Upload
mckenzie-wall
View
30
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
2012. április 4 . , Miskolc. Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban. Dr. Bodó Márton. „Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%). - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban
Dr. Bodó Márton
2012. április 4., Miskolc
„Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%)
10
13
23
32
44
50
70
91
19
29
45
48
34
38
27
9
egyház, papok
lakóhely,szomszédok
rádió, tévé
barátok
könyvek
számítógép,internet
pedagógusok
szülők
alapvető nagyot
A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak ...?
Oktatásirányítási eszközök a közoktatásban
• Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény);
• Folyamat - Tartalmi szabályozás;• Tanárképzés;• Tanár-továbbképzés;• Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
rendszere;• Kutatás – visszajelzés – korrekció• Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)
Az oktatás közfeladat nem szolgáltatás: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is
érvényesíteni szükséges.
A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,
tehetséggondozásnak.
Alapelvek
Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés
körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
A NAT törvényi háttere
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai
Kormányrendelet
Miniszteri rendelet,kerettantervek
Pedagógiai program/helyi tanterv
NAT
KT
HT HT
KT
HT
1995 1-10. évfolyam Fejlesztési területekMűveltségterületek
2003 1-12. évfolyam
Kiemelt fejlesztési feladatokMűveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2007 1-12. évfolyamKulcskompetenciák
Kiemelt fejlesztési feladatokMűveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2012 1-12. évfolyamKiemelt fejlesztési területek
KulcskompetenciákMűveltségi területek, közműveltségi tartalmak.
A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés
A új Nat főbb elemei
A küldetésének újradefiniálása• A nevelés és az értékek hangsúlyozása
A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése• A társadalmi szolidaritás megerősítése
Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése• A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése
• A közműveltséghez való méltányos hozzájutás összhangban van a közoktatás közszolgálati szerepével
• A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít.
• A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása.
• Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet.• A közműveltség alapelemei rugalmasan és több
irányba továbbfejleszthetők. • A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok
hálózatában valósul meg.
A közműveltség értelmezése a NAT-ban
FEJLESZTÉSI TERÜLETEKErkölcsi nevelés
Önismeret és a társas kultúra fejlesztéseTesti és lelki egészségre nevelés
Családi életre nevelésFelelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelésÁllampolgárságra, demokráciára nevelés
PályaorientációGazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelésTanulás tanítása
KULCSKOMPETENCIÁK
Anyanyelvi kommunikációIdegen nyelvi kommunikációMatematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetenciaSzociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hatékony, önálló tanulás
Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012
A műveltségterületek felépítése
2007 2012 Alapelvek, célok
2007 2012 Fejlesztési feladatok
2012 Közműveltségi elemek (tantárgyanként is)
„Minden, ami megtanulható, verseng egymással.”Műveltségterületek Tantárgyak, beépítendő tartalmak
Magyar nyelv és irodalom IKT
Idegen nyelv Új: modern nyelvek, klasszikus nyelvek
Matematika Problémamegoldó gondolkodás, tudománytörténet
Ember és társadalom Etika (Emberismeret, etika), Hon- és népismeret, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek
Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély)
Földünk és környezetünk
Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret
Informatika
Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek,
Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés
• Az erkölcstan oktatása• A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok• Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés• A mindennapos művészeti nevelés• Az idegennyelv-oktatás• Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata• A szakiskolai nevelés• A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata• Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és
az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei• A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
A Műveltségi területek
1. Magyar nyelv és irodalom
2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet
6. Földünk – környezetünk7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport
• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;
• az informatika alkalmazása;• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;• a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez
szükséges képességek és ismeretek;• az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás
biztosítása;• a médiumok alkotó használata;
Műveltségi területekközös kiemelt céljai
• kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;
• az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
• nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését
jelenítik meg;• hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
Műveltségi területekáltalános jellemzői
Kiemelt célok:• az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása;• az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése
és eszközszintű használata;• képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként
olvassanak és olvasóként írjanak.
Kiemelt feladat:• az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó
képességek fejlesztése;
Magyar nyelv és irodalom
Normál képzés 4. évf. 8. évf. 12. évf.
Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1
Második idegen nyelv – – A2
Idegen nyelvElérendő szintek
Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf.Első idegen nyelv KER-szintben
nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1
Második idegen nyelv
KER-szintben nem megadható
KER-szintben nem megadható A1 A2 B1-B2
Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:
1-4. évfolyam• Fejben történő műveletvégzés;• Egyszerűbb mértékegység átváltások;• A mindennapi életben előforduló problémák;• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;
5-8. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság;
9-12. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság
Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan!
Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!
MatematikaAlapelvek, célok
Ember és társadalom
Kiemelt célok: •a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése;•a narratív megismerési mód alkalmazása;•a történeti gondolkodásmód kialakítása;•kollektív identitásképzés;•problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);
5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVII-XVIII. században
1. Végvári küzdelmek.
2. Bocskai István és a hajdúk.
3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.
4. Zrínyi Miklós a hadvezér.
5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései.
6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok.
1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.
2. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások.
4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
6. téma felosztása
Erkölcstan 5–8. évfolyam
1. Az emberi természet2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság3. Társas kapcsolatok4. Az emberi társadalom5. A vallás világa6. A kereszténység és Európa
Ember és természet
Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések
érvényesítése - integrált szemlélet;• új, egységes szerkezet kiépítése;• a műveltségterület kapcsolódása a természetes és
mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz;
• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását;
• mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra
épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.
• Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ;• Rendszere;• Felépítés és működés kapcsolata;• Állandóság és változás; • Az ember megismerése és
egészsége; • Környezet és fenntarthatóság.
Integrált szemlélet
Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek:
Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.
Művészetek legfőbb céljai • Kiemelten kezeli:
– az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést;
– a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését;
– az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást;– a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések
érvényesülését;– a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait;– a dráma és média integratív elemeit;– a műveltségterületek közötti kapcsolódások
lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).
Nemzetközi kitekintés - tendenciák• Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a
tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)
• A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)
• Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap
Az online véleményezés eredményei számokban
Általános é
szrevétel
Bevezető
Magyar nyelv és ir
odalom
Idegen nyelv
Matematika
Ember és t
ársadalom
Ember és t
ermésze
t
Földünk – környeze
tünk
Művészetek
Informatika
Életvitel é
s gyakorla
t
Testnevelés é
s sport
Záró észr
evételek0
100
200
300
400403
88
390
41 41
166138
3369 83 63
31
105
648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás
A szöveghez érkezett online vélemények aránya
Bevezető8%
Magyar nyelv és irodalom
34%
Idegen nyelv4%
Matematika4%
Ember és társadalom15%
Ember és természet12%
Földünk – környezetünk
3%
Művészetek6%
Informatika7%
Életvitel és gyakorlat 6%
Testnevelés és sport3%
Néhány azonosított probléma I.
Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi kánon kérdéseiMemoriter szerepeÉletkori sajátosság figyelembevétele
Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémáiMatematika A mindennapok és a matematika viszonyának
kérdéseiEmber és társadalom Nemzeti identitás erősítésének
problematikájaA nemzetiségek szerepének megerősítése
Ember és természet Az integratív szemlélet körül kialakult vitákGyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)
Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése
Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése
Informatika 10 ujjas vakon gépelés Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil
igényeGyakorlat előtérbe helyezése
Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés)Néptánc beemelése
Néhány azonosított probléma II.
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:
a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó
követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek
fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre
álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”
A kerettantervek törvényi háttér
Az OH által nyilvántartott : 69 db– Általános iskola: 40 db
- 1-4. évfolyam: 31 db- 5-8. évfolyam: 39 db
– 8 osztályos gimnázium: -– 6 osztályos gimnázium: 1 db– 4 osztályos gimnázium: 19 db– Szakközépiskola: 2 db– Szakiskola: 12 db– Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db– SNI: 6 db– Felnőttoktatás: 1 db
Jóváhagyott kerettantervek
A kerettantervi koncepció
• Alap:külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára.
• Kerettantervi csomagok tartalma:– általános bevezetők: célok, feladatok;– tantárgy kerettantervek.
• Az iskolák feladata/lehetősége:– a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer
meghatározása;– a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve
elkészítése.
Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200)
• Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában
• Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt
• A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt
• A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony
• 1-8. évfolyam• 8 osztályos gimnázium• 6 osztályos gimnázium• 4 osztályos gimnázium• Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program)
• Nemzetiségi iskolák• Két tanítási nyelvű iskolák• Speciális nevelési igényű tantervek
nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva
Tervezett kerettantervi mappák
A kerettantervek tantárgyi rendszere
Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok
Tantárgyak minimális óraszámmalMagyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb.
Szabad órakeretben választható tantárgyakDráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb.
Tagozatos tantervekInformatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.
Szakiskola és Nat
• A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.
Szakközépiskola és Nat
• „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”
Szakközépiskolai kerettantervek
• 2012 májusában elkészül egy kerettanterv, amely a közismereti óraszámok 90%-t tartalmazza majd.
• A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos óraszámokkal,
• A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.
A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések
számában)
40
5 4 3 2 10
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
3
15
48
93
1
14
33
73
60
1
18
45
61
42
2
25
37
66
46
0
MatematikaTörténelemMagyarIdegen nyelv
Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában)
41
Alapv
etőe
n sik
eres
vol
t
Kudar
cot k
udar
cra
halm
ozta
m
Hason
lóan
telje
síte
ttem
, min
t osz
tály
társ
aim
több
sége
Messz
e el
mar
adta
m a
z os
ztál
y le
gjob
b ta
nuló
itól
Nem v
álas
zolt
0
20
40
60
80
100
120
57
6
109
187
111
13
108
27
45
LányokFiúk
Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában)
42
Időh
iány
a ta
nkön
yvek
szö
vege
ninc
s mód
szer
tani
tám
ogat
ás
álta
lába
n a
körü
lmén
yeim
kevé
s idő
t töl
tünk
az isk
oláb
an
ninc
sene
k ta
nkön
yvek
szül
eim
nem
tudn
ak se
gíte
ni
nem
vál
aszo
lt0
20
40
60
80
100
120
88
35
19
33
1
31
6
20
109
45
23
45
6
38
3
35
LányokFiúk
Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában)
43
Nem sz
eret
em a
z os
ztál
ytár
saim
at
…az
osz
táyl
főnö
köt
…bi
zony
os ta
ntár
gyak
at
Kár a
z id
őt h
úzni
tanu
láss
al
Szor
ongo
k az
isko
lába
n
Egyé
b ok
Nem v
álas
zolt
0
20
40
60
80
100
120
21
2
72
19
28 30
45
34
9
104
23
104
120
LányokFiúk
A képzéstípusonkénti teljesítmények alakulása
Főváros, történelem, 9.évfolyam 2010.
44
„Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %)
45
Szaktárgyak struktúrája szakiskolában
• 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra,
• Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak,
• A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak.
• Ütemezés: júniusig elkészül – véleményezés, átdolgozás- továbbképzés júliustól 7 régióban.
• 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.
Szakiskolai kerettanterv
• Szakít a hagyományos tantárgyi felosztással:- Közösségfejlesztés (osztályfőnöki),- Természetismeret,- Magyar-művészet-kommunikáció- informatika-
média- Történelem-társadalomismeret,- Idegen nyelv,- Matematika,- Testnevelés
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy fölkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.”
Szentgyörgyi Albert