Az épületgépészeti rendszerek hidraulikája · PDF fileBemutatkozás Tréning program „Hidraulika az épületgépészeti rend-szerekben” Tréning program CD-n 4 Siemens Building

Válaszok az infrastruktúrára

Az épületgépészeti rendszerek hidraulikája

1.1 A hidraulikai rendszer fő elemei 51.2 Különféle hidraulikai körök 61.3 Fogyasztók és azok alapvető hidraulikai körei 81.3.1 Hidraulikai körök változó- és állandó térfogatárammal 81.3.2 Előremenő szabályozása és keverés szabályozása 91.4 Alapvető hidraulikai körök 101.4.1 Fojtó kapcsolás 101.4.2 Osztó kapcsolás 111.4.3 Keverő kapcsolás 121.4.3.1 Keverő kapcsolás fix előkeveréssel 131.4.4 Befecskendező kapcsolás 141.4.4.1 Befecskendező kapcsolás háromjáratú szeleppel 141.4.4.2 Befecskendező kapcsolás kétjáratú szeleppel 151.5 Fogyasztói kör elemei 161.5.1 Beavatkozó elemek 161.5.2 Beszabályozó szelep 171.5.3 Cirkulációs szivattyú 181.6 Osztók 191.6.1 Osztók különböző típusai 191.6.1.1 Osztók főszivattyú nélkül (1. típus), keverőszelepes

fogyasztói zónákhoz 201.6.1.2 Osztók főszivattyúval (2. típus), fojtószelepes fogyasztói

zónákhoz illetve befecskendező kapcsolásokhoz kétjáratú szelepekkel 21

1.6.1.3 Osztók főszivattyúval (3. típus), osztó kapcsolásos fogyasztói zónákhoz, illetve befecskendezőkapcsolásokhoz háromjáratú szelepekkel 22

1.6.1.4- Osztók főszivattyúval (4. típus), nyomáskülönbség mentes fogyasztói körökhöz keverő kapcsolással 23

1.6.1.5 Osztók sematikus ábrái 24

2.1 Hőcserélő karakterisztika és az a-érték 252.2 Szelepkarakterisztika 272.2.1 – kv értétek 272.2.2 Állítási viszony Sv 28 - 282.2.3 Különböző szelepkarakterisztikák 282.3 A szabályozott rendszer karakterisztikája 292.3.1 Szelep működési karakterisztikája és a

szelepautoritás(Pv) 312.3.2 Túlméretezett szelepek 332.3.3 Szabályozás a kis térfogatáramú tartományban 342.4 Hálózat és szivattyú karakterisztika 352.4.1 Szivattyúk párhuzamos működése 36

3.1 Csővezeték szakaszok változó térfogatárammal különböző hidraulikai körökben 37

3.2 Szelep méretezési példák 393.2.1 „Régi épületek” fűtési zónái szelepeinek méretezése 393.3 Kétjáratú- és háromjáratú szelepek méretezésének

speciális jellemzői 423.3.1 Teljes térfogatáram és szelepautoritás (Pv) hatásai

háromjáratú szelepeknél 423.3.2 Nyomásviszonyok kétjáratú szelepek méretezésénél 443.4 Példa HMV-készítés szabályozására 453.5 Példa levegő hűtési kör szabályozására 49

1. Hidraulikai körök

2. Hidraulikai jellemzők

3.A szabályozó elemek méretezése

Tartalomjegyzék

3

Siemens Building Technologies – CPS Épületgépészeti Termék Üzletág

Hydraulika_kézikönyv_Hydraulik_91917_En_IH 2011.03.11. 10:35 Page 3

Bemutatkozás

Tréning program„Hidraulika az épületgépészeti rend-

szerekben”

Tréning program CD-n

4


A fűtési-, szellőzési- és légkondicionálási rendszerek (HVAC) azzal a cél-lal kerülnek kialakításra, hogy a megfelelően komfortos körülményeketbiztosítsák az emberi tartózkodás számára.

Ezen elvárások kielégítésére fűtési – illetve hűtési – energiát kell létre-hozni és eljutattni a megfelelő helyre, a megfelelő időben, a megfelelő-en szabályozott körülmények között

A hidraulikai rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy tartalmazzákmindazon eszközöket, amelyek a hő- / hűtési energia előállításától afogyasztókig történő eljuttatásig szükségesek, optimális viszonyokatteremtve az alábbi folyamatok számára:• a hő / hűtési energia termelése (hőmérséklet, térfogatáram)• a hő / hűtési energia továbbítása (víz- vagy gőz közegnél, hőmérsék-

let, térfogatáram)• a folyamatok szabályozása (beépített szabályozó elemek)

„Hidraulika az épületgépészeti rendszerekben” nevű Tréning programalapvető fontosságú ismeretanyagot és információkat tartalmaz az épü-letgépészeti rendszerek működésével és azok szabályozásával kapcso-latban. A program elsősorban fűtési- és légkondicionálási rendszerekszakemberei számára készült, azok hidraulikai jellemzőivel és kompo-nenseivel kapcsolatban kínál magasabb szintű ismereteket.

„Hidraulika az épületgépészeti rendszerekben” nevű Tréning programelsősorban a hidraulika fogyasztói oldalára helyezi a hangsúlyt.

- Természetesen a hőtermelői / hűtési energia előállítási oldal folyama-tos műszaki fejlesztésének köszönhetően a hidraulikai rendszerek ezenoldala ugyancsak egyre fontosabbá válik. Ezzel együtt is ezen tréningprogramnak nem célja a forrásoldal részletes ismertetése. Ugyanakkora fogyasztói oldalra vonatkozó hidraulikai megállapítások igazak ahőtermelői oldal esetében is. A kiadványban szereplő grafikák és illuszt-rációk a tréning programból származnak. Ezek közül sok van, ami a tré-ning programban interaktív módon működtethető, így a hidraulikaikörök és komponensek viselkedése szabadon kipróbálható különbözőműködési körülmények mellett.

- Ha Önt érdekli a „Hidraulika az épületgépészeti rendszerekben” nevűTréning program, kérjük lépjen kapcsolatba Siemens kapcsolattartójá-val.

Bemutatkozás


1.1 A hidraulikai rendszer fő elemei

Hidraulikai körök

5


A hidraulikai rendszer fő elemei

Cirkuláció egy hidraulikai körben Cirkuláció egy hidraulikai körben

(a szelep teljesen nyitva) (a szelep teljesen zárva)

Szabályozó (érzékelővel)

Szelepmozgató

Beavatkozó(3-járatú szelep)

Kazán (hőtermelés)

Radiátor (hőleadó)

Cirkulációs szivattyú

Előremenő

Beszabályozó szelep

Visszatérő


1.2 Különböző hidraulikai körök

Valós rendszerdiagram

6

Siemens Building Technologies – CPS Épületgépészeti

Egy rendszer rajzképes vázlata Egy rendszer sematikus ábrája

Egy rendszer rajzképes vázlatából elkészített sematikus ábrája

Gyakran a fent látható sematikus ábrát használjuk ún. bázis-diagram-ként. Ez arra utal, hogy hogyan áll össze a rendszer a valóságban, lehe-tőség szerint minél jobban megközelítve annak fizikai megnyilvánulá-sát.

A tényleges fizikai rendszert gyakran nehézkes ábrában megjeleníteni,mivel pl. nagy rendszereknél túl bonyolulttá válna és nehéz volna átlát-ni, különösen a hőfogyasztót és hőtermelőt összekötő komplex hálózatestében (pl. tárolók alkalmazása, kiegészítő hőtermelők, párhuzamoshőfogyasztók, stb.)

Példa egy több hőfogyasztós rendszer ábrázolására

Beszabályozó szelep

A hő felhasználása (fogyasztó)

Előremenő


Beavatkozó elem

Hőforrás Visszatérő


Összefoglaló diagram

A szabályozó elemek jelölése

7


Ennek okán, valamint a CAD-rendszerek egyre gyakoribb alkalmazásamiatt, a használt diagram típusok leggyakrabban a struktúra-diagra-mok.

Az összefoglaló diagram megkönnyíti komplex és nagy kiterjedésű hid-raulikai rendszerek vázlatos megjelenítését világos struktúrában éskönnyen átlátható kivitelben.

Az összefoglaló ábrák alkamazásánál számos fontos szabályt kell betar-tani:

• Az előremenő ág felül, a visszatérő ág alul helyezkedik el• A hő- / hűtési energia termelők és a fogyasztók párhuzamosan van-

nak megjelenítve az áramlási iránynak megfelelően az előremenő ésvisszatérő között

Valós rendszerkialakítás Összefoglaló diagram

Egy rendszer valós és összefoglaló diagramja

Hidraulikai körök összefoglaló diagramjánál szintén fontos, hogy arendszer komponensek a megfelelő szimbólumokkal legyenek megje-lölve.

Az egyik rendszerelem esetében - a háromjáratú szelep vagy csap - azis nagyon fontos, hogy a megjelenítésre használt szimbólum részletei-ben hogyan kerül megjelölésre.A két fekete háromszög jelzi azt a két ágat, ahol a szabályozástól függő-en változó térfogatáramú áramlás jelenik meg, az üres háromszögpedig az állandó térfogatáramú ágat jelöli.A szelep ágainak sematikus megjelenítése

Fekete háromszög = változó térfogatáram

Üres háromszög = állandó térfogatáram

Áramlási irány

Előremenő

HőforrásFogyasztó

Visszatérő


1.3 Fogyasztók és azok alapvető hidraulikai körei

1.3.1Hidraulikai körök változó- ésállandó térfogatárammal

8


A „Hidraulika az épületgépészeti rendszerekben” nevű Tréning programés ez a dokumentáció is nagy számban tartalmaz olyan sematikus ábrá-kat, ahol a beavatkozó elemek mozgatóik nélkül vannak feltűntetve. Ezkizárólag a könnyebb megérthetőséget célozza. A beavatkozó elemek-nek mindig szelepeket feltételezünk.

Példák valós és összefoglaló diagramokra

Valós diagramok Összefoglaló diagramok

A hőforrás / hűtési energia forrás teljesítménye (illetve a hőleadó telje-sítménye) egyenesen arányos a rajta áthaladó hőleadó közeg térfogatá-ramával és hőmérséklet különbségével:

Q = V • ΔT • c • p


1.3.2 Előremenő szabályozása és keverés szabályozása

Előremenő szabályozása

Keverés szabályozása

9


Egy standard épületgépészeti rendszert feltételezve, megállapodás sze-rint a közeg sűrűségét (ρ) és közeg fajhőjét ( c ) állandónak tekintjük.Ez azt jelenti, hogy a hőforrás / hűtési energia forrás teljesítménye(illetve a hőleadó teljesítménye) gyakorlatilag a rajta áthaladó hőleadóközeg térfogatáramával és hőmérséklet különbségével arányos.

Q ≈ V • ΔT

Ebből következően a hidraulikai körökben az alábbi módszerek használ-hatók a kimeneti teljesítmény szabályozására:Az előremenő szabályozása (változó térfogatáram) és a keverés szabá-lyozása (állandó térfogatáram) is kétféle hidraulikai kialakitásban lehet-séges.

Az előremenő szabályozása (változó térfogatáram) az alábbi kapcsolá-sokkal valósítható meg:• Fojtó kapcsolás• Osztó kapcsolásFojtó kapcsolás Osztó kapcsolás

Mindkét hidraulikai kapcsolás esetében a fogyasztón áthaladó közegtérfogatáram mennyiségét szabályozva változtatjuk a fogyasztónleadott hőteljesítmény nagyságát.

A keverés szabályozása (állandó térfogatáram) az alábbi kapcsolásokkalvalósítható meg:• Keverő kapcsolás• Befecskendező kapcsolás (háromjáratú- vagy kétjáratú szeleppel)

Keverő kapcsolás Befecskendező kapcsolás (háromjáratú- vagy

kétjáratú szeleppel)

A térfogatáramot változtatjuk,mialatt a hőmérsékletet állandóértéken tartjuk

=> Változó térfogatáramúműködés=> A térfogatáramot szabályozzuk

A hőmérsékletet változtatjuk,mialatt a térfogatáramot tartjukállandó értéken

=>Állandó térfogatáramúműködés=> A keverést szabályozzuk


1.4 Alapvető hidraulikai körök1.4.1 Fojtó kapcsolás

Működési mód

Rendszer jellemzők

Alkalmazási területek

Diagram típusok

10


A beavatkozó elemen történő fojtás hatására a térfogatáram ahidraulikai kör hőtermelői (hűtési energia) oldalán és hőfogyasztóioldalán egyaránt megváltozik. Ennek eredményeként a rendszer teljesnyomásviszonya jelentősen megváltozik.

Fojtó kapcsolás (a szelep teljesen zárva) Fojtó kapcsolás (a szelep teljesen nyitva)

• Alacsony visszatérő hőmérséklet fojtott állapotban• Változó térfogatáram a rendszer egészén• Bekapcsoláskor, a szükséges közeghőmérséklet csak késve jelenik

meg a hőleadónál (holt idő, függ a vezeték hosszától, lehülésijellegtől)

• Ha a szelep teljesen lezár, a szivattyú túlmelegedhet (használjunkfordulatszám szabályozós szivattyút)

• Légfűtők, ahol nem kell tartani az elfagyástól• Léghűtők, ahol van légnedvesítés• HMV tároló töltés• Távfűtési alkalmazások • Tároló töltés és kisütés• Rendszerek kondenzációs kazánnal

Valós diagram Összefoglaló diagram


1.4.2 Osztó kapcsolásMűködési mód

Rendszer jellemzők


Diagram típusok

11


A szelep állásától függően, a kazánban előállított melegvíz a kellőarányban áramlik a hőleadóhoz, míg a felesleges rész a bypass ágonvisszafordul. A hőleadó teljesítménye a térfogatáramon keresztül vanszabályozva. A fő befolyásoló tényező a hőleadó hőmérséklet esése, amásodlagos a térfogatárama.

Ha a szelep teljesen lezár, akkor a kazán visszatérő ág hőmérsékleteközel azonos az előremenő hőmérséklettel.

Osztó kapcsolás (a szelep teljesen zárva) Osztó kapcsolás (a szelep teljesen nyitva)

• Változó térfogatáram a hőleadó körében• Állandó térfogatáram és nyomásviszonyok a hő- / hűtési energia

termelő körben (előnyös többzónás rendszereknél)• Túl magas hőmérsékletek alakulhatnak ki a hő-/ hűtési energia

termelő kör visszatérő ágán• Bekapcsoláskor, a kazán előremenő hőmérséklet csak késve jelenik

meg a hőleadónál (ha a beavatkozó elem elég közel van ahőleadóhoz)

• Léghűtők légnedvesítéssel• Légfűtők, amennyiben nincs fagyveszély• Hővisszanyerő rendszerek• HMV-készítés• Nem alkalmas távfűtési rendszerekkel való kapcsolat esetén (magas

visszatérő hőmérsékletek)

Valós diagram Összesített diagram


1.4.3 Keverő kapcsolásMűködési mód

Rendszer jellemzők


Diagram típusok

12


Egy háromjáratú szelep osztja meg a hidraulikai kört primer vagyhőtermelői oldalra és szekunder vagy hőfogyasztói oldalra. Ahőtermelőtől érkező melegvíz és a lehűlt hideg visszatérő víz van össze-keverve a szelepen, és így kerül előállításra a hőfogyasztó hőigényénekkiszolgálásra szükséges előremenő vízhőfok.

Keverő kapcsolás (a szelep zárva) Keverő kapcsolás (a szelep nyitva)

• Alacsony visszatérő hőmérséklet kis áramlás mellett• Változó térfogatáram a hőtermelői körben• Állandó térfogatáram változó hőmérséklettel a hőfogyasztói körben• Egyenletes hőmérséklet elosztás a hőfogyasztón• Légfűtők esetében alacsony fagyveszély

A keverő kapcsolás nem használható olyan rendszerek esetében, ahol abypass ág és a szabályozás érzékelőjének a távolsága több mint 20m.

• Radiátoros rendszerek szabályozása• Légfűtő eszközök, melyeknél fagyveszély áll fenn• Rendszerek, ahol a hőtermelés alacsony hőmérséklettel történik,

illetve hőszivattyúknál

Valós diagram Összefoglaló diagram


1.4.3.1 Keverő kapcsolás fixelőkeveréssel

Működési mód

Rendszer jellemzők


Diagram típusok

13


Itt is egy háromjáratú szelep osztja meg a hidraulikai kört primer vagyhőtermelői oldalra és szekunder vagy hőfogyasztói oldalra.Egy fixelőkeverés biztosítja, hogy a visszatérő ágból egy meghatározottmennyiségű áramlás folyamatosan az előremenőhöz legyen keverve. Ezpraktikus megoldás, ha a rendszerkialakítás miatt folyamatosanalacsonyabb előremenő hőmérsékletre van szükség, mint amit ahőtermelő biztosít. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a szabályozó sze-lep a teljes működési tartományában működjön (teljesen nyitottól a tel-jesen zárt állapotig).

Keverő kapcsolás fix előkeveréssel Keverő kapcsolás fix előkeveréssel

(szelep teljesen lezárva) (szelep teljesen kinyitva)

• Alacsony visszatérő hőmérséklet kis áramlás mellett• Változó térfogatáram a hőtermelői körben• Állandó térfogatáram változó hőmérséklettel a hőfogyasztói körben

A keverő kapcsolás fix előkeveréssel nem használható olyan rendszerekesetében, ahol a bypass ág és a szabályozás érzékelőjének a távolságatöbb mint 20m. A nagy távolság (holt idő) a szabályozást nagybanmegnehezíti.

• Olyan fogyasztói körök, ahol az előremenő hőmérsékleti igény ala-csonyabb, mint a hőtermelőnél előállított hőmérséklet

• Radiátoros- és padlófűtési rendszerek alacsony hőmérsékletűhőtermeléssel, vagy hőszivattyúval



1.4.4 Befecskendező kapcsolás1.4.4.1 Befecskendező kapcsolás

háromjáratú szeleppelMűködési mód

Rendszer jellemzők


Diagram típusok

14


A baloldali szivattyú állítja elő a hőtermelői körön szükséges nyomást -beleértve a szelepen eső nyomást -, míg a jobboldali szivattyú ahőfogyasztói oldal nyomását biztosítja.

A hőtermelői oldal szivattyúja több-kevesebb melegvizet pumpál ahőfogyasztói oldal körébe, a szelep állásától függően. A melegvízkeveredik a hőfogyasztótól visszatérő hidegebb vízzel, melyet ahőfogyasztói szivattyú a bypass ágon keringet. Ennek eredményeként ahőfogyasztói körön állandó térfogatáramú és változó hőmérsékletűáramlás valósul meg.

Befecskendező kapcsolás háromjáratú szeleppel

(szelep teljesen zárva) (szelep teljesen nyitva)

• Állandó térfogatáram a hőtermelői és hőfogyasztói körön egyaránt• Relatív magas visszatérő hőmérséklet (ha a hőtermelő előremenő

áramlás =0%, és a hőfogyasztó visszatérő áramlás = 100%)• Megfelelő hőmérséklet elosztás a hőfogyasztón keresztül

• Radiátoros és padlófűtési rendszerek• Légfűtők magas fagyveszély mellett• Léghűtők szabályozott légnedvesítés nélkül• HMV tároló töltés• Nem alkalmazható távfűtésről ellátott rendszereknél (magas

visszatérő hőmérséklet)



1.4.4.2 Befecskendező kapcsoláskétjáratú szeleppel

Működési mód

Rendszer jellemzők


Diagram típusok

15

A hőtermelői oldal szivattyúja több-kevesebb melegvizet pumpál ahőfogyasztói oldal körébe, a kétjáratú szelep állásától függően.

Ennek eredményeként a hőfogyasztó körében állandó térfogatáramú ésváltozó hőmérsékletű áramlás alakul ki.

A hőtermelő körében ezzel párhuzamosan a térfogatáram és a nyomás-viszonyok is jelentősen változnak, különösen ha a hőfogyasztói oldaltöbb zónából áll.

Befecskendező kapcsolás kétjáratú szeleppel

(szelep teljesen zárva) (szelep teljesen nyitva)

• Relatív alacsony visszatérő hőmérsékletek • Egyenletes hőmérséklet leadás a hőfogyasztón keresztül• Alacsony fagyveszély légfűtők esetében• Ha a szelep teljesen lezár a hőtermelő körében, akkor a hőtermelői

kör szivattyúja túlmelegedhet (használjunk fordulatszám szabályo-zós szivattyút)

• Melegvíz tárolók és hőszivattyúk• Alacsony hőmérsékletű kazános rendszerek (kondenzációs kazánok)• Közvetlen távfűtési ellátású rendszerek• Nem alkalmazható léghűtő készülékekhez légnedvesítés szabályo-

zással



1.5 Fogyasztói kör elemei

1.5.1 Beavatkozó elemek

Kétjáratú szelep

Háromjáratú szelepek

16


Az eddigiekben tárgyalt alkalmazások kizárólag abban az esetbentudnak megfelelően működni, ha valamennyi szükséges rendszer-kom-ponens a megfelelő helyen be van építve.

A legfontosabb ilyen rendszer-komponensek a következők:• Beavatkozó elem (motoros szabályozó szelep)• Cirkulációs szivattyú• Beszabályozó szelep (statikus)

A hidraulikai kör főbb alkotóelemei

A beavatkozó elemek a szeleptestből és a mozgatóból állnak. A beavat-kozók feladata a hőtermelőtől érkező közeg megfelelő beállítása ahőfogyasztó számára, 0…100%-os érték között. Minden beavatkozónakvan olyan szabályozási ága, amely teljesen nyitva-, teljesen zárva-, vagya végállások között bármely állapotban lehet.

Hidraulikai körök beavatkozóinak vagy csapokat használunk (elfordulá-sos zárás), vagy ún. „ülékes” szelepeket alkalmazunk (lineáris elmozdu-lás). A szelepek két alapvető csoportba oszthatók:• Kétjáratú szelepek• Háromjáratú szelepek

A kétjáratú szelepek gyakorlatilag az átmeneti szelepek egy érkező ésegy elmenő ággal, ahol a szelepállástól függően növelhető vagycsökkenthető az átáramló térfogatáram mennyisége.

A háromjáratú szelepek egyik ágán állandó a térfogatáram. A szelepalkalmazásától függően – keverő vagy osztó kapcsolás – maga a szelepműködése kétféle lehet.

Beavatkozó elem (háromjáratú szelep)

Szelepmozgató

Beszabályozó szelep (statikus)



Keverés;

Osztás;

1.5.2 Beszabályozó szelep

Hidraulikai beszabályozás

17


A kimenő térfogatáram nagysága állandó. Mindez a két érkező ágmegfelelő arányú keverésével alakul ki (lásd az ábrát lent).

A bejövő ágon érkező állandó térfogatáram mennyisége kerül szétosz-tásra két változó térfogatáramú ágra. (Tudnivaló: Nem minden három-járatú szelep használható osztó szelepként).

Kétjáratú szelep Háromjáratú szelep

Két- és háromjáratú szelepek szabályozószelepként

alkalmazva (az ágak jelölése gyártónként eltérhet, pl. A, B, AB)

Az állandó térfogatáramú hidraulikai körök beszabályozó szelepeinek aza feladata, hogy segítségükkel az üzembe helyezés alatt a számítottnévleges térfogatáram értéket be lehessen állítani.

Az eljárás neve hidraulikai beszabályozás. Ez a folyamat nagyon fontoselőfeltétele, a rendszer megfelelő működésének biztosítására.

Fűtési zónák beszabályozó szelepekkel (azon csőszakaszokban, ahol a térfogatáram állan-

dó)

Beszabályozószelep

Beszabályzó

szelep


1.5.3 Cirkulációs szivattyú

18


A hidraulikai kör csak abban az esetben működik megfelelően, ha a cir-kulációs szivattyú:

• megfelelően méretezett• megfelelően beszerelt és bekötött (elektromosan)• a megfelelő fordulatszámmal működik

Mindemellett, néhány hidraulikai kialakításnál megvan az esélye a szi-vattyú túlmelegedésének, különösen akkor, ha a szivattyúnak lezártszeleppel szemben kell dolgoznia (lásd fojtó szabályozás).

Ilyen esetekben javasolt fordulatszám szabályozós szivattyúk alkalmazá-sa, vagy olyan kisméretű, állítható bypass ág beépítése, amely minimá-lis keringést tesz lehetővé zárt szelepállás mellett is.

Ugyancsak jó megoldás lehet, ha a szelep zárása, illetve akár már csakminimális nyitottságú helyzete (pl. 2%) esetén egy a szelepre szereltvégálláskapcsoló leállítja a szivattyút.


1.6 Osztók

1.6.1 Osztók különböző típusai

19


Általában a hőtermelőnél előállított hőenergia több fogyasztóhoz kerül.

Az osztók azon rendszer elemek, melyek a hőtermelőt a nagyszámúhőfogyasztóval összekötik. Ezek osztják szét az előremenő fűtőközegetaz egyes fogyasztókhoz, valamint gyűjtik össze (gyűjtők) azokvisszatérő ágait.

Osztók, mint a hőtermelőt a hőfogyasztókkal összekötő rendszerelemek

A körök hőtermelői oldala és hőfogyaszti oldalai számos elvárást fogal-maznak meg az osztók felé, úgymint nyomásviszonyok, állandó- vagyváltozó térfogatáramok, előremenő- és visszatérő hőmérsékletek, stb.

Mindezek kiszolgálására számos osztó-gyűjtő típus érhető el.

Az osztókat az alábbi csoportokba lehet sorolni:

Az osztót nem lehet teljesen független elemként kezelni. Fontos hogy afogyasztói kör típusához illeszkedő kivitelű osztót alkalmazzunk, mely-nek viselkedése megegyezik a kör egészére jellemző viselkedésijellemzőkkel (pl. anyag).

Osztó

Főszivattyú Főszivattyú nélkül Főszivattyúval(1.típus)

Nyomásviszonyok Nyomás alatt Nyomáskiegyenlítettaz osztónál (4. típus)

Térfogatáram a Változó Változó Állandó Állandóhőtermelőn keresztűl (2.típus) (3.típus)

Visszatérő hőmérséklet Alacsony Magasa hőtermelőhöz


1.6.1.1 Osztók főszivattyú nélkül (1. típus), keverőszelepes

fogyasztói zónákhoz,

Rendszer jellemzők

Fontos a zavartalan működéshez


20


A fogyasztói zónák szelepei teljesen zárva A fogyasztói zónák szelepei teljesen nyitva

• Alacsony visszatérő hőmérséklet (a hideg és a fogyasztói visszatérő között)

• A hőforráson áthaladó térfogatáram változó, a fogyasztón áthaladó térfogatáram állandó

• A fogyasztói zónák erősen befolyásolják egymást (Bármely fogyasz-tói zónában bekövetkező változás nyomásváltozást idéz elő az osz-tón, melynek hatását az egyes zónákban kompenzálni kell)

• Rossz cirkuláció veszélye, ha pl. HMV-töltés valósul meg az osztóvégéről

• A fogyasztói zónák szivattyúinak arányosan kell kompenzálni ahőfogyasztó körén bekövetkező nyomásváltozásokat.

• Nem szabad olyan hőforrásokat használni, amelyek minimális térfo-gatáram igénnyel rendelkeznek

• A hőforrás körén bekövetkező maximális nyomásesésnek kisebbnekkell lennie, mint a legkisebb zóna-szivattyú 20%-a

• A hőfogyasztói oldal szabályozó elemeinek megfelelően méretezett-nek kell lenniük

• Fenn kell tartani a zónák előremenő és visszatérő hőmérsékleteinekkülönbségét (a beszabályozó szelepnek pontosan beállítottnak kelllennie)

• Olyan hőtermelők, amelyek alacsony visszatérő hőmérsékletet igé-nyelnek (pl. kondenzációs kazánok)

• Tárolók


1.6.1.2 Osztók főszivattyúval(2. típus), fojtószelepes fogyasztói

zónákhoz illetve befecskendezőkapcsolásokhoz kétjáratú

szelepekkel

Rendszer jellemzők


Alkalmazási terület

21

Teljesen zárt szelepek Teljesen nyitott szelepek

• Alacsony visszatérő hőmérséklet (fogyasztó visszatérő)• A hőtermelőn átmenő térfogatáram változó

• A hőfogyasztói oldal szabályozó elemeinek megfelelően méretezett-nek kell lenniük

• A főszivattyúnak fordulatszám szabályozósnak kell lennie (energia-fogyasztás csökkentése, ha nincs áramlás lekapcsol hogy elkerülje ameghibásodást), vagy állítható bypass ág (az osztó elején) a mini-mális cirkuláció biztosítására (hátránya: a visszatérő hőmérsékletújra emelkedni fog)

• HMV tároló töltés• Távfűtési rendszerekbe történő betáplálások (pl. távfűtési hálózatok)

∆p ∆p


1.6.1.3 Osztók főszivattyúval(3. típus), osztó kapcsolásosfogyasztói zónákhoz, illetve

befecskendező kapcsolásokhozháromjáratú szelepekkel

Rendszer jellemzők



22



a fogyasztói zónákban a fogyasztói zónákban

• Magas visszatérő hőmérséklet (a fogyasztói visszatérő és hőtermelőelőremenő között)

• Állandó térfogatáram a hőtermelőn keresztül• Ha osztó kapcsolást alkalmazunk, akkor a főszivattyúnak kezelnie

kell a fogyasztó nyomásesését is• A hidraulikai beszabályozás nehézkes• A későbbi bővítés új hidraulikai beszabályozást igényel

• A fogyasztói csoportok szabályozó elemeinek megfelelően mérete-zettnek kell lenniük

• Csak akkor ajánlott, ha olyan a szivattyúzási teljesítmény, hogy a főfogyasztói kör zónaszivattyú nélkül működik (osztó kapcsolásban)

• Befecskendező kapcsolásnál, az A távolságnak minimum 10-szerescsőátmérőnek kell lennie, máskülönben fenn áll a veszélye a csorgócirkulációnak

• A hőtermelőnek alkalmasnak kell lennie magas visszatérő kezelésére

• Olyan hőtermelők, melyeknél a minimális visszatérő hőmérsékletkorlátozva van

A


1.6.1.4 Osztók főszivattyúval (4. típus), nyomáskülönbség mentes

fogyasztói körökhöz keverő kapcsolással

Rendszer jellemzők



23


a fogyasztói zónákban a fogyasztói zónákban

• Magas visszatérő hőmérséklet (a fogyasztók visszatérő és ahőtermelő előremenő ága között)

• Állandó térfogatáram a hőtermelőn keresztül• Tiszta hidraulikai függetlenítés a hőtermelő és a hőfogyasztó között• Beszabályozó szelepek csak a fogyasztói körökben szükségesek

(a névleges térfogatáram beállításához)

• Az osztónak és különösen a bypass ágnak kissé túlméretezettnekkell lennie

• Azon fogyasztói zónákat, amelyeknek állandó illetve egész éveshőigénye van, az osztó elejére kell kapcsolni. Ezzel megakadályozha-tó az osztón a szükségtelen vízáramlás.

• Az osztó kombinálhatók fojtó kapcsolással (-okkal).

• Olyan hőtermelők, amelyek magas visszatérő hőmérsékletet igé-nyelnek


1.6.1.5 Osztók sematikus ábrái

Összefoglaló ábra

Valós diagram

24


A fogyasztó körökhöz hasonlóan, itt is kétféle ábrázolás az elterjedt, azösszefoglaló ábra és a valós ábra.

• Az előremenő ág felül, a melegvízzel• A visszatérő ág alul, a lehült vízzel• A hőtermelők a kettő között, és az egyes fogyasztók párhuzamosan

mellette.

A kivitelezők és a tervezők előszeretettel használják a valós diagramábrázolást, amikor az elemek a tényleges elhelyezkedésüknekmegfelelően kerülnek feltűntetésre.A hőtermelőből az előremenő és a visszatérő ág az osztóba van kötve,amiből az egyes fogyasztói körök indulnak egymás mellett.


A cél az optimális szabályozhatóság

2.1Hőcserélő karakterisztika

Példa:

2. Hidraulikai jellemzők

25


A hidraulikai kör elemei alkotják egyben a szabályozott rendszer ele-meit is. Ahhoz hogy az épületgépészeti rendszerünk megfelelő komfor-tot biztosítson a lakóknak hibamentes és gazdaságos üzemelés mellett,a rendszernek megfelelően szabályozottnak is kell lennie.

A hidraulikai rendszerben lévő szelepek, hőcserélők és szivattyúkkarakterisztikáinak és adottságainak összessége fogja meghatározni,hogy a beavatkozó (szelep és szelepmozgató) képes lesz-e megfelelőenszabályozni a rendszer teljesítményét.

A szelepmozgató alakítja át a szabályozó vezérlőjelét a beavatkozóelem lineáris vagy elfordulásos elmozdulásává, így változtatva a rajtaátáramló térfogatáram értékét 0 és 100% között.

A cél hogy elérjük a szelep elmozdulása és a hőteljesítmény közti lineá-ris kapcsolatot. Máshogy kifejezve: ha a szelep elmozdulása a teljes tar-tomány 50%-a, akkor a névleges teljesítménynek is 50%-osnak kell len-nie.

A kívánatos karakterisztika: 50% hőteljesítmény 50%-os szelepállás mellett

A valóságban ez a karakterisztika nem érhető el tökéletesen. Ezt szá-mos olyan befolyásoló tényező gátolja, amelyeket az elkövetkezőkbenrészletezünk.

Hőcserélő karakterisztika és az a-érték.A térfogatáram és a leadott hőteljesítmény aránya legfőképpen azalábbi tényezőktől függ:• A hőcserélő kialakítása• A beérkező és elmenő víz hőmérsékletének a különbsége• A hőmérsékletkülönbség a hőszigetelő és hővezető közeg között

nem lineáris.

Kis térfogatáramok mellett, a hőcserélők többségénél, a karakterisztikaextrém meredek. Ennek eredményeként, a radiátor hőmérsékletejelentősen fog emelkedni, még akkor is ha csak relatív alacsony térfo-gatáram mellett folyik át a meleg víz.

• 10%-os térfogatáram => 40 %-os hőteljesítmény• a térfogatáram megváltozása 50%-ról 100%-ra => 15%-os

hőteljesítmény növekedés


a-érték

26


A kezdeti kimeneti hőteljesítmény (Qmin) az a legkisebbhőteljesítmény, ami modulációs módban szabályozható. Ez függegyrészt a hőcserélő karakterisztikájának kezdő meredekségétől,másrészt a szelep Sv (állítási viszony-tól).

Tipikus hőcserélő jelleggörbe (pl. radiátor és hőcserélő távfűtéses csatlakozással)

Az a-érték a hőcserélő jellegörbe nonlinearitásának (lineáristól valóeltérésének) mértékét jelenti. Ez a hőcserélőnél meglévő hőmérsékletikörülmények alapján számított érték, és a függ a hidraulikai kör típusá-tól.

Megállapítás:A rendszer megfelelő szabályozhatóságának eléréséhez, a hőcserélő jel-legörbéjében meglévő torzulásokat ellensúlyozni kell a megfelelő sze-lepkarakterisztikájú szelep kiválasztásával.

Hőcserélő jelleggörbe különböző a-értékekkel Tipikus hőcserélő jelleggörbe

tartományok

Felül: léghűtő, változó térfogatáram

Középen: radiátor

Lent: Víz / víz hőcserélő

• a-érték=1=> lineáris karakterisztika• a-érték< => felfelé görbülő eltérés (domború jelleg)• a-érték> => lefelé görbülő eltérés (homorú jelleg)


2.2 Szelep karakterisztika

2.2.1 kv érték

27


Az alábbi parméterek szükségesek ahhoz, hogy a megfelelő szelepetszakszerűen ki lehessen választani:• A szükséges térfogatáram nagysága• A változó térfogatáramú ágon bekövetkező nyomásesés nagysága

kv érték: adott szelepállás melletti térfogatáram nagysága

Egy szelep kv –értéke függ a szelep állásától (szelepszár elmozdulástól).Ez megadja a szabályozott ágon 1bar állandó nyomáskülönbség hatásá-ra átáramló térfogatáram nagyságát.

kvs érték: a szelepen átáramló térfogatáram nagysága 1 bar nyo-máskülönbség mellett, teljesen nyitott szelepállás mellett

A kv érték a szelep tejesen nyitott állapotában mérhető ún. kvs értéktőlfügg (amely a névleges H100 szelepszár elmozduláshoz tartozik).

A szelepek gyártói ezt a szelepkialakítástól függő értéket határozzákmeg minden egyes szelepre vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy a különböző kivitelű illetve típusú szelepeketössze lehessen hasonlítani egymással, minden szelep uniformizáltmódon van megadva:

• a kv érték és a kvs érték arányának kifejezésével: kv / kvs = 0…1• Az adott szelepszár elmozdulás (H) és a névleges szelepszár elmoz-

dulás (H100) arányával: H / H100 = 0…1

Tipikus szelepkarakterisztika

Ha ismert a kv / kvs érték viszonya (0…1) a szelepállás függvényében,akkor a szelepkarakterisztika is meghatározható.


2.2.2 Állítási viszony SV

2.2.3 Különböző szelepkarakterisztikák

Lineáris karakterisztika

Egyenszázalékos karakterisztika

28


Egy szelep állítási viszonya Sv a szelep névleges térfogatáramának kvsés a legkisebb szabályozható térfogatáram mennyiségének kvr azarányát kifejező viszonyszám.

Állítási viszony SV = kvs/kvr (tipikus értékek 50-től 150-ig)

Az állítási viszony nagyon fontos jellemzője egy szelepnek, mivel meg-adja a szelep szabályozhatósági tartományát, értéke pedig nagybanfügg a szelep záróelemének valamint magának a szelep házának kiala-kításától.

A legkisebb szabályozható térfogatáram érték kvr az az érték, aholszelep hirtelen kinyit, és ahol a szelep karakterisztikája hirtelen leesik.

Egy szelep legkisebb szabályozható térfogatárama kvr

- A kvr érték alatt nem lehetséges pl. a modulációs szabályozás, mert aszelep gykorlatilag csak lökéshullámokat produkálna (on / off működés)

Az alapvető különbség a két fajta között a következő: • az alapvető karakterisztika, amely matematikailag leírható (elvi) és• az alapvető karakterisztika, amely a standard fizikai kondíciók (1 bar,

25 °C) melletti működést írja le, megjelenítve minden egyes szelepállást

A legegyszerűbb szelepkarakterisztika, melynek lényege az alábbiakbanfoglalható össze: Adott szelepszár elmozdulás pontosan vele arányostérfogatáram kv változást eredményez.

Adott mértékű szelepszár elmozdulás, vele azonos százalékú térfogatá-ram kv növekedést eredményez. Tehát minél nagyobb mértékben vannyitva a szelep, annál nagyobb százalékú nyitást eredményez egységnyiszelepszár elmozdulás. A szelep nyitottságának alsó tartományában agörbe lapos jellegű, és minél nagyobb fokú a nyitottság, annál merede-kebb a görbe is.


Egyenszázalékos / lineáris karakterisztika

2.3 A szabályozott rendszer karakterisztikája

29


A szelepszár elmozdulás alsó tartományában a jelleggörbe lineáris,majd kb. 30%-os nyitottságtól átváltozik egyenszázalékos jellegűre. Akarakterisztika alsó tartománya mutatja a szelep záróelemének a kiala-kítását, amely aztán meghatározza a szelep vőgső jellegörbéjét is.

Lineáris karakterisztika Egyenszázalékos karakterisztika Egyenszázalékos / lineáris

karakterisztika

Szelepkarakterisztikák összehasonlítása

Amikor egy szelep beépítésre kerül egy rendszerbe, akkor a szelepkarakterisztikájának kell kiegyensúlyoznia a hőcserélő karakterisztikáját.A végeredményként létrejövő hőleadási jelleggörbe grafikusan ábrázol-ható, melyet a szabályozott rendszer karakterisztikájaként vagyegyszerűen csak szabályozási karakterisztikaként szoktat nevezni.

A végeredményként létrejövő szabályozott rendszerre jellemző karakterisztika a hőcserélő

karakterisztikájának és a szelep lineáris karakterisztikájának összesített képe

Hőcserélő karakterisztikája

Szelep karakterisztika (lineáris)Az eredményként létrejövőrendszer karakterisztika


A végeredményként létrejövő szabályozott rendszerre jellemző karakterisztika a hőcserélő

karakterisztikájának és a szelep egyenszázalékos karakterisztikájának összesített képe.

A fenti grafikai ábrákból világosan látszik, hogy a megfelelő szelep-karakterisztika kiválasztása nagyban tudja javítani a rendszer egészérejellemző szabályozási képet, de még ez sem elég a tökéletes lineárisszabályozási jelleg eléréséhez.

30


Heat exchanger characteristic

Szelep karakterisztika(lineáris)

Az eredményként létrejövőrendszer karakterisztika

Hőcserélő karakterisztikája


A szabályozott rendszer karakterisztikáját nem csak a szelep és ahőcserélő karakterisztikája határozza meg, hanem a szelepen létrejövőnyomásesés is.

A szelep működés karakterisztikája megmutatja az összefüggést a sze-lepszár elmozdulás és a szelepen átáramló térfogatáram között azadott hidraulikai körben.A működési karakterisztika eltér a szelep alapvető karakterisztikájától,mivel a szelepen eső nyomáskülönbség nem állandó a szelepszárelmozdulásának teljes tartományában

A szabályozott kör illetve a szelepen eső nyomáskülönbség viszonyát aszelepautoritás Pv fejezi ki:Szelepautoritás Pv = ΔpV100 / Δpv0

A szelepautoritást Pv a Δpv100 és a Δpv0 határozza meg.

A szelepautoritás befolyása a szelep alapvető karakterisztikájára

Szelep működési karakterisztikák, mint a PV funkciója( példa: lineáris karakterisztikára,

amikor a PV = 0)

2.3.1 Szelep működési karakterisz-tikája és a szelepautoritás (Pv)

31



A fenti működési karakterisztikák (példa lineáris alapkarakterisztikával)mutatják a Pv < 1 szelepautoritás hatását az alapkarakterisztikára:

• Minél kisebb a változó térfogatáramú csőszakaszon bekövetkezőnyomáseséshez viszonyítva a ΔpV100 nyomásesés a szelepen, annálkisebb a Pv szelepautoritás

• Minél kisebb a Pv szelepautoritás, annál nagyobb az eltérés az alap-karakterisztikától

• Amikor a Pv szelepautoritás =1, akkor a működési karakterisztikapontosan megegyezik a szelep alapkarakterisztikájával.

A hőcserélő karakterisztikája, a szelep működési karakterisztikája, és az eredményként

kialakuló rendszer karakterisztika

Az ábrák azt mutatják, hogy milyen rendszer karakterisztikákat kapunk,ha egy hőcserélőt (aminek a-értéke =3) kombinálunk különbözőműködési karakterisztikájú szelepekkel.

A fenti példában, a Pv = 0.8 szelepautoritás biztosítja a közel lineárisrendszer karakterisztikát.

32


Alapkarakterisztika Szelep működési karakterisztikája

Hőcserélő karakterisztikájaV/V100 a = 0.3

A szabályozott rendszer karakterisztikája (eredmény)

PV = 0.1

PV = 0.5

PV = 0.8 PV = 0.1

PV = 0.8

PV = 0.5


Rendszerkarakterisztika megfelelően méretezett- illetve túlméretezett szelep esetében

A túlméretezés következményei:• A szabályozható minimális térfogatáram Qmin értéke megnő• Miután a szükséges szabályozás határait a névleges teljesítmény kor-

látozza, ezért a szelep tényleges szabályozási (illetve működési) tar-tománya leszűkül

Ezen szabályozási anomáliák, valamint a megnövekedett minimális sza-bályozható térfogatáram érték miatt, a teljes rendszer szabályozásijellege jelentősen leromlik.

A megfelelően méretezett szelep alkalmazásából adódó előnyök:• Kisebb kezdő Vmin érték, ezáltal a minimális szabályozható térfoga-

táram érték Qmin is kisebb• Nagyobb szelepautoritás érték Pv• A szelepszár elmozdulás a teljes 0…100 % tartományban kihaszná-

lásra kerül• A teljes szabályozhatósági jelleg javul

Az alulméretezés következményei:Ha egy szelepet alulméreteznek, akkor a szükséges térfogatáram meny-nyiség nem lesz képes átáramolni rajta, vagy csak nagyon nagy nyomá-sesés mellett tud átáramolni, ami jelentős szivattyúzási pluszmunkátigényel.

2.3.2 Túlméretezett szelepek

33


Túlméretezett szelep

Megfelelően méretezettszelep

140 %

120

100

80

60

40

20

0Qmin

Q

0 20 40 60 80 100 %


Kezdeti térfogatáram lökésVmin = az a legkisebb térfogatáram meny-nyiség a szelepen, amely szabályozható modulációs módban

Kezdeti térfogatáram lökés a szelepautoritás Pv és a állítási viszony Sv viszonyában

Kezdeti hőteljesítmény lökés Qmin

= az a legkisebb hőleadói teljesítmény (pl. egy radiátor) amely szabá-lyozható modulációs módban

A kezdeti hőteljesítmény lökés egyre kisebbé válik:• minél nagyobb a állítási viszony Sv• minél nagyobb a szelepautoritás Pv• minél nagyobb a hőcserélő a-értéke (azaz minél kisebb a

hőmérsékletkülönbség a hőtermelő és a hőfogyasztó körnél)

2.3.3 Szabályozás a kis térfogatáramú tartományban

34



A hálózat karakterisztikája megmutatja az összefüggést a térfogatáramértéke és a nyomásesés között az adott hidraulikai körben.

Hálózat karakterisztikája:

Δpn = nyomásesés a csővezetékben; V100 névleges térfogatáram érték

A szivattyú karakterisztikája megmutatja a különböző térfogatáramok-hoz tartozó szivattyú munkapontokat. A szivattyú teljesítménye agrafikus megjelenítésből láthatóan alapvetően két dologtól függ:

• A szivattyú szívó oldala és nyomó oldala között fellépőnyomáskülönbségtől

• A szivattyún átáramló térfogatáram nagyságától

Szivattyúzás alacsony sebességgel

A szivattyú munkapontja a jelleggörbén fel és le mozog B => B1 => B2,a térfogatáramtól függően (a hálózat karakterisztikája folyamatosanváltozik)

A szivattyú karakterisztikájára jellemző: Minél kisebb a térfogatáram, annál nagyobb a szivattyúemelőmagassága.

2.4 Hálózat és szivattyú karakterisztika

Hálózat karakterisztikja

Szivattyú karakterisztikája

35


Δp=const. V2

Szivattyúzás alacsony sebességgel

Szivattyúzás nagy sebességgel

A névleges térfogatáramhoz tartozó:B munkapont

2

1


A nagysebességű szivattyúknak igen meredek a szivattyú karakteriszti-kájuk. Ha változik a térfogatáram, a nyomás a csővezetékbenjelentősen megváltozik. Ezek a nyomásváltozások befolyással vannak ahálózat fogyasztóira is.

- Ez a hatás csökkenthető két szivattyú párhuzamos beépítésével, ami-nek eredményeként a szivattyú karakterisztia (P1 és P2) laposabb lesz.

Szivattyúk párhuzamos működése: B2 munkapont két szivattyúnál V2

A párhuzamos szivattyú működés különösen nagy kiterjedésű változótérfogatáramú rendszereknél elterjedt.

Ha a térfogatáram lecsökken az egyik szivattyú kikapcsolása következ-tében, a nyomásesés is lecsökken a csővezetékben.

Szivattyúk párhuzamos működése: egy szivattyúnál B1-es munkapont V1

Manapság, a működési körülményekhez való alkalmazkodás megoldha-tó elektronikusan szabályozható teljesítményű szivattyúk alkalmazásá-val is.

2.4.1 Szivattyúk párhuzamosműködése

36



Az előző oldalak hidraulikai köröket, szabályozó elemeket és arendszerek alapvető fizikai jellemzőit mutatták be. A következő oldalakrészletesen mutatják be egy szabályozó elem kiválasztásánakkülönböző aspektusait.

Mielőtt egy szabályozó elem (bavatakozó és szelepmozgató) méretezé-sét és kiválasztását elvégezzük, valamennyi fontos és rendelkezésre állórendszer adatot össze kell gyűjtenünk:• A hőtermelői oldal és a hőfogyasztói oldal hidraulikai körének dia-

gramjait (a valós és az össefoglaló diagramokat egyaránt)• A hőtermelői és hőfogyasztói oldal hőteljesítmény adatait a

kapcsolódó hőmérsékletkülönbség értékekkel• A hőtermelők illetve hőfogyasztók megnevezését, pl. „Nyugati fűtési

zóna”, „Új épület padlófűtés”, stb.=> A fontos rendszer információkat

Ugyancsak fontos tudni, hogy a hidraulikai körök (pl. padlófűtési rend-szerek) standard kialakításúak vagy speciális hidraulikai kialakításúak,illetve olyan szükséges kiegészítő információkat, mint:• Szivattyú indítás szabályozása• HMV-töltés szabályozott hőmérséklettel• Távfűtési alállomások• Rendszer részek, amelyeknél nagy nyomás van jelen• Stb.

A szabályozó elemek méretezésénél, a különböző hidraulikai köröket és azok tulajdonsá-

gait ugyancsak figyelembe kell venni.

Szintén fontos ismerni a nyomásesés értékeket a csővezeték különbözőszakaszainál, a hidraulikai rendszer egyes rendszerkomponenseinkeresztül, mint pl. a hőmennyiségmérőkön, stb.(lásd még 3.1 fejezet)

Ha mindezen információ rendelkezésre áll, akkor a szabályozó elemegyszerűen és pontosan leméretezhető a rendszer körülményeihezilleszkedően.

A szabályozó elemek méretezésekor, nagyon fontos pontosan megha-tározni a hálózat változó térfogatáramú szakaszait (működés közbeni),mivel ezen szakaszok nyomásesési értéke (a beépített rendszerelemek-kel együtt) nagyon fontos adatok a méretezés szempontjából.

3.1 Csővezeték szakaszok változótérfogatárammal különböző

hidraulikai körökben

3. A szabályozó elemek méretezése

37



Az 1.3 fejezet kiegészítéseként „Fogyasztók és azok alapvető hidraulikaikörei”, az alábbi diagramok mutatják az alapvető hidraulikai körök vál-tozó térfogatáramú szakaszait, amelyek nyomáses értékét a szabályozóelem méretezésekor figyelmbe kell venni. A változó térfogatáramúcsővezeték szakaszokat pontozott (………….) vonal jelöli:

Fojtó kapcsolás: Osztó kapcsolás:

a teljes kör a hőtermelővel és a csővezeték a hőfogyasztóval

hőfogyasztóval

Keverő kapcsolás: Keverő kapcsolás fix előkeveréssel:

csővezeték az osztó előtt / után csővezeték az osztó előtt / után

Befecskendező kapcsolás háromjáratú szeleppel Befecskendező kapcsolás kétjáratú

szeleppel

38



Egy tervezővel való egyeztetés során, az alábbi információkat sikerültösszegyűjteni:

Rendszer példa „Régi épület” és „Új épület” fűtési zónákkal

A szabályozó elem méretezése az alábbiak szerint történik:• A térfogatáram meghatározása a hőteljesítmény és a

hőmérsékletkülönbség alapján• A változó térfogatáramú szakasz meghatározó nyomásesésének

meghatározása• A megfelelő szelepautoritás Pv meghatározása a fűtési zónára• A kvs érték meghatározása• A megfelelő szelep és szelepmozgató kiválasztása

Ezen lépések kerülnek részletezése lent a példában szereplő „Régi épü-let” adatok felhasználásával.A névleges térfogatáram érték, amelynél a szelep teljesen nyitva van,az alábbi képlettel határozható meg:

Q = m • c • ΔT

Ez meghatározható a szelepkiválasztó csúszka használatával is. A mipéldánkban a Siemens szelepkiválasztó csúszkát használjuk.

1. A 2.sorban megkeressük a Q = 70kW értéket, és az 1.sorban lévőΔT = 20 K értékhez húzzuk

2. Ezután a 4. sorban a V térfogatáram értéke leolvasható: V = 3 m3/h vagy 50 l/min

3.2 Szelep méretezési példák

3.2.1 A „Régi épület” szelepének(szabályozó elemének)

méretezése

A térfogatáram meghatározása

39


Kazán

Előremenő hőmérséklete:70 ˚C

Régi épület fűtési zóna

Hőteljesítmény: 70 kW

Előremenő hőmrésklet: 70 ˚C

Visszatérő hőmérséklet: 50 ˚C

ΔT a fogyasztón: 20 K

Keverő kapcsolás

Nyomásesés a változó térfogatáramú szakaszban:

kicsi (nincs pontos adat)

Hőmennyiségmérő van beépítve a

visszatérő ágban

Új épület fűtési zóna

Hőteljesítmény: 30 kW

Előremenő hőmérséklet: 60 ˚C

Visszatérő hőmérséklet: 45 ˚C

ΔT a fogyasztón: 15 K

Keverő kapcsolás fix előkeveréssel

Nyomásesés a változó térfogatáramú szakaszban:

kicsi (nincs pontos adat)

Hőmennyiségmérő van beépítve a visszatérő ágban

Régi épület fűtési zóna

Új épület fűtési zóna


A névleges térfogatáram meghatározása (a szabályozó elem teljesen nyitva van) a szelep-

kiválasztó csúszka segítségével

A szelepkiválasztó csúszka ezen része az alapképleten alapulQ = m • c • ΔT.

1. A hidraulikai körben, a változó térfogatáramú csőszakasz meghatá-rozása

Változó térfogatáramú csőszakaszok normál működés mellett

2. A változó térfogatáramú csőszakasz nyomásesésének meghatározá-sa. Az alábbi értéket feltételezzük a példában: a csőszakasz nyomá-sesésének értéke: = 3 kPa

3. A változó térfogatáramú szakaszba beépített készülékek, jelenesetben a hőmennyiségmérő figyelembe vétele a nyomásesés meg-határozásakor.

Jelen példában egy hőmenyiségmérőt (3 m3/h) kell figyelembevenni. A nyomásesés értéke kikereshető a termék nyomásesés dia-gramjából:

Δp = 65 mbar = 6.5 kPa

A meghatározó nyomásesés a változó térfogatáramú

csőszakaszban

40



Egy hőmennyiségmérő nyomásesés diagramja

4. A változó térfogatáramú rész valamennyi szakaszának és beépítettszerelvényének nyomásesés értékeinek összegzése

Δp total = 3 kPa + 6.5 kPa = 9.5 kPa

Most a fűtési zóna szelepautoritás Pv értékét kell meghatározni. Egykeverő kapcsolású fűtési zóna esetében a szelepautoritás értékétcélszerű Pv = 0.5 választani.

A Pv = 0.5 azt jelenti, hogy a ΔpV100 a szelepen pontosan megegyezik aváltozó térfogatáramú rész nyomásesésével

1. Áramlás közben => ΔpV100 = 9.5 kPa

A kvs érték meghatározása a ΔpV100 alapján, a szelepkiválasztó csúszka használatával

A 3m3/h-s térfogatáram érték (4. sor) valamint a ΔPv100=9,5kPa (5. sor) alapján, a szelepkiválasztó csúszkán megtalálható a keresett kvsérték, ami jelen példában 10, és ebből visszakeresve az effektív (tényle-ges) nyomásesés ΔPv100=9kPa

Ellenőrizzük le gyorsan az eredményül kapott effektív szelepautoritásértékét PVeff:

PVeff = ΔpV100 / ΔpV0 = ΔpV100 / (ΔpV100 + ΔPD) = 9 kPa / (9 + 9.5) kPa

Az eredményként kapott szelepautoritás PVeff 0.48

A szelepautoritás Pv értékének meghatározása

A kvs érték meghatározása

41


∆p [mbar]

500

10065

50

20

5

1

WSD4-3.00

m 3/h0.1 0.5 1 3 12


1. Válasszuk ki a megfelelő szelepeket kvs =10 értékkel. Ehhez a 8.soron található sávot a 10-es értékhez kell húzni. Most már a megfelelő szelep típusok egyértelműen láthatók.

kvs 10m3/h-s szelepek kiválasztása

A mi példánkban vagy a VXG41.25-10 jelű, vagy a VXG44.25-10 jelű 3-járatú szelepeket lehet kiválasztani.

Szelepmozgatónak egy 3-pont vezérlőjelű mozgatót (pl. SQX32 vagySQS35) célszerű választani, miután nincs megadva speciális elvárás, ésezek a szelepmozgatók kínálnak kitűnő ár / érték arányú megoldást. Amegfelelő szelep / szelepmozgató kombinációk kiválaszthatók vagy aszelepkiválasztó csúszka, vagy a műszaki dokumentációk segítségévelegyaránt.

A szelepen átáramló össz térfogatáram (AB) a szabályozott ágon (Akarakterisztika) átáramló térfogatáram és a bypass ágon (B karakterisz-tika) átáramló térfogatáram összege.

A gyakorlatban, a karakterisztikáknak kétféle kombinációját szoktákalkalmazni (szabályozott ág / bypass ág):• Egyenszázalékos / lineáris• Lineáris / lineáris

A szelep és szelepmozgató kiválasztása

3.3 Kétjáratú- és háromjáratú szelepek méretezésének

speciális jellemzői3.3.1 Teljes térfogatáram és szelepautoritás (Pv) hatásai

háromjáratú szelepeknélKarakterisztikák kombinációi

3-járatú szelepeknél

42


PN Designation Type max. Temperature

* with special steam sealing **VVF52 see reverse


A szelepméretezés célja elérni a lehető leg-lineárisabb szelepkarakter-isztikát. Ehhez az szükséges, hogy az AB ágon átáramló teljes térfogatá-ram a szelepszárelmozdulás teljes tartományában lineárisan változzon.

A teljes térfogatáram jelentősen változhat, a karakterisztika és a szele-pautoritás Pv kombinációjának függvényében. Ennek okán, szelepmére-tezésnél, a teljes térfogatáram nagysága valamint a szelepautoritás Pv(lásd 2.3.1 fejezet) a legfőbb tényezők.

A teljes térfogatáram alakulása (AB) 3-járatú szelepnél a szabályozott ág (A) és a bypass ág

(B) függvényében

Balra: lineáris / lineáris karakterisztika; Jobbra: egyenszázalékos / lineáris karakterisztika

A szelepautoritás célszerű a lehető legnagyobbra választani (Pv nagyjá-ból 0.9). Ennek eredményeként, az össztérfogatáram a szelepszárel-mozdulás teljes tartományában kb. konstans változik (lásd ábra balrafent).

A szelepautoritás Pv 0.5 körüli értékre van választva a bal alsó ábrán.Ennek eredményeként az össztérfogatáram a szelepszárelmozdulás tel-jes tartományában közel konstans mértékben változik így eredményez-ve relatív lineáris rendszerkarakterisztikát 0.4…0.5.

A jobb alsó ábra azt mutatja, hogy nagyobb (pl. Pv 0.9) szelepautoritásesetében a teljes térfogatáram jelleggörbe középső tartománya mere-deken esik.

Pv 0.4 alatti érték esetében a teljes térfogatáram jellegörbe ennekinverzeként meredeken emelkedik.

A teljes térfogatáram szelepautoritástól való függése egyenszázalékos / lineáris karakter-

isztika esetében

Balra: Pv = 0.5 ; Jobbra: Pv = 0.9

A szelepméretezés célja

Lineáris / lineáris kombináció

Egyenszázalékos / lineáris kombináció

43



Az alapérték az a nyomáskülönbségΔpD ami a teljes változó térfogatára-mú szakaszon esik. A szelepen teljesen nyitott szelepállás mellett ennekaz értéknek 50%-a kell hogy essen ahhoz, hogy a szelepautoritás PV 0.5legyen.Kisméretű fűtési rendszereknél, relatív kis ΔpD nyomáseséssel a változótérfogatáramú szakaszon, a 0.5 körüli szelepautoritás Pv megfelelő. Másesetben, a ΔpV100 nyomásesésnek a teljesen nyitott szelepen kb. megkell egyeznie a ΔpD értékével.

Szellőzési, légkondicionálási valamint összetettebb kialakítású fűtésirendszereknél, nagyon fontos pontosan meghatározni a ΔpD nyomáse-sés értékét a változó térfogatáramú szakaszra vonatkozóan. Ez szüksé-ges ahhoz, hogy kiszámítható legyen a ΔpV100 nyomásesés a teljesennyitott szelepen, a szükséges szelepautoritás Pv biztosításához.

Nyomásesés a kétjáratú szelepen

a Csővezeték karakterisztikája

b Szivattyú karakterisztikája

P Nyomás

V Térfogatáram

p0 Maximális szivattyú nyomás

p1 Nyomásesés a szivattyún

p2 Nyomásesés a csővezetéken

DpV100 Nyomásesés a szelepen

3.3.2 Nyomásviszonyok kétjáratúszelepek méretezésénél

Standard alkalmazások

Összetettebb alkalmazások

44


Szivattyú nyomás

Nyomásesés a szelepen

100 %

80 %%

60 %%

40 %%

20 %%

0 %%

p

0 20 40 60 80 100 %

V

DpV

DpV100

p1

p2

p0

a

b


A HMV-töltés szabályozására alkalmazott szelepet úgy kell kiválasztani,hogy az eredményeként létrejövő szabályozási karakterisztika minél job-ban megközelítse a lineárist.

A szükséges adatok, mint a hőteljesítmény, a szekunder oldali- ésprimer oldali hőmérsékletkülönbség, és a meghatározó nyomásesésadatok a rendszer diagramban meg vannak adva.

HMV-töltés kapcsolási ábrája

Ahhoz, hogy kiválaszthassuk a szelepkarakterisztikát, valamint megha-tározhassuk a szükséges szelepautoritás Pv értékét, a hőcserélő a-érté-két kell megállapítani.

Az a-érték függ a hőcserélő mindkét oldali hőmérsékletétől, ahőcserélő kialakításától valamint működési módjától, melyet az „f”-fak-tor fejez ki (lásd az a-érték képletében lent).

Az a-érték kiszámítása:

a = f •(q1e – q1a)(q1e – q2a)

A hőcserélő „counterflow” üzemmódban:

=> f = 1

=> a = 1 •(60 – 40) K = 2(60 – 50) K

A számított 2-es a-érték alapján már grafikusan meghatározható a sze-lepkarakterisztika és a szükséges szelepautoritás a diagramsegítségével.

Először, a hőcserélő karakterisztikájából (különböző a-értékekhez) azadott ˙ Q/˙Q1 és ˙ V/ ˙V100 arányok határozhatók meg.

3.4 Példa HMV-készítés szabályozására

Az a-érték kiszámítása

45



Hőcserélő karakterisztikák (különböző a-értékekkel)

Például a mi példánkban, a ˙ Q/˙Q100 = 0.45 hőteljesítmény értékhez ˙V/ ˙V100 = 0.62 térfogatáram tartozik.

Ahhoz, hogy a hőcserélő karakterisztikáját kiegyensúlyozzuk és elérjüka minél lineárisabb szabályozási karakterisztikát, lineáris alapkarakter-isztikájú szelepet választunk.

A szükséges érték a szelepautoritás Pv. Ez kiolvasható a szelepműködési karakterisztikájából, melyben fel kell tűntetni az előzőekbenmegállapított ˙ V/ ˙V100 értéket, amit össze kell jelölni a H/H100 = 0.45értékkel (ez jelenti a szükséges lineáris karakterisztikát)

Szelepautoritás diagram (egy lineáris alapkarakterisztikájú szelepnél)

Tehát ennél a HMV-töltő rendszernél, a szelepautoritás Pv kb. 0.45.

Szelep lineáris karakterisztikával

A szükséges szelepautoritás PV meghatározása

46



Ez azt jelenti, hogy most már valamennyi alapvető adat ismert a ΔpV100

és a kvs érték meghatározásához:

ΔpV100 = PV • ΔpD / (1-PV) = 0.45 • 10 kPa / (1-0.45)

ΔpV100 = 8.2 kPa

V100 = Q100 • 0.86 / (q1e – q1a) = 20 kW • 0.86 / 20 K

V100 = 0.86 m3/h

kvs = V100 • ΔpO / ΔpV100 = 0.86 • 100 / 8.2

kvs = 3.0 m3/h

A szelepkiválasztó csúszka megmutatja, hogy nincs olyan menetes sze-lep, ami választható lenne ezzel a kvs értékkel.

A választható szelepek vagy 2.5 vagy 4-es kvs értékkel rendelkeznek:• 1.verzió: VVG41.15-4, 4.0 kvs értékkel• 2.verzió: VVG41.15-2.5, 2.5 kvs értékkel

A választható szelepek 2.5 vagy 4-es kvs értékkel

Ha a szelepkiválasztó csúszkát a névleges térfogatáramra állítjuk, azeredményként látható ΔpV100 nyomásesés érték mindkét variációralátható, így az effektív szeleputoritás Pv is kiszámítható.

A ΔpV100 nyomásesés meghatározása kvs = 2.5 vagy kvs = 4 esetében

A kvs érték meghatározása

Az effektív szelepautoritáselenőrzése

47







1.verzió

kvs-érték = 4.0 => ΔpV100 = 4.7 kPa

Szelepautoritás PVeff = ΔpV100 / (ΔpV100 + ΔpD)

Szelepautoritás PVeff = 4.7 / (4.7 + 10) = 0.32

2.verzió

kvs-érték => ΔpV100 = 11.7 kPa



Ezen szelepautoritások PVeff használatával, az eredményként kijövő ˙ V/˙V100 értékek meghatározhatók a diagramból, és összehasonlíthatókaz elvárásokkal.

A szelep működési karakterisztikája, és az eredményként kijövő szelepautoritások PV kvs =

2.5 és 4 esetében

Az eltérés az előzőekben meghatározott V/ V100 = 0.62 értékhezképest mindkét variáció esetében kb. 5%.

Az 1. verziónál van a kisebb nyomásesés:

=> A VVG41.15 –öt fogjuk választani 4.0 kvs értékkel

=> Közel lineáris karakterisztikát kapunk

A szelep végső kiválasztása

48



Egy olyan léghűtő kalorifer esetében, amelyet levegő oldali jel alapjánakarunk szabályozni, a szelep karakterisztikájának minél lineárisabbnakkell lennie.

Léghűtő kalorifer bázis diagramja

Ahhoz, hogy ki lehessen számítani az a-értéket, ismernünk kell aléghűtő által használt hidraulikai kört is, mert az „f” faktor függ ahidraulikai rendszer típusától.

A mi példánkban, a hidraulikai kör osztókapcsolásban működik, melylehetővé teszi, hogy a léghűtő mindig ugyanazzal az alacsonyhőmérsékletű hűtővízzel működjön.

Egy olyan léghűtő esetében, ami egy osztó kapcsolású körhöz kapcsoló-dik (térfogatáram szabályozás), az „f” faktor = 0.6 értéket használjuk aza-érték kiszámításához (lásd a képletet lent).


a = 0.6 •(e1e – q1a) = 0.6 •

(6 – 12)K = 0.3(e1e – q2a) (6 – 18)K

A szelep alapkarakterisztikája és a szelepautoritás Pv meghatározható aHMV-készítési példánál leírt módon.

Ismét, kiválasztjuk az a-értéket a hőcserélő karakterisztikájában az adott

térfogatáramhoz: a = 0.3, pl. Q/Q100 = 0.6

3.5 Példa levegő hűtési kör szabályozására

Az a-érték meghatározása

49



Hőcserélő karakterisztikájának ábrája (különböző a-értékekkel)

Egy léghűtőnél, Q/Q100 = 0.6 –nál a térfogatáram arány 0.3, példaként

a kimeneti arány V/V100 = 0.32 és az a-érték 0.3

Ahhoz, hogy kiegyenlítsük az extrém görbe hőcserélő karakterisztikát,és hogy biztosítsuk a minél lineárisabb szabályozási karakterisztikát,egy egyenszázalékos alapkarakterisztikájú szelepet választunk.

Az optimális szelepautoritás Pv meghatározásához a szelep működésikarakterisztikáját használjuk. Ez a pont a H/H100 = 0.6 szelepszár elmoz-dulás és a 0.6 metszéspontjában lesz (a kívánt lineáris karakterisztiká-nak megfelelően)

Szelepautoritások Pv ábrája (egyenszázalékos karakterisztikájú szelep)

A szelepautoritás Pv értéke ennél a léghűtőnél kb. 0.9

Szelep egyenszázalékos karakterisztikával

A szükséges szelepautoritás Pv

50



Ez azt jelenti, hogy minden alapvető adat a ΔpV100 meghatározásáhozelérhető, a ˙V100 és a kvs érték pedig a szelep méretezéséhez:

ΔpV100 = PV • ΔpD / 1-PV = 0.9 • 20 kPa / 1-0.9

ΔpV100 = 180 kPa => ez az érték túl magas (a ΔpD = 20 kPa-hoz képest)

- A fent leírtak alapján kijelenthető, hogy háromjáratú szelepeknél, akiválasztott szelepautoritásnak Pv kb. 0.5-nek kellene lennie, mert ezeredményezné a kb. lineáris AB áramlást (a szabályozott ág és a bypasság eredményeként)

Teljes térfogatáram (AB) háromjáratú szelepnél Pv 0.5 mellett

ΔpV100, V100 az elméleti kvs érték most már kiszámítható az előbbekszerint:

ΔpV100 = PV • ΔpD / (1-PV) = 0.5 • 20 kPa / 1-0.5

ΔpV100 = 20 kPa

V100 = Q100 • 0.86 / (q1e – q1a) = 70 kW • 0.86 / 6 K

V100 = 10.0 m3/h

kvs = V100 • Δpo/ΔpV100 = 10.0 • 100/20

kvs = 22.4 m3/h

A szelepkiválasztó csúszka megmutatja, hogy két szelep érhető el akiválasztáshoz, az egyik kvs 19-es (=> VXF21.40) a másik pedig kvs 31-es(=> VXF21.50).

Választható szelepek 19-es és 31-es kvs értékkel

A kvs érték kiszámítása

51







Ha a szelepkiválasztó csúszkán a névleges térfogatáram értéket10m3/h-ra állítjuk, akkor látható a ΔpV100 nyomásesés érték mindkéteredményre, így az effektív szelepautoritás PVeff kiszámítható:

ΔpV100 nyomásesés meghatározása Kvs=19 és 31 mellett

1. verzió:

kvs érték = 19 => ΔpV100 = 28 kPa


Szelepautoritás PVeff = 28 / (28 + 20) = 0.58

2. verzió:

kvs-érték = 31 => ΔpV100 = 10.5 kPa



Az eltérés az előzőekben meghatározott V/ V100 = 32 % -hoz képest aszelep működési karakterisztikájából meghatározható:

• kvs 19 értéknél… (PVeff = 0.58) ≈ 5 %• kvs 31 értéknél… (PVeff = 0.34) ≈ 15 %

Szelep működési karakterisztikájának ábrája és a létrejövő szelepautoritás Pv értékek

kvs = 19 és 31 mellett

52


[mWG]


Az 1. verzó jobb linearitást és kedvezőbb árat jelent, viszont nagyobbnyomásesést produkál, ami ebben a példában még elfogadható.

=> Válasszuk a VXF21.40 szelepet kvs 19-es értékkel

A szelep végső kiválasztása

53



Az a-érték meghatározása:

– Általában

a = f •(e1e – e1a100)(e1e – e1a0)

– Valóságos alkalmazásokhoz (közel nulla áramlási körülmények mellett)

a = f •ΔTprimer teljes terhelésnél

ΔTprimer V0 =Vmin > 0-nál

A használt formulák számított a-értékek alapján (az alkalmazásnak megfelelőt kell kiválasztani):

– Radiátorokhoz:Használd a gyártó által megadott értékeket (kb. 0.5…0.65 tartomány)

– Keverő körökhöz, víz => víz (f = 1):e2a nem szabályozott, e2e állandó e2a szabályozott

a = (e1e – e1a100) a = (e1e – e1a100)(e1e – e2e) (e1e – e2a)

– Előremenő hőmérséklet szabályozás (pl. keverő kapcsolás), a = 1– Keverő kör, víz => levegő (f = 1):

Szabályozott kimenő léghőmérséklet: Szab.helyiséghőmérséklet:

a = (e1e – e1a100) a = (e1e – e1a100)(e1e – e2a) (e1e – e2e)

– Előremenő szabályozás, víz => víz (f: párhuzamos áramlás = 2; counterflow = 1)::e2a nem szabályozott , e2e állandó: e2a szabályozott:

a = f •(e1e – e1a100) a = f •

(e1e – e1a100)(e1e – e2e) (e1e – e2a)

– Előremenő szabályozás, víz => levegő (f = 0.6):Szabályozott kimenő léghőmérséklet: Szab. helyiséghőmérséklet:

a = 0.6 •(e1e – e1a100) a = 0.6 •

(e1e – e1a100)(e1e – e2a) (e1e – e2e)

Magyarázat:V0 Minimális térfogatáram, ami már szabályozható a primer

oldalone1e Primer bejövő hőmérséklet a szabályozó elemmel ellentétes

iránybane1a100 Primer kimenő hőmérséklet V100 -nále1a0 Primer kimenő hőmérséklet V0 -nále2e Szekunder bejövő hőmérséklete2a Szekunder kimenő hőmérséklete2a A hőcserélő kialakítástól függő korrekciós tényezője (lásd még

CBT dokumentáció)


54



beavatkozó 16• szelepmozgató 16• beavatkozó elem 16szelepmozgató 42a-érték 25, 26, 45, 49beszabályozó szelep 17alapvető hidraulikai körök 8• osztó kapcsolás 9, 11• befecskendező kapcsolás 9, 14• keverő kapcsolás 9, 12• fojtó kapcsolás 9, 10alapvető szelepkarakterisztikák• a szelepautoritás hatása 31a szabályozott rendszer karakterisztikája 29cirkulációs szivattyú 18állandó térfogatáram 12keverő szabályozás 9előremenő szabályozás 9szabályozó elem 7osztó kapcsolás 9, 11, 38valós rendszerdiagramok 6, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 24osztó 19• főszivattyúval (nyomás nélküli) 21• főszivattyúval (nyomás alatt) 22• főszivattyúkkal (nyomás alatt) 23• főszivattyú nélkül 20hőcserélő karakterisztika 25hidraulikai beszabályozás 17befecskendező kapcsolás 9, 14, 15, 38kv 27kv értékek 27, 41, 47, 51, 52keverő kapcsolás 9, 12, 38hálózat karakterisztikája 35szivattyú karakterisztikája 35állítási viszony SV 28osztók sematikus ábrája 24szabályozó elemek méretezése• kétjáratú szelepek 54szabályozó elemek méretezése 37• térfogatáram meghatározása 39összefoglaló ábrák 7, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 24különböző hidraulikai körök 6• valós ábrája 6• összefoglaló ábrája 7különböző szelep karakterisztikák 28• egyenszázalékos 28, 29, 43, 50• egyenszázalékos / lineáris 29, 43• lineáris 29, 43, 46háromjáratú szelepek 14, 16• térfogatáram és szelepautoritás Pv hatása 41fojtó kapcsolás 9, 10, 38kétjáratú szelep 15, 16• nyomásviszonyok 44szelepautoritás PV 31, 32, 41, 42, 46, 50• hatása a szelep alapkarakterisztikájára 31, 42szelepkarakterisztika 27változó térfogatáram 37

Index

55



56



57

Ez a kiadvány a „B04HV-de – Az épületgépészeti rendszerekhidraulikája” című tréning modul kiegészítése, melyet készített:Siemens Building TechnologiesBuilding AutomationSales and Application TrainingGubelstrasse 22CH-6301 Zug

Referenciák



58


www.siemens.com/buildingtechnologies

Siemens Switzerland LtdBuilding Technologies GroupInternational HeadquartersGubelstrasse 22CH-6301 ZugTel +41 41 724 24 24Fax +41 41 724 35 22

Siemens Zrt.Industry SectorBuilding Technologies DivisionCPS Épületgépészeti Termék ÜzletágGizella u.51-57.1143 BudapestHungaryTel +36 1 471 13 93

A dokumentumban található leírások általános információkat tartalmaznak a termékekkel és technikai opciókkal kapcsolatban, melyeket nem szükséges / lehetséges minden gyakorlati alkalmazásnál használni.

Subject to change • Order no. 0-91917-en •© Siemens Switzerland Ltd • Printed in Switzerland • 10705 Ni/Ah

Documents

Az épületgépészeti rendszerek hidraulikája · PDF fileBemutatkozás Tréning program „Hidraulika az épületgépészeti rend-szerekben” Tréning program CD-n 4 Siemens Building