Az óvodavezető feladatrendszere a szülői kapcsolatok

vonatkozásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű

családokra

Kenéz Szabolcsné

Konzulens: Dr. Danyi Gyula

egyetemi docens

Miskolci Egyetem (külső munkatárs)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Kar

Miskolc

2017

2

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés 5

1.1. A témaválasztás indoklása 5

1.2. Helyzetelemzés 7

2. A roma családokról általánosságban 10

3. Az óvodavezető feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásával

kapcsolatosan 14

3.1. A családdal való együttműködés mint kiemelt vezetői feladat 14

3.2. A pedagógiai munka színvonalának megteremtése 15

3.2.1. A nevelés keretei 18

3.2.1.1.Egészséges életmód alakítása 18

3.2.1.2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok 19

3.2.1.3. Értelmi nevelés 20

3.2.2. Óvodánkban használt szervezeti formák és időkeretek 21

3.2.2.1. Ének-zene, tánc 21

3.2.2.2. Mese, vers, dramatikus játék 22

3.2.2.3. Vizuális tevékenység, manuális tevékenység 23

3.2.2.4. Testi nevelés, mozgás, mozgásos játék 24

3.2.2.5. A külső világ tevékeny megismerése 25

3.3. A nevelőtestülettel való együttműködés 27

3.4. A kialakult értékek, hagyományok megőrzése 28

3.5. A másság elfogadására való nevelés 30

3.6. Gyermekvédelmi munka az óvodában 30

3

4. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 32

4.1. A gyermekek óvodai felvétele 32

4.2. Családlátogatások 32

4.3. Nyílt napok 33

4.4. Szülői értekezletek 33

4.5. Közös kirándulások, rendezvények szervezése 34

5. A szülők elégedettségének mérése 35

6. Az óvodavezető kommunikációja 37

6.1. Az óvodavezető – szülő kommunikációs kapcsolata 40

6.2. Az óvodavezető – óvodapedagógus kommunikációja 42

6.3. Az óvodavezető – gyermekek kommunikációs kapcsolata 42

7. Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 46

8. Összefoglalás, az óvodavezetői munka hatékonyságának értékelése 48

9. Irodalomjegyzék 50

10. Idegen nyelvi összefoglaló 51

11. Mellékletek 52

4

Köszönettel tartozom dr. Danyi Gyula egyetemi docensnek a szakdolgozat megírásához nyújtott segítségéért.

„Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti meg igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, életét,

építkezését, egész életét…” Kodály Zoltán

5

1. Bevezetés

1.1.A témaválasztás indoklása

A szakdolgozatom témájának kiválasztásánál fontosnak tartottam azt a tényt, hogy

mennyire változott meg szépen, lassan, szinte észrevétlenül óvodánkban a gyermekek és a

családok összetétele. Az egyre növekvő hátrányos helyzetű családok és ezáltal a

gyermekek száma igényelte a változást a nevelői munkánk során. Kodály Zoltán idézete

pedig arra világít rá, hogy csak akkor tudjuk ezeket a családokat megismerni és a

gyermekeiket megfelelően nevelni, ha ismerjük az eredetüket, a szokásaikat és a

hagyományaikat. Paulo Coelho szerint: „Az igazi Hagyomány ez: a mester sohasem

mondja meg a tanítványának, hogy mit csináljon. Csak útitársak ők, akik együtt

szembesülnek a rácsodálkozás nehéz élményével, amikor ajtók csukódnak be, és

horizontok nyílnak meg előttük, amikor az észlelés állandó változásban van, amikor a

folyók keresztezik az útjukat – amelyeken nem átkelni kell, hanem végigmenni.”1 Saját

tapasztalatom alapján is tudom, hogy a roma családok többsége saját belső ügyének tekinti

a gyermek nevelését, s a pedagógusi beavatkozásokat gyakran ellenségesen fogadják. Ezért

fontos a család megnyerése az együttneveléshez. A gyermekek óvodába lépése előtt,

családlátogatások alkalmával és személyes beszélgetések során el kell nyerni a szülők

bizalmát, hogy elérjük a megfelelő és rendszeres óvodába járást. Ilyen alkalmakkor

vigyázni kell minden egyes szavunkra, mozdulatunkra, gesztusunkra. Óvakodni kell a

lehangoló környezet feletti megdöbbenéstől, tartózkodom mindenféle kioktatástól,

elmarasztalástól. Próbálok tanácsot adni, és igyekszem meggyőzni a szülőket az óvodába

járás előnyeiről, fontosságáról, amely a gyermekeik érdekében és javára történik.

Tapasztalataim és a látottak alapján nagy eltérések mutatkoznak az egyes családok

életkörülményei, életvitele és szokásai között. Minden egyes jelzés meghatározza a

gyermekek gondozásával kapcsolatos feladataimat. Nagyon nagy segítség volt és rengeteg

tapasztalatot gyűjtöttem az Edelényi Kistérség által megrendezett és finanszírozott Baba -

Mama klubnak a beindításával településünkön, amit a falu a hátrányos helyzetű családok

segítésére nyert pályázat révén. Vezetője voltam az egy évig tartó programsorozatunknak,

ahol a roma családokkal foglalkozhattam, közelebb kerülhettem hozzájuk, megismerhettem

az életkörülményeiket, mindez nagyban segíti a pedagógiai munkámat.

1Paulo Coelho: A portobellói boszorkány /Athenaeum Kiadó, Budapest, 2006, 235. o. /

6

Felmerül az a kérdés, hogy mi is a az óvodavezető feladata abban az esetben, ha

folyamatosan változik az óvodás gyermekek és a családok összetétele.

Ebben az állandóan átalakuló kis embercsoportban az óvodavezetőnek és az

óvodapedagógusnak, úgy gondolom, mindig naprakésznek, segítőkésznek, jól

felkészültnek és empatikusnak kell lennie. A feladatok folyamatosan változnak, amihez

alkalmazkodni, igazodni kell. Életüket, szokásaikat tanulmányozva itt térnék ki Perlai

Rezsőné könyvére2, amely jól bemutatja az életvitelüket, és azt is , hogy milyen nehéz

ezekkel a családokkal kapcsolatot kiépíteni, mivel zárkózottak, bizalmatlanok. Az

óvodavezetőnek fontos feladata, hogy megnyerje és megismerje ezeket a családokat,

munkatársait ösztönözze, segítse, hogy ők is minél nyitottabbak és felkészültebbek

legyenek a roma családokat illetően. Számtalan lehetőség és módszer van arra, hogy a

hátrányos helyzetű családokat megnyerjük, megismertessük és elfogadtassuk velük az

óvodai élet szokásait és szabályait. Úgy gondolom, mindehhez a gyermekekkel szükséges

először is a bizalmi légkört kialakítani.

Az óvodavezető legyen tájékozott a cigány kultúra és szokások területén, ezáltal is

erősítse a bizalmi kapcsolatot a gyermekek, a szülők és a család között.

Jövőképem az, hogy szeretném, ha az óvodámba járó hátrányos helyzetű gyermekek

számára az óvodám a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot,

vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel,

boldogan, önfeledt játékkal töltenék.

Dolgozatom felépítésekor figyelembe vettem azt, hogy az óvodavezetőnek milyen

sokrétű feladatai vannak a szülőkkel való kapcsolattartás elmélyítésében. Külön kitérek a

gyermekek nevelésére, hiszen akkor tudjuk a hátrányos helyzetű családokat meggyőzni az

óvoda fontosságáról, ha látják és tudják, hogy a gyermekeik megfelelő kezekben és

környezetben nevelkednek.

2 Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre /Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002/

7

1.2. Helyzetelemzés

Szuhogy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik

legelmaradottabb vidékén helyezkedik el. A falu környezetét erdővel borított dombos-

völgyes vidék jellemzi. Lakossága a rendszerváltás előtt- a földrajzi adottságoknak

megfelelően-főleg bányászatból és mezőgazdaságból élt. A környék nehéziparhoz tartozó

gyárai, üzemei a rendszerváltást követően bezártak, ennek következményeként a

településen is megnőtt a munkanélküliek száma. Lakosainak száma 1100 fő, lakásainak

száma 449, amelyből sokat ma már nem laknak. A roma lakosok száma 400 fő. A

kisebbség jól érzi magát a településen, létszámuk folyamatosan emelkedik. Sajnos e

népréteg életkörülményeinek javulása, társadalomba való beilleszkedése nagyon lassú

fejlődést mutat. A munkalehetőségek nagyon korlátozottak, nagyobb településeken és

városokban van lehetőség elhelyezkedni. A helyi önkormányzat a munkaképességgel

rendelkezők számára folyamatos cserével közhasznú munkát tud csak biztosítani. A

legjellemzőbb mégis az, hogy alkalmi munkákból, családi pótlékból, segélyekből tartják

fenn magukat. Az óvodáskorú roma gyermekek nem származásuk, roma voltuk miatt

hátrányos helyzetűek, hanem azért, mert a családi körülményeik és az ingerszegény

környezetük miatt annak tekinthetőek. A hátrányos helyzet oka a szülők alacsony

műveltsége - sok olyan szülő van, akinek nincs meg a nyolc osztálya-, a gyermekek

környezetében beszélt nyelv szegénysége, valamint a gyenge szociális helyzet.

Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el. 1975-től 1989-ig

egycsoportos, 25 férőhelyes, 1989-től kétcsoportos, 60 férőhelyes intézmény.

Csoportszobáink több funkciót töltenek be. Színtere a mindennapi játéknak, tornának,

óvodai tevékenységeknek, étkezéseknek és a pihenésnek. Jónak mondható felszereltségét

folyamatosan újítjuk, fejlesztjük a költségvetésből, rendezvényekből, pályázati

lehetőségekből, szponzorok támogatásaiból. Az udvar elrendezése és felszereltsége alapján

a különböző szabadtéri tevékenységeknek biztosít lehetőséget: füves-betonos rész,

levegőző terasz, homokozó, udvari játékok, konyhakert, virágoskert és játszótér, amelyet

2012-ben a „Delikát 8” pályázaton nyertünk.

Az óvodánkban saját Pedagógiai Programmal dolgozunk. A Pedagógiai

Programunk rólunk, nekünk, a környezetünk értékeiről szól. Arról az alkalmazkodásról

kell gondoskodnunk, amelyet az élet változásai, a helyi környezet alakulása, fejlődése

egyértelműen megszab számunkra. Az óvodai nevelés alanya, a gyermek is változik ezen

8

hatások következtében, tehát a nevelésnek is változnia kell, alkalmazkodnia kell a

környező valóság kihívásainak megfelelően.

Szuhogy dombokkal, hegyekkel körülvett völgyben fekszik. Az erdő, rét,

szántóföld, víz – a természeti környezet élővilága gazdag lehetőséget kínál gyermekeink

számára az ismereteik gyarapításában és a tapasztalatszerzésben. A nagyobb településekre,

városokba gyakran szervezett kirándulások alkalmával pedig kitekinthetnek és

ismerkedhetnek tágabb környezetükkel, bővíthetik és mélyíthetik tudásukat.

Óvodámban jelenleg 60%-os a roma származású gyermekek aránya. A családokkal

jó a kapcsolatom, a szülők rendszeresen, szívesen, de sokszor rendezetlenül hozzák

gyermekeiket az óvodába. A felzárkóztatásuk érdekében nagyon fontos, hogy minél

hamarabb bekerüljenek az óvodába, a közösségbe. A roma édesanyák többsége rendszeres

látogatója a nyílt napoknak, a szülői értekezleteknek, és szívesen fogadnak az otthonukba

is a családlátogatások alkalmával. A roma szülők nagy része munkanélküli,

iskolázottságuk elmarad a lakosság többi rétegétől, néhány fiatal végzi el a

szakmunkásképzőt, szakközépiskolát vagy gimnáziumot. Éppen az iskolázatlanság és az

anyagi problémák miatt gyermekeik szociokulturális hátrányokkal érkeznek az óvodába, és

ez okozza az értelmi lemaradásokat is. A roma nyelvet nem beszélik, hagyományaikat nem

ápolják, így ez lassan feledésbe merül.

Hitvallásom és célom, hogy:

„Legyen az óvoda a játéké, legyen az óvoda élményszerű, legyen játékos, hogy a gyermek

felszabadultan tudjon megnyilvánulni, kibontakozni, tanulni, tapasztalatokat gyűjteni.”

/Dr. Kovács György/3

Jelenlegi csoportom neve: Méhecske /kis – középső / csoport. Létszáma 20 fő,

ebből 15 fő kiscsoportos, 5 fő középső csoportos gyermek. Roma származású gyermekeim

száma 13 fő. Nevelési célom elősegíteni a 3-5 éves hátrányos helyzetű, roma gyermekek

életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a sokoldalú, harmonikus

személyiségének kibontakoztatását. Feladatom, hogy ápoljuk és fejlesszük a kisebbségi

életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Célom a sikeres iskolai

beilleszkedéshez a testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális

3 Kovács György – Bakosi Éva: Óvodapedagógia I. /Magánkiadás, Debrecen, 2004/

9

tanulási zavarok megelőzése a játékon keresztül. Segíteni szeretnék a kisebbségi, roma

identitástudat kialakításában és fejlesztésében.

Gyermekképem pedig az, hogy az emberi személyiség egyedi, mással nem

helyettesíthető individuum és szociális lény. Nevelő munkám alapja a gyermekek

személyiségéből, egyedi vonásaiból kiinduló pedagógiai tevékenység, gyermekközpontú és

befogadó óvodai nevelés.

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben.

A legtöbb gyermek tiszteli szüleit, az óvónőket, a dajkákat, bizalommal fordulnak

hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek

verbális és nonverbális módon is kifejezni. Nagyon érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal

rendelkeznek. Nagyon nagy a mozgásigényük, ezért is van az, hogy ügyesen mozognak,

szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás - és

viselkedéskultúrájuk korukhoz képest alacsonyabb szintű, szeretik és megfelelő

példamutatással, ösztönzéssel, tanítgatással óvják és védik a természetet. A

különbözőségekkel természetes módon együtt élnek, a koruknak megfelelő mértékben

empatikusak, befogadóak, szolidárisak játszótársaikkal, csoporttársaikkal. Nagy hangsúlyt

fektetek az esélyegyenlőség megvalósítására, a hátrányt csökkentő pedagógiai támogatást

segítő elveket érvényesítem. Végezetül Varga Domokos szavait idézve szeretném kifejezni

az óvodapedagógusi hivatás lényegét, amely áthatja az óvodánkban folyó nevelőmunkát:

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét

És eszét, szaporítja tapasztalatait.

Ő azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó,

Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle!”

(Varga Domokos)4

4 Internetes forrás: http://ovisvilagkarasztelek.blogspot.hu/2012/08/idezetek.html

10

2. A cigány családokról általában

A cigányok /romák/ hazánkban, településünkön, óvodánkban

Több mint kilenc évszázad telt el azóta, hogy a cigányok megjelentek Európában.

Magyarországon csak a XV. század óta élnek. Beilleszkedésüket leginkább az

befolyásolta, hogy mikor és honnan érkeztek hazánkba, találtak-e munkát vagy további

vándorlásra voltak ítélve határainkon belül. Legkorábban a Kárpát-medence felé vándorló

és onnan hozzánk érkező cigányok telepedtek le hazánkban. Jobbára kézművességből

éltek, sokan muzsikáltak.5

Hazánkban tizenhárom - a törvényben elismert - kisebbség él. A cigányok (más néven

romák) alkotják a legnagyobb csoportot. Az ország teljes területén élnek diaszpórában,

Észak- és Kelet-Magyarországon (Borsod, Nyírség), valamint Baranya egyes vidékein

tömbben.

A szuhogyi Nyitnikék óvodába járó gyermekek 60 %-a roma, ilyen értelemben a

szülőkkel való kapcsolattartás szempontjából nem tekinthetünk el attól a kérdéstől, hogyan

alakítsuk ki kommunikációs stratégiánkat azokkal kapcsolatban –legyen az gyermek vagy

szülő - akik részben vagy jórészt más kulturális normarendszerben nevelődtek. Óvodánk

növendékeinek valószínűleg még nagyobb százalékát érinti a kisebbségi szocializációval

kapcsolatos háttér, hiszen roma és nem roma szülők gyermekei is jórészt ugyanazon

földrajzi és szociológiai háttérrel rendelkeznek.

A gyermekek nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége, és ebben az

óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Hogy a jog, a kötelesség, a kiegészítő funkciók

békésen megférjenek egymással, gyermekeink érdekében szükséges, hogy a család és az

óvoda megértő együttműködésre találjon.

A cigány családok tagjai között rendkívül erős az érzelmi kötődés, inkább érzelmi

mint tudati síkon nevelik gyermekeiket, más normatívák alapján. Szeretik a gyermekeiket,

de ez nem zárja ki a testi fenyítést és a gorombaságot, elhanyagoltságot.

Szükségrendszerük nem eléggé differenciált, nem kapcsolódik a gyermek normális életkori

sajátosságainak megfelelő szükségrendszeréhez. Gyakori a következetlenség, a

5 Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre / Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002 /

11

gyermekeknek, így nincs lehetőségük arra, hogy az igényeiket célzó helyes

magatartásformákat, szokásokat kialakítsák magukban. Szüleik azonban szinte semmiben

sem korlátozzák gyermekeiket, nem gátolják meg bennük a helytelen magatartási szokások

kialakulását, rögződését. A roma szülők gyakran azért sem közvetíthetik a társadalmi

normákat, mert ezek nagy részét maguk sem tanulták meg, ezért nem is alkalmazzák. A

cigányok érzelmei hevesek és rövid ideig tartanak. Képesek rövid időn belül

hangulatváltásra, például sírásból másodpercek alatt kacagásra fakadnak, vagyis egyik

érzelem átcsap a másikba. A gyűlölet és a harag is egy pillanat alatt elillan belőlük.

Nagyon jó vendéglátók. Napjában egyszer – általában késő délután – van főtt étel, és ekkor

van a fő étkezés is, ilyenkor egy nagy fazékkal készítenek, többnyire húsos ételt. Nemcsak

azért, mert nagy a család, hanem azért is, hogy ha bárki érkezne, vendég, meg tudják

kínálni. Nagy sértés a család számára, ha nem fogadják el azt, amivel a vendéget vagy a

hozzájuk betérőt megkínálják. A cigány családok nagyon babonásak, félnek a régi

szokásokat megszegni vagy megsérteni, ünnepkedvelők. Kis közösségükbe, családjukba

sok olyan alkalmat találnak, amikor összejönnek, mulatoznak, zenélnek, táncolnak.

Ünneplési kedvük személyiségükből, vérmérsékletükből adódik. Nagyobb ünnepeik:

keresztelő, lakodalom, búcsú, halottak napja, karácsony, újév, s ma már a név- és

születésnap is. E napokon a rokonság összejön, és több napig együtt vigadnak. Ezen jeles

alkalmakkor – és persze máskor is – elkerülhetetlen kellék a tűz, a zene és a tánc. A tűz az

összetartozás, az emberi melegség szimbóluma, mely az évszázadok hosszú vándorlása

során alakult jelképpé. 6

Három fő etnikai csoportjukat különböztetjük meg: a romák jó része magyar

cigánynak definiálja magát, kisebb részük az oláh cigányok, illetve a beások. Nagyon

kevesen beszélik ősi nyelvüket, a roma nyelv jelenléte igazi kuriózum, inkább csak egy-

egy szó használatában jelenik meg. Életmódjuk, kultúrájuk egyre erőteljesebben beolvad a

többségi társadaloméba, mégis jelentősen eltér attól. (Megfigyeltem, ha egy gyermek leejt

valamit, teljesen természetes, hogy az elvihetőnek tekintendő. Nem lopás, kulturális

norma.) Szuhogyon, a falunkban a romák is megkülönböztetik magukat aszerint, hogy

„tősgyökeres” romák, vagy „betelepült romák”. Anélkül, hogy bármely csoportot

kategorizálnék, mégis megfigyelhető a tendencia: az előbbi csoportba tartozók jórészt

településünk tevékeny, integrált tagjaiként szocializálódtak, az elmúlt egy-két évtizedben

6 Bencsik Gábor: Cigányokról / Magyar Mercurius, Budapest, 2008 /

12

Szuhogyon lakcímet szerzett polgárok jórészt a szociális ellátások elérésében találják meg

a „boldogulást”.

A modernkori magyar kormányok folyamatosan programokat indítottak a roma

kultúrának a többségi társadalom normáiba való asszimilálási céljával, valamint azzal a

törekvéssel, hogy nemzetiségi öntudatuk, értékeik fennmaradhassanak. Integrálásukkal

kapcsolatban azonban mindig felmerülnek sémaszerű fogalmak:

- mélyszegénység: a cigányok általában nagycsaládosok, akik –jórészt

iskolázatlanságuk okán is- kicsiny hozzáadott értékű fizikai munkából

szerzik jövedelmüket, vagy – mint településünkön – jórészt szociális

ellátásokból élnek.

- diszkrimináció: a többségi társadalom jelentős része még mindig

ellenérzéssel tekint a más normák szerint élő kisebbség magatartására.

- szegregáció: a nem romák egy része ki szeretné rekeszteni a más

kultúrával és magatartási formákkal élő romákat a tevékeny élet fő

színtereiről, így a munkahelyekről, iskolákból, stb.

Magyarország alkotmánya az első pontokban fogalmazza meg, hogy minden

állampolgára – származásától, nemzetiségétől, vallásától függetlenül – egyenlő. A

gyakorlatban azonban az alapelv nem mindig érvényesül: a gyermekek számon tartják, ki a

cigány, ki a „paraszt”. Nevelőmunkám jelentős részét áldozom arra, hogy közvetítsem azt

az attitűdöt, hogy nem a bőr színe szerint értékelik az embert, hanem tevékenysége,

empatikus készsége és magatartása szerint.

A hazai cigányok többsége vallásos, jórészt katolikusnak tudja magát. Óvodás

csoportom gyermekeinek többségei is – hetente egyszer – játékos (a katolikus egyház által

szervezett) hitoktatást választja. A roma családok körében elterjedt a búcsújáróhelyeken

való megjelenés, földrajzi közelsége nyomán Mátraverebély-Szentkút vidékünkön a

leginkább preferált hely. (A cigányok hitéletével gyakran társulnak babonák, hiedelmek,

ezért bizonyos helyeket, időpontokat külön becsben tartanak.) A Magyar Püspöki

Konferencia Cigánymissziós Bizottságot nevezett ki, hogy a romák hitüket saját kulturális

közegükben gyakorolhassák.

Hogyan állunk jelenleg a (részemről így nevezett) pozitív integráció terén?

Országosan és helyben, óvodánkat külön is értelmezve:

13

A 2014. évi választások során először lett a nemzetiségek –így a romák- parlamenti

delegátusának megválasztására a lehetőség. Bár a névjegyzékben regisztrált romák

létszámához képest kevés volt a szavazat, a törvényhozásban szószólóként az Országos

Roma Önkormányzat nevében Farkas Félix képviseli a cigányok érdekképviseletét a

Parlamentben. A kisebbségi névjegyzékbe ekkor feliratkozott állampolgárok száma 13%-

kal haladta meg a 2010. évi népszámláláson magukat cigányoknak valló emberek számát.

Helyben – az általam gondolt – pozitív integrációt a mikrotársadalomban való

jelenlétemmel és tevékenységemmel valósítom meg, valósítottam meg, s e szerint kívánok

tevékenykedni a jövőben is: a közelmúltban a település alpolgármestereként szerveztem

közösségünk életét. A héttagú képviselőtestületből három fő képviselte a helyi romák

érdekeit. Úgy gondolom, mi, nem-romák is erőnkön felül teljesítettünk, amikor a cigányok

kulturális értékeinek megőrzésén fáradoztunk. Szuhogyon évente 2-3 alkalommal azóta is

hagyományőrző alkalmak vannak (legutóbb vallási tematika szerint zajlott le). Községünk

roma tagjainak nemcsak közös együttlét és találkozó ez, hanem tényleges ünnep: a babról

tészta, a vakaró, a cigány lecsó elkészítése és elfogyasztása (zene, tánc és éneklés

keretében) tényleges hagyományőrző ünnep. A háttérben közben minden érdeklődő a

kosárfonás és a seprűkészítés fortélyaival ismerkedhet meg, roma és nem roma ember.

Alpolgármesterként nem, de az óvoda pedagógusaként ugyanazt teszem:

családlátogatásokon ismerem meg rendszeresen gyermekeim kulturális, szociális hátterét,

az óvodai együttlétben pedig differenciált bánásmóddal igyekszem a roma gyermekek

értelmi és érzelmi fejlődését pozitívan befolyásolni, támogatni. Az óvodai nyílt napok,

közös rendezvények és kirándulások szintén ezzel a célzattal érvényesülnek, érik el a

céljukat. A romapedagógiai kurzusra is ezért jelentkeztem, ezért végeztem el, hogy a

gyakorlatban ezt használhassam.

14

3. Az óvodaveztő feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásával

kapcsolatosan

3.1. A családdal való együttműködés mint kiemelt vezetői feladat

Az óvodai nevelés a családi neveléssel kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését.

Gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük őket. Keressük a további

lehetőségeket a kapcsolat mélyítése céljából. Ennek alapvető feltétele a családdal való

együttműködés. A cigánygyermekeket nevelő óvodapedagógus nem nélkülözheti a nevelés

folyamatában a gyermek családjával való kapcsolatot, együttműködést. A kezdeményező

szerepet az óvodának kell felvállalnia, ez az együttműködési szándék elsődlegesen az

óvodavetőnek és óvodapedagógusoknak a hivatással járó felelősségérzetére, a gyermekek

iránti szeretetére építhető. Az együttnevelésnek a kisebbség esetében még nagyobb

hangsúlyt kell kapnia, hiszen az óvoda eltérő szokás- és szabályrendszerét, elvárásait a

szülők kötelességeit ismerniük kell ahhoz, hogy munkánk eredményesebb lehessen. Az

óvodapedagógusok még óvodakezdés előtt megismerkednek a gyerekekkel, általuk a

szülőkkel, családlátogatás alkalmával. A mi óvodánkban az augusztus végén tartott

tájékoztató szülői értekezleten folytatódik az ismerkedés, de mivel kis faluban élünk, ahol

mindenki ismeri egymást, ezért sok családdal így is nagyon jó a kapcsolat. A roma

gyermekekre nagyon jellemző a szeretethiány, a magatartászavar, a beilleszkedési zavar. A

szülőket nyár elején behívjuk az óvodába, és közvetlen beszélgetés formájában tanácsokkal

látjuk el, hogyan készítsék fel gyermeküket az óvodai életre, mellyel beilleszkedésüket

könnyítik meg. Fontosnak tartjuk, hogy már az első családdal való találkozásunk során jó

benyomást keltsünk a szülőkben.7

Az együttműködés formái változatosak. A személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a

család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, és az

együttműködés során érvényesítjük azokat. Óvodánk nyitott, így a szülők

megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy

szeretjük, óvjuk gyermekeiket. Ügyelünk arra, hogy minden óvodánkba lépő leendő vagy

potenciális szülő udvarias eligazításban, fogadtatásban részesüljön, válaszolva aktuális

kérdéseikre. Ugyanakkor mi is elmondjuk, mit nyújt óvodánk, mik az elvárásaink a

7 Deliné Fráter Katalin: Lépésről lépésre óvodafejlesztő program / DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény, 1997/

15

hatékony együttműködés érdekében. Már az első közös szülői értekezlet alkalmával

felvilágosítást kapnak az óvoda – család kapcsolattartási módjáról, lehetőségeiről, az

információáramlás rendjéről, a házirendről. A kapcsolattartás elveit figyelembe véve

elfogadjuk a cigánycsaládok eltérő szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk

őket az életmód jó szokásainak alakításában. Elfogadjuk a szülőt akkor is, ha a nevelésben

súlyos hiányosságokat mutat. Empátiával, segítő szándékkal fordulunk a szülők felé. Sajátos

helyzetükből adódóan igen kevés szülő nyerhető meg, hogy részese legyen óvodai

munkánknak (alacsony iskolázottság, ingerszegény környezet, felfogásbeli különbségek,

illetve kettős nevelés).

Az óvoda – család kapcsolatot a tapintatra, a toleranciára építjük, melyet közös

programok, ünneplések és más találkozások alkalmával mélyítünk el. A roma gyermekek

óvodába kerülésekor nagyon fontos, hogy a már óvodás gyermekekkel elfogadtassuk azt a

tényt, hogy a társa cigány; megértessük vele, hogy ugyanolyan, mint ő. Az

óvodapedagógusnak a magatartása modell lehet ilyen esetben pl: elsőnek fogom meg a

kezét, leülök mellé a padra, én öltöztetem, stb. Ezeknél a gyermekeknél biztonságos,

szeretetteljes hátteret kell kialakítani, ami otthon hiányzik az életükből. Ugyanakkor figyelni

kell arra, hogy ne mondjunk negatív véleményt a szülők otthoni életéről.

3.2. A pedagógiai munka kiemelt területei

A gyermekek óvodai felvételétől, óvodai életének kezdetétől folyamatosan a

következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk, a nyomonkövetés és fejlődés érdekében.

Anamnézis felvétele az óvodába lépéskor, lehetőleg a családlátogatások alkalmával, ott a

helyszínen töltjük ki a szülőkkel, kötetlen, nyugodt, bizalmi légkörben. Tudatosan tervezett,

folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkát folytatunk. Fokozott

figyelmet fordítunk az egészséges életmód, egészségtudat és az egészséges táplálkozási

szokások kialakítására. Szeretetteljes légkörben segítjük az intézményes nevelésbe való

beilleszkedést, az érzelmi nevelést és a szocializációt. Különös gondot fordítunk az

anyanyelvi nevelésre, szókincsük bővítésére, a beszédértésre, a nyelvi kifejezőképességük

fejlesztésére és a beszédészlelés fejlődésére. A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált

fejlesztését egyéni bánásmóddal, az esélyegyenlőség megteremtésével oldjuk meg.

A gyermek életkorától, állapotától függően biztosítani kell a fejlesztő gondozást. Ez

nagyfokú együttműködést igényel a szülő, a logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő

16

és az óvodapedagógus részéről. A minél korábbi diagnózist követő fejlesztés megelőzheti a

káros viselkedés kialakulását. Ennek eredményeként óvodába lépéskor már rendelkezhet

korlátozott mennyiségű kommunikációs eszköztárral. Ezek a gyerekek speciális nevelést

igényelnek, de fontos, hogy normál közösségben is részt vegyenek. Az óvoda a családi

nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Funkciói: óvó-védő,

szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók.8

Célom, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek találják meg a helyüket a

környezetükben és az őket körülvevő világban. Falusi, roma gyermekeket nevelek, akiknek

a valósággal való kapcsolatunk tág lehetőséget biztosít a fejlesztésükre. Szeretetteljes,

biztonságos, kedvező együttlétre, megfelelő testi és mentális gondozásra, nevelésre

törekszem. A roma óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség

kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Biztosítom az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen

alapuló integráció lehetőségét. Az óvodánkban dolgozók lehetőséget biztosítanak arra,

hogy az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek az óvodai nevelés során is lehetőséget

kapjanak a kisebbségi önazonosság megőrzésére, ápolására, erősítésére, valamint az

átörökítésre. Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése mint élettér, amelyben tájékozódni

és eligazodni képes a gyermek. A megszerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek

megjelennek a mindennapi tevékenységében. Tapasztalása és tevékenysége során egyre

több ismeretet szerezve biztonságosabban és jobban eligazodik az őt körülvevő világban,

beletanul a világba. A természeti környezetet figyelve, közvetlen tapasztalatszerzés útján, a

jeles napok számbavételével tervezem mindennapjaikat. Ezáltal sikeresen tevékenykedhet,

alkothat a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermek is egyaránt. Folyamatosan

tiszteletben tartom a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságaikat, önállóságukat és

mindemellett tudatos fejlesztéssel készítem fel őket az iskolai életmódra. A tudatos

fejlesztést korántsem oktatással és tanítással képzelem el, hanem elsősorban neveléssel. Én

az óvoda funkciói közül most és hosszú távon is a nevelési funkció elsődlegességét

hangsúlyozom.

A mi feladatunk legalább naponta biztosítani, hogy jól érezzék magukat a normál

óvodai csoportban. A csoport tagjai fogadják el az ilyen gyermekek másságát. Bátran

üljenek le melléjük rajzolni, próbáljanak meg játszani, beszélgetni velük. Próbáljanak meg

segíteni nekik.

8 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

17

A programunk a cigány etnikai kisebbséghez tartozó óvodás gyermekeink életkori

sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség kultúrájának

megismerését, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Nem

ismeretek közléséről van szó, hanem a cigány hagyományok és kultúra átadása elsősorban

cselekedtetésen keresztül történik. A témához tartozó tartalmak integrálhatók az óvoda

mindennapi életébe, különös tekintettel az anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, irodalmi

nevelés, zenei nevelés, környezeti nevelés tevékenységeire. Így, minden óvodás

ismerkedik más kultúrák verseivel, meséivel, dalaival és esetleg képzőművészeti

alkotásaival. Óvodásaink kölcsönösen megismerik egymás kultúráját. Célom a kisebbségi

identitástudat kialakítása. A roma, etnikai kisebbséghez tartozó óvodás gyermekek

differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására törekszem a kisebbségi életmódhoz, kultúrához

kötődő hagyományok és szokások ápolásával. Fontosnak tartom a kisebbségi roma

gyermekek sikeres, zökkenőmentes iskolai beilleszkedését. A másik fontos cél a szülők

szemléletének, értékrendjének folyamatos fejlesztése, alakítása.

Az óvodavezető feladata a gyermekek érzelmi biztonságának a megteremtése, az

óvodai beilleszkedésük zökkenőmentes elősegítése. A megfelelő gondozottság biztosítása,

a gondozási teendők fokozott figyelemmel történő ellátásával. A teljes gyermeki

személyiség fejlesztése speciális tevékenységeken keresztül, a testi, a szociális és az

értelmi fejlődésük érdekében. A kisebbség kultúrájából a helyi környezetnek megfelelően

tudatosan felépített, tömbösített ütemterv segítségével a helyi igényeknek megfelelő

kisebbségi kultúra és hagyomány ápolása. Fontos feladat még a szülőkkel való pozitív,

harmonikus együttműködés, feltétel nélküli elfogadás és segítségnyújtás gyermekeik

hatékonyabb nevelése érdekében. Ennek tudatában és ehhez kapcsolódóan a következő

fejezetekben részletezem a gyermekek optimális fejlődéséhez szükséges nevelési kereteket,

lehetőségeket. Ahhoz, hogy a szülőkkel is jó kapcsolatot alakítsunk ki, látniuk kell, hogy

gyermekeik jó helyen vannak, megfelelő nevelésben részesülnek. Évente kétszer felmérjük

a szülők igényeit, elégedettségét, amihez folyamatosan alkalmazkodunk és alakítjuk az

óvodai életet. Mindezt az Intézményi Önértékelésen belül végezzük el a szülői

elégedettségmérő lapok segítségével.

18

3.2.1.A nevelés keretei

3.2.1.1.Egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek testi szükségleteinek civilizált

kielégítése, az egészséges életvitel igényének kialakítása az egészséges testi fejlődés

érdekében.

Feladataink a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez

szükséges egészséges környezet kialakítása és biztosítása.

A beszoktatás alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a

testápolási szokások sorrendjét, fontosságát. Úgy alakulnak ki az egészségügyi szokások,

ha ezt minden felnőtt azonos módon, következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. Az

otthoni rendszertelen, egyoldalú szegényes táplálkozást az óvodai étkezésen túl úgy

próbáljuk javítani, hogy a havonta egy alkalommal rendezett vitaminnapokon új ízekkel

ismertetjük meg őket. A csoportszobában kialakított élősarokba folyamatosan

gyűjtögetünk zöldséget, gyümölcsöt, amelyekből kóstolókat rendezünk. Az étkezési

szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények

biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni.

Fokozatosan alakítjuk ki az öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges

öltözködés előnyeit hangsúlyozom, sokszor tapasztalom, hogy gyermekeiket túlöltöztetik

vagy az ellenkezője is igaz, hogy nem az időjárásnak megfelelően vannak öltöztetve. A

gyermek tisztasága, ápoltsága érdekében összefogva a lakhely egészségügyi

szakembereivel a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő egészségnevelő munkát

végzünk. Naponta szervezek néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, sétákat, melyek

hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának

fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelést is az udvaron tartjuk.9

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása érdekében

mindennap lehetőséget adunk és megfelelő időt nyújtunk a gyermekek számára naponta

kétszer a szabad levegőn való tartózkodásra. Adjunk lehetőséget rossz időjárás esetén is a

szabadtéri játékra -teraszon, betonozott részen. Télen is kihasználjuk az évszak adta

9 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

19

lehetőségeket. Melegben lehetőséget adunk a pancsolásra, vízfürdőzésre. Igyekszünk a

gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet biztosítani.

Udvarunkon van füves terület, homokos és szilárd burkolatú rész is. Van napos és

árnyékos terület, virágos és veteményeskert. A csoportszobák megfelelő méretűek, tágasak

és világosak. Hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az étkezés és alvás

helye is.

Az óvodáskor végére el kell érnünk, hogy a testápolás körében kialakított

egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végezzék. A tisztálkodási eszközöket

megfelelően, rendeltetésszerűen tudják használni. Az evőeszközök használata ne okozzon

gondot nekik, sajátítsák el a kulturált étkezési szokásokat. Önállóan öltözködjenek,

ruhaneműjüket az öltözőszekrénybe, saját jellel ellátott szekrényükbe, mindig rendben

tartsák. Ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára. Nemcsak saját dolgaikra, hanem a

csoportszoba, öltöző, mosdó rendjére és épségére is figyeljenek.

3.2.1.2.Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok

Az óvodavezető célja mindig az legyen, hogy a gyermekek egyéni érdekeinek,

tulajdonságainak, képességeiknek kibontakoztatása a közösségen belül megvalósuljon. A

szegényes tárgyi, fizikai, érzelmi sivár környezetből bekerülő hátrányos helyzetű

gyermekeknél a tartós, stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítése és folyamatos fenntartása

nélkülözhetetlen a fejlődésük érdekében.

Feladat a beszoktatás pillanatától kezdve a biztonságos, családias légkör

megteremtése az óvodás évek alatt. Családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből

igyekszem képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való

kötődéseiről. Ezen tapasztalatok alapján készülök fel a gyermekek fogadására. A

beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekekben kialakuló érzelmi kötődést az

óvodához. A csoportszobák kedves, derűs, nyugalmat árasztó berendezése hozzájárul

ahhoz, hogy a nap folyamán megfelelő helyet találjanak a játékra, és jól érezzék magukat.

Próbálok különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel fordulni a

gyermekek felé a nap minden egyes pillanatában. A sivár, elhanyagolt környezetből

érkező gyermekeknek az óvodapedagógus az anyapótló. Fontos a felnőtt viselkedésének

mintaértéke, mert megfigyelve, utánzás útján tanul a gyermek. A társaknak az óvodában

20

kialakuló kis játszócsoportoknak, az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy.10

Fontosnak tartom a csoportszervezési formánál, hogy a testvérek, ismerősök egy csoportba

kerüljenek, mert így a szociális tanulási formákra gazdagabb lehetőség nyílik.

3.2.1.3.Értelmi nevelés

Lassan, tapintatosan kell törekedni arra, hogy a gyermekek az élményszegény

hátrányokból fakadó értelmi lemaradásaikból felzárkózzanak. Speciális módszerekkel

segítjük őket az eligazodásban, nagyon sokat gyakorolunk, és nagyon sokat biztatjuk a

gyermekeket, hogy felismerjék saját maguk képességeit. Fokozott figyelemmel törekszünk

arra, hogy sikerélményhez jussanak. Folyamatos elismerés, dicséret szükséges ahhoz, hogy

kialakuljon bennük a megfelelő, egészséges önbizalom.

Az óvodai élet megszervezése különösen fontos feladat. A gyermekek egészséges

fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket. A rendszeresen visszatérő

ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend igazodik a

különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi

szokásokat, igényeket. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, a

tevékenységek közötti belső arányok kialakítására törekszem. A napi – és heti rendet a

gyermekek egyéni szükségleteihez mérten alakítom ki. Az óvodai tevékenységeket úgy

szervezem, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjak tenni az óvodai neveléssel a

gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladataimnak. A napirend a rugalmas

változtatásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre,

elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék,

pontosan elvégezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott

tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes figyelem

szükséges. Társas és közösségi tevékenységekben biztosítjuk számukra az esélyeket, a

közösségi élményeket hagyományaikhoz kapcsolódó tevékenységekkel tesszük még

változatosabbá.

A kisebbség kultúrájának és hagyományainak ápolása során koncentrálunk a

prevenciós program fejlesztő tevékenységére. Különös figyelmet fordítunk a fő feladat

meghatározásakor a komplexitásra a mozgás, a testséma, a percepció és az anyanyelv

fejlesztése területén.

10 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

21

3.2.2.Az óvodánkban használt szervezeti formák és időkeretek

3.2.2.1.Ének - zene, tánc

Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,

mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi

ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, amelyet megismertethetünk a gyermekekkel.

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része,

mint a napi mesélés. Az éves anyag összeállításánál figyelembe vesszük, hogy csoportjaink

gyermekei vegyes életkorúak. A roma származású gyermekeknél különösen fontos a zene

szeretete, hagyományaik, kultúrájuk van ezen a területen.

Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok

játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés

szempontjából is fontos. A roma származásúak zenei világára jellemző a spontaneitás,

rögtönzés mellett a hagyományos zenei fordulatok megjelenítése. A cigányoktól gyűjtött

dalanyagban kevés a gyermekdal, így zenehallgatás alkalmával értékesebb darabokat is

meghallgatunk.

Zenei területen folyamatosan lehetővé kell tenni a roma gyermekeknek az

improvizált, halandzsaénekelgetést, a zenei kultúrájuk megalapozását. Segítséget kérve

helyi, még ezt a tevékenységet nem elfelejtő roma emberektől, meg kell velük ismertetni a

ritmushangszereiket, mint pl. kanna, kanál. Segítjük a népi játékok, hagyományok és a

roma tánckultúra megismerését. Engedjük a gyermekeknek a spontán kialakuló tánc, ének

és mozgásjátékokat kibontakozni.

Fontosnak tartjuk, hogy a roma gyermekek hagyományaikat megismerjék,

átörökítsék, ápolják pl. az ének – zene - tánc segítségével, eredeti autentikus cigányzenével

is. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a cigánykultúra jellemző zenei és mozgásanyagát a

cigány gyermekek gyakorolhassák, társaikkal megismertessék (cigány tánc, eredeti lépések

és formációk felhasználásával). A falunkban működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

amely évente több alkalommal rendez roma napot. Itt a gyermekek találkozhatnak a romák

által őrzött hagyományokkal. Megismerhetik a kosárfonás, seprűkötés mesterségét.

Megkóstolhatják a roma ételeket, a babról tésztát és a cigányvakarót. A képkiállításon

betekintést láthatnak a szuhogyi romák életéről. Zenehallgatáshoz értékes műveket

választunk, cigány, magyar népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint

22

hallgathatnak magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét

is.

3.2.2.2.Mese, vers, dramatikus játék

A szülők és a nagyszülők már maguk sem beszélik a cigány nyelvet a faluban, a

magyar nyelvet használják, de szóhasználatuk, mondatszerkesztésük sokszor helytelen és a

szókincsük is szegényes. Nem csoda tehát, ha óvodába lépéskor sok gyermek nyelvi

nehézséggel küzd. Egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés, a hangképzési problémák

és a hangképző szervek fejletlensége.

Az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusoknak a feladata a gyermekek nyelvi

fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Szükség esetén szakember bevonása a

fejlesztő munkába. A helyes kommunikáció fejlődése érdekében követésre méltó példa-

mutatása az egész óvodai nap folyamán.

Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek kezükbe vegyék, nézegessék a

könyveket, amelyekben kedves meséik, mondókáik vannak. A cigány mesék, versek világa

legfontosabb eszköze nyelvüknek, megszerettetése közös üggyé kell, hogy váljon.

Mindenképpen tartsuk szem előtt: a cigányság mese - és mondavilága a legendássá vált

anya – és gyermek szeretetéből fakad.

Fontos, hogy óvodai életük során értékes irodalmi alkotásokkal ismertessük meg a

gyermekeket. A meséskönyvek között roma meséskönyveket helyezünk el, amelyeket a

nap bármely szakaszában nézegethetnek a gyermekek, ha kérik, az óvodapedagógussal

együtt. Mindig válaszoljunk a mesékkel, versekkel kapcsolatos kérdéseikre, ha nem tudjuk

a választ, azt is ismerjük be, és ígérjük meg, hogy utánanézünk. Hangozzék el is, és

ismerjék meg a roma költők, írók verseit / Bari Károly, Lakatos Menyhért, stb. /.

Az óvodában a versek, mesék kiválasztásánál elsődleges forrásunk a magyar

népmesék és gyermekmondóka gyűjtemények. Fontos, hogy a cigány gyermekek az

óvodában megismerjék saját mese -, vers - és mondavilágukat. Mivel kevés anyag áll

rendelkezésünkre, a nagyszülők segítségével próbáljuk hagyományaikat (főleg ünnepekhez

kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat, verseket, meséket gyűjteni. Az óvodai irodalmi

nevelés a roma gyermekek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában.

Óvodai egységünk óvodapedagógusai ismert cigány költők és írók munkáiból válogatást

készítettek. A mese szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekben eligazít,

értelmesebbé tesz. A magunk kitalálta „kicsi mesétől” az állatmeséken át, sokféle

23

szerkezetű és formájú (lánc, halmozó, verses) mesét mondunk. A cigány mese, vers

válogatásánál mindig figyelembe kell venni a mese mondanivalóját.

A mesének, versnek naponta helye van az életünkben, amikor a gyermekeknek

igényük és kedvük van hozzá. A ráhangolódás az állandó megszokott, meghitt hely

segítségével, tudatos meseválasztással fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a

figyelmes, csendes, közös mesehallgatásra (valamilyen jelzéssel pl.: csengőhang,

furulyaszó). Altatás előtt minden nap mesélünk, ilyenkor van alkalom a hosszabb,

bonyolultabb mesék elmondására, a kicsik terhelése nélkül. A játszóverseket kinn és benn

is mondjuk, amíg a játék lendülete tart, színesebbé, gazdagabbá lesz általa. Nem kell

tanítani, mert a gyermekek úgyis ráhangolódnak, ha kellő időben hallják, és ha befogadó

állapotban vannak. A bábozás, a dramatizálás, a bábszínház, közös élmény a

gyermekeknek. Az óvodapedagógusok bábozása mély hatást gyakorol rájuk. Így

motiváljuk a gyermeki bábozás alakulását, amelyhez minden segítséget megadunk.

Dramatizálni a sokszor hallott, kedves meséket szoktuk, amikor arra megfelelő

alkalom adódik. Mesehősöknek öltözve, a gyermekek fejlettségéhez választott szerepekben

igazi jó játékok alakulhatnak ki. Ehhez a kellékeket, díszletet a gyermekekkel közösen

tervezzük és készítjük el. 11

3.2.2.3.Vizuális nevelés – manuális tevékenység

A cigány gyermek otthoni környezetéből hiányoznak azok a tárgyi feltételek,

amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán

biztosítani kell az ez irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Törekedni kell a

minél változatosabb technikák alkalmazására, a gyermekek kézügyességének,

finommotorikájának fejlesztése érdekében. Ismerkedjenek meg a romaság saját szín- és

formavilágával, szimbólumrendszerével (erőteljes rikító színek, rózsavirág motívumok),

valamint a roma hagyományos mesterségekkel, népművészeti, képzőművészeti

alkotásokkal. A gyermekek munkáinak kiállítása egyben tükrözi az aznapi munkát,

másrészt ösztönzőleg hat a szülőkre (az otthoni ábrázoló tevékenységre).

Az alkotó-alakító tevékenységhez célszerű egy jól elkülönülő helyet kialakítani a

csoportszobában, hogy a szükséges eszközök elérhető magasságban legyenek.

A rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a

műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való

11 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

24

ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A művészeti

tevékenységek, így az ábrázolás, a kézművesség, az anyag, az eszközök és a technikák

megismerésén túl, a cigány hagyományok ápolását és a teljes szabadság élményét nyújtja a

gyermeknek. Az óvodavezető és az óvodapedagógus feladata, hogy lehetőséget

teremtsenek az önmegvalósításra, az önállóságra, az utánzásra. Megismertetjük a

tevékenységek során használható eszközöket, anyagokat és azok használatát. Lehetőséget

teremtünk, hogy a gyermekek kultúrájához tartozó saját szín-és formavilágot meg tudják

eleveníteni.

3.2.2.4. Testi nevelés –mozgás - mozgásos játék

A testnevelési anyag összeállításakor meghatározó óvodánk felszereltsége, a

gyermekek életkora fejlettségi szintje, a csoport összetétele. Egész nap biztosítjuk

számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a

csoportszobában, a fedett teraszon és az udvaron egyaránt. A gyermek mozgásigénye

különböző, nagyon fontos, hogy a vegyes csoportokban a nagyobb, aktívabb mozgást és a

nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni,

tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok

megtanítása, betartása. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és

szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebb lesz a gyermek . A testnevelési

foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati

deformitások megelőzésére is (gerinctorna, lábboltozat erősítése). Heti egy alkalommal

gyógytestnevelő foglalkozik a gyermekekkel.

Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat

gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A verbális fejlesztés során a testrészek,

helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód, a roma

gyerekek nem ismerik testüket, testrészeiket, nagyon hiányosak az ez irányú ismereteik.

Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek

számára lehetőséget biztosítunk a komplex mozgásra. A roma származású gyermekek

alkati tényezői különbözőek a csoporttársaikétól. Előfordul az alultápláltság, és emiatt a

fizikai teljesítőképesség is gyenge. Fellelhető a túlmozgékonyság, az összerendezetlen

mozgás, a finommotorika hiánya. A cigány gyermek többségénél a nagymozgás-

koordináció megfelelően fejlett. Fáradékonyabbak a gyermekek, mert a rendszeres

25

testedzésnek nincs hagyománya az esztétikailag sivár, rendezetlen, funkció nélküli

környezetben (zsúfoltak a lakáskörülmények, udvar), ahol élnek.12

3.2.2.5.A külső világ tevékeny megismerése

A külső világ tevékeny megismerésének tervezésekor figyelembe vesszük óvodánk

és környezetének területi elhelyezkedését. Környezetünk megismerése lehetővé teszi a

csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a lakóhely és a szülőföld szeretetének

megalapozását. A tömbösített tematikus ütemtervünkbe beépítjük a cigány etnikai

kisebbség fejlesztéséhez, neveléséhez kapcsolódó témaköröket. Megismertetjük a

gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek. Felhívjuk figyelmüket annak

szépségére, tisztaságára és a környezetvédelem fontosságára. Megismertetjük a cigány

tárgyi kultúra értékeit, tiszteletét, védelmét. Megismertetjük a helyi hagyományokat, amit

ma már nem nagyon ápolnak, de az idősebb generáció még emlékszik rá.

Nagyon fontos a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelése azért, mert

otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nincs minta, nem tudnak megfelelő ismereteket

elsajátítani. A lakásviszonyok elhanyagoltak, a házkörnyék rendezetlen, sivár, szemetes,

alig van fa, virág, stb. A vonzó szép óvodai környezetben nap mint nap arra neveljük őket,

hogy ne szemeteljenek, ne rongálják a környezetük tárgyait, a növényeket óvják,

gondozzák. A gyermek által a szülők szemléletét is formáljuk, hogyan óvják, védjék,

szépítsék környezetüket. Ilyen alkalom és lehetőség például a szemétszüret: az idén

második alkalommal kapcsolódtunk be az önkéntes, országosan megrendezett Te Szedd!

Mozgalomba, ahová a roma kisebbséget is bevontuk közös nagytakarítás, virágültetés,

fásítás, levélseprés céljából. A kisebb gyermekek szeressék meg óvodájukat, majd az

óvoda közvetlen környezetével ismerkedjenek meg. Figyeljék meg az évszakok szépségét,

színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat,

tollakat, évszakra jellemző képeket. Folyamatosan bővítjük a csoportszobánkban található

élősarkunkat. A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására, készítsenek

évszakalbumot, nézegessenek családi albumokat, együtt közösen is készítünk egy bizonyos

témakörön belül albumokat. A séták során gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait,

ismerkedjenek a közlekedési eszközökkel. Természetes környezetükben figyeljék meg a

háziállatokat, madarakat, bogarakat. Minden lehetőséget kihasználva ellátogatunk a

falunkban található házigazdákhoz, hogy közvetlen környezetben is megfigyelhessék az

12 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

26

állatokat. A legnagyobbak tájékozódjanak az óvoda környékén. Figyeljék meg a növények

fejlődési feltételeit, a környezet szennyeződéseit. Csíráztassanak, ültessenek növényeket.

Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Fontos a gyermekek

kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A

hosszabb rövidebb séták, kirándulások lehetővé teszik a sokrétű tapasztalatszerzést, hogy a

gyermekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást,

véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A séták utáni megbeszélések segítik a

gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. Törekszünk a bennünket

körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetésére,

megtapasztalására játékos formában, melyeket a gyermek tevékenységeiben alkalmaz.

A roma családokból érkező gyermekek matematikával összefüggő tapasztalatai

nagyon hiányosak. Az óvodapedagógus feladata, hogy elegendő alkalmat, időt, helyet,

eszközt biztosítson a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre. Folyamatosan

igyekezünk a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltésére, az elemi ok –okozati

összefüggések felismertetésére, megtapasztalására a tevékenységek által. Továbbá pozitív

viszony kialakítására a problémahelyzetek megoldásához, törekszünk a logikus

gondolkodás megalapozására. Olyan lehetőségeket, cselekedtetéseket biztosítunk, mely

során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei.

A program megvalósulásának formája:

- A gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart, vegyes életkorú

csoportban, minden óvodás gyermek számára.

- A cigány kisebbségi nevelés cigány kulturális nevelés keretében folyik, magyar

nyelven, hiszen ők maguk sem használják a cigány nyelvet.

- A program tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A

tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepelnek a cigány játékok, versek,

mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyet.

- A program elősegíti a felzárkóztatást, a tanulási képességek fejlesztését, valamint

életvitel és életmódváltozást elősegítő tevékenységeket tartalmaz.

- Oly módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan

épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségekre és hasonlóságokra.

27

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- A gyermekekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a kisebbségi kultúra iránt.

- Ismernek a kisebbségi kultúrából meséket, verseket, dalokat és játékokat.

- Megismerkednek a helyi kisebbségi szokásokkal, hagyományokkal és kulturális

értékekkel, tisztelik és megbecsülik azokat.

- Megfelelően tájékozódnak a kommunikációs helyzetekben, összefüggően,

érthetően tudnak megnyilvánulni.

- Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek,

önmagukra és környezetükre vonatkozóan is.

- Az egészséges életmód a gyermekek szokásává, igényévé válik.

- Elmélyülten tevékenykednek, figyelmük leköthető.

- Iskolaéretten kerülnek az első osztályba, megfelelő ismeretekkel és magatartásbeli,

közösségi normákkal, szokásokkal.13

3.3. A nevelőtestülettel való együttműködés

Az óvodavezetőnek nagy szerepe van abban, hogy a nevelőtestületben egyetértés,

jó munkaköri légkör alakuljon ki. A hatékony vezetés lényege, hogy a közös tevékenység

ösztönzésével, strukturálásával megkönnyítse a kitűzött célok megvalósítását. Napjainkban

tehát az óvodavezető értékeit nem abban kell mérni, hogy személyesen mivel járul hozzá a

feladat megoldásához, hanem abban, hogy képes-e megfelelő motivációval elősegíteni a

közös munkát. Az állandó kapcsolattartáson kívül folyamatos kommunikáció és egymás

tájékoztatása szükséges ahhoz, hogy zökkenőmentesen és egymást segítve tudjon egy

kollektíva dolgozni. Az óvodavezetőnek ösztönöznie, segítenie kell a kollégáit a tudásuk

gyarapításában, ismereteik bővítésében. Akkor működik jól egy nevelőtestület, ha egy a

céljuk, folyamatosan segítik és ösztönzik egymást.

13 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

28

3.4. A kialakult értékek és hagyományok megőrzése

A cigány családok általában ünnepkedvelők. A kis közösségükben sok olyan

alkalmat találnak, amikor összejöhetnek, zenélhetnek, táncolhatnak, mulathatnak. Ilyen

fontosak számukra a keresztény ünnepek – húsvét, pünkösd és a karácsony, de nagy

ünnepléssel fogadják az újesztendőt is. A hátrányos helyzetű óvodásgyermekek a családból

egy intézménybe kerülnek, ami nagy változás a számukra, hiszen itt csak kortársak veszik

körül őket, amíg a családban már egész kis koruk óta felnőttként kezelik őket. Ez a

kortárscsoport nem ugyanaz, mint a családot alkotó személyek összessége. Óvodánkban

próbáltuk úgy kialakítani az értékeket és hagyományokat, hogy igazodtunk a folyamatosan

változó, alakuló családok összetételéhez. A Pedagógiai Programunk rólunk szól, nekünk

szól, a környezet értékeiről szól. Folyamatosan arról az alkalmazkodásról kell

gondoskodnunk, amit az élet változásai, a helyi környezet alakulása, fejlődése,

egyértelműen megszab számunkra. Az óvodai nevelés alanya, a gyermek is változik ezen

hatások következtében, tehát a nevelésnek is változnia kell, alkalmazkodnia kell a

környező valóság kihívásainak megfelelően. Nevelőmunkánk során kezdettől fogva

hangsúlyt kapott a helyi hagyományokra való támaszkodás. Ez főleg a jeles napokhoz,

ünnepekhez kapcsolódik. Az óvodánk a nagy közösség kis részeként ápolja a falu

hagyományait, folyamatosan bekapcsolódunk a faluszintű rendezvényekbe. Másik fontos

része a munkánknak a környezeti nevelés, mely jórészt a környezet adta lehetőségekből

fakad, másrészt a környezet miatti hiányosságok kompenzálására hivatott, mint például

kitekintés a falu határain túl a városba.

Óvodánk hagyományai, értékei, melyben a szülők is aktívan részt vesznek.

- Bekapcsolódás a faluszintű szüreti felvonulásba, óvodás gyermekek és szüleik

részvételével.

- Őszelő, kirándulások, séták, amikor őszi kincseket gyűjtögetünk a szülőkkel együtt.

- Az állatok világnapja alkalmából látogatás egy helyi gazdához.

- Sportnap szervezése, egésznapos program szülők részvételével.

- „Egy napot az óvodás gyermekekért”, építő, szépítő, javító, önkéntes munka

szervezése, az óvoda takarítása, felkészítése a gyermekek fogadására.

- Vitaminnap szervezése, játékos délelőtt a szülők részvételével.

29

- Bekapcsolódás a faluszintű adventi gyertyagyújtásba, óvodások szereplése.

- Mikulás-ünnepség a „Csiribiri” együttessel.

- „Mesetár”, bábos, mesés, verses délelőtt, szülők részvételével a költészet napja

alkalmából.

- Kirándulás a téli erdőbe. Játék a hóban, szánkózás, hógolyózás közösen a

szülőkkel.

- Farsangi mulatság szervezése, télűzés, kiszebáb égetése.

- Téli kiállítás szervezése a gyermekek és felnőttek munkáiból.

- Március 15., bekapcsolódás a faluszintű ünnepségbe, séta a Hősi emlékműhöz.

- Kirándulás a kora tavaszi erdőbe, virágültetés az óvoda udvarán szülők

részvételével.

- A víz világnapja alkalmából utazás a Rakaca-tóhoz autóbusszal, szülők

részvételével.

- Látogatás a Csodamalom bábszínházba Miskolcra, szülők részvételével.

- A Föld napja alkalmából takarítás az óvoda udvarán, közös délelőtt a szülőkkel.

- Húsvéti játszóház szervezése, családi nap.

- Anyák napi ünnepség szervezése.

- Látogatás szervezése az általános iskola első osztályába.

- Gyermeknapi kirándulás szervezése szülők részvételével.

- Májusfa díszítése az óvoda udvarán.

- Évzáró, ballagó ünnepség megszervezése.14

14 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

30

3.5. A másság elfogadására nevelés

Óvodánkban a roma gyermekek aránya 60%-os. A nevelésüket integrált csoportban

oldjuk meg, figyelembe véve a gyermekek érdekeit. Ez azért fontos, mert körükben nincs

elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne vagy esetleg

közvetítene. A legtöbbet egymástól tanulnak a gyermekek, és ebben a közegben lehetőség

van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Így lehet őket a

másság elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság

alapját, a szegényesebb, gondozatlanabb külső, alacsony értelmi színvonal, nehezen

szocializálhatóság. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges magatartás,

mely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak, máskor pedig hirtelen

indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célom, hogy a szélsőséges

magatartás közelítsen egy optimális felé. Itt kell megemlítenem, hogy nemcsak a hátrányos

helyzetű gyermekek szüleit kell meggyőzni az óvodába járás fontosságáról, hanem a nem

roma szülőket is arról, hogy tolerálják a másságot és fogadják el a cigány gyermekek és

családjaik jelenlétét az óvodában.

3.6. Gyermekvédelmi munka az óvodában

Óvodánkba a gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus feladata.

Nevelőtestületünk célja, hogy a különböző okok miatt hátránnyal induló gyermekek

sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Biztosítjuk számukra az érzelmi biztonságot, az

értelmi képességek egyéni és életkornak megfelelő alakítását. A hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézmények óvodapedagógusai nem

felejthetik el mindennapi munkájuk során, hogy az ebbe a körbe tartozó családok az

átlagosnál rosszabb vagyoni, jövedelmi viszonyok között élnek. A szülők iskolai

végzettsége alacsony, lakáskörülményeik sokszor nem megfelelőek. Fontos a családi

szokások és hagyományok feltérképezése, hiszen ők teljesen más kultúra és szokásrend

szerint élnek. A nevelési év elején mindig felmérjük a gyermekek létszámát. A hátrányos

helyzetű gyermekek esetén az óvodai befogadás idején sajátos teendőink vannak. A

családok meglátogatása és a velük való együttműködésen van a hangsúly. Az óvodába

érkezéstől kezdve a csoportban dolgozó óvodapedagógusok folyamatosan meglátogatják

otthonukba a gyermekeket, ha arra szükség van. A látogatások alkalmával lehetőség nyílik

a közvetlenebb kapcsolat kialakítására a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Nagy

31

hangsúlyt fektetünk a napi kommunikációra a szülő számára, kérésére információt adunk

gyermekével kapcsolatosan. Erősítjük bennük, hogy probléma estén bátran és bizalommal

fordulhatnak hozzánk. Szívesen adunk tanácsot a gyermekneveléssel kapcsolatos

problémák megoldásával kapcsolatosan. A gyermekek a mindennapok során egyéni

fejlesztések alkalmával szerezhetnek új információkat, mely elősegíti a csoporttársaikhoz

történő felzárkózásukat. Kiemelt feladatunknak tartjuk a nyelvi kifejezőképességeik

fejlesztését, a szókincsük bővítését és a helyes viselkedési szokások, szabályok betartását.

32

4.A szülőkkel való együttműködés legfontosabb formái

4.1. A gyermek óvodai felvétele, befogadás

A gyermekek óvodába való beíratásától veszi kezdetét az együttműködés a

családokkal. Az óvodába bekerülést megelőzi egy tájékoztató szülői értekezlet az új

gyermekek szüleinek, amelyen kis létszámban, nyugodt környezetben tudunk beszélgetni

az óvodai életről és elvárásokról. Ez alkalommal lehetőség nyílik arra is, hogy jobban

megismerjük egymást, bátran feltehetik a kérdéseiket, elmondhatják a problémáikat.

Az anyukás beszoktatás alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodánk életét,

szokásait, ezáltal mintát kapjon a gyermeke neveléséhez. A beszoktató szülőket

felkészítjük arra, hogy hogyan viselkedjenek a fokozatos beszoktatás idején. Mit mondjon

a gyermeknek, hogyan foglalkozzon vele az óvodai csoportszobában, hogyan számoljon be

a szülő a családban a napi történésekről. Ennek folytatása a napi kapcsolattartás, hiszen két

alkalommal is van lehetőség találkozni a szülőkkel, a reggeli érkezéskor és a délutáni

hazamenetelkor is. A családoknak igen változó a szabadidejük. A munkanélküli szülők

több, míg a dolgozó szülők kevesebb szabadidővel rendelkeznek. Természetes

információcsere-alkalmak a napi találkozások. Ezáltal a szülő teljes mértékben

tájékozódhat a gyermekével történt aznapi eseményekről, rövid beszélgetésre is sor

kerülhet.

4.2. Családlátogatás

A családlátogatás a gyermek és a vele egy háztartásban élő felnőttek és gyermekek

családi környezetben való felkeresését jelenti. Fontosnak tartjuk, hogy már óvodába lépés

előtt vegyük fel a szülővel és a gyermekkel a kapcsolatot. Jó lehetőség erre az óvoda

megkezdése előtti családlátogatás, amit soha nem szabad erőltetni, mindig az adott család

dönti el, hogy szeretné-e a látogatást. A családlátogatás beütemezésénél vegyük

figyelembe az udvariasság alapvető szabályait. A látogatás mindig a családnak megfelelő

időpontban történjen. Amennyiben lehetséges, olyankor látogassuk meg a családot, amikor

mindenki, az apa is otthon van. Jó, ha az anyától tapintatosan érdeklődünk arról, hogy az

apa hogyan viszonyulna az ilyen látogatáshoz, hiszen ő irányítja a családot, az ő szava

döntő. Ebből következtetni tudunk a családi élet légkörére, a szülők kapcsolatának

minőségére. Ha a szülő nem zárkózik el előle, minél több időt szánjunk rá egy-egy

családra, hogy minél jobban megismerhessük egymást. Mindig legyen időnk

végighallgatni a szülőt, érezze, hogy van időnk rá és odafigyelünk arra, amit mond. A

33

látogatás céljai különbözőek lehetnek, de az alapvető cél a gyermekek és hozzátartozóik és

a környezet megismerése, ahol a gyermek nevelkedik.

Képesnek kell lennünk az érzelmekkel átitatott szülői közlést minél pontosabban

felfogni, nemcsak azok tartalmi, hanem érzelmi oldalát is. Fontos az elfogadó, segítő és

együttérző magatartás. Fontosnak tartjuk, hogy már az első családdal való találkozásunk

során jó benyomást keltsünk a szülőkben, el kell nyernünk a bizalmukat.

Ezért az óvodai nevelésünk gyakorlatában az új gyermekek családjait az óvodába érkezés

előtt meglátogatjuk. Ez a kezdete a személyes kapcsolatnak. Ezáltal lehetőségünk van arra

is, hogy a családok életkörülményeit, gondjait megértsük, tájékozódjunk a szülők nevelési

elvéről, kommunikációs, szociális szokásairól. Ezt a formát a későbbiek során is

alkalmazzuk, ha személyesen és bizalmasan szeretnénk beszélgetni a szülőkkel.

4.3. Nyílt nap

A szülőknek a nevelési év során több alkalommal is lehetőséget biztosítunk a napi

életbe való betekintésre, nyílt nap formájában. A szülők személyes élményeik alapján

gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel az óvodában eltöltött idő alatt.

Vannak olyan gyermekek, akik teljesen másképp viselkednek az óvodában, mint otthon.

Nyílt napok alkalmával képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,

viselkedéséről, módjuk van a társakkal való összehasonlításra. A szülőknek ezeken a

napokon lehetőségük nyílik arra, hogy teljes képet kapjanak az óvodában folyó nevelési

munkáról, szokásokról. A nyílt napok szervezésénél mindig kerítsünk sort a közös

tevékenységekre is, vonjuk be a szülőket, aktívan vegyenek részt az egész nap folyamán.

Egy mozgásos játék vagy egy közös barkácsolás során minden szülő szívesen

tevékenykedik együtt a gyermekével. A szüleikkel együttjátszó gyermekek óvodai

élményei még pozitívabbak lesznek. A szülő megtanulja, hogyan játszhat együtt

gyermekével, a gyermekek pedig átélhetik az együttjátszás örömét.

4.4. Szülői értekezlet

A szülői értekezleteket rendszerint az óvodában, minden korcsoport a saját

csoportszobájában tartja. A gyermekét elhelyezni nem tudó szülőnek is lehetőséget adunk a

részvételre. Megszervezzük a gyermekek foglalkoztatását, felügyeletét egy óvodai

csoportszobában. Mindig időben küldjünk értesítést, jelezzük az értekezlet témáját,

időtartamát. Barátságos, nyugodt környezetet alakítsunk ki, kényelmes ülőhelyek,

34

félkörben elhelyezve, ha valaki nem ismeri egymást, mutatkozzanak be egymásnak, a

gyermekek munkáit készítsük elő.

A szülői értekezleten az óvodát, a csoportokat, a gyermekeket, a szülőket érintő témákat,

feladatokat, programokat, esetleges problémákat beszéljük meg. Itt meghallgatjuk

véleményeiket, javaslataikat, közösen alakítjuk ki az aktuális nevelési év eseményeit. Ezzel

is erősítjük a szülőkben azt, hogy fontos a véleményük és az is, hogy mit szeretnének.

A kapcsolattartás formái, és módszerei nagyon sokrétűek és változatosak, de mindig

alkalmazkodnak a kitűzött feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok

kialakításában és fenntartásában mindig nyitottnak és kezdeményezőknek kell lennünk. A

szülői értekezletek végén mindig hagyni kell időt a kötetlen beszélgetésekre, hogy legyen

lehetősége a szülőnek elmondani azt, amit csak az érintett óvodapedagógussal szeretne

megbeszélni.

4.5. Közös kirándulások, rendezvények szervezése

Az óvoda és a család kapcsolatának erősítéséhez a kötetlenebb óvodai

eseményeket, programokat is jó lehetőségnek tartom. Az óvoda környezetétől is függ, hogy

milyen mértékben tudunk szabadidős tevékenységet szervezni a családokkal együtt. Ezek a

programok a közösen átélt élményekkel erősítik az összetartozást, a bensőséges légkör

kialakulását, a személyességet. A szűkebb és tágabb környezetbe szervezett

kirándulásokra, programokra szívesen hívjuk és várjuk a szülőket. A karácsonyi – és

húsvétváró játszóház a szülők részvételével a bensőségesebb készülődést segíti elő az

ünnepekre. A nevelési év elején tájékoztatást adunk, majd közösen megbeszéljük az óvodai

közös programokat, eseményeket. Próbálunk minél változatosabb és színesebb

lehetőségeket biztosítani a számukra, hiszen a roma családok többsége ritkán vagy

egyáltalán nem hagyja el a falu határát. Ezen alkalmakkor kitekinthetnek a számukra

megszokott környezetből, új ismeretekhez, élményekhez juthatnak. Az aktuális nevelési év

folyamán legalább két alkalommal rendezünk sport- és egészségnapot. Erre az alkalomra

mindig hívunk külön vendéget vagy előadót, és egy gondosan megtervezett témakör köré

építjük fel a napot.

35

5. A szülők elégedettségének mérése

Dolgozatom elkészítése során fontosnak tartottam, hogy a szülők nyilatkozatára

építve és számba véve az ő véleményüket, milyen irányba építsem fel a dolgozatomat, mire

fordítsak több figyelmet. Ezért alkalmaztam az Intézményi Önértékelésen belül használt

szülői elégedettségmérő kérdőíveket. A mérés célja az volt, hogy a szülők véleményét

megismerve még pontosabban tudjam a munkámat végezni, hiszen a velük való

kapcsolattartás alapvető tényező az óvoda életében.

A mérés az intézmény működésének különböző területeivel való elégedettség vagy

elégedetlenség mértékének és az igényeknek a feltérképezése.

Az eredmények kapcsán a további cél a pozitív megerősítés, a hiányosságok, igények

feltárásával pedig a változások irányának, területeinek meghatározása.

Mind a két csoportba öt - öt kérdőív került kiadásra a szülőknek, amelyből mind a tíz

vissza is érkezett hozzám.

Eredmények: adható 1-5 pont

A kérdésekre adott válaszok közül a 12, 15-re adott pontok átlaga 98%-os. A legkevesebb

pontszámot a 16-os kérdés kapta, az 84%-os lett.

Kérdőívek értékelése:

Összesen elérhető pontszám: 900

Elért pontszám: 794

Elért eredmény: 88%

Kiemelkedő területek:

- Az óvodával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a

szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és a gyermekükkel kapcsolatos

információkhoz.

- Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában

- Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a

rendszeres mozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre.

- Az óvodában a nevelés – oktatás személyre szabott, az óvodapedagógusok ismerik

a gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi és érzelmi

fejlődésükkel.

- Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának,

fejlettségének megfelelőek.

36

Fejleszthető területek:

- Nemzeti hagyományok, magyarságtudat, hazaszeretetre nevelés

- Képességek fejlesztése

- Előítélet-mentesség

- Kulturált viselkedés

A fejleszthető területekre intézkedési terv kidolgozása nem szükséges, mivel ezek a

területek ugyan nem maximális, de magas pontszámokat mutattak az értékelés során.

37

6. Az óvodavezető kommunikációja

“Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésemre álló idő egyharmadában

önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki – kétharmadában

pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.” 15

(Abraham Lincoln)

Az ember egész élete során egy időben többféle szerepet is betölthet, ezáltal a

kommunikációja is folyamatosan változik. Abraham Lincoln idézete is arra világít rá, hogy

egy-egy személyes beszélgetés alkalmával, amit előre tervezz meg az ember, nemcsak arra

kell felkészülni, hogy én mit mondok, hanem arra is, hogy a beszélgetőpartnerünk mit

mond egy probléma vagy konfliktus kapcsán. Minden helyzetben, szerepben

másféleképpen nyilvánulunk meg, másképpen kommunikálunk. Egyszerre lehetünk anyák,

közben gyermekei maradunk édesanyáinknak, és ezzel egy időben vezetői is lehetünk egy

cégnek, talán egy óvodának, és tölthetünk be társadalmi funkciót is. Ilyenkor előfordulhat,

hogy a különböző szerepeinkből adódó elvárások, megnyilvánulások teljesen

ellentmondanak egymásnak. Az ember azonban kompetens lény, a kompetencia velünk

született tulajdonság. Az emberi kompetencia egyik legfőbb megnyilvánulása a beszéd,

vagyis a kommunikáció. Legnagyobb kincsünk a kommunikációban a hangunk.

Ahhoz, hogy helyesen tudjuk alkalmazni és minden helyzetben a megfelelő módon

használjuk a szerepeinket és a kommunikációt, tisztában kell lennünk a jelentésével. A

szerep és a kommunikáció fogalma nagyon széleskörű meghatározást ölel fel.

Mi a kommunikáció?

A kommunikáció az emberi társadalom egyik legfontosabb jelensége. Sokak szerint

a nyelv volt az, aminek segítségével az ember kiemelkedett az állatvilágból, képessé vált

az együttműködésre, a külvilág legyőzésére. A kommunikáció módját a korábbi

nemzedékektől tanuljuk. Azt, hogy ki és hogyan, milyen szinten képes kommunikálni, azt

az egyén korábbi tapasztalatai határozzák meg. Buda Béla idézi Wiemant és Gilest, akik

egyenesen kommunikációs kompetenciáról beszélnek, ezen a társas kapcsolatok

zökkenőmentes lebonyolításához szükséges tudások és készségek készletét értik.

15 Dassi Máté: Az Élet, 61.o; https://www.citatum.hu/idezet/26849

38

Mi a szerep?

A szerep konvencionális viselkedésmód, amelyet a társadalom egy bizonyos státusú

személytől elvár (pl. paptól, polgármestertől). A közéleti szerepekhez néha formális jelölők

kapcsolódnak (pl. egyenruha), de a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője a nyelv. Hány

szerepünk van? Egyszerre több is lehet. Lehet egyfajta státus a családban (pl. családfő),

egy másik a munkahelyen, egy harmadik a lakóközösségben, egy negyedik az egyházban,

stb. Minden pozícióhoz más nyelvi konvenciók társulnak (pl. megszólítás, beszédmód,

speciális szókincs). A nyelv által játszott szerep a kommunikációban (pl. gondolatok,

érzések kifejezése) vagy egy meghatározott (jogi, vallási, stb.) szituációban a nyelv

funkciója.

Az óvodapedagógusnak, az intézményvezetőnek fel kell mérnie szakmai

kompetenciáját, annak határait, és annak alapján kell eldöntenie, hogy egyes esetekben

milyen szakismeretre, kommunikációra, szerepre, beleérző képességre van szüksége,

rendelkezik-e ő maga ezekkel az ismeretekkel vagy sem. Érdekes és egyben izgalmas

kérdés számomra, hogy saját szerepeimben hogyan tudok mindig másképp kommunikálni.

Képes vagyok-e a kommunikációra, a különböző helyzetek által produkált szerepeim

megvalósítására? Mennyire vagyok képes eltérni a szerepeimtől, illetve jellemző-e rám a

szerepbe való belemerevedés?

A szerep fogalmának meghatározásánál kiindulhatunk abból a hétköznapi

megfigyelésből is, hogy az emberi viselkedésnek vannak szabályszerűségei, amelyek

bizonyos szituációkban kiszámíthatóvá teszik az emberek cselekedeteit. A hétköznapi élet

is szüntelenül szereptanulásra kényszerít bennünket. Változnak a pozícióink, múlik

felettünk az idő, foglalkozásunkhoz megújult tudás szükséges, életkori szerepeink

elavulnak. A szerephelyzetek változatossága alakítja, formálja a személyiséget.

„ A szerep az a közvetítő kapocs, amely az egyén személyes környezetét a személytelen

társadalmi környezettel összeköti.”16

Vannak olyan szerepek, melyek minden kultúrában megtalálhatók, és csak a nekik

megfelelő szerepviselkedésekben különböznek egymástól. Így minden kultúrában van

anyaszerep. A családban betöltött pozícióm – az anyaszerep – személyiségem alapvető

jellemzője, talán meghatározója. Életemben, gyermekem születése óta, központi helyet

16 Jávorszky Edit: A kommunikáció elmélete és gyakorlata /KÖVI, Szeged, 2001/

39

foglal el a gyermekem, és óvodapedagógusi hivatásomból fakadóan az óvodás gyermek is.

A velük való foglalkozási helyzetekben, a napi érintkezésekben a kommunikációs

csatornák mindegyike jelen van és működik.

Kétféle megközelítés is lehetséges, amelyből az egyik csoportosítás három részre

osztja a kommunikációs csatornákat.

A három csoport:

- a verbális

- a nem verbális

- és a metakommunikációs csatornák

A másik csoportosítás négy részre osztja a csatornákat, ezek a következők:

- A verbális kommunikáció, amely magába foglalja a nyelvet, az írást és a beszédet.

- A nem verbális kommunikáció, amely a gesztust, a mimikát és mindent, ami nem

beszéd, azt tartalmazza.

- A formális kommunikáció, amely teljesen igazodik a csoport összetételéhez.

- Végül az informális kommunikáció, amely segítségével megerősíthetőek és

pontosíthatóak a formálisan közölt tartalmak.

Kommunikációs szerepeim az intézményen belül

Közvetlen partnerek:

- óvodapedagógus – intézményvezető

- óvodapedagógus – óvodapedagógus

- óvodapedagógus – dajka

- óvodapedagógus – az intézmény adminisztratív és technikai dolgozói

- óvodapedagógus – gyermek

- óvodapedagógus – szülő

- óvodapedagógus – fenntartó

- Martinkó András Általános Iskola Szuhogy

Közvetett partnerek:

- óvodapedagógus – családsegítő – és gyermekjóléti szolgálat

- óvodapedagógus – védőnő, háziorvos

- Emberi Erőforrások Minisztériuma

- Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

- Civil szervezetek

40

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az egy intézményen belüli kommunikációnak

nagyon sokféle formája van, sokféle szerepet kell betöltenünk, sokféleképpen kell

kommunikálnunk egyszerre. Az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusnak minden

helyzetben tudnia kell, hogy hogyan közvetíti a szerepein belül a mondanivalóját. Minden

egyes szituációban példamutató, empatikus és határozott fellépést várnak el tőle. Az imént

felsorolt területekből most csak pár óvodapedagógus kapcsolatot emelnék ki.

Egy óvodapedagógus szemszögéből talán a legfontosabb kommunikációs kapcsolat az

óvodapedagógus és a gyermekek közötti kommunikáció.

6.1. Az óvodavezető - szülő kommunikációs kapcsolata

“A kedves szavak nem kerülnek sokba… Mégis sokat érnek.” (Blaise Pascal)17

Az óvodapedagógus legfontosabb eszköze a kommunikációs, kontaktusteremtő,

beleélő képessége. Ettől a kapcsolatteremtő képességtől függ, hogy milyen gyorsan,

alaposan tudja megismerni a családokat, hogy el tudja-e úgy fogadtatni magát, hogy

őszinték lesznek hozzá a szülők. Ehhez sok időre és türelemre van szükség mind a két fél

részéről.

Az óvodai nevelés a szülői neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek

kommunikációjának fejlődését. Ennek alapfeltétele a szülőkkel, családdal való

együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a

különböző rendezvényekig magukban foglalják a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve

a család teremt meg. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie a családok

sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíteni kell az intervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Folyamatosan tanulni és fejleszteni lehet a beszélgetés módszerét: a verbális

kommunikációs csatornák egyikét, - azért, hogy az alig kimondott szavakból, a

félmondatokból is megérthessük a mélyebb okokat, indítékokat: pl. amikor egy

problematikus gyermek esetében megbeszélést folytatunk a szülővel, nagyon fontos

szerepe van az empátiának.18

17 Blaise Plascal: Gondolatok / Lazi Könyvkiadó Kft., Szeged, 2015/ 18 Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015 /

41

Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a

család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, és az

együttműködés során érvényesítjük azokat. Óvodánk nyitott, így a szülők

megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy

szeretjük, óvjuk gyermekeiket.

A probléma igazán mélyrehatóan csak akkor rendezhető, ha magunk mellé tudjuk

állítani, partnerré tudjuk tenni azt a bizonyos ’’ kompetens felnőttet ’’ is. E nélkül ugyanis

egy idő után azt fogjuk látni, hogy míg a gyermek a csoportban már rutinosan oldja meg a

konfliktusait, alig panaszkodik, addig délután meglátva az érte jövő családtagot, a régi

módon sorolja sérelmeit. Nagyon ritkán, de találkozunk olyan felnőttekkel, akik alapvetően

ellenségesek, de legtöbbször az ilyen aggódást a felemás élethelyzet szülte lelkiismeret

furdalás hozza létre a szülőben. Szívből szereti gyermekét, több időt és figyelmet szeretne

rá fordítani, ugyanakkor az élet arra kényszeríti, hogy nap mint nap órákra elszakadjon

tőle. Ebben az esetben engednünk kell, hogy minél inkább belelásson óvodai életünkbe,

nyílt napok, nyílt rendezvények alkalmával. Számtalan lehetőség van arra, hogy a szülőket

bevonjuk az óvoda mindennapi életébe, sőt be is kell vonni őket. Nagyszerű alkalmat és

lehetőséget nyújtanak ezekre a közös kirándulások, sportnapok, egészséges életmóddal

kapcsolatos rendezvények. Itt helyet kapnak a kötetlen beszélgetések, sokkal

felszabadultabb és nyitottabb a szülő, a gyermek és az óvodapedagógus is.

A szülők megnyerésére irányuló kísérletezésről akkor sem szabad lemondani, ha

pillanatnyilag az együttműködés ellen ható ellenállást, elzárkózást tapasztalunk. A nyílt és

bizalomra épülő kommunikáció megalapozása időt vesz igénybe. A párbeszédet a gyermek

óvodába kerülésétől kezdve kell alkalmaznunk, és a nyitott kommunikációban elsősorban a

szülőknek adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermekéről sokat kérdezhessen, beszélhessen.

6.2. Az óvodavezető – óvodapedagógus kommunikációja

A szociális szerepek legnehezebb és talán legtöbb konfliktust hordozó változata a

vezető szerep, valamint a kommunikáció.

A vezető, vezetés meghatározása nem egységes a tudományban. Egyes nézetek

szerint a vezetés a csoport egyik tulajdonsága, míg mások szerint inkább az egyénre

jellemző vonás. A vezetőnek az intézményen belül folyamatos kapcsolatban kell állnia az

42

óvodapedagógusokkal, adminisztratív és technikai dolgozókkal. Ezek a szerepek

meghatározó keretet adnak a kommunikációnak. Az intézményen belül minden egyes

kommunikációs csoport alkalmazására szükség van. A vezetőnek pontosan tudnia kell,

hogy egyes helyzetekben milyen közlésmódokat, kommunikációs csatornákat használ. A jó

kommunikációs képesség elengedhetetlen feltétele a jó vezetésnek. A beszélgetések által

és az információközléseken túl megjelenik a partner befolyásolásának a célja.

Fontos a beszélgetések alkalmával a jó benyomáskeltés, a határozottság, a szakértelem és a

jó megjelenés.

6.3. Az óvodavezető-gyermekek kommunikációs kapcsolata

Az óvodai csoport közössége az évek során állandóan változó képet mutat. Ebben

az állandóan átalakuló kis embercsoportban az óvodapedagógusnak, úgy gondolom,

mindig vezető szerepben kell maradnia. A vezető szerepen belül azonban az

óvodapedagógus és az óvodavezető feladatai is folyamatosan változnak. Mi,

óvodapedagógusok gyakran azt érezzük, a zsigereinkbe ivódott, hogy akkor dolgozunk

igazán, amikor jövünk-megyünk, intézkedünk, csoportunkban mindig mindenhol ott

vagyunk, mindenre reagálunk – lehetőleg szóban és tettekkel, – ha állandóan nevelünk,

fejlesztünk.

Balázsné Szűcs Judit Miből lesz a cserebogár? című könyvét elolvasva egészen más

szemszögből látom a gyermekek életét. Ma már hittel és meggyőződéssel vallom, hogy

üljünk le minél többször a gyermekek mellé, mint mikor Szabó Lőrinc leguggolt Lóci

mellé a vers szerint. Le kell ülni a gyermekek közé, testközelben, az ő magasságukhoz

igazodva, kisszékre, kisasztal mellé, mintha több időnk lenne, mintha mindenre jobban és

tartósabban oda tudnánk figyelni, és ráérnénk beszélgetni. Hogyan tudjuk ezt megoldani?

Túl azon, hogy végre egyszer szusszanásnyi időhöz, lélegzethez jutunk, kicsit

nyugodtabbak s ettől nyitottabbak leszünk, és a gyermekeink is megnyugszanak.

Napjainkban az óvodapedagógusnak egyre nagyobb a felelőssége az óvodában.

Manapság a hároméves gyermekek többsége úgy kerül be az óvodába, hogy anyanyelvi

tudása és ismeretei elmaradnak az életkorának megfelelő szinttől. A kommunikáció,

beszéd tekintetében ingerszegény környezetből érkező gyermekeket a rendelkezésünkre

álló három vagy négy év alatt az iskolakezdésre alkalmassá kellene fejleszteni. Sok esetben

a közvetlen szülői mintát kell behelyettesítenünk, máskor pedig példát kell mutatnunk.

43

Az óvodapedagógusnak sokszor pótolnia kell a nagymamát – kommunikációs

értelemben – azt a személyt, aki beszélgetőtársa volt a kisgyermekeknek emberöltőkön

keresztül. Fontos kiemelni, hogy a nagymamát érdekelte a gyermekekkel folytatott

társalgás, egyenértékű partnerként vettek részt a beszélgetésben. Ezért nekünk,

óvodapedagógusoknak nagyon fontos feladatunk, hogy meghallgassuk a gyermekeket,

válaszoljunk minden egyes kérdésükre, sőt időnként teljes jogú partnerként vitatkozzunk

velük. Azt tapasztalhatjuk, hogy a mai gyermekek kommunikációhiányban szenvednek. A

családok nagy részében alig van alkalom a hét napján arra, hogy a felnőttek a

gyermekekkel beszélgessenek. A beszélgetések alkalmával gyakran csak

háttérbeszélgetéseket folytatnak, vagyis a beszélgetések mindig valamilyen fő cselekvés,

pl. mosogatás, főzés, kísérő jelenségei. A gyermekek ezekben a beszélgetésekben rövidebb

– hosszabb ideig aktívan vesznek részt, később egyre passzívabbá válnak, végül megszűnik

az igényük a beszélgetésre, a verbális kommunikációra. Nekünk, óvodapedagógusoknak a

példaadáson túl az igényt is fel kell keltenünk a gyermekekben a beszélgetésre, ami

rendszerint a már átélt kudarcélmények után bizony egyre nehezebb feladat. Nagyon fontos

a bizalom és a nyugodt légkör megteremtése a beszélgetések alkalmával.

A másik fontos tényező a tekintet hatalma, amely nem verbális csatorna. A

tekintetnek provokatív ereje, hatalma van. Ha hanghordozásunkkal százféle érzelmet

tudunk közvetíteni, tekintetünkkel ezerfélét, méghozzá a gyermek által jobban érthetőeket,

mint bármely más verbális közléssel. Vajon fog-e valami renitens dolgot elkövetni az a

gyermek, akit készülődését észrevéve, néma csendben, megszólalás nélkül egy – két percig

folyamatosan követünk a szemünkkel? Nincs is szükség haragvó tekintetre, elég ha

csendben, de kitartó csodálkozással tesszük, máris zavarba jön, s letesz minden sanda

szándékáról. A végén elég fejbólintással nyugtázni azt a tényt, hogy felhagyott a

próbálkozással. Sokáig nem lesz kedve semmi huncutságot elkövetni, pedig még

megrovást sem kapott. Tudunk a szemünkkel is melengetni. Minden dicsérő szónál többet

ér az, ha boldog büszkeséggel tekintünk neveltünkre, tevékenységébe nem szólunk bele,

csak szemünkkel jelezzük, hogy látjuk, helyeselünk, egyetértünk.

A másik kommunikációs eszköz az érintés. A ránk bízott gyermekekkel meghitt,

bensőséges kapcsolatban kell lennünk. Ha őszinte az érzés, igenis simogassuk meg a kis

buksikat, boldog örömmel kapjuk fel és öleljük át a felénk rohanó gyermeket.

Aki távolságtartóbb, ne erőltesse mindezt magára, mert ezek a dolgok nem tűrik a

legkisebb álságosságot sem. Egy kézsimogatás, egy beszélgetés közben a gyerek hátára,

vállára tett kéz is csodákat tud művelni. Megnyugtat, kapcsolatot teremt önmagában is.

44

Meggyőződésem szerint a gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt szüksége van ezekre

a bensőséges megnyilvánulásokra. Biológusok, agykutatók ma már tudományos

eredményeket közölnek arról, milyen pozitív energiákat képes felszabadítani a gyermekben

a testi érintés. Az előzőekben felsorolt nem verbális csatornák - a tekintet, az érintés, a

testközelség - az anyaszerep kommunikációjában is dominánsak.

“Titkos írás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott könyv.” (Jókai Mór)19

A szó hatalma: „Ahhoz, hogy a gyermeket szinte megtanítsuk sikeresen részt venni

a verbális kommunikációban, beszélgetésre; mégpedig két - résztvevős beszédhelyzetre van

szükség”- írta Gósy Mária. 20

Az óvodában egyre nehezebb ilyen helyzeteket teremteni, mégis alapvető

fontosságú, hogy ezek létrejöjjenek. Az egyik lehetőség, hogy az óvodapedagógus arra

törekedve, hogy minden gyerekre sor kerüljön, mindennap a délelőtt folyamán próbál

beszélgetést kialakítani, egyszerre mindig egy gyermekkel. Ez nem jelenti azt, hogy

elküldöm a körülöttem lévőket, csupán azt, hogy közülük egyet tüntetek ki figyelmemmel,

egynek leszek a valódi beszélgető partnere. Ezeket a két résztvevős beszélgetéseket soha

nem szabad erőltetni. A kisgyermeknek éreznie kell, hogy az óvodapedagógus reá szánt

ideje mindenképpen és csakis az övé, nemcsak akkor, ha közöl is valamit. Így előbb-utóbb

elérjük a megszólalást, sőt azt is, hogy a gyermek maga kezdeményezze a beszélgetést.

Tudatosan kell figyelnünk a beszélgetésre akkor is, ha azok úgynevezett

háttérbeszélgetéseknek indulnak, éreznünk kell, ha valamiért fontos a gyermek számára.

„A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban

összefonódik a tevékenységgel”- írta Delyné Fráter Katalin, (Hajdúböszörmény).21

A fent leírtak alapján következtetésképpen leírhatjuk azt, hogy a gyermek azokban

a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön

létre, ahol módja van az élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban

az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés alapvető feltétel, ellenkező esetben nem jön

létre mélyebb kontaktus.

19 Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig I. / Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2007, II. kötet IV. fejezet/ 20 Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése /Nikol KKT., Budapest, 2005/ 21 Delyné Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai nevelésben /DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Debrecen, 2010./

45

A „beszélő magatartás” az óvodavezető, az óvodapedagógus és a gyermekek

magatartása, amely a kommunikációs helyzetekben a társalgást jelenti és melynek feltétele

a nevelő oldaláról: a jó kapcsolat, gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra

való odafigyelés. Ezt a magatartást a gyermek akkor sajátítja el, ha érzelmi biztonságban

van, ha derűs a légkör, ha a személye iránti érdeklődést tapasztalja, és hagyjuk, türelmesen

kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezését. Az óvodapedagógusnak azt is mindig el

kell terveznie, hogy egyes helyzetekben milyen kommunikációs módszert alkalmaz majd.

A legjobb kommunikációs módszer minden helyzetben, főleg a gyermekeknél, ha

egyszerre látja, hallja és érzi a mondanivalójának a tartalmát.

46

7. Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

Az óvodavezetőnek mindig törekednie kell az intézményen kívüli civil és más

szervezetekkel való jó együttműködésre. Az óvodában folyó nevelőmunka nem lehet

eredményes a külső, óvodán kívüli intézményekkel, szervezetekkel való jó együttműködés

nélkül. A különböző szervezetek, intézmények segítséget nyújtanak a gyermekek nevelési,

fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható

hátrányok kiegyenlítéséhez. Három részre lehet osztani az együttműködés formáit.

Az elsőbe az óvoda egyéb kapcsolatait sorolnám:

- Fenntartó Önkormányzat, az óvodavezető feladata a jó munkakapcsolat kialakítása,

működéssel, gazdálkodással kapcsolatos megbeszélések, adatszolgáltatás,

megfelelő információáramlás biztosítása.

- Általános Iskola, jó szakmai munkakapcsolat kialakítása, közös rendezvények

szervezése, látogatások. Az iskola vezetésével, a nevelőközösséggel konstruktív,

szakmai kapcsolat fenntartása. Az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentes

biztosítása.

- Háziorvos, Védőnő, Fogorvos, folyamatos kapcsolattartás elérése, a gyermekek

fizikai és egészségi állapotának felmérése.

A második csoportba az óvodai munkát segítő egyéb kapcsolatokat sorolnám:

- Egyházközösségek, református és katolikus hitoktatás hetente egy alkalommal.

Kölcsönös tisztelet fenntartása, egymás értékeinek elismerése.

- Családsegítő intézet, gyermekjóléti szolgálat, az óvodai gyermekvédelmi munka

segítése, törvényi kötelezettségekből adódó feladatok teljesítése, rászoruló óvodás

gyermekek, családok segítése. Megfelelő információáramlás, határidők pontos

betartása, jó munkakapcsolat ápolása.

- Pedagógiai szakszolgálat, gyógytestnevelő, logopédus, fejlesztő pedagógus

biztosítása a speciális fejlesztést igénylő gyermekeknek, szűrések, vizsgálatok

lebonyolítása. A törvényi szabályozásnak megfelelő együttműködés.

- Pedagógiai szakmai szolgáltatás, szakértői vélemények elkészítése szükség szerint

a szakértői bizottság által, iskolaérettségi vizsgálatok szükség szerint. A törvényi

szabályozásnak megfelelő együttműködés.

47

A harmadik csoportot a településen működő civil szervezetekben látom:

- Gyermekek képességfejlesztéséért alapítvány, amely az óvodánkat rendszeres

támogatja, a rendezvényeken való közös részvétel. Hatékony együttműködés a

gyermekek érdekében.

- Együtt Szuhogyért Alapítvány, melynek rendezvényein az óvodapedagógusok

játszóházat vezetnek. Hatékony együttműködésre törekvés.22

22 A szuhogyi Nyitnikék Óvoda Munkaterve, 2016/2017

48

8. Összefoglalás, az óvodavezetői munka hatékonyságának értékelése

„Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá,

hogyan találjak közösséget vele…”

/A. de Saint-Exupéry: A kis herceg/23

Az Exupéry-idézet mondanivalója is jól jellemzi a dolgozatom felépítését, hiszen

azt vallom, hogy a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában nagyon fontos szerepe van az

óvodapedagógusoknak és az óvodavezetőnek. A szülők, családok akkor nyílnak meg és

engednek közel magukhoz, hogyha biztosak abban, hogy gyermekeik jó kezekben,

megfelelő helyen és ideális környezetben nevelkednek.

Dolgozatom készítésekor arra törekedtem, hogy minél részletesebben rávilágítsak a

hátrányos helyzetű családokkal való kapcsolattartás fontosságára és lehetőségeire, valamint

a gyermekek nevelését is ugyanolyan fontosnak tartottam, mint a szülőkkel való

együttműködés kidolgozását. A szülőkhöz vezető út pedig mindig a gyermekeken keresztül

vezet, s ez folyamatosan kihívásokat és nehézségeket rejt magában.

Az óvoda zavartalan működése érdekében folyamatosan fejlődni, alkalmazkodni

kell a megváltozott körülményekhez. A nevelőtestület tagjait fel kell készíteni az egyre

nehezedő feladatokra, körülményekre és azok elfogadására. Ösztönözni, segíteni kell őket

abban, hogy minél felkészültebbek, segítőkészebbek és nyitottabbak legyenek a hátrányos

helyzetű családokkal szemben, tudják őket elfogadni, tudjanak együttműködni velük.

A nem cigány és nem hátrányos helyzetből érkező gyermekek családjait, szüleit is

biztosítani kell a megfelelő óvodai környezetről, arról, hogy fogadják el a cigány

gyermekek és szüleik jelenlétét az óvodában. A szülők megnyerésére és az együttműködés

létrehozására megfelelő alkalmak a közös rendezvényeken való részvétel, amit mindig

nagyon átgondolva és tartalmasan kell megtervezni.

Folyamatosan kell biztosítanunk közös rendezvényeket, közös kirándulásokat, nyílt

napokat, hogy a szülők minél aktívabban tudjanak bekapcsolódni az óvoda életébe.

23 A. de Saint-Exupéry A kis herceg Hetedik fejezet /Móra Könyvkiadó, Budapest, 2017/

49

Ismerjék meg az óvodában dolgozókat, legyenek tisztában az óvodában folyó

nevelőmunkával, az óvoda hagyományaival, értékeivel.

Huszonhat éve dolgozom óvodapedagógusként az ország egyik legelmaradottabb

vidékén. Saját tapasztalataim alapján is tudom, hogy a folyamatosan változó és egyre

növekvő hátrányos helyzetű családok megjelenése a nevelőmunkánk során is változásra,

változtatásra szólítja fel az óvodapedagógusokat. Az óvodai élet során egyre inkább a

nevelőmunkára tevődik a hangsúly, hiszen ezek a gyermekek sokszor ingerszegény, nehéz

anyagi háttérrel rendelkező környezetből érkeznek az óvodába, értelmi, érzelmi és szociális

lemaradásokkal. Az óvodavezetőket pedig még nagyobb kihívás elé állítják ezek a

helyzetek, változások, hiszen a hátrányos helyzetű családok sajátos értékrenddel

rendelkeznek, más életstílusban élnek, másak a gyermekeikkel szembeni elvárások.

Ezekhez a kihívásokhoz kell folyamatosan alkalmazkodnom nekem is az

elkövetkezendő évek nevelőmunkája során.

50

10. Felhasznált irodalom

- Az óvodai nevelés programja / Országos Pedagógiai Intézet, 1989/

- A Szuhogyi Nyitnikék Óvoda Munkaterve, 2016/2017

- Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár?/

- Balogh Zsuzsanna – Becsel Józsefné: Nyelvi, kommunikációs nevelés az óvodában

/ Békéscsabai Kiadó, 1994/

- Bencsik Gábor: Cigányokról / Magyar Mercurius , 2008/

- Chris Roebuck: Hatékony Kommunikáció / Scolar Kft., 2011/

- Deliné Fráter Katalin: Lépésről lépésre Óvodafejlesztő program

/Hajdúböszörmény 1997/

- Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában / Tanszer – Tár Bt.,

1993/

- Kövér Sándorné: Óvodavezetés nem csak óvodavezetőknek / Hajdúböszörmény,

1993/

- Kövér Sándorné: Vezetési és szervezetfejlesztési ismeretek / Hajdúböszörmény,

2005/

- Lakatos Mihály: Cigány gyermekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája –

egy cigány pedagógus gyakorlatában /Okker Kiadó 1999/

- Leskó Ferenc: A magyarországi cigányok viszonyai / Kairosz Kiadó, 2015/

- Pedagógiai Program / Szuhogyi Nyitnikék Óvoda, 2015/

- Perlai Rezsőné: Gyermekeink óvodai élete a XXI. században / Fabula Bt. 2008/

- Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája /Okker Kiadó, 1998/

- Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata - Különös tekintettel a hátrányos

helyzetű cigány gyermekekre

- Óvodavezetők kézikönyve VII. kötet / Okker Kiadó 1998/

- Óvodavezetők kézikönyve V. kötet / Okker Kiadó 1997/

- Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon / Kossuth Kiadó Zrt., 1993/

- Idézetek – internetes forrás

51

11. Idegen nyelvű összefoglaló

The Exupéry say is characterized by my test structure, since I believe that the

developement of good relations with parents is very important role of the children.

Parents, families just can open and close to allow, if they sure that their children are in

good hands at the appropiate space and they are growing up in a good enviroment. I sought

to prepare my test to get more detail to show the importance of communication for

disantvantages families and opportunity, as well as, the treatment with the children as, the

threatment with the children as important as the ensure with parents.

The road to the parents are always determined to children, wich continously include

challenge and difficulties. I work as nursery teacher since 26 years at one of the

communication for disadventages families and opportunity, as well as, the treatment with

the children as important as the ensure with parents.

52

11. Mellékletek

1. számú melléklet:

A szülők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései!

Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire

igaz.

5 = teljesen egyetért

4 = többségében így van

3 = általában igaz

2 = többnyire nincs így

1 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

1. Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző: ezt tükrözi beszédük,

viselkedésük óvóikkal, más felnőttekkel és az óvodai társaikkal.

2. Gyermekem fejlesztése, a fejlődés ütemének ellenőrzése rendszeres, tervezett és

összehangolt.

3. Gyermekemet az óvodában objektíven és reálisan értékelik.

4. Gyermekem tisztában van a szokás-/szabályrendszer követelményekkel.

5. Szülőként megfelelő visszajelzést kapok gyermekem fejlődési eredményeiről.

6. Az óvoda segíti gyermekemet, hogy fejlessze képességeit.

7. Az óvoda eredményesen segíti a lemaradó gyermekeket, kezeli a felzárkóztatás

feladatát.

8. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.

53

9. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az életkoruk és fejlettségük szerinti

együttműködés.

10. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az előítélet – mentesség.

11. Az óvodában a nevelés – oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a

gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel.

12. Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának,

fejlettségének megfelelőek.

13. Az óvoda hangsúlyt fektet az óvodai időn kívüli tevékenységek / programok stb. /

szervezésére.

14. Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére.

15. Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a

rendszeres mozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre.

16. Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a

magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.

17. Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat.

18. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában.

19. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok magas szakmai

színvonalon végzik a munkájukat.

20. Az óvodával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a

szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és a gyermekükkel kapcsolatos

információkhoz.

54

2.számú melléklet

A szülők elégedettségét mérő kérdőív értékelése Kérdések A kérdésekre adott pontok Össz.p. %

1. 4 4 4 5 5 5 3 4 4 5 43 86% 2. 5 4 5 4 5 4 4 3 5 5 44 88% 3. 5 4 5 4 5 5 4 3 5 4 44 88% 4. 5 5 4 5 4 5 4 5 4 4 45 90% 5. 5 5 5 5 5 5 3 4 5 5 47 94% 6. 5 4 4 4 4 4 4 3 5 5 42 84% 7. 4 4 5 5 5 4 3 3 5 5 43 86% 8. 4 5 5 4 5 5 4 4 4 5 45 90% 9. 4 5 5 5 4 5 5 3 5 5 46 92%

10. 4 4 5 5 4 5 5 4 3 4 43 86% 11. 5 5 4 5 5 5 4 4 5 5 47 94% 12. 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 49 98% 13. 5 5 4 5 5 4 3 3 5 5 44 88% 14. 5 5 5 5 5 5 3 4 5 5 47 94% 15. 5 5 5 5 5 5 4 5 5 5 49 98% 16. 5 4 4 5 5 4 4 3 3 5 42 84% 17. 5 4 4 5 5 5 4 4 4 5 45 90% 18. 5 4 4 5 5 5 5 5 5 4 47 94% 19. 5 5 5 5 5 4 4 3 5 5 20. 5 5 5 5 5 3 5 4 5 5