BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatJövõnk anyagai, technológiáiEgyesületi hírmondó

142. évfolyam2009/2. szám

Kohászat

VVaasskkoohháásszzaattTaardy Páál � Sttefáán Mááriaa � Záámbó JózzssefA globális gazdaság, a hazai gazdaságés az acélipar helyzete, kilátásai a vál-ság elsõ évébenAcélipari vállalatok intézkedései a vál-ság kezeléséreSteeluniversity: kohászképzés az in-terneten

ÖÖnttéésszzettVVízzváárdy EndrePontosöntészeti anyagok és módszerekFémöntészeti technológiai ismeretekhonlapja. Az Európai Unió Leonardo-projektje: CAE DS160 éves jubileum Törökszentmiklóson

FFéémkkoohháásszzaattSzzaarkkaa Jáánooss � Szzaabó LaajoossHengerhûtés lapos szórásképû fúvó-kákkalA VON ROLL kísérleti hengerállványtelepítése a Miskolci EgyetemenSzékesfehérvár 2008

Jöövôônkk aanyaaggaai,, ttecchhnoológgiááiMáájlingger Koornéél � Szzaabó Péétter Jáánooss

Robbanómotor-hengerek futófelületé-

nek lézersugaras kezelése

Eggyessüületti hhírmoondóEgyesületi hírekMúzeumi hírekKöszöntések

Szzerkkesszzttôôsséégg: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 413. � Telefoon: 201-7337 � Telefax: 201-2011 � Levéélccím: 1371 Budapest,Pf. 433. vagy kohaszat@mtesz.hu � FFelelôôss sszzerkkesszzttôô: dr. Lenggyel Káárooly � A sszzerkkesszzttôôsséégg ttaaggjaai: dr. Buzáné dr. DénesMargit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné Kiss Katalin, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. TörökTamás � A sszzerkkesszzttõbizzoottttssáágg elnöökke: dr. Sándor József. A sszzerkkesszzttõbizzoottttssáágg ttaaggjaai: dr. Bakó Károly, dr. Csurbakova Tatjána,dr. Dúl Jenõ, dr. Hatala Pál, dr. Károly Gyula, dr. Kékesi Tamás, dr. Kórodi István, dr. Ládai Balázs, dr. Réger Mihály, dr. RoószAndrás, dr. Takács István, dr. Tardy Pál � Kiaadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület � FFelelôôss kkiaadó: dr.Tolnay Lajos � Nyoomjaa: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a � HU ISSN 0005-5670 Belsô tájékoztatásra,kereskedelmi forgalomba nem kerül. � A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrendszerekben való tárolásakizárólag a kiadó engedélyével történhet. � Intternettccím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

TARRTALOOM FFRROOM THE CCOONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indí-tott és 1991-ben megszûnt önálló szak-lap, a BKL Öntöde utódjának tekintjük.

1

11

12

13

19

36

39

27

26

41

47

56

58

Taardy P. � Sttefáán M. � Záámbó J.: Thhe ssi-ttuaattioon aand proosspeccttss oof tthhe ggloobaal aanddoomesstticc eccoonoomy,, aand sstteel indussttryin tthhe firsstt yeaar oof tthhe ccrississ... ... ... ...1The financial crisis started from theUSA in the second half of 2008 becamea global one and spread also to theeconomy within a short period. Expertssuppose the bottom of the economiccrisis to happen in 2009. There aregoing discussions on the duration ofthe crisis. The world's steel consump-tion decreased in 2008 under theimpact of the economic crisis andaccording to prognoses further consi-derable decrease is expected for 2009.These processes affect the Hungarianeconomy beyond the average becauseof its earlier problems; this economymay contract by three to seven per-cents. The steel consumption in 2008essentially stagnated; we have predic-ted a nine to ten percent decline for2009.This paper is an edited version of thereport for the 2009 February generalmeeting of MVAE (Association of theHungarian Steel Industry).

VVízzváárdy E.: Invessttmentt ccaassttingg maatteri-aalss aand metthhoodss... ... ... ... ... ... ... ...13The article briefly outlines the invest-ment casting process, its applicationarea and the achievable accuracy andother characteristics. It details theplaster moulding process and the useof investment casting method forrapid prototyping. Detailed data ofValerite and Cerametal granular clas-sified ceramic moulding materialsand plaster moulding mixtures aregiven.

E-leaarningg poorttaal oof noon-ferroouss aallooyccaassttingg kknoowledgge. Leoonaardoo proojecctt ooftthhe Euroopeaan Unioon � CCAE DS... ... ...19

Szzaarkkaa J. � Szzaabó L.: RRooll ccoooolingg witthhnoozzzzless oof flaatt ssccaatttteringg... ... ... ... ...27Solutions of roll cooling applied in hotand cold rolling of metal strips areextremely versatile, but all of them arebased on cooling of the roll with a sing-le nozzle. The shape of the entry sur-face of the liquid beam issued by thenozzle may be rectangular (flat), circu-lar (full conic) or intermediate (oval).Their roll cooling potentials are diffe-rent, also under identical conditions.Our research targeted only nozzles offlat scattering used in aluminiumrolling mills.

Inssttaallaattioon oof VVOON RROOLL experimenttaalrooll ssttaand in Misskkoolcc Universsitty... ... ...36

Máájlingger K. � Szzaabó P. J.: Laasser ttreaatt-mentt oof intternaal ccoombussttioon enggineccylinder booress... ... ... ... ... ... ... ...41The environmental and pollution mate-rials emission standards in Europe aregoing to be always stricter, so to keepup with it, one large European automo-tive manufacturer applies a laser treat-ment on the cylinder bores of theircombustion engines. In this article wehave investigated the laser treatedlayer of cast iron cylinder bores withlamellar graphite with a microhardnessmeasurement system and with aSEM/FIB dual beam SEM, equipped withfocused Ga-ion beam source. Foursamples were investigated, treatedwith two different laser sources inthree configuration.

142. évfolyam, 2. szám � 2009 1

ROVATVEZETÕ: dr. Takács István és dr. Tardy Pál

VASKOHÁSZAT

1. Bevezetés

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés köz-ponti szervezete több mint egy évtizede évelején elkészíti a gazdasági és acélpiacielõrejelzéseket. Az elõrejelzések elkészíté-se során felhasználjuk a nagy nemzetközigazdasági és acélipari szervezetek anyaga-it, a hazai gazdaság alakulásáról és kilátá-sairól szóló információkat, a hazai és kül-földi acélipari vállalatoktól érkezõ híreket.A nemzetközi elõrejelzések és saját elõre-jelzéseink azonban olyan mértékben mégsoha nem tértek el a tényadatoktól, mint a2008 elején készültek.

A világgazdaságban 2008 második felé-ben olyan válságfolyamatok indultak el,

amelyekre mértékadó szakértõk szerint az1930-as évek elején kialakult globális vál-ság óta nem volt példa. Ez a 2008-ra várteredményeket igen jelentõs mértékbenrontotta. A politikusok és gazdasági szak-értõk elemzik a helyzetet, az egyes orszá-gok saját eszközeikkel igyekeznek csökken-teni a hatásokat országaikon belül, a glo-bális megoldásokra is születnek elképzelé-sek, a válság mélységérõl és kimenetelérõlazonban még kevesen mernek nyilatkozni.Annyi biztos, hogy 2009 mind a gazdaság,mind az acélipar számára rendkívül nehézév lesz.

A magyar gazdaság kilátásait már tava-lyi elõrejelzésünkben sem tekintettükproblémamentesnek. A globális fejlemé-

nyek súlyosbították a helyzetet; ma a hazaipolitikusok és gazdasági szakértõk egy-aránt a gyors, fájdalmas intézkedésekszükségességét hangsúlyozzák és próbál-ják meghatározni a konkrét lépéseket.

2009. évi értékelésünk és elõrejelzé-sünk elkészítése ennek megfelelõen a szo-kottnál bonyolultabb, több bizonytalansá-got tartalmazó feladat volt, ami elõl azon-ban nem akartunk kitérni.

2. Nemzetközi kitekintés

2.1. A világgazdaság helyzete 2008-bban

A világgazdaság helyzetérõl szóló tájékoz-tatóink az elmúlt években optimisták vol-tak: rendszeresen tartós, dinamikus növe-kedésrõl tudtunk beszámolni. Felhívtukugyanakkor a figyelmet a kialakult tenden-cia néhány jellemzõjére: a már 2007-benkialakulóban lévõ amerikai jelzáloghitel-válság esetleges következményeire, továb-bá Kína, ill. kisebb mértékben India szere-pének jelentõs növekedésére a világgazda-ságban. Tavaly év elején a mértékadónaktekintett nemzetközi szervezetek vélemé-nyét elfogadva 4-5%-os globális GDP-nö-vekedést jeleztünk 2008-ra.

Az évmásodik felében az amerikai hitel-piaci válságból globális pénzügyi válságalakult ki, ami minden elõrejelzést felülírt.A pénzügyi válság rendkívül gyorsan átter-jedt a gazdaságra és jelentõsen csökken-tette a becsült 2008. évi növekedést, acsökkenés az év második felében sokkaldrasztikusabb volt (egyes országokban, ré-giókban az utolsó hónapokban már vissza-esésrõl volt szó). A változás mértékét az1. táblázattal szemléltetjük.

A kialakult válság következményeiközismertek: korábban stabilnak tartottbankok, hitelintézetek mentek tönkre, ill.szorultak állami mentõövre, a jármûipar és

Dr. Tardy Pál okleveles kohómérnök. 1993-ig a Vasipari Kutató Intézetben dolgozott,1994 óta az MVAE mûszaki területéért felelõs. 1975-ben kandidátusi, 1990-ben akadé-miai doktori címet kapott az MTA-tól, 2000-ben a Miskolci Egyetem magántanára lett.Az 1990-es években két cikluson keresztül az OMBKE fõtitkára, majd elnöke, jelenlegex-elnöke. Számos hazai és külföldi publikáció szerzõje, nemzetközi konferenciák szer-vezõje.Stefán Mária 1977-benmatematikai-gazdasági szakon szerzett oklevelet, majd pénz- éshitelügyi szakközgazdász oklevelet is kapott. Az egyetem elvégzése óta az MVAE mun-katársa, jelenleg gazdasági igazgatóhelyettese. A Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizott-ság tagja.Zámbbó JJózsef okleveles kohómérnök, kohóipari gazdasági mérnök. 1970-81 között aVasipari Kutató Intézetben dolgozott. Azóta az MVAE munkatársa, jelenleg kereskedel-mi igazgatóhelyettes. 1992-ben fél évig a DIMAG Rt.-nél miniszteri biztos volt. Többszakcikket publikált.

2008 második felébben az USA-bból kiindult pénzügyi válság globbálissá vált és igen rö-vid idõ alatt a gazdaságra is átterjedt. A gazdasági válság mélypontját szakértõk2009-re teszik, kifutásáról folynak a viták. A gazdasági válság hatására a világ acél-felhasználása 2008-bban csökkent, és az elõrejelzések szerint 2009-bben továbbbbi je-lentõs csökkenés várható. A magyar gazdaságot a már korábbbban kialakult probblémákmiatt az átlagnál jobbbban érintik ezek a folyamatok, a gazdaság 2009-bben 3-7%-kalcsökkenhet. Az acélfelhasználás 2008-bban lényegébben stagnált, 2009-re 9-10%-oscsökkenést prognosztizáltunk. A dolgozat az MVAE 2009. febbruári taggyûlésére ké-szült elõterjesztés szerkesztett változata.

TARDY PÁL � STEFÁN MÁRIA � ZÁMBÓ JÓZSEF

A gglobbális ggazddaságg, a hhazai ggazddaságg és az accélipparr hhelyzete, kilátásai a válságg elsõõ évébben

22 VASKOHÁSZAT

az építõipar piacai drasztikusan beszûkül-tek, termelõ vállalatok sora állt le hosz-szabb-rövidebb idõre, jelentõs elbocsátá-sokra került sor világszerte stb. Abbanmin-denki egyetért, hogy a 2. világháború óta alegsúlyosabb globális válság alakult ki azelmúlt év második felében.

Az EU fõbb gazdasági mutatóit az EURO-FER rendszeresen közli piaci elõrejelzései-ben. A legutóbbi elõrejelzés szerint a BKLKohászat 2008. 5. számában közzétett ada-tokhoz képest is romlottak a 2008-ra be-csült adatok. Hasonló a helyzet az acélfel-használó ágazatok teljesítményét illetõen.

22..22.. AAzz aaccéélltteerrmmeellééss ééss --ffeellhhaasszznnáálláássaallaakkuulláássaa 22000088--bbaann

2008 elején az IISI (azóta worldsteel,World Steel Association) 6,8%-ra becsültea világ nyersacéltermelésének várhatónövekedését. A korábbi termelési adatokatés a worldsteel 2008-ra vonatkozó januáribecslését is tartalmazza a 2. táblázat.

Az elmúlt 10 évben elõször fordult elõ,hogy csökkent a világ acéltermelése; atáblázat azt is jól szemlélteti, hogy a leg-nagyobb csökkenés Kelet-Európában (azúj tagállamok és a FÁK országai) követke-zett be.

A folyamatok jellegét jól szemlélteti az1. ábra, ahol az egyes régiók havi nyers-acél-termelésének változását mutatjuk be2007 és 2008 vonatkozásában. Az elsõfélév adatai még újabb rekordtermelésreutaltak; szeptemberben még csak enyhe,az év hátralévõ hónapjaiban viszont meg-döbbentõ mértékû csökkenés következettbe: 2008 decemberében 40-50%-kalkisebb volt a fejlett régiók acéltermelése,mint egy évvel korábban. Ez nyilván azzalfüggött össze, hogy éppen a legnagyobbacélfelhasználó ágazatokban, az építõipar-ban és a jármûiparban volt a legnagyobb atermelés visszaesése.

Az acélfelhasználás 2008. évi alakulásá-ról még nem állnak rendelkezésre rész-letes adatok; nyilvánvaló, hogy a termelés-sel összhangban változhatott a globálisfelhasználás is.

22..33.. VVáállssáágg aa ggaazzddaassáággbbaann ééss aazz aaccéélliippaarr--bbaann,, kkiillááttáássookk

2.3.1. A globális gazdasági válság jellem-zõi és várható kifutásaAz elõzõkben leírtak jól demonstrálják,hogy világméretû, gyorsan kialakult gaz-

dasági válságról van szó, amelyméreteiben(a recesszió mértékében) meghaladja azelmúlt évtizedekben tapasztalt válságokét.Legtöbbször az 1929-33. évi gazdasági vál-sághoz hasonlítják, amely hasonló sebes-séggel alakult ki és terjedt el az egész vilá-gon. Kiteljesedésének és várható lefutásá-nak a becslése, a válságot enyhítõ bea-vatkozási lehetõségek elemzése ma azegyik leginkább igényelt, ugyanakkor leg-nehezebb feladat.

Mértékadó intézmények már korábbanfelhívták a figyelmet arra, hogy az elmúltnéhány év robusztus növekedése nagy koc-kázatot rejt magában. A növekedést azUSA-ban jelentõs részben a könnyen elér-hetõ hitelek stimulálták, elsõsorban a la-káspiacon. Néhány fejlõdõ országban � fõ-leg Kínában � az export és a beruházási te-vékenység erõteljes növekedése volt a haj-tóerõ. Az USA, majd az EU pénzügyi deficit-je nõtt, ugyanakkor Kína, Japán és néhányfejlõdõ ország egyre növekvõ többletre tettszert, amivel elsõsorban dolláralapú tõke-befektetéseket realizáltak, azaz a fejlettországok deficitjét nagyrészt fejlõdõ orszá-gok finanszírozták. Az adósságállomány

(mind a közületi, mind a magánszférában)az elmúlt évben a fejlett országokban olyanmértékûre nõtt, aminek további finanszíro-zását már a bankok is irreálisnak tartották:a könnyelmûen kibocsátott hitelek vissza-fizetésével kapcsolatos problémák szapo-rodásával mind kifelé, mind egymás közöttrendkívül megnehezítették � esetenkéntleállították � a hitelezést. Masszív államitámogatások ellenére óriásbankok kerül-tek a csõd szélére, és a világ pénzügyi rend-szerének globális jellege miatt rövid idõalatt nemzetközi pénzügyi válság alakultki. Ehhez az is hozzájárult, hogy az USAproblémái ellenére még mindig a dollár aleginkább elfogadott nemzetközi fizetõ-eszköz.

A hitelpiac beszûkülése, esetenként be-zárulása rövid idõ alatt a gazdaságban isválságot idézett elõ: a termelõ vállalatoknem, vagy csak drágán jutottak hozzá atermelés fenntartásához, a lakosság pediga vásárlásokhoz szükséges hitelekhez. Ezelsõsorban a jelentõs tõkeigényû építési ésjármûpiacon okozott drasztikus kereslet-csökkenést.

Az elmúlt évtizedekben a világ hozzá-

RRééggiióó 22000066 22000077 22000088** 22000088**** 22000088.. vváállttoozzááss******VViilláágg 5,4 5,2 4,8 3,4 -1,4UUSSAA 2,9 1,9 1,9 1,1 -0,8EEuurroo--öövveezzeett 2,8 2,5 2,1 1,0 -1,1JJaappáánn 2,2 2,0 1,7 -0,3 -2,0KKíínnaa 11,1 11,5 10,0 9,0 -1,0IInnddiiaa 9,7 8,9 8,4 7,3 -1,1

RRééggiióó 22000055 22000066 22000077 22000088** 22000088//22000077,, %%EU 27 195,5 206,8 209,6 198,5 -5,3

Új tagok 30,4 33,6 34,4 30,3 -12FÁK országai 113,2 119,9 124,2 114,1 -8,1

NAFTA 127,6 131,8 132,7 125,4 -5,5Dél-Amerika 45,3 45,3 48,2 47,6 -1,4

Afrika 18,0 18,8 18,8 17,4 -7,4Közel-Kelet 15,3 15,4 16,5 16,7 1,2

Ázsia 598,1 676,2 756,3 770,5 1,9Kína 355,8 423,0 489,2 502,0 1,2Japán 112,5 116,2 120,2 118,7 -1,2Óceánia 8,6 8,7 8,8 8,4 -4,1VViilláágg 11114466,,55 11225500,,99 11334455,,44 11332299,,77 --11,,22

11.. ttáábblláázzaatt.. A gazdasági növekedés alakulása néhány országban és régióban (IMF adatok), %

22.. ttáábblláázzaatt.. A nyersacéltermelés alakulása a worldsteel adatai szerint, Mt

* 2008. januári elõrejelzés** 2009. januári becslés a 2008. évi várható növekedésre*** a 2008. januári elõrejelzés és a 2009. januári becslés különbsége

* 2009 januárjában készült becslés

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 33

szokhatott a gazdaság ciklikus változásai-hoz, amelyek nagy része ugyancsak pénzü-gyi válságból indult ki. Szakértõk szerintelsõsorban a válság mélysége az, amimegkülönbözteti a jelenlegit a korábbi vál-ságoktól. A korábbi válságok elemzéseezért segítséget adhat a jelenlegi válságvárható lefutásának megítéléséhez is.

Az Oxford Economics ilyen alapokon vég-zett elemzéseket. A 2. ábrán a világgazda-ság teljesítményének éves változásai, vala-mint az általuk készített elõrejelzések ered-ményei láthatók az 1980�2015. közti idõ-szakra. Érdemes felfigyelni arra, hogy anagyciklusok (a jelentõs visszaesések) kb. évtize-denként (az 1980-as évek elején, a 90-esévek elején, majd az ezredfordulón, mostpedig az elsõ évtized végén) alakultak ki(köztük esetenként több kis ciklus is megfi-gyelhetõ volt). A nagy ciklusok amplitúdójátilletõen a jelenlegi messze a legnagyobb: haaz elõrejelzés beválik, jövõre elõször fordulelõ a 2. világháború óta, hogy a világgazda-ság érdemlegesen zsugorodik.

A korábbi válságok tapasztalatai és ajelenlegi folyamatok alapján feltételezik,hogy a válság mélypontja 2009-ben lesz;2010-ben a recesszió helyett már stag-nálást, ezt követõen pedig 2011-2012között emelkedõ ütemû növekedést várnak.

A hasonlóságok ellenére figyelemreméltó különbségek vannak a különbözõrégiók GDP-változásának alakulásában(3. ábra). 2009-re néhány fejlett EU-tagor-szágra 4-6%-os visszaesést, Kelet-Európára(Csehország, Lengyelország, Oroszország,Ukrajna) lényegében stagnálást, Ameriká-ra 3-5%-os csökkenést feltételeznek, Kínaesetében pedig a korábbi kétszámjegyûnövekedés 6-7%-ra való csökkenését jelzik.Közös vonás, hogy a recessziót � mintegy avisszaesés ellenhatásaként � rövid, átlagfeletti gyors növekedési szakasz követheti.

Ezek a makrogazdasági elõrejelzésekakkor realizálódhatnak, ha a jelenlegi vál-ság kialakulásához vezetõ problémákatmegoldják. A témával foglalkozó nemzet-közi fórumokon elhangzott véleményektöbbsége szerint az utóbbi évek fejlõdésimodellje (amit sokan leegyszerûsítve neo-liberális piaci modellnek neveznek) nemtartható fenn, paradigmaváltásra van szük-ség. A nemzetközi pénzügyi és gazdaságifórumok elsõsorban az alábbi változásokrahívják fel a figyelmet:� a globalizáció ellenhatásaként megindultés várhatólag folytatódik egy deglobali-zációs folyamat, ennek részeként rena-

cionalizációs (újraállamosítási) folyama-tok indultak meg elsõsorban a pénzügyiszektorban;

� a politika és a gazdaság egypólusú jelle-ge (az USA dominanciája) megszûnik ésmultipolárissá alakul (elsõsorban az ázsi-ai mamutgazdaságok elõretörésénekeredményeként);

� az állam az eddiginél nagyobb szerepetvállal a gazdaság- és társadalompolitikaalakításában (protekcionizmus);

� a problémák csak globálisan kezelhetõk,ezért szükség van a nemzetközi pénzügyirendszer felülvizsgálatára és újraszabá-lyozására. Ehhez egy, az ENSZ BiztonságiTanácsához hasonló felhatalmazású glo-bális gazdasági tanács létrehozása is in-dokolt lehet.Egyre erõsödnek azok a vélemények is,

hogy a paradigmaváltásnak nem szabad ki-zárólag a pénzügyi szektorra korlátozódni.A neoliberális gazdaságpolitika a piacegyeduralmát hirdetve számos helyen nö-velte a szociális feszültségeket, a gazdag ésszegény országok/társadalmi csoportokközti különbségeket; a termelés és a fo-gyasztás növelésének bûvöletében aligvette figyelembe a növekedés természetikorlátait (nyersanyagok, környezetvéde-lem, klímavédelem). Kétségtelen, hogy azerre irányuló törekvések az elmúlt évekbenerõsödtek; indokolt, hogy a paradigmavál-tás során ezeket a szempontokat is figye-lembe vegyék. Általános vélemény, hogyezek a globális problémák � a pénzügyiszektor problémáival együtt � csak globáli-san, a legszélesebb nemzetközi együttmû-ködés keretei között oldhatók meg.

11.. áábbrraa.. Az egyes régiók nyersacéltermelésének változása 2008-ban 2007 azonos idõszaka-szához képest, %

22.. áábbrraa.. A globális GDP éves változása 1980-2018 között (2000-es US $ alapon), %

44 VASKOHÁSZAT

2.3.2. A globális acélpiacokon várhatófejleményekA worldsteel az elmúlt évtizedben rendreelkészítette az acélfelhasználás rövid- ésközéptávú alakulására vonatkozó elõrejel-zéseit, amelyeket elõterjesztéseinkbenmindig felhasználtunk. A válság kibonta-kozása óta nem tettek közzé elõrejelzést,ami nyilván azzal magyarázható, hogy sema gazdaság várható alakulásáról, sem azacélfelhasználást befolyásoló további té-nyezõkrõl nem álltak rendelkezésre általukmegbízhatónak minõsített elõrejelzések.

A világgazdaság teljesítménye és acél-igénye közötti összefüggés létezése logi-kus, senki által nem vitatott tény. Az acél-felhasználás elõrejelzéseinek készítésé-

nél azonban a nagy nemzetközi szerveze-tek is alapvetõen kvalitatív jelleggel ve-szik figyelembe ezt az összefüggést, merta gazdasági növekedés mutatóinak meg-bízhatósága és a mutatók mögötti infor-mációtömeg (a gazdaság szerkezete,acélintenzitása stb.) bonyolultsága rend-kívül nehézzé teszi a megbízható kvanti-tatív összefüggések megállapítását. Mivela gazdaság állapota és fejlõdése a jelenle-gi helyzetben nem tekinthetõ normális-nak, indokoltnak láttuk, hogy a rendelke-zésre álló adatok felhasználásával meg-vizsgáljuk ezt az összefüggést, és így ké-szítsük el saját elõrejelzésünket.

Az összefüggés vizsgálatánál a már em-lített Oxford Economics gazdasági adatait

és a worldsteel (IISI) acélfelhasználásiadatait vettük alapul.

A 4. ábra a világgazdaság és a látszóla-gos acélfelhasználás éves változásait mu-tatja 1991�2008 között. Az ábrán jól érzé-kelhetõ, hogy a kettõ között van összefüg-gés (a növekedés és csökkenés idõpontjaigyakran egybeesnek), de az acélfelhaszná-lás változásai lényegesen nagyobbak a GDPváltozásainál.

Az 5. ábrán a két mennyiség egymáshoztartozó adatait tüntettük fel a világra és kü-lön Kínára vonatkozóan. A két adathalmazjól elválik egymástól, mert Kína növekedésiadatait a globális növekedési adatok megsem közelítették ebben az idõszakban. Kínaadatainak a szórása is nagyobb. Az össze-függések jelentõs szórása ellenére megad-tuk a regressziós egyeneseket és egyenle-teket, az egyenest az extrapoláció során alegvalószínûbb adatokat reprezentáló ösz-szefüggésnek feltételeztük.

A megfelelõ GDP adatok hiányában a vi-lág Kína nélküli részére vonatkozó össze-függést nem tudjuk bemutatni.

Figyelemre méltó, hogy a regressziósegyenesek iránytangense nagyobb 1-nél,ezek szerint a GDP %-os változásához en-nél nagyobb acélfelhasználás-változás tar-tozik. Erre már korábban is felhívták a fi-gyelmet, és ezmagyarázza a 3. ábrán a GDPés az acélfelhasználás ingadozásainakmértékében tapasztalt különbségeket is.Arra is felfigyeltek már korábban, hogy agazdasági növekedés jelentõs lassulása,ill. a stagnálás általában az acélfelhaszná-lás visszaesésével jár.

A fenti összefüggések bizonytalanságamiatt nyilván komoly fenntartásokkal le-het ezeket extrapolációra (elõrejelzésre)felhasználni, de egyéb támpont hiányá-ban mégis ezt tettük. A 2009-re vonatko-zó gazdasági elõrejelzések birtokában (l.korábban) az alábbiakra következtethe-tünk:� a világ acélfelhasználása (1,5%-os gazda-sági visszaesést figyelembe véve) 4-5%-kal csökkenhet;

� Kína acélfelhasználása (7% körüli GDP-növekedést feltételezve) 3-5% körül nö-vekedhet.Ennek következményeként Kína rész-

aránya az acélfelhasználásban tovább nö-vekszik. Ezt figyelembe véve nyilvánvaló,hogy a Kínán kívüli országok acélfelhasz-nálása erõteljesebben (8-10%-kal) csök-kenhet, és ez elsõsorban a fejlett ipari or-szágokra (köztük az EU-ra) lesz jellemzõ.

33.. áábbrraa.. Az egyes régiók GDP-változása

44.. áábbrraa.. A globális GDP és a látszólagos acélszükséglet változása az elõzõ év százalékában

NNyyuuggaatt--EEuurróóppaa

AAmmeerriikkaa ÁÁzzssiiaa,, ÓÓcceeáánniiaa

KKeelleett--EEuurróóppaa

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 55

2.3.3. Az EUROFER elõrejelzése az EUacélpiacárólAz EUROFER 2009 januárjában tette közzélegújabb acélpiaci elemzését. Ebben azEU(27) GDP-jére vonatkozóan 1,9%-os,ipari termelésére vonatkozóan pedig4,3%-os csökkenést jósol. Különösen nagylesz a beruházási tevékenység, az export ésaz import csökkenése.

A nagy acélfelhasználó szektorokra vo-natkozó elõrejelzéseket a 6. ábra szemlél-teti.

Az elõrejelzés szerint 2009 elsõ és má-sodik negyedében még igen nagymértékûvisszaeséssel kell számolni, de a másodikfélévben jelentõsen csökkenhet a vissza-esés mértéke. 2010 egészére már mind aGDP-ben, mind a felhasználó szektoroktöbbségében enyhe növekedés válthatjafel a recessziót.

A tényleges és látszólagos acélfelhasz-nálás alakulására vonatkozó elõrejelzésükmég drámaibb (7. ábra).

Mint ismeretes, a tényleges és látszóla-gos felhasználás között az a különbség,hogy a látszólagos felhasználásnál nem ve-szik figyelembe a raktárkészletek változá-sát. Az acélipari vállalatok eladási lehetõsé-gei szempontjából a látszólagos felhaszná-lásnak van nagyobb jelentõsége, a gazda-ság teljesítményével viszont inkább a tény-leges felhasználás hozható összefüggésbe.A 2009 végére jelzett látszólagos felhasz-nálás-növekedést a raktárkészletek várhatókimerülésére alapozták. Ugyancsak a felté-telezett raktárkészlet-változással magya-rázható a tényleges és látszólagos felhasz-nálás nagy különbsége 2010-ben.

A 2009-re jelzett 8,8%-os ténylegesacélfelhasználás-csökkenés elég jó össz-hangban van az elõzõ pontban leírtakkal,ahol a fejlett régiókra 8-10%-os csökke-nést jeleztünk.

2.3.4. Az acélipar mûködési feltételeinekalakulásaAz acéltermékek ára a kereslet visszaesésé-nek eredményeképpen 2008 második felé-ben meredeken esett, majd 2009 elejénlassult a csökkenés (8. ábra); ennek egyikoka minden bizonnyal a raktárkészletekcsökkenése. A további áralakulást elsõsor-ban az dönti el, hogy a nagy acélipari vál-lalatok mennyire igazítják termelésüket azigényekhez. Az elmúlt évek fejlesztéseinekeredményeképpen a globális kapacitásokma ismét jelentõsen meghaladják az aktu-ális igényeket, így a túlkínálat kialakulásá-

nak megvannak a feltételei. Egyelõre úgytûnik azonban, hogy a legnagyobb terme-lõk az ésszerûbb megoldást választják: je-lentõsen csökkentik a termelést, és ily

módon próbálják stabilizálni az árakat. Azacélipar növekvõ konszolidációja elõsegí-ti ezt a folyamatot: a legnagyobb vállala-tok stratégiája meghatározó a globális

55.. áábbrraa.. A globális GDP és a látszólagos acélszükséglet változásának összefüggése 1991-2007között

66.. áábbrraa.. Az egyes szektorok acélfelhasználásának várható alakulása 2009-ben 2008 azonosidõszakához képest az EU-ban, %

77.. áábbrraa.. Az EU tényleges és látszólagos acélfelhasználásának változása 2009-ben az elõzõ évazonos idõszakához képest, %

GGDDPP vváállttoozzáássaa,, %%AAccééllsszzüükksséégglleett

vváállttoozzáássaa,, %%

66 VASKOHÁSZAT

acélpiacon. A termelés visszafogása lehe-tõséget ad a vállalatoknak hosszabb távústratégiájuk kialakítására, fejlesztési cél-jaik átgondolására, termelési és termék-szerkezetük ésszerû módosítására.

A betétanyagok árát a beszállítók hatá-rozzák meg. Mint többször leírtuk, a vas-

érc és a kokszolható szén esetében a szál-lítások döntõ hányada néhány vállalat-csoporthoz (országhoz) kötõdik, amit azelmúlt években igen jól ki tudtak használ-ni árpolitikájukban: éves megállapodáso-kat kényszerítettek az acéliparra és éven-te jelentõs mértékben növelték az árakat.

A kialakult válság hatására az azonnaliárak tavaly év végén már jelentõsen csök-kentek, és nem tûnik reménytelennek egyjelentõs árcsökkentés a 2009-es megálla-podásban sem. Az alapanyagok beszállí-tóinak létérdeke ugyanis, hogy felhaszná-lóik ne menjenek tönkre.

33.. AA hhaazzaaii ggaazzddaassáágg hheellyyzzeettee

33..11.. EEssééllyyeeiinnkk ééss lleehheettõõssééggeeiinnkkA magyar gazdaság � és társadalom � for-dulóponthoz érkezett. Nem csupán a világ-gazdasági válság miatt, hanem azért is,mert azok az eszközök, lehetõségek, ame-lyek az elmúlt években tompították a gaz-daságunkat érõ külsõ sokkokat (a 2001-esvilággazdasági recesszió), most nem áll-nak rendelkezésre. Ilyen volt a 2002-es fis-kális élénkítés. Jelen esetben azonban sema költségvetési, sem a monetáris politikaeszközei nem elegendõek arra, hogy mér-sékeljék a világgazdasági válság kedvezõt-len hatásait. A magyar gazdaság jelentõsmértékû külsõ támogatásra szorul.

A világgazdasági krízis több csatornánkeresztül bénítja a gazdaságot. Miközben ahazai növekedés legfõbb motorja az elmúltévekben az export volt, legfontosabb kül-piacaink szûkülése mérsékli a magyar kivi-telt, ez pedig korlátozza az ipar növekedé-si lehetõségeit is.

A globális likviditási hiány visszafogja aberuházások növekedését, de csökken afoglalkoztatás, a háztartások fogyasztása,és így a szolgáltatások kilátásai is. Egyszó-val lefelé menõ spirálba került az ország,kérdés, hogyan lehet kimozdulni belõle.

A kialakult helyzetben a vezetõ magyar-országi kutatóintézetek úgy látják, hogy akülsõ pénzügyi segítség lehetõségénekbiztosításával egy közmegegyezésen ala-puló, szigorú gazdaságpolitika mellettesély nyílhat a fenntartható növekedésünkalapjainak megteremtéséhez. Amennyibenviszont a kormányzat nem teszi meg aszükséges intézkedéseket, soha nem ta-pasztalt, súlyos helyzetbe kerülhet az or-szág.

33..22.. AA ffõõbbbb mmaakkrrooggaazzddaassáággii mmuuttaattóókk aallaa--kkuulláássaa

A magyar gazdaság teljesítménye (GDP)mintegy 2,5%-kal (GKI), a PM �vészprog-nózisa� szerint 3%-kal csökken (januáriprognózis). Más gazdaságelemzõk 5-7%-os zuhanást sem tartanak kizártnak.

1100.. áábbrraa.. Az építõipari és a kiemelt feldolgozóipari ágazatok új megrendeléseinek alakulása (azelõzõ év azonos idõszaka = 100)

88.. áábbrraa.. Acéltermékek árának alakulása, USD/t

99.. áábbrraa.. Kiemelt feldolgozóipari ágazatok új megrendeléseinek alakulása (az elõzõ év azonosidõszaka = 100)

DK = Gép és berendezés gyártásaDL = Villamos gép, mûszer gyártásaDM = JármûgyártásDJ = Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 77

Az ipari termelés várhatóan 5-10%-kalvisszaesik, az I. félévi jelentõsmérséklõdésután azonban a IV. negyedévben, illetve ajövõ évben elindulhat a növekedés. Az épí-tõiparban folytatódik a már két éve tartócsökkenés, a hitelforrások szûkössége azállami, üzleti, lakossági beruházásokat isvisszafogja. A gazdaság egészére jellemzõverseny tovább élesedik, ez a kisebb, tõke-szegény vállalkozások körében csõdöketvalószínûsít. Növekedni fog a körbetarto-zások mértéke. Összességében az iparra ésaz építõiparra a kereslet és az árak draszti-kus csökkenése jellemzõ.

A háztartások fogyasztása és beruházá-sa a növekvõ hiteltörlesztési terhek, illet-ve az új hitelfelvételi lehetõségek beszûkü-lése és drágulása következtében érezhetõ-en mérséklõdik.

Az infláció 2009 elején csökken, évesátlagban 3-4%-os áremelkedés várható. Azáfa esetleges emelése a szûk kereslet és azerõs verseny miatt csak kisebb részben je-lenik meg az árakban.

A forint árfolyama január végére 300Ft/euróra,majd a fölé gyengült. AzMNB ja-nuárban folytatta óvatos kamatcsökkentõlépéseit, az év során ennek folytatódásáralehet számítani.

33..33.. IIppaarr,, ééppííttõõiippaarrAz ipari termelés volumene 2008 átla-gában 1,1%-kal csökkent a 2007. évi ter-meléshez mérve. A termelési szint mérsék-lõdése júliusban kezdõdött el, és decem-berben a csökkenés már elérte a 19,6%-ot(az elõzõ év azonos idõszakához mérve).Hasonló módon számítva a belföldiértékesítés mintegy 11%-kal, az export kb.22%-kal mérséklõdött.

Adecemberi adatokalapjána legnagyobba mérséklõdés a villamosgép-, mûszer-gyártásban(mintegy33%),ezt azalágazatotköveti a jármûgyártás kb. 28%-os termelés-csökkenéssel (változatlan áras termelésiérték indexekbõl; december/december).

A belsõ és a külsõ körülmények egyarántrosszak, a gazdasági teljesítmények drasz-tikus visszaesést szenvednek el, és ez a

gazdaság minden szegmensében érzékel-hetõ, de elsõsorban az autógyártás, a gép-gyártás és más kapcsolódó ágazatok, így azacéltermékek gyártása terén is. Jelen hely-zetbõl kiindulva az ipar visszaesése az I.félévben akár 20-25%-os is lehet. A feldol-

gozóipari ágazatok új megrendeléseinekalakulása is jól szemlélteti ezt a folyamatot(9. ábra).

Elemzõk szerint 2009 második fele márkönnyebb lesz, de éves átlagban a zuhanás10-15%-ot is kitehet.

Az építõipari termelés 2008. évi átlagosvolumenindexe 94,9%-os, a csökkenés ki-sebb a 2007. évi mértéknél. Az építõipar

teljesítménye az elmúlt évi viszonylagos ja-vulás ellenére továbbra is gyenge, ezt tá-masztja alá a tavaly folyamatosan csökke-nõ új rendelésállomány szintje is (10. áb-ra), vagyis a 2008. évi javulást a befejezõ-dõ építkezések növekedése okozta.

Az építõiparban � hacsak nem történikerõteljesebb állami beavatkozás � a piacihelyzet egyre tragikusabbá válik.

Néhány jellemzõ:� a nagy, folyami hídépítések befejezõdtek(talán az M43- as Tisza-híd az egyetlen,ami számottevõ);

� a magasépítési ágazatban, ezen ágazathiteligényének kielégítetlensége miatt,csarnoképítésre nem lehet számítani, alakásépítési ágazat gyakorlatilag áll;

� az olajipari és petrolkémiai beruházásokaz olaj alacsony ára miatt hiányzó beru-házási keretek miatt halasztódnak;

� az energetikai beruházások a gáztüzelé-sû erõmûveknél felfüggesztve, halasztva;

� kérdéses a hulladékkezelési programokfolytatódása;

1111.. áábbrraa.. Nyersacéltermelés havonta néhány európai országban 2007-tõl 2009 februárig

1122.. áábbrraa.. PF szemléletû (a) és TEF szemléletû (b) acélfelhasználás, és a GDP-változás kapcsolá-sa (1996-2009)

ÁÁggaazzaattii ééss aalláággaazzaattii tteelljjeessííttmméénnyyeekk VVoolluummeenniinnddeexxeekk((éévveess ááttllaagg)):: ((eellõõzzõõ éévv aazzoonnooss iiddõõsszzaakkaa == 110000))

� Fémalapanyag- és fémfeldolgozás 99,0%� Gép- és berendezésgyártás 104,2%� Villamosgép-, mûszergyártás 96,8%� Jármûgyártás 101,2%

aa bb

88 VASKOHÁSZAT

� az állami beruházási programok (ígére-tek) beindítása, folytatása késik.Igen erõteljes állami beruházásélénkí-

tésre van szükség.

33..44.. AA 22000099.. éévvii hhaazzaaii aaccééllsszzüükksséégglleettbbeeccssllééssee aa ffeellhhaasszznnáállóó sszzeekkttoorrookk vváárrhhaattóótteelljjeessííttmméénnyyee aallaappjjáánn

Az acélszükséglet alakulását az egyes fel-használó szektorok termelési értékénekváltozatlanáras volumenindexe, és ezenszektorok acélfelhasználásból való része-sedése alapján becsülni lehet. A számítás-ban az egyes ágazatok csökkenési mérté-keit három változatban vettük figyelembe:1. A2008decemberi termelési teljesítményekalapján (vagyis, haa2009-es év teljes egé-szében ezeket a változásokat hozná).

2. Kisebb mértékû éves átlagos teljesít-ménymérséklõdéseket feltételezve(5-10% között).

3. Nagyobbmértékû éves átlagos ágazaton-kénti termeléscsökkenéssel számolva, denem a decemberi drasztikus csökkenéstfeltételezve egész évre (7% és 15% kö-zött közelítõ számítás, 3. táblázat).A két utóbbi változat alapján kalkulálva

2009-re 7,8% és 10,8% közötti hazai acél-szükséglet-csökkenés adódik (közelítõszámítás).

Az acélszükséglet-változás fenti adataitmódosíthatja a készletváltozás, azaz ha azigények egy részét készletekbõl elégítik ki,tovább csökken a szükséges termelésimennyiség.

44.. AA mmaaggyyaarr aaccééllppiiaaccoonn ttaappaasszzttaalltt tteennddeenn--cciiáákk ééss aa hhaazzaaii aaccééllffeellhhaasszznnáállááss 22000099.. éévviivváállttoozzáássáánnaakk eellõõrreejjeellzzééssee

44..11.. AAzz aaccéélltteerrmmeellééss aallaakkuulláássaaNéhány európai ország 2007-2008. évi

FFeellhhaasszznnáállóó

TTeerrmmeellééss TTeerrmmeellééss AA ffeellhhaasszznnáállóó AAzz aaccééllsszzüükksséégglleett vváállttoozzáássaa

áággaazzaattookk

vváállttoozzáássaa vváállttoozzáássaa sszzeekkttoorrookk rréésszzeessee--22000088.. ddeecc..//22000077.. ddeecc.. 22000099.. éévvii bbeeccssllééss ddééssee aazz aaccééllffeellhhaasszz--

11 22 33 nnáálláássbbóóll 11 22 33IInnddeexx ((%%)) VVáállttoozzááss ((%%)) VVáállttoozzááss ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%))

Fémfeldolgozás 79,3 -20,7 -7 -7 20 -4,14 -1,40 -1,40Gép- és berendezésgyártás 91,7 -8,3 -8 -10 17 -1,41 -1,36 -1,70Villamosgépgyártás 67,4 -32,6 -10 -12 8 -2,61 -0,80 -0,96Jármûgyártás 72,2 -27,8 -10 -15 25 -6,95 -2,50 -3,75Egyéb felhasználók 98,0 -2,0 -8 -10 7 -0,14 -0,56 -0,70Építõipar 105,5 +5,5 -5 -10 23 1,27 -1,15 -2,3ÖÖsssszzeesseenn 110000 --1133,,9988 --77,,7777 --1100,,8811

1133.. áábbrraa.. Összes hazai acélfelhasználás

1144.. áábbrraa.. Összes ötvözetlen melegen hengerelt lemez- és keskenyszalag-felhasználás

33.. ttáábblláázzaatt..

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 99

havonkénti acéltermelésének adatai alap-ján jól látható, hogy 2008 októberétõl,Magyarországhoz hasonlóan, szinte min-den országban hónapról hónapra jelen-tõsen csökkent az acéltermelés. Kedvezõjel viszont, hogy ez év elején néhány or-szágban már nõtt a termelés (11. ábra).

44..22.. AA GGDDPP ééss aazz aaccééllffeellhhaasszznnáállááss Az EUROFER gyakorlatában a látszólagosacélfelhasználás számításának alapvetõenkét fõ módszere létezik, nevezetesen apiaci, illetve a termelési oldalról történõmegközelítés.

Piaci oldalról történõ megközelítés (piacifelhasználás, PF)PF = belföldi kiszállítások + importTermelési oldalról történõ megközelítés(TEF)TEF = termelés + import - export

A magyar GDP és acélfelhasználás-vál-tozás adatait szemlélteti a 12. ábra. A GDPés az acélfelhasználás-változás közötti lazaösszefüggés alapján a magyar GDP 3%-oscsökkenését feltételezve 2009-ben azacélfelhasználás 9,7%, illetve 10,6% körülicsökkenésére lehet számítani.

44..33.. AA ppiiaaccii mmeeggkköözzeellííttééss sszzeerriinnttii llááttsszzóó--llaaggooss aaccééllffeellhhaasszznnáállááss vváállttoozzáássáánnaakkeelleemmzzééssee

2008-ban az összes acélfelhasználás0,2%-kal csökkent, amelyen belül a bel-földrõl származó acéltermék mennyiség7,9%-kal csökkent, az import viszont2,3%-kal nõtt. Az import termék aránya afelhasználásban az elmúlt 10 évbentöretlenül nõtt, és 2007-ben 75,6%-ot,majd 2008-ban már 77,5%-ot tett ki(13. ábra).

A hengerelt termékcsoportok közül azösszes ötvözetlen melegen hengereltlapostermék (szélestekercs, tábla, kes-kenyszalag) felhasználás alakulását a14. ábra szemlélteti. 2006-ban a felhasz-nálás 10,2%-kal, a belföldi származású4,3%-kal és az import 21,8%-kal nõtt, ígyaz import aránya az addigi legmagasabb(37,6%) lett. 2007-ben jelentõs változástörtént, ugyanis a felhasználás 10,1%-kalnõtt úgy, hogy a belföldi értékesítés15,1%-kal csökkent, az import viszont51,9%-kal nõtt, és így az import aránya afelhasználásban történelmi magasságot(52%-ot) ért el. 2008-ban a belföldi érté-

1155.. áábbrraa.. Ötvözetlen melegen hengerelt durvalemez-felhasználás

1166.. áábbrraa.. Horganyzott lemez (tekercs és tábla) felhasználás

1177.. áábbrraa.. Az acélfelhasználás változása a hosszútermékek körében

1100 VASKOHÁSZAT

kesítés 3,1%-kal, az import 1,0%-kal csök-kent, így a felhasználás 2,0%-kal csökkent.Számításaink szerint 2009-ben a felhasz-nálás 3-7%-kal csökkenhet.

A táblalemezen belül külön is megvizs-gálva a durvalemez piacot (15. ábra),2007-ben jelentõs (29,9%-os) látszólagosfelhasználás és rendkívül nagy (96,4%-os)importnövekedés következett be, ugyanak-kor a belföldi értékesítés 17,4%-kal az el-múlt 10 év legalacsonyabb szintjére csök-kent. Ez a folyamat 2008-ban folytatódott,a belföldi értékesítés 15,8%-kal csökkent,az import 18,1%-kal tovább nõtt, így az im-port aránya a felhasználásban már 70,3%.2009-ben minimum 10% körüli felhaszná-lás-csökkenésre lehet számítani.

A horganyzott lemez felhasználás 2007-ben rendkívüli módon nõtt, ugyanis a2006. évi mennyiséghez viszonyítva26,0%-kal, és ezen belül a tûzihorganyzott5,0%-kal, az elektrolitikusan horganyzottpedig több mint négyszeresére nõtt. Azösszes import aránya a felhasználásban59,2%-ról 75,5%-ra, a tûzihorganyzotttermék importaránya is 56,7%-ról 68,9%-ra emelkedett. 2008-ban az összes felhasz-nálás 9,4%-kal, ezen belül a tûzihorgany-zott terméké 19,2%-kal nõtt. A tûzihor-ganyzott termék importaránya továbbnõtt, és már 75,3%-ot ért el (16. ábra).2009-ben a horganyzottlemez-felhaszná-lás számításaink szerint 5,0% és 11,0% kö-zötti mértékkel csökkenhet, és ezen belül a

tûzihorganyzottlemez-felhasználás 5-13%közötti csökkenésére számítunk.

A melegen hengerelt hosszú termékek-bõl a felhasználás 2003-ig, négy éven ke-resztül nõtt, majd 2004-ben 8,4%-kal csök-kent, de 2005 óta ismét növekedett. A ke-resletbõvülést a belföldi gyártóknak csak2003-ban és 2005-ben sikerült kihasználni.Az import aránya ezt a két évet kivéve 2000ótaminden évben emelkedett, és 2007-benmár 74,8%-ot ért el (17. ábra). Ennek többoka van, amelyek közül meghatározó az,hogy egyre nagyobb az aránya a felhaszná-lásban az itthon már nem gyártott termé-keknek (bizonyos minõségû hengerhuza-lok, melegen hengerelt szögacél és idom-acélok, 150 mm-nél nagyobb keresztmet-szetû rúdacélok, sínek), valamint az, hogy abetonacél import növekedése fokozódott.2008-ban a felhasználás 1,9%-kal, a belföl-di értékesítés 11,1%-kal csökkent és az im-port 0,5%-kal nõtt. 2009-ben a felhaszná-lás 4-8%-os további csökkenésére lehetszámítani, amely elsõsorban az építõiparfelvevõképességének függvénye.

A szál betonacél felhasználás 2007-bennagyon jelentõsmértékben,20,8%-kal, és azimport 55%-kal nõtt. 2007-ben az importaránya 50% fölé emelkedett (58,2%) és azaddigi legmagasabb lett.2008-bana felhasz-nálás 7,7%-kal, az import 5,9%-kal és a bel-földi értékesítés 10,3%-kal csökkent, így azimport aránya már 59,4%. A belföldi értéke-sítés már három éve csökken (18. ábra).2009-ben a számítások szerint 3,7-10,1%közötti felhasználáscsökkenés lehetséges,deez erõsen függ az építõipar teljesítményétõl.

A melegen hengerelt szög- és idomacél-felhasználás 2008-ban 5,1%-kal nõtt. Azimport aránya a felhasználásban három éve100% (19. ábra). 2009-ben a felhasználáskb. 5,0-10,0%-os csökkenése lehetséges.

Az ötvözetlen hegesztett csõ és zárt-szelvény-felhasználás 2005 óta dinamiku-san nõtt, de a belföldi értékesítés jelentõsvisszaesése és az import növekedése mel-lett. Az import aránya a felhasználásban2004-ig 40% körüli volt, azóta évrõl évrenõtt, és 2008-ban már 75%-ot tett ki(20. ábra). 2009-ben a felhasználás mini-mum 5-10%-os visszaesése várható.

ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

a. A világgazdaság növekedése 2008-banlényegesen elmaradt az elõzõ évek szint-jétõl. A fejlett régiók gazdasága alig nõtt(az EU-é és az USA-é 1% körül nõtt, Ja-

1188.. áábbrraa.. Szál betonacél felhasználás

1199.. áábbrraa.. Melegen hengerelt ötvözetlen szög- és idomacél-felhasználás

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 1111

páné néhány tizeddel csökkent); Kína ésIndia fejlõdése lassult ugyan, de mégmindig jelentõs volt (7-9%).

b. A világ nyersacéltermelése hosszú idõóta elõször csökkent 2008-ban.

c. Elõrejelzések szerint 2009 lesz a mély-pont a világgazdaságban, 2010-benvárható csak növekedés.

d. A gazdasági teljesítmény és az acélfel-használás összefüggéseinek elemzésealapján a globális acélfelhasználás 2009-ben 4-5%-kal csökkenhet; ezen belülKínáé 3-5%-kal nõhet, a fejlett régióké8-10%-kal csökkenhet. Az EUROFER8,8% csökkenést valószínûsít az EU-ra.

e. Az összes látszólagos acélfelhasználásMagyarországon 2008-ban kb. 0,2%-kalcsökkent. Ezen belül az egyes termék-csoportokból a felhasználás különbözõ-en változott. Az összes acélfelhasználá-son belül az import részaránya ismétnõtt, és már 77,5%-ot tesz ki.

g. A trendek alapján, illetve a GDP és azacélfelhasználás-változás közötti össze-függés alapján becsülve és a magyar GDP3%-os csökkenését feltételezve 2009-

ben az acélfelhasználás 9,5%-10,5% kö-rüli csökkenésére lehet számítani.

UUttóóllaaggooss mmeeggjjeeggyyzzééss

Tanulmányunkat 2009 február közepén

zártuk le. Azóta számos � többnyire nega-tív értelmû � változást tapasztaltunk minda nemzetközi, mind a hazai gazdasági ésacélpiaci kilátások adatait illetõen, ezeketdolgozatunkban értelemszerûen nem ve-hettük figyelembe.

2200.. áábbrraa.. Ötvözetlen hegesztett csõ és zártszelvény-felhasználás

Az ezredforduló óta páratlan növekedésttapasztaló és élvezõ acélipart a válság té-nye mellett annak mértéke is meglepte. Atermelés drasztikus csökkenése a vállalatokrészérõl azonnali intézkedéseket igényelt aveszteségek elkerülése, ill. minimalizálásaérdekében.

Az acélipari vállalatok elsõ lépésként aköltségek jelentõs csökkentését határoztákel. Legelõször a termeléssel nem közvetle-nül összefüggõ kiadások csökkentésére ke-rült sor, az Arcelor-Mittal és mások pl. azutazási költségeket minimalizálták. Enneklett áldozata a 2009-re tervezett acéliparikonferenciák egész sora, köztük a Budapes-ten márciusban tervezett �Energiahaté-konyság és CO2-kibocsátás csökkentése azacéliparban� c. nemzetközi rendezvény,ahova az elõadók felének nem biztosítottáka részvételét, így le kellett mondani a ren-dezvényt.

A termelés kényszerû csökkentésénekhatását szinte mindenütt a bérköltségekcsökkentésével próbálják ellensúlyozni. En-nek legdrasztikusabbmódja a létszámleépí-tés. Az Associated Press jelentése szerint

Európa acéliparában minden hatodik dol-gozó részben vagy teljesen elvesztette állá-sát (440 000 dolgozóból 72 000-t érintett alétszámleépítés). Teljes (a remények szerintcsak idõleges) üzemleállításokra is több he-lyen sor került: pl. az Arcelor-Mittalhunadeorai (Románia) termelõegységérõlés a US Steel hamiltoni (Kanada) üzemérõlegyaránt ilyen hír érkezett.

A bérköltségek csökkentésének kevésbédrasztikus módjára több példa található ahíradásokban. Az Arcelor-Mittal galati mû-vében azt tervezik, hogy egyelõre háromhónapon keresztül a dolgozók hatodát,egymást váltva, 10-10 napig kényszerpihe-nõre küldik, közben a fizetésük 75%-át kap-ják. A Voest Alpine 42 000 alkalmazottjából4 200-at részlegesen foglalkoztatnak,3�4 000 külsõ alkalmazott munkájáról pe-dig lemondanak. A kassai US Steel-nélnégynapos munkahetet vezetnek be, csök-kentett bérezéssel. A csökkentett munka-idõben való foglalkoztatás széles körben al-kalmazott módszer.

Az elmúlt évek kedvezõ piaci kilátásai-nak hatására számos acélipari vállalat indí-

tott ambíciózus beruházásokat. Ezek egyrészét � ahol még volt rá lehetõség � töröl-ték a programból, más részét pedig halaszt-ják, ill. lassítják. Az orosz nagyvállalatok(Szeversztal, Mechel, Evraz) több milliárddolláros beruházásokat és vállalatfelvásár-lásokat töröltek terveikbõl, ill. halasztottakbizonytalan idõre, de erre a lépésre is többvállalatnál került sor.

Több példa van arra is, hogy a vállalatoka költségcsökkentés mellett többletforrá-sokra próbálnak szert tenni. Ennek egyikmódja, hogy állami támogatást próbálnakszerezni. A kassai US Steel acélmû vezetõiFicominiszterelnöktõl kérték, hogy az alkal-mazottak után fizetendõ egészségügyi ésszociális járulékok befizetését 60 napon át akormányzat vállalja át. A miniszterelnök tá-mogatta a kérést azzal, hogy Brüsszel állás-pontjától teszi függõvé annak teljesítését.

Hasonló akcióra került sor Angliában,ahol a Corus Scunthorpe ügyében lobbiztakparlamenti képviselõk; a támogatással aztkívánják elérni, hogy az elbocsátások he-lyett rövidített munkaidõt alkalmazhassa-nak. Az illetékes miniszter válasza szerint a

AAccéélliippaarrii vváállllaallaattookk iinnttéézzkkeeddéésseeii aa vváállssáágg kkeezzeelléésséérree

1122 VASKOHÁSZAT

Egyre többhíradás jelenikmegaz e-learning(elektronikus tanulás) terjedésérõl, amely akülönbözõ szintû ismeretek számítógép se-gítségével történõ közvetítésére és az isme-retek elsajátításának ellenõrzésére szolgál.A módszer terjedését segíti, hogy az életminden területén nõazon szakemberek szá-ma, akik eredeti képzettségüktõl eltérõ te-rületendolgoznak, vagynincs lehetõségükaszakterület fejlõdésének folyamatos követé-sére. Ez az igény az acélipar területén is rég-óta fennáll; ennek tudatában a World SteelAssociation (korábban IISI) elektronikusképzési rendszert és programot (e-learning)alakított ki, amely egyetemi szintû tudomá-nyos és technológiai ismereteket közvetít azérdeklõdõk számára (www.steeluniversity.-org). A rendszert a felsõoktatásban résztve-võ diákok és tanárok, az acéliparban dolgo-zó szakemberek továbbképzését végzõ szer-vezetek, az acélfelhasználó ágazatok terve-zõi, anyagszakértõi egyaránt eredményesenhasználhatják.

A rendszer lehetõséget ad az acél gyár-tásával és alkalmazásával kapcsolatos kor-szerû tudományos és technológiai alapok-nak, a folyamatok termodinamikai és kine-tikai jellemzõinek, az acél felhasználható-ságának, alkalmazási területeinek a megis-merésére. A rendszer egyik legfontosabbjellemzõje, hogy a legfontosabb technoló-giai folyamatok reális számítógépes szimu-lációjára is lehetõség van.

A rendszer négy nagyobb egységbõl áll:az acél alkalmazása, az acél gyártása ésfeldolgozása, metallurgiai és fémtaniismeretek, fenntarthatóság.

EEggyy ppééllddaa:: aazz ooxxiiggéénneess aaccééllggyyáárrttáássAz oxigénes acélgyártással foglalkozó

fejezet az eljárás termodinamikai alapjai-val, a salakokkal, a berendezéssel, a betét-anyagokkal, melléktermékekkel, szennye-zõ kibocsátásokkal, az adaggyártás mene-tével, a lejátszódó kémiai reakciókkal, azanyag- és energiamérleggel, a folyamat-szabályozással, salak-fém reakciókkal, afürdõösszetétel idõbeli változásával, atûzállóanyagokkal, gáztisztítással és leve-gõvédelemmel foglalkozó lapokat tartal-maz, egy külön rész pedig a BOS-eljárásszimulációs programja. Ez mindazon ösz-szefüggéseket tartalmazza, ami a szimulá-cióhoz szükséges.

Ennek a tantárgynak az elsajátításaalapján a hallgató alapos ismeretekre teszszert a BOS-eljárás területén,megérti és ér-telmezi a folyamat során lejátszódó kémiaireakciókat, képes lesz virtuális (majd kellõtapasztalat után tényleges) BOS-adag gyár-tásra a betétanyagok fogadásától a foszfor-talanításon át a szekunder metallurgiáig, agyártás során a szükséges döntések, be-avatkozások, a mérendõ folyamatjellemzõkmeghatározására és értékelésére, váratlanproblémák elhárítására, a csapolás paramé-tereinek (idõpont, hõmérséklet) meghatá-rozására stb. Az acélgyártás többi területénis hasonló mélységû ismeretek érhetõk el.

VViirrttuuáálliiss aaccééllggyyáárrttááss ((sszzáámmííttóóggééppeess sszziimmuu--lláácciióó))A szimulációs programminden olyan össze-függést és alapadatot tartalmaz, ami szük-séges az acélgyártási folyamat modellezé-

séhez. Elsõlépésként abetétanya-gok és anyersacél összetételének felhasználásávalhõ- és anyagmérleget számít (a nyersvas,acélhulladék, salakképzõk, oxigén meny-nyiségének számítása) a nyersacél végsõC-tartalmának és hõmérsékletének az el-éréséhez. A betétanyagok árának bevitelé-vel költségszámításra is lehetõség van. Areakcióhõk alapján meghatározható ahõmérleg, valamint az esetleges hûtõbetét(acélhulladék) alkalmazásának igénye is. Areakciósebességek ismeretében meghatá-rozható a fúvatás idõtartama (az idõ függ-vényében ábrázolja a C-, Si-, Mn- és P-tarta-lom változását). Virtuális próbavétellel afürdõösszetétel alakulása követhetõ. Ha-sonló módon lehetõség van a salakösszeté-tel változásának a követésére is. A salakFeO-tartalma segíti a fúvatási paraméterekmegfelelõ módon történõ beállítását.

2005 óta minden év novemberébenVirtuális Acélgyártó Versenyt bonyolíta-nak le, amelynek során a weblapon elér-hetõ ismereteket kell alkalmazni. A ver-seny során speciális, erre a célra kidolgo-zott acéltípust kell legyártani minimálisköltséggel. A verseny 24 óráig tart és bár-ki részt vehet rajta. Az ipari és az egyete-mi szekció nyerteseinek díjait a worldsteelegyik jelentõs szakmai rendezvényén ad-ják át. A versenyzõk száma a kezdeti 100körülihez képest 2008-ban közel ötszörö-sére nõtt; különösen nagy a Kínából je-lentkezett versenyzõk száma.

bérköltségekhez ugyan nem adható támo-gatás, de átképzésre és a bajba került mun-kások támogatására fejenként 2 000 fontbiztosítását mérlegelik.

Néhány acélipari vállalat kötvények ki-bocsátásával próbál többletforrásra szerttenni. A Voest Alpine 8,5-9%-os hozamú,négyéves kifutási idejû kötvény kibocsátá-sát tervezi. Az Arcelor-Mittal elsõ lépésként750 millió euró értékû kötvényt bocsát ki,amit a tervek szerint 1,25Mrd-os újabb cso-mag követ.

A Kínából érkezõ hírek szerint a kis haté-konyságú, elavult üzemek bezárása melletta konszolidáció (vállalatösszevonás) haté-konyságjavító lehetõségeit is ki akarjákhasználni. Ily módon a kisebb tõkeerejû, dehatékony vállalatok túlélésére nagyobb azesély.

Több nagyvállalat (Gerdau, Szeversztal,Nucor) vezetõje szerint a válságkezeléskényszere felerõsíti a konszolidációs folya-matokat. Az acélipar konszolidációjánakmértékemégmindig sokkal kisebb a vasérc-szállítók vagy a jármûipar konszolidációjá-hoz képest. A megfelelõ tõkeerejû vállala-tok a válság idõszakában valószínûleg igenkedvezõ áron juthatnak hozzá a pénzügyi-leg megroppant acélipari vállalatokhoz. Eza megoldás már túlmutat az azonnali vál-ságkezelés módszerein, és a hosszabb távústabilitást szolgálja.

Az acélipari válság súlyosan érinti az USAacéliparát is. Az amerikai kormányzat �amely szóban folyamatosan harcol a protek-cionizmus ellen � újra az acélipari vállalata-it (és azok dolgozóinak állását) védõ intéz-kedésre szánta el magát. (Hasonló lépést a

2001. évi válság idején tett, amikor az USA-ba irányuló acélimportot szankcionálta.) Ez-úttal az 1933-banhozott, demégérvénybenlévõ Buy American Act (Vásárolj amerikaittörvény) felhasználásával hozott olyan in-tézkedést, hogy az államilag finanszírozottberuházásoknál, építkezéseknél az USA-bangyártott acélt kell felhasználni, kivéve, ha akérdéses terméket nemgyártják, vagy az áralegalább 25%-kal magasabb az importnál.Az intézkedést sok kritika érte, de tudomá-sunk szerint érvényben van.

Ugyancsak a kormányzat beavatkozá-sát kérik az USA acélipari vállalatai a CO2-csökkentés költségeinek ellensúlyozásá-ra. Azt kérik, hogy a nemzetközi megegye-zésre nem hajlamos országok acélimport-jára vessenek ki a többletköltségekkelarányos vámot.

SStteeeelluunniivveerrssiittyy:: kkoohháásszzkkééppzzééss aazz iinntteerrnneetteenn

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

142. évfolyam, 2. szám � 2009 133

Formázóanyagok méretpontos öntvények,öntöttüveg dísztárgyak készítéséhez

A hazai és külföldi öntõipar termékeinekjelentõs részét alkotják a méretpontosöntvények (más szóhasználattal élve pre-cíziós vagy finomöntvények). A precíziósöntõ eljárás ipari méretekben való alkal-mazása mintegy hét évtizede kezdõdött,de a viaszveszejtéses öntés gyökerei többezer évre nyúlnak vissza.

Az eljárás lényege � ahogy a névhasz-nálat is utal rá � a kevés gépi megmunká-lást, esetleg azt sem igénylõ, használatrakész, �pontos�, öntött munkadarabokkészítése.

A precíziós öntési technológiával elér-hetõ pontosságról tájékoztat az 1. táblázat.

A méretpontosság üzemszerû, folya-matos szinten tartása több tényezõegyüttes stabilizálásának eredményekéntérhetõ el.

Néhány ilyen paraméter:� a viaszminta sajtolási hõmérséklete,� a sajtolási nyomás,

� a szerszámhõmérséklet,� a héjkerámia-mûhely hõmérséklete,� a kerámiahéj hõmérsékletének és az ön-tés hõmérsékletének a viszonya.E formázási eljárással a magyar finom-

öntödékben (Magyarmet, Szegedi Finom-öntöde, Csepeli Precíziós Öntöde) 3�5g/db tömegû öntvényektõl a kb. 35 kg/dbtömeghatárig gyártanak ma öntvényeket.A befoglaló geometriai méreteket tekint-ve néhány mm-tõl a 400�500mm befogla-ló méretig terjed a magyar gyártók techni-kai lehetõsége. Néhány külföldi gyártóesetén 1200 mm külméretû öntvénnyel istalálkozhatunk, elsõsorban a repüléstech-nikai alkatrészek területén. (Howmet Alu& Titan Co, PCC Structurals Co, PPCP Inc�)

A méretpontos öntvények készítéséhezmérettartó öntõformák szükségesek.Ezért a formázóanyagokkal szemben szi-gorú követelményeket támaszt a felhasz-náló.

A formázóanyagok alkalmazhatóságátés fajtáit több szempont szerint osztá-lyozhatjuk. Nézzünk néhányat ezek közül:

� Milyen alapanyagból és milyen eljárás-sal tudunk mintákat nagy sorozatbanelõállítani?

� Milyen módon tudjuk a forma üregébõleltávolítani a mintát ?

� Milyen módszerrel tudjuk a formázó-anyagot (formát) megszilárdítani?

� Milyen anyagot (fémet vagy üveget),milyen hõmérsékleten akarunk a forma-üregbe önteni?

� Hogyan tudjuk öntés után a visszamara-dó formázóanyagot eltávolítani a mun-kadarabokról?A fenti szempontokat alapul véve, be-

mutatunk két fõ termékcsoportot a Saint-Gobain Group formázóanyagainak család-jából. E nemzetközi nagyvállalat az õrle-ményeket és formázógipszeket kizáróla-gos joggal forgalmazza Európában és kon-tinensünkön kívül.Fõ termékcsoport:1. Tûzálló kerámiaszemcsék (alumínium-

szilikát alapú õrlemények) öntvényekelõállításához (vas-, színesfém-, alumí-nium-, kobalt/nikkel-alapú ötvözetek-bõl).

2. Gipsz formázóanyagok nemesfém dísz-tárgyak, ékszerek készítéséhez (gravi-tációs és centrifugális öntéshez),öntöttüveg dísztárgyak formázásához,alumínium-, magnézium-, színesfém-öntvények készítéséhez.

Alumínium-szilikát alapú formázóanyagokhagyományos, méretpontos öntvényekelõállításához

Vas-, kobalt/nikkel-, színesfém-, alumíni-umötvözetekbõl készült öntvények elõál-lításához formázóanyagként az alumíni-um-szilikát alapú tûzálló kerámiaanyagokkülönféle szemcseméretû õrleményeit al-kalmazzák. A kerámiaõrlemények alap-anyaga a nagy hõmérsékleten izzított ésstabilizált, nagytisztaságú tûzálló agyag(ún. AGS-samott).

A közlemény röviden ismerteti a viaszmintás precíziós öntési eljárást, annak alkal-mazási területét, és az elérhetõ fontosabbbb pontossági és egyébb mutatókat.Foglalkozik a gipszformázással, valamint a pontosöntés alkalmazásával a gyors pro-totípuskészítés területén. Ismerteti a Saint-Gobbain csoport által forgalmazottValerite és Cerametal szemcsés, osztályozott, kerámia formázóanyagok és gipsz for-mázókeverékek részletes adatait és alkalmazási példáit.

VÍZVÁRDY ENDRE

Pontosöntészeti anyagok és módszerek

Vízvárdy Endre öntödei technikus, ill. okleveles kohómérnök. Tanulmányait a KossuthLajos Öntõipari Technikumban (1961�1965) valamint a Nehézipari Mûszaki Egyete-men (1965�1970) végezte. Gyakorló mérnökként a Soroksári Vasöntödében dolgozott,majd az ÉPGÉP barcsi öntödéjét vezette. Tervezõmérnöki beosztásban a KohászatiGyárépítõ Vállalatnál üzemtervezési feladatokkal foglalkozott. Érdeklõdési területe aprecíziós öntészet felé fordult, így a FÉG-öntöde tervezésén dolgozott. Késõbb az MMGbicskei precíziós öntödéjének vezetésével bízták meg. Az UVATERV öntödei osztályán,valamint a NOVOPROJECT Tervezõ Kft.-ben is gyártervezési feladatokkal foglalkozott.1998-tól a precíziós öntödei alumínium-szilikát tûzállószemcsék és kötõanyagok, va-lamint formázógipszek alkalmazásával foglalkozik. Nyugdíjas tagja a Budapesti Mér-nöki Kamarának.

1144 ÖNTÉSZET

Az alumínium-szilikát formázóanyagokalapvetõ jellemzõi:� nagy hõállóság,� állandó mérettartás az öntési hõmér-sékleten,

� hõlökésállóság,� vegyi semlegesség a fémolvadékokkal ésazok salakjaival szemben.

Viaszkiolvasztásos eljárásnál e tûzállókerámiaanyagokból építik fel rétegenkénta kerámia öntõformákat (1. ábra). Ezekkela kiváló minõségû anyagokkal nagymére-tû öntõformák is készíthetõk.

A táblázatokban bemutatott, Saint-Gobain Group által forgalmazott alumíni-um-szilikát formázóanyagok alkalmasak

11.. áábbrraa.. Kerámiabokrok � Magyarmet Öntöde

D1 � szabad méretekre, D2 � tûrt méretekre vonatkozó értékek. A szûkebb tûrésû méretek meg-valósíthatóságáról minden esetben meg kell állapodni az öntödével.

NNéévvlleeggeess mméérreett,, HHoosssszzúússáágg,, sszzéélleesssséégg,, mmaaggaassssáágg,, mmmm TTeennggeellyyttáávvoollssáágg,, mmmm

PPOONNTTOOSSSSÁÁGGII OOSSZZTTÁÁLLYYmmmm

DD11 DD22 DD11 DD22--ttóóll --iigg EEllttéérrééss TTûûrrééssmmeezzõõ EEllttéérrééss TTûûrrééssmmeezzõõ EEllttéérrééss TTûûrrééssmmeezzõõ

6 ±0,15 0,30 ±0,12 0,246 10 ±0,18 0,36 ±0,14 0,28 ±0,25 ±0,1610 18 ±0,22 0,44 ±0,17 0,3418 30 ±0,26 0,52 ±0,20 0,40 ±0,32 ±0.2030 50 ±0,40 0,80 ±0,31 0,62 ±0,50 ±0,3050 80 ±0,45 0,90 ±0,37 0,74 ±0,71 ±0,4580 120 ±0,55 1,10 ±0,44 0,88 ±0,90 ±0,60120 180 ±0,80 1,60 ±0,65 1,30 ±1,15 ±0,85180 250 ±1,20 2,40 ±0,85 1,90 ±1,80 ±1,00250 315 ±1,30 2,60 ±1,10 2,20 ±2,20 ±1,25315 400 ±1,30 3,60 ±1,40 2,80

±2,60 ±1,60400 500 ±2,00 4,00 ±1,60 3,2

11.. ttáábblláázzaatt.. Viaszmintás eljárással gyártott pontosöntvények mérettûrései a VDG � P690.DIN 1680szerint

a)

b)

c)

Szitanyílás, mm V 200 V 140 0.1/0.3 0.2/0.5 0.5/1 50/60AFSFinom õrlemény

Beszórószemcse(bevonómázhoz)

> 2> 1 0/10

> 0,800 14/54> 0,630 42/82> 0,500 0/4 0/10> 0,400 0/5> 0,315 8/35> 0,200 90/100 35/65> 0,150 4/20> 0,100 1/3 4/8 90/100 2/16> 0,080 2/5 7/12 0/5> 0,050 15/25 20/35 0/5 0/5 0/5 0/2< 0,050 0/0,1 0/0,1 0/0,1

KKrriissttáállyysszzeerrkkeezzeettMullit 46%Krisztoballit 16%Kvarc 3%Üvegfázis 35%

22.. ttáábblláázzaatt.. Valerite kerámiaszemcse jellemzõi Saint-Gobain/UCPI

SSzzeemmccsseemméérreett sszzeerriinnttii oosszzttáállyyoozzááss

MMéérreett sszzeerriinnttii tteerrmméékkaazzoonnoossííttóó

VVeeggyyii aallkkoottóókkAl203 43% min. 42%SiO2 53%Fe2O3 1,3% max. 1,8%TiO2 1,6% max. 1,6%CaO+MgO 0,4% max. 1,1%K2+Na2O 0,6% max. 1,0%

FFiizziikkaaii jjeelllleemmzzõõkkSûrûség 2,5-2,605 g/cm3

Porozitás 3,0% max. 5,0%Lineárishõtágulás 5,9 x10-6

mértékepH (vizes oldatban) 7,0-8,0

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 1155

33.. ttáábblláázzaatt.. CERAMETAL BA kerámiaszemcse jellemzõi Saint-Gobain/UCPI

VVeeggyyii aallkkoottóókkAl203 41% min. 39,5%SiO2 54%Fe2O3 1,7% max. 2,5%TiO2 1,9% max. 2,8%CaO+MgO 0,4% max. 1,0%K2+Na2O 0,0% max. 1,2%

KKrriissttáállyysszzeerrkkeezzeettMullit 46%Krisztoballit 16%Kvarc 3%Üvegfázis 35%

FFiizziikkaaii jjeelllleemmzzõõkkSûrûség 2,45 g/cm3

Porozitás 7,00%Lineáris hõtágulás 5,9 x10-6

mértékepH (vizes oldatban) 7,0�8,0Olvadáspont 1600 °C

SSzzeemmccsseemméérreett sszzeerriinnttii oosszzttáállyyoozzááss

Szitanyílás, mm CP 200 CP 140 0.1/0.3 0.1/0.4 0.2/0.5 0.3/0.8 0.5/1 1/2Finom õrlemény (bevonómázhoz) Beszórószemcse

> 2 0/5> 1 0/10 90/100

> 0,800 0/5 14/54> 0,630> 0,500 0/5 18/78 42/82> 0,400 0/5 0/4> 0,350 0/5> 0,315 18/78> 0,200 90/100> 0,150> 0,100 1/3 4/8 90/100 90/100> 0,080 2/5 7/12> 0,050 15/25 20/35 0/5 0/5 0/5 0/5 0/1 0/5< 0,050 0/0,1 0/0,1 0/0,1 0/0,1 0/0,1 0/0,1

44.. ttáábblláázzaatt.. CERAMETAL 47 kerámiaszemcse jellemzõi Saint-Gobain/UCPI

VVeeggyyii aallkkoottóókkAl203 47% min. 39,5%SiO2 49%Fe2O3 1,0% max. 2,5%TiO2 1,3% max. 2,8%CaO+MgO 0,6% max. 1,0%K2+Na2O 0,4% max. 1,2%

KKrriissttáállyysszzeerrkkeezzeettMullit 56%Krisztoballit 8%Kvarc 1%Üvegfázis 35%

FFiizziikkaaii jjeelllleemmzzõõkkSûrûség 2,52 g/cm3

Porozitás 6�8%Lineáris hõtágulás

6 x 10-6mértékepH (vizes oldatban) 7,0�8,0Olvadáspont 1800 °C

SSzzeemmccsseemméérreett sszzeerriinnttii oosszzttáállyyoozzááss

Szitanyílás, mm IC 140 0.1/0.6 0.2/0.5 0.3/0.8 0.3/0.9 0.5/1Finom õrlemény Beszórószemcse

> 1 0/5 0/10> 0,800 0/5 18/28 14/54> 0,630 0/5 25/37> 0,500 0/5 18/78 42/82> 0,400 22/34 33/47 0/4> 0,315 22/35 18/78 0/10> 0,200 34/46 90/100> 0,150 0/5> 0,100 4/8> 0,080 7/12> 0,050 20/35 0/2 0/5 0/5 0/2 0/1< 0,050 0/0,1 0/0,1 0/0,1 0/0,1 0/0,1

MMéérreett sszzeerriinnttii tteerrmméékkaazzoonnoossííttóó

MMéérreett sszzeerriinnttii tteerrmméékkaazzoonnoossííttóó

1166 ÖNTÉSZET

hasonló vegyi és kristályszerkezeti tulaj-donságú tûzálló anyagokkal (például cir-konnal és kvarcüveg szemcsével) valóegyüttes használatra is. Ez utóbbi két tûz-állóanyag-õrlemény részleges alkalmazá-sa a vasalapú öntvények készítésekor nél-külözhetetlen.

VVaalleerriittee ééss CCeerraammeettaall kkeerráámmiiaasszzeemmccsséékkaallkkaallmmaazzáássaa

A mintákat többnyire viaszkeverékbõl ké-szítik, de számos esetben speciális mû-gyantát is alkalmaznak (lásd a �prototí-pus öntvények elõállítása� címû részt). Aviaszmintákra egymást követõen, több ré-tegben folyékony bevonómázat, majd be-szórószemcsét hordanak fel.

A viaszmintákat általában központibeömlõrendszerre építik rá (�bokrot� ké-peznek), ez biztosítja a gyártási egységekkezelhetõségét, valamint a folyékony fémformába juttatását is.

A bevonómáz speciális, folyékony kö-tõanyag (kolloid szilikát vizes oldata vagyetilszilikát aktivált formája) és finomraõrölt (lisztfinomságú) tûzálló kerámia ke-veréke. Durvább szemcsével való beszórá-suk után a rétegek száradással megszilár-dulnak, ezáltal összefüggõ, félkemény hé-jat kapunk.

Az egyes rétegek felhordása 2�8 óraelteltével követi egymást a munkadarabmérete, tagoltsága stb. figyelembe véte-lével. 6�8 réteg felépítése szükséges afémtömeg mennyisége és a befoglaló mé-ret függvényében.

Az így kialakított kerámiabevonat avégsõ száradást követõen réteges felépí-tésû, de még nem elégséges szilárdsággalrendelkezõ kerámiahéjat (osztatlan öntõ-formát) képez a viaszminták felületén.

A viasz újbóli felhasználás céljából kiol-vasztással visszanyerhetõ. A most márüreges kerámiahéj 1100�1200 C°-on izzít-va véglegesen megszilárdul. A kerámiahéjebben az állapotában már alkalmas a fo-lyékony fém befogadására és mindaddigmegtartja alakját, szilárdságát és méretét,míg az olvadék megszilárdul. (Az izzítottaluszilikát anyagú kerámia szükség szerinthosszabb ideig is tárolható, öntés nélkül!)

A fém hûlése, megszilárdulása zsugo-rodással jár együtt, ennek következtébena kerámia megroppan, repedezik, egy ré-sze természetes úton leválik az öntvényfelületérõl, míg a visszamaradó anyagotmechanikus tisztítóberendezésekben

(vibráció, sörétszórás stb.) távolítják el.Az öntvényeket ezután leválasztják a

beömlõrendszerrõl és szükség szerint to-vábbi kikészítõ mûveleteknek vetik alá,ezzel téve alkalmassá a tervezett funkcióbetöltésére.

Az ismertetett Valerite és Cerametal ke-rámia anyagokat néhány magyar öntödemár több éve sikerrel alkalmazza. A 2�5.ábrán bemutatott felvételeket a felhasz-nálók (Magyarmet Finomöntöde Bt., Sze-gedi Finomöntöde Kft.) bocsátottákrendelkezésünkre, bepillantást engedve atûzálló anyagok gyakorlati alkalmazásába.

A kerámiaanyagok néhány speciális,nem öntödei célú alkalmazását (elektro-mos kerámia fûtõbetét és tartozékai stb. �Kalória Kft.) ugyancsak fényképekkel il-lusztráljuk (6. és 7. ábra).

GGiippsszz ffoorrmmáázzóóaannyyaaggookk mméérreettppoonnttoossöönnttvvéénnyyeekk eellõõáállllííttáássááhhoozz

A Saint-Gobain cég sokféle célra gyártgipszalapú termékeket, így pl.:

� pontosöntészeti öntõformák készíté-séhez,

� szanitertermékek formázásához,� fogászati célokra,� épületdíszítõ elemek készítéséhez,� szobrászati célokra,� kozmetikai felhasználásra.A gipszkeverékek nagy száma miatt itt

csak az öntészeti célú anyagok rövid be-mutatására van mód.

GGiippsszzffoorrmmaakkéésszzííttééss öönnttéésszzeettii ccééllrraa

A viaszból/mûgyantából készült mintákbokrosítását követõen, a mintákat zártedénybe helyezve folyékony gipszmasszá-val körülöntik. Így többnyire osztatlanforma készül.

Természetesen van lehetõség osztottformafelek elõállítására is. Elasztikus gu-miból készített minták esetén lehetõségvan mindkét típusú forma készítésére.

A gipszmassza víz és gipsz meghatáro-zott arányú elegye. A keverés folyamatátszigorú elõírások tartalmazzák.

A gipsz megszilárdulását és száradá-sát követõen a mintát kiolvasztással (ki-égetéssel) eltávolítják. Ezt követõen agipszformát kemencében lépcsõzetesenfelhevítik (250�450�750 C°, a gipsztí-pushoz igazodva), majd a meleg gipsz-formába önthetõ a megolvasztott fémvagy üveg.

22.. áábbrraa.. Mintabokor kézimártáshoz (vázlatrajz)

44.. áábbrraa.. Gépi mártás � MK Technology

55.. áábbrraa.. Kerámiamáz felvitele robotberende-zéssel � Magyarmet Öntöde

33.. áábbrraa.. Kerámiabokor, kézi mártás �Szegedi Finomöntöde

aa))

bb))

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 1177

Az öntés többnyire gravitációs, de pör-getõ (centrifugál), valamint vákuumön-tést is alkalmaznak.

Lehûlés után a gipszanyag mechanikuseljárással, vízsugaras mosással eltávolít-ható.

NNééhháánnyy ggiippsszzttííppuuss ééss jjeelllleemmzzõõ aallkkaallmmaazzáá--ssii tteerrüülleettee

PRESTIJ Hydracast � arany-, ezüst-,bronz-, sárgaréz tárgyak vákuumöntésé-hez javasolt, kis méretû darabok esetén (agipszforma tömege legfeljebb 2 kg);BIJ+ Hydracast � nemesfémek öntéséhezalkalmazzák, nagyobb tömegû és méretûdarabok készítéséhez (gipsztömeg legfel-jebb 15 kg);OFV+ Hydracast � nagytömegû díszöntvé-nyek (bronz, sárgaréz) készítéséhez java-solt (gipsztömeg 15-30 kg);CR29/80 Hydracast � speciális gipszmagkészítéshez;SCI Hydracast � alumínium, mûanyagiparicipõtalp présszerszám készítéséhez;TurboX Hydracast � jármûipari alumíni-umöntvények formáihoz;ART+ Hydracast � üveg öntéséhez, 1200mm x O 800 mm befoglaló méretû gipsz-formák készítéséhez;CR29/80 Hydracast � üveg öntéséhez;CRIST Hydracast � üveg öntéséhez;ProtocastAL®Hydracast � alumínium- éscinköntéshez, nagy formaszilárdság,kiváló felület jellemzi;ThermoMold � habosodó és nem-haboso-dó kivitelben készül alumínium- és rézöt-vözetekhezThermoMold Proto � géppel megmunkál-ható, mintakészítésre is alkalmas anyag.

E szerteágazó termékcsalád felhaszná-lását illusztrálja néhány fényképfelvétel.(6�11. ábra).

FFiinnoommöönnttéésszzeettii eelljjáárráássookk aallkkaallmmaazzáássaapprroottoottííppuuss öönnttvvéénnyyeekk ggyyoorrss eellõõáállllííttáássáárraa

A gépgyártók és -tervezõk leghõbb vágya,hogy elképzeléseiket mielõbb kézzel fog-ható formában, a megálmodott vagy ah-hoz közel hasonló anyagminõségbõl elõ-állítva kézbe vehessék, alkalmazhassák.

Az ún. �gyorsprototípus-gyártási eljá-rás� (Rapid Prototyping) lehetõvé teszi,hogy tartós mûanyagból, szintetikus gu-miból stb. funkcionális alkatrészt tudjunkelõállítani. Ezzel gyorsan és viszonylag ol-csón lehet formai, illeszkedési és mûködé-

si vizsgálatokat végezni, akár több válto-zatban is. Amennyiben az alkatrészekfémbõl történõ elõállítása megkerülhe-tetlen, a finomöntés valamelyik formájátcélszerû alkalmazni.

Az öntött alkatrészek kis darabszám-ban való elõállítása (prototípus darabok)mindig költséges és idõigényes volt.

A költségek lefaragásának és a gyártá-si idõ minimalizálásának egyik lehetségesmódja a finomöntési eljárás, a szükségesminták viaszból, ill. speciális mûgyantá-ból való elõállításával.

66.. áábbrraa.. Elektromos fûtõbetét � Kalória Kft. 77.. áábbrraa.. Támgyûrû � Kalória Kft.

88.. áábbrraa.. Viaszbokor (Caster Bronz Kft.) 99.. áábbrraa.. Öntött bokor (Caster Bronz Kft.)

1100.. áábbrraa.. Gipszformázott öntvények (CasterBronz Kft.)

1111.. áábbrraa.. High M Manufacture � Sipos Balázsöntöttüveg munkái

aa))

bb))

1188 ÖNTÉSZET

Ilyen igények kielégítésére születtek agyors szerszám- és mintakészítési eljárá-sok (Rapid Tooling, Rapid Prototyping).Ezek nagy elõnye, hogy a mérnöki terve-zésben széleskörûen használt számítógé-pes 3D-s tervezés közvetlen alkalmazásá-val gyors és méretpontos viasz-, keménymûgyanta stb. mintákat tudunk elõállíta-ni néhányszor nyolc óra alatt.

A prototípus öntvényekhez szükségesminták elõállítására ma már többféle eljá-rás is rendelkezésre áll. Az ún. 3D-s nyom-tatás az egyik legismertebb gyors minta-készítési eljárás. A nyomtató berendezé-sek és az alkalmazásukhoz nélkülözhetet-len magyar mérnöki szaktudás ma márszéleskörûen rendelkezésre áll (pld.:Varinex Zrt., RPT InnoteQ Kft., PrototypeKft. stb. � 12�13. ábra).

A nyomtatási eljárások változataibanigény esetén, kétféle alapanyagot is fellehet használni (egyidejûleg is) a min-ta/szerszám stb. elkészítéséhez (DigitalMaterial�).

A kokillaöntés területén is jó ered-ménnyel hasznosul a CAD technológiáraépülõ gyors szerszámkészítés (KokillaPrec Kft. � 14. ábra).

A Rapid Tooling/Rapid Prototyping el-járással 50 x 40 x 20 cm befoglaló méretûdarabok elõállítása is lehetséges.

A gyors szerszám- és mintakészítéstechnológiája azonban nem csodaszer. Amódszer felhasználását csak körültekintõ-en szabad alkalmazni, alapvetõen a bo-nyolult, igen tagolt munkadarabok eseté-ben, valamint olyan helyzetekben, ahol azidõtényezõ döntõ jelentõségû.

Megjegyzendõ, hogy ma még a napigyakorlat szintjén, komplex módon vizs-gálva a költségeket, sokszor egy gyorsan,például alumíniumból, forgácsolással elõ-állított viaszprésszerszám alkalmazásakérdésessé teheti az RP/RT eljárás haté-konyságát.

A gépész tervezõk, a szerszám- és min-takészítõk, valamint az öntödei technoló-gusok szoros, következetes együttmûködé-se elengedhetetlen. Az eljárások üzemsze-rû alkalmazását (mindhárom oldalról) ala-pos technológiai ismeretekre és tapaszta-latokra kell alapozni. A tapasztalatszerzéshosszadalmas és költséges folyamat, dehosszabb távon eléri a célját és sikert hoz.

Néhány magyar precíziós öntöde(Magyarmet Finomöntöde Bt., Szegedi Fi-

nomöntöde Kft., Csepeli Precíziós ÖntödeKft.) már komoly eredményeket ért el az új-szerûminták alkalmazásával (15�16. ábra).

A mûgyanta alapú, RP/RT minták ésszerszámok (magszekrények) alkalmazha-tók a hagyományos homokformázásban(Simon Kálmán öntõmester, GondosGyörgy mintakészítõ mester úttörõ mun-kái) is, az elõállított termékek méretpon-tossága megfelel a követelményeknek.

Meg kell említeni néhány kiemelkedõkülföldi öntödét is, amelyek naprakészenhasználják a gyorsprototípus-öntési eljá-rás valamelyikét: Milwaukee PrecisionCasting Co., Seacast Co., Protocast-ListCo., Bimac Co., Prototype Casting Co., stb.� 17�19. ábra).

A gépgyártók többnyire nehezménye-zik, hogy az öntödéknek legalább 10�12napra van szükségük a prototípus öntvé-nyek elsõ darabjainak elkészültéig, ha aviaszminták egyébként rendelkezésre áll-nak. Ennek általában szigorú technológiaiokai vannak, és üzemszerû gyártás eseténezeken csak nehézségek árán lehet vál-toztatni, amelyek megzavarhatják a ter-melési folyamatokat. Ugyanakkor a ren-delõi sürgetés érthetõ, hiszen a piacon

1122.. áábbrraa.. Viaszminta (RPT InnoteQ Kft.)

1155.. áábbrraa.. Prototípus öntvény � MagyarmetFinomöntöde Bt.

1166.. áábbrraa.. Prototípus öntvény � Csepeli Precí-ziós Öntöde

1144.. áábbrraa.. Kötõelem (alumínium kokillaönt-vény, Kokilla Prec Kft.)

1177.. áábbrraa.. Infra szárítókabin kerámiabokor-ral, MK Technology GmbH / Prototype Kft.

1133.. áábbrraa.. Présszerszám, viaszminta, öntvény(Varinex Zrt.)

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 1199

maradáshoz minden perc számít. E prob-lémák feloldásához folyamatos kompro-misszumok szükségesek.

Ma már van lehetõség a kerámiahéj-ké-szítés idejének szakszerû rövidítésére. Abemutatott Valerite, Cerametal tûzállóanyagok, valamint a kolloidális (szol) kötõ-

anyagok együttes felhasználásával a kerá-miahéj felépítési ciklusideje 7�8 óra idõ-tartamra csökkenthetõ megfelelõ szárító-berendezés alkalmazásával. Ezzel az eljá-rással, speciális infrafûtésû szárítókamrák-kal egy nap alatt is elkészíthetõk a kívántprototípus öntvények, de komplett gyártó-

sor is található a szakmai kínálatban. (MKTechnology GmbH/Prototype Kft.).

Gipszformázással a fentiek szerint ké-szült RP-minták ugyancsak rövid átfutásiidejû öntvénykészítést tesznek lehetõvénemvasalapú fémötvözetekbõl, üvegbõlegyaránt.

1188.. áábbrraa.. A Prototype Casting Inc. termékei: a � mûgyanta minta, b � öntött darab 1199.. áábbrraa.. Polisztirol minta � Varinex Zrt.

Az Európai Unió Leonardo programja általtámogatott Cast Products and MouldDesigner Skills at the European Context �CAE DS projekt egy fémöntészeti és mû-anyag fröccsöntészeti technológiai isme-reteket oktató e-learning portál. A cél azöntödékben dolgozó mûszakiak, valamintfõiskolai és egyetemi hallgatók számára anyomásos öntészeti ismeretek bõvítése. Ahonlap segítségével elméleti és gyakorla-ti tudás sajátítható el.

A kétéves (2006. október 1. � 2008.november 30.) projekt kidolgozásában aTamperei Technológiai Egyetem (Finnor-szág) irányításával részt vettek a GabrovoiMûszaki Egyetem (Bulgária), a TampereiMûszaki Fõiskola Tanárképzõ Központja, aHelsinki Technológiai Egyetem, a finnTechnológiai Ipari Szövetség öntészetirészlege, az Alteams csoport és a ToolmanOy, a Nantes-i Mûszaki Fõiskola (Francia-ország), Magyarországról a Magyar Önté-szeti Szövetség, a Miskolci Egyetem Me-tallurgiai és Öntészeti Tanszéke és a BA.CoIpari és Szolgáltató Bt., az olasz GenovaiEgyetem, a portugál Leiria-i Mûszaki Fõis-kola és a Swecast Ab Öntészeti Intézet(Svédország) munkatársai.

A projekt a következõ oktatási terüle-teket foglalja magába:

Mûanyagok fröccsöntése;Nyomásos öntészeti ötvözetekÖntvények megmunkálásaSzerszámok tervezéseNyomásos öntvények tervezéseFröccsöntvények tervezéseAdat- és dokumentumkezelési ismere-tekÖntvénytervezési példatárSzerszámtervezési példatárSolidWorks 2006 SP 4.1Pro/E Wildfire

A honlapon a teljes angol nyelvû vál-tozat mellett további hat nyelven � köztükmagyarul is � elérhetõ számos oktatásianyag, így szakmai nyelv tanulására is al-kalmas.

A honlap elérhetõsége:www.webhotel.tut.fi/projects/caeds

Ízelítõül bemutatjuk a nyomásos önté-szeti rész egyik fejezetét.

-- BBaakkóó KKáárroollyy

MMeeggvváággááss ééss kkiilleevveeggõõzzééss(Tuula, Höök � Tampere University ofTechnology)

AA nnyyoommáássooss öönnttõõggéépp bbeeöömmllõõrreennddsszzee--rréénneekk eelleemmeeiiA nagynyomású öntés (HPDC � HighPressure Die Casting) beömlõrendszerebeömlõtölcsérbõl (pogácsából), elosztó-csatornákból, megvágásokból (rávágá-sokból), túlfolyókból és kilevegõzõkbõláll. A pogácsa alakját hidegkamrás nyo-másos öntõgép esetében az öntõdugattyúvagy kalapács, melegkamrás öntõgép ese-tében a beömlõkúp képezi ki (1. ábra). Abeömlõrendszer kialakítása fontos szere-pet tölt be a fémáramlás szempontjából. Ahidegkamrás nyomásos öntés pogácsájá-nak ebbõl a szempontból nincs gyakorlatiszerepe, viszont a fém �belövéséhez� egyzárt teret hoz létre.

EElloosszzttóóccssaattoorrnnaaKét alapvetõ beömlõrendszer-típus léte-zik, a tangenciális megvágású (2. ábra) ésa széles, lapos, szalagszerû megvágású. Abeömlõrendszer a szerszám különösgonddal megtervezendõ része. A beöm-

FFéémmöönnttéésszzeettii tteecchhnnoollóóggiiaaii iissmmeerreetteekk hhoonnllaappjjaa..AAzz EEuurróóppaaii UUnniióó LLeeoonnaarrddoo--pprroojjeekkttjjee:: CCAAEE DDSS

a) b)

2200 ÖNTÉSZET

lõrendszer befolyásolja a fém áramlásátazáltal, hogy a folyékony fémet a megfele-lõ helyre vezeti és felgyorsítja.

TTúúllffoollyyóókk ééss kkiilleevveeggõõzzõõkkA túlfolyók összegyûjtik az áramlási fron-ton oxidálódott fémet, és a vékony részekközelében, valamint a rávágástól távoliöntvényrészek esetén hõcentrumként isfunkcionálnak. A kilevegõzõk a forma-üregbõl történõ gázelvezetésre szolgál-nak. A rövid töltési idõvel rendelkezõszerszámüreg hatékonyabb levegõelveze-tõ csatornát igényel a hosszabb töltésiidejû szerszámüreghez képest. A kileve-gõzõk és túlfolyók a fémet a kívánt irány-ba terelik, de a fém vezetése fõleg az el-osztócsatorna feladata.

AA bbeeöömmllõõrreennddsszzeerr tteerrvveezzéésséénneekk llééppéésseeiiMindkét beömlõrendszertípust elterjed-ten használják. A tangenciális elosztócsa-torna azonban jobb lehetõséget biztosít abeömlõrendszerben és a szerszámüreg-ben a fém áramlásának szabályozására,valamint lehetõséget nyújt a megvágá-soknál a fém sebességének szabályozásá-ra is amellett, hogy a kívánt mértékbennöveli a fém áramlási sebességét.

Az öntõmérnök általában a szerszám-készítõvel együtt tervezi meg a beöm-lõrendszert. Az öntvénytervezõnek ismer-nie kellene a beömlõrendszer mûszakikorlátait ahhoz, hogy jól önthetõ önt-vényt tudjon tervezni. A beömlõrendszerszempontjából az a legfontosabb, hogy azöntést lehetõleg úgy alakítsuk ki, hogy afém az egyik oldalon lépjen be a szerszám-üregbe, a szerszámon keresztül lehetõlegegyenesen áramoljon, és a másik oldalona gázokat a túlfolyókba nyomja. Nemkívá-natos azoknak az öntvényformáknak azalkalmazása, amelyek esetében akadályo-zott a fém áramlása, vagy levegõelvezetõ-csatorna nélküli zárt üregek alakulnak ki.

A beömlõrendszer tervezése az alábbilépésekbõl áll:� a fém áramlásának elemzése;� az öntvény egyik oldalán a megvágáslegmegfelelõbb helyének, a másik olda-lon a kilevegõzõk helyének megválasz-tása; a megfelelõ formatöltési idõ meg-határozása;

� az öntvény szegmensekre osztása;� a formatöltési idõ és a megvágás szeg-mensenkénti számítása; megvágási se-besség szegmensenkénti meghatározása;

� PQ2 analízis;� próbaöntés és módosítások.

11.. AA fféémmáárraammllááss eelleemmzzééssee

Az ideális öntvényalak esetében a fémtisztán és közvetlenül a szerszámüregbe

áramlik. Általában kompromisszumokatkell kötnünk, mivel csak ritkán áll mó-dunkban ideális beömlõrendszert tervezni(lásd ábrák!).

A 3. ábrán peremes, csésze alakú önt-vény látható. A fémáramlás a megvágás-nál kezdõdik, és az ellenkezõ oldalon feje-zõdik be. Sem kívül, sem belül nincseneknagyméretû kiemelkedések. Tiszta áram-lási karakterisztika, elégséges hely a meg-vágásra.

A 4. ábrán lapos öntvény látható. Nin-csenek nagy kiemelkedések. Tiszta áram-lási karakterisztika. A fémáramlás útjánakvégén vak foltok találhatók a furatok mö-gött. A hátsó részeket a fém két oldalróltölti fel, így olyan területek alakulhatnakki, ahol a mechanikai tulajdonságok rosz-szabbak, mint az öntvény más részein.

aa bb

11.. áábbrraa.. Nyomásos öntvény beömlõrendszerének alapelemei szalag alakú megvágással.a � hidegkamrás nyomásos öntés, b � melegkamrás nyomásos öntés

22.. áábbrraa.. Hidegkamrás nyomásos öntvénytangenciális beömlõrendszerrel

33.. áábbrraa.. Fémáramlásegycsészealakúöntvényben

55.. áábbrraa.. Elõnytelen irányú fémáramláshûtõbordás öntvényben

66.. áábbrraa.. Elõnyös irányú fémáramlás hûtõbor-dás öntvényben

44.. áábbrraa.. A fém útja egy lapos öntvényben

Kilevegõzõk

Kilevegõzõk

Beömlõkúp

TúlfolyókTúlfolyók

Túlfolyók

ElosztóElosztó

Elosztó

Pogácsa

RávágásRávágás

ÖntvényÖntvény Öntvé

ny

Pogácsa

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 2211

Az 5. ábrán egy hûtõbordákkal ellátottöntvényt mutatunk be. Nem optimális meg-oldás, a bordák a folyékony fém fõ áramlásiútján kívül esõ zárt üregeket képeznek.

A 6. ábra azt mutatja, hogy jobb a rövi-debb oldalról, a bordákkal párhuzamosanmegvágni, bár ezen az oldalon kisebb ahely a megvágásra.

A 7. ábra kitáplálhatatlan kiemelke-dést mutat egy öntvényen. A szerszám-üregbe belemunkált zárt forma, kilevegõ-zés nélkül, nem jó megoldás.

A 8. ábra az elõzõnél jobb megoldástmutat. A fém a tervezett forma körüláramlik, és a gázokat a másik oldalon el-helyezett kilevegõzõk felé tolja.

A 9. ábra a 7. ábrán láthatónál jobbmegoldást mutat. A fém a bordákon ke-resztül áramlik, és a gázokat a másik olda-lon elhelyezkedõ kilevegõzõk felé nyomja.A bordák okozhatnak problémát, példáulaz alsó részen zsugorodási üreg keletkez-het. A bordák szerszámba való munkálásaviszonylag drága.

AA nneemm mmeeggffeelleellõõ fféémmáárraammlláássbbóóll eerreeddõõ llee--hheettssééggeess öönnttvvéénnyyhhiibbáákk Ha a fém nem áramlik elég hatékonyan aformaüregen keresztül, akkor lehetnekolyan öntvényrészek, ahol gázporozitással,gázbuborékok megjelenésével vagy na-gyobb, kitöltetlen üregek kialakulásávalkell számolnunk. A takarásban lévõ részeknem önthetõk ki tökéletesen. Például az 5.ábrán látható hûtõbordák nem tölthetõek

ki egyszerûen. Egyik lehetséges megoldása szerszámüreg vákuumozása vagy a lövés-nél alkalmazott nyomás megfelelõ megvá-lasztása. Az olyan szerszámok esetében,ahol a töltés két irányból történik, hidegfo-lyás megjelenésével kell számolnunk. Az 5.ábrán látható öntvény öntése végén azüreg mögött hidegfolyás alakulhat ki, mi-vel az öntvénynek ez az a része, ahová afém utoljára jut el. A következõ képekenilyen öntvényhibákat mutatunk be.

A 10. ábrán porozitás és egy nagymére-tû gázbuborék látható egy alumíniumönt-vény falában. Ha a kilevegõzés nem mûkö-dik tökéletesen, vagy ha az öntvényben ta-lálható nem kilevegõztetett terület, a szer-számüregben lévõ levegõ a fémbe kerül. Apórusok mérete nagy lehet, még ha az önt-vény kívülrõl megfelelõnek is látszik.

A 11. a ábrán hidegfolyás és áramlásivonalak láthatók. Ez akkor keletkezik, haa szerszámüreg teljes kitöltése elõtt afémhõmérséklet túlságosan lecsökken. A11. b ábrán kitöltetlen hûtõbordát muta-tunk be. Valószínû oka a nemmegfelelõenmegoldott kilevegõzés vagy a rossz �lövé-si� paraméterek.

22.. AA mmeeggvváággááss ééss aa kkiilleevveeggõõzzõõkk ooppttiimmáálliisseellhheellyyeezzéésséénneekk mmeeggvváállaasszzttáássaa,, aa ffoorrmmaa--ttööllttééssii iiddõõ mmeegghhaattáárroozzáássaa

FFoorrmmaattööllttééssii iiddõõAz osztósíkon elég helyet kell biztosítania megvágás és a kilevegõzõk elhelyezésé-

re. Amegvágási hosszat úgy kapjuk, hogy amegvágás területét elosztjuk a vastagságá-val. A megvágás területe a választott for-matöltési idõtõl és a megvágásbeli sebes-ségtõl függ. A szerszámüreg töltési ideje azalábbiak alapján határozható meg.

� Az öntvény legkisebb falvastagsága:a vastag fal hosszabb öntési idõt igényel,mint a vékony fal. Ha az öntési idõ túl rö-vid, a vékony falak hajlamosak a túl koraimegdermedésre. A kifolyási hossz is kriti-kus lehet. Ha nagy területen vannak vé-kony falak, vagy ha a vékony falak távolvannak a megvágástól, a formatöltési idõtrövidebbre kell választani.

� Az ötvözet és a szerszám hõtechnikaitulajdonságai: ide tartozik a likvidusz hõ-mérséklet, a dermedési hõmérsékletköznagysága és a szerszám hõvezetõ képes-sége. Ezek a tényezõk befolyásolják a der-medési idõt.

� Az öntvény és a túlfolyók együttestérfogata: a vékonyfalú, a nagy kifolyásihosszal rendelkezõ, valamint a különlegesfelületi minõséget igénylõ öntvényekgyártása nagy túlfolyókat igényel. A hõt anagy térfogattal rendelkezõ fém hosszabbideig képes megtartani a kis térfogatúöntvényekhez képest.

� A formatöltés közben megengedettmegdermedt öntvénytömeg: minél jobb akívánt felületi minõség, annál kevesebbmegszilárdult fémmennyiség engedhetõmeg öntés közben, valamint annál rövi-debb a formatöltési idõ.

77.. áábbrraa.. Kitáplálatlan zárt öntvényrész �elõnytelen szerszámkonstrukció

1100.. áábbrraa.. Porozitás és gázbuborék a nyomásosöntvény keresztmetszetében 1111.. áábbrraa.. Tipikus nyomásos öntészeti öntvényhibák. a � hidegfolyás, b � folytonossági hiány

88.. áábbrraa.. Az elõzõ szerszámkonstrukció jobbmegoldása

99.. áábbrraa.. A kiemelkedõ öntvényrész kitáplá-lása bordákkal

aa bb

2222 ÖNTÉSZET

A formatöltési idõ meghatározására azegyik legismertebb formula a J. F. Wallaceés E. A. Herman által felírt ún. NADCA for-matöltési idõ egyenlet. A különbözõ iro-dalmakban ismertetett egyenletek közöttcsak csekély eltérés tapasztalható. (MikeWard: Gating Manual, NADCA, USA, 2006)

t = maximális öntési idõ, s;K = empirikusan adódik, egyenesen ará-

nyos a(z) (acél) szerszám hõvezetõképességével;

T = az öntvény legvékonyabb falvastagsá-ga, mm;

Tf = likvidusz hõmérséklet, °C;Ti = a fém hõmérséklete a rávágásban, °C;Td = a szerszám felületi hõmérséklete a lö-

vés elõtt, °C;S = szilárd részek százalékos aránya az

öntés végén, %,Z = szilárd részek konverziós tényezõje,

összefügg a megszilárdulási tarto-mány szélességével.A formatöltési idõ alatt átadott hasz-

nos hõ, az ötvözet folyékonyságáhozszükséges hõmérséklet és a szerszám felü-leti hõmérséklete közötti hõmérsékletkü-lönbség között kapcsolat áll fent. A �K�konstans értéke a szerszám anyagánakhõvezetésével, a �T� pedig az öntvény leg-vékonyabb falvastagságával áll összefüg-gésben.

A �K� konstans jellemzõi:� 0,0312 s/mm, AISI P-20-as (elõnemesí-tett, képlékenyen alakított) szerszám-acél, cinkötvözetek öntése;

� 0,0252 s/mm, AISI H-13-as (krómmalötvözött, melegen alakított) szerszám-acél és AISI H-21-es (krómmal és volf-rammal ötvözött, melegen alakított)szerszámacél, magnéziumötvözetek ön-tése;

� 0,0346 s/mm, AISI H-13-as és AISI H-21-es szerszámacélok, cink-, alumíni-um- és rézötvözetek öntése;

� 0,0124 s/mm, (volframmal ötvözött)szerszámacél, magnézium-, cink-, alu-mínium- és rézötvözetek öntése.A szilárd részek százalékos aránya (S)

az öntés végén az 1. táblázat szerint meg-engedett. Ha fontos az öntvény jó felületiminõsége, kisebb értékek használandók.(Mike Ward: Gating Manual, NADCA, USA,2006).

A �Z� konstans jellemzõi:

� 4,8 °C/% ASTM 360, 380, 384 alumíni-umötvözetek, valamint az összes eutek-tikus összetétel alatti (12% Si)AlSi(Cu/Mg) ötvözet esetén;

� 5,9 °C/% ASTM 390 alumíniumötvözet,valamint AlSi(Cu/Mg) eutektikus össze-tételû ötvözet esetén;

� 3,7 °C/% magnéziumötvözet esetén;� 3,2 °C/% 12-es és 27-es cinkötvözetesetén;� 2,5 °C/% 3-as, 5-ös és 7-es cinkötvözetesetén;� 4,7 °C/% rézötvözet esetén.

Nyomásos öntéssel öntött rézöntvé-nyek szerszámüregének formatöltési idejea falvastagság és egy konstans szorzata-ként írható fel:

s < 2 mm esetén t = s x 7,s = 2-3 mm esetén t = s x 10,ahol t � az öntési idõ, ms;

s � az átlagos minimális falvas-tagság, mm

LLeehheettssééggeess öönnttvvéénnyyhhiibbáákkAbban az esetben, ha a formatöltési idõtúl hosszú, az alábbi felületi hibák jelent-kezhetnek:

� formatöltési hiányok;� hidegfolyás;� örvények;� hidegforradás;� látható áramlási vonalak.A túl rövid öntési idõ nem okoz különö-

sebb öntvényhibát. Az öntési idõ csökken-tése a dugattyú sebességének növelésé-vel, valamint a rávágásban a fémsebességnövelésével is megvalósítható, viszont haa rávágást nem nagy sebességre tervez-ték, akkor ez további problémákat okoz-hat.

MMeeggvváággáássbbeellii sseebbeessssééggA megvágásbeli sebesség befolyásolja azöntvény mechanikai tulajdonságait és azöntvény felületi minõségét. A nagy meg-vágásbeli sebesség jobb mechanikai tulaj-donságokat és kevesebb porozitást ered-ményez a kisebb megvágási sebességhezképest. A mai nyomásos öntõgépek már a

100 m/s-os öntési sebességet is elérik, deaz öntõszerszám eróziójának kialakulásamár kb. 40 m/s-os öntési sebességnélmegkezdõdik. Ez az oka annak, hogy a for-matöltési sebesség 40 m/s-ról 100 m/s-ravaló megnövelése nem praktikus. A gáz-porozitás kialakulásának a csökkentése amegvágásbeli sebesség növelése nélkül iselérhetõ, ha a megvágást és az elosztó-csatornát megfelelõen, törések nélküliáramlási profillal tervezzük, és az öntéstis úgy alakítjuk, hogy visszafolyás ne for-dulhasson elõ. Visszafolyás úgy jöhet lét-re, ha a fémáramlás útjában akadályokvannak (10-13. ábra).

A lehetséges megvágásbeli sebesség-tartomány függ a választott megvágásvastagságtól, a következõ összefüggésszerint:

, ahol

Vg � a megvágásbeli sebesség, m/s;Tg � a megvágás vastagsága, mm;r � az ötvözet sûrûsége, kg/m3.Az egyenlettel meghatározhatjuk a

legkisebb megvágásbeli sebességet,amely függ a megvágás vastagságától.Nem praktikus kis sebességet és vékonymegvágásvastagságot választani. A tipi-kus megvágási vastagság:� alumíniumötvözetek esetén 0,8-3 mm;� magnéziumötvözetek esetén 0,7-2,2mm;� cinkötvözetek esetén 0,35-1,2 mm;� rézötvözetek esetén 1,5-4 mm.

A következõ táblázatok különbözõmegvágási keresztmetszetet és hosszattartalmaznak (2�4. táblázat). Ezek a táb-lázatok 0,1 dm3-es öntvény- + túlfolyótér-fogat méretre készültek. Más térfogatokkiszámításához az egyes értékeket megkell szoroznunk az aktuális térfogattal. Pl.ha az öntvény + a túlfolyó térfogata 0,283dm3, szorozzuk meg a táblázatban talál-ható értéket 2,83-mal.

A megvágás hosszának és vastagságá-nak közelítõ meghatározását követõenfontos, hogy meghatározzuk a megvágáspontos elhelyezkedését. Van néhány alap-

11.. ttáábblláázzaatt.. A szilárd részek százalékos aránya az átlagos legkisebb falvastagság függvényében

FFaallvvaassttaaggssáágg,, AA sszziilláárrdd aannyyaagg mmeennnnyyiissééggee aazz öönnttééss vvééggéénn ((SS)),, %%mmmm AAlluummíínniiuumm MMaaggnnéézziiuumm CCiinnkk< 0,8 5 10 5-15

0,8 � 1,25 5 � 25 5 � 15 10 � 201,25 � 2 15 � 35 10 � 25 15 � 302 � 3 20 � 50 20 � 35 20 � 35

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 2233

vetõ szabály (bár minden öntvény külön-bözik a másiktól):� A vastagabb öntvényrészeket helyezzüka megvágás közelébe, a vékonyabb fal-vastagságú öntvényrészeket pedig a túl-folyók közelébe. Ez az elrendezés nemakadályozza a fém megfelelõ áramlásáta formatöltés közben és a dermedés fo-lyamán, amikor a keletkezett zsugoro-dási üregeket akarjuk kitáplálni.

� Kerülni kell két olvadékfront megvágás-tól távoli találkozását. Ez nem ideális,bár néha elkerülhetetlen.

� A keret alakú öntvényeket belülrõl kellmegvágni.

� A megvágást lehetõleg ne a magokkalszemben helyezzük el. A nagy megvá-

gásbeli sebesség eltörheti a magokatvagy gyorsíthatja azok kopását. Ha fixmagok vannak, amelyek nem mozgatha-tók, a megvágást a magok között megkell osztani. Konzultálni kell az öntödé-vel és a szerszámkészítõvel.

LLeehheettssééggeess öönnttvvéénnyyhhiibbáákkNyomásos öntésnél a gáz- és zsugorodásiporozitás a legáltalánosabb és a legtöbbproblémát okozó hiba. Ellentmondó véle-mények vannak a gázporozitás okáról, va-lamint a formatöltési sebesség hatásáról aporozitásra. Az egyik hivatkozás szerint agázporozitást a porlasztási áramlási jelen-ségek vagy a nagy formatöltési sebességokozza. Egy másik irodalom 50 m/s-nál

nagyobb áramlási sebességet javasol. Úgytûnik, ha a többi tényezõ változatlan ma-rad, az áramlási sebesség növelésévelcsökken a porozitás. De a nagy formatölté-si sebesség túlzott szerszámkopáshoz ve-zet. Ha az áramlási sebesség túl kicsi, az azöntvényben rossz áramlási viszonyokat ésáramlási porozitást okoz. Az öntés soránbe kell tartani a tervezési paramétereket.

33.. AAzz öönnttvvéénnyy sszzeeggmmeennsseekkrree oosszzttáássaa

Egy szegmens az öntvénynek az a része,amelyben a fém viszonylag egyenletesenáramlik. A zárt végeket kerülni kell, amegvágással szemben mindig kilevegõzõ-nek kell lennie. A tangenciális elosztócsa-

22.. ttáábblláázzaatt.. A különbözõ ötvözetek megvágásbeli sebességei, minimális formatöltési idõk és a megvágás paraméterei. 1�1,25 mm-es minimális át-lagos falvastagságra jellemzõ értékek. A Wallace- és Hermann-féle formatöltési idõ egyenlettel számolva

33.. ttáábblláázzaatt.. A 2 mm-es minimális átlagos falvastagságra jellemzõ értékek. A Wallace- és Hermann-féle formatöltési idõ egyenlettel számolva

44.. ttáábblláázzaatt.. A 3 mm-es minimális átlagos falvastagságra jellemzõ értékek. A Wallace- és Hermann-féle formatöltési idõ egyenlettel számolva

* becsült érték, a t = s x 7 egyenlettel számolva;** 0,2 mm-es kilevegõzõ vastagság;*** becsült érték a t = s x 10 egyenlettel számolva.

JJeelllleemmzzõõ sseebbeesssséégg

LLeeggkkiisseebbbb AA jjeelllleemmzzõõMMeeggvváággááss ééss kkiilleevveeggõõzzõõ mméérreetteekk

aa mmeeggvváággáássbbaann

ffoorrmmaattööllttééssii iiddõõ mmeeggvváággáássbbeellii00,,11 ddmm33 öösssszzttéérrffooggaattúú öönnttvvéénnyy eesseettéénn

ÖÖttvvöözzeett 11--11,,2255 mmmm--eess sseebbeesssséégghheezzááttllaaggooss lleeggkkiisseebbbb ttaarrttoozzóó mmeeggvváá-- RRáávváággááss MMiinniimmáálliiss kkiilleevveeggõõ-- KKiilleevveeggõõzzõõffaallvvaassttaaggssáágg eesseettéénn ggáássvvaassttaaggssáággookk kkeerreesszzttmmeettsszzeettee

BBeekkööttõõ hhoosssszzzzõõ kkeerreesszzttmmeettsszzeett hhoosssszz****

Al 17 � 40 m/s 0,016 � 0,038 s 0,8 � 3 mm 65 � 370 mm2 43 � 215 mm 16 � 93 mm2 82 � 460 mmZn 30 � 60 m/s 0,011 � 0,021 s 0,35 � 1,2 mm 80 � 305 mm2 70 � 780 mm 20 � 77 mm2 100 � 380 mmMg 25 � 50 m/s 0,023 � 0,036 s 0,7 � 2,2 mm 55 � 175 mm2 25 � 125 mm 14 � 44 mm2 70 � 220 mm

Cu (sárgaréz) 20 � 50 m/s 0,007 � 0,010 s* 1,5 � 4 mm 200 � 700 mm2 70 � 245 mm 50 � 175 mm2 250 � 875 mm

JJeelllleemmzzõõ sseebbeesssséégg

LLeeggkkiisseebbbb AA jjeelllleemmzzõõMMeeggvváággááss ééss kkiilleevveeggõõzzõõ mméérreetteekk

aa mmeeggvváággáássbbaann

ffoorrmmaattööllttééssii iiddõõ mmeeggvváággáássbbeellii00,,11 ddmm33 öösssszzttéérrffooggaattúú öönnttvvéénnyy eesseettéénn

ÖÖttvvöözzeett 22 mmmm--eess sseebbeesssséégghheezzááttllaaggooss lleeggkkiisseebbbb ttaarrttoozzóó mmeeggvváá-- RRáávváággááss MMiinniimmáálliiss kkiilleevveeggõõ-- KKiilleevveeggõõzzõõffaallvvaassttaaggssáágg eesseettéénn ggáássvvaassttaaggssáággookk kkeerreesszzttmmeettsszzeettee

BBeekkööttõõ hhoosssszzzzõõ kkeerreesszzttmmeettsszzeett hhoosssszz****

Al 17 � 40 m/s 0,031 � 0,060 s 0,8 � 3 mm 42 � 190 mm2 30 � 110 mm 11 � 48 mm2 53 � 238 mmZn 30 � 60 m/s 0,022 � 0,033 s 0,35 � 1,2 mm 51 � 152 mm2 45 � 390 mm 13 � 38 mm2 64 � 190 mmMg 25 � 50 m/s 0,047 � 0,058 s 0,7 � 2,2 mm 34 � 85 mm2 16 � 60 mm 9 � 22 mm2 43 � 106 mm

Cu (sárgaréz) 20 � 50 m/s 0,02 s*** 1,5 � 4 mm 100 � 250 mm2 35 � 86 mm 25 � 63 mm2 125 � 313 mm

JJeelllleemmzzõõ sseebbeesssséégg

LLeeggkkiisseebbbbGGaattee tthhiicckknneessss GGaattee aanndd vveenntt mmeeaassuurreess ffoorr aa ccaasstt ppaarrtt wwiitthh ttoottaall ccaavviittyy

aa mmeeggvváággáássbbaann

ffoorrmmaattööllttééssii iiddõõrraannggee ffoorr tthhee aanndd oovveerrffllooww vvoolluummee ooff 00,,11 ddmm33

ÖÖttvvöözzeett 33 mmmm--eessttyyppiiccaall iinnggaattee

ááttllaaggooss lleeggkkiisseebbbbvveelloocciittiieess

MMiinniimmuumm vveennttffaallvvaassttaaggssáágg eesseettéénn

GGaattee aarreeaa IInnggaattee lleennggtthhaarreeaa

VVeenntt lleennggtthh****

Al 17 � 40 m/s 0,047 � 0,090 s 0,8 � 3 mm 30 � 125 mm2 20 � 75 mm 8 � 32 mm2 38 � 157 mmZn 30 � 60 m/s 0,033 � 0,050 s 0,35 � 1,2 mm 35 � 101 mm2 30 � 260 mm 9 � 26 mm2 45 � 127 mmMg 25 � 50 m/s 0,070 � 0,087 s 0,7 � 2,2 mm 23 � 57 mm2 15 � 41 mm 6 � 15 mm2 30 � 72 mm

Cu (sárgaréz) 20 � 50 m/s 0,03 s*** 1,5 � 4 mm 70 � 167 mm2 25 � 58 mm 18 � 42 mm2 88 � 210 mm

2244 ÖNTÉSZET

tornák lehetõvé teszik a fémáram irányí-tását (lásd ábrák).

A 12. ábrán egy csésze alakú öntvénylátható, közepén bordaszerû kiszögellé-sekkel. A fém az öntvény oldalain lévõ la-pos kiszögelléseken keresztül áramlik fel-felé és oldalsó irányba. A bordaszerû ki-szögellések problémát okoznak.

A 14. ábrán különösen jól látható aszegmensekre osztott öntvény. A borda-szerû kiszögellések a középsõ szegmens-ben zárványokat eredményezhetnek, és afémáramlást bonyolulttá teszik. Elõfor-dulhat, hogy a középsõ részben gyengevisszaáramlás alakul ki. A visszaáramlás afémet összekeveri a gázzal, ami porozitástokoz.

A 15. ábrán a módosított öntvényt mu-tatjuk be. A korábbi nagyméretû, borda-szerû kiszögellések kisebbek. A fémáram-lás jobb, és nincsenek zárt öntvényrészek.

Az öntõmérnök és a szerszámkészítõjavasolhat néhány módosítást az öntvé-nyen. Néha az ilyen javaslatokat nem le-het kivitelezni. Az okok lehetnek techni-kaiak, vagy az öntvény kivitelével és meg-jelenésével kapcsolatosak. Ajánlott az ön-töde mûszaki vezetõjével beszélni, hogyilyen esetekben is közös megoldást talál-junk. Belsõ gázhólyagok esetén is önthe-tõ az öntvény, a szerszámüreg vákuumo-zásával vagy más technikai megoldással jófelületi és belsõ minõség biztosítható.

Figyelem! A szerszámot és a beöm-lõrendszert tervezõ szakember feladata,hogy az öntvényt részekre ossza, és figye-lembe vegye azt a beömlõrendszer és a ki-levegõzõk helyének meghatározásakor.

44.. AA ffoorrmmaattööllttééssii iiddõõ ééss aa mmeeggvváággááss sszzáá--mmííttáássaa sszzeeggmmeennsseekk sszzeerriinntt;; áárraammlláássii ssee--bbeesssséégg aa sszzeeggmmeennsseekkbbeenn

A háromdimenziós (3D) CAD-szoftverekkitûnõ lehetõséget nyújtanak a teljes tér-fogat, a különbözõ szegmensek térfogataés a nyomott felület meghatározására. Ateljes térfogatot és a szegmensek térfoga-tát a formatöltési idõ számításához hasz-nálják. A nyomott felület a nyomásos ön-tõgép szükséges szerszámzáró erejét ha-tározza meg. A legjobb, ha az eredeti önt-vénymodellt használjuk, de semleges for-mátum (IGES, STEP, ParaSolid) is alkal-mazható. A CAD-modell vizsgálata sokkaljobb, mintha az öntvénytervezõ csak azátlagos legkisebb falvastagságot venné fi-gyelembe.

Példa: a formatöltési idõnek és a rává-gás területének, valamint hosszának szá-mításaA teljes öntvénytérfogat: Vg = 0,0375 dm3,a teljes túlfolyó térfogat: V0= 0,0147 dm3,az öntvény szélessége: 120 mm,az öntvény hossza: 80 mm,az öntvény magassága: 45 mm,az átlagos legkisebb falvastagság: 1,8 mm.

Az egyes szegmenseknek kb. 40%-atúlfolyók térfogata, aminek elégnek kelllenni ahhoz, hogy az 1,8 mm-es átlagoslegkisebb falvastagságú öntvénynek jó fe-lületi minõsége legyen. Összesen öt szeg-mens és hat túlfolyó van (16. ábra).Az öntvény anyaga:alumínium (AlSi10Mg);a gyártási mód:hidegkamrás nyomásos öntés;az ötvözet likvidusz-hõmérséklete: 600 °C;

1122.. áábbrraa.. Csésze alakú öntvény bordákkal

1144.. áábbrraa.. Az öntvény szegmensei

1166.. áábbrraa.. A szegmensekre osztott öntvényés a túlfolyók

1177.. áábbrraa.. Hidegkamrás nyomásos öntõgéplövõdugattyú-mozgató hidraulikus rendszere

1188.. áábbrraa.. A 2. ábrán látható öntvény osztó-síkra vetített metszete az elosztócsatornával, apogácsával és a túlfolyókkal

1155.. áábbrraa.. Amódosított öntvény bordák nélkül

1133.. áábbrraa.. Az elõzõ öntvény túlfolyói

SSzzeerrsszzáámm

NNiittrrooggéénnttaarrttáállyy

LLöövvõõhheennggeerr

LLöövvõõdduuggaattttyyúúLLöövvõõdduuggaattttyyúú hhiiddrraauulliikkaa

AAkkkkuummuullááttoorr

LLöövvõõdduuggaattttyyúú--sseebbeesssséégg

sszzaabbáállyyoozzóósszzeelleepp

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 2255

az ötvözet szolidusz-hõmérséklete:530 °C.

Ha az öntési hõmérséklet 690 °C, akkora megvágásbeli hõmérséklet Ti ~ 660°C.Ennek az ötvözetnek a minimális kifolyásihõmérséklete 570 °C, a szerszámüreg hõ-mérséklete (Td) optimális esetben 340 °C.A jó felületi minõség eléréséhez maximum15% szilárd rész a megengedett. Ennekhõmérsékletköze 72°C. A szerszám anya-ga általános szerszámacél. A K konstansértéke 0,0346 s/mm. A fentieket behe-lyettesítve a formatöltési idõ (t):

A megvágás vastagsága (h) 1,0 mm,ami a csatlakozó perem harmada. Amegvágásbeli sebesség 32 m/s, ami a vá-lasztható legkisebb érték, hogy elkerüljüka szerszám kopását. A minimális áramlásisebesség 1,0 mm-es vastagságnál 32 m/s.

A megvágás keresztmetszete (A):

A megvágás hossza A/h=50,2 mm. Abevitt érték a minimális formatöltési idõvolt. Ajánlott alacsonyabb értékeket al-kalmazni. Ha a telítési vagy formatöltésiidõt az eredeti értékének 70%-ára vesz-szük, 0,7x0,0325 s = 0,0228 s; a rávágáshossza 71,5 mm lesz. Ez az érték elfogad-ható.

55.. PPQQ22 aannaallíízziiss ((ggééppkkaappaacciittááss vviizzssggáállaatt))

A PQ2 analízis során a számítással megha-tározott megvágásbeli sebességet vetikössze a nyomásos öntõgép lövõdugaty-tyújának hidraulikus rendszerével. A hid-raulikus rendszer nitrogéntartályokból,akkumulátorokból, számítógép vezérelteszelepekbõl és a lövõdugattyúhoz csatla-kozó hidraulikus hengerekbõl áll. A hidra-ulikus rendszer feladata a lövõdugattyú

mozgatása és a formaüreg megtöltése(17. ábra).

A lövõdugattyú mozgásának három fá-zisa van:� 1. fázis: lassú mozgás, a beömlõrend-szer megtelik a megvágásig;

� 2. fázis: gyors mozgás, a szerszámüregés a túlfolyók megtelnek fémmel. Agyors fázist úgy állítják be, hogy a szer-számüreget a számított formatöltési idõalatt töltse meg;

� 3. fázis: utánnyomás, mely során az önt-vényre nagy nyomás hat.A megvágásbeli sebesség függ a máso-

dik fázis közbeni nyomás mértékétõl azalábbi egyenlet szerint:

Pm fémnyomás, Pa;r fémsûrûség, kg/m3;g gravitációs állandó, m/s2;Vg áramlási sebesség, m/s;Cd (lövési) együttható.Minden nyomásos öntõgépnek egyedi

nyomás- és sebességprofilja van. A Cd (lö-vési) együttható az egyes gépek közöttikülönbségeket reprezentálja. Tipikus ér-téke általában 0,45�0,5.

A nyomásos öntödék folyamatosanvizsgálják és elemzik öntõgépeiket, hogykapcsolatot találjanak a lövési sebességés a hidraulikus rendszer belsõ nyomásaközött. A fém nyomása (Pm) egy elméleti(számított) érték, a valós értékek ettõl el-térõek lehetnek.

A nyomásos öntõgépeket a záróerõalapján osztályozzák. A záróerõ az az erõ,amely megakadályozza, hogy ciklus köz-ben a szerszám kinyíljon. Ha a szerszám-üreg teljesen meg van töltve fémmel,nagy nyomás alakul ki benne. Ez a nyomásaz utánnyomás során tovább nõ a harma-dik fázisban, és olyan erõt képez, amelyarányos az öntvény osztósíkban lévõ met-szetével (18. ábra).

Szerszámtörést okozhat az az így indu-kálódó fémnyomás, melynek nagyságaarányos az osztósíkban levõ metszettel azF = P x A egyenlet szerint. Ezt az összefüg-gést használják az alkalmazandó nyomá-sos öntõgép méretének meghatározásá-

hoz. Pl. ha az utánnyomás értéke 550 bar= 550 x 105 N/m2, akkor az 1,49 dm2-esosztósíkban lévõ terület 820 kN nagyságútörõerõt hoz létre. Ehhez az erõhöz a szá-mítás szerint 82 kt záróerejû nyomásosöntõgépre lenne szükség, ami túl kis mé-retû. A jelenleg használatos nyomásosöntõgépek záróereje 100�1000 kt közöttváltozik.

A fémnyomás és a megvágásbeli se-besség közötti összefüggés, másrészrõla megvágásbeli sebesség és a szerszám-üregben levõ nyomás következménye,hogy nem mindig lehetséges nagymére-tû öntvényt nagy formatöltési sebes-séggel és/vagy nagy nyomással gyárta-ni. Mindig kompromisszumot kell keres-ni.

66.. MMóóddoossííttáássookk ééss ffiinnoommííttáássookk

A beömlõrendszer méretezése kompro-misszumokon alapszik. Az öntödével, azöntvénytervezõvel és a szerszámterve-zõvel együtt kell dolgozni. Valószínû,hogy az elsõ próbák után valamilyen mó-dosításra lesz szükség. A formatöltésenkívül még számos részlet van, amitegyeztetni és fejleszteni kell. Egy jólönthetõ öntvény tervezése idõigényesfeladat.

AAjjáánnllootttt iirrooddaalloomm

D. R. Gunasegaram � B.R. Finnin � F.B.Polivka: Effect of Flow Velocity on theProperties of High Pressure Die Cast Al-SiAlloy. Materials Forum 29, 2005H. H. Pokorny � P. Thukkaram: Gating DieCasting Dies. Society of Die CastingEngineers, USA, 1981J. Orkas, edit. E. R. Keil: Painevalumuotinsuunnittelu. Seminar 20-22.10.1998,Espoo, FinlandMike Ward: Gating Manual, NADCA, USA,2006.P. H. Andersson, � P. Järvelä és társai:Muotin suunnittelu ja valmistus, Tampe-re University of Technology, Finland,2004W. G. Walkington: Die Casting Defects.Causes and solutions. NADCA, USA,1997

0,0346

A = Q/vg =

0,0375 + 0,0147

0,0325320 = 50,2 mm

=

Vg + Vo

vg

t

t = K T =

1,8 = 0,0325 s660 - 570 + 72

Ti � Tf + SZ

Tf - Td

570-260{ }}{

/

) )((

2266 ÖNTÉSZET

2008. szeptember 20-án bensõséges ün-nepség keretében emlékeztek meg Török-szentmiklóson a Lábassy János által ala-pított mezõgazdasági gépgyár fennállásá-nak 160 éves évfordulójáról (1. kép).

Lábassy a gróf Almássy-család uradal-mában 1848-ban létesítette kovácsmû-helyét, amelybõl az országos hírû gyár ki-fejlõdött. Az egykori kovácsmesterneklegfontosabb újítása az volt, hogy gyárt-mányait állandóan fejlesztette, és ezzel avállalkozásnak sikerült nemcsak a piaconmaradni, hanem piaci részesedését is nö-velni. Fontos újítása volt például az, hogya gyártott ekéken az ekefej pontos beállí-tásának szabályozását ún. �facsavar� al-kalmazásával oldotta meg. Ahogy a tanyaimûhelyt kinõtte, Lábassy Törökszentmik-lósra költözött be, arra a telepre, amelyma a TM Öntöde Kft. telephelye. A gyárszéles palettán dolgozott: számos mezõ-gazdasági géptípust gyártottak. 1927-ben még 70 fõ, 1938-ra már 120 fõ fizikaimunkást foglalkoztattak. A gyárban volt a�Ford-Fordson autorizált magyarországiképviselete� is. 1945 után a gyár a Tiszán-túl egyetlen vasöntvényeket elõállító üze-me volt. Ez idõben indult meg itt a mezõ-gazdasági kisgépgyártás is. A gyárat1949-ben államosították és Törökszent-miklósi Mezõgazdasági Gépgyár NemzetiVállalat néven mûködött tovább.

A fejlõdés azonban nem állt meg.1959-ben az országban elsõként itt állí-tottak elõ gömbgrafitos öntvényt. 1963-ban az üzemet a Budapesti Mezõgazdasá-gi Gépgyár gyáregységévé alakították ésfõként talajmûvelõ gépeket, zöldtakar-mány-betakarító gépeket és öntvényeketgyártott. Az immár 500 fõt foglalkoztatógyár 1965-tõl � német licencia alapján �megkezdte a rotációs kaszák gyártását.Közben új gyárteleppel bõvült a vállalat.

1976-tól a Szolnoki Mezõgép gyárakéntmûködött, és 1978-tól megindult a CLAAS-kooperáció is. Az 1997-es privatizációnyomán a gyártelep a német CLAAS-cégtulajdonába került, és a további fejleszté-sek eredményeképpen ma többféle kom-bájnt gyártanak. A régi gyártelepi részen,különálló vállalatként mûködik a TM Öntö-de Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az ünnepség szakmai elõadásai közöttszerepelt dr. Fekete Gyula c. fõiskolai ta-

nár elõadása a hazai mezõgépgyártáshelyzetérõl és jövõjérõl. Ebben megemlí-tette, hogy ma mintegy 9500 fõ dolgozik amezõgazdasági gépgyártásban, és 25000-féle gépet gyártanak a piacra. Pálfi István,a Lábassy János Ipar- és Gyártörténeti Ala-pítvány alapítója a gyár fejlõdéstörténetétismertette. Ezen belül kitért arra is, hogy agyár 1918-tól 1942-ig már részvénytársa-sági formában mûködött, és át tudta vé-szelni az országot ért sokkhatásokat.

Az OMM Öntödei Múzeuma részérõlMillisits Máté a hazai öntészet fejlõdés-történetérõl számolt be a dualizmus korá-tól a törökszentmiklósi gyár fejlõdésénektükrében. Az elõadásban rámutatott,hogy mennyire kell keresni és óvni a mégfellelhetõ régi mûtárgyakat, illetve a mégélõ egykori dolgozók visszaemlékezéseit.

Sólyom Viktor, a CLAAS Hungária Kft.ügyvezetõje rámutatott, hogy az elmúlt10 év során a cég az ország legnagyobbmezõgépgyártó vállalata lett, a szecská-zógépek értékesítésében pl. már 50% apiaci részesedése. A fejlõdés várhatóantöretlen marad, hiszen a cég nemcsak amagyar piacra termel.

Érdekes volt Libor Józsefnek, a SzolnokiFõiskola docensének ismertetése a szaba-dalmak szerepérõl a Lábassy-féle gyár törté-netében. A régi szabadalmak egy részétBécsbõl kellett beszerezni, mivel a MagyarSzabadalmi Hivatal csak a 19. század végérealakult meg. Lábassy 2 szabadalmat kapotta 19. században, utóda, Fehér A. ugyancsak2 szabadalmi oltalmat nyert el a 20. századelején, majd a késõbbiekben � a BudapestiMezõgazdasági Gépgyár gyáregységeként �1, a Szolnoki Mezõgép 1976-1997 közöttiidõszakában pedig 17 szabadalmi oltalmatnyertek el. E számok is mutatják, hogy agyár kollektívája mennyire innovatív volt.

A befejezõ elõadást dr. Molnár Sándor,a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisz-térium osztályvezetõje tartotta amezõgép-gyártás és a gazdaság kapcsolatáról. Rá-mutatott, hogy a mezõgépgyártás a továb-biakban is fontos gazdasági terület marad.

A konferenciát gyárlátogatás követte.A TM Öntöde Kft. egységeit Tóth Lászlóigazgató és Bana István mûszaki vezetõmutatta be. Az öntöde 1987 óta önálló,addig a Mezõgéppel szoros kapcsolatbanállt (2. kép).

1987-re már túljutottak a gömbgrafitosöntöttvas elõállítási kísérleteken, és azótaezt gyártják üzemszerûen. A gyár 80 fõveldolgozik és évi 500millió Ft árbevételt ér el.Ennek 25%-a közvetlen exportból adódik. Avállalati eredmény 1�2%. Az öntvényeketigyekeznek megmunkáltan eladni. Az ol-vasztás 1,5 tonnás indukciós kemencékbentörténik. Bentonitos nyersformázást és héj-formázást használnak. Az öntvényeketszemcseszórással, illetve köszörüléssel (ké-zi technológia) tisztítják, a különleges önt-vényminõség gyártására hõkezelést is al-kalmaznak. Egyik kiváló termékük az építõ-ipari állványokhoz gyártott öntött össze-kapcsoló elem.

A résztvevõk ezt követõen a CLAASHungaria telephelyét látogatták meg,ahol a most gyártott, korszerû gépekkelismerkedtek.

Az igen tartalmas konferencia és gyár-látogatás a résztvevõkben minden való-színûség szerint komoly nyomot hagyott:egy gyár hosszú fejlõdési útjának fázisaimellett a mai termelési és értékesítési fel-adatokon keresztül a mezõgépgyártás jö-võképének felvázolásáig mutatta be a tö-rökszentmiklósi gyár, illetve gyárak he-lyét és szerepét az adott régióban.

-- DDrr.. KKlluugg OOttttóó

116600 éévveess jjuubbiilleeuumm TTöörröökksszzeennttmmiikkllóóssoonn

11.. kkéépp.. A jubileumi ünnepség megnyitója22.. kkéépp.. A régi Lábassy-féle telephelyenmûködik

ma is az öntöde. Háttérben a régi épületek

FÉMKOHÁSZATROVATVEZETÕ: dr. Kórodi István, dr. Török Tamás

142. évfolyam, 2. szám � 2009 277

1. Lapos folyadéknyalábok geometriaiadatai

A lapos szórásképû fúvókákkal történõhengerhûtés geometriai viszonyai az 1. áb-rán láthatók.A jelölések értelmezése a következõ:D � a hûtött henger átmérõje (D = 2R);H � a centrális folyadéksugár hossza;b � a centrális folyadéksugár irányszöge;j � a centrális folyadéksugár becsapódási

szöge;M � a centrális folyadéksugár által kimet-

szett körszeletmagasság;d � fúvókaterítési szög (parabolikus helyett

lineáris terítés esetén);g � fúvókaferdeség (a becsapódási ív hen-

geralkotóval bezárt szöge);L � a folyadéksugár becsapódási ívhossza;

Z � egy folyadéksugárral hûtött hengerpa-lást hossza;

E � a fúvókák tengelytávolsága;d � a becsapódó folyadéksugarak közötti

távolság;X � a fúvóka vízszintes távolsága a henger

függõleges tengelyétõl;Y � a fúvóka függõleges távolsága a felsõ

henger alsó érintõjétõl.

2. FúvókaelrendezésA fúvókákat egy sorban a bal- és jobboldaliállványkeret belsõ síkja által határolt K tá-volságon belül � a K/2 középvonalra szim-metrikusan � a 2. ábra szerint helyezik el (afúvókák száma páros vagy páratlan lehet).

A jelölések értelmezése a következõ:K � a hengerállvány ház belsõ síkjai kö-

zötti távolság;

h � a hengerelt anyag vastagsága;b � a hengerelt anyag szélessége;P � a munkahenger palásthossza;U0 � a szélsõ fúvóka minimális tengelytá-

volsága az állványkeret belsõ síkjától.Értékét a hûtõgerenda külsõ méreteés szerelési helyigénye határozzameg, de figyelembe kell venni a hen-gerelhetõ anyag maximális szélessé-gét is.

E0 � a fúvókák minimális tengelytávolsága(értékét a fúvóka külsõmérete és sze-relési helyszükséglete határozzameg).

K és U0 ismeretében a szélsõ fúvókák maxi-mális fesztávolsága:Q0 = K - 2·U0 mm. (1)Q0 és E0 ismeretében kiszámítjuk a fúvó-kák maximális darabszámát:

A fémszalagok meleg- és hideghenger-lésekor alkalmazott hengerhûtésimegoldások rendkívül változatosak, demindegyik az egy fúvókával történõhengerhûtésen alapul. A fúvóka általkibocsátott folyadéknyaláb becsapó-dási felületének alakja lehet téglalap(lapos), kör (telikúp), illetve köztes(ovális). Ezek hengerhûtõ képessége �azonos körülmények között is � külön-bözõ. Vizsgálataink csak az alumíniumhengermûvekben használatos laposszórásképû fúvókákra vonatkoznak.

SZARKA JÁNOS � � SZABÓ LAJOS

Hengerhhûûtés lapos szórásképûû fúvókákkal

Szarka JJános 1936. március 19-én Felsõtelekesen született. 1954-ben a Diósgyõri Kohóipari Technikumban öntõtechnikusi, 1959-ben a Nehézipari Mûszaki Egyetemen technológus kohómérnökioklevelet szerzett. Munkáját az ALUTERV-ben, 1996-ban történtnyugdíjazásáig az ALUTERV-FKI-ben technológus fõtervezõkéntvégezte.��dr. Szabó Lajos 1944. január 28-án Rimaszombaton született.1963-ban Dunaújvárosban technikusi, 1969-ben a NehézipariMûszaki Egyetemen kohómérnöki oklevelet szerzett. Az Inotai

Alumíniumkohóban kezdett dolgozni, majd az AlumíniumipariTervezõ és Kutató Intézet munkatársa lett. 1983-ban doktorált. AzALUTERV-FKImegszûnésével közel egy idõben az Alcoa-Köfém szé-lesszalag hengermûvében vállalt munkát. 2000 decemberébenjelentkeztek betegségének elsõ jelei, melyet hosszú terápiáksorozata követett, de 2007 nyarán a legváratlanabb pillanatbanmagához szólította az Úr. E dolgozattal a hengerhûtésfejlesztésének megalapozásában végzett munkásságának kíván-tunk szerény emléket állítani.

1. ábra. Hengerhûtés lapos folyadéksugárral

2288 FÉMKOHÁSZAT

Ha eldöntjük, hogy a beépíthetõ fúvókákdarabszámaN < N0 (3)legyen, akkor a fúvókákmaximális, egészrekerekített tengelytávolsága

míg a szélsõ fúvókák fesztávolságaQ = (N-1)·E mm (5)lesz. Ha a folyadéksugarak átfedésének

mértékét is eldöntjük, akkor (6)-ból adódika becsapódási ív vízszintes vetületénekhossza:

Az 1. ábra szerint a becsapódási ív hossza �lineárisan szélesedõ nyaláb esetén �

a centrális folyadéksugár hossza

a becsapódási ívek közötti távolságd = E·sing mm, (10)és a hûtõfolyadékkal elsõdlegesen hûtötthengerpalást hosszaW = Q + Z mm. (11)

A 2. ábrán látható, hogy ha W < P, akkora szélsõ folyadéknyalábok még csak a hen-gerpalástot, de ha W > K, akkor már az áll-ványkeret belsõ síkját is hûtik. Ez nem cél,legfeljebb az egyenletes folyadékeloszlásérdekében elõálló következmény.Tervezéskor fontosmég az 1. ábrán jelölt

fúvókakoordináták ismerete:X = H·cosb + R·sin(b + j) mm, (12)Y = H·sinb + R·(1-cos(b + j) mm. (13)Ha a becsapódás j szöge adott, akkor acentrális folyadéksugár által kimetszettkörszeletmagasságM = R·(1-cosj) mm, (14.1)ha pedig az M becsapódási körszeletma-gasság adott, akkor a becsapódási szög

33.. AA hhûûttõõffoollyyaaddéékk vvoonnaall mmeennttii eelloosszzlláássaa

Az alumíniumszalag hengerállványokon al-kalmazott Lechler-féle lapos fúvókából ki-áramló folyadék vonal menti intenzitásá-nak modellezése céljából egy 16 oszloposszimmetrikus eloszlást haranggörbével kö-zelítünk (a 0. és 17. helyen mért intenzi-tást 0%-ra vettük). A mért és a regressziósharanggörbe képletével számított folya-dékeloszlás az 1. táblázatban, a diagram a3. ábrán látható.A mérési adatokból meghatározott reg-ressziós haranggörbe képlete:Y = A.e B.(X�C)2, (15)ahol a példa szerinti regressziós állandók:A = 10,969; B = 0,0363; C = 8,5.

A 3. ábrán látható, hogy a végtelen értel-mezési tartományú haranggörbe csúcsa~9%-kal alacsonyabb a mért értéknél, szélepedig 0,00 helyett 0,80%, ezért a teljes fo-lyadékáram 100,00% helyett 100,48%-raadódott (a hiba 0,48%). E hiba ellenére eza formula alkalmazható a hengerhûtés ma-tematikai modellezésére.

44.. AA hheennggeerrhhûûttééss eeggyyeennlleetteessssééggee

A lapos fúvókákkal történõ hengerhûtésegyenletességének meghatározásához afolyadékeloszlást leíró haranggörbe csúcs-pontját az egy sorban lévõ fúvókák közép-pontjába helyezzük, és szélességét a be-csapódási ív hengeralkotóra vetített hosz-szára választjuk.Az eljárást a 4. ábrán mutatjuk be, ami-

j = arccos (1- )0.

H= L mm,

L= Z mm,

Z= E

z = E

E0 = int ( Q0 ) mm,

N0 = int (Q0)

22.. áábbrraa.. A lapos fúvókák vonalmenti elrendezése

E0

N�1

Z

z

MR

cosg

(2)

(4)

(6)

(7)

(14.2)

(8)

(9)2tg d

2

11.. ttáábblláázzaatt .. LEHLER-féle lapos folyadéksugárvonalmenti intenzitása

33.. áábbrraa.. LEHLER-féle lapos folyadéksugárvonalmenti intenzitása

XX YY mméérrtt YY sszzáámm..% %

0 0,00 0,801 1,50 1,422 2,47 2,373 3,41 3,664 4,78 5,265 6,52 7,036 8,63 8,747 10,63 10,118 12,05 10,879 12,05 10,8710 10,63 10,1111 8,63 8,7412 6,52 7,0313 4,78 5,2614 3,41 3,6615 2,47 2,3716 1,50 1,4217 0,00 0,80S 100,00 100,48mm

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 2299

kor K = 300 mm, N = 14 db, E = 19 mm, x =50%, d = 30°, g = 15° és H = 73,4 mm. Aburkológörbe alatti terület 100%.Az eredõ folyadékáram intenzitást az

egyes fúvókákhoz tartozó intenzitások ösz-szege adja. Látható, hogy a burkológörbemaximumpontjai a fúvókák tengelyvonalá-ban,minimumpontjai a haranggörbékmet-széspontja felett helyezkednek el.Az 1. ábráról leolvasható, hogy ha növel-

jük a centrális folyadéksugár H hosszát,akkor nõ L, Z és x értéke is, ha az E fúvóka-osztás állandó marad.Az 5. ábrán bemutatjuk, hogy ha nõ a fo-

lyadéknyalábok x (6) átfedése, akkor csök-ken a hûtõfolyadék-eloszlás egyenlõtlen-sége (ingadozása), de csökken az �egyen-letesen� hûthetõ hengerpalást hossza is.Az egyenletes hûtésû szakaszon a hûtõ-

áram-intenzitás átlagától való ±%-os elté-rését a következõképpen számítjuk ki:

k

A példa szerinti esetben a folyadéknya-lábok átfedésének változtatásával megha-tároztuk az átlagtól való eltéréseket,amelyeket az alábbi formulával számítha-tunk ki:

Végeredményben a folyadékáram vonalmenti intenzitásváltozása � az egyenleteshûtésû szakaszon � 40% átfedésnél ±20%,50%átfedésnél±6,5%,60%átfedésnél±1%.Megállapítható, hogy esetünkben már

60% körüli átfedéssel minden igény kielé-gíthetõ. Ha ugyanis a példa szerinti henger-állványon hengerelhetõ szalag szélességemax. 250 mm, akkor 60% átfedésnél 220mm szélesség mentén egyenletes a henger-hûtés, ezért mindössze 30 = 2×15 mm a ke-vésbé hûtött szalagszél. Ez azonban elõnyösis, mert csökken a szalagszéleknél tapasz-talható elvékonyodás (edge drop) mértéke.A fejtegetésekbõl megállapítható, hogy

a hengerhûtés hõátadási tényezõjének tel-jes körû vizsgálatához olyanmegoldást kelltervezni, melynél a hûtõgerenda X; Y; jgeometriai adatai � megfelelõ határok kö-zött � állíthatók. Ezek mellett az E fúvóka-osztás, g fúvókaferdeség és d terítési szög �szintén geometriai adatok � változtatásatovábbi lehetõség a hõátadási tényezõ be-folyásolására.A geometriai adatokon túl lényegesen

változtatható a hõátadási tényezõ a hûtõ-

folyadék anyagával, nyomásával, illetve �azonos nyomáson � a fúvóka keresztmet-szetétõl függõ mennyiségével.Tehát a hengerhûtés helyes tervezésé-

hez szükség van a hõátadási tényezõ sok-változós függvényére, amelyet csak kísér-leti mérések eredményeinek elemzésévellehet meghatározni.

55.. AA hhõõááttaaddáássii ttéénnyyeezzõõ mméérrééssee

Alumíniumszalagok hideghengerléskor azolajjal történõ hengerhûtés hõátadási té-nyezõjét az [1] forrás, a 820-1100 C° hõ-mérsékletû acélszalagokmeleghengerlése-kor a vízzel történõ hengerhûtés hõátadásitényezõjét � többek között � a [2] és [3]irodalom szerzõi is vizsgálták.A hõátadási tényezõ meghatározásakor

az [1] irodalom esetében álló, a [2] iroda-lom esetében forgó hengert alkalmaztak.Az [1] irodalomban ismertetett mérésimódszer vázlata a 6. ábra.A hûtõolaj és az acélhenger közötti hõát-

adást az 1 fúvókákból b irányszögben ki-áramló folyadéksugarakkal X = 360 mm ten-gelytávolságban lévõ f400×220 mm-es 2acélcsõbe épített 3mérõfejjel mérték. Amé-rõfej f 14 mm-es vörösréz rúd, melyet ahengerpalásttal együtt csiszoltak, hogy ahûtõolaj áramlását és a hõátadást ne változ-tassa. A 4 síklemez a valóságos viszonyok-hoz hasonló folyadékáramlást biztosított. A3 mérõfejD k = 5°-onként volt állítható.A mérések során az M becsapódási kör-

szeletmagasságot 0 < M < R200mm között,ezzel pedigabecsapódási szöget0°<j< 90°között változtatták. A henger hõmérsékle-te TR = 60 C°, a hûtõfolyadék hõmérsékleteTO = 20 C°, állandó volt. A mérés úgy tör-tént, hogy elõre beállított fúvókapozíció éstechnológiai adatok esetén 5°-onként vál-toztatták a mérõfej helyzetét, és mindenbeállítás után addig növelték a mérõfej fû-tõteljesítményét, amíg annak felületi hõ-mérséklete állandó nem lett.Ez akkor következett be, amikor beállt a

hõáram egyensúlya:q= a·A·DT= (a·A+k)·DT=U· I W,

(18)ahol a � a hûtõolaj helyi hõátadási ténye-

zõje, [W/m2K];k � a hõveszteségi tényezõ, 0,168

[W/K];A � a mérõfej felülete, 1,53E-6 [m2];I � a fûtõáram erõssége, [A];U � a fûtõáram feszültsége, [V].

A (18) képletbõl a helyi hõátadási ténye-

D = ± . ( -1) %.

D = ± 1160 . e %.

100 YMAX

191,8x�87,3

YMIN2(16)

(17)

44.. áábbrraa.. 14 db lapos fúvókából kiáramló hûtõolaj vonalmenti eloszlása x = 50% átfedésnél

55.. áábbrraa.. 14 db fúvókás hengerhûtés vonalmenti intenzitás változása a x átfedés függvényében

3300 FÉMKOHÁSZAT

zõt az állandók behelyettesítése után a kö-vetkezõképpen számították ki:

(19)Az ismertetett módszerrel egyszerûen és

olcsón oldották meg a helyi hõátadási té-nyezõ mérését.

66.. KKíísséérrlleettiilleegg mmeegghhaattáárroozzootttt ááttllaaggooss hhõõáátt--aaddáássii ttéénnyyeezzõõkk

Az átlagos hõátadási tényezõ kísérletimeghatározása során használt fúvókák éshûtõolajok, valamint a mérés egyéb adata-it a 2. és 3. táblázat tartalmazza.A kísérletek során a henger hõmérsékle-

te TR = 60 C° és a hûtõolajé TO = 20 C° volt.Mint látható, 51 kísérleti mérés adatai

állnak rendelkezésre, amelyeket felhasz-nálhatunk az összefüggések meghatározá-sára. A 7. és 8. ábrán példaként bemutatjuka 15. sz. mérés eredményét.A 97°-os hûtési ívszöghöz tartozó gör-

be alatti területbõl számított átlagos hõ-átadási tényezõ 4462 W/m2K, a teljeshengerpalástra vonatkozó átlagos hõát-adási tényezõ azonban 97°/360° ará-nyában kisebb, a15 = 1200 W/m2K. A 7.és 8. ábrán látható, hogy a felsõ munka-hengeren a szekunder hengerhûtés isszámottevõ.A 9. ábrán azt mutatjuk be, hogy a sze-

kunder hûtés részesedését a fúvókaferde-ség is jelentõsen befolyásolja (a 10° fúvó-kaferdeséghez az 1-7., a 15° fúvókaferde-séghez pedig a 8., 9., 11., 14-16. méréseredeti grafikonjait használtuk).A szekunder hûtés részesedése 45°

irányszög esetén érintõleges becsapó-dásnál maximális, és a j becsapódásiszög 90°-ig, illetve az M becsapódási kör-szeletmagasság R-ig történõ növelésekorfolyamatosan nullára csökken. Látható,hogy a szekunder hûtés részaránya a fú-vókaferdeség csökkentésekor nõ, és for-dítva.

66.. áábbrraa.. Hõátadási tényezõ mérése

88.. áábbrraa.. 5°-onként mért helyi hõátadási tényezõk (15. mérés)

77.. áábbrraa.. 5°-onként mért hõátadási tényezõk

a = ( - k) . = 6,53 -1,1 W/m 2KU.ITR-T0

U.ITR-T0

1A

FFúúvvóókkáákk HHûûttõõoollaajjookk uu mmmm22//ssF1 Lechler 652 883 17 O1 GENREX-22A (új) 4,10F2 Lechler 664 923 30 O2 BL-3A DDR 4,15F3 Japán 1/4� KÖBAL O3 NAKI-II 3,60F4 Csõr KÖBAL O4 NAKI-I 4,40F5 Lapított kúp f3 O5 NAKI-I + adalék 6,90F6 Lapított kúp f5 O6 GENREX-22A (használt) 7,90

22.. ttáábblláázzaatt.. Kísérleti fúvókák és hûtõolajok adatai

szekunder hûtés

primer hûtés

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 3311

SSzz.. FFúúvvóókkaa HHõõttõõoollaajj bb°° gg°° MM EE pp yy aammmm mmmm bbaarr lliitt//mm..mmiinn WW//mm22KK

1. F1 O1 45 10 0 50 3,0 435 1 0302. F1 O1 45 10 5 50 3,0 435 1 2103. F1 O1 45 10 10 50 3,0 435 1 2204. F1 O1 45 10 15 50 3,0 435 1 2405. F1 O1 45 10 25 50 3,0 435 1 2606. F1 O1 45 10 35 50 3,0 435 1 2007. F1 O1 45 10 52 50 3,0 435 1 1908. F1 O1 45 15 0 50 3,0 435 9709. F1 O1 45 15 5 50 3,0 435 1 07010. F1 O1 45 15 10 50 3,0 435 1 09011. F1 O1 45 15 15 50 3,0 435 1 14012. F1 O1 45 15 15 50 3,0 435 1 16013. F1 O1 45 15 15 50 3,0 435 1 08014. F1 O1 45 15 20 50 3,0 435 1 14015. F1 O1 45 15 25 50 3,0 435 1 20016. F1 O1 45 15 52 50 3,0 435 1 15017. F1 O1 45 30 15 50 3,0 435 80018. F1 O1 45 15 200 50 3,0 435 1 12019. F1 O1 45 15 15 50 3,0 545 1 21020. F1 O1 45 15 15 50 0,5 190 75021. F1 O1 45 15 0 50 0,5 190 59022. F1 O1 45 15 0 50 1,5 310 85023. F1 O1 45 15 0 50 3,0 435 1 00024. F1 O1 45 15 15 50 6,0 625 1 44025. F1 O1 45 15 15 60 3,0 360 1 25026. F1 O1 45 15 15 40 3,0 545 1 45027. F1 O1 45 15 15 30 3,0 715 1 68028. F1 O1 45 15 15 50 3,0 125 72029. F1 O1 45 15 15 50 3,0 280 69030. F1 O1 45 15 15 50 3,0 200 73031. F1 O1 45 15 15 50 3,0 605 1 20032. F1 O1 45 15 15 50 3,0 605 1 12033. F1 O1 45 15 15 50 3,0 535 1 40034. F1 O1 45 15 15 50 3,0 535 1 25035. F1 O1 45 15 15 50 3,0 1 000 1 73036. F1-i O1 45 15 23,5 50 0,5 385 1 01037. F1-i O1 45 15 23,5 50 1,5 625 1 37038. F1-i O1 45 15 23,5 50 3,0 870 1 55039. 2F1 O1 30 15 7,5 50 3,0 870 2 14040. F1 O1 30 15 15 40 3,0 1 090 1 96041. 2F1-i O1 23,5 15 15 40 3,0 2 180 3 81042. F3 O1 45 15 15 30 0,85 110 78043. F3 O1 45 15 15 30 0,85 110 81044. F3 O2 45 15 15 30 0,85 110 75045. F3 O2 45 15 15 30 0,85 110 82046. F3 O2 45 15 15 30 0,85 110 82047. F3 O3 45 15 15 30 0,85 110 71048. F3 O4 45 15 15 30 0,85 110 68049. F3 O5 45 15 15 30 0,85 110 60050. F3 O6 45 15 15 30 0,85 110 58051. F3 O6 45 15 15 30 0,85 110 580

33.. ttáábblláázzaatt.. Kísérleti mérések adatai

i = iker

3322 FÉMKOHÁSZAT

77.. AA hhõõááttaaddáássii ttéénnyyeezzõõ ffüüggggvvéénnyyeeii

A legfontosabb követelmény, hogy a hen-gerhûtés vonalmenti intenzitása a lehetõlegegyenletesebb, és a hûtõteljesítmény azadott szúrásban szükséges értékû legyen.A hûtés egyenletessége adott terítési

szögû folyadéknyalábok esetén a centrálisfolyadéksugár hosszától és a fúvókák ten-gelytávolságától függ. A hûtõteljesítményfügg a hõátadási tényezõtõl, a hûtött felü-let nagyságától, a henger és hûtõolaj hõ-mérséklet-különbségétõl és a hûtés idõtar-tamától (forgó hengernél a periódusidõ-tõl). A helyi és átlagos hõátadási tényezõkés a mérési körülmények elemzésével meg-

határozhatók a számszerû összefüggések.A fúvókák térbeli elhelyezésének és az

olajsugár irányszögének meghatározásá-nál szerepe van a becsapódási szögnek, il-letve a becsapódási körszelet magasság-nak, továbbá a fúvókák tengelytávolságá-nak és ferdeségének (hengeralkotóval be-zárt szögének).A megfelelõ hûtõhatás beállításához is-

merni kell a hûtõolaj nyomásának, illetveadott nyomáson a hûtõanyag-áram inten-zitásának a hõátadási tényezõre gyakorolthatását. Alapvetõ fontosságú a hûtõolaj ésaz acélhenger közötti hõátadási tényezõ �különbözõ paraméterektõl függõ � határ-értékének ismerete. Fontos tudni, hogymi-

képpen függ össze a helyileg elérhetõ ma-ximális és az átlagos hõátadási tényezõ.Ugyancsak fontos tudni, hogy használatközben hogyan változik a hûtõolaj viszko-zitása és ezzel a hõátadási tényezõ.Ha az egysoros fúvókaelrendezés esetén

elérhetõ hûtõteljesítmény nem elegendõ,akkor a két- és többsoros fúvókaelrende-zéshez kell folyamodni, mert mint látnifogjuk, ezáltal � bár nem lineárisan � de je-lentõsen nõ az átlagos hõátadási tényezõés a hûtõteljesítmény.

77..11 HHõõááttaaddááss aa bbeeccssaappóóddáássii sszzöögg ééss kköörr--sszzeelleettmmaaggaassssáágg ffüüggggvvéénnyyéébbeenn

A mért és számított átlagos hõátadási té-nyezõket a 10. és 11. ábra mutatja (10° fú-vókaferdeséghez az 1-7., 15° fúvókaferde-séghez a 8., 9., 11., 14-16. méréskor ka-pott átlagos hõátadási tényezõket vettükalapul).A 10. ábra görbéi az alábbi regressziós

formulával írhatók le:a = A . (j - D)B . eC.j W/m2K, (20)amely a regressziós állandók behelyette-

sítése után a következõ alakot ölti:a10° = 604,81 . (j + 7) 0,273 . e -0,00917.j

a15° = 135,49 . (j + 30) 0,578 . e -0,0073.j

A 10. ábra alapján megállapítható, hogyaz átlagos hõátadási tényezõ kezdõértékej = 0°-nála0 = A·(-D)B, majd a becsapódá-si szög növelésekor folyamatosan nõ, ésegy maximális érték után közel hiperboli-kusan csökken. A hõátadási tényezõ kezde-ti szakasza annál magasabban halad, ésmaximális értéke is annál nagyobb,mennélkisebb a g fúvókaferdeség.Az is megállapítható, hogy a két görbe

metszéspontjától balra 10° fúvókaferde-ség, jobbra 15° fúvókaferdeség esetén na-gyobb az átlagos hõátadási tényezõ.A 11. ábrán látható, hogy teljesen ha-

sonló a görbe lefutása, ha a j becsapódásiszög helyett az M becsapódási körszelet-magasság a független változó.A számított adatokat a (21) regressziós

formula fejezi ki úgy, hogy (20)-ban j he-lyére a (14) képletet írjuk:

Ezáltal mindkét formula azonos ered-ményt ad (amérések soránR=200mmvolt).A 10. és 11. ábra csak b = 45° irányszög

esetén érvényes. Ha 45°-tól különbözõ

99.. áábbrraa.. Szekunder hûtés a primer hûtés %-ában, a j° becsapódási szög függvényében, g°fúvókaferdeség esetén

1100.. áábbrraa.. Mért és számított átlagos hõátadási tényezõ a j° becsapódási szög függvényében g°fúvókaferdeség esetén

1111.. áábbrraa.. Mért és számított átlagos hõátadási tényezõ az M becsapódási körszeletmagasságfüggvényében g° fúvókaferdeség esetén

a = A . (arccos (1- ) - D)B .

. e C.arccos (1- ) W/m2K (21)

MR

MR

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 3333

irányszöget választunk, akkor a görbe jel-lege hasonló marad, de megváltoznak a(20) és (21) függvény paraméterértékei.

77..22 HHõõááttaaddááss aa hhûûttõõoollaajjnnyyoommááss ffüüggggvvéé--nnyyéébbeenn

Közismert, hogy � azonos körülmények kö-zött � a hûtõolaj nyomásának növelésekornõ a hõátadási tényezõ és fordítva. Aza(p)függvény meghatározásához legalább 3adatpár szükséges, ezért a helyes össze-függés kiválasztásához meg kell vizsgál-nunk a legegyszerûbb háromparaméteresfüggvények alkalmasságát:1. Az a = a · pb alakú hatványfüggvény al-kalmatlan, mert p < 0 nyomásnál (vá-kuumban) semmilyen, p = 0 nyomásnál0, végtelen nyomásnál végtelen hõát-adási tényezõt eredményez.

2. Az a = a · p2 + b · p + c alakú másodfokúpolinom (parabola) azért alkalmatlan,mert -b/2a nyomásnál szélsõértéke(maximuma) van, p1,2 nyomásnál 0, ezentúl negatív hõátadási tényezõt ad.

3. Aza = a + alakú hiperbola azért al-

kalmatlan, mert a p = -c póluspontban aértéke végtelen, valós értéket csak p > cnyomásnál ad, amely csak végtelen nyo-másnál éri el az a = a határértéket.

4. Aza = logisztikus függvény azért

alkalmas, mert bármilyen nyomásnál a > 0valóságos hõátadási tényezõt eredményez.Példaként a 12. ábrán mutatjuk be a 11-13. és a 20., valamint a 24. mérés alap-ján szerkesztett diagramot.A mérési adatokból meghatározott függ-

vény az alábbi lett:

A példa szerint a 60 C° hõmérsékletûhenger és a 20 C° hõmérsékletû hûtõolajközött p = 0 nyomásnál a hõátadási ténye-zõ 673 W/m2K, de bármekkora is a hûtõolajnyomása, értéke mindig kisebb lesz a vég-telen nagy nyomáshoz tartozó 1658,9W/m2K-nél.A logisztikus görbe illesztést a [2] iroda-

lom 3. táblázatában közölt adatokra is el-végeztük, és tájékoztatásul a 13. ábrán beis mutatjuk. A kísérleti mérést 1 m/s kerü-leti sebességû hengerrel, két sorban elhe-lyezett háromféle fúvókával, három víznyo-

más értékkel végezték (az F jelû fúvókákszórásképe lapos, a CONE jelûé kör).Mint látható, mindhárom görbe folyto-

nos, és p = 0 bar nyomásnál a hõátadási té-nyezõ 4257 - 5250 W/m2K közötti (az átlag4287 W/m2K).Hibás a [3] irodalom 23. ábrája is, ame-

lyen p = 0 víznyomásnál 0 W/mm2K hõát-adási tényezõ szerepel, holott a logisztikusgörbe szerint a valószínû érték 0,046W/mm2K kellene legyen.A helyes számítás érdekében figyelembe

kell venni azt a tényt, hogy a hõátadási té-nyezõmindig nagyobb 0-nál, mert a külön-bözõ hõmérsékletû anyagok között vá-kuumban és túlnyomásnál is � bár nemazonos sebességgel � de lejátszódik a hõ-átadás.

77..33 HHõõááttaaddááss aa ffúúvvóókkaaoosszzttááss ffüüggggvvéénnyyéébbeenn

A 11-13., a 19. és a 25-27. mérési adatbólszerkesztett 14. ábrán látható, hogy � bárigen nagy a szórás � a fúvókaosztás növelé-sével csökken az átlagos hõátadási ténye-zõ, és fordítva.Az átlagos hõátadási tényezõ a fúvóka-

osztás függvényében az1122.. áábbrraa.. Átlagos hõátadási tényezõ az olajnyomás függvényében M = 15 mm becsapódási

körszeletmagasság esetén

1133.. áábbrraa.. Víz-acélhenger hõátadási tényezõje a víznyomás függvényében

1144.. áábbrraa.. Átlagos hõátadási tényezõ a fúvókaosztás függvényében

bp + c

a1+e(b+c.p)

a = W/m2K (22)1658,91+e(0,3809-0,3774.p)

aW/m

2 KaW/m

2 K

aW/m

2 K

3344 FÉMKOHÁSZAT

a = 2158e -0,0116E W/m2K (23)képlettel számítható.Az egy sorban lévõ fúvókák minimális

osztását � és ezzel a maximális hõátadásitényezõ értékét is � a fúvókák külsõ mére-tei és szerelésük helyszükséglete korlátoz-za, szabja meg.

77..44 HHõõááttaaddááss aa hhûûttõõoollaajj áárraamm iinntteennzziittáássffüüggggvvéénnyyéébbeenn

A 15. ábrán bemutatjuk a 11-13., 28., 34.és 35. méréskor kapott átlagos hõátadásitényezõt a hûtõolajáram intenzitása függ-vényében.A görbét leíró

regressziós formula szerint a hõátadási té-nyezõ már 1200 l/m·min olajáram intenzi-tásnál eléri az elméleti 2059,73 W/m2K ha-tárérték 90%-át, 1500 l/m·min-nál pediga 95%-át.Minthogy az [1] kísérleteket a hazai alu-

míniumszalag hideghengersorok henger-hûtés korszerûsítésénekmegalapozása cél-jából végezték, ezért utólag is megállapít-hatjuk a kapott eredmények helyességét.Az akkori, hazánkban mûködõ 3500-

4000 kW sorvonómotor-teljesítményû ésmax. 420-1200 m/min sebességû korszerûalumíniumszalag hideghengersorok hûtõ-olajáram intenzitása max. 2200-3600l/m·min volt, ami lehetõvé tette a 99,16-99,98%-os hûtéshatékonyság elérését.Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy az

olajáram-intenzitás minden határon túltörténõ növelése értelmetlen, mert a hûtõ-teljesítmény már nem nõhet, hiszen az olajfölös része nem éri a hengerpalástot.

77..55 HHõõááttaaddááss aazz oollaajjvviisszzkkoozziittááss ffüüggggvvéé--nnyyéébbeenn

Ismeretes, hogy használat közben a hen-gerhûtõ kenõolajok viszkozitása folyama-tosan nõ, és emiatt romlik a hûtõképessé-gük. Ezért a kísérletek ennek vizsgálatára iskiterjedtek.A 16. ábrán a 42-51. méréskor kapott

adatok alapján bemutatjuk a hûtõolaj visz-kozitásától függõ átlagos hõátadási ténye-zõ alakulását.A viszkozitás görbét az alábbi regresszi-

ós formulával írtuk le:a = 1197,4 n-0,345 W/m2K (25)Megjegyezzük, hogy a GENREX-22A típu-

sú olaj hõmérsékletének növelésekor nemvolt kimutatható az átlagos hõátadási té-nyezõ változása, mert a hengerhûtõ olajanyagjellemzõinek kismértékû változásaikiegyenlítõdnek (csökken a viszkozitás, asûrûség és a hõvezetési tényezõ, de nõ afajhõ).

77..66 HHõõááttaaddááss kkééttssoorrooss hheennggeerrhhûûttéésskkoorr

A 39. méréssel a 17. ábrán látható kétsorosfúvókaelrendezés esetén határozták meg a2140 W/m2K átlagos hõátadási tényezõt.

Ezt az eredményt összehasonlítva a11-13. mérés 1163 W/m2K átlagértékével

1155.. áábbrraa.. Átlagos hõátadási tényezõ a 3 bar nyomású olajáram intenzitása függvényében

1166.. áábbrraa.. Átlagos hõátadási tényezõ a hûtõ-kenõolaj 20 C°-onmért viszkozitása függvényében

1177.. áábbrraa.. Hengerhûtés kétsoros fúvókákkal

a = W/m2K (24)2059,721+e(0,9462-0,0026.y)

aW/m

2 KaW/m

2 K

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 3355

megállapítható, hogy az arány 1,84.Eszerint a konkrét fúvókaelrendezés ese-tén a hûtõolaj-mennyiség megduplázása84%-os hûtõteljesítmény növekedésseljárt.

77..77 HHõõááttaaddááss eeggyy-- ééss kkééttssoorrooss iikkeerrffúúvvóókkeesseettéénn

A 18. ábrán egysoros ikerfúvókkal történõhengerhûtés speciális esete látható.A 36-38. mérésnél p = 0,5, 1,5 és 3 bar,

y = 385, 625 és 870 l/m.min volt, és az át-lagos hõátadási tényezõ 1010, 1370 és1550 W/m2K lett.Ezt a hûtési módot a 19. ábrán az egy-

soros, érintõleges hengerhûtési móddalhasonlítjuk össze. A 21-23. mérésnél p =0,5, 1,5 és 3,0 bar, y = 190, 310 és 435l/m·min volt, és az átlagos hõátadási té-nyezõ rendre 590, 850 és 1000 W/m2Klett (ezt úgy érték el, hogy az ikerfúvók-nak csak az alsó nyílásán eresztették ki ahûtõanyagot).A 19. ábrán szereplõ 3-3 hõátadási té-

nyezõbõl meghatároztuk a regressziósfüggvényeket:

A hûtésintenzitás növekedésének ará-nyát a (27) és (26) függvény hányadosa-ként számítottuk ki, és a 20. ábrán mutat-juk be. Ezen látható, hogy a hûtésintenzi-tás-növekedés mértéke annál kisebb, mi-nél nagyobb az olaj nyomása (és ezzel azolajáram intenzitása).A fent közölt adatok szerint az ikerfúvó-

kákon kétszer annyi olaj áramlott ki, mint aszimpla fúvókákon. A 18. ábrán jól látható,hogy az ikerfúvókákon kiáramló 4/4 ola-járam 1/4 része (az alsó soron kiáramlómennyiség 1/2 része) elkerüli a hengert,ezért az összes mennyiségnek csak a 3/4része fejt ki primer hûtést. Így áll elõ az ahelyzet, hogy érintõleges ikerhûtésnél há-romszor annyi olaj vesz részt a primer hû-tésben, mint érintõleges szimpla hûtésnél.Eszerint egysoros ikerfúvókákkal az egy-

soros szimpla fúvókákhoz képest p = 0 nyo-másnál max. 76,8%, végtelen nyomásnálmin. 53,4% hûtésintenzitás-növekedés ér-hetõ el.A kétsoros ikerfúvókás hengerhûtést a

21. ábrán látható olajsugarakkal végez-ték. Az adatokat a 41. mérés tartalmazza.

Ebben az esetben p = 3 bar, y = 2160l/m·min volt, és a mért hõátadási ténye-zõ 3810 W/m2K lett. Ez 2,46-szorosa a 17.ábra szerinti elrendezésben 3 bar nyomá-son a 38. kísérlet során mért 1550 W/m2Khõátadási tényezõnek. Figyelemre méltó,hogy a hûtõolajáram aránya 2160/870 =2,48, közel akkora, mint a hõátadási té-nyezõk aránya.

88.. ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

Megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy azegy sorban lévõ lapos szórásképû fúvókákmegfelelõ kiosztásával, irányszögével, fúvó-kaferdeségével és a centrális folyadéksugárhosszával � a hûtõolaj-nyalábok hengeral-kotó menti átfedésének helyes megválasz-tásával � biztosítható az egyenletes hûtés.

1188.. áábbrraa.. Hengerhûtés egysoros ikerfúvókákkal

1199.. áábbrraa.. Egysoros érintõleges ikerfúvó hengerhûtés hõátadási tényezõje a szimpla fúvókéhozképest az olajnyomás függvényében

2200.. áábbrraa.. Iker- és egy fúvókasoros hengerhûtés intenzitásaránya az olajnyomás függvényében

a = W/m2K (26)1033,11+e (0,338-1,2488.p)

a2= W/m2K (27)1585,31+e (0,0811-1,2877.p)

aW/m

2 Ka 1/a

2

3366 FÉMKOHÁSZAT

Az adott szúrásban szükséges fajlagoshûtõteljesítményt biztosító átlagos hõát-adási tényezõt a hûtõanyag nyomásánakhelyes megválasztásával lehet beállítani.A két- és háromsoros fúvókaelrendezés-

sel két-háromszorosára növelhetõ ahûtõanyagáram intenzitása, és ezzel a hû-tõteljesítmény. A többsoros hengerhûtésakkor szükséges, amikor a hengerelt anya-gok alakítási ellenállása � és emiatt a szük-séges hûtõteljesítmény is �, nagyon tághatárok között változik.

IIrrooddaalloomm[1] dr. Szabó Lajos: A szalag hideghengerlés

termelékenységének emelése az elárasz-

tásos technológiai hûtésfokozásával. Egyetemidoktori értekezés. 1983.

[2] Tucker, D.: A quantita-vive study into the com-parative efficiency offlatyet and full conespray nozzles whenapplied to the applica-tion of work roll cooling(Lechler Ltd, UK)

[3] Bernard J. Forster:Succesfull Execution ofRoll Cooling Strategies.Lechler, Inc., St.Charles, Illionis 2211.. áábbrraa.. Hengerhûtés kétsoros ikerfúvókákkal

BBeevveezzeettééss

Az Alcoa-Köfém Kft. jogelõdje, a Székesfe-hérvári Könnyûfémmû (KÖFÉM) 1969-benegy kutatási célra terveztetett, szalaghen-gerlésre alkalmas keskenyszalag hengeráll-ványt telepített. A hengerállványt a Székes-fehérvári Könnyûfémmû megbízásából aVON-ROLL cég (Svájc) tervezte és szállította.

Az Alcoa-Köfém Kft. kutatási kapacitá-sát és a hengersor mûszaki állapotát fi-gyelembe véve úgy döntött, hogy a hen-gersort a Miskolci Egyetem Fémtani ésKéplékenyalakítástani Intézeti Tanszéké-nek átadja.

Az áttelepítés az ALUMATIK Kft. fõvál-lalkozásában történt, technológus fõter-vezõ Szarka János, az üzembe helyezésvezetõje dr. Oláh Zoltán technológuskohómérnök volt.

11.. AA hheennggeerráállllvváánnyy áátttteelleeppííttééssee

Az áttelepítés feladatait alapvetõen meg-határozta a rendelkezésre álló hely szûkös-sége, a kis zaj- és vibrációs terhelésre vo-natkozó elvárás, a terület alápincézettségeés az izotópos vastagságmérés kiváltása.

A 1. és 2. ábrák a hengerállványnak aMiskolci Egyetem Fémtani és Képlékeny-alakítástani Intézeti Tanszékének Képlé-kenyalakító Laboratóriumában történt te-lepítés során végzett munkák két fázisátmutatják be.

A 3-6. ábrákon az áttelepített és kor-szerûsített hengerállványról és segédbe-rendezéseirõl mutatunk be néhány képet.Az áttelepítés során az alábbi munkákatvégeztük el:� A Ward-Leonard rendszerû gépcsoport,a generátorok, az egyenáramú motorok,illetve a villamos gépek központi hûtõ-levegõ ellátására szolgáló ventilátorokés levegõvezetékek kiváltása érdekébenfrekvenciaváltóval megtáplált, kény-szerhûtésû aszinkron motorok kerültekbeépítésre.

� Új hajtásszabályozási és informatikairendszert alakítottunk ki.

� A hengerlési hûtõ-kenõ olaj ellátás biz-tosítására 1 db 1500 literes tartályt te-lepítettünk át. Az olaj szûrésére �IPM�NATIONAL STANDARD gyártmányú�gyertya olajszûrõ� szolgál.

� A hûtõ-kenõ olaj állandó feljövõ hõmér-sékletének biztosítására hûtõ-fûtõrendszert alakítottunk ki.

� A hengerhûtõ rendszer hatékonyságá-nak javítása érdekében új típusú fúvó-kák kerültek beépítésre.

� A hengerállványt a hatékonyabb olajgõz-elszívás érdekében új elszívóernyõvelláttuk el, és a szigorúbb környezetvé-delmi elõírásokat is kielégítõ olajlecsa-pató és levegõszûrõ került beépítésre.

� Az esetleg kialakuló tûz oltására MarioffHI-FOG-rendszerû, vízköddel oltó ké-szüléket telepítettünk a hengerállvány-

ra, az olajszûrõre és az olajtartályra fel-ügyelõ különálló védelmi körökkel.

� A hengerelt szalag vastagságának meg-határozásához az eredeti izotópos vas-tagságmérõ helyett a lézeres mérési el-vet választottuk.

� Kisméretû öntött tuskók meleghenger-léséhez, illetve �lemeztáblák� hideg-hengerléséhez a görgõsorokat helyette-sítõ, központosító vonalzóval ellátott�asztalokat� készítettünk.

� Felújítottuk a quarto üzemmódban hasz-nálható hidraulikus hengerhajlítót, és újmunkahenger csapágytõkék is készültek.

� Felújítottuk és új hõmérsékletszabályo-zóval láttuk el a villamos fûtésû Borell-típusú kamrás kemencét.

� Kialakítottuk a csarnok levegõutánpót-lását és az esetleg szükséges pótlólagosfûtést biztosító rendszert.

22.. AA hheennggeerráállllvváánnyy jjeelllleemmzzõõ ppaarraamméétteerreeii

A hengerlés módja variálható, a hengerléstörténhet

� kéthengeres üzemmódban, �duó�hengerállványként;

� négyhengeres üzemmódban, �quar-tó� hengerállványként.

Az alakítás történhet hideghengerlés-sel vagy meleghengerléssel.

A hengerelt termék alapanyaga lehet� hideghengerléshez: hengerelt sza-lagtekercs vagy �lemeztábla�;

AA VVOONN RROOLLLL kkíísséérrlleettii hheennggeerráállllvváánnyy tteelleeppííttééssee aa MMiisskkoollcciiEEggyyeetteemmeenn

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 3377

11.. áábbrraa.. Elkészült a gépalap

44.. áábbrraa.. Elõmelegítõ-hõkezelõ kemence33.. áábbrraa.. A hengerállvány a laboratóriumban

55.. áábbrraa.. Szalaghengerlés 66.. áábbrraa.. Meleg- vagy lemeztábla hengerlés

22.. áábbrraa.. Szerelési munkák

3388 FÉMKOHÁSZAT

� meleghengerléshez: öntött �tuskó�vagy �elõhengerelt buga�.

Szalag hideghengerlés � duó üzem-módban:Hengerátmérõ: 220 mmHengertesthossz: 220 mmSzalag hideghengerlés � quarto üzem-módban:Munkahenger-átmérõ:65 vagy 100 mm

Munkahenger testhossz:220 vagy 300 mm

Támhengerátmérõ: 220 mmTámhenger testhossz: 300 mmMax. hengerlési erõ: 1 MNMax. hengerlési nyomaték: 1 kNmHengerlési sebesség: max. 300 m/minA sorvonómotor teljesítménye: 90 kWCsévélõ motorok teljesítménye: 37 kWKifejthetõ feszítõerõlecsévélõn: 0,6-7,5 kNfelcsévélõn: 0,6-7,5 kN

Hengerállítási sebesség:lassú állítás: 0,047 mm/sgyors állítás: 0,095 mm/s

Hengerelhetõ szalag:Max. szalagvastagság: 6 mmMin. szalagvastagság: 0,08 mmMax. szalagszélesség: 250 mmMin. szalagszélesség: 50 mmMax. tekercsátmérõ: 1200 mmCsévedob átmérõ: 400 mm(csak az elsõ szúrásban:500 mm is lehet)Max. tekercstömeg:660 kg (alumíniumötvözetek)1400 kg (egyéb fémötvözetek)

Meleghengerlés � duó üzemmódban:Alumíniumötvözetekbõl: max. 60 mm ×

100�150 mm × 500�750 mm méretû kí-sérleti alapanyagokból végezhetõ hen-gerlés duó üzemmódban.

33.. AA hheennggeerrssoorr eerreeddeettii mméérrõõ--éérrzzéékkeellõõii

Az állvány üzembe helyezésekor beépítetteredeti mérõ-érzékelõ egységek:� A hengerlési erõ mérésére 2 db ASEAerõmérõcella.

� A hengerlési nyomaték mérésére 2 dbASEA nyomatékmérõ.

� A szalagfékezõ- és húzó(feszítõ)erõ mé-résére 2 db SCHINDLER RELIANCE mérõ-görgõ.

� A kifutó szalag vastagságának méréséreizotópos vastagságmérõ egység.

� A hûtõ-kenõ hengerlési olaj nyomását,mennyiségét és hõmérsékletét mérõeszközök.

� A hajtómotorok fordulatszámának mé-résére tachogenerátorok.

� A hengerhajlító erõ méréséhez nyomásjeladó.A mért paraméterek dokumentálására

a hengerállványt SHINDLER RELIANC re-gisztráló rendszerrel tervezték, és késõbbaz ALUTERV szakemberei számítógépesmérésadatgyûjtõvel szerelték fel.

44.. AA hheennggeerrssoorr kkoommmmuunniikkáácciióóss rreennddsszzeerree

A hengerlés kiinduló adatainak és elõírtparamétereinek bevitele, illetve az egyesparaméterek elõírt és/vagy mért értékei-nek kijelzése, az egyes adatok lekérdezéseés dokumentálása külön menüpontok se-gítségével valósítható meg.

A kommunikációs menü nyelve ma-gyar. A választható menüpontokat az in-dító képernyõn megjelenõ fõmenü(7. ábra) tartalmazza. A hengerlés sorána �Hengerlési séma� menüpont képer-nyõjén a legfontosabb paraméterek je-lennek meg (8. ábra). A számszerû kijel-zés mellett grafikus megjelenítési meg-

oldások segítik a gyors áttekinthetõsé-get, illetve figyelmeztetnek egyes terhe-lési szintekre.

A hengerlés megkezdése elõtt �Hen-gerlési adatok� menüpont alatt be kell ad-ni (vagy a felkínált adatokat elfogadássalmeg kell erõsíteni) a kiinduló adatokat. Ahengerlés során gyûjtött mérési adatokata �Hengerlési táblázat� tartalmazza.

A mért adatokból a számítógép által azidõ függvényében készített diagramok a�Hengerlési diagram� menüpont képer-nyõjén tekinthetõk meg (9. ábra).

55.. TTeerrvveezzeetttt ffeejjlleesszzttéésseekk

A hengersor jelenlegi mérésadatgyûjtõrendszere 1 Hz mintavételezési frekvenci-ával végzi a mintavételezést. A mérési le-hetõségek kiterjesztése és a hengersoronvégezhetõ mérések pontosságának javítá-sa érdekében az alábbi fejlesztéseket ter-vezzük:� Tekercslágyító-hõkezelõ kemence tele-pítése.

� Kis hengerlési erõknél is megbízhatóanmûködõ erõmérõ cellák beépítési lehe-tõségének megoldása.

� Kis hengerlési nyomatékoknál is meg-bízhatóan mûködõ nyomatékmérõk be-építése az alsó és felsõ hengerek hajtásiláncába.

� A szalagfeszítõ erõt mérõ görgõk mérésipontosságának javítása.

� A hengerek aktuális pozíciójának meg-határozására alkalmas mérõérzékelõkbeépítése.

� Kenõanyag vizsgálatokhoz kisebbmennyiség keringtetésére alkalmas �kí-sérleti szûrõ� kialakítása.

� Meleghengerlési kísérletek hûtõ-kenõrendszerének kialakítása.

77.. áábbrraa.. A kommunikációs fõmenü 88.. áábbrraa.. A �Hengerlési séma� menüpont

� A hengerek üzemi hõmérsékletre történõelõmelegítésének megoldása.

� Külön mérésadatgyûjtõ rendszer kialakí-tása a jelenleginél nagyobb mintavételifrekvenciákkal történõ adatgyûjtéshez.

Távlati fejlesztési célok:� A reverzáló hideghengerlés lehetõségé-nek biztosítása.

� Kísérleti anyagminõségek olvasztása, ésazokból vékony buga vagy vékonyszalagöntés megvalósítása.

� A hengerállítás sebességének növelése.� A hengerelt szalag hõmérsékleténekmérése.

� A hengerek hõmérsékletének mérése.� Az elmenõ hûtõ-kenõ olaj hõmérsékle-tének mérése.

66.. AA hheennggeerráállllvváánnyyoonn vvééggeezzhheettõõ kkuuttaattáássiijjeelllleeggûû ffeellaaddaattookk..

A hengerállványra a szalaghengerlés terü-letén az alábbi fontosabb kutatási jellegûfeladatok tervezhetõk:� Az alapvetõ hengerlési paraméterek, azanyagminõség, az alakváltozás, a hen-gerlési erõ, a hengerlési nyomaték, a

szalagfeszítés, ahengerlési sebes-ség, a melege-dés, a hengerréseredõ alakja és ahengerelt termékméret- és alakhû-sége közötti ösz-szefüggések vizs-gálata.

� A hengerelt sza-lag méret- ésalakhûségét biz-tosító hengerlésitechnológiák ki-dolgozása.

� Hûtõ-, kenõola-jok, illetve emulziók vizsgálata, teszte-lése, alkalmazhatósági határaik megha-tározása.

� Különleges felületkialakítású lemezekgyártására irányuló vizsgálatok.

� A hengerlés hatásának vizsgálata amikroszerkezetre és a mechanikai tulaj-donságokra.

� A hengerelt szalagok hengerlési, hõke-zelési technológiájának kidolgozása.

� Megfelelõ textúrájú szalagok hengerlési,hõkezelési technológiájának kidolgozása.

� Többrétegû szalagok gyártástechnológi-ájának kidolgozása,

� Újonnan kifejlesztett vagy fejlesztésalatt álló anyagminõségek kísérletitechnológiájának kidolgozása.

� Újonnan kifejlesztett anyagminõségek-bõl ipari felhasználói célokra alkalmasmennyiségek kísérleti gyártása.-- DDrr.. ZZuuppkkóó IIssttvváánn �� ddrr.. RRooóósszz AAnnddrrááss

99.. áábbrraa.. A �Hengerlési diagram� menüpont az irányítópult képernyõjén

SSzzéékkeessffeehhéérrvváárr 22000088Ismét eltelt egy év, 53 éves lett a Fémkohá-szati Szakosztály székesfehérvári helyi szer-vezete. 2008. január 30-án beszéltükmeg azéves tervünket, smost ennek teljesítése kap-csán részben a szokásos programokról, rész-ben kiemelt eseményekrõl számolhatok beaz alábbiakban.

Meghatározó programunk évek óta az�utolsó szerdai� összejövetel. Havonta egy-szer ekkor, a hét utolsó szerdájánmindig ta-lálkozunk, beszélgetünk, egy-egy elõadást ismeghallgatunk aktuális mûszaki, szervezésikérdésekrõl, társvállalatokról vagy egyszerû-en csak ún. érdekes témákról.

Március 26-án meghívásunknak elegettéve Németh Tamás, az INOTAL Kft. mûszakivezérigazgató-helyettese mutatta be az ino-tai céget. (Errõl egy korábbi számunkbanbe-számoltunk, a szerk. megjegyzése.)

A norvég ORKLA csoport tulajdonában lé-võ SAPA és az amerikai ALCOA 2008-ban �SAPA AB néven � egyesítette a lágy ötvözetûalumíniumprofilokat gyártó egységeit. ASAPA önállósodik s elválik az ALCOA-tól. Ezérinti az ALCOA-KÖFÉM Kft. présmû gyáregy-ségét is. Április 23-án errõl és az �új� présmû

terveirõl hallgattunk meg egy tájékoztatótJohn van den Nieuwalaar úrtól, az alakulócég vezetõjétõl. (Ezt az anyagot egy korábbiszámunkban ugyancsak közöltük, a szerk.megjegyzése.) Május 28-án �Padlófûtés(többrétegû csõ elõtermék szalagok gyártá-sa)� címmelRaffay Lászlóés Fehér Jánoskol-légáinktól hallottunk elõadást.

A szeptember 24-i találkozónkon �Aktua-litások az ALCOA-KÖFÉM Kft. életében (beru-házások, fejlesztések, szervezeti változások)�címmel Horváth Tamás EHS-HR igazgató tar-tott elõadást. Õt követõen Puza Ferenc kollé-gánk tartott megemlékezést dr. Emõd Gyulá-ról születésének100.évfordulójaalkalmából.A rendezvényen megtiszteltek bennünket je-lenlétükkel Gyula bátyánk leszármazottai.Emõd Gyula 1942-ben helyezkedett el a Ma-gyarBauxitbányaRt.-nél. Részt vett a székes-fehérvári hengermû szerelésében és ennekvezetõje lett. Mivel a háború végén az üzemleszerelését megtagadta, a Gestapo letartóz-tatta és a veszprémi börtönben halálra ítélte.Kalandos szakmai és magánéletét megírta aHolttá nyilvánítva c. visszaemlékezésében,ami egyesületi és vállalati támogatással je-

lent meg 2006-ban. A kiadvány egyik lektoraPuzaFerenckollégánkvolt.A jelenlévõkmeg-kapták ezt az érdekesönéletírást. (Szerényenmegjegyzem,hogyGyulabácsi iskolatársava-gyok,mindketten a szolnoki Verseghy FerencGimnáziumban érettségiztünk, csak õ 30 év-vel korábban. CS. F.)

�Öntöde 2008 (beruházások, fejleszté-sek, szervezeti változások)� címmel HorváthCsaba vezetõ metallurgus kollégánk tartottelõadást október 29-én,mígdr. Dömötör Fe-renc november 26-án mesélt élményeirõlszámos fénykép bemutatásával.

Az ALCOA-KÖFÉM Mûvelõdési Házból ki-lépve, szûkebb pátriánkat elhagyva HorváthCsaba és Puza Ferenc kollégánk október 10-én a Miskolci Egyetemen a IX. FémkohászatiNapon tartott elõadást. Ugyanott hozzászóltdr. Csák József, majd a napot befejezõ szak-estélyen Csurgó Lajos elnökölt.

Több kollégánk részt vett április 24-én ahazai bauxitok anyagvizsgálatának történe-tével foglalkozó IV. Szent György-napi Bau-xit Találkozón, melynek Kovács Istvánnétagtársunk irányításával társszervezõje voltaz OMM Alumíniumipari Múzeum.

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 3399

4400 FÉMKOHÁSZAT

Szomorúanvettükahírt dr. Fazekas JánosOMBKE exelnök haláláról, és kegyelettel vet-tünk részt végsõbúcsúztatásán január10-én.

Egyesületünk 95. Küldöttgyûlése 2006.május 27-én fogadta el Egerben új alapsza-bályunkat. Ennek 2. § (1/g) pontja szerintcélunk �a bányász- és kohászemlékek, társa-dalmi hagyományok ápolása, a tagság em-beri kapcsolatainak elõmozdítása�. Ennekeleget téve, de egyébként is, csak úgy sajátörömünkre, két szakestélyt tartottunk. Má-jus 9-én a �Miért nem ünnepeljük mi a Gyõ-zelem Napját!?!?�, majd november 21-én a�15 éve az ALCOA Magyarországon� mottójúszakestélyeket. Jól éreztük magunkat, re-méljük, azok a kedves vendégeink is, akik azinotai, a mosonmagyaróvári helyi szervezet-bõl, valamint a helyi erdész és geológus is-meretségi körbõl tiszteltek meg bennünketrészvételükkel. Természetesenmi is elfogad-tuk barátaink meghívásait június 6-án Mo-sonmagyaróvárra aXV. TudományosSzakmaiNapra, szeptember 26-án Hódmezõvásár-helyre és Mindszentre, a kecskeméti helyiszervezet és a Tiszántúliak Társasága szak-mai napjára. Részt vettünk november 7-énMóronazALCOA-KÖFÉMKft. AFLdiviziójában2005-ben alakult Autóiparos Firmák Ligájá-nak negyedik szakestélyén, ahol Csurgó La-jos elnökünk mondott pohárbeszédet. No-vember 29-én Solton voltunk a Szent Huber-tust és Szent Borbálát méltató rendhagyószakestélyen, ahol Csurgó Lajos felvezetésé-vel Clement Lajos és erdész kollégája láttákel a cantus preases feladatát.

2008-ban is, mint minden évben, meg-rendeztük a Mikulás bált december 6-án aBányató Vendéglõben (1. kép).

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizott-ság 2008 nyarán tartott fehérvári tanácsko-zásán mintegy félszáz Fejér megyei sírhely

védetté nyilvánítására tett javaslatot, de to-vábbi javaslatokat is várt. Csoportunk elnö-ke, Csurgó Lajos, egyetértésben Weisengru-ber Imrekálozi polgármesterrel, részletes in-dokok felsorolásával javasolta Kunoss Endresírjának felvételét a védetté nyilvánítandóemlékhelyek listájára. A kálozi sírt november5-én koszorúztuk meg inotai és dunaújváro-si kollégáink részvételével (2. kép).

Szokásunkhoz híven ebben az évben isrészt vettünk Selmecbányán a Szalamanderfelvonuláson szeptember 5-6-án.

AzOMBKETörténetiBizottságánakülésénmárcius 4-én Kovács Istvánné kollégánk azOMM Alumíniumipari Múzeum tevékenysé-gérõl, problémáiról tájékoztatta amegjelen-teket. A fémkohászati szakosztály hagyomá-nyos ünnepi vezetõségi ülésén március 14-én a BKL Kohászatról és a Fémkohászat ro-vatról dr. Kórodi István adott tájékoztatást.Az 1848-49-es forradalomról és szabadság-harcról Puza Ferenc emlékezett meg.

Kiemelkedõ esemény volt szervezetünkéletében 2008. június 14-én Egyesületünk97. Küldöttgyûlésének, és ehhez kapcsolód-va június 13-15-én a 7. Bányász-Kohász-Erdész Találkozónak a megrendezése váro-sunkban. A küldöttgyûlés színhelye � azújabban Régió Házának nevezett � TechnikaHáza volt. A szavazatszámláló bizottság tag-ja volt Csurgó Lajos. Dr. Tolnay Lajos elnökmegemlékezett róla, hogy egyesületünk 116éves történetében másodszor ülésezik a kül-döttgyûlés Székesfehérváron. Elõször 29 év-vel ezelõtt, 1979márciusában adott helyet aváros a 67. közgyûlésünknek. Felhívta a fi-gyelmet �a gyûlésterem elõterében azOMBKE székesfehérvári helyi szervezete tar-talmas egyesületi életét bemutató kiállítás-ra. Ehhez szeretnék mindnyájunk nevébengratulálni.� Az elnöki megnyitót és a fõtitká-

ri beszámolót követõ hozzászólások közöttClement Lajos rövid képet vázolt a székesfe-hérvári kohászat fejlõdésérõl és szellemigyökereirõl. Puza Ferenc arra emlékeztetett,hogy Székesfehérváron 29 évvel ezelõtt eb-ben a teremben hangzott el elõször a bá-nyászhimnusz harangjátéka. (Kiegészítem:ugyanitt és ugyanekkor énekeltük elõszörhimnuszainkat, nem pedig lemezfelvételrõlhallgattuk azokat. Cs. F.)

A kitüntetettek között örömmel hallottukClement Lajos nevét, aki az egyesület tiszte-leti tagja elismerést kapta. Kovács Istvánnéés Simon László Egyesületi Emlékérem, mígBagdi Lajos és ifj. Csurgó Lajos EgyesületiMunkáért Oklevél kitüntetésben részesült.Negyven éves egyesületi tagságáért SóltzVilmos-emlékérem kitüntetésben részesültKreischer Károly kollégánk.

A küldöttgyûléshez kapcsolódva kerültsor városunkban június 13-15-én a 7.Bányász-Kohász-Erdész Találkozóra, melyösszejövetel lényege a szakmaszeretet, abarátság és a hazaszeretet szavakban fog-lalható össze. A szakmai konferencián el-hangzott többek között Maár Gyula kollé-gánk �Az ALCOA Magyarországon� c. elõ-adása. Az Alba Regia Sportcsarnokban tar-tott rendezvények, a soponyai természetvé-delmi terület megtekintése, a városi dísz-felvonulás, a selmeci hagyományokat ápolóöt város: Selmecbánya, Sopron, Miskolc,Székesfehérvár és Dunaújváros együttmû-ködési szándéknyilatkozatának aláírásavolt a fõ program. A találkozó záró napján arésztvevõk városnézésen vettek részt, majdaz Alumíniumipari Múzeumot látogattákmeg. A kiállítás megtekintése után a ven-déglátók finom korhelylevessel kedvesked-tek a látogatóknak.

-- CCssöömmöözz FFeerreenncc

11.. kkéépp.. A Mikulás elõtt mindenkinek számot kell adnia, humoros for-mában, az elmúlt évrõl 22.. kkéépp.. Megemlékezés Kálozon Kunoss Endre sírjánál

TARTALOM ÉS TÁRGYMUTATÓ � 2008BKL KOHÁSZAT

Cikkek szerzõk szerinti csoportosításaa

138. évfoolyaam, 2. sszzáám �TARTALOMJEGYZÉK II

Vaasskkooháásszzaatt

Dénneess Évaa: Merre tart a folyamatos szalaghorganyzás napjaink-ban?... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/1Gulyááss Józzsseef � Kiirráály Gyulaa: A rúdhengerlést jellemzõ erõk ésnyomatékok számítására használt összefüggések elemzõ vizsgá-lata... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/6Gulyááss Józzsseef: Rudak hengerlésekor a hengerrésben ébredõ fe-szültségek eloszlásának közelítõ meghatározása... ... ... ... ... 5/1Loonnttaaii Attttiilaa: Az ISD Dunaferr Zrt. Meleghengermûvének fejlõdé-si pályája a XXI. században... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/8Reeménnyii Káárrooly: Paradigmaváltás az elméleti és gyakorlati tüze-léstechnikában, az NOx szerepe... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/6Taarrdy Páál: A feszültségek eredete és következményei az acélhul-ladék-ellátásban... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/1

Önnttésszzeett

Geerrgeely Grréttaa � Gááccssii Zoolttáánn: A Si morfológiájának jellemzése amódosított Al-Si ötvözetekben... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/11Joorrssttaad, J. � Appeeliioonn, D.: Nyomásos eljárások tömör alumínium-öntvények gyártásához. I. rész... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/16Joorrssttaad, J. � Appeeliioonn, D.: Nyomásos eljárások tömör alumínium-öntvények gyártásához. II. rész... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/13Vooiirreett, Jeeaann-Piieerrrree: A vas a régi Kína mindennapjaiban... ... 5/16

Fémkkooháásszzaatt

CCssoonnkkaa Láásszzló: A Lean Production alkalmazása a kohászatban...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/31Kékkeessii Taamááss � Hoorrváátth CCssaabaa � Maajtténnyii Józzsseef: Az öblítõgázasalumíniumolvadék-tisztítás hatékonyságát befolyásoló fõ jel-lemzõk kísérleti vizsgálata... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/25Némeetth Taamááss: Bemutatkozik az INOTAL Kft... ... ... ... ... ... 2/35Szziirrmaaii Geeoorrgiinnaa � Törrökk Taamááss: Magnéziumötvözetek felületke-zelése a korróziós elhasználódás csökkentése érdekében... ...5/23

Jövõõnnkk aannyaagaaii, tteecchnnoológiiááii

Meenndee Taamááss � Rooósszz Anndrrááss: A CaO-Al2O3 fázisdiagram likviduszgörbéinek számítása ESTPHADmódszerrel... ... ... ... ... ... ... 5/35

Páázzmáánn Judiitt � Feerreenncczzii Tiiboorr � Koovááccss Árrppáád � Gááccssii Zoolttáánn:Szilícium-karbid-szemcsék kémiai nikkelezése... ... ... ... ... 2/37Tookkáárr Moonniikkaa � Meenndee Taamááss: Nyomásos öntvények szövetszerke-zetének vizsgálata... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/35

Egyeessüleettii híírrmoonndó

Baarrááttoossii Káálmáánn: A Nemzetközi Bányamérõ Egyesület (ISM) XIII.Kongresszusa... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/17Blaasskkó-Naagy Anndrrááss � Kiiss Bááliinntt � Liivó Láásszzló: A mechanikai szûrésszerepe a gáziparban... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/44Faarrkkaass Ottttó: Kerpely Antal, a tanszékalapító... ... ... ... ... ... ... 1/7Jaannoossiittzz Jáánnooss: A gömbök térbeli elrendezésére vonatkozó Kepler-sejtés bizonyítása... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/25Káárrppáátty Lórráánntt: Emlékeim az Ifjúsági Körrõl... ... ... ... ... ... ... 4/51Meenndly Laajooss: Szoboszlay Kornél professzor emlékére... ... ... 4/58Moolnnáárr Láásszzló: A Bánya-, Kohó- és Erdõmérnök-hallgatók IfjúságiKöre 60 éve... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/48Rétthy Káárrooly: Dr. Szokol Pál élete ésmunkássága... ... ... ... ... 4/59Taarrdy Páál: Kerpely, a hazaimodern vasiparmegteremtõje... ... 1/11Zssáámbookkii Láásszzló: Kerpely szerepe a magyar bányászati-kohászatiszaknyelvmegteremtésében... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/5

50 éveess aa TÜKII Tüzzeelésstteecchnniikkaaii Kuttaattó éss Feejleesszzttõõ Zrrtt.

Bíírró Attttiilaa: A Tüzeléstechnikai Kutató Intézet elsõ 25 éve... ... 6/2Kaapprrooss Tiiboorr: Szakaszos üzemû kemencék instacioner folyama-tainak számítása egyszerûsített matematikai modell segítsé-gével... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/34Miikkó Józzsseef � Wooppeerráánné Seerrédii Ágnneess � Sáánndoorr Pétteerr � SeevccssiikkMónniikkaa: Levegõszennyezõ gázalkotók képzõdése fûtõolaj vizeskeverékeinek elégetésekor... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/19Paaloottááss Árrppáád: A TÜKI kutató-fejlesztõ tevékenysége az 1980�2000 közötti években... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/6Seevccssiikk Mónniikkaa � Kaapprrooss Tiiboorr: A földgázétól eltérõ összetételûgázok tüzeléstechnikai hasznosítása... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/23Seevccssiikk Mónniikkaa � Keerreekk IIssttváánn � Neemeess Láásszzló: Termikus hulla-dékmegsemmisítõk fejlesztése a TÜKI-ben... ... ... ... ... ... ... 6/29Seevccssiikk Mónniikkaa: A TÜKI Zrt. kutatás-fejlesztési eredményei 2000�2008 között... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/13

IIII TARTALOMJEGYZÉK

VVaasskkoohháásszzaatt

2008: minden eddiginél nagyobb árnöve-kedés az acélipar betétanyagainál... 2/12Az EUROFER elõrejelzései a gazdaság és azacélipar 2008�2009. évi kilátásairól... 5/10Egyeztetett nemzetközi vaskohászati kon-ferenciák 2009�2011 között... ... ... ... 3/12EMF-EUROFER közös állásfoglalás az Euró-pai Bizottság emissziókereskedelmi rend-szerének felülvizsgálatáról... ... ... ... 2/11

ÖÖnnttéésszzeett

68. öntészeti világkongresszus... ... 2/21A CAEF Gömbgrafitos munkabizottságiülése... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/23Együttmûködés a Miskolci Egyetemmel...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/22Elnökségi ülés Gyõrben... ... ... ... ... 5/21Kerpely Antal jelentése az állam költségéntett tapasztalati utazásáról... ... ... ... 3/22Könyvismertetés... ... ... ... ... ... ... ... 5/20MEGI-ülés Ausztriában... ... ... ... ... 2/22Mûszaki áttekintés és tárgyalás... ... 3/21Mûszaki-gazdasági hírek... ... ... ... ... 2/24Nemzetközi hírek... ... ... ... ... ... ... 5/22Sikeres profilváltás a csepeli vasöntödé-ben (Interjú dr. Sohajda Józseffel, a Cse-pel Metall Kft. ügyvezetõ igazgatójával)...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/13Testvérlapjaink tartalmából... ... ... 5/19Új elnökség a Magyar Öntészeti Szövetségélén... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/23Új fõtitkár a CAEF-ban... ... ... ... ... ... 5/18

FFéémmkkoohháásszzaatt

A FÉMSZÖVETSÉG szakmai tanulmányútjaMiskolcon... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/34A finom precipitált hidrát elõállításánakfejlesztése aMAL Zrt.-nél... ... ... ... ... 3/25Alutúra 2008... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/26Elsõ félév a Fémkohászati Szakosztály bu-dapesti helyi szervezeténél... ... ... ... 3/32Híradás egy szlovákiai hidrometallurgiaikonferenciáról... ... ... ... ... ... ... ... 3/33

IX. Fémkohászati Szakmai Nap a MiskolciEgyetemen... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/33Zsugorítmány, mint másodlagos alap-anyag � látogatás a BÉM Zrt.-nél... ... 2/33

JJöövvõõnnkk aannyyaaggaaii,, tteecchhnnoollóóggiiááii

Az Anyagtudományi és Technológiai Bi-zottság erdélyi útja... ... ... ... ... ... ... 5/39Mûszaki-gazdasági hírek... ... 3/39, 3/40

EEggyyeessüülleettii hhíírrmmoonnddóó

150 éve született Edvi Illés Aladár, a ko-hászattörténet elsõ kutatója... ... ... 6/4918. Ledebur kollokvium, Freiberg, 2008.október 23-24... ... ... ... ... ... ... ... 5/47A 65, 60 és 50 éve végzett kohómérnökökköszöntése, díszoklevelek átadása... 5/46A FÉMSZÖVETSÉG taggyûlése Gyõrben... 6/45A MTESZ gyémántjubileuma, a Magyar Mû-szaki Értelmiség Napja... ... ... 4/34, 4/39Acélipari Konferencia Dunaújvárosban...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/43Az OMBKE 97. Küldöttgyûlése... ... ... 4/2Az OMBKE Történeti Bizottságának üléseaz OrszágosMûszaki Múzeumban... ... 2/51Bányász � Kohász � Erdész Találkozó... ...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/31, 4/39Bányászati � Kohászati � Földtani Konfe-rencia... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/40Egyesületi hírek... ... ... ... ... ... ... ... ...... ... ... ... ... 1/39, 4/60, 5/42, 5/43, 5/44Egyesületünk megváltotta Jakóby Lászlósírját... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/50Egyetemi hírek... ... ... ... ... ... ... ... ... ...... ... ... ... ... 2/46, 3/41, 5/45, 5/46, 6/46Emlékeztetõ az OMBKE Választmányának2008. október 15-i ülésérõl... ... ... ... 6/42Hazai hírek... ... ... ... ... 1/46, 4/30, 4/61Ipartörténeti emléknap Salgótarján-ban... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/41Kerpely emlékév � 2007... ... ... ... ... 1/4Kitüntetések... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/57Konferenciák... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/48Könyvismertetés... ... ... ... ... ... ... ... ... ...... ... ... ... ... ... ... 1/58, 3/43, 3/44, 4/64

Köszöntés:Balog András... ... ... ... ... ... ... ... 6/53Bánky Gyula... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/51Belicza Ádám... ... ... ... ... ... ... ... 6/51Berényi József... ... ... ... ... ... ... ... 5/49Dr. Bódi Dezsõ... ... ... ... ... ... ... ... 5/49Buzánszky Albin... ... ... ... ... ... ... 5/48Czakó Lajos... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/53Czekkel János... ... ... ... ... ... ... ... 2/53Cseh Sándor... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/49Dallos József... ... ... ... ... ... ... ... 3/48Dolák István... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/53Dömötör Zsolt... ... ... ... ... ... ... ... 2/54Dr. Dutkó Lajos... ... ... ... ... ... ... ... 6/53Gerencsér Pál... ... ... ... ... ... ... ... 2/54Hercsik György... ... ... ... ... ... ... ... 3/50Dr. Herendi Rezsõ... ... ... ... ... ... ... 3/48Horváth Csaba... ... ... ... ... ... ... ... 6/52Dr. Horváth Dezsõ... ... ... ... ... ... 2/53Dr. Kálmán Sándor... ... ... ... ... ... 6/51Karkalik János... ... ... ... ... ... ... ... 6/53Kováts Jenõ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/50M. Jakab István... ... ... ... ... ... ... 5/50Marosváry László... ... ... ... ... ... ... 3/47Mattyasovszki Miklós... ... ... ... ... 3/49Megyeri József... ... ... ... ... ... ... ... 5/50Dr. Mezei József... ... ... ... ... ... ... 5/50Nagy Antal... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/48Dr. Nagy Zoltán... ... ... ... ... ... ... 3/48Salakta István... ... ... ... ... ... ... ... 5/50Schultheisz Gyula... ... ... ... ... ... ... 5/48Soltész István... ... ... ... ... ... ... ... 6/52Szilágyi Imre... ... ... ... ... ... ... ... 5/48Dr. Takács István... ... ... ... ... ... ... 2/54Tóth Ferenc... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/52Tóth Ferenc... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/49Dr. Vígvári Mihály... ... ... ... ... ... 3/49Wodelák Béla... ... ... ... ... ... ... ... 3/50

Külföldi hírek... ... ... ... 1/45, 1/62, 4/37Múzeumi hírek... ... ... ... ... ... 1/51, 3/46Nekrológ:Dr. Fazekas János (1945�2007)... ... 1/2Ferencz István (1927�2008)... ... ... 2/55Dr. Halász István (1947�2008)... ... 3/50Id. Kaptay György (1933�2008)... ... 3/51Katona László (1920�2007)... ... ... 2/56Kosáry Domokos (1913�2007)... ... 1/61

KKöözzlleemméénnyyeekk

113388.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm ��TARTALOMJEGYZÉK IIIIII

Krakler László (1932�2008)... ... ... 6/54Lux András (1921�2008)... ... ... ... 6/56Máhig László (1932�2008)... ... ... 5/51Dr. Ing. Marian Lichner (1949�2007)...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/60Dr. Marschek Zoltán (1913�2008)... 6/55Dr. Polgár László (1946�2008)... ... 3/52Rózsa Jenõ (1932�2008)... ... ... ... 6/54Sitkei Ferenc (1951�2007)... ... ... 5/51

Tamás Tivadar (1932�2008)... ... ... 5/52Szent Borbála-napi megemlékezések... ...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/28Szent Hubertus és Szent Borbála emlék-ülés az akasztói Halászcsárdában... 6/42Szervezeti hírek... ... ... ... ... ... 2/48, 2/52Tartalom és tárgymutató � 2007... ... ...... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2008/2. sz.Tisztújítás a FÉMSZÖVETSÉG-ben... ... 3/43

5500 éévveess aa TTÜÜKKII TTüüzzeelléésstteecchhnniikkaaii KKuuttaattóó ééssFFeejjlleesszzttõõ ZZrrtt..

Tisztelt OMBKE Tagok... ... ... ... ... ... 6/1Beszámoló a Tüzeléstechnika 2008 42.ipari szemináriumáról... ... ... ... ... 6/17Felajánlás... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/4

BBeettûûrreennddeess nnéévvmmuuttaattóó

VVaasskkoohháásszzaatt

Dénes Éva... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/1Gulyás József... ... ... ... ... ... ... 2/6, 5/1Király Gyula... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/6Lontai Attila... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/8Reményi Károly... ... ... ... ... ... ... ... 5/6Tardy Pál... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/1

ÖÖnnttéésszzeett

Apelion, D... ... ... ... ... ... ... ... 2/16, 3/13Gácsi Zoltán... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/11Gergely Gréta... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/11Jorstad, J... ... ... ... ... ... ... ... 2/16, 3/13Voiret, Jean-Pierre... ... ... ... ... ... ... 5/16

FFéémmkkoohháásszzaatt

Csonka László... ... ... ... ... ... ... ... 5/31Horváth Csaba... ... ... ... ... ... ... ... 2/25Kékesi Tamás... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/25

Majtényi József... ... ... ... ... ... ... ... 2/25Németh Tamás... ... ... ... ... ... ... ... 2/35Szirmai Georgina... ... ... ... ... ... ... 5/25Török Tamás... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/25

JJöövvõõnnkk aannyyaaggaaii,, tteecchhnnoollóóggiiááii

Ferenczi Tibor... ... ... ... ... ... ... ... 2/37Gácsi Zoltán... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/37Kovács Árpád... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/37Mende Tamás... ... ... ... ... ... 3/35, 5/35Pázmán Judit... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/37Roósz András... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/35Tokár Monika... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/35

EEggyyeessüülleettii hhíírrmmoonnddóó

Barátosi Kálmán... ... ... ... ... ... ... ... 1/17Kis Bálint... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/44Blaskó-Nagy András... ... ... ... ... ... 4/44Farkas Ottó... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/7Janositz János... ... ... ... ... ... ... ... 1/25

Kárpáty Lóránt... ... ... ... ... ... ... ... 4/51Livó László... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/44Mendly Lajos... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/58Molnár László... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/48Réthy Károly... ... ... ... ... ... ... ... ... 4/59Tardy Pál... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/11Zsámboki László... ... ... ... ... ... ... ... 1/5

5500 éévveess aa TTÜÜKKII TTüüzzeelléésstteecchhnniikkaaii KKuuttaattóó ééssFFeejjlleesszzttõõ ZZrrtt..

Bíró Attila... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/2Kapros Tibor... ... ... ... ... ... ... 6/23, 6/34Kerek István... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/29Mikó József... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/19Nemes László... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/29Palotás Árpád... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/6Sándor Péter... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/19Sevcsik Mónika... 6/13, 6/19, 6/23, 6/29Woperáné Serédi Ágnes... ... ... ... ... 6/19

IIVV TARTALOMJEGYZÉK

TTáárrggyymmuuttaattóó

AA,, ÁÁ

acélgyártás� alapanyagai... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/1acélipar� fejlõdése... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/8acélrúd... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/6, 4/1acélszalag... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/1alumíniumolvadék... ... ... ... ... ... ... 5/11alumíniumöntészet... ... ... ... ... ... 2/25alumíniumöntvény... ... 2/16, 3/13, 3/35alumíniumötvözet... ... ... ... ... ... ... 5/11anyagvizsgálat... ... ... ... ... ... ... ... 3/35

BB

bauxit... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/25bevonatok... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/37

EE,, ÉÉ

égõfej... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/6

FF

fázisdiagramok... ... ... ... ... ... ... ... 5/35fémolvadék� kezelése... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/25fémöntészet... ... ... ... ... ... ... 2/16, 3/13

GG

galvanizálás... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/1

gázégõk... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/23gáztüzelés... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/6

HH

hengerlés... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/6, 4/1hulladékégetõ... ... ... ... ... ... ... ... 6/29hulladékgazdálkodás... ... ... ... ... ... 3/1

KK

karosszérialemez... ... ... ... ... ... ... ... 2/1kohászat(i)� kemencék... ... ... ... ... ... ... ... ... 6/34� Magyarországon... ... ... 1/5, 1/7, 1/11kompozitok... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/37korrózióvédelem... ... ... ... ... ... ... ... 5/23környezetvédelem... ... ... ... ... 5/6, 6/19

LL

lemez... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/1

MM

magnézium� kohászata... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/23Magyarország� acélipara... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/8� kohászata... 4/48, 4/51, 6/2, 6/6, 6/13� öntészete... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/13magnéziumöntvény... ... ... ... ... ... 5/23meleghengerlés... ... ... ... ... ... ... ... 3/8

metallográfia... ... ... ... ... ... 3/35, 5/11minõségbiztosítás... ... ... ... ... ... ... 5/31modellezés... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...... ... ... 1/25, 2/6, 2/25, 4/1, 5/35, 6/34

OO

oktatás� Magyarországon... ... ... 1/5, 1/7, 1/11

ÖÖ,, ÕÕ

öntészet(i)... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/16� Magyarországon... ... ... ... ... ... ... 2/13� , nyomásos... ... ... ... ... ... ... ... ... 2/16öntöttvas� gyártása... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5/16öntvény� mechanikai tulajdonságai... 2/16, 3/13� , nyomásos... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/35ötvözetek� , magnézium... ... ... ... ... ... ... ... 5/23

TT

térgeometria... ... ... ... ... ... ... ... ... 1/25tüzeléstechnika...5/6,6/19,6/23,6/29,6/34tûzihorganyzás... ... ... ... ... ... ... ... 2/1

VV

világ� acélipara... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 3/1

Bevezetés

A motorfejlesztést két fõ tényezõ határoz-za meg. Az egyik az a vevõi igény, hogy abelsõégésû motorok minél gazdaságosab-bak legyenek, a másik pedig az egyre szi-gorodó környezetvédelmi elõírások és anövekvõ üzemanyagárak. A vevõk gazda-ságossági igénye azt jelenti, hogy növek-võ motorteljesítmény mellett sem növe-kedhet az üzemanyag- és olajfogyasztás,ezen felül megkövetelik még a hosszúélettartamot is. Mindezek alapján a fõ fej-lesztési irányok: az üzemanyag- és olajfo-gyasztás csökkentése, valamint a motor-élettartam növelése [1].

A fogyasztáscsökkentés vagy teljesít-ménynövelés Otto- és dízelmotoroknálegyaránt nagyobb égéstéri nyomással jár.Ez a megnövekedett nyomás nagyobb erõ-vel nyomja a dugattyúgyûrût a hengerfal-hoz, ami nagyobb tribológiai terhelést,tehát nagyobb kopást jelent mindkét al-katrész számára. A kopás csökkenti a mo-

tor élettartamát, és ezzel együtt csökkena motorban a henger és a dugattyúgyûrûkközti gáz- és olajtömítettség. Ezáltal meg-növekedik az olajfogyás és az égésgázokáteresztése az égéstérbõl a dugattyútér-be. Mindkét jelenség növekvõ káros-anyag-kibocsátáshoz és csökkenõ hatás-fokhoz vezet [1].

A tribológiai tulajdonságok javítása ésa motorélettartam növelése érdekében azegyik nagy európai gépjármûgyártó cégdízelmotorjainál és V-elrendezésû benzin-motorjainak hengerfuratán lézersugaraskezelést végez, a hengerfalak tulajdonsá-gainak megváltoztatása érdekében. Ezzela kezeléssel, teljesítménynövekedéssel ésfogyasztáscsökkenéssel együtt járó tri-bológiai terhelésnövelés vált lehetõvé ahengerfurat és a dugattyúgyûrû köztirészben, csökkenõ olajfogyasztás, jó ká-rosanyag-kibocsátás és hatásfok mellett.A lézeres kezelés hatására megnõtt a hen-gerfurat felületközeli rétegének kemény-sége, kopásállósága, továbbá a szövet-

szerkezetbõl adódóan olajtartó térfogat-növekedés jött létre [1, 2].

Lézeres kezelés

A motorblokkok anyaga lemezgrafitos, ill.átmenetigrafitos öntöttvas. A lézeres ke-zelés célja az anyag felsõ rétegének átol-vasztása. Az olvasztással egyidejûleg a fe-lületen lévõ grafitlemezekbõl a lézersugáráltal gerjesztett plazma kiégeti a grafitot,így gyakorlatilag ezek a �lyukak� (kiége-tett grafithelyek) egymással nem kommu-nikáló olajtartó rendszerként funkcionál-nak [4]. Ezt az eljárást az EP 1 738 859 A1jelû szabadalom védi. Jelenleg a henger-furatok falának lézeres kezelésére a szé-riagyártásban Xe-Cl excimer lézert (LAMB-DA STEEL 1000) alkalmaznak, melynek ahullámhossza 308 nm (UV-tartomány), alézerimpulzusok frekvenciája 300 Hz. Alézer átlagos teljesítménye 300 W. A je-lenlegi lézeres kezelés során a munkada-rab felületét 3,4×6,4 mm-es téglalap ala-kú folttal, meghatározott raszter szerint,négyszeres átfedéssel kezelik.

A lézeres kezelés során állítható para-méterek a következõk:� átfedés mértéke � pásztázási stratégia,� átlagos lézer-energiasûrûség a felületen,� pásztázási sebesség.

További kísérletek folynak más lézertí-pusok alkalmazhatóságának vizsgálatára,mivel az excimer gázlézereknek meglehe-tõsen nagy a karbantartásigénye és azüzembentartási költsége a szilárdtestlé-zerekhez képest. További hátránya még ajelenleg alkalmazott lézernek, hogy azoptikai kicsatolás geometriai adottságaimiatt a pásztázáskor az egész motorblok-kot kell a lézerfej körül forgatni, és ez je-lentõsen korlátozza a lézerkészülék telje-

JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁIROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

142. évfolyam, 2. szám � 2009 41

Az egyre szigorodó európai károsanyag-kibbocsátási normák bbetartása érdekébben azegyik nagy európai gépjármûgyártó cég a bbelsõégésû motorjainak hengerfuratán lé-zersugaras kezelést végez. Ezen cikk keretébben lemezgrafitos öntöttvasbból készültmotorok henger-futófelületének lézerkezelt rétegét vizsgáltuk mûszerezettmikrokeménységmérõvel és Ga-ionforrással felszerelt pásztázó elektronmikrosz-kóppal. Cikkünkbben két lézertípussal három különbbözõ konfigurációbban elvégzettfelületkezelési kísérlet mintadarabbjainak vizsgálati eredményeit mutatjuk bbe.

MÁJLINGER KORNÉL � SZABÓ PÉTER JÁNOS

Robbbbannóómotor--hhennggerek fuutóófelüületénnek lézersuuggaraskezelése

Szabbó Péter János okleveles villamosmérnök, a BME Anyagtudomány és TechnológiaTanszékének egyetemi docense. 1995-ben PhD fokozatot szerzett a nagyfelbontásúröntgen vonalprofil-analízis témakörébõl. Fõ kutatási területe az anyagok elektronmik-roszkópos vizsgálata, ezen belül a szemcsehatárok szerepének tisztázása egyes fémfizi-kai folyamatokban.Májlinger Kornél okleveles gépészmérnök 2007-ben szerzett diplomát Budapesti Mû-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, jelenleg másodéves dok-torandusz a BME Gépészmérnöki karán az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken.

4422 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

sítményének kihasználhatóságát. Mind-amellett nem elhanyagolható szempont,hogy a berendezésnek jelentõs a helyigé-nye.

Cikkünk két további lézertípussal, há-rom különbözõ konfigurációban elvégzettfelületkezelési kísérlet mintadarabjainakmikrokeménységmérõvel, valamint fóku-szált ionsugárral (Focused Ion Beam(FIB)) kombinált pásztázó elektronmik-roszkóppal történõ vizsgálatát mutatjabe. A minták anyaga GJL-270 jelû lemez-grafitos öntöttvas. A fõbb lézerparaméte-rek az 1. táblázatban láthatók.

Az �A� és �B� jelû minta között csak alézerezési stratégiában van eltérés, az �A�jelû mintát a lézertubus bevezetésekornégyszeres átfedéssel lézerezték. A �B�,�C� és �D� jelû mintákat pedig a lézertu-bus bevezetésekor kétszeres átfedéssel éskiemelésekor szintén kétszeres átfedéssellézerezték.

MMiikkrrookkeemméénnyyssééggmméérrééss

A mikro- és makrokeménységmérés közöt-ti határt 2 N terhelõerõnél, viszont a mik-ro- és nanokeménységmérés közötti ha-tárt 0,2 µm-es szúrótest behatolási mély-ségnél határozták meg. Esetünkben, mintlátni fogjuk, mikrokeménységmérést vé-geztünk.

A keménységmérés FISCHERSCOPE®HM2000 XY készülékkel történt, mely DINEN ISO 14577 szerinti mikrokeménység-

mérésre alkalmas. A készüléket egyVickers-gyémánttal felszerelt kemény-ségmérõfejjel használtuk. A keménység-mérõn mérõmikroszkóp is található, így akeménységmérés helye pontosan megha-tározható.

A mérõegység egyszerre regisztráljaa szúrótest behatolási mélységét (h)±100 pm felbontással és az ehhez szük-séges erõt (F) ± 0,04 mN felbontással,így a felhasználó a számítógépes kiérté-kelõ szoftver segítségével egyetlen mé-résbõl megtudhatja a felület keménysé-gét és a keménységlefutást a felület-közeli rétegekben, továbbá információtkaphat az anyag rugalmas és képlékenytulajdonságairól is. Az 1. ábrán a dina-mikus mélységérzékeny keménységmé-rés elvi vázlata, a 2. ábrán a regisztrálterõ- szúrótestbehatolási görbe látható.A mérésbõl DIN EN ISO 14577 szerint a kö-vetkezõ mennyiségek számolhatók [3, 4]:

� Martens-keménység HM1:

ahol AS(h) a szúrótest-behatoláskor a gyé-mántgúla h mélységben mért keresztmet-szete. Fontos, hogy amért behatolási mély-

ségnek van rugalmas komponense is, hi-szen h = hc + he, ahol hc amaradó alakválto-záshoz, he pedig a rugalmas alakváltozás-hoz tartozó szúrótest behatolási mélység.� �benyomódásos keménység� HIT

2 anya-gok plasztikus viselkedésének vizsgálatá-

ra alkalmas mérõszám:

ahol a tehermentesítésnél

mért kezdeti meredekség ésVickers- és Berkovich-szúrótestre e = 0,75.� Rugalmas behatolási modulus EIT:

Az S kezdeti meredekség felhasználásávalleírható egy EIT anyagparaméter, amely afelület rugalmas viselkedését írja le a ke-ménységmérés során, korrelációban áll arugalmassági modulussal, de nem azono-sak. Ei a szúrótest rugalmassági modulusa,us, ui a próba és a szúrótest Poisson számai.� A relatív behatolási mélységváltozás

CIT:

11.. áábbrraa.. A dinamikus keménységmérés elviábrája [4]

22.. áábbrraa.. Dinamikus mélységérzékeny mikrokeménységméréskor regisztrált F-hgörbe

MMiinnttaa LLéézzeerrttííppuuss // ggyyáárrttóó EEggyy lléézzeerr-- LLéézzeerriimmppuullzzuuss ÁÁttllaaggoossiimmppuullzzuuss iiddeejjee ffrreekkvveenncciiáájjaa eenneerrggiiaassûûrrûûsséégg

A Nd-YAG / Rofin 40 ns 6000 Hz 52 mJ/mm2

B Nd-YAG / Rofin 40 ns 6000 Hz 52 mJ/mm2

C Nd-YAG / Rofin 160 ns 6000 Hz 50 mJ/mm2

D Szállézer / IPG 140 ns 12500 Hz 49 mJ/mm2

11.. ttáábblláázzaatt.. A fontosabb lézerparaméterek

,

1 Korábban HU univerzális keménységnek hívták2 Angolul: Indentation Hardness

,

)(

( )

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 4433

amely állandó terhelés melletti benyomó-dási-mélységváltozást írja le.� hIT a szúrótest behatolási munkájának arugalmas alakváltozáshoz tartozó százalé-kos hányada

� további mennyiségek, mint pl. Martens-keménység meghatározott terhelésnélvagy maradó alakváltozásnál stb.

A keménységmérések a lézerezett hen-ger-futófelületen történtek. Elõször a mo-torblokkok hengerfalából kb. 10×10 mmnagyságú próbadarabokat munkáltunk kimechanikus úton, majd a próbadarabokhátoldalának síkba munkálása és tisztí-tása után a mérõeszköz asztalára ragasz-tottuk fel. A mérési pontokat úgy válasz-tottuk ki, hogy lehetõleg ne legyenek gra-fitkiválások a közelben.

A méréseinket 150 mN és 1000 mN ter-helõerõvel végeztük, a 2. táblázat szerintiparaméterek mellett.

FFóókkuusszzáálltt iioonnssuuggaarraass vviizzssggáállaattookk((FFooccuusseedd IIoonn BBeeaamm))A fókuszált ionsugaras (Focused IonBeam, FIB) vizsgálatok FEI Nova Nanolab600 típusú SEM/FIB elektronmikroszkóp-pal készültek. Ez egy SEM/FIB duál-suga-ras gép, amely egy pásztázó elektronmik-roszkóp és egy fókuszált Ga-ionsugárkombinációja, így alkalmazható akár 100nm-nél kisebb struktúrák megmunkálásá-ra, prototípuskészítésre és -vizsgálatra.Egyesíti a téremissziós katódos pásztázóelektronmikroszkóp kiváló felbontóké-pességét és a pontosan fókuszált ionsu-gár maratási és pásztázó ionporlasztásiképességét. Ezen elektronmikroszkóppallehetõség van a mintafelületet akárelektron-, akár ionsugárral leképezni [5].A készülékben található egy gázinjektor-rendszer, melynek tûjén keresztül külön-bözõ gázok vezethetõk a minta felületérepár mikrométeres távolságból. A külön-

bözõ gázkeverékekkel növelhetõ a mara-tási teljesítmény, de akár különbözõ fé-mes (Pt, W) vagy szigetelõrétegeket(SiO2) is felvihetünk vele a minta felüle-tére [6].

A vizsgálatokat a következõ módon, 5lépésben végeztük:

1. lépés: Elõször a motorblokkok hen-gerfalából kb. 10×10 mm nagyságú pró-badarabokat munkáltunk ki mechanikusúton, majd a próbadarabok hátoldalánaksíkba munkálása és tisztítása után vezetõezüstpasztával Al-mintatartókra ragasz-tottuk õket.

2. lépés: A mintadarabokra a gázinjek-tor rendszeren keresztül bevezetve 20×3µm Pt-réteget raktunk fel kb. 1 µm-es ré-tegvastagságban (4. ábra). Ennél a be-rendezésnél a Ga-ionforrással történõ ré-

teglerakáskor, képalkotáskor, ill. anyag-eltávolításkor a mintákat el kell forgatni52°-kal az elektronsugárhoz képest azionforrás irányába, hogy a sugár merõle-ges legyen a minta felületére (3. ábra).

3. lépés: A felvitt Pt-réteg mentén apróbatestre merõlegesen egy lépcsõzetesüreget munkáltunk ki Ga-ionsugárral tör-ténõ �bombázással� (5a. ábra). A Pt-rétegre azért van szükség, mivel a kimun-kált üreg minta felületére merõleges falakismértékben lekerekedik � a hagyomá-nyos metallográfiai mintaelõkészítéshezhasonlóan �, ez az effektus így a Pt-rétegben jelentkezik, ill. ha transzmisszi-ós elektronmikroszkóphoz munkálunk kipróbatestet, a felvitt platinára szükségvan a minta kiemelésénél és a további ma-nipulációnál.

TTeerrhheellõõeerrõõ TTeerrhheellééssffeellffuuttáássii EErrõõttaarrttáássii MMaaxx.. bbeehhaattoolláássii((mmNN)) iiddõõ ((ss)) iiddõõ ((ss)) mmééllyysséégg ((µµmm))150 40 5 1,41000 20 5 4,7

22.. ttáábblláázzaatt.. A mikrokeménységméréshez használt fõ paraméterek és a maximális behatolásimélység

44.. áábbrraa.. Ga-ionokkal lerakott Pt-réteg egy lézerkezelt minta felületén két különbözõ szögbõl, afelület alatt egy grafitlemez található

55aa.. áábbrraa.. A kimunkált üregben jól látszik,hogy a grafitot kevésbé porlasztotta az ionsugár

55bb.. áábbrraa.. A kimunkált üreg �finomvágott�fala

33.. áábbrraa.. SEM+FIB sugárforrás elrendezése [7]

4. lépés: A kimunkált üreg merõlegesfala felõl csökkentett ionnyaláb-árammaltovábbi anyageltávolítást, �finomvágást�végeztünk az árok teljes mélységéig ajobb felületi minõség érdekében (5b. áb-ra). Az így kapott merõleges felület mére-tei kb. 20 × 7 µm.

5. lépés: Ezt a felületet ionsugárraltörténõ pásztázással �marattuk�, ill. a fe-lületrõl ionsugárral képet alkottunk(6. ábra). Fontos megjegyezni, hogy ion-sugaras képfelvételkor a minta felületenem merõleges az ionnyaláb hossztenge-lyére � különben nem látnánk az árokba�, hanem vele 52°-szögben áll, ezért afüggõleges lépték nem egyezik meg a víz-szintessel.

A további mintavétel és vizsgálat he-lyét � a fenti képektõl eltérõen � igyekez-tünk úgy megválasztani, hogy ne legye-nek grafitkiválások a közvetlen közelben.A további ionsugaras vizsgálatok során al-kalmazott fõ paramétereket a 3. táblázattartalmazza.

EErreeddmméénnyyeekk

MikrokeménységmérésA 7. és a 8. ábrán látható keménységgör-bék hét különbözõ helyen mért kemény-séglefutási görbe középértékei. A görbéka behatolási mélység szerint 0,1 µm-rõlindulnak, mivel a gyémántkúp felütközé-sekor az elsõ 100 nm-en az eredmények-nek több nagyságrend szórása volt. A gör-bék szórása minden görbénél kb. ± 500N/mm2.

A 150 mN-os terheléssel kapott ke-ménységértékek szerint (4. táblázat) az

�A� jelû minta 0,4 µm-ig jóval keményebb,mint a másik háromminta, idáig a kemény-ségértékek folyamatosan csökkennek,majd tartanak a kb. 3700 HM értékhez. A�B� és a �D� jelû minták tulajdonképpenazonosnak tekinthetõk, a leglágyabb ka-rakterisztikát a �C� jelû minta mutatta.

Az 1000 mN-os terheléssel mért ke-ménységértékek szintén 0,4 µm-ig jelen-tõs mértékben (kb. 3800 HM) csökkenneka próbatest belseje felé, majd jóval na-gyobb eltérést mutatnak egymáshoz ké-pest, mint kisebb mérõterhelésnél. Eznem meglepõ, hiszen mint látni fogjuk, alézerkezelt réteg vastagsága csak 1 µmkörüli. A �B� és �D� jelû minták itt is tulaj-

donképpen azonosnak tekinthetõk, az �A�jelû minta viszont e terhelés mellett a lá-gyabb jelleget mutatta, aminek az okamég nem ismert. A �C� jelû minta kemény-ségértékei az anyag belseje felé haladvagyakorlatilag azonosak a kisebb terhelõ-erõvel mértekkel.

Fókuszált ionsugaras vizsgálatok (FIB)A keresztmetszeti FIB-képeken (9�12. áb-ra) jól látható a rendkívül finomszemcséslézerkezelt réteg és alatta a jóval nagyobbszemcseméretû alapanyag szövetszerke-zete. Az ultrafinomszemcsés réteg való-színûleg a nagy hûlési gradiens következ-ménye.

4444 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

66.. áábbrraa.. Ionsugaras felvétel a lézerkezelt mintába munkált üregrõl és nagyobb nagyításban an-nak faláról

FFIIBB mmûûvveelleettii llééppééss GGyyoorrssííttóó-- IIoonnssuuggáárr--ffeesszzüüllttsséégg áárraamm

Lépcsõzetes üreg kimunkálása 30 kV 3 nA�Finomvágás� 30 kV 300 pA

Ionsugaras maratás 30 kV 30 pAIonsugaras képfelvétel 30 kV 10 pA

33.. ttáábblláázzaatt.. Fókuszált ionsugaras vizsgálatokhoz használt fõbb ionsugár paraméterek

77.. áábbrraa.. A 150 mN-os terhelõerõvel felvett keménységgörbék 88.. áábbrraa.. Az 1000 mN-os terhelõerõvel felvett keménységgörbék

TerhelõerõTerhelõerõ

Az átlagos szemcseméret meghatáro-zása egy összeillesztett ionsugaras képentörtént, ez a kép több egymás melletti te-rületrõl készült ionsugaras kép összeil-lesztve, így a vizsgált terület kb. 7×20 µmvolt. Az átlagos szemcseméret meghatá-rozása három vonal mentén történt: azösszeillesztett ionsugaras kép lézerkezeltrétegébe 3 vonalat húztunk (szemcseha-tártól szemcsehatárig) és megszámoltukaz elmetszett szemcséket.

Így a szemcseméret:

ahol li az aktuális vonal hossza és ni azaktuális vonal által metszett szemcsékszáma. Ebbõl az átlagos szemcseméret ahárom szemcseméret átlaga:

Az így kapott szemcseméreteket és a TEM-képeken (pl.: 13. ábra) mért szemcsemé-retek szélsõértékeit (dTEM) az 5. táblázattartalmazza.

A lézerkezelt minták FIB-képein, Image-Pro Plus képelemzõ programmal meghatá-roztuk az átolvasztott rétegvastagságokat.A rétegvastagságokat keresztcsiszolatiSEM-képeken, ill. a TEM-képeken is ellen-õriztük. A különbözõmódszerekkel mért ré-tegvastagságok a 6. táblázatban láthatóak.

A motorblokkok hengerfuratainak me-chanikus megmunkálásánál (fúrás, hóno-lás) a grafitlemezek egy részét betemeti arákenõdött alapanyag, egy részük szabadmarad. Lézerkezeléskor ezeknek a lamel-

láknak egy része elpárolog és egy részeszabaddá válik � a vékony ferritfelkenõdésmegolvad és valószínûleg a felületi fe-szültség miatt a lamella két oldalán kis ki-türemkedéssé olvad össze � ezekbe azüregekbe kerül bele az olaj a motor üze-melésekor. Így gyakorlatilag az elpárolog-tatott grafitlemezek helyén keletkezettüregek a szövetszerkezetbõl fakadó olaj-tartó-térfogatokat alakítanak ki. Mivelezek egymással nem összefüggõek, elõse-gítik a hidrodinamikai kenés kialakulásáta dugattyúgyûrûk és a hengerfal között[1, 2]. Ezért tehát nem mindegy, hogy afelületen lévõ �betemetett� grafitkiválá-sok hány százalékát tette szabaddá a lé-zerkezelés, és ezzel együtt mennyi �grafit-üreg� fogja a súrlódási viszonyokat befo-

lyásolni. Ennek meghatározására definiál-tuk a GK-grafitkinyílást, aminek a megha-tározása a következõképpen történt:

Elõször is keresztmetszeti csiszolato-kon és a lézerezett felületen elektronmik-roszkóppal visszaszórt elektron detektor-ral (BSE) � a jó grafit-alapanyag kontrasztérdekében � készítettünk képeket (pl.:14. ábra). Ezeken a képeken Image-ProPlus programmal meghatároztuk a grafitfelülethez viszonyított arányát (pl.: 15.ábra). Így a csiszolaton levõ grafitaránytGcsiszolat-tal jelöltük, a felületen levõ gra-fitarányt pedig Gfelület-tel. Ebbõl a grafit-kinyílás:

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 4455

RRéétteeggvvaassttaaggssáággookkMMiinnttaa RRFFIIBB ((µµmm)) RRSSEEMM ((µµmm)) RRTTEEMM ((µµmm))A 0,76 � 0,93 0,52 � 1,26 ---B 0,65 � 0,71 0,57 � 1,01 0,5C 0,85 � 1,18 0,65 � 1,19 1,1D 0,53 � 1,00 --- 0,5 � 0,8

66.. ttáábblláázzaatt.. A hengerfutófelületen lézerkezeléssel létrehozott rétegek vastagsága RFIB - FIB-, RSEM -SEM- és RTEM - TEM-képeken mérve

MMiinnttaa HHMM115500mmNN HHMM11000000mmNN

((NN//mmmm22)) ((NN//mmmm22))A 7700 6200B 6000 6300C 5700 5700D 6200 6700

44.. ttáábblláázzaatt.. A 100 nm-es mélységben mértMartens keménységek HM150mN � 150 mN-os ésHM1000mN � 1000 mN-os terhelõerõnél

MMiinnttaa ddFFIIBB ((nnmm)) ddTTEEMM ((nnmm))A 386 150-560B 179 160-360C 222 100-400D 250 ---

55.. ttáábblláázzaatt.. A lézerkezelt rétegben meghatáro-zott szemcseméretek FIB- és TEM-képekenmérve 99.. áábbrraa.. Ionsugárral készített felvétel az �A�

jelû minta keresztmetszetérõl1100.. áábbrraa.. Ionsugárral készített felvétel a �B�

jelû minta keresztmetszetérõl

1111.. áábbrraa.. Ionsugárral készített felvétel a �C�jelû minta keresztmetszetérõl

1122.. áábbrraa.. Ionsugárral készített felvétel a �D�jelû minta keresztmetszetérõl

,

4466 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

A grafitarányok mérésének eredményeia 7. táblázatban láthatók.

ÖÖsssszzeeggzzééss

A fontosabb mérési adatokat a 8. táblázatfoglalja össze.

Amint ezt a keménységgörbékbõl látnilehet, a lézerkezelés utáni felület mindenesetben jelentõsen keményebb lett, mintaz alapanyag. Ez nagyrészt a jelentõsenszemcsefinomodott szövetszerkezetnektudható be a lézerezett felületi rétegben,bár a keménységnövekedés nem volt ará-

nyos a szemcseméret csökkenésével.A legnagyobb rétegvastagság a �C� jelû

mintán volt látható, ami egyben a leglá-gyabb is volt. Ez valószínû a többi lézerhezképest viszonylag hosszú, 160 ns-os lézer-impulzusok következménye.

A legnagyobb arányú grafitkinyílás a�D� jelû mintán volt megfigyelhetõ.

A továbbiakban különbözõ lézerpara-méterekkel kezelt mintadarabok vizsgála-tát tervezzük, illetve a felületiréteg ötvö-zõeloszlásának meghatározására GDOS(Glow Discharge Optical Emission Spektro-meter) vizsgálatokat kívánunk végezni.

KKöösszzöönneettnnyyiillvváánnííttááss

Köszönet a Göttingeni Egyetem Szilárd-testfizika Intézetének, melynek laborató-riumában a mikrokeménységmérést és azionsugaras vizsgálatokat végeztük. Köszö-net továbbá a Saarbrückeni Egyetemnek,melynek FIB laboratóriumában a 3-6. áb-rák ionsugaras képei készültek. Köszönjükaz OTKA támogatását (OTKA T 048895).Szabó Péter János köszöni az MTA BolyaiJános Ösztöndíj támogatását.

IIrrooddaalloomm

[1] H. Lindner, H. W. Bergmann, C. Bran-denstein, A. Lang, R. Queitsch, S.Reichstein, E. Stengel: UV-Laserbe-lichtung von Grauguß-Zylinderlauf-bahnen von Verbrennungskraftma-schienen � VDI-Berichte NR. 1764, 2003

[2] L. Herbst, H. Lindner, M. Heglin, T.Hoult: Targeting diesel engine effi-ciency � Industrial Laser Solutionsapplication report, 2004

[3] http://www.helmut-fischer.com/glo-balfiles/DE_HM2000_PICO_DE.pdf �2008. 04. 04.

[4] http://www.dgm.de/past/2004/werks to f fp rue fung/down load/687_34.pdf � 2008.06.08.

[5] http://www.nanoscience.hu/educa-tion/anyagtudomany/08_pasztazo.pdf � 2008. 04. 10.

[6] http://www.fei.com/uploadedFiles/Documents/Content/2006_06_Nova600NanoLab _pb.pdf -2008. 05.18.

[7] http://www.ante.hu/images/szolgal-tatasok_fib_abra.png -2008.06.10.

1133.. áábbrraa.. TEM-felvétel a �C� jelû minta lézerkezelt rétegérõl, ill. a mechanikusan erõsen alakí-tott felületközeli rétegrõl

1144.. áábbrraa.. BSE-detektorral készített SEM-felvétel egy minta polírozott keresztcsiszola-táról

1155.. áábbrraa.. A grafit arányának mérése Image-Pro Plus programmal a 14. ábra SEM-felvéte-lén

Minta Gcsiszolat (%) Gfelület (%) GK (%)A 10,53 6,75 64,1B 8,92 4,98 55,8C 9,33 4,97 53,2D 8,60 6,70 77,9

77.. ttáábblláázzaatt.. Grafitarányok BSE-képeken mérve

MMiinnttaa HHMM115500mmNN HHMM11000000mmNN ddFFIIBB ((nnmm)) RRFFIIBB ((µµmm)) GGffeellüülleett ((%%)) GGKK ((%%))((NN//mmmm22)) ((NN//mmmm22))

A 7700 6200 386 0,76 - 0,93 6,75 64,1B 6000 6300 179 0,65 - 0,71 4,98 55,8C 5700 5700 222 0,85 - 1,18 4,97 53,3D 6200 6700 250 0,53 - 1,00 6,70 77,9

88.. ttáábblláázzaatt.. Lézerkezelt futófelületek jellemzésére használt fontosabb mérési adatok

EGYESÜLETI HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: dr. Lengyel Károly

142. évfolyam, 2. szám � 2009 477

Az OMBKE választmánya 2008. december15-én tartotta évzáró ülését az egyesületFõ u. 68. alatti Mikoviny-tanácstermében.A jelenléti ív szerint 16 fõ szavazati joggal,további 16 fõ tanácskozási joggal vett résztaz összejövetelen.

Dr. Tolnay Lajos elnök a köszöntõ sza-vak után megállapította a határozatképes-séget, majd elõterjesztésére a jelenlévõkmegszavazták a napirendet. A napirendipontok tárgyalása elõtt Tolnay úr bejelen-tette, hogy a MAL Zrt. finanszírozásábanmegjelent Kiss Gábor könyve a bányász ér-mekrõl, amit a 2009. évi zsebnaptárakkalegyütt kér kiosztani a választmány tagjai-nak. Ezt követõen a megszavazott napi-rendnek megfelelõen folyt a továbbiakbanaz ülés.

1. A fiatal szakemberek számára 2008-bankiírt pályázat díjainak átadásaAz év elején lapjainkban pályázatot hirdet-tünk fiatal szakemberek számára megje-lentetésre alkalmas, konferencián is ismer-tetett pályamunkák benyújtására. A bekül-dött dolgozatok közül a bírálóbizottság ja-vaslatára, melyet dr. Lengyel Károly fõtit-kárhelyettes, az OMBKE Kiadói Bizottságvezetõje terjesztett elõ, Szirmai Georginaokl. anyagmérnökMagnéziumötvözetek fe-lületkezelése a korróziós elhasználódáscsökkentése érdekében címû, és Gál Ger-gely közgazdász Lehetõségek a magyaror-szági energiatermelésben címû pályamun-kája egyaránt elsõ díjat nyert.

A díjakat a hozzájuk tartozó pénzjuta-lommal dr. Tolnay Lajos elnök adta át anyerteseknek.

2. ICSOBA-érem átadásaA választmány elõzõ ülésén megszavazta a2008. évi ICSOBA-éremben részesülõk név-sorát. Az érmeket az ICSOBA éves közgyû-lésén átadták. Magyarországról dr.Komlóssy György, az ICSOBA magyarorszá-gi elnöke részesült kitüntetésben, számára

az érmet a választmányi ülésen dr. TolnayLajos elnök adta át.

3. A 2009. évi egyéni tagdíjak megállapításaDr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgatórövid tájékoztatójában elmondta, hogy2008-ban is jó volt a tagdíjfizetési fegye-lem. Javasolja, hogy 2009-ben az egyénitagdíjakmértéke a 2008. évivel legyen azo-nos. A választmány a javaslatot egyhangú-lag, ellenszavazat és tartózkodás nélkülmegszavazta (V. 14./2008. 12. 15. sz. ha-tározat).

4. A 2009. évi küldöttgyûlés kitüntetési ke-retszámaiKomjáthy István, az Érembizottság elnöketerjesztette elõ a bizottság javaslatát, melyszerint az adományozható érmek száma12, az adományozható emlékplakettek szá-ma ugyancsak 12 legyen. A szakosztályokkeretszáma pedig legyen azonos a 2008.évi keretszámokkal:

Az oklevelek számát nem szoktuk korlá-tozni, de azokat lehetõség szerint fiatalabbkollégáknak és a helyi szervezetek aktivis-táinak adományozzuk.

A szabályzataink szerint egy idõben leg-feljebb 50 fõ lehet tiszteleti tag. A jelenle-gi helyzet alapján új tiszteleti tagot nemválaszthatunk. Ha sajnálatos módon csök-ken a létszámuk, a választmányi tagok és aszakosztályok tehetnek javaslatot, amialapján a bizottság majd kialakítja a véle-ményét.

Általában két-három pártoló tagvállala-tot nagy plakett elismerésben részesítünk.Kéri, hogy erre is tegyenek a szakosztályokjavaslatot.

Az Érembizottság írásos javaslatát a vá-lasztmány ellenszavazat és tartózkodásnélkül megszavazta (V. 15./2008. 12. 15.sz. határozat).

5. A Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsá-nak mûködési szabályzataDr. Esztó Péter, az Alapszabály Bizottságelnöke a javaslatot írásban terjesztette elõ,amit a választmány ellenszavazat és tartóz-kodás nélkül megszavazott (V. 16./2008.12. 15. sz. határozat). (A szabályzatot abeszámoló végén közöljük. Szerk.)

6. EgyebekAz Egyebek napirendi pont keretében elõ-ször dr. Gagyi Pálffy András a 98. küldött-gyûlés idõpontjára és helyszínére tett ja-vaslatot. Ennek alapján a választmány egy-

hangúan megszavazta, hogy a 98.küldöttgyûlés 2009. május 22-én(pénteken) Budapesten, az MTESZKossuth téri székházának Kongresz-szusi Termében legyen. (V. 17./2008.12. 15. sz. határozat). A továbbiak-ban

� Morvai Tibor tájékoztatást adottaz Ifjúsági Bizottság munkájáról;

� dr. Bõhm József megköszönte aMiskolci Egyetemnek nyújtott segítsé-

get;� Götz Tibor, az Ellenõrzõ Bizottság el-

nöke a rendezvények idõpontjának össze-hangolására, azok idõben történõ bejelen-tésének fontosságára hívta fel a figyelmet,valamint beszámolt a Budapesti OlajosKlub (BOK) sikeres rendezvényeirõl is.

További hozzászóló nem lévén, dr. Tol-nay Lajos elnök megköszönte a választ-mány éves munkáját és boldog új évet kí-vánt.

- Dr. Gagyi Pálffy András

Évzáró választmányi ülés

EGYESÜLETI HÍREKK

Szakosztály Emlékérem EmlékplakettBányászati Szakosztály 3 3Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztály 1 1Vaskohászati Szakosztály 1 1Fémkohászati Szakosztály 1 1Öntészeti Szakosztály 1 1Egyetemi Osztály 1 1Elnöki keret 4 4Összesen 12 12

4488 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

AA TTiisszztteelleettii TTaaggookk ééss SSzzeenniioorrookk TTaannááccssáánnaakkmmûûkkööddééssii sszzaabbáállyyzzaattaaA Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának(TSZT), mint az egyesület tanácsadó szer-vének mûködését és feladatát az OMBKEhatályos alapszabályának /ASZ/ 7/3. §-aés 22/1-2. §-a határozza meg. A TSZT célja,hogy hozzájáruljon az egyesület célkitûzé-seinek megvalósításához, javaslataival, ta-nácsaival szolgálja az egyesületi élet, aszaklapok és a szakmák idõszerû feladatai-nak megoldását. A tanácskozáson kialakí-tott állásfoglalásokat és javaslatokat a vá-lasztmány ülésén napirendre kell tûzni. Azegyesület elnöke a TSZT-t évente legalábbegy alkalommal tanácskozásra hívja össze.

Ezen alapvetésekre tekintettel a TSZT akövetkezõ szabályok szerint mûködik:1. Az egyesület legnagyobb kitüntetését, atiszteleti tagságot a választmány javas-lata alapján a küldöttgyûlés adományoz-za. Szeniorok azok az egyesületi tagok,

akik 65. életévüket betöltötték és leg-alább 25 éves egyesületi tagsággal ren-delkeznek.

2. A TSZT 12 fõbõl áll, tagjait a szakosz-tályok és az Egyetemi Osztály saját tisz-teleti tagjai, illetve szeniorjai közül de-legálja.

3. A TSZT-be minden szakosztály 2 fõt dele-gálhat azon tagjaiból, akik a tagság fel-tételeinek megfelelnek, és aktívan tud-nak részt venni a tanács munkájában.

4. Betegség vagy akadályoztatás esetén aszakosztály elnöke egy-egy ülésre vagyvéglegesen helyettesrõl gondoskodhat.

5. A TSZT soros elnökét a 12 fõs tanács atisztújító küldöttgyûlést követõ 3 hóna-pon belül maga közül választja meg egyválasztási ciklusra. A választás eredmé-nyérõl a tanács a választmányt tájékoz-tatja.

6. A TSZT elnökét a választmányi ülésekremeg kell hívni tanácskozási joggal.

7. A TSZT-t a tanács elnöke hívja össze afeladatoktól függõen, de legalább éven-te egy alkalommal. A meghívóban megkell jelölni a tanácskozás tárgyát.

8. Az egyesület elnöke vagy a választmánya TSZT-t megbízhatja az egyesületi mun-ka véleményezésével, vagy felkérheti ahatáskörükbe tartozó bármely kérdés-ben tanácsadásra.

9. A TSZT az egyesületi munkával vagy a bá-nyász-kohász szakma kérdéseivel kap-csolatos témamegvitatását indítványoz-hatja a választmányi ülésen, és határo-zati javaslatot nyújthat be a küldöttgyû-lésre.

10. A TSZT � az OMBKE elnöki keret terhére� javaslatot tehet az érembizottságnakkitüntetés adományozására.

11. A TSZT javaslatairól és határozatairóljegyzõkönyvet kell készíteni, és aztmeg kell küldeni a választmánynak,hogy a következõ ülésén megtárgyalja.

2008. évi beszámolónkat a szakosztályról,a helyi szervezetek és szakcsoportok tevé-kenységérõl a már bevált szempontok éselvek szerint állítottuk össze. A most köz-zétett anyag a 2008. december 16-i évzáróvezetõségi ülésen elhangzott írásos beszá-moló rövidített, szerkesztett változata.

Az OMBKE-nek jelenleg öt szakosztály-ban, egy osztályban és egy területi osz-tályban mintegy 3 220 fõs tagsága van, azelõzõ évinél 130 fõvel kevesebb. A kül-döttgyûlések közötti idõszakban az egye-sületet a 26 tagú választmány irányítja.Szakosztályunkat ebben az évben az elnökés az egyik alelnök képviselte a választmá-nyi üléseken. 2008-ban négy választmányiülés volt, mindegyik Budapesten, azOMBKE központjában.

Sajnos, továbbra is folyamatosan csök-kenõ taglétszám jellemzõ egyesületi szin-ten. Ugyanakkor örömteli, hogy szakosz-tályunk létszáma nem csökkent, ugyanistöbb új, fiatal taggal gyarapodtunk a diós-gyõri, a mosonmagyaróvári és az apci helyiszervezetben. Jelenlegi taglétszámunk295 fõ, ebbõl aktív dolgozó 159, 70 évalatti nyugdíjas 69, 70 éven felüli 61 fõ. Öttiszteleti tagunk van. Helyénvalónak ésszükségesnek tartjuk, hogy az OMBKE ügy-vezetése minden évben személyre szóló

tagmegújító, fizetési értesítõ levelet küldaz egyesület tagságának.

Ismert, hogy a választmány 2001. évidöntése alapján az egyesületben régebbennyilvántartott ún. �vegyes vidéki tagsá-got� a helyileg legközelebb lévõ helyi szer-vezetbe kellett átsorolni. Mára elég ta-pasztalatot szereztünk ezen intézkedés-rõl. Elmondhatjuk, hogy sajnos ez a dön-tés nem vált be. Megítélésünk szerintmintegy 40-50 tagunk csak papíron tarto-zik egy-egy helyi szervezethez. Valójábansenkivel nem tartja, nem tudja tartani akapcsolatot, ugyanis a helyi szervezetekszinte mindegyike egy gazdasági egység,(cég, vállalkozás) mellett tevékenykedik,és az ott már nem dolgozó tagokat körül-ményes és költséges elérni, szervezni.Ezért ez év õszén ismételten elkezdtük ésfolyamatosan végezzük helyi szervezeten-ként a taglétszám felülvizsgálatát.

A szakosztály vezetése fontosnak tartjaa tagdíj fizetését, de ugyanakkor fontos-nak tartja � az alapszabályban lefektetet-tek szerint � az egyesület részérõl ezértnyújtandó szolgáltatások megvalósulásátis. Jelenleg rendes tagnak évi 6000 Ft, 60és 70 év közötti nyugdíjasnak 3000 Ft, 70év feletti tagnak és diáknak 1000 Ft azéves tagdíj. Jó ha tudjuk, hogy az így befo-

lyó összeg az egyesület éves költségveté-sének csak kis részét fedezi, de ugyanak-kor erkölcsileg, a hovatartozást bizonyí-tandóan nagyon is fontos. A tagdíjért a ta-gok ingyen kapják a BKL Kohászat száma-it, valamint a befizetett tagdíj 30%-át ahelyi szervezetek saját tevékenységük fi-nanszírozására fordíthatják. Szakosztá-lyunk tagsága a tervezett tagdíjfizetési kö-telezettségét a 2008. november 30-i álla-pot szerint 94,3%-ra teljesítette.

Szakosztályunk szervezeti életét, tevé-kenységét 2008-ban is döntõen a helyiszervezetek és szakcsoportok tevékenysé-gén keresztül szervezte és végezte, ame-lyek erõsödtek, s emellett sokrétû, sajátkezdeményezésû rendezvényeket, esemé-nyeket szerveztek.

Tagságunk hét helyi szervezetben (ap-ci, sátoraljaújhelyi, diósgyõri, csepeli, bu-dapesti, székesfehérvári és mosonmagyar-óvári) és két szakcsoportban tevékenyke-dik. A mosonmagyaróváriak regionális he-lyi szervezetként mûködnek, az öntészekmellett fémkohászok, s más (pl. vegyész,mezõgazdász) szakmát mûvelõk is tagok.Az azonos szakmai érdeklõdésû tagjaink amintakészítõ és az öntészettörténeti ésmúzeumi szakcsoporthoz tartoznak. Szin-te mindegyik szervezet elfogadott és írás-

AAzz ÖÖnnttéésszzeettii SSzzaakkoosszzttáállyy 22000088.. éévvii tteevvéékkeennyyssééggee

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 4499

ban is rögzített program alapján dolgozik.A teljesítésükrõl szóló beszámolók, nameg természetesen a személyes kapcsola-tok tapasztalatai alapján is mondhatjuk,hogy tevékeny, eseményekben és rendez-vényekben gazdag évet zárnak szintemindannyian, saját maguk és tagságukörömére. A beszámolóban álljanak mostitt a lényeget összefoglalva, esetenkéntszóról szóra az általuk leírtak.

A budapesti helyi szervezet a legna-gyobb létszámú, tagsága 130 fõ, a szak-osztály közel 1/3-át adják. A szervezet sa-játossága, hogy többségében nyugdíjaskollégák a tagjai. Ebben az évben ismét ki-emelkedõ, érdekes és szép rendezvényeikvoltak, fõleg vidéken. Örvendetes, hogymegkezdték az aktív kapcsolatépítést másszakosztályok budapesti szervezeteivel, avezetõk elsõ találkozója az Öntödei Múze-um �Öntöttvas csipkecsodák� kiállításánakmegnyitója elõtt volt.

Februárban 16 fõvel szakmai kirándu-lást szerveztek a KLUDI Szerelvények Kft.sárgaréz-kokillaüzemébe, márciusban azISD DUNAFERR Zrt. vasöntödéjét és a du-naújvárosi fõiskolát látogatták meg. Meg-ismerték az öntöde tevékenységét, vala-mint a fõiskola új beruházásait, korszerûanyagvizsgáló részlegét. A szakmai prog-ramot a helyi kohászhallgatókkal együttborkóstoló és gulyásparti zárta.

Júniusban részt vettek a XV. Mosonma-gyaróvári Tudományos és Szakmai Napon,s ugyancsak júniusban a budapesti szerve-zetek képviselõivel együtt megkoszorúz-ták Sóltz Vilmos sírját, tisztelegve egyesü-letünk alapító tagja elõtt.

Szeptemberben az OMBKE által szerve-zett kirándulás költségének töredékéértszerveztek kirándulást a selmeci szala-mander ünnepségekre a kõolaj-, földgáz-és vízbányászati szakosztály tagjaival kö-zösen. Megkoszorúzták Kerpely Antal ésPéch Antal sírját, szakestélyt szerveztek,melyen részt vettek a frissen végzett egye-temisták és fõiskolások is.

Novemberben a KLUDI Kft.-nél orszá-gos tapasztalatcserét szerveztek �Az öntö-dei villamosenergia-fogyasztás csökkenté-sének megoldásai� címmel. A rendezvé-nyen 11 budapesti és dunántúli cég képvi-selõi vettek részt. Betekintést nyertek azez évi villamosenergia-vásárlási szerzõ-déskötések stratégiájába, a felhasználás-ésszerûsítési módszerek alkalmazásába,valamint Kiss Endre professzor (Dunaújvá-rosi Fõiskola) elõadása révén az alternatív

energiák alkalmazásába. Decemberi ren-dezvényük résztvevõi az Öntödei Múzeum-ban négy tudományos diákköri dolgozatothallgathattak meg.

A csepeli helyi szervezet a régi CsepelMûvek területén dolgozó tagtársakat fogjaössze. Taglétszámuk jelentõsen nem vál-tozott, 54 fõ.

Januárban évértékelõ-évkezdõ vacso-rát szerveztek, melyen baráti beszélgetésközben értékelték a 2007-es tevékenysé-güket és körvonalazták a 2008. évi progra-mokat. Júniusban hasonló körülményekközött ismerkedtek meg az újonnan felvetttagokkal. Több tagjuk részt vett a XV. Mo-sonmagyaróvári Tudományos és SzakmaiNapon, a székesfehérvári Bányász-Kohász-Erdész Találkozón és az OMBKE közgyûlé-sén, valamint a selmecbányai szalamande-ren.

Szeptemberben kétnapos kirándulástszerveztek Pannonhalmára és Mosonma-gyaróvárra, az ottani helyi szervezettel kö-zösen. Pannonhalmán meglátogatták aBencés Apátságot és az apátság borkombi-nátját. Mosonmagyaróvárra menet meg-álltak Lébényben a Szent Jakab apostolplébániatemplom megtekintésére. EsteDunaszigeten közös vacsorával, szakes-téllyel és nótázással erõsítették a két szer-vezet kapcsolatát.

Másnap a mosonmagyaróvári helyiszervezet kalauzolásával megtekintették adunakiliti víztározó és duzzasztómû torzó-ját és Mosonmagyaróvár nevezetességeit.Megállapodtak abban, hogy ezeket a ki-rándulásokat kölcsönössé és rendszeresséteszik.

Eredményes évet zártak, ebben jelen-tõs anyagi és erkölcsi támogatást kaptak aFémalk Zrt. és a Csepel Metall VasöntödeKft. tulajdonosaitól.

A mosonmagyaróvári helyi szervezetszéttagoltsága ellenére is rendkívül tartal-mas, eredményes évet zárt 2008-ban,ugyanis Gyõrben, Enesén, Pápán, Csornánés Mosonmagyaróváron vannak aktív tag-jaik. Kialakulóban levõ kapcsolatuk van aterület erdész kollégáival is, akik csatla-kozni szeretnének a helyi szervezethez. Azév folyamán három vezetõségi ülést tar-tottak Somlóvásárhelyen, Mosonmagyaró-váron és Enesén.

A már említett kisebb-nagyobb rendez-vényeken kívül képviselõik részt vettek abányász-öntész bálon, a városi koszorúzá-son március 15-én és augusztus 20-án, aX. Bányászati-Kohászati-Földtani Konfe-

rencián Nagyszebenben, a székesfehérváriBányász-Kohász-Erdész találkozón, a sel-mecbányai szalamanderen, a miskolciFémkohász Szakmai Napon.

Márciusban szakmai napot tartottakEnesén a vasöntödében, õk szervezték aXV. Mosonmagyaróvári Tudományos ésSzakmai Napot, mely országos méretû ren-dezvény, s októberben megszervezték aMiskolci Egyetem diákjainak üzemlátoga-tását Enesén, Gyõrben és Mosonmagyaró-váron, és közös szakestélyt tartottak aFémkohászati Szakosztály székesfehérvárihelyi szervezetével novemberben.

Felvették a csepeli helyi szervezettel akapcsolatot, továbbra is szoros kapcsola-tot tartanak fenn a Fémkohászati Szakosz-tály székesfehérvári és tiszántúli szerveze-tével. Rendszeresen részt vesznek a mo-sonmagyaróvári városi rendezvényeken, jókapcsolatot ápolnak a város polgármeste-rével.

Az év során elhunyt Ferencz Istvántól, ahelyi szervezet tiszteletbeli elnökétõl, aszakosztály tiszteleti tagjától és Tamás Ti-vadar szervezõtitkártól gyászszakestélykeretében búcsúztak.

Ezt a szerteágazó, gazdag tevékenysé-get a MOTIM Zrt., a MOFÉM Zrt., a NEMAKGyõr Kft. és az L-Duplex Pivó Vasöntöde je-lentõs anyagi és erkölcsi támogatásávaltudták csak megvalósítani. Segítségüketezúton is köszönjük.

A diósgyõri helyi szervezet kiemelt fel-adatnak tekintette új tagtársak bevonásátaz egyesületi életbe. Létszámuk év közben15-rõl 18-ra bõvült. Néhány fontosabbmozzanat a helyi szervezet életébõl: 13 fõ-vel és azok családtagjaival részt vettek abányász-öntész bálon Lillafüreden, képvi-seltették magukat a 68. Öntészeti Világ-kongresszuson Indiában és az Arab Önté-szeti Konferencián Egyiptomban, ez utób-bi rendezvényen elõadást is tartottak,ezen túlmenõen tanulmányúton voltakSvédországban, Finnországban, Németor-szágban, Szlovákiában és Ausztriában.Többen közülük ott voltak a Bányász-Kohász-Erdész találkozón és a közgyûlé-sen.

Anyagilag is támogatták az ÖntödeiMúzeum �Öntöttvas csipkecsodák� kiállí-tását és a II. Fazola-napok rendezvényso-rozatát, amelynek egyik fõ szervezõi és há-zigazdái is voltak. Aktívan vettek részt azOMBKE Miskolci Koordinációs Szervezetmunkájában szakestélyek, múzeumi ren-dezvények, megemlékezések szervezésé-

vel, s felvették a kapcsolatot a Mátrai Erõ-mû Zrt.-nél tevékenykedõ bányász helyiszervezettel. Nagyon jó a kapcsolatuk azEgyetemi Osztállyal, igény szerint üzemlá-togatást, nyári üzemi gyakorlatot szervez-nek a hallgatóknak.

Fogadták és vendégül látták a szakosz-tályi vezetõségi ülés résztvevõit, számukraüzemlátogatást szerveztek és cégismertetõelõadást tartottak. Ezúton is köszönjük aszíves vendéglátást.

Tevékenységüket, munkájukat nagybansegítették és támogatták a Diósgyõri Öntö-de Kft. tulajdonosai.

A 21 fõs székesfehérvári helyi szervezetképviseltette magát a szakosztály szinteminden rendezvényén, bár önálló rendez-vényük nem volt. Az elvárhatómódon teljeslétszámmal vettek részt a Bányász-Kohász-Erdész Találkozó eseményein. Munkájuk-ban segítette õket a Nehézfém Zrt.

Az ugyancsak 21 fõs apci helyi szervezettöbb fémöntészeti vállalkozás szakembe-reit fogja össze. Az év folyamán köszöntöt-ték a 39 éves �apci pályafutást� maga mö-gött tudó Kálmán Béla tagtársunkat. Kép-viseltették magukat szinte minden nagyszakosztályi rendezvényen.

A sátoraljaújhelyi helyi szervezet 2008-ban több klubnapot tartott. Ezeken tagjai-kon kívül részt vettek a termeléssel foglal-kozó szakemberek, vezetõk is, valamint aCerta Kft.-ben dolgozó kollégák. A klub-napok célja minden esetben a különbözõterületen dolgozók �munkától mentes�összekovácsolása volt. Évzáró rendezvé-nyük helyszíne a Bodrog-parti Halásztanyalesz. Terveik között szerepel, hogy a CertaKft.-nél dolgozó kollégákat is beszervez-zék a helyi szervezetbe.

Az öntészettörténeti és múzeumi szak-csoport tagsága ez évben is rendszeresmunkát végzett. A tervezett négy vezetõ-ségi ülésüket megtartották, azokat azalábbi, egy-egy történeti tárgyú elõadássalszínesítették: Bánky Gyula: Történeti visz-szatekintés és adalékok a Kõbányai Vas- ésAcélöntöde, a korábbi Hubert és Siegmundgyártelep kialakulásához; Szabó József: AzÖntészeti Kft. elõzményei és története;Szablyár Péter: A dernõi temetõ öntöttvassíremlékei; Bán Attila: Bronzágyúk öntésea XVI-XVII. században.

A mintakészítõ szakcsoport a Budapes-ten és környékén dolgozó egyéni vagy tár-sas mintakészítõ vállalkozásokkal kapcso-latot tartva mûködik. Évenként 2-3 össze-jövetelt tartanak egy-egy tagtársuk vállal-

kozásánál, ahol esetenként megismerked-nek a mintakészítéssel kapcsolatos újanyagokkal, gépekkel.

2008-ban a már megszokott, mondhat-ni konszolidált körülmények között jelentmeg a BKL Kohászati Lapok. Az elõre terve-zett példányszámban, de sajnos nem a ter-vezett idõpontokban, esetenként jelentõskéséssel jelentek meg az egyes lapszámok.Így bizony jelentõsen veszít értékébõl alap. Ugyanakkor megállapítható, hogy aszerkesztõség a színvonal biztosításáranagy gondot fordít. A lap szerkesztõségé-nek a szakosztály részérõl dr. LengyelnéKiss Katalin és Szende György a tagja.

A lap léte szempontjából fontos, hogy aszakosztály részérõl a megjelentetéshezszükséges, nagyjából elõre tervezhetõanyagi eszközök elõteremtése immár évekóta biztosítottnak mondható. Mindez kö-szönhetõ a pártoló és jogi tag vállalatok éscégek jelentõs anyagi támogatásának és aszakosztály ügyvezetése által folytatottszigorú, elõrelátó gazdálkodásnak. Remél-jük, így lesz ez a jövõben is, mert tudjuk,hogy a tagság jelentõs része � az inter-netesmegjelenés ellenére is � a kézzel fog-ható lapon keresztül kapcsolódik a szak-osztályhoz, az egyesülethez.

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mû-ködik az OMBKE internetes honlapja, mely-nek segítségével az egyesület fontosabbhírei, eseményei nyomon követhetõk.Megítélésünk és az elmúlt négy év tapasz-talatai szerint a végrehajtott átszervezés,az így kialakított mûködési forma a lapokjavát, és így végsõ soron a tagság érdekeitszolgálja. A tervezett idõpontban valómegjelentetést azonban biztosítani kell.

A szakosztály vezetõsége 16 választottés 18 delegált, helyi szervezeteket, szak-csoportokat képviselõ elnökbõl, titkárbóláll. Állandó meghívottként szerepel az El-lenõrzõ Bizottság tagja, a BKL Kohászatkét rovatvezetõje, valamint az öt tiszteletitag. A választott vezetõségi tagok egy ré-sze az OMBKE választmányában és annakbizottságaiban is tevékenykedik. A szak-osztály ügyvezetése jelenleg az elnökbõlés a három-három alelnökbõl és titkárhe-lyettesbõl áll. Õk végzik, szervezik az ope-ratív munkát a vezetõségi ülések között azazokon hozott határozatok és az alapsza-bály elõírásai szerint.

Az ügyvezetés a vezetõségi ülések elõttrendszeresen tartott összejöveteleket, me-lyek témája a vezetõségi ülések elõkészíté-se volt. Ezen túlmenõen az ügyvezetés tar-

totta az OMBKE ügyvezetésével a kapcsola-tot, szervezte az egyéb szakosztályi felada-tokat, rendezvényeket, és képviselte aszakosztály érdekeit a választmányi ülése-ken.

A vezetõség a tervezettnek megfelelõentartotta meg négy vezetõségi ülését azalábbiak szerint:22000088.. áápprriilliiss 11..,, BBuuddaappeessttNapirend:A szakosztály 2008. évi munkaprogramja,A 2008. évi kitüntetési javaslatok elõter-jesztése.Egyebek.

22000088.. jjúúnniiuuss 66.. MMoossoonnmmaaggyyaarróóvváárrNapirend:Az OMBKE választmánya mellett mûködõbizottságok munkájának áttekintése.Helyi szervezetek, szakcsoportok helyze-te.Egyebek.Látogatás a Kühne Kft.-ben.

22000088.. sszzeepptteemmbbeerr 2233.. MMiisskkoollcc--DDiióóssggyyõõrr::Napirend:A jogi és pártoló tag vállalatokkal valókapcsolat áttekintése.Taglétszám, tagdíjfizetés helyzete.Egyebek.Látogatás a Diósgyõri Öntöde Kft.-ben.

22000088.. ddeecceemmbbeerr 1166.. BBuuddaappeessttNapirend:Beszámoló az Öntészeti Szakosztály2008. évi munkájáról.Az �Öntészeti Szakosztályért� emlékér-mek átadása.Egyebek.Kapcsolatunk az egyesület ügyvezeté-

sével tényszerû, elfogadható. Kölcsönösentájékoztatjuk egymást rendezvényeinkrõl.Az év közben felmerülõ problémák rende-zésében segítenek, az általunk kért infor-mációkat megadják.

Kapcsolatunk a MÖSZ-szel az 1999. de-cember 8-án aláírt együttmûködési szerzõ-désen alapul. Ezen túl szinte napi, kollegi-ális a kapcsolat. A két szervezet között ki-alakult személyes átfedések segítik, katali-zálják a sikeresebb együttmûködést. Ez év-ben is megvalósult a vezetõségi ülésekenvaló kölcsönös részvétel, a rendezvényekközös szervezése. Mostanra hagyománnyávált, hogy a szakosztály nagyrendezvé-nyét, a mindenkori öntõnapokat közösenszervezzük.

Közösen dolgozunk egy sor, a szakmán-kat legjobban érintõ probléma megoldá-sán (pl. környezetvédelem, oktatás, szak-emberutánpótlás stb.). Immár több éve a

5500 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

szakosztály pártolói tagja a MÖSZ is, jelen-tõs anyagi segítséget nyújtva minden év-ben a szakosztálynak.

A szakosztály vezetõsége, de szinteminden tagunk szívügyének tekinti az Ön-tödei Múzeum munkájának segítését, tá-mogatását, a rendezvényein való részvé-telt. Örömmel tapasztaljuk, hogy a múze-um továbbra is oszlopos tagja az OrszágosMûszaki Múzeum szervezetének. Ugyanak-kor reméljük, hogy a folyamatban levõ sze-mélyi és szervezeti változásoktól függetle-nül a továbbiakban is megmarad a mi ott-honunknak is. Számíthatunk és élhetünkkülönleges lehetõségeivel. Ezért mi a mú-zeum programjait mindig örömmel építjükbe a szakosztály éves programjába. Szinteminden megmozdulását segítjük, szponzo-rai vagyunk, lehetõségeinkhez mértenanyagiakkal is támogatjuk a múzeumimunkát.

Szorosabbra kell fûzni kapcsolatainkataz egyesület többi szakosztályával. Nincsmás út, mint egymás segítése, erõsítése.Rásegít erre a most nem elõnyére változógazdasági környezet is. Közös témák, meg-oldandó problémák szép számmal vannak,pl. a választmányi anyagok elõzetes meg-beszélése, a szaklapokmegjelentetése, kö-zös rendezvények szervezése, kitüntetésijavaslatok egyeztetése stb. Az elkövetke-zendõ idõben komolyabban kell venni akölcsönös tájékoztatást egymás fontosabbrendezvényeirõl, sõt igényelni kell az eze-ken való kölcsönös részvételt.

A választmány ülésein két fõvel képvi-seltetjük magunkat. Az egyesületi, vá-lasztmányi bizottsági funkciókból adódó-an szakosztályunk tagjai közül még hár-man vesznek részt a választmány ülésein.A szakosztály vezetése továbbra is dele-gált tagjain keresztül képviselteti magát aválasztmánymellett mûködõ tíz bizottság-ban. Tagjaink itt végzett munkájáról a cik-lus végén fogunk beszámolni.

A fiatalokkal való foglalkozás az a terü-let, ahol az utóbbi években sikerült érez-hetõ eredményeket elérni. A szakosztályvezetése szinte minden rendezvényére hívmeg, és ha lehet, von be a szervezésbe fia-talokat. Jó példa erre a 2001-tõl kétéventemegrendezett öntõnapok, melyek mind-egyikén szép számmal vettek részt a szer-vezésben és a rendezvényen is fiatalok arendezvény költségén vagy szponzorok tá-mogatásával. Ezt a hagyományt ugyanígyfolytatni kell, lehetõséget adva számukraaz egyesületi élet és a szakma megismeré-

sére. Helyi szervezeteink is örvendetesensokat tettek és tesznek a fiatalok bevoná-sáért az egyesületi életbe.

Mosonmagyaróvártól Diósgyõrig sokrendezvényt szerveztek a fiatalok részére,az õ bevonásukkal. A velük való foglalko-zás, törõdés döntõen a helyi szervezetek,szakcsoportok feladata. Ezért is örömtelieka helyi szervezetek beszámolói, mert szin-te kivétel nélkül foglalkoznak a fiatalokkal.

Három éve újra mûködik a választmánymellett az Ifjúsági Bizottság, benne a szak-osztályunkat képviselõ taggal. Megítélé-sünk szerint ennek a bizottságnak mûkö-dése, munkájának komolyan vétele és se-gítése lehet az egyesület fennmaradásá-nak meghatározó záloga. Reméljük, hogyaz új választott bizottsági vezetõ, a sokunkáltal ismert és becsült Morvai Tibor bá-nyász kollégánk, aki mellesleg az egyete-men tanít, sokat fog javítani a bizottságmunkáján.

Rendezvényeink, összejöveteleink szer-vezésénél továbbra is elvünk volt, hogyezek az események õrizzék és ápolják ha-gyományainkat, gyarapítsák tagjaink szak-mai tudását, baráti kapcsolatait. Magunk-nak érezzük és támogatjuk minden lehet-séges módon a helyi szervezetek, szakcso-portok rendezvényeit.RReennddeezzvvéénnyyeeiinnkk iiddõõrreennddbbeenn::� V. bányász-öntész bál Lillafüreden. Ha-gyományaink szerint közösen rendeztüka bányászati szakosztály borsodi helyiszervezetével. Az elõzõ évekhez képestkisebb részvétellel megtartott � szakosz-tályunk részérõl 97 fõ �, de sikeres ren-dezvény volt.

� 68. Öntészeti Világkongresszus. India,Chennai. A MÖSZ szervezésében többtagtársunk vett részt a rendezvényen ésaz azt követõ szakmai úton. Hivatalosküldötteink részt vettek a WFO közgyûlé-sén.

� X. Bányászati-Kohászati-Földtani Konfe-rencia, Nagyszeben. Megismertünk egygyönyörû szász várost, értékes elõadáso-kat hallottunk, ápoltuk hagyományain-kat és új barátságokat kötöttünk. Jóléreztük magunkat.

� Hannoveri Vásár. A MÖSZ szervezésébentöbb cég, s így több tagunk vett részt ahagyományosan magas szakmai színvo-nalú rendezvényen.

� Az �Öntöttvas csipkecsodák� címû kiál-lítás megnyitója az Öntödei Múzeum-ban, amely csordultig tele volt szakma-belivel és kívülálló csodálkozóval. Segí-

tõi, szponzorai voltunk a rendezvény-nek.

� FOND-EX 2008. Brnó. Nemzetközi önté-szeti kiállítás és vásár. A MÖSZ és egyéniszervezésû részvétellel több cég, s ígytöbb tagtársunk vett részt.

� MÖSZ tisztújító közgyûlés Ráckevén. AMÖSZ tagvállalatai új elnökséget és dr.Sohajda József (volt elnökünk) szemé-lyében új elnököt választottak. Ezúton issok sikert kívánunk a munkájukhoz.

� Nemzetközi Öntõ Konferencia. Opatija.Kis csapattal vettünk részt a MÖSZ szer-vezésében.

� XIV. Mosonmagyaróvári Szakmai Napok.Szervezõje a helyi szervezet. Nagyon jólsikerült rendezvény polgármesteri foga-dással, szakmai elõadásokkal, szakes-téllyel, nótázással, kirándulással, s mint-egy 80-90 fõ részvételével, közöttük bá-nyász és fémkohász tagtársakkal.

� V. Bányász-Kohász-Erdész találkozó,Székesfehérvár. 39 fõs szakosztályi rész-vétellel, beleértve teljes létszámban aszékesfehérvári helyi szervezetet. Sze-rintünk sikeres, hangulatos, szép ren-dezvény volt.

� Az OMBKE 97. küldöttgyûlése, Székesfe-hérvár. Szakosztályunkat 14 küldött kép-viselte.

� Szalamander Selmecbányán. Egyesületiés szakosztályi szinten is nagy számúrészvétellel. Koszorúzások, esti felvonu-lás, polgármesteri fogadás. Ismét külön-leges élményekkel lettünk gazdagabbak.

� Szent Borbála-napi központi ünnepség,Budapest.Biztosak vagyunk abban, hogy az Ön-

tészeti Szakosztály 2008. évi munkájanem valósulhatott volna meg ilyen szín-vonalon támogatók és szponzorok nélkül.Ezért a köszöneten túl írásban is megörö-kítjük azon cégek, vállalkozások nevét,amelyek 2.435.000 Ft értékben anyagiak-kal is segítették tevékenységünket: AlbaMetal 1991 Kft., Ba&Co. Bt., Casting Kft.,Filt-Mix Kft., Fémalk Zrt., K+K.-Vas Kft.,Magyar Öntészeti Szövetség, Nehézfém-öntöde Zrt., Patina Öntöde Kft., P-MetálKft., Prec-Cast Kft., RDX-REDEX Kft., TPTechnoplus Kft.

Hagyományainknak megfelelõen rög-zítjük azok nevét is, akik 2008-ban egyesü-leti munkájukért kitüntetésben részesül-tek. Az Egyesület tartós anyagi és erkölcsitámogatásának elismeréseként az RDX-REDEX Kft. OMBKE nagy plakett, ügyvezetõigazgatója, dr. Vörösné dr. Faragó Elza

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 5511

5522 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

Az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület vaskohászati szakosztályaösszevont vezetõségi ülését 2009. január14-én tartotta Dunaújvárosban. Az össze-jövetelen megjelent Solt László választ-mányi tag, Boross Péter, a szakosztály tit-kára és dr. Csirikusz József, a budapestihelyi szervezet elnöke is (1. kép).

A szakosztály elnöke, Lontai Attila ösz-szefoglalta az elmúlt év történéseit, ki-emelve a Dunaújvárosbanmegrendezett I.ISD Acélipari Konferenciát (2008. május16.) és a Bányász-Kohász-Erdész Találko-zót (2008. június 13-14.), amelynek házi-gazdája Székesfehérvár volt. Felhívta a fi-gyelmet a 2010-ben Pécsen tartandóKnappentagra és az ezzel együtt szerve-zendõ Bányász-Kohász-Erdész Találkozó-ra, amely illeszkedik a Pécs Európa Kultu-rális Fõvárosa rendezvénysorozatba.

A szakosztály dunaújvárosi helyi szerve-zetének elnöke, Tóth László átvéve a szótarról beszélt, hogy nagy felelõsséggel jár alegnagyobb tagságot maga mögött tudószervezeti rang, de sajnos, nem tudják ki-használni a nagyságukból adódó lehetõsé-geket, s bizony az egyének is többet tehet-nének az egyesületért. Tóth Lászlót közel-gõ nyugdíjba vonulása még inkább erõsítiaz elnöki teendõk ellátásában.

A szakosztály titkára, Boross Péter isszólásra emelkedett, aki egyúttal a buda-pesti helyi szervezet vezetõségének tagja.Elmondta, hogy náluk egészen máskéntfolyik a munka, mint Dunaújvárosban. El-vétve vannak olyanok, akik egy munkahe-lyen dolgoznak. A 180 fõs tagság 40%-aaktív, a többi nyugdíjas. Ezzel szemben adunaújvárosiak többsége munkakapcso-latban áll egymással. A fõvárosban kohá-szati vállalat gyakorlatilag nincs is. Egy aközös a tagságban, az almamater. �Az ele-ink által lefektetett szokások, hagyomá-nyok kötnek össze bennünket. Legnehe-zebb a fiatalok összegyûjtése, hiszen nembiztos, hogy a látómezõnkbe kerülnek ta-nulmányaik befejeztével. Éppen ezért ki-dolgoztunk egy ifjúságpolitikai progra-mot, amelynek segítségével követjük pá-lyájukat, és az egyesületi életbe igyek-szünk bekapcsolni õket.� � mondotta.

Hevesi Imre, a dunaújvárosi szervezettitkára a választmány legutolsó ülésérõltájékoztatta a jelenlévõket, a vasmûs és afõiskolai csoport tagjait. A választmánydöntése értelmében az idei tagdíjak válto-zatlanok. Az OMBKE vaskohászati szakosz-tály dunaújvárosi helyi szervezete beszá-moló taggyûlésének idõpontja február 19.Tavasszal rendezik meg a 11. Bányászati

és Földtani Konferenciát az Erdélyi MagyarMûszaki Tudományos Társasággal közö-sen. A soron következõ 98. küldöttgyûlésmájus 22-én Budapesten, az MTESZ szék-házában lesz. Természetesen nem marad-nak el a szokásos rendezvények, többekközött a selmecbányai Szalamander-ün-nepség, valamint az év végi Szent Borbá-la-napi rendezvények sem.

-- SSzzeennttee TTüünnddee

ÖÖsssszzeevvoonntt vveezzeettõõssééggii üüllééss DDuunnaaúújjvváárroossbbaann

11.. kkéépp.. Az ülés elnöksége

OMBKE kis plakett kitüntetést kapott.Katkó Károly Szent Borbála-érem, dr. Lá-dai Balázs z. Zorkóczy Samu-emlékérem,Sipos István egyesületi plakett, Szalai At-tila egyesületi oklevél, Pivarcsi László,Mikus Károlyné Öntészeti Szakosztályért-emlékérem kitüntetést vehetett át, mígdr. Halász Istvánnak posztumusz ÖntészetiSzakosztályért-emlékérmet adományozotta szakosztály.

Hatvanéves egyesületi tagságért egy,ötvenévesért öt, negyvenévesért ugyan-csak öt tagtársunk kapott Sóltz Vilmos-emlékérmet.

Mindannyiuknak szívbõl gratulálunk!Megítélésünk szerint 2008-ban is sike-

rült megteremteni azokat a lehetõségeket,melyek kihasználásával elõre tudtuk ter-vezni a szakosztály bevételeit és kiadásait.Úgy véljük, hogy az elõzõ és az ez évi ren-dezvények körültekintõ gazdálkodással

akkumulált bevételei, a tagdíjbevételek,valamint a pártoló tagok adományai tettéklehetõvé a szakosztály rendezvényeinek, aszervezeti életnek, a helyi szervezeteknekés szakcsoportoknak, a Kohászati Lapokkiadásának, azaz összességében a szak-osztály mûködésének finanszírozását.2008-ban is kiemelten támogattuk a helyiszervezetek, szakcsoportok tevékenysé-gét, amelyek mûködési költségre1.184.109 Ft-ot használhattak fel.

Elõzetes számításaink szerint azöntészeti szakosztály a 2008. évi gazdálko-dását is pozitív eredménnyel zárja. Ami, fi-gyelembe véve más szakosztályok helyzetétés az adott gazdasági környezetet, rendkí-vül komoly eredmény. Egyébként szakosz-tályunk immár 2001 óta minden évben po-zitív eredménnyel zárta gazdálkodását.

Összességében elmondhatjuk, hogy2008 is a szakosztály sikeres évei közé tar-

tozik. Reméljük, ezt igazolják a beszámo-lóban elhangzottak is.

Ugyanakkor továbbra is munkálkod-nunk kell a helyi szervezetek, szakcso-portok munkájának segítésén, a fiatalokszakosztályi munkába történõ bevonásán,a szakosztály taglétszámának növelésén.S természetesen a napi munkánkban to-vábbra is folyamatosan kell dolgoznunkegyesületünkért, szakmánkért, hagyomá-nyainkért bányász és kohász kollégáinkkalegyütt. Folyamatosan dolgoznunk kell akohászati, öntészeti vállalkozások fenn-maradásáért, sikeréért is! Úgy is mint al-kalmazottak, úgy is mint tulajdonosok.Meggyõzõdésünk, hogy ezen vállalkozá-sok léte elengedhetetlenül szükséges azöntészeti szakosztály, s végeredménybenaz egyesület és hagyományaink fennma-radásához.

-- KKaattkkóó KKáárroollyy

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 5533

Válságos idõkhöz illõen szerény külsõsé-gek között, de töretlen hittel ünnepeltükmeg az apci helyi szervezet fennállásának40. évfordulóját. Dicséret és köszönet il-leti meg az öntészeti szakosztály szûk ve-zetõségének és az apci szervezetnek azt adöntését, hogy a kibõvített vezetõségiülést pontosan a helyi szervezet megala-kulása évfordulójának napjára idõzítette(1969. március 6. � 2009. március 6.). Er-re az alkalomra Demeter Lajos és FogarasiBéla egy többoldalas történeti beszámo-lót készített, amelybõl lapunk terjedelmikorlátai miatt az alábbiakat közöljük.

A korábban fõként mezõgazdasági ter-melést folytató Apcon 1943-ban a Kovácstestvérek csõgyárat kíséreltek meg építenia vasútállomással szemben lévõ terüle-ten. Ezt az építkezést a második világhá-ború kirobbanása azonban megakadá-lyozta. 1945-tõl a telepet, államosításután, az Áruraktározási Hivatal (ÁRHI)hasznosította, mivel a terület vasúti ipar-vágányokkal és raktározásra megfelelõépületekkel is rendelkezett. 1953-54-tõlez lett aztán a ferroötvözeteket gyártóFémtermia telephelye. Itt mûködött a kí-sérleti magnéziumkohó is.

1965. július 1-jétõl a Csepel MûvekFémmûvének gyáregységeként kezdtemeg a Qualital Vállalat az alumíniumönt-vények és az öntészeti, valamint a dezoxi-dációs alumíniumtömbök gyártását. Eze-ket részben kohóalumíniumból, részbenalumíniumhulladékok és ötvözõk felhasz-nálásával állították elõ. A vállalat ötödikévében � amely az elõbb említett néven16 évig mûködött �, 1969. március 6-án,egy csütörtöki napon alakult meg azOMBKE helyi szervezete.

1981-ben a Qualital levált a Csepel Mû-vektõl, és változatlan profillal a Metallo-globus gyáregységeként mûködött to-vább. A cég 1985 júliusától visszanyerteönállóságát, és Qualital Könnyûfémöntö-de Apc néven folytatta tevékenységét.

Az 1980-as évek végén a jármûipar, agép-, a mûszer- és a tömegcikkipar össze-omlásával járó piacvesztés, majd más cé-gek ésszerûtlen alumíniumhulladék ex-portja a csõd szélére sodorta a vállalatot.A cég felszámolása a banki hitel felmon-dása miatt elkerülhetetlenné vált. 1991-tõl a privatizáció folyományaként jelentõs

átalakulás következett be, mintegy tíz-ti-zenkét kft. alakult, úgymint tömbösítõ/ötvözetgyártó üzem, kokilla- és nyomá-sos öntöde, szerszámüzem, üzemfenntar-tás stb. Így a hajdani 1300 fõs létszám ismintegy harmadára csökkent.

Az elõbb említett átalakulásokból ki-emelve egy-két céget � 1991 utáni nevükalapján nehezebb követni a sorsukat minta tevékenységüket � külön is bemutatunk.Így például a tömbösítõ/ötvözetgyártóüzembõl Qualital Mineralimpex Fémfel-dolgozó Kft. lett, ami 1993-ig üzemelt,míg fel nem számolták. 1996-tól Alu-Tömb Kft.-ként, majd 1998-tól annak jog-utódjaként AluBlock Kft.-ként mûködik,megtartva Apcon az ötvözetgyártást minda mai napig.

A kokillaöntöde 1995-ig Q-Metal Kft.-ként, 1995-2007 között BT Holding Kft.-ként, 2007-tõl Qualiform Zrt.-ként mûkö-dik.

A nyomásosöntödébõl az 1988-1990.évi privatizáció után Aluform GmbH.,1991-tõl Amag-Qualital vegyesvállalatlett. 1993-tól a Mössner-csoporthoz ke-rült ADA Alumínium NyomásosöntödeKft., 1999-tõl Mössner KönnyûfémöntödeKft. néven. 2003-tól ADAcast Kft., a 2008májusában bekövetkezett felszámolásután CSABAcast Kft. lett a nyomásos öntö-de neve.

Ez a nagy átalakulás a taglétszámot ismegtizedelte. A privatizációs szemlélet, aköltségelszámolás mai napig tartó szigo-rúsága és a telepen átélt nehéz évek elle-nére a helyi szervezet 21 fõ apci dolgozó-val és hat fõ Apcon kívüli nyugdíjassal amai napig is mûködik.

Mielõtt a kibõvített vezetõségi üléstagjai a történteket felidézték volna, egy-perces néma felállással emlékeztek a helyiszervezet azon tagjaira, akik eltávoztak azélõk sorából. Nekrológgal búcsúztunk alap hasábjain dr. Horváth Lajostól, MozsárFerenctõl, Panker Tibortól, Vajda Páltól ésZay Istvántól.

Azok emléke is szívünkben él, akiktõlírásban nem köszöntünk el: Kahló Bern-hardtné Marika, Korbély Lajos, KovácsZoltán, Mészáros József, Pandúr Sándor,Robotka Lajos, Simon Sándor, Siroki Lász-ló, Szabó József, Szabó Sándor, SzanyiJenõ (a helyi szervezet elsõ elnöke), Tari

János, Tari László. A felsorolások névsorszerintiek, és nem idõbeni eltávozás sze-rintiek.

Az 1960-as évek második felében márközismert, hogy Apcon az ország legna-gyobb alumíniumöntödéje van kialakuló-ban. A nagyarányú fejlesztés következté-ben a vállalat mûszaki gárdája is megerõ-södött. Ez a két tényezõ vezetett oda,hogy egyesületünk öntödei szakosztályarészérõl és a vállalat mûszaki dolgozóinakegyüttes óhaja alapján kívánatos voltmegalakítani az apci helyi szervezetet(csoportot).

Ez az óhaj � többhónapos fontolgatás,elõkészítés és szervezõ munka után �1969. március 6-án öltött testet, mikor is29 dolgozó jelenlétében Szabó József mû-szaki igazgatóhelyettes nyitotta meg ahelyi csoport alakuló ülését. Üdvözölte azöntödei szakosztály képviseletében meg-jelent dr. Pilissy Lajost (az Öntöde szer-kesztõjét), Görög Mártont, Tarján Bélát (afémöntõ szakcsoport titkárát) és Imre Já-nost.

Ezt követõen az OMBKE elnöksége és azöntödei szakosztály vezetõsége nevébendr. Pilissy Lajos üdvözölte a megjelente-ket. Bejelentette, hogy az Egyesület el-nöksége legutóbbi ülésén tudomásul vet-te az apci mûszakiak csoportalakító szán-dékát. Röviden ismertette az egyesületcélkitûzéseit és hagyományait, majd aszakosztály és ezen belül a helyi csopor-tok feladatait. Rámutatott arra, hogy azapci helyi csoport miként támogathatja �mint társadalmi testület � a vállalat igaz-gatóságát sokrétû fejlesztõ munkájábanés a gyári kollektíva jó szellemének kiala-kításában. Kérte a vállalat igazgatóságát,hogy szellemiekben és anyagiakban egy-aránt támogassa a mûszakiaknak azOMBKE égisze alatt való tömörülését és ki-alakulóban lévõ munkáját. Végül a helyicsoport vezetõsége megválasztásánakszabályait ismertette. Tarján Béla a fém-öntõ szakcsoport vezetõsége nevébenugyancsak üdvözölte a megjelenteket.Kérte, hogy a helyi csoport munkájával tá-mogassa a magyar fémöntészet felvirá-goztatását, majd a szakcsoport 1969. évimunkatervét ismertette.

Ezután � elõzetes közvélemény-kuta-tás alapján � Fogarasi Béla terjesztette

4400 éévveess aazz aappccii hheellyyii sszzeerrvveezzeett

5544 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

elõ a vezetõségre jelöltek neveit. SzanyiJenõ termelési osztályvezetõt az elnöki,Pató Rafael öntödevezetõt pedig a titkárifunkcióra javasolta. Pató Rafael csak azzala feltétellel vállalta el a jelölését, haVészics Illés kohómérnök segíti majd eb-ben a munkájában. E kiegészítõ javaslatelfogadása után a jelenlévõk � egy ellen-szavazattal � megválasztották a fenti ösz-szetételû vezetõséget, amelynek nevébenSzanyi Jenõ, az újonnan megválasztotthelyi csoport elnök megköszönte a bizal-mat, és kérte a tagság aktív támogatását.

A vezetõségválasztó ülés után a buda-pesti küldöttek a frissen választott veze-tõséggel megbeszélték a tagtoborzássalés a munkaprogram-készítéssel kapcsola-tos feladatokat, valamint az egyesületközpontjával való kapcsolattartás és atagdíjfizetés módozatait.

A vezetõség 1969-re elfogadott, gaz-dag és talán túlméretezett munkaprog-ramjából a következõket említjük meg:� ankét rendezése a beruházási munkákcéljairól és helyzetérõl;

� ankét a nyomásos öntöde szervezetérõlés az újonnan beállított olajhidraulikusTriulzi-gépek üzemeltetési tapasztalata-iról;

� az üzem csoportos megtekintése.A havonta tartott klubnapok témái közöttaz alábbiakat érdemes kiemelni:� maglövõgépek és technológiák (BakóKároly);

� öntõszerszámok élettartamának növelé-se (Vészics Illés);

� a kokillaöntöde helyzete (Pallós Endre);� nyomásos öntödei tápvíz-elõkészítés/emulzió-elõállítás (Vécsi Barnabás);

� nyomásos öntõgépek karbantartása(Csernok János);

� beszámoló tanulmányutakról;� MAN-öntvények kiértékelése (hazai ta-nulmányutak).A jelenlévõ budapesti vezetõk ehhez a

munkához sok sikert kívántak.A siker nem váratott sokáig magára, a

felhívásra sorra teltek meg a tagfelvételtkérõ ûrlapok, megszülettek az ajánlások.17 taggal indult a helyi szervezet. Meg-született az a szakmai közösség, ahol le-hetõség nyílott az ismeretek, információkkicserélésére.

Az elsõ jelentõsebb eseményként em-lítjük a fémöntõ szakcsoport és a helyicsoport közös rendezvényét, az Apcontartott Fémöntészeti Ankétot. Ez 1970.december 10-11-én valósult meg, ahol öt

elõadás hangzott el, ebbõl három vendé-geké volt (Vitányi Pál, Pallós Endre, VáriJózsef, Tarján Béla, Imre János, LipoveczIván).

Az év végi szakosztályvezetõségi ülé-sen dr. Vörös Árpád elismerõen nyilatko-zott az apci és a mosonmagyaróvári újcsoportokról.

A taglétszám az elsõ három évben nemváltozott, sõt némi hullámzás is elõfor-dult. Eredmény csak a második ciklusbankövetkezett be. Horváth Lajos titkár áldo-zatos munkája folytán az 1970-es évekelején már 34 tag szerepelt a nyilvántar-tásban, ez a késõbbiekben felfutott 80-90fõre.

A további és legalább ilyen eredmé-nyesnek ítélt ciklusok ismertetése mármeghaladja e rövid tudósítás kereteit. Re-ményünk szerint ezekre rövidesen mégsort keríthetünk.

Végezetül az 1. és 2. táblázatban kö-zöljük napjainkig a helyi szervezet vezetõ-inek névsorát, tevékenységük idõtartamátés tagjaink egyesületi kitüntetéseit.

A kibõvített vezetõségi ülésen végül �felkérésre � dr. Pilissy Lajos idézte fel em-lékeit az apci helyi szervezet megalakulá-sáról. �Mint az elõbbi felsorolásból kide-rült, az alakuló ülésen az OMBKE küldötte-iként megjelentek a Vasipari Kutató Inté-zet Öntödei Osztályának dolgozói is. En-

11.. ttáábblláázzaatt.. A helyi szervezet elnökeinek és titkárainak nevei és a tisztséget betöltõ idõszakai

NNéévv TTiisszzttsséégg KKeezzddeettee BBeeffeejjeezzéésseeSzanyi Jenõ Elnök 1969 1972Pató Rafael Titkár 1969 1972Vészics Illés Titkárhelyettes 1969 1972Vitányi Pál Elnök 1972 1979

Horváth Lajos Titkár 1972 1976Fogarasi Béla Titkár 1976 1989Kálmán Béla Elnök 1979 1997Dóra János Titkár 1989 1997

Demeter Lajos Elnök 1997 Napjainkban isRigó Róbert Titkár 1997 Napjainkban is

22.. ttáábblláázzaatt.. Helyi szervezetünk egyesületi kitüntetésben részesített tagjai és kitüntetéseik

NNéévv KKiittüünntteettééss AA kkiittüünntteettééss éévveeDr. Horváth Lajos OMBKE Öntészeti Szakosztályért- 2002/postumus

emlékéremSóltz Vilmos-emlékérem 2002/postumus

Vitányi Pál Sóltz Vilmos-emlékérem(40 éves tagságért)

Kálmán Béla MTESZ Központi Elismerõ Oklevél 1986Sóltz Vilmos-emlékérem 2003

(kiváló egyesületi munkáért)Fogarasi Béla Sóltz Vilmos-emlékérem 1986

(kiváló egyesületi munkáért)MTESZ Központi Elismerõ Oklevél 1986MTESZ Heves megyei Szervezete

Fazola Henrik-emléklap 1989Centenáriumi emlékérem 1992OMBKE emlékplakett 2002

Sóltz Vilmos-emlékérem (40 éves tagságért) 2008Dóra János Sóltz Vilmos-emlékérem

(kiváló egyesületi munkáért) 1994Demeter Lajos Szentkirályi Zsigmond-emlékérem 2004Rigó Róbert Egyesületi Munkáért Oklevél 1996

(egyetemi hallgató)Egyesületi Munkáért Oklevél 1999Egyesületi Munkáért Oklevél 2007

Sõregi Csaba Egyesületi Munkáért Oklevél 2003Egyesületi Munkáért Emlékplakett 2006

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 5555

nek az osztálynak a keretei között 1965-ben alakult meg a fémöntészeti kutatá-sokkal foglalkozó csoport, melynek a bu-dapesti Qualitallal már volt kutatási szer-zõdése. Ez az együttmûködés folytatódottaz Apcra költözõ Qualitallal is. Igen jó kol-legiális és baráti kapcsolatok alakultak kia két cég szakemberei között. Ennek soránmerült fel mindkét oldalról az a gondolat,hogy még hatékonyabb lehetne az együtt-mûködés, ha a hivatali szerzõdéses mun-kát társadalmi együttmûködéssé lehetnefejleszteni annál is inkább, mert ez volt azaz idõszak, amikor egymás után alakultakaz egyesület vidéki helyi szervezetei. Eztviszont az a tény váltotta ki, hogy a kor-mányzati szervek belátták, a hazai ipar, és

ezen belül az öntészet, túlságosan a fõvá-rosban koncentrálódik, súlyosbítva annakkörnyezetkárosító terhelését. Ennek a de-centralizáló programnak a keretében ke-rült a Qualital Vállalat Budapestrõl Apcra,de az itteni tág fejlesztési lehetõségekmegalapozták a felfutó közúti jármûprog-ram, esetünkben az alumíniumöntészetibeszállító tevékenység felfuttatását. Ahelyi és központi egyesületi társadalmimunka együttesen és folyamatosan soksegítségre képes a vállalati munkában is.E gondolatok találkozása hozta létre a ké-sõbb naggyá nõtt helyi szervezetet. A fo-kozatosan kiterebélyesedõ egyesületimunka kölcsönösen és együttesen szerve-zett rendezvényekben, elõadásokban, ha-

zai és külföldi gyárlátogatásokban, kong-resszusokban és továbbképzõ tanfolya-mokban öltött testet.

E rövid megemlékezésnek nem lehetcélja az apci helyi szervezet 40 éves múlt-jának megismertetése. Ezt különben isévekkel ezelõtt feldolgozta és leírtaFogarasi Béla barátom, és hogy az ne le-gyen pusztába kiáltott szó, javaslom rész-letekben lehozni lapunk hasábjain. Én pe-dig a magam � aki a sok apci tartózkodásután egykor otthon éreztem magamat itt� és a szakma nevében sok sikert kívánokegykori és fiatal apci barátaimnak a válla-lati, egyesületi és egyéni életben.�

-- DDeemmeetteerr--FFooggaarraassii--PPiilliissssyy

Az OMBKE öntészeti szakosztály öntészet-történeti és múzeumi szakcsoportja 2009.március 18-án tartotta kibõvített vezetõ-ségi ülését a MMKM Öntödei Múzeumánaktanácstermében.

A vezetõségi ülés levezetõ elnöke ésegyúttal a jegyzõkönyvvezetõ is a szakcso-port exelnöke, Mikus Károlyné volt.

Az ülés napirendi pontjai a következõkvoltak:� A 2009. évi munkaterv összeállítása;� Új szakcsoporttitkár választása;� Bánky Gyula okl. kohómérnök elõadása�Persely- és csõöntés a KÖVAC-ban� cím-mel;

� Egyéb aktuális témák.Az elsõ napirendi pontban Mikus

Károlyné ismertette a 2009. évi munka-program tervezetét, melyet a résztvevõkkisebb kiegészítésekkel elfogadtak. Eb-ben többek között negyedévenkénti szak-matörténeti elõadás megtartása, a 100éve alapított csepeli vasöntöde történe-tének kutatása, a harangtörténeti kutatá-sok folytatása és egy Gábor Áron szülõfa-lujába tervezett látogatás szerepel.

Ezt követõen az új szakcsoporttitkármegválasztására került sor, ugyanis a ré-

gi titkár, Németh András István dunaúj-városi tagtársunk, új munkakörbe helye-zése miatt nem tudott részt venni ülése-inken. Szükségessé vált új titkár megvá-lasztása.

Évzáró ülésünkön felvetõdött Bán Atti-la gépész- és okl. kohómérnök neve, akibudapesti lakhellyel rendelkezik, és mun-kahelye is a fõvárosban van. A Hadtörté-neti Múzeum Állagvédelmi Alosztályánakvezetõje és a Hadtörténeti Múzeum muze-ológusa, s szívesen vállalná a feladatot.Mikus Károlyné szavazásra kérte a jelenlé-võ vezetõségi tagokat, akik tartózkodás ésellenszavazat nélkül megszavazták BánAttila személyét. A jelenlévõk gratuláltaka megválasztott új titkárnak.

Ezután Bánky Gyula elõadásának meg-hallgatására került sor. Elõadás után töb-ben hozzászóltak és kérdéseket tettek fel,melyet az elõadó fiatalos lendülettel meg-válaszolt.

Lengyelné Kiss Katalin múzeumigazga-tó tájékoztatta a csoportot, hogy az Öntö-dei Múzeum egy új, integrált intézmény, aMagyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum fi-liáléja lett a kohászati, az elektrotechnikaiés a várpalotai vegyészeti, valamint az

alumíniumipari szakmúzeummal együtt. Aszakmai munkákra kevesebb fog jutni, ígyaz eddig kétévente megrendezett harang-történeti ankét megrendezését is el kellhalasztani egy évvel. Létszámleépítésvolt, tavaly félévtõl a közmûvelõdési, napi4 órás munkatársi, ez év elejétõl pedig azugyancsak 4 órás könyvtárosi és a 6 órástakarítói státuszt betöltõ kollégától kel-lett elbúcsúzni. Jó hír viszont, hogy köz-ponti állami keretbõl elkezdõdik az iparimûemlék épület homlokzatának felújítá-sa, s belsõ átalakítása. Így remélhetõen amúzeum megnyitásának 40 éves jubileu-mát 2009 õszén már a felújított épületbenünnepelheti meg. Kérte a szakcsoport tag-jait, hogy továbbra is segítsenek a törté-neti, különösen az öntészetben tevékeny-kedett, idõs szakemberek visszaemlékezé-seinek összegyûjtésében.

Az Egyebek között Mikus Károlyné átte-kintést adott az elmúlt hónapokban tör-tént eseményekrõl, s több napirendi pontnem lévén, az ülést bezárta.

A tagtársak szabad keretek között is-mét gratuláltak az új titkárnak, és sikeresjó munkát kívántak.

-- MMiikkuuss KKáárroollyynnéé

AAzz öönnttéésszzeettttöörrttéénneettii ééss mmúúzzeeuummii sszzaakkccssooppoorrtt kkiibbõõvvíítteettttvveezzeettõõssééggii üüllééssee

5566 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

A Magyar Mûszaki és Közlekedési MúzeumÖntödei Múzeuma, amely Buda szívében aGanz-törzsgyár mûemléki épületébenmûködik a Bem József u. 20. alatt, nosz-talgiatalálkozókat indított a 2009-es esz-tendõben.

Célunk e programsorozattal az, hogy azene iránt fogékony látogatókat becsalo-gassuk a múzeum falai közé, és egy kelle-mes délután keretében megismertessükõket ipari emlékeinkkel, kiállításainkkalés a kutatásokkal, melyek a múzeum gyûj-tõköréhez tartoznak.

A sorozat gondolata a múlt év végén amúzeumban megrendezett �Könnyû amunka, ha lelkes a dal� címû, a 135 évesAcélhang Dalegyesület emlékeinek kiállí-tása kapcsán merült fel. (A tárlatot Milli-sits Máté muzeológus állította össze.) Akórust, mely éppen egyidõs Budapest vá-rosával, az Öntödei Múzeum �házikórusá-

A Fémszövetség 2009. március 24-én azÖntödei Múzeum tanácstermében tartottaez évi elsõ taggyûlését (1. kép).

Vincze Gábor elnök köszöntötte a meg-jelenteket, majd meghívott elõadóink,dr. Vanner Gábor ezredes, a VPOP Jövedé-ki Igazgatóság igazgató fõtanácsosa ésBaloghné Horváth Andrea adtak tájékoz-tatást a a fémek begyûjtésével és értékesí-tésével összefüggõ visszaélések vissza-szorításáról szóló törvény kodifikációjá-nak helyzetérõl és magáról a törvényter-vezetrõl. Dr. Vanner Gábor hangsúlyozta,hogy a továbbiakban számít a Fémszövet-ség szakmai-szervezeti együttmûködésé-re, érzékelte, hogy céljaink és szándéka-ink azonosak. Baloghné Horváth Andrea atörvénytervezet jogi vonatkozásaira tértki, és annak kapcsolódásaira a PTK-hoz. Atájékoztatót eszmecsere követte, ennekkeretében tagvállalataink képviselõi gya-korlati tapasztalataikat és a végrehajtásvárható nehézségeit ismertették.

A taggyûlés további részében a jelenlé-võk elfogadták a 2008-as év pénzügyi be-számolóját, a 2009. évi munkatervet és

költségvetést. Egyhangúlag megszavaz-ták a Miskolci Egyetem Kohász Valétabi-zottságának ez évi támogatását.

Ezt követõen Jeff Kimball tájékoztatástadott az Eurometrec 2009. március 2-i bu-dapesti ülésérõl, az érdeklõdõknek átadtaaz erre az alkalomra általa szerkesztett�Market Report�-ot. Felhívta a figyelmet a

Szlovákiában bevezetés elõtt álló, a fém-hulladékokra vonatkozó fordított ÁFA fi-zetésrõl és ennek várható hatásairól.

A taggyûlés keretében alkalom nyílt azÖntödei Múzeum új kiállításának megte-kintésére is.

-- Szzaabbllyyáárr PPéétteerr

MMÚÚZZEEUUMMII HHÍÍRREEKK

ÚÚjj hhaaggyyoommáánnyytt tteerreemmtt aazz ÖÖnnttööddeeii MMúúzzeeuumm

11.. kkéépp.. Gerenday Ágnes karvezetõ vezényli az Acélhang kórust

AA FFéémmsszzöövveettsséégg ttaaggggyyûûllééssee aazz ÖÖnnttööddeeii MMúúzzeeuummbbaann

11.. kkéépp.. A taggyûlés résztvevõinek egy csoportja

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 5577

nak� is tekinthetjük, hiszen már több kiál-lítás megnyitója alkalmával szerepeltekitt. Nagy lelkesedéssel fogadták a fellépé-si lehetõséget, mely a teadélutánokkalimmár rendszeressé vált számukra.

A januári elsõ rendezvényen az Acél-hang Dalegyesület a 90 éves FerencvárosiHerz Férfikart is meghívta vendégszerep-lésre. Nagy sikert aratott szólójával azAcélhang kórusban éneklõ Varga Antal(vezényelt Gerenday Ágnes, 1. kép) és aHerz Férfikar a slágeregyvelegével, mely-be a nézõk közül is sokan lelkesen bekap-csolódtak az ismert dallamok éneklésénél(karvezetõ Pataki Judit volt).

A koncertet követõen Szántai Lajosöntészettörténeti kutató tartott elõadást�A harangöntõ mesterek dicsérete� cím-mel. Az elõadás végén a múzeum munka-társai forró teával vendégelték meg a kisséátfázott, de nagyon lelkes közönséget.

A februári teadélutánon az Acélhang kó-rus mellett, melyet ezúttal is Gerenday Ág-nes vezényelt, a 75 éves Magyar Kábel Mû-vek Kelenvölgyi Férfikara lépett fel. Karve-zetõjük Stibló Anna volt. Nagy tapsot kap-tak az egybegyûlteket köszöntõ daluk után,mint ahogyan a többi énekszám után is.

Szakmai elõadást dr. Pandur Ildikó, azIparmûvészeti Múzeum fõmuzeológusa tar-tott �A Jungfer-dinasztia öröksége Buda-pesten � különleges kovácsoltvas munkákaz Iparmûvészeti Múzeumban� címmel.

A mûsort az óbudai Braunhaxler Ha-gyományápoló Dalkör zárta, igazi svábnépdalokkal és közismert magyar da-lokkal. Õket Drávusz János vezényelte.

A kellemes délutánt csak az idõjáráskeserítette meg. Bár a múzeum falai kö-zött számtalan csodaszép kályha találha-tó, egyik sem ontotta a meleget a februá-ri csikorgó hidegben. A múzeumi munka-társak által felszolgált tea és forralt borazonban enyhítette az igazán lelkes kö-zönség �szenvedéseit�.

A március 13-i koncert mûsorszámai az1848�49-es forradalom és szabadságharctémáihoz kapcsolódtak. Az Acélhang kó-rus (karvezetõ Gerenday Ágnes) Kecske-méti toborzójával, 48-as népdalcsokorral,valamint Erkel Ferenc �Keserû bordalával�(szólót Varga Antal énekelt); a Keil ErnõFúvószenekar (karmester Kovács Tibor)pedig a Klapka- és a Kossuth-indulóval te-remtett ünnepi hangulatot (2. kép). A kó-rus és a zenekar által közösen elõadottHáry-toborzót, (szólót énekelt Tauner Ti-bor) pedig tapssal kísérték a jelenlévõk.

Amûsor után Bán Attila százados, a HMHadtörténeti Intézet és Múzeummuzeoló-gusa �Gábor Áron mûhelye� címmel érde-kes adalékokat is tartalmazó elõadást tar-tott a szabadságharc erdélyi harcairól éstüzérségi technikatörténetérõl (3. kép).

Rendezvénysorozatunk vendégei kö-zött köszönthettük a környék lakosait,nyugdíjasokat, nagycsaládosokat, azOMBKE és a múzeum baráti körének tagja-it és számos más érdeklõdõt.

A támogatásáért ezúton is köszönetün-ket fejezzük ki Budapest Fõváros Önkor-mányzatának, a Ganz Holding Zrt.-nek, az

Angyalföldi Láng Mûvelõdési KözpontKözmûvelõdési Egyesületének, a VasasSzakszervezetnek s nem utolsósorbanWild Gyulának, a dalegyesület elnökének,aki töretlen lelkesedéssel szervezte a kon-certeket.

Reméljük, hogy a következõ rendezvé-nyeink is ilyen sikeresek lesznek, ezekidõpontját honlapunkon (www.omm.hu)elõre jelezzük.

Minden kedves érdeklõdõt sok szere-tettel várunk a további öntészeti teadél-utánjainkra!

-- CCssiibbii KKiinnggaa

22.. kkéépp.. A Keil Ernõ Fúvószenekar játszik

33.. kkéépp.. Bán Attila elõadását tartja

5588 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

HHeellyyrreeiiggaazzííttááss2008/6. számunkban HHoorrvváátthh CCssaabbaa tag-társunk köszöntésében sajnálatos hibát vé-tettem, amennyiben nyugdíjazásának dá-tumaként 1989-et írtam 1998 helyett. En-nek megfelelõen három helyett tizenkétévig volt mûszaki vezérigazgató-helyettes,és nem 56, hanem 65 éves korában mentnyugdíjba. A sajnálatos számcseréért elné-zést kérek.

LLeennggyyeell KKáárroollyy ffeelleellõõss sszzeerrkkeesszzttõõ

DDrr.. DDwwoorráákk JJóózzsseeff1924. február 22-énszületett Budapesten.Iskoláit is itt végezte,1942-ben a ZrínyiMiklós Reálgimnázi-umban érettségizett.Érettségi után a WeissManfréd Acél- és Fém-mûvek Rt. Vasöntödéjében kapott állástmûszaki tisztviselõi beosztásban. Még eb-ben az évben beíratkozott a Pázmány PéterTudományegyetem jogi karára.

1944-ben Ausztriába került, a DB(Daimler Benz) repülõgépmotorok gyártá-sánál dolgozott. 1945 októberében ameri-kai fogságból kerül haza. 1948-ban jogi ésállamtudományi doktorátust nyer, és visz-szakerül a Weiss Manfréd Rt.-hez, amely ké-sõbb Rákosi Mátyás Vas- és Fémmûvek elne-vezést kapott. Itt elõbb könyvelõként, rö-vid ideig beruházási fejlesztõként dolgo-zott. 1951-tõl a Fémmû rézkohászati gyárá-ban technikus, majd üzemvezetõ lett a réz-elektrolízis üzemben.

1963-ban a Kohó- és Gépipari Minisztéri-umba kerül, ahol a kohászati fejlesztéseknélmûködik közre, késõbb az Országos Hulla-dékhasznosítási Program koordinálásábanvesz részt. Közben 1968-ban kohómérnökioklevelet szerez. 1985-ben vonul nyugdíj-ba. Egyesületünknek 1955-tõl tagja.

KKoottáánn LLáásszzllóó okl. ko-hómérnök 1924. feb-ruár 2-án ama Szlová-kiához tartozó Sajó-gömörön született.

1946-ban kezdettdolgozni az Ózdi Ko-hászati Üzemek Fi-

nomhengermûjében, ahol elõbb mûvezetõ,majd diszpécser lett. Közben az Ózdi Keres-kedelmi Gimnázium esti tagozatán érettségibizonyítványt szerzett.

Kohómérnöki diplomáját a miskolci Ne-hézipari Mûszaki Egyetemen 1959-benkapta meg. Ezt követõen üzemmérnök-ként, majd technológusként dolgozott.1964-tõl a finomhengermû fõtechnológu-sa, 1971-tõl a gyárrészleg fõmérnöke. Mais szívesen emlékezik vissza az ott végzettsokéves munkájára.

1976-tól a technológiai kutatási fõosz-tály technológusaként a hengermûvek mû-szaki, technológiai problémáival, az ehhezkapcsolódó kutatásokkal és kísérletekkelfoglalkozott 1984-ben történt nyugdíjazá-sáig. Munkájáért több ízben Kiváló Dolgo-zó kitüntetést kapott. Egyesületünknek1961 óta tagja.

CCzzeekkee AArriissttiidd 1929-ben Poprad-Tatry-banszületett. 1948-banSárospatakon érettsé-gizett, majd Sopron-ban szerzett oklevelet1952-ben.

Nyári gyakorlato-kon megfordult azÓbudai Gázgyárban, az ózdi acélmûben és aTatabányai Alumíniumkohóban. Diplomá-jának megszerzése után szakmai pályafutá-sát is ez utóbbiban kezdte, itt sikeres mun-kája az anódszénsalak lebegõ állapotú ége-téses feldolgozása volt.

Egészségének állapota miatt került aKITI-be tervezõnek, ahol egyik fõ munkájaa Budafoki Zománcedénygyár kemencéinekátállítása volt pakurafûtésre.

Racionalizálás következtében a VKV bu-dapesti központjába került, ahol tûzálló fa-lazatokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésiés kísérleti munkákban vett részt. Kiemel-kedõ volt ezek között a Siemens�Martin-kemencék boltozatainak építésekor és fel-újításakor az acélszerkezetû zsaluzatok ésbázikus regenerátortéglák alkalmazása ré-vén elért költségcsökkentés. Ebben az idõ-ben szakértõként három hónapon keresztülfelügyelte a garamszentkereszti alumíni-umkohó öntödéjében levõ négy kemencetûzálló falazatának építését.

Áthelyezéssel került generáltervezõnekaz ALUTERV budapesti központjába. Ki-emelkedõ munkája volt az alumíniumiparolvasztókemencéinek átállítása pakurárólföldgáztüzelésre, amiért 1968-ban tervezõinívódíjban részesült. Angol és orosz nyelv-tudásával eredményesen felügyelte a ma-gyar alumíniumipari kemencék létesítésétés üzemét szerte a világban.

E témakörben számos elõadást tartottCsehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjet-unióban, valamint amiskolci egyetemen. Ki-vette részét a recski rézérc feldolgozásánakelõkészítõ munkálataiból a számos külföldikohászati üzemben szerzett tapasztalataalapján. Projektmenedzserként és vezetõtervezõként eredményesen irányította egyamerikai vállalkozás szaktervezõinek mun-káját. 1989-ben vonult nyugállományba.

KKoovvááccss LLáásszzllóó Sopron-ban született 1929.május 15-én. A sopro-ni egyetemen 1952-ben szerzett techno-lógus kohómérnökioklevelet. Ezután ameginduló öntõiparitechnikusképzésbentevékenykedett mint mérnök tanár Sopron-ban,majd Csepelen. 1962-tõl a Vasipari Ku-tató Intézetben tudományos fõmunkatárs-ként a vas- és acélöntvénygyártással kap-csolatos kutatással és fejlesztéssel foglal-kozott, számos új berendezés és technoló-gia bevezetésében vett részt. Igazságügyiszakértõi tevékenységet is folytatott, köz-remûködött a szabványosításban. 1990-ben nyugdíjba vonult, ezután másfél évigaz Öntödei Múzeum könyvtárosa volt.

Hazai és külföldi rendezvényeken, aMérnöktovábbképzõ Intézetben számoselõadást tartott. Hét könyv szerzõje, illetvetársszerzõje. Hazai és külföldi folyóiratok-ban, periodikákban sok publikációja jelentmeg, nyugdíjas korában elsõsorban önté-szettörténettel foglalkozik.

Egyesületünknek 1960 óta tagja. Négyéven át az oktatási bizottságot vezette,részt vett több szakcsoport és bizottságmunkájában. Közremûködött számos egye-sületi rendezvény és az 1978. évi nemzet-közi öntõkongresszus szervezésében.1974-tõl a BKL Öntöde segédszerkesztõje,szerkesztõje, majd fõszerkesztõje a lap

8855.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

8800.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

KKÖÖSSZZÖÖNNTTÉÉSSEEKK

114422.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm �� 22000099 5599

megszûnéséig, 1991-ig. Ezután hét évig aBKL Kohászat öntészeti rovatának egyikvezetõje volt. Egyesületi kiadványokat isszerkesztett, például az évenként megje-lent Öntészeti zsebkönyvet.

Szakmai és egyesületi munkája elisme-réseképpen több minisztériumi és egyesü-leti kitüntetésben részesült, 1988-banMTESZ-díjat kapott, 1991-tõl az OMBKEtiszteleti tagja.

MMaajjkkuutt AAllbbeerrtt arany-okleveles kohómér-nök 1929. április 6-ánRozsnyón született.Alapfokú iskoláit is ittvégezte, majd a Pre-montrei Gimnáziumtanulója lett. A 6.osztályt a miskolciFráter György Gimnáziumban fejezte be1945-ben, a 7. és 8. osztályt az ózdi ÁllamiGimnáziumban, ahol 1948-ban érettségi-zett. Családját 1948 decemberében a �ma-gyar-szlovák lakosságcsere� keretébenSopronba telepítették.

1949-ben az Ózdi Kohászati Üzemekbenkezd dolgozni mint vegyipari tanuló, vegy-elemzõ, majd mint gyakornok az acélmûbekerül. A Mûszaki Ellenõrzési Fõosztály dol-gozója, az acélmûnél MEO csoportvezetõ, anagyolvasztónál MEO részlegvezetõ, a fi-nomhengermûben ugyancsak MEO részleg-vezetõ volt 1952-60 között. 1962-ig a vál-lalati diszpécserszolgálatnál dolgozott.Közben a miskolci Nehézipari MûszakiEgyetem kihelyezett esti tagozatán tanultés 1956-ban kohómérnöki oklevelet szer-zett. 1961-63 között pedig elvégzi a kohó-ipari-gazdaságmérnöki szakot.

1962-ben a diósgyõri Lenin KohászatiMûvekhez helyezik át, ahol a nagyolvasz-tónál üzemmérnökként kezd dolgozni. Eztkövetõen technológus, mûszaki osztály-vezetõ, kohóüzem-vezetõ, gyárrészlegifõmérnök, s 1986-tól 1988-ig, nyugdíjbavonulásáig gyárrészlegvezetõ. Szakmaimunkájáért Kiváló Kohász és Kiváló Mun-káért miniszteri kitüntetésben részesül, smegkapja a Kiváló Újító kitüntetés aranyfokozatát. Az OMBKE-tõl 40 és 50 évestagságáért Sóltz Vilmos-emlékérmet kap.1956 óta egyesületi tag.

MMoollnnáárr NNáánnddoorr aranydiplomás okl. fémko-hómérnök 1929. február 17-én született.1948-ban a veszprémi piarista gimnázium-ban érettségizett, majd 1953-ban a Nehéz-

ipari Mûszaki Egyete-men fémkohómérnökidiplomát szerzett.

Elsõ és utolsómunkahelye a Maszo-bal Rt., ill. jogutódja,a MAT volt, amelynek1952-tõl volt ösztön-díjasa. Az ajkai alumí-niumkohóban üzemmérnökként kezdettdolgozni, késõbb üzemvezetõ, 1962-tõlmûszaki osztályvezetõ lett.

Elsõként tervezte meg az országban Aj-kán a 45 kA-es, blokkanódos kádszerkeze-tet. Tevékenyen vett részt az ajkai kohóintenzifikálásának kísérleti ésmegvalósítá-si munkáiban, valamint a nehéz fizikaimunkák gépesítésében. Irányította az alu-mínium kokillaöntési kísérleteket, ez a kí-sérleti üzem lett a mai Le Belier Formaön-töde Rt. csírája. 1971-ben a TatabányaiAlumíniumkohómûszaki igazgatójának ne-vezték ki. Itt a kohó és az öntöde termelés-bõvítésének munkái mellett megtervezteés üzembe helyezte a 100 kA-es, elektroni-kusan vezérelt, blokkanódos, gerendás ké-regtörésû elektrolizáló kemencét.

Sokat foglalkozott a kohómérnök-után-pótlással az egyetemi hallgatók konzulense-ként. Munkája elismeréseként többször ré-szesült vállalati és minisztériumi kitüntetés-ben. 1988-ban rokkantsági nyugdíjba került.Azóta a szellemi és fizikaimunkától kénysze-rû visszavonultságban szülõvárosában, Aj-kán él. Egyesületünknek 1949 óta tagja.

DDrr.. SSzzaabbóó LLaajjooss Sa-jóvelezden született1929. április 9-én. Ta-nítója javaslatára asárospataki fõgimná-ziumba került, érett-ségi után a debrecenio r v o s t u d om á n y iegyetemen felvételi-zett. Orvosi diplomát 1954-ben szerzett.Két munkahelyen dolgozott 1993-ban be-következett nyugdíjazásáig.

Elsõ munkahelye az ózdi járási kórházszülészeti, nõgyógyászati osztálya volt,szakorvosi megbízatással. 1960 októberé-tõl a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbenüzemi orvosként, majd üzemi fõorvoskénttevékenykedett. Munkája során megbízottmegyei üzemi fõorvosként a fejlõdõ üzem-orvosi hálózat szervezõje volt az iparbanés a mezõgazdaságban. Így került kapcso-latba a bányászati és kohászati üzemekkel,

ahol elismert orvosi tevékenységet folyta-tott. Kiváló Orvos kitüntetését is ennek amunkának köszönheti.

Nyugdíjazása után nyolc évig önkor-mányzati képviselõként közéleti munkátvégzett. Aranydiplomáját 2004-ben kaptameg. Jelenleg nyugdíjas munkavállaló amegújult üzemorvosi feladatok ellátásá-ban. A kulturális munkában is elismert sze-repe van. Egyesületünknek 2003 óta tagja.

DDrr.. MMiihhaalliikk ÁÁrrppáádd1934-ben születettNyíregyházán. Ott vé-gezte az elemi és kö-zépiskolát. 1952-benérettségizett és mégaz évben megkezdtetanulmányait a RákosiMátyás NehézipariMûszaki Egyetem Kohómérnöki Karán, ahol1958-ban szerezte meg vas- és fémkohó-mérnöki oklevelét.

Végzés után az egyetem Fémkohászatta-ni Tanszékén kezdte meg mûszaki pályafu-tását. Egy évig gyakornok, 1964-ig tanárse-géd, majd adjunktus 1994. évi nyugdíjbavonulásáig. 1977-ben avatták doktorrá.

Az oktatásban fõ tématerülete az elméle-ti kohászattan volt, amellyel kapcsolatosjegyzetek, könyvrészletek írásában is résztvett. Társszerzõjea többkiadásban ismegje-lent, Horváth Zoltánnal és Sziklavári Károly-lyal írt nívódíjas Elméleti kohászattan címûtankönyvnek, valamint a Sziklavári Károllyalírt, több évtizedes tapasztalatot összefogla-ló Kémiai metallurgia példatárnak.

Folyamatosan részt vett a tanszéken fo-lyó kutató- és szervezõmunkákban.

Utolsó aktív éveiben oktatta a könnyû-fém-metallurgia címû tárgyat, és egy új �fém- és fémtartalmú hulladékok újrafeldol-gozása � tantárgy anyagát állította összeés írt belõle egyetemi jegyzetet. E tárgyatnyugdíjazása után is még több évig elõadtaa környezetvédõ ágazatos kohómérnök-hallgatóknak.

Összességében tíz tankönyv, illetveegyetemi jegyzet, 14 oktatási segédlet, 30szakcikk, 15 szakmai elõadás szerzõje illet-ve társszerzõje, szerzõtársa a Mûszaki Ér-telmezõ Szótár sorozat többnyelvû Fémko-hászat kötetének, valamint az EU Leonar-do da Vinci programja támogatásával ké-szült és az interneten hozzáférhetõ, több-nyelvû kohászati értelmezõ szakszótárnak.

7755.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

6600 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

SSüüttõõ ZZoollttáánn Felnéme-ten született 1934.március 1-jén. Az ál-talános iskola befeje-zése után az akkoralapított KohóipariTechnikumba kerültMiskolcra.

Munkáját a DunaiVasmû nagyolvasztómûjében kezdte mintüzemtechnikus. Az I. és II. számú nagyol-vasztó indulása után fõgázkezelõként,majd metallurgusként, üzemvezetõ-he-lyettesként, a salaküzem vezetõjeként ésújra metallurgusként dolgozott. Közbenüzemmérnöki diplomát szerzett a Dunaúj-városi Fõiskolán, ami után üzem- és mun-kaszervezõi feladatokat látott el. Melletteüzemszervezõi és önálló értékelemzõi dip-lomát kapott, így a továbbiakban üzem-szervezõként és önálló értékelemzõkéntdolgozott 1993. évi nyugdíjba vonulásáig.

Az OMBKE-nek 1953 õszétõl tagja, minta dunaújvárosi helyi szervezet egyik alapí-tója. 1967-ben megválasztották a helyiszervezet szervezõtitkárának, ezt a funkci-ót öt év megszakítással 2004. március 4-iglátta el. Munkája eredményeként is 130-rólmintegy 400 fõre gyarapodott a létszámuk,s lettek az egyesület egyik legnagyobb he-lyi szervezete.

Rendszeressé tették a klubnapi foglal-kozásokat, beindították a Delta-klubot, ésévente egy-két szakmai kirándulást szer-veztek a hazai kohászati üzemekbe. Aktívrészese és szervezõje volt sok helyi és or-szágos szakmai konferenciának, közte azAnyag-, energia- és környezetgazdálkodása vaskohászatban címûnek. Egyik fõ szer-vezõje volt a somogyfajszi HonfoglaláskoriEmlékhely létrehozásának, üzemeltetésé-nek és az itt tartott konferenciáknak.

Aktív szervezõje és tagja volt a Dunaújvá-rosi és a Fejér megyei MTESZ elnökségének.

TTookkáárr IIssttvváánn 1934.február 13-án Sáros-patakon született.Elemi iskoláit is ottvégezte, majd a mis-kolci Kohóipari Tech-nikumba járt. Felsõfo-kú tanulmányait a ki-jevi Politechnikai In-tézet Kohász Karán folytatta, ahol 1958-ban vörös diplomát kapott.

Szakmai tevékenységét a KõbányaiVas- és Acélöntödében gyakornokként

kezdte, majd üzemmérnöki, egy év eltel-tével technológusi beosztást kapott azacélöntödében.

1961. június 1-jével az akkor alakulóGépipari Technológiai Intézetbe kerül át-helyezéssel. Elõször iparpolitikai dön-téselõkészítõ anyagokat készített a KGMrészére, majd 1963-tól bekapcsolódott azöntéstechnológiai kutatás-fejlesztési fel-adatok megoldásába. Kezdetben a viasz-mintás precíziós öntés és a keramikus for-mázás fejlesztésével foglalkozott, majd ve-zette az öntödei formázás területén a korrajellemzõ ún. importkiváltó segédanyagok(formaleválasztó anyagok, fényeskarbon-képzõk, formabevonatok, vízüveges kötõ-anyagok és lazítóik) kidolgozását, és szer-vezte azok gyártását. Ebben az alkotói kör-ben dolgozta ki a folyékony vas salakolá-sára országosan használt anyagát is. Mun-kája eredményét társszerzõkkel együtt ki-dolgozott 19 magyar találmány fémjelzi.

1968. június 1-jével kinevezték a KÖVACfõmérnökének. Ezt a megbízatást 1971.május 1-jéig látta el, majd visszatért a GTI-be és folytatta kutató-fejlesztõ tevékeny-ségét 1992. március 1-jén bekövetkezettnyugdíjazásáig.

Szakmai tevékenysége során 41 publi-kációnak volt szerzõje vagy társszerzõje.Írt technikumi tankönyvet, társszerzõje azÖntészeti kézikönyvnek és az Öntészet c.mûszaki értelmezõ szótárnak.

Nyugdíjasként az általa alapítottCastorg Kft.-ben dolgozik.

DDrr.. HHaannáákk JJáánnooss okl.kohómérnök 1939.március 12-én szüle-tett Újgalambos-pusz-tán. Általános iskolaitanulmányait a galam-bos-pusztai iskolábanvégezte, a középisko-lait Dunaújvárosban(akkor Sztálinváros) a Kerpely Antal Kohó-ipari Technikumban fejezte be 1957-ben.

A technikum elvégzése után két évig aDunai Vasmûben a kohónál dolgozott abunkersoron. Elegymesteri beosztásbólment vállalati ösztöndíjjal Miskolcra a Ne-hézipari Mûszaki Egyetem KohómérnökiKarára, ahol 1964-ben szerzett alakítás-technológusi diplomát. Az egyetemen be-kapcsolódott a Verõ József és Káldor Mi-hály professzorok által vezetett egyetemi

kutatómunkába. Kutatómunkát azóta is fo-lyamatosan végez. A hidegen hengereltlágyacélok újrakristályosodásának vizsgá-lata témában benyújtott doktori disszertá-cióját summa cum laude eredménnyel véd-te meg, s 1980-ban avatták egyetemi dok-torrá az NME-n. A mûszaki tudomány kan-didátusa fokozatot 1989-ben nyerte el aszerkezeti acélok tulajdonságainak javításamikroötvözéssel és a gyártási jellemzõk tu-datos változtatásával tárgyú értekezésmegvédésével. 2007-ben Budapesten EU-jogú UT2 képesítést kapott.

Az egyetem elvégzése után 1964�1991között különbözõ beosztásokban dolgozotta Dunai Vasmûben. Volt üzemmérnök, a spi-rálcsõüzemben mûszakvezetõ, ónozóüzem-vezetõ, hideghengermûi technológus, ahengermûvek vezetõtechnológusa, 1976-tól 1991-ig a Dunai Vasmû fõtechnológusa.Közben 1982-84 között a Dunaújvárosi Fõ-iskolai Alakítástechnológia Tanszékénekvezetõje volt. A Vasmûben töltött utolsó ötévben mint gyártástechnológiai fõmérnökvezette az integrált kohászati vállalat fõme-tallurgia, fõtechnológia és kutatási egysé-geit. Számos új üzem felépültével a DunaiVasmû fejlõdésének második legnagyobbszakasza esik erre az idõre. Összesen 64 újtermék kifejlesztését irányította, hat közü-lük vásári díjat kapott. Pl. a DX65 vásárinagydíjas spirálisan hegesztett acélcsõbõlépült meg a budapesti gázkörvezeték.

1991 elsõ félévében az Ózdi KohászatiÜzemek elnök-vezérigazgatója volt. 1991-1994 között a kanadai Hatch AssociatesLtd. fõmunkatársa. 1994-ben megalapítot-ta a Metcons Kutató-, Fejlesztõ és Tanács-adó Kft.-t, amelynek keretében saját erõ-bõl, zöldmezõs beruházással személygép-kocsi-kipufogórendszereket gyártó üzemetépített. Ennek volt ügyvezetõ igazgatója2005. évi nyugdíjba vonulásáig.

Az OMBKE-nek 1964-tõl tagja. 1987-96között a Hengerész és a KéplékenyalakítóSzakcsoport elnöke. Jelentõs a hazai ésnemzetközi publikációja. Kigondolta és1996-ra Balatonszéplakra megszervezte azelsõ Európai Hengerész Konferenciát. 1985óta az MTA Metallurgiai Bizottság tagja.

Számos alkalommal nyerte el a KiválóIfjú Mérnök és a vállalati Kiváló Dolgozókitüntetést. Birtokosa a Kiváló Újító és aKiváló Feltaláló arany fokozatának és azMN Minisztertanácsa Kiváló Munkáért ki-tüntetésének. Eredményes munkáját azOMBKE Egyesületi plakett kitüntetéssel iselismerte.

7700.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

Vingli Károly 1947-ben született Nádasd-ladányban. Általános iskolába is ott járt, majd1961-ben a Székesfehérvári József Attila Gim-náziumban kezdte meg középiskolai tanulmá-nyait. Szerette a sportot, versenyszerûen röp-labdázott az iskolai csapatban és a Székesfe-hérvári Volán SE-ben.

Érettségi után a Dunaújvárosi FelsõfokúKohóipari Technikumba (DFKT) került, aholszorgalmas, jó eszû, nyílt, segítõkész barát-nak ismerték meg évfolyamtársai. Végzés utánkohóipari szaktechnológusi diplomával a zse-bében az Inotai Alumíniumkohóba ment dol-gozni. 1970-ben is ide tért vissza két év sorka-tonai szolgálat után. Ekkor lett tagja azOMBKE-nek.

A Felsõfokú Kohóipari Technikum fõiskolá-vá válását követõen újból iskolapadba ült, ko-hász üzemmérnöki diplomát szerzett. Szakmaiélete ekkortól még jobban összekapcsolódottaz alumíniumkohászattal és öntészettel, ké-sõbb a bronzformaöntészettel is, amikor aCsepeli Fémmû Székesfehérvári Nehézfémön-tödébe került. Itt programozó diszpécseri,mûvezetõi, üzemvezetõi beosztásokban dol-gozott a folyamatos rúd-csõ öntõmûben, atömbösítõ és a héjüzemben.

A 90-es évek elején néhány öntödei kollé-gájával közösen alapítottak egy magánöntö-dét. Sok sikeres év után végül a társak nemtartottak ki mellette, és egy kis idõ után Õ isúgy határozott, hogy kivonul az üzletbõl.

Visszament Inotára dolgozni a MAL-MWKnémet-magyar vegyes tulajdonú öntödébe.Jármûipari alumíniumöntvényeket gyártottaka német piacra. A technológiát a németorszá-

gi anyacégnél tanulta be, a gépek magyaror-szági telepítése, beüzemelése részben az Õirányításával történt. Az üzem mûszaki veze-tõjeként a beruházások és technológiai fej-lesztések felelõse volt. Az üzem megszûnéseután még több éven keresztül dolgozott egymagánöntödében, ahol alumíniumhulladékotdolgoztak fel és tömbösítettek.

A kohászat és öntészet mellett szülõfalujá-nak történelme is nagyon érdekelte, különö-sen a település ékessége, a Nádasdy-kastély.Nádasdy Ferenc 1991-ben jött vissza Magyar-országra, és az általa létrehozott alapítványsegítségével megkezdõdött a kastély felújítá-sa. Alelnökként Karcsi ekkortól vállalt komolyszerepet az alapítványi munkában és a kastélyújjáépítésének szervezésében, a történelmihagyaték felkutatásában. Ebben a minõségé-ben teljesen azonosult az alapítvány célkitû-zéseivel: a kastélyépület keretein belül létre-hozni egy tudományos-kulturális központot,amely az ember, a természet, a kultúra és azegészséges élet, a társadalom négy alappillé-re szoros kapcsolatát hirdeti. Sok-sok tudo-mányos elõadás, beszélgetés, kulturális ese-mény � amelynek szervezésében nagy résztvállalt �, hirdette Nádasdladány nevét a világ-ban, elindítva a fejlõdést az ember és a kör-nyezet harmóniája felé.

Tevékeny életét szakította meg a halál,2009. február 17-én vettek tõle végsõ búcsútés kívántak utolsó Jó szerencsét! rokonai, ba-rátai, iskolatársai és tisztelõi a nádasdladányitemetõben.

Nyugodjál békében!Vadász JJózsef

Vingli Károly(1947�2009)

Koltaayné Táátraai Ilddikóó1939. április 11-énszületett Budapes-ten. Iskoláit Buda-pesten végezte, terv-statisztikusi, képesí-tett könyvelõi, gyors-és gépírói valamintberuházási ügyinté-

zõi végzettsége van.1954-ben kezdett dolgozni mint gyors-

és gépíró, titkárnõ. A bányászattal és ko-hászattal 1974-ben, a Kogéptervhez tör-tént elhelyezkedése után találkozott. Itt a"K"-irodán az akkor jól mûködõ kohászativállalatok beruházási munkáival foglalko-

zott itthoni és az ausztriai cégeknél. A kül-földi munkákhoz kiutazó tervezõirodai dol-gozók utazási ügyeiért volt felelõs.

Sok éven keresztül rendszeresen szer-vezte, rendezte és bonyolította külföldi cé-gek magyarországi bemutatkozásait, szim-póziumait a helyiség kiválasztásától a ven-déglátásig és a pénzügyek rendezéséigmindent.

Az évente megrendezett BudapestiNemzetközi Vásáron éveken át az egyik in-tézõje, mozgatója, koordinátora volt aKogépterv pavilonjában berendezett kiállí-tásnak és rendezvényeinek.

A Kogéptervnél dolgozó OMBKE-tagoktevékenységét, rendezvényeit szervezte

az egyesülettel összhangban és tartotta akapcsolatot a titkársággal. Ennek kö-szönhetõen több éven át az OMBKE kü-lönféle nemzetközi és hazai rendezvénye-in meghívott szervezõként, rendezõkéntdolgozott.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület Vaskohászati Szakosztályá-nak 1987 óta tagja. A szakosztály munkájá-ban is jelentõs tevékenységet végzett,ezért 2007-ben Egyesületi oklevél kitünte-tést is kapott.

Jelenleg az OMBKE Vaskohászati Szak-osztály budapesti helyi szervezetének ve-zetõségi tagjaként végez egyesületi mun-kát.

Resicabánya (Resica, románulResita, németül Reschitza)

A bánsági hegyvidék gazdag nyersanyaglelõhelye-it kiaknázandó, a bécsi kamara 1769-ben határoz-ta el, hogy Resicán vasfeldolgozó üzemeket épít.1771. július 3-án már mûködött az új üzem kétnagyolvasztóval, formázómûhellyel és kovácsmû-hellyel. Egyenesen a nagyolvasztóból öntötték akályhalapokat és más öntvényeket, ezenkívül ke-rékvasakat, kocsitengelyeket, mezõgazdasági ésháztartási eszközöket, szeget, szerszámokat, demég ágyúgolyót is gyártottak.

1845 után átgondolt fejlesztések, beruházásokindultak. Új gyárak létesültek, 1848-ban három 36 láb magas kohó, daruval, láng- és kupolókemencével felszerelt öntõ-mûhely, színesfémöntöde épült. Volt három kovácsmûhely, a kavarómûhelyben pedig 14 kemencében állítottak elõkavartvasat. De volt sínek elõállítására szolgáló hengermû és tíz különbözõ kaliberfúróval felszerelt ágyúgyár is. Az ab-szolutizmus idején tovább épült az üzem, már 36 kavarókemencével rendelkezett, s növelték a hengermû kapacitását.

A korszerûsítés 60 000 forintot emésztett fel, smivel az osztrák császárság amúgy is pénzügyi gondokkal küzdött, 1855-bena bánsági bányákat, kohókat, erdõket eladták egy francia-osztrák tõkéscsoportnak, mely a vasútépítések jogát is birtokolta aHabsburg Monarchiában. A cég a �Császári és Királyi Szabadalmazott Osztrák Államvasút-társaság� nevet viselte, a kiegyezésután vette fel az �osztrák� mellé a �magyar� jelzõt is. Rövidesen a történelmi Magyarország legnagyobb ipari komplexumávánõtte ki magát, óriási területtel, erdõkkel, bányákkal, gyárakkal, vasútvonalakkal, utakkal, szõlõültetvényekkel rendelkezett.

Hatalmas beruházások következtek, 1868-ban és 1875-ben 4-4 Bessemer-konvertert telepítettek, s évente 30 000 ton-na vastuskót állítottak elõ kizárólag vasúti sínek gyártására. 1880-ban és 1893-ban új nagyolvasztókat építettek, amiketegy évi 30 000 tonna kapacitású kokszolómû látott el koksszal. Az elsõ két martinkemencét 1876-ban állították üzembe,1881�1882-ben újabb kettõt építettek, így 1896-ban 30 000 tonna martinacélt állítottak elõ. Az 1889-ben megépült té-gelyacélmû évi 1000 tonna minõségi acélt biztosított.

Hengermûvek épültek és nagy, modern gépekkel felszerelt csarnokok. A 19. század végére a hengermûvek teljesítményemegközelítette az évi 50 000 tonnát, az öntödéé a 4 200 tonnát. Tûzállótéglagyárának évi termelése pedig 500 tonna volt.

A resicai mûvek egyik fontos részlege volt a hídgyár,mely elõször vasúti, majd közúti hídszerkezeteket is gyártott, elsõneka szegedi Tisza-hidat. A resicai gépgyárban 1872�1873 között építették meg a történelmi Magyarország elsõ mozdonyait is,melyek a Resicza, a Bogsan és a Hungária névre hallgattak. A Hungáriát Bécsbe is elvitték az 1873-as világkiállításra.

Az elsõ világháborút követõen az új államhatalom 1920. február 13-án létrehozta a többségében román érdekeltségû újvállalatot, az Uzinele de Fier si Domeniile Resita-t (Resicai Vasüzemek és Uradalmak Rt.). A hatalmas államimegrendelésekrealapozva új fejlesztésekre, korszerûsítésekre, új beszerzésekre került sor. A válság évei után újjáépítették a nagyolvasztókat,s 1942-ben termelésükmeghaladta a 100 000 t-át. 1934�1935 között új kokszolómûvet építettek, s a hat darab 33 tonna ka-pacitású martinkemence mellé 1937-ben megépítették a hetediket is. Hatalmas, 11 200 m2-es csarnok épült a mozdonyokgyártására. Az U.D.R. Románia legnagyobb vállalatává vált. Resicai gyáraiban 1935-ben 85 998 személyt foglalkoztatott.

1948. június 11-én a Resicai Mûveket is államosították és kiemelt szocialista vállalat lett. Tovább folyt a gõzmoz-donygyártás, beindult a dízelmotorok és a turbinák gyártása. 1957-tõl dízelmozdonyok gyártását kezdték meg. A régi-ek helyére új üzemcsarnokokat építettek, mára nem maradt egyetlen régi csarnok sem.

Az 1980-as évektõl kezdve mind jobban rányomta bélyegét Resicára is a válság. A rendszerváltás és többszöri tulaj-donosváltás után az új, orosz tulajdonos megindította a termelést, korszerûsítéseket végzett, de az új üzem vélhetõenmár nem fog olyan jelentõséggel bírni, mint amilyennel a 19. és 20. század fordulóján bírt.

A IX. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Buziásfürdõ, 2007. márc. 29. � ápr. 1. kiadványának 25�28. ol-dalán található ismertetõ (szerzõ: dr. Jancsó Árpád) rövidített, szerkesztett változata. További információ találhatótöbbek között Kladiva Ottmár: A Hegyi Bánság ipartörténete. BME OMIKK 2006 CD-lemezen. (L. K.)

Resica, 1908 (A Magyar Olajipari Múzeum gyûjteményébõl)

,,

, , ,

Szemelvények kohászatunk múltjából