4

Észak-Amerika6,2

Európa13,3

Oceánia1,2

A világ teljes halászata és haltermelése156,2 millió tonna

Halászat termelése93,5 millió tonna

Haltermelés kibocsátásaHaltermelés kibocsátása62,762,7 millimillió tonnaó tonna

Ázsia55,5

Afrika1,4

Közép-Amerika

0,3

Dél-Amerika

2,1

Észak-Amerika

0,6

Európa2,7

Oceánia0,2

Dél-Amerika14,0

(millió tonna)

A világ baromfihús termelése az elmúlt évben megha-ladta a 97,2 millió tonnát (WATT Executive Guide). Ennek 87,1 %-át a csirkehús (84,6 millió tonna), 5,6 %-át a pulyka-hús (5,4 millió tonna), 4,4 %-át a kacsahús (4,3 millió tonna), míg 2,9 %-át a lúd és egyéb baromfi (2,8 millió tonna) előállítása adta. Az USDA adatok is jól mutatják, hogy a meghatározó baromfis régiók, nemzetek (USA, EU, Brazília és Kína) adják a világ baromfihús termelésének (84,6 millió tonna brojlerhús és 5,4 millió tonna pulykahús) meghatáro-

A VIlÁg ÁllAtI TERméK éS tAkARMÁny előÁllítÁsÁnAk helyzete éS IRÁnyAI

A világ népességének dinamikus növekedése megköveteli az állati termékek előállításának nagymértékű és hatékony növelését.

dr. Zoltán Péter, baromfi-üzletág vezető

Az AgroFeed Kft. Barom

fi Üzletág Partnertalálkozón

április 15-én elhangzott előadás

BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

14

zó részét, míg a többi ország együttesen 31,4 millió tonnát állít ebből elő. A termelés növekedése, bár vesztett korábbi dinamizmusából, még mindig jelentős, hiszen ebben az évben a brojlerhús előállítása várhatóan 87 millió tonnára nőhet. Az EU baromfihús termelése az elmúlt évben 12,7 millió tonna volt (ebből brojlerhús 9,9 millió tonna, puly-kahús 1,9 millió tonna, kacsahús 0,5 millió tonna), ezzel a négy nagy között már az utolsó helyen áll.

7,740 8,320 8,594 8,756 9,202 9,320 9,510 9,550

(million to

PULYKA BROILER

ns)

64,496

70,172 73,580 73,61277,893

4,963

5,143 5,0185,212

80,811

5,308

5,337 82,774

5,498

84,610

5,439

3.050

0,100

15,930

2,543

1,858

9,355

10,305

21,166

0,205

16,226

2,664

1,790

10,305

11,291

24,030

0,231

16,561

2,796

1,830

11,033

11,840

25,552

0,246

15,935

2,535

1,795

11,023

12,100

25,798

0,222

16,563

2,527

1,946

12,312

12,550

27,266

0,254

16,694

2,592

1,950

12,863

13,200

28,734

0,277

16,621

2,675

2,020

12,645

13,700

30,298

0,293

17,012

2,592

2,030

12,835

14,050

31,163

0,297

05

1015202530354045505560657075808590

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013USA brojler

USA pulyka

EU-27 brojler

EU-27 pulyka

Brazília brojler

Brazilia pulyka Kína brojler

Egyéb országok brojler

Egyéb országok pulyka

A világ brojler-és pulykahús termelése (2006-2013) USdA

A világ baromfiiparának a koncentrációja tovább nő, amit az ábra is jól mutat. Az USA, Brazília és az EU baromfitermelését a top 25 cég adja és ez a trend Kínában is jól követhető.

0100200300400500600700800900

1 0001 1001 2001 3001 4001 5001 6001 7001 8001 9002 000

(millió darab)

ZAO „Priaskolje” Holding

O rszág+régió Top 1-25 Top 26-50 Top 50

BRF Tyson Foods Inc. Pilgrim's Corp.Wens Food Group New Hope Group MarfrigPerdue Farms Inc. Koch Foods Inc. CP Indonesia TbkIndustrias Bachoco 2 Sisters Food Group Sanderson FarmsDoyoo Group PHW-Wiesenhof Plukon Royale GroupSuguna Foods San Miguel Pure Foods Mountaire Farms Inc.Amadori LDC Liuhe GroupWayne Farms LLC JBS Aves Brasil Hewei Agr. Dev. Co.Maity Group

USA 5.856 - 5.856

Brazília 2.887 157 3.044

Kína 2.575 1.154 3.729

EU 1.838 - 1.838

Feltörekvő országok 1.665 2.426 4.091

Ö sszesen 14.821 3.737 18.557

Brazília USA Kína Indonézia

Mexikó

Egyesült Királyság Németország

Hollandia

India Fülöp-szigetek Oroszország

Olaszország

Franciaország

A világ 25 legnagyobb baromfitermelő cége (2013) - WATT Research

A világ takarmánytermelését és annak minőségét meghatározó tényező az állati termékek előállítása és a humán gabonafogyasztás közötti konkurencia, amit a biodízel és bioetanol ipar igénye is befolyásol (ez utóbbi korlátozására már jelentős erőhatás alakult ki). A világ ta-karmányipara az elmúlt évben 963 millió tonna keverékta-karmányt állított elő, amelyhez 524 millió tonna kukoricát, 128 millió tonna búzát és 90 millió tonna árpát használt fel. Az ágazat árbevétele, amelynek a termelése idén már meghaladja az 1 milliárd tonnát közel 500 milliárd dollár, amelyet a világban 28 ezer takarmánykeverő üzem állít elő. A kontinensek és az állatfajok szerinti megoszlást mutatja a következő ábra. Természetesen a keveréktakarmány előál-lítás piacvezető országai egyúttal a hústermelés élenjárói is.

A világ keveréktakarmány gyártása is a hústermelés-ben is jellemző koncentrációt mutatja. A világ legnagyobb takarmány előállítója a távol-keleti Charoen Pokphand Groups, 26,5 millió tonnával, amelyet az amerikai Cargill követ 18,8 millió tonnás termelésével. Évi 10 millió tonna keveréktakarmány gyártást meghaladja a kínai New Hope Group (16,5) a Wens’s Food Group (10,2) a brazil BRF (10,6) és az amerikai Tyson Foods (10,1) és a Purina terme-lése (12,0).

A 963 millió tonna keveréktakarmánymegoszlása felhasználás szerint

A 963 millió tonna keveréktakarmány – 28.196 keverőüzem

Ázsia348 millió tonna

13.266 keverőüzem

Észak-Amerika189 millió tonna

5.736 keverőüzem

Európa227 millió tonna

4.886 keverőüzem

Latin-Amerika142 millió tonna

3.126 keverőüzemKözel-Kelet és Afrika26+31 millió tonna

376+806 keverőüzem

Egyéb10 millió tonna

1.65 keverőüzem

Sertés 243

Tejelő marha 110 Hús marha 86

Egyéb kérődző 23

Tojó 144

Brojler 272

Pulyka 15Egyéb baromfi 14

Haltermelés 40Petfood 21

Ló 12

Marha összesen 196

Baromfi összesen 444

A világ keveréktakarmány gyártásának megoszlása (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014

13 ország10-20 millió tonna

termelés között

O rszág Millió tonna

Hollandia 14,8

O laszország 14,6

Nagy-Britannia 13,5

Törökország 13,0

Irán 12,0

10 ország5-10 millió tonnatermelés között

O rszág Millió tonna

Lengyelország 8,2

Írország 6,2

Belgium 6,3

Egyiptom 5,4

Ukrajna 5,1

963 millió tonna keveréktakarmány

10 ország 20 millió tonna termelés felett

O rszág Keverő Millió tonna

Kína 9.500 189,0

USA 5.236 169,0

Brazília 1.237 67,0

Mexikó 29,0

Spanyolország 29,0

India 26,0

O roszország 25,0

Japán 24,0

Németország 23,0

Franciaország 21,0

19,63 %

17,55 %

6,96 %

17 ország2-5 millió tonnatermelés között

O rszág Millió tonna

Dánia 4,2

Algéria 4,0

Fehéroroszország 4,0

Magyarország 3,8

Izrael 3,5

Szerbia 3,4

G örögország 3,2

Portugália 3,0

Marokkó 3,0

Románia 2,3

A világ keveréktakarmány gyártását vezető országok (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014

Az Agrofeed Kft. ebben a világméretekben igen jelen-tős iparágban próbálja folyamatosan növekvő részesedését stabilizálni, piacait bővíteni. Amint erről partnereinknek is beszámoltunk idén nyáron megkezdjük orosz premix üzemünk építését, ami mind oroszországi, mind újabb pia-cokon összehangolt tevékenységünket és piaci jelenlétünk, értékesítéseink bővítését igényli. Az Agrofeed Kft. üzleti tö-rekvéseit az eddig elért piaci pozícióink, a földrajzi távolság, a piacok mérete és igénye határozza meg. A „lehetséges” piac keveréktakarmány termelése meghaladja a 100 millió tonnát, amelynek 4 %-át látjuk el Agrofeed premixekkel, azaz van lehetőség megfelelő szakmai és kereskedelmi munka mellett ennek bővítésére.

15BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

Az Agrofeed Kft. piacai (2014)

01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 00011 00012 00013 00014 00015 00016 00017 00018 00019 00020 00021 00022 00023 00024 00025 000

Oroszország Törökország Irán Lengyelország Belorusszia Ukrajna Egyiptom Szaúdi-Arábia Magyarország Algéria Románia Szerbia Marokkó Cseh Köztársaság Bosznia Tunézia Moldávia Kazahsztán Szlovákia Üzbegisztán

(ezer tonna)

24.510

13.850

5.740

11.700

4.630

2.700

5.320

4.170

6.300

3.540

900

2.300

600

400

1.000

4.000

8.100

3.390

1.960

1.700

RU

TR

IR

PLBY

UA EG SAHU AG

RO SR MA CZ BK TS MDKZ SK UZ

Agrofeed piacok takarmánytermelése106.810 ezer tonna

Agrofeed piacok takarmánygyártási adatai (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014

A hagyományosan erős magyar és orosz piaci jelenlé-tünk és sikereink mellett továbbra is jelentős piacaink Belo-russzia, Ukrajna, Moldávia és Algéria. Az orosz és belorusz piaci részesedésünk jelentősebb növelése mellett Algéri-ában és Ukrajnában is van lehetőség további értékesítés növelésre. Jelentős piacfejlesztési törekvéseink Romániában és Iránban már konkrét üzletekben is megnyilvánulnak, míg Törökország, Egyiptom és más kisebb piacok esetében reményeink szerint rövidesen elindítható az üzleti kapcso-lat. Természetesen a piaci jelenlétünket, törekvéseinket és konkrét üzleti döntéseinket egy-egy adott ország húster-melésének, takarmányiparának az igényéhez és lehetősé-geihez igazítjuk, figyelembe véve az üzleti lehetőségeket és kockázatokat, amelyek Kelet-Európában és a Közel-Kele-ten, Észak-Afrikában közel sem elhanyagolhatóak.

598

2598

1943

149

616

2660

2098

190

641

2613

2142

214

686

2275

1980

182

575

2090

1906

188

558

1980

1771

191

552

2039

1683

182

540

1780

1650

180

535

1690

1720

180

530

1580

1756

205

505

1490

1680

195

530

1410

1660

180

530

1380

1640

170

535

1300

1680

175

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

5500

6000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Kérődző Sertés Baromfi Egyéb14,5 % 35,2 % 45,5 % 4,7 %

(ezer tonna)

52885564 5610

5123

47594500

4456

407041254150

3870 37803720 3690

magyarország takarmánytermelése (2000-2013) - Gabonaszövetség 2013

372

32

51

31

145

39

44

18

198

48

53

34

184

65

47

29

190

85

48

37

232

90

53

41

203

99

52

41

200

105

55

50

223

123

48

53

218

127

50

68

228

120

59

64

231

139

50

54

235

118

42

62

215

127

43

43

217

126

37

58

233

122

32

47

230

110

31

55

229

103

28

62

254

74

30

65

303

112

33

66

305

89

40

77

330

79

37

93

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

550

1988 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014előrejelzés

Broiler Pulyka Liba Kacsa61,2 % 14,7 % 6,9 % 17,2 %

(ezer ton

539.000 tonna

na)

A magyar baromfifelvásárlás alakulása (1988-2014) - Baromfi Terméktanács

A magyar piacon elért, mindhárom üzletágunk igen jelentős piacrészesedése kötelez bennünket annak megtartására, a partnereink kiszolgálására. A magyar keveréktakarmány előállítás folyamatosan csökkent a ser-tésállomány jelentős létszámcsökkenésével, így a baromfi takarmányok előállítása már jelentősen meghaladja a ser-téstakarmányokét. Emellett a csökkenés mellett növeltük hazai értékesítési árbevételünket és részesedésünket, ami kiemelten fontos számunkra. A baromfiágazat az elmúlt három évben jelentősen tudta növelni a termelését, ami kedvező trend és várhatóan fenntartható a termelés további koncentrálódása mellett.

Legjelentősebb piacunk, és az export árbevételeink meghatározó hányadát biztosító orosz piacon mind ba-romfi, mind a sertés premix értékesítésünk folyamatosan nő. Ez tette lehetővé új beruházásunkat, ami lehetőséget teremt ennek a piacnak a közvetlen és gyorsabb kiszolgá-lására, a premix választékunk bővítésére, és partnereink szervizelésének további erősítésére. Az orosz hústermelés fejlődése, a kiemelt támogatásnak is köszönhetően igen dinamikus volt az elmúlt években, aminek mi is „haszonél-vezői” voltunk és a nehezebb orosz gazdasági lehetőségek mellett is kínál további piacbővítési lehetőségeket cégünk-nek.

2 847

3 150

3 4003 527

3 700

3 8503 920

4 0004 090

4 2004 300

23312454

2590

27432839

29253018

31213212

33063390

17271660 1689 1684 1701 1715 1729 1735 1741 1765 1786

1 500

1 750

2 000

2 250

2 500

2 750

3 000

3 250

3 500

3 750

4 000

4 250

4 500

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Baromfi Sertés Marha

+ 1.150 ezer tonna2011-hez képest

+ 936 ezer tonna2011-hez képest

+ 126 ezer tonna 2011-hez képest

VilágNo. 5

orosz hústermelés alakulása - orosz Baromfitermelők Szövetsége

BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

16

Oroszország keveréktakarmány termelése 2013-ban = 24.510 ezer tonna

Sertés takarmány9 millió tonna

36,7 %

Árutojó takarmány4 millió tonna

16,3 %

Brojler takarmány9 millió tonna

36,7 %

Szarvasmarha takarmány2 millió tonna

8,1 %

Pulyka takarmány0,3 millió tonna

1,2 %

Egyéb takarmány0,21 millió tonna

0,8 %

oroszország keveréktakarmány termelésének a megoszlása - Alltech Global Feed Summary (2014)

Természetesen szakmai fejlesztéseink, takarmány-recept javaslataink elkészítése és szerviz szolgáltatásunk so-rán egyaránt figyelembe kell vennünk a világ és térségünk takarmányiparának trendjeit, fejlődési irányait és üzleti törekvéseit. Ehhez folyamatosan követnünk kell ezeket a változásokat, amelyek főbb vonalakban a következőkben foglalhatók össze:

• a világ takarmánytermelésének súlypontja kelet felé tolódik,

• a koncentrált baromfi- és sertéshústermelés kevésszá-mú fehérje- és energiaforrást használ fel, amely jelentősen bővülhet alternatív, helyi előállítású alap-anyagok, a helyhez és klímához jobban alkalmazkodó növényfajták használatával,

• a takarmány-üzemanyag vita és versenyzés folyta-tódni fog, amit politikai és környezeti megfontolások mozgathatnak, de az etanol gyártás egyre több tisztí-tott termékét fogjuk hasznosítani,

• a takarmányipart is további törvényi szigorítások fog-ják érinteni (környezetvédelem, takarmány higiénia, takarmányozás biztonság),

• a szintetikus aminosav kiegészítés lehetősége, ennek bővülése a fehérje alapanyagok szélesebb skálájának a használatát teszi lehetővé,

• a nagyüzemi állati termék előállítás makro- és mikroelem ellátása pontosabb lesz, ami költség- és környezetterhelés csökkenést eredményez,

• a nagyüzemi állatfajták önkéntes takarmányfelvételé-nek befolyásolása a klímaváltozás miatt is fontos,

• a genetika elsődleges prioritásai mellett (testtömeg gyarapodás, takarmányértékesítés) előtérbe kerülnek az állatjóléti, a hús-, tej- és tojásminőséget, a fajta robosztusságát érintő tulajdonságok,

• a nagyüzemi állatok immun válaszadó képességének a támogatása kiemelt fontosságúvá vált a fiziológiai jólét érdekében,

• a takarmányipar koncentrációja elősegíti a megfelelő színvonalú, modern gyártástechnológiák alkalmazá-sát a minőségi és biztonságos takarmányozáshoz,

• a faj, fajta, korcsoport, ivar és termelési célkitűzé-seknek megfelelő, teljesítmény, de egyben költség-hatékony premix- és keveréktakarmány receptek szükségesek, azaz precíziós és költségoptimalizált takarmányozás szükséges a szűkülő élőállat előállítási nyereség megtartása érdekében,

• a béltraktus egészségének a fenntartása, az ezt elősegí-tő takarmány kiegészítők megfelelő használata (szer-ves savak, pre- és probiotikumok, esszenciális olajok) előtérbe kerül, különösen az antibiotikum használat visszaszorításának egyre erősödő igényével,

• az energia-fehérje arány, az emészthető aminosav optimalizáláson túl egyes tápanyagok kölcsönhatá-sának (vitaminok egymás közötti, mikroelemek és vitaminok közötti, nyomelemek közötti) fokozott figyelembe vétele szükséges.A nagyüzemi keveréktakarmány gyártás, a helyes

takarmányozási gyakorlat szükségessé teszi ezen ismeretek gyakran „unalmasnak tűnő” ismétlését, a legújabb isme-retek elsajátítását és a várható változások követését. Ezt kívántuk elősegíteni a baromfi partnertalálkozóra megje-lent kiadványunkkal, az Agrofeed Plusz takarmányozási programmal is.

17BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

A takarmány adalékanyagok használata, ma már elengedhetetlen része a sikeres termelésnek. A jó termékkiválasztásnak, a különböző céloknak meg-

felelő használati programoknak, alapvető jelentősége van.

A világpiaci trendek az mutatják, hogy a takarmánya-dalékok összes forgalma 2018-ra elérheti akár a 20 milliárd dollárt, ez egy kb. 5-6 %-os éves növekedés eredménye lehet. Az előrejelzések szerint egy bizonyos átrendeződés is végbemegy, mégpedig a szerves savak, enzimek, prebi-otikumok piacának gyorsabb fejlődését jósolják, mint az antibiotikumoknak. Ennek az az oka, hogy a jogszabályi környezet változásával, a növekvő állati termék előállítás mellett is az antibiotikumok háttérbe szorulhatnak.

Az adalékanyagok kínálata és a szabályozása rendkí-vül gyorsan változik az EU-ban, a 1831/2003EK rendelet alapján elkészített „takarmányadalékok közösségi nyil-vántartása”,ma már a 185. kiegészítésénél tart. Ez a közel 200 oldalas regiszter, alapvetően a fogyasztók, felhasználók biztonságát garantálja, és jogi keretet teremt a használható adalékok kiválasztásához.

A takarmányadalékokkal, a takarmányban, az emésztőrendszerben tudunk meghatározó változásokat előidézni! A csirke emésztőrendszerét kell elsősorban etetnünk, hogy magához a csirkéhez el tudjunk jutni. A takarmányoknak egyértelmű hatása van a felszívó felület nagyságára és minőségére, emésztő enzimeket termelő szervek működésére és fejlődésére! A belekben találko-zik a szervezet a legnagyobb felületen a külvilággal, így a kórokozókkal szembeni védekezés, itt meghatározó fontosságú. A baromfi emésztőrendszerében, több milliárd mikroorganizmus található, nagyon törékeny egyensúlyban, a kb. 90 %-nyi jó és kb. 10 %-nyi patogén flóra között. A változó tényezők, mint a takarmányozás, a stressz, a betegségek és a menedzsment, negatív hatással vannak a mikroflóra egyen-súlyára, aminek eredménye a gyenge növekedés és rossz takarmány hasznosí-tás, és romlik a pénzügyi eredményesség! Jól kiválasztott takarmány kiegészítők-kel, lehetőségünk van, magas hozamok

elérésére és biztonságos fenntartására, a többlet költsé-gek sokszorosan térülnek meg!

A bélrendszer és a nagyon összetett mikroflórája, mai modern termelésben, kulcs szerepet játszik a brojlerek teljesítményében és egészségében. A fiatal brojlercsirke, hőszabályozása éretlen, át kell állnia új tápanyag források-ra, az emésztő kapacitása korlátozott, a stabil mikroflóra kialakítása problémás és még éretlenek az immunrendszer szövetei! Az első hét kritikus a madár szempontjából, amit itt megalapozunk, végig kíséri az egész életén keresztül. Mivel tudunk segíteni, hogy ez az életre szóló első heti élmény „jó” maradjon a brojlerek számára?

Bélegészség felszívó felület

támogatása

Mikroflóraszabályozás

Toxin védelem

Kokcidiosztatikum

14 nap

Brojler takarmánykiegészítő program

28 nap 42 nap

Tele

píté

s

A prebiotikumok közvetlenül segítik, a saját „jó” mikroflórát megerősíteni a patogénekkel szemben. A saját flórának nagy előnye, hogy könnyebb megőrizni a stabili-tását, az állatnak és környezetének legjobban megfelelő tör-zseket és arányokat tartalmaz. A meglévő jó mikroflóra, a bakteriális fermentáció során olyan vegyületeket is termel, mint a tejsav, vajsav és az ecetsav, amelyek energiával látják el a bélhám sejtjeit. Ezt az energiát, jobb fejlődéssel hálál-

ják meg a sejtek, ami nagyobb felszívó felületben fog jelentkezik. Folyamatosan direkt és indirekt

módon gátolja a patogének elszaporodását, valamint javítja a tápanyagok emésztését.

A vajsav pozitív hatásairól nagyon sok tanulmányt lehet találni a szakirodalomban.

Nagyon érdekes az a kanadai kísérlet ahol a butirátos kiegészítés eredményeként a vé-

konybél súlya 30-míg a hosszúsága 15 %-kal volt nagyobb. Tehát a kísérlet alapján a bélbolyhok 15 %-kal hosszabb bélben kb.

A tAkARMÁny kIegészítők VIlÁgAmikor és mit érdemes alkalmazni

Szijjártó Pál, takarmány kiegészítő üzletág vezető

Az AgroFeed Kft. Barom

fi Üzletág Partnertalálkozón

április 15-én elhangzott előadás

BAROMFIHÍRmondó

BaRomfi takaRmányozás

18

10 %-kal nagyobbak, ez 26 %-kal megnövelt felszívó felületet jelent, ami nagyon nagy változásnak számít!

21 napos brojler kakasok

Kontroll csoport Butiráttal kiegészített csoport

21 napos súly (g) 862a 992b

A vékonybél súlya (g) 19a 24,7b +30%

A vékonybél hosszúsága (cm) 142a 163b +14,7%

Forrás: dr, Steve Leeson, department of animal and poultry science Guelph ontario, 2011

Jelenleg a piacon többféle vajsav forrás érhető el, legy-gyakrabban a vajsav sóival, Ca- vagy Na- butirát, de az ész-ter kötésben lévő mono- di- és tri- butyrin-nel is találko-zunk. A bőséges választékból nehéz feladat kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az Agrofeed Kft. szakemberei segítenek a választásban, hogy ár és érték arányban a legmegfelelőbb megoldást használhassuk!

A jó mikroflóra eredményességet javít! Antibiotikum kezelések után egy probiotikum kezelés segíti a jó irányba terelni a mikroflórát, de átfogó védelmet és megelőzést akkor tudunk biztosítani, ha folyamatosan kontroláljuk a patogének számát valamilyen a bélben ható” adalékkal. A szerves sav készítmények védett formában való alkalmazá-sa, a jobb emésztés mellett, a bélbolyhok egészségét is segít megőrizni.

Közvetlenül és jelentős pénzügyi veszteséget okozó mikotoxinok ellen takarmány kiegészítőkkel jól lehet védekezni. A mikotoxinok egyes penészgombák másodla-gos anyagcseretermékei, erős biológiai hatású vegyületek, amelyek kedvezőtlen hatással vannak az állatok egészség-ügyi állapotára és a teljesítményre.

A toxinok hatása a következő tényezőktől függ:

• a mikotoxin típusa• a bevitt mennyiség• a kitettség időtartama• hány fajta toxin van egyszerre jelen• állatfaj• nem• kor• egészségügyi/ immun állapot

A toxinok mennyiségét a takarmányban a termelési, tárolási körülmények mellet az éghajlat nagyon erősen befolyásolja. Védekezni velük szemben toxin megkötő anyagokkal és készítményekkel lehet.

A jó toxinkötő jellemzői:

• Csökkenti a mikotoxinok és metabolitjaik lehetsé-ges káros hatásait a béltraktusban

• Széles megkötő spektrummal rendelkezik, többféle toxint köt

• Nincs mellékhatása a takarmányok beltartalmára (vitaminok, nyomelemek)

• Csökkenti a mikotoxinok jelenlétét és aktivitásukat• Csökkenti a toxikus hatást az állatokra, és a szövetek-

ben/termékekben a toxinok mennyiségét• Nem befolyásolja hátrányosan az állati, vagy élelmi-

szer termékeket• Értékelhető pozitív eredményeket mutat• Pontos és kezelhető dózisokban lehet alkalmazni• Ellenálló a takarmánygyártás közbeni technológiai

hatásokkal szemben• Költséghatékony

Nagyon is igaz a toxinkötőknél, hogy a termék kivá-lasztás kulcsa a sikernek. Sajnos a toxinkötők köthetnek meg vitaminokat, aminosavakat, ásványi anyagokat, a nem megfelelő termék a nem megfelelő dózisban okozhat negatív hatást!

Mi az Agrofeednél, egy nagyon erős szakmai csapat-tal, háttérrel segítünk a különböző kiegészítő termékek kiválasztásban, és a valóban működő a termelési sajá-tosságokat figyelembe vevő programok kialakításában. Segítünk, hogy a partnereink, a termelés, takarmányozás és a takarmány kiegészítés minden részletében ki tudják használni a lehetőségeiket!

Tanyi Ervin, Romer Labs® Ausztria, Tulln

BAROMFIHÍRmondó19

baromfi egészségügy

A mintavétel egy statisztikai eljárás, amely során egy nagyobb tételből kijelölünk

egy meghatározott mennyiségű mintát olyan módon, hogy a vizs-gált paraméter aránya és eloszlása megegyező legyen mind az alapso-kaságban (ellenőrzött tétel), mind az eltávolított részben (minta). A mintát vizsgálatoknak vetjük alá, hogy annak eredményei alapján az alapsokaság-ra megalapozott következtetéseket vonhassunk le.

A mikotoxinok vizsgálata egy összetett folyamat, amely alapvetően három részből áll: (1) a vizsgálandó té-telből véletlenszerűen számos kisebb mintát veszünk, majd ezeket egyetlen nagy „tételmintában” összesítjük, (2) a teljes tételmintát finom szem-cseméretűre őröljük és reprezentatív rész-mintavételezéssel kiveszünk belőle egy kisebb mennyiséget, az „analitikai mintát”. (3) Ezt követően az analitikai mintából extrakcióval kivonjuk a mikotoxinokat, végül meghatározzuk azok mennyiségét.

Az elmúlt időkben a mikotoxi-nok meghatározására kidolgozott analitikai eljárások folyamatos

fejlődését figyelhettük meg, ugyan-akkor, még ha elfogadott vizsgálati eljárással is dolgozunk, számolnunk kell azzal, hogy minden egyes említett lépést bizonytalanság terhel. Számos tudós által elvégzett kutatás igazolja, hogy rendszerint a mintavétel legje-lentősebb hibaforrás a mikotoxinok vizsgálata során [1,2,4,5,6]. Például az aflatoxin vizsgálatokat terhelő hiba közel 90 %-a a mintavételhez köthető.

Ahogy pénzt és időt fordítunk a mikotoxinok szintjének meghatáro-zására, a megfelelő mintavételezésre fordítandó többlet időmennyiség döntő jelentőségű a megismételhető mikotoxin vizsgálati eredmények érdekében. A mintavételezést ellenő-rizni kell a megfelelő eljárások alkal-mazása mellett.

A mikotoxinok vizsgálata során felmerülő jelentős mintavételi hibák

két fő tényezőre vezethetők vissza: a mikotoxinok koncentrációja nagyon alacsony az ellenőrzött termékekben (a „ppb probléma”), valamint eloszlásuk nem egyenletes a vizsgált tételekben.

Annak ellenére, hogy egyes ga-bonaszemekben a mikotoxinok szint-je kiugróan magas, összességében egy nagyobb gabona tételben a mikotoxin koncentráció általában nagyon alacsony. Az általánosságban használt mértékegység „parts per billion” (ppb – 1 rész az egy milliárdból). Ne feledje azonban, hogy a mikotoxinok már ilyen alacsony koncentrációkban is hatással vannak az emberek és állatok egészségére!

Ellentétben a fehérjékkel vagy a nedvességtartalommal, a mikotoxi-nok nem találhatóak meg minden gabonaszemben. Szélsőséges ese-tekben a mikotoxinok csak néhány kalászon vagy gabonaszemen vannak jelen egy egész gabonatáblán. Ez azt jelenti, hogy míg egyes szemekben magas a toxinok szintje, addig más szemek egyáltalán nem tartalmaznak toxinokat. Ez annak a következménye, hogy a penészgombák nem egyenlete-sen nőnek a mezőkön vagy a gabona-

mInTAVéTEL A MIkOtOXIn

VIZSGÁLAToKHoZA mikotoxinok vizsgálata egy

összetett folyamat, amely alapvetően

három részből áll...

20BAROMFIHÍRmondó

baromfi egészségügy

tárolókban. Így a mikotoxinok is hajlamosak koncentráló-dásra foltokban, úgynevezett gócpontokban, mialatt a tétel fennmaradó része toxinoktól mentes. Ugyanakkor minél nagyobb mértékű a szennyezettség, annál valószínűbb az egyenletesebb eloszlás. Ellenkező esetben, amikor egy toxin koncentrációja alacsony egy gabonatételben, az egyenlőtlen eloszlás fokozottabban nyilvánul meg.

A helyesen elvégzett vizsgálat során az ellenőrzött tétel átlagos szennyezettségét határozzuk meg. Ha nem a megfelelő mintavételi eljárást követjük, akkor a vizsgálati eredmény valószínűleg alacsonyabb lesz a tételre jellemző, valós mikotoxin koncentráció értéknél (pl. ha kizárólag toxin-mentes vagy alig szennyezett területekről történik a mintavétel) vagy épp ellenkezőleg, magasabb lesz annál (amikor a „gócpontokból” vesszük a mintát).

A fals negatív eredmények igen gyakoriak a miko-toxinok vizsgálatakor, amely nagyrészt a nem megfelelő mintavételnek és mintaelőkészítésnek a következménye. Amikor kevés egyedi mintát veszünk vagy a teljes tételmi-nta túl kicsi, sokkal nagyobb az esélye, hogy „elhibázzuk” a szennyezett gabonaszemeket, mint annak, hogy pont eltaláljuk azokat és belekerüljenek a vizsgált mintába. Az ilyen típusú eredmények akkor is előfordulnak, amikor a teljes tételmintát részegységekre osztják még a darálás előtt. A fals negatív eredmények normális esetben 5 % körüli szinten mozognak, de elérhetik akár a 90 %-ot is! Másrész-ről a fals pozitív eredmények magasabbak, mint a reprezen-tatív érték. Ez a fajta eredmény kevésbé gyakori, mint a fals negatív. Ugyanakkor mind a fals negatív, mind a fals pozitív eredmények károsak, hiszen jelentős gazdasági veszteségek forrásai lehetnek.

A helyes mintavétel jelentősége akkor válik nyilvánva-lóvá, amikor végiggondoljuk, hogy például egy vasúti kocsi 55-80 t, egy teherautó pótkocsija pedig kb. 20 t kukoricát tartalmaz és ebből 20-50 g ledarált mintát vizsgálunk, amelynek tükröznie kell az egész tételt.

Ahhoz, hogy biztosítsuk a vizsgált minta reprezen-tativitását, megfelelő mintavételezési technikákat kell alkalmazni. Egy vasúti vagonban vagy teherautóban szállított gabona legfelső rétegéből vételezett minta vagy egy a szállítóeszköz ürítése során vett „vödör” minta NEM reprezentatív az ellenőrzött tételre vonatkozóan, ezért használatuk nem javasolt. Azáltal, hogy a gabonaáramnak csak egy részét mintázzák, a mintavételt végző személyek szintén befolyással lehetnek arra, hogy a minta mennyire jellemzi a vizsgált tételt. Ezért a lapáttal vagy kézzel történő mintavétel nem megengedett hivatalos vizsgálatok során.

Az olyan alkotóelemek, mint törtszemek vagy idegen anyagok, eloszlása általában nem egyenletes a teljes ra-kományban. Amikor a gabonát egy tárolóba (teherkocsi, vagon vagy siló) ürítik, az összetevők elkülönülnek mére-tük, sűrűségük és alakjuk szerint. Betárolás során a kisebb méretű részecskék a középpont közelében koncentrálódnak, a nagyobb méretű anyagok és szemcsék pedig a tároló külső része felé vándorolnak. Kitároláskor fordított szegmentáció figyelhető meg. Ezek a jelenségek magyarázatot adnak arra, miért kulcsfontosságú a helyes mintavételi séma alkalmazása és az egyedi minták száma annak biztosítására, hogy a minta valóban az ellenőrzött tétel jellemezőivel rendelkezzen.

Mikotoxinokkal kapcsolatosan gyakran találkozunk a következő kérdéssel: „Mi a legjobb módszer ennek vagy annak a toxinnak a vizsgálatára?” Sokan úgy vélik, hogy kizárólag a legkorszerűbb, nagy értékű műszeres vizs-gálatok révén kaphatunk pontos eredményeket. Csak a legnagyobb érzékenység, szelektivitás és a legalacsonyabb kimutatási határ lehet elég jó. Kizárólag abban az esetben, ha kellő figyelmet fordítunk a mintavételezésre és felelős módon végezzük azt, jelenthetjük ki, hogy a költséges vizs-gálati technológia nem kidobott pénz!

felhasznált irodalom1. Coker RD, Nagler MJ, Blunden G, Sharkey

AJ, Defize PR, Derksen GB,and Whitaker TB (1995). Design of sampling plans for mycotoxins in foodand feeds – Mintavételi tervek kialakítása mikotoxinok élelmiszerekből és takarmányokból történő meghatározásához; Natural Toxins, 3, 257-262.

2. Park DL, Rua SM, Paulson JH, Harder D and Young AK (1991). Sample collection and sample preparation techniques for aflatoxin determination in whole cotton seed – Mintavételi és mintaelőkészítési technikák aflatoxin

meghatározására egész gyapotmagokból; JAssoc Off Anal Chem Intl, 74, 73-75.

3. Richard J (2000). Sampling and Sample Preparation for Mycotoxin Analysis Mint-avétel és mintaelőkészítés a mikotoxinok vizsgálatához; Romer TM Labs’ Guide to Mycotoxins, 2.

4. Schatzki TF (1995). Distribution of aflatoxin in pistachios Aflatoxin eloszlása pisztácia tételekben; J Agric FoodChem, 1566-1569.

5. Whitaker TB, Dowell FE, Hagler WM,

Giesbrecht FG, and Wu J (1994). Variability associated with sampling,sample preparation and chemicaltesting of farmers’ stock peanuts–Mintavételhez, minta előké-szítéshez és kémiai vizsgálathoz kapcsolódó változékonyság termelői földimogyoró vizsgálata során; JAssoc Off Anal Chem Intl, 77, 107-116.

6. Whitaker TB (2003). Standardisation of mycotoxin sampling procedures: an urgent necessity Mintavételi technikák szabványosítása mikotoxinok vizsgálatához: sürgősen szükséges; Food Control, 14, 233-237.

HA nyÁR AKKoR gRIllpARtI!Itt a szabadtéri sütések, főzések időszaka. Jó társaságban, barátok között a finom falatok is jobban esnek. Szóval irány a szabadba egy jó kis grillezésre, barbecue-ra. de vajon tudjuk mi a kettő között a különbség?

Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó - forrás: www.nyarspolgar-bbq.blog.hu

21BAROMFIHÍRmondó

baromfi konyHa

barbecue

Ételkészítési technika: lassú tűzön, hagyományosan 230-250F (110-120 °C) tartományban, de min-denképpen 150 °C-on belül, fatüzelés-sel vagy természetes faszénnel képzett indirekt hőn, hosszan elkészített hús.

A Nyárspolgár BBQ blog a bar-becue fogalmát szigorúan a fenti pont szerint értelmezi, ahogy ez a barbecue hagyományos régióiban (USA dél-ke-leti államok) megszokott.

Amerikában a smoking (füstölés) ige egyaránt használatos a magyar értelemben vett füstölésre és a barbe-cue-ra is, ahol szintén jelentős füstöt kaphatnak a húsok.

A fő különbség itt a hőmérséklet: a barbecue 100 °C felett történik, ezért magyar értelemben itt már sütésről beszélünk. Így a barbecue legtömö-rebb definíciója: füstön sütés lassú tűzön.

Mindemellett, a barbecue kife-jezést használhatjuk a sütőre is, amin BBQ-technikával készül a hús.

grill

01. Ételkészítési technika: közepes, magas hőmérsékleten, fatü-zeléssel nyert parázs vagy faszénnel képzett direkt hő fölé helyezett, forró

grillrácson elkészített hús. Ezért a hőmérséklet, illetve a direkt/ indirekt sütési technika tekintetben a grillezés a barbecue ellenpontja.

Komplikálja a pontos definíciót, hogy a grillezésre a brit an-gol (és a német nyelvterületek többsége) általában pont a barbe-cue kifejezést használja. Angliában a grillezés elsősorban a direkt hő alatti sütést jelenti, míg erre a típusú grillezésre az amerikai angol a „broil” igét használja.

02. A fentieken túl, a grillezés egy gyűjtőfogalom is: minden olyan ételkészítés, amely faszénnel, rácson készül grillezésnek hívha-tó. Ilyen értelemben a barbecue a grillezés egyik válfaja.

A Nyárspolgár BBQ blog a grillezést a 2. pont szerinti gyűjtőfoga-lomként is használja. Amikor általában beszélünk a grillezésről, az összefoglaló terminust értjük alatta.

Az alábbi ábra hőtartományok szerint foglalja össze a füstölés, BBQ és grillezés lehetséges válfajait. Grillezni, köze-pes-magas hőmérsékleten nem csak direkt hővel lehet, hanem kétzónás (direkt + indirekt) vagy csak indirekt (pl. kemencés grill) hőképzéssel is. Mivel ez viszont 150 °C felett zajlik, már nem hívható barbecue-nak.

barbecue

grill

22BAROMFIHÍRmondó

baromfi konyHa

130-140 °C körüli hőmérsékleten már jelentős sike-reket lehet elérni, azonban az igazán különleges barbecue élmény a 110-120 °C tartományban születhet meg. A BBQ egyik szakmai csúcsa a marhaszegy (brisket) elkészítése, amely már 130 fokon sütve is elveszítheti nedvessége nagy részét, mielőtt megpuhulna.

A grillsütő/ smoker 110-120 °C-on való tar-tása tapasztalatot igényel, és a legtöbb faszenes grillkészülékkel konstans módon stabilizálni ezt a hőtartományt komoly kihívás. Érthető, ha nem minden hétvégén jut idő és lendület ennek nekifutni, ezért a 130-140 °C-on sütés teljesen elfogadható, és még mindig minőségi BBQ-sül-teket eredményezhet. A barbecue low&slow útjára rálépni viszont csakis 150 °C alatt érdemes.

vágjunk hát bele!

A füstön sütés lassú tűzön műfaját érdemes a csirkecombbal kezdeni. Szaftos, kellőképpen zsíros, ízben gazdag húsfajta. Relatív vastag bőre is segíti, hogy a hosszabb sütési idő alatt

ne száradjon ki a hús.

Az elérhető csirkecombok minőségi spektruma nagyon tág, a tömegcsirkétől a

tanyasin át a bresse-i csirkéig minden megkapha-tó idehaza. Megbízható forrásra kell törekedni, minél jobban tartott baromfi húsával dolgozni. Jellemző, hogy a háztáji csirkecomb – amellett, hogy a húsa szépen megpuhul – szerkezete lényegesen jobban egyben marad. A barbecue technikához összességében ideális, karakteres hústípus.

A barbecue műfaj királya a marha, főhercege pedig a sertés. A BBQ presztízs-hierarchiájában a csirke ugyan legalul van, de korántsem lebecsült darab. Jól elké-szíteni sikerélmény, a comb pedig kiváló beugró gyakorlat.

A barbecue egy rendkívül szabad műfaj, 2 általános érvényű irányelvvel:

• A végeredmény ne legyen túl füstös!• Ha használunk szószt, kenegetéshez vagy a megsült

hús elfogyasztásához, az ne legyen túl édes!Az alábbi elkészítés 1.0-ás megközelítés, a lehető leg-

kevesebb hozzávalóval, ezúttal szándékosan fűszerkeverék (rub) nélkül. Az ízesítést csupán a só és a kevés gyümölcs-fafüst szolgálja.

• 5  %-os sóoldatos víz• 3-4 csirkecomb egyben, bőrével• 2-3 száraz gyümölcsfa-darab (gyengébb ízű, alma,

cseresznye, szilva, stb.)

sóFAlVy FeRenc-díjÖrömmel adunk hírt e lap hasábjain

keresztül is, hogy régi kedves kol-légánk Dr. Forgács Barnabás az Agrofeed Kft. volt termék fejlesztője rangos szakmai elismerésben részesült.

Az ország minden tájáról érkezett a XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok-ra baromfitenyésztő. Összesen 14 kiállító 52 kiállított csoporttal, illet-ve hibriddel vett részt. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar 2014 évben a baromfitenyésztés területén végzett kiemelkedő oktatási, kutatási, továbbá fajta nemesítési és fajta fenntartási tevékenység elismerésére Dr. Sófalvy Ferenc vándordíjat alapított. A díj alapító okirat szerinti odaítéléséről három tagú kuratórium dönt. A kitünte-tett személy első alkalommal Dr. Forgács Barnabás, a Bábolna Tetra Kft., főgenetikusa. A vándordíj egy gránit kocka talapzaton álló bronz körplasztika, mely egy kendermagos kakast ábrázol. A vándordíj mellett minden kitüntetett egy 10 cm átmérőjű bronz plakettet is kap, mely néhai Dr. Sófalvy Ferenc arcképét ábrázol-ja. Dr. Forgács Barnabás 1943-ban született. Egyetemi tanulmányait 1962 és 1966 között végezte Mosonma-gyaróváron és Gödöllőn. Szakmai munkája összeforrt Bábolnával, kiemelkedő szakmai szerepet játszott abban, hogy Bábolnára a világ tojóhibrid tenyésztő központja egyikeként tekinthessünk. Ez azért külö-nösen jelentős, mert a világban alig vannak tenyésztő központok.

Dr. Forgács Barnabás előbb a tyúkfélék takar-mányozása területén vált hazai és nemzetközi szakte-kintéllyé. Nagy szerepe volt abban a zökkenőmentes átállásban, amikor az EU betiltotta az állati eredetű takarmányok etetését a baromfitenyésztésben, az árutermelésben. Egy évtizede irányítja a TETRA hibridek tenyésztését. Főgenetikusként óriási a szerepe abban, hogy szinte egyedül állóan a ha-zai állattenyésztésben, a TETRA hibridek állják a versenyt a világ legerősebb tenyésztők központja-ival is. A díjat áradta: dr. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja, valamint özvegy Dr. Sófalvy Ferencné.

Magyar Mezőgazdaság, 2014.06.04.

23BAROMFIHÍRmondó

baromfi konyHa

• Opcionális: a befejezéshez kevés barbecue-szószA megtisztított csirkecombokat egy éjszakára a sóol-

datos vízbe tesszük. Ez kellőképpen ízesíti a húst, emellett segíti az egyenletes sülést, a szaftok megőrzését. Ha valaki

nem kedveli ezt a megoldást, kiváltható 1:1 arányú só-ból + frissen őrölt feketeborsból készített rub-bal,

amellyel közvetlenül a sütés előtt kell bedörzsölni a húst..

Indirekt sütéshez szereljük fel faszenes grillünket, vagyis a hús olyan közegben süljön, ahol direkt hővel nem találkozik. Annyi faszén-

re lesz szükség, amellyel készségünket 3 órán át tudjuk egyenletesen 140 °C körül tartani.

Amikor a faszénparázs már tisztán izzik, a közvetlen közelükbe helyezzük a gyümölcsfadara-

bokat. Így a hő hatására egyenletesen füstölni, majd izzani fognak, mégsem égnek el gyorsan. A csirkecombokat bőrével felfelé helyezzük a grillrács ra, és mintegy 150-180 percig, 140-145 °C-on sütjük őket. Az utolsó 30-40 percre, amennyiben kedvünk így kívánja, kevés

BBQ-szósszal bekenjük, amely finoman ka-ramellizálódik, és ízesíti is a húst.

A pontos időtartam a combok jellegétől és mére-tétől függ. A hőmérséklet ugyan magasabb, mint

a klasszikus BBQ hőtartomány (110-120 °C), de mindenképpen kíméletes eljárás. A comb akkor lesz tökéletes, ha a maghőmérő (amely a BBQ nélkülözhetetlen eszköze) a legvastagabb részén, csontjáig beszúrva 82 °C–t mutat. Ha

ezután folytatjuk sütést, a comb folyamatosan veszíteni fog a szaftosságából, majd puhaságából

is. Sokan szeretik befejezésként pár percig bőrén, direkt hőn pirítani a grillrácson a combokat. Ettől

ropogósabb lesz, és az íze is kap egy plusz effektet, viszont a szaftosság kárára válhat. Sütés után a csirkecombokat is érdemes legalább húsz percig pihentetni, alufóliába vagy zsírpapírba csomagolva.

A végeredmény: puha, szaftos, mégis szerkezetileg egységes, nem túl omlós vagy széthulló (!), enyhén füstös ízű, gyönyörű mahagóni színű barbecue csirkecomb.

Központ:Agrofeed Kft.9022 Győr, Dunakapu tér 10.Tel.: (96) 550-620Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat:9022 Győr, Dunakapu tér 10.Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem:6086 Szalkszentmárton, Vadas 7.Tel.: (76) 539-016Fax: (76) 539-017

European Feed Additives and PreMixtures Quality System

BAROMFI HÍRmonDóa BAROMFI híRMOndó az agrofeed kft. lapja, készült 500 példányban

felelős szerkesztő: pálla andrás • felelős kiadó: szekeres istván • szerkesztőség: 9022 győr, dunakapu tér 10.Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu

design: arttitude.hu • az angol nyelvű cikkeket fordította: pálla andrás

unIós IMpORtVÁM EGyES TERményEKRE

Tonnánként 5,32 euró, mintegy 1645 forint import-vámot vet ki az Európai Unió a kukoricára, a rozsra és a cirokra - jelentette be szerdán az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület piaci folyamatokkal indokolja a lépést, a növekvő kínálat miatt ugyanis esnek az árak. Brüsszel a nemzetközi szakmai testületek becslésére ala-pozva arra számít, hogy az idén a kukoricatermés bőséges lesz, év végén pedig a legutóbbi 13 millió tonna helyett a világ országai 180 millió tonna kukoricatartalékot tudhat-nak majd a magtárakban, és vihetnek át 2015-re, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A bővülő kínálat miatt az árak meredeken estek, a kukorica világpiaci ára tonnán-kénti 203 dollárra esett az egy évvel korábbi 304 dollárról.

A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Ál-talános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) értelmében az EU keze meg van kötve azt illetően, hogy milyen gabonát, milyen vámmal lehet sújtani, ám ez alól egyes termékek kivételt képeznek, és ilyen ez a három termék is. Ezek esetében az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alapján, a világpiaci árak alakulásától függően, automatikus mechanizmus alapján dőlnek el a vámtarifák. A mechaniz-musból pedig az követ-

kezett, hogy 2010 óta mindhárom gabonát tonnánként nulla euró vám terhelte, vagyis gyakorlatilag vámmente-sen lehetett őket importálni az EU-ba.

A vámtarifa emelkedése azt nem érinti, hogy külön megállapodások alapján minden unión kívüli ország éven-te összesen 277 988 tonna kukoricát exportálhat az EU-ba vámmentesen.

A közleményben az Európai Bizottság egyúttal első ízben közöl adatokat arról, milyen következményei vannak annak, hogy az EU egyoldalúan elkezdte életbe léptetni az Ukrajnával június végén aláírt szabadkeredkedelmi megállapodás rá vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értel-mében Ukrajnából október végéig 400 ezer tonna kukorica érkezhet vámmentesen az EU-ba: Ukrajna ennek az április és július eleje közötti három hónapban 8 százalékát hasz-nálta ki.

baromfi Hírek

Forr

ás: É

lelm

iszer

onlin

e