Embed Size (px)
Citation preview
Első rész
Pedagógiai Program (2010.09.01. – 2016.08.31.)
Bárdos László Gimnázium T a t a b á n y a
Gál István lakótelep 701.
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ 1
1. ELŐSZÓ 3
1.1. Az iskola rövid jellemzése 3
1.2. Az iskola működési területe, beiskolázási körzete 5
1.3. Az iskola tanulócsoportjai(osztályszintű, illetve bontott és összevont csoportok), létszámainak jellegzetességei
5
1.4. Az osztályok várható változásainak tendenciái a 2008/2009-es tanévtől
6
2. HELYZETELEMZÉS 6
2.1. A pedagógia környezet jellemzői 7
2.1.1. Általános adatok, tények 7
2.1.2. A szülői hatások, a szülők, a családok szociális rétegződése 8
2.1.3. A fenntartó szerepe 9
2.2. Az iskolára vonatkozó jellemzők 9
2.2.1. A gimnázium tanulóinak összetétele 9
2.2.2. Személyi feltételek. A nevelőtestület összetétele 9
2.2.3. Az iskola működtetésének – tárgyi, dologi - feltételi 10
2.2.4. A tanulmányi munka néhány jellemzője 13
2.2.5. Az irányítási-szervezeti struktúra 14
2.2.5.1. Az intézmény szervezeti-irányítási sémája 16
2.2.5.2. A vezetői szintek, az iskola felnőtt-és diákközösségek, valamint a különböző szervezetek kapcsolatrendszere
17
2.2.6. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem 19
2.2.7. Az iskola kapcsolatai 20
3. A GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 23
3.1. Nevelési program 24
3.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai
26
3.1.1.1. A tantestület hitvallása, alapelveink, elfogadott értékeink 26
3.1.1.2. A gimnáziumi nevelés-oktatás céljai 29
3.1.1.2.1. Általános célok (amelyek többsége folyamatos fejlesztéssel legkésőbb az érettségi évében elérendő)
29
3.1.1.2.2. Különböző életkori szakaszokhoz, különböző értékek és érdekek mentén szerveződő tanulócsoportokhoz rendelt célok
32
3.1.1.2.2.1. A nyolc évfolyamos gimnázium 32
3.1.1.2.2.1.1. Az alapozó szakaszra (5. és 6. évfolyamok) vonatkozó célok 32
3.1.1.2.2.1.2. Az általános fejlesztő (orientáló) szakaszra (7-10. évfolyamok) vonatkozó célok
34
3.1.1.2.2.1.3. Nevelési szempontból „Beérési szakasz”-nak definiált, ismeretelsajátítás szempontjából pedig a differenciáló , az érettségire, illetve a célirányos továbbtanulásra felkészítő szakasz (11. és 12., illetve az 5 osztályos gimnáziumban a 12. és 13. évfolyam) céljai
35
3.1.1.2.2.2. Az öt-és négy évfolyamos gimnázium 35
3.1.1.2.2.3. Sportolóink, énekkar, irodalmi színpad 36
3.1.1.2.2.4. A tanulószoba 36
3.1.1.2.2.5. Felmentettek, könnyített vagy gyógytestnevelésre járók 36
3.1.1.2.2.6. Szülők, diákok kérései alapján szerveződő csoportok 37
3.1.1.2.3. Részcélok 37
3.1.1.2.3.1. A helyes énkép kialakításához 37
3.1.1.2.3.2. A műveltség szélesítéséhez 37
3.1.1.2.3.3. Az iskolai közélet fejlesztéséhez 37
3.1.1.2.3.4. A kultúrált magatartás kialakításához 38
3.1.1.2.3.5. A hagyományápoláshoz, a patrióta azonosságtudat kifejlesztéséhez 38
3.1.1.2.3.6. Az egyes műveltségterülethez 38
3.1.1.3. A célok sikerkritériumainak meghatározása 39
3.1.1.4. A nevelés-oktatás céljainak megvalósulását elősegítő feladatok és azok pedagógiai szakaszokra bontása
41
3.1.1.4.1. A három gimnázium iskolatípus alapozó 40
3.1.1.4.1.1. A nyolc évfolyam gimnázium alapozó (5-6. évfolyam) szakaszában 42
3.1.1.4.1.2. Az öt – és négy évfolyam gimnázium alapozó szakaszában 43
3.1.1.4.2. A gimnázium fejlesztő szakaszaiban 43
3.1.1.4.2.1. A nyolc évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamra eső fejszető (orientációs) szakaszában
43
3.1.1.4.2.2. A nyolc osztályos gimnázium 9-10., az öt osztályos gimnázium 10-11., valamint a négy osztályos gimnázium 10. évfolyamra eső fejlesztő (orientációs) szakaszában
45
3.1.1.4.3. A nyolc-és négy évfolyamos gimnázium (11-12. évfolyam) és az öt osztályos gimnázium (12-13. évfolyam) beérési (specializációs) szakaszában
46
3.1.1.5. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához alkalmazott eszközök és eljárások
47
3.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok, feladatok
48
3.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 52
3.1.3.1. Osztályközösségek és tanórai csoportok 53
3.1.3.2. Tantárgyankénti csoportbontásokból szerveződő csoportok – óraterv szerint – meghatározott évfolyamokon
54
3.1.3.2.1. A nyolc évfolyamos gimnáziumban: 54
3.1.3.2.2. Az öt-és négy évfolyamos gimnáziumban: 55
3.1.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 55
3.1.3.4. A Diákönkormányzat 61
3.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység
61
3.1.5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 62
3.1.5.1. A tanórai tehetséggondozó tevékenység 63
3.1.5.2. A tanórán kívüli tehetséggondozás formái 63
3.1.6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos alapelvek, célok és feladatok
64
3.1.6.1. Általános célok és feladatok 64
3.1.6.2. A gyermek – és ifjúságvédelem konkrét iskolai feladatai 66
3.1.6.2.1. Az igazgató 68
3.1.6.2.2. Az igazgatóhelyettes 68
3.1.6.2.3. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 69
3.1.6.2.4. Az osztályfőnök 70
3.1.6.2.5. A pedagógus 70
3.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 71
3.1.8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 72
3.1.8.1. A tanulással összefüggő területen: 73
3.1.8.2. A szabadidős programok területén: 73
3.1.8.3. A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység révén: 73
3.1.8.4. A szociális szolgáltatások terén: 73
3.1.8.5. Az ingyenes és az anyagilag támogatott nem ingyenes szolgáltatások:
74
3.1.9. Az egészség – és környezetnevelési programok 74
3.1.9.1. Egészségnevelési program 74
3.1.9.1.1. A tanulók fizikai állapotának mérése 84
3.1.9.2. Környezeti-nevelési program 88
3.1.9.3. Fogyasztóvédelmi program 110
3.1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke – tantárgyanként (16. sz. melléklet)
117
3.1.11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
117
3.1.11.1. Az iskolai partnerszervezetek tevékenysége és kapcsolatrendszere
117
3.1.11.2. Az együttműködés konkrét esetei, formái 120
3.1.11.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei 121
3.2. A gimnázium helyi tanterve 123
3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei
128
3.2.1.1. A 8 évfolyamos gimnázium 2006/2007 tanévtől érvényes helyi tantervének sajátosságai
129
3.2.1.1.1. A nyolc évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete 130
3.2.1.1.2 A 8 évfolyamos gimnázium óraterve 133
3.2.1.2. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó ötévfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai
139
3.2.1.2.1. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó 5 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete
139
3.2.1.2.2. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó 5 évfolyamos gimnázium óratervének meghatározása
140
3.2.1.2.3. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó 5 évfolyamos gimnázium óraterve
141
3.2.1.2.4. A csoportbontásra felhasznált órák: 145
3.2.1.3. A négyévfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai 145
3.2.1.3.1. A 4 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete 146
3.2.1.3.2. A helyi tanterv óratervének meghatározása 147
3.2.1.3.3. A 4 évfolyamos gimnázium kifutó és felmenő óratervei a 2006/2007-es tanévben
147
3.2.1.3.4. Csoportbontásra felhasznált órák 150
3.2.1.4. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó , a 12. és 13. évfolyamokon pedig természettudományos vagy gazdasági irányultságot biztosító 5 évfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai
151
3.2.1.4.1. A természettudományos irányultságú 5 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete
152
3.2.1.4.2. A természettudományos irányultságú 5 évfolyamos gimnázium óratervének meghatározása
153
3.2.1.4.3. A 2010/2011-es tanévtől induló 5 évfolyamos gimnáziumi osztály óraterve
154
3.2.1.4.4. A csoportbontásra felhasznált órák az 5 évfolyamos természettudományos irányultságú gimnáziumban
157
3.2.1.5. A gimnázium tantárgyi tantervei 157
3.2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
159
3.2.2.1. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai, elvei 159
3.2.2.2. A tankönyvek kiválasztásának folyamata 161
3.2.3. Az iskolába kerülés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele
162
3.2.3.1. A felvételi elbeszélgetés vagy vizsga 162
3.2.3.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele és az átjárhatóság
164
3.2.4. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének, továbbá iskolai teljesítményének követelményei és formái
165
3.2.4.1. Az értékelés funkciói 171
3.2.4.2. Az értékelés követelményei 171
3.2.4.3. Az értékelés formái 171
3.2.4.3.1. Személyes, verbális értékelés 171
3.2.4.3.2. Írásbeli szöveges értékelés 171
3.2.4.3.3. Osztályozás 172
3.2.4.4. Az érdemjegyszerzés lehetséges módjai, keretei 172
3.2.4.5. Az érdemjegyek (osztályzatok) 173
3.2.4.6. A tantárgyi osztályzatok minősítése és általános követelményei 173
3.2.4.7. Az osztályzatok bejegyzésének módozatai 174
3.2.4.8. A magatartás és a szorgalom értékelése. A minősítés kritériumai 174
3.2.4.8.1. A magatartás minősítése 174
3.2.4.8.2 A szorgalom minősítése 175
3.2.4.8.3. A tanulói magatartás és a szorgalom minősítésének célja, elvei 175
3.2.4.8.4. A magatartás minősítésének tartalma 176
3.2.4.8.5. Kritériumok a tanulók magatartásának minősítéséhez 176
3.2.4.8.6. A szorgalom minősítésének tartalma 177
3.2.4.8.7. Kritériumok a tanulók szorgalmának minősítéséhez 178
3.2.4.9. A tanulók jutalmazása, mint az értékelés sajátos formája 178
3.2.4.9.1. A jutalmazás elvei 178
3.2.4.9.2. A jutalmazás formái 179
3.2.4.9.3. A jutalmazandók köre és legfőbb területei 179
3.2.4.9.4. A tanév végi jutalmazás 179
3.3. Fejlesztési feladatok, elképzelések 180
3.3.1. Fejlesztési feladatok 180
3.3.2. A tárgyi feltételrendszer fejlesztésének tervezett ütemezése 182
3.3.3. A pedagógusok továbbképzésének tervezése 182
3.3.3.1. Az ösztönzött és támogatott továbbképzési formák 182
3.3.3.2. A pedagógusok által vállalt önköltséges továbbképzési formák 183
3.4. Érvényességi rendelkezések 183
3.4.1. Az érvényességi idő meghatározása 183
3.4.2. A pedagógiai program módosítása 184
3.5. ZÁRADÉKOK 185
3.5.1. Nyilvánossági záradék 185
3.5.2. Legitimációs záradék 186
MELLÉKLEKET 187
1
I/1. rész
BEVEZETŐ
A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az országban végbement gyökeres
társadalmi változások következményeként - az iskolák szakmai szuverenitásának megtartása és
megerősítése mellett - lehetővé vált a közoktatás demokratikus működése. A decentralizált
irányítás az intézmények finanszírozásában és fenntartásában, a törvényességi felügyeletben, a
szakmai-pedagógiai munkában, valamint az érdekérvényesítés terén markánsan elkülönülő
megosztott felelősséget hozott létre.
Ennek részeként az iskolában a szakmai (nevelő-oktató-képző) munkát 1998. szeptember l-jétől
a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó döntésével jóváhagyott pedagógiai program
alapján végezzük.
Az iskola legfontosabb – nevelő-oktató munkát megalapozó – dokumentumát 2001-től, a
Kerettanterv előírásainak figyelembe vételével – módosítottuk.
A közoktatási törvény többszöri módosítása, valamint a 243/2003-as Kormányrendelet alapján a
2008/2009-es tanévtől újra felülvizsgált pedagógiai program alapján működtünk. A program
mostani módosítását egyrészt a 2010/2011-es tanévtől új nyelvi előkészítővel induló,
emelt szintű angol nyelvoktatást biztosító, továbbá természettudományos és gazdasági
irányultságot adó 5 évfolyamos gimnáziumi oktatás, másrészt a „TÁMOP 3.1.4. pályázat
alapján a kompetencia alapú oktatás bevezetése indokolja.
A felülvizsgálatnak jogi hátterét határozzák meg:
- a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,
- a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról,
- a 100/1997. (VI.13. ) Korm. rendelet és módosításai az érettségi vizsgaszabályzat
kiadásáról.
- a kerettantervi rendelet módosításai (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008),
- A 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és
ennek módosítása (1/2005. (I.21.) OM rendelet)
- a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
és ennek módosítása (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet)
- a 2/2005. (III.1.) OM rendelet az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiről és
ennek módosítása (22/2006. (V.22.) OM rendelet),
2
- A 229/2007. (VIII.30.) sz. kgy. határozat a bányász hagyományok iskolai ápolásáról.
A nevelési-pedagógiai programot a jogszabályok alapul vételével dolgozta ki a tantestület, majd
ezt követően - az iskolaszékkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, valamint a
fenntartóval egyeztetve - elfogadta.
A program részleteinek kimunkálása során további kiinduló pontul szolgált Tatabánya Megyei
Jogú Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési
terve, valamint Minőségirányítási Programja, továbbá Esélyegyenlőségi Terve, a fenntartó
19/2005. (I.27.), a 104/2005.(IV.28.), a 105/2005. (IV.28.) és a 229/2007. (VIII.30.) Közgyűlési
határozatai, továbbá az iskola alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata és
házirendje, valamint az OKM ajánlásai.
A Bárdos László Gimnázium - felülvizsgált - Pedagógiai Programja reményeink szerint olyan
törvényerejű dokumentum, amely meghatározza az iskola teljes tevékenységi körét a nappali
tagozatos 8 évfolyamos, 5 évfolyamos, és 4 évfolyamos gimnáziumra kiterjedően egyaránt.
A programot "öndefiníciónak", a tantestület önmeghatározásának is tekintjük, amely - hisszük -
valós, torzulatlan formájában láttatja meg az iskola "arcát", s bizalmat keltve hozzájárul az
intézmény jó hírnevének őrzéséhez és erősítéséhez.
3
1. ELŐSZÓ
Az iskola hivatalos elnevezése: Bárdos László Gimnázium
Az iskola fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az iskola alapítása 76/1975. (VI. 18.) sz. tanácsi határozat alapján
1987. augusztus 31.
Az iskola átadásának időpontja: 1987.
A pedagógiai program módosításának hatályba lépésekor érvényes alapító okiratot a
233.2/2009. (IX.24.) számú határozattal hagyta
jóvá Tatabánya Megyei Jogú Város
Képviselőtestülete.
1.1. Az iskola rövid jellemzése
A Tatabánya város lakóinak anyagi hozzájárulásával épült, 16 osztály befogadására alkalmas új
gimnáziumot 1987. szeptember l-jén népesítették be használói.
A testnevelés tagozatos és általános tantervű osztályokkal induló iskola 1988-ban vette fel
Bárdos László nevét. A város lakói által névadónknak javasolt tanár széles látókörű, sokoldalú,
európai műveltségű személyiség volt, aki 1947-től haláláig Tatabányán élt és dolgozott.
A mindenki által szeretett és elismert, népszerű pedagógus hitvallásának és értékeinek
ápolására vállalkozó iskola az 1989/90-ben végbement alapvető társadalmi változások hatására
- az 1991/92-es tanévtől a 4 évfolyamos gimnáziumon belül - szélesítette profilját. A speciális
idegen nyelvi, humán és reál irányultságú, az általános tantervű, valamint a testnevelési
csoportok kialakításával a beiskolázás szempontjából fontos választási lehetőségeket biztosított
az érdeklődő és jelentkező tanulók számára. Az addigi "klasszikusnak" számító általános
műveltség megszerzése mellett kiemelt hangsúlyt kapott az idegen nyelvek (angol, német, latin,
francia, olasz, spanyol, orosz és szakköri formában a japán), az informatika-számítástechnika
tanítása, valamint az egészséges életmódra nevelés és a környezetvédelmi szemléletmód
formálása.
A gimnázium céljainak, feladatainak hatékonyabb megvalósítása, valamint a szülők érdeklődése
és igénye miatt az 1993/94-es tanévtől szerkezetváltást hajtottunk végre, így a hagyományos
gimnáziumi osztályok mellett 8 évfolyamos gimnáziumi nevelésre-oktatásra is vállalkoztunk.
A gazdaság - tulajdoni és szerkezeti - átalakítása következtében Tatabányán is tapasztalható
volt a tetemes munkanélküliséggel kísért válság. A régi szakképesítések devalválódása és az
4
érettségihez kötött általános műveltséget, az idegen nyelvi tudást, az informatikai-technikai
ismereteket is igénylő új szakképzési irányok iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődés miatt az
1997/98-as tanévtől beindítottuk a menedzserasszisztensi és a számítástechnikai-
szoftverüzemeltető képzési formákat, valamint a gimnáziumi felnőttoktatást.
Mindezek következtében a 16 tanulócsoport befogadására tervezett és épült gimnázium a
2003/2004-es tanévtől már 20 osztályos gimnáziumként funkcionált.
A 16 nyolc évfolyamos és az emelt szintű idegen nyelvű képzést folytató négy évfolyamos
gimnáziumi osztályokat, valamint a szakképző évfolyamokat - önerős - belső átalakítások révén
tudtuk elhelyezni.
Az iskola fennállása óta a társadalmi változásoknak és az igényeknek megfelelően módosította
a nevelés-oktatás céljait, feladatait, változtatta szerkezetét. Fenntartói engedéllyel, a Világnyelv-
program lehetőségével élve a 2004/2005-ös tanévtől kezdve nyelvi előkészítő évfolyammal
induló 5 osztályos emelt szintű idegen nyelvi képzést vezettük be. Tatabánya Megyei Jogú
Város Képviselőtestület 19/2005. (I.27.), a 104/2005. (IV.28.) és a 105/2005. (IV.28.) számú
határozatai alapján megszűnt iskolánkban a szakképzés, valamint 2008 júniusában a
felnőttoktatás is. A közgyűlési határozat alapján a 2006/2007-es tanévtől az egyik 8
évfolyamos gimnáziumi osztály helyett egy 4 évfolyamos általános tantervű osztályt
iskoláztunk be. A 2010/2011-es tanévtől pedig egy újabb 5 évfolyamos gimnáziumi 9.-es
osztályt indítunk nyelvi előkészítővel, amely a 10. évfolyamtól emelt szintű angol
oktatással folytatódik, továbbá a 12. és 13. évfolyamokra az emelt szintű érettségire
felkészítéssel természettudományos és gazdasági irányultságot kap.
Az oktatási szerkezet módosulása mellett azonban változatlanok maradnak legfontosabb
alapelveink, értékeink, a tantestület hitvallása. Ezt igazolja, hogy a 2009/2010-es tanévtől a
TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján és segítségével – erősítve a gyermekközpontúság,
valamint az újszerű és korszerű módszereket alkalmazó hatékonyabb, innovatívabb
oktatás megvalósításának gondolatát – bevezettük a kompetencia alapú oktatást. A
hangsúlyt a szövegértési, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia
fejlesztésére helyezzük, miközben több saját innovációt is kidolgozunk és alkalmazunk a
projektoktatás, a témahét,a tantárgytömbösítés és a tantárgyak integrált oktatása
módszereket.
A pedagógiai program az iskola felvázolt rövid története és a belátható jövő figyelembevételével
készült. A változatos iskolaszerkezet a helyi tantervek sokféleségét eredményezi, amelyek
azonban megfelelnek a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogi keret követelményeinek.
5
1.2. Az iskola működési területe, beiskolázási körzete
Az intézménybe beiratkozó tanulók zöme Tatabányán él, illetve közvetlen vonzáskörzetéből jár
be, de minden évben fogadunk kb. 10-20 olyan diákot is, akik távolabbi - de 50 km-en belüli -
területekről, illetve a szomszédos Fejér megye közeli településeiről érkeznek. Ritkábban az
ország távolabbi területeiről, valamint Szlovákiából is érkezik hozánk néhány tanuló.
Az iskola igazgatója: Sándor János
Az iskola telephelye: Tatabánya
Az iskola postacÍme: 2800 Tatabánya I. Gál István ltp. 701
Telefonszámai: 34/339-571
Fax: 34/311- 749
1.3. Az iskola tanulócsoportjai (osztályszintű, illetve bontott és összevont
csoportok), létszámainak jellegzetességei
2010/2011-es tanévben:
osztályszintű bontással és összevonással létrehozott Össz csop.
nappali gimnáziumi 21 84 105
tanulószoba - 4 4
énekkar - 1 1
sportkör - 5 5
irodalmi színpad - 1 1
szakkör - 6 6
összes 21 101 122
A fentieken kívül-a pénzügyi fedezet megléte esetén - az osztályok bontásával, illetve
összevonással különböző számú és minőségű csoportok szerveződhetnek, pl.:
- közismereti tantárgyakat választók,
- nemek szerint tagozódók,
- a különböző idegen nyelvi csoportokba jelentkezők.
6
1.4. Az osztályok várható változásainak tendenciái a 2010/2011-es tanévtől
14 (8) nyolcévfolyamos gimnáziumi osztály, 4 általános tantervű 4 évfolyamos, valamint 6 (10)
ötévfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi osztály, 3 tanulószobai csoport. (A zárójeles szám –
a részleges vagy teljes ki - és felfutáskor-, az osztályok csoportok maximális számát mutatja.
A felvett, illetve beindított osztály és csoportlétszámok:
a 8 évfolyamos gimnáziumi osztályban 34 fő/osztály
az 5 évfolyamos gimnáziumi osztályokban 70 fő/osztály
a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályban 35 fő/osztály
a tanulószobai csoportoknál 25-30 fő/csoport
a különböző tantárgyi csoportbontásoknál 10-20 fő/csoport
a különböző tantárgyi csoportösszevonásoknál, 10-35 fő között
A közoktatási törvény 3. sz. mellékletétől fölfelé való eltéréseket - a túljelentkezés mellett - az
indokolja, hogy a 8 évfolyamos gimnáziumi osztálylétszámok az emelkedő évfolyamokon
várhatóan nem nőnek, mivel a kerettantervi követelményekhez képest előrehaladottabb
csoportokba nehéz az általános iskolából bekerülni. Ha a létszám változik, az a kiválások miatt
elsősorban csökkenés lehet (pl. a gyengébben haladók szakképzés felé orientálódása vagy a
tagozatos - speciális ismereteket nyújtó gimnáziumokba törekvők kiválása következtében). Ezért
indokolt a 34 fős induló létszám az 5. évfolyamon.
Az 5 évfolyamos gimnáziumba az emelt szintű nyelvi oktatás magasabb óraszámai miatt csak
komoly követelményeket támasztó különbözeti vizsgával lehet bekapcsolódni.
Az eddigi tapasztalatok is azt igazolták, hogy ezek az osztálylétszámok más iskolából átvett
tanulók miatt csak ritkán változnak. A 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok iránti érdeklődés
várható nagysága is indokolja, hogy a 9. évfolyamra a maximálisan felvehető létszámmal
tervezzünk.
2. HELYZETELEMZÉS
Komárom-Esztergom megye székhelye, Tatabánya 91 km2 területen fekszik, 14 km
hosszúságban a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban.
Földrajzi helyzete meghatározza a város szerkezetét is. A négy településből megyeszékhellyé
7
lett város fejlődésében sokáig meghatározó szerepet játszott a terület mélyén rejlő, az évtizedek
során kifejtett szénvagyon, valamint az erre a bázisra épült ipar és a kialakult
intézményrendszer.
A 78.000 lelket számláló város középiskolás korú tanulói 7 (városi fenntartású) középfokú
nevelési-oktatási intézményben tanulhatnak, amelyek között a Bárdos László gimnázium 1997.
szeptember 1-jéig, majd 2005. szeptember 1-jétől újra tiszta-profilú gimnáziumként működött.
Az iskola szerkezete 1997/98-as tanévben a nappali tagozatos szakképzés és a gimnáziumi
felnőttoktatás bevezetésével változott, amely a 2004/2005-ös tanévtől bővült, hiszen a 4
évfolyamos emelt szintű nyelvi képzést a nyelvi előkészítővel induló (1+4) 5 évfolyamos oktatás
váltotta fel. A 2006/2007-es tanévtől a szerkezet újra módosult, hiszen a fenntartó 19/2005.
(I.27., a 104/2005. (IV.28.) és a 105/2005. (IV.28.) Kgy. sz. határozatai szerint a 8 évfolyamos
gimnáziumba csak 1 osztálynyi tanulót iskolázhattunk be, ugyanakkor előírta 4 osztályos
általános tantervű osztály indítását. Nem engedélyezte viszont a felnőttoktatás esti tagozatára új
osztályok beiskolázását, valamint megszüntette az érettségi utáni szakképzést. Az újabb
szerkezetmódosulás 2010/2011-es tanévtől lesz egy NYEK-kel induló, majd emelt szintű
angol oktatással folytatódó és természettudományos, valamint gazdasági irányultságot
adó osztály indításával.
2.1. A pedagógiai környezet jellemzői
2.1.1. Általános adatok, tények
A rendszerváltást követő kibontakozó piacgazdaság Tatabányán és tágabb környezetében is -
átmenetileg - kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremtett: összeomlott az államilag támogatott
nehézipar a maga nagyvállalataival, s ez az országos átlagot jelentősen meghaladó
munkanélküliséget eredményezett.
A megváltozott helyzet miatt az elszegényedett város oktatási és kulturális intézményei is a
működőképesség mezsgyéjén tartották fenn magukat. A polgári fejlődés természetes
szakaszának kimaradása a volt szocialista nagyvárosban, a lakosság széles rétegeiben nem
alakította ki a tudás, a kultúra befogadásának igényét, aminek következtében - a hasonló
nagyságú történelmi múltú nagyvárosokhoz képest - szerényebb kultur-környezet tudott
kialakulni. Mindezek a tények ellene hatottak az értelmiségi lét biztosításának, ami e réteg
érzékelhető elvándorlását okozta a rendszerváltást követő első 8 évben.
Ebben a - nem humán, még csak nem is értelmiségi barát - környezetben kellett működtetni a
gimnáziumot, melynek fö funkciói közé tartozott (és tartozik) a nemzeti és az általános európai
értékek átadása, valamint a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra felkészítés.
8
Az 1998. óta – a 2008-ban kezdőd világválságig - érzékelhető gazdasági prosperitás
Tatabányán is kedvező fordulatot hozott. A városba letelepedő multinacionális cégek több ezer
munkahelyet teremtettek. Az Európai Unióba való felvételünkkel együtt javultak a
megyeszékhely pénzügyi - gazdasági kondíciói ami átmenetileg kedvező módon hatott a
közoktatási intézményhálózat működtetésére is.
2.1.2. A szülői hatások, a szülők, a családok szociális rétegződése
A városnak és környezetének újra erősödő gazdasági szerepe a szülők szociális helyzetében is
megmutatkozik, annak ellenére, hogy a gimnáziumba iratkozó tanulók családjának értékhordozó
és - átadó szerepe, valamint szociális helyzete differenciált, de legalább átlagos szintű vagy jobb
annál. A szülők átlagos iskolázottsága 14-15 év ami jóval átlag feletti.
Tanulóink 7 %-a nagy, 28 %-a csonkacsaládban nevelkedik. A szülőpótló szerepet a tanulók
közel 1 %-a esetében a nagyszülők kénytelenek vállalni. A családok 3,5 %-a részesedik
rendszeres szociális (anyagi) támogatásban, 2 %-ában egyik vagy mindkét szülő munkanélküli.
A tanulók 4 %-ának szülei nyugdíjasok, 33 %-áé pedig vállalkozók.
A hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma 14 fő (2%-ot alig meghaladó). Halmozottan hátrányos
helyzetű (HHH) tanulónk kettő van.
A szülők többségének az iskolához való viszonya jó, sőt - elsősorban az 5-8 évfolyamokon-
nagyon jó. Nagy számban vesznek részt a hivatalos (értekezletek, fogadónapok) és a nem
hivatalos fórumokon (pl. szülő-tanár sportnap, bál, egyéb iskolai rendezvények). A szülők egy
része – ha szerényen is - anyagilag támogatja az iskolát. Az iskola vezetése és a szülői
munkaközösség választmánya közötti találkozások rendszeresek.
A szülők nagy része – a pályaválasztási értekezleten ismertetett - pedagógiai program és
házirend ismeretében küldi el felvételire és íratja be gyermekét a gimnáziumba, tehát elvileg
egyetért az iskola nevelési-oktatási céljaival, terveivel. Az iskolai évek alatt felmerülő
problémáikat intézményes keretek között és egyénileg is megfogalmazzák.
9
2.1.3. A fenntartó szerepe
Az iskolafenntartó önkormányzat - lehetőségeihez képest - biztosítja az intézmény működését.
Felügyeleti és ellenőrző tevékenysége a gazdálkodás és a tanügyigazgatás törvényességének
vizsgálatára terjed ki. Igényei, tervei megfogalmazásához kikéri az iskola véleményét.
A gyors jogi változások, valamint az állami és önkormányzati tehervállalások arányeltolódásából
is következő pénzügyi nehézségek miatt néha várakozó magatartásra kényszerül, ami kihat az
intézmények tervező munkájára. A - város szempontjából is jónak, szükségesnek tartott -
szakmai fejlesztéseket támogatja, s ezáltal a valós teljesítményeken alapuló munkát elismeri.
2.2. Az iskolára vonatkozó jellemzők
2.2.1. A gimnázium tanulóinak összetétele
Diákjaink képesség és intellektualitás szerinti összetétele változó, de jobb az átlagosnál. 10 %-
uk kiemelkedő, 41 %-uk jó, 39 %-uk átlagos képességű tanuló, az átlagosnál gyengébb
képességű tanulóink aránya mindössze 10 %.
A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma a szakbizottsági felülvizsgálatok után 2 fő, amely a
szeptembertől belépő új osztályok után várhatóan emelkedik. Orvosi bizottsági vélemény alapján 1
fő magántanulói jogviszonyban van.
A nyolc évfolyamos gimnáziumi tanulók a majdani továbbtanulási szándékkal kerülnek a
gimnáziumba. Többségük jó képességű, terhelhető, jól tanítható, bár folyamatosan romló
készségekkel érkeznek iskolánkba, és természetes fejlődésük során érzékelhető akár jelentős
differenciálódásuk is. A lányok és fiúk aránya között nem túl nagy az eltérés. Az átlagosnál
kevesebb közöttük a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló.
A négy és öt évfolyamos gimnáziumi tanulók ugyancsak felsőoktatási intézményben kívánnak
továbbtanulni. A hátrányos helyzetük miatt külön figyelmet és pedagógiai kezelést igénylő
tanulók aránya itt is szűkebb-körű az átlagnál.
2.2.2. Személyi feltételek. A nevelőtestület összetétele
A jelenlegi változó szerkezethez (nyolc-, az öt-, és négy évfolyamos gimnázium), a nevelési-
oktatási feladatok ellátására megfelelő számú álláskeretet biztosított az önkormányzat.
10
A pedagógiai munkát jelenleg 44 főállású, 1 részfoglalkozású, 4 megbízásos jogviszonyú óraadó
tanár valamint 1 könyvtáros-tanár végzi, továbbá 14 nem pedagógus végzettségű alkalmazott
(ügyintézők, technikai személyzet, portások, gondnok és kertész) segíti. Az iskolai célok
teljesítéséért, a feladatok megvalósításáért összesen 64 dolgozó tevékenykedik.
A pedagógusok átlagéletkora 44 év. 76 %-uk nő. A főállású pedagógusokból ketten nyugdíjasok és
az óraadók közül is egy fő. A tantestület végzettsége és a szakos ellátottság a jelenlegi
szerkezet mellett megfelelő, de a 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás
ellátásának törvényi kötelezettsége miatt ezen – 120 órás továbbképzésekkel – tovább kell
javítani.
A tanárok 50%-a csak egyetemi, 18%-a csak főiskolai, 30%-a pedig egyetemi és főiskolai
képesítéssel rendelkezik. Közülük 41 %-ának kettő, 9 %-ának három és 2%-ának háromnál több
diplomája van. Az egy diplomával rendelkezők aránya 48 %.
A NAT és a Kerettantervi követelmények, a közoktatási törvény általi új szakaszolása, az iskolai
szerkezet folyamatos átalakulása, valamint a modulok oktatására alkalmas szakképesítési
előírások miatt a szakos ellátottságnak némileg át kell alakulnia, vagy másoddiplomaszerző
átképzés vagy a személyi összetétel változása révén.
A tantestület döntő többsége a felülvizsgált és módosított pedagógiai programmal egyetért, azt
támogatja és megvalósításáért együttműködésre, "csapatmunkára" kész.
Ugyanakkor az autonóm személyiségek elvárható együttműködési készsége teljes körűen nem
érvényesül, az iskoláért tenni akarás szándéka különböző mértékű, a tanítási órán kívüli
pedagógiai munkában a leterheltség - személyenként eltérő okok miatt - nem egyenletes. Ebből
is következik, hogy a szakmai közösségek pedagógiai műhelymunkája különböző színvonalú.
2.2.3. Az iskola működtetésének - tárgyi, dologi - feltételei
Az 1987-ben átadott - 16 osztály befogadására tervezett - gimnázium a régen csak ótelepinek
ismert ősi 6 ajtós bányászlakások és a szomszédságukban lévő temető helyén, a mai - volt
neves bányaigazgatóról – Gál Istvánról - elnevezett lakótelepen épült fel. A 10 emeletes
tömblakások szomszédságában lévő iskola még ma is a város mutatós középületei közé
tartozik. Környezete hosszú időn keresztül rendezetlen volt, de 1997-ben a város 50. és a
gimnázium 10. évfordulójának évében megkezdődött rendbetétele. Kialakították a Bányász
Emlékparkot, jelenleg pedig közvetlenül az iskola szomszédságában épül a Bárdos lakópark és
hamarosan elkezdődik a szórakoztató, illetve bevásárló központok alapozása is.
11
Az épületet díszbokrokkal, fákkal és gyeppel parkosított - alacsony kerítéssel lezárt - terület
veszi körül, amely egy aszfaltos kézilabda és kosárlabda pályát, valamint a ballagási
ünnepélyek megrendezésére kiválóan alkalmas teret is magában foglal. A tér közepén található
egy kör alakú paddal határolt "mini" díszkert, melynek közepén áll az iskola névadásakor ültetett
"Bárdos-fa".
Az épület funkcionálisan elkülöníthető 3 része egybeépített. A középső - főbejárati objektum - a
tanulmányi munka színtere, a tőle balra elhelyezkedő rész a testnevelés és az iskolai sportélet
fő munkaterülete, a jobboldali tömb pedig a gondnoki lakást, a 2000 fős kapacitású konyhát és
az egyszerre 200 tanuló étkezésére alkalmas éttermet foglalja magában.
Az iskola világos és tágas, kiöblösödő folyosói, valamint a zsibongó - a tanóraközi szünetben -
bőséges mozgásteret biztosítanak a diákok számára. Ugyanakkor az iskolának nincs megfelelő
nagyságú közösségi programok, ünnepélyek megtartására alkalmas helyisége, (díszterme).
Ezt a belső udvar befedésével lehetne megvalósítani, ami továbbra is célunk. Ezért elkészítettük
azt a tanulmánytervet, amely kedvező hazai vagy európai pályázati lehetőségek esetén –
remélhetőleg – alapja lehet egy részletes műszaki kivitelezési terv elkészítésének, majd a
sikeres pályázati szereplésnek.
A 20 éves épület felújítására, karbantartására - a fenntartó által elvégeztetett tetőszigetelésen, a
palatető javításon, valamint a tornatermi vizesblokk átépítésén kívül- nem sokat tudtunk
fordítani. Ugyanakkor az épület állagának megóvása végett néhány - tovább nem halasztható -
javítást el kell végezni (elsősorban a nyílászárók szigetelését, néhány helyen a falak vakolását,
a bejárati részen, és a hátsó bejáratnál megrongálódott lépcsők felújítását, az udvaron pedig a
balesetveszélyessé vált sportpályák egyenletessé, repedésmentessé tételét).
A hagyományokhoz tartozó rendezvények egy részét az iskolában tartjuk, bár ilyen célra
kialakított helyiségünk (pl. díszterem) nincs. A nagy tömegeket mozgató rendezvényeket - ma
már csak szponzori és szülői támogatással- iskolán kívüli helyiségek bérbevételével tudjuk
megoldani.
A gimnázium hagyományápolását és versenysportját tehát nem saját üzemeltetése alatt álló
objektumok is segítik.
12
A városi sportcsarnok ad otthont a minden év decemberében megrendezésre kerülő "Mikulás
kupának", amely az Árpád gimnázium és a Bárdos gimnázium nemes kispályás labdarúgó
vetélkedője a diákok leány és fiú, valamint a tanárok csapatai között.
A labdarúgó stadion a középiskolás labdarúgó bajnokság, valamint az atlétikai versenyek
lebonyolításához nyújt ideális feltételeket.
A Jászai Mari Színház, Népház szalagavató ünnepélyeink, továbbá más évfordulós és
művészeti produkciók színtere, míg a Közművelődés Háza karácsonyi zenés-irodalmi estünk
bemutatására ad minden évben lehetőséget.
Tanulóink nyári szünidejének hasznos eltöltését - 7-10 napos turnusokban - a Balaton partján
tervezzük az iskola „Géniusz” alapítványának, szponzoroknak és a szülőknek az anyagi
támogatásával. A rendezvények, táborok igénybevételéhez írásban rögzített megállapodásunk
nincs, az azoknak helyet biztosító objektumokat - a stadiont kivéve – ellenszolgáltatás ellenében
(bérleti díj, táborozási díj) használjuk.
A nevelő-oktató munkát 16 eredeti, 7 ki – és átalakított osztályterem, (közülük 3
szaktanteremként is funkcionál), 7 csoportszoba, 4 szakelőadó, 3 számítástechnika terem, 1
tankonyha, 1 - két részre választható - szabványos röplabda- és kosárlabda pályát is magában
foglaló tornaterem, 1 - két összenyíló helyiségből álló - kondicionáló terem, 6 szertár, 1 könyvtár,
3 stúdió - az audiovizuális (zártláncú tv) rendszer, az iskolarádió és- tv működtetésére -, 1
étterem, 1 büfé, 9 tanári szoba, valamint 1- néhány iskolai rendezvény (tanévnyitó és tanévzáró
ünnepélyek, bálok, Bárdos-nap) lebonyolítására is alkalmas - zsibongó segíti.
Az átadáskor korszerűen felszerelt iskola feltételeit – 2005-ig - elsősorban a szakképzés révén
befolyó bevételekből azt követően 2008-ig a fenntartó által biztosított fejlesztési forrásból
próbáltuk szinten tartani, illetve fejleszteni, korszerűsíteni.
Egyes területeken a nevelés-oktatáshoz használt taneszköz- állomány fejlesztése elmaradt az
elvárható mértéktől. Teljes körűen még nem korszerű a természettudományos tantárgyak
szertárainak eszközállománya, nem kielégítő a könyvtár gyarapodása, nem folyamatos a
térképállomány és az elhasználódott sporteszközök pótlása. A 2010/2011-es tanévtől kiemelt
feladatnak kell tekinteni a természettudományos oktatáshoz szükséges eszközök
fejlesztését, korszerűsítését.
13
A technika tantárgy Kerettantervnek megfelelő tanításához a szaktantermi feltételek teljes
körűen nincsenek meg. A technika gyakorlati oktatását – több más helyiség kialakításával együtt
(pl. aula, nyelvi labor) – a belső udvar beépítésével lehetne megoldani, amíg erre nincs mód
addig több és mélyebb elméleti ismeretekkel, valamint multimédiás eszközök segítségével
gyakorlatot szimulált oktatással orvosolható a probléma.
A költségvetés mellett ezért más forrásokat kellett találni (pályázatok, alapítványok, saját
bevételek), amelyek segítségével a kézművesség, az informatika és az idegen nyelv
oktatásának, valamint a testedzésnek sikerült viszonylag jó feltételeket teremteni.
A kézművesség alapjainak elsajátításához korongozó gépeket és égetőkemencét, az
informatikához korszerű - a hálózatra is kapcsolt - számítógépparkot, az idegen nyelvek
oktatásához képi- és hanganyagokat, a testneveléshez - vállalkozók bevonásával - korszerű és
minden igényt kielégítő kondicionáló termeket sikerült kialakítani.
A szakképzés megszűnésével kieső bevételeinket a fenntartó 7,5 millió Ft/év fejlesztési forrással
2008-ig kompenzálta, amely három évig elegendő volt arra, hogy szinten tartsuk, esetleg
némileg javítsuk a gimnáziumi nevelés-oktatás technikai feltételeit. Szükség lenne a fejlesztési
forrás újbóli – folyamatos – biztosítására.
Az iskola hagyományaihoz tartozó rendezvényeket ma már szinte minden esetben csak sikeres
pályázatokkal, illetve alapítványi és szponzori támogatással tudjuk megtartani.
2.2.4. A tanulmányi munka néhány jellemzője
Az első 1990-ben elfogadott szakmai program új nevelési-oktatási szerkezet kialakítását is
jelentette. Megnőtt az iskola iránti érdeklődés, jelentősen javult a tanulmányi munka, az iskolai
átlag elmúlt 5 tanév során 4,08 és 4,23 között mozgott. A gimnáziumból továbbtanulók aránya
az elmúlt 5 tanév során 20-25%-kal nőtt, s mára - csupán a nyilvántartott és publikált, az
érettségi évére vonatkoztatott felvételi arányokat tekintve is – meghaladta a végzettekhez
viszonyított 80 %-ot A legutolsó hivatalos – 2006-ban kiadott – kiadványban ( A Középiskolai
munka néhány mutatója 2006.) iskolánk a felvételi arányokat (79,6%) és a nyelvvizsga
arányokat (90,8%), továbbá a hozzáadott értéket (9, 55%) tekintve - 5 év átlagában- az első
helyen állt a megyei gimnáziumok rangsorában. Az idegen nyelvek oktatásának előtérbe állítása
a középfokú "C" típusú nyelvvizsgák számának növelését eredményezte. A tanulmányi
versenyeken elért eredmények különösen az 5-8. évfolyamokon jók, a 9-12. évfolyam között
még javításra szorulók.
14
A művészeti nevelés terén a képzőművészet az énekkar, valamint az irodalmi színpad
színvonalas munkáját kell említeni.
A 2002/2003-as tanév során megalakult iskolánk Treffort Ágoston Tudományos Diákköre, amely
eddig a helytörténeti kutatásaival és előadásaival hívta fel magára a figyelmet.
Javuló eredményeinket nagy mértékben segítette, hogy a fenntartó az 1990-ben elfogadott
szakmai-pedagógiai programunkat finanszírozta, valamint a nyolcévfolyamos gimnázium
beindításával együtt járó önkormányzati többletterheket is vállalta. Ennek eredményeként tudtuk
a - hatékonyabb munkát biztosító - tervezett csoportbontásokat megvalósítani, valamint a
tanórán kívüli – a tanulók érdeklődésének és igényének megfelelő – sokszínű kínálatot
biztosítani.
A javuló versenyeredmények ellenére alapproblémaként említendő, hogy a megméretést vállaló
tanulók különböző mértékben kapnak hathatós segítséget szaktanáraiktól, ezért vannak
közöttük, akik megfelelő szakmai támogatottsággal sokkal nagyobb sikerrel próbálkozhatnának
a tanórainál jóval nehezebb feladatok megoldására. El kell érni, hogy a jó képességű és a
versenyzést vállaló (sokszor akaró) tanulókat a szaktanár maximálisan segítse a felkészítés
során.
A pedagógiai munkában a hitvallásnak, az elfogadott alapelveknek és értékeknek megfelelően
nagyobb következetesség szükséges a nevelés terén. Ehhez az osztályfőnöki munka
egységesebb szemléletére és a jelentkező problémák érzékenyebb kezelésére van szükség.
2.2.5. Az irányítási-szervezeti struktúra
Miután - hitvallásunkból következően - fontos alapelvként határoztuk meg, hogy nyilvánosságra
törekszünk, valamint nyitott iskolát akarunk, ezért úgy gondoljuk, helyes, ha e pedagógiai
programban az érdeklődő olvasónak az iskola irányítási-szervezeti rendjéről is eligazító
információkat adunk.
A Bárdos László Gimnázium olyan jogi személy, amelyet a fenntartó (Tatabánya Megyei Jogú
Város Önkormányzata) – alapításakor - önálló gazdálkodási joggal ruházott fel. 2009.
augusztus 01-jétől – az intézmények gazdasági összevonása következtében – az
intézményi számla megszűnésével már csupán részben önálló gazdálkodók vagyunk,
mivel a költségvetési előirányzattal teljes egészében rendelkezünk.
15
Az intézmény tiszta profilú, többféle gimnáziumi típust működtető (8, 4 és 5 évfolyamos
gimnáziumi oktatás) egy szervezeti egység, amelynek élén az igazgató áll.
A hatékony igazgatás, az intézmény zavartalan, zökkenőmentes működése érdekében,
feladatkör, valamint jog- és hatáskör biztosításával az irányítás megfelelő személyi, illetve
testületi szintjei léteznek.
16
2.2.5.1. Az intézmény szervezeti – irányítási sémája
MICS
ált. ig. helyettes
Munkaközösség vezetők
oktatástechnikus
Diákmozgalmat segítők
Gyermek és ifj.véd. felelős
Az egyes munkaközösségekbe tartozó pedagógusok
Ta
nte
stü
let
igazgató ig. helyettesek
Témafelelős ig.hely.
Témafelelős ig.hely.
Témafelelős ig.hely.
tankönyvfelelős
Könyvtáros
osztályfőnökök
Munkaközösség vez.
Adatszolg. pedagógusok
Adatszolg. Ügyv. ellátók
munkaközösségvezetők
Rendszergazda (jelenleg nincs)
szaktanárok
osztályfőnökök
munkaközösségvezetők
gondnok
Iskolatitkár
takarítók
portások
kertész
Közh. munkás
Gazdaságvezető
Gazdasági ügyintézők
- - - - - - - - - közvetett kapcsolat
__________ közvetlen kapcsolatok
17
2.2.5.2. A vezetői szintek, az iskolai felnőtt-és diákközösségek, valamint a különböző szervezetek
kapcsolatrendszere
Közalkalmazotti Tanács
Gazdasági ügyintézők
Közalkalmazottak Diákok
Iskolaszék
Tantestület
Szülői Szervezet
Diákönkormányzat
Közalkalmazotti Tanács Elnök Igazgató Diákelnök
Osztálytitkárok Osztályok
Gondnok Igazgatóhelyettesek
Tak.szem. Portások Kisegítő dolgozó
Munkaközösségek Ifj.véd.felelős DÖK segítő tanár
osztályfőnökök Munkaközösségvez.
tanárok
18
Az iskola felnőtt- (nevelők, alkalmazottak) és diák-, valamint az irányítói és érdekvédelmi
szervezetei:
Felnőtt szervezetek: Tanulói szervezetek:
Nevelők szervezetei: - diákönkormányzat
- tantestület - osztályok
- munkaközösségek - szaktárgyi csoportok
- tanulószobai csoportok
- diákkörök
Alkalmazottak szervezetei: - szakkörök
- gazdasági-ügyviteli csoport - énekkar
- technikai dolgozók - irodalmi színpad
- iskolai diáksportkör
Irányítói szervezetek: Érdekvédelmi szervezetek:
- tantestület - Közalkalmazotti Tanács
- munkaközösségek (az iskolában szakszervezet nem
működik)
- diákönkormányzat - diákönkormányzat
- Diákszociális Bizottság
Az irányításból és az érdekvédelemből sajátos - törvényben rögzített - módon szerepet vállaló
szervezetek:
- a Közalkalmazotti Tanács
- az Iskolaszék,
- a Diákönkormányzat
- Szülői Szervezet
19
2.2.6. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem
Az iskola működésében sajátos szerepet vállalóknak, az iskola dolgozóinak (nevelőknek és nem
pedagógus képesítésű alkalmazottaknak), a tanulóknak és a szülőknek - a közoktatási törvény,
a Kjt, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend által szabályozott módon –
érdekérvényesítési lehetőségeik vannak.
Az iskola valamennyi közalkalmazottja - szakszervezet hiányában - az általuk választott
közalkalmazotti tanácson (KT.), illetve annak elnökén keresztül kezdeményezhet
érdekegyeztetést, munkarendjét, élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben. (Az ezzel
kapcsolatos jogosítványokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint az iskola
közalkalmazotti szabályzata (IKSz) tartalmazza).
A pedagógusok szakmai elképzeléseiknek, a szakmai munkaközösségek támogatásával és
egyetértő véleményével, a nevelőtestület révén - a közoktatási törvény által számára biztosított
döntési jogkör alkalmazásával - tudnak érvényt szerezni. Kérhetik továbbá az iskolaszék
véleményét, javaslatát, az általuk problémaként érzékelt, felvetett - az iskola működésével
kapcsolatos - kérdésben.
- Az iskola valamennyi alkalmazottja, sérelmének, javaslatának, véleményének közvetítésére
közvetlen szakmai felettesét is megkérheti. A kérést, a javaslatot, a véleményeket a vezetői
tanácskozásokon megvitatjuk. A hozott állásfoglalásról vagy döntésről az érintett
közalkalmazott érdemi választ kap. Bármilyen probléma bármely dolgozó részéről
közvetlenül a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatónak is felvethető, s vele megbeszélhető.
- A tanulók állandó érdekérvényesítő szerve az iskolai diákönkormányzat (DÖK), amely – a
közoktatási törvény által biztosított - döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi
jogkörének alkalmazásával képviselői útján járhat el a tantestületnél, az iskolaszéknél, a
szülői munkaközösségnél, valamint az igazgatónál. Az egyezségről, az érdekérvényesítés
eredményéről a diákönkormányzat érvekkel alátámasztott visszajelzést kap. A tanulók fontos
érdekérvényesítési fóruma az évente összehívott diákgyűlés, illetve diák-küldöttek
tanácskozása, ahol az iskola vezetésén kívül a tantestület is részt vesz, s ahová meghívást
kap a Szülői Szervezet-választmányának elnöke is.
A diákönkormányzat a rászoruló tanulók szociális támogatásának segítésében képviselője
útján részt vesz az iskola szociális bizottságának munkájában is.
20
- A szülők, gyermekeik érdekében a bizalmuk révén létrejött választmány, illetve az
iskolaszékbe választott képviselőik közreműködésével kérhetik, kezdeményezhetik sérelmük
orvoslását, az iskola működésével kapcsolatos véleményük meghallgatását, javaslataik
megvitatását.
A felvetett problémák megbeszélése végett az iskola szülői választmánya tanévenként
legalább kétszer találkozik az iskola vezetésével, a választmány elnöke pedig - külön is – az
iskola igazgatójával. Ezeken a találkozókon a kölcsönös tájékoztatásokon kívül - az elnök és
a választmány is - konkrét visszajelzést kap a vélemények, javaslatok sorsáról, a jogos
panaszok orvoslásáról.
Az iskola mindhárom szereplője - a közoktatási törvény keretei között - az érdekérvényesítés
egyfajta fórumának tekintheti az iskolaszéket, amely eljárhat a tanulói jogok
érvényesítéséért, vizsgálhatja a tantestület vagy az igazgató döntései ellen benyújtott
kérelmeket, valamint az iskola működésével kapcsolatban felvetett minden kérdés érdemi
kezelését.
2.2.7. Az iskola kapcsolatai
Az oktatás területén a közoktatási törvény 1993-tól kialakította a hatalom - a feladat - és a
felelősség-megosztás rendszerét, amely önmagában megváltoztatta az iskolának az irányító
szervekkel addig fenntartott kapcsolatait.
Az Oktatási és Kultúrális Minisztériummal a direkt és sokféle minőségében korábban
érzékelhető függőségi viszony (jelentések, engedélyeztetések) megszűnt. Helyette a miniszteri
rendeleteken, a törvények értelmezésével kapcsolatban kiadott állásfoglalásokon, valamint
különböző tájékoztatók közzétételén, döntés előkészítésre szánt anyagok véleményezésének
kérésén, továbbá bizonyos adminisztrációs kötelezettségek (statisztika, érettségi) teljesítésén
keresztül létezik kapcsolat az állami irányítással.
Az OH (OKÉV)-val, a beiskolázás, és az érettségi lebonyolítása, a különböző tanulmányi
versenyek szervezése és értékelése kapcsán.
A megyei önkormányzattal való együttműködésünk az önkormányzati törvény hatálybalépése
óta csak áttételes.
A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodájával
szakmai programok, valamint tanulmányi versenyek szervezésekor kerülünk kapcsolatba.
21
A városi önkormányzattal - mint fenntartóval - folyamatos és korrekt a kapcsolatunk. A
rendszeres igazgatói értekezletek, a kölcsönös információnyújtás, az oktatási bizottság
előterjesztéseihez, a költségvetés tervezéséhez - adatszolgáltatással - való közreműködésünk,
az iskola jövőjének tervezése, a fejlesztések egyeztetése kapcsán való együttműködés,
adminisztrációs kötelezettségek (írásos jelentések és tájékoztatók, jegyzőkönyvek,
munkatervek, statisztikák, érettségi tételigénylések...stb.), a törvényességi és pénzügyi
vizsgálatok, az iskolai rendezvényeken való fenntartói képviselet mind a kapcsolat sokrétűségét
jelzi.
Vallott alapelveinknek megfelelően a szülőkkel való kapcsolatunknak nagy jelentőséget
tulajdonítunk.
Ezért az 1990 óta elfogadott - első - pedagógiai programunkban megfogalmazott módon
hivatalos és nem hivatalos együttműködési formákat egyaránt szorgalmazzuk. Az iskolaszéki
képviselet, a Szülői Szervezet választmányával tartandó kölcsönös informálások, a fontos,
meghatározó elképzeléseink véleményeztetése, a fogadóórákon és a szülői értekezleteken
történő találkozások, a 10 éves korú első éves - kisgimnazisták beilleszkedéséről szóló részletes
tájékoztatás mellett nyílt - bemutató - órák látogatásának biztosításával, közös - kulturális, sport
és szórakozást nyújtó - rendezvények szervezésével próbáljuk az iskola világát több oldalról is
megismertetni.
Nevelési-oktatási céljaink megvalósítását, a tanulók személyiségének sokoldalú kibontakozását
segítheti a város közművelődési intézményeivel való kapcsolatok elmélyítése. A Kerettanterv
követelményrendszere önmagában is indokolja - különösen a múzeumokkal célzott -
együttműködésünk fontosságát.
A tartós európai, emberi értékek, a különböző népek kultúrájának megismertetése és átadása,
valamint a másság elfogadása is fontossá teszi eddigi külföldi kapcsolataink ápolását és további
szélesítését. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy a meglévő németországi, angliai, és
lengyelországi kapcsolatok mellett a francia, az olasz és a spanyol nyelvet tanuló diákok
számára is lehetővé tegyük az anyanyelvi területen történő nyelvgyakorlást. Ehhez az iskolai
alapítványon keresztül anyagi támogatást is biztosítunk.
A gimnázium létével, működésével, a benne folyó szakmai munkával összefüggésben külső
kapcsolataink az említetteknél sokrétűbbek. Ennek csupán tényszerű felsorolását adjuk:
22
A beiskolázás során kapcsolatban állunk:
- a megye és a város középfokú intézményeivel,
- a város és a városkörnyék általános iskoláival,
- a város kollégiumávaI.
A 8 évfolyamos gimnáziumban folyó nevelés-oktatás eddigi tapasztalatainak kicserélése, a
szükséges korrekciók elvégzése, valamint a különböző értekezletek, továbbképzések kapcsán
velünk együttműködő intézmények:
- az EL TE Budapesti Radnóti Miklós Gyakorló Iskola,
- a Szombathelyi Bolyai János 12 évfolyamos Gyakorló Iskola, valamint
- a GOSZ-hoz tartozó gimnáziumok.
A tanulók külföldi nyelvgyakorlása, valamint különböző Európai oktatási programokban való
részvétel miatt írásban rögzített megállapodás alapján működünk együtt:
- a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziummal
- a németországi Schwarzenbeki Gimnáziummal,
- a lengyelországi Bedzin egyik középiskolájával.
További kapcsolatokat tartunk fenn:
- a Megyei és Városi Könyvtárral,
- leigazolt sportolóink egyesületeivel,
- tanulóinkat hitoktatásban részesítő egyházakkal,
- iskolánkat szponzoráló cégekkel és más támogató jogi személyekkel,
- a polgári védelemmel,
- a tűz- és munkavédelmi felügyeletet ellátó hatóságokkal,
- a Megyei Munkaügyi Központtal,
- a Magyar Államkincstárral,
- az OTP-vel.
A külső kapcsolatokban az iskolát általában az igazgató vagy - az érintett konkrét témától
függően közvetlen megbízottja képviseli.
23
3. A GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Mottó:
"Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."
(Szent-Györgyi Albert)
24
3.1. Nevelési program
Bevezető:
A magyar iskolarendszer lényegesen megváltozott az elmúlt 20 év során. Ez a változás a
nevelés- oktatás egész folyamatát érinti. Iskolánkban 1993-tól a 14 éves korosztályú tanulók
mellett 10 éves gyermekek beiskolázására is sor került. A nyolcosztályos gimnázium új
követelményeket állított (és állít folyamatosan) az ott tanító pedagógusok, különösen pedig az
osztályfőnökök elé. Ez önmagában is indokolta egy nagyobb ívű, hosszabb távra is érvényes
nevelési program (terv) kidolgozását. Ugyanakkor a társadalomban folyamatosan végbemenő
változások is megkövetelik a korábbi nevelési célok újragondolását s egy aktualizált nevelési
terv megalkotását.
Az újszerű nevelési program figyelembe veszi az eltérő korosztályok együttlétét és rugalmasan
illeszkedik az egyéni igényekhez is, tudván azt, hogy a tanulók fiziológiai, szellemi, illetve lelki
fejlődése különböző ütemű.
A 10-19 év közötti szervezett iskolai nevelés - oktatás, azaz a nyolcosztályos gimnáziumi képzés
nagyobb felelősséget hárított iskolánk nevelőtestületére, mint a korábbi "tiszta" négy éves forma,
hiszen a pedagógusok a serdüléstől a felnőtté válásig vállalkoznak a tanulók teljes
személyiségének fejlesztésére.
Az iskola felelősségét növeli, hogy az 1990-es években kiépülő új társadalmi berendezkedés
más értékrendű világot hozott lére, amit az új nevelési programnak is figyelembe kell vennie. Fel
kell vállalnunk, hogy a szociálisan hátrányos és a halmozottan hátrányos, továbbá a
részképességi zavarokkal küzdő (SNI) tanulók esélyegyenlőségét biztosítsuk.
Az iskolai nevelés szempontjából lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek (tanulók)
személyiségére ható külső tényezők egy haszonelvű, individualizált értékrenddel ne váljanak
meghatározóvá, kizárólagossá a tradicionális nemzeti - európai értékrenddel szemben.
Fontos tehát, hogy az iskolában olyan értékrendszer (értékhierarchia) alapján folyjék a nevelés,
amely a ma gyermekeit (diákjait) egy működőképes társadalom aktív részeseivé tudja formálni
és amely képes az emberiséget veszélyeztető globális problémák felismertetésére, a velük
szembeni védekezésre, a már ma is meglévő (pl. a Föld általános felmelegedése, a
hagyományos energiaforrások kimerülése stb) és keletkező veszélyek sikeres kezelésére.
Értékrendszerünk részének tekintjük és városunk sajátos értékeként tarjuk számon és ápoljuk a
bányász hagyományokat is.
25
Azért, hogy a nevelőtestület egyes tagjai ne eltérő (vagy legalább is ne lényegesen eltérő)
módon ítéljenek meg bizonyos iskolai jelenségeket és pedagógiai szituációkat, s hogy ebből
következően elkerülhetőek legyenek a konfliktushelyzetek, konszenzusra kellett jutni a nevelő -
oktató munka alapelveiben, valamint legfőbb célkitűzéseiben, feladataiban.
Az alapelvek, legfőbb céljaink és feladataink meghatározásakor a következő kérdésekre kellett
egyértelmű, közösen kiérlelt válaszokat adnunk:
- Milyen az iskolánk emberképe?
- Milyen embereszményt szolgál a nevelő munkánk?
- Milyen nevelési célokban fejeződik ki az embereszményünk?
- Melyek az egyéni és a közösségi nevelési céljaink? Mik a prioritások?
- A céljaink meghatározásában milyen szerepet játszanak a felnőttek (az egyes tanárok, a
tantestület) normái és a gyerekek (tanulók) egyéni és közösségi törekvései? Hogyan hozzuk
összhangba a kettőt?
- Mit vall a tanári kar a nevelés lehetőségéről és szükségességéről?
- Hogyan értelmezi a tantestület a gyermek (tanuló) személyiségfejlődésének segítését? Hol
húzzuk meg a beavatkozás szükségességének a határát? Vagyis, hogyan érvényesítsük
elgondolásainkat, hogyan fegyelmezzünk?
- Hogyan értelmezzük a nevelési módszereket és milyen gyakorlatot kövessünk? Milyen
nevelési módszereket alkalmazzunk?
- Hogyan kívánjuk teljesíteni nevelési feladatainkat? Mit vállalunk és mit teszünk a tanulók
testi, értelmi, érzelmi - esztétikai, akarati, erkölcsi és világnézeti fejlődése érdekében?
Vannak - e prioritások és melyek azok?
- Mit vállalunk a családi életre és a közösségi életre nevelés területén? Mit a hazaszeretetre
és az európaiságra nevelésből?
- Mi jellemzi a diákok, a pedagógusok, az iskola vezetői, az egyéb dolgozók, a szülők és a
fenntartó egymáshoz való viszonyát?
- Milyen kapcsolatot ápoljunk a volt tanítványainkkal?
- Melyek legyenek az SZMSZ és a Házirend készítésének legfontosabb alapelvei?
- Mennyiben szolgálják a hagyományok, az ünnepek a pedagógia céljainkat?
- Mit tükrözzön az iskola környezete és belső világa?
- Mi jellemzi az iskola kapcsolatrendszerét? Milyen nézeteket vallunk a nyilvánosságról?
26
- Milyen értékrendet (érték hierarchiát) tartunk fontosnak az iskolai nevelő- oktató munkában,
és hogyan közvetítsük azt tanulóink számára, akik – az eddigiektől eltérően – életüket már
nem csupán az ország határain belül, hanem egy kitágult és állandó versenyhelyzetet
teremtő mozgástérben, Európában élik.
A kérdések megválaszolása egyúttal lehetőséget biztosított a tantestület hitvallásának
átgondolására, nevelési alapelveinek megfogalmazására:
3.1.1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
eszközei, eljárásai
Pedagógiai munkánk alapelveinek tekintjük a nevelésről- oktatásról kialakított hitvallásunkat:
3.1.1.1. A tantestület hitvallása, alapelveink, elfogadott értékeink
A helyi társadalmi igények figyelembevételével - a közoktatási törvény és a Kerettanterv adta
keretek között mi magunk alakítjuk iskolánkat úgy, hogy azt sajátunknak érezzük.
Szakmai programunkat az általunk fontosnak tartott pedagógiai és morális értékeknek, nevelési
céloknak alárendelten formáljuk.
Munkánk középpontjában a gyerekek nevelése áll.
Nevelő-oktató munkánk egyik legfőbb értékének humanizmusunkat valljuk, amely a tanulókkal
személyiségük fejlődését leginkább elősegítő viszony kialakításában, a kölcsönös tiszteletben
és megbecsülésben, a velük való együttműködésben nyilvánul meg.
Általános és egyik legfontosabb nevelőeszközünk saját szakmai, valamint morális
hitelességünk. Ebből következően alapértéknek tekintjük munkánk szeretetét, az igényességet
és a szakszerűséget.
Az alkotó, kreatív munka, a szakmai önismeret, az empátia és a tolerancia meglétének
szükségességét valljuk. Nem fogadjuk el a türelmetlenséget, az agressziót, a tanulók
nevelhetőségének, taníthatóságának kétségbevonását.
27
Hiszünk munkánk eredményességében. Optimisták vagyunk a tekintetben, hogy a megfelelő, a
sikeres szelekciót eredményező felvételi után a hozzánk beiratkozó tanulók jól taníthatók,
nevelhetők.
Minden diákunkat - szociális helyzetétől függetlenül – a személyiségjegyeinek ismeretében
neveljük, ezért hiszünk abban, hogy a tanulni akarókat képességeiknek megfelelő szintre
juttathatjuk el.
A pedagógiai irányítás, az ellenőrzés, a koordinálás szükségességének elismerése mellett
tiszteletben tartjuk minden egyes pedagógus szakmai szuverenitását.
A fontos, az iskola életét meghatározó, az iskola presztízsét befolyásoló, a pedagógusokat és a
tanulókat érintő kérdésekben konszenzus vagy többségi szavazat alapján hozunk döntéseket.
Együttműködő, alapvetően alkotó szellemi munkát végző értelmiségi közösségnek tartjuk
magunkat.
Szakmai szuverenitásunkból, autonóm személyiségünkből, kreativitásunk eltérő mértékéből
következően a munkából fakadó konfliktusokat természetesnek tartjuk, de meghatározó
támogatottságot élvező szakmai érvek nélkül nem fogadjuk el a konszenzuson vagy többségi
alapon megszületett döntések megkérdőjelezését, a pedagógiai céljaink megvalósulását
akadályozó törekvéseket.
Elfogadott céljaink eléréséhez, a program végrehajtásához a pénzügyi feltételek hiányában sem
keresünk rossz szükségmegoldásokat. Saját erőből is törekszünk a feltételek előteremtésére, ha
nem sikerül, elhalasztjuk a megvalósítást.
Belső hierarchikus döntési- felelősségi rendszerünk alapja az egyének, csoportok közötti
munkamegosztás és koordináció, ezért minden szakmai döntésünkért, cselekedetünkért
felelősséget vállalunk.
Őrizzük, ápoljuk jó hagyományainkat, és segítjük újak kialakulását.
A nyilvánosságra törekszünk. Valljuk, hogy minden amit csinálunk, a helyi társadalomra is
tartozik.
28
Nyitott iskolát akarunk. Tudomásul vesszük, és nevelő munkánkban felhasználjuk, hogy a
tanulók számára az iskolán kívül is adódik tanulási lehetőség.
Alkotó munkával megszerzett örömöt, nyugalmat és nem mindenáron való bizonyítást akarunk.
Ezért nem szállunk szembe senkivel, csupán a tisztességes munkára és nem a versenyre
vállalkozunk.
Pedagógiai értelemben a tanár számára a jó közérzet, a tanulók számára a boldog gyermek- és
ifjúkor, szakmai szempontból pedig a hatékonyság biztosítása a meghatározó érték.
Csak arra vállalkozunk, amire képesek vagyunk, és csak annyira, amennyit bírunk.
Valljuk továbbá, hogy a tantestület minden tagjának a serdüléstől a felnőtté válásig a nevelés
minden területén szerepet kell vállalnia és - a konszenzussal elfogadott értékrend alapján -
közvetítenie kell:
- az emberi munka és kultúra megbecsülését,
- az egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelt,
- a környezeti ártalmak tudatos elkerülését,
- a természet szeretetét és védelmét,
- a nemzeti azonosságtudat erősítését,
- az Európához tartozás megértetését
- a városunk múltjához tartozó bányász hagyományok őrzését.
Nevelő - oktató munkánk eredményességének egyik legfontosabb előfeltételének tartjuk a
rendezett családi háttér meglétét, amely szilárd alapokat teremt a gyermek átfogóbb érzelmi és
erkölcsi neveléséhez. Az iskolának elsősorban e két alapvető nevelési területre összpontosítva
kell egy egyetemesen elfogadott és a változó világhoz is alkalmazkodó értékrendet közvetítenie.
Közösen elfogadott legfontosabb - közvetítendő - értékeknek tartjuk:
- a személyes példamutatást a munkában és az életvitelben,
- céltudatosságot, kitartást, következetességet, igényességet,
- az önmegvalósítást becsületes munkával,
- mások személyiségének, tisztességes munkájának, erőfeszítéseinek elismerését,
- az együttműködést és egymás - különösen pedig a rászorulók - segítését, a szolidaritást,
- a jogok és kötelességek morális alapú összhangjának megteremtését,
29
- büszkeséget a szerénységgel viselt egyéni és közösségi eredményekért,
- a kreatív gondolkodást és az alkalmazható tudást, a döntésképességet,
- mértéktartó önbizalmat és a mások iránti bizalmat,
- a hazaszeretetet,
- a toleranciát, az előítéletmentességet, a másság elfogadását,
- a szükségszerű kereteket figyelembe vevő autonóm, szuverén (de nem korlátok nélküli,
öntörvényű) személyiséget,
- a megbízhatóságot, az adott szó szentségét,
- a problémaérzékenységet és - kezelést,
- a hagyományőrzést és - ápolást,
- a nyitottságot elsősorban a partnerkapcsolatokban.
3.1.1.2. A gimnáziumi nevelés-oktatás céljai
A NAT-ból, a társadalmi környezet hatásaiból, valamint az iskola sajátos helyzetéből
következően az elfogadott célrendszer hordozója a tantestület által vallott és vállalt értékeknek,
amelyeket a tanulók személyiségének formálása során közvetíteni és elfogadtatni szeretnénk.
3.1.1.2.1. Általános célok (amelyek többsége folyamatos fejlesztéssel legkésőbb
az érettségi évében elérendő)
Olyan személyiségközpontú intézmény megteremtése, ahol a különböző gimnáziumi típusok
funkcióiból, valamint az eltérő adottságokból következően az egyes tanulók és csoportok
nevelése, ismeretelsajátító tevékenysége differenciált módon történhet, s ezáltal a diákok a
képességük szerinti maximumot teljesítve a legkedvezőbb helyzetet érhetik el a
továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz. A nevelésben-oktatásban fontos feladatnak tekintjük
az esélyegyenlőség biztosítását a tanuláshoz. Ennek megfelelően alakítjuk nevelési és tantárgyi
programjainkat (differenciált foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) értékelési
rendszerünket (az egyén önfejlődésének számbavétele).
Az intézmény használói között olyan emberi kapcsolatok és együttműködés kialakítása,
amelynek eredményeként a diák, a tanár és a szülő egyaránt szereti a választott iskolát, büszke
hagyományaira, kész tenni hírnevének megőrzéséért, erősítéséért, segíti a nevelés- oktatás
céljainak megvalósulását.
30
Olyan szellemi, valamint - a tantestület személyes példamutatásán alapuló - erkölcsi nevelés
folytatása, amelynek révén a diákok - szabad, független személyiségként - megfelelő
önismerettel rendelkeznek, ismerik lehetőségeiket, a kialakítandó pozitív énképük révén
képesek az életet szeretni és tisztelni, akik társas kapcsolataikban kulturáltak, s felelősséget
vállalva védik mások testi épségét, valamint az iskola tárgyait, berendezéseit.
A piacgazdaság, az egyének, valamint az elkülönült csoportok érdekérvényesítési törekvéseinek
időszakában olyan nevelési szituációk teremtése, amelyek révén a valóságos intézményi
demokrácia biztosította jogok, továbbá a nevelők és diákok közötti folyamatos, kölcsönös
információcsere segítségével kifejleszthető a konfliktusok kezelésének és megoldásának
készsége, s amelynek eredményeként a tanulókból iskolapolgárok válhatnak.
A nemzeti hagyományokat ismerő, megértő és ápoló, ugyanakkor európai értékű szellemiséget
elfogadó, fiatalok nevelése, olyanoké, akik: toleránsak a mássággal szemben, készek és
képesek megérteni, elfogadni a különböző népek történelmét, kultúráját, hagyományait.
Olyan korszerű műveltségkép kialakítása, elfogadtatása, amely a hagyományos természet- és
társadalomtudományos tartalom mellett praktikus technikai, informatikai, idegen nyelvi
ismereteket, valamint az egészséges életvitelt, a környezetvédelmi szemléletmódot és a helyes
fogyasztói magatartást, valamint a fogyasztóvédelmi ismereteket is magában hordozza, s
melynek segítségével a tanulók alkalmassá válnak a valóságos élet viszonyrendszerének
megértésére.
E cél megvalósításáért külön programot dolgoztunk ki az iskolai egészségnevelésre, valamint a
fogyasztóvédelmi nevelésre (lásd: külön fejezetben).
A széles alapokon nyugvó általános művelést akarjuk, de úgy, hogy közben teret engedünk a
tanulók érdeklődésének, képességeik kibontakoztatásának, amit különösen intenzív formában -
a 11. és a 12. évfolyamon – az emelt szintű érettségire felkészítés keretében biztosítunk.
Megteremtetjük a lehetőségét a humán és a reál tárgyak iránt fogékony tanulók számára,
hogy speciálisabb ismeretekhez juthassanak. A munkaerőpiac igényeihez igazodva
kiemelt figyelmet fordítunk a természettudományos nevelésre, oktatásra.
A tanulók sokoldalúságának, többirányú érdeklődésének, konvertálható tudásának fejlesztésére
törekszünk, ezzel megteremtve a feltételét annak, hogy eltérő foglalkozásokra, életpályákra is
felkészíthetők, illetve átképezhetők legyenek.
31
Minél több tanuló eljuttatása egyetemre és főiskolára, de ne kizárólag a felvételi vizsgára
trenírozással, hanem a szellemi pályára és hivatásra való tudatos felkészítéssel.
A szellemi erőfeszítést is igénylő életforma kialakulásának alapjait akarjuk lerakni a választott
pályához szükséges magas szintű ismeretek átadásával, az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a
technikai kommunikációs képességek, a logikus és a cselekvőképes, kreatív gondolkodás, a
folyamatos önművelési készségek fejlesztésével, az egyetemes emberi értékek befogadásához
szükséges igény, a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránti felelősség felkeltésével,
továbbá a szociális érzékenység fontosságának tudatosításával, a társadalmi cselekvésre
történő felkészítéssel, a szűkebb és tágabb közösség érdekeinek felismerésére és képviseletére
neveléssel, valamint a világ valós globális problémáira való megoldáskeresés hangsúlyozásával.
Magyarországnak Európához és az egész világhoz – a gazdaság és a turisztika révén –
egyre szervesebb kapcsolódása megköveteli, hogy minden tanulónk számára tegyük
lehetővé a legelterjedtebb világnyelven – angolul – folyó kommunikációt. Az angol nyelv
tanulásának lehetőségét – az OKM rendelkezése szerint is – a 2010/2011-es tanévtől
minden tanuló számára biztosítanunk kell.
A gimnázium célrendszeréhez tartozó általános és részcélok elérését a nevelés-oktatás
egységének folyamatában képzeljük el. Ezért a helyi tanterv tantárgyi és modul-rendszerében
az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelt célokat a NAT kiemelt fejlesztési feladatinak
feldolgozásával, valamint a kompetenciák fejlesztésének és az ismeretközlés helyes arányainak
megválasztásával kívánjuk megvalósítani.
Általános célunk, hogy a tanulók személyiségének fejlődését a tanítás-tanulás szemléleti
egységével, a tantárgyközi kapcsolatokat erősítő kiemelt fejlesztési feladatok ellátásával érjük
el.
Célunk, hogy fejlődjön a tanulók:
- énképe, önismerete,
- nemzettudata, a kulturális örökségünk, hagyományaink ápolása,
- európai azonosságtudata, valamint az egyetemes kultúrához, civilizációhoz való
viszonyulása,
32
- környezettudatos magatartása, a természeti és társadalmi környezet megóvása,
fogyasztóvédelmi ismerete
- információs és kommunikációs kultúrája,
- az élethosszig tartó tanulás iránti elhivatottsága, kreatív gondolkodása a folyamatos
képzésben és önképzésben használt eszközök és módszerek megismerése és biztos
kezelése,
- pozitív beállítódása: - az egészséges életvitel kialakítására,
- a beteg, sérült, fogyatékos és általában a rászoruló
emberek segítésére, támogatására,
- a káros szokások, szenvedélyek elleni fellépésre,
- a családi életre és a felelős párkapcsolatra való
felkészülésre.
- a felnőtt életének tudatos tervezése, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés, a munka
világáról és a biztos megélhetésről való reális gondolkodása.
3.1.1.2.2. Különböző életkori szakaszokhoz, különböző értékek és érdekek mentén
szerveződő tanulócsoportokhoz rendelt célok
3.1.1.2.2.1. A nyolcévfolyamos gimnázium
3.1.1.2.2.1.1. Az alapozó szakaszra (5. és 6. évfolyamok) vonatkozó célok
A gyermek követő beállítódása miatt minden pedagógus személyes példamutatással, a tanuló
által érzékelt szeretetével alakítsa a személyéhez, a tantárgyához és az iskolához való pozitív
kötődést, a "bárdosos" diáktudatot.
El kell érni a gyermekek személyiségének fejlesztésében a tanuláshoz nélkülözhetetlen belső
késztetést, továbbá el kell sajátíttatni az életkori sajátosságokhoz is alkalmazkodó - motivációt
erősítő eredményes tanulási módszereket.
A célok elérését a kompetencia alapú oktatással segítjük. Kiemelt figyelmet kap az
anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási), a matematikai (a logikus gondolkodás) és az
idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, amelyeket modul rendszerben szervezett
oktatással és hatékony, motiváltságot keltő és fenntartó módszerekkel érünk el. Ilyenek
pl: a projekt, a témahét, a saját innováció, a tantárgytömbösítés, az integrált oktatás.
33
Törekvésünk, hogy az életkori sajátosságokhoz igazodó induktív megismerési folyamatban
elsősorban a jelenségek önálló vizsgálatán: a megfigyelésen, a mérésen, a kísérletezésen, a
tapasztaláson keresztül szerettessük meg a természettudományok alapismereteit, s
érzékeltessük azok komplexitását is. E célunk eléréséhez a természettudományos
tantárgyak integrációját is felhasználjuk.
Célunk, hogy a társadalomtudományos ismereteket az emberi közösségek, majd a civilizáció
kialakulása folyamatának verbális, vizuális és gyakorlati bemutatásával alapozzuk meg, úgy,
hogy az adott kor elméletéhez rendeljük hozzá a néprajzi tárgyakat, alkotásokat létrehozó
manuális tevékenységeket (korongozás, hímzés, fafaragás, szövés stb.).
A felfedezés és az alkotás örömének erős motiváló hatására alapozva a tananyag valódi
megértetésére, a kreatív gondolkodás kialakítására törekszünk, nem elégszünk meg a tanultak
mechanikus gyakorlásával.
A tudásuk rendszeres megméretését akaró és vállaló diákokat - megfelelő felkészítést biztosítva
számukra - a versenyeken való részvételre, kiemelkedő teljesítmények elérésére ösztönözzük.
A tanulók helyes szokásrendszerét, kötelességtudatát rendszerességre neveléssel: folyamatos
feladatellátással, azok formájának, esztétikumának ellenőrzésével, a precíz, pontos
megfogalmazás megköveteléséveI alakítjuk ki.
A teljesítmények objektív megítélése mellett a személyre vagy csoportokra vonatkoztatott
értékelés ne gyengítse a gyermek érzelmi kötődését, ellenkezőleg, a tanári biztatás, vagy a
dicséret keltsen önbizalmat, hitesse el, hogy a siker rendszeres munkával, szorgalommal
elérhető.
Az alapozó szakaszra vonatkozó célokat a 2006-ban módosított közoktatási törvénynek
megfelelően úgy kívánjuk elérni, hogy az 5. és 6. évfolyamon felmenő rendszerben – a helyi
tantervben rögzített módon – a nem szakrendszerű nevelés-oktatás keretében a kötelező
tanórai foglalkozások előírt 25%-ában tovább erősítjük a tanulók alapkészségeit; különösen az
értő olvasást, a verbális és írásos kifejezést, a logikus gondolkodást, a matematikai
alapműveletek ( a számolás) ismeretét és használatát.
34
3.1.1.2.2.1.2. A négy évre szóló egységben kezelt – orientáló – szakaszra, ezen
belül az általános fejlesztő (7-8 évfolyam) szakaszra és az általános műveltséget
megszilárdító (9-10. évfolyam) szakaszra vonatkozó célok
Az ehhez az életkorhoz tartozó nemi érés, a káros szenvedélyek iránti érdeklődés megjelenése,
valamint a társadalmi környezet hatásainak erős befolyása a személyiség fejlődésére, olyan
nevelési helyzeteket teremtő tényezők, amelyek csak őszinte, bizalmon alapuló tanár-diák
kapcsolat kialakításával kezelhetőek pozitívan. Ezért fokozott problémaérzékenységgel, a
tanulókkal folytatott személyes beszélgetésekkel, szakemberek szemléletes, bizonyító erejű
felvilágosító előadásaival kell megértetni a társkapcsolatok, a közösséghez tartozás
fontosságát, annak szépségét és veszélyeit, valamint az alkohol, a drog egyénre és
társadalomra egyaránt káros hatásait.
A tanulói önmegvalósítás egyre erősödő folyamatát segítjük, pedagógiai ráhatásokkal
befolyásoljuk a személyiség pozitív jegyeinek fejlődését. Közreműködünk a tanulók, valamint a
diákközösségek jogainak megismertetésében, támogatjuk a nevelési-oktatási célokat segítő
diák-önszerveződéseket, a fiatalok iskolapolgárrá fejlődését.
Kiemelt feladatnak tekintjük az idegen nyelvek tanulását és legkésőbb a 2010/2011-es tanévre
már minden tanuló számára lehetőséget biztosítunk az angol nyelv tanulására.
A természet- és a társadalomtudományok meghatározó elemeit tartalmazó műveltségtartalom,
valamint a korszerű technikai, informatikai, számítástechnikai ismeretek magas szintű
elsajátítását és azok alkalmazását – a munkaerőpiaci igényekre is tekintettel – prioritásként
kezeljük. .
A tanulókkal, a szülőkkel való konzultációk után a 10. évfolyam végére többségében váljék
egyértelművé, hogy a tehetség vagy a képességek alapján milyen értelmiségi pályára vagy más
foglalkozásra orientálódás lenne a legcélszerűbb, s ennek megfelelően mely tantárgyakból
indokolt elmélyültebb ismeretek birtokába jutni.
35
3.1.1.2.2.1.3. Nevelési szempontból „Beérési szakasz”-nak definiált, a speciális
képességek fejlesztése, valamint az ismeretelsajátítás szempontjából pedig az
általános műveltséget elmélyítő, illetve a pályaválasztást segítő differenciáló, az
érettségire, illetve a célirányos továbbtanulásra felkészítő szakasz (11. és 12., illetve
a nyelvi előkészítővel induló 5 osztályos gimnáziumban a 12. és 13. évfolyam) céljai
Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, melyek révén a tanuló érezze, hogy minden
problémájának megoldásában autonóm személyiséggé, felnőtté válásában komoly partnerként -
de nevelőként – fogadjuk és segítjük.
Ki kell alakítani bennük a felnőttekre általában jellemző felelősség érzését döntéseikért. Gondos
pályaválasztásra felkészítéssel, a családi életre neveléssel el kell érni, hogy boldog, sikeres élet
megalapozásához jó esélyük legyen helyesen választani (dönteni) a kínálkozó lehetőségek
közül.
A tanulmányok befejezésének záró terminusában a tanulók elsajátított ismereteiket képesek
legyenek integrálni, s ezáltal a természet és társadalom valóságos összefüggéseit felismerni.
Önművelés révén alakuljon ki bennük a mélyebb, sokrétűbb ismeretek megszerzésének igénye,
a világ és a magyarság nagy problémáinak érzékelése, az értelmiségi életvitelre való
beálIítódás.
A fakultációs rendszerű tanulással, illetve az emelt szintű érettségire felkészítéssel biztosított
specializálódás miatt a tanulók teljes körét a középiskolai tanulmányok sikeres befejezéséhez,
döntő többségüket pedig - eredményes felvételi vizsga révén - felsőoktatási intézményekbe kell
juttatni.
Az érettségi évében tanulóink két idegen nyelven jól értessék meg magukat, s legalább az
egyikből szerezzenek állami középfokú nyelvvizsgát vagy elérhető közelségbe kerüljenek hozzá.
3.1.1.2.2.2. Az öt – és négy évfolyamos gimnázium
A különböző életkorú tanulók (10-19 éves) iskolai együttélése miatt el kell érni, hogy a "nagyok"
viselkedése példamutató legyen a "kicsik" számára, illetve a "nagyokat" (a 9-13. évfolyamos
négy- és öt évfolyamos gimnazistákat) a példamutatási szerep és a felelősségérzet kedvezően
befolyásolja.
36
Neveltségében, képességében és a tanuláshoz való viszonyában egyre heterogénebb 14 éves
korú tanulók esetében is biztosítanunk kell a gimnázium alapfunkcióinak teljesítését a minél
nagyobb arányú egyetemi és főiskolai továbbtanulást, illetve a tanulók kisebb hányadának a
munkában elhelyezkedés megkönnyítését.
Az emelt szintű nyelvi csoportok esetében a választott fő nyelvből tanulók képesek legyenek a
kommunikációra, a mindennapi helyzetekben jól értessék meg magukat, többségük pedig –
legkésőbb az érettségi vizsgán - szerezzen valamilyen szintű állami nyelvvizsgát.
A négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumba jövő tanulók rendelkezzenek szilárd
alapműveltséggel, legyenek tájékozottak érdeklődésüknek megfelelő ismeretek elsajátításának
lehetőségeiről.
Az emelt óraszámú tantárgyi, valamint a fakultációs csoportok tanulói a választott tantárgyból az
átlagosnál jobb teljesítményre legyenek képesek, amit a tanulmányi versenyeken való
eredményes részvételükkel is bizonyítsanak.
3.1.1.2.2.3. Sportolóink, énekkar, irodalmi színpad
A sportolóink, az énekkar, valamint az irodalmi színpad az eddigi hagyományoknak megfelelően
méltó módon képviseljék iskolánkat a különböző szintű versenyeken, rendezvényeken,
teljesítményükkel járuljanak hozzá az iskola hírnevének öregbítéséhez, erősítsék a többi
tanulóban is az intézményhez tartozás érzését.
3.1.1.2.2.4. A tanulószoba
A többféle funkciónak megfelelő tanulószoba biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy a diákok
alapvető kötelességének teljesítése mellett, igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően
tudjanak részt venni a különböző nem kötelező foglalkozásokon. Ezért a tanulószoba megőrző
funkciójának minimális megtartása mellett lehetővé kell tenni a felzárkóztatásnak, (korrepetálás)
és a tehetséggondozásnak (pl: a szakköröknek, a versenyre felkészítőknek, az énekkarnak, a
tömegsportnak, az irodalmi színpadnak, valamint más – érdeklődés alapján szerveződő –
körnek) megfelelő foglalkoztatást. Ezeken a foglalkozásokon a tanulószobára jelentkezett és
felvett tanulók megfelelő aktivitást tanúsítsanak.
3.1.1.2.2.5. Felmentettek, könnyített vagy gyógytestnevelésre járók
A részlegesen felmentett, a könnyített vagy gyógytestnevelésre, illetve gyógytornára járó
tanulókkal is meg kell értetni a - számukra elvégezhető - testmozgás fontosságát, el kell érni
egészségi állapotuk javítását, korrekcióját.
37
Az egészségnevelési programhoz kapcsolódva a gimnázium – szakképzett
gyógytestnevelője révén – vállalkozik az iskolaorvos által 2A-ba és 2B-be sorolt tanulók
testi egészségének megóvására, fejlesztésére. Ennek érdekében – fenntartói jóváhagyás
esetén – a rendelkezésre álló órakeretből, a tantárgyfelosztásban is szereplő és a
testnevelési órákkal azonos számú gyógytestnevelési foglalkozásokat tart.
3.1.1.2.2.6. Szülők, diákok kérései alapján szerveződő csoportok
A szülők és diákok - az iskola alapfeladatain túl eső - külön kérései alapján szerveződő tanuló
csoportok sajátos igényeit úgy tudjuk kielégíteni, ha az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat az
igénylők biztosítják. E vállalt többletfeladat ellátásának is a nevelési-oktatási célok
megvalósulását kell segítenie.
3.1.1.2.3. Részcélok
3.1.1.2.3.1. A helyes énkép és önismeret kialakításához
A nevelés-oktatás pedagógiai szervezésével, a pozitívan ható tényezők biztosításával kívánjuk
elérni a tanulók helyes énképének, önismeretének és világszemléletének folyamatos formálását.
A tanuláshoz motiváló környezetet szervezzünk, tegyük tartóssá a tanulók gyermekkori
aktivitását, fejlesszük beszédkészségüket, helyesírásukat, logikus gondolkodásukat. Jellemezze
őket érdeklődés, nyitottság, egyéni látásmód, a szép iránti érzékenység. Helyes értékrend, az
alapvető erkölcsi normák tudatosításával, érzelmi neveléssel szerezzenek biztonságérzetet.
3.1.1.2.3.2. A műveltség szélesítéséhez
Neveljük olvasóvá tanulóinkat, kapjanak a könyvtárhasználat készségét fejlesztő feladatokat.
Ismerjék és használják a modern információhordozókat.
Gazdagítsuk műveltségüket a népi hagyományok, a maradandó klasszikus alkotások, valamint a
világvallások megismertetéséveI.
3.1.1.2.3.3. Az iskolai közélet fejlesztéséhez
Tanulóink ötleteikkel, javaslataikkal vegyenek részt az iskolai jog- és szokásrendszer
kidolgozásában, az együttműködés szabályainak vállalásában (Házirend).
Hatékony diák-önkormányzati munkával működjenek közre az iskolai demokrácia-technikák
kifejlesztésében, az érdekvédelemben - és képviseletben, a közügyek eldöntéséhez szükséges
információk adásában és beszerzésében, a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében,
érezzenek felelősséget a funkcióra választásban, valamint a megbízatás teljesítésében.
38
3.1.1.2.3.4. A kulturált magatartás kialakításához
Érjük el, hogy tanulóink fejlett kötelességtudattal rendelkezzenek, teljesítsék a számukra kiadott
feladatot, felkészülten érkezzenek az iskolába.
Tisztában legyenek a kulturált magatartás alapnormáival, alakuljon ki bennük a tudás becsülete
és a fizikai munka tisztelete.
3.1.1.2.3.5. A hagyományápoláshoz, a patrióta azonosságtudat kifejlesztéséhez
Alapvető törekvésünk, hogy tanulóink ismerjék és tiszteljék az ország, a megye, a város,
valamint az iskola jelképeit.
Nevelői ráhatással, honismereti versenyek szervezésével gyarapítsák tudásukat a szülőföldről, a
megyéről, a városról és az iskoláról, ismerjék meg a szűkebb haza - a megye és a város –
nevezetes személyiségeit, iskolánk névadójának élettörténetét. Tatabánya múltjának
megismertetésével, a bányász hagyományok ápolásával erősítsük tanulóinkban az egészséges
lokálpatrióta érzést.
3.1.1.2.3.6. Az egyes műveltségterületekhez
Az anyanyelvi- és kommunikációs nevelés átfogó jellegénél fogva folyamatosan, minden
pedagógus által fejlesztendő, hiszen a magyar nyelv helyes használatáért, az értelmes
gondolatközlésért, valamint a szabadosság, a trágár beszéd ellen a tantestület egészének kell
tennie. Ehhez az anyanyelvi (szövegértési – szövegalkotási) kompetencia fejlesztés adta
lehetőségeket is ki kell használni.
A matematikai nevelés terén az alapkészségek kialakítására a logikus gondolkodásmód és az
absztrakciós képességek fejlesztésére kell a fő hangsúlyt helyezni, alapot teremtve ezzel a
természettudományos tantárgyak értő megtanulásához. A matematika kompetencia
fejlesztésével megalapozódhat a 2010/2011-es tanévtől bevezetendő
természettudományos irányultságú oktatás.
Az idegen nyelvi oktatásban a tanult nyelvből ("főnyelv" vagy "kis nyelv") a csoportba sorolás
szintjétől és az óraszámtól függően eltérőek az elvárások. Az alapóraszámú kis nyelveknél
inkább a hétköznapi helyzetekben való használat, a turisztikai célzatú és a munkába állás
feltételéül szabott nyelvtudás, míg a főnyelveknél (angol, német) a speciális és az emelt szintű
csoportoknál már a nyelvvizsga elérése, valamint a két ország történetének, kultúrájának
39
ismerete is a követelmény. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével az idegen nyelv
oktatás társalgási szintjét célozzuk meg az első idegen nyelvekből.
Az esztétikai érzékenységet leginkább a vizuális kultúra területén lehet fejleszteni. Ehhez a
képzőművészeti szakkör, valamint a "Gimi-galéria" kiállításai nyújthatnak jó feltételeket. A szép
iránti igény felkeItését irodalmi alkotások megismertetéséveI, színház, múzeum- és hangverseny
látogatásokkal lehet elősegíteni.
Az esztétikai nevelés eredményességének az iskola rendjének, tisztaságának, otthonosságának
megteremtésében és megőrzésében is meg kell nyilvánulnia.
Az iskolai testnevelés és sport segítse a személyiség fejlődését, az egészséges életmód
kialakítását. A mozgás mint örömforrás és feszültséglevezető tevékenység tudatosan jelenjen
meg a tanulók életében. A hagyományos és szabadidős sportágak mozgásanyagával -
életkoronként - erősítse a fizikai, értelmi és erkölcsi tulajdonságok kifejlesztését.
Korosztályonként és egyénenként - sikerélményt szerezve - segítse a tanulókat a céltudatos
munkában való hit erősítésében. A sport különböző területein tehetséges tanulók esetében
töltse be életpályára felkészítő szerepkörét is. A hagyományőrző sportprogramokkal erősítse az
iskolai közösséghez tartozás pozitív élményét.
3.1.1.3. A célok sikerkritériumainak meghatározása
A nevelés-oktatás különböző területeire és csoportjaira vonatkozó célok elérése akkor tekinthető
sikeresnek, ha:
az intézmény egészére vonatkozó általános célok a tanév végi értékeléskor, a tapasztalatok
összegzésekor legalább 70 %-ban teljesítettnek minősíthetők.
- az értékelést a munkaközösségek, a diákok és a szülők véleményének ismeretében, a
tantestület végzi el.
- a különböző életkori szakaszokhoz, valamint a különböző értékek és érdekek mentén
szerveződő tanulócsoportokhoz rendelt:
- 3.1.1.2.2.1.1 ponthoz tartozó célok félévkor és tanév végén történő értékelésekor, a
tapasztalatok összegezésekor, legalább 80 %-ban teljesítettnek minősíthetők.
Az értékelést az - érintett szülők véleményének ismeretében - az 5. és 6.évfolyamon tanító
tanárok közössége végzi. Az értékelésről a tantestületet tájékoztatni kell.
- 3.1.1.2.2.1.2.ponthoz tartozó célok tanév végén történő értékelésekor, a
tapasztalatok összegzésekor legalább 70 %-ban teljesítettnek minősíthetők.
40
Az értékelést az érintett szülők véleményének ismeretében és a munkaközösségek
előterjesztése alapján a tantestület végzi.
- 3.1.1.2.2.1.3 ponthoz tartozó célok - a továbbtanulási és a nyelvvizsga arányokra
vonatkozók kivételével - a tapasztalatok összegzésekor legalább 80 %-ban teljesítettnek
minősíthetők. A felsőfokú tanulmányokra felkészítés akkor tekinthető sikeresnek, ha az
érettségi évében a végzők minimálisan 70%-a nyer felvételt felsőfokú képesítést adó
intézménybe. Az idegen nyelvoktatás akkor tekinthető sikeresnek, ha mindkét tanult
nyelvet a hétköznapi helyzetekben jól használják, a nyelvvizsgák aránya pedig
meghaladja az 50 %-ot.
Az értékelést a munkaközösségek, továbbá a 11., valamint 12. évfolyamon tanuló diákok és
szüleik véleményének figyelembevételével a tantestület végzi.
A 3.1.1.2.2.2 ponthoz tartozó négy évfolyamos gimnáziumra meghatározott első cél,
továbbá a 3.1.1.2.2.3, a 3.1.1.2.2.4, a 3.1.1.2.2.5 és a 3.1.1.2.2.6 pontokhoz tartozó célok
tanév végén történő értékelésekor, a tapasztalatok összegzésekor - többségében 2/3
körüli arányban - teljesítettnek minősíthetők.
A továbbtanulásra felkészítés (3.1.1.2.2.2) akkor tekinthető sikeresnek, ha az érettségi
évében a végzettekhez viszonyítva 70 % körüli a felvételi arány a felsőfokú képesítést adó
intézményekbe. (Az eltérés lefelé maximum 5 % lehet.)
Az idegen nyelvek oktatásának sikeréről (3.1.1.2.2.2) akkor beszélhetünk, ha az
alapóraszámú kisnyelveket a hétköznapi helyzetekben alkalmazzák, a főnyelvek esetében
(angol, német) az emelt szintű csoportoknál pedig a nyelvvizsgák aránya eléri a 60 %-ot.
A tanulmányi versenyeken való szereplés (3.1.1.2.2.2) akkor sikeres, ha a résztvevő tanulók
legalább 1/3-a túljut az első fordulón, néhányan pedig a döntőt megelőző szakaszba
kerülnek. Szeretnénk, ha minden évben lenne a különböző szintű versenyek döntőiben egy-
egy tanulónk.
Az értékelést a négyévfolyamos gimnáziumban tanuló diákok és szüleik véleményének
figyelembevételével a munkaközösségek szakmai előterjesztése alapján a tantestület végzi.
A 3.1.1.2.3 pont alatt megfogalmazott részcélok elérésének mértéke akkor elfogadható, ha azok
tanév végi értékelésekor, a tapasztalatok összegzésekor legalább 2/3 arányban teljesítettnek
minősíthetők.
41
Az értékelést a munkaközösségek, a diákok és a szülők véleményének ismeretében a
tantestület végzi.
A célrendszer teljesülésének értékelését az igazgatóhelyettesek koordinálják.
3.1.1.4. A nevelés - oktatás céljainak megvalósulását elősegítő feladatok és azok
pedagógiai szakaszokra bontása:
Pedagógiai feladatok:
- közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok,
- a tanulás tanítása,
- a beilleszkedés, a hátrányos helyzet segítése, különös tekintettel a sajátos nevelési
igényű tanulóknál,
- tanulási kudarc elkerülésére, felzárkóztatást segítő program kidolgozása,
- szülő-tanuló-pedagógus együttműködési formái, fejlesztési lehetőségei,
- esélyegyenlőség (ofők, ifj.védő) biztosítását segítő program,
- hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesítése a nevelés-oktatás folyamatában,
- a tanuló mindenek felett álló érdekeinek figyelembevétele, ezzel összefüggésben a
titoktartási kötelezettség egységesen helyes értelmezése,
- az egészségnevelési és a környezetnevelési program megvalósítása,
- viselkedési normák, elvárások kialakítási, elmélyítési menete a személyiségben rejlő
lehetőségekkel,
- a házirend aktualizálása a jogi változásokat, valamint az elmúlt pedagógiai ciklus
tanultságait figyelembe véve,
- döntés mechanizmus tanítása.
42
A célokhoz rendelt feladatok pedagógiai szakaszai:
8 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai
I. 5-6. évfolyam Alapozó szakasz
II. 7-8. évfolyam Fejlesztő-orientáló szakasz
9-10. évfolyam
III. 11-12. évfolyam Beérési szakasz
5 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai:
I. 9. évfolyam (nyelvi előkészítő) Alapozó szakasz
II. 10-11. évfolyam Fejlesztő-orientáló szakasz
III. 12-13. évfolyam Beérési szakasz
4 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai:
I. 9. évfolyam Alapozó szakasz
II. 10. évfolyam Fejlesztő-orientáló szakasz
III. 11-12. évfolyam Beérési szakasz
3.1.1.4.1. A három gimnáziumi iskolatípus alapozó szakaszaiban:
3.1.1.4.1.1. A nyolcévfolyamos gimnázium alapozó ( 5-6. évfolyam) szakaszában:
Cél:
- az iskolai közösség egymásra épülő szerkezetébe való beilleszkedés segítése (osztály-
évfolyam-iskolapolgár)
Feladatok:
- a beilleszkedési nehézségek feloldása, a pedagógiai folyamat megtervezése, (egyénre
szabottan) és a végrehajtás módszerei,
- az osztály szociális helyzetét bemutató „alaptérkép” készítése (a személyiségi jogok és
az adatvédelem figyelembe vételével),
- a tanulási szokások felmérése. A legcélravezetőbb egyéni módszer tudatosítása (a
tanulás tanítása!)
- felzárkóztatás
43
- az egészséges életre nevelés tananyagának koordinálása más tantárgyakkal, kiemelt
osztályfőnöki feladat (évente 10 osztályfőnöki óra)
- az életkorhoz igazodó „környezetvédelmi program” – készítése
Továbbá:
- a készségek és képességek fejlesztése,
- az integratív képi gondolkodásra alapozó fejlesztés, amely elsősorban az érzékelés útján
- szerzett tapasztalatokra épít.
3.1.1.4.1.2. Az öt – és négy évfolyamos gimnázium alapozó szakaszában:
Cél:
- az osztályok sajátos szerepének tisztázása az iskola szerkezetébe való
beilleszkedés és a közösségformálás segítése
Feladatok:
- az osztály szociális helyzetének és neveltségi szintjének felmérése,
- eredményes tanulói módszerek megtalálása a tanulási kudarc elkerülse érdekében,
- a személyiségfejlsztés, az egyéni értékek erősítése,
- a helyes önismeret kialakítása, fejlesztése,
- az új közösségbe illeszkedés és az iskolai közéleti életbe bekapcsolódás ösztönzése,
- az iskola hagyományainak megismertetése és a „bárdosos”-tudat kialakulásának
segítése, fontosságának megértetése.
3.1.1.4.2. A gimnázium fejlesztő-orientációs szakaszaiban:
3.1.1.4.2.1. A nyolcévfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamra eső fejlesztő (orientációs)
szakaszában:
Cél: önkritikus öntudatra ébresztés (énkép) segítése
44
Feladatok:
- a magatartási és beilleszkedési nehézségek okainak elemzése, megszüntetésének
tervezése, kivitelezése!
- a tanulói agresszivitás kezelése,
- az esélyegyenlőség megteremtésének folyamata. Program kidolgozása a hátrányos
társadalmi helyzetű tanulók segítése a jogszabályok adta kereteken belül (ofő, ifj.véd.
felelős, szakszolgálat., szülői szervezet, DÖK),
- a kamaszkori életmód váltás kezelése (alkohol, drog, nikotin, éjszakázás…), a
közösség;osztályfőnök, szülő ráfigyelésének összehangolása,
- az egészséges életmód és a mindennapos testedzés szoros összefüggéseinek
tudatosítása, az egészséges és a mozgásban bármi okból korlátozott tanulók esetében
is,
- a hátrányos megkülönböztetés tilalma az osztályközösség pozitív erejének
felhasználásával,
- felelősségérzet kialakítása, elmélyítése környezetünk iránt. Ez két pólusú. Az egyik az
osztályterem és iskolai környezetünk esztétikai gondozása. Másik pólus a
„környezetvédelem” pl. szelektív szemétgyűjtés, környezeti károk csökkentése stb.
Tulajdonképpen a gondolkodás „megváltoztatása” a földi lét védelmében. A
környezetet károsító tényezők megismerése. Tudatos fellépés a károsító
tényezőkkel szemben!.
Továbbá:
- a test és a lélek harmonikus fejlesztése,
- felkészítés a majdani továbbtanulásra, a készségek, képességek továbbfejlesztésével,
- a tanulóközösségben szervezett tevékenységformákkal a tanulók önismeretének,
együttműködési készségének, akaratának, szolidaritás érzetének, empátiájának
fejlesztése,
- a szocializációs folyamat során az egyéni és közösségi érdek, a többség és kisebbség
fogalmainak és egymáshoz való viszonyainak tisztázása,
- a tanulói jogok és kötelességek törvényes gyakorlásának megalapozása, a környezet
iránti felelősségérzet kialakítása,
- a nemzeti érzület, azonosságtudat fejlesztése, és a különböző népek kultúrája iránti
igény felkeltése, az Európához tartozás tudatának erősítése,
- az emberiség közös problémáinak bemutatása.
45
3.1.1.4.2.2. A nyolc osztályos gimnázium 9-10., az öt osztályos gimnázium 10-11.,
valamint a négy osztályos gimnázium 10. évfolyamra eső fejlesztő- orientációs, az
általános műveltséget megszilárdító szakaszában
Cél: a felelős, előre mutató döntéshozó mechanizmus kiépítése a tanulókban (akarati
nevelés!)
Feladatok:
- a jövőkép kialakításának segítése,
- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program elkészítése,
- a kétszintű érettségire való felkészülés, illetve a különböző csoportokban tanulás
osztályközösséget „lazító” hatásának kezelése (az osztályfőnöki órák és a közösség
összetartozásának tanórán kívüli lehetőségei),
- az egészséges életfelfogás „életmóddá” rögzítése,
- a munka személyiségfejlesztő hatásának elemzése,
- a tanulók többletmunkára késztetése önmagukért, iskolájukért (versenyek, ünnepélyek,
rendezvények szervezése, osztálypénz szerző tevékenységek),
- konfliktuskezelés megtanítása (társaikkal, tanáraikkal szemben),
- a közösségért végzett munka és a közéletiségre nevelés, a tanuló önállósulási
törekvéseinek, személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett (DÖK-szülő-tanárok
szerepének, munkamegosztásának tisztázása)
- pályaorientáció
Továbbá:
- az alapfokú nevelés során megszervezett alapműveltség továbbépítése a mentális
képességek tudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés iránti igény
felkeltésével,
- a szocializációs folyamatban az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés
kívánatos összhangjának felismertetése, elfogadtatása,
- a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás átadása, a magyar és egyúttal
európai polgár érdekérvényesítő szerepének gyakorlati értelmezése,
- a kreativitás fejlesztése az együttműködésre a kooperatív és interaktív ismeretszerzési
módokra, illetve a tanulók érdeklődésére építve,
46
- a tudás örömének, a tanuló teljesítményének meg - illetve elismertetése, a tanulók
önbizalmának erősítése.
3.1.1.4.3. A nyolc- és négy évfolyamos gimnázium (11-12. évfolyam) és az 5
osztályos gimnázium (12-13. évfolyam) beérési (specializáció) szakaszában
Cél:
- tudatos munkával a személyiségfejlesztés befejezése,
- felkészítés – felkészülés az ÉLET további szakaszára
döntően →felsőfokú továbbtanulásra, továbbá elméletigényesebb szakmatanulásra
Feladatok:
- a viselkedési normák továbbfejlesztése, a felnőttkorhoz közelítése,
- az egészséges életmód, életvitel véglegesítése,
- a tudás, az alkotás tiszteletére nevelés,
- a „Bárdosos büszkeség” – mint az alma-mater érzelmi erejének növelése, a „Bárdosos
öntudat” kialakítása,
- az ”eligazodás tanítása” a jogszabályok útvesztőiben, hivatalos ügyintézésekben,
- az önállósodási törekvések erősödése úgy, hogy jól tudjanak dönteni jó és rossz között,
- a közéletet, a társadalmi életet formáló magyar és európai polgári felelősségtudat
kialakítása.
továbbá:
- alapfeladatnak kell tekinteni az összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra
nevelést a sikeres érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés
érdekében,
- az anyanyelv igényes használatára, a természet és környezet védelmére, az egészséges
életmód elfogadtatására, valamint a globális problémák érzékelésére, a fenntartható
fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre nevelés,
- a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyek kialakítása,
- a tehetséggondozás és képességfejlesztés az elméleti ismertek és a pragmatikus,
alkalmazott tudás összekapcsolásával, valamint az egyes diszciplinák közötti koherencia
megteremtésével,
47
- felkészítés az információs korban, a tudásalapú társadalomban való eligazodásra, az
információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására,
- felkészítés a folyamatosan változó világban való eligazodásra, Magyarországnak az
európai integrációs folyamatban való szerepére, az érzékelhető kultúraváltás, valamint a
globalizáció jelenségeire, kihívásaira.
Megjegyzés:
- a 8, valamint az 5 és 4 évfolyamos gimnáziumok nevelési szakaszai - a tanulóknak az
iskolába eltérő életkorban kerülése miatt - időben különböző tartalmakat és -a más-más
életkori sajátosságokból fakadóan - differenciált pedagógusi hozzáállást követelnek a
kitűzött egységes nevelési célok elérése érdekében.
3.1.1.5. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához alkalmazott eszközök és
eljárások
Nevelő - oktató munkánk legfontosabb - átfogó - feladata, hogy a kitűzött célok elérését, az
alapelvekből következő értékek közvetítését és elfogadtatását segítse elő.
E feladat megvalósításának eszközei:
- a tanórákon és tanórán kívül alkalmazott tevékenységek,
- az alkalmazott módszerek,
- a tanulók és a pedagógusok munkáját szabályozó jogi keretek,
- az iskola közvetlen szereplőinek kapcsoltrendszere.
eljárásai:
- a személyiségfejlesztésre irányulóak.
Ide tartoznak a tanulók:
- erkölcsi,
- értelmi,
- közösségi,
- érzelmi,
- akarati,
- nemzeti,
- állampolgári,
- munkára,
- testi nevelésének összefüggő pedagógiai eljárásai.
48
- közösségfejlesztéssel kapcsolatosak.
Ide tartoznak a tanulók:
- közösségeinek kialakítása életkoruk és érdeklődésük alapján,
- önkormányzati tevékenységének segítése,
- tanórán kívüli és szabadidős közösségi programjainak segítése (szervezésben,
tartalmának összeállításában),
- hagyományápoló és - teremtő kezdeményezésének, munkájának segítése,
- az alkalmazott módszerekkel összefüggőek.
Ide tartoznak:
- a tanulókra közvetlenül ható nevelési módszerek a nevelővel való személyes kapcsolat
révén,
- a tanulókra - a tanulói közösségek közvetítésével - közvetett módon ható nevelési
módszerek,
3.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok, feladatok
Az iskolai életben az ismeretszerzés a tanulók aktív közreműködésével, elsősorban a tanítási
órákon történik Magában a tantervben kijelölt tanagyagban sok lehetőség van a diákok
személyiségének fejlesztésére, de a változatos iskolai programok, a tanulmányi kirándulások, a
múzeum - és színházlátogatások, a külföldi cserekapcsolatok és a táborozások is kiváló
alkalmat kínálnak e komplex pedagógiai feladat megvalósítására.
A tanulók személyiség fejlesztésének egyik alappillére a tudatos erkölcsiség kialakítása, amely
az etikai témájú osztályfőnöki órákon és a sokféle nevelési szituáció pedagógiai kezelésén át
igen széles skálán mozog.
A kialakítandó erkölcsiség tartalma - alapelveinkből és vallott értékeinkből következően is -
magába foglalja:
- a jólneveltséget, a viselkedési és magaviseleti szabályokat,
- az őszinteséget, a nyíltságot,
- a jellemességet,
- a jó és rossz életvitel felismerését,
- a társadalmi normák tiszteletben tartását.
49
A személyiségépítésben kialakítandó fontos elemek:
- önismeret és egészséges önbizalom,
- alkalmazkodóképesség pozitív és negatív oldalainak megkülönböztetése,
- önképzés és igényesség önmagukkal szemben,
- pozitív eszményképek kialakítása, ezek változása a különböző életkorban,
- a kommunikációs készség kialakítása, ennek segítségével a konfliktusok megoldására való
törekvés (humor)
- akaraterő, szorgalom, kitartás a munkában.
A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek társadalmi életre történő felkészítését
készíti elő. A tanuló tudatos állampolgárrá nevelését jelenti, ha tájékozódik az iskola életében és
ehhez megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat, továbbá megtervezheti,
szervezheti, kivitelezheti a tanításon kívüli programjait.
Személyiségfejlődésének egyik fontos alapja, hogy az osztályába történő beilleszkedése során
találja meg helyét, feladatait a közösségben. Ehhez segítséget kell kapnia osztályfőnökétől,
tanáraitól és osztálytársaitól.
Fontos, hogy ismerje és tartsa tiszteletben az iskola kapcsolat - és viszonyrendszerét s ennek
keretein belül tudjon, merjen véleményt formálni, továbbá kapjon lehetőséget annak
nyilvánosságra hozatalához.
A rendszeres, precíz, kitartó tanulás egyúttal egyfajta felnőtt dolgozói szerepre is felkészít.
Azonban itt is lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy más területen is kipróbálhassák magukat.
Ennek rengeteg módja van az iskolában és azon kívül is. Pl: osztálytermek rendberakása, a köz
számára hasznos munka végzése: papírgyűjtés, (szervezés, lebonyolítás, a legtöbbet
gyűjtőknek jutalmazás) az iskolai növények ápolása stb.
A tanulók személyiségfejlesztésének jó terepe az iskolán kívüli feladatok vállalása.
A munka körültekintő elvégzése mellett a kezdeményezőkészség, kreativitás, vállalkozói hajlam
kialakítása és fejlesztése is lehetséges a dolgozói szerepre történő felkészítés során.
Az előzővel szorosan összefügg a fogyasztói szerepre való felkészítés. Ebben az iskolai
klubfoglalkozások, szakkörök, a tanulószoba, valamint a diákkörök is segítséget nyújtanak
50
A helyes fogyasztói magatartás kialakításához az igényesség felismerését, az értékes és a giccs
megkülönböztetését, kell elsajátítani a diákoknak. Ugyanakkor a természeti és az épített
környezet megbecsülése védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. Ezt elérendő a
rongálásokkal szembeni fellépés és a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok
bevonásával történik.
A családi körben betöltött szerepet a szülőkkel közösen igyekszünk az egyéni jellemzők
figyelembevételével pozitív irányban befolyásolni. Rendkívül fontosnak tartjuk a szülőkkel a
partneri kapcsolat kialakítását. A kisgimnazistáknál ennek egyik legjobb módszere az
osztályfőnökök által szervezett olyan kirándulások, melyeken a szülők, esetleg a testvérek is
részt vehetnek. Így közvetlen kapcsolatba kerül az osztályfőnök a szülőkkel és nem feszélyezett
hanem oldott légkörben történik a beszélgetés. Nyilván ezt követheti a családlátogatás, (ha
szükséges), vagy a már többszöri találkozás után a tapasztalatok, a további teendők
megbeszélése.
Fontosak lehetnek a szülők, osztályfőnök és a diákok közös beszélgetései, melyet osztály
nevelési értekezlet előzhet meg. Ha az osztályban tanító tanárok testülete törést vagy
megtorpanást lát a gyermek fejlődésében, javasolja az osztályfőnöknek ezt a háromoldalú
beszélgetést, melyben szülő -tanár - diák közösen próbálják elemezni az okokat, illetve
kialakítani a stratégiát, mely kiemeli a gyermeket kedvezőtlen helyzetéből.
A szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében is, hiszen gyermekük révén kötődnek az
intézményhez. A szülői munkaközösségben, az iskolaszékben és az iskolai alapítványok
kuratóriumában egyaránt dolgoznak, segítik munkánkat.
A tapasztalatok alapján célszerűnek látszik, hogy az igazgató és a helyettesek - osztályfőnöki
vagy szülői kérésre - a legnehezebb nevelési problémák megoldásának keresésébe
bekapcsolódnak
51
Összefoglalva:
Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle
iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
- A tanuló erkölcsi nevelése.
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
- A tanulók értelmi nevelése.
Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
- A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának
tudatosítása, az együttműködési készségek kialakítása. A kulturált magatartás és
kommunikáció elsajátítása.
- A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló
helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
- A tanulók akarati nevelése.
Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény
felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
- A tanulók nemzeti nevelése.
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományaink a
nemzeti kultúránk és emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet
érzésének felébresztése.
- A tanulók állampolgári nevelése.
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a
társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre,
az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
52
- A tanulók munkára nevelése.
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és
környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
- A tanulók testi nevelése.
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, az
egészséges, edzett személyiség formálása. Az egészséges életmód és az
egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életvitel iránti igény
kialakítása.
A személyiség fejlesztésének összetett feladata nevelő munkánk mindennapjainak része.
Kiemelt jelentőségű ebben a színes iskolai élet, a programok változatossága, amelyek a
gyermek szabadidejének egy jelentős részét tartalmasan töltik ki.
Hasonlóan nagy jelentőségűek a téli és a nyári táborok, a külföldi cserekapcsolatok, melyeket
évente szerveznek tanáraink.
A tábori körülmények, az egymásrautaltság, segítségnyújtás, az esti beszélgetések erős
kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a
tolerancia készséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, Így pozitívan
hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. A tanár - diák kapcsolat alakításában
egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is nagy szerepük van.
A nyári táborozásokon és a különböző célzatú kirándulásokon kívül a gyerekek, a diákok
személyiségének fejlődésében nagy szerep jut a tudást, az élményszerzést biztosító - az iskolai
diákéletet is reprezentáló - közösségi foglalkozásoknak, rendezvényeknek
3.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot
kialakítja, megteremti.
A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése a pedagógiai munka
fejlesztésének középpontjában áll, figyelembe véve azt, hogy a nevelésnek - oktatásnak,
nemcsak az iskola a színtere, hanem a társadalmi élet és - tevékenység számos egyéb fóruma
is.
53
Az iskolai diákközösségek fejlesztése sokrétű, az egész tantestületre kiterjedő feladat s amely
elsősorban - de nem kizárólagosan - osztályokban, tanulói csoportokban, érdeklődési körökben
és diákszervezetekben az intézmény működési keretei között folyik.
Iskolai keretek között a közösségfejlesztésnek, a csoportépítésnek több fontos lehetősége is
létezik.
Közülük kiemelendő:
- a tanár – diák – szülő kapcsolat „partneri” szinten tartása és folyamatos javítása. Ez
bizonyíthatja, hogy az iskolai közösségben élés írott és íratlan szabályaival tisztában
legyenek a tanulók s ezáltal motiváltabbá váljanak a csoportokhoz kötődésre.
- az önismereti módszerekkel való csoportépítés és közösségformálás. Ehhez elsősorban
a pedagógus közösségnek lenne szüksége önismereti képzésre. A módszerek elsajátítsa
hatékonyabbá tehetné az osztályok (vagy más iskolai csoportok) valódi közöséggé
fejlesztését. Ehhez számunkra is önismereti foglalkozások szervezése lenne indokolt
(akár osztályfőnöki órák keretében, akár tanórán kívüli keretek között).
Mindkét lehetőség kihasználáshoz szükség van a DÖK közreműködésére is.
3.1.3.1. Osztályközösségek és tanórai csoportok
Az iskolában hagyományos évfolyamokra épített osztályok működnek Az osztályközösségek
diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint látogatják Az osztályoknak saját
tantermük van.
A 2010/2011-es tanév osztályai: (összesen 21)
5. évfolyam 1 osztály A nyolcévfolyamos
6. évfolyam 1 osztály A nyolcévfolyamos
7. évfolyam 1 osztály A nyolcévfolyamos
8. évfolyam 1 osztály A nyolcévfolyamos
9. évfolyam 4 osztály A+B+C+D 1 nyolcévfolyamos, 1 természettudományos
irányultságú 5 évfolyamos, 1 ötévfolyamos nyelvi, és 1 négy évfolyamos általános tantervű
10. évfolyam 4 osztály A+B+C+D 2 nyolcévfolyamos (egyik osztály kifutó),
1 ötévfolyamos (nyelvi) és 1 négyévfolyamos általános tantervű
11. évfolyam 4 osztály A+B+C+D 2 nyolcévfolyamos, 1 ötévfolyamos (nyelvi) és 1
négyévfolyamos általános tantervű
12. évfolyam 4 osztály A+B+C+D 2 nyolcévfolyamos és 1 ötévfolyamos (nyelvi), és 1
négyévfolyamos általános tantervű
13. évfolyam 1 osztály C Ötévfolyamos (nyelvi)
54
AZ „A" jelű osztályok nyolcévfolyamosak és 10. évfolyamtól a „B” jelűek is. A 9. évfolyamokon a
„B” jelű, a most induló természettudományos irányultságú osztály„C" jelűek az 5 évfolyamos
emelt szintű nyelvi osztályok, illetve a „D” jelűek négyévfolyamos és általános tantervű
osztályok. Az „A " jelzésű osztályok első idegen nyelve az angol és a német. A „B" jelzésű
osztályok első idegen nyelve a német, kivéve a 9.b-t ahol az angol.
Az osztályközösségeken belül az 1. idegen nyelvből csoportok képződnek. (pl. a "C"
osztályokban az emelt szintű , a „D” osztályban pedig az emelt óraszámú angol és német).
A tanórai csoportok osztály - és évfolyamszintű szerveződés alapján alakulnak ki. (A 4
évfolyamos és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályokból eltérő évfolyamokon (9-10; 10-11; 11-12;
12-13) szerveződnek tanórai csoportok (pl.: 2. idegen nyelv, emelt szintű érettségire felkészítés).
3.1.3.2. Tantárgyankénti csoportbontásokból szerveződő csoportok - óraterv
szerint - meghatározott évfolyamokon
Az informatika, a természetismeret, a technika, valamint a testnevelés (fiú-lány) tantárgyak
tananyagukat, jellegüket és tárgyi feltételeket figyelembe véve hatékonyan csak
csoportbontásban oktathatók. Ezen kívül még más – meghatározó – tantárgyak
csoportbontásos oktatása is indokolt.
Csoportalakítást alkalmazunk az idegen nyelvek tanítása esetén is. A tanulók választása alapján
évfolyamonként szerveződnek az idegen nyelvi csoportok.
3.1.3.2.1. A nyolcévfolyamos gimnáziumban:
- matematikából,
- magyarból,
- idegen nyelvekből ( angol, német, olasz, spanyol, francia, orosz)
- informatikából,
- technikából,
- természetismeretből,
- testnevelésből
- azokból a tantárgyakból, melyekből emelt szintű érettségire felkészítő indul a 11-
12. évfolyamokon.
55
3.1.3.2.2. A öt – négy évfolyamos gimnáziumban:
- matematikából,
- idegen nyelvekből ( angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz),
- informatikából,
- testnevelésből,
- azokból a tantárgyakból, amelyekből emelt szintű érettségire felkészítő indul a
11(12.) – 12.(13) évfolyamokon.
3.1.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
A testileg- lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlen, hogy a tanulóknak
minél több szabadideje legyen. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő eltöltése
kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához, ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a
tanulókon kívül a pedagógusok is részt vegyenek.
Az alapfeladatok ellátásán, a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül ezek olyan extrakurrikuláris
szolgáltatások, amelyek a tanulók érdeklődése és igénye alapján szerveződnek.
Az intézményben, illetve iskolán kívül - igény esetén - az alábbi tanórán kívüli foglalkozások,
programok szervezhetők:
- tanulószobai foglalkozások (mobil szervezettségük miatt a felzárkóztatásnak és a
tehetség gondozásnak egyaránt színterei lehetnek),
- szakkörök,
- önképzőkörök,
- irodalmi színpad,
- énekkar,
- sportkör,
- gyógytestnevelés,
- korrepetálás,
- tanulmányi - és sportverseny,
- kulturális - és tudományos rendezvények,
- könyvtárlátogatás,
- előkészítő tanfolyamok,
- a helyi tanterv tantárgyi tananyagához kapcsolódó tanulmányi kirándulások, múzeum -
és könyvtárlátogatások, nyári szaktáborok, erdei iskolák és más nem a tanórák
keretében folyó ismeretszerezés, sportolás, amely a tanulók testi, lelki és értelmi
56
fejlődését szolgálja. (Ezen tanórán kívüli foglalkozások, nem tehetők a tanulók számára
kötelezővé, de ha legalább 3 óra időtartamban a tantervi követelmények elsajátítását
szolgálják tanítási napnak számíthatók.) Csupán az említett tanórán kívüli
foglalkozásokon szerzett ismeretek nem kérhetők számon a tanulóktól. Ezeknek a
foglalkozásoknak a költségei a tanulókat, illetve a szülőket terhelik. A táboroktól vagy a
tanulmányi kirándulásoktól távolmaradó tanulók rendes iskolai foglalkozásokon vesznek
részt az iskola által meghatározott módon és formában.
Az iskolában heti rendszerességgel tartott tanórán kívüli foglalkozások – a tanulószobát
kivéve- 1400 -kor kezdődnek és 1530-kor fejeződnek be. A tanulószobai foglalkozás 1230-
kor kezdődik és 1530-kor fejeződik be. Pontos helyüket és időtartamukat a
terembeosztással együtt az igazgatóhelyettesek rögzítik a délutáni órarendben.
- a szakkörök a tanulók érdeklődésétől, a gimnázium pénzügyi helyzetétől függően,
valamint a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösségek
javaslata alapján indíthatók. A jelentkezés egész tanévre szól. Ha a munkaközösség úgy
határoz, a szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmának minősítésében, valamint
szaktárgyi osztályzatában.
A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a
látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.
- az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika - informatika
területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok tehetség-
gondozását. Az önképzőkör munkája során, nagy mértékben hagyatkozik a kreatív
tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a
tanulók érdeklődésétől függően indítja jó szakértelemmel és felkészültséggel rendelkező
pedagógusok vagy az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek
vezetésével.
- az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba
való belépés önkéntes. A felvétel a kórusvezető javaslatára történik. Az önként
jelentkezők - indokolt esetektől eltekintve - csak a 12. évfolyamon mentesülnek az
énekkari foglalkozások alól. Az énekkarból való kilépést a szülő a kórusvezetőtől írásban
- a kilépés indoklásával - kérheti.
57
- az iskolai sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport
megszerettetésére szerveződik. Ezen kívül - mint szervezeti forma-iskolánk tanulóinak
nyújt felkészülési lehetőséget a sportversenyekre. A mindennapos testedzés formái
közül a sportköri foglalkozások 1405 - 1630 óra között tarthatók.
- a gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája.
Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kaphat a tanuló.
Ezeken a foglalkozásokon a tanuló megjelenése és aktív részvétele - a szervezés
helyétől függetlenül - kötelező. A gyógytestnevelésre beosztottak egyidejűleg felmentést
kapnak a testnevelési órákon való részvétel alól. Az iskolában mind a tárgyI, mind a
személyi feltételek adottak a gyógytestnevelési foglakozások megtartására, ezért
- az alapító okirat megfelelő módosítása esetén - a rendelkezésünkre álló órakeret
terhére – tanórán kívüli foglalkozásként a tantárgyfelosztásban is szerepeltetve –
tartjuk. (A gyógytestnevelést jelenleg városi szinten szervezik és koordinálják).
- a tanulószobai foglalkozásokat - igény vagy osztályfőnöki javaslat alapján elsősorban a
felzárkóztatásra szoruló, a bejáró vagy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára
szervezzük. Nagyszámú igénylő esetén a tanulmányi eredménytől és a családi
körülményektől függően - a szaktanárok és az osztályfőnökök javaslatára - a szociális
bizottság dönt a tanulószobai felvételről. A tanulószobai korrepetálások célja - különösen
az 5-6 évfolyamokon- az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való
felzárkóztatás.
- A tanulószoba órakerete - órarendi beosztás alapján - felzárkóztatásra,
tehetséggondozásra és más érdeklődés szerint szerveződő foglalkozásokra is
felhasználható.
- versenyekre felkészítés elsősorban az adott területen (tantárgyban) kiemelkedő és jó
képességű tanulók önkéntes vagy szaktanárok által javasolt jelentkezése alapján
történik. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények
függvényében lehetséges. A szaktanárok által versenyre javasolt tanulók nevezési díját
az iskola fizeti. Tanulóink az országos meghirdetésű, valamint más rangos eseményeken
- lehetőleg a szaktanár külön felkészítését igénybe véve - vegyenek részt.
58
- az iskola hagyományaihoz kapcsolódó rendezvények. a karácsonyi zenés irodalmi est, a
Diákbiológus és Környezetvédő Napok, - aktualitásokhoz kötődően tudományos és
művészeti napok, a szalagavató és a ballagás, a különböző diákprogramok és más
ünnepségek minden tanévben vagy időszaki rendszerességgel szerveződnek Ezeken az
iskolai eseményeken az irodalmi színpad, valamint az énekkar színvonalas műsorral lép
fel.
- az iskola könyvtára a nyitvatartási időben, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók
rendelkezésére. Használatáról az iskolai könyvtár működési szabályzata rendelkezik.
- felvételi és nyelvvizsgára előkészítő vagy más tanfolyamokat az iskola a tanulók
érdeklődésének, valamint a szaktanárok vállalkozásának függvényében indít. A
tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő, melynek összegét
az iskolaszék által elfogadott szabályzat alapján az igazgató állapítja meg.
- a vallástörténeti - és hitoktatáson vagy a biblia foglalkozásokon való részvétel a tanuló
számára önkéntes. Az iskola együttműködik a területileg illetékes történelmi
egyházakkal, s megfelelő létszám esetén - a tanítási rendhez igazodva - tantermet is
biztosít a foglalkoztatáshoz.
A tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók által igénybe vehető - a közösség formálását segítő - kulturális és sport programok választéka:
- színház, hangverseny, múzeumlátogatások,
- a Jászai Mari Színház, Népház illetve a Közművelődés Háza színháztermének és a
városi Földi Imre Sportcsarnok igénybevételével évfordulók ünneplése, (pl: szalagavató,
karácsonyi zenés - irodalmi est, Mikulás - kupa),
- a hagyományos iskolai rendezvények,
- részvételi lehetőség külföldi - és belföldi kulturális seregszemléken,
- honismereti túrák, kirándulások.
Szabadidős programok:
- velencei karnevál,
- Adventi út Bécsbe,
- iskolai videózás,
- iskolai médiában való részvételi lehetőség ( Á La Bardos, Pad - TV, Turmix -rádió) ,
- tánciskolai foglalkozások,
59
- KRESZ tanfolyam,
- téli és nyári táborozások,
- tudományos diákköri tevékenység.
Az iskola hagyományainak ápolása, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az
iskolaközösség minden tagjának szakmai - és erkölcsi kötelessége.
(A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírások, egy tanévre
vonatkozólag pedig - a felelősök és határidők megjelölésével - az éves munkatervek
tartalmazzák).
Diákoknak szóló rendezvények:
- tanévnyitó ünnepély,
- tökmag bál (5. és 9. osztályok),
- Mikulás - kupa,
- iskolai karácsonyi ünnepség,
- karácsonyi zenés irodalmi est,
- szalagavató,
- farsangi bál,
- Bárdos - nap,
- zöld nap („bolond ballagás”),
- ballagás,
- tanévzáró,
- kétévente a diákbiológus - és környezetvédő napok,
- kétévente tudományos és művészeti napok,
- 16 órás sportgála
Aktuális nemzeti ünnepeinkről (március 15. és október 23. ) iskolai ünnepélyeken emlékezünk
meg. Az emléknapon (Aradi vértanúk, a kommunista diktatúra áldozatai, a Holocaust)
osztálykeretek között vagy az iskolai médián keresztül szervezünk az alkalomhoz illő
programokat.
A hagyományápolás jelképei, szokásai:
- az intézmény zászlója,
- az intézmény jelvénye,
- „Bárdos sál” és „Bárdos nyakkendő”,
- az iskola tanulóinak ünnepi viselete,
60
- a Bárdos - nap, a névadó domborművének koszorozásával,
- Bárdos - díj,
- Bárdos - fa gondozása (ültetve: 1988.),
- Bárdos László születésének 100. évfordulója tiszteletére az első 5 évfolyamos
végzős osztály (13.c) által ültetett fa gondozása (ültetve: 2009.),
- 10 évente kiadandó iskolatörténeti évkönyv,
- végzős diákokkal való találkozás az 5 éves érettségi találkozók alkalmával, amelyet a
Bárdosos Öreg Diákok Köre szervez meg.
Összefoglalva:
A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
- A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű
nevelői alakítása, formálása, szülői és diákönkormányzati segítséggel, valamint
önismereti képzések szervezésével.
- A tanuló életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
A tanuló közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral
változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró - személyiségének irányítani képes személyiséggé válásig.
- Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek fejlesztése során – a DÖK aktív közreműködésével - ki kell
alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé
célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az
elvégzett munkát értékelni tudják.
61
- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
A tanuló közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói
közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségo; együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának,
hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást
erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé
válásának kialakítása, ápolása.
3.1.3.4. A Diákönkormányzat
mint választott, a diákéletet szervező, a tanulói érdekvédelmet és képviseletet vállaló iskolai
közösség.
A diákszervezet saját szervezeti és működési szabályzat alapján dolgozik törvény által
biztosított jogosítványainál fogva:
- szervezi az iskolai diákéletet
- gyakorolja demokratikus jogait,
- diákköröket hozhat létre.
Programjai jelentősen hozzájárulhatnak az iskolai közösségi élet fejlesztéséhez. Ezért hatékony
rendezvény szervezésre és a programok gazdasági alapjainak megteremtésére van szükség. A
rendezvények „önfinanszírozását” a „bárdososság” érzésének erősítésével is célszerű
összekapcsolni. (pl.: Bárdosos-pólók, jelvények, évkönyvek és az iskolaújság árusításával!)
3.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és a tanulási zavarokkal
összefüggő pedagógiai tevékenység
Iskolánkban viszonylag kevés - nem jellemző - a magatartászavaros, vagy az iskola rendjébe,
az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő tanuló. Ahol ilyen előfordul ott a legtöbbször
családi problémákra vezethető vissza a tanulók életkorának nem megfelelő, a megszokottól
eltérő viselkedése.
Tapasztaljuk viszont, hogy növekvő az ún. „hiperaktív”, az öntörvényű, a iskolai szabályokat
(korlátokat) figyelmen kívül hagyó tanulók száma, ami jó részt neveltségi hiányosságokból
fakad. E problémák enyhítése - a szülőkkel, a különböző partnerekkel való együttműködéssel -
62
az egész tantestület feladata, de különleges szerepet kell felvállalnia az osztályfőnököknek, a
gyermek – és ifjúságvédelmi felelősöknek és a diákönkormányzatnak is.
A feladatok megoldását elősegítő tevékenységek sorába tartoznak:
- az iskolai felvételek előtti ( és utáni) tájékozódás az általános iskolák érintett
osztályfőnökeivel, valamint a pályaválasztási felelősökkel, (különösen a tanulásban
korlátozott- esetleg sajátos nevelésű igényű – tanulók felmérése indokolt, hogy számukra
megfelelő fejlesztő program készülhessen)
- szoros kapcsolat kiépítése és fenntartása a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési
tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal,
- az egyén magatartását, képességeit figyelembe vevő foglalkozások szervezése,
- az érintett tanulókkal való folyamatos személyes kapcsolattartás, az egyéni bánásmód
előtérbe állítása,
- az indokolt (egyeztetett és kölcsönösen elfogadott) családlátogatások, amelyek
legfontosabb célja és feladata a szülők (nagyszülők) nevelési gondjainak segítése
- az esetlegesen felmerülő tanulási nehézségek leküzdésére felzárkóztató, illetve fejlesztő
foglalkozások beiktatása,
- tanulószobai felvételük biztosítása, munkájuk (tanulásuk) folyamatos segítése, szükség
esetén korrepetálásuk.
A beilleszkedési nehézségek leküzdése hatékony gyermek-és ifjúságvédelmi munkát, a
tanároktól és a diákoktól egyaránt toleranciát, fokozott odafigyelést igényel. Az ilyen esetek
kezelésére, továbbá a tanulásban korlátozott vagy más okból tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók helyzetének javítására a szakértői bizottság által meghatározott problémától függően,
kezdeményezzük iskolapszichológus vagy fejlesztőpedagógus foglalkoztatását – hetente
legalább egy alkalommal.
3.1.5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tanulók tehetségének, képességének fejlesztését a nevelés - oktatás komplex folyamatába
építve (tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében) végezzük. Ezek sorába tartoznak:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
- a szakcsoportos oktatás,
- a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
- a tehetséggondozó foglalkozások,
63
- az iskolai sportkör,
- a szakkörök,
- versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb),
- a szabadidős foglalkozások (pl. színház - és múzeumlátogatások),
- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata,
- a továbbtanulás segítése.
3.1.5.1. A tanórai tehetséggondozó tevékenység
Az egy csoporton belül jelentősen eltérő tudású, képességű tanulók tehetséggondozása
differenciált foglalkoztatás révén történik (pl. az adott tananyaghoz kapcsolódó vagy akár eltérő
témájú mélyebb összefüggések meglátását igénylő feladatok végzésével).
Ha pénzügyi és órarend készítési akadálya nincs a tehetséggondozás szervezett és
hatékonyabb formáját olyan tanórai foglalkozások keretében végezzük, melyek a tanuló
tudásszint felmérésén alapuló eltérő szintű csoportokban folynak.
Ezáltal biztosítható a különböző előképzettségű, képességű és tehetségű tanulók - saját
lehetőségeit figyelembe vevő - előrehaladása. Ilyen esetekben a csoportok közötti átjárhatóság
a tanulmányi előmeneteltől függ.
Ez ösztönző erővel hat a gyengébb tudásszintű csoportokban tanulók számára. Így -
felzárkóztatásuk révén - az ő esetükben is lehetőség van a tehetségnek nagyobb mozgásteret
biztosító nívósabb csoportba való bekerülésre.
3.1.5.2. A tanórán kívüli tehetséggondozás formái
Az érdeklődés alapján szerveződő tanulói csoportokban - a különböző diákkörökön belül- jó
lehetőség kínálkozik a tehetség kibontakoztatására. Ilyen önkéntes szerveződések a
készségtárgyakhoz kapcsolódó művészeti körök ( a képzőművészeti szakkör, az irodalmi
színpad, az önképzőkör, az énekkar), valamint a szakosztályokat működtető iskolai sportkör. A
tudományos diákkör, az iskolai médiák szerkesztő közösségei, valamint az egyes tantárgyi
szakkörök az érdeklődő és a többletismeret megszerzésének igényével jelentkező tehetséges
tanulóknak nyújtanak elmélyültebb tudást.
64
A versenyre felkészítő foglalkozások célirányosan - trenírozási módszerrel - folynak. A tanulók
elsősorban a különböző szintű tanulmányi versenyekre eddig kitűzött feladatok (vagy nehézségi
szintjükhöz mért más feladatok) megbeszélésével, feldolgozásával, megoldásával foglalkoznak,
s a szükséges elméleti többlet ismereteket is elsajátítják.
A tehetség kibontakozását segíti a különböző rendezvényeken való részvétel vagy
közreműködés (pl. Éneklő ifjúság seregszemle, Helikoni - ünnepségek, színház-, múzeum-
könyvtárlátogatások, sportversenyek, tanulmányi kirándulások és táborok, külföldi
nyelvgyakorlatok).
Az előkészítő tanfolyamok az egyetemi és a főiskolai felvételik, illetve a nyelvvizsga sikerének
valószínűségét növelik.
3.1.6. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos alapelvek, célok és feladatok
Alapelvek:
- megváltozott, felgyorsult világunk káros, egészségi – és személyromboló hatásának
ellensúlyozása az iskolában,
- állandó, folyamatos felvilágosítás a diákokat leginkább érő és érintő káros hatásokról (pl.
alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély, internet függőség),
- segíteni a beilleszkedési problémával küzdő diákoknak (főleg az 5. és a 9. évfolyamon),
- felzárkóztatás (a családi háttér, vagy egyéb körülmények miatt hátrányos helyzetből
induló diákok segítése, „szintrehozása”),
- a szociális hátrányok csökkentése az iskola szűkös anyagi lehetőségeit is figyelembe
véve és felhasználva,
- egészséges életre nevelés (sport, táplálkozás, mentálhigiéné),
- az önismeret fejlesztése, a problémamegoldó képesség erősítése, személyiségfejlesztés
(előadások, könyvek, filmek, személyes beszélgetés segítségével),
- tolerancia a „másság” elfogadása, kezelése.
3.1.6.1. Általános célok és feladatok
Az iskolai gyermek - és ifjúságvédelmi feladatokat a pedagógiai munka elválaszthatatlan
részeként végezzük. Minden pedagógus közreműködik e fontos nevelési feladat ellátásában, a
tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és
megszüntetésében.
65
E tevékenység magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
gyermek családban történő nevelése, iskolai felkészülése minél teljesebb körben
megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse,
hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges szakszerű ellátáshoz.
A nevelők a tanulók és a szülők személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek - és
ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését
veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszűntetésére.
A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a
gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel
súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladati a gyermek - és ifjúságvédelem területén:
- fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,
- meg kell keresni a problémák okait,
- segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
- jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
Különös figyelmet fordítunk a tanulók bármilyen okból fennálló vagy kialakuló
veszélyeztetettségének érzékelésére, megelőzésére, illetve kezelésére. Ehhez az osztályfőnöki
és a szülői munkaközösséggel, valamint a diákönkormányzattal - és további partnerekkel
együttműködve - a megelőzés fontosságát kifejező nevelő munkát végzünk.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a
területileg illetékes:
- pedagógiai szakszolgálattal,
- nevelési tanácsadóval,
- gyermekjóléti szolgálattal,
- családsegítő szolgálattal,
- polgármesteri hivatallal,
- gyermekorvossal,
- továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,
alapítványokkal,
- szükség esetén a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel.
66
A drog - és bűnmegelőzés érdekében osztályfőnöki órákon szakemberek tartanak előadásokat
és válaszolnak a tanulók kérdéseire.
Szülői értekezleten az osztályfőnökök és a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök hívják fel a
szülők figyelmét a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztásának növekvő veszélyeire.
A diákokat az osztályokban, az aulában elhelyezett szórólapokon, újságcikkekkel
figyelmeztetjük a rájuk leselkedő, az egészségüket esetleg az életüket is veszélyeztető káros
szenvedélyekre, azok kikerülésére.
3.1.6.2. A gyermek - és ifjúságvédelem konkrét iskolai feladatai
Tiszteletben tartjuk a tanulók intézményes és személyiségi jogait, gondoskodunk arról, hogy
nevelésük és oktatásuk - az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően -biztonságos és
egészséges környezetben folyjék, hogy iskolai tanulmányi rendjükbe beépüljön a pihenőidő, a
szabadidő, a testmozgás, valamint a sportolás és étkezési lehetőség.
Biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését, a diákönkormányzat részvételét a tanév munkájának
tervezésében, az őket érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében.
Minden tanulói jogviszonyban lévő diákot a szükséges mértékben tájékoztatunk, eljárunk
jogainak védelmében akkor is, ha nem magyar állampolgárságú.
Érvényt szerzünk a közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak, azaz nem engedjük meg a
tanulók - bármilyen okból fakadó - hátrányos megkülönböztetését, de képviseljük a tanulók
mindenek felett álló érdekét, összefüggésben a titoktartási kötelezettség helyes értelmezésével
és alkalmazásával.
A családi körülményekből adódó egyenlőtlenségek csökkentésére törekedve minden tanuló
számára biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket.
Különösen a tankötelezettség elérésének időszakáig rendszeres kapcsolatot tartunk a
családdal, a szülőkkel.
Figyelemmel kísérjük veszélyeztetett tanulóink helyzetét, s a szülőkkel való együttműködéssel
igyekszünk segíteni tanulmányi előmenetelüket. A szülői vagy tanulói igényeknek megfelelően
megszervezzük a tanulószobai ellátást.
A rászoruló tanulóknak - a családok anyagi helyzetétől és az iskola lehetőségeitől függően -
különböző kedvezményeket biztosítunk.
67
A szociális támogatások kiterjednek:
- a diákétkeztetésre,
- a tankönyvek vásárlásának támogatására,
- a térítési díjak kedvezményes meghatározására,
- az időszakos vagy a rendkívüli segélyezésre,
- a külföldi nyelvgyakorlatok támogatására,
- a versenyek nevezési díjának átvállalására,
- a szakkönyvek, taneszközök vásárlására, stb.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a
gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
- a felzárkóztató foglalkozások,
- a tehetséggondozó foglalkozások,
- az indulási hátrányok csökkentése,
- a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
- a pályaválasztás segítése,
- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
- a családi életre történő nevelés,
- a tanulószobai foglalkozások,
- az iskolai étkezési lehetőségek,
- az egészségügyi szűrővizsgálatok,
- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok),
- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
- a szülőkkel való együttműködés,
- a tájékoztatás a pedagógiai szakszolgálatról, a családsegítő és a gyermekjóléti
szolgálatról, szolgáltatásokról.
A tantestület hitvallásában megfogalmazódó pedagógiai elvek és értékek a nevelő - oktató
munka irányultságát, az oktatási törvény a konkrét pedagógiai feladatokat, a gyermekvédelmi
törvény pedig azokat a pénzbeni és természetbeni ellátásokat határozza meg, amelyek
együttesen fejezik ki iskolánkban a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő tennivalókat,
hozzájárulnak a tanulók helyzetének javításához, veszélyeztetettségük megelőzéséhez és
megszüntetéséhez.
68
A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységben való részvétel minden pedagógus kötelessége.
Az iskolában az igazgató és helyettesei tervezik, az ifjúságvédelmi felelős szervezi és
koordinálja az osztályfőnökök és a pedagógusok pedig operatívan is ellátják az adódó
feladatokat.
Mindezekből következően e sajátos nevelési területen elvégezendő iskolai feladatokhoz is
hierarchikus felelősség rendelhető.
3.1.6.2.1. Az igazgató
Feladata:
- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a megfelelő munkamegosztás
kialakítása, személyesen vagy a gyermek és ifjúságvédelmi felelős
közreműködésével tartja a kapcsolatot e tevékenységgel foglalkozó partner
intézményekkel, hatóságokkal és más szervezetekkel,
- a diák szociális bizottság javaslata alapján dönt a tanulószobai felvételekről,
- jelzi a jegyzőnek a tankötelezettség megsértését, indokolt esetben kezdeményezi
a tanulók rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban való
részesítését,
- az igazgatóhelyettes, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az
osztályfőnöki munkaközösség-vezető bevonásával félévente értékeli az elvégzett
munkát,
- tájékoztatja az iskolaszéket a szociális jellegű támogatásokról.
3.1.6.2.2. Az igazgatóhelyettes
- folyamatos kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint az
osztályfőnökökkel,
- képviseli az iskolavezetés, valamint az iskolaszék álláspontját az étkezési-, a
tankönyv- és egyéb szociális támogatások kezdeményezésénél, illetve
odaítélésénél, továbbá - túljelentkezés esetén - a tanulószobai felvételekre tett
javaslatok kialakításánál,
- gondoskodik a diákszociális bizottság ülésén hozott döntések dokumentálásáról
(jegyzőkönyv elkészítése, iktatása, irattározása),
- figyelemmel kíséri a diákok iskolaorvosi ellátását, a rendszeresített
szűrővizsgálatokat.
69
3.1.6.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Az iskolában gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja e nevelési terület speciális
feladatait.
Számára meghatározott külön feladatok:
- rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval vagy annak helyettesével, az
osztáIyfőnöki munkaközösség vezetőjével, az osztályfőnökökkel és a
diákmozgalmat segítő tanárral,
- kezdeményezi a Diákszociális bizottság összehívását, melynek tagjai:
az általános igazgatóhelyettes,
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnöki munkaközösség
vezetője,
a DÖK segítő tanár(ok),
a DÖK titkára.
- az osztályfőnökök bevonásával felméri és felkutatja, kik azok a tanulók, akiknek
szükségük van a gyermek- és ifjúságvédelmi támogatásra.
- jelzi és kezdeményezi az igazgatónak, hogy az önkormányzat az arra jogosult
tanulók számára rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
biztosítson,
- a törvényi kereteken túl természetbeni támogatást kezdeményez ( pl. tankönyv -
vagy ruhagyűjtési akció ),
- figyelemmel kíséri a tanulók étkezési ellátását. Amennyiben anyagi, szociális
helyzete miatt probléma merül fel a tanulónak járó ellátás biztosításában, akkor
kezdeményezi, hogy a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével és
elosztásával a rászoruló diákok kapjanak megfelelő támogatást,
- gondoskodik arról, hogy az iskola teljes körűen megismerje a beírt tanulók családi
körülményeit,
- figyelemmel kíséri azokat a családokat, amelyek anyagi helyzetüknél vagy más
oknál, fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos
feladataiknak,
- az igazgatóval egyeztetve felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal,
kezdeményezi azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola
70
rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget
nyújthatnak a tanulók és szüleik részére,
- tájékoztatja a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,
amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
- kezdeményezi és támogatja a rászorulók tanulószobai felvételét, tanulmányainak
segítését,
- a személyiségi jogok sérelme nélkül benyomásokat, tapasztalatokat, tényeket
rögzít a veszélyeztetettség és a szociálisan hátrányos helyzet alátámasztására,
- indokolt esetben az osztályfőnökökkel együtt – előzetes egyeztetés és kölcsönös
elfogadás esetén - családot látogat a szükséges környezettanulmány elkészítése
céljából,
- félévente beszámol az igazgatónak az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi
helyzetről, az elvégzett munkáról.
3.1.6.2.4. Az osztályfőnök
- szoros kapcsolatot tart az igazgatóval, illetve az igazgatóhelyettessel, valamint a
gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel,
- a tankötelezettség lejártáig - különösen, ahol a veszélyeztetettség feltételezhető –
előzetes egyeztetés és kölcsönös elfogadás esetén - családlátogatásokat végez,
- a családlátogatások tapasztalatairól, felméréseiről tájékoztatja a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelőst,
- felhívja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a tanuló szociális
helyzetében bekövetkező - érzékelhető - változásokra, a szociális térkép
kategóriáiban elfoglalt helyének módosítására,
- az - esetlegesen - osztályon belüli támogatások elbírálásánál együttműködik az
osztálytitkárral, illetve az osztályközösséggel, s szükség esetén kikéri az osztály
szülői munkaközösségének véleményét is.
3.1.6.2.5. A pedagógus
- alapvető munkaköri kötelezettsége az alanyi és intézményes tanulói jogok
érvényesülésének segítése, továbbá a személyiség figyelembevételével és annak
sérelme nélkül folytatott - a diákok fejlődését biztosító - nevelési-oktatási
feladatok ellátása.
71
3.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Az elmúlt évtized tapasztalata azt bizonyítja, hogy iskolánkban alacsony azon tanulók száma,
akiknek folyamatos tanulási kudarcai vannak. Ennek elsősorban az-az oka, hogy megnőtt az
iskola iránti érdeklődés, így sokkal nagyobb a jelentkezők száma a felvehetőknél.
A tanulók természetes fejlődése azonban egyénenként eltérő - esetenként jelentős -
különbségeket mutat. A koránérés és az utána következő" megtorpanás" vagy a "későnérés" és
az azt követő" szárnyalás" a lehetséges variációk két olyan esete, amely - a tanulók különböző
életkori szakaszában - megköveteli az iskolától a nevelés oktatás folyamatába beiktatott
felzárkóztató tevékenység ellátását. A tanulók természetes fejlődésében előforduló
egyetlenségek mellett a családi háttér, és a szociális helyzet megváltozása is indokolhatja a
felzárkóztató pedagógiai munka előtérbe állítását.
A felzárkóztatást elősegítő program –mindig az adott helyzetre (tantárgyra, személyre vagy
kisebb – 1-3 főre – csoportra) tartalmazza:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások szervezését,
- a tematikus és csoportos felzárkóztató tanórán kívüli foglakozásokat,
- az egyéni - külön személyes - foglalkozásokat,
- a tanulószobai foglalkozások korrepetálási funkciójának teljesítését,
- a pályaorientációs és pályaválasztási munka differenciáltságát,
- a tanulók továbbtanulásának vagy munkába állásának segítését,
- az iskola könyvtárának, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos
vagy egyéni használatát,
- az alapfeladaton túli - igények alapján megfogalmazott - kéréseket, amennyiben a szülők
vagy mások a költségeket átvállalják.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók körének jelentős részét tehetik ki az un. sajátos nevelési
igényű (SNI) tanulók. A velük való fejlesztő foglalkozás új feladatot jelent a nevelő-oktató
munkában.
A Kt. módosítása egyértelművé tette, hogy a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók
nevelését, oktatását – a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján
folyó fejlesztő foglalkozását – az iskolának kell ellátnia. Ehhez a munkához a nevelési tanácsadó
szakemberei nyújtanak segítséget.
Ennek az új feladatnak a megoldásában az osztályfőnöknek, a fejlesztő munkát végző
pedagógusnak, valamint a szülőnek indokolt együttműködnie.
72
A nevelési tanácsadó szakmai segítséget elsősorban az egyéni fejlesztési tervek elkészítésénél, a
rendelkezésre álló órakeret felhasználásánál és a megfelelő módszerek alkalmazásánál célszerű
igénybe venni. (Az együttműködés részletes szabályzata az SZMSZ-ben).
3.1.8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
Iskolánkba az átlagosnál kevesebb - bár növekvő számú - szociálisan hátrányos helyzetű tanuló
iratkozik be. Minden tanévben számíthatunk szerény intellektuális környezetből, rossz anyagi
helyzetű vagy csonka családokból érkező diákokra. Az ő esetükben különösen fontos, hogy az
5. illetve – a négyévfolyamos gimnáziumban - a 9. évfolyamon megfelelő figyelem irányuljon
rájuk. Közvetlen, őszinte beszélgetések, valamint a szülői ház megismerése révén,
személyiségükre hatva - az osztályközösség bevonásával is - igyekszünk zökkenőmentessé
tenni beilleszkedésüket.
Tanulmányaikban tanulószobára való felvételükkel, korrepetálással, és megfelelő tanulási
módszerek átadásával segítjük hiányzó ismereteik pótlását.
Szükség esetén különbözeti vizsgára felkészítéssel, felzárkóztatással nyújtunk támogatást a
más iskolából hozzánk érkező tanulóknak.
Az alanyi jogon igénybe vehető tanórán kívüli foglalkozások továbbá az ingyenes vagy
kedvezményes kulturálódási és szociális szolgáltatások is segítik a hátrányuk csökkentését. Az
étkezéshez, a tankönyv vásárláshoz, a külföldi nyelvgyakorlatokhoz, a színház-, a hangverseny-
és a múzeumlátogatáshoz, az osztálykiránduláshoz, a nyári üdülést és téli sportolást célzó
táborozáshoz az iskola alapítványából és a költségvetés szociális támogatásra fordítható
keretéből biztosítunk pénzbeni kiegészítést. Ennek mértékét a diákszociális bizottság határozza
meg.
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak és szüleiknek felhívjuk a figyelmét, hogy
kérelmezés esetén rendszeres önkormányzati - nevelési - támogatásban részesülhetnek.
A rászoruló tanulók szociális hátrányainak enyhítését segítő tevékenységek az igénybe vehető
iskolai szolgáltatások keretében valósulnak meg.
73
3.1.8.1. A tanulással összefüggő területen:
A felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokkal:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozásokkal,
- a jogilag lehetséges évfolyamokon tanulószoba működtetésével,
- könyvtári foglalkozásokkal, szakember vezetésével,
- az 5-12. évfolyamokon a szakkörökben, érettségi előkészítőn, versenyfelkészítő
foglalkozásokon.
Pályaorientáció területén:
A pályaorientáció az emelt szintű érettségre felkészítő fakultatív választásával kezdődik,
majd a 10. évfolyam második félévétől kezdve a szaktanár, az osztályfőnök, a diák és a
szülő együttműködésével, "együttgondolkodásával" folytatódik.
A pályaválasztást szülői fogadóórák, az osztályfőnök és a diák megbeszélései előzik
meg, alakítják.
Tervezzük, hogy osztályfőnöki órára szülőket, volt diákokat, egyetemistákat hívunk meg,
akik hivatásukról, annak szépségeiről és nehézségeiről is beszélnek.
3.1.8.2. A szabadidős programok területén:
- sportprogramok szervezésekor és a sporteszközök használata során,
- a kulturális rendezvényeken való részvételkor,
- külföldi utak és különböző táborok támogatásával.
3.1.8.3. A gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenység révén:
- a pedagógus, a tanuló és a szülő személyes, őszinte kapcsolatával,
- a családlátogatásokkal, a szülők nevelési, életvezetési gondjainak segítésével,
- a polgármesteri hivatal és a gyermekjóléti szolgálat, valamint más illetékes hatóságok vagy
civil szervezetek által kezdeményezett segítséggel.
3.1.8.4. A szociális szolgáltatások terén:
- szervezett ebédeltetéssel,
- ügyelet biztosításával (reggeli és ebédidő alatt, tanórák közötti szünetekben, iskolai
rendezvényeken, kirándulásokon),
- egészségügyi szűrővizsgálatok és időszakos fogorvosi kezelés során, iskolaorvos és védőnő
által heti rendszerességgel biztosított egészségügyi ellátással,
- a tankönyvvásárláshoz és az étkezéshez nyújtott támogatással.
74
3.1.8.5. Az ingyenes és az anyagilag támogatott nem ingyenes szolgáltatások:
- a különböző versenyek nevezési díjának támogatása, illetve átvállalása,
- a diáktalálkozón, konferenciákon és táborokon való részvétel támogatása,
- külföldi diákcsere programokon, kedvezményes részvétel biztosítása,
- tankönyvvásárlás anyagi támogatása,
- a tanulói étkezés támogatása,
- a rászoruló tanulók szociális segélyezése.
3.1.9. A felnőtt létre felkészítő programok
3.1.9.1. Egészségnevelési program
Az iskolai egészségfejlesztés
Fogalmi meghatározások:
- az egészség
Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a
testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet)ez az 1948-
as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen
hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az
egészség kiterjedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az
egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez
tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi,
és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi
lehetőségek közt.
Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív
fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki
képességeket hangsúlyozza.
Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy
kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid
és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra.
75
- az egészségfejlesztés
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma,
tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a
mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait,
módszereit.
A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi
az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés
átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és
jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan
tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek
megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére
gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé
teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal
egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység
fenntartásához.
Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika
kidolgozása, egészségfejlesztő környezet megteremtése. Ennek érdekében szükség van a
közösségi tevékenységekre, az egyéni képességek fejlesztésére, valamint
szemléletváltoztatásra az egészségügyi szolgáltatásokban.
Az egészségfejlesztés sarokpontjai:
- az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít,
- az okok feltárását és a feltételek megteremtését célozza a társadalom különböző
szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem,
kultúra, gazdaság),
- az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben,
aktivitásban.
- az egészségnevelés
A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs
formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az
egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a
környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés
egészség- és cselekvésorientált tevékenység.
76
- a prevenció (megelőzés) és területei
A WHO meghatározatása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első
megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges
vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és
elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.
Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű
egészségnevelés az egészségi állapot erősítését segíti elő. Ide tarozik például az
egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése , a mindennapos testmozgás, a
személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi
élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az emberhez méltó és
biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a
járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósulása. Az iskolának e fenti primer
prevencióban van jelentős szerepe, ezért az egészségnevelési feladtok meghatározásánál
is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.
A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségek és hatásainak
feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni az időben történő kórmegállapítás és
megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült
állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítésével.
- az egészségpolitika társadalmi vonatkozásai
Az egészségfejlesztési politika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket is
tartalmaz, mint például jogalkotás, költségvetési intézkedések, adóztatás és szervezeti
megoldások. Összehangolt cselekvésről, továbbá olyan jövedelem-és szociálpolitikáról
van szó, amely korrigálja a társadalmi csoportok közti egyenlőtlenségeket. A közös
cselekvés hozzájárul az egészséget szolgáló közszolgáltatások, valamint a tisztább és
élvezhetőbb környezet biztosításához.
Az egészségfejlesztő gondolkodás túllép az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget
helyezi előtérbe, és az élet valamennyi területén felelőssége teljes tudatában figyelembe
veszi, hogy az egyes döntéseknek, tevékenységi formáknak milyen következményei
vannak az egészségre nézve.
77
- az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere
A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi
hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az
életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.
Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt
létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben
vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”,
mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi
viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és
szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb
környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.
Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a
szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel
készségeinek, magatartás -mintáinak kialakítására és begyakorlására.
Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi
viselkedés racionálisan szervezett. Több tudás jó döntésekhez, az emberi élet helyes
alakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az elsődleges meghatározó
tényező, akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a
viselkedést.
A számos országban útjára indított egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás
veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a
lakosság figyelmét, jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az
egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is, amelyek egyfelől az
egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő
tartalmú üzenetek révén -, illetőleg megoldásként kínálják a helyesnek vélt
egészségmagatartást.
Ezzel a felfogással kapcsolatban azonban számos aggály fogalmazható meg. Noha valamennyi
dohánytermék dobozán nagybetűvel olvasható, hogy „a dohányzás súlyosan károsítja az
egészséget”, ennek ellenére Magyarországon a népesség 40%-a dohányzik, továbbá az
Európai Unióba belépő új államok között – ellentétben az eddigi tendenciákkal – a dohányzó
78
nők aránya folyamatosan növekszik. Ez a tapasztalat is arra enged következtetni, hogy az
ismeret - bár nélkülözhetetlen – önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására;
bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen
erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén,
vagy ellenükben érdemi változást tudnánk elérni.
A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran
fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez.
Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret
átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik.
Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran csak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító
előadások, a különböző brossúrák.
Rizikócsoportos megközelítés
Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos
háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl.
túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbeteg gyerekei, stb.).
A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a
betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével
meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség,
avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából (pl. rendszere és korai szűrés
eredményeképpen vagy a családi anamnézis ismeretében), akkor az ilyen sajátosságokkal
rendelkező gyerekek és felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen
betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Ennek a
megközelítésnek az az előnye, hogy az adott élethelyzetű emberek hasonló sorsúakkal kerülnek
a beavatkozás homlokterébe. Ezeknek a –többnyire- a konkrét veszélyhez kapcsolódó életmód
változtató programoknak az elfogadását és követését elősegíti az a társas környezet, amelyben
a programok zajlanak.
A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező
szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek
számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások
A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát
felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő
eszköznek.
79
Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében
a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg.
Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti foglalkozások, amelyek a
csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a
diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy droghasználtnak.
Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy
nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak
mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de az egészségre káros, külsőségekben
megnyilvánuló fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől.
Kortárshatások az egészségfejlesztésben
Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések,
amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt.
Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget
veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport
nyomására, hatására jelennek meg.
Az első cigaretta elszívása, az első részegség (az első pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek
otthon issza meg, szülei társaságában!), az első illegális droghasználat: mindegyik a társas
tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” – vagy inkább szubkultúra
szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen
hitelesebb a kortárs, akinek éppen ezért sokkal jelentékenyebb a véleményformáló hatása. Ezek
a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és
kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz
eljuttatni, és arra próbálják őket megtanítani, hogy képessé váljanak nemet mondani.
Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális
kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat
megelőzése, stb. Ezek a programok elsősorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek
és hatékonyak. Mindazonáltal már az általános iskola felsőbb évfolyamain is rendkívül hatásos a
korban hozzájuk nagyon közel álló kortársoktató tevékenysége.
A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is
képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is.
Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejhetik.
80
Az egészségnevelés iskolai területei
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és
tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a
lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,
hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos
beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az
iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni.
Ezek közé tartoznak az alábbiak:
- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
- az értékek ismerete,
- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
- a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,
- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,
- a tanulás és a tanulás technikái,
- az idővel való gazdálkodás szerepe,
- a rizikóvállalás és határai,
- a szenvedélybetegségek elkerülése,
- a tanulási környezet alakítása,
- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
- az egészséges táplálkozás témái,
- a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,
- a szexuális felvilágosítás – nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció,
- a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
- testi higiénia,
- a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
- a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
- a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.
81
Az iskolánk egészségnevelési magatartása
- gondoskodunk az osztálytermek rendszeres szellőztetéséről,
- tájékozódunk a tanulók egészségi állapotáról, részképességi zavarokról,
- az osztálytermek berendezése megfelel az egészségügyi elvárásoknak,
- a pedagógusok figyelnek a tanulók helyes testtartására,
- igyekszünk a megfelelő ülésrend kialakításával is segíteni az egyéni adottságokat is
figyelembe vevő tanulást,
- a napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény
megfelelő kielégítéséről (tanórai és tanórán kívüli – sportköri, gyógytestnevelési –
foglalkozások),
- szorgalmazzuk a mindennapi testmozgást (a szervezett és spontán formákat is),
- igyekszünk az egészséges táplálkozást biztosítani az iskolai menza és a büfé
kínálatával,
- törekszünk a dohányzás, alkoholfogyasztás és a kábítószer használat megelőzésére,
- iskolánkban megvalósul a hátrányos helyzetű diákok integrációja,
- hangsúlyt helyezünk a szexuális nevelésre felvilágosításra, már a pubertás, és a nemi
érés időpontját megelőzően is.
Iskolán kívüli foglalkozások
Délutáni szabadidős foglalkozások
- sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos
programok, csoportfoglalkozások
Egészségnap
- az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Diák-Biológus és Környezetvédő Napok.
Hétvégi iskolai programok
- sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok.
Tájékoztató fórumok, tréningek
Szakemberek
- orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakemberei által tartott
előadások.
82
Iskolán kívüli rendezvények
Kortárssegítő képzés
- az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a
kortársképzésbe, kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz
(Pl.:Vöröskereszt; ÁNTSZ)
Módszerek
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásához igénybe vesszük a TÁMOP 3.1.4.
pályázattal segített kompetencia alapú oktatáshoz használt oktatási formákat, a projektmódszert
és a témahetet. Ehhez felhasználjuk az iskola szakmai kapcsolatait.
- az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó
segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára, egészségügyi
területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi
civil szervezet munkatársa)
- kirándulásokat szervezünk, a rendszeres testmozgásba a szülőket is bevonjuk (szülő-tanár
sportnap),
- táplálkozás egészséget meghatározó szerepéről osztályfőnöki órákon, és szakemberek által
tartott fórumokon (pl. csontritkuláshoz, cukorbetegséghez, elhízáshoz vezető helytelen
táplálkozási szokások …stb) tájékoztatjuk tanulóikat és a szülőket is.
A testnevelés és sport, mint az iskolai egészségnevelés kiemelt területe:
A testnevelés célja:
A testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az
ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő
tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját
értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik
szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját. Becsüljék meg társaik teljesítményét,
sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, és merjék a testnevelés és sport egészségügyi és
prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, szabadban végzett testedzés váljon életük
részévé. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként
a munka és pihenés helyes arányának kialakítása. Évente két alkalommal teljesítsék a
törvényben előírt fizikai állapotot mérő próbákat. (Úszásból 100 m teljesítése.) Elvileg van
lehetőségünk a gyógytestnevelés szakos kollégának a kiszűrt gerincbeteg gyerekek számára
gyógytestnevelés óra tartására.
83
Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok
- a testi fejlődés – érés támogatása,
- a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, megkövetelése,
- a helyes táplálkozási szokások kialakítása,
- az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése,
- az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása,
- felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások
csökkentésére,
- értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.
Az egészséges testi fejlődéshez szükséges elvárások
A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az
egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a
mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni
esetleges szervi-, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Az arra rászorulók használják ki az
intézményesen biztosított gyógytestnevelési foglalkozások adta lehetőségeket.
Tudatos testmozgással előzzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a
gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket.
Automatizálódjon a testtartásért felelős izmok izomegyensúlya és a medence középállása.
Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Védjék
a természetet. Legyenek tisztában saját fejlődő szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a
szervezetük edzettségének legáltalánosabb módjaival, amelyek egészségük megtartásához
szükségesek.
Mindennapi testedzés feladatai, lehetőségei
- a kötelező tanórán kívüli sportfoglalkozásokhoz kapcsolódó iskolai házibajnokságok,
versenyek, szervezése,
- sportági felkészítés, versenyeztetés a diákolimpiai versenyrendszerben,
- a tanulók szabadidős sporttevékenységének szervezése, (korcsolyázás, szánkózás,
sítábor, úszás, kerékpározás, vizitáborozás)
- iskolánk hagyományőrző sportversenyeire való felkészítés (Télapó-Kupa, Karácsonyi
est, Bárdos Foci Kupa, 16 órás foci, családi sporttalálkozó),
- minden nap sportköri foglakozás(ok),
- igény és lehetőség szerint gyógytestnevelési foglalkozások.
84
Alapvető fő feladat a 8 osztályos gimnáziumi tanulóknál
A szabadidős sportok megismertetése, megszerettetése, a szabályokhoz való igazodás
kialakítása és egymás segítése a közösségben végzett sportolásnál.
Alapvető fő feladat a 4, illetve 5 osztályos gimnazistáknál
A szabadidős sportok beépítse az egészséges életmódba. Az egymás teljesítménye iránti
tisztelet kialakítása, törekvés az egyre nagyobb edzettségi állapot, illetve teljesítmény
elvégzésére.
3.1.9.1.1. A tanulók fizikai állapotának mérése
A tanulók teherbíró képességét vizsgáló módszereket már évek óta alkalmazzuk iskolánkban.
Ezek a mérések a tanulók fizikai állapotának kiértékelését teszik lehetővé, s amelynek
eredményéért a tanulók nem kapnak elismerést vagy jutalmat.
Ezen mérésekkel és értékelésekkel a tanulók állóképességét, a fizikai állapotok változásait
évente nyomon lehet követni az összehasonlítások révén. A változásokat az ellenőrzőbe
(tájékoztatóba) történő bejegyzéssel a szülők tudomására hozzuk.
Az egészségnevelési programhoz is kapcsolódó mérések, segíthetnek abban, hogy a tanulók
motiváltakká váljanak a rendszeres mozgásra, a testedzésre, valamint a sportra, illetve a fizikai
állapotuk karbantartásával, fejlesztésével hosszú távra is megalapozzák egészséges
életvitelüket.
Módszerek
A méréseket ősszel és tavasszal végezzük. A tanulók eredményeit számítógépen összesítjük és
az adott tanítási év végén beküldjük a minisztérium által megadott címre, ahol azokat
feldolgozzák. A mérési eredményeket – feldolgozást követően – megyei bontásban is
közzéteszik.
A tanulók általános fizikai teherbírásának mérése során – az egészség szempontjából –
feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A felmérés,
valamint a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgálnak mind az egyéni, mind a
közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez. E programok lehetőséget biztosítanak az
egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró-képesség
fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, és megtartására.
85
El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség fejlődésének folyamatos nyomon
követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási
intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás,
valamint a sport.
A fizikai mérések, próbák értékelése
1 Cooper-teszt futással Az egyéni aerob-teljesítőképességek mérése
elérhető pontszám 77 pont
2 Helyből távolugrás Az első végtag dinamikus erejének mérése
elérhető pontszám 21 pont
3 Hasonfekvésből törzsemelés A hátizom erő-állóképességének mérése
elérhető pontszám 14 pont
4 Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás A vállöv-és a kar erejének, erő-állóképesség mérése
elérhető pontszám 14 pont
5 Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) A csípő hajlító és a hasizmok erő-állóképeségének mérése
elérhető pontszám 14 pont
Elérhető maximális pontszám 140 pont
Próbák az általános testi erő- és állóképesség méréséhez
Helyből távolugrás (cm) (az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Kiinduló helyezet: a vizsgált tanuló az elugróvonal ((elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a
cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos
mélytartásba, előzetes lendületszerzés – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és
elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben.
Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (db) (maximális időtartam: 4 perc)
A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése
Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a hasára fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt,
és mindkét karja laza tarkótartás helyzetben van. A vizsgálatot végző testnevelő az
egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat: a vizsgált tanuló az
1. ütemre törzsemelést végez,
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
3. ütemre visszanyit tarkótartásba,
4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földra.
Értékelés: szünet nélkül szabályosan végrehajtott felülések száma
86
Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db) Maximális időtartam: 4 perc
A hasizmok erő-állóképességének mérése
Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és
mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.
Feladat: a vizsgált tanuló üljön fel, könyökével érintse meg a térdét. Hanyattfekvés és
újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma.
Fekvőtámasz karhajlítás folyamatosan (db)
Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk: 4 perc
A vállövi és a karizmok dinamikus erő- és állóképességének mérése
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,
egyenes törzs, a nyak, a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar)
Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást
végez. A törzs feszes, egyenes helyzetét a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg
kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes
helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Aerob állóképesség mérése
Cooper teszt: futással vagy úszással
Speciális bemelegítéssel készítjük fel a tanulókat.
Futás megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy
beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson.
Ügyelniük kell arra, hogy közel azonos sebességgel fussanak úgy, hogy futás közben ne
alakuljon ki tartósan oxigénhiány. A futópálya 400 m-es kör. Az elért eredményet a körök
száma és a maradék kör métere adja 5 m-es pontossággal.
Úszás: a medencében leúszott hosszak összege adja a végeredményt.
Egy hossz 50 méter.
87
A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása
Általános mérési szempontok
- A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló
elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést,
- A könnyített – és a gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján –
általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három
motorikus próbát végezzenek el. (láb, törzs és kar izomerejének mérése)
- Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a
kocogást javasoljuk. Ez esetben a tanulók - az önmagához viszonyított - fejlődésének
értékelését kell előtérbe helyezni.
- A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra
épülnek, ezért mindkét nem minden korosztály a már rövid gyakorlási időszak után
könnyedén el tudja érni a mérés megfelelő végrehajtásához szükséges szintet.
A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató” a tanulók
fizikai állapotának méréséhez c.” kiadvány alapján végezzük.
A mérés megkezdése előtt a tanulókat miden esetben szükséges tájékoztatni a mérés
céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról.
Valamennyi próbát tornateremben ( vagy az atlétikai pályán) tornaruhában – sportöltözetben
célszerű végeztetni.
A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés.
Az „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” füzetben a megadott feladatokkal
egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota.
Az általános testi erő, erő- és állóképesség mérésen alkalmazott feladatok elvégzésekor
(minden feladatnak 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell
nyilvántartásba venni és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével)
meghatározni.
88
Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése
0-20 pont igen gyenge
21-40 pont gyenge
41-60 pont elfogadható
61-80 pont közepes
81-100 pont jó
101-120 pont kiváló
121-143 pont extra
3.1.9.2. Környezeti-nevelési program
Fogalmi meghatározás és a jogi háttér
A környezeti nevelés
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a diákokat felkészítjük
környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen
természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.
Ezért a környezeti nevelés:
- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít
meg az élő, illetve élettelen környezettel,
- kifejleszti a szándékot és a képességet a környezet aktív megismerésére,
- felkelti az igényt, képessé tesz:
- a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,
- összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben
felismerhető kapcsolatok megértésére,
- a problémák megkeresésére, okinak megértésére,
- kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges
megoldások megkeresésére,
- az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére,
vállalására környezeti kérdésekben,
- a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)
„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának
folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai
környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és
hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő
döntéshozatalra, személyiség formálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód
kialakítására.” (IUCN, 1970)
89
Az alapelveket meghatározó jogszabályok
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014
közötti évtizedet a Fenntartható fejlődésre nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a
nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás
minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet – és az egészségvédelem
alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti –és
egészségnevelési programjai.
A hazai jogszabályi háttér és elsősorban az Alkotmány környezet – és egészségvédelemmel
kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:
- 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez.
- 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi
és lelki egészséghez.
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között- az alábbi
jogszabályok és intézkedések garantálják:
A Környezetvédelmi tv. (1995. évi LIII. tv) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden
állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek
fejlesztésére”. Az ismertek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati
feladat.
Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló
tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként
szerepel.
A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési
feladatként definiálja a környezeti nevelést.
„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet
fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
90
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek
segítésével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív
problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet,
a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy
közös tetteikben.” (NAT 243/2003)
Helyzetkép
Belső: az iskola
Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelel (pl. az egészségügyi
követelményeknek eleget tevő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek, tágas
közlekedő terek, sport-terek…stb). Baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a
természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az ablakokon a sötétítés is
megoldott. Iskolánkban nagy az iskola körüli zöld terület, parkosított a közvetlen környezete. Az
épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott szertár és
előadó áll a rendelkezésünkre.
Külső: a település és a régió, a helyi értékek
A városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési
tevékenységünket. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok
szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A
környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei,
az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget
adnak.
A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor
bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe egy-egy
környezetkárosítás feltárásába. Az aktivitás fokozása és az iskola környékén élők, illetve a város
lakosságának bevonása a különböző környezetet szépítő akciókba mindenki számára hasznos.
A környezeti nevelés új eljárási formái, módszerei:
A környezeti nevelés megvalósulására tanórai és tanórán kívüli keretek között is
számtalan lehetőség kínálkozik. A természet – és környezetvédelmi szemléletmód
kialakításához alkalmazhatók a tanulókat jól motiváló oktatási formák és módszerek. A
Diákbiológus –és környezetvédő Napok tudományos diákkonferencia tapasztalatai is
megerősítik, hogy a környezet neveléshez hatékonyan alkalmazható a témahét és a
projekt módszer.
91
A környezeti nevelés színterei iskolánkban
Tanórán, szaktanteremben:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat.
Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet
kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos szituációk, amelyekhez a diákoknak is köze van.
Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap
az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai
lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik.
Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk
szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket szaktanteremben megtartott tanórákon
tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a
tapasztalatok hatásainak értékelését.
A tantárgyak keretei között
Magyar nyelv és irodalom:
A tanulók:
- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv, és az
irodalmi nyelv egymásra hatását,
- ismerjék meg közvetlen természetes – és mesterséges környezetük értékeit
bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)
- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti
értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,
- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitákra,
véleményalkotásra, érvelésre,
- erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,
- tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi
környezetszennyezés” elkerülésére,
- sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit
92
A tanulókban
- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó
problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,
- növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a
környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával,
- fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok
segítségével.
Történelem
A tanulók
- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult
át a természet,
- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra,
az életmódra, a közösségi normák alakulására,
- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok
tisztelete,
- legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti
népek példáján keresztül,
- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék
hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait
a problémák elhárításában, csökkentésében.
Társadalmi (hon) ismeret
A tanulók
- ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal,
- ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt
felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit,
- ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi következményeit
(ünnepek előtti böjtök)
93
Idegen nyelv
A tanulók
- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek
feldolgozásának segítségével,
- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv
segítségével más országok hasonló problémáit,
- tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,
- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,
csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni,
A tanulókban:
- állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön
- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,
- fejlődjön az idegen-nyelvi kommunikációs képesség, és fedezzék is fel ennek
lehetőségeit
Matematika
A tanulók
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti
összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,
- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,
elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával,
- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,
- logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képesség fejlődjön,
- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli
viszonyait,
- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására,
gyűjtésére és feldolgozására,
- legyenek képesek reális becslésekre,
- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
94
A tanulókban
- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,
- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási
készségeket
Természetismeret
A tanulók
- váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,
- a megismerés komplexitása, (egészegysére) törekvés (középpontban az
élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet
áll)
- képesek legyenek a természettudományos gondolkodás kialakítására,
- természeti környezet iránti érzékenysége, ökológiai szemlélete fejlődjön,
- helyes környezeti attitűdje, ehhez kapcsolódó magatartása, értékrendje
alakuljon ki,
- környezettudata fejlődjön és alakuljon ki bennük az a felelősségérzet,
amelynek következtében a környezet használatára vonatkozó helyes
döntéseket támogatják.
Fizika
A tanulók
- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,
- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,
rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési
lehetőségeit,
- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti
analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,
- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek
tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti
problémákra,
- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel
szabad csak felhasználni,
- ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó
állampolgárrá,
- ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és erőforrásokat.
95
Kémia
A tanulók
- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,
- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,
- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények
értelmezésére,
- ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek
használatára csökkentésére,
- ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és veszélyeiket, s
tartózkodjanak ezek kipróbálásától,
- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített
környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági következményeit.
Földrajz
A tanulók
- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen
környezetükről,
- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti
és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,
- fogadják el, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei,
hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,
- értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a
Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,
- ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési
lehetőségeit,
- ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet
szépségeit.
A tanulókban
- a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos
életmód iránti fogékonyság,
- alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,
- fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak
megoldásában való aktív részvételi készség.
96
Biológia
A tanulók
- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve
mérséklési lehetőségeit,
- ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,
- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék
fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,
- legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és
biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,
- ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi,
megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében,
- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,
- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és
mérséklésére,
- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
A tanulókban
- alakuljon ki az ökológiai szemléletmód, a természeti és az épített környezet
iránti felelősség.
Egészségtan
A tanulók
- ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség
megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.
- ismerjék meg szervezetük sajátosságait és az életkorral kapcsolatos
változásait,
- sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,
- ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.
A tanulókat
- ösztönözzük a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő
szokásrendek kialakítására,
- segítsük az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, az őket
veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak
felismerésében.
97
Ének-zene
A tanulók
- a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások (p.. a Megértő Zene sorozat)
lehetőségeivel élve ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség
rokonságát és azonosságát,
- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,
- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,
- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,
- tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a
hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,
- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók
- ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,
- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,
- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,
- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik
alappillére,
- tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai
előfordulásaira,
- ismerjék a természetes alapanyagok használatát,
- legyenek képesek alkotásokat létrehozni, a természeti környezetről,
- tudjanak a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően
elemezni,
- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma
összefüggését,
- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti
formatervezésre,
- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
98
Filozófia
A tanulók
- értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és
természet egységének megbomlása,
- lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra-
jutása,
- érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása,
- legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi
korokban és véleményezni az értékrend-változás negatív következményeit,
- értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha
észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk.
Etika
A tanulók
- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy
a lehető legkevesebb károsodást okozzák,
- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,
- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is
megfelelő életteret kell hagyniuk,
A tanulókban
- tudatosuljon, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától
függetlenül is értéket képviselnek,
- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel
kapcsolatban,
- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az
egészséges környezetért.
Tánc és dráma
A tanulók
- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,
- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és
mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz),
- természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül,
- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetük befolyásolásának
lehetőségeit.
99
Technika
A tanulók
- ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai,
formai és etikai értékeket,
- ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok
megelőzésének módjait,
- értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit,
- ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó
környezetgazdálkodást,
- sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket,
- ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit,
- sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait,
- ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, valamint a
felhasznált természetes anyagok, továbbá az épített környezet jellemzőit,
- sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek,
komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.
A tanulókban
- alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény,
- a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén
erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság,
- alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)
A tanulók
- legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat
keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek
ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,
- legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás
szűrésére, egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
feldolgozására,
- ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatában) rejlő
környezetvédelmi lehetőségeket,
- használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,
- futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációka és
statisztikai teszteket,
100
- rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal
közösen,
- szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket,
- ismerjék meg a távközlési – informatikai berendezések környezetkárosító
hatásait,
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti
összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika
alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,
elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése,
összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével,
- a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag-és
energiatakarékos alkalmazás feltételeit.
Testnevelés
A tanulók
- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,
- győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek
működését tekintve,
- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az
élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az
együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,
- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes,
- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból
készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,
- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.
A tanulókban
- tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása,
- alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,
- segítsük kialakítani az egészséges napi-heti-évszakos életritmust.
101
Tanórán kívüli programok:
A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet-és természetvédelem fontos téma, így
elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Csapody Vera Emlékverseny,
Herman Ottó Verseny).
Különböző akciókban veszünk részt:
- az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk,
(papír-elemgyűjtés)
- kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld napján rajz-és fotókiállítást.
Iskolánkban 1991 óta kétévente rendezzük meg a Diákbiológus - és környezetvédő Napok
programját. A diákkonferenciát és tanulmányi versenyt is magába foglaló program A Föld –
napjához kapcsolódik.
A tudományos igényű konferencia és a tanulmányi verseny témai is döntően a természet – és
környezetvédelemre koncentrálódnak.
A két napos rendezvényen a diákok lakóhelyük valamely környezetvédelmi problémáját mutatják
be, és keresnek rá megoldást egy 10 perces előadás keretében. A verseny során lehetőség
nyílik rá, hogy egy hosszabb időszak önálló kutatásait, megfigyeléseit összegezzék a tanulók.
Ez a két nap a környezet-és természetvédelem jegyében zajlik, az egész iskola, valamint az
ország számos középiskolás tanulójának a részvételével, illetve határon túli diákok
közreműködésével.
Bekapcsolódunk rendszeresen a közszolgálatok környezetvédelmi programjaiba. „A nyitott
Kapuk” rendezvénysorozaton belül látogatást teszünk egy szennyvíztisztító területére,
meglátogatunk egy vízaknát, illetve hulladék-feldolgozót és tárolót.
Iskolán kívüli és belüli partnerekkel való együttműködés
- Fenntartó:
Mivel a fenntartó határozza meg intézményeinek profilját és költségvetését, ezért a vele
való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása
szempontjából is fontos.
Célunk, hogy a fenntartó a kötelező ellátáson túl is támogassa az iskolánk környezeti
nevelési programját.
102
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények, gazdasági társaságok .
A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a
különböző intézmények gazdálkodó, szakmai szervezetek meglátogatása. Iskolánk
számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a
nemzeti parkok, a városban található közszolgáltató gazdasági társaságok, a
természetvédelmi egyesületek, a velük partnerként együttműködő egyetemek és
közoktatási intézmények .
- Civil szervezetek
A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési
munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú
előadás és foglalkozás legyen a jövőben.
- Hivatalos szervek
A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és
egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.
Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában
- A tanulói étkeztetésben közreműködő vállalkozások
(A konyhát üzemeltető Nebuló Kft, illetve a büfét működtető magánvállalkozó)
Közreműködésük indokolt a környezeti nevelési program megvalósítása során mert:
- a környezeti nevelésnek részét képezi az ebédlő esztétikus és higiénikus
kialakítása,
- az étkezési környezethez hozzátartozik a teríték, illetve a kézmosás lehetőségének
biztosítása, továbbá a kultúrált kiszolgálás is,
- a kiszolgáló személyzet és a felügyelet folyamatos kontaktusának,
együttműködésének megvalósulása biztosítja a nevelési szempontból fontos
környezet fenntartását,
- a szolgáltatással együtt járó környezetet befolyásoló tevékenységük miatt
kötelezettségük is van, pl. a műanyag poharak és flakonok szelektív gyűjtésében
való közreműködésben.
103
Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai
élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,
együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben
környezeti neveli munkánk erőforrása is.
Humán erőforrások
Feladat, szerepkör Erősségek
iskolavezetőség
Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.
Hiteles személyiségek a pedagógus és a diákság számára. Hasznosítható
kapcsolatrendszer.
tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.
Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.
szaktanári
munkaközösség
Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.
Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására(versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb)
osztályfőnöki
munkaközösség
Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.
Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten.
diákönkormányzatot
segítő tanár
A DÖK közreműködésével lehetőség van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.
Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.
iskolaorvos
Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját.
Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.
Részt vállalnak a programjainkban.
technikai dolgozók
A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb.
Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés.
diákok
A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések)
Valamennyi diák érintett. Nagy a jelentőségük a helyi értékek felkutatásában. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
szülők
Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.
Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
Anyagi erőforrások
Költségvetés
Az iskolai költségvetésből – ha arra lehetőség van – indokolt olyan felújításokat végezni,
amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő
működtetést szolgálják.
104
Alapítvány
Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolában és a nyári
táborokban való részvételét. Minden rászoruló diáknak vagy a szülőnek írásos kérvényt kell
beadnia a támogatás kérésére. Az alapítvány jelentős anyagi támogatást nyújt a Diák-biológus
és környezetvédő napok programjaihoz.
Jövőkép, célok
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,
tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
- a fenntartható fejlődés,
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,
- alapvető emberi szükségletek,
- emberi jogok,
- demokrácia,
- elővigyázatosság,
- biológiai és társadalmi sokféleség,
- az ökológiai lábnyom
Tartsuk szem előtt, hogy minden órán és foglalkozáson gyerekeket nevelünk, ezért fontos, hogy
a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki!
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.
Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
- a környezettudatos magatartást és életvitelt,
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életformát,
- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak
megőrzésének igényét és akaratát,
- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,
- a rendszerszemléletet,
- a tudományosan megalapozott globális összefüggések megértését,
- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,
módszereket.
105
A célok eléréséhez az alábbi készségek kialakítását, fejlesztését tartjuk fontosnak:
Például:
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
- szintetizálás és analizálás,
- problémaérzékenység, integrált megközelítés,
- kreativitás,
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
- vitakészség, kritikus véleményalkotás,
- kommunikáció, média használat,
- konfliktuskezelés és megoldás,
- állampolgári részvétel és cselekvés,
- értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet
minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A
fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.
A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen
kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív
módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást létrehozó,
döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.
Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok
hagyománnyá válását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk
kialakítani.
Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden
tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt
ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.
Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt
feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már
megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a
humán területeken is.
106
Tanórán, szaktantermi foglalkozásokon, erdei iskolában, tanulmányi kirándulásokon, táborokban
megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex
természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait
keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos
környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtté.
Konkrét célok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok
megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek:
- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,
- tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés
módszereinek bemutatása,
- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások
szervezése,
- az érettségi követelmények környezeti nevelési vonatkozásainak
összegyűjtése, tananyagba építése.
Hagyományok ápolása
- Diák-biológus és környezetvédő Napok
- drog-prevenciós program folytatása,
- osztályfőnöki órák egészség-, természet- és környezetvédelmi témákban.
Szaktárgyi célok
- a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. az
ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának
mérési módszerei),
- az érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és
megoldási lehetőségeik),
- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (a
környezetszennyezés hatása a természeti -, és az épített környezetre, az
emberre),
- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,
problémamegoldó gondolkodás fejlesztő feladatok),
107
- tanórán kívüli foglalkozások szervezése,
- természetvédelmi versenyre felkészítés,
- multimédiás eszközök és módszerek alkalmazása a tanórákon,
Tanulmányszervezési és tartami keretek
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítésével lehet közvetíteni.
Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg
kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket
körülvevő világról.
Lehetőségeink:
- terepi munka során: erdei iskola, táborok, tanulmányi kirándulások,
- „akciók”: pályázatok, kiállítás – rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés,
iskolarádió működtetése, nemzetközi kapcsolatok, Föld Napjához kapcsolódó
programok,
- modellezés,
- „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint
szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító,
- versenyek,
- szakkörök,
- az iskola és környezetének rendbetétele; szelektív hulladékgyűjtés, a
„Bányász Emlékpark” tisztítása, rendben tartása, fásítás, virág-és
cserjeültetés és gondozás,
- projektek, témahetek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram) víz –és
levegőtisztasági, valamint sugárzási mérések,
- tanórán, szaktanteremben,
- iskolai hagyományok ápolása, az épített környezet bemutatása.
108
Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van
szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési
céljainkat képesek leszünk megvalósítani.
Néhány módszercsoport:
- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák,
- játékok,
- modellezés,
- riportmódszer,
- projektmódszer,
- terepgyakorlati módszerek,
- kreatív tevékenység,
- közösségépítés,
- művészi kifejezés.
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a
környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni, korszerűsíteni kell a
szakirodalmat, az elhasználódott vegyszereket, eszközöket.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak – és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy
a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve
multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
Kommunikáció
A környezeti – nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a
kommunikáció lekülönböző módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a
nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják
feldolgozni.
109
Fontos, hogy diákjaink képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes
információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a
fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk
írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolai
médiáknak (Á la Bardos, Turmix Rádió, Pad TV,) is szerepet kell vállalni a környezeti nevelési
iskolai feladataiból.
Iskolán belüli kommunikáció formái
- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel,
- házi dolgozat készítése,
- poszterek készítése és bemutatása,
- iskolarádió, -TV és - újság felhasználása híradásra,
- faliújságon közölt információk,
- szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái:
- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból,
- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása,
- környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása, értékelése,
- a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az
illetékesekkel,
- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az
illetékes önkormányzattal.
Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés
A környezeti nevelés sikerességét tanévenként értékelhetjük különböző résztvevőkre
megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást az iskola minőségfejlesztését
támogató csoporttal együttműködve a természettudományos munkaközösség hangolja össze.
A tanév végi elemzés főbb szempontjai a munkaközössége és az egyes tanárok számára:
- mennyire tárja fel tantárgyát környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata
során,
- tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési
módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek),
- részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából,
110
- személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e
együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel,
külső kapcsolatokkal.
A tanulók környezeti tulajdonságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik
bővülésén mérhetjük le. Például:
- a tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz
részt,
- a környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai
osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a
konfliktuskezelés fejlődéséhez.
Továbbképzések
A természettudományos munkaközösség egy-egy tagja minden évben részt vesz a külső
intézmények által szervezett környezeti-nevelési továbbképzési programban.
Az iskola a rendelkezésre álló továbbképzési keretből biztosítja a képzést, anyagi bázisával
segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével
minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést.
Az iskola vezetősége – szükség szerint - szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből
legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz
részt.
A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai
környezeti nevelési program megismertetése, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a
szemléletmód formálásában.
3.1.9.3 Fogyasztóvédelmi program
A fogyasztóvédelmi nevelés: - olyan pedagógiai folyamat, amely az iskola nevelő-oktató
munkájának teljes rendszerében fejleszti a tanulókat abban, hogy kialakuljanak bennük a
tudatos fogyasztási magatartás cselekvő-állampolgári kompetenciái.
Olyan sokoldalú nevelési-oktatási feladat, amelynek során ismereteket kell közvetíteni, valamint
készségeket, hozzáállást és értékrendet kell formálni.
111
Jogi környezet a program megvalósításához
A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett több más jogszabály is tartalmaz az iskolai program
összeállításához szükséges rendelkezéseket pl. a fogyasztók egészségének és biztonságának,
valamint gazdasági érdekeinek védelmére.
A fogyasztóvédelemhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok:
- törvények (a fogyasztóvédelemről, a tisztességtelen piaci magatartásról és a
versenykorlátozás tilalmáról, a termékfelelősségről, a gazdasági reklámtevékenységről, a
nemzeti szabványosításról, valamint az élelmiszerekről …stb).
- a PTK (Polgári Törvénykönyv)-nak a fogyasztóval kötött tisztességtelen szerződésekkel
foglalkozó része,
- Kormányrendeletek (a középtávú – I., II., III. – fogyasztóvédelmi politikáról , a házaló
kereskedésről, az áruk és szolgáltatások biztonságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti
eljárásról, az ingatlanok használati jogának megszerzésére irányuló – time chare –
szerződésekről, a távollévők között kötött szerződésekről, a tisztességtelen szerződési
feltételekről, a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési
eszközökről, ….)
- Miniszteri rendeletek (pl. a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának
feltüntetéséről….stb).
Helyzetkép
Hazánkban, így a nevelési-oktatási – rendszer teljes vertikumában bár fejlődő, de még mindig
kezdetlegesnek mondható a fogyasztóvédelmi helyzet. Gyenge még a fogyasztói öntudat annak
ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi politika koncepciói ennek erősítését szorgalmazzák az alsó-,
közép- és felsőfokú oktatási intézményekben egyaránt.
Az Európai Unió országainak nagy részében már gyermekkortól súlyt helyeznek a fogyasztói
öntudat nevelésére. Fogyasztói Tanácsadó Központokat hoztak létre, hogy a fogyasztókat
eligazítsák a vásárlásokra vonatkozó közösségi szabályozás dzsungelében. Segítsenek abban
is, hogyan lehet megtalálni a legelőnyösebb vásárlási lehetőségeket Európában. Emellett
közösségi szintű kampányok, kiadványok sora, valamint összehasonlító termékvizsgálatok
szolgálják a tájékoztatást. (Megjegyzendő, hogy Magyarországon is történtek kezdetleges
lépések ezekben az irányokban).
112
Magyarországon csak 2003-ban került be a NAT-be a fogyasztóvédelmi nevelés kötelezettsége
amit az iskolák pedagógiai programjainak is tartalmaznia kell.
A fogyasztóvédelmi programnak – az életkori sajátosságok figyelembevételével – a nevelés-
oktatás teljes folyamatában kell megjelennie. Ettől a felmenő rendszerű nevelési folyamattól
lehet remélni érdemleges elmozdulást a fogyasztóvédelem javulása terén.
A középiskolában felnőtté váló diákok már birtokában lehetnek olyan – a fogyasztói igények
érvényesítésére vonatkozó – hasznos tudnivalóknak mint:
- a szavatosság és a jótállás polgári jogi intézménye,
- a termékfelelősség, a címkézés és árfeltüntetés kötelezettsége,
- magyar nyelvű tájékoztatási kötelezettség a termékekről és szolgáltatásokról,
- a jogorvoslatról és vitarendezésről, a fogyasztói jogok érvényesítéséről,
- a fogyasztóvédelmi intézményrendszerről,
- a fogyasztói érdekképviseletről.
Az iskolában kötelezővé váló fogyasztóvédelmi neveléstől már a közeljövőben is érzékelhető
elmozdulás várható.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatokat:
- a közoktatási törvény és
- a Nemzeti alaptanterv írja elő, igazodva
- az ENSZ Fogyasztóvédelmi elveiben, valamint
- az EU ajánlásaiban megfogalmazott állampolgári alapjogokhoz.
A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás céljai
- a fogyasztói kultúra fejlesztése
- a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
annak érdekében, hogy – fogyasztóként – megalapozottan tudjon választani az egyre bővülő
áru-és szolgáltatásválasztékból, továbbá legyen tisztában a jogorvoslati lehetőségekkel.
Fontos cél, hogy a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket és
felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Ennek érdekében az iskolába járó tanulók 10-19
éves korosztályok tudatos fogyasztóvá neveléséhez eltérő célok kitűzése indokolt:
113
- a 10-13 éves korosztály esetében (5-8 évfolyam) elsődleges cél a leginkább jellemző
fogyasztói magatartások bemutatása és erősítése:
pl.:
- a kiválasztás
- az áruismeret
- a döntés
- a kockázatvállalás és
- a bizalmi elv érvényesítése
- 14-19 éves korosztály esetében (9-13 évfolyam) a korábbi évekre kitűzött célok mellett
már elérendő
- Pl.: - a jogérzék fejlesztése
- a szükséges jogismeret
- a szolgáltatási ismeretek és
- a vállalkozási ismeretek iránti érdeklődés felkeltése, továbbá
- a helyes fogyasztói minták és értékrend felismerése és elsajátítása
Kapcsolattartás
A fogyasztóvédelmi nevelést az iskola önmagában nem tudja hatékonyan ellátni. Szükség van
az együttműködésre a szakmai, ellenőrzési, képviseleti és jogi eljárási kompetenciákkal
rendelkező szervezetekkel, helyi (civil) közösségekkel. Különösen fontos a szülők bevonása a
nevelési folyamatba, hiszen a fogyasztás elemi meghatározója a család, mert az otthonról
hozott fogyasztói szokások hatásai a legmeghatározóbbak.
Kapcsolatainkat az együttműködésre alapozva tartjuk és fejlesztjük:
- a családokkal, a szülőkkel,
- a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel,
- az érdekvédelmi szervezetekkel,
- a helyi, civil közösségekkel.
A Fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás tartalmi elemei
- élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem
- lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe
- a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése
- a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása
114
- a jogismeret, a szolgálatismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozási ismeret
- az értékek formálása: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
- az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
- a természeti értékek védelme
- a fogyasztás során a tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének és a
döntésre való felkészülés képességének kialakítása,
- a piac, a marketing és a reklám szerepének megismerése, alkalmassá téve a tanulókat e
területen való eligazodásra
- a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során
- a gazdaságosság és a takarékosság
E tartalmi elemek megismerése és helyes értelmezése után azt várjuk, hogy a fogyasztóvédelmi
oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás
kialakítása, fejlesztése eredményes legyen és a középiskola befejezésekor a diákok értsék,
valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
- Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív
marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek
folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének,
kommunikálásának, valamint megoldásának képessége és készsége jellemez. Arra
számítunk, hogy tanulóink majd felnőtt polgárként megismerik a fogyasztási javakat és
szolgáltatásokat, megtanulják hogyan viselkedjenek a piaci viszonyok között, hogyan
legyenek képesek fogyasztói érdekeiknek érvényesítésére a természeti erőforrások
védelme mellett.
- Ökológiai fogyasztóvédelem. Az elmúlt években már bebizonyosodott, hogy környezeti
problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban
keresendő. Mind a javak pazarló előállítása, mind pedig a fogyasztás gyakran ön – vagy
profitcélúvá válása hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk
elszennyezéséhez. Ennek felismeréseként alakulhat ki az a szemlélet, amely a
környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel,
olyanokat akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására
törekednek.
115
- Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú,
bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem
kimerítő fogyasztás között.
- Fenntartói fogyasztás. A szolgálatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon
történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb társadalmi életminőséget eredményez,
de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok
használatát. Jelentősen mérsékli a hulladék – és szennyező anyagok kibocsátását az
adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő
nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
- Preventív fogyasztóvédelem. Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja
jogait és nincs szükség panaszbejeletésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás iskolai és iskolán kívüli színterei:
A fogyasztóvédelmi ismereteket a NAT műveltségterületeire épülő tantárgyi – és
modulrendszerben, valamint a tanórán kívüli foglalkozások keretei között közvetítjük,
felhasználva a kompetencia alapú oktatásnál használt újszerű formákat pl. a témahetet és
a projektmódszert.
Tanórai foglalkozások:
- matematika: banki, takarékossági, üzemanyag-fogyasztási számítások
- fizika: mérés, mértékegység, mérőeszközök, (villany, gáz, víz mérőórák)
- fölrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások
- magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
- technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
- biológia: táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
- kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok),
vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek,kozmetikumok, célszerű és
tudatos használatuk
- informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások
- történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám
története
- médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
116
Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények
Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogagása
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel
kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek:
A fogyasztóvédelmi nevelés során a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás
és a problémamegoldás készségek fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. A
készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés, információfeldolgozás, a
feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.
A cél elérésében legnagyobb jelentőségű, hogy a teljes nevelő-oktató munka során az ezen
értékekkel azonosuló pedagógusok saját iskolai viselkedésükkel példát mutassanak és
megragadjanak minden alkalmat és lehetőséget a témához való visszakanyarodásra.
A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek
együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok
és a közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat, hiszen a megfelelő
fogyasztói magatartást elsajátító és azt indokolni is tudó tanuló formálhatja szűkebb környezetét
és így a társadalom egy részének szemléletét is.
- az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok adása.
Bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg
családjuk fogyasztói szokásait.
- Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási
szokásairól.
- A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása.
- Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.
- Riportkészítés az eladókkal.
- Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika.
- Egyéni és csoportos döntéshozatal.
- Helyi, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása.
- Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékesítéssel.
- Szimulációs játék, esettanulmány
117
- Viták, szituációs játékok (előadó és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci
magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).
- Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
3.1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát
segítő eszközök és felszerelések jegyzéke - tantárgyanként (16. sz. melléklet)
3.1.11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei
3.1.11.1. Az iskolai partnerszervezetek tevékenysége és kapcsolatrendszere
A Szülői Szervezet
A szülői munkaközösséggel való kapcsolatunk alapjait a Közoktatási törvény határozza meg. Az
osztályok szülői munkaközösségeiből megalakult választmány minden olyan kérdésben jó
partnere az iskolavezetésnek, amikor jogaik érvényesítéséről, illetve kötelezettségei
gyakorlásáról esik szó.
Ennek megfelelően a Szülői Szervezet véleményezi az iskola pedagógiai programját, az iskola
nevelő - oktató munkáját, a tankönyvek kiválasztásának elveit és gyakorlatát, javaslatot tesz a
tanévi munkatervre és a munkarend összeállítására, valamint a szülők iskolát segítő, támogató
munkájának ballagáson történő elismerésére. A szülő választmány minden szülői értekezlet előtt
- évente kétszer - külön tájékoztatót kap az igazgatótól az iskola legfontosabb történéseiről, az
eredményekről és a gondokról is.
Évek óta jól bevált gyakorlat, hogy az osztályok szülői értekezlete után az ott felmerült
problémákat a választmány tagjai elmondják az igazgatónak, vagy távollétében a Szülői
Szervezet elnökének, aki azokat összegyűjtve továbbítja az iskola vezetésének. Az igazgató a
felvetett problémák megoldásáról vagy jogorvoslat útján történő rendezéséről a lehető
legrövidebb időn belül személyesen vagy a Szülői Szervezet elnökén keresztül tájékoztatja a
szülőket.
A szülői képviselet kapcsolatban áll az iskola gyermekvédelmi felelősével is. A gyermekvédelmi
felelős és az osztályfőnök (esetenként a szaktanárok is) adnak tanácsot a szülőknek nevelési
problémáik konkrét megoldásához.
118
Az iskolaorvos és a védőnő, a gyógytestnevelő, valamint gyermeknőgyógyász is kapcsolatot tart
a szülőkkel az egészségügyi vonatkozású kérdések tisztázásában és a gyógyulás
elősegítésében. A Szülői Szervezet mindenkori elnöke az iskolában működő" GÉNIUSZ"
Alapítvány kuratóriumának egyik tagja.
Az alapítvány pénzügyi - gazdasági ügyintézését a szülők vállalták el társadalmi munkában.
Elmondható, hogy sok segítséget kapunk a szülőktől anyagi és erkölcsi vonatkozásban
egyaránt. Az anyagi segítséget az alapítványunk számára elsősorban a felajánlott személyi
jövedelemadó 1%-a jelenti, hiszen ez az alapítvány bevételét jelentősen megemeli.
Több szülő fizet be az iskola számlájára szakképzési hozzájárulást, illetve befolyást gyakorol
munkaadójára, hogy az iskolát támogassa.
Az Szülői Szervezettel, az általános igazgatóhelyettes, valamint az osztályfőnöki
munkaközösség vezetője, mint összekötő tart rendszeres kapcsolatot.
A pedagógiai programunkban vallott alapelveinknek megfelelően, a szülőkkel való
kapcsolatunknak nagy jelentőséget tulajdonítunk Ezért hivatalos és nem hivatalos
együttműködési formákat is szorgalmazunk
Az iskola belső világát sokoldalúan igyekszünk megismertetni partnereink kel elsősorban a
szülőkkel. Ehhez elengedhetetlenül fontos a pedagógus, a szülő és a tanuló együttműködése.
Az erre való sokrétű lehetőséget a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok formái biztosítják: pl
- iskolaszéki képviselet,
- a Szülői Szervezet és az iskolavezetés közötti kölcsönös informálás,
- szülői értekezleteken és fogadóórákon való találkozások,
- az elsős gimnazisták szüleinek tájékoztatása gyermekük beilleszkedéséről,
- nyílt bemutató órák szervezése a szülők számára,
- közös kulturális, sport és szórakoztató rendezvények szervezése,
Hagyományos rendezvényeink felnőtteknek (szülőknek, tanároknak):
- pályaválasztási értekezletek,
- szülői értekezletek,
- fogadóórák,
- közös kirándulások,
- szülő - tanár sportnap,
- szülő - tanár farsangi bál,
- pedagógusnap,
- tanévzáró összejövetelek
119
Az iskolaszék
Az iskolában iskolaszék működik Az iskolaszék létrejöttekkor elfogadta működési rendjét, és
azóta az aktualitásoknak megfelelően ülésezik.
Él a Kt.-ben meghatározott, valamint a közgyűlés által ráruházott jogkörökkel; így szabályzatban
állapította meg az iskolai szolgáltatások meghatározott körének térítési díját és a tandíj
mértékét, továbbá jóváhagyta a tanulók szociális támogatottságának szempontjait és a
különböző kategóriákba besorolás határait, valamint véleményezte a tankönyvellátás rendjét.
Tájékozódik a tanév indulásának tapasztalatairól és véleményezi a tanév végi értékeléseket,
továbbá az iskola pedagógiai programját, valamint a belső törvényeit rögzítő SZMSZ - t és a
Házirendet.
Véleményezi az igazgatói ciklusról szóló beszámolót és a pályázatot is.
Az iskolaszék tagjai részt vesznek az iskola jelentős rendezvényein. Összességében
elmondható, hogy az iskolaszék jól szolgálja a pedagógusok, a szülők, a tanulók és a fenntartó
együttműködését, hozzájárul az iskola kiegyensúlyozott munkájához.
A Diákönkormányzat
Az iskolai diákönkormányzat működési szabályzata alapján dolgozik. Szabályozott módon
véleményt nyilvánít a diákok nagyobb csoportját érintő kérdésekről. A folyamatos
véleménynyilvánításra minden DÖK - ülésen lehetőség nyílik, mert azokon az iskola vezetését
képviselő személyek valamelyike
(igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, diákmozgalmat segítő
tanár,) mindig jelen van.
Elfogadtatásuk előtt mindig véleményezik az iskola dokumentumait ( Pedagógiai program,
SZMSZ, Házirend). Az évente megtartott diákközgyűlésen a tanulói jogok érvényesüléséveI, az
iskola működésével, feltételeivel, a nevelés - oktatás folyamatával összefüggő kérdéseket vitat
meg a tantestület és a tanulóifjúság.
A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése a kölcsönös informálás és tájékoztatás formái
fontos eleme a "partnerközpontú iskolamodell" kialakításának.
120
3.1.11.2. Az együttműködés konkrét esetei, formái
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén
és a diákönkormányzat faliújságán, illetve az iskolai médiákon keresztül,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség
- választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülő és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
Családlátogatás ( elsősorban a kisgimnazistáknál)
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a
gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
Családlátogatásokat csak abban az esetben valósítunk meg, ha az indokolt, azt előre
leegyeztettük és azzal az iskola vezetése és az érintett szülők (gondviselők) is
egyetértenek.
121
Szülői értekezlet
Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása,
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás - politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az
iskola vezetéshez.
Fogadóóra
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy
tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes
eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
Nyílt tanítási órák
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő - oktató munka mindennapjaiba,
ismerje
meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az
osztályközösség iskolai életéről.
Szóróanyag készítése- a leendő elsősöknek ( 5. és 9. évfolyamosok) és szüleiknek
Ennek célja a szülők tájékoztatása az iskola jellegéről, a benne folyó nevelő - oktató munkáról.
Korrekt tájékoztatás annak érdekében, hogy minél több szülő válassza gyermekének iskolánkat.
A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv
évenként határozza meg.
3.1.11.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:
Továbbra is kiemelt törekvésünk, hogy az iskola tevékenységének minőségi fejlesztése a
partnerközpontúság elvén alapuljon. (Részletesen kifejtve a külön dokunetumként kezelt
Minőségirányítási Programban).
122
Az iskolánkban a pedagógus, a tanuló és a szülő együttműködését, hagyománnyá lett formáit
jónak tartjuk, mert alapvetően a legfontosabb - törvényileg is behatárolt - tartalmi kérdésekre
irányul és a hivatalos fórumokon kívül számos más - nem kötelező - formákra is kiterjed
Az oktatáspolitika módosulása folytonos változásokat kényszerít ki az iskola működésében is,
amelyek bevezetéséről a tantestületnek az iskola használóival - együtt gondolkodva - kell
döntenie. Ezért is fontosnak tartjuk az együttműködés tartalmi fejlesztését:
A Szülői Szervezettel:
- az új - a minőségfejlesztésre alapozott - oktatás politikai stratégia lényegének és a
megvalósítás tervezett iskolai fázisainak ismertetése,
- az új beiskolázási rendszer vitatott kérdéseinek megtárgyalása,
- az új érettségire való felkészülés jelenleg érzékelhető problémái,
- a drogfogyasztás veszélyei, megelőzésének teendői,
- annak megvitatása, hogy milyen módon támogathatja, segítheti a szülő az iskolát
feladatai színvonalas ellátásában,
- közös konzultáció arról, hogy az iskola milyen formába nyújthat segítséget a szülőknek
gyermeke nevelésében.
Az iskolaszékkel:
- a képviseletet ellátók érdekeinek, elvárásainak pontos feltárása,
- az érdekkülönbségekből elfogadott és meghatározott érdekazonosság ( közös álláspont)
határozott képviselete a tagok választói, illetve delegálói előtt,
- tájékoztató az elfogadott álláspont képviseletéről, megvalósulásáról,
- olyan elvi álláspont kidolgozása és képviselete amely az iskola működőképességének
javítását, az iskolai alkotmányok ( SZMSZ, Házirend) betartását, az állagmegóvást és a
vagyonbiztonságot és mindezek következtében az iskolával szembeni elégedettségi
szint további emelését segíti elő.
A diákönkormánvzattal:
- közösen elfogadott álláspont arról, hogy a diákéletet elsősorban öntevékeny módon kell
és lehet fejleszteni, s amelynek programjai adjanak alternatívát a különböző értékeket
valló diákoknak, illetve diák közösségeknek,
- az iskolai programoknak, a diákoknak szóló fontos információknak (pl. a Házirendet vagy
az SZMSZ diákokra vonatkozó részeinek) az iskola honlapján való elhelyezésével,
123
- a DÖK ösztönzése, hozzásegítése ahhoz, hogy ismerje meg saját lehetőségeit és jogait,
valamint vállaljon „kulcsszerepet” a tanulói érdekvédelemben, a konfliktusok helyes
kezelésében a problémák megoldásában, de a diákközösségre való ráhatásával a
növekvő agresszivítás és a szabadosság visszaszorításában, s általában az iskolában
illendő – a Házirend által szabályozott – életvitel és munkarend betartásában,
- a pedagógusok közreműködésével és segítségével szervezzen a DÖK olyan – előre és
tudatosan szervezett – programokat amelyek a tanulókat a passzívitásból kimozdítva
együttműködő „aktív és partneri „ szereplővé teszi.
- pályázati lehetőségek keresése a tervbe vett programok megvalósításában,
közreműködés a diákokat érintő és érdeklő vitafórumok szervezéséhez,
Kiemelt fontosságúnak tartjuk a pedagógus – tanuló – szülő viszony fejlesztését, további
javítását elsősorban az iskolában mindig előforduló konfliktusok, panaszok kezelésében, az
együttműködésen alapuló jó iskolai légkör fenntartásában és továbbfejlesztésében.
Ennek érdekében:
- az iskola szereplői között erősödni kell a toleranciának, az egymás megértésére
törekvésnek,
- a problémák kezelésénél külön kell választani és megfelelően értelmezni a szubjektív
érzelmeket és az objektív tényeket,
- folyamatos kommunikációval, közös- analizáló – gondolkodással szükséges az adódó
konfliktusok megközelítése, kezelése,
- az iskolai szereplőinek külön-külön vagy együttesen is indokolt konfliktus – és
panaszkezelő tréningek, illetve önismereti foglalkozások szervezése,
3.2. A gimnázium helyi tanterve
A NAT és a Kerettanterv érvényessége a 8 -, az 5- és a 4 évfolyamos gimnáziumra egyaránt
kiterjed.
A NAT-ban, valamint a kiadott kerettantervben található közös értékeknek, továbbá a nevelés-
oktatás alapvető céljainak megfelelően módosítottuk a helyi tantervünket.
A tanulási esélyegyenlőség biztosításához a NAT-ban meghatározottakon kívül figyelembe vettük
Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő Testülete által elfogadott Esélyegyenlőségi tervet és –
akciótervet, továbbá – természetesen – saját intézményi esélyegyenlőségi tervünket is.
Helyi tantervünkben a törvény által biztosított órakeret felhasználásával (Kt. 52. § (6) bek. b) pont)
és a nevelési tanácsadó szakembereinek segítségével fejlesztjük a megismerő funkciók vagy a
124
viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével
küzdő tanulókat.
A pedagógiai program és – azon belül is – a helyi tanterv módosításakor figyelembe vettük közép –
és emelt szintű érettségi vizsgák követelményeit.
A módosításnál külön hangsúlyt kapott a NAT közös értékeihez tartozó EU-s kompetenciarendszer
adaptációja, amelyet ezen kompetencia-rendszerre épülő „Kiemelt fejlesztési feladatok” című
fejezetben foglaltaknak megfelelően építettünk be a helyi tantervbe, illetve a tantárgyi
programokba.
A NAT műveltségterületeinek fejlesztési feladatai az egyes tantárgyak közötti tartalmi felosztásban
jelenítik meg a kulcskompetenciák összetett rendszerét.
A személyes boldoguláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a
munkához szükséges kulcskompetenciákat (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi
kommunikáció, matematikai, természettudományos és digitális kompetenciák, a hatékony önálló
tanulás, a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetenciák, továbbá az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) a helyi tanterv
tantárgyi rendszerében az alábbi kiemelt feladatok megvalósítása során fejlesztjük:
- az énképet, az önismeretet; - a tanítás-tanulás egész folyamatában fejlesztjük, ezért
valamennyi tantárgy keretében folyik, de az osztályfőnöki
feladatok sorában is kiemelt terület,
- a hon –és népismeret; - a tantárgyak teljes szerkezete alkalmas a fejlesztésére, de
különösen nagyok a társadalmi ismeretek tantárgy
lehetőségei,
- az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra; - a társadalomtudományok területéhez
kapcsolódó tantárgyakban (történelem és társ-i ismeretek,
magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvekben) a
művészeti jellegű tantárgyakban (ének-zene, rajz-és
vizuális kultúra, művészetek, mozgókép és médiaismeret),
valamint a földrajzban, és az osztályfőnöki feladatokban
találhatók meg leginkább a lehetőségek ennek a területnek
a fejlesztéséhez.
- az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; - nem csupán a tantárgyi rendszerben
fejlesztendő, hanem az iskolai demokrácia keretei között is
(diákönkormányzati feladatok, jogok-követelmények
ismerete és felhasználása, az iskolai média működése).
125
Természetesen a történelem és társ.ismeretek tantárgy,
valamint az osztályfőnöki szerep is különös jelentőséget
kapnak e fontos nevelési feladat megvalósításában.
- a gazdasági nevelés; - egyre fontosabb lesz az emberek életében, így a
pedagógiai munkában is.
A pénz világára vonatkozó tudás az általános műveltség
részévé válik. A pénzzel való bánni tudás, a fogyasztóként
meghozott döntések kockázatai az emberek
mindennapjaiban is megjelennek.
Fontos tehát a marketinghatások és az okos gazdálkodás
ismérveit és következményeit megismerni. Ehhez a Magyar
Nemzeti Bank célirányos továbbképzéseit és
segédanyagait használjuk fel az aktuális tantárgyak,
aktuális témáinak feldolgozásakor. Meghatározó
lehetőségek a gazdasági földrajz, a társadalom ismeret, a
matematika, a technika, és az osztályfőnöki órák keretében
adódnak e kiemelt feladat fejlesztésében.
- környezettudatosságra nevelés; - a Föld globális veszélyei megkövetelik, hogy a tanulók
reális képet kapjanak a környezet szennyezésének káros
hatásairól. Tudatosítani kell bennük, hogy az egyéni és
társadalmi jólét és az energiával okosan gazdálkodó, a
környezetet kevésbé károsító fejlődés fenntarthatósága
közötti egyensúlyt vissza kell állítani.
Meg kell értetni, hogy a Föld erőforrásainak mérhetetlenül
pazarló felhasználása káros, az ilyen módon elért fejlődés
nem fenntartható mert - globálisan - a környezetet és az
emberi létet is veszélyezteti.
E feladat fejlesztésére a természettudományos tantárgyak
és a technika széleskörű lehetőséget biztosítanak, mint
ahogy az osztályfőnöki teendők is. E nevelési feladat
hatékony fejlesztésében is fontos a személyes
példamutatás.
- a tanulás tanítása; - a pedagógus hivatás talán legfontosabb és egyben
legnehezebb feladata amit minden tantárgy keretében,
minden nevelőnek-oktatónak fejlesztenie lehet az
alapkészségek kialakításában (értő olvasás, írás készség,
126
számfogalom fejlesztése). Megnyilvánulhat még az
érdeklődés felkeltésében, a tananyag elsajátításának
segítésében, tanulói módszerek és technikák
elsajátításában, az önművelés igényének felkeltésében, az
információforrások használatában, az iskolán kívüli
tanulási lehetőségek megismertetésében (könyvtár,
múzeum, színház, informatikai tudásbázis felhasználása…),
az életkori sajátosságok figyelembe vételében, a kritikai
gondolkodás erősítésében…..
A tantárgyak keretében a lehetőségek tárháza talán a
magyar, a matematika, az informatika és a
könyvtárhasználat keretében a legnagyobb.
– a testi és lelki egészség; . - a tanulók egészséges életmódra nevelésében nyilvánul
meg. Ehhez alapvetően az egészséges testi, lelki és
szociális fejlődést kell biztosítani. Szorosan összefügg a
környezettudatos nevelési feladatokkal, a DADA-
programban foglaltakkal, a káros függőségekhez vezető
szokások (dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, a
felelőtlen alkalmi szexuális kapcsolatok) kialakulásának
megelőzésével.
A testmozgás, az egészséges táplálkozás, a káros élvezeti
cikkektől való távoltartás, a felelősséggel párosuló stabil
párkapcsolatok, mindenekelőtt a család fontosságának
tudatosítása kollektív pedagógiai feladat. E fejlesztési
feladatot leginkább a testnevelés, a biológia tantárgyak
tanítása, valamint az osztályfőnöki teendők ellátása során
lehet megvalósítani.
- felkészülés a felnőtt lét szerepeire; - szaktanároknak, különösen az osztályfőnököknek kiemelt
szerep jut a nevelési feladat fejlesztésében. Magában
foglalja azt a pályaorientációs munkát ami segíti a
tanulókat a helyes pályaválasztásban. Tudatosítani kell a
tanulókban, hogy az EU országainak demokratikus
berendezkedése és a közösen elfogadott működési elvek
hazánkban is biztosítják a tőke és a munkaerő szabad
áramlását.
127
Ebből következően a munka világában résztvevők életük
során többször is rákényszerülhetnek pályamódosításra.
Mindez megköveteli, hogy már az iskolában felkészítsük
tanulóinkat a mások segítésével, a másokkal való
együttműködéssel, a versenyzéssel kapcsolatos
magatartásmódok kialakítására.
A NAT követelményeinek és a törvényi előírásoknak is eleget téve a 2007/2008-as tanévtől
– a nem szakrendszerű oktatás keretében – kezdtük el az alapkompetenciák (anyanyelvi
és matematikai) fejlesztését, amelyet az idegen nyelvi kompetencia területével bővítve
más évfolyamokra is kiterjesztettünk.
A 2009/2010-es tanévben a fenntartó által benyújtott TÁMOP 3.1.4. pályázat
résztvevőjeként – programszerű segítséggel – végezzük a kompetencia alapú oktatást. A
projekt keretében az anyanyelvi (szövegértés-szövegalkotás), a matematikai és az idegen
nyelvi kompetenciák fejlesztését végezzük összesen 3 évfolyamon 3 osztályban 5
tanulócsoporttal és 7 pedagógussal. Emellett az egész tantestület bevonásával a
kompetencia alapú oktatást segítő módszertani eljárások kidolgozására és
megvalósítására is vállalkoztunk.
Ezen módszertani eljárások közé tartozik a
- projektoktatás,
- a témahét,
- a tantárgytömbösítés (négy évfolyamon, négy osztályban és 6 tanulócsoporttal),
- tantárgyi integráció,
- a saját innovációk.
Az 5 évig – tehát a 2014/2015-ös tanévig – fenntartandó projekt megvalósítását azért
vállaltuk, mert a NAT alapján – felmenő rendszerben – a 2015/2016-os tanévben ér fel a
12. évfolyamra a kompetencia alapú oktatás, amely tehát általános érvényűvé válik. A
folyamat iskolánkban a 2008/2009-es tanévben – az 5. évfolyamon – a nem szakrendszerű
oktatás keretei között elindult és a 2009/2010-es tanévben a 6. évfolyamon folytatódott. A
két évfolyamon az anyanyelvi (szövegértés-szövegalkotás) és a matematikai kompetencia
fejlesztését végeztük. A 2009/2010-es tanévtől – majd ezt követően még 5 tanéven át – a
pályázati projekt segítésével legalább 5 tanulócsoportban és 3 évfolyamon folytatjuk a
128
kompetencia alapú oktatás bevezetését az anyanyelvi, a matematikai és az idegen nyelvi
kompetenciák fejlesztésével.
Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi átalakulás következményeként az információk
sokaságát befogadó közeg (a tanulóifjúság) a kompetencia alapú oktatást segítő új
módszertani eljárásokkal motiválható legyen a tanulásra. Azt várjuk és reméljük, hogy a
megszokottól eltérő szemléletű változások hatékonyabb oktatást eredményeznek
iskolánkban.
A tantestület vállalt kötelezettsége, hogy a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a 2009/2010-
es tanév során kipróbált kompetencia alapú oktatást beépítse az iskola pedagógiai
programjába, és 5 éven át fenntartsa azt.
3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható
tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei
A NAT, a kerettanterv, valamint a részletes érettségi követelmények figyelembe vétele mellett
fontosnak tartjuk, hogy a helyi tantervben, a tantárgyi rendszerben, továbbá a tanórán kívüli
foglalkozások során jelenjenek meg azok az elemek, amelyek az egészséges lokálpatriotizmus
kialakulását, erősítését segítik nevelő-oktató munkánk során. Ezen nevelési-oktatási feladatokat
komplex módon – tanórai (tantárgyi és osztályfőnöki), valamint tanórán kívüli foglalkozások
(iskolai média anyagai, tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások…) keretei között végezzük
el.
Ennek megfelelően:
- az ének-zene órákon minden tanulónak megtanítjuk a Magyar Bányász Himnuszt,
- az osztályok programjaiban (múzeum látogatások, tanulmányi kirándulások) helyet kap az
Iskollamúzeum, az Ipari Skanzen megtekintése,
- a bányászkodás hagyományait, a helytörténeti eseményeket a társadalmi (hon) ismeretek
tantárgy keretei között ismerik meg tanulóink,
- a XX. századi történelem tanítás során megismertetjük tanulóinkkal az 1919-es társadalmi-
politikai történések helyi-tatabányai – vonatkozásait,
- az osztályfőnöki órákon feltárjuk és megértetjük tanulóinkkal a „Jó Szerencsét” bányász
köszönés kialakulását és valós tartalmát.
129
3.2.1.1. A 8 évfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai
A nyolc évfolyamos gimnázium helyi tantervét a csökkentett kerettantervi órakeret
figyelembevételével állítottuk össze.
A jelenlegi - 8 évfolyamos gimnáziumi - helyi tantervre jellemző:
- nem szakad el a NAT követelményeitől, ezért a műveltségterületek, illetve a tantárgyi
kerettantervek tartalmai benne vannak a tantárgyi rendszerben,
- az 5. és 6. évfolyamon – a Közoktatási törvény 2006. évi módosítását figyelembe véve –
a 2010/2011-es tanévtől minimum 25%-ában biztosítja az tanulók alapkészségeit –
elsősorban az értő olvasást, az íráskészséget, a matematikai gondolkodást - megerősítő
és fejlesztő nem szakrendszerű oktatást.
- figyelembe veszi, hogy nem csupán a továbbtanulásra trenírozás a célunk, hanem
elsősorban egy polgári-értelmiségi életformára felkészítés. A tantárgyi struktúra ugyanis
a Radnóti – program adaptálásával és némi átalakításával lehetővé teszi, hogy a
Kerettanterv, valamint az érettségi követelményein túl olyan ismeretek is taníthatók
legyenek, amelyek segítségével az adott életkornak megfelelő összefüggések láttathatók
meg (pl. a technika-háztartástan tantárgyban, a néprajzhoz kötődő manuális
tevékenységgel, valamint a társadalmi és állampolgári ismereteknek az emberi
közösségek kialakulását taglaló fejezete közötti kapcsolat révén az 5. és 6.
évfolyamokon... stb.),
- az egyes tantárgyakhoz rendelt műveltségtartalom és az így megállapított óraszámok a
személyi feltételektől (a képesítettségtől) is függőek. Iskolánkban adottak a feltételek az
5. és 6. évfolyamon – a nem szakrendszerű oktatás ellátásához. Rendelkezünk a
szükséges didaktikai, módszertani és pszichológiai ismeretekkel, megfelelő képesítéssel,
valamint tanítási jogosultsággal bíró kollégákkal. Terveink szerint további újabb 2-3 főt
képezünk majd ki – 120 órás tanfolyamon - a nem szakrendszerű oktatás ellátásához
szükséges ismeretek elsajátítására.
E szempontok alapján a tantárgyak többségének tanterveit a Budapesti Radnóti Miklós
Gimnázium helyi tantervének, a Kerettantervnek, a közép – és emelt szintű érettségi
követelményeknek, továbbá a Kt. 17. §-a és 121. §-a az összeillesztésével dolgoztuk ki.
130
3.2.1.1.1. A nyolc évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
1. idegen nyelv (az angol és a német) a tanulók választósától függően, (az 5-12. évfolyamokon)
2. idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz) a tanulók választásától és a
tanulmányi eredménytől függően (hat nyelv közül – a 9. évfolyamtól – egy osztályban 2 nyelvi
csoport indítható)
Matematika
Társadalmi (hon) ismeretek
Történelem és társadalmi ismeret
Etika és filozófia
Természetismeret
Földrajz
Kémia
Biológia
Fizika
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Művészetek
Technika
Informatika
Testnevelés (tánc)
Mozgókép és médiaismeret
Osztályfőnöki
Érettségire felkészítő ( a 11. a 12. évfolyamon)
Nem szakrendszerű oktatás (az 5. és a 6. évfolyamon)
Az alapkészségek fejlesztésére a 2010/2011-es tanévtől öt műveltségi területre és hat
tantárgyra [a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv (angol, német),
társadalmi (hon) ismeretek, valamint az ének-zene] vonatkoztatva heti 5,5 órában tervezzük a
nem szakrendszerű oktatást mind az 5. mind a 6. évfolyamon.
131
Kötelező érettségi tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Történelem
Érettségi tantárgynak választható minden olyan tantárgy, amelynek az iskola helyi tantervében
szereplő követelményeit a tanuló teljesítette, s amiből az általános és részletes érettségi
követelmények kidolgozottak, valamint az OM által hivatalosan is elfogadottak és közzétettek.
Az érettségire felkészítés tantrágyainak és szintjeinek meghatározása
Előzetes felmérés a tanulói igényekről (március 10.)
- mely tantárgyakból
- milyen szinten és kéri a felkészítést
- hány tanuló
Az érettségire felkészítés tantárgyainak és szintjeinek meghatározása (április 15.)
Jelentkezés az érettségire felkészítés tantárgyaira és szintjeire (május 20.)
Az érettségire felkészítés tervezésének ez a módja lehetővé teszi, hogy minden tanévben a
tanulók választási igényeihez igazodva vállaljuk fel és határozzuk meg a tantárgyakat és a
szinteket.
Elvileg tehát minden választható tantárgyból fel tudjuk vállalni az emelt illetve a középszintű
érettségire felkészítést, amelyekhez központi követelmények és a pedagógiai programban
kidolgozott tantervek állnak rendelkezésre.
A kötelező érettségi tantárgyakon kívül még legfeljebb 6 tantárgy emelt szintű felkészítésére
tudunk órakeretet biztosítani minimálisan 10-12 fő jelentkezése esetén. A tantárgyak a tanulói
igények alapján tanévente tehát változhatnak.
Nem készítünk fel emelt szintű érettségire:
- orosz nyelvből, tánc és drámából, hon és népismeretből, egészségtanból, ember és
társadalomismeretből, etikából, mozgókép és média ismeretből, etika és filozófiából,
természetismeretből, technikából, ének-zenéből.
132
A társadalmi ismeretek, valamint a művészet(ek)történet tantárgyak egyes témaköreit
- a történelem, illetve a rajz és vizuális kultúra tantárgyak emelt szintű érettségire
felkészítésének keretében tanítjuk.
133
3.2.1.1.2. A 8 évfolyamos gimnázium óraterve
(A 2010/2011-es tanévben érvényes a 8-12. évfolyamon és kifutó rendszerben megszűnik 2014/2015-ös tanévben)
Tantárgyak
Évfolyamok Összes
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Σ óra Szakrend-szerű
Nem szakrend-
szerű
Σ óra Szakrend-szerű
Nem szakrend-
szerű
Magyar ny. és irodalom (4*+0,5) (3*+0,5) 1* 4*+0,5) (3*+0,5) 1* 4* 4* 4 4,5 4 4 49,5 Társ. (hon) ism. 2 1 1 2 1 1 4
Tört. és társ.ism. 2 2 2,5 2,5 3,5 3,5 16 Etika és filozófia 2 2 1. idegen nyelv 4* 3* 1* 4* 3* 1* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 64 2. idegen nyelv 4* 4* 4* 4* 32
Matematika 4* 3* 1* 4* 3* 1* 4* 4* 4* 4* 3* 4* 62 Technika 1* 1* 1* 1* 1* 1* 8
Informatika 0,5* 0,5* 1* 1* 1,5* 9 Természetismeret 2 2 2 2 4
Földrajz 2 2 2 2 8 Fizika 2 2 2 2 2 10 Kémia 2 1,5 2 2 1 8,5
Biológia 2 1,5 1 2 2 8,5 Ének-zene 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 9
Rajz és víz. kult. 1,5 1,6 1 1 1 1 1 1 6,5 Testnevelés 2,5 2,5 2,5* 2,5* 2 2* 2 2* 2 2* 25,5
Művészet(ek) tört. 2 2 Mozgókép és méd.ism. 1 1 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 6 Érettségire felk. 4 6 10
Egy tanulóra jutó heti óraszám
24,5 19,5 5 24,5 19,5 5 29 29 31,5 31,5 32 32
Összes óraszám 37,5 29,5 8 40,5 32,5 8 43 45 45 45,5 43 46 346,5
134
8 osztályos óraterv tervezet ( Belépett az 5. évfolyamon a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően felmenő
rendszerben a 2015/2016-os tanévig fut fel teljesen)
Tantárgyak Évfolyamok Összes
5 6 7 8 9 10 11 142 ∑ ó Szakr. Nem
szakr.
∑ ó Szakr. Nem
szakr.
Magy. ny. és irod. (4*+0,5) (2,5*+0,5) 1,5* (4*+0,5) (2,5*+0,5) 1,5* 4* 4 5 4 4 4 46
Tört. és társ.ism. 2 2 2,5 2,5 3,5 3,5 16
Társ-i (hon) ism. 2 1 1 2 1 1 4
1. id. ny. 4* 3* 1* 4* 3* 1* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 64
2. id. ny. 3* 3* 4* 4* 2
Matematika 4* 3* 1* 4* 3* 1* 4* 3,5* 4* 4* 4* 4* 61
Informatika 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1,5* 1* 18
Etika és filozófia 2 2
Term.ism. 2 2 2 2 4
Fizika 2 1,5 2 2 2 9,5
Biológia 2 1,5 1 2 2 8,5
Kémia 1,5 2 2 2 1 8,5
Földrajz 2 2 2 2 8
Ének-zene 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 8
Rajz és víz. kult. 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 6,5
Technika 1* 1* 1* 1* 1* 1* 8
Testn. (tánc) 2,5* 2,5* 2,5* 2,5* 2,5/ 2,5* 2,5 2,5 2,5 2,5 30
Osztályf. 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 6,5
MOMÉ 1 1 2
Művészetek 2 2
E. sz. éretts. felk. 4 6 10
1 tan. eső ó/hét 25,5 20 5,5 25 19,5 5,5 29 29 31,5 31 34 34
Összes óra 42 33 9 41,5 32,5 9 45,5 41 43,5 42,5 47,5 47 350,5
135
Megjegyzések:
- *csoportbontás az Oktatási Bizottság határozatának megfelelően
- A Radnóti program- logikáját megtartva – óratervét, valamint tantárgyi szerkezetét 5. és 6.
évfolyamon a nem szakrendszerű tanításhoz szükséges – az alapkészségek megértését és
fejlesztését célzó-óraszámokkal, továbbá a kerettantervi és a középszintű érettségi
követelményeknek megfelelően módosítottuk.
- A tantárgyi modulokat – a művészeteket, valamint a mozgókép és médiaismeretet kivéve – az
egyes tantárgyakhoz kacsoltan dolgozzuk fel. A tánc és drámát, a testneveléshez, valamint a
magyar nyelv és irodalomhoz, a hon és népismeret modult az 5. és 6. évfolyamon tanított
társadalomi ismeret tantárgyhoz, a társadalomismeret modult a 9., 10., 11. és a 12. évfolyamon a
történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk. Az informatika tantárgyat és modult – a Radnóti
programtól eltérően – elválasztottuk a technika- életvitel tantárgytól, így külön tantárgyként
szerepelnek az óratervben.
- Az egészségtan modult a 6. évfolyam, míg az „ember és társadalomismeret, etika” elnevezésű
modult a 7. és 8. évfolyamokon osztályfőnöki órák témáiba beépítve tanítjuk.
- A művészetek modult a 12. évfolyamon, míg a mozgókép és médiaismeretet önálló tantárgyként a
8. és 11. évfolyamon tanítjuk heti 1-1 órában.
Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának lehetőségével:
- Az emberismeret és etika, valamint a bevezetés a filozófiába tantárgyakat – a Radnóti
programban szereplő „gondolkodás története” helyett- „etika és filozófia” tantárgyként a 12.
évfolyamon tanítjuk heti 2 órában.
- A Radnóti programtól eltérően a földrajz tantárgyat nem a 6. hanem a 7. évfolyamon léptetjük be,
hogy az érettségire való felkészülés – akár előre hozott vizsgával is – tanév kihagyása nélkül
folyamatos legyen.
- Ugyancsak eltérve a Radnóti programtól a 2. idegen nyelv belépése a 8. évfolyamtól a 9.
évfolyamra tolódik el.
- Az osztályfőnöki órákat minden évfolyamon beállítottuk, az 5-8 évfolyamokon, valamint a nyelvi
előkészítő évfolyamon 1 órával, a 9-11. évfolyamokon 0,5 órával, míg a 12. évfolyamon – az
átlagosnál jóval több szervezési feladatok miatt – szintén 1 órával.
- Az informatika és a testnevelés óraszámokat a NAT műveltségterületeinek megváltozott
százalékos arányainak, valamint az újonnan kiadott kerettantervi óraszámoknak
megfelelően növeltük.
136
A kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2010/2011-es tanévtől a 8-12. évfolyamon érvényes és kifutó rendszerben megszűnik a 2015/2016-os tanév végén)
Tantárgyak Évfolyamok
5 6 7 8 9 10 11 12
K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 4,5 --- 4,5 4,5 -- 4,5 4 --- 4 3,5 0,5 4 4 -- 4 4 0,5 4,5 4 -- 4 4 -- 4
Társadalom (hon) ismeret 2 --- 2 2 -- 2 --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Történelem és társ. ism --- --- --- --- -- --- 2 2 2 --- 2 2,5 2,5 2 0,5 2,5 3,5 3,5 3,5 3,5
Etika és filozófia --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- 2 2
1. idegen nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
2. idegen nyelv --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
Matematika 4 --- 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 3 4 4
Technika 1 --- 1 1 -- 1 1 --- 1 1 --- 1 --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Informatika --- --- --- 0,5 -- 0,5 1 --- 1 1 --- 1 1,5 -- 1,5 --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Természetismeret 2 --- 2 2 -- 2 --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Földrajz --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 2 -- 2 2 --- 2 --- -- --- --- -- ---
Fizika --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 2 -- 2 2 --- 2 2 -- 2 --- -- ---
Kémia --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 --- 1,5 2 -- 2 2 --- 2 1 -- 1 --- -- ---
Biológia --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 --- 1,5 --- 1 1 2 --- 2 2 -- 2 --- -- ---
Ének-zene 1 1 2 2 -- 2 1 --- 1 1 --- 1 1 -- 1 1 --- 1 1 -- 1 --- -- ---
Rajz és víz.kult. 1,5 1,5 1 -- 1 1 --- 1 1 --- 1 1 -- 1 1 --- 1 -- --- -- ---
Testnevelés 2,5 2,5 2,5 -- 2,5 2 --- 2 2 --- 2 2 -- 2 2 --- 2 2 -- 2 2 -- 2
Művészet(ek) történet --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- 2 -- 2
Mozgókép és méd. ism. --- --- --- --- -- --- --- --- --- 1 --- 1 --- -- --- --- --- --- 1 -- 1 --- -- ---
Osztályfőnöki 1 1 1 -- 1 1 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 --- 0,5 0,5 -- 0,5 0,5 -- 0,5
Érettségire felk. --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- 4 -- 4 6 -- 6
Kötelező óraszám 22,5 --- --- 22,5 -- --- 25 --- --- 25 --- --- 27,5 --- 27,5 --- --- 30 -- --- 30 -- ---
Nem köt. Óraszám --- 2 --- --- 2 --- --- 4 --- --- 4 --- --- 4 --- --- 4 --- --- 2 --- --- 2 ---
Egy tanulóra jutó --- --- 24,5 --- -- 24,5 --- --- 29 --- --- 29 --- -- 31,5 --- --- 31,5 --- -- 32 --- -- 32
Max. terh. órák --- --- 24,5 --- -- 24,5 --- --- 29 --- --- 29 --- -- 31,5 --- --- 31,5 --- -- 33 --- -- 33
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
137
A kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2008/2009-es tanévtől lépett érvénybe az 5. évfolyamon majd felmenő rendszerben fut fel teljesen a 2015/2016-os tanévben)
Tantárgyak Évfolyamok
5 6 7 8 9 10 11 12
K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 4 0,5 4,5 4 0,5 4,5 3,5 0,5 4 3,5 0,5 4 4 1 5 4 -- 4 4 -- 4 4 -- 4
Társadalom (hon) ismeret 2 --- 2 2 -- 2 --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Történelem és társ. ism --- --- --- --- -- --- 2 2 2 --- 2 2,5 2,5 1,5 1 2,5 3,5 3,5 3,5 3,5
Etika és filozófia --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- 1 1 2
1. idegen nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
2. idegen nyelv --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- 3 - 3 3 - 3 3 1 4 3 1 4
Matematika 4 --- 4 3 1 4 3 1 4 3 0,5 3,5 3 1 4 3 - 3 3 1 4 4 4
Technika 1 --- 1 1 -- 1 1 --- 1 1 --- 1 --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Informatika 0,5 0,5 1 1 -- 1 1 --- 1 1 --- 1 1 -- 1 1 0,5 1 1,5 -- 1,5 1 -- 1
Természetismeret 2 --- 2 2 -- 2 --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- --- -- ---
Földrajz --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 2 -- 2 2 --- 2 --- -- --- --- -- ---
Fizika --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 --- 1,5 2 -- 2 2 --- 2 2 -- 2 --- -- ---
Kémia --- --- --- --- -- --- 1,5 --- 1,5 1,5 0,5 2 2 -- 2 2 --- 2 --- 1 1 --- -- ---
Biológia --- --- --- --- -- --- 1,5 0,5 2 1,5 --- 1,5 --- 1 1 1 1 2 2 -- 2 --- -- ---
Ének-zene 1 1 2 2 -- 2 1 --- 1 0,5 0,5 1 1 -- 1 1 --- 1 --- -- --- --- -- ---
Rajz és víz.kult. 1,5 1,5 1 -- 1 1 --- 1 0,5 0,5 1 1 -- 1 1 --- 1 -- --- -- ---
Testnevelés 2,5 2,5 2,5 -- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 -- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 -- 2,5 2,5 -- 2,5
Művészet(ek) történet --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- -- --- 1 1 2
Mozgókép és méd. ism. --- --- --- --- -- --- --- --- --- 1 --- 1 --- -- --- --- --- --- 1 -- 1 --- -- ---
Osztályfőnöki 1 1 1 -- 1 1 1 1 --- 1 0,5 0,5 0,5 --- 0,5 0,5 -- 0,5 1 -- 1
Érettségire felk. --- --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- -- --- --- --- --- 4 -- 4 6 -- 6
Kötelező óraszám 22,5 --- --- 22,5 -- --- 25 --- --- 25 --- --- 27,5 --- 27,5 --- --- 30 -- --- 30 -- ---
Nem köt. Óraszám --- 3 --- --- 2,5 --- --- 4 --- --- 4 --- --- 4 --- --- 3,5 --- --- 4 --- --- 4 ---
Egy tanulóra jutó --- --- 25,5 --- -- 25 --- --- 29 --- --- 29 --- -- 31,5 --- --- 31 --- -- 34 --- -- 34
Max. terh. órák --- --- 25,5 --- -- 25,5 --- --- 29 --- --- 29 --- -- 31,5 --- --- 31,5 --- -- 34 --- -- 34
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
138
A csoportbontásra felhasznált órák a 8 évfolyamos gimnáziumban a 2010/2011-es tanévtől a 2015/2016-os tanévig kifutó rendszerben a 8. évfolyamtól érvényes
Tantárgyak Évfolyamok
5. a 6.a 7.a 8.a 8.b 9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a 12.b Össz
Magyar 4 4 4 4 4 --- --- --- --- --- --- --- --- 20
1. id. nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 52
2. id. nyelv --- --- --- --- --- 4 4 4 4 4 4 4 4 32
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 50
Technika 1 1 1 1 1 --- --- --- --- --- --- --- --- 5
Informatika --- 0,5 1 1 1 1,5 1,5 --- --- --- --- --- --- 6,5
Testnevelés 2,5 2,5 2 2 --- 2 --- 2 --- 2 --- 2 --- 17
Összesen: 15,5 16 16 16 14 15,5 13,5 14 12 13 11 14 12 182,5
A 2008/2009-es tanévtől lépett érvénybe az 5. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben
a 2015/2016-os tanévben fut fel teljesen
Tantárgyak Évfolyamok
5. a 6.a 7.a 8.a 8.b 9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a 12.b Össz
Magyar 4 4 4 12
1. id. nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 52
2. id. nyelv 3 3 3 3 4 4 4 4 28
Matematika 4 4 4 3,5 3,5 4 4 3 3 4 4 4 4 49
Technika 1 1 1 1 1 5
Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 15
Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 10
Összesen: 16,5 16,5 16,5 12 12 12 12 11,5 11,5 13,5 13,5 13 13 171
- magyar nyelv és irodalomból a szövegértés és a nyelvhelyesség biztos megalapozása, valamint differenciált fejlesztésük indokolja a csoportbontást az 5-8. évfolyamokon.
- technikából a szaktantermi, illetve a manuálisan végzett gyakorlati munkák és mérések jellege, továbbá a tanulói munkahelyek száma miatt.
- az idegen nyelvek színvonalas oktatása az emelt szintű érettséginek megfelelő tudás minél nagyobb arányú elérése, (legalább az 1. idegen nyelvből), továbbá az európai polgároktól elvárt több nyelven való kommunikáció miatt.
- informatikából az egy teremben elhelyezhető számítógépek és a szaktanár hatékonyabb munkája miatt.
- matematikából a képességekből adódó logikus gondolkodás jelentős differenciáltsága, a központi ajánlás és a tanulás eredményessége miatt.
- testnevelésből a fiúk és lányok számára előírt eltérő követelmények teljesítése miatt.
139
3.2.1.2. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással
folytatódó ötévfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai
Ebben az ötévfolyamos gimnáziumban a 2004/2005-ös tanévtől a 9 osztályban lépett be a
nyelvi előkészítő évfolyam. Ezen gimnáziumi típusra vonatkozó helyi tanterv - a fenntartó által
előzetesen meghatározott feltételek és a felmenő rendszerben belépő csökkentett óraszámok
figyelembevételével - a Kerettantervi rendeletnek megfelelően készült.
A 2004/2005-ös tanévtől a 9. évfolyamra beiratkozó tanulók nevelése - oktatása tehát az
átdolgozott pedagógiai program, valamint - ennek részeként - az újonnan kidolgozott helyi
tanterv alapján folyik.
A nyelvi előkészítő évfolyammal (9.) induló majd emelt szintű idegen nyelvi képzést folytató (10-
13) tanulók 2009-ben tesznek először érettségi vizsgát. Az OKM által meghirdetett Világ-nyelvek
Program keretében induló nyelvi előkészítő évfolyam (9.) sajátossága, hogy a tanulók számára
kötelező 27,5 heti óraszám legalább 40%-át idegen nyelv(ek), míg az így megmaradt óraszám
legalább 25%-át informatika oktatására kell fordítani. A megmaradt óraszámot az iskola saját
hatáskörben használhatja fel, alapvetően a tanulói képességek mindenek előtt az anyanyelvi, a
matematika és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére.
A nyelvi előkészítő évfolyam (9) tantervének (óratervének) összeállításakor figyelembe vettük az
OKM ajánlásait, megvalósítása azonban egységes tantárgyi rendszerben történik. A
képességek fejlesztésével egyúttal a tanulók közötti különbségek csökkentésére is törekszünk.
A 10-13. évfolyam közötti 4 tanév során a fenntartó heti 7 órában történő támogatása mellett az
emelt szintű nyelvi képzést folytatjuk, amelynek a végén –reményeink és terveink szerint – a
tanulók közül sokan több (közép-és felsőfokú) nyelvvizsgával is rendelkeznek majd.
3.2.1.2.1. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással
folytatódó 5 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete
Tantárgyak:
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Történelem és társadalmi ismeretek
1. idegen nyelv (angol, német)
2. idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz)
Matematika
Informatika
Etika és filozófia
140
Fizika
Biológia
Kémia
Földrajz
Ének - zene
Rajz és vizuális kultúra
Művészetek
Mozgókép és médiaismeret
Testnevelés
Osztályfőnöki
Érettségire felkészítő
Kötelező érettségi tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Idegen nyelv
Választható érettségi tantárgyak és szintek
Elvileg valamennyi tantárgy választható érettségi tantárgynak közép – és emelt szinten is a
nyolc évfolyamos gimnázium esetében rögzített feltételek mellet.
3.2.1.2.2. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással
folytatódó 5 évfolyamos gimnázium óratervének meghatározása
Kiinduló pontnak tekintettük:
- a NAT és a kerettantervi rendelet előírásait,
- a fenntartó a korábbi közgyűlési határozatát, amelyben 4 tanéven keresztül 7ó/hét
támogatást biztosít az emeltszintű idegen - nyelvi oktatás megszervezéséhez, valamint
legújabb határozatát, amelyben a nyelvi előkészítő évfolyamon 2 többletórát biztosít a
heti törvényi óraszámon felül,
- az érettségi kétszintűségének 2005-ben történő bevezetését különös tekintettel a
kötelező érettségi tantárgyakra,
- a tehetséggondozás jobb feltételeinek megteremtését a lehetséges csoportbontások
biztosításával,
141
- a mindennapi testnevelés és más tanórán kívüli foglalkozások tarthatóságának
szükségességét, illetve indokoltságát.
3.2.1.2.3. A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással
folytatódó 5 évfolyamos gimnázium óraterve
2004/2005-ös tanévtől lépett be a 9. évfolyamon, és felmenő rendszerben a 2008/2009-es
tanévben futott fel teljesen
(2011/2012-es tanév végéig érvényes)
Tantárgyak Évfolyamok Összes
9 10 11 12 13
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 19
Történelem és társadalmi ismeret 1 2,5 2,5 3,5 3,5 13
Etika és filozófia --- --- --- --- 2 2
1. idegen nyelv 12* 5* 5* 5* 5* 64
2. idegen nyelv --- 3* 3* 4* 4* 28
Matematika 2 4 3 3* 4* 23
Informatika 5* --- --- --- --- 10
Fizika --- 2 2 2 --- 6
Biológia --- --- 2 2 2 6
Kémia --- 2 2 --- --- 4
Földrajz --- 2 2 --- --- 4
Ének-zene 1 1 1 --- --- 3
Rajz és vizuális kultúra --- 1 1 --- --- 2
Művészet(ek) történet --- --- --- 1 1 2
Mozgókép és média ismeretek --- --- --- 1 --- 1
Testnevelés 2,5* 2 2* 2 2* 17
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5 0,5 3
Érettségire felkészítők --- --- --- 4 4 8
Egy tanulóra jutó heti óraszám 27,5 29 30 32 32
Összes óraszám: 47 37 40 44 47 215
142
A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó 5 osztályos
gimnázium óraterv tervezete (Belép felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012/2013-as tanévben, majd felmenő rendszerben a 2016/2017-es tanévben fut fel teljesen)
Tantárgy Évfolyamok Σ (1 osztály)
9 10 11 12 13 Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 19 Történelem és társadalmi ism. 1 2,5 2,5 3,5 3,5 13 Etika és filozófia 2 2 1. idegen nyelv 12+12=24 5+5=10 5+5=10 5+5=10 5+5=10 64 2. idegen nyelv 3+3=6 3+3=6 4+4=8 4+4=8 28 Matematika 2 4+4=8 3+3=6 4+4=8 4+4=8 32 Informatika 5+5=10 1+1=2 1+1=2 14 Fizika 2 2 2 6 Biológia 2 2 2 6 Kémia 2 2 4 Földrajz 2 2 4 Ének-zene 1 1 1 3 Rajz és vizuális kultúra 1 1 2 Testnevelés (tánc) 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 12,5 Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5 1 3,5 Mozgókép és médiaismeret 1 1 Művészetek 1 1 2 Emelt sz. érettségire felkészítés 4 4 8 Kikötés: 4 ó/tanuló 1 tanulóra eső ó/hét 27,5 30,5 31,5 33,5 33
Összes óra 44,5 43,5 43,5 46,5 46 224
143
Megjegyzések:
- csoportbontások jelzése
- Az informatikát csak a 11. évfolyamig tervezzük, mivel a nyelvi előkészítő évfolyammal (9)
együtt a kerettantervi és a középszintű érettségi vizsga követelményei teljesíthetők.
- A 9 évfolyamon az 1. idegen nyelv, az informatika, a testnevelés és az ének órák mellett a többi -
összesen 7 - tanóra a tudásbeli szintrehozást, illetve a képességek, az anyanyelvi, a matematikai
és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálja. Az osztályfőnöki órán a tanulás
tanításának, a reális „énkép” fejlesztésnek, valamint az egészséges életforma kialakításának nagy
jelentőséget tulajdonítunk.
- A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek, valamint
a mozgókép és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz
és a testneveléshez, a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk.
- Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának
lehetőségeivel:
- „az emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és filozófia”
elnevezéssel a 13 évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és médiaismeretet pedig a 12.
évfolyamon heti 1 órában. A biológia tantárggyal együtt tanítjuk az egészségtani ismereteket,
- Az újonnan kiadott kerettantervnek megfelelően az informatika mellett növeltük a
testnevelési órák számát,
- Az osztályfőnöki órát a 9. és a 13. évfolyamon a közösségformálás és a rengeteg
szervezési feladat miatt 1 órában terveztük a többi évfolyamon 0,5 órában!.
144
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (2011/2012-es tanév végéig érvényes)
Tantárgyak Évfolyamok
9. 10. 11. 12. 13.
K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 3 --- 3 4 --- 4 4 --- 4 4 --- 4 4 --- 4
Történelem és társ. ism 1 --- 1 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 3,5 --- 3,5 3,5 --- 3,5
Etika és filozófia --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- 2 --- 2
1. idegen nyelv 12 --- 12 5 --- 5 5 --- 5 5 --- 5 5 --- 5
2. idegen nyelv --- --- 3 --- 3 3 --- 3 3 1 4 3 1 4
Matematika 2 --- 2 4 --- 4 3 --- 3 3 --- 3 3 1 4
Informatika 5 --- 5 --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- ---
Fizika --- --- --- 1,5 0,5 2 2 --- 2 1,5 0,5 2 --- ---
Biológia --- --- --- --- --- 2 --- 2 1,5 0,5 2 2 --- 2
Kémia --- --- --- 1,5 0,5 2 2 --- 2 --- --- --- --- --- ---
Földrajz --- --- --- 1,5 0,5 2 2 --- 2 --- --- --- --- --- ---
Ének-zene 1 --- 1 1 --- 1 1 --- 1 --- --- --- --- --- ---
Rajz és víz.kult. --- --- 1 --- 1 1 --- 1 --- --- --- --- --- ---
Művészetek --- --- --- --- --- --- --- --- --- 1 --- 1 1 --- 1
Mozgókép és méd. ism. --- --- --- --- --- --- --- --- --- 1 --- 1 --- ---
Testnevelés 2,5 --- 2,5 2 --- 2 2 --- 2 2 --- 2 2 --- 2
Osztályfőnöki 1 --- 1 0,5 --- 0,5 0,5 --- 0,5 0,5 --- 0,5 0,5 --- 0,5
Érettségire felk. --- --- --- --- --- --- --- 4 --- 4 4 --- 4
Kötelező óraszám 27,5 --- --- 27,5 --- --- 30 --- --- 30 --- --- 30 --- ---
Nem köt. Óraszám --- --- --- --- 1,5 --- --- --- --- --- 2 --- --- 2 ---
Egy tanulóra jutó --- --- 27,5 --- --- 29 --- --- 30 --- --- 32 --- --- 32
Max. terh. órák --- --- 31,5 --- --- 31,5 --- --- 33 --- --- 33 --- --- 33
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2012/2013-as tanévtől lép érvénybe a 9. évfolyamon majd azt követően felmenő rendszerben a
2016/2017-es tanévben fut fel teljesen)
Tantárgyak Évfolyamok
9. 10. 11. 12. 13.
K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 3 --- 3 4 --- 4 4 --- 4 4 --- 4 4 --- 4
Történelem és társ. ism 1 --- 1 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 3,5 --- 3,5 3,5 --- 3,5
Etika és filozófia --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- 2 --- 2
1. idegen nyelv 12* --- 12 3 2 5 3,5 1,5 5 3,5 1,5 5 3 2 5
2. idegen nyelv --- --- --- 3 --- 3 3 --- 3 3 1 4 3 1 4
Matematika 2 --- 2 4 --- 4 3 --- 3 3 1 4 4 --- 4
Informatika 5* --- 5 1 --- 1 1 --- 1 --- --- --- --- --- ---
Fizika --- --- --- 1,5 0,5 2 2 --- 2 2 --- 2 --- --- ---
Biológia --- --- --- --- --- --- 2 --- 2 2 --- 2 2 --- 2
Kémia --- --- --- 1,5 0,5 2 2 --- 2 --- --- --- --- --- ---
Földrajz --- --- --- 2 2 2 --- 2 --- --- --- --- --- ---
Ének-zene 1 --- 1 1 --- 1 1 --- 1 --- --- --- --- --- ---
Rajz és víz.kult. --- --- 1 --- 1 1 --- 1 --- --- --- --- --- ---
Művészetek --- --- --- --- --- --- --- --- --- 1 --- 1 1 --- 1
Mozgókép és méd. ism. --- --- --- --- --- --- --- --- --- 1 --- 1 --- ---
Testnevelés 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5 2,5 --- 2,5
Osztályfőnöki 1 --- 1 0,5 --- 0,5 0,5 --- 0,5 0,5 --- 0,5 1 --- 1
Érettségire felk. --- --- --- --- --- --- --- 4 --- 4 4 --- 4
Kötelező óraszám 27,5 --- --- 27,5 --- --- 30 --- --- 30 --- --- 30 --- ---
Nem köt. Óraszám --- --- --- --- 3 --- --- 1,5 --- --- 3,5 --- --- 3 ---
Egy tanulóra jutó --- --- 27,5 --- --- 30,5 --- --- 31,5 --- --- 33,5 --- --- 33
Max. terh. órák --- --- 31,5 --- --- 31,5 --- --- 34 --- --- 34 --- --- 34
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
145
3.2.1.2.4. A csoportbontásra felhasznált órák:
(kifutó rendszerben a 2015/2016-os tanév végéig érvényes)
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Összes
1. idegen nyelv 12 5 5 5 5 32
2. idegen nyelv --- 3 3 4 4 14
Matematika --- --- --- 3 4 7
Informatika 5 --- --- --- --- 5
Testevelés 2,5 --- 2 --- 2 6,5
Összes 19,5 8 10 12 15 64,5
(A 2012/2013-as tanévtől érvényes a 9. évfolyamon majd azt követően felmenő rendszerben a
2016/2017-es tanévben fut fel teljesen)
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Összes
1. idegen nyelv 12 5 5 5 5 32
2. idegen nyelv --- 3 3 4 4 14
Matematika --- 4 3 4 4 15
Informatika 5 1 1 --- 7
Összes 17 13 12 13 13 68
A csoportbontás indokai:
- idegen nyelvek hatékony oktatása, az emelt szintű érettséginek megfelelő tudás miatt
- informatikából az egy tanterembe elhelyezett számítógépek száma miatt,
- matematikából a kisebb csoportokban való foglalkozást elsősorban a képességekből
adódó logikus gondolkodás jelentős differenciáltsága magyarázza, ami a 11. és 12.
évfolyam egyben az emelt szintű érettségire felkészítést önálló csoportban teszi
lehetővé,
3.2.1.3. A négy évfolyamos gimnázium helyi tanterének sajátosságai
Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnáziumi osztály a fenntartó 19/2005. (I.27.), a 104/2005.
(IV.28.), valamint a 105/2005. (IV.28.) Kgy. sz. határozatok alapján a 2006/2007-es tanévben
indult. Az ide beiratkozó tanulók 2010-ben tesznek majd érettségi vizsgát. Bár ez a képzési
forma nem specifikus, de a legfőbb cél ebben az iskolatípusban is az, hogy minél több tanuló
egyetemen vagy főiskolán folytassa majd tanulmányait. Ennek megfelelően a legtöbb kötelező
érettségi tantárgyból egyes évfolyamokon emelt óraszámokat határoztunk meg. A óraszámok
meghatározásánál ügyeltünk arra, hogy – az 1. idegen nyelvet és az informatikát kivéve – a
tantárgyak óraszámai megegyezzenek az 5 évfolyamos gimnázium 10-13. évfolyamának
tantárgyi óraszámaival. Erre azért volt szükség, hogy évfolyam szinten (9-10; 10-11; 1-12, 12-
13) tudjuk szervezni a tanórai csoportokat elsősorban 2. idegen nyelvből, valamint az emelt
szintű érettségire felkészítéskor más tantárgyakból is. (Ennek érdekében módosítani kellett az
146
angolból vagy németből emelt szintű felkészítést biztosító 5 évfolyamos gimnázium óratervét és
helyi tantervét is).
3.2.1.3.1. A 4 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete
Tantárgyak:
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Történelem és társadalmi ismeretek
Etika és filozófia
1. idegen nyelv
2. idegen nyelv
Matematika
Informatika
Fizika
Biológia
Kémia
Földrajz
Ének - zene
Rajz és vizuális kultúra
Művészetek
Mozgókép és médiaismeret
Testnevelés (tánc)
Osztályfőnöki
Érettségire felkészítő
Kötelező érettségi tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Idegen nyelv
Választható érettségi tantárgyak és szintek
Elvileg valamennyi tantárgy választható érettségi tantárgynak közép – és emelt szinten is az
előző két gimnáziumi típus esetében rögzített feltételek mellett.
147
3.2.1.3.2. A helyi tanterv óratervének meghatározása
Kiinduló pontnak tekintettük:
- a fenntartó 19/2005. (I.27.), a 104/2005. (IV.28.), valamint a 105/2005. (IV.28.) Kgy. sz.
határozatokat, annak tudomásul vételével, hogy a törvényi óraszámokon túl többletórák
biztosítására nem számíthatunk.
- a kerettantervi rendelet előírásait,
- a kétszintű érettségi tantárgyi követelményeit,
- a mindennapi testnevelés és más tanórán kívüli foglalkozások tarthatóságának
szükségességét.
3.2.1.3.3. A 4 évfolyamos gimnázium óraterve
- a 2006/2007-es tanévben induló általános tantervű 4 évfolyamos gimnázium óraterve
felmenő rendszerben (lsd: táblázatban)
A 4 évfolyamos általános tantervű gimnázium óraterve (felmenő rendszerben)
(Érvényes a 2011/2012-es tanév végéig)
Tantárgyak Évfolyamok Összes óra
9 10 11 12
Magyar nyelv és irodalom (dráma) 4 4 4 4 16
Történelem és társadalmi ismeretek 2,5 2,5 3,5 3,5 12
Etika és filozófia 2 2
1. idegen nyelv 4* 4* 4* 4* 32
2. idegen nyelv 3* 3* 4* 4* 28
Matematika 4 3 3* 4* 21
Informatika 2* 2* 8
Fizika 2 2 2 6
Biológia 2 2 2 6
Kémia 2 2 4
Földrajz 2 2 4
Ének-zene 1 1 2
Rajz és vizuális kultúra 1 1 2
Művészet(ek) 1 1 2
Mozgókép és média ismeretek 1 1
Testnevelés (tánc) 2 2* 2 2* 12
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 2
Érettségire felkészítők 4 4 8
Egy tanulóra jutó heti óraszám 30 31 31 31
Összes óraszám: 39 42 42 45 168
148
4 osztályos óraterv tervezet (Belép felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012/2013-as tanévben és felmenő rendszerben a 2015/2016-os
tanévben fut fel teljesen)
Tantárgy Évfolyamok Σ (1
osztály)
9 10 11 12
Magyar nyelv és irodalom(dráma) 5 4 4 4 17
Történelem és társadalmi ism. 2,5 2,5 3,5 3,5 12
Etika és filozófia 2 2
1. idegen nyelv 4+4=8 4+4=8 4+4=8 4+4=8 32
2. idegen nyelv 3+3=6 3+3=6 4+4=8 4+4=8 28
Matematika 4+4=8 3+3=6 4+4=8 4+4=8 30
Informatika 2+2=4 2+2=4 1+1=2 1+1=2 12
Fizika 2 2 2 6
Biológia 2 2 2 6
Kémia 2 2 4
Földrajz 2 2 4
Ének-zene 1 1 2
Rajz és vizuális kultúra 1 1 2
Testnevelés (tánc) 2,5+2,5=5 2,5 2,5+2,5=5 2,5 15
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 1 2,5
Mozgókép és médiaismeret 1 1
Művészetek 1 1 2
Emelt sz. érettségire felkészítés 4 4 8 Kikötés: 4 ó/tanuló
1 tanulóra eső ó/hét 31,5 31,5 33,5 33
Összes óra 47 43,5 49 46 185,5
Megjegyzések:
- * csoportbontások jelzése
- 1. idegen nyelvből minden évfolyam, a 2. idegen nyelvből a 11. és 12. évfolyamon, matematikából
pedig a 9. és a 12. évfolyamon emelt óraszámmal (+1 óra) terveztünk.
- A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek, valamint a
mozgókép és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz,
a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk.
- Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának
lehetőségével:
- Az „emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és filozófia”
elnevezéssel a 12. évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és médiaismeretet pedig a 11.
évfolyamon heti 1 órában,
- Az egészségtani ismereteket a biológia keretében tanítjuk
- Az újonnan kiadott kerettantervnek megfelelően növeltük az informatika és a testnevelés
óraszámát,
- A 12. évfolyamon az osztályfőnöki órát a sok szervezési feladat miatt 1 órában, a többi
évfolyamon 0,5 órában határoztuk meg.
149
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig érvényes)
Tantárgyak
Évfolyamok
9 10 11 12 K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4
Történelem és társ. ism 2,5 2,5 2 0,5 2,5 3,5 3,5 3,5 3,5
Etika és filozófia 2 2
1. idegen nyelv 4 4* 3 1 4* 4 4* 4 4*
2. idegen nyelv 3 3* 3 3* 3 1 4* 4 4*
Matematika 3 1 7 3 3 3 4* 3 1 4*
Informatika 1,5 0,5 2* 2 2*
Fizika 1,5 0,5 2 2 2 2 2
Biológia 2 2 2 2 2
Kémia 1,5 0,5 2 2 2
Földrajz 2 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Rajz és víz.kult. 1 1 1 1
Művészet(ek) tört. 1 1 1 1
Mozgókép és méd. ism. 1
Testnevelés 2 2 2 2* 2 2* 2 2*
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Érettségire felk. 4 4 4 4
Kötelező óraszám 27,5 27,5 30 30
Nem köt. Óraszám 2,5 3,5 1 1
Egy tanulóra jutó 30 31 31 31
Max. terh. órák 31,5 31,5 33 33
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
150
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon belépve felmenő rendszerben érvényes)
Tantárgyak
Évfolyamok
9 10 11 12 K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irodalom 4,5 0,5 5 4 4 4 4 4 4
Történelem és társ. ism 2,5 2,5 2 0,5 2,5 3,5 3,5 3,5 3,5
Etika és filozófia 2 2
1. idegen nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
2. idegen nyelv 3 3 2,5 0,5 3 2,5 1,5 4 3 1 4
Matematika 3 1 4 3 3 3 1 4 3 1 4
Informatika 1,5 0,5 2 1 1 2 1 1 1 1
Fizika 1,5 0,5 2 2 2 2 2
Biológia 1 1 2 2 2 2 2
Kémia 1,5 0,5 2 2 2
Földrajz 2 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Rajz és víz.kult. 1 1 1 1
Művészet(ek) tört. 1 1 1 1
Mozgókép és méd. ism. 1 1
Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1
Érettségire felk. 4 4 4 4
Kötelező óraszám 27,5 27,5 30 30
Nem köt. Óraszám 4 4 3,5 3
Egy tanulóra jutó 31,5 31,5 33,5 33
Max. terh. órák 31,5 31,5 34 34
K → kötelező V → választható óraszám Ó → összes
3.2.1.3.4. A csoportbontásra felhasznált órák:
(kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig érvényes)
Tantárgyak Évfolyamok
Összes 9 10 11 12
1. idegen nyelv 4 4 4 4 16
2. idegen nyelv 3 3 4 4 14
Matematika 3 4 7
Informatika 2 2 4
Testnevelés 2 2 4
Összes 9 11 11 14 45
151
(A 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon belépve felmenő rendszerben érvényes)
Tantárgyak Évfolyamok
Összes 9 10 11 12
1. idegen nyelv 4 4 4 4 16
2. idegen nyelv 3 3 4 4 14
Matematika 4 3 4 4 15
Informatika 2 2 1 1 6
Testnevelés 2,5 2,5 5
Összes 15,5 12 15,5 13 56
A csoportbontás indokai:
- idegen nyelvek hatékony oktatása, az emelt szintű érettséginek megfelelő követelmények minél
nagyobb arányú elsajátítása legalább az 1. idegen nyelvből,
- informatikából az egy tanterembe – átlátható módon – elhelyezhető számítógépek száma miatt,
- matematikából az érettségi követelmények biztosabb elsajátítása végett, valamint az emelt szintű
érettségire felkészítés önálló csoportba történő biztosítása miatt,
- testnevelésből a fiúk és a lányok számára előírt eltérő tantervi követelmények miatt.
3.2.1.4. A NYEK-kel induló, majd emelt szintű angol oktatással folytatódó, a 12. és 13. évfolyamokon pedig természettudományos vagy gazdasági irányultságot biztosító 5 évfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai
Ebben az 5 évfolyamos gimnáziumban a 2010/2011-es tanévtől a 9. osztályba lép be a
nyelvi előkészítő évfolyam, ahol a kötelező óraszám (27,5 ó) 40%-ában (11 ó) 1. és 2.
idegen nyelvet tanítunk. Az 1. idegen nyelv az angol (7 ó), a 2. idegen nyelv (4ó) pedig a
tanulók választása alapján lehet a német, a spanyol, az olasz, a francia vagy az orosz. A
fennmaradó óraszám (16,5 ó) legalább 25%-át informatika oktatásra fordítjuk (5ó). A
megmaradt óraszámot (11,5 ó) úgy használjuk fel, hogy az a gimnáziumi típus funkcióját
leginkább segítő kompetenciák (anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi) fejlesztését
szolgálja. Az OKM ajánlásait is figyelembe véve törekszünk arra is, hogy a képességek
fejlesztésekor csökkenjenek a tanulók közötti különbségek.
A 10-13. évfolyamokon angolból emelt szintű nyelvi képzést folytatunk, amely „szakmai
nyelve” a 12. és 13. évfolyamokon – választás alapján – elsajátítandó matematikai,
természettudományos (fizika, kémia, biológia) és történelmi ismereteknek. Az emelt
szintű érettségire felkészítés választásakor – heti 3-3 többletóra biztosításával –
kaphatnak megalapozott tudást és orientációt a műszaki, a természettudományos, az
egészségügyi és a gazdasági pályák irányában továbbtanulni szándékozók.
152
3.2.1.4.1. A természettudományos irányultságú 5 évfolyamos gimnázium tantárgyi
szerkezete:
Tantárgyak:
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Történelem és társadalmi ismeretek
1. idegen nyelv ( angol)
2. idegen nyelv (német, francia, olasz, spanyol, orosz)
Matematika
Informatika
Etika és filozófia
Fizika
Biológia
Kémia
Földrajz
Ének - zene
Rajz és vizuális kultúra
Művészetek
Mozgókép és médiaismeret
Testnevelés
Osztályfőnöki
Érettségire felkészítő
Kötelező érettségi tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Idegen nyelv
153
Választható érettségi tantárgyak és szintek
Elvileg valamennyi tantárgy választható érettségi tantárgynak közép – és emelt szinten is
a 8 évfolyamos gimnázium esetében rögzített feltételek mellet. Ebben az iskolatípusban
azonban a tanulók orientációja a matematika, a természettudományos tárgyak (fizika,
kémia, biológia) és a történelem választását preferálja. Az említett 5 tantárgy közül
ugyanis a tanulóknak egyet kötelezően választani kell, s emellett még egyet szabadon is
felvehetnek.
3.2.1.4.2. A természettudományos irányultságú 5 évfolyamos gimnázium
óratervének meghatározása
Kiinduló pontnak tekintettük:
- a NAT előírásait és a kerettantervi rendelet ajánlásait,
- a fenntartó közgyűlési határozatát, amelyben a NYEK- évfolyamán (9) 2, a 10-13.
évfolyamokon pedig 7 többletórát biztosít hetente, részben az emelt szintű angol
oktatáshoz, részben pedig a matematika, a természettudományos tárgyak (fizika,
kémia, biológia) és a történelem emelt szintű érettségire felkészítéséhez,
- a kétszintű érettségi követelményeinek való megfelelést különös tekintettel a kötelező
és a természettudományos tantárgyakra,
- a csoportbontások biztosítását a tehetséggondozás jobb feltételeinek
megteremtéséért,
- a mindennapi testnevelés és más tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges
óraszámok biztosítását.
154
3.2.1.4.3. A 2010/2011-es tanévtől induló 5 évfolyamos gimnáziumi osztály óraterve
(nyelvi előkészítővel, emelt szintű angol nyelvi és természettudományos irányultságú képzéssel)
Tantárgy Évfolyamok Egy tanuló összes heti
óraszáma ∑
9. 10. 11. 12. 13.
Magyar (tánc és dráma) 3 4 4 4 4 19 19
Történelem és társ. ism. - 2,5 3 3* (•) 3* (•) 11,5 17,5
Filozófia – etika - - - - 2 2 2
1. idegen nyelv 7* 5* 5* 5* 5* 27 54
2. idegen nyelv 4* 3* 3* 3* 3* 16 32
Matematika 3 3* 4* 3* (•) 4* (•) 17 31
Informatika 5* 1* 1* 1* 1* 9 18
Fizika - 2* 2* 3 (•) - (•) 7 11
Biológia - 2 2 3 (•) - (•) 7 7
Kémia - 2* 3 - (•) - (•) 5 7
Földrajz 1 2 2 - - 5 5
Ének-zene 1 1 1 - - 3 3
Rajz és víz. Kultúra - 1 1 - - 2 2
Testnevelés 2,5 2,5* 2,5 2,5* 2,5 12,5 17,5
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5 0,5 3 3
Mozgókép és méd.ism. - - - - 1 1 1
Művészetek - - - - 2 2 2
Emelt sz. érettségi felk. - - - 6• 6• (2x6•) =12 (5x6•)=30
1 tanulóra eső heti óra 27,5 31,5 34 34 34 161 -
Egy tanuló terhelhető max. heti tv-i óra 31,5 31,5 34 34 34 - -
Egy tanulóra eső heti kötelező tv-i óra 27,5 27,5 30 30 30 - -
Összes felhaszn. heti óra 43,5 50 49 60,5 59 - 262
Megjegyzés: * - csoportbontás • - az emelt szintű érettségire felkészítés a 12-13. évfolyamokon 5 tantárgyból (•) történik, amelyek közül a tanulók egyet kötelezően felvesznek, egyet pedig szabadon választhatnak. Az emelt szintű felkészítés tantárgyanként 3-3 órában történik.
155
Megjegyzések:
- *csoportbontások jelzése
- • az emelt szintű érettségire felkészítés tantárgyainak biztosított heti 3 többletóra
- A 9 évfolyamon az 1. idegen nyelv, az informatika, a testnevelés és az ének órák mellett a
többi - összesen 7 - tanóra a tudásbeli szintrehozást, illetve a képességek, az anyanyelvi, a
matematikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálja. Az osztályfőnöki órán
a tanulás tanításának, a reális „énkép” fejlesztésnek, valamint az egészséges életforma
kialakításának nagy jelentőséget tulajdonítunk.
- A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek,
valamint a mozgókép és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv
és irodalomhoz és a testneveléshez, a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz
kapcsoltan tanítjuk.
- Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának
lehetőségeivel:
- „az emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és
filozófia” elnevezéssel a 13 évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és
médiaismeretet pedig a 13. évfolyamon heti 1 órában. A biológia tantárggyal együtt tanítjuk
az egészségtani ismereteket,
- Az újonnan kiadott kerettantervnek megfelelően az informatika mellett növeltük a
testnevelési órák számát,
- Az osztályfőnöki órát a 9. évfolyamokon a közösségformálás és a sok szervezési feladat
miatt 1 órában terveztük, a többi évfolyamokon 0,5 órában
156
Az óratervi kötelező és nem kötelező órák felhasználása a 2010/2011-es tanévtől
Tantárgyak
Évfolyamok
9. 10. 11. 12. 13.
K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö K V Ö
Magyar ny. és irod. 3 - 3 4 - 4 4 4 4 - 4 4 - 4
Tört. és társ. ism. - - - 2,5 - 2,5 2,5 0,5 3 3 - 3 3 - 3
Etika és filozófia - - - - - - - - - - - 2 - 2
1. idegen nyelv 7 - 7 3 2 5 3,5 1,5 5 3,5 1,5 5 3 2 5
2. idegen nyelv 4 - 4 3 - 3 3 3 3 - 3 3 3
Matematika 3 - 3 3 - 3 3 1 4 3 - 3 3 1 4
Informatika 5 - 5 1 - 1 1 1 1 - 1 - 1 1
Fizika - - - 2 - 2 2 2 2 1 3 - - -
Biológia - - - - 2 2 2 2 1,5 1,5 3 - - -
Kémia - - - 2 - 2 2 1 3 - - - - - -
Földrajz 1 - 1 2 - 2 2 2 - - - - - -
Ének-zene 1 - 1 1 - 1 1 1 - - - - - -
Rajz és víz. kultúra - - - 1 - 1 1 1 - - - - - -
Művészet(ek) - - - - - - - - - - - - 2 - 2
MOMÉ - - - - - - - - - - - - 1 - 1
Testnevelés 2,5 - 2,5 2,5 - 2,5 2,5 - 2,5 2,5 - 2,5 2,5 - 2,5
Osztályfőnöki 1 - 1 0,5 - 0,5 0,5 - 0,5 0,5 - 0,5 0,5 - 0,5
Érettségire felk. - - - - - - - 6 - 6 6 - 6
Kötelező óraszám 27,5 - - 27,5 - - 30 - - 30 - 30 - -
Nem köt. óaszám - 0 - - 4 - - 4 - - 4 - - 4 -
Egy tan. Jutó 27,5 - 27,5 - - 31,5 - - 34 - - 34 - - 34
Max terh. órák 31,5 - 31,5 - - 31,5 - - 34 - - 34 - - 34
157
3.2.1.4.4. A csoportbontásra felhasznált órák az 5 évfolyamos
természettudományos irányultságú gimnáziumban
Tantárgyak Évfolyamok Összes
9. 10. 11. 12. 13.
Tört. és társ. ism. - - - 3 3 6
1. idegen nyelv 7 5 5 5 5 27
2. idegen nyelv 4 3 3 3 3 16
Matematika - 3 4 3 4 14
Informatika 5 1 1 1 1 9
Fizika - 2 2 - - 4
Kémia - 2 - - - 2
Testnevelés - 2,5 - 2,5 - 5
Összes 16 18,5 15 17,5 16 83
A csoportbontás indokai:
- az idegen nyelvek hatékony oktatása és az emelt szintek megfelelő többletóra biztosítása az 1.
idegen nyelvnél,
- informatikából az egy tanteremben elhelyezhető számítógépek miatt,
- matematikából a természettudományos, a műszaki és gazdasági felsőoktatási intézményekbe
továbbtanulni szándékozók matematikai kompetenciáinak hatékonyabb fejlesztése, valamint
az emelt szintű érettségire való eredményesebb felkészülés megalapozása,
- történelemből a gazdasági profilú egyetemekre és főiskolákra való jobb felkészülés
elősegítése,
- fizikából és kémiából a műszaki, a természettudományos, valamint az egészségügyi profilú
egyetemekre, főiskolákra bekerülés esélyének növelése,
- testnevelésből a párhuzamos 5 évfolyamos osztályokkal való összevonás utáni bontás a fiúk
és a lányok külön csoportokban foglalkoztatása végett.
3.2.1.5. A gimnázium tantárgyi tantervei
A 8-, az 5- és a 4 évfolyamos gimnázium tantárgyi tanterveit a jobb, a könnyebb elrendezés, az
áttekinthetőség, a kezelhetőség és a használhatóság miatt - külön kötve -, a második rész
tartalmazza.
158
Megjegyzések a tantárgyi tantervekhez
1.) A Bárdos László Gimnázium pedagógiai programjának helyi tantervét a törvényi
előírásoknak, valamint a fenntartó határozatainak megfelelően módosítottuk.
A gimnáziumi típusok helyi tantervének – és főleg tantárgyi tanterveinek – kialakításánál
figyelembe vettük:
- a NAT műveltségi területei közötti százalékos változásokat,
- a tantárgyi kerettanterveket,
- a középszintű és emelt szintű érettségi követelményeket,
- az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium pedagógiai programjának helyi
tantervét,
- 2006-ban elfogadott és jóváhagyott pedagógiai programunk helyi tantervét,
- az Oktatási és Kulturális Minisztérium rendelkezéseit (jogszabályok és ajánlások)
a nyelvi előkészítő évfolyamról .
2.) A tantestület tehát a tantervek egy részét maga alkotta meg, másik részét a tantárgyi
kerettantervekből, valamint a Radnóti Gimnázium tantárgyi tanterveiből összedolgozta, s
vannak olyanok is, amelyeket teljes egészében átvett.
Akármelyik módon is történt az egyes tantárgyi tantervek megalkotása, mindig ügyeltünk
arra, hogy teljes egészében lefedjék a NAT, a kerettantervi, valamint a középszintű, és
az emelt szintű – érettségi követelményeket.
Vannak olyan tantárgyi tantervek, amelyek mindegyik gimnáziumi típusra használhatók
(pl. az idegen nyelveknél, a természettudományos tárgyak egy részénél) és vannak
olyan tantárgyak amelyekhez – az óraszámok eltérése és a tananyag átcsoportosítás
miatt – külön tanterveket dolgoztunk ki a 8-, az 5-, valamint a 4 osztályos
gimnáziumokra. A tantárgyi specifikumok következményeként az egyes tantervek az
értékelési rendszere eltérhet egymástól.
3.) A Kerettanterv tantárgyi moduljait vagy integráltuk valamely tantárgyhoz (pl. a magyar
nyelv és irodalomhoz a drámát, a testneveléshez a táncot, a társadalmi ismeretekhez a
hon-és népismeretet, az ember és társadalomismeret, az etika valamint az egészségtan
modulokat pedig az osztályfőnöki- nevelési tervekhez) vagy összevont tantárgyként
szerepeltetjük (pl. történelem és társadalomismeret). Vannak olyan modulok is,
amelyeket önálló tantárgyként tanítunk (pl. művészet(ek)történet vagy a mozgókép-és
médiaismeret).
159
Az emberismeret és etika, valamint a bevezetés a filozófiába elnevezésű kerettantervi
tantárgyakat „Etika és filozófia” néven – összevonva – egy tantárgyként szerepeltetjük.
4.) A tantárgyakhoz és évfolyamokhoz rendelt óraszámok meghatározásánál mindvégig
ügyeltünk a törvényi előírásokra.
3.2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
A tantárgyi programok legfontosabb eszközei továbbra is a tankönyvek, a tanári kézikönyvek, a
tanulói munkafüzetek, a munka- és mérőlapok, a szemléltető-, a kísérleti- és a munkaeszközök.
3.2.2.1. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai, elvei
- a gimnáziumban a tantárgyi munkaközösségek szakmai javaslata alapján és az
Iskolaszék, a DÖK, a Szülői Szervezet véleményének kikérése után választunk
tankönyveket. Alapvető szakmai szempont, hogy a tankönyveknek meg kell felelnie a
kidolgozott tantárgyi követelményeknek, tovább minden tanuló számára
hozzáférhetőnek kell lenniük.
- a tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat érvényesítjük:
o A nevelő - oktató munka során elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, térkép, szótár stb.) használunk, amelyeket az oktatási
miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl
néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükségünk van. (pl.: a testneveléshez,
valamint a rajz, a technika, ... stb., továbbá egyéb manuális foglalkozásokhoz
egységesen előírt és használandó felszerelések),
o Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges
kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (szaktanárok)
határozzák meg a helyi tanterv alapján,
o Az iskola dokumentumaiban kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden
tanév előtt, a megelőző tanév májusi, júniusi szülői értekezletén tájékoztatjuk. A
taneszközök beszerzése a szülők kötelessége, amelyhez az iskola – írásos
igénylés alapján - segítséget nyújt,
o A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek (szaktanárok) a
következő szempontokat veszik figyelembe:
- a taneszközök feleljenek meg a helyi tantervnek,
160
- azokat az eszközöket kell a kiválasztásnál előnyben részesíteni, amelyek
több tanéven át használhatók,
- az eszközök kiválasztásánál iskolai szinten az állandóságra törekszünk. Új
eszközök beszerzését csak komoly indokok alapján, az oktatás minőségét
jelentősen jobbító esetben szorgalmazzuk.
- Törekszünk arra, hogy a saját költségvetési keretből, és a normatív jellegű tanulói
tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával szerezzük be az iskolai könyvtár
számára a szociális hátrányokkal küzdő tanulók által ingyenesen használható
taneszközöket.
A kiválasztás elvei:
- A tankönyvek a tantervi anyagokat az életkori sajátosságoknak a figyelembevételével, de
szakszerűen dolgozzák fel. Ne tartalmazzanak tehát olyan leegyszerűsítéseket, amelyek
nehezítik az ismeretek birtokbavételét.
- A 8 évfolyamos gimnázium tankönyvei feleljenek meg az általános iskola felső
tagozatának és a klasszikus - 4 osztályos - gimnázium követelményrendszerének, de
tartalmazzanak olyan mélyebb és többletismereteket, amelyek a tehetséggondozást
megfelelően segítik. A korábban készült tankönyvekből is taníthatunk, ha azok - akár
tankönyv pótIó irodalom, jegyzet vagy más ismerethordozó alkalmazásával- a tantervi
átalakítások után is megfelelnek a nyolc évfolyamos gimnáziumi elvárásoknak.
- A pedagógiai program, a céljainak elérését biztosító tankönyveket választunk: Így
például az 5 évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyamán az osztály sajátos céljainak
megfelelően választunk egyrészt általános iskolai tankönyveket (a szintrehozáshoz),
másrész szakmailag igényes informatikai és idegen nyelvi tankönyveket és
hanganyagokat.
- Célszerű - szemléletében, felépítésében és módszertani feldolgozásában - egységes
vagy hasonló felépítésű tankönyvcsalád(ok) használata. (pl. az 5 évfolyamos gimnáziumi
osztályban a 10-13. évfolyamra a Kerettantervi követelményeknek megfelelőt).
- Az egységes követelmények biztosítása érdekében a munkaközösségek - az egyes
szaktanárok tankönyvválasztásra vonatkozó javaslatainál - vegyék figyelembe, hogy
azonos évfolyamon, azonos szintű csoportoknál ugyanazt a tankönyvet használják. Ez a
szakszerű helyettesítéseket is megkönnyíti.
- A kiválasztásnál figyelembe veendő az osztály összetétele, képessége és a tantárgyat
tanító tanár egyénisége. Ezért fontos az alapos, előzetes tanulmányozásuk.
161
- A programnak való megfelelés, a szakszerűség és az oktatás szervezés szempontjai
mellett figyelembe kell venni a szülők véleményét, az átlagjövedelmű családok anyagi
teherbíró képességét is.
3.2.2.2. A tankönyvek kiválasztásának folyamata
- a jóváhagyott tankönyvek listájának áttekintése, valamint a tankönyvkiadó
katalógusainak és a sajtóban megjelenő tankönyvkritikáknak a tanulmányozása.
- a szóba jöhető tankönyvek - egy-egy példányban történő - megrendelése, majd
vizsgálata az alábbiak szerint:
- a könyv tartalma lefedi-e az adott tantárgy helyi tantervét, szükséges-e hozzá
segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz,
- tartalmi és módszertani kidolgozottsága megfelel-e elvárásainknak
(pl. ismeretcentrikus, tapasztalati alapozottságú, elnyújtott, lassú fogalom
alkotásra épül, kis lépésekben halad vagy feszített tempót diktál),
- biztosítja-e az önálló tanulás lehetőségét (differenciálás, rögzítés, gyakorlás,
ismeretszerzés, alkalmazás),
- mennyire motiváló erejű, kreativitás-, képesség- és készségfejlesztő,
- nyelvi megformáltsága megfelel-e az adott életkornak, az igényességnek, az
érthetőségnek, a pontosságnak,
- esztétikus-e, tanulást segítő-e a kivitelezés (kötés borítás), elviselhető-e az ára!
- a kompetencia alapú oktatás bevezetése miatt a TÁMOP 3.1.4. pályázatban előírt
vagy ajánlott tankönyvek, illetve programcsomagok közül válasszanak a szakmai
munkaközösségek, illetve a projektben kompetenciafejlesztést vállaló
pedagógusok. A tankönyvek választásánál meg kell vizsgálni, hogy azok a 2008.
május 16-ával kiadott kerettantervek alapján íródtak-e.
A tankönyvek megrendelése előtt egyeztessünk a szülőkkel és tájékoztassuk az
iskolaszéket.
- A további ismerethordozók, a taneszközök kiválasztásának elsődleges célja a
nevelő-oktató munka hatékony segítése. Egyre növekvő figyelem irányul a video-
anyagokra, a multimédiára, a számítógépekre, a CD-romokra. Tanítási órán való
alkalmazásukat a tantárgyak jellege, valamint a tanítási órák célja határozza meg.
Használatukat munkaközösségi szinten is érdemes megtervezni. A médiatár
(hang és videokazetták, CD-romok) könyvtári rendezése a szükséges
ismerethordozók választását könnyíti meg.
162
- a tankönyv és segédeszközök kiválasztásánál a jövőben egyre nagyobb figyelmet
kell fordítani az elektronikus tankönyvekre, segédletekre, és más információs
tananyagokra is.
A taneszközökkel szemben fontos követelmény, hogy tapasztalaton alapuló ismeretszerzést
tegyen lehetővé.
Az eszközök feleljenek meg a munkavédelmi és tűzvédelmi szabványoknak és szabályoknak.
3.2.3. Az iskolába kerülés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
3.2.3.1. A felvételi vizsga
Intézményünkbe a várható jelentkezők számától függően szervezünk vagy nem szervezünk
felvételi vizsgát. Felvételi vizsga szervezése a mindenkor érvényes jogi szabályozás figyelembe
vételével történik.
Ha nem tartunk felvételi vizsgát, akkor csak a tanulmányi eredmények alapján rangsoroljuk a
tanulókat.
A felvételi eljárás szabályozásának okai:
- Igényes színvonalú iskolát akarunk. Ezért olyan fiatalok nevelését-oktatását szeretnénk
vállalni, akik valóban tanulni akarnak. Kitűzött céljainkból, valamint a gimnázium
alapfunkciójából következően nem szándékozunk olyan tanulókat iskolánkba fogadni,
akik az iskolát parkoló pályának tekintik, és csak bizonyítványhoz szeretnének jutni, de
tudásukat, kulturáltságukat nem igazán akarják fejleszteni.
- Az iskolánk iránt megnövekedett érdeklődés általában indokolja a különböző felvételi
vizsga szervezését.
Elvei
A kiválasztás fontos kritériuma a kompetencia alapú felvételi sikeres teljesítése, azaz meglévő
tudásuk jó színvonalú alkalmazása. Különösen a tehetséggondozó 8 évfolyamos képzés teszi
szükségessé a leendő tanítványok kiválogatását. A felvételi eljárás során – a vizsga eredménye
alapján - a tanulók taníthatóságát, felkészültségét, képességeit, vesszük figyelembe. Más
szempontok nem játszhatnak szerepet a felvételi döntésben.
Előkészítése
- Beiskolázási körzetünk 90 %-ban Tatabánya város és közvetlen környéke.
163
- Távolabbi helyekről tanévenként 10-15 tanuló felvételére lehet számítani. Évente 120-
140 tanulót veszünk fel gimnáziumunkba, ebből 1 osztálynyi 10 éves és három osztálynyi
14 éves korú.
- A tanulóknak a nyílt napon, a szülőknek és az általános iskolák pályaválasztási
felelőseinek pedig külön értekezleteken adunk információkat a legfontosabb
tudnivalókról, a nevelő-oktató munkáról, a diákéletről, a felvételi formák rendszeréről. A
beiskolázásnál minden év októberében a helyi médiákban is megjelentetjük a teljes
beiskolázás menetrendjéről szóló figyelemfelkeltő felhívásunkat.
- A írásbeli felvételi feladatokat központilag dolgozzák ki, amelyeket a vizsga napjáig -
pecséttel lezárt borítékban – a páncélszekrényben őrzünk.
Szabályai
- A hozzánk felvételüket kérő tanulók teljesítményének elbírálásakor – a négy – és az
ötévfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél - az általános iskola 7. osztályában elért év
végi, valamint a 8. osztály féléves tanulmányi eredményét, továbbá mindkét oktatási
formában - ha felvételit szervezünk - az ott elért teljesítménnyel számolunk. A 8
évfolyamos gimnáziumban az általános iskola 3. osztályának év végi és 4. osztályának
féléves minősítését vesszük figyelembe.
- Az általános iskolai eredményeket a következő tantárgyaknál vizsgáljuk: magyar nyelv és
irodalom, történelem, matematika, környezetismeret, fizika, biológia, földrajz, idegen
nyelv, informatika. A készségtárgyak eredményeit nem vesszük figyelembe..
- A tanulók felvétele a kialakult rangsor szerint történik.
- A felvételi vizsgán a tanulók nevük mellőzésével, kódszámmal vagy jeligével is
szerepelhetnek.
- A tanulók felvételre javasolt rangsorának felállítása az igazgató hatásköre.
- Az elért eredményről készült rangsort az iskola bejáratánál kifüggesztjük, a felvételi
sikeréről vagy sikertelenségéről pedig a szülőket (gondviselőt) és az általános iskolát – a
Felvételi Központtól visszaigazolt lista alapján - írásban értesítjük.
- A sikeres felvételi utáni beiratkozás a tanév rendjének megfelelően június hónapban
történik.
164
A 8 évfolyamos gimnázium felvételi követelményei
A felvételi vizsgán a tanulói kompetenciákra (készségek és képességek felmérésére, valamint
tantárgyi ismeretek alkalmazására) kiemelt figyelmet fordítunk. A felvételi vizsgával a tanulók
taníthatóságát, logikai- és asszociációs gondolkodását vizsgáljuk. Az írásbeli vizsga
anyanyelvből és matematikából áll. Az értékelés központi javítási útmutató alapján történik. Az
anyanyelvi (szövegértés) és a matematikai feladatok megoldásait 50-50%-ban vesszük
figyelembe.
Követelmények az 5 évfolyamos beiskolázás esetén
- Anyanyelvből szövegértés és írásbeli kifejezőkészség vizsgálata, központi feladatok
alapján,
- Matematikából az alapismeretek alkalmazásának, valamint a logikai készségnek a
vizsgálata központi feladatok alapján,
- A felvételi vizsga anyanyelvi és matematikai feladatok megoldásait az 5
évfolyamos természettudományos irányultságú képzés esetében 40-60%-ban a
másik osztályba jelentkezőknél 50-50%-ban vesszük figyelembe.
Követelmények az általános tantervű 4 évfolyamos beiskolázás esetén
Megegyezik az angol vagy német emelt szintű oktatást folytató 5 évfolyamos gimnáziumi
felvételi követelményeivel.
A felvételi eljárásnál a követelményekről és a rangsorolásról minden év októberében elkészített
beiskolázási tájékoztatóban tesszük közzé a részletes tudnivalókat. A tájékoztatót az általános
iskolák megkapják és feltesszük az iskola honlapjára is.
3.2.3.2. Az iskola magasabb, évfolyamára lépés feltétele és az átjárhatóság
A tanulók magasabb évfolyamba lépését az érdemjegyekkel kifejezett teljesítmények alapján a
tanév végi osztályozó értekezlet hagyja jóvá. Az osztályozó értekezleten a szaktanári döntést a
nevelő testület véleményezheti, illetve a törvényben meghatározott körülmények fennállása
esetén megváltoztathatja.
A különböző intézmények közötti átjárhatóság – konkrét egyedi elbírálások alapján -
biztosítható. Ha a tanuló más oktatási rendszerben tanult (pl. külföldön) vagy más tanterv szerint
haladt, korosztályának megfelelő évfolyamra akkor iratkozhat be, ha az igazgató által előírt
különbözeti vagy osztályozó vizsga letételét vállalja és teljesíti. Az évfolyam realizálásának,
továbbá a magasabb évfolyamba lépésnek - minden ilyen és hasonló esetben - az a feltétele,
165
hogy az előírt vizsgák eredményesek, s a tanév végi érdemjegyei az elégtelennél (1) jobbak
legyenek.
Mind a kilépésnél, mind a belépésnél szem előtt kell tartani a helyi és a Kerettantervi
követelményeket. A közöttük lévő különbség viszonyítási alapot és nem feltétlenül az elvárt
tudást jelentheti a megmérettetésben.
Az 5. és 6. évfolyamokon – a közoktatás alapozó szakaszában – a továbbhaladás feltételét a
nem szakrendszerű oktatásban meghatározott kompetencia szintek elérése, valamint a
szakrendszerű oktatás keretében a tanuló számára meghatározott követelmények legalább
elégséges szintű teljesítése együtt határozzák meg.
Rendkívüli továbbhaladás lehetőségét (pl. "évugrató"-t vagy magasabb évfolyamra lépést), a
szülő és a diák kérheti az órák, a tantárgyak, az iskola látogatása alóli felmentéssel. A kérés
elbírálása az igazgató hatásköre. A nevelőtestület támogató döntése esetén a tehetséges, vagy
különböző okból méltánylást érdemlő tanulók osztályozó, pótló vagy javító vizsgán adhatnak
számot a tudásukról (pl. akik 250 óra feletti hiányzással vagy kettőnél több tanév-végi
elégtelennel rendelkeznek). Osztályozó vizsgát tehetnek azok a tanulók is, akik egy adott idegen
nyelvet vagy valamilyen más tantárgyat nem az iskolában tanulnak. Ha teljesítményük eléri az
adott évfolyamnak megfelelő szintet, a bizonyítványba történő bejegyzés után már a magasabb
évfolyamú osztályozó vizsga letételére válnak jogosulttá. Tanév közbeni átiratkozásnak külön
szabályai nincsenek, a közoktatási törvény előírásai érvényesek. A tanévtől eltérő ütemű
bármilyen továbbhaladásra - a tantestület véleményének ismeretében - az igazgató adhat
engedélyt.
A tanév végén a követelmények minimumát sem teljesítő tanulók számára javítási lehetőség a
pótvizsga, amelyre általában az egy vagy két tárgyból eIégtelenre minősítettek bocsáthatók.
A kettőnél több tantárgyi bukás esetén javítóvizsgát csak - írásbeli kérésre - külön tantestületi
döntés alapján tehetnek a tanulók.
3.2.4. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének, továbbá iskolai teljesítményének követelményei és formái
A tanulók beszámoltatása. az ismeretek számonkérése a tantestület által elfogadott
követelmények és formák alapján történik. A tanulók teljesítményét, a tanuláshoz, az iskola
rendjéhez, a közösséghez való viszonyát mindig értékeljük.
166
Az értékelési rendszer kialakításakor arra törekedtünk, hogy feleljen meg az iskola pedagógiai
programjában megfogalmazott alapelveknek és célkitűzéseknek. Legyen tehát egységesen
értelmezhető és alkalmazható, ugyanakkor személyre szóló. Ezt csak több funkciós, sokrétű
követelményt magában foglaló értékelési rendszerrel lehet biztosítani.
Ezen rendszer részét képezik – a kompetencia alapú oktatás során használt – újszerű értékelési
formák, amelyek az együttműködés, a kooperatív tanulás eredményeként elkészült feladatok,
beszámolók – sajátos – csoport értékelését jelentik. Ilyen pl. egy közösen kidolgozott projekt, vagy
összeállított témahét programjának kiértékelése.
Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része, annak nélkülözhetetlen eleme.
Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását, amely
egyrészt viszonyítási alapot jelent, másrészt fejleszti a tanulók ítélőképességét, továbbá
szükséges az eredmények és kudarcok felismeréséhez is.
A beszámoltatást, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy
szabadságot biztosítunk a pedagógusoknak. Ezért az értékeléskor nem írunk elő teljesen
egységes eljárásokat, de az alábbi legfontosabb alapvetéseket a tantestület minden tagja
elfogadja és azt magára nézve kötelező érvényűnek tartja.
A tanulók beszámoltatása
A tanulók tudásának sokféle felmérése mellett továbbra is legfontosabbnak az írásbeli és
szóbeli beszámoltatást tartjuk. A beszámoltatás tartalmának azonban az ismeretek elsajátításán
kívül azok alkalmazásának a felmérésére az 5. és 6. évfolyamokon pedig az alapkészségek
szintjének megállapítására is ki kell terjednie.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának
értékelésében betöltött szerepe, súlya
Formái:
- a témazáró dolgozat, - „röpdolgozat”, - Házi dolgozat, - Házi feladat.
Rendje:
- a témazáró dolgozatok a szaktárgyi munkaközösségek által meghatározott számban
írathatók legfeljebb 45-90 perc időtartamban. A témazáró dolgozat megírása – az
igazoltan hoszzú távollétet kivéve – minden tanuló számára kötelező.
- „röpdolgozat” maximum az utolsó témakör anyagára vonatkozhat.
167
- a Házi dolgozatok nagyobb terjedelmű – egy-egy téma átfogó kifejtését jelentik – amire
minimálisan 1 hetet kell biztosítani. Ez is lehet egy projekt vagy egy témahét
kidolgozása.
- a Házi feladatot mindig a következő tanórára kell elkészíteni a tantárgyat tanító tanár
instrukciói alapján.
- a házi feladatok meghatározásánál figyelemmel kell lenni az átlagos képességű, átlagos
felkészültségű tanuló napi iskolai leterheltségére, a heti iskolai tanulmányi rendre.
- 5. és 6. évfolyamon különösen hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az iskolai vagy házi
dolgozatok kompetencia alapúak legyenek, általuk a tanulók készségeinek,
képességeinek fejlődése mérhető legyen.
Korlátai:
- egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható előzetes bejelentés esetén. A
témazáró dolgozat nem iratható meg ha a tanuló előtte a tantárgy több tanórájáról
igazoltan hiányzott. Ebben az esetben a tanárnak a tanulóval új időpontban kell
megállapodnia. Az új időpont meghatározásakor legalább annyi időt kell hagyni a
felkészülésre, ahány napot igazoltan távol volt. (A tanuló hosszú betegsége esetén a
témazáró dolgozat utólagos megírásától el lehet tekinteni).
- „röpdolgozat” nem lehet büntetési eszköz. Nem íratható azzal a tanulóval aki a témát
feldolgozó tanórán hiányzott és még nem volt lehetősége a pótlásra. (A pótlásra a
szaktanárral megállapodott időpontig kaphat haladékot a tanuló).
- Házi dolgozat fegyelmezési célzattal nem íratható. Megkövetelni akkor lehet ha konkrét
pedagógiai célja van (pl. kapcsolódik tananyagrészek feldolgozásához, elmaradt
beszámoltatás pótlásához, valamilyen hátrányos helyzet megszüntetéséhez, vagy a
tanulmányi eredménye javításához). s azt a szaktanár értékeli, illetve minősíti.
- Házi feladat csak a tanuló kifogásolható magatartásáért nem adható fel. A tantárgy
jellegétől függően, a tananyag tökéletesebb elsajátításának, az ismeretek
begyakorlásának vagy a különböző készségek, képességek fejlesztése érdekében
viszont iratható. Kerülni kell a pedagógiai célok nélküli házi feladatok adását, s ilyen
módon a tanulók – különösen hét végi – szabadidejének csökkentését. (A házi feladatok
ellenőrzése és értékelése célszerű, de nem kötelező a tanár számára).
168
A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:
- a témazáró dolgozatok egy összefüggő tananyag elsajátításának és az ismeretek
alkalmazásának megítélését teszik lehetővé ezért szerepe, súlya – a naplóba jegyzett
módja által is kifejezetten – nagyobb egy-egy alkalomszerű számonkérésnél.
- a „röpdolgozat” a folyamatában tanult tananyag megtanulásának, megértésének és az
ismeretek felhasználásának fokát méri. Súlya egy szóbeli felelettel megyező.
- a Házi dolgozat a tanuló megtanult – esetleg kibővített – ismereteinek átfogó
felhasználására, az összefüggések megláttatására és az egyéniség, a kreatívitás
mértékének felismerésére szolgál. Súlya az értékelés, minősítés során a röpdolgozat és
a témazáró dolgozat közötti fokozatot jelenti.
- a Házi feladatok szerepe fontos elsősorban az ismeretek begyakoroltatása, megértése
és rögzítése szempontjából. Súlyát döntően a tantárgy jellege és a szaktanár házi
feladattal kapcsolatos céljai határozzák meg ami tantárgyanként eltérő mértékű lehet.
Az otthoni (vagy tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai
Az otthoni írásbeli feladatok az írásbeli beszámoltatásnak sajátos formái lehetnek (lásd. előző
fejezetben a Házi dolgozatok és a Házi feladatok).
A szóbeli feladatok otthonra vagy tanulószobára történő kitűzése fontos a tananyag elsajátítása,
az ismeretek rögzítése miatt, de az írásbeliségtől eltérően másfajta készségek fejlesztését is
szolgálják.
A szóbeli feladatok meghatározásánál is az egyes tantárgyak jellege és az elérendő pedagógiai
célok döntik el, hogy milyen minőségben, mélységben és terjedelemben kérjük számon a
tanulótól a tananyag kifejtését.
A szóbeli feladatok kijelölése és számonkérése alapvetően olyan eszköz, amely hozzásegíti a
tanárt pedagógiai céljai eléréséhez, s – többek között – a tanuló szókincsének gyarapításában,
használható műveltségi alapjának bővülésében a szakszerű szövegalkotásban, kommunikációs
készségének, stílusának fejlődésében, az érthető előadásmódban fejeződik ki.
A szóbeli feladatok meghatározása sem lehet tehát öncélú, rutinszerű.
169
Kerülni kell az otthoni szóbeli feladatok adását, ha az nem köthető pedagógiai célhoz és csak a
tanuló otthoni szabadidejét csökkentené, leterheltségét fokozná, motiváltságát pedig rontaná.
A nem szakrendszerű oktatás keretében a házi feladatok kizárólag kompetencia alapúak
lehetnek. Csak a tanulók kulcskompetenciáit alapozhatják meg, illetve – elsősorban – az adott
műveltségterülethez leginkább köthető készségeiket, képességeiket fejleszthetik.
A tanulók értékelése
A nevelőtestület az értékelés rendszerességének kiemelt szerepet tulajdonít. Ebből
következően:
- minden tanulónak valamennyi tantárgyból legalább havonta, illetve a fontosabb témák
lezárásakor adunk érdemjegyet.
- a féléves és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján határozzuk meg, de
a témazárók minősítéseit nagyobb nyomatékkal vesszük figyelembe.
- az érdemjegyek szerzésének lehetséges módjai és keretei között a tanár maga dönti el,
mely, a tantárggyal összefüggő, tanulói teljesítményt minősít osztályzással. Ugyanakkor
a munkaközösségeknek és minden egyes szaktanárnak törekednie kell arra, hogy
azonos tantárgyak azonos szintű csoporton belüli követelményei lehetőleg azonosak -
vagy hasonló megítélésűek - legyenek.
- az értékelésben alapvetően a teljesítmény - tantárgyanként és évfolyamonként ismert
követelményeken alapuló - következetes megítélése a meghatározó. A tanulók
személyiségjegyének különbözősége miatt azonban az életkori sajátosságokra is
tekintettel lehetnek olyan pedagógiai megfontolások, amikor a fejlődést vagy a hanyatlást
hangsúlyozzuk. Ilyen értékelési helyzetek elsősorban a 10-12 éves korosztálynál
lehetségesek, de nem zárhatók ki a magasabb évfolyamokon sem.
- az értékelés közlésére az előírt nyomtatványokat (napló, ellenőrző könyv, vagy
tájékoztató bizonyítvány) használjuk.
- az értékelésnél mindig szem előtt tartjuk, hogy az ne lezárt, megbélyegző, hanem
pozitívan motiváló legyen a tanuló számára.
- az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz.
170
Az alapozó szakaszban (5. és 6. évfolyam) a tanulók értékelése
Az alapozó szakasz értékelését a közoktatási törvény és a NAT előírásait és „szándékait”
figyelembe véve végezzük:
A szakrendszerű oktatáshoz meghatározott és bevált értékelési rendszert itt is alkalmazzuk (az
5. és 6. évfolyam alapozó szakaszához kapcsolódó fejlesztési folyamatok során, a tanórák heti
óraszámának 75%-ához kötődően).
Emellett azonban a tanuló számára a kötelező tanórák 25%-ában (heti 5,5 órában) - a nem
szakrendszerű oktatásban – az értékelésénél fontos hangsúlyt kell kapnia, hogy a tanulóknak
milyen mértékben fejlődtek készségei, képességei, illetve alapozódtak meg kulcskompetenciái.
Tehát a tanulók értékelésénél, osztályozásánál az ismeretek elsajátítása, birtoklása és
alkalmazása mellett, minősítésüket a nem szakrendszerű oktatás keretében elért fejlesztésük
sikeressége is meghatározza.
Értékeljük:
- az egyes műveltségi területeken belül fejlesztendő kompetenciákkal való rendelkezést, (a
meghatározott kompetencia szintektől való „távolságuk” alapján),
- a kompetencia alapú feladatok, problémák megoldásait,
- az adott műveltségterülethez (tantárgyhoz) leginkább kapcsolható készségeinek,
képességeinek fejlődését,
- általában a verbális és írásbeli kifejezőkészségét, a logikus gondolkodását
A tanuló minősítésénél (osztályzatának megállapításánál) mindkét értékelési megközelítést
figyelembe vesszük.
Az SNI tanulók értékelése
Az egyik legfontosabb és legérzékenyebb pedagógiai feladat a tanulók értékelése. Ezért
az SNI tanulóknál a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva
végzett munkát kell értékelni. A velük szemben támasztott követelmények teljesítésének
értékelése akkor lesz reális, ha részképesség zavarainak megfelelő feltételeket (pl. más
időkeretet, vagy más tartalmat vagy formát biztosítunk az értékelni kívánt munkához).
Az SNI tanulókat differenciáltan, segítő megkülönböztetéssel értékeljük, úgy hogy az
önmagukhoz képesti fejlődésük kap nagyobb hangsúlyt.
171
3.2.4.1. Az értékelés funkciói
Egyrészt
eszköze
a munka folyamatos visszajelzésének,
a tanulásra való érdekeltség megteremtésének,
a motivációnak,
az ismeretekhez való viszony kifejezésének,
az elvárt képességek szintmérésének,
az előrehaladás megállapításának.
Másrészt
- versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez,
- az önismeret kontrolja.
3.2.4.2. Az értékelés követelményei
- elvi felfogásában legyen egységes, egyszerű, áttekinthető és kiszámítható,
- jelezze a sikert és a kudarcot, de a tanuló beskatulyázása nélkül,
- legyen differenciált, mivel minden gyermek más motivációra mozdul,
- jelezze a tanulók helyzetét saját maga, szülei és környezete számára,
- segítse elő a tehetség és a szorgalom fejlődését.
3.2.4.3. Az értékelés formái
3.2.4.3.1. Személyes, verbális értékelés
Jelentős motivációra ösztönző szerepe van a személyre szóló tanári értékelésnek. A kiemelkedő
teljesítmények (versenyeredmények, pályázatok, stb.) esetén, főleg tanulói közösség előtt
alkalmazzuk.
3.2.4.3.2. írásbeli szöveges értékelés
Ezen értékelési formára - amely a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött megjegyzéseket,
kiegészítéseket jelenti - különösen a kötelező érettségi tantárgyaknál helyezünk nagyobb
hangsúlyt.
172
3.2.4.3.3. Osztályozás
A tanulói teljesítmények értékelését a számszerűsítéssel együtt (1-től 5-ig) megtartjuk.
Az osztályzatoknak és az értékelés minden formájának, elsősorban a visszajelző és nem a
minősítő funkcióját kell kiemelni. Az emberi körülményeket általában ne az osztályozáskor,
hanem a tanulásban nyújtott segítségben vegyük figyelembe.
Szeretnénk elérni, hogy a tanulók ne a remélt jobb minősítésért, hanem a tudás birtoklásából
szerzett öröm, a siker, a megelégedettség kedvéért tanuljanak, ezért ki kell küszöbölnünk az
osztályozás negatív kísérőjelenségeit, a stresszet okozó, a megszégyenítő, a büntető, a negatív
emóciókat keltő hatásokat.
Az osztályozás nem lehet manipulatív, a tanári hatalom megnyilvánulási formája. Ezért:
- A különböző minősítésekhez (osztályzatokhoz) tartozó részletes követelményeket -
tantárgyanként és évfolyamonként - ki kell dolgozni és azt az iskola könyvtárában
tanulók és a szülők tájékoztatására hozzáférhetővé kell tenni.
- A tanév elején a munkaközösség vagy az adott szaktanárok meghatározzák az adott
tevékenység elégséges szintjét, azaz a minimális követelményt, amelyet a tanulók és a
szülők tudomására hozunk.
- A nem szakrendszerű oktatás évfolyamain – ugyancsak a tanév elején – meg kell
határozni azokat a kompetencia szinteket, ahová a tanulóknak el kell jutniuk a
továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés érdekében.
- A szaktanárok közlik a tanulókkal a számonkérés formáit, a minimum megszerzendő
osztályzatok számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait.
3.2.4.4. Az érdemjegyszerzés lehetséges módjai, keretei
szóbeli felelet,
írásbeli munka (esszé, dolgozat, projekt, témahét),
önálló kiselőadás,
aktív tanórai részvétel,
versenyeken jegyzett eredmény (esetleg csupán az eredményes részvétel is).
173
3.2.4.5. Az érdemjegyek (osztályzatok)
jeles (5) vagy kitűnő (5),
jó (4),
közepes (3),
elégséges (2),
elégtelen (1).
3.2.4.6. A tantárgyi osztályzatok minősítése és általános követelményei
Az osztályzatok az ismeretek alkalmazásának és szintjének, továbbá a kompetenciák
szilárdságának és fejlődésének meghatározói.
Jeles (5)
Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, s
alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját
szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer
visszakérdezni.
Jó (4)
Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget.
Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói
bemagoltak.
Közepes (3)
Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre
javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan
dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond.
(párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)
Elégséges (2)
Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz
szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad.
Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre.
Elégtelen (1)
Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot
sem tudja.
174
3.2.4.7. Az osztályzatok bejegyzésének módozatai
Az osztálykönyvi jelölés:
Témazáró dolgozat: piros tintával
Szóbeli felelet: kék tintával
Házi fogalmazás, gyűjtőmunka, írásbeli felelet. kiselőadás stb.: zöld tintával
Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható, amennyiben azt értékelve
a tanulók visszakapják, javítják.
A témazáró feladatlapokat, felméréseket év végéig meg kell őrizni.
Az érdemjegyeket a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrzőbe
vagy a tájékoztató füzetbe írassa be!
A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben l-től 5-ig számmal, év végén a
bizonyítványban szöveggel - jeles vagy kitűnő, jó, közepes, elégséges, elégtelen - értékeljük a
tanulók előmenetelét.
Az (5) osztályzattal értékelt tanulók közül is kiemelkedők érdem jegyeit - az értékelés közlésére
szolgáló nyomtatványokon - félévkor 5*-gal, év végén pedig jeles helyett kitűnő bejegyzéssel
rögzítjük.
3.2.4.8. A magatartás és a szorgalom értékelése. A minősítés kritériumai
A magatartás és a szorgalom osztályzattal történő minősítésekor az osztályfőnök kikéri az
érintett szaktanárok és az osztályközösség véleményét. A félévi, valamint a tanév végi
minősítések véglegesítését - a többi tantárgy osztályzatának megállapításával együtt - az
osztályozó értekezlet hagyja jóvá.
3.2.4.8.1. A magatartás minősítése
példás (5)
jó (4)
változó (3)
rossz (2)
175
3.2.4.8.2. A szorgalom minősítése
példás (5)
jó (4)
változó (3)
hanyag (2)
3.2.4.8.3. A tanulói magatartás és a szorgalom minősítésének célja, elvei
Célja:
A minősítés folyamata, valamint eredménye az egyén és a közösség számára is nevelő hatású
legyen.
Elvei:
- A viszonyítási alapot a Házirend és az iskola által támasztott morális elvárások jelentik.
- A tanulói magatartás és a szorgalom értékelését elsősorban az iskolai házirendben
(SZMSZ melléklete) megfogalmazott kötelezettségek teljesítése és a közösségért
végzett munka alapján kell elvégezni.
- Mind a magatartás mind a szorgalom minősítése fejezze ki a tanulók közösen
végzett munkája során tapasztalt együttműködést és az önkéntes feladatvállalást.
- A magatartás osztályzat az életkorhoz igazodóan a tanuló iskolai és iskolán kívüli
fegyelmezettségét, viselkedését, a társaihoz, a fe1nőttekhez való viszonyát, valamint
saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét minősíti.
- A szorgalom osztályzat a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanuláshoz való
hozzáállását és kötelességtudatát értékeli.
Megjegyzés:
- A négyfokozatú - 2-től 5-ig - érdemjeggyel történő minősítést félévkor, a szöveges
értékelést (magatartásnál: rossz, változó, jó, példás, szorgalomnál: hanyag, változó, jó,
példás) pedig a tanév végén alkalmazzuk.
- A magatartás és a szorgalom követelményeinek meghatározásánál figyelembe vesszük
a diákönkormányzat javaslatait.
176
3.2.4.8.4. A magatartás minősítésének tartalma
Magatartás példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)
Fegyelmezettsége nagyfokú, állandó, másokra
pozitívan kiható megfelelő, még nem
teljesen a sajátja
másokat zavaró, kifogásolható,
gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni
erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró,
negatív
Viselkedéskultúrája hangneme
kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias
kevés kivetnivalót hagy maga után
udvariatlan, nyegle durva, romboló,
közönséges, goromba, heves, hangoskodó
Hatása közösségre, társas emberi kapcsolatai
pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár,
kezdeményező, részt vesz, de befolyást nem gyakorol,
jóindulatú
nem árt, ingadozó, közömbös,
vonakodó, komisz
negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
Házirend betartása betartja, arra ösztönöz néha hibázik részben tartja be sokat vét ellene
Felelősségérzete nagyfokú felelősségtudat időnként feledékeny ingadozó felelőtlen,
megbízhatatlan
3.2.4.8.5. Kritériumok a tanulók magatartásának minősítéséhez
Példás
- legfeljebb csak 3 igazolatlan késése vagy I igazolatlan órája van, de emelett,
- fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá az osztályozó értekezleten nem merül
fel kifogás példás viselkedése ellen,
- közösségi munkában kezdeményező, abban önkéntesen, értékelhető módon
vesz részt.
Jó
- legfeljebb csak 6 igazolatlan késése vagy legfeljebb 2 igazolatlan órája van,
fegyelmezetlenségéért járó büntetése nem súlyosabb az osztályfőnöki intőnél,
- az osztályozó értekezleten magatartása, viselkedése, beszédstílusa ... stb. ellen
némi kifogás merül fel,
- a közösségi munkában becsülettel részt vesz, de nem kezdeményező módon.
Változó
- igazolatlan késéseinek a száma a 6-ot, vagy igazolatlan óráinak száma a 2-őt
meghaladja,
- fegyelmezetlenségéért legfeljebb igazgatói intőt kapott, közösségi munkát nem
végez.
177
Rossz
- igazolatlan késéseinek a száma meghaladja a 12-őt, vagy igazolatlan óráinak a
száma a 6-ot,
- fegyelmi vétségéért nevelőtestületi megrovásban vagy annál súlyosabb
büntetésben részesült,
- a közösségi munkát akadályozza, a közösség kialakítását rendbontó módon
hátráltatja.
Megjegyzés:
- ha a tanuló magatartását minősítő kategóriákhoz tartozó kritériumok
halmozódnak, akkor a tantestület véleménye alapján az osztályfőnök rosszabb
minősítést is megállapíthat,
- a tanév végén a tanuló magatartása legfeljebb két fokozattal lehet jobb
minősítésű, mint félévkor volt (így pl.: ha félévkor rossz (2) volt a tanuló
magatartása, év végén legfeljebb jó (4) lehet stb)
- igazgatói vagy nevelőtestületi dicséret esetén az esedékes kategóriánál egy
osztályzattal (minősítéssel) jobbat kaphat.
3.2.4.8.6. A szorgalom minősítésének tartalma
Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)
Tanulmányi munkája Céltudatosan törekvő Odaadó, igényes Tudás megszerzése
figyelmes
Törekvő, ingadozó,
hanyag, lassító
Munkavégzése Kitartó, pontos,
megbízható, önálló,
lankadatlan
Rendszeres,
többnyire önálló
Rendszertelen,
hullámzó, önállótlan
Megbízhatatlan,
gondatlan
Kötelességtudata Kifogástalan, precíz Megfelelő, néha
ösztökélni kell
Felszerelése
gyakran hiányos
Szinte nincs
felszerelése,
többnyire hiányos
Tanórákon kívüli
információk
felhasználása,
többletmunka
Rendszeres,
érdeklődő
Előfordul,
ösztönzésre dolgozik
ritkán Egyáltalán nem
178
3.2.4.8.7. Kritériumok a tanulók szorgalmának minősítéséhez
Példás a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákon való felkészülésben,
otthoni munkájában képességeihez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást
tanúsít. Az órákon a közös munkában aktívan vesz részt. A feldolgozás során az anyag
megértésére törekszik, a tanórákon végzett tevékenységével igyekszik elősegíteni az ott folyó
munka sikerét.
Jó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját, valamint vállalt kötelezettségeit teljesíti, a
tanórákon a munkában figyelemmel vesz részt, és segíteti annak sikerét.
Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést,
kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, az órán végzett munkában csak
alkalomszerűen kapcsolódik be.
Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi
fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, az órán
figyelmetlen, nem kapcsolódik be a munkába, nem törekszik az anyag megértésére. A bukott
tanuló szorgalmi jegye hanyag.
3.2.4.9. A tanulók jutalmazása mint az értékelés sajátos formája
3.2.4.9.1. A jutalmazás elvei
A jutalmazás nevelési eszköz, amely azt szolgálja, hogy egyes tanulók vagy tanulócsoportok
kötelességének vagy többletvállalásának magas színvonalú teljesítését elismerjük, s ezzel újabb
kiemelkedő teljesítményre ösztönözzük őket. Ezért:
- csak az alapvető kötelességen túlmenő teljesítményt jutalmazzuk,
- a jutalom a tanuló képességéhez mérten teljesítményarányosan legyen "értékes",
- a folyamatosan nyújtott és eseti teljesítmények egyaránt jutalmazhatók,
- jutalmazható az iskolán kívüli tevékenység keretében nyújtott kiemelkedő
teljesítmény is, amely öregbíti az iskola hírnevét,
- az eseti teljesítményt azonnal jutalmazzuk,
- minden jutalmazás kapjon a teljesítmény szintjének megfelelő nyilvánosságot
179
A jutalmazást kezdeményezhetik: a nevelőtestület, az igazgató, az osztályfőnökök, a
szaktanárok, a diákönkormányzat és a tanulók.
Jutalmazhatnak a jutalmazás kezdeményezői - az "egyes" tanulókat kivéve -, továbbá az iskola
fölött hatósági jogkört gyakorlók, illetve egyéb iskolán kívüli szervek.
3.2.4.9.2. A jutalmazás formái:
- szóbeli, illetve írásbeli dicséret,
- oklevél, könyvjutalom,
- tárgy jutalom,
- színház- vagy hangverseny látogatás,
- pénzjutalom,
- kirándulás, táborozás, belföldi vagy külföldi jutalomút,
- kitüntetés,
- "Bárdos-plakett" adományozása,
- A legeredményesebb tanuói díj (oklevél + pénz).
3.2.4.9.3. A jutalmazandók köre és legfőbb területei:
- a különböző szintű tanulmányi versenyek, pályázatok, vetélkedők helyezettjei,
- az országos, területi, megyei, tantárgyi tanulmányi versenyeken kiemelkedően
szereplők,
- a sportversenyeken elért országos, területi, megyei helyezettek,
- a 'Jó tanuló - jó sportoló" pályázaton eredményesen szerepeltek,
- kiemelkedő egyéni teljesítmény a tanulmányi munkában, a szakköri, a diákköri
tevékenységben,
- a közösségnek végzett munka magas színvonalú ellátása (pl. a
diákönkormányzatban, osztályközösségben, stb.),
- az iskolai médiákban magas színvonalú munkát végzők,
- a kultúra és a művészetek terén elismeréseket szerzők.
3.2.4.9.4. A tanév végi jutalmazás
Azokat a tanulókat, akik a tanév során a tanulmányi, a sport, a kulturális és a közösségi
munkájukkal kitűnnek vagy más módon öregbítik az iskola hírnevét, jutalomban részesítjük.
A legmagasabb rangú elismerés a Bárdos-díj (13. sz. melléklet), melynek adományozási
feltételeit a Házirendünkben rögzítettük.
180
Évente kiadásra kerül a 2000/2001-es tanévben alapított „A tanév legeredményesebb tanulója
díj”, amelyet az a tanuló nyerhet el, aki az adott tanévben az Oktatási Közlönyben hivatalosan
meghirdetett vagy nemzetközi rangú versenyeken a legeredményesebben szerepelt, s közben a
tanulmányi eredménye sem rosszab 4,5-es átlagnál.
A "Jó tanuló, jó sportoló", valamint az "év sportolója" címet a tanév végén egy-egy tanuló
kaphatja meg. Díjazzuk a jó közösségi és tanulmányi munkát is. A tanulmányi munkában a
legkiválóbb tanulók kaphatják meg (évfolyamonként egy fó) az "év tanulója", valamint az
"évfolyam tanulója" címet.
A tanulók a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban tantárgyi dicséretet kaphatnak. A
több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanulók általános dicséretben részesíthetők. Az
esetenkénti kiváló teljesítményért (pl. versenyeken való sikeres szereplésért) igazgatói
dicséretet adunk.
3.3. FEJLESZTÉSI FELADATOK, ELKÉPZELÉSEK
A számba vett fejlesztések egyrészt - e programból következő - megoldandó feladatokat
jelentenek:, másrészt jelenleg nem finanszírozható - jövőbe mutató - elképzeléseket
tartalmaznak.
3.3.1. Fejlesztési feladatok:
A már engedélyezett oktatási struktúrából, továbbá - elfogadása és jóváhagyása esetén - e
program megvalósításából adódó fejlesztések:
- az 5 évfolyamos osztályokban az emelt szintű idegen nyelvi oktatáshoz, valamint a
természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) a matematika és a történelem
emelt szintű érettségire felkészítéséhez szükséges többletórák,
- a 8 évfolyamos gimnáziumi oktatáshoz szükséges többletórák,
- a csoportbontásokból adódó óraszám növekedés, különös tekintettel a 11.(12.) és 12.(13.)
évfolyamon szerveződő érettségi csoportok számának bővülésére,
- az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges órakeret, valamint a feltétel-rendszer biztosítása,
- a pedagógiai műhelymunka fejlesztése, bemutató órák tartása.
181
A program megkívánta feltételrendszer fejlesztése:
- a technika-háztartástan tantárgy gyakorlati műhelytermének létrehozása és felszerelése,
- a számítástechnikai oktatás eszközrendszerének továbbfejlesztése, az IKT
alkalmazásának elterjesztése,
- az iskolai könyvtár állomány gyarapítása, a szertárak eszközeinek pótlása, bővítése,
- a térképállomány korszerűsítése,
- sporteszközök pótlása, mennyiségének növelése,
- neves - külső - szakemberek bevonása az iskola nevelési elképzeléseinek segítésébe,
problémáinak megoldásába (pl. :nevelési értekezleteken!),
- továbbképzések prognosztizált ütemezése, a részvétel biztosítása,
- a külföldi kapcsolatok ápolása, esetleg szélesítése a tanult idegen nyelvek országaiban
működő intézményekkel,
- a külföldi partneriskolákkal együttműködve kapcsolódás az Európai Unió különböző
oktatási programjaihoz.
A hagyományokhoz kötődő feladatok:
- az 5 éves érettségi találkozók központi szervezése a „Bárdosos Öreg Diákok Baráti Köre”
segítségével, koordinálásával,
- az egyes tanévek jellemzőinek, főbb történéseinek gyűjteményes összegzése és az
iskolatörténeti jubileumi évkönyvek 10 évenkénti kiadása,
Az épület állagának megóvásával, funkcionális átalakításával, bővítésével összefüggő, távolabbi
elképzelések:
- az épület belső udvarának közösségi (oktatási, kulturális, közéleti, szórakoztató) célokra
történő megtervezése, színházkarakterű (aula) kialakítása,
- a megrongálódott járólapok cseréje
- a vakolat és faburkolat javítása,
- az iskola szennyvízelvezető rendszerének folyamatos felújítása, a bűzelzárók cseréje,
- az udvari sportpályák felújítása,
- az iskola nyílászáróinak átvizsgálása, javítása (szükség esetén cseréje) szigetelése,
- az elhasználódott bútorok folyamatos felújítása, cseréje,
- a kötelező taneszközök korszerűsítése.
182
3.3.2. A tárgyi feltételrendszer fejlesztésének tervezett ütemezése
A nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek javítására a fejlesztési feladataink közül az alábbiakat
emeljük ki:
A jelenleg is meglévő tantárgyi struktúrához kapcsolódóan: - a természettudományos tantárgyak szertáranyagainak bővítése, korszerűsítése,
- a nyelvi laborok használatának áttekintése, esetleg korszerűsítése,
- a könyvtár állományának szakirodalommal, hang és képi anyagokkal való
bővítése,
- a testnevelés tönkrement eszközeinek pótlása,
- a stúdió erősítő berendezésének cseréje, általános technikai színvonalának
emelése,
- az iskolai diákmédiák feltételeinek javítása,
- multimédiás eszközökkel ellátott tantermek (szaktantermek) kialakítása,
- digitális tananyagok használatának elterjesztése.
A fejlesztések költségeit tanévenként 5.000 E Ft-ra becsüljük, amelyet a fejlesztési forrás
megvonása miatt jelenleg nem tudunk biztosítani. A gimnáziumok számára ismételten
szükség lenne a 2006-2008 – között meglévő 7,5 millió Forintos fejlesztési forrásra.
3.3.3. A pedagógusok továbbképzésének tervezése
A továbbképzések ütemezésénél rendező elvként fogadjuk el az oktatási törvénynek megfelelő
és a pedagógiai programhoz elvárható képesítések megszerzésének ösztönzését, támogatását.
A továbbképzések ütemezését úgy végezzük, hogy a távollétek nem zavarhatják meg a nevelő-
oktató munka folyamatosságát.
3.3.3.1. Az ösztönzött és támogatott továbbképzési formák:
- Másoddiploma vagy kiegészítő diploma megszerzésére irányuló továbbképzés.
Elsősorban a főiskolai végzettségűek, valamint az egyszakos kollégák továbbtanulási
igényét ösztönözzük és támogatjuk (tanévenként maximum 1-2 fő).
- A nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét biztosító továbbképzés.
Elsősorban olyan tanfolyam jellegű továbbképzéseket támogatunk, amelyek megfelelő
szakmai tartalommal tanúsítványt és ezzel jogosultságot biztosítanak a résztvevők
számára pl. az 5. és 6. évfolyamon folyó nem szakrendszerű oktatáshoz, a kompetenciák
fejlesztéséhez.
183
- Minőségbiztosítási, valamint mérési képesítést igazoló diplomát adó esetleg regisztrált
tanfolyami képzés ösztönzése (ciklusonként maximum 1-2 fő).
- Vezetői munkakör ellátásához és megpályázásához számításba vehető kollégák számára
ajánlott továbbképzési formák:
- a vezetői munka egyes területére vonatkozó szervezett tanfolyami rendszerű,
- oklevelet adó – iskola rendszerű - közoktatás vezetői képzés (ciklusonként maximum 1-
fő)
- A hétévenkénti olyan továbbképzések, amelyek során a 120 pontérték megszerezhető.
- pedagógiai intézetek által szervezett formák
- felsőfokú intézmények által szervezett formák (tanévenként kb. 4-5 fő)
- Egyéb, a szakmai érdeklődés alapján kínálkozó központilag támogatható továbbképzési
lehetőségek (tanévenként kb. 4-5 fő)
Az felsorolt továbbképzések - személyekre vonatkozó - támogatásánál a tantestület dönt.
Ezekre a továbbképzésekre 2009-gi tanévenként a költségvetési törvényben meghatározott
összeget terveztük. 2010-től már csupán pályázati úton lehet hozzájutni a továbbképzési
forrásokhoz, ami a várható eredmény szempontjából bizonytalan. Ez nehezíti a
továbbképzések tervezését, a középtávú és éves tervek realizálását.
3.3.3.2. A pedagógusok által vállalt önköltséges továbbképzési formák
3.4. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
3.4.1. Az érvényességi idő meghatározása
A tantestület legalább 75 %-ának elfogadásával és fenntartói jóváhagyással 1998.
szeptember 1-jével érvénybe lépő majd többször módosított pedagógiai program újabb
változtatásának érvényességi ideje 2010. szeptember 01-jétől, 2016. augusztus 31-éig tart.
A 6 tanévre szóló érvényességi időszakra az ad magyarázatot, hogy a NAT 2015/2016-os
tanévben ér fel a 12. évfolyamra, ami önmagában is indokolja a NAT és vele együtt a
pedagógiai program felülvizsgálatát.
A jelenlegi jogszabályi körülmények között – ha azok nem változnak – a pedagógiai
program újabb módosítását legkésőbb a 2015/2016-os tanévben kell elvégezni.
184
3.4.2. A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program érvényességi ciklusában annak módosítására minden tanév végén
lehetőséget biztosítunk.
A módosítás folyamata:
- a tanévi tapasztalatok alapján összegyűjtött érvek a módosítás alátámasztására,
- a konkrét javaslatok megfogalmazása, a módosított szöveg és számítás
elkészítése,
- az érvek és javaslatok, valamint a módosítások elfogadtatása a partnerekkel, az
egyeztetésre jogosultakkal,
- a módosítások programba építése és érvényesítése.
A módosítások indokai:
- ha ellentmondás érződik a program céljai és a helyi tantervek alkalmazása között,
- ha változtatás szükséges a tantárgyak közötti óraelosztásban,
- ha az elfogadott program megvalósulásának folyamán finanszírozási problémák
merülnek fel,
- ha jogszabály előírja a módosítást.
A módosítást kezdeményezheti:
- a fenntartó,
- az iskolaszék,
- a tantestület legalább 1/3-a.
Módosítást csak megalapozott kifogások (törvényi, szakmai, pénzügyi-gazdasági) esetén az
igazgatóhoz, vagy a fenntartóhoz benyújtott írásbeli kérés alapján lehet kezdeményezni.
A módosításokat elfogadó fórum a tantestület. A 75 %-os arányban elfogadott módosításokról a
fenntartót csak akkor kell tájékoztatni és azok jóváhagyására kérni, ha az többletkiadással jár,
vagy az iskola alapító okiratának változtatását teszi szükségessé.
185
3.5. ZÁRADÉKOK
3.5.1. Nyilvánossági záradék
A Bárdos László Gimnázium Pedagógiai programját az alábbiaknak megfelelően hozza
nyilvánosságra.
Az érdeklődők tájékoztatása Bárdos László Gimnázium honlapja
Szülők konkrét tájékoztatása Bárdos László Gimnázium könyvtára
Az általános iskolák tájékoztatása Beiskolázási tájékoztató
186
3.5.2. Legitimációs záradék
A pedagógiai programot a törvényi előírásnak megfelelően:
Véleményezte: 2010. március
Iskolaszék
Véleményezte: 2010. március
Diákönkormányzat
Véleményezte 2010. március
Szülői Szervezet
Elfogadta: 2010. március
Tantestület
Jóváhagyta
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése
Irattári szám:
Aláírás
187
MELLÉKLETEK
(1-10-ig)
1. Jegyzőkönyvek a pedagógiai program véleményezéséről
(Tantestület, Iskolaszék, Diákönkormányzat, Szülői Szervezet), 4 db
2. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról
3. A tantestület névsora
4. Alapító okirat
5. A tankönyvellátás rendje
6. Bárdos-plakett adományozása
7. Szabályzat a „Legeredményesebb tanuló”-díj odaítéléséről
8. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
9. Az iskola pedagógiai programjához figyelembe veendő jogszabályok, fenntartói határozatok,
segédletek
10. A TÁMOP 3.1.4. pályázat által meghatározott kötelezettségek
188
„A legnagyobb iskolai elismerések elnyerésének szabályozása A Bárdos-díj odaítélésének szabályzata
A Bárdos László Gimnázium a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó, közösségformáló munkáért
pedagógusok, gimnáziumi tanulmányait befejező tanulók és diákközösségek részére Bárdos-díjat
adományozhat. Az érmet és a vele járó jutalmat, ha arra érdemes jelölt(ek) van(nak), a szavazás
eredménye alapján kiválasztott tanárnak illetve a diákközösségnek egyik jelentős iskolai ünnepélyen,
végzős diák(ok), illetve a végzős diákközösség számára a ballagáson nyújtjuk át. A díj elvileg minden
évben kiadható.
1. A Bárdos-díj odaítélésének szabályzata
A jelölést és a választást a gimnázium igazgatója által megbízott háromtagú bizottság irányítja,
amelynek tagjai:
- egy fő az iskolavezetés részéről,
- egy fő a tantestületből,
- a diákönkormányzat által erre a feladatra jelölt tanuló.
1.2. A tanulók jelölése
A Bárdos-díjra az iskolavezetés, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a tantestület, tanár,
diákközösség és az iskola végzős tanulói egyénileg és közösen jelölhetnek olyan diákokat, akik a
jelölés feltételeinek megfelelnek. A jelölést megfelelő indoklással – írásban – az igazgatónak kell
benyújtani.
A jelölés feltételei:
- azok a nappali tagozatú képzésben utolsó éves tanulók, akik gimnáziumi tanulmányaik során
olyan tanulmányi munkát végeztek, amellyel öregbítették az iskola hírnevét (kizáró tényező a
9–12. [13. ] évfolyamon szerzett elégséges év végi tantárgyi osztályzat),
- a jó tanulmányi munka mellett közösségi tevékenységük és magatartásuk is méltó volt az
elismerésre. (kizáró tényező a 9–12. [13.] évfolyamon szerzett változó vagy rossz
magatartás, illetve változó vagy hanyag szorgalom év végi értékelés).
A jelölés módja:
A ballagás előtt három héttel a végzős osztályfőnökök felmérik, hogy a jelölésre jogosultak körében
van-e jelölési szándék. Amennyiben igen, úgy az igazgató által felkért bizottság megvizsgálja, hogy a
jelöltek megfelelnek-e a jelölési feltételeknek. A bizottság a díjra jelölhető tanulókat – döntésre – a
tantestület elé terjeszti. A pozitív döntést követően az alkalmas jelöltek elkészít(tet)hetik a gimnáziumi
6. sz. melléklet
189
pályafutásukról szóló ismertetőt, amit a ballagást megelőzően két héttel a közösség rendelkezésére
kell bocsátani. Az osztályozó konferenciáig így minden szavazónak lehetősége nyílik a jelöltek
megismerésére.
1.3. A választás módja
A választás szavazással történik A szavazást a végzős évfolyam osztályozó konferenciáját
megelőzően le kell bonyolítani. Szavazásra jogosult a gimnázium minden tanára és tanulója.
Érvényesen szavazni a jelölt(ek közül egynek) megjelölésével illetve tartózkodással lehet. A tanulók
és tanárok szavazataránya azonos: 50%–50%. Minden tanuló szavazatát egyenként számítják, de a
magasabb évfolyamú tanulók – akik a végzős jelöltekkel hosszabb ideig tanultak együtt – szavazata
súlyozottan számít. Ennek megoszlása a következő:
8 oszt. 5–6. évfolyam minden tanulói szavazat 1 pont
8 oszt. 7–9. évfolyam minden tanulói szavazat 2 pont
4 és 5 oszt. 9. c, d minden tanulói szavazat 1 pont
4 és 5 oszt. 10. c, d minden tanulói szavazat 2 pont
8 évf. 10–12. évfolyam minden tanulói szavazat 3 pont
4 és 5 oszt. 11–12. (13.) oszt. minden tanulói szavazat 3 pont
(Pl.: X jelölt az 5. a osztály 32 tanulójából 18 szavazatot kapott, ez 18 pontot; Y jelölt 14 szavazatot
kapott, ez 14 pontot ér. X a 13. c osztály 30 tanulójából 10 szavazatot kapott, ez 30 pontot ér; Y 15
szavazatot ért el, ez 45 pontot ér. 5 tanuló tartózkodott vagy nem volt jelen. A két osztály eredményei
alapján X 48 pontot, Y 59 pontot szerzett. Ugyanígy kell összesíteni minden osztály eredményét.)
A bizottság számára olyan szavazati összesítőt kell készíteni, amelyen a jelöltekre leadott összes
szavazat rögzíthető. A szavazás módja – a hatékonyabb összesítés érdekében – nyílt, az
osztálytermekben és a tanári helyiségben egyaránt a táblánál zajlik. Az osztályok választását az
osztályfőnökök egy időben tartott rendkívüli osztályfőnöki órán megszervezik, és az eredményt az
osztályfőnök tanulói képviselettel közli a szavazatokat összesítő bizottságnak. A tanulói és tanári
szavazás eredményét a bizottság arányokra váltja, és a kettővel osztott arányok összeadásával
megkapja a választás végeredményét.
(Pl.: X jelölt a tanulók körében 354 pontot [61,88%], Y jelölt 218 pontot [38,12%] szerzett. X jelöltre a
tanárok közül 22-en [43,14%], Y jelöltre 29-en [56,86%] szavaztak. Ennek alapján X tanuló nyeri a
Bárdos-díjat 52,51%-kal Y tanuló 47,49%-os eredménye előtt.)
190
1.4. A díj elnyerésének egyéb szabályai, körülményei
A tanulói Bárdos-díjat megosztani nem lehet. A díj elnyeréséhez egy jelölt esetén legalább az összes
leadott szavazat 66%-a és 1 további szavazat megszerzése szükséges. Két jelölt esetén legalább az
összes érvényes szavazat 50%-át és 1 szavazatot kell megszerezni. Kettőnél több jelölt esetén a
relatív többséget elérő jelölt nyeri el a Bárdos-díjat, de ebben az esetben neki legalább az összes
érvényes szavazat 25%-át és egy szavazatot kell megszereznie. Ettől eltérő eredmény esetén a díj az
adott évben nem kerül kiosztásra.
A díjat az iskola legjelentősebb ünnepén, a ballagáson kell átadni. Átadáskor a Bárdos-díjas iskolai
pályafutását ismertetni kell a közösség előtt, és célszerű lehetőséget biztosítani számára is, hogy a díj
elnyerésével kapcsolatos gondolatait, érzelmeit megfogalmazhassa.
A díj a művészi kivitelezésű emlékplakettből, díszoklevélből és pénzjutalomból áll, melynek értéke
2008-tól 30 000 Ft. A díj anyagi hátterét a Bárdos László Gimnázium”GÉNIUSZ” tehetséggondozó
alapítványa biztosítja.
1.5. Tanulói közösségek jelölése és választása
A Bárdos-díjra jelölhető tanulói közösségek jelölési feltételei, a jelölés és választás módja, valamint az
odaítélés egyéb szabályai a legtöbb részletben megegyeznek a tanulói Bárdos-díjról szóló részben
megfogalmazottakkal. Az ettől eltérő tartalom a következő:
- A jelölhető közösség elsősorban végzős osztály, de – a hagyományoknak megfelelően – ettől
eltérő korú, változó korösszetételű szakmai-művészeti alkotócsoport is lehet.
- A közösségi díjra jelölésnél nem feltétel a közösség minden tagjának kiemelkedő tanulmányi
eredménye, példás illetve jó magatartása, szorgalma.
- A díjra jelölés és választás időpontja nem feltétlenül esik egybe a végzős évfolyam tanévének
befejeztével. Természetesen utolsó éves közösség(ek) esetében ugyanekkor, de nem végzős
közösség(ek) esetében alapvetően a tanév végén ajánlott a díjra jelölést kezdeményezni. A
jelölés és választás igazodhat ahhoz a kiemelkedő eredményhez (pl.: országos tanulmányi
vagy sporteredmény), ami a díjra jelölés alapja. Mindazonáltal célszerű a díjat az iskola
kiemelkedő ünnepeinek egyikén (pl.: adventi műsor, Bárdos Nap), de elsősorban a
tanévzárón átadni.
- A közösségi Bárdos-díj díszoklevélből, a csoportról készült fényképből és a plakett grafikai
tartalmával megegyező kitűzőből áll. Utóbbi kettőből a közösség minden tagja kap egy
példányt. Ha a díjat végzős osztályközösség nyeri el, a plakett grafikai tartalmát elhelyezhetik
tablójukon.
191
1.6. Tanárok jelölése és választása
A tanári Bárdos-díj jelölési feltételei, a jelölés és választás módja a következő:
- Tanári Bárdos-díjra az a pedagógus jelölhető, aki legalább öt éve az iskolában tanít, tanító-
nevelő munkája folyamatosan kiemelkedő színvonalú, közösségformáló egyéniség, aki
jelentős szakmai és versenyeredményeket ért el. Szakmai munkája mellett figyelembe kell
venni az iskoláért végzett többletmunkát, az emberi magatartást és a tanulókkal való viszonyt
is.
- A díjra jelölés és választás időpontja nem feltétlenül esik egybe a végzős évfolyam tanévének
befejeztével. Mindazonáltal célszerű a díjat az iskola kiemelkedő ünnepeinek egyikén,
elsősorban a tanévzárón átadni.
- A szavazás napján a választáson megjelenő minden tanár és tanuló szavaz, a tanulói és
tanári szavazati eredmények százalékos arányainak a számtani közepe alapján döntenek.
Egy jelölt esetén a díj odaítéléséhez 50% és egy támogató szavazat szükséges, több jelelölt
esetén minimum 25% és egy támogató szavazat.
- A tanári Bárdos-díj a művészi kivitelezésű emlékplakettből, díszoklevélből és pénzjutalomból
áll. Utóbbi értéke 60 000 Ft, melynek hátterét a Bárdos László Gimnázium „GÉNIUSZ”
tehetséggondozó alapítványa biztosítja.
1.7. Vis maior-esetek
Az igazgató által felkért bizottság a jelölés folyamán a fent leírt szabályoktól eltérő jelölési eseteket a
tantestület tudomására hozza. Ilyen lehetséges egymástól elválaszthatatlan kiemelkedő eredmény
esetén (pl.: ikrek; párban elért országos versenyeredmény; nem iskolai közösségben, több tanulónk
által elért világszínvonalú sportteljesítmény; több alkotóközösség által egy időben elért rendkívüli
eredmény) – akár a tanulói, akár a diákközösségi, akár a tanári Bárdos-díjra jelöléskor. A tantestület a
szabályzattól eltérő esetről - a Diákönkormányzat véleményének ismeretében - rendkívüli
értekezleten szavaz. A vis maior-jelölés elfogadása, és ennek alapján szervezett választás 66% és
egy támogató szavazat esetén lehetséges. Ettől eltérő eredményű szavazás esetén az adott
kategória összes jelölését törölni kell, és olyan új jelölést kell kezdeményezni, amely megfelel a
szabályzatnak.
A vis maior-eset kivételes tantestületi engedélyezése után lehetséges a jelölés(ek) elfogadása, és
ennek alapján a választás lebonyolítása. Az egyéni Bárdos-díjak esetében a pénzjutalmat megosztani
nem lehet.
A szavazás semmiféle eredménye (rendkívül alacsony különbség a jelöltek között, a szavazati
határoktól való minimális eltérés stb.) nem jogosíthatja fel a bizottságot vis maior-eset
kezdeményezésére.
192
Az iskola jubileumi rendezvényein a tantestület jogosult saját hatáskörében a tanári Bárdos-díj
jelölésére és odaítélésére.
Szabályzat a „Legeredményesebb tanuló” – díj odaítéléséről
Alapította: Bársony László alpolgármester, az Iskolaszék tagja
az 1999/2000-es tanévben
A díj(ak) összege: 50.000,-Ft ( az összeg nem osztható meg)
A díj(ak) átadásának időpontja: a tanévzáró ünnepély
A jelöltállítás
A jelölteket a tantestület tagjai javasolják az OKTV-k és OÁTV-k lezárása után,
május második felében. A jelöltállítást 3 tagú bizottság koordinálja, melynek tagja
a versenyekért felelős igazgatóhelyettes (jelenleg Tegez Rita), valamint 2 tanár. A
bizottság a szaktanárok értékelése és javaslata alapján összegyűjti a jelöltek
nevét, majd a listán szereplőket – eredményeik feltüntetésével rangsorolva – a
tantestület előterjeszti.
A tanév végi osztályozó értekezleten a tantestület nyílt szavazással dönt a
„Legeredményesebb tanuló” – díj odaítéléséről.
„Legeredményesebb tanuló”-díj odaítélésének szempontjai
- elvileg az iskola minden tanulója megkaphatja a díjat,
- jelölhető az a tanuló, aki rangos, többfordulós országos – Oktatási
közlönyben megjelentetett – tanulmányi versenyeken kimagasló eredményt
ért el,
- tanulmányi munkája több tantárgyból kiemelkedő, összességében legalább
4,5-es átlagú,
7. sz. melléklet
![TECHNIKA , [ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT] 5. évfolyambarla.blg.sulinet.hu/nyad/tantargyi_tantervek_vegleges/technika... · Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása,](https://img.dokumen.tips/doc/110x75/5d67794e88c9931a568b76f0/technika-eletvitel-es-gyakorlat-5-e-az-etelkeszites-folyamatanak.jpg)
