Embed Size (px)
Citation preview
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TANSZÉK
Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái
Doktori (PhD.) értekezés
Írta:Kovács Csaba
Témavezet :Dr. Mészáros Rezs
tanszékvezet egyetemi tanár akadémikus
Szeged2006
2
TARTALOM
TARTALOM.............................................................................................................................................. 2
ÁBRÁK JEGYZÉKE ................................................................................................................................ 3
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE................................................................................................................... 5
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ............................................................................................................... 6
I. BEVEZETÉS.......................................................................................................................................... 8
I.1. CÉLKIT ZÉS....................................................................................................................................... 9 I.2. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ADATBÁZISA .............................................................................................. 9 I.3. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................................. 11
II. HATÁRMENTI TERÜLET .............................................................................................................. 12
II.1. A TÉMA HAZAI KUTATÁSA, SZAKIRODALMA .................................................................................. 13
III. HATÁRMENTI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA ...................................................................... 31
III.1. TERÜLETI EGYSÉGEK SZERINT ...................................................................................................... 31 III.2. TÁVOLSÁGI ZÓNÁK SZERINT ......................................................................................................... 36 III.3. JOGSZABÁLY SZERINT................................................................................................................... 42
IV. TELEPÜLÉSEK A KÜLÖNBÖZ KATEGÓRIÁKBAN............................................................ 48
IV.1. TELEPÜLÉSEK SZÁMA ................................................................................................................... 49 IV.2. TELEPÜLÉSS R SÉG..................................................................................................................... 52
V. A NÉPS R SÉG A KÜLÖNBÖZ KATEGÓRIÁKBAN............................................................ 56
V.1. A KISTÉRSÉGEK NÉPS R SÉGE ...................................................................................................... 56 V.2. A TÁVOLSÁGI ZÓNÁK NÉPS R SÉGE ............................................................................................. 61 V.3. A HATÁRTERÜLET NÉPS R SÉGE .................................................................................................. 64 V.4. A KÖZVETLEN TERÜLETI EGYSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA.............................................................. 66 V.5. ÖSSZEHASONLÍTÁS HOÓZ ISTVÁN EREDMÉNYEIVEL...................................................................... 70
VI. VÁLLALKOZÁSOK ........................................................................................................................ 73
VI.1. A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA............................................................... 73 VI.2. VÁLLALKOZÁSOK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV HATÁR MELLETT ...................................................... 78
VI.2.A. Vállalkozói aktivitás a területen........................................................................................... 78VI.2.B. Külföldi vállalkozások.......................................................................................................... 80VI.2.C. Jugoszláv és román érdekeltség vállalkozások .................................................................. 81
VII. ÖSSZEGZÉS.................................................................................................................................... 84
VIII. SUMMARY .................................................................................................................................... 88
IRODALOM ............................................................................................................................................ 92
MELLÉKLET........................................................................................................................................ 100
3
ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. ábra Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határán alkalmazott 100 kilométeres zóna ...............................12
2. ábra Tóth József és Csatári Bálint által vizsgált határmenti terület az Alföldön..................................................15
3. ábra Az MTA Regionális Kutatások Központja által alapkutatásra kijelölt határmenti térség Magyarországon .16
4. ábra A magyar-szlovák határvidék keleti része Kocsis Károly szerint ................................................................18
5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területe Tiner Tibor szerint ...........................................18
6. ábra Szabolcs-Szatmár megye határmenti területe Eke Pálné szerint ...............................................................19
7. ábra Határmenti terület Kovács Zoltán szerint ....................................................................................................20
8. ábra A határmenti terület zónái Kovács Zoltán szerint........................................................................................20
9. ábra Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott határ menti térségek Magyarország keleti határai mentén Süli-Zakar István szerint.............................................................................................................21
10. ábra Határmenti körzetek Ruttkay Éva szerint....................................................................................................22
11. ábra Határmenti zóna Hajdú Zoltánnál ...............................................................................................................23
12. ábra Határrégiók Rechnitzer János szerint .........................................................................................................24
13. ábra A dél-alföldi határmenti térség Pál Ágnes szerint .......................................................................................25
14. ábra A határ menti települések elhelyezkedése Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmát-Bereg megyében a debreceni kutatók szerint ........................................................................................................................26
15. ábra A magyar-szlovén határ menti települések Zala megyében Mohos Mária szerint......................................27
16. ábra Magyar és szlovák határmenti települések a Sajó és a Hernád között Molnár Judit szerint ......................28
17. ábra A határmenti térség Pál Viktor szerint.........................................................................................................29
18. ábra Határmenti térségek Horváth Gyula szerint ................................................................................................30
19. ábra Határmenti megyék Magyarországon.........................................................................................................32
20. ábra A külföldiek sérelmére elkövetett b ncselekmények területi megoszlása a határmenti megyékben (1996-2000).............................................................................................................................................33
21. ábra Határmenti kistérségek Magyarországon 2001-ben ...................................................................................33
22. ábra Határmenti települések Magyarországon 2001-ben ...................................................................................34
23. ábra Csorna és Makó helyzete a határ mentén ..................................................................................................35
24. ábra Az országhatártól különböz távolságra húzott vonalak Magyarországon .................................................37
25. ábra Az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon..........................................................38
26. ábra A 100 kilométernél távolabbi zóna..............................................................................................................38
27. ábra Sajátos elhelyezkedés települések (Berekfürd , Hajdúszoboszló)...........................................................39
28. ábra Az országhatártól számított 5 kilométeres zónák Magyarországon............................................................40
29. ábra Közvetlen határmenti települések által körbezárt települések a 0-5 kilométeres zónában.........................41
30. ábra A közvetlen és az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon..................................41
31. ábra Határ rizeti kirendeltségek területe Magyarországon.................................................................................43
32. ábra Határ r igazgatóságok területe Magyarországon .......................................................................................44
33. ábra Határ rizeti kirendeltségek területe a szomszédos országok szerint csoportosítva...................................46
34. ábra A városok elhelyezkedése 25 kilométeres zónák szerint............................................................................50
35. ábra A városok elhelyezkedése a szomszédos országok szerint .......................................................................52
36. ábra A távolsági zónák településs r sége..........................................................................................................54
37. ábra A 25 kilométeres zónák településs r sége ................................................................................................54
4
38. ábra A közvetlen határmenti területi egységek településs r sége.....................................................................55
39. ábra A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (f /km2)..................................................................57
40. ábra A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2) ................................................59
41. ábra A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2) ........................................................60
42. ábra A néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ......................................................62
43. ábra A nem városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001....................................62
44. ábra A városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001............................................63
45. ábra A néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001..........................................................................64
46. ábra A nem városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001 .......................................................65
47. ábra A városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...............................................................65
48. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek néps r ségének alakulása 1870-2001 ..........................66
49. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek nem városi néps r ségének alakulása 1870-2001.......68
50. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek városi néps r ségének alakulása 1870-2001................68
51. ábra A néps r ség alakulása Hoóz István szerint 1900-1990............................................................................71
52. ábra A néps r ség alakulása Hoóz István eredményéhez hasonlítva 1870-2001 .............................................71
53. ábra A nem városi néps r ség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001...............................................72
54. ábra A városi néps r ség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001.......................................................72
55. ábra 1989-1999 között Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyekben a szomszédos országoknak érdekeltsége van.....................................................................................................................................74
56. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint Magyarországon 1999-ben.................................................................................................................................................75
57. ábra A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása cégvagyon szerint Magyarországon 1999-ben...75
58. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása Magyarországon 1999-ben..................................76
59. ábra A jugoszláv és román érdekeltség m köd vállalkozások megoszlása Magyarország megyéi között 1999-ben.................................................................................................................................................77
60. ábra Jugoszláv érdekeltség m köd vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben ..............81
61. ábra Román érdekeltség m köd vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben...................82
62. ábra A m köd jugoszláv vállalkozások száma és az 1000 f re jutó m köd jugoszláv vállalkozások Bács-Kiskun és Csongrád megye településein ................................................................................................83
5
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. táblázat Három konferencia tanulmányainak megoszlása határmentiség szempontjából .......................................13
2. táblázat Területszervezési változások a közvetlen határmenti települések körében 1990 és 2001 között ..............36
3. táblázat Települések összesített száma a kistérségekben.......................................................................................49
4. táblázat A távolsági zónák három csoportosítása ....................................................................................................49
5. táblázat Települések összesített száma a határterületen.........................................................................................50
6. táblázat A kistérségek területe és településs r sége ..............................................................................................53
7. táblázat A határterület területe és településs r sége ..............................................................................................55
8. táblázat A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (f /km2)..................................................................56
9. táblázat A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2) ................................................58
10. táblázat A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2) ........................................................60
11. táblázat A külföldi t ke részaránya az országosból 1999-ben .................................................................................80
6
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. melléklet Közvetlen határmenti települések Magyarországon 2001-ben.................................................................101
2. melléklet Az országhatárhoz 5 kilométernél közelebb fekv , de nem határmenti települések Magyarországon 2001-ben...............................................................................................................................................102
3. melléklet Közvetlen határmenti települések, amelyek nem kerülnének be az 5 kilométeres zónába Magyarországon 2001-ben ...................................................................................................................102
4. melléklet Az országhatártól 5-10 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben....................103
5. melléklet Az országhatártól 10-15 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben..................104
6. melléklet Az országhatártól 15-20 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben..................105
7. melléklet Az országhatártól 20-25 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben..................106
8. melléklet Az országhatártól 25-50 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben..................107
9. melléklet Az országhatártól 50-75 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben..................108
10. melléklet Az országhatártól 75-100 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben................109
11. melléklet Az országhatártól 100 kilométernél távolabb fekv települések Magyarországon 2001-ben ...................109
12. melléklet A Balassagyarmati Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben.........110
13. melléklet A Gy ri Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben..........................111
14. melléklet A Kiskunhalasi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben ...............112
15. melléklet A Miskolci Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben .....................112
16. melléklet A Nagykanizsai Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben..............113
17. melléklet A Nyírbátori Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben....................114
18. melléklet Az Orosházi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben ...................115
19. melléklet A Pécsi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben ..........................115
20. melléklet A Szombathelyi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben..............116
21. melléklet Települések száma a kistérségekben.......................................................................................................117
22. melléklet Települések száma részletes távolsági zónák szerint ..............................................................................118
23. melléklet Települések száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint.........................................................118
24. melléklet Települések száma 25 km-es távolsági zónák szerint..............................................................................118
25. melléklet Települések száma határ rizeti kirendeltségek szerint ............................................................................119
26. melléklet Települések száma határ r igazgatóságok szerint...................................................................................120
27. melléklet Települések száma határszakaszok szerint .............................................................................................120
28. melléklet A kistérségek területe és településs r sége ............................................................................................121
29. melléklet A részletes távolsági zónák területe és településs r sége ......................................................................122
30. melléklet A közvetlen és 25 km-es távolsági zónák területe és településs r sége .................................................122
31. melléklet A 25 km-es távolsági zónák területe és településs r sége ......................................................................122
32. melléklet A határ rizeti kirendeltségek területe és településs r sége.....................................................................123
33. melléklet A határ r igazgatóságok területe és településs r sége...........................................................................124
34. melléklet A határszakaszok területe és településs r sége......................................................................................124
35. melléklet A népesség száma kistérségenként 1870-2001.......................................................................................125
36. melléklet A városi népesség száma kistérségenként 1870-2001 ............................................................................126
37. melléklet A nem városi népesség száma kistérségenként 1870-2001 ....................................................................127
38. melléklet A népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001 ............................................................128
7
39. melléklet A nem városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001..........................................128
40. melléklet A városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001..................................................128
41. melléklet A népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001.......................................129
42. melléklet A nem városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...................129
43. melléklet A városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...........................129
44. melléklet A népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001............................................................130
45. melléklet A nem városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 .........................................130
46. melléklet A városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 .................................................130
47. melléklet A népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001 ..............................................................131
48. melléklet A nem városi népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001............................................132
49. melléklet A városi népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001....................................................133
50. melléklet A népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001.....................................................................134
51. melléklet A nem városi népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001 ..................................................134
52. melléklet A városi népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001 ..........................................................134
53. melléklet A népesség száma határszakasz szerint 1870-2001 ...............................................................................135
54. melléklet A nem városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001.............................................................135
55. melléklet A városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001.....................................................................135
56. melléklet A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001 .............................................................................136
57. melléklet A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001...........................................................137
58. melléklet A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001...................................................................138
59. melléklet A néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001.....................................................139
60. melléklet A nem városi néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001..................................139
61. melléklet A városi néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001..........................................139
62. melléklet A néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ..............................140
63. melléklet A nem városi néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001.............140
64. melléklet A városi néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001....................140
65. melléklet A néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ....................................................141
66. melléklet A nem városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001..................................141
67. melléklet A városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001..........................................141
68. melléklet A néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001.......................................................142
69. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001....................................143
70. melléklet A városi néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001............................................144
71. melléklet A néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001.............................................................145
72. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001 ..........................................145
73. melléklet A városi néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001 ..................................................145
74. melléklet A néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001........................................................................146
75. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001 .....................................................146
76. melléklet A városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001.............................................................146
8
I. BEVEZETÉS
1996 szén egy csendes kis szobában ültem és beszélgettem egy segít kész
emberrel. A szoba a királyhegyesi polgármesteri hivatal szobája volt, a
beszélget társam pedig a helyi jegyz . Királyhegyes Makótól északkeletre található,
nem közvetlenül a határ mellett, de nem messze attól. Tanszékünk akkor a makói
kistérséget vizsgálta, ezért interjút készítettünk a települések vezet ivel. Így kerültem
oda.
Kiszakadva a nagyváros rohanó ritmusából, és a jegyz úr türelmes
segít készségének köszönhet en, hosszú beszélgetés kerekedett a hivatalos interjúból.
Ennek során mesélt a településr l, a helybeliekr l, a felmerül problémákról. Amikor a
települések támogatásához, illetve az önhibájukon kívül hátrányos helyzet települések
kérdéséhez értünk, a türelme finoman szólva is nagyon megingott. El ször csak
csongrád megyei példákat hozott, hogy milyen települések kaptak támogatásokat.
Javasolta a döntéshozók felé, hogy döntéshozatal el tt a különböz mutatók és egyéb
módszerek tanulmányozása mellett nagyon hasznos lenne, ha id nként tennének egy
ötperces sétát a kérdéses településeken, és máris reálisabb képük lenne a témáról.
(Javaslata azóta sem veszített semmit aktualitásából.)
Miután egyre jobban belelendült a témába, áttért a megyék közötti
különbségekre. Itt hozta szóba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, amit mindenki a
legelmaradottabb megyék között tart számon. Ennek megfelel en kapja a különböz
támogatásokat is. A jegyz úrnak viszont friss élményei voltak néhány ottani területr l,
ami szintén indulatos kifakadásokhoz vezetett. Tanácsolta mindenkinek, hogy nézzék
meg Záhonyt és környékét, vagy az elmaradottnak tartott Nyíregyházát, és hasonlítsák
össze Makó környékével, vagy Békéscsabával.
Az elhangzottakkal kapcsolatosan az lepett meg, ahogy beszélget társam
rávilágított a sablonokra és arra, hogy micsoda eltérés van közöttük és a valóság között.
Valójában ez a beszélgetés keltette fel bennem az érdekl dést, és vezettet oda, hogy
behatóan tanulmányozzam Magyarország határmenti területeit, és megszülessen ez a
dolgozat.
9
I.1. CÉLKIT ZÉS
„Problémát jelent a terület pontos lehatárolása. Nem lehet egyértelm en azt
mondani, hogy a 30-35 km sávot tekintjük határmenti zónának ... Helyesebbnek látszik
az a megoldás, hogy a mutatók többségét jóval szélesebb térségre, vagy az egész
megyére dolgozzuk fel és ez alapján kíséreljük meg a határsáv pontosabb
körvonalazását.” (Krajkó Gy. 1988) Az el z sorokat Krajkó professzor csaknem
2 évtizede, 1986 novemberében mondta el azon a szombathelyi tanácskozáson, amelyen
a határmenti területek kutatásával kapcsolatosan tartottak. Az azóta eltelt id során
rengeteg tanulmány, könyv született, amelyek az országhatár mentén fekv területek
helyzetével foglalkozik, de az elhangzott tanáccsal nem foglalkozott senki.
Mivel a dolgozat terjedelmi lehet ségeit meghaladja, hogy a határmenti területek
minden szempontból elemzésre kerüljenek, ezért csak következ témák kerülnek
tárgyalásra:
a magyarországi határmenti kutatások, és az azok során alkalmazott területi
lehatárolások,
a lehetséges lehatárolások áttekintése,
a lehatárolások alapján egy-egy társadalmi és gazdasági mutató vizsgálata:
o társadalmi mutatóként a különböz területek jobb összehasonlíthatósága
miatt a néps r ség,
o gazdasági mutatóként a szomszédos országok vállalkozásainak
magyarországi területi elhelyezkedése,
az eredmények összehasonlítása korábbi eredményekkel, összegzés elkészítése, a
következtetések levonása,
I.2. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ADATBÁZISA
Els lépésként a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésével képet kaphatunk
az eddigi eredményekr l. Különösen szemléletessé teszi a hazai kutatók határmenti
térséggel kapcsolatos felfogásának tarkaságát az általuk készített térképek bemutatása
egymás mellett.
A munka meghatározó része a határmenti terület meghatározása. A dolgozat
kiindulópontja, hogy a határ egy vonal, és ez az els dleges viszonyítási pont. A határral
való érintkezés vagy nem érintkezés, az attól való távolság meghatározó fontosságú
10
annak megállapításához, hogy a határnak van-e jelent sége, szerepe egy település
életében. A lehatárolás három módon történt:
1. különböz területi egységek közül a határral érintkez k kiválasztása,
2. a határtól bizonyos távolságra húzott vonalakkal zónák képzése, és az azokon
belül található területek kiválasztása,
3. jogszabályban meghatározott területi egységek használata
A kistérségek kiválasztása egyszer , egyértelm en megállapítható, hogy melyik
érintkezik és melyik nem a határral.A települések közül azok számítottak
határmentinek, amelyeknek a közigazgatási területe érintkezik az országhatárral.
Kiválasztásuk Magyarország közigazgatási térképeinek segítségével történt, néhány
kérdéses település esetén pedig részletesebb megyei térkép is felhasználásra került. Így
311 település min sült határmentinek.
A lehatárolási lehet ség másik nagy csoportja, amikor a határvonaltól bizonyos
távolságra húzunk vonalat, vonalakat, és az így keletkezett zónákba tartozó települések
alkotnak egy-egy csoportot (A távolsági zónák légvonalbeli távolságot jelentenek). A
feladat végrehajtása a Mapinfo számítógépes program segítségével történt. Els
lépésben 25 kilométerenként az országhatártól 25, 50, 75 és 100 kilométerre lév
vonalak készültek el, majd a határtól 25 kilométeren belül lév zónát finomítva 5
kilométerenként újabb zónák kerültek kialakításra. Az így kialakított zónák az ország
egész területét lefedik, 100 kilométernél távolabbi zóna csak jelzésszer en jelenik meg
Magyarországon. Következ lépés a meghatározott zónákon belüli települések
kiválasztása volt. Mivel a települések területe nagyon különböz alakú, a kialakított
vonalak különböz helyeken metszik át ket. Mérlegelve a problémákat és azt, hogy a
közvetlen határmenti települések is a közigazgatási területük alapján lettek kiválasztva,
végül a kérdéses települések közül azok kerültek az adott zónába, amelyek területének
fele vagy felénél nagyobb része a zóna területén fekszik. A kiválasztás az országhatár
irányából indult, tehát a felezett települések a határhoz közelebbi zónába kerületek.
Ilyen módon 5 darab 25 kilométeres zóna alakítható hazánkban.
Harmadik lehet ség hivatalos meghatározást alkalmazni a kutatásokhoz.
Egyedül a határ rségr l szóló törvényben találni meghatározást, ami a határral
kapcsolatos területekre vonatkozik (1997. évi XXXII. tv. 4.§) határterület néven. A
törvény és a végrehajtásra kiadott belügyminiszteri rendeletben felsorolt települések
jelentik az egyetlen kiindulási pontot.
11
Mivel a 2001-es népszámlálás idején a 66/1997. BM rendelet volt érvényben,
ezért az ott meghatározott területi egységek képezik a vizsgálat tárgyát. A rendelet
felsorolásában összesen 776 településnév szerepel, de néhány helyen változtatni kellett
rajta. Végeredményként a rendeletben felsorolt 776 név helyett 775 település alkotja a
vizsgált területet. A 775 település 74 határ rizeti kirendeltséghez tartozik, amelyek 9
határ r igazgatóságot alkotnak.
A dolgozat a népességgel kapcsolatos vizsgálatokhoz a 2001. évi népszámlálás
adatait és az akkor érvényes településállományt és területi beosztást használja.
Magyarország településállománya akkor 3 135 önálló település, amib l 252 város volt.
A többi 2 883 település közigazgatási szempontból nagyközség és község, földrajzi
szempontból, illetve hétköznapi kifejezéssel falu. Ezek a települések a táblázatokban
egy kategóriát alkotnak és a „nem város” elnevezéssel jelennek meg. A szövegben a
nem város és falu kifejezések egymás szinonimájaként szerepelnek.
A népességen kívül a szomszédos országok vállalkozásainak elterjedése a másik
vizsgálandó terület, a határ hatásainak szempontjából. A szomszédos országok
gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok sz kösen állnak rendelkezésre és a különböz
helyr l származó adatok sem egyeznek. A két legfontosabb érdekelt szervezet – a KSH
és az APEH – adatai is eltérnek, mert más szempontok alapján tartják nyilván ezeket a
cégeket. Az adatok a CompLex CD Céghírek – KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó KFT
– adatbázisából származnak, az 1999. június 30-án létez állapot szerint; a KSH adatai
csak kiegészít adatok.
I.3. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szeretnék köszönetet mondani munkatársaimnak a házi védés során nyújtott sok
hasznos tanácsért és témavezet mnek, Mészáros Rezs professzor úrnak, a munkámhoz
nyújtott segítségéért, tanácsaiért és nagy-nagy türelméért.
12
II. HATÁRMENTI TERÜLET
A határmenti területek kutatásánál jelentkez els probléma a vizsgálandó
terület lehatárolása. Manapság közhelynek számít, hogy zsugorodó világban élünk, a
technikai fejl désnek köszönhet en a tér amelyben élünk, egyre kisebb lesz. Például az
országunk légterét véd MIG-29-es vadászgépek Kecskeméten állomásoznak, és onnan
felszállva csak percekben, másodpercekben mérhet az id , ami alatt elérik a határt. A
pilóták számára az egész ország területe határterület, ahol még megfordulni is alig van
hely. Ez természetesen széls séges példa, de ebb l is látható, hogy nehéz egységesen
meghatározni bármilyen határmenti területet.
1. ábra Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határán alkalmazott 100 kilométeres zóna
Forrás: U.S. – Mexico Border XXI Home Page1
Nemzetközi példákat nehéz figyelembe venni, mert a vizsgálandó ország mérete
jelent s mértékben meghatározhatja, hogy milyen méret területet tekintenek
határmentinek. Nagy terület , több millió km2-es országok (Amerikai Egyesült
Államok, Oroszország, Kína, stb.) esetében egy 100 kilométeres zóna teljesen reális,
1 http://www.epa.gov/r6border/2001/ef.htm
13
elfogadható méret (1. ábra), Magyarországon viszont senkinek nem jutna eszébe, hogy
egy olyan települést határmentinek tekintsen, ami 80-100 km-re van az országhatártól.
A határmenti terület és az országterület nagysága közötti összefüggésre jó példa
két európai ország esete is. A Német Szövetségi Köztársaság az 1950-es években egy
40 km széles országhatár-menti zónát hozott létre a szocialista országokkal közös
határai mentén, amelyeket kiemelt fejlesztési támogatásban részesített (Hajdú Z. 1996),
a jóval kisebb Szlovénia a kedvezményezett térségek elhatárolásakor olyan kategóriát
alaklmazott, ahol a községek területének több mint a fele a határ menti 10 kilométeres
sávban található (Hardi T. 2002).
II.1. A TÉMA HAZAI KUTATÁSA, SZAKIRODALMA
Els pillantásra úgy t nik hogy a határmenti területek kutatása már lerágott
csont, hatalmas irodalma van. Ezzel szemben, ha valaki mélyebben beleássa magát a
témába, rájön, hogy ez nem igaz. Ennek érzékeltetésére a következ táblázatban (1.
táblázat) összesítésre került három konferenciakötet tartalma (Pál Á.-Szónokyné Ancsin
G. 1996, Szónokyné Ancsin G. 1999, 2002). A három kötetre azért esett a választás,
mert az 1990-es évek közepét l Szegeden hároméves rendszerességgel megrendezésre
kerül konferenciák témája a határ, tartalmuk jól jellemzi az elmúlt évtizedben a
témával foglalkozó tanulmányok megoszlását2.
1. táblázat Három konferencia tanulmányainak megoszlása határmentiség szempontjából
Kötet összes tanulmány nem határmenti téma határmenti téma
Határon innen – határon túl (1996) 50 42 8 Határok és régiók (1999) 58 45 13 Határok és az Európai Unió (2002) 57 44 13 Összesen 165 131 34
Forrás: Pál Á.-Szónokyné Ancsin G. 1996, Szónokyné Ancsin G. 1999, 2002
Az összesítés eredménye: 165 tanulmányból 34, azaz minden ötödik, foglalkozik
a határmenti területek témakörével. Ez az arány a kötetenkénti bontásban is érvényesül,
lényegében nem változott az id múlásával. Az eredmény els látásra tiltakozásra
készteti azon olvasókat, akik ismerik a köteteket, mert úgy vélik, ennél sokkal nagyobb
arányban szerepelnek határmenti témák. Ennek az ellentmondásnak az okai a
következ kben rejlenek: 1. felkapottá vált a határ témaköre; 2. publikációs kényszer –
ahol rendeznek egy konferenciát, megjelentetnek egy kötetet, ott mindenkinek el kell
2 Igaz, hogy a második kett nél már a címében is megjelent, hogy nem csak a határ a téma, de ez nem változtatott az arányokon.
14
adnia a témáját; 3. erre nagyon alkalmas a határral kapcsolatos témakör. Mindezek oda
vezetnek, hogy bizonyos esetekben csak a címen kell egy kicsit igazítani és máris
határral kapcsolatosnak t nik a téma. Ha valaki külkereskedelemmel vagy nemzetközi
gazdasági kapcsolatokkal foglalkozik, elég olyan címet adnia, hogy „Határon átível
gazdasági kapcsolatok”, és máris kapcsolódott a témakörhöz. Másik jelent s félrevezet
tényez – különösen igaz ez Magyarországra – az eurorégiók témája. Ezek a területi
képz dmények eredetileg azért jöttek létre Nyugat-Európában, hogy a határok által
elválasztott, de az együttm ködést, együttélést igényl , és azt végrehajtani képes
területek közösen oldhassanak meg problémákat. Mindezek kelet-európai mutációi azok
a monstrumok, amik távolról sem képesek megfelelni az eredeti célkit zéseknek,
ellenben kiváló lehet séget kínálnak, mint határral kapcsolatos téma. Végül tovább
emeli a témakör látszólagos publikációinak számát, hogy sokan a kutatási témájukon
belül kiválasztanak egy területi egységet (legyen az akár megye, akár kistérség vagy
település) amely határos az országhatárral, és azt témájuknak megfelel en vizsgálják,
elemzik. Arra azonban egyáltalán nem fordítanak gondot, hogy a határ jelent ségét
(vagy jelentéktelenségét) valamilyen módon kimutassák. A meglep nek t n eredmény
végül úgy született, hogy a tanulmányok tartalmát elemezve a félrevezet cím cikkek
nem kerültek a határmenti témájúak közé.
Amíg a legtöbb területi kutatás pontosan körülhatárolt területi keretek között
történik (régió, megye, kistérség stb.), addig a magyarországi határmenti területek
kutatásának jó két évtizedes történetében szinte nem találni két szerz t akiknél azonos
lenne a terület lehatárolása. Mindezeknek következménye, hogy elég nehéz
összehasonlítani az eredményeket, értelmezni, hogy valójában mi a határ szerepe
bizonyos területek fejl désében vagy visszafejl désében. A korábbi lehatárolások
áttekintésére már született kísérlet (Szónoky M. 2002), mégis fontosnak t nik egy
részletesebb ismertetés a korábbi kutatásokról.
A határmenti kutatások sorában úttör jelleg nek számít Tóth József és Csatári
Bálint tanulmánya, ami a Területi Kutatások 6. számában jelent meg 1983-ban (Tóth J.
– Csatári B. 1983). Munkájukban az Alföld határmenti területeit vizsgálták, els sorban
a népesség azon mutatóit felhasználva, amelyek a népszámlálásokból rendelkezésre
álltak. A vizsgálat újszer ségét mi sem bizonyítja jobban, mint az általuk felhasznált
irodalom és a hivatkozások. Maguk írják, hogy „Az egész zónára és nagyobb id távra
vonatkozó átfogó képünk azonban nincs.” és csak „néhány határközeli térségre
15
kiterjed , vagy ilyen részeket is magukba foglaló területekkel foglalkozó vizsgálatok”-
ra tudnak támaszkodni. Valóban, a hivatkozott tanulmányok még nem abból a célból
készültek, hogy a határmenti területet vizsgálják, hanem valamilyen más kutatás közben
érintettek olyan területeket (Szatmári-síkság, berettyóújfalusi járás, dél-békési térség,
Záhony,) amelyek a határ közelében találhatóak.
2. ábra Tóth József és Csatári Bálint által vizsgált határmenti terület az Alföldön
Forrás: Tóth József – Csatári Bálint (1983) Az Alföld határmenti területeinek vizsgálata. 84. old.
A lehatárolás kérdése a szerz párosnak is elég fejtörést okozott, végül a 2. ábra
által mutatott területet választották. A vizsgálatból kizárták a városokat, viszont
bevonták a városok vonzáskörzetéb l azokat a településeket, amelyek a város és az
országhatár közé estek és figyelembe vettek természeti akadályokat is (Tisza a
Bodrogköznél). Ezeknek az elveknek köszönhet en alakult ki a zóna, amelynek a
határral való érintkezése Gyulánál és Szegednél megszakad.
1986-os kezdettel jelent s társadalomtudományi kutatási program
lebonyolítására került sor „A terület- és településfejl dés társadalmi-gazdasági
folyamatai Magyarországon” címmel. A program egyik témája „A speciális térségek
fejlesztési problémái” volt, ami tematikáját illet en két nagy területre oszlott, és ezek
egyike volt az ország és megyehatár menti térségek kérdése. 1986-ban konferenciát
tartottak „... a határmenti térségek témájában, amelyben inkább csak a VÁTI
16
területfejleszt és –rendez szakembereinek van ismeretük, viszont a legutóbbi id kig
lényegében kívül esett a területi alapkutatások érdekl dési körén. Így a határmenti
szekcióban nem az összegzés, hanem a feladat, a tematika és a kutatandó terület
megvitatása volt a f cél.” (Erd si F. – Tóth J. 1988. El szó).
3. ábra Az MTA Regionális Kutatások Központja által alapkutatásra kijelölt határmenti térség Magyarországon
Forrás: Erd si Ferenc (1988) A határmenti térségek kutatásáról. 26. old.
A nagyszabású kutatás irányítását az MTA Regionális Kutatások Központja látta
el, de a végrehajtásba nagyszámú küls résztvev t is bevontak. A vizsgálandó területsáv
lehatárolását Erd si Ferenc ismertette (Erd si F. 1988). Alapelvként közölte, hogy a
„határmentiség jelenség távolról sem korrelál szorosan az államhatártól való
légvonalbeli kilométer távolsággal” ezért a „lehatárolás legegyszer bbnek ígérkez
formális módjával, a határtól számított km-szélességgel nem éltünk”. Mivel több fontos
adat csak nagyobb területi egységenként állt rendelkezésre, ezért az államhatárral
érintkez igazgatási városkörnyékeket és a városi jogú nagyközségek igazgatási
környékkörzeteit választották ki vizsgálati területnek (3. ábra). A lehatárolt területr l
17
kiegészít információ Kovács Teréz tanulmányaiból áll rendelkezésünkre, amely szerint
a 30-50 km-es zónában3 803 falut és 27 várost határoltak el.(Kovács T. 1991, 1993)
Lackó László csak elméleti síkon és általános tanácsokkal közelíti meg a témát,
pontos lehatárolásra vagy elemzésre nem vállalkozik. Tanácsai közül figyelemre méltó,
hogy a vizsgálat során különböz területi egységek alkalmazása akár eltér
eredményekhez is vezethet (Lackó L. 1988). Hajdú Zoltán a politikai földrajz oldaláról
elemzi a határokat, határtérségeket, megemlítvén, hogy a határzóna kiterjedése er sen
függ a vizsgált terület nagyságától. Ezt a zónát két ország közös határának vizsgálatakor
általában 20-50 km szélességben határozzák meg (Hajdú Z. 1988).
A témához több neves kutató is hozzászólt, mindenki a saját szakterülete
irányából igyekezvén megközelíteni a témát, de szinte minden hozzászóláson érezhet a
tapogatózó útkeresés, a téma újdonsága miatti bizonytalanság. Többen azt vázolták fel,
hogy milyen módszerekkel lehetne kutatni a témakört a szakmájukra jellemz módon.
Megtudhatjuk a szociológiai (Kovács T. 1988), a szociálgeográfiai (Berényi I. 1988),
jogi (Bruhács J. 1988, Ivancsics I. 1988), történelmi (Rottler F. 1988, T. Mérey K.
1988), vízügyi (Zákonyi J. 1988), környezetvédelmi (Benk A.-Fodor I. 1988, Boros F.
1988) szempontokat. Néhány kutató már egy-egy terület vizsgálati eredményeit is
közölte, bár a kutatott területek elhatárolása nem feltétlenül azonos az MTA által
kijelölt területtel. Ilyen tanulmányok készültek az rségr l (Károssy Cs. 1988),
Zemplénr l (Süli-Zakar I. 1988), Vas megye határmenti területér l (Csapó T. 1988),
Gy r-Sopron megye határmenti kapcsolatairól (Rechnitzer J. 1988).
Kocsis Károly is az els k között volt, akik foglalkoztak a határmentiség
témájával (Kocsis K. 1988), és azokhoz tartozik, akik a határ minkét oldalát vizsgálják.
Vizsgálatának tárgya a magyar-szlovák határvidék keleti részén, pontosabban a Borsod-
Abaúj-Zemplén megye határvidékén és szomszédos területein végbemen népesedési
folyamatok voltak. A terület lehatárolását az 1980-as népszámlálás idején érvényben
lev járási beosztás szerint végezte el, azokat a járásokat kiválasztva, amelyek
érintkeztek a határral. Szlovák oldalon a járások mellett Kassa városát vonta még be a
vizsgálatba. Így egy 10-45 km szélesség zónát alakított ki a vizsgált határszakasz
mentén (4. ábra).
3 A Kovács Teréz által említett 50 km-es mélység a térkép alapján túlzottnak t nik (lásd 3. ábra és 25. ábra)
18
4. ábra A magyar-szlovák határvidék keleti része Kocsis Károly szerint
Forrás: Kocsis Károly (1988) A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. 139. old.
5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területe Tiner Tibor szerint
Forrás: Tiner Tibor (1988) Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területeinek néhány közlekedésföldrajzi sajátossága. 31. old.
Tiner Tibor (Tiner T. 1988) szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megye
országhatármenti területén folytatott vizsgálatot, közlekedésföldrajzi szempontból. A
témának megfelel en közlekedési szempontok szerint alakította ki a mintegy 15 km
széles határmenti sávot (5. ábra). Indoklása szerint azért itt húzta meg a vonalat, mert a
szlovák és magyar rész centrumait (Kassa és Miskolc) összeköt vasútvonal és
19
f útvonal felez pontja ilyen távolságra található a határtól. (De mit csinálna a szerz ,
ha a vizsgálatot kiterjesztené a szlovák oldalra is? Ott hogyan alkalmazná ezt az elvet?)
További szempontként szerepelt még, hogy ez a 15 km-es vonal választóvonalként
szerepel a megye centrumközeli és centrumtávoli vidékei között (pl. településméret,
közlekedéshálózatbeli helyzet, centrumok elérhet sége szempontjából).
A téma szempontjából jobb lehatárolást találunk, amikor néhány évvel kés bb
egy másik tanulmányában (Tiner T. 1994) a szerz újra a közlekedésföldrajzi helyzetet
vizsgálja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Akkor már csak az országhatárszéli
településeket vizsgálja, amelyek közé azokat a falvakat és városokat sorolja,
amelyeknek a közigazgatási határvonala egy szakaszon az államhatáron fut. Így a
megyében 43 települést tekint határmentinek.
6. ábra Szabolcs-Szatmár megye határmenti területe Eke Pálné szerint
Forrás: Eke Pálné (1990) Az országhatár menti terület népesedési folyamatai Szabolcs-Szatmár megyében. 406. o.
Eke Pálné Szabolcs-Szatmár megyében vizsgálta a népesedési folyamatokat a
határ mentén (Eke Pálné 1990). A terület kialakításánál 4 várost és városkörnyékét
(Záhony, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Csenger) és a Dél-Nyírség román határ menti
településeit vette figyelembe, összesen 95 települést (6. ábra).
20
7. ábra Határmenti terület Kovács Zoltán szerint
Forrás: Kovács Zoltán (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsvilágháború utántól napjainkig. 8. old.
8. ábra A határmenti terület zónái Kovács Zoltán szerint
Forrás: Kovács Zoltán (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsvilágháború utántól napjainkig. 12. old.
21
Kovács Zoltán vizsgálatában el ször alkalmazta a határtól adott távolságra
húzott vonalat, hogy azzal alkosson határmenti sávokat (Kovács Z. 1990).
Tanulmányában a határmenti területek központhálózatát vizsgálta oly módon, hogy
Magyarország határai mentén mindkét oldalon egy-egy 30 km-es sávot alkotott, és azon
belül vizsgálta a vonzáskörzeteket (7. ábra). Érdekessé teszi ezt a lehatárolást, hogy a
határsávokba a vonzáskörzetek területét is berajzolta, szemléletesen ábrázolva miket
metszett keresztül a határ. Második térképén tovább bontja a 30 kilométeres határsávot
(8. ábra) és külön vizsgálja a határhoz közelebbi és távolabbi zónát a várossá
nyilvánítások id pontja, üteme gyakorisága szempontjából. Apró eltérés, hogy az ábra
jelmagyarázatában a 12. oldalon 15 és 30 km-es izovonalakat említ, a 13. oldali
szövegben pedig 30 km-es határzónáról és 20 km-es sz kített határsávról. Valószín leg
a 20 km-es határsáv azonos a térképen 15 km-esnek jelölt zónával.
9. ábra Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott határ menti térségek Magyarország keleti határai mentén Süli-Zakar István szerint
Forrás: Süli-Zakar István (1992) Az államhatár társadalmi-gazdasági fejl dést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. 47. old.
Érdekes területi vizsgálatot közöl Süli-Zakar István hazánk északkeleti
határmenti területeir l (Süli-Zakar I. 1992). A terület (9. ábra) lehatárolásának
szempontjait nem ismerteti a szerz , mindössze azt közli, hogy négy megye „határ
menti, perifériális területei Ózdtól Gyuláig húzódva szélesebb-keskenyebb
22
kiterjedésben, de lényegében összefügg sávot alkotnak. Az a térképen látható, hogy a
városokat kiemelte ezekb l a térségekb l, tehát a falvakra összpontosította figyelmet.
Az elemzés egészére rányomja bélyegét az a tény, hogy a határmenti kutatások kezdete
az elmaradott, hátrányos helyzet térségek kutatásához köt dött, így a szerz is ezt
állította középpontba, f leg a negatívumokat hangsúlyozva.
Kovács Zoltánhoz hasonlóan Hoóz István is a határhoz viszonyított távolságot
használta a határmenti területek elnéptelenedését vizsgálva (Hoóz I. 1992). az els ,
aki az egész országra kiterjed en elemezte a népesség változását a népszámlálási adatok
alapján, oly módon, hogy két határmenti sáv (közvetlenül érintkez és 20 kilométeres
zóna) adatait hasonlítja az ország egészéhez.
10. ábra Határmenti körzetek Ruttkay Éva szerint
Forrás: Ruttkay Éva (1995) Határok, határmentiség, regionális politika. 34. o.
Ruttkay Éva 1995-ös cikkének (Ruttkay É. 1995) nagyobb részében a határokkal
és a regionális politikával foglalkozik, a maradék részben a határmenti területek
jellegzetességeit elemzi. Jelent s érdeme a tanulmánynak egyrészt, hogy pontosan
megnevezi a területeket, amiket határmentinek tart (és térképen ábrázolja - 10. ábra),
másrészt zónákra osztja a szomszédos országok szerint, harmadrészt a bels területek
értékeit is használja összehasonlításra.
23
11. ábra Határmenti zóna Hajdú Zoltánnál
Forrás: Hajdú Zoltán (1996) Határok mentén. 654. old.
Hajdú Zoltán kiindulási pontja a hadtudomány, a katonai földrajz, ami szerint a
veszélyeztetettségi sávokat a határtól 25 és 50 kilométerre vonták meg. Ez a szemlélet
érvényesül a politikai földrajzban is, ahol a hasonló távolságok esetén taktikai és
stratégiai határmentiségr l beszélnek (Hajdú Z. 1996). A szerz vizsgálatához a 25
kilométeres zónát találta megfelel nek (11. ábra), azt használva elemzi a teljes határt a
szomszédos országok szerint szakaszokra bontva.
A vidéki centrumok kutatóm helyeiben az 1990-es években egyre jelent sebbé
vált a közeli határszakaszok kutatása. A legkorábban a nyugati határszélen indultak meg
ezek a kutatások, köszönhet en az 1980-as években egyre er teljesebbé váló osztrák
kapcsolatoknak, a nyugati nyitásnak. Az MTA RKK Nyugat-Magyarországi
Tudományos Intézetének munkatársai az 1980-as évek vége óta kutatják a nyugati
határszakasz területét. A gy ri m helyben több munkatárs is foglalkozott az osztrák
határmenti területtel, köteteket jelentettek meg a témában (Rechnitzer J. 1990, Nárai
M.-Rechnitzer J. 1999). Mindkét kötetre jellemz , hogy kérd íves kutatáson alapul, de a
kutatott terület eltér lehet a különböz témáknál. Az els kötetnél osztrák kutatókkal
együttm ködve Gy r-Sopron és Vas megye, valamint Burgenland területe alkotta a
24
határmenti térséget, itt vizsgálták a vállalkozások helyzetét, innovációs magatartását, a
munkaer potenciált és az együttm ködés lehet ségét.
12. ábra Határrégiók Rechnitzer János szerint
Forrás: Rechnitzer János (1999) Határ menti együttm ködések Európában és Magyarországon.41. old.
A második kötetben sz kebb területet tekintenek határmenti területnek.
Rechnitzer János definíciója szerint: „Határrégiónak tekintjük azokat a városkörnyék
körzeteket (KSH kistérségeket), amelyek az országhatárral érintkeznek, azzal közvetlen
kapcsolatban (állandó, id szakos vagy korábban m köd határátkel ) vannak.”
(Rechnitzer J. 1999.). A definícióban érezhet némi ellentmondás (városkörnyék
körzetek – KSH kistérségek), ami tovább fokozódik, ha összevetjük az ábrán látható
térképet (12. ábra) és a tanulmány szövegét, illetve az abban szerepl táblázat adatait. A
térképen ugyanis az 1999-ben érvényben lév 150 kistérséges beosztás látható, amib l
jelölve van 46 határmenti kistérség. A táblázatban viszont összesen 182 városi
vonzáskörzetr l esik szó, amib l 55 határmenti, és a szöveges elemzésnél is ezt a
beosztást használja a szerz . Az eltérés oka az lehet, hogy a szerz Ruttkay Éva 1995-ös
cikkére (Ruttkay 1995) támaszkodott, azokat az adatokat ismerteti a szövegben, de a
mellékelt térképet már saját maga szerkesztette újra, mégpedig az 1999-ben érvényben
lév kistérségi beosztás szerint (vö: 10. ábra és 12. ábra).
25
A kötet többi szerz je saját témájának megfelel en még ennél is sz kebb
területen készített felmérést. 4 határmenti településen és a szemben található 4 osztrák
településen készültek kérd ívek, amib l Nárai Márta a határmentiség jelent ségér l
(Nárai M. 1999a, 1999b) készített tanulmányt, Hardi Tamás pedig arról, hogy milyen
kép él a határ mentén él emberekben a határról (Hardi T. 1999a, 1999b). Szörényiné
Kukorelli Irén Gy r-Moson-Sopron megyének az osztrák határral érintkez 19
falujában készített felmérést a n i egyéni vállalkozók helyzetér l (Szörényiné Kukorelli
I. 1999a, 1999b). Az intézet tanulmányaiban f leg az osztrák határszakaszra koncentrál,
a nyugat-szlovákiai határrész vizsgálatára jóval kevesebb figyelmet fordítanak (Hardi T.
2003), illetve, ha bevonják a vizsgálatba, akkor is csak a Gy r-Moson-Sopron megyei
szakaszát (Szörényiné Kukorelli I. 1996).
13. ábra A dél-alföldi határmenti térség Pál Ágnes szerint
Forrás: Pál Ágnes (2002) A Dél-Alföld határmenti településeinek társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. 213. o.
Id rendben a következ csoport a szegedieké volt, ahol az 1990-es évek elején
Pál Ágnes és Szónokyné Ancsin Gabriella kezdték el a dél-alföldi határszakasz
kutatását a határ mindkét oldalán (Pál Á. 1994, Szónokyné Ancsin G. 1994). A
határmenti terület lehatárolását sajátos módon oldották meg: „... közlekedési
vonzáskörzetek képezték a határmenti területkijelölés alapját. A közlekedési
vonzásközpontoktól az országhatár felé es területek tartoznak a határmenti régióba. A
26
határ túloldali (Magyarországon kívüli) területét szintén közlekedés-földrajzi
szempontok szerint jelöltük ki. Mivel adataink hiányosak, a határvonalat a fontosabb
vasút- és közútvonal képezi. Ennek megfelel en a f bb közlekedési útvonalak és az
országhatár által bezárt régiót tekintettük határmentének.” (Szónokyné Ancsin G. 1994).
Összesen 76 magyar, 22 vajdasági és 44 romániai települést vontak be a vizsgálatukba
(13. ábra). A csoport kutatásaihoz kapcsolódóan jelent meg Herendi István tanulmánya
is a terület oktatási intézményeinek sajátosságait vizsgálva (Herendi I. 1996). A szerz k
az azóta eltelt id ben folyamatosan foglalkoznak a témával (Pál Á. – Szónokyné Ancsin
G. 1994, Pál Á. 1996, 1999, 2003), esetenként speciális témára sz kítve a kutatásokat,
mint a jugoszláv vállalkozások helyzete (Szónokyné Ancsin G. 1999, Szónoky Mné
Ancsin G. 2001), illetve összegy jtve egy kötetbe a témában megjelent legfontosabb
tanulmányokat (Pál Á. 2002).
14. ábra A határ menti települések elhelyezkedése Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmát-Bereg megyében a debreceni kutatók szerint
Forrás: Baranyi Béla (2001) A „periféria perifériáján” – egy kérd íves vizsgálat eredményei és tanulságai az Északkelet-Alföld határ menti területein. 57. o.
A témával foglalkozó harmadik nagyobb csoport a debrecenieké, akik Süli-
Zakar István korai indulása után az 1990-es évek végén kezdtek el rendszeresen kutatni
a hozzájuk közeli keleti határszakaszon. Az Északkelet-Alföld határmenti sávjában
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 119 települést jelöltek ki (14. ábra),
27
és folytattak kérd íveken és interjúkon alapuló empirikus vizsgálatokat el ször 1999-
ben, majd 2002-ben. A lehatárolás szempontjairól annyit közöltek, hogy abban „...
történeti, geográfiai – természet-, gazdaság, társadalom és közlekedés-földrajzi,
térszerkezeti stb. – szempontok figyelembe vétele mellett a közeli államhatároknak a
település életére gyakorolt valamin hatása játszott kitüntetett szerepet.” (Baranyi B.
2001). A közösen folytatott kutatás feldolgozásából sok tanulmány született különböz
témakörökben: munkaer piac, munkanélküliség (Balcsók I. 2001), határon átnyúló
kapcsolatok (Dancs L. 2001), mez gazdasági vállalkozások (Mez B. 2001), turizmus
(Csordás L. 2001), átfogó elemz tanulmányok illetve egész könyv is (Baranyi B.
2001b, 2001c, 2004)
15. ábra A magyar-szlovén határ menti települések Zala megyében Mohos Mária szerint
Forrás: Mohos Mária (1996) Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határ mentén. 313. o.
A magyarországi határ többi szakaszán még két kutatót kell megemlíteni, akik
jellemz en egy-egy szakasszal foglalkoznak. Mohos Mária több munkájában a magyar-
szlovén határszakasszal foglalkozik (Mohos M. 1996, 2002, Mohos M. – Tésits R.
2002), de az általa vizsgált terület nem egységes, esetenként kistérséget vesz alapul,
máskor a határ közelében fekv településeket vizsgálja (15. ábra).
28
16. ábra Magyar és szlovák határmenti települések a Sajó és a Hernád között Molnár Judit szerint
Forrás: Molnár Judit (1999) Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez. 192. o.
A másik kutató, Molnár Judit, f ként Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén
végez határmenti vizsgálatokat (Molnár J. 1998, 1999, 2002), de nem csak a hazai
területre szorítkozva, hanem szlovákiai településeket is bevonva a kutatásba (16. ábra).
A fent említett kutatók, kutatócsoportok mellett néhányan egy-két tanulmány
erejéig tettek kirándulást a határmentiség témakörébe, de érdemes megemlíteni ket,
mert néhány érdekes vizsgálattal járultak hozzá a témához. Tóth Krisztina a határ
közelségének hatását vizsgálta a városi lakásárakra, ingatlanpiacra (Tóth K. 2002). A
települések kiválasztásánál a határközeli fekvést vette figyelembe, de az adatok
sz kössége miatt kénytelen volt a városokra korlátozni a vizsgálatot. Bajmócy Péter
tanulmánya módszertani szempontból nagyon értékes, hiszen azon ritka munkák közé
tartozik, amelyek több területi kategóriát hasonlítanak össze a határmenti települések
adataival (Bajmócy P. 2002). Az ország két ellentétes pontján fekv megyében (Gy r-
Moson-Sopron és Csongrád) 3-3 csoportot alkotott a településekb l: egyet az ország
határa mentén, egyet a megye határai mentén (de nem az országhatárnál), és egyet a
megyék bels területén. Ezen területek népességszám változási adatait hasonlította
29
össze egymással, illetve az országos és a megyei átlagokkal. Hasonlóan több területi
egység összehasonlítását végezte el Pál Viktor az egészségügy témakörében, de már az
egész országra (Pál V. 2002). Egyrészt a határral érintkez és nem érintkez
településekb l, másrészt egy húsz kilométeres határzónába tartozókból és az azon kívül
es kb l alkotott egy-egy csoportot, és ezeket hasonlította össze (17. ábra).
17. ábra A határmenti térség Pál Viktor szerint
Forrás: Pál Viktor (2002) Az egészségügyi állapot és az egészségügyi rendszer néhány sajátossága a határmenti területeken. 266. o.
Összehasonlító elemzést végzett Tolnai Viola is (Tolnai V. 2002), az aprófalvak
helyzetére, elhatárolásához a határral érintkez kistérségeket választva. Kiss János Péter
a határátkel helyek szerepét vizsgálja a határmenti kapcsolatok alakulása
szempontjából a keleti határon (Kiss J. P. 2000).
A határ egyik legfontosabb szerepével, az rizetével és az ezzel kapcsolatos
cselekményekkel foglalkozik Sallai János (Sallai J. 2002, 2003) és Tóth Antal (Tóth A.
2004). A témán túlmen en a szerz k írásai azért is jelent sek mert felsorolt munkák
közül csak k alkalmazzák azokat a területi egységeket (határ r igazgatóságok,
határ rizeti kirendeltségek) amelyek belügyminiszteri rendeletekben rögzítve vannak,
és a kés bbiek során jelen dolgozat is használ.
30
18. ábra Határmenti térségek Horváth Gyula szerint
Forrás: Horváth Gyula (2002) Régiók Magyarországa. 414. old.
Horváth Gyula írásában (Horváth Gy. 2002) csak említésként jelenik meg a
határmenti térség fogalma, viszont közöl egy érdekes térképet, amire nincs magyarázat
a szövegben (18. ábra). A térkép azért érdemel említést, mert alapjaiban a határral
érintkez kistérségeket tekinti határmentinek, de nyugaton a határtól számított második,
harmadik kistérséget is a zónához számítja. Alaposabb szemlél dés után kiderül, hogy
Gy r-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, tehát a teljes Nyugat-Dunántúli régió
határmenti területnek lett besorolva. (Keleten csak a Baktalórántházai kistérséget sorolja
be pluszként.)
Az újdonságok közé tartozik Hevesi Attila és Kocsis Károly m ve amely „A
magyar-szlovák határvidék földrajza” címet viseli (Hevesi A. – Kocsis K. 2003). A
könyv részletesen foglalkozik a természetföldrajzi adottságoktól a társadalmi, gazdasági
tényez kig mindennel. A határvidék lehatárolása nem történt meg egyértelm en, csak a
79. oldalon található egy utalás, hogy erre a célra a megyéket látták célszer nek
felhasználni. A könyv nem tartozik igazán a határmentiséget elemz m vek közé, de
kiemelked érdeme, hogy a hasonló témájú alkotások többségével ellentétben nem csak
a határ magyarországi oldalát mutatja be, hanem a szlovák oldalt is.
31
III. HATÁRMENTI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA
Ez a dolgozat abból indul ki, hogy a határ egy vonal, és ez az els dleges
viszonyítási pont. A határral való érintkezés vagy nem érintkezés, az attól való távolság
meghatározó fontosságú annak megállapításához, hogy a határnak van-e jelent sége,
szerepe egy település életében. Természetesen más körülmények is fontosak, s t
sokszor sokkal meghatározóbbak, mint a határ közelsége vagy távolsága (pl.
közlekedési viszonyok vagy településhierarchiában elfoglalt hely), de amennyiben a
lehatárolásnál azokat vesszük el ször figyelembe, akkor a kés bbiek során jelent sen
befolyásolhatja a kapott eredményeket. A lehatárolásra három kézenfekv módszer
kínálkozik:
1. Magyarországon létez különböz területi egységek közül kiválasztani azokat,
amelyek érintkeznek a határral
2. a határtól bizonyos távolságra húzott vonalakkal zónákat képezni, és az azokon
belül található területeket állítani a vizsgálat középpontjába
3. valamely jogszabályban meghatározott területi egységet vizsgálni
III.1. TERÜLETI EGYSÉGEK SZERINT
El ször tekintsük át különböz területi egységeinket, a nagyobb területekt l a
kisebbek felé haladva. Az Európai Unió területbeosztási rendszere, a NUTS, ötfokozatú.
Magyarországi beosztás szerint az els szintet az ország egész területe jelenti, a
második szintet a 7 régió, harmadik szintet a 19 megye és a f város, negyedik szintet a
150 kistérség, végül az ötödik szintet a 3135 település4. Magyarország 7 régiójával nem
érdemes foglalkozni, mert mindegyik érintkezik a határral, így az ország egész területe
határmentinek min sülne.
Második lehet ségként kínálkoznak a megyék. Ha megvizsgáljuk hazánk
megyéinek elhelyezkedését, ez a megoldás sem t nik célravezet nek (19. ábra).
Országunk ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy a tizenkilenc megyéb l és Budapestb l
kiválasztva a határral érintkez 14 megyét, vitán felüli eredményt kaphassunk. A
legszembet n bb az, hogy az ország közepén (köszönhet en Bács-Kiskun és Pest
megye méretének és elhelyezkedésének) észak-déli irányban minden határmenti
területnek számít.
4 A 2001. évi népszámláláskor érvényes területi beosztás.
32
19. ábra Határmenti megyék Magyarországon
Forrás: A szerz szerkesztése
Felmerül a kérdés, hogy a Pest megye délkeleti sarkában elhelyezked
Nagyk rös vagy Kocsér miért számít szlovák határmenti területnek (amit l egyébként
légvonalban kb. másfélszer olyan messze van, mint a jugoszláv határtól), amikor a
Heves megye északi csücskében található Istenmezeje (kb. 5 kilométerre a szlovák
határtól) nem számít annak. Bár a Dunántúlon nincs ilyen összeérés, de hasonlóan
kérdéses, hogy Somogy megye északkeleti végén, a Dunántúl közepén, Siófok
(közelebb a szlovák határhoz) miért horvát határmenti terület, amikor Fejér megye
északi részén Csabdi (20-25 kilométerre a szlovák határtól) nem számít szlovák
határmenti településnek. Az el bb említett problémát jól példázza Michalkó Gábor
térképe (20. ábra) amelyen a külföldiek sérelmére elkövetett b ncselekmények területi
megoszlását ábrázolja határmenti megyénként (Michalkó G. 2002). Az ábrát szemlél
olvasó els benyomása az, hogy a Horvátországgal határos Somogy megye ugyan miért
mutat olyan magas értéket. Tovább vizsgálódva észrevehet , hogy a somogyi
elkövetések nagy részét német turisták szenvedik el. Nem derül ki egyértelm en, de
vélhet en a magas elkövetés a Balaton partjához köt dik, tehát valójában semmi köze a
határmentiséghez. Mivel csak a határral érintkez megyék adatai kerültek ábrázolásra,
Veszprém megyér l nincs adat, pedig valószín leg a Balaton északi partján hasonlóan
m ködnek a b nöz k, mint a délin.
33
20. ábra A külföldiek sérelmére elkövetett b ncselekmények területi megoszlása a határmenti megyékben (1996-2000)
Forrás: Michalkó Gábor (2002) A bevásárló turizmussal összefügg jogsértések területi vonatkozásai Magyarországon. 407. o.
21. ábra Határmenti kistérségek Magyarországon 2001-ben
Forrás: A szerz szerkesztése
34
Mindezeket mérlegelve a megyei szint csak korlátozott mértékben t nik
alkalmasnak arra, hogy elemzéseket végezhessünk vele.
A kistérségek már alkalmasabbak egy határmenti terület lehatárolására (21.
ábra). Itt sem tökéletes a határhoz való viszony, hiszen a kistérségek sajátos alakjának
köszönhet en nagy különbségek vannak egyes települések határtól való távolságában.
Míg néhány nagyobb terület kistérség legtávolabbi pontja akár 40-45 kilométerre is
lehet a határtól (Békéscsabai, Debreceni, Nagykanizsai, Kiskunhalasi) addig más
kistérségek egyes részein alig 5-6 km szélesség a zóna (Barcsi, K szegi, Esztergomi,
Balassagyarmati, Sátoraljaújhelyi, Sarkadi, Bácsalmási). Mindezeket figyelembe véve a
határral érintkez kistérségek területe bekerült a vizsgálandók közé.
22. ábra Határmenti települések Magyarországon 2001-ben
Forrás: A szerz szerkesztése
A következ vizsgálatra alkalmas területi egység a település. Azok a települések
számítottak határmentinek, amelyeknek a közigazgatási területe érintkezik az
országhatárral. Kiválasztásuk Magyarország közigazgatási térképeinek segítségével
történt (A Magyar Köztársaság közigazgatási térképe. M 1:500 000, Magyarország
35
közigazgatási térképe. 1. kiadás. M 1:450 000), néhány kérdéses település5 esetén pedig
részletesebb megyei térkép is felhasználásra került (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és
környéke. M 1:150 000, Vas megye és környéke. M 1:150 000).
Fejtörést okoztak az olyan települések, mint Makó és Csorna. Ezen települések
külterülete csak egy-egy csúcsával találkozik a határral (23. ábra), ezért nehéz volt
eldönteni, hogy melyik csoportba kerüljenek. Kihagyásuk esetén a határmenti
települések zónájának folyamatossága megszakadt volna, ezért indokoltnak látszott
besorolásuk a közvetlen határmenti települések közé. Így 311 település min sült
határmentinek (22. ábra, 1. melléklet). Ezeknél a településeknél is jelentkezik a
kistérségeknél már említett probléma, hogy különböz méretük és elhelyezkedésük
miatt nem egyenletes a zóna szélessége. A már említett Csorna és Makó, vagy Szeged
esetében több 10 kilométer mélység , míg egyes helyeken csak 1-2 km széles.
23. ábra Csorna és Makó helyzete a határ mentén
Forrás: A szerz szerkesztése
Ha a 311 települést összehasonlítjuk azoknak a szerz knek az adataival, akik
pontosan megadják, hogy szerintük hány ilyen település létezik, akkor jelent s eltérést
tapasztalunk. Hoóz István szerint 270 (Hoóz I. 1992), Hajdú Zoltán szerint 820 (Hajdú
Z. 1996), Pál Viktor szerint 328 település (Pál V. 2002) érintkezik közvetlenül az
országhatárral. A határral közvetlenül érintkez települések körében kevés változás volt
az 1990-es és a 2001-es népszámlálás között. 1990-ben 309, majd 11 év változásai után
311 település érintkezett közvetlenül a határral (2. táblázat). Ezt figyelembe véve nem
indokoltak azok az eltérések, amelyek a fent említett szerz k esetében található.
5 Ilyen kérdéses település volt Rátót Vas megyében és Rozsály Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelyeket a Magyarország térképek nem azonos módon ábrázoltak. A megyei térképek alapján Rozsály határmentinek bizonyult, Rátót pedig nem.
36
2. táblázat Területszervezési változások a közvetlen határmenti települések körében 1990 és 2001 között
1990-ben közvetlen határmenti település
Az átalakulás módja 2001-ben közvetlen határmenti
település
Almásneszmélyközségegyesítés megszüntetése - mindkét település közvetlen határmenti maradt
Dunaalmás és Neszmély
Kémesközségegyesítés megszüntetése - Szaporca maradt közvetlen határmenti, Kémes viszont nem
Szaporca
Szemenyecsörnyeközségegyesítés megszüntetése - Muraszemenye maradt közvetlen határmenti, Csörnyeföld viszont nem
Muraszemenye
Balassagyarmatvároshoz csatolás megszüntetése - mindkét település közvetlen határmenti maradt
Balassagyarmat és Patvarc
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (2003) A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2003. január 1.
III.2. TÁVOLSÁGI ZÓNÁK SZERINT
Ezek után térjünk át a lehatárolási lehet ség másik nagy csoportjára, amikor a
határvonaltól bizonyos távolságra húzunk vonalat, vonalakat, és az így keletkezett
zónákba tartozó települések alkotnak egy-egy csoportot.
A feladat végrehajtása a Mapinfo számítógépes program segítségével történt.
Els lépésben 25 kilométerenként az országhatártól 25, 50, 75 és 100 kilométerre lév
vonalak készültek el, majd a határtól 25 kilométeren belül lév zónát finomítva 5
kilométerenként újabb zónák kerültek kialakításra (24. ábra). Az így kialakított zónák az
ország egész területét lefedik, 100 kilométernél távolabbi zóna pedig már csak
jelzésszer en jelenik meg Magyarországon.
A távolsági zónák légvonalbeli távolságot jelentenek. Felmerülhet a kérdés,
hogy miért nem valamilyen közlekedési útvonalon mért távolság. Sajnos ez
kivitelezhetetlennek látszik. A közlekedésföldrajzi vizsgálatoknál ez
alapkövetelménynek számít, de ott mindig lehet találni két pontot (ami két települést
jelent), amit össze lehet hasonlítani, legyen az településhierarchiában azonos szinten
álló, vagy eltér település. Lehet mérni a távolságot a f várostól, megyeszékhelyt l
kistérség-központtól, vagy egy kijelölt települést l. De egy vonaltól nem tudjuk. Melyik
pontjától mérjük? Csak a határátkel kt l? Az állandótól, vagy az ideiglenest l is?
37
24. ábra Az országhatártól különböz távolságra húzott vonalak Magyarországon
Forrás: A szerz szerkesztése
Második lépés a meghatározott zónákon belüli települések kiválasztása volt.
Ennél a feladatnál sem lehet minden hibát kizáró elvet alkalmazni, hiszen a települések
területe nagyon különböz alakú, a kialakított vonalak különböz helyeken metszik át
ket. Nincs olyan település, amelynek pontosan a határain futna valamelyik kialakított
távolsági zóna határa. Felmerül lehet ségként, hogy a belterületet vegyük figyelembe a
kiválasztásnál, ami legtöbb esetben jóval kisebb terület , így könnyebben lehetne
meghatározni, hogy melyik zónába kerüljön. Ezt egyrészt technikailag nehezebb
megoldani a rendelkezésre álló digitális térképpel, másrészt itt is kérdéses hogy hova
kerüljön besorolásra, ha több belterületi része is van, vagy ha jelent s külterületi
lakossággal rendelkezik a település. Mérlegelve ezeket a problémákat és azt, hogy a
közvetlen határmenti települések is a közigazgatási területük alapján lettek kiválasztva,
végül a kérdéses települések közül azok kerültek az adott zónába, amelyek területének
fele vagy felénél nagyobb része a zóna területén fekszik. A kiválasztás az országhatár
irányából indult, tehát a felezett települések a határhoz közelebbi zónába kerületek.
Ilyen módon 5 darab 25 kilométeres zóna alakítható hazánkban, ezeket mutatja a 25.
ábra. (részletesen lásd az 1. melléklet–11. mellékletet)
Néhány sajátosságot érdemes alaposabban is szemügyre venni. Az els ilyen a
100 kilométernél távolabbi zóna (25. ábra). Egyértelm en látszik, hogy a vizsgálandó
38
országok méretét l függ, hogy milyen távolsági zónák alkalmazhatók. Nagyobb
országoknál egy 100 kilométeres zóna teljesen természetes, hazánk esetében viszont
teljességgel értelmetlen lenne, hiszen kett kivételével az összes település bele tartozna.
S t! Ha az lenne a feltétel, hogy csak olyan települések alkothatnak egy zónát, amelyek
teljes területükkel oda tartoznak, akkor nem is lenne 100 kilométernél távolabbi zónánk.
25. ábra Az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerz szerkesztése
26. ábra A 100 kilométernél távolabbi zóna
Forrás: A szerz szerkesztése
39
Az ábrán látható (26. ábra), hogy a 100 kilométeres vonal 9 település területén
halad át, de oly módon metszi ket, hogy 7 a 75-100 kilométeres zónánál marad. Abony
áll a legközelebb hozzá, hogy átkerüljön a 100 kilométernél távolabbi zónába, de a gép
szerint marad a határhoz közelebbiben. Végül Szolnok és a szomszédos Tószeg alkotja
ezt a kategóriát. Ezt a tényt mindenképpen figyelembe kell venni az eredményeknél,
hiszen a többi kategória átlagaitól eltér en széls séges eredmények keletkezhetnek egy
megyeszékhely és egy szomszédos falu adataiból.
Másik sajátossághoz f ként az Alföld hatalmas településeinek mérete és
esetleges elhelyezkedése vezetett, amelyek sokszor megtörik egy zóna egyenletességét.
Csak néhány jellemz példát. A 75 kilométeres vonal úgy metszi a hatalmas terület
Karcagot és Kunmadarast, hogy a két település az 50 és 75 kilométer közötti zónába
kerül, ugyanakkor a köztük fekv Berekfürd piciny területét pont úgy szeli át, hogy az
már a 75 és 100 kilométer közötti zónába része lesz. Hajdúszoboszló esetében a
törzsterületét l különálló településrész ékel dik be Nádudvar és Hortobágy területe
közé, de a törzsterület nagyobb lévén, ez is a másik zónához tartozik (27. ábra).
Az óriási terület Hódmez vásárhelyt és Debrecent szinte pontosan felezi a 25
kilométeres vonal, de a gép döntése nyomán Debrecen a 25-50 kilométeres,
Hódmez vásárhely pedig a 0-25 kilométeres zónába került. Az eredmény mindkét
település esetében jókora folytonossági hiány a szomszédos zóna területében. Az
aprófalvas területeken (Dunántúl, Észak-Magyarország) ez a probléma érthet en nem
jelentkezik, ott egyenletesebb a települések alkotta határvonal.
27. ábra Sajátos elhelyezkedés települések (Berekfürd , Hajdúszoboszló)
Forrás: A szerz szerkesztése
40
28. ábra Az országhatártól számított 5 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerz szerkesztése
A 25 kilométeres zónák kialakítása után a határhoz legközelebb es sávot
érdemes részletesebben megvizsgálni. Az 5 kilométeres vonalakkal kialakított zónák
segítségével vizsgálható, hogy a határ közelsége okoz-e további különbségeket a 25
kilométeres zónán belül (28. ábra). A zónák kialakításakor a legels probléma az volt,
hogy 18 közvetlen határmenti település a nagy területe miatt nem az 5 km-es zónába
kerül, hanem többségük csak a 10, Szeged pedig a 15 kilométeresbe (3. melléklet).
Ezért ennél a beosztásnál az els kategória a közvetlen határmenti települések, utána
második azok a települések, amelyek 5 kilométeren belül vannak, de nem érintkeznek
közvetlenül a határral. Ezt követ en pedig 5 kilométerenként következnek a zónák. A
települések száma az egyes zónákban egyenletesen oszlik meg, kivéve az 5 kilométeren
belüli, de nem közvetlen zóna, amely jóval kevesebb településb l áll (1. melléklet 2.
melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet). A területi eloszlásuk
viszont nem ilyen egyenletes. Itt is jelentkezik a 25 kilométeres zónáknál említett
különbség az alföldek nagy kiterjedés települései és az aprófalvas vidékek közötti
eltérés. Az aprófalvas területeken a zónák néhány megszakítással folyamatosak, a nagy
településeknél viszont mozaikszer a kép. A részletes beosztást 25 kilométernél
távolabb már nem látszott érdemesnek folytatni, ezért a távolabbi települések a 25
kilométeres beosztások szerint szerepelnek az összehasonlíthatóság miatt.
41
29. ábra Közvetlen határmenti települések által körbezárt települések a 0-5 kilométeres zónában
Forrás: A szerz szerkesztése
Ezeknél a zónáknál is vannak érdekesen elhelyezked települések, különösen az
5 kilométeren belüli, de nem határmenti települések esetében. Ebbe a kategóriába csak
kis terület települések kerülhettek, és csak ott, ahol a határmenti szomszéd is kis
terület . Három ilyen kicsi települést pedig körbevesz vagy körbevesznek a szomszédai
(Und, Sátorhely, Kövegy) (29. ábra).
Végül még egy változat látszott érdemesnek kipróbálásra, ami a legjobban a 25
kilométeres beosztásra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a közvetlen határmenti
települések külön kategóriaként jelennek meg, a következ kategória pedig a 25
kilométeren belüli, de nem közvetlen települések.
30. ábra A közvetlen és az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerz szerkesztése
42
III.3. JOGSZABÁLY SZERINT
A harmadik lehet ség hivatalos meghatározást alkalmazni a kutatásokhoz. A
jogszabályokban keresgélve azonban érdekes dologra bukkan a kutató. A hatályos
jogszabályok hivatalos gy jteményében, ha kiadjuk keresésnek a „határmenti”
kifejezést, 198 különböz jogszabályt talál a program amelyekben szerepel ez a
kifejezés. Ezek között található törvény, országgy lési határozat, kormányrendelet,
belügyminiszteri rendelet, de még alkotmánybírósági határozat is. A sok találat ellenére
azonban nincs egyértelm meghatározás a területre.
A területfejlesztésr l szóló törvényben (1996. évi XXI. tv.) 7 alkalommal
szerepel a határmenti térség kifejezés, de pontosan sehol sem határozza meg, hogy ez
alatt mit kell érteni. Csak a hátrányos helyzet határmenti térségeket definiálja a
következ módon:
„hátrányos helyzet határmenti térségek: azon települések összessége, melyek
fejl dését, m ködését a határhoz való köt dése egyoldalúan meghatározza és
kedvez tlenül befolyásolja.”(1996. évi XXI. tv. 5.§)
Egyedül a határ rségr l szóló törvényben találni meghatározást, ami a határral
kapcsolatos területekre vonatkozik:
„határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében
meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom
számára megnyitott repül tér, vasútállomás és kiköt (kiköt hely) külön-külön
meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közleked , menet közbeni
határforgalom ellen rzésre kijelölt járm ;” (1997. évi XXXII. tv. 4.§). Ezek közül
területi kutatásra nyilvánvalóan nem alkalmas a repül tér, vasútállomás, kiköt , illetve a
járm vek területe, de a végrehajtásra kiadott belügyminiszteri rendeletben (66/1997.
BM rendelet6) felsorolt települések már kedvez kiindulási pontot jelentenek.
Mivel a 2001-es népszámlálás idején a 66/1997. BM rendelet volt érvényben,
ezért a továbbiakban az ott meghatározott területi egységek képezik a vizsgálat tárgyát.
A rendelet felsorolásában összesen 776 településnév szerepel, de ezek között van két
településrész is: Dömefölde (Páka része, Zala megye) és Gergelyiugornya
(Vásárosnamény része, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Mindkét esetben szerepel a
listán a törzstelepülés is, ezért ez a 2 településrész törölve lett így a 776 település helyett
6 A rendelet azóta többször módosításra került. A legfontosabb módosításai a 30/2001. és a 18/2004. BM rendelet.
43
csak 774 maradt. Ezen kívül még 5 település esetében történt változtatás a rendelethez
képest. A rendeletben szerepl két település, Csertalakos (Zala megye) és Hernádb d
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye) kimaradt, mert a határterülett l elszakadva önálló
területi egységet képeznek. Három település Annavölgy és Tokodaltáró (Komárom-
Esztergom megye), valamint Vágáshuta (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig bekerült
a listára, mert a határterület folytonosságát megszakítva helyezkednek el, körbevéve
olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek7.
Végeredményként a rendeletben felsorolt 776 név helyett 775 település alkotja a
vizsgált területet (12. melléklet–20. melléklet).
A 775 település 74 határ rizeti kirendeltséghez tartozik, amelyek 9 határ r
igazgatóságot alkotnak (31. ábra–32. ábra). Összehasonlítva a határmenti kistérségek
(21. ábra) vagy a határmenti települések (22. ábra) területével, látható, hogy ez a zóna
egyenletesebb kiterjedés , a mélységében nincsenek akkora különbségek, mint a
kistérségeknél, vagy a településeknél.
31. ábra Határ rizeti kirendeltségek területe Magyarországon
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerz szerkesztése
7 Az öt változtatás közül kett t már a 30/2001. BM rendelet is igazolt, mert a Hernádb d már nem szerepel benne, Vágáshuta viszont igen
44
Ezek az egységek megfelel nek látszanak, a határ hatásának vizsgálatára,
azonban egy jellemz je van mindkét kategóriának. Sem a szomszédos országok
határszakaszaihoz sem a megyehatárokhoz nem illeszkedik teljes mértékben (32. ábra).
Az igazgatóságok területe vagy csak egy részét jelenti egy szomszédos országgal
érintkez határszakasznak (Orosháza, Pécs, Balassagyarmat, Miskolc), vagy két
országgal is határos (Gy r, Szombathely, Nyírbátor, Nagykanizsa). Egyedül a
Kiskunhalasi Igazgatóság illeszkedik a jugoszláv határhoz. A határ bels oldalán egy
megye teljes határszakaszát ellen rzi a miskolci és a szombathelyi, két megye teljes
határterületét a gy ri igazgatóság. Balassagyarmathoz úgy tartozik három teljes megye,
hogy Heves megyét összesen két település képviseli (Istenmezeje és Váraszó).
Nyírbátor ellen rzi Szabolcs-Szatmár-Bereg egészét, és Hajdú-Bihar megye északi
részét. Orosházához tartozik Hajdú-Bihar déli része, Békés megye egésze és Csongrád
megye keleti része. Kiskunhalas területe Csongrád nyugati fele, Bács-Kiskun, és
Baranya megyéb l a Duna keleti partján található Homorúd. Pécs és Nagykanizsa
három megyén osztozik, Pécsé Baranya és Somogyból a Barcsi Kirendeltség,
Nagykanizsáé Somogy megye többi része, és Zala megye egésze.
32. ábra Határ r igazgatóságok területe Magyarországon
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerz szerkesztése
45
Nem csak az igazgatóságok határai nem illeszkednek feltétlenül a
megyehatárokhoz, hanem a kisebb terület kirendeltségeké sem. Példa erre a már
említett Homorúd, ami Baranya megye és a mohácsi kistérség részeként Mohácsi
Kirendeltséghez tartozna. Azonban a nagy folyóvizek, mint a Duna (különösen híd
nélkül) még napjaink közlekedési viszonyai mellet is olyan elválasztó szerepet
játszanak, hogy a keleti parton fekv Homorúd a sokkal könnyebben megközelíthet
Hercegszántói Kirendeltséghez tartozik.
Nyírlugos és Penészlek környékén nincs nagy folyó, de itt is a közlekedés játszik
szerepet abban, hogy ez a két település nem a szabolcs-szatmár-bereg megyei
Bátorligeti Kirendeltséghez tartozik, hanem a hajdú-bihar megyei Nyírábrányi
Kirendeltséghez. Ugyanis a két településr l csak Nyírbátoron keresztül lehet
megközelíteni Bátorligetet (Penészlekr l 35,5 kilométer, Nyírlugosról 36 kilométer
közúton), míg a másik megyében fekv Nyírábrány sokkal rövidebb úton elérhet
(Penészlekr l 15,5 kilométer, Nyírlugosról 19 kilométer közúton).
Hasonló a helyzet a Zákányi Kirendeltséggel Zala és Somogy megye határán.
Három zala megyei település (Surd, Nemespátró, Liszó) Letenyét l 33-40 kilométerre
fekszik, Zákány viszont csak 8-16 kilométerre (közúton), így Zákányhoz tartoznak.
Furcsa, hogy a Surddal szomszédos Belezna, 42 kilométerre Letenyét l, miért nem
került hasonló besorolásra, miért Letenyéhez tartozik8.
A határ rizeti kirendeltségek sok helyen nagyon kis egységet képeznek
(különösen a nyugati határ mentén), széttagoltak9. Azonban a kirendeltségek területe
alkalmas arra, hogy a szomszédos országok határszakaszai szerint összevonva nagyobb
egységeket képezzünk bel le. Egyes határszakaszok kialakítása nem okozott
nehézséget, pontosan, élesen elválasztható volt a határszakasz. Horvátország és
Jugoszlávia esetében a Duna képez éles határvonalat, Ukrajna és Szlovákia esetében
pedig a Tisza amihez a kirendeltségek területe alkalmazkodik. Jugoszlávia és Románia
elválasztásánál a szegedi kirendeltség a jugoszláv szakaszhoz, a kiszombori a románhoz
került. Szlovénia és Horvátország esetében a tornyiszentmiklósi és a letenyei
kirendeltség közötti határ szintén alkalmazkodik a szomszédos országokhoz, így
8 Érdekes, hogy a 30/2001. BM rendelet Surdot, Nemespátrót és Liszót átsorolta Letenyéhez, Penészleket és Nyírlugost viszont változatlanul hagyta. A 18/2004. BM rendelet már Penészleket és Nyírlugost is átsorolta Bátorligethez, egyedül Homorúd maradt változatlanul, ahol a Duna olyan jelent s tényez , hogy a sok kiigazítás sem változtat a helyzetén. 9 Ezt jelent s mértékben átalakította a 30/2001. BM rendelet, összevonta a vas megyei kilenc kisebb kirendeltséget öt nagyobba
46
egyszer volt itt is a feladat. A szlovák határszakaszról külön kell szórt ejteni. Ez a
leghosszabb határszakaszunk, és két markánsan elkülönül részre oszlik. A felosztásban
itt is a Duna jelentett nagy segítséget, hogy ki lehessen alakítani a kelet- és nyugat-
szlovák határszakaszt.
Végezetül maradt három olyan hármashatár találkozási pont, ahol nem volt ilyen
egyszer az elválasztás. Az ukrán-román, osztrák-szlovén és az osztrák-szlovák határok
találkozásánál a magyar terület zsákszer kitüremkedése is nehezítette a feladatot. Ezért
itt egy-egy közös kategória lett kialakítva a két szomszédos ország nevével (33. ábra).
Az ukrán-román határ találkozásánál a zajtai határ rizeti kirendeltség ténylegesen egy
holt-térben lév terület, a f átkelési pontok a szomszédjaiban vannak, északról
Tiszabecs Ukrajna felé, délre Csengersima Románia felé. Az osztrák-szlovén határnál a
szentgotthárdi kirendeltség területén a forgalom f iránya Ausztria felé mutat
Rábafüzesen keresztül, de Szlovénia felé is lehetséges a forgalom.
33. ábra Határ rizeti kirendeltségek területe a szomszédos országok szerint csoportosítva
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerz szerkesztése
A legforgalmasabb találkozási pont az osztrák-szlovák-magyar határ, ahol
hazánk legforgalmasabb határátkel i közül kett található: Rajka és Hegyeshalom. A
nagy forgalom miatt a két határátkel területe is sz kre van szabva, a hegyeshalmi
kirendeltséghez a névadó településen kívül csak Levél, a rajkaihoz pedig Rajkán kívül
47
három másik település tartozik. Valójában csak Rajka település fekszik pontosan a
három határ találkozásánál, de az ország belseje felé haladva a mosonmagyaróvári
kirendeltség területe ismét érintkezik mindkét szomszédos országgal. Továbbá
Mosonmagyaróváron ágazik el a Szlovákiába illetve Ausztriába tartó f útvonal,
mellette ágazik el az autópálya is (ellenkez irányból nézve itt futnak össze a
Szlovákiából és Ausztriából érkez utak). Ezért itt a közös határszakasz nem egyetlen
kirendeltség területéb l lett kialakítva, hanem háromból: a rajkaiból, hegyeshalmiból és
a mosonmagyaróváriból.
48
IV. TELEPÜLÉSEK A KÜLÖNBÖZ KATEGÓRIÁKBAN
A határmenti térséggel foglalkozó irodalom áttekintésekor már kiderült, hogy a
szerz k nagy többsége felismerte, hogy a végeredményt befolyásolja a települések
összetétele, megoszlása. Esetenként ez oda vezetett, hogy bizonyos településeket
kihagytak a vizsgálatból (többnyire a városokat), ami sokszor még kedvez tlenebb
eredményekhez vezetett.
Jelen dolgozat a 2001. évi népszámláláskor érvényes beosztást használja.
Magyarország településállománya akkor 3 135 önálló település, amib l 252 város volt.
A többi 2 883 település közigazgatási szempontból nagyközség és község, földrajzi
szempontból, illetve hétköznapi kifejezéssel falu. Ezek a települések a táblázatokban
egy kategóriát alkotnak és a „nem város” elnevezés alatt jelennek meg. A továbbiakban
a szövegben a nem város és falu kifejezések egymás szinonimájaként szerepelnek.
A 252 város ezzel szemben három fontos csoportot alkot. Budapest szerepe
ismert Magyarországon, mint f város elkülönül. Mivel egy van bel le, nincs
ellenpólusa, alternatívája, mindig torzítja azt a területi egységet, amelyikben szerepel. A
másik csoport a 18 megyeszékhely. Kiemelked szerepük miatt érdemes odafigyelni,
melyik zónában milyen súllyal képviseltetik magukat. A harmadik csoport a
fennmaradó 233 város. Felmerülhet, hogy miért a megyeszékhelyek kapnak külön
figyelmet, miért nem a megyei jogú városok10. A megyeszékhelyek szerepe
vitathatatlan egy megye életében, ellenben ha figyelembe vesszük Nagykanizsát, akkor
máris lehet vitatni, hogy a nagyobb lakosságszámú Érdet miért nem, vagy hogy
mennyivel fontosabb szerepet tölt be a 49 ezer f s Hódmez vásárhely, mint a 39 ezres
Ózd. Mindezt átgondolva végül maradt a f város-megyeszékhely-egyéb város hármas.
A mellékletben szerepl adatok három csoportosításban szerepelnek. El ször az
adott zóna, területi egység minden településének adatai. Másodszor a városok, ahol a
városok és a megyeszékhelyek együttes adata szerepel, de Budapest nincs benne. Nincs
annyi megyeszékhely, hogy érdemes lett volna külön számolni ket, de az
eredményeknél tudni kell, milyen mértékben vesznek részt a kialakításukban.
Harmadjára a nem városok (falvak) adatainak felhasználásával született meg az
eredmény.
10 Megyei jogú város az összes megyeszékhely, valamint Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmez vásárhely.
49
IV.1. TELEPÜLÉSEK SZÁMA
Nézzük tehát a települések eloszlását a különböz zónákban. A megyei
megoszlással nem foglalkozunk, mivel az el z fejezetben már kiderült, hogy ez a szint
csak korlátozott mértékben alkalmas ilyen vizsgálatokra, másrészt bármelyik statisztikai
kiadványban megtalálható.
3. táblázat Települések összesített száma a kistérségekben
kistérség nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határmenti (103) 1 752 165 12 1 1 930
határmenti (47) 1 131 68 6 0 1 205
összesen (150) 2 883 233 18 1 3 135
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
A 150 magyarországi kistérségnek közel egyharmada határmenti (3. táblázat és
21. melléklet). A településállomány 38,4 százaléka tartozik ehhez a 47 kistérséghez, és
hasonló mértékben részesedik a faluállományból is (39,2%). Ehhez képest jelent s
különbségnek számít, hogy a városállománynak mindössze 29,2 százaléka
(megyeszékhely nélkül) található határmenti kistérségben, a megyeszékhelyeknek pedig
egyharmada.
4. táblázat A távolsági zónák három csoportosítása
részletes távolsági zónák közvetlen és 25 km-es távolsági
zónák25 km-es távolsági zónák
közvetlen közvetlen 5 km-en belül, de nem közvetlen 5-10 km között 10-15 km között 15-20 km között 20-25 km között
25 km-en belül, de nem közvetlen 0-25 km között
25-50 km között 25-50 km között 25-50 km között 50-75 km között 50-75 km között 50-75 km között 75-100 km között 75-100 km között 75-100 km között 100 km-nél távolabb 100 km-nél távolabb 100 km-nél távolabb Magyarország összesen Magyarország összesen Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
A távolsági zónák a mellékletben háromféle bontásban szerepelnek, amit a 4.
táblázat mutat be összehasonlítva. A 311 közvetlen határmenti település
településállományunk egytizedét képviseli, és ez az arány érvényes a megyeszékhelyek,
városok és falvak esetében is (22. melléklet). A megyeszékhelyek közül Szeged és
Salgótarján érintkezik az országhatárral. A 25-50 kilométer közötti zónáról tudni kell,
hogy településeinknek mintegy egynegyedét tartalmazza, de jelent ségét növeli, hogy
50
ide tartozik a f város mellett öt regionális központból három (Miskolc, Debrecen, Pécs)
és további négy megyeszékhely is. Az 50-75 és a 75-100 kilométer közötti zóna
települései között viszont a városok aránya (város és megyeszékhely) meghaladja a
tizenegy százalékot (11,8% és 11,4%), ami jóval magasabb az országos átlagnál (8%), a
0-25 kilométeres zónának (6,2%) pedig csaknem kétszerese.(34. ábra és 24. melléklet)
A 100 kilométernél távolabbi zónáról már korábban kiderült, hogy összesen két
település alkotja, így adatai inkább csak érdekességként kezelend k, nem vethet k
össze a többi átlaggal (Jelen esetben például a települések fele falu, fele pedig város).
34. ábra A városok elhelyezkedése 25 kilométeres zónák szerint11
Forrás: A szerz szerkesztése
5. táblázat Települések összesített száma a határterületen
zónák nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határterület 2 163 182 14 1 2 360 határterület 720 51 4 0 775 Magyarország összesen 2 883 233 18 1 3 135
Forrás: a szerz számítása KSH adatok és a 66/1997. BM rendelet alapján
A BM rendelet szerinti határterülethez összesen 775 település tartozik, amib l
51 városi jogállású, 4 pedig megyeszékhely (Szeged, Salgótarján, Gy r, Szombathely).
A települések megoszlása alig tér el az országos átlagtól, a városok aránya országosan
11 város, megyeszékhely és f város együtt
51
7,4% az összes településb l (8% a megyeszékhelyekkel együtt), míg a határterületen
6,6% (7,1% a megyeszékhelyekkel) (5. táblázat).
A határ r igazgatóságok területe között nagy a szórás a települések számát és
ezen belül a városok arányát tekintve is (26. melléklet). Érdekes módon a legkevesebb
(Kiskunhalasi Igazgatóság: 35 település) és a legtöbb (Nyírbátori Igazgatóság: 136
település) településsel rendelkez igazgatóság is az Alföldön található. A kiskunhalasi
olyan részen található, ahol a nagy terület alföldi települések a jellemz ek, míg a
nyírbátori magába foglalja Szatmár és Bereg aprófalvas területeit. A Nyírbátori
Igazgatóság településeinek számát tovább növeli, hogy hozzá tartozik az ország azon
zsákszer kiszögellése amely miatt itt nagyobb mélység a határterület. Száznál több
település tartozik még a Gy ri és a Miskolci Igazgatóság területéhez. A városok aránya
az összes településhez viszonyítva kett kivételével minden igazgatóság területén
elmarad az országos átlagtól. A kett kivétel a Gy ri Igazgatóság, ahol kis mértékben,
és az Orosházi Igazgatóság, ahol több mint kétszeresen haladja meg a városok aránya az
országos átlagot. Ez utóbbi megint csak az alföldi sajátosságoknak köszönhet , hiszen a
67 nagyobb településb l 10 kapott már városi címet.
A határ rizeti kirendeltségek esetében a két széls érték a sellyei (28 település)
és a gyulai (1 település). Jellemz en a területek településszerkezete a meghatározó,
tehát az Alföldön kevés nagyobb település, az aprófalvas vidékeken több kisebb
település alkot egy-egy kirendeltséget (25. melléklet). Kivételt képez az osztrák határ
vas megyei szakasza, ahol a határ többi részéhez képest kisebb terület kirendeltségeket
hoztak létre, így itt a kisebb települések ellenére kevesebb a települések száma.
Az országhatárokhoz igazodó határszakaszok szerint természetesen a három
hármashatárnál kialakított területen található a legkevesebb település (27. melléklet),
összesen két várossal (Szentgotthárd, Mosonmagyaróvár), ami egyben azt is jelenti,
hogy az ukrán-román szakasz az egyetlen, ahol falvakon kívül nem található más
település. A többi határszakasz közül nem a legrövidebb szlovéniai részen van a
legkevesebb település, hanem a jugoszláv határon. Megyeszékhely az osztrák, a
jugoszláv, a nyugat- és kelet-szlovákiai részen található. A városok arányát tekintve
(megyeszékhely nélkül) a két széls értéket a szlovén (2,1%, egyetlen város Lenti) és a
román (12,6%) határ jelenti.
52
35. ábra A városok elhelyezkedése a szomszédos országok szerint
Forrás: A szerz szerkesztése
A szlovák határmenti terület kett ssége itt is érzékelhet . A nyugat-szlovákiai
határterület a városok arányát tekintve a román szakasz után a második (9,1%,
megyeszékhellyel együtt 10,9%), ezzel szemben a legtöbb településsel büszkélked
(178 település) kelet szlovákiai részen összesen nyolc város és egy megyeszékhely
található, ami 4,5% városi arányt jelent (megyeszékhellyel is csak 5,1%). Ezen a kelet-
szlovákiai határszakaszon található a leghosszabb határterület, ahol nincs város (Putnok
és Gönc között légvonalban 60-65 kilométer, a határ ívét követve 75-80 kilométer.12)
IV.2. TELEPÜLÉSS R SÉG
A területi egységek különböz mérete miatt hasonló településszám különböz
méret településeket jelenthet, ezért érdemes megvizsgálni a településs r séget is, azaz,
hogy átlagosan hány település jut 100 km2-re. Minél kisebb szám az eredmény, annál
nagyobb terület települések találhatók azon a területen, és minél nagyobb értéket mutat
annál kisebb településeket jelez. Az eredmény nem lesz meglep az ezzel foglalkozó
szakemberek számára, mert síksági területeken alacsony, hegy és dombvidékeken
12 A két város közötti közlekedés közúton Miskolcon keresztül a legrövidebb: Putnok-Miskolc-Gönc:97,5 km. A határ vonalát követve: Putnok-Szalonna-Rakaca-Krasznokvajda-Hernádvécse-Hidasnémeti-Gönc: 100,6 km.
53
magas értékek a jellemz ek, dönt en ezekkel van összefüggésben a mutató. Ennek
ellenére érdemes átnézni, hogy milyen érdekességek vannak a különböz beosztásoknál.
Az országos átlag 3,4 település, falvak esetében 4,2 település, városok esetében
(Budapest elhagyásával) 1,0 település 100 km2-ként.
6. táblázat A kistérségek területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)kistérség
összesen nem város város és
megyeszékhelyösszesen nem város
város és megyeszékhely
nem határmenti 6 319 954 4 479 924 1 787 514 3,1 3,9 1,0 határmenti 2 982 961 2 313 599 669 362 4,0 4,9 1,1 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
A kistérségek esetében a határmenti területen nagyobb a településs r ség, tehát
kisebbek a települések, mint az ország belsejében (6. táblázat). A legnagyobb különbség
a falvak esetében jelentkezik. Az összes települést tekintve a K szegi kistérségben (8,1)
a legelaprózottabbak a települések, amit a Siklósi (8,0), Lenti (7,7) és a Körmendi (7,6)
kistérségek követnek. A legkisebb településs r ség természetesen az Alföldön található:
Kiskunhalasi (1,1), Békéscsabai (1,2), Debreceni (1,4), Mórahalmi (1,5) kistérségek
(28. melléklet).
A közvetlen határmenti településeknél láthattuk, hogy egyenletesen egytizedét
képviselik a településállománynak, falvaknak és a városoknak. Ezek a települések
településs r ség szempontjából szinte tökéletesen hasonlítanak az országos átlaghoz
(összesen 3,4; falvak 4,2; város és megyeszékhely 1,0), egyedül az összes település
esetében maradnak el egytizeddel attól. Ez azért is érdekes, mert ha megnézzük a többi
zóna adatait, akkor láthatjuk, hogy a határtól az ország belseje felé haladva fokozatosan
csökkenek, minden kategóriában (36. ábra, 29. melléklet), kivétel a határhoz
legközelebbi rész. Itt az országos átlaggal egyez közvetlen települések után az 5
kilométeren belüli, de nem közvetlen zónában – a már említett sajátosságok miatt –
kiugróan magas a településs r ség. De hiába tekintenénk el ett l a kiugró értékt l,
akkor is az a jellemz , hogy a közvetlen határmenti településekt l befelé haladva a
következ kategóriának magasabb az értéke, és onnantól csökken az ország belseje felé
a s r ség. A legegyenletesebb képet a 25 kilométeres zónák alkotják. Az ország belseje
felé egyenletesen csökken tendenciát láthatunk (37. ábra).
Ebben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy a zónák a körgy r khöz hasonlóan
befelé egyre kisebb terület ek, ami önmagában még nem elég indok, de a bels bb
54
gy r kben egyre nagyobb területet jelentenek az alföldi területek, ami egyet jelent a
nagyobb települések nagyobb arányával (25. ábra).
36. ábra A távolsági zónák településs r sége
0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0
8,0
9,0
közvetlen 5 km-enbelül, de
nemközvetlen
5-10 kmközött
10-15 kmközött
15-20 kmközött
20-25 kmközött
25-50 kmközött
50-75 kmközött
75-100 kmközött
100 km-néltávolabb
zónák
tele
pü
lés/
100
km2
összesen nem város város és megyeszékhely
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
37. ábra A 25 kilométeres zónák településs r sége
0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
0-25 km között 25-50 km között 50-75 km között 75-100 km között 100 km-nél távolabb
zónák
tele
pü
lés/
100
km2
összesen nem város város és megyeszékhely
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
55
7. táblázat A határterület területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)zónák
összesen nem város város és
megyeszékhelyösszesen nem város
város és megyeszékhely
nem határterület 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 határterület 2 004 670 1 528 540 476 130 3,9 4,7 1,2 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
Forrás: a szerz számítása KSH adatok és a 66/1997. BM rendelet alapján
Az egész határterület magasabb településs r ség , mint az országos átlag, vagy
a bels területek (7. táblázat). A határ rizeti kirendeltségek, határ r igazgatóságok és
határszakaszok szerint vizsgálva a településeket nem fedezhetünk fel szabályosságot.
Mindegyik az adott terület sajátosságait hordozza, alföldeken kisebb, élénkebb
domborzatú területeken nagyobb s r ségi mutatókkal találkozunk (32. melléklet-34.
melléklet).
Egy összehasonlítás érdemel még említést. Ha összehasonlítjuk a közvetlen
határmenti egységeket (település, kirendeltség, kistérség), akkor éppen az ellenkez jét
tapasztaljuk, mint a 25 kilométeres zónáknál. A legkisebb területet képvisel
településekt l a legnagyobb kistérségekig fokozatosan n a településs r ség (38. ábra).
38. ábra A közvetlen határmenti területi egységek településs r sége
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
közvetlentelepülés
határterület határmentikistérség
Magyarországösszesen
nem közvetlentelepülések
nem határterület nem határmentikistérség
területek
tele
pü
lés/
100
km2
összesen nem város város és megyeszékhely
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
56
V. A NÉPS R SÉG A KÜLÖNBÖZ KATEGÓRIÁKBAN
A különböz zónák, szakaszok hosszú távú vizsgálatára egyetlen pontos, jól
használható adatforrás áll rendelkezésünkre, az 1870 óta évtizedes rendszerességgel
végzett népszámlálások adatbázisa. Ezért a vizsgálat középpontjába a népesség
változása került. Mivel a különböz területi egységek mérete er sen eltér , ezért a jobb
összehasonlítás érdekében a népesség száma helyett érdemesebb áttekinteni, hogyan
alakul az egyes területek néps r sége.
Figyelembe kell venni, hogy amikor városokról, megyeszékhelyekr l van szó,
akkor a 2001-es állapotról beszélünk, nem pedig az adott id pont közigazgatási
viszonyairól. Ez némileg torzíthatja az eredményt, de mivel az ország egész területén
voltak változások, remélhet en a különböz területek közötti arányokat nem rontja oly
mértékben, hogy használhatatlan legyen az eredmény. Másrészt a 2001-es városok
jelent s része korábban is rendelkezett olyan adottságokkal amelyek alapján ha
közigazgatásilag nem is, de funkcionálisan városnak lehet tekinteni. A mindenkori
állapotot követ változat viszont egy külön dolgozat lehetne.
V.1. A KISTÉRSÉGEK NÉPS R SÉGE
8. táblázat A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (f /km2)
Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 54,0 58,1 66,0 76,0 85,4 90,1 98,3 106,4 104,7 114,8 119,8 124,7 121,0 118,6határmenti 53,5 55,6 61,7 68,7 74,2 76,9 82,9 86,9 86,7 90,7 91,5 94,8 91,5 90,7Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
A határmenti kistérségek összes településének néps r ségét összehasonlítva a
nem határmenti kistérségek és Magyarország hasonló adataival (8. táblázat, 39. ábra), az
els pillantásra látható, hogy 1870-ben még semmi különbség nem volt közöttük, de
attól kezdve a három terület néps r ségi mutatója egyre távolodik egymástól. Az
országos folyamatokat követi a másik két terület, de a nem határmenti kistérségek
értéke egyre jobban meghaladja azt, a határmenti pedig egyre jobban lemarad t le. Ha
itt megállunk a vizsgálattal akkor igazolva láthatjuk, hogy a határmenti területek sorsa
az elnéptelenedés, a bels területek jobb helyzetben vannak.
57
39. ábra A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (f /km2)
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
110,0
120,0
130,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti kistérség
határmenti kistérség
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
De nem állunk meg. El ször vizsgáljuk meg, hogy milyen különbségek vannak a
határmenti kistérségek között. A kistérségek összes településének népességénél látszik
hogy mennyire meghatározó a településhierarchiában elfoglalt hely. Az els helyeken
2001-ben olyan kistérségek állnak, amelyekben regionális központ, megyeszékhely,
nagyobb város található. A sorrend Szegedi, Gy ri, Debreceni, Esztergomi,
Szombathelyi, Salgótarjáni, Ózdi kistérség. A Szegedi kistérség els helyezése ráadásul
id t l független, 1870-t l folyamatosan rzi, a Gy ri pedig 1900 után szerezte meg a
második helyet, és azóta tartja. A Debreceni kicsit hátrányból indult, de 1910-ben már
az ötödik volt, 1941-ben harmadik, amit azóta némi megszakítással (1970-ben és 1980-
ban az Esztergomi a harmadik) tart (56. melléklet).
Amennyiben csak a falvak néps r ségét vizsgáljuk, más képet láthatunk. A
Duna mentén kialakult ipari tengelynek köszönhet en az Esztergomi kistérség falvaiban
1949 és 1970 között 74-r l 114 f /km2-re n tt a néps r ség, és ezzel átvették az els
helyet a Kisvárdai kistérségt l. A Gy ri kistérség (1870-ben még a középmez nyben
szerepelt) csak 2001-ben szerezte meg a harmadik helyet, attól a Mátészalkai
kistérségt l, amely 1941-t l a második-harmadik helyen szerepelt folyamatosan (csak
1970-ben volt negyedik). A Gy ri példának az ellenkez je tapasztalható a Kapuvári és a
Csornai kistérség falvaiban, amelyek 1870 és 1900 között az els és a második helyen
58
álltak, 1910-re elvesztették vezet pozíciójukat, majd az 1930-tól elindult csökkenés
végeredményeként jelenleg már csak a középmez nyben találhatóak. Hasonló a helyzet
a Makói kistérségben is, ahol az 1910-es els hely után még emelkedett a néps r ség,
de 1941-t l elindult a napjainkig tartó, megállíthatatlannak látszó csökkenés, aminek
eredményeként az el z két kistérséghez hasonló helyen áll (57. melléklet).
A városokat vizsgálva a legnagyobb néps r séggel azok a kistérségek
rendelkeznek, amelyekben a megyeszékhely egyedül képviseli a városokat,
(Szombathelyi, Gy ri, Szegedi, Salgótarjáni), vagy jelent s ipari jelleg város a
központja (Kazincbarcikai, Salgótarjáni – kett s szerepben –, Ózdi). Az utóbbi csoport
tagjai jelent s csökkenést szenvedtek el a gazdasági átalakulás következtében. Érdekes
színfoltot jelent ebben a mez nyben Balassagyarmat, amely kis területének
köszönhet en (és egyedüli városként a kistérségben) 1870 és 1890 között els helyen
állt és jelenleg is biztosan tartja negyedik helyét. Ráadásul a 131 év alatt (a második
világháborús veszteséget leszámítva) folyamatos a növekedés, amit az említett
versenytársak közül egyedül a sokkal kedvez bb földrajzi helyzet Gy r mondhat el
még magáról. A Debreceni kistérség esete rámutat, hogy a megyeszékhely mellett több
város szereplése (ebben az esetben 5) csökkenti a városi néps r ség összesített
eredményét (58. melléklet, 21. melléklet).
9. táblázat A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2)
Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 42,5 43,9 48,1 51,2 54,5 56,1 59,6 61,3 62,5 63,5 59,1 56,0 51,9 53,8határmenti 43,4 44,1 48,4 52,4 55,3 56,3 60,3 62,3 63,9 63,4 57,6 53,2 48,4 48,4Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
Következ lépésben nézzük hogyan alakul a falvak és a városok (Budapest
nélkül) néps r sége. A határmenti kistérségek falvainak eredményét összehasonlítva a
nem határmenti kistérségek és Magyarország falusi néps r ségével (9. táblázat, 40.
ábra), más eredményt kapunk, mint amikor együtt vizsgáltuk az összes települést. A
három csoport néps r sége minimális különbséget mutatott 1870-ben, és ez a különbség
90 évig nem sokat változott. A 90 év alatt végig csekély volt a különbség, de mindig a
határmenti kistérségek falvainak volt magasabb a néps r sége, a nem határmenti
kistérségek pedig az országos átlagnál alacsonyabb értéket mutattak. Ezen id szak alatt
háromszor közelítette meg a három csoport értéke egymást, de csak azért, hogy azután
ismét növekedjen a különbség.
59
40. ábra A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2)
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti kistérség
határmenti kistérség
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
Az els csomópont 1880, a második 1920, a harmadik pedig 1960. Az 1880-as
és 1920-as évet követ en a határmenti kistérségek falvai újabb lendületet vettek és
nagyobb mértékben n tt a néps r ségük, mint a másik két csoporté. 1960 után azonban
gyökeres fordulat történt. A magyarországi falvak néps r sége ekkor érte el a
legmagasabb értéket, és ett l kezdve három évtizeden át csökkent ez az érték. A
határmenti kistérség falvainak néps r sége azonban korábban, már 1949-ben elérte a
legmagasabb értéket, és már az 1950-es években megindult a csökkenés. 1960 után
azonban ez a csökkenés már évtizedr l-évtizedre egyre nagyobb mértékben haladta meg
az országos átlagot, míg az ország belsejében az átlagnál mérsékeltebb csökkenés
zajlott. 1990-et követ en a gazdasági átalakulás és a szuburbanizáció következtében a
falusi népesség száma ismét emelkedni kezdett, és vele együtt a magyarországi falvak
néps r sége is. A bels területeken még nagyobb mértékben n tt a néps r ség, míg a
határmenti területeken mindössze annyit eredményezett ez a folyamat, hogy alig
csökkent tovább a népesség és vele a néps r ség. Ezzel azonban a határmenti és nem
határmenti területek falvainak a néps r sége közötti különbség korábban nem tapasztalt
mérték re n tt, és semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a különbség ne növekedne
tovább. Ez a folyamat arra enged következtetni, hogy a trianoni határok megvonása és
60
ezzel a határmenti helyzetbe kerülés nem érintette olyan súlyosan a határmenti
kistérségek falvainak népességét, mint a szocialista rendszer mereven zárt határai és a
mez gazdaság szocialista átszervezése által képviselt kombináció. Ráadásul úgy t nik,
a négy évtized olyan károkat okozott, hogy már az új helyzetben sem képes ez a terület
megújulni, regenerálódni.
10. táblázat A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2)
Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 67,7 72,8 81,4 92,2 103,3 109,0 117,4 126,7 124,8 145,8 163,5 185,5 184,8 185,0határmenti 88,6 95,4 107,6 125,3 139,6 148,2 161,1 172,1 165,5 184,9 208,8 238,3 240,4 236,8Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Forrás: a szerz számítása KSH adatok alapján
A határmenti kistérségek városainak eredményét összehasonlítva a nem
határmenti kistérségek és Magyarország városi néps r ségével (10. táblázat, 41. ábra),
ismét más eredményt kapunk. Különbözik az összes település és a falvak
néps r ségének alakulásától is. Fontos ismételten felhívni a figyelmet, hogy ebben az
id sorban az összes város adata szerepel, de Budapesté nem. A kistérségek összes
települését vizsgáló adatoknál viszont szerepel Budapest is.
41. ábra A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001(f /km2)
50,0
70,0
90,0
110,0
130,0
150,0
170,0
190,0
210,0
230,0
250,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti kistérség
határmenti kistérség
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
61
A városok néps r ségének alakulása nem mutat gyökeres változásokat,
nincsenek csomópontok, helycserék a vizsgált id szak alatt. Az összes település
néps r ségével összehasonlítva (39. ábra), meglep dve láthatjuk, hogy a határmenti
kistérségek városainak néps r sége jelent s mértékben meghaladja az országos átlagot,
és még nagyobb a különbség a bels területek városaihoz viszonyítva. Nem jelentkezik
a folyamatosan növekv különbség, mint az összes településnél, és nincs fordulópont
sem, mint a falvaknál. Az 1870-ben meglév különbségek egy kicsit n ttek, de
összességében úgy néz ki, mintha az országos átlagot jelöl vonallal két párhuzamos
vonalat húztunk volna, amelyek pontosan utánozzák annak jellegzetes változásait. Ez
pedig arra enged következtetni, hogy a határmenti kistérségek városainak népességét
nem érintette olyan súlyosan különleges területi helyzetük, mint ahogy a falvak
lakosságánál láttuk. Másrészt láthatjuk, hogy Budapest milyen mértékben képes
befolyásolni a különböz területek adatait.
V.2. A TÁVOLSÁGI ZÓNÁK NÉPS R SÉGE
A néps r séget a 25 kilométeres távolsági zónák szerint vizsgálva (42. ábra, 65.
melléklet) természetesen jelentkezik a 100 kilométernél távolabbi zóna kiugró adata,
amivel nem érdemes foglakozni, hiszen egy megyeszékhely és egy szomszédos falu
alkotja, ezen települések sajátosságaival. (A továbbiakban ennek a zónának az
eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, hiszen nem lehet érdemleges következtetetést
levonni bel le. Az adatai a mellékletben és a grafikonon azonban továbbra is
szerepelnek.) A második legs r bben lakott a 25-50 kilométeres zóna, jelent s
mértékben felülmúlva az országos átlagot. (Ne felejtsük, hogy itt található Budapest, és
több jelent s nagyvárosunk.) Ezt követ en a többi zóna már az országos átlagnál
ritkábban lakott. Ennél a három zónánál a hosszú távú folyamatot érdemes megnézni, és
ebb l lehet következtetni a határ hatására. A három közül a határhoz legközelebbi
terület volt a legs r bben, a bels terület pedig a legritkábban lakott 120 éven át. 1870-
t l hasonló módon változott a néps r ségük, de 1960-tól jelent s változás kezd dött.
Az 50-75 kilométeres zóna néps r sége elkezdte megközelíteni a 0-25 kilométeres
zónáét, majd 2001-ben már meg is haladta azt. A legbels zóna közben nem mutatott
jelent s változást. A falvak néps r sége hasonlóan alakul a határtól különböz
távolságokra, és nincs nagy különbség közöttük (43. ábra, 66. melléklet). A
legjelent sebb változás itt is a határ közelében tapasztalható, mert a 0-25 kilométeres
zóna falvai 1870-t l 100 évig nagyobb néps r séggel bírtak, mint az ország átlaga (és a
62
25-50 kilométeres zóna mögött a második volt), de napjainkra már csak a legbels
területeket el zik meg.
42. ábra A néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
0,0
50,0
100,0
150,0
200,0
250,0
300,0
350,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
0-25 km között
25-50 km között
50-75 km között
75-100 km között
100 km-nél távolabb
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
43. ábra A nem városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
30,0
35,0
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
70,0
75,0
80,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
0-25 km között
25-50 km között
50-75 km között
75-100 km között
100 km-nél távolabb
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
63
44. ábra A városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
0,0
50,0
100,0
150,0
200,0
250,0
300,0
350,0
400,0
450,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
0-25 km között
25-50 km között
50-75 km között
75-100 km között
100 km-nél távolabb
Magyarország összesen
Forrás: A szerz szerkesztése
A városok és megyeszékhelyek (44. ábra, 67. melléklet) esetében is a legbels
zónákban a legalacsonyabb néps r ség, a 0-25 kilométeres zóna azonban az els
népszámlálástól 1930-ig a legnagyobb városi néps r séggel rendelkezett, csak akkor
el zte meg dinamikusabban fejl d 25-50 kilométeres terület. De az országos átlagot
máig meghaladja.
A másik távolsági beosztás szerint (62. melléklet, 63. melléklet, 64. melléklet)
ahol a 0-25 kilométeres zónán belül külön vizsgáljuk a közvetlen határmenti és a nem
közvetlen 25 kilométeren belüli településeket, egy említésre méltó adatsor van. A
közvetlen határmenti falvak, amelyek kezdetben nagyobb néps r séggel rendelkeztek,
2001-re a legritkábban lakottakká váltak.
Az 5 kilométeres részletesebb beosztást vizsgálva (59. melléklet, 60. melléklet,
61. melléklet) egy kategória mutat érdekes eredményeket, az 5 kilométeren belüli, de
nem közvetlen településeké. A falvak esetében (60. melléklet) 1970-ig ez a legnagyobb
néps r ség terület a 0-25 kilométeres zónán belül, ami nem meglep , hiszen ebben a
kategóriában csak kis terület települések szerepelnek, ami a településs r ség
vizsgálatánál is kiderült. 1970 után azonban már ez sem elég, megel zi a 20-25
kilométer közötti terület, ami közelebb található az ország bels területeihez. A városok
esetében ez a kategória egyetlen város adatát (Gönc) tartalmazza, így nem meglep ,
64
hogy az összes többi kategóriától eltér eredményt mutat (61. melléklet). Amíg a többi
25 kilométeren belüli kategória az 1870-es 75-90 f /km2-es értékr l 2001-re 200-230
f /km2-re növekszik, addig Gönc (és a kategória) 105 f /km2-r l 60 f /km2-re csökken.
A néps r ség 1870-t l folyamatosan csökkent, és 1920-ban az országhatár megjelenése
okozott ugrásszer növekedést. Ezt követ en három évtizednyi stagnálás után 1949-t l
kezdett el ismét folyamatosan csökkeni a néps r ség.
V.3. A HATÁRTERÜLET NÉPS R SÉGE
A határterületek közül a határ r kirendeltségek nagyon elaprózottak, így a helyi
sajátosságok befolyásolják az eredményüket (68. melléklet, 69. melléklet, 70.
melléklet), a határ r igazgatóságok pedig nem igazodnak karakteresen egy-egy
országhatárhoz (71. melléklet, 72. melléklet, 73. melléklet), ezért érdemesebb
megvizsgálni az országonkénti határszakaszokat (45. ábra, 46. ábra, 47. ábra, 74.
melléklet, 75. melléklet, 76. melléklet).
Els pillantásra látszik, hogy érdemes volt a szlovák határszakaszt két részre
bontani, hiszen a nyugat-szlovákiai határszakasz rendelkezik a legnagyobb
néps r séggel, akár faluról, akár városról van szó.
45. ábra A néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
30,0
50,0
70,0
90,0
110,0
130,0
150,0
170,0
190,0
210,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti
Ukrajna
ukrán-román
Románia
Jugoszlávia
Horvátország
Szlovénia
szlovén-osztrák
Ausztria
osztrák-szlovák
Nyugat-Szlovákia
Kelet-Szlovákia
Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
65
46. ábra A nem városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti Ukrajna
ukrán-román Románia
Jugoszlávia Horvátország
Szlovénia szlovén-osztrák
Ausztria osztrák-szlovák
Nyugat-Szlovákia Kelet-Szlovákia
Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
47. ábra A városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
0,0
50,0
100,0
150,0
200,0
250,0
300,0
350,0
400,0
450,0
500,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
nem határmenti Ukrajna
Románia Jugoszlávia
Horvátország Szlovénia
szlovén-osztrák Ausztria
osztrák-szlovák Nyugat-Szlovákia
Kelet-Szlovákia Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
66
Ezzel szemben a kelet-szlovákiai határszakasz csak átlagos értékeket mutat. Az
összes település esetében látszik, hogy az ország nyugati határai mentén magasabb a
néps r ség, hiszen a nyugat-szlovákiai mögött az osztrák határszakasz a legs r bben
lakott. A leggyérebben lakott terület viszont pont az ország két ellentétes pontján
található, a szlovén és az ukrán-román szakasz. Az els és utolsó két hely azonban a
határtól független, hiszen 131 éven keresztül ez a négy szakasz állandóan ezen a helyen
található. A falvakat vizsgálva már jóval nagyobb változásokat tapasztalhatunk, a több
mint fél évszázadig legs r bben lakott szlovén-osztrák szakasz 1941 után folyamatos
csökkenés következtében ma már a sereghajtók között szerepel, míg a nyugat-szlovákiai
falvak közepes néps r ség b l a legs r bben lakottakká váltak. A falvaknál
kiemelend még az ukrán szakasz nagy néps r sége (46. ábra), ami Szatmár-Bereg s r
településhálózatának (34. melléklet) és hagyományosan magas népszaporulatának
köszönhet . A városok esetében meghatározó, hogy Gy r és Szeged a nyugat-szlovákiai
és a jugoszláviai szakaszon található, és növelik azok néps r ségét (47. ábra).
V.4. A KÖZVETLEN TERÜLETI EGYSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Végül érdemes még egyszer áttekinteni a közvetlen területi egységek és nem
közvetlen párjuk (település, határterület, kistérség) adatait egyetlen grafikonon, mert ez
is érdekes szabályszer ségeket mutat (48. ábra, 49. ábra, 50. ábra).
48. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek néps r ségének alakulása 1870-2001
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
110,0
120,0
130,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen település
határterület
határmenti kistérség
Magyarország összesen
nem közvetlen települések
nem határterület
nem határmenti kistérség
Forrás: A szerz szerkesztése
67
A közvetlen határmenti települések területe a legkisebb, és ezek mind
érintkeznek közvetlenül a határral. A BM határterület következik a sorban, és a
határmenti kistérségek területe a legnagyobb a három egység közül. A három egység
párja az ország belsejében ennek megfelel en pontosan fordított sorrendet alkot a terület
szempontjából. A kistérségek egy területi egységet alkotnak központ és környéke
szempontjából, míg a másik két egységnél nincs ilyen jelleg területi egység.
A összes települést összehasonlítva (48. ábra) láthatjuk, hogy 1870-ben szinte
azonos szintr l indul az összes területi egység, de ami a legfontosabb, hogy a közvetlen
határmenti települések (amik akkor még nem voltak határmentiek) néps r sége a
legmagasabb. 1910-re kialakul a sorrend, ami a kés bbiekben már csak egyetlen helyen
módosul. Az ország bels területei mind meghaladják az országos átlagot, de azzal
szinte párhuzamosan alakulnak napjainkig. Ezzel szemben a határhoz közeli egységek
egyre jobban elmaradnak az országos átlagtól, miközben e három terület között is
változások mennek végbe. 100 éven át a határmenti települések területén volt a
legmagasabb a néps r ség, és a határmenti kistérségekben a legalacsonyabb. 1990-ban
azonban a kistérségek néps r sége már magasabb, mint a határterületé, és egyre
közelebb kerül a hatámenti települések értékéhez is, els sorban annak er teljes
csökkenése miatt. Az országos átlag ill. a bels területek er teljes növekedése és
elszakadása azonban szinte egyetlen okra, f városunk hatására vezethet vissza, amint
az a következ két ábra (49. ábra, 50. ábra) tartalmából is látszik.
A hat területi egység és az ország falvainak néps r sége a népszámlálások
története alatt szinte azonosan változik (49. ábra). A közvetlen határmenti falvak végig
a legalacsonyabb néps r séggel rendelkeznek. A legjelent sebb változások a
szocializmus id szakához kapcsolódnak. 1949-ben csak a határmenti területek falvainak
a néps r sége kezd el csökkeni, az ország bels területein még tovább n . A
mez gazdaság szocialista átszervezését követ en azonban mindenütt megindul a
néps r ség zuhanásszer csökkenése. 1960 más szempontból is fordulópont. El tte a
határterület és a határmenti kistérségek falvainak a néps r sége meghaladta az országos
átlagot, utána viszont markánsan elválnak a határmenti és a bels területi egységek. A
határmenti területek néps r sége egyre jobban elmarad az országos átlagtól, a bels ké
pedig meghaladja azt. Az újabb jelent s fordulópont 1990. Az ország belsejében a
falvak népessége újra emelkedni kezd (köszönhet en a szuburbanizációs
folyamatoknak), a határterületek erejéb l csak a csökkenés mérséklésére futja.
68
49. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek nem városi néps r ségének alakulása 1870-2001
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen település
határterület
határmenti kistérség
Magyarország összesen
nem közvetlen települések
nem határterület
nem határmenti kistérség
Forrás: A szerz szerkesztése
50. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek városi néps r ségének alakulása 1870-2001
50,0
70,0
90,0
110,0
130,0
150,0
170,0
190,0
210,0
230,0
250,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen település
határterület
határmenti kistérség
Magyarország összesen
nem közvetlen települések
nem határterület
nem határmenti kistérség
Forrás: A szerz szerkesztése
69
A 50. ábra igen érdekes lehet, különösen azoknak, akik úgy vélekednek, hogy a
határmenti fekvés jelent s negatív hatást gyakorol az érintett települések népességére.
Miután a városi néps r ség kiszámításánál Budapest (a már említett okok miatt)
kimaradt, kiderül, hogy a határmenti területi egységek városainak néps r sége az elmúlt
130 évben végig jelent sen meghaladja az országos átlagot. A nem határmenti területi
egységek értékei ezzel szemben mindig az országos érték alatt maradnak. Mindez
alátámasztja, hogy az eredmény alakulásában fontosabb szerepet játszik az, hogy a mai
ország területének kialakításakor meghúzott határok mentén milyen jelent sebb
települések helyezkednek el, ami teljesen véletlenszer , nincs semmi szabályszer sége.
Ugyanakkor ez az ábra alátámasztja, hogy a határmenti helyzetnek mégiscsak van
szerepe (a falvakhoz hasonlóan) a városok életében is. A közvetlen határmenti területek
(település, határterület, kistérség) közül 1870 és 1949 között a határhoz legjobban
köt d közvetlen településeken a legnagyobb a néps r ség. 1949-ben szinte egyetlen
pontban fut össze a három területi egység néps r ségét jelz vonal, de azt követ en a
korábbi helyzet fordított képét láthatjuk. A három vonal egyre inkább távolodik
egymástól, és a közvetlen települések értéke egyre inkább elmarad a másik kett t l,
ráadásul 1980-tól folyamatosan csökken. Ezzel szemben a három nem határmenti
területi egység között semmilyen változás nem történt, az egész id szak alatt szinte
párhuzamosan futnak az értéket jelöl vonalak egymással és az országos átlaggal is.
A közvetlen területi egységek adatainak összehasonlításánál egy látszólagos
ellentmondásra is magyarázatot kell adni. A közvetlen határmenti falvak néps r sége
mindig a legalacsonyabb értéket mutatta a többi területhez képest (49. ábra), a közvetlen
határmenti városok néps r sége pedig a második világháború után a határmenti
kistérségek és a határterület városai után a harmadik helyre szorult (50. ábra). Mindezek
ellenére a közvetlen határmenti települések néps r sége még 2001-ben is magasabb,
mint a határmenti kistérségek és a határterület településeinek hasonló mutatója (48.
ábra). Ennek az oka az, hogy a közvetlen határmenti településeken belül a lakosság
kétharmada városi népesség, ezzel szemben a határterületen és a határmenti kistérségek
településein a lakosságnak kevesebb mint 60 százaléka városi és a több mint 40
százaléka falusi lakos. Mivel a városok néps r sége sokkal magasabb, ez a különbség
biztosítja még 2001-ben is, hogy a közvetlen határmenti települések néps r sége
magasabb, mint a határterületé és a határmenti kistérségeké.
70
V.5. ÖSSZEHASONLÍTÁS HOÓZ ISTVÁN EREDMÉNYEIVEL
A következ részben Hoóz István tanulmányának eredményei kerülnek
összehasonlításra jelen dolgozat eredményeivel. A tanulmány 1992-ben jelent meg a
Statisztikai Szemlében „A határmenti területek elnéptelenedése” címen (Hoóz I. 1992).
Jelent sége vitathatatlan a határmenti kutatásokban, ugyanis egyedüliként vállalkozott
rá, hogy a határmenti települések és egy 20 kilométeres határmenti zóna népességi
adatait összehasonlítsa az országos adatokkal a XX. század folyamán. A kés bbiekben
pedig a témával foglalkozó kutatók többek között az adataira, megállapításaira
hivatkozva végezték munkájukat. Már a tanulmány címe is katasztrófára utal, és ha
megnézzük az ábrát is (51. ábra), az eredmény szörny nek t nik. Jelen dolgozat
eredményei azonban ellentmondanak Hoóz István tanulmányának.
Az összehasonlíthatóság kedvéért az 5 kilométeres zónákból készült egy
20 kilométeres zóna, és a közvetlen települések ill. Magyarország néps r ségével
együtt kerül bemutatásra (52. ábra). A különbség annyi, hogy Hoóz István 1900-tól
1990-ig ábrázolta a néps r séget (az volt a legfrissebb adat), míg a saját ábra maradt az
1870-2001-es ábrázolásnál. A különbség szembeötl . A 20 kilométeres zóna adatainál
nincs jelent s különbség, de a határmenti települések között már hatalmas az eltérés.
Hoóz István adatai és ábrája szerint itt 1990-ben már 46 f /km2-re csökkent a
néps r ség. Ezzel szemben a saját számítások szerint 1990-ben 94 f /km2 volt a
néps r ség. Ekkora különbséget nehéz megmagyarázni, itt már nem apró eltérésr l van
szó, hanem valamilyen gyökeres különbségr l.
Alaposabb vizsgálat után sikerült megtalálni a hiba vélhet forrását. Ha
összehasonlítjuk a határmenti falvak néps r ségének alakulását (53. ábra) Hoóz István
határmenti településeinek néps r ségével (51. ábra), akkor már nagy hasonlóságot
fedezhetünk fel, mindössze 2-3 f /km2 érték eltérésekkel. Ugyanakkor a szövegben a
vizsgálat tárgyaként 270 közvetlen települést említ a szerz (jelen dolgozat 311
településével szemben). Mindezekb l következ en valószín , hogy a határmenti
területeken csak a falvak adatait vizsgálta a tanulmány és azt hasonlította az országos
átlaghoz. Így született meg a határmenti területek „elnéptelenedésének” gondolata, ami
azután más szerz k munkáiba is átköltözött. Ezzel szemben ez a dolgozat bizonyítja,
hogy nem ilyen katasztrofális a helyzet, s t ha a városokat Budapest nélkül vizsgáljuk
(54. ábra), akkor a már nem is annyira meglep eredményt láthatjuk, vagyis a
határmenti városok néps r sége 131 éven át végig, meghaladja az országos átlagot.
71
51. ábra A néps r ség alakulása Hoóz István szerint 1900-1990
Forrás: Hoóz István (1992) A határmenti területek elnéptelenedése. 1007. o.
52. ábra A néps r ség alakulása Hoóz István eredményéhez hasonlítva 1870-2001
30,0
50,0
70,0
90,0
110,0
130,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
72
53. ábra A nem városi néps r ség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
54. ábra A városi néps r ség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001
70,0
90,0
110,0
130,0
150,0
170,0
190,0
210,0
230,0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
év
f/k
m2
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerz szerkesztése
73
VI. VÁLLALKOZÁSOK
Az országhatár népességre gyakorolt hatását láthattuk az el z fejezetben, most
nézzük meg, hogy milyen hatása van a vállalkozásokra, a szomszédos országokból
érkez t kére, beruházásokra.
A szomszédos országok gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok sz kösen
állnak rendelkezésre és a különböz helyr l származó adatok sem egyeznek. A két
legfontosabb érdekelt szervezet – a KSH és az APEH – adatai is eltérnek, mert más
szempontok alapján tartják nyilván ezeket a cégeket. A nyugati országok cégei esetében
– amelyek tényleges befektet k – ez az eltérés csekélyebb, de a szomszédok esetében –
ahonnan nem annyira t ke érkezik, hanem többnyire csak a vállalkozások számát
gyarapítják – már jóval nagyobb ez az eltérés. (Az adatok a CompLex CD Céghírek –
KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó KFT – adatbázisából származnak, az 1999. június
30-án létez állapot szerint; a KSH adatai csak kiegészít adatok.) A Céghírek adatokról
továbbá tudni kell, hogy igen körülményes a lekérdezésük, hibák, ismétl dések,
átfedések találhatók bennük. Ezért nem kerülnek a pontos adatok közlésre. Ezek a hibák
azonban nem befolyásolják az arányokat, a f jellegzetességeket.
VI.1. A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA
A csaknem 26 000 külföldi érdekeltség gazdasági szervezet tulajdonosainak
nagy többsége két jól elkülöníthet csoportra osztható. Az egyik csoportba tartoznak a
fejlett országok, akik a tényleges t kebefektetést hozzák az országba. A vállalkozások
számát tekintve a legnagyobb befektet Németország, majd Olaszország és az Amerikai
Egyesült Államok, utánuk pedig Nagy-Britannia és Franciaország következik. Ez az öt
ország mintegy 12 000 ezer vállalkozásban érdekelt, amib l csaknem 9 300 m ködik. A
nem szomszédos, de nem is fejlett gazdaságú országok közül jelent s még Oroszország
szerepe, amely közel 1 000 cégben rendelkezik tulajdonjoggal.
A másik nagy csoportot a hét szomszédos ország alkotja. Érdekeltségeik számát
a következ ábrán részletesen is megtekinthetjük (55. ábra). Ezek közül Ausztria
egyben a fejlett országok közé is tartozik, és a szervezetek számában a második helyet
foglalja el Németország mögött. Jugoszlávia13 az alapított szervezetek számát tekintve
nem sokkal marad el Ausztriától, de sokkal több az id közben megsz nt jugoszláv
13 Az adatok forrásának id pontjában még Jugoszlávia néven szerepelt
74
vállalkozás, mint az osztrák. A következ helyeken Románia, Ukrajna és Horvátország
sorakozik, Szlovákia leszakadva követi ket, Szlovénia - Ausztria után a második
legfejlettebb szomszédunk - jelenléte pedig nagyon csekély.
55. ábra 1989-1999 között Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyekben a szomszédos országoknak érdekeltsége van
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
ország
Vállalk
ozáso
k s
zám
a
1999-re megsz nt vállalkozás
1999-ben m köd vállalkozás
Forrás: CompLex CD Céghírek
A mennyiségi különbségek mellett a min ségi különbségeket és a tényleges
beruházásokat a 56. ábra és a 57. ábra szemléltetik. Cégformát tekintve a jogi
személyiség gazdasági társaságok közül a korlátolt felel sség társaságok, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok közül pedig a betéti társaságok együttesen
alkotják a szomszédos érdekeltségek 85-95 százalékát. A Kft-k és Bt-k együttes aránya
hasonló az összes hazai gazdasági szervezeten belül is, de ott egyensúlyban vannak
egymással. A szomszédos érdekeltségek azonban eltérnek ett l, két markáns csoportot
alkotva. Az egyik csoportot a szegény szomszédaink alkotják (Jugoszlávia, Románia,
Ukrajna, Horvátország). Ennek a csoportnak közös jellemz je, hogy a betéti társaságok
alkotják a cégek kétharmadát, a korlátolt felel sség társaságok aránya pedig mindössze
20 százalék körüli. A másik csoport is eltér a hazai átlagos megoszlástól, de éppen az
ellenkez irányban. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia esetében a Kft-k alkotják a 60-
70%-át, míg a Bt-k a 20-30%-át a társas vállalkozásoknak.
75
56. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint Magyarországon 1999-ben
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
ország
Egyéb
RT
KFT
BT
Forrás: CompLex CD Céghírek
57. ábra A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása cégvagyon szerint Magyarországon 1999-ben
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország
ország
Ezer forint
10 000-nél több
1 000 -10 000
100 - 1 000
10 - 100
10-nél kevesebb
Forrás: CompLex CD Céghírek
76
Az alapító cégvagyon szerinti megoszlás (57. ábra) hasonló képet mutat a
cégformákéhoz, ami nem meglep , hiszen a betéti társaságok vonzereje éppen az
alacsony t keigény. Ezzel szemben a legnagyobb befektetést igényl
részvénytársaságok csak Ausztria és Szlovákia esetében képviselnek kimutatható
mennyiséget. 10 millió forint feletti beruházásokat komolyabb mértékben csak Ausztria
hajtott végre.
58. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása Magyarországon 1999-ben
Forrás: CompLex CD Céghírek
A vállalkozások területi megoszlása változó képet mutat a különböz országok
esetében. Amint a 58. ábra mutatja, Budapest részesedése itt is ugyanolyan kiemelked ,
mint a vállalkozások esetében általában. A csaknem 9300 vállalkozás 45%-a
Budapesten talál otthonra, a második és harmadik helyezett Csongrád (11%) és Bács-
Kiskun (6%) a jugoszláv vállalkozásoknak köszönheti helyezését. A szomszédok
beruházásai els sorban a szomszédos megyékben a legnagyobb mérték ek,
természetesen Budapest kiemelked szerepe mellett. A kevés érdekeltséggel rendelkez
Szlovénia cégeinek fele Budapesten, negyede pedig Zala megyében található. A szlovák
érdekeltségek esetében érzékelhet legjobban a megszokott f város-nyugat-kelet
megoszlás, köszönhet en a hosszú közös határnak, ami szinte azonos Magyarország
kelet-nyugati kiterjedésével. Kevés cégeinek 43%-a budapesti székhely , majd a
77
nyugati fejlettebb megyék következnek (Komárom-Esztergom, Gy r-Moson-Sopron), a
keleti megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) pedig csak a nem határos megyéket
el zik meg. Ausztria – az egyetlen jelent s, tényleges befektet – esetében szintén a
f város a legvonzóbb (55%), ezután következik Gy r-Moson-Sopron, Vas, és Zala
megye, majd tovább haladva az ország belseje felé Veszprém megye, és a f város
holdudvaraként Pest megye.
A fenti három országtól némileg eltér képet mutat a két nagy délszláv állam –
Horvátország és Jugoszlávia –, valamint Ukrajna helyzete. Közös jellemz jük, hogy a
f város itt is fontos szerepet játszik, de nem áll az els helyen a cégek számát tekintve.
Horvátország esetében Baranya megyét Somogy megye követi, és csak a harmadik a
f város, míg Ukrajna esetében az egyetlen szomszédos megyében, Szabolcs-Szatmár-
Beregben van az ukrán érdekeltségek 45, Budapesten pedig 36 százaléka.
59. ábra A jugoszláv és román érdekeltség m köd vállalkozások megoszlása Magyarország megyéi között 1999-ben
Forrás: CompLex CD Céghírek
Jugoszlávia helyzete hasonló ehhez a két országhoz, de a polgárháborús helyzet
további sajátos vonásokat kölcsönöz ezeknek a cégeknek (55. ábra, 58. ábra, 59. ábra).
A zavaros helyzetnek köszönhet en sok céget alapítottak, de sok meg is sz nt már ezek
közül. Csongrád megye kiemelked helyet foglal el a cégek számát tekintve,
ugyanakkor ezeknek a csongrád megyei jugoszláv cégeknek 86%-a betéti társaság,
78
aminek 87%-a 10 000 Ft vagy az alatti t kével lett bejelentve. A második helyezett
Budapest mögött a szintén szomszédos Bács-Kiskun megye következik. A román
vállalkozások területi elterjedése eltér a többi szomszédos ország érdekeltségeit l (58.
ábra és 59. ábra). Románia esetében is a f város és környéke a legvonzóbb, hiszen a
cégek 72 százaléka itt talál otthonra, de a keleti, gazdasági szempontból elmaradottabb
megyék szinte semmilyen vonzó hatást nem gyakorolnak a román vállalkozókra. A
nyugati, fejlettebb megyék ugyanolyan vonzer vel bírnak a román vállalkozásokra,
mint a közvetlenül határos megyék.
VI.2. VÁLLALKOZÁSOK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV HATÁR MELLETT
VI.2.A. Vállalkozói aktivitás a területen
A magyar–jugoszláv határ Hercegszántótól Kübekházáig, a magyar–román határ
pedig Kübekházától Garbolcig tart. A két szomszédos országgal érintkez határszakasz
5 megyét érint. 1999-ben az ország több mint 802 ezer m köd vállalkozásának
20,09%-a található az 5 megye területén. Ez az érték alacsonyabb, mint a lakosság
részaránya (24,43%) Az öt megye közül egyedül Csongrád megyében haladja meg a
m köd vállalkozások aránya a lakosság arányát, a többi megye mutatói messze
elmaradnak a lakosság alapján várható értékt l.
A vállalkozói aktivitást kifejez mutató, az ezer lakosra jutó vállalkozások
száma nagyon heterogén képet mutat az 5 megyét vizsgálva. Az országos átlagot (80
m köd vállalkozás 1000 f re) csak Csongrád megye haladja meg, (81 vállalkozás), és
ezzel harmadik az országos rangsorban. A következ , Bács-Kiskun megye azonban már
csak a tizedik (70 vállalkozás) Hajdú-Bihar a 14. (64 vállalkozás), Békés a 16 (59
vállalkozás), míg a 18. Szabolcs-Szatmár-Bereg (56 vállalkozás) csak Nógrád és
Borsod-Abaúj-Zemplén megyét el zi meg.
A vállalkozói aktivitást vizsgálva megálapítható, hogy a határmenti zónák nem
mutatnak jellegzetes képet, sokkal inkább a településhierarchia érvényesül. 20 település
értéke haladja meg az országos átlagot, és a megyeszékhelyek mind ehhez a csoporthoz
tartoznak. Ezeken kívül Észak-Bácska központja (Baja), idegenforgalmi központok
(Hajdúszoboszló, Hortobágy), Szeged környéki agglomerálódó települések (Domaszék,
Deszk), az intenzív mez gazdasági ágakkal foglalkozó Bács-Kiskun megyei települések
(Kisk rös, Soltvadkert, Bócsa), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a keleti
részeken 2 kistérség központja (Kisvárda, Mátészalka), Békés megyében pedig
79
Orosháza és Szarvas a csoport tagjai. Olyan település, amely egyértelm en a határnak
köszönheti, hogy az országos átlag felé emelkedik, egyetlen egy található a térségben:
Biharkeresztes. Ezen a településen keresztül megy át mind a vasúti, mind a közúti
forgalom Nagyváradon át Erdély központja, Kolozsvár felé. Igaz, hogy a közvetlen
határátkel Ártándhoz tartozik, de az 500 f s település, amelyet a f útvonal is elkerül
nem versenytársa a sokkal nagyobb szomszédos városnak.
Ha a közvetlen határmenti települések közül kiemeljük Szegedet, valamint a
határral érintkez másik két nagyobb várost (Makó és Gyula), és környéküket, amire
hatást gyakorolnak, akkor egyszer képpel találkozunk. A teljes közvetlen határmenti
sáv egy fehér folt (az országos átlag felét sem érik el), amib l – néhány kivételt l
eltekintve – csak a határátkel k emelkednek ki. Hercegszántó, Tompa, Kelebia, Röszke,
Ártánd, Csengersima, Tiszabecs, Záhony, mind kiemelkednek a környezetükb l, ami
közlekedési helyzetüknek, a határátkel nek köszönhet . Gyula is ehhez a csoporthoz
tartozna, mert az is határátkel , de ott meghatározó a település mérete, és jelent s
szerepet játszik az idegenforgalom is. A határátkel kön kívüli kiugró települések
valamilyen különleges adottságuk miatt emelkednek ki. Újszalonta és Garbolc 100-nál
alig több lakosa miatt mutat magas értéket, Biharugrán a halastavak miatt van sok
vállalkozás (halgazdaság, nádfeldolgozás, idegenforgalom), Vállaj pedig sváb
nemzetiségével emelkedik ki környezetéb l. A másik kivétel azok a települések,
amelyek határátkel k, és mégsem mutatnak magasabb értéket. Ide tartozik Battonya és
Nagylak, amelyek Arad, és Temesvár felé bonyolítják a forgalmat, és mégsem
mutatkozik kiugrás a vállalkozások szempontjából. Ez Battonya esetében a kisebb
forgalommal és a lakosság magasabb számával magyarázható, így a határátkel nem tud
jelent s hatást gyakorolni a város gazdaságára. Nagylaknál ellenkez a helyzet, itt
jelent s a forgalom, nagy a teherforgalom is, de a település alacsony lakosságszáma és
Makó közelsége gátolja a vállalkozások számának növekedését. Sok cégnek csak
fióktelepe van Nagylakon, ahol az egyetlen jelent s helyi cég a Kenderfonógyár.
Az 5 megye társas vállalkozásai 16,1, az egyéni vállalkozásai 22,9 százalékát
adják az országosnak. A társas vállalkozások részaránya jelent s mértékben elmarad a
lakosság arányától, bár ebben jelent s szerepe van Budapestnek, és a Központi
régiónak, amelyek jelent sen emelik az országos átlagot. Az egyéni vállalkozások
aránya is elmarad a lakosságtól, de csak 1,5%-kal.
80
VI.2.B. Külföldi vállalkozások
A 11. táblázatban látható a külföldi t ke jelenléte a régióban. Érdemes
megjegyezni, hogy Budapest részesedése mindhárom szempontból 50% felett van, tehát
ha csak a vidéki Magyarországot vizsgáljuk, akkor már kedvez bb kép mutatkozik. De
még Budapest nélkül számítva is csak a külföldi érdekeltség vállalkozások száma
felelne meg a lakosság arányának, az is csak a régió szintjén. A jegyzett t ke és a
külföldi t ke részaránya így is, úgy is kedvez tlen képet mutat.
11. táblázat A külföldi t ke részaránya az országosból 1999-ben
Külföldi érdekeltség vállalkozások száma Jegyzett t ke Külföldi t keBács-Kiskun 3,06% 0,85% 0,92% Békés 0,95% 1,06% 1,13% Csongrád 4,27% 2,74% 2,65% Hajdú-Bihar 1,23% 3,19% 3,18% Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,23% 0,71% 0,71% Összesen 11,75% 8,55% 8,59%
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. KSH
Összességében a 26 000 külföldi érdekeltség vállalkozás 11,75%-a található a
vizsgált területen, az ezekbe befektetett 2 573,5 milliárd forint külföldi t kének azonban
csak a 8,59%-a. Megyei szinten kiemelkedik Csongrád megye, ahol – a megyék közül
egyedüliként – a külföldi érdekeltség vállalkozások aránya meghaladja a lakosság
arányát. Ezt az örvendetes tényt azonban jelent sen rontja, hogy a befektetett t ke
aránya már messze elmarad ett l az eredményt l. Sok a külföldi vállalkozó, de ezek
között sok a kisbefektet , ami a jugoszláv polgárháborús helyzet eredménye. A
Jugoszláviából háborús okokból menekül t ke és f leg munkaer itt alapít céget, amin
keresztül munkát vállalhatnak, de a t keerejük közel a nullával egyenl . Hajdú-Bihar
megye ezzel ellenkez képet mutat. A külföldi érdekeltség cégek száma a harmadát
sem éri el a Csongrádinak, de a befektetett külföldi t ke és az összes jegyzett t ke
meghaladja azt. Bács-Kiskun megyében Csongrádhoz hasonlóan a sok külföldi
érdekeltséghez kevés t ke társul, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye pedig
egyaránt szerény mutatókkal rendelkezik, de figyelemre méltó, hogy Békés megye a
jegyzett t ke és a külföldi érdekeltség alapján is megel zi Bács-Kiskunt. Az egy f re
jutó külföldi t kebefektetés esetében a 8. Csongrád és a 9. Hajdú-Bihar a
középmez nyhöz, a 12. Békés, a 17. Bács-Kiskun és a 19. Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye a sereghajtókhoz tartoznak országos szinten.
81
VI.2.C. Jugoszláv és román érdekeltség vállalkozások
Cégformáját tekintve mindkét országnál a betéti társaságok túlnyomó többsége a
jellemz , és messze lemaradva következnek a korlátolt felel sség társaságok. A román
érdekeltség cégeknek 73%-a BT, 21%-a KFT, a jugoszlávoknak 72%-a BT, 21%-a
KFT. Ez jelent s eltérést mutat az országos helyzett l, ahol a korlátolt felel sség
társaságok száma meghaladja a betéti társaságokét. A megoszlás mutatja, hogy a nagy
számok ellenére nagyon kis összeg beruházásról van szó, illetve a BT-k többségénél
nem is beszélhetünk beruházásról, csak azért alakították ket, mert így könnyebben és
gyorsabban lehetett hivatalosan munkát vállalni, mint ha munkavállalási engedélyért
folyamodtak volna. Ezt a "t kehiányt" jelzi a Csongrád megyei helyzet is, ahol a több
mint 800 BT felének a vagyona 10 000 Ft, vagy annál kevesebb. A másik jelz szám,
hogy a 4000 vállalkozásból összesen 21 jugoszláv (ebb l 14 Budapesten) és 11 román
(ebb l 9 Budapesten) érdekeltség cég vagyona haladja meg a 10 millió forintot. A több
mint 2300 jugoszláv és csaknem 1700 román érdekeltség vállalkozás területi
elhelyezkedésében jelent s eltérések találhatók, amit részletesen a 60. ábra és a 61. ábra
szemléltet.
60. ábra Jugoszláv érdekeltség m köd vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben
Budapest
27,5%
Bács-Kiskun
17,3%
Békés
2,2%
Csongrád
40,9%
Egyéb megye
11,9%
Hajdú-Bihar
0,1%
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
0,1%
Forrás: CompLex CD Céghírek
82
61. ábra Román érdekeltség m köd vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben
Budapest
61,0%
Békés
1,8%
Csongrád
3,4%
Hajdú-Bihar
3,0%
Egyéb megye
26,3%
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
1,1%
Bács-Kiskun
3,5%
Forrás: CompLex CD Céghírek
A jugoszláv vállalkozások eloszlása a várakozásoknak közel megfelel en alakul.
A két határos megyében található több mint felük. Csongrád megye 41%-kal részesedik,
de Bács-Kiskun (17%) csak a harmadik helyet foglalja el Budapest mögött, ami a
jugoszláv vállalkozások több mint egynegyedének ad otthont. Békés (2%), Hajdú-Bihar
(3 vállalkozás) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (2 vállalkozás) elenyész mértékben ad
otthont a jugoszláv "t kének". A maradék 12% a többi megye között oszlik el (60.
ábra). Románia esetében is megfigyelhet a nagyszámú, minimális t kével alapított
vállalkozás jelensége, de itt nem a polgárháborús helyzet a f tényez , hanem a
gazdasági kényszer. Mivel a gazdaságilag gyenge keleti országrészben nincs annyi
lehet ség, és politikai okok sem játszanak közre, hogy a határ közelsége fontos legyen,
a román érdekeltség vállalkozások a magyar településhierarchia és gazdaság csúcsát,
Budapestet, veszik célba. A román érdekeltségek 61%-a Budapesten került bejegyzésre,
a Romániával határos megyékben kevesebb mint 10% található, Bács-Kiskunban pedig
3%. A fennmaradó egynegyed rész a többi megye között oszlik el, de ennek csaknem
fele Pest megyében található. Pest megye jelent s részesedése csak a f város hatásának
tulajdonítható, hiszen az agglomerációba települt a f városból kiszorult, de annak
közelségét mindenképpen igényl vállalkozások zöme. Így a román érdekeltség
83
vállalkozások háromnegyed része a központi régiót gyarapítja (61. ábra). A
megyeszékhelyek közül Szeged szerepe kiemelked , mert a Csongrád megyei jugoszláv
vállalkozások 76%-a ezt jelölte meg székhelyének. Kecskemét már nem rendelkezik
ilyen kiemelked aránnyal (18%), Baja helyzeti el nyének köszönhet en meg is el zi
(20%) a megyeszékhelyet. Az 5 vizsgált megye kevés román vállalkozásának harmada-
fele a megyeszékhelyen található, csak Békés megye a kivétel, ahol Békéscsaba a határ
közelsége ellenére sem éri el ezt az arányt, mindössze 8 román érdekeltség céggel.
62. ábra A m köd jugoszláv vállalkozások száma és az 1000 f re jutó m köd jugoszláv vállalkozások Bács-Kiskun és Csongrád megye településein
Forrás: CompLex CD Céghírek
Mivel Csongrád és Bács-Kiskun megye a jugoszláv vállalkozások több mint
felének ad otthont, érdemes megvizsgálni, hogy térbeli eloszlásuk, telephely választásuk
milyen általánosságokat mutat (62. ábra). A településeken található vállalkozások
számát vizsgálva Szeged kiemelked els helyezése (767 jugoszláv vállalkozás) és
Kecskemét második helye (133) azt mutatja, hogy a települések népességszám
nagysága, ill. a településhierarchiában elfoglalt hely meghatározó vonzer . További
vizsgálati szempontként az 1000 f re jutó jugoszláv vállalkozások számát használva azt
tapasztaljuk, hogy a legmagasabb értékek a területen található 3 jugoszláv-magyar
határátkel közelében találhatók. Végezetül a két megye f közlekedési útvonalait
megnézve láthatjuk, hogy azok szintén jelent s vonzer vel bírnak.
84
VII. ÖSSZEGZÉS
A magyarországi határmenti kutatások két évtized alatt látványos fejl désen
mentek keresztül. Induláskor, az 1980-as években, szigorúan zárt határok között élt az
ország, a határmenti területek is lomhább, zártabb életet éltek (kivéve a néhány
határátkel környéke). A kutatások a hátrányos helyzet , elmaradott területek
kutatásával kapcsolatosan kezdtek el ezzel a térséggel foglalkozni, ami látszik a cikkek
hangvételén is. Jóval több a negatívumok hangsúlyozása, a periféria emlegetése, a
lehatárolások is sokszor úgy történtek, hogy nehogy valami „elrontsa” a predesztinált
borús eredményt.
A rendszerváltásnak és a nyitásnak köszönhet en megélénkült az élet, de ez nem
azt jelenti, hogy a határmenti terület minden részén, hanem azt, hogy még
differenciáltabb lett a terület, még nagyobbak lettek a különbségek. A kutatásban
azonban sokkal szélesebb kör vé vált a határmenti területek kutatása, egyre több
szempontot kezdtek el vizsgálni a bekapcsolódó kutatók. Egyre több az empirikus
vizsgálat, és fokozatosan megváltozott a területhez való hozzáállás is. Háttérbe szorult a
terület általános elmaradottságának emlegetése, árnyaltabbak a megfogalmazások (bár
azért még mindig el kerül a periféria), minden határszakaszon lehet olyan részeket
találni, amelyeknél kimutatható el nyök is származnak a határmentiségb l.
A határmenti területet azonban – kivétel ahol egy-egy kutatócsoport közösen
kutatott – mindenki saját maga értelmezte, következésképpen nincs két egyforma
lehatárolás, az eredmények nem összehasonlíthatóak. A területek kialakítása többnyire
ötletszer en, ad hoc alapon történt, esetenként olyan tudományos magyarázatok
hozzáf zésével, amelyek egyáltalán nem segítették a határ szerepének kimutatását. Sok
szerz úgy kezdi a vizsgálatát, hogy meghúz egy vonalat valahol (15, 20, 25, 30, 50
kilométer távolságban a határtól), és azon a területen végzi a kutatását. Néhányan ki is
jelentik, hogy ez lehetne kisebb vagy nagyobb távolság is. Ez a dolgozat bemutatja,
hogy ez igaz, de ennek következményei is vannak, amivel érdemes tisztában lenni.
Kevesen vállalkoznak arra, hogy az egész területet vizsgálják, a többség csak
egy-egy határszakaszt vállal, többnyire a közelében lév t. Pedig aki körbejárja a határt,
az tapasztalhatja, hogy hosszú szakaszokon ugyanazt hallja, pozitívumot, negatívumot
egyaránt. Aztán egy másik részen változik a hangsúly, s t teljesen másról beszélnek az
ott lakók.
85
A dolgozatnak nem célja a határral kapcsolatos teljes téma feldolgozása, a
b séges lehet ségb l mindössze arra koncentrál, hogyan lehetne megállapítani néhány
sarokpontot, amit mindenki figyelembe vehetne vizsgálatainál, így segítve el , hogy a
sok elvégzett munka összehasonlíthatóbb legyen a jelenleginél.
Sikerült megállapítani a határmenti kutatás számára olyan területi egységeket,
amelyek mások által is használhatók, akár a vizsgálatok megismétlésére, ellen rzésére,
akár saját kutatásokhoz további felhasználásra.
Módszertani szempontból kiderült, hogy milyen területeket érdemes kialakítani,
használni. Hibásnak bizonyult az a megoldás, hogy a határ közelében a részletesebb
beosztás a közvetlen határmenti településekkel kezd dik. Így megbontja az egyenletes
távolsági beosztást. Esetenként olyan értékeket alkot, ami megtöri az egyébként
egyenletes tendenciát. (pl. településs r ség) Ugyanakkor az utána következ 5
kilométeren belüli, de nem közvetlen kategória értékeit széls ségesen eltorzítja, mert
abba a kategóriába már csak kis terület (ezzel együtt többnyire kis népességszámú)
települések kerülhetnek be.
Helyesebbnek t nik, megmaradni a távolsági beosztásnál, (még akkor is, ha
ezáltal nem teljes a körgy r a határ mentén) és egyenletes zónákat (például öt, tíz, húsz
vagy huszonöt kilométeres beosztásokat alkalmazni. Ezzel párhuzamosan lehet
használni a határmenti területi egységeket (közvetlen települések, BM határtelület,
kistérségek) és ezek esetében kimutatni a különbségeket.
Sikerült kimutatni, hogy nem igaz az a két évtizede hangoztatott állítás, hogy a
határmenti terület hátrányos helyzet , elnéptelenedik. (A félreértések elkerülése végett:
nem arról van szó, hogy adott területeken – Cserehát, Szatmár, Ormánság stb. – minden
rendben van, nincs probléma. Csak a probléma nem feltétlenül a határ számlájára írható,
vagy nem egészében. Más oka is lehet.)
Nem lehet azt mondani, hogy a dolgozat során született eredmények
törvényszer ek. Más országra nem igaz, hiszen csak azt tárta fel a dolgozat, hogy
melyek Magyarország sajátosságai az országhatármenti terület szempontjából. Itt egyedi
adottságokról van szó, amelyek teljesen másak is lehetnének és akkor más
eredményekr l beszélhetnénk. Gondoljunk bele mennyivel másabb eredmény születne,
ha 1919. február-márciusban Seymour sikerrel jár: az Alföld északkeleti határán teljesen
más lenne a kép, s t még országos viszonylatban is módosítaná a határmenti területek
súlyát az a rész (Ormos M. 1984).
86
Kiderült továbbá, hogy Budapest szerepeltetése, vagy kihagyása egy-egy
vizsgálatnál dönt módon befolyásolja az eredményeket. Az egész országra vonatkozó
összesített eredményekben érdemes szerepeltetni, de utána falu-város bontásban már
érdemes kihagyni a városok közül is. Ezt lehet vitatni, mondván, hogy nem lehet üres
foltként kezelni, de gondoljunk bele, ha kicsit északabbra lenne, akkor mit m velne a
határmenti zóna eredményeivel is. Egyedisége, szerepköre, súlya miatt nem
összehasonlítható egyetlen településünkkel sem, ezért javasolt kihagyni.
Szomszédos országokból érkez hatások (pl. vállalkozások terjedése)
vizsgálatánál els lépésben lehet próbálkozni a megyei szint vizsgálatokkal, de azután
ott is érdemes tovább lépni a települési szintre, mert csak ott jönnek ki az igazi
sajátosságok. Megyei szintnél sincs általános törvényszer ség a szomszéddal való
érintkezés hatására (lásd pl. a román vállalkozásokat).
Összehasonlítási alap mindig kell. Távolsági zónáknál egyenletesen felosztható
az egész ország, így ezek összehasonlíthatók, de az országos átlagot is oda kell illeszteni
melléjük. A határmenti egységek mellett pedig lehet szerepeltetni a bels területeket és
az országos mutatókat.
Sok esetben ezt még érdemes tovább finomítani, kisebb területek mutatóihoz
hasonlítani az adatokat. Erre példa a határ r igazgatóságok, illetve határszakaszok
adatai. De még ezt is érdemes lenne tovább finomítani, például úgy, hogy ezeket az
eredményeket még a megyei adatokhoz is hasonlítjuk. Hiszen sokszor el fordul, hogy
egy érték meghaladja az országos átlagot, így kiemelked nek t nik, pedig saját
megyéjében elmarad attól, vagy fordítva az országostól marad el, de a megyében
kiemelked .
Végül egy javaslat. Érdemes lenne a határmentiség kutatásánál módszert váltani.
Eddig minden kutató arra összpontosított, hogy a határ közelében (ez változó területeket
jelent, mint láthattuk) vizsgálódjon. Különböz mélységben, illetve a határ különböz
hosszán. Ez a dolgozat rávilágít arra, hogy különböz egységeket lehet és kell képezni
és azok adataival összehasonlítani a határmenti adatokat. Els lépésben érdemes a
rendelkezésre álló adatokkal dolgozni, legyen az a társadalomra vagy a gazdaságra
vonatkozó bármilyen adat. Empirikus kutatás, felmérés esetében jóval nehezebb dolga
van a kutatónak, hiszen nincs esélye egy teljes kör összehasonlításra. Ezért arra
kell(ene) törekedni, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával mintát vegyünk
az ország más, nem határmenti területér l is, és ott is el kellene végezni a felmérést. Ez
87
teherbíró képességt l függ en jelentheti azt, hogy egy határszakasz teljes egésze
felmérésre kerül, vagy csak mintát veszünk a területr l, de mindkét esetben a határmenti
terület településeihez hasonló adottságokkal rendelkez (közigazgatási helyzet,
közlekedési helyzet, korstruktúra, nemzetiségi megoszlás stb.) kontroll-településeket
kell keresni az ország különböz területein, és ott is elvégezni ugyanazt a kutatást.
88
VIII. SUMMARY
Borderland research made spectacular progress in Hungary in the last two
decades. Initially, in the 1980’s, the country lived between strictly closed borders, and
the life in its borderland regions was even more closed and sluggish (with the exception
of the vicinity of some border crossing points). Research activities started to deal with
this area in connection with the research of underdeveloped regions, which can also be
observed from the tone of the relevant papers. Special emphasis was laid on the
drawbacks and on the peripheral character of these areas, their limits being also defined
so that nothing could “damage” the predestined negative result.
Due to the change of the political system and the opening of the borders, life has
become more vivid in these areas, but that does not apply to all parts of the borderland:
life has become more differentiated, with larger disparities. However, the research of
borderland regions has widened out and researchers have begun to study more and more
aspects. There are more and more empirical studies, and the attitude towards this
research field has also changed. Observations on the underdevelopment of this area
have fallen into the background, phrasing has become more tinged (though the word
“periphery” turns up sometimes), and each border section has parts where clear
advantages also derive from the nearness of the border.
However, each researcher – with the exception of research teams – has defined
the concept of borderland region individually, and, consequently, there are no two
identical conceptions of limitation, and so the results cannot be compared with each
other. The limits of the regions were determined in a haphazard way, on an ad hoc basis,
occasionally with academic comments that did not help to show the role of the border at
all. Several authors start their study by drawing an imaginary line somewhere (e.g. in
15, 20, 25, 30 or 50 km distance from the border), and they examine the zone defined
that way. Some of them even assert that the distance can be smaller or larger. This study
shows that such assertion may be true but has some consequences that must be clarified.
Only a few of the researchers undertake to examine the whole borderland area,
and most of them study only a certain section of the border, mainly in their
neighbourhood. However, if somebody goes round the borders, he can hear about the
same advantages and disadvantages along long sections. Then, at other border sections,
the accent changes and the people living there speak about totally different things.
89
This paper does not aim at processing the total theme of borderland and it only
concentrates on the following question out of the numerous problems: How can we lay
a few fundamentals that everybody can take into account during their studies, making it
easier to compare the numerous completed studies?
For the research of borderland, this paper has determined documented regional
units that can be used by others either for repeating and checking the examinations or
for their own research work.
From methodological point of view, the areas that are worth defining and using
have been clearly determined. Starting the detailed division near the border at towns
situated directly at the border has proved to be an imperfect solution, since it disrupts
the division by uniform distances and occasionally gives values that break up the
otherwise uniform tendency (e.g. density of settlements). At the same time, it distorts
the values of the indirect category within the next 5 kilometres, since that category can
only include settlements of small-area (usually with small-population at the same time).
It seems to be more reasonable to keep the division by distance (even if the
circular ring along the border will not be full) and the uniform zones (e.g. division by
five, ten, twenty or twenty-five kilometres). Simultaneously, the borderland regional
units (direct border towns, border-area according to the Ministry of the Interior, small
regions) can be used and their differences can be shown.
It has been proved that the assertion posed for two decades about the
underdevelopment and depopulation of borderland areas is not true. (To avoid
misunderstandings, it must be stressed that there are areas – Cserehát, Szatmár,
Ormánság etc – where the said troubles do exist, but they cannot be directly or fully
attributed to the border. They can have other causes.)
It cannot be stated that the results generated during this study are general. They
may not be true for other countries, since this paper has only revealed the characteristics
of the Hungarian borderland areas. There are unique particularities here that may have
been totally different and then we could speak of totally different results. Just think to
yourself how different results it would have brought if Seymour had succeeded in
February-March 1919: the picture at the north-east frontier of Alföld (the Great
Hungarian Plain) would be quite different, and the importance of borderland areas
would also be affected at national level (Ormos M. 1984).
90
Furthermore, it has become clear that the involvement or omission of Budapest
can also decisively influence the results of a study. The capital must be included in the
overall results for the whole country, but it is reasonable to be omitted from the towns in
statistics broken down on villages and towns. This assertion may be questioned, stating
that Budapest cannot be regarded as a white spot. However, if the city would be more
northward, its influences on the results of the border zone are hard to imagine. Due to
its uniqueness, role and importance, it cannot be compared to any other Hungarian
settlement and, therefore, it is recommended to be left out of regional studies.
When the influences coming from neighbourhood countries (e.g. the propagation
of enterprises) are examined, at first they can be studied at county level, but then it is
reasonable to proceed to the level of settlements, because the particularities can only
become clear so. At county level, there are no general rules for the influences of the
contact with the neighbourhood country (see the example of Romanian enterprises).
It is always necessary to have a basis of comparison. In the case of distance
zones, the whole country can be divided uniformly, and so the zones can be compared
with each other, but the national average must also be fitted to them. The indicators of
the inner regions and of the whole country must also be shown beside the borderland
units.
In many cases it is reasonable to make this procedure more precise and to
compare the data with the indicators of smaller areas, e.g. the data of frontier guard
districts or border sections. However, this should be made more precise, e.g. by
comparing these results with county data as well. After all, it occurs frequently that a
value exceeds the national average and, therefore, seems outstanding, but it falls behind
the data of the given county, or, quite the contrary, it falls behind the national average
but is outstanding in the county.
Finally, a proposal: It would be reasonable to change the methodology in the
research of borderland. So far every researcher has concentrated on performing their
studies near the border (which can mean different areas as we have already shown) at
different depths and along different lengths of the border. This paper makes it clear that
different units can and must be established, and their data must be compared with those
of the borderland. At first it is reasonable to work with the available data, including any
data concerning society and/or economy. In the case of any empirical research/survey
the researchers’ task is much more difficult, since there is no chance for a full
91
comparison. So we should aim at taking samples from other, non-borderland regions of
the country, using the available data, and to make a survey there too. Depending on
capacity, this can mean either the full survey of a border section or the sample-taking
from the given area, but in both cases control settlements with similar characteristics
(administration, traffic, age structure, ethnic division, etc.) as those of the settlements of
the borderland region should be found in different areas of the country, and the same
research work should be performed for them as well.
92
IRODALOM
BAJMÓCY PÉTER (2002) Népességszám-változási tendenciák határ menti és nem határ menti térségekben Csongrád és Gy r-Sopron megyék példáján. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 258-263. o.
BALCSÓK ISTVÁN (2001) Sokasodó gondok – szerény lehet ségek az északkeleti határ mente munkaer piacán. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 170-215. o.
BARANYI BÉLA (2001b) A „periféria perifériáján” – egy kérd íves vizsgálat eredményei és tanulságai az Északkelet-Alföld határ menti területein. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 55-86. o.
BARANYI BÉLA (2001c) A határ menti térség és a határon átnyúló kapcsolatok fejl désének esélyei. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 338-368. o.
BARANYI BÉLA (2004) A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004. 309 o.
BARANYI BÉLA (szerk.) (2001a) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön.MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 368 o.
BELUSZKY PÁL (1992) Magánjelentés a (társadalom-) földrajzról. Vég kiárusítás I. Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992) MTA Regionális Kutatások Központja, Budapest, 1992. 8-21. o. (Els közlés: Tér és társadalom, 1989/1. 49-64. o.)
BENK ANDRÁSNÉ – FODOR ISTVÁN (1988) A határmenti térségek környezetvédelmi problémái. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 136-140. o.
BERÉNYI ISTVÁN (1988) A Határmenti területek kutatásának szociálgeográfiai aspektusai. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 58-61. o.
BOROS FERENC (1988) Gondolatok – észrevételek – adalékok. (A határmenti térségek környezetvédelmi problémái). A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 141-142. o.
BRUHÁCS JÁNOS (1988) A határtérségek nemzetközi jogi rezsimjéhez. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 47-52. o.
93
CSAPÓ TAMÁS (1988) Vas megye határmenti térségeinek népességföldrajzi elemzése. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd siFerenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 101-118. o.
CSORDÁS LÁSZLÓ (2001) Az Északkelet-Alföld határ menti területeinek turizmusa (helyzetelemzés). Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 295-315. o.
DANCS LÁSZLÓ (2001) Határon átnyúló kapcsolatok az Északkelet-Alföldön. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 257-294. o.
EKE PÁLNÉ (1990) Az országhatár menti terület népesedési folyamatai Szabolcs-Szatmár megyében. Tóth József (szerk.) Tér – Id – Társadalom (21 tanulmány Enyedi Györgynek). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 404-416. o.
ERD SI FERENC – TÓTH JÓZSEF (szerk.) (1988) A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái., MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988.
ERD SI FERENC (1988) A határmenti térségek kutatásáról. A sajátos helyzettérségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 18-30. o.
HAJDÚ ZOLTÁN (1988) Az államhatárok és a határmenti területek politikai földrajzi kutatása. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 39-41. o.
HAJDÚ ZOLTÁN (1996) Határok mentén. Educatio 1996. 4. szám, 646-656. o.
HARDI TAMÁS (1999a) A határ és az ember – Az osztrák-magyar határ mentén él kképe a határról és a „másik oldalról”. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-Gy r, 1999. 158-190. o.
HARDI TAMÁS (1999b) A határ és az ember – az osztrák-magyar határ mentén él kképe a határról és a másik oldalról. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 247-254 o.
HARDI TAMÁS (2002) A szlovén-magyar határon átnyúló kapcsolatok lehet ségei a szlovén regionalizmus tükrében. Tér és Társadalom, XVI. évf. 2002. 4. szám 63-108. o.
HARDI TAMÁS (2003) Az EU-csatlakozás hatása a határmenti térségek fejl désére a Nyugat-Dunántúlon. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 158-162. o.
HERENDI ISTVÁN (1996) Oktatási intézmények m ködésének sajátosságai a határ mentén. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 191-195. o.
HEVESI ATTILA – KOCSIS KÁROLY (2003) A magyar-szlovák határvidék földrajza.Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003. 207 o.
94
HOÓZ ISTVÁN (1992) A határmenti területek elnéptelenedése. Statisztikai Szemle1992. 12. szám, 1005-1017. o.
HORVÁTH GYULA (2002) Régiók Magyarországa. Táj, település, régió. Magyar tudománytár 2. Enyedi György, Horváth Gyula (szerk.) MTA Társadalomkutató Központ-Kossuth Kiadó, 2002. 393-459. o.
IVANCSICS IMRE (1988) A jugoszláv-magyar kishatárforgalom jogi szabályozásának néhány kérdése. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 90-93. o.
KÁROSSY CSABA (1988) Az rségi falvak térkapcsolatainak néhány jellemz je a tömegközlekedés és a munkaer ingázás vizsgálata alapján. A sajátos helyzettérségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 94-100. o.
KERTESI GÁBOR – KÉZDI GÁBOR (1998) A cigány népesség Magyarországon.Dokumentáció és adattár. socio-typo, Budapest, 1998. 467 o.
KISS JÁNOS PÉTER (2000) A határátkel helyek szerepe a határ menti kapcsolatok alakulásában az ukrán, a román és a szerb határszakaszon az 1990-es években. Térés Társadalom, XIV. évf. 2000. 1. szám 179-192. o.
KOCSIS KÁROLY (1988) A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. A magyar-szlovák határvidék keleti részének népesedési folyamatai (1910-1980). Földrajzi Értesít 1988. 1-4. füzet, 137-158. o.
KOVÁCS TERÉZ (1988) Néhány módszertani elképzelés a határmenti térségek szociológiai vizsgálatához. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 62-64. o.
KOVÁCS TERÉZ (1991) A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében. Térés Társadalom 1991. 1. szám, 41-53. o.
KOVÁCS ZOLTÁN (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az els világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények 1990. 1-2. szám, 3-16. o.
KOVÁCS, TERÉZ (1993) Borderland Situation as It Is Seen by a Sociologist. Discussion Papers No. 18. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 1993.
KRAJKÓ GYULA (1988) Határmenti térségek kutatási vonatkozásai (Összegzgondolatok a határmenti szekció el adásairól). A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 152-157. o.
LACKÓ LÁSZLÓ (1988) A sajátos helyzet térségek problematikája, különös figyelemmel a határmenti területekre. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 31-38. o.
MEZ BARNA (2001) A mez gazdasági vállalkozások helyzete az Észak-Alföld határ menti településein. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 232-256. o.
95
MICHALKÓ GÁBOR (2002) A bevásárló turizmussal összefügg jogsértések területi vonatkozásai Magyarországon. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 403-412. o.
MOHOS MÁRIA – TÉSITS RÓBERT (2002) Két határmenti kistérség eltér fejlesztési lehet ségei. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 215-222. o.
MOHOS MÁRIA (1996) Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határ mentén. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 313-318. o.
MOHOS MÁRIA (2002) Kisvárosok a határ mentén. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 275-286. o.
MOLNÁR JUDIT (1998) Fenntartható fejl dés vagy elnéptelened falvak? A természet- és társadalomföldrajzi szekcióban elhangzott el adások. (Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciája Budapest 1997. november 21-22.) Bottlik Zsolt, Farkas György, Telbisz Tamás (szerk.), ELTE TTK Földrajzi Tanszékcsoport, Budapest, 1998. (oldalszámozás nélkül)
MOLNÁR JUDIT (1999) Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez. Földrajzi Közlemények 1999. 3-4. szám, 191-200. o.
MOLNÁR JUDIT (2002) A lakásállomány és a háztartások felszereltsége mint életszínvonalat jellemz mutatók egy határmenti térség vizsgálatában. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 339-349. o.
NÁRAI MÁRTA – RECHNITZER JÁNOS (szerk) (1999) Elválaszt és összeköt a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gy r, 1999. 307 o.
NÁRAI MÁRTA (1999a) A határ mente, mint élettér – A határmentiség jelent sége az emberek életében. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-Gy r, 1999. 129-158. o.
NÁRAI MÁRTA (1999b) A határmentiség megélése az osztrák-magyar határ menti térségben. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 225-232 o.
ORMOS MÁRIA (1984) Padovától Trianonig 1918-1920. Kossuth, Budapest, 1984. 187-205. o.
PÁL ÁGNES – SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1994) Határon innen — határon túl. Alföldi társadalom 1994 V. kötet Lengyel Imre (szerk.), Békéscsaba, 191-210. o.
PÁL ÁGNES - SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (1996) Határon innen - határon túl. JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék - JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 453 o.
96
PÁL ÁGNES (1994) Határon innen – határon túl: határmenti települések összehasonlító gazdasági elemzése a Dél-Alföldön. Az „Alföldi út” kérd jelei. Alföld-Kongresszus, 1993. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, 1994. 284-289. o.
PÁL ÁGNES (1996) Dél-alföldi határmenti települések társadalom-gazdaságföldrajzi jelent sége. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 181-190. o.
PÁL ÁGNES (1999) A határmenti regionalizmus új dimenziói a Dél-Alföldön. Határokés régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 127-132 o.
PÁL ÁGNES (2002) A Dél-Alföld határmenti településeinek társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 201-228. o.
PÁL ÁGNES (2002) Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 524 o.
PÁL VIKTOR (2002) Az egészségügyi állapot és az egészségügyi rendszer néhány sajátossága a határmenti területeken. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 264-270. o.
PÁL, ÁGNES (2003) Socio-Economic Development and Possibilities for Cooperation in the Asymmetrical Border Zones of the Southern Great Plain Region in Hungary. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 171-175. o.
RECHNITZER JÁNOS (1988) Gy r-Sopron megye határmenti kapcsolatai. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 80-89. o.
RECHNITZER JÁNOS (1999) Határ menti együttm ködések Európában és Magyarországon. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-Gy r, 1999. 9-72. o.
RECHNITZER JÁNOS (szerk) (1990) A nyitott határ. (A gazdasági és szellemi er források innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban) MTA RKK Észak-Dunántúli Osztálya, Gy r, 1990. 196 o.
ROTTLER FERENC (1988) Határmenti térség – nemzetiségi tudat. A sajátos helyzettérségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 53-56. o.
RUTTKAY ÉVA (1995) Határok, határmentiség, regionális politika. Comitatus 1995. december, 23-35. o.
SALLAI JÁNOS (2002) Ukrán-magyar határ kriminálföldrajza 1990-2002. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 413-422. o.
SALLAI JÁNOS (2003) Ukrán-magyar határ a ’90-es években és jöv je a schengeni csatlakozás jegyében. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 181-184. o.
97
SÜLI-ZAKAR ISTVÁN (1988) Határmenti területek társadalomföldrajzi viszonyai Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 72-79. o.
SÜLI-ZAKAR ISTVÁN (1992) Az államhatár társadalmi-gazdasági fejl déstakadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. Földrajzi Közlemények 1992. 1-2. szám, 45-56. o.
SZÓNOKY MIKLÓSNÉ (2002) A határmenti térségek lehatárolásának elméleti kérdései. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 184-189. o.
SZÓNOKY MIKLÓSNÉ ANCSIN GABRIELLA (2001) A jugoszláv m köd t ke a Dél-Alföldön. Szeged, 2001. 104 o.
SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1994) A dél-alföldi határmente lehatárolása és népességprognózisa. Az „Alföldi út” kérd jelei. Alföld-Kongresszus, 1993. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, 1994. 241-244. o.
SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1999) A külföldi vállalkozások a Dél-Alföldön, különös tekintettel a jugoszláv vállalkozásokra. Határok és régiók.Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 155-160 o.
SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (1999) Határok és régiók. SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 515 o.
SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (2002) Határok és az Európai Unió.SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 490 o.
SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1996) Határon átnyúló térkapcsolatok Gy r-Moson-Sopron megyében. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 354-366. o.
SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1999a) A n i egyéni vállalkozások néhány jellemz je a határ mentén. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-Gy r, 1999. 235-268. o.
SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1999b) Vállalkozások és a n i szerepek az osztrák határ menti falvakban. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 271-281 o.
T. MÉREY KLÁRA (1988) Néhány gondolat a határmentiség kérdéséhez a történettudomány oldaláról. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 57. o.
TINER TIBOR (1988) Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területeinek néhány közlekedésföldrajzi sajátossága. Területi kutatások 8. szám(Szociálgeográfiai tanulmányok), MTA FKI, Budapest, 1988. 29-39. o.
98
TINER TIBOR (1994) Az országhatár „átjárhatóságának” néhány közlekedésföldrajzi feltétele Észak-Magyarországon. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 1. Földrajzi tanulmányok dr. Frisnyák Sándor hatvanadik születésnapja tiszteletére. Simon István, Boros László (szerk.), Miskolc-Nyíregyháza, 1994. 91-104. o.
TOLNAI VIOLA (2002) A határ menti kistérségek aprófalvainak helyzete az 1990-es években. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 308-315. o.
TÓTH ANTAL (2004) A jogellenes cselekmények vizsgálata az Orosházi Határ rIgazgatóság Hajdú-Bihar megyei illetékességi területén. Határon átnyúló kapcsolatok, er források. Nemzetközi tudományos konferencia (2003. november 10-11.) Süli-Zakar István (szerk.) Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2004. 122-127. o.
TÓTH JÓZSEF – CSATÁRI BÁLINT (1983) Az Alföld határmenti területeinek vizsgálata. Területi kutatások 6. szám, MTA FKI, Budapest, 1983. 78-92. o.
TÓTH KRISZTINA (2002) A határmenti fekvés hatása az ingatlanpiacra. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 154-161. o.
ZÁKONYI JÁNOS (1988) A Magyar Népköztársaság államközi vízügyi kapcsolatai különös figyelemmel a határterületekre. A sajátos helyzet térségek terület- és településfejlesztési problémái. Erd si Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 129-135. o.
Statisztikai kiadványok
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (1997) Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1996.KSH, Budapest
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (1998) Magyar Statisztikai Évkönyv 1997.Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1998.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2000) Magyar Statisztikai Évkönyv 1999.Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2003) A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2003. január 1. KSH, Budapest, 2003.
Térképek
A Magyar Köztársaság közigazgatási térképe. M 1:500 000 A Központi Statisztikai Hivatal „A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995.” cím kiadványának melléklete. Készítette és sokszorosította: Cartographia Kft. Budapest, 1995.
Magyarország közigazgatási térképe. 1. kiadás. M 1:450 000 Kiadja és terjeszti Szarvas András Térképészeti Ügynökség. Készítette: Kárpátia Térképm hely Kft. Budapest 2001.
99
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és környéke. M 1:150 000 A térképet készítette és kiadja: Nyír Karta Bt. Nyíregyháza, 2002.
Vas megye és környéke. M 1:150 000 A térképet készítette és kiadja: Nyír Karta Bt. Nyíregyháza, 2004.
Törvények
Hivatalos CD Jogtár. Hatályos jogszabályok hivatalos gy jteménye. CD-ROM, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Budapest, 2005. január 1.
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésr l és a területrendezésr l
1997. évi XXXII. törvény a határ rizetr l és a Határ rségr l
66/1997. (XII. 10.) BM rendelet a határ rizetr l és a Határ rségr l szóló 1997. évi XXXII. törvény végrehajtásáról
30/2001. (XII. 11.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l
18/2004. (VI. 1.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l
8/2003. (III. 14.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról
32/2003. (VII. 18.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról
43/2003. (X. 7.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról
53/2004. (IX. 15.) BM rendelet a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l szóló 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról
MELLÉKLET
MELLÉKLET
101
1. melléklet Közvetlen határmenti települések Magyarországon 2001-ben
Baranya
1 Alsószentmárton 2 Beremend 3 Bezedek 4 Cún 5 Drávacsehi 6 Drávakeresztúr 7 Drávapalkonya 8 Drávaszabolcs 9 Drávasztára
10 Fels szentmárton 11 Gordisa 12 Hirics 13 Homorúd 14 Illocska 15 Ivándárda 16 Kásád 17 Kemse 18 Kisszentmárton 19 Kölked 20 Majs 21 Matty 22 Nagynyárád 23 Old 24 Piskó 25 Sárok 26 Szaporca 27 Tésenfa 28 Udvar 29 Vejti 30 Zaláta
Bács-Kiskun
1 Bácsborsód 2 Bácsszentgyörgy 3 Csikéria 4 Dávod 5 Gara 6 Hercegszántó 7 Katymár 8 Kelebia 9 Kunbaja
10 Madaras 11 Tompa
Békés
1 Battonya 2 Biharugra 3 Dombegyház 4 Elek 5 Geszt 6 Gyula 7 Kevermes 8 Körösnagyharsány 9 Kötegyán
10 L kösháza11 Méhkerék 12 Mez gyán13 Mez hegyes14 Újszalonta
Borsod-Abaúj-Zemplén
1 Abaújvár 2 Aggtelek 3 Alsóregmec 4 Bánréve 5 Bódvaszilas 6 Büttös 7 Dámóc
8 Domaháza 9 Fels berecki
10 Fels regmec11 Füzér 12 Füzérkajata 13 Gömörsz l s14 Hangony 15 Hernádpetri 16 Hidasnémeti 17 Hidvégardó 18 Hollóháza 19 Kány 20 Karcsa 21 Karos 22 Kéked 23 Kelemér 24 Kisrozvágy 25 Komjáti 26 Lácacséke 27 Nagyrozvágy 28 Ózd 29 Pácin 30 Perecse 31 Pusztafalu 32 Pusztaradvány 33 Sajópüspöki 34 Sátoraljaújhely 35 Semjén 36 Serényfalva 37 Szemere 38 Szögliget 39 Szuhaf40 Tornanádaska 41 Tornaszentjakab 42 Tornyosnémeti 43 Vilyvitány 44 Zemplénagárd 45 Zsujta
Csongrád
1 Apátfalva 2 Ásotthalom 3 Csanádpalota 4 Kiszombor 5 Kübekháza 6 Magyarcsanád 7 Makó 8 Mórahalom 9 Nagylak
10 Röszke 11 Szeged 12 Tiszasziget 13 Újszentiván
Gy r-Moson-Sopron
1 Ágfalva 2 Ásványráró 3 Csorna 4 Dunakiliti 5 Dunaremete 6 Dunasziget 7 Fert d8 Fert rákos9 Göny
10 Gy rzámoly11 Harka 12 Hegyeshalom 13 Jánossomorja
14 Kapuvár 15 Kisbajcs 16 Kisbodak 17 Kópháza 18 Lipót 19 Mosonszolnok 20 Nagybajcs 21 Nagycenk 22 Nagyszentjános 23 Pereszteg 24 Rajka 25 Répcevis 26 Sarród 27 Sopron 28 Sopronhorpács 29 Sopronkövesd 30 Várbalog 31 Vének 32 Zsira
Hajdú-Bihar
1 Álmosd 2 Ártánd 3 Bagamér 4 Berekböszörmény 5 Biharkeresztes 6 Fülöp 7 Kismarja 8 Kokad 9 Körösszegapáti
10 Létavértes 11 Nagykereki 12 Nyírábrány 13 Pocsaj
Komárom-Esztergom
1 Ács 2 Almásfüzit3 Dunaalmás 4 Esztergom 5 Komárom 6 Lábatlan 7 Neszmély 8 Nyergesújfalu 9 Pilismarót
10 Sütt11 Tát
Nógrád
1 Balassagyarmat 2 Cered 3 Dejtár 4 Drégelypalánk 5 Egyházasgerge 6 Hont 7 Hugyag 8 Ipolytarnóc 9 Ipolyvece
10 Karancsalja 11 Karancsberény 12 Karancskeszi 13 Karancslapujt14 Litke 15 Ludányhalászi 16 Mihálygerge 17 Nógrádszakál 18 rhalom19 Patak 20 Patvarc
21 Salgótarján 22 Szécsény 23 Zabar
Pest
1 Bernecebaráti 2 Ipolydamásd 3 Ipolytölgyes 4 Kemence 5 Letkés 6 Nagybörzsöny 7 Per csény8 Szob 9 Tésa
10 Vámosmikola Somogy
1 Babócsa 2 Barcs 3 Bélavár 4 Berzence 5 Bolhó 6 Drávagárdony 7 Drávatamási 8 Gyékényes 9 Heresznye
10 rtilos 11 Péterhida 12 Somogyudvarhely 13 Szentborbás 14 Tótújfalu 15 Vízvár 16 Zákány
Szabolcs-Szatmár-Bereg
1 Barabás 2 Bátorliget 3 Beregdaróc 4 Beregsurány 5 Császló 6 Csenger 7 Csengersima 8 Csengerújfalu 9 Eperjeske
10 Gacsály 11 Garbolc 12 Gy röcske13 Kishódos 14 Kispalád 15 Komlódtótfalu 16 Lónya 17 Magosliget 18 Mátyus 19 Méhtelek 20 Mérk 21 Milota 22 Nagyhódos 23 Ömböly 24 Penészlek 25 Rozsály 26 Szatmárcseke 27 Tarpa 28 Terem 29 Tiborszállás 30 Tiszabecs 31 Tiszabezdéd 32 Tiszacsécse 33 Tiszakerecseny 34 Tiszakóród
35 Tiszaszentmárton 36 Tyukod 37 Ura 38 Uszka 39 Vállaj 40 Záhony 41 Zajta 42 Zsurk
Vas
1 Alsószölnök 2 Apátistvánfalva 3 Bajánsenye 4 Bozsok 5 Bucsu 6 Csákánydoroszló 7 Fels csatár8 Fels szölnök9 Gasztony
10 Horvátlöv11 Ják 12 Kemestaródfa 13 Kercaszomor 14 Kétvölgy 15 K szeg16 Magyarszombatfa 17 Narda 18 Nemesmedves 19 Ólmod 20 Orfalu 21 Peresznye 22 Pinkamindszent 23 Pornóapáti 24 Rönök 25 Szakonyfalu 26 Szalaf27 Szentgotthárd 28 Szentpéterfa 29 Vasalja 30 Vaskeresztes 31 Velem 32 Velemér
Zala
1 Belezna 2 Bödeháza 3 Gáborjánháza 4 Kerkaszentkirály 5 Lendvadedes 6 Lendvajakabfa 7 Letenye 8 Márokföld 9 Molnári
10 Murakeresztúr 11 Murarátka 12 Muraszemenye 13 Nemesnép 14 Rédics 15 Resznek 16 Szentgyörgyvölgy 17 Szijártóháza 18 Tornyiszentmiklós 19 Tótszerdahely
MELLÉKLET
102
2. melléklet Az országhatárhoz 5 kilométernél közelebb fekv , de nem határmenti települések Magyarországon 2001-ben
1 Alsóberecki 2 Bácssz l s3 Bárna 4 Becskeháza 5 Bed6 Bels sárd7 Bódvalenke 8 Botpalád 9 Cák
10 Csegöld 11 Csitár 12 Csörnyeföld 13 Darnózseli 14 Dobri 15 Dozmat 16 Drávacsepely 17 Drávaiványi 18 Dunaszeg 19 Egyházasharaszti
20 Ferencszállás 21 Filkeháza 22 Füzérkomlós 23 Füzérradvány 24 Gosztola 25 Gönc 26 Gyalóka 27 Halászi 28 Harasztifalu 29 Hédervár 30 Hernádszurdok 31 Hét 32 Horvátzsidány 33 Jósvaf34 Kastélyosdombó 35 Kémes 36 Keresztéte 37 Kerkateskánd 38 Kislippó
39 Kissikátor 40 Kiszsidány 41 Komlósd 42 Körösszakál 43 K szegszerdahely44 Kövegy 45 Krasznokvajda 46 Küls sárd47 Lakócsa 48 Lapáncsa 49 Lippó 50 Litka 51 Lovászi 52 Lúzsok 53 Magyarnádalja 54 Markóc 55 Márokpapi 56 Mikóháza 57 Mogyorósbánya
58 Nagykölked 59 Nárai 60 Pálháza 61 Pamlény 62 Pányok 63 Potony 64 Püski 65 Rátót 66 Sajónémeti 67 Sátorhely 68 Semjénháza 69 Sósvertike 70 Szakony 71 Szamosbecs 72 Szászfa 73 Szécsényfelfalu 74 Szilaspogony 75 Szin 76 Szinpetri
77 Tiszaadony 78 Tiszamogyorós 79 Tisztaberek 80 Tokod 81 Tokodaltáró 82 Tótszentmárton 83 Trizs 84 Túristvándi 85 Tuzsér 86 Und 87 Vámosatya 88 Vámosszabadi 89 Vasszentmihály 90 Viszló 91 Völcsej 92 Zádorfalva 93 Zalaszombatfa
3. melléklet Közvetlen határmenti települések, amelyek nem kerülnének be az 5 kilométeres zónába Magyarországon 2001-ben
1 Battonya 2 Csorna 3 Dávod 4 Fülöp
5 Gy rzámoly6 Homorúd 7 Jánossomorja 8 Kapuvár
9 Körösszegapáti 10 Makó 11 Mez hegyes12 Mórahalom
13 Nagybörzsöny 14 Nagynyárád 15 Per csény16 Pilismarót
17 Szeged 18 Tyukod
MELLÉKLET
103
4. melléklet Az országhatártól 5-10 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Acsalag 2 Adorjás 3 Agyagosszergény 4 Alsószenterzsébet 5 Alsószuha 6 Ambrózfalva 7 Annavölgy 8 Aranyosapáti 9 Arló
10 Bácsalmás 11 Baglad 12 Bajót 13 Bakháza 14 Balogunyom 15 Baranyahidvég 16 Bázakerettye 17 Becsehely 18 Benk 19 Bezenye 20 Bodroghalom 21 Bódvarákó 22 Bogdása 23 Bojt 24 Borsfa 25 Borsodbóta 26 Borsodszentgyörgy 27 Bózsva 28 B ny29 Cigánd 30 Csaholc 31 Csanádalberti 32 Csányoszró 33 Csaroda 34 Csátalja 35 Csém 36 Csenyéte 37 Csepreg 38 Csesztreg 39 Csesztve 40 Csokonyavisonta 41 Csolnok 42 Csörötnek 43 Csurgó 44 Daraboshegy 45 Darány 46 Darnó 47 Debréte 48 Deszk 49 Diósviszló 50 Domaszék 51 Dombiratos 52 Dorog 53 Dömös 54 Dövény 55 Drávafok 56 Drávapiski 57 Drávaszerdahely
58 Dubicsány 59 Dunaszentmiklós 60 Dunaszentpál 61 Eberg c62 Égerszög 63 Egyházasfalu 64 Egyházasrádóc 65 Endrefalva 66 Érsekvadkert 67 Esztár 68 Etes 69 Fábiánháza 70 Fáj 71 Farkaslyuk 72 Feketeerd73 Fels gagy74 Fels marác75 Fels szenterzsébet 76 Fert boz77 Fert homok78 Fert széplak79 Fityeház 80 Fulókércs 81 Fülesd 82 Gagybátor 83 Gagyvendégi 84 Garadna 85 Gelénes 86 Gencsapáti 87 Göncruszka 88 Gyöngyösfalu 89 Gy r90 Gy rladamér91 Gy rújfalu 92 Halogy 93 Harkány 94 Háromfa 95 Hegyhátszentmárton96 Hegyk97 Hencida 98 Hermánszeg 99 Hernádvécse
100 Hetefejércse 101 Hidegség 102 Horpács 103 Iliny 104 Imola 105 Ipacsfa 106 Ispánk 107 Istenmezeje 108 Istvándi 109 Ivánc 110 Jánkmajtis 111 Kánó 112 Karancsság 113 Kazár 114 Kerkáskápolna
115 Kesztölc 116 Kétegyháza 117 Kétújfalu 118 Kimle 119 Királd 120 Királyhegyes 121 Kiscsehi 122 Kisdombegyház 123 Kishartyán 124 Kishuta 125 Kisnamény 126 Kistapolca 127 Kistolmács 128 Kisunyom 129 Klárafalva 130 Komoró 131 Kondorfa 132 Kórós 133 Kóspallag 134 Kovácshida 135 Kovácsvágás 136 Kölcse 137 Kömör138 Körmend 139 K szegdoroszló140 K szegpaty 141 Kunsziget 142 Lenti 143 Levél 144 Lispeszentadorján 145 Löv146 Lukácsháza 147 Magyarbóly 148 Magyardombegyház 149 Magyarföld 150 Magyargéc 151 Magyarhomorog 152 Magyarlak 153 Mándok 154 Márfa 155 Máriakálnok 156 Márianosztra 157 Maróc 158 Márok 159 Martonyi 160 Mátranovák 161 Mátraszele 162 Mecsér 163 Mez ladány164 Mez peterd 165 Mocsa 166 Mohora 167 Nagyar 168 Nagycsány 169 Nagyecsed 170 Nagyharsány 171 Nagyhuta
172 Nagykamarás 173 Nagylózs 174 Nagymaros 175 Nagyoroszi 176 Nagyrákos 177 Nagysáp 178 Naszály 179 Nemescsó 180 Nemeskér 181 Nemespátró 182 Nógrádmarcal 183 Nyíracsád 184 Nyírbéltek 185 Nyíri 186 Nyírpilis 187 Nyírvasvári 188 Osli 189 riszentpéter 190 Öttömös 191 Pátyod 192 Perenye 193 Perkupa 194 Pet háza195 Petrivente 196 Piliny 197 Pinnye 198 Piricse 199 Pitvaros 200 Porrog 201 Porrogszentkirály 202 Porrogszentpál 203 Pusztaberki 204 Pusztacsó 205 Putnok 206 Rábagyarmat 207 Rádfalva 208 Rádóckölked 209 Ragály 210 Rakaca 211 Rakacaszend 212 Ramocsa 213 Révleányvár 214 Ricse 215 Rigyác 216 Rinyaújnép 217 Röjtökmuzsaj 218 Ságújfalu 219 Sajómercse 220 Sajóvelezd 221 Sámod 222 Sárisáp 223 Sarkad 224 Sarkadkeresztúr 225 Sárospatak 226 Sáta 227 Sé 228 Sellye
229 Siklós 230 Siklósnagyfalu 231 Somogyaracs 232 Somogybükkösd 233 Sonkád 234 Surd 235 Szabolcsveresmart 236 Szalmatercs 237 Szamosangyalos 238 Szamossályi 239 Szamostatárfalva 240 Szécsisziget 241 Szentmargitfalva 242 Szepetnek 243 Szomód 244 Sz l sardó245 Szörény 246 Szügy 247 Tákos 248 Tarany 249 Tardos 250 Teklafalu 251 Telkibánya 252 Teresztenye 253 Tiszaszalka 254 Tiszavid 255 Tivadar 256 Told 257 Tormafölde 258 Tormásliget 259 Tornabarakony 260 Tornakápolna 261 Tornaszentandrás 262 Torony 263 Tömörd 264 Töttös 265 Túrricse 266 Újkenéz 267 Újléta 268 Vágáshuta 269 Vajdácska 270 Vajszló 271 Vámospércs 272 Váraszó 273 Varbóc 274 Varsány 275 Vaskút 276 Villány 277 Vizslás 278 Zádor 279 Zajk 280 Zebegény 281 Zsadány
MELLÉKLET
104
5. melléklet Az országhatártól 10-15 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Abaújlak 2 Abaújszolnok 3 Abda 4 Almáskamarás 5 Alsógagy 6 Alsótelekes 7 Babarc 8 Babarcsz l s9 Bábolna
10 Babót 11 Bácsbokod 12 Baj 13 Bajna 14 Baktakék 15 Bana 16 Bánhorváti 17 Bánk 18 Bánokszentgyörgy 19 Bár 20 Besence 21 Bisse 22 Bogádmindszent 23 Bolhás 24 Bóly 25 Borjád 26 Borsodnádasd 27 Borsosberény 28 B29 Börcs 30 B sárkány31 Bük 32 Bükkszenterzsébet 33 Bürüs 34 Cakóháza 35 Csarnóta 36 Cserháthaláp 37 Cserhátsurány 38 Csernely 39 Csokvaomány 40 Csöde 41 Csömödér 42 Csurgónagymarton 43 Dág 44 Debercsény 45 Diósjen46 Doboz 47 Dombrád 48 Döge 49 Encsencs 50 Endr c51 Epöl 52 Erd kövesd53 Eszteregnye 54 Fancsal 55 Farád 56 Fehérgyarmat 57 Fels kelecsény58 Fels nyárád59 Fels telekes
60 Fels vadász61 Fényeslitke 62 Fert endréd63 Fert szentmiklós 64 Fony 65 Földeák 66 Fülpösdaróc 67 Gáborján 68 Gadna 69 Gagyapáti 70 Galvács 71 Gilvánfa 72 Gulács 73 Gyöngyösmellék 74 Gy rtelek 75 Gyügye 76 Gyüre 77 Háromhuta 78 Hegyháthodász 79 Hegyhátsál 80 Hegyhátszentjakab 81 Hegyszentmárton 82 Hejce 83 Hercegkút 84 Héreg 85 Herencsény 86 Hernádcéce 87 Hernyék 88 Hollók89 Hosszúpályi 90 Iharos 91 Iklanberény 92 Iklódbörd ce93 Irota 94 Ivád 95 Ivánbattyán 96 Jákfalva 97 Jánd 98 Járdánháza 99 Jéke
100 Kákics 101 Kálócfa 102 Kányavár 103 Katafa 104 Kékcse 105 Kerkabarabás 106 Kerkafalva 107 Kerkakutas 108 Kérsemjén 109 Kisar 110 Kisbudmér 111 Kisdobsza 112 Kisecset 113 Kisharsány 114 Kisigmánd 115 Kisjakabfalva 116 Kismaros 117 Kisoroszi 118 Kisrákos
119 Kistamási 120 Kisvarsány 121 Kisszállás 122 Kisszekeres 123 Kissziget 124 Kocs 125 Komádi 126 Komlóska 127 Korlát 128 Kozmadombja 129 Kunágota 130 Lánycsók 131 Lasztonya 132 Leányvár 133 Lénárddaróc 134 Liszó 135 Lócs 136 Löv petri 137 Lucfalva 138 Maglóca 139 Magyarnándor 140 Magyarszecs d141 Makkoshotyka 142 Mánd 143 Marócsa 144 Maroslele 145 Mátételke 146 Mátraterenye 147 Mélykút 148 Méra 149 Meszes 150 Meszlen 151 Mez kovácsháza152 Mez sas153 Mohács 154 Molnaszecs d155 Monostorpályi 156 Mosonmagyaróvár 157 Mosonszentmiklós 158 Nádasd 159 Nagybaracska 160 Nagybarca 161 Nagydobsza 162 Nagyér 163 Nagyigmánd 164 Nagykeresztúr 165 Nagylóc 166 Nagymizdó 167 Nagyszekeres 168 Nagytótfalu 169 Nagyvarsány 170 Nekézseny 171 Nemesborzova 172 Nemeske 173 Nemesrempehollós174 Nemti 175 Nógrádmegyer 176 Nógrádsipek 177 Novajidrány
178 Nyésta 179 Nyírbátor 180 Nyírcsaholy 181 Nyírkáta 182 Nyírlöv183 Nyírlugos 184 Nyírmártonfalva 185 Óföldeák 186 Okány 187 Okorág 188 Oltárc 189 Ózdfalu 190 Ököritófülpös 191 rimagyarósd192 Öttevény 193 Páka 194 Pankasz 195 Panyola 196 Páprád 197 Penyige 198 Pér 199 Pétervására 200 Pettend 201 Piliscsév 202 Pilisjászfalu 203 Pilisszentkereszt 204 Pilisszentlászló 205 Pócsa 206 Porcsalma 207 Pórszombat 208 Pördefölde 209 Pusztacsalád 210 Rábatamási 211 Rábcakapi 212 Rápolt 213 Regéc 214 Rétalap 215 Rétság 216 Rimóc 217 Rinyaszentkirály 218 Rinyaújlak 219 Romhány 220 Rudabánya 221 Ruzsa 222 Sajógalgóc 223 Sajókaza 224 Siklósbodony 225 Simaság 226 Somogycsicsó 227 Sorkikápolna 228 Sormás 229 Sorokpolány 230 Sóshartyán 231 Söpte 232 Szabadkígyós 233 Szajk 234 Szaknyér 235 Szalaszend 236 Szalonna
237 Szamosújlak 238 Szárföld 239 Szarvaskend 240 Szátok 241 Szatta 242 Szava 243 Szenta 244 Szentdomonkos 245 Szente 246 Szokolya 247 Szombathely 248 Sz ce249 Szulok 250 Táplánszentkereszt251 Tarnalelesz 252 Tata 253 Tataháza 254 Tengeri 255 Tereske 256 Tiszacsermely 257 Tiszakanyár 258 Tiszakarád 259 Tiszatelek 260 Tolmács 261 Tornyospálca 262 Töltéstava 263 Túrony 264 Újkér 265 Újrónaf266 Úny 267 Uppony 268 Vadna 269 Valkonya 270 Vámosoroszi 271 Váncsod 272 Várad 273 Várfölde 274 Vásárosnamény 275 Vasasszonyfa 276 Végegyháza 277 Vértestolna 278 Vértessz l s279 Veszkény 280 Villánykövesd 281 Vilmány 282 Visegrád 283 Viszák 284 Vitnyéd 285 Vizsoly 286 Zákányszék 287 Zalabaksa 288 Zubogy 289 Zsarolyán
MELLÉKLET
105
6. melléklet Az országhatártól 15-20 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Abaújkér 2 Abod 3 Acsád 4 Alsópetény 5 Alsótold 6 Anarcs 7 Arka 8 Áta 9 Baja
10 Baksa 11 Balaton 12 Balotaszállás 13 Bánfa 14 Barbacs 15 Bátmonostor 16 Bátonyterenye 17 Becske 18 Békéscsaba 19 Békéssámson 20 Bekölce 21 Belvárdgyula 22 Beret 23 Berkenye 24 Beszterec 25 Bezi 26 Bocska 27 Bodony 28 Bodrogolaszi 29 Bogyoszló 30 Bokor 31 Boldogk váralja32 Bordány 33 Bosta 34 Bozzai 35 Bucsuta 36 Bükkmogyorósd 37 Bükkszentmárton 38 Cégénydányád 39 Chernelházadamonya40 Csapod 41 Csép 42 Csér 43 Cserhátszentiván 44 Csertalakos 45 Csobánka 46 Dédestapolcsány 47 Dencsháza 48 Detek 49 Dorogháza 50 Döbörhegy 51 Dör 52 Döröske 53 Dunabogdány 54 Dunafalva 55 Dunaszekcs56 Egercsehi
57 Egyházashollós 58 Encs 59 Enese 60 Erd horváti 61 Erd smárok62 Fedémes 63 Fehértó 64 Fels jánosfa 65 Fels petény 66 Fels szentiván 67 Fels told 68 Forró 69 Furta 70 Füzvölgy 71 Garáb 72 Garé 73 Géberjén 74 Gemzse 75 Gerde 76 Gersekarát 77 Gór 78 Görcsöny 79 Görcsönydoboka 80 Görgeteg 81 Gyanógeregye 82 Gyermely 83 Gyöngyfa 84 Györgytarló 85 Gy rság86 Gy rsövényház87 Gy rújbarát 88 Hagyárosbörönd 89 Hajdúbagos 90 Halastó 91 Hernádb d92 Himod 93 Hobol 94 Hodász 95 Homokkomárom 96 Homokszentgyörgy 97 Hosszúvölgy 98 Hövej 99 Iharosberény
100 Ikrény 101 Ilk 102 Iván 103 Izsófalva 104 Jánoshalma 105 Jobaháza 106 Kálmáncsa 107 Kaszaper 108 Kaszó 109 Katádfa 110 Kétbodony 111 Kisasszonyfa 112 Kisbárkány
113 Kisdér 114 Kisfalud 115 Kisfüzes 116 Kiskassa 117 Kisnyárád 118 Kistótfalu 119 Kisvárda 120 Kocsord 121 Konyár 122 Köml d123 Környe 124 Körösújfalu 125 Kupa 126 Kurityán 127 Kutasó 128 Ládbeseny129 Lak 130 Leányfalu 131 Lébény 132 Legénd 133 Liptód 134 Magyarbánhegyes 135 Magyarmecske 136 Magyarszentmiklós 137 Magyarszerdahely 138 Magyartelek 139 Mályinka 140 Máriahalom 141 Márkháza 142 Markotabödöge 143 Mátészalka 144 Mátraballa 145 Mátramindszent 146 Mátraverebély 147 Medgyesegyháza 148 Merenye 149 Mesterháza 150 Mez örs151 Mikekarácsonyfa 152 Mogyoróska 153 Molvány 154 Monyoród 155 Nábrád 156 Nagyatád 157 Nagybánhegyes 158 Nagybárkány 159 Nagybudmér 160 Nagykanizsa 161 Nagyvisnyó 162 Nemesb d163 Nemeskolta 164 Nemesládony 165 Nógrád 166 Nova 167 N tincs168 Nyíradony
169 Nyírbogát 170 Nyírcsászári 171 Nyírderzs 172 Nyírgelse 173 Nyírmeggyes 174 Nyírmihálydi 175 Nyúl 176 Ócsárd 177 Olcsva 178 Olcsvaapáti 179 Ormosbánya 180 Ortaháza 181 Ozmánbük 182 Palkonya 183 Pap 184 Patapoklosi 185 Pázmándfalu 186 Pécsdevecser 187 Perbál 188 Piliscsaba 189 Pilisszántó 190 Pogányszentpéter 191 Pomáz 192 Potyond 193 Pusztaapáti 194 Pusztamérges 195 Pusztaottlaka 196 Rábahidvég 197 Rábapatona 198 Rábatöttös 199 Regenye 200 Répceszentgyörgy 201 Rétközberencs 202 Sajóivánka 203 Sajtoskál 204 Salköveskút 205 Sámsonháza 206 Sárazsadány 207 Sárfimizdó 208 Selyeb 209 Somberek 210 Somogyszob 211 Sorkifalud 212 Sumony 213 Szabolcsbáka 214 Szakácsi 215 Szalánta 216 Szamoskér 217 Szamosszeg 218 Szanda 219 Szatymaz 220 Szécsénke 221 Szederkény 222 Székelyszabar 223 Szeleste 224 Szendr
225 Szentegát 226 Szentendre 227 Szentliszló 228 Szentpéterfölde 229 Szentpéterszeg 230 Szeremle 231 Szilvágy 232 Szilvás 233 Szilvásvárad 234 Szomor 235 Sz ke236 Szúcs 237 Szuha 238 Szuhakálló 239 Szuhogy 240 Tahitótfalu 241 Tanakajd 242 Tardona 243 Tarhos 244 Tarján 245 Tárkány 246 Tárnokréti 247 Terény 248 Téseny 249 Tinnye 250 Tolcsva 251 Tomor 252 Tompaládony 253 Tótkomlós 254 Tótszentgyörgy 255 Tunyogmatolcs 256 Újdombrád 257 Újkígyós 258 Újpetre 259 Üllés 260 Vaspör 261 Vassurány 262 Vasszécseny 263 Vasszilvágy 264 Vekerd 265 Vép 266 Ver ce267 Versend 268 Vészt269 Vokány 270 Zalacséb 271 Zalaháshágy 272 Zalalöv273 Zalaszentgyörgy 274 Zebecke 275 Zsombó
MELLÉKLET
106
7. melléklet Az országhatártól 20-25 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Abaújalpár 2 Abaújszántó 3 Ajak 4 Alacska 5 Algy6 Andrásfa 7 Aranyosgadány 8 Bagod 9 Bágyogszovát
10 Bakonszeg 11 Balajt 12 Balsa 13 Barlahida 14 Bársonyos 15 Basal 16 Baskó 17 Bátor 18 Becsvölgye 19 Békés 20 Bélapátfalva 21 Bélmegyer 22 Bér 23 Bercel 24 Berente 25 Berettyóújfalu 26 Birján 27 Boldogk újfalu 28 Boncodfölde 29 Böde 30 Bögöt 31 Börzönce 32 Budajen33 Buják 34 Bükkszék 35 Cirák 36 Csabdi 37 Csáfordjánosfa 38 Csávoly 39 Csempeszkopács 40 Csert41 Csobád 42 Dad 43 Damak 44 Demecser 45 Dénesfa 46 Écs 47 Ecseg 48 Egerág 49 Egerbocs 50 Ete
51 Forráskút 52 Gégény 53 Gelsesziget 54 Geresdlak 55 Gutorfölde 56 Gyód 57 Gyóró 58 Gy rszemere59 Gyulaháza 60 Hajdúsámson 61 Hangács 62 Hásságy 63 Hegyfalu 64 Hegyhátszentpéter 65 Hegymeg 66 Hernádszentandrás67 Hevesaranyos 68 Himesháza 69 Hódmez vásárhely70 Homrogd 71 Ibrány 72 Ináncs 73 Inke 74 Jármi 75 Kacorlak 76 Kántorjánosi 77 Kardoskút 78 Kátoly 79 Kávás 80 Kazincbarcika 81 Kázsmárk 82 Kecskéd 83 Kék 84 Kékesd 85 Keménfa 86 Kenéz 87 Kenézl88 Kerékteleki 89 Keszeg 90 Keszü 91 Királyegyháza 92 Kisherend 93 Kiskinizs 94 Kiskutas 95 Kisléta 96 Kisrécse 97 Kondó 98 Kóny 99 Koroncó
100 Kosd
101 Kozárd 102 Kökény 103 K kút104 Kunfehértó 105 Kustánszeg 106 Lábod 107 Lad 108 Léh 109 Magyarkeresztúr 110 Mány 111 Maráza 112 Máriakéménd 113 Máriapócs 114 Mátraderecske 115 Mátraszentimre 116 Mátrasz l s117 Medgyesbodzás 118 Meggyeskovácsi 119 Mérges 120 Miháld 121 Mihályi 122 Mikepércs 123 Mikófalva 124 Monaj 125 Mónosbél 126 Múcsony 127 Nagybakónak 128 Nagydobos 129 Nagygeresd 130 Nagyhalász 131 Nagykutas 132 Nagyrécse 133 Németfalu 134 Nézsa 135 Nógrádkövesd 136 Nógrádsáp 137 Nyalka 138 Nyírgyulaj 139 Nyírkarász 140 Nyírmada 141 Nyírparasznya 142 Olasz 143 Olaszliszka 144 Ópályi 145 Ölb146 sagárd147 Ötvöskónyi 148 Palotabozsok 149 Pannonhalma 150 Parád
151 Parádsasvár 152 Paszab 153 Pásztori 154 Patosfa 155 Pátroha 156 Pecöl 157 Pécsbagota 158 Pécsudvard 159 Pellérd 160 Pere 161 Peterd 162 Pet mihályfa 163 Petrikeresztúr 164 Pilisborosjen165 Pilisvörösvár 166 Pilisszentiván 167 Pócsmegyer 168 Pogány 169 Porpác 170 Pósfa 171 Pusztadobos 172 Pusztaederics 173 Pusztamagyaród 174 Pusztaszentlászló 175 Püspökmolnári 176 Rábapordány 177 Rásonysápberencs 178 Recsk 179 Rém 180 Répcelak 181 Répceszemere 182 Rinyabeseny183 Rózsafa 184 Rudolftelep 185 Rum 186 Salomvár 187 Sand 188 Sándorfalva 189 Sáránd 190 Segesd 191 Sima 192 Somogyapáti 193 Somogyhatvan 194 Somogyviszló 195 Sopronnémeti 196 Szabadszentkirály 197 Szabás 198 Szajla 199 Szakoly 200 Szákszend
201 Szárliget 202 Szebény 203 Szell204 Szendehely 205 Szendr lád206 Szentdénes 207 Szentkozmadombja208 Szigetvár 209 Szilsárkány 210 Sz dliget 211 Sz kéd212 Sz r213 Táp 214 Tar 215 Tatabánya 216 Telekes 217 Tény218 Tépe 219 Terpes 220 Tiszabercel 221 Tiszarád 222 Tófej 223 Tök 224 Újiráz 225 Újudvar 226 Vác 227 Vadosfa 228 Vámoscsalád 229 Vámosújfalu 230 Varbó 231 Vasegerszeg 232 Vasmegyer 233 Vasvár 234 Vát 235 Velény 236 Viss 237 Zalaboldogfa 238 Zalasárszeg 239 Zalaszentbalázs 240 Zók 241 Zsáka 242 Zsámbék 243 Zsana 244 Zsebeháza 245 Zsédeny 246 Zsennye
MELLÉKLET
107
8. melléklet Az országhatártól 25-50 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Abaliget 2 Abasár 3 Acsa 4 Ácsteszér 5 Adács 6 Adorjánháza 7 Aka 8 Alcsútdoboz 9 Aldebr
10 Alibánfa 11 Almamellék 12 Almásháza 13 Almáskeresztúr 14 Alsódobsza 15 Alsónána 16 Alsónemesapáti 17 Alsónyék 18 Alsópáhok 19 Alsórajk 20 Alsóújlak 21 Alsóvadász 22 Alsózsolca 23 Andornaktálya 24 Apagy 25 Aparhant 26 Apátvarasd 27 Apc 28 Arnót 29 Árpádhalom 30 Árpás 31 Aszaló 32 Aszód 33 Atkár 34 Babosdöbréte 35 Bag 36 Bak 37 Bakóca 38 Bakonya 39 Bakonybánk 40 Bakonycsernye 41 Bakonygyirót 42 Bakonykoppány 43 Bakonyoszlop 44 Bakonypéterd 45 Bakonyság 46 Bakonysárkány 47 Bakonyszentiván 48 Bakonyszentkirály 49 Bakonyszentlászló 50 Bakonyszombathely 51 Bakonyszücs 52 Bakonytamási 53 Baks 54 Baktalórántháza 55 Baktüttös 56 Balástya 57 Balatonmagyaród 58 Balatonszentgyörgy 59 Balinka 60 Balkány 61 Báránd 62 Baranyajen63 Baranyaszentgyörgy 64 Bárdudvarnok 65 Báta 66 Bátaapáti 67 Bátaszék 68 Bátya 69 Batyk 70 Béb 71 Bejcgyertyános 72 Békás 73 Bekecs 74 Beled 75 Beleg 76 Bérbaltavár 77 Berkesd 78 Berkesz 79 Berzék 80 Beseny d81 Bezeréd 82 Biatorbágy 83 Bicsérd 84 Bicske 85 Bihardancsháza 86 Biharnagybajom 87 Bihartorda 88 Biri 89 Boba 90 Bocfölde 91 Bócsa 92 Bocskaikert 93 Boda 94 Bodajk 95 Bodmér 96 Bodolyabér 97 Bodonhely 98 Bodrogkeresztúr 99 Bodrogkisfalud
100 Bogács 101 Bogád 102 Bogyiszló 103 Bókaháza 104 Bokod 105 Boldogasszonyfa 106 Boldva
107 Bonyhád 108 Bonyhádvarasd 109 Borgáta 110 Borota 111 Borsodgeszt 112 Borsodszirák 113 Borzavár 114 Botykapeterd 115 B cs116 Bögöte 117 Böhönye 118 Bököny 119 B szénfa120 Bucsuszentlászló 121 Budakalász 122 Budakeszi 123 Budaörs 124 Budapest összesen 125 Buj 126 Bükkábrány 127 Bükkaranyos 128 Bükkösd 129 Bükkszentkereszt 130 Bükkzsérc 131 Celldömölk 132 Cikó 133 Csabaszabadi 134 Csákány 135 Csákberény 136 Csákvár 137 Csanádapáca 138 Csánig 139 Csanytelek 140 Csapi 141 Csárdaszállás 142 Császár 143 Császártöltés 144 Csatár 145 Csatka 146 Csebény 147 Csécse 148 Csehi 149 Csehimindszent 150 Csengele 151 Csénye 152 Cserdi 153 Cserénfa 154 Cserépfalu 155 Cserépváralja 156 Cserkút 157 Csesznek 158 Csetény 159 Csikvánd 160 Csipkerek 161 Csobaj 162 Csókak163 Csólyospálos 164 Csomád 165 Csonkahegyhát 166 Csonkamindszent 167 Csorvás 168 Csót 169 Csökm170 Csököly 171 Csömör 172 Csönge 173 Cs vár174 Dabronc 175 Darvas 176 Debrecen 177 Decs 178 Demjén 179 Derecske 180 Derekegyház 181 Detk 182 Dévaványa 183 Dinnyeberki 184 Diósd 185 Dióskál 186 Dobronhegy 187 Dóc 188 Domony 189 Domoszló 190 Dötk 191 Drágszél 192 Dudar 193 Duka 194 Dunakeszi 195 Dusnok 196 Ebes 197 Ecséd 198 Edelény 199 Edve 200 Eger 201 Egeralja 202 Egeraracsa 203 Egerbakta 204 Egerszalók 205 Egerszólát 206 Egervár 207 Egervölgy 208 Egyed 209 Egyházasdengeleg 210 Egyházashetye 211 Egyházaskesz212 Ellend
213 Érd 214 Erd bénye215 Erd kertes216 Erd kürt217 Erd smecske218 Erd tarcsa219 Érpatak 220 Érsekcsanád 221 Érsekhalma 222 Erzsébet 223 Esztergályhorváti 224 Etyek 225 Fajsz 226 Fazekasboda 227 Fehérvárcsurgó 228 Feked 229 Felcsút 230 Feldebr231 Felpéc 232 Fels dobsza233 Fels egerszeg234 Fels rajk 235 Fels tárkány236 Fels zsolca237 Feny f238 Fót 239 Földes 240 F nyed241 Füzesgyarmat 242 Gadány 243 Gádoros 244 Galambok 245 Galgaguta 246 Galgagyörk 247 Galgahévíz 248 Galgamácsa 249 Gálosfa 250 Gánt 251 Garabonc 252 Gávavencsell253 Gecse 254 Gellénháza 255 Gelse 256 Gérce 257 Gerendás 258 Gesztely 259 Geszteréd 260 Gétye 261 Gic 262 Gige 263 Golop 264 Gombosszeg 265 Göd 266 Gödöll267 Gödre 268 G sfa269 Grábóc 270 Gyarmat 271 Gyömöre 272 Gyöngyös 273 Gyöngyöshalász 274 Gyöngyösoroszi 275 Gyöngyöspata 276 Gyöngyössolymos 277 Gyöngyöstarján 278 Gy rasszonyfa279 Györe 280 Gy rvár281 Gyúró 282 Gy r s283 Hahót 284 Hajdúböszörmény 285 Hajdúhadház 286 Hajdúszoboszló 287 Hajdúszovát 288 Hajmás 289 Hajós 290 Halásztelek 291 Halmaj 292 Halmajugra 293 Harkakötöny 294 Harsány 295 Hatvan 296 Hedrehely 297 Hegyhátmaróc 298 Héhalom 299 Helesfa 300 Hencse 301 Herceghalom 302 Heréd 303 Hernádkak 304 Hernádkércs 305 Hernádnémeti 306 Hetes 307 Hetvehely 308 Hetyef309 Hévízgyörk 310 Hidas 311 Hollád 312 Homokmégy 313 Hort 314 Horváthertelend 315 Hosszúhetény 316 Hosszúpereszteg 317 Hosszúvíz 318 Hottó
319 Hunya 320 Husztót 321 Ibafa 322 Iborfia 323 Ikervár 324 Iklad 325 Imrehegy 326 Izmény 327 Jákfa 328 Jákó 329 Jánosháza 330 Jásd 331 Jászszentlászló 332 Jobbágyi 333 Kaba 334 Kács 335 Kacsóta 336 Kadarkút 337 Kajárpéc 338 Kajászó 339 Kakasd 340 Káld 341 Kálló 342 Kallósd 343 Kállósemjén 344 Kálmánháza 345 Kám 346 Kamut 347 Kápolna 348 Kaposf349 Kaposgyarmat 350 Kaposmér351 Kaposújlak 352 Kaposszerdahely 353 Karácsond 354 Kárász 355 Kardos 356 Kartal 357 Kecel 358 Kehidakustány 359 Keléd 360 Kéleshalom 361 Kelevíz 362 Kemecse 363 Kemendollár 364 Kemenesh gyész365 Kemeneskápolna 366 Kemenesmagasi 367 Kemenesmihályfa 368 Kemenespálfa 369 Kemenessömjén 370 Kemenesszentmárton371 Kemenesszentpéter 372 Kenyeri 373 Kerecsend 374 Kerecseny 375 Kerepes 376 Kertészsziget 377 Kétsoprony 378 Kilimán 379 Kisasszond 380 Kisbabot 381 Kisbágyon 382 Kisbajom 383 Kisbér 384 Kisbeszterce 385 Kisbucsa 386 Kisgy r387 Kishajmás 388 Kiskorpád 389 Kiskunhalas 390 Kiskunmajsa 391 Kismányok 392 Kisnána 393 Kisnémedi 394 Kispáli 395 Kissomlyó 396 Kistarcsa 397 Kistelek 398 Kistokaj 399 Kisvaszar 400 Komló 401 Kompolt 402 Kondoros 403 Kótaj 404 Kovácsszénája 405 Kozármisleny 406 Köblény 407 Köcsk 408 Kömpöc 409 Körösladány 410 Köröstarcsa 411 K vágósz l s412 K vágót tt s413 Kutas 414 Küls vat415 Lakhegy 416 Laskod 417 Lázi 418 Legyesbénye 419 Levelek 420 Libickozma 421 Lickóvadamos 422 Liget 423 Ligetfalva 424 Lothárd
425 Lovasberény 426 Lovászhetény 427 Lovászpatona 428 L rinci 429 Ludas 430 Mád 431 Magy 432 Magyaralmás 433 Magyaregregy 434 Magyargencs 435 Magyarhertelend 436 Magyarlukafa 437 Magyarsarlós 438 Magyarszék 439 Maklár 440 Malomsok 441 Mályi 442 Mánfa 443 Marcalgergelyi 444 Marcali 445 Marcalt446 Markaz 447 Mártély 448 Martonfa 449 Martonvásár 450 Máza 451 Mecseknádasd 452 Mecsekpölöske 453 Megyaszó 454 Megyehid 455 Mersevát 456 Mesteri 457 Mesztegny458 Mez berény459 Mez csokonya460 Mez lak461 Mez zombor462 Mihályháza 463 Mike 464 Mikosszéplak 465 Milejszeg 466 Mindszent 467 Mindszentgodisa 468 Misefa 469 Miske 470 Miskolc 471 Mogyoród 472 Monok 473 Mór 474 Mórágy 475 Móricgát 476 Mórichida 477 Mozsgó 478 M csény479 Murony 480 Nagyacsád 481 Nagybajom 482 Nagycserkesz 483 Nagydém 484 Nagyesztergár 485 Nagyfüged 486 Nagygyimót 487 Nagyhegyes 488 Nagykálló 489 Nagykapornak 490 Nagykinizs 491 Nagykorpád 492 Nagykovácsi 493 Nagykozár 494 Nagykökényes 495 Nagylengyel 496 Nagymágocs 497 Nagymányok 498 Nagypáli 499 Nagypall 500 Nagypeterd 501 Nagyrábé 502 Nagyrada 503 Nagyréde 504 Nagysimonyi 505 Nagyszakácsi 506 Nagyszénás 507 Nagytálya 508 Nagytarcsa 509 Nagytilaj 510 Nagyút 511 Nagyváty 512 Nagyveleg 513 Napkor 514 Nemesapáti 515 Nemesdéd 516 Nemesgörzsöny 517 Nemeshetés 518 Nemeskisfalud 519 Nemeskocs 520 Nemesnádudvar 521 Nemesrádó 522 Nemessándorháza 523 Nemesvid 524 Nemesszalók 525 Nemesszentandrás 526 Nick 527 Noszvaj 528 Novaj 529 Nyárád 530 Nyékládháza
531 Nyírbogdány 532 Nyíregyháza 533 Nyíribrony 534 Nyírjákó 535 Nyírkércs 536 Nyírpazony 537 Nyírtass 538 Nyírtelek 539 Nyírtét 540 Nyírtura 541 Nyomár 542 Ny gér543 Nyugotszenterzsébet 544 Óbánya 545 Óbarok 546 Ófalu 547 Ófehértó 548 Okorvölgy 549 Olaszfa 550 Onga 551 Ópusztaszer 552 Orbányosfa 553 Orf554 Ormándlak 555 Orosháza 556 Oroszlány 557 Oroszló 558 Orosztony 559 Ostffyasszonyfa 560 Ostoros 561 Oszkó 562 csény563 r564 rbottyán565 Pacsa 566 Pácsony 567 Padár 568 Pakod 569 Palé 570 Pálfiszeg 571 Páli 572 Pálmajor 573 Pálmonostora 574 Palotás 575 Pápa 576 Pápadereske 577 Pápateszér 578 Pápoc 579 Papos 580 Parasznya 581 Pásztó 582 Pat 583 Patca 584 Páty 585 Pécs 586 Pécsvárad 587 Penc 588 Pereked 589 Peth henye590 Petneháza 591 Pet fibánya592 Pet fiszállás593 Pirtó 594 Pócspetri 595 Pókaszepetk 596 Porva 597 Pölöske 598 Pölöskef599 Pörböly 600 Pötréte 601 Prügy 602 Pusztaföldvár 603 Pusztaszer 604 Pusztavám 605 Pusztazámor 606 Püspökhatvan 607 Püspökszilágy 608 Rábacsanak 609 Rábacsécsény 610 Rábakecöl 611 Rábapaty 612 Rábasebes 613 Rábaszentandrás 614 Rábaszentmihály 615 Rábaszentmiklós 616 Rád 617 Radostyán 618 Rakamaz 619 Ramocsaháza 620 Rátka 621 Ravazd 622 Réde 623 Répáshuta 624 Rinyakovácsi 625 Rohod 626 Románd 627 Romonya 628 Rózsaszentmárton 629 Sajóbábony 630 Sajóecseg 631 Sajókápolna 632 Sajókeresztúr 633 Sajólád 634 Sajólászlófalva 635 Sajópálfala 636 Sajópetri
637 Sajósenye 638 Sajószentpéter 639 Sajóvámos 640 Sály 641 Sántos 642 Sáp 643 Sárhida 644 Sármellék 645 Sárpilis 646 Sárrétudvari 647 Sárvár 648 Sásd 649 Sávoly 650 Sénye 651 Sény652 Sikátor 653 Simonfa 654 Sirok 655 Sitke 656 Sobor 657 Sokorópátka 658 Soltvadkert 659 Solymár 660 Somogyfajsz 661 Somogyhárságy 662 Somogysámson 663 Somogysárd 664 Somogysimonyi 665 Somogyzsitfa 666 Sóskút 667 Sóstófalva 668 Sótony 669 Söjtör 670 Söréd 671 Súr 672 Sükösd 673 Szabolcs 674 Szada 675 Szágy 676 Szalapa 677 Szálka 678 Szank 679 Szany 680 Szápár 681 Szár 682 Szarvasgede 683 Szászvár 684 Szegerd685 Szeghalom 686 Szegi 687 Szegilong 688 Szegvár 689 Székely 690 Székkutas 691 Szekszárd 692 Szemely 693 Szemenye 694 Szenna 695 Szentbalázs 696 Szentgyörgyvár 697 Szentistvánbaksa 698 Szentkatalin 699 Szentlászló 700 Szentl rinc 701 Szentpéterúr 702 Szenyér 703 Szerecseny 704 Szerencs 705 Szerep 706 Szergény 707 Szigetmonostor 708 Szikszó 709 Szil 710 Szilágy 711 Szilvásszentmárton 712 Szirák 713 Szirmabeseny714 Szomolya 715 Sz d716 Sz kedencs717 Szulimán 718 Szurdokpüspöki 719 Sz csi720 Tabajd 721 Takácsi 722 Taktabáj 723 Taktaharkány 724 Taktakenéz 725 Taktaszada 726 Tállya 727 Tapsony 728 Tápszentmiklós 729 Tarcal 730 Tard 731 Tarjánpuszta 732 Tarnaszentmária 733 Tárnok 734 Tázlár 735 Téglás 736 Telekgerendás 737 Telki 738 Teskánd 739 Tét 740 Tetétlen 741 Tibolddaróc 742 Tikos
743 Tilaj 744 Timár 745 Tiszadada 746 Tiszaeszlár 747 Tiszaladány 748 Tiszalök 749 Tiszalúc 750 Tiszanagyfalu 751 Tiszatardos 752 Tiszavasvári 753 Tófalu 754 Tóf755 Tokaj 756 Tokorcs 757 Tordas 758 Tormás 759 Tömörkény 760 Törökbálint 761 Türje 762 Ugod 763 Újbarok 764 Újcsanálos 765 Újfehértó 766 Újvárfalva 767 Uraiújfalu 768 Üröm 769 Vácduka 770 Vácegres 771 Váchartyán 772 Váckisújfalu 773 Vácrátót 774 Vág 775 Vaja 776 Vál 777 Vámosgyörk 778 Vanyarc 779 Vanyola 780 Váralja 781 Varászló 782 Várdomb 783 Varga 784 Várgesztes 785 Várkesz786 Vásárosbéc 787 Vásárosfalu 788 Vásárosmiske 789 Vasboldogasszony 790 Vashosszúfalu 791 Vaszar 792 Vatta 793 Vécs 794 Vékény 795 Véménd 796 Vereb 797 Veresegyház 798 Verpelét 799 Verseg 800 Vértesacsa 801 Vértesboglár 802 Vérteskethely 803 Vértessomló 804 Vése 805 Veszprémvarsány 806 Vinár 807 Visnye 808 Visonta 809 Vöckönd 810 Vönöck 811 Vörs 812 Zagyvaszántó 813 Zalaapáti 814 Zalabér 815 Zalacsány 816 Zalaegerszeg 817 Zalaerd d818 Zalaigrice 819 Zalaistvánd 820 Zalakaros 821 Zalakomár 822 Zalamerenye 823 Zalaszabar 824 Zalaszentgrót 825 Zalaszentiván 826 Zalaszentjakab 827 Zalaszentlászló 828 Zalaszentl rinc 829 Zalaszentmárton 830 Zalaszentmihály 831 Zalatárnok 832 Zalaújlak 833 Zalavár 834 Zalavég 835 Zalkod 836 Zámoly 837 Zeng várkony838 Ziliz 839 Zselickisfalud 840 Zselickislak 841 Zselicszentpál
MELLÉKLET
108
9. melléklet Az országhatártól 50-75 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Aba 2 Ábrahámhegy 3 Adásztevel 4 Adony 5 Ág 6 Ágasegyháza 7 Ajka 8 Akasztó 9 Alattyán
10 Alsóbogát 11 Alsómocsolád 12 Alsónémedi 13 Apácatorna 14 Áporka 15 Árokt16 Átány 17 Attala 18 Badacsonytomaj 19 Badacsonytördemic 20 Bakonybél 21 Bakonyjákó 22 Bakonykúti 23 Bakonynána 24 Bakonypölöske 25 Balatonberény 26 Balatonboglár 27 Balatonederics 28 Balatonfenyves 29 Balatonf zf30 Balatongyörök 31 Balatonkeresztúr 32 Balatonmáriafürd33 Balatonrendes 34 Balatonújlak 35 Ballószög 36 Balmazújváros 37 Bánd 38 Baracska 39 Baté 40 Bazsi 41 Békésszentandrás 42 Beloiannisz 43 Bénye 44 Berhida 45 Beseny telek46 Besny47 Bikal 48 Boconád 49 Bodorfa 50 Bodrog 51 Boldog 52 Bonnya 53 Borsodivánka 54 Borszörcsök 55 Bucsa 56 Bugac 57 Bugacpusztaháza 58 Bugyi 59 Buzsák 60 Büssü 61 Csabacs d62 Csabrendek 63 Csajág 64 Csány 65 Csehbánya 66 Cseng d67 Csépa 68 Cserkesz l69 Cserszegtomaj 70 Csévharaszt 71 Csibrák 72 Csikóst tt s73 Csincse 74 Csoma 75 Csombárd 76 Csongrád 77 Csór
78 Csögle 79 Csömend 80 Cs sz81 Dabrony 82 Dáka 83 Dalmand 84 Dány 85 Délegyháza 86 Devecser 87 Diósberény 88 Doba 89 Dombóvár 90 Dormánd 91 Döbröce 92 Döbrököz 93 Döbrönte 94 Dunaharaszti 95 Dunapataj 96 Dunaszentbenedek 97 Dunaszentgyörgy 98 Dunatetétlen 99 Dunavarsány
100 Dúzs 101 Ecsegfalva 102 Ecseny 103 Ecser 104 Edde 105 Egerfarmos 106 Egerlöv107 Egyházaskozár 108 Em d109 Eperjes 110 Eplény 111 Ercsi 112 Erd telek113 Erk 114 Fábiánsebestyén 115 Fácánkert 116 Fadd 117 Farkasgyep118 Felgy119 Fels mocsolád120 Fels nána121 Fels páhok122 Fels pakony123 Fiad 124 Fokt125 Folyás 126 Fonó 127 Fonyód 128 Füle 129 Fülöpjakab 130 Fülöpszállás 131 Füzesabony 132 Gadács 133 Gamás 134 Ganna 135 Gárdony 136 Gátér 137 Géderlak 138 Gelej 139 Gerényes 140 Gerjen 141 Girincs 142 Gógánfa 143 Gomba 144 Gölle 145 Görbeháza 146 Gyál 147 Gyenesdiás 148 Gyepükaján 149 Gyomaendr d150 Gyömr151 Gyönk 152 Györköny 153 Gyugy 154 Gyulaj
155 Gyulakeszi 156 Hács 157 Hajdúdorog 158 Hajdúnánás 159 Hajmáskér 160 Harc 161 Hárskút 162 Harta 163 Hegymagas 164 Hej bába165 Hej keresztúr166 Hej kürt167 Hej papi 168 Hej szalonta 169 Helvécia 170 Herend 171 Heves 172 Hevesvezekény 173 Hévíz 174 Homokbödöge 175 Hortobágy 176 Hosztót 177 H gyész178 Igal 179 Igrici 180 Inárcs 181 Isaszeg 182 Iszkaszentgyörgy 183 Iszkáz 184 Isztimér 185 Iváncsa 186 Izsák 187 Jágónak 188 Jakabszállás 189 Jászágó 190 Jászapáti 191 Jászárokszállás 192 Jászberény 193 Jászdózsa 194 Jászfels szentgyörgy195 Jászfényszaru 196 Jászivány 197 Jászjákóhalma 198 Jászszentandrás 199 Jásztelek 200 Jen201 Juta 202 Kajdacs 203 Kakucs 204 Kál 205 Kalaznó 206 Kalocsa 207 Kamond 208 Kápolnásnyék 209 Kaposhomok 210 Kaposkeresztúr 211 Kapospula 212 Kaposvár 213 Kaposszekcs214 Káptalanfa 215 Káptalantóti 216 Karakó 217 Karakószörcsök 218 Karcag 219 Karmacs 220 Kaskantyú 221 Kazsok 222 Kékkút 223 Kercseliget 224 Kerta 225 Kesznyéten 226 Keszthely 227 Kéthely 228 Kéty 229 Kincsesbánya 230 Királyszentistván 231 Kisapáti
232 Kisbárapáti 233 Kisberény 234 Kisberzseny 235 Kiscsécs 236 Kiscs sz237 Kisdorog 238 Kisgörb239 Kisgyalán 240 Kisk rös 241 Kiskunfélegyháza 242 Kiskunlacháza 243 Kisl d244 Kispirit 245 Kistormás 246 Kisújszállás 247 Kisvásárhely 248 Kisvejke 249 Kissz l s250 Kóka 251 Kolontár 252 Kölesd 253 Köml254 Köröm 255 K szárhegy 256 K vágóörs 257 Kunmadaras 258 Kunszállás 259 Kunszentmárton 260 Kup 261 Kurd 262 Küngös 263 Lápaf264 Látrány 265 Lengyel 266 Lengyeltóti 267 Lesencefalu 268 Lesenceistvánd 269 Lesencetomaj 270 Litér 271 Lókút 272 Lórév 273 Madocsa 274 Maglód 275 Mágocs 276 Magyaratád 277 Magyaregres 278 Magyarpolány 279 Majosháza 280 Márkó 281 Medina 282 Megyer 283 Mekényes 284 Mende 285 Mernye 286 Mesterszállás 287 Mez csát288 Mez d289 Mez keresztes290 Mez kövesd291 Mez nagymihály 292 Mez nyárád 293 Mez szemere294 Mez tárkány 295 Mez túr296 Mihályfa 297 Moha 298 Monor 299 Mosdós 300 Mucsfa 301 Mucsi 302 Muhi 303 Murga 304 Nadap 305 Nádasdladány 306 Nádudvar 307 Nagyalásony 308 Nagyberki
309 Nagycsécs 310 Nagydorog 311 Nagygörb312 Nagyhajmás 313 Nagyiván 314 Nagykáta 315 Nagypirit 316 Nagytevel 317 Nagyt ke318 Nagyvejke 319 Nak 320 Négyes 321 Nemesbikk 322 Nemesbük 323 Nemesgulács 324 Nemeshany 325 Nemeskeresztúr 326 Nemesvámos 327 Nemesvita 328 Németbánya 329 Nikla 330 Nóráp 331 Noszlop 332 Nyárl rinc 333 Nyirád 334 Ócsa 335 Óhid 336 Olaszfalu 337 Ónod 338 Orci 339 Ordacsehi 340 Ordas 341 Orgovány 342 Oroszi 343 Oszlár 344 Osztopán 345 Öcsöd 346 Öregcsert347 Öreglak 348 Örménykút 349 si350 Öskü 351 Páhi 352 Pákozd 353 Paks 354 Pamuk 355 Pápakovácsi 356 Pápasalamon 357 Papkeszi 358 Patalom 359 Pátka 360 Pázmánd 361 Pécel 362 Pénzesgy r363 Péteri 364 Pétfürd365 Polány 366 Polgár 367 Polgárdi 368 Poroszló 369 Pusztahencse 370 Pusztakovácsi 371 Pusztamiske 372 Pusztamonostor 373 Pusztaszabolcs 374 Püspökladány 375 Ráckeresztúr 376 Ráckeve 377 Ráksi 378 Raposka 379 Rezi 380 Rigács 381 Sajóhidvég 382 Sajóörös 383 Sajószöged 384 Salföld 385 Sárkeresztes
386 Sárkeszi 387 Sárszentl rinc 388 Sárszentmihály 389 Sarud 390 Seregélyes 391 Sióagárd 392 Soltszentimre 393 Sóly 394 Somlójen395 Somlósz l s396 Somlóvásárhely 397 Somlóvecse 398 Somodor 399 Somogyacsa 400 Somogyaszaló 401 Somogybabod 402 Somogygeszti 403 Somogyjád 404 Somogyszentpál 405 Somogyszil 406 Somogytúr 407 Somogyvámos 408 Somogyvár 409 Sukoró 410 Sülysáp 411 Sümeg 412 Sümegcsehi 413 Sümegprága 414 Szabadbattyán 415 Szabadegyháza 416 Szabadi 417 Szakadát 418 Szakáld 419 Szakály 420 Szakmár 421 Szalatnak 422 Szárász 423 Szárazd 424 Szarvas 425 Százhalombatta 426 Szedres 427 Székesfehérvár 428 Szelevény 429 Szentes 430 Szentgál 431 Szentgáloskér 432 Szentimrefalva 433 Szentistván 434 Szentkirályszabadja 435 Szentl rinckáta436 Szentmártonkáta 437 Szigetbecse 438 Szigetcsép 439 Szigethalom 440 Szigetszentmárton 441 Szigetszentmiklós 442 Szigetújfalu 443 Szigliget 444 Szihalom 445 Sz l sgyörök446 Tabdi 447 Tác 448 Taksony 449 Tápióság 450 Tápiószecs451 Tapolca 452 Tarnabod 453 Tarnaméra 454 Tarnaörs 455 Tarnaszentmiklós 456 Tarnazsadány 457 Tarrós 458 Táska 459 Taszár 460 Tékes 461 Tengelic 462 Tenk
463 Tés 464 Tevel 465 Tiszaalpár 466 Tiszabábolna 467 Tiszadob 468 Tiszadorogma 469 Tiszagyulaháza 470 Tiszakeszi 471 Tiszakürt 472 Tiszanána 473 Tiszapalkonya 474 Tiszasas 475 Tiszatarján 476 Tiszaug 477 Tiszaújváros 478 Tiszavalk 479 Tóalmás 480 Tolna 481 Tököl 482 Tura 483 Túrkeve 484 Tüskevár 485 Udvari 486 Újl rincfalva 487 Újszentmargita 488 Újtelek 489 Újtikos 490 Ukk 491 Úrhida 492 Úri 493 Úrkút 494 Uszód 495 Uzsa 496 Üll497 Vácszentlászló 498 Valkó 499 Vállus 500 Várda 501 Várong 502 Városföld 503 Városl d504 Várpalota 505 Varsád 506 Várvölgy 507 Vasad 508 Vásárosdombó 509 Vázsnok 510 Vecsés 511 Velence 512 Veszprém 513 Veszprémgalsa 514 Vid 515 Vilonya 516 Vindornyafok 517 Vindornyalak 518 Vindornyasz l s519 Visznek 520 Vonyarcvashegy 521 Zalagyömör522 Zalahaláp 523 Zalaköveskút 524 Zalameggyes 525 Zalaszántó 526 Zalaszegvár 527 Zaránk 528 Závod 529 Zichyújfalu 530 Zimány 531 Zirc 532 Zomba 533 Zsámbok
MELLÉKLET
109
10. melléklet Az országhatártól 75-100 kilométer távolságra fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Abádszalók 2 Abony 3 Ádánd 4 Alap 5 Albertirsa 6 Alsóörs 7 Alsószentiván 8 Andocs 9 Apaj
10 Apostag 11 Aszóf12 Bábonymegyer 13 Balatonakali 14 Balatonalmádi 15 Balatoncsicsó 16 Balatonendréd 17 Balatonf kajár18 Balatonföldvár 19 Balatonfüred 20 Balatonhenye 21 Balatonkenese 22 Balatonlelle 23 Balaton szöd24 Balatonszabadi 25 Balatonszárszó 26 Balatonszemes 27 Balatonszepezd 28 Balatonsz l s29 Balatonudvari 30 Balatonvilágos 31 Bálványos 32 Baracs 33 Barnag 34 Bedegkér 35 Belecska 36 Berekfürd37 Besenyszög 38 Bikács 39 Bölcske 40 Cece 41 Cegléd 42 Ceglédbercel 43 Cibakháza 44 Csataszög 45 Csem46 Csopak 47 Dabas 48 Dánszentmiklós 49 Dég 50 Dömsöd 51 Dörgicse 52 Dunaegyháza 53 Dunaföldvár 54 Dunaújváros
55 Dunavecse 56 Egyek 57 El szállás58 Enying 59 Értény 60 Farmos 61 Fegyvernek 62 Fels lajos63 Fels nyék64 Fels örs65 Fülöpháza 66 Fürged 67 Halimba 68 Hantos 69 Hegyesd 70 Hernád 71 Hidegkút 72 Hunyadfalva 73 Igar 74 Iregszemcse 75 Jánoshida 76 Jászalsószentgyörgy77 Jászboldogháza 78 Jászkarajen79 Jászkisér 80 Jászladány 81 Káloz 82 Kánya 83 Kapolcs 84 Kapoly 85 Kára 86 Karád 87 Káva 88 Kecskemét 89 Kenderes 90 Kengyel 91 Kerekegyháza 92 Kereki 93 Kesz hidegkút 94 Kétpó 95 Kisapostag 96 Kisköre 97 Kisláng 98 Kisszékely 99 Kocsér
100 Kocsola 101 Koppányszántó 102 K röshegy103 K röstetétlen 104 Kötcse 105 K telek 106 Köveskál 107 Kulcs 108 Kunadacs
109 Kunbaracs 110 Kuncsorba 111 Kunhegyes 112 Kunpeszér 113 Kunszentmiklós 114 Ladánybene 115 Lajoskomárom 116 Lajosmizse 117 Lakitelek 118 Lepsény 119 Lovas 120 Lulla 121 Magyarkeszi 122 Makád 123 Martf124 Mátyásdomb 125 Mencshely 126 Mez falva 127 Mez hék128 Mez komárom129 Mez szentgyörgy 130 Mez szilas131 Mikebuda 132 Miklósi 133 Mindszentkálla 134 Miszla 135 Monostorapáti 136 Monoszló 137 Nágocs 138 Nagyberény 139 Nagycsepely 140 Nagykarácsony 141 Nagykónyi 142 Nagyk rös143 Nagykör144 Nagylók 145 Nagyrév 146 Nagyszékely 147 Nagyszokoly 148 Nagyvázsony 149 Nagyvenyim 150 Németkér 151 Nyáregyháza 152 Nyársapát 153 Nyim 154 Óbudavár 155 Ozora 156 Öcs 157 Örkény 158 Örményes 159 Örvényes 160 Pálfa 161 Paloznak 162 Pánd
163 Pécsely 164 Pély 165 Perkáta 166 Pilis 167 Pincehely 168 Pula 169 Pusztaszemes 170 Pusztavacs 171 Rácalmás 172 Rákóczifalva 173 Rákócziújfalu 174 Regöly 175 Révfülöp 176 Ságvár 177 Sárbogárd 178 Sáregres 179 Sárkeresztúr 180 Sárosd 181 Sárszentágota 182 Sáska 183 Sérseksz l s184 Simontornya 185 Siófok 186 Siójut 187 Solt 188 Som 189 Somogydöröcske 190 Somogyegres 191 Somogymeggyes 192 Soponya 193 Szabadhidvég 194 Szabadszállás 195 Szajol 196 Szakcs 197 Szalkszentmárton 198 Szántód 199 Szászberek 200 Szentantalfa 201 Szentbékkálla 202 Szentjakabfa 203 Szentkirály 204 Szólád 205 Szorosad 206 Sz c207 Tab 208 Táborfalva 209 Tagyon 210 Taliándörögd 211 Tamási 212 Tápióbicske 213 Tápiógyörgye 214 Tápiószele 215 Tápiószentmárton 216 Tápiósz l s
217 Tass 218 Tatárszentgyörgy 219 Teleki 220 Teng d221 Tihany 222 Tiszab223 Tiszabura 224 Tiszacsege 225 Tiszaderzs 226 Tiszaföldvár 227 Tiszafüred 228 Tiszagyenda 229 Tiszaigar 230 Tiszainoka 231 Tiszajen232 Tiszakécske 233 Tiszaörs 234 Tiszapüspöki 235 Tiszaroff 236 Tiszasüly 237 Tiszaszentimre 238 Tiszateny239 Tiszavárkony 240 Tolnanémedi 241 Tomajmonostora 242 Torvaj 243 Tótvázsony 244 Törökkoppány 245 Törökszentmiklós 246 Törtel 247 Újhartyán 248 Újireg 249 Újlengyel 250 Újsolt 251 Újszász 252 Újszilvás 253 Vajta 254 Vászoly 255 Veszprémfajsz 256 Vezseny 257 Vigántpetend 258 Visz 259 Vöröstó 260 Zagyvarékas 261 Zala 262 Zamárdi 263 Zánka 264 Zics
11. melléklet Az országhatártól 100 kilométernél távolabb fekv települések Magyarországon 2001-ben
1 Szolnok2 Tószeg
MELLÉKLET
110
12. melléklet A Balassagyarmati Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
Balassagyarmat CsesztveCsitárHugyagIliny MohoraNógrádmarcal
rhalomPatvarc
Balassagyarmat
SzügyBernecebaráti Hont KemencePer csény
Bernecebaráti
Tésa DejtárDrégelypalánkÉrsekvadkertHorpácsIpolyveceNagyoroszi
Dejtár
Patak
Határ rizeti kirendeltség
Település
EgyházasgergeEtesIpolytarnóc KarancsaljaKarancsberényKarancskesziKarancslapujtKarancsságKishartyán Litke MihálygergePilinySágújfalu
Ipolytarnóc
SzalmatercsIpolydamásd Ipolytölgyes LetkésMárianosztraNagybörzsönySzobVámosmikola
Letkés
Zebegény
Határ rizeti kirendeltség
Település
BárnaCeredIstenmezeje KazárMátraszeleSalgótarján SzilaspogonyVáraszó
Salgótarján
Zabar Endrefalva LudányhalásziMagyargécNagylócNógrádmegyerNógrádszakálRimócSzécsénySzécsényfelfalu
Szécsény
Varsány
MELLÉKLET
111
13. melléklet A Gy ri Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
Annavölgy *
BajótCsolnokDorogDömösEsztergomKesztölcLábatlan MogyorósbányaNagysápNyergesújfalu Pilismarót SárisápSüttTát Tokod
Esztergom
Tokodaltáró *
AbdaÁsványráróB nyBörcsDunaszegDunaszentpál GönyGy rGy rladamérGy rújfalu Gy rzámolyHédervárKisbajcsKunsziget Lipót MecsérMosonszentmiklós NagybajcsNagyszentjános Öttevény Vámosszabadi
Gy r
VénekHegyeshalom
HegyeshalomLevél
Határ rizeti kirendeltség
Település
AcsalagB sárkányCsornaFarád JánossomorjaRábatamási
Jánossomorja
ÚjrónafAgyagosszergényBabót Fert dFert endrédFert szentmiklós KapuvárOsli Pet házaSarródSzárföld Veszkény
Kapuvár
VitnyédÁcsAlmásfüzitBábolnaBajBanaDunaalmásDunaszentmiklós KisigmándKocsKomáromMocsaNaszályNeszmélySzomódTardos
Komárom
Tata DarnózseliDunaremete Dunasziget HalásziKimle
Mosonmagyaróvár
Kisbodak
Határ rizeti kirendeltség
Település
MáriakálnokMosonmagyaróvárMosonszolnokPüski
Mosonmagyaróvár
VárbalogFert bozFert homokFert széplakHarkaHegykHidegségKópházaNagycenkPereszteg
Nagycenk
PinnyeBezenyeDunakiliti Feketeerd
Rajka
RajkaÁgfalvaFert rákos
Sopron
SopronEberg cEgyházasfalu Gyalóka LövNagylózsNemeskérRépcevisRöjtökmuzsajSopronhorpácsSopronkövesdSzakonyUndVölcsej
Sopronkövesd
Zsira
* Annavölgy és Tokodaltáró nem szerepelnek a 66/1997. BM rendeletben. Azért kerültek be mégis, mert határterület folytonosságát megszakítva helyezkednek el, körbevéve olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek.
MELLÉKLET
112
14. melléklet A Kiskunhalasi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
BácsalmásBácssz l sCsikériaKunbajaMadarasMátételke Mélykút
Bácsalmás
Tataháza BácsbokodBácsborsódBácsbokod
KatymárHercegszántó Bácsszentgyörgy
Határ rizeti kirendeltség
Település
Bátmonostor Csátalja DávodDunafalva Gara Hercegszántó HomorúdNagybaracska
Hercegszántó
VaskútÁsotthalom Mórahalom
Mórahalom
Öttömös
Határ rizeti kirendeltség
Település
RuzsaMórahalomZákányszékDomaszékRöszke
Szeged
SzegedTiszaszigetTiszaszigetÚjszentiván BalotaszállásKelebiaKisszállás
Tompa
Tompa
15. melléklet A Miskolci Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
Aggtelek ÉgerszögImola JósvafKánóPerkupaRagálySzalonnaSzinSzinpetri Szögliget Sz l sardóTeresztenye Tornakápolna Trizs
Aggtelek
VarbócAlsószuhaBánréveDövényGömörsz l sHétKelemérKiráldPutnok SajómercseSajónémeti SajópüspökiSajóvelezdSerényfalva Szuhaf
Bánréve
Zádorfalva Borsodbóta Borsodszentgyörgy DomaházaHangonyKissikátor
Hangony
Ózd AbaújvárFáj Hidasnémeti
Fulókércs
Határ rizeti kirendeltség
Település
Gönc GöncruszkaHernádpetri HernádszurdokHernádvécseHidasnémeti KékedLitka PányokPusztaradvány SzemereTelkibánya Tornyosnémeti
Hidasnémeti
Zsujta AlsóregmecBózsvaFels regmecFilkeháza Füzér Füzérkajata FüzérkomlósFüzérradvány Györgytarló HollóházaKishuta KovácsvágásMikóházaNagyhuta NyíriPálházaPusztafalu SárazsadánySárospatak Sátoraljaújhely Vágáshuta *
Sátoraljaújhely
VilyvitányAlsóbereckiBodroghalomCigánd
Semjén
Dámóc
Határ rizeti kirendeltség
Település
Fels bereckiKarcsaKarosKisrozvágyLácacsékeNagyrozvágyPácinRévleányvárRicseSemjénVajdácska
Semjén
Zemplénagárd BecskeházaBódvalenkeBódvarákóBódvaszilasBüttösCsenyéte Debréte Fels gagyGagyvendégi HidvégardóKányKeresztéteKomjátiKrasznokvajdaMartonyi PamlényPerecseSzászfaTornabarakony Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab
Tornanádaska
Viszló
* Vágáshuta nem szerepel a 66/1997. BM rendeletben. Azért került be mégis, mert határterület folytonosságát megszakítva helyezkedik el, körbevéve olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek. Hernádb d (Hidasnémeti Határ rizeti Kirendeltség területe) kimaradt az eredeti 66/1997. BM rendelethez képest, mert a határterülett l elszakadva önálló területi egységet képezne.
MELLÉKLET
113
16. melléklet A Nagykanizsai Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
BélavárBerzenceCsurgóSomogyudvarhely
Berzence
Szenta BabócsaBakházaBolhóHáromfaHeresznyeRinyaújnépTarany
Bolhó
VízvárBecsehelyBeleznaBorsfaEszteregnyeFityeház KistolmácsLetenye MolnáriMurakeresztúrMurarátkaMuraszemenyeNagykanizsaPetrivente RigyácSemjénháza
Letenye
Sormás
Határ rizeti kirendeltség
Település
Szentmargitfalva Szepetnek Tótszentmárton Tótszerdahely
Letenye
Zajk Bels sárdBödeházaCsömödérGáborjánháza Gosztola Iklódbörd ceKerkabarabásKüls sárdLendvadedesLenti RédicsResznekSzijártóháza
Rédics
ZalaszombatfaAlsószenterzsébet BagladCsesztreg Fels szenterzsébet Lendvajakabfa Magyarföld Márokföld NemesnépRamocsa
Szentgyörgyvölgy
Szentgyörgyvölgy
Határ rizeti kirendeltség
Település
Szentgyörgyvölgy Zalabaksa BázakerettyeCsörnyeföld DobriKányavárKerkaszentkirályKerkateskánd KiscsehiLispeszentadorján LovásziMarócPákaSzécsiszigetTormafölde
Tornyiszentmiklós
TornyiszentmiklósCsurgónagymarton Gyékényes LiszóNemespátró
rtilos PorrogPorrogszentkirályPorrogszentpál SomogybükkösdSurd
Zákány
Zákány
Csertalakos (Tornyiszentmiklós Határ rizeti Kirendeltség területe) kimaradt az eredeti 66/1997. BM rendelethez képest, mert a határterülett l elszakadva önálló területi egységet képezne.
MELLÉKLET
114
17. melléklet A Nyírbátori Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
ÁlmosdBagamérBagamér
Újléta Aranyosapáti BarabásGelénes Gyüre KisvarsányNagyvarsányTiszaadony TiszaszalkaTiszavid
Barabás
VámosatyaBátorliget EncsencsFábiánháza MérkNyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírpilis NyírvasváriÖmböly PiricseTerem
Bátorliget
VállajBeregdarócBeregsurányCsarodaGulácsHetefejércse JándMárokpapiOlcsvaOlcsvaapáti TákosTarpa Tivadar
Beregsurány
VásárosnaményCégénydányádCsengerCsengersimaCsengerújfalu Fülpösdaróc Géberjén Gy rtelek
Csenger
Gyügye
Határ rizeti kirendeltség
Település
KocsordKomlódtótfalu NagyecsedÖköritófülpös Pátyod PorcsalmaRápolt SzamosangyalosSzamosbecsSzamossályiSzamostatárfalva SzamosújlakTiborszállásTunyogmatolcs Tyukod
Csenger
UraEsztárKokadLétavértes Monostorpályi
Létavértes
PocsajLónyaMátyusTiszakerecseny
Lónya
ÚjkenézFülöp Nyírábrány Nyíracsád Nyírlugos Nyírmártonfalva Penészlek
Nyírábrány
VámospércsFehérgyarmat Fülesd KérsemjénKisarKölcseKömörMagosliget Milota NábrádNagyarPenyigeSonkádSzamoskérSzatmárcseke
Tiszabecs
Tiszabecs
Határ rizeti kirendeltség
Település
TiszacsécseTiszakóródTúristvándi
Tiszabecs
UszkaBenkEperjeskeFényeslitke Gy röcskeKomoróMándokMez ladányTiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton TornyospálcaTuzsérZáhony
Záhony
Zsurk Botpalád CsaholcCsászlóCsegöldDarnóGacsályGarbolc HermánszegJánkmajtis KishódosKisnaményKispaládKisszekeresMándMéhtelek NagyhódosNagyszekeresNemesborzovaRozsályTisztaberek TúrricseVámosorosziZajta
Zajta
Zsarolyán
MELLÉKLET
115
18. melléklet Az Orosházi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
Battonya DombegyházKisdombegyházKunágota
Battonya
MagyardombegyházÁrtánd BerekböszörményBiharkeresztesKomádiKörösszakálKörösszegapáti MagyarhomorogMez peterd Mez sasTold
Biharkeresztes
VáncsodBiharugraGesztKörösnagyharsányOkány
Biharugra
Zsadány Gyula Gyula Kiszombor Deszk
Határ rizeti kirendeltség
Település
FerencszállásKiszomborKlárafalva
Kiszombor
KübekházaDobozKötegyán MéhkerékMez gyánSarkadSarkadkeresztúr
Kötegyán
Újszalonta AlmáskamarásDombiratos ElekKétegyháza KevermesL kösházaMedgyesegyházaNagykamarásPusztaottlaka
L kösháza
Szabadkígyós MagyarbánhegyesMez hegyesMez hegyes
Határ rizeti kirendeltség
Település
Mez kovácsházaTótkomlós
Mez hegyes
VégegyházaBedBojtGáborján HencidaKismarja
Nagykereki
NagykerekiAmbrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota KirályhegyesKövegyMagyarcsanádMakóMarosleleNagyérNagylak
Nagylak
Pitvaros
19. melléklet A Pécsi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
BarcsCsokonyavisonta DarányDrávagárdonyDrávatamási Istvándi Kastélyosdombó KomlósdLakócsaPéterhida Potony RinyaújlakSomogyaracsSzentborbás Szulok
Barcs
Tótújfalu BeremendKásádKisharsányKistapolca NagyharsányNagytótfalu Old Siklósnagyfalu
Beremend
VillánykövesdAdorjásAlsószentmártonCúnDiósviszlóDrávacsehiDrávacsepelyDrávapalkonya
Drávaszabolcs
Drávapiski
Határ rizeti kirendeltség
Település
DrávaszabolcsDrávaszerdahelyEgyházasharaszti Gordisa HarkányIpacsfa KémesKórósKovácshidaMárfaMatty Rádfalva SámodSiklósSzaporca
Drávaszabolcs
Tésenfa BezedekIllocskaIvándárda KislippóLapáncsaLippóMagyarbólyMajsMárokSárokTöttös
Ivándárda
VillányKölkedMohácsNagynyárádSátorhely
Mohács
Udvar
Határ rizeti kirendeltség
Település
BaranyahidvégBogdásaCsányoszróDrávafok DrávaiványiDrávakeresztúr Drávasztára Endr cFels szentmárton Gyöngyösmellék HiricsKákicsKemseKétújfalu Kisszentmárton LúzsokMarkócMarócsaNagycsányPiskóSellyeSósvertikeSzörényTeklafalu VajszlóVejti Zádor
Sellye
Zaláta
MELLÉKLET
116
20. melléklet A Szombathelyi Határ r Igazgatóság határ rizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határ rizeti kirendeltség
Település
BozsokCákGyöngyösfalu K szegdoroszlóK szegszerdahelyLukácsházaPerenye
Bozsok
VelemBucsuGencsapáti SéSzombathely
Bucsu
Torony CsákánydoroszlóGasztonyKemestaródfa KörmendMagyarnádaljaMagyarszecs dNemesmedvesPinkamindszent
Csákánydoroszló
Rátót
Határ rizeti kirendeltség
Település
VasaljaCsákánydoroszlóVasszentmihályDozmatFels csatárNarda
Fels csatár
VaskeresztesHorvátzsidány KiszsidányK szegNemescsóÓlmod
K szeg
PeresznyeBajánsenyeKercaszomorKerkáskápolnaKondorfa Magyarszombatfa
riszentpéter Szalaf
riszentpéter
VelemérHorvátlövPornóapáti Ják
Határ rizeti kirendeltség
Település
NáraiPornóapáti Pornóapáti AlsószölnökApátistvánfalva Csörötnek Fels szölnökKétvölgy MagyarlakOrfalu RönökSzakonyfalu
Szentgotthárd
Szentgotthárd BalogunyomEgyházasrádócHarasztifalu KisunyomNagykölkedRádóckölked
Szentpéterfa
Szentpéterfa
MELLÉKLET
117
21. melléklet Települések száma a kistérségekben
kistérség nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határmenti 1 752 165 12 1 1 930 Bácsalmási 7 1 8 Bajai 19 1 20 Balassagyarmati 27 1 28 Barcsi 25 1 26 Békéscsabai 12 4 1 17 Berettyóújfalui 27 4 31 Csengeri 10 1 11 Csornai 36 1 37 Csurgói 16 1 17 Debreceni 15 5 1 21 Edelényi 44 2 46 Encsi 53 2 55 Esztergomi 7 2 9 Fehérgyarmati 48 1 49 Gy ri 28 1 29 Kapuvári 18 1 19 Kazincbarcikai 32 1 33 Kiskunhalasi 8 1 9 Kisvárdai 27 3 30 Komáromi 8 1 9 Körmendi 24 1 25 K szegi 14 1 15 Lenti 50 1 51 Letenyei 27 1 28 Makói 16 1 17 Mátészalkai 24 2 26 Mez kovácsházai 16 3 19 Mohácsi 45 2 47 Mórahalomi 5 1 6 Mosonmagyaróvári 24 1 25 Nagykanizsai 46 2 48 Nyírbátori 18 2 20 Ózdi 26 3 29
riszentpéteri 22 22 Salgótarjáni 21 1 22 Sarkadi 10 1 11 Sátoraljaújhelyi 35 1 36 Sellyei 29 1 30 Siklósi 47 3 50 Soproni 37 2 39 Szécsényi 12 1 13 Szegedi 14 1 15 Szentgotthárdi 14 1 15 Szobi 12 1 13 Szombathelyi 39 1 40 Tatai 9 1 10 Vásárosnaményi 28 1 29 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
Megjegyzés:
A közigazgatási beosztás a 2001. évi népszámlálás idején létez állapot szerint. Csak a megyeszékhelyek kerültek külön kategóriába, a többi megyei jogú város a városok között szerepel. A „nem város” kategóriában a községek és a nagyközségek szerepelnek együtt
MELLÉKLET
118
22. melléklet Települések száma részletes távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely f város összesen
közvetlen 283 26 2 311 5 km-en belül, de nem közvetlen 92 1 93 5-10 km között 264 16 1 281 10-15 km között 274 14 1 289 15-20 km között 259 15 1 275 20-25 km között 231 14 1 246 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
23. melléklet Települések száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely f város összesen
közvetlen 283 26 2 311 25 km-en belüli, de nem közvetlen 1 120 60 4 1 184 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
24. melléklet Települések száma 25 km-es távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely f város összesen
0-25 km között 1 403 86 6 1 495 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
Megjegyzés:
A közigazgatási beosztás a 2001. évi népszámlálás idején létez állapot szerint. Csak a megyeszékhelyek kerültek külön kategóriába, a többi megyei jogú város a városok között szerepel. A „nem város” kategóriában a községek és a nagyközségek szerepelnek együtt
MELLÉKLET
119
25. melléklet Települések száma határ rizeti kirendeltségek szerint
határ rizeti kirendeltség nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Aggtelek 16 16 Bácsalmás 7 1 8 Bácsbokod 3 3 Bagamér 3 3 Balassagyarmat 9 1 10 Bánréve 14 1 15 Barabás 10 10 Barcs 15 1 16 Bátorliget 12 1 13 Battonya 4 1 5 Beregsurány 12 1 13 Beremend 9 9 Bernecebaráti 5 5 Berzence 4 1 5 Biharkeresztes 9 2 11 Biharugra 5 5 Bolhó 8 8 Bozsok 8 8 Bucsu 4 1 5 Csákánydoroszló 10 1 11 Csenger 22 2 24 Dejtár 7 7 Drávaszabolcs 22 2 24 Esztergom 14 3 17 Fels csatár 4 4 Gy r 21 1 22 Gyula 1 1 Hangony 5 1 6 Hegyeshalom 8 1 9 Hercegszántó 10 10 Hidasnémeti 16 1 17 Ipolytarnóc 14 14 Ivándárda 11 1 12 Kapuvár 10 2 12 Kiszombor 5 5 Komárom 14 2 16 K szeg 5 1 6 Kötegyán 6 1 7 Létavértes 4 1 5 Letenye 19 2 21 Letkés 7 1 8 Lónya 4 4 L kösháza 9 1 10 Mez hegyes 2 3 5 Mohács 4 1 5 Mórahalom 4 1 5 Mosonmagyaróvár 10 1 11 Nagycenk 10 10 Nagykereki 6 6 Nagylak 11 1 12 Nyírábrány 6 1 7
riszentpéter 8 8 Pornóapáti 4 4 Rajka 4 4 Rédics 13 1 14 Salgótarján 8 1 9 Sátoraljaújhely 20 2 22 Sellye 27 1 28 Semjén 16 16 Sopron 2 1 3 Sopronkövesd 14 14 Szécsény 9 1 10 Szeged 2 1 3 Szentgotthárd 9 1 10 Szentgyörgyvölgy 11 11 Szentpéterfa 7 7 Tiszabecs 18 1 19 Tiszasziget 2 2 Tompa 4 4 Tornanádaska 23 23 Tornyiszentmiklós 14 14 Záhony 13 1 14 Zajta 24 24 Zákány 11 11 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
MELLÉKLET
120
26. melléklet Települések száma határ r igazgatóságok szerint
határ r igazgatóság nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Balassagyarmat 59 3 1 63 Gy r 107 10 1 118 Kiskunhalas 32 2 1 35 Miskolc 110 5 115 Nagykanizsa 80 4 84 Nyírbátor 128 8 136 Orosháza 57 10 67 Pécs 88 6 94 Szombathely 59 3 1 63 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
27. melléklet Települések száma határszakaszok szerint
határszakasz nem város város megyeszékhely f város összesen
nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Ukrajna 57 3 60 ukrán-román 24 24 Románia 104 15 119 Jugoszlávia 32 2 1 35 Horvátország 130 9 139 Szlovénia 46 1 47 szlovén-osztrák 9 1 10 Ausztria 84 6 1 91 osztrák-szlovák 16 1 17 Nyugat-Szlovákia 49 5 1 55 Kelet-Szlovákia 169 8 1 178 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
MELLÉKLET
121
28. melléklet A kistérségek területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)kistérség
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
nem határmenti 6 319 954 4 479 924 1 787 514 3,1 3,9 1,0 Bácsalmási 38 109 27 277 10 832 2,1 2,6 0,9 Bajai 119 056 101 295 17 761 1,7 1,9 0,6 Balassagyarmati 53 190 50 287 2 903 5,3 5,4 3,4 Barcsi 69 647 57 357 12 290 3,7 4,4 0,8 Békéscsabai 141 581 66 537 75 044 1,2 1,8 0,7 Berettyóújfalui 137 081 90 234 46 847 2,3 3,0 0,9 Csengeri 24 656 21 040 3 616 4,5 4,8 2,8 Csornai 63 276 54 103 9 173 5,8 6,7 1,1 Csurgói 49 619 43 659 5 960 3,4 3,7 1,7 Debreceni 153 194 66 865 86 329 1,4 2,2 0,7 Edelényi 73 940 62 900 11 040 6,2 7,0 1,8 Encsi 79 613 72 774 6 839 6,9 7,3 2,9 Esztergomi 30 486 16 500 13 986 3,0 4,2 1,4 Fehérgyarmati 69 643 64 397 5 246 7,0 7,5 1,9 Gy ri 72 737 55 276 17 461 4,0 5,1 0,6 Kapuvári 38 271 28 666 9 605 5,0 6,3 1,0 Kazincbarcikai 50 377 46 707 3 670 6,6 6,9 2,7 Kiskunhalasi 82 635 59 877 22 758 1,1 1,3 0,4 Kisvárdai 52 834 43 372 9 462 5,7 6,2 3,2 Komáromi 37 898 30 878 7 020 2,4 2,6 1,4 Körmendi 33 091 27 812 5 279 7,6 8,6 1,9 K szegi 18 506 13 041 5 465 8,1 10,7 1,8 Lenti 66 309 58 961 7 348 7,7 8,5 1,4 Letenyei 40 412 36 238 4 174 6,9 7,5 2,4 Makói 70 385 47 462 22 923 2,4 3,4 0,4 Mátészalkai 62 474 53 906 8 568 4,2 4,5 2,3 Mez kovácsházai 93 355 56 969 36 386 2,0 2,8 0,8 Mohácsi 87 888 74 135 13 753 5,3 6,1 1,5 Mórahalomi 41 172 32 858 8 314 1,5 1,5 1,2 Mosonmagyaróvári 93 070 84 535 8 535 2,7 2,8 1,2 Nagykanizsai 89 254 72 697 16 557 5,4 6,3 1,2 Nyírbátori 69 594 60 712 8 882 2,9 3,0 2,3 Ózdi 54 957 39 521 15 436 5,3 6,6 1,9
riszentpéteri 30 523 30 523 0 7,2 7,2 Salgótarjáni 46 984 36 699 10 285 4,7 5,7 1,0 Sarkadi 54 661 42 104 12 557 2,0 2,4 0,8 Sátoraljaújhelyi 71 158 63 813 7 345 5,1 5,5 1,4 Sellyei 41 056 38 538 2 518 7,3 7,5 4,0 Siklósi 62 410 52 547 9 863 8,0 8,9 3,0 Soproni 85 738 63 978 21 760 4,5 5,8 0,9 Szécsényi 27 741 23 168 4 573 4,7 5,2 2,2 Szegedi 87 598 59 514 28 084 1,7 2,4 0,4 Szentgotthárdi 23 882 17 109 6 773 6,3 8,2 1,5 Szobi 31 486 29 479 2 007 4,1 4,1 5,0 Szombathelyi 67 813 58 061 9 752 5,9 6,7 1,0 Tatai 30 678 22 861 7 817 3,3 3,9 1,3 Vásárosnaményi 62 923 56 357 6 566 4,6 5,0 1,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
MELLÉKLET
122
29. melléklet A részletes távolsági zónák területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)zónák
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
közvetlen 947 239 679 311 267 928 3,3 4,2 1,0 5 km-en belül, de nem közvetlen 106 908 103 182 3 726 8,7 8,9 2,7 5-10 km között 593 875 484 923 108 952 4,7 5,4 1,6 10-15 km között 631 448 535 699 95 749 4,6 5,1 1,6 15-20 km között 648 582 502 370 146 212 4,2 5,2 1,1 20-25 km között 574 462 446 867 127 595 4,3 5,2 1,2 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
30. melléklet A közvetlen és 25 km-es távolsági zónák területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)zónák
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
közvetlen 947 239 679 311 267 928 3,3 4,2 1,0 25 km-en belüli, de nem közvetlen 2 555 275 2 073 041 482 234 4,6 5,4 1,3 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
31. melléklet A 25 km-es távolsági zónák területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)zónák
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
0-25 km között 3 502 514 2 752 352 750 162 4,3 5,1 1,2 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
MELLÉKLET
123
32. melléklet A határ rizeti kirendeltségek területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)határ rizeti kirendeltség
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Aggtelek 26 930 26 930 0 5,9 5,9 Bácsalmás 43 351 32 519 10 832 1,8 2,2 0,9 Bácsbokod 21 253 21 253 0 1,4 1,4 Bagamér 11 156 11 156 0 2,7 2,7 Balassagyarmat 16 025 13 122 2 903 6,2 6,9 3,4 Bánréve 21 505 18 032 3 473 7,0 7,8 2,9 Barabás 18 707 18 707 0 5,3 5,3 Barcs 43 130 30 840 12 290 3,7 4,9 0,8 Bátorliget 48 579 41 906 6 673 2,7 2,9 1,5 Battonya 28 798 14 221 14 577 1,7 2,8 0,7 Beregsurány 29 289 22 723 6 566 4,4 5,3 1,5 Beremend 14 588 14 588 0 6,2 6,2 Bernecebaráti 15 053 15 053 0 3,3 3,3 Berzence 24 103 18 143 5 960 2,1 2,2 1,7 Biharkeresztes 45 096 25 705 19 391 2,4 3,5 1,0 Biharugra 26 073 26 073 0 1,9 1,9 Bolhó 20 922 20 922 0 3,8 3,8 Bozsok 8 826 8 826 0 9,1 9,1 Bucsu 15 530 5 778 9 752 3,2 6,9 1,0 Csákánydoroszló 16 119 10 840 5 279 6,8 9,2 1,9 Csenger 46 214 38 211 8 003 5,2 5,8 2,5 Dejtár 17 584 17 584 0 4,0 4,0 Drávaszabolcs 29 517 21 856 7 661 8,1 10,1 2,6 Esztergom 42 136 26 995 15 141 4,0 5,2 2,0 Fels csatár 4 591 4 591 0 8,7 8,7 Gy r 58 678 41 217 17 461 3,7 5,1 0,6 Gyula 25 580 0 25 580 0,4 0,4 Hangony 19 952 10 796 9 156 3,0 4,6 1,1 Hegyeshalom 45 148 35 975 9 173 2,0 2,2 1,1 Hercegszántó 50 151 50 151 0 2,0 2,0 Hidasnémeti 28 289 24 563 3 726 6,0 6,5 2,7 Ipolytarnóc 22 673 22 673 0 6,2 6,2 Ivándárda 17 623 15 421 2 202 6,8 7,1 4,5 Kapuvár 36 191 21 732 14 459 3,3 4,6 1,4 Kiszombor 16 006 16 006 0 3,1 3,1 Komárom 61 113 46 276 14 837 2,6 3,0 1,3 K szeg 9 351 3 886 5 465 6,4 12,9 1,8 Kötegyán 36 494 23 937 12 557 1,9 2,5 0,8 Létavértes 25 842 14 180 11 662 1,9 2,8 0,9 Letenye 47 293 28 279 19 014 4,4 6,7 1,1 Letkés 17 570 15 563 2 007 4,6 4,5 5,0 Lónya 8 008 8 008 0 5,0 5,0 L kösháza 40 577 35 083 5 494 2,5 2,6 1,8 Mez hegyes 40 900 6 551 34 349 1,2 3,1 0,9 Mohács 22 052 10 829 11 223 2,3 3,7 0,9 Mórahalom 38 733 30 419 8 314 1,3 1,3 1,2 Mosonmagyaróvár 32 972 24 437 8 535 3,3 4,1 1,2 Nagycenk 16 206 16 206 0 6,2 6,2 Nagykereki 18 276 18 276 0 3,3 3,3 Nagylak 55 169 32 246 22 923 2,2 3,4 0,4 Nyírábrány 39 755 33 935 5 820 1,8 1,8 1,7
riszentpéter 15 195 15 195 0 5,3 5,3 Pornóapáti 8 224 8 224 0 4,9 4,9 Rajka 12 307 12 307 0 3,3 3,3 Rédics 19 163 11 815 7 348 7,3 11,0 1,4 Salgótarján 29 659 19 374 10 285 3,0 4,1 1,0 Sátoraljaújhely 49 565 28 313 21 252 4,4 7,1 0,9 Sellye 39 296 36 778 2 518 7,1 7,3 4,0 Semjén 35 537 35 537 0 4,5 4,5 Sopron 20 403 3 497 16 906 1,5 5,7 0,6 Sopronkövesd 18 754 18 754 0 7,5 7,5 Szécsény 23 607 19 034 4 573 4,2 4,7 2,2 Szeged 36 962 8 878 28 084 0,8 2,3 0,4 Szentgotthárd 18 395 11 622 6 773 5,4 7,7 1,5 Szentgyörgyvölgy 12 637 12 637 0 8,7 8,7 Szentpéterfa 11 477 11 477 0 6,1 6,1 Tiszabecs 33 484 28 238 5 246 5,7 6,4 1,9 Tiszasziget 4 238 4 238 0 4,7 4,7 Tompa 34 527 34 527 0 1,2 1,2 Tornanádaska 28 292 28 292 0 8,1 8,1 Tornyiszentmiklós 16 067 16 067 0 8,7 8,7 Záhony 22 882 22 195 687 6,1 5,9 14,6 Zajta 29 462 29 462 0 8,1 8,1 Zákány 18 860 18 860 0 5,8 5,8 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
MELLÉKLET
124
33. melléklet A határ r igazgatóságok területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)határ r igazgatóság
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Balassagyarmat 142 171 122 403 19 768 4,4 4,8 2,0 Gy r 343 908 247 396 96 512 3,4 4,3 1,1 Kiskunhalas 229 215 181 985 47 230 1,5 1,8 0,6 Miskolc 210 070 172 463 37 607 5,5 6,4 1,3 Nagykanizsa 159 045 126 723 32 322 5,3 6,3 1,2 Nyírbátor 313 378 268 721 44 657 4,3 4,8 1,8 Orosháza 332 969 198 098 134 871 2,0 2,9 0,7 Pécs 166 206 130 312 35 894 5,7 6,8 1,7 Szombathely 107 708 80 439 27 269 5,8 7,3 1,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
34. melléklet A határszakaszok területe és településs r sége
terület (hektár) településs r ség (település/100 km2)határszakasz
összesen nem város város és
megyeszékhely összesen nem város
város és megyeszékhely
nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Ukrajna 112 370 99 871 12 499 5,3 5,7 2,4 ukrán-román 29 462 29 462 0 8,1 8,1 Románia 504 515 337 486 167 029 2,4 3,1 0,9 Jugoszlávia 229 215 181 985 47 230 1,5 1,8 0,6 Horvátország 277 384 216 516 60 868 5,0 6,0 1,5 Szlovénia 63 062 55 714 7 348 7,5 8,3 1,4 szlovén-osztrák 18 395 11 622 6 773 5,4 7,7 1,5 Ausztria 203 063 142 029 61 034 4,5 5,9 1,1 osztrák-szlovák 53 036 44 501 8 535 3,2 3,6 1,2 Nyugat-Szlovákia 161 927 114 488 47 439 3,4 4,3 1,3 Kelet-Szlovákia 352 241 294 866 57 375 5,1 5,7 1,6 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
MELLÉKLET
125
35. melléklet A népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség Kistérség
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 3 414 492 3 671 504 4 168 302 4 803 895 5 398 227 5 691 806 6 211 581 6 722 547 6 618 934 7 256 037 7 563 109 7 570 542 7 882 530 7 644 779 7 493 926Bácsalmási 23 432 22 968 25 530 26 893 29 131 28 256 31 456 32 568 33 023 27 952 25 184 24 468 22 272 19 523 18 578Bajai 64 729 68 210 72 299 73 385 75 578 71 133 81 238 85 684 85 416 83 677 83 262 83 313 82 997 79 888 76 906Balassagyarmati 29 957 27 835 30 914 33 908 38 037 40 425 42 710 43 765 43 988 46 355 46 418 44 009 46 420 44 040 43 424Barcsi 26 939 29 809 32 834 35 252 36 775 35 624 36 365 37 187 36 105 33 483 30 643 29 636 29 416 27 476 26 824Békéscsabai 99 387 104 524 115 042 124 793 134 716 142 755 152 598 157 324 151 086 159 294 162 739 163 061 174 784 171 711 169 192Berettyóújfalui 61 933 61 601 69 593 74 256 78 450 80 181 87 344 91 518 92 044 89 534 81 029 77 964 74 994 68 715 66 087Csengeri 9 868 9 241 10 462 12 517 13 946 13 925 16 724 17 973 19 138 19 783 18 924 17 691 16 140 14 526 14 504Csornai 39 797 40 965 43 166 46 456 46 736 48 751 49 568 49 391 48 392 47 081 44 180 42 843 40 486 37 485 36 445Csurgói 21 066 22 484 24 721 25 918 27 640 27 992 28 821 28 209 28 111 25 630 23 901 23 576 21 684 19 915 18 957Debreceni 92 179 96 079 107 582 130 525 153 687 167 888 190 293 204 860 200 830 225 019 249 416 252 012 279 640 289 458 296 541Edelényi 32 032 30 457 29 976 31 204 31 965 32 552 34 012 34 902 35 371 39 620 41 800 40 268 39 144 35 944 36 584Encsi 40 562 39 031 37 728 38 417 38 738 40 558 43 314 43 820 44 875 45 954 43 913 41 281 38 036 34 743 35 163Esztergomi 24 803 26 095 28 918 31 891 33 209 31 954 31 025 36 376 36 528 44 867 52 679 54 264 57 699 55 869 55 594Fehérgyarmati 35 508 33 765 37 436 41 416 41 546 40 093 43 301 45 299 47 481 48 966 47 247 44 879 43 655 39 648 39 347Gy ri 58 144 61 788 66 021 75 805 84 810 93 300 98 507 107 565 107 658 125 557 141 829 144 148 165 831 170 922 175 076Kapuvári 25 822 27 667 28 524 29 765 29 533 30 912 31 977 32 112 32 498 32 520 30 203 29 065 28 870 26 789 25 617Kazincbarcikai 21 153 19 812 21 567 25 225 26 414 28 835 30 755 34 004 36 559 52 374 64 836 67 040 72 939 68 909 65 231Kiskunhalasi 13 891 15 662 19 648 25 670 30 919 33 721 39 019 44 354 47 757 48 581 48 446 47 656 49 925 47 549 47 488Kisvárdai 32 259 32 524 37 985 44 087 48 086 51 290 58 993 65 320 65 074 68 115 69 950 67 196 71 580 69 661 69 685Komáromi 14 603 17 042 17 725 20 264 22 124 25 352 27 669 29 593 30 918 37 160 39 787 40 163 42 661 41 050 41 346Körmendi 17 315 18 851 21 497 23 456 25 845 26 071 26 169 25 618 25 329 24 058 23 747 23 471 23 101 22 199 22 535K szegi 13 015 13 874 14 055 15 117 15 801 16 153 16 274 18 127 16 749 17 252 17 196 18 035 19 036 17 917 17 933Lenti 23 189 25 111 29 381 32 054 34 059 34 846 36 642 36 995 37 851 35 998 32 370 31 195 28 816 25 804 23 402Letenyei 17 295 18 810 21 303 23 572 25 433 25 977 28 387 29 491 29 756 28 869 26 101 24 136 22 372 20 300 18 959Makói 51 548 56 471 63 569 66 490 69 155 73 645 73 155 73 823 70 597 65 794 61 813 61 311 58 497 53 482 50 209Mátészalkai 34 477 31 933 36 921 43 236 47 568 49 130 58 206 63 099 67 090 69 397 69 203 65 013 69 482 67 078 67 675Mez kovácsházai 34 160 42 770 54 660 62 994 67 121 71 971 76 991 78 351 79 289 74 739 66 117 63 840 57 292 51 486 48 156Mohácsi 55 719 56 678 63 929 64 749 69 372 65 623 65 847 67 349 68 731 65 763 63 214 62 259 60 811 55 923 53 364Mórahalomi 10 408 10 822 12 565 15 729 20 525 20 503 24 624 25 117 26 377 23 508 21 588 21 396 19 385 17 077 17 603Mosonmagyaróvári 41 971 44 630 44 646 46 813 50 712 53 867 58 192 61 878 59 988 64 981 67 545 67 190 71 182 71 029 72 525Nagykanizsai 57 391 63 587 69 640 75 864 79 100 82 465 84 852 84 552 82 469 85 999 84 471 84 129 88 984 86 335 83 235Nyírbátori 28 581 24 925 28 495 33 363 37 177 39 561 45 619 49 297 51 547 52 824 51 198 47 767 47 355 44 881 45 207Ózdi 25 784 25 076 28 783 36 312 42 374 43 616 52 347 59 164 65 963 80 487 86 671 86 767 87 746 79 422 75 720
riszentpéteri 10 125 11 245 12 097 12 851 13 708 13 965 14 865 14 891 14 721 13 198 11 769 11 286 9 347 8 113 7 399Salgótarjáni 21 595 25 432 32 863 42 667 45 408 47 669 53 794 59 191 59 882 65 616 71 436 71 322 76 274 72 829 68 833Sarkadi 23 449 23 240 25 706 27 842 30 709 32 000 34 291 35 449 36 934 36 447 33 265 32 655 30 210 27 401 26 289Sátoraljaújhelyi 37 262 36 368 41 195 47 934 53 073 54 484 57 428 60 803 58 587 59 871 57 077 54 348 52 452 46 056 43 953Sellyei 19 794 20 099 20 779 20 853 20 743 19 242 19 804 19 772 20 404 19 258 17 553 17 281 15 351 13 743 13 579Siklósi 34 298 33 369 35 306 35 585 37 207 35 232 38 048 38 980 39 684 38 933 39 421 38 662 38 666 36 406 36 321Soproni 60 201 65 394 71 944 80 894 82 297 86 328 90 295 95 454 82 270 87 121 88 298 89 640 92 832 90 704 93 780Szécsényi 15 028 13 660 15 309 16 226 17 862 18 167 19 323 19 953 21 051 22 788 23 183 22 649 22 273 20 777 20 477Szegedi 79 663 83 103 99 463 117 743 134 962 139 698 150 189 154 675 148 922 160 656 182 068 187 767 206 522 210 284 214 321Szentgotthárdi 13 334 14 370 16 278 17 911 18 408 18 620 19 323 20 094 19 174 17 168 17 100 16 607 16 173 15 305 15 414Szobi 11 705 12 423 13 877 14 792 15 434 16 601 18 233 16 733 17 530 17 535 16 619 15 599 14 364 12 822 13 632Szombathelyi 40 318 46 899 52 741 65 071 73 918 80 272 85 345 89 961 88 589 94 962 102 300 103 506 118 764 121 066 117 629Tatai 20 779 21 834 23 233 24 814 23 948 24 324 25 490 26 075 27 821 33 281 35 992 35 796 38 979 39 589 39 784Vásárosnaményi 30 350 29 154 33 143 37 941 39 928 39 542 44 106 46 811 45 708 46 982 45 289 42 294 41 494 38 195 37 866Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
MELLÉKLET
126
36. melléklet A városi népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség Kistérség
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 209 824 1 300 437 1 455 226 1 647 906 1 847 315 1 948 016 2 099 068 2 264 754 2 230 890 2 605 589 2 898 701 2 922 293 3 316 279 3 303 013 3 307 690Bácsalmási 7 837 7 653 8 091 8 888 8 960 8 635 9 830 10 378 10 623 9 514 9 025 8 830 8 562 7 856 7 650Bajai 21 248 22 397 23 024 23 681 24 588 22 522 27 736 32 084 27 936 30 263 34 689 35 575 38 523 38 686 37 916Balassagyarmati 6 560 6 858 7 826 8 674 11 132 11 788 12 071 12 258 11 427 13 080 14 516 14 209 17 881 18 180 18 474Barcsi 3 339 4 938 7 054 8 496 9 658 9 043 9 459 10 088 8 993 8 670 9 143 8 964 11 464 12 326 12 316Békéscsabai 81 391 84 031 91 659 98 954 104 750 110 596 118 705 122 646 113 507 121 648 127 947 128 788 142 446 140 760 139 541Berettyóújfalui 21 048 22 112 25 652 28 471 31 086 32 480 36 189 38 020 37 421 38 012 37 131 36 360 38 442 37 093 35 497Csengeri 3 482 3 378 3 690 3 988 4 173 4 236 4 941 4 349 4 471 4 835 4 792 4 631 5 389 5 231 5 231Csornai 4 853 5 549 6 090 7 313 7 679 8 322 8 498 8 957 8 951 9 192 9 508 9 393 10 157 10 603 10 704Csurgói 4 195 4 418 4 881 5 137 5 773 5 754 5 956 5 883 5 897 5 390 5 449 5 756 5 933 6 240 5 946Debreceni 66 751 71 823 79 824 99 370 119 491 131 964 149 155 158 933 152 551 174 990 201 984 206 387 236 572 248 838 250 167Edelényi 6 046 5 987 5 598 5 894 6 252 6 870 7 278 7 913 8 220 11 433 13 657 13 360 15 198 14 940 15 337Encsi 6 041 5 671 5 348 5 301 5 439 6 068 6 606 6 851 6 837 6 958 7 433 7 267 8 516 8 907 9 122Esztergomi 16 366 17 212 18 527 20 496 20 956 20 819 20 079 25 256 24 324 28 299 34 023 35 470 38 965 37 656 37 204Fehérgyarmati 3 353 3 254 3 612 4 220 4 627 4 375 5 227 5 779 5 779 6 024 6 688 6 606 8 414 8 953 8 785Gy ri 32 456 34 178 37 151 45 328 53 356 60 098 63 028 70 715 69 583 84 290 100 108 102 600 124 130 129 331 129 412Kapuvári 5 951 6 946 7 605 8 165 8 230 8 662 9 536 10 173 10 335 10 918 10 570 10 283 11 251 11 167 10 659Kazincbarcikai 1 805 1 540 1 514 2 408 2 537 2 830 2 812 3 329 3 846 14 208 24 229 26 306 35 552 35 692 32 356Kiskunhalasi 9 850 11 560 12 631 13 751 16 547 17 758 19 789 23 714 22 547 23 899 26 668 26 429 30 604 29 872 29 954Kisvárdai 8 029 8 807 11 545 13 441 15 667 17 561 20 834 22 197 20 958 21 330 22 227 21 638 26 188 27 326 26 734Komáromi 3 677 3 915 4 361 5 836 6 892 8 985 11 018 12 266 12 681 14 465 16 468 16 640 19 918 19 532 19 616Körmendi 5 429 6 070 6 835 7 977 8 901 9 349 8 949 8 654 8 501 8 719 9 942 10 044 11 783 12 157 12 802K szegi 6 915 7 301 7 076 7 930 8 423 8 492 8 537 10 320 8 780 9 800 10 238 11 191 12 704 11 945 11 844Lenti 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495Letenyei 2 534 3 090 3 304 3 627 3 956 4 085 4 434 4 348 4 463 4 507 4 395 4 179 4 444 4 667 4 545Makói 26 900 29 135 31 654 32 707 33 249 36 265 35 143 34 873 33 068 30 852 30 075 30 274 29 942 27 529 25 802Mátészalkai 6 053 6 308 7 722 9 256 10 600 11 722 15 753 17 570 18 770 19 574 20 638 20 108 25 115 26 178 25 350Mez kovácsházai 13 845 16 908 22 619 25 527 26 272 27 188 27 394 28 416 30 070 28 479 25 428 24 963 22 597 21 501 20 211Mohácsi 13 291 13 505 15 723 16 887 18 180 16 378 17 802 18 539 19 216 21 269 23 017 22 984 25 151 24 074 23 134Mórahalomi 3 156 3 273 3 802 4 577 5 051 5 389 6 163 6 134 6 732 6 142 5 859 5 864 5 869 5 532 5 472Mosonmagyaróvári 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432Nagykanizsai 19 110 22 646 25 115 28 955 31 632 35 115 36 037 36 147 34 010 39 765 43 667 44 572 53 212 55 093 53 451Nyírbátori 6 201 5 815 6 459 7 637 9 439 10 474 12 240 13 414 13 256 13 268 13 674 13 305 15 658 16 073 15 586Ózdi 10 374 10 482 12 903 17 524 21 950 22 439 28 120 33 266 37 870 49 397 54 944 55 489 58 157 52 753 49 512Salgótarjáni 7 035 11 973 16 888 23 680 23 542 24 897 28 489 33 035 32 571 37 686 43 424 43 434 49 603 47 822 44 964Sarkadi 7 301 7 517 8 152 8 663 9 461 10 751 12 233 12 469 12 677 12 332 11 937 11 920 11 791 10 958 10 818Sátoraljaújhelyi 11 579 12 621 14 581 18 545 21 576 22 936 20 577 20 303 17 116 18 241 18 919 19 336 20 928 19 105 18 282Sellyei 1 558 1 566 1 652 1 840 2 097 2 023 2 164 2 058 2 240 2 499 2 804 3 011 3 243 3 197 3 213Siklósi 8 275 8 349 9 391 9 698 10 791 10 240 10 593 10 701 11 253 11 713 14 105 13 457 16 693 16 852 16 396Soproni 24 579 27 113 31 429 38 604 40 194 41 938 43 730 50 094 39 294 44 941 48 638 50 850 57 709 57 935 59 591Szécsényi 4 370 3 790 4 296 4 615 5 083 5 222 4 758 4 734 4 884 5 210 5 690 5 649 6 511 6 630 6 634Szegedi 56 901 59 143 68 924 82 803 96 063 100 175 108 448 110 740 104 867 117 515 140 235 145 312 164 437 169 930 168 273Szentgotthárdi 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043Szobi 1 456 1 633 2 038 1 909 1 969 2 040 3 486 2 150 2 322 2 546 2 841 2 863 2 826 2 746 2 965Szombathelyi 12 934 17 055 20 405 29 959 37 289 42 275 46 379 50 935 47 589 54 758 64 485 65 297 82 851 85 617 81 920Tatai 10 336 10 776 11 678 12 712 12 069 12 155 12 664 12 974 13 927 18 205 21 144 21 189 24 615 25 049 24 598Vásárosnaményi 3 577 3 550 4 316 4 901 5 398 5 511 6 797 7 197 6 899 7 251 8 058 7 737 8 654 9 098 9 075Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
127
37. melléklet A nem városi népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség Kistérség
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 902 582 1 968 361 2 152 997 2 294 555 2 440 459 2 511 764 2 669 644 2 745 002 2 797 728 2 845 842 2 719 325 2 647 166 2 507 025 2 325 085 2 408 315Bácsalmási 15 595 15 315 17 439 18 005 20 171 19 621 21 626 22 190 22 400 18 438 16 159 15 638 13 710 11 667 10 928Bajai 43 481 45 813 49 275 49 704 50 990 48 611 53 502 53 600 57 480 53 414 48 573 47 738 44 474 41 202 38 990Balassagyarmati 23 397 20 977 23 088 25 234 26 905 28 637 30 639 31 507 32 561 33 275 31 902 29 800 28 539 25 860 24 950Barcsi 23 600 24 871 25 780 26 756 27 117 26 581 26 906 27 099 27 112 24 813 21 500 20 672 17 952 15 150 14 508Békéscsabai 17 996 20 493 23 383 25 839 29 966 32 159 33 893 34 678 37 579 37 646 34 792 34 273 32 338 30 951 29 651Berettyóújfalui 40 885 39 489 43 941 45 785 47 364 47 701 51 155 53 498 54 623 51 522 43 898 41 604 36 552 31 622 30 590Csengeri 6 386 5 863 6 772 8 529 9 773 9 689 11 783 13 624 14 667 14 948 14 132 13 060 10 751 9 295 9 273Csornai 34 944 35 416 37 076 39 143 39 057 40 429 41 070 40 434 39 441 37 889 34 672 33 450 30 329 26 882 25 741Csurgói 16 871 18 066 19 840 20 781 21 867 22 238 22 865 22 326 22 214 20 240 18 452 17 820 15 751 13 675 13 011Debreceni 25 428 24 256 27 758 31 155 34 196 35 924 41 138 45 927 48 279 50 029 47 432 45 625 43 068 40 620 46 374Edelényi 25 986 24 470 24 378 25 310 25 713 25 682 26 734 26 989 27 151 28 187 28 143 26 908 23 946 21 004 21 247Encsi 34 521 33 360 32 380 33 116 33 299 34 490 36 708 36 969 38 038 38 996 36 480 34 014 29 520 25 836 26 041Esztergomi 8 437 8 883 10 391 11 395 12 253 11 135 10 946 11 120 12 204 16 568 18 656 18 794 18 734 18 213 18 390Fehérgyarmati 32 155 30 511 33 824 37 196 36 919 35 718 38 074 39 520 41 702 42 942 40 559 38 273 35 241 30 695 30 562Gy ri 25 688 27 610 28 870 30 477 31 454 33 202 35 479 36 850 38 075 41 267 41 721 41 548 41 701 41 591 45 664Kapuvári 19 871 20 721 20 919 21 600 21 303 22 250 22 441 21 939 22 163 21 602 19 633 18 782 17 619 15 622 14 958Kazincbarcikai 19 348 18 272 20 053 22 817 23 877 26 005 27 943 30 675 32 713 38 166 40 607 40 734 37 387 33 217 32 875Kiskunhalasi 4 041 4 102 7 017 11 919 14 372 15 963 19 230 20 640 25 210 24 682 21 778 21 227 19 321 17 677 17 534Kisvárdai 24 230 23 717 26 440 30 646 32 419 33 729 38 159 43 123 44 116 46 785 47 723 45 558 45 392 42 335 42 951Komáromi 10 926 13 127 13 364 14 428 15 232 16 367 16 651 17 327 18 237 22 695 23 319 23 523 22 743 21 518 21 730Körmendi 11 886 12 781 14 662 15 479 16 944 16 722 17 220 16 964 16 828 15 339 13 805 13 427 11 318 10 042 9 733K szegi 6 100 6 573 6 979 7 187 7 378 7 661 7 737 7 807 7 969 7 452 6 958 6 844 6 332 5 972 6 089Lenti 20 691 22 368 26 015 28 270 29 910 30 152 31 234 31 337 32 020 29 719 25 511 24 482 20 684 17 025 14 907Letenyei 14 761 15 720 17 999 19 945 21 477 21 892 23 953 25 143 25 293 24 362 21 706 19 957 17 928 15 633 14 414Makói 24 648 27 336 31 915 33 783 35 906 37 380 38 012 38 950 37 529 34 942 31 738 31 037 28 555 25 953 24 407Mátészalkai 28 424 25 625 29 199 33 980 36 968 37 408 42 453 45 529 48 320 49 823 48 565 44 905 44 367 40 900 42 325Mez kovácsházai 20 315 25 862 32 041 37 467 40 849 44 783 49 597 49 935 49 219 46 260 40 689 38 877 34 695 29 985 27 945Mohácsi 42 428 43 173 48 206 47 862 51 192 49 245 48 045 48 810 49 515 44 494 40 197 39 275 35 660 31 849 30 230Mórahalomi 7 252 7 549 8 763 11 152 15 474 15 114 18 461 18 983 19 645 17 366 15 729 15 532 13 516 11 545 12 131Mosonmagyaróvári 33 589 35 869 36 088 37 427 39 272 40 537 43 333 44 940 43 249 43 793 43 105 42 537 41 454 40 950 42 093Nagykanizsai 38 281 40 941 44 525 46 909 47 468 47 350 48 815 48 405 48 459 46 234 40 804 39 557 35 772 31 242 29 784Nyírbátori 22 380 19 110 22 036 25 726 27 738 29 087 33 379 35 883 38 291 39 556 37 524 34 462 31 697 28 808 29 621Ózdi 15 410 14 594 15 880 18 788 20 424 21 177 24 227 25 898 28 093 31 090 31 727 31 278 29 589 26 669 26 208
riszentpéteri 10 125 11 245 12 097 12 851 13 708 13 965 14 865 14 891 14 721 13 198 11 769 11 286 9 347 8 113 7 399Salgótarjáni 14 560 13 459 15 975 18 987 21 866 22 772 25 305 26 156 27 311 27 930 28 012 27 888 26 671 25 007 23 869Sarkadi 16 148 15 723 17 554 19 179 21 248 21 249 22 058 22 980 24 257 24 115 21 328 20 735 18 419 16 443 15 471Sátoraljaújhelyi 25 683 23 747 26 614 29 389 31 497 31 548 36 851 40 500 41 471 41 630 38 158 35 012 31 524 26 951 25 671Sellyei 18 236 18 533 19 127 19 013 18 646 17 219 17 640 17 714 18 164 16 759 14 749 14 270 12 108 10 546 10 366Siklósi 26 023 25 020 25 915 25 887 26 416 24 992 27 455 28 279 28 431 27 220 25 316 25 205 21 973 19 554 19 925Soproni 35 622 38 281 40 515 42 290 42 103 44 390 46 565 45 360 42 976 42 180 39 660 38 790 35 123 32 769 34 189Szécsényi 10 658 9 870 11 013 11 611 12 779 12 945 14 565 15 219 16 167 17 578 17 493 17 000 15 762 14 147 13 843Szegedi 22 762 23 960 30 539 34 940 38 899 39 523 41 741 43 935 44 055 43 141 41 833 42 455 42 085 40 354 46 048Szentgotthárdi 8 950 9 425 10 618 11 042 10 861 10 972 11 204 11 582 11 065 9 374 8 913 8 589 7 658 6 641 6 371Szobi 10 249 10 790 11 839 12 883 13 465 14 561 14 747 14 583 15 208 14 989 13 778 12 736 11 538 10 076 10 667Szombathelyi 27 384 29 844 32 336 35 112 36 629 37 997 38 966 39 026 41 000 40 204 37 815 38 209 35 913 35 449 35 709Tatai 10 443 11 058 11 555 12 102 11 879 12 169 12 826 13 101 13 894 15 076 14 848 14 607 14 364 14 540 15 186Vásárosnaményi 26 773 25 604 28 827 33 040 34 530 34 031 37 309 39 614 38 809 39 731 37 231 34 557 32 840 29 097 28 791Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
MELLÉKLET
128
38. melléklet A népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 531 619 555 481 629 577 708 769 763 817 786 107 837 646 876 166 866 568 897 995 916 724 911 013 933 055 890 437 874 2175 km-en belül, de nem közvetlen 55 411 54 380 57 653 60 477 64 105 66 097 71 389 73 844 76 498 76 434 72 037 69 380 63 254 57 257 56 8945-10 km között 308 032 310 124 338 835 375 736 402 102 419 386 452 476 480 707 483 774 503 576 508 004 499 508 506 658 487 750 488 10910-15 km között 300 116 312 621 347 509 385 630 411 942 424 462 460 296 482 803 490 263 516 586 519 306 507 448 520 445 498 388 490 81615-20 km között 346 549 359 417 393 384 425 348 461 486 479 167 522 019 545 728 536 913 565 047 567 473 561 566 581 596 561 155 567 87920-25 km között 309 874 316 857 345 466 385 089 421 888 436 810 469 265 491 461 495 540 535 108 548 905 545 057 562 494 533 945 537 91825-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 32850-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 74975-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
39. melléklet A nem városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 286 581 288 335 319 253 343 562 365 357 370 497 398 085 410 422 421 347 411 851 384 433 370 113 336 408 301 221 296 4905 km-en belül, de nem közvetlen 51 489 50 994 54 523 57 573 61 286 62 790 68 145 70 538 73 246 73 348 69 162 66 628 60 497 54 886 54 6425-10 km között 215 027 214 423 234 043 254 740 265 400 269 452 291 647 306 340 307 755 309 140 293 829 283 393 261 050 237 149 238 36610-15 km között 226 969 234 370 257 177 278 225 290 331 295 409 317 390 327 034 337 050 342 912 327 880 316 780 296 771 272 797 271 46015-20 km között 223 414 227 594 249 916 268 083 286 459 293 168 310 279 318 439 324 066 325 073 307 816 299 965 281 037 257 570 263 09320-25 km között 204 031 206 382 225 622 247 170 261 449 269 309 287 739 297 921 301 639 309 123 294 474 285 705 271 789 250 356 259 60325-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 16050-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 06575-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
40. melléklet A városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 245 038 267 146 310 324 365 207 398 460 415 610 439 561 465 744 445 221 486 144 532 291 540 900 596 647 589 216 577 7275 km-en belül, de nem közvetlen 3 922 3 386 3 130 2 904 2 819 3 307 3 244 3 306 3 252 3 086 2 875 2 752 2 757 2 371 2 2525-10 km között 93 005 95 701 104 792 120 996 136 702 149 934 160 829 174 367 176 019 194 436 214 175 216 115 245 608 250 601 249 74310-15 km között 73 147 78 251 90 332 107 405 121 611 129 053 142 906 155 769 153 213 173 674 191 426 190 668 223 674 225 591 219 35615-20 km között 123 135 131 823 143 468 157 265 175 027 185 999 211 740 227 289 212 847 239 974 259 657 261 601 300 559 303 585 304 78620-25 km között 105 843 110 475 119 844 137 919 160 439 167 501 181 526 193 540 193 901 225 985 254 431 259 352 290 705 283 589 278 31525-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 24750-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 68475-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
129
41. melléklet A népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 531 619 555 481 629 577 708 769 763 817 786 107 837 646 876 166 866 568 897 995 916 724 911 013 933 055 890 437 874 21725 km-en belüli, de nem közvetlen 1 319 982 1 353 399 1 482 847 1 632 280 1 761 523 1 825 922 1 975 445 2 074 543 2 082 988 2 196 751 2 215 725 2 182 959 2 234 447 2 138 495 2 141 61625-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 32850-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 74975-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
42. melléklet A nem városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 286 581 288 335 319 253 343 562 365 357 370 497 398 085 410 422 421 347 411 851 384 433 370 113 336 408 301 221 296 49025 km-en belüli, de nem közvetlen 920 930 933 763 1 021 281 1 105 791 1 164 925 1 190 128 1 275 200 1 320 272 1 343 756 1 359 596 1 293 161 1 252 471 1 171 144 1 072 758 1 087 16425-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 16050-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 06575-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
43. melléklet A városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 245 038 267 146 310 324 365 207 398 460 415 610 439 561 465 744 445 221 486 144 532 291 540 900 596 647 589 216 577 72725 km-en belüli, de nem közvetlen 399 052 419 636 461 566 526 489 596 598 635 794 700 245 754 271 739 232 837 155 922 564 930 488 1 063 303 1 065 737 1 054 45225-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 24750-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 68475-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
130
44. melléklet A népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 1 851 601 1 908 880 2 112 424 2 341 049 2 525 340 2 612 029 2 813 091 2 950 709 2 949 556 3 094 746 3 132 449 3 093 972 3 167 502 3 028 932 3 015 83325-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 32850-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 74975-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
45. melléklet A nem városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 1 207 511 1 222 098 1 340 534 1 449 353 1 530 282 1 560 625 1 673 285 1 730 694 1 765 103 1 771 447 1 677 594 1 622 584 1 507 552 1 373 979 1 383 65425-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 16050-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 06575-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
46. melléklet A városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség zóna
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 644 090 686 782 771 890 891 696 995 058 1 051 404 1 139 806 1 220 015 1 184 453 1 323 299 1 454 855 1 471 388 1 659 950 1 654 953 1 632 17925-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 24750-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 68475-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
131
47. melléklet A népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300Aggtelek 9 225 7 982 8 308 8 732 8 341 8 811 8 841 9 063 8 771 9 147 9 206 8 551 7 508 6 619 6 377Bácsalmás 24 601 25 639 28 372 29 822 31 434 31 059 34 425 35 472 36 667 32 264 29 336 28 556 26 325 23 144 22 005Bácsbokod 9 366 9 203 10 253 10 472 10 957 9 967 11 103 11 129 11 762 9 944 9 008 8 740 7 794 7 046 6 681Bagamér 4 886 4 469 5 219 6 014 6 299 6 884 7 152 8 654 8 864 8 499 7 283 6 907 5 971 5 181 5 183Balassagyarmat 13 018 12 450 14 014 15 502 18 301 19 352 20 504 21 087 19 977 21 822 22 939 22 217 25 257 24 907 25 024Bánréve 10 504 10 511 10 604 12 361 12 718 13 477 14 476 14 322 16 007 17 793 18 333 18 239 17 373 16 068 16 081Barabás 8 594 8 340 9 508 11 022 11 043 10 712 11 917 12 668 12 476 12 900 12 329 11 478 11 213 10 092 9 999Barcs 16 821 18 568 21 132 22 761 23 784 22 365 22 854 23 766 22 910 21 287 20 218 19 701 20 560 19 905 19 638Bátorliget 18 952 16 913 20 183 23 502 26 751 28 532 32 978 35 902 37 708 38 748 36 907 34 327 35 277 33 468 33 287Battonya 13 666 16 349 21 153 22 795 22 962 25 347 25 027 25 470 25 574 23 013 18 860 18 352 15 746 14 041 13 078Beregsurány 14 793 14 007 16 058 18 375 19 295 18 935 21 357 22 123 21 138 21 655 21 253 19 982 19 612 18 412 18 021Beremend 7 002 6 588 6 829 6 693 7 300 7 111 7 809 8 424 8 789 8 802 8 738 9 041 7 822 7 175 7 252Bernecebaráti 4 517 4 458 4 654 5 248 5 641 5 859 6 212 6 109 6 751 6 598 5 711 4 965 4 305 3 473 3 140Berzence 9 995 10 722 12 087 12 605 13 719 13 728 14 169 14 144 13 968 12 762 12 185 12 183 11 772 11 369 10 763Biharkeresztes 19 210 18 779 21 758 23 650 25 501 25 173 27 569 28 475 29 362 28 850 25 578 24 403 22 250 19 885 18 423Biharugra 9 461 8 797 10 183 11 120 11 958 11 904 13 427 13 670 13 957 13 558 11 672 10 990 9 270 8 016 7 411Bolhó 9 216 10 297 10 835 11 189 11 747 12 023 11 842 11 718 11 118 10 105 8 614 8 264 7 482 6 263 6 148Bozsok 3 963 4 305 4 491 4 670 4 691 4 792 4 985 5 240 5 174 4 862 4 610 4 551 4 285 4 180 4 378Bucsu 15 680 20 144 23 713 33 559 41 113 46 183 50 838 55 746 52 648 60 013 69 454 70 305 87 549 90 922 87 819Csákánydoroszló 10 724 11 595 12 960 14 348 16 089 16 313 16 010 15 420 15 290 14 950 15 668 15 633 16 570 16 526 17 100Csenger 21 946 20 867 23 753 28 231 31 146 31 711 37 361 40 546 42 758 44 950 43 967 41 036 38 941 35 223 34 888Dejtár 9 392 8 881 9 689 10 656 11 489 11 994 12 667 12 647 13 249 13 374 12 683 11 621 11 865 11 106 11 521Drávaszabolcs 17 238 16 833 17 296 17 418 18 256 17 297 18 998 19 595 19 567 19 394 20 828 19 852 21 769 21 100 21 186Esztergom 32 120 34 040 37 948 44 760 46 231 48 057 51 736 62 889 63 411 74 925 84 341 85 869 89 150 86 866 87 003Fels csatár 2 348 2 547 2 436 2 538 2 552 2 574 2 586 2 509 2 672 2 190 1 984 1 982 1 708 1 580 1 509Gy r 51 031 54 095 58 156 67 269 75 463 83 853 88 017 96 638 96 486 113 491 129 358 131 671 153 086 158 022 160 135Gyula 21 054 20 213 22 676 25 451 27 439 28 097 28 964 29 290 27 764 28 759 30 677 30 548 34 533 34 331 33 041Hangony 9 585 9 477 11 868 16 084 20 510 20 626 25 886 30 972 35 098 44 938 49 603 50 045 52 334 47 161 43 880Hegyeshalom 18 883 20 390 21 102 23 237 24 207 25 453 27 145 28 397 26 637 27 351 27 573 27 077 27 536 27 910 28 455Hercegszántó 24 264 25 179 27 294 27 541 28 173 26 758 29 870 29 180 30 645 28 223 25 687 25 230 23 027 20 471 18 730Hidasnémeti 13 987 13 055 12 799 12 939 12 759 13 772 14 312 14 419 14 946 14 907 13 610 12 510 10 974 9 278 9 070Ipolytarnóc 10 627 9 529 11 117 12 996 14 824 15 514 17 038 17 671 18 087 18 120 18 144 18 004 17 302 16 449 15 769Ivándárda 11 065 11 107 12 206 12 684 13 122 12 030 11 996 11 769 12 315 11 151 10 227 10 154 9 510 8 692 8 221Kapuvár 19 896 22 106 23 230 25 116 25 047 26 461 28 426 28 787 29 205 29 855 28 867 28 278 28 150 26 929 26 939Kiszombor 8 557 8 454 9 502 9 682 9 842 9 710 11 040 11 326 11 801 11 151 10 684 10 494 10 241 9 704 10 089Komárom 32 624 35 808 37 749 41 795 42 647 45 972 49 514 51 906 54 893 66 100 71 196 71 474 77 140 76 386 76 947K szeg 9 112 9 747 9 579 10 584 11 212 11 486 11 384 13 180 11 734 12 587 12 803 13 701 14 984 13 991 13 814Kötegyán 17 330 17 692 19 365 21 170 23 928 25 211 27 523 28 587 29 595 29 093 27 003 26 495 25 230 23 228 22 548Létavértes 14 480 14 138 15 432 16 194 16 830 17 064 18 629 18 501 19 644 20 133 18 274 17 512 15 666 13 649 14 037Letenye 36 613 41 697 45 880 51 248 55 416 59 361 63 036 63 316 61 415 66 447 68 374 67 482 75 468 75 598 72 863Letkés 7 500 8 262 9 461 9 740 10 010 10 900 12 160 10 586 10 909 11 033 10 851 10 488 9 956 9 210 10 294Lónya 3 303 3 381 4 206 4 660 5 029 4 962 5 158 5 659 5 524 5 324 4 877 4 451 3 995 3 417 3 205L kösháza 19 641 21 541 24 620 26 420 28 194 31 015 34 196 34 796 34 635 34 004 31 485 31 104 29 124 26 703 25 211Mez hegyes 15 170 19 043 24 322 27 705 30 254 30 772 33 032 33 573 34 645 33 112 30 970 30 181 27 520 25 481 24 352Mohács 13 176 13 680 15 737 17 098 18 342 16 755 18 459 19 347 20 427 22 445 23 531 23 391 24 644 23 320 22 110Mórahalom 10 408 10 822 12 565 15 545 18 504 18 663 22 502 22 967 24 179 21 563 19 894 19 775 17 931 15 864 16 251Mosonmagyaróvár 18 347 19 594 19 637 20 584 23 576 25 824 28 360 31 068 30 492 35 280 38 398 38 435 43 100 43 185 43 965Nagycenk 9 299 10 125 10 799 11 124 10 839 11 444 12 074 11 760 11 239 11 133 10 580 10 430 9 921 9 552 10 494Nagykereki 9 183 8 527 9 622 10 162 10 464 10 588 10 888 11 312 11 789 11 123 9 178 8 749 7 366 5 935 5 914Nagylak 44 157 48 320 54 328 56 745 58 967 62 563 61 316 61 720 58 117 54 134 51 071 50 720 48 313 43 965 41 071Nyírábrány 12 709 10 707 13 087 14 562 17 531 18 902 22 306 24 726 27 114 28 268 27 038 25 433 22 731 20 783 21 533
riszentpéter 5 031 5 450 5 919 6 198 6 441 6 595 6 834 6 995 6 996 6 199 5 350 5 073 4 313 3 801 3 493Pornóapáti 3 445 3 520 4 025 4 218 4 261 4 413 4 477 4 541 4 927 4 729 4 364 4 347 4 031 3 862 3 967Rajka 5 248 5 343 5 137 5 479 5 834 6 093 6 262 6 543 6 623 6 105 6 014 5 936 6 011 6 092 6 489Rédics 6 870 7 538 9 092 9 863 10 648 11 236 12 081 12 304 12 553 12 342 12 075 11 791 12 506 12 372 11 727Salgótarján 11 985 16 559 22 629 30 622 31 710 33 406 38 243 43 098 43 245 49 186 54 904 54 887 60 392 57 422 53 828Sátoraljaújhely 30 251 28 801 31 814 38 079 42 248 44 383 43 751 45 877 42 331 44 700 44 453 44 641 46 254 42 709 41 028Sellye 19 748 20 067 20 847 21 080 20 861 19 449 19 766 19 691 20 036 18 823 17 323 17 050 15 502 14 089 13 617Semjén 15 447 14 662 17 063 19 288 21 252 21 425 25 422 27 889 28 701 28 305 25 584 23 117 20 370 17 211 16 749Sopron 26 314 28 930 33 892 41 405 43 016 44 556 46 358 53 381 40 125 45 776 49 828 51 941 58 470 58 677 60 411Sopronkövesd 12 635 13 239 13 589 13 387 13 293 13 931 14 162 13 315 13 805 13 185 11 858 11 593 9 953 9 043 8 834Szécsény 13 380 12 136 13 528 14 519 15 898 16 226 17 118 17 563 18 601 20 090 20 529 20 092 19 985 18 790 18 696Szeged 63 104 65 576 76 396 91 608 105 597 109 669 118 442 120 518 113 432 125 656 147 551 152 628 171 212 176 087 175 605Szentgotthárd 10 757 11 716 13 379 14 887 15 199 15 218 15 877 16 685 15 848 14 171 14 252 13 860 13 718 13 155 13 375Szentgyörgyvölgy 4 778 5 278 5 908 6 240 6 277 6 197 6 067 5 891 5 934 5 115 4 404 4 255 3 582 3 000 2 510Szentpéterfa 4 598 5 067 5 378 5 609 5 747 5 867 5 937 5 749 6 203 5 813 5 337 5 254 4 873 4 491 4 595Tiszabecs 16 382 16 310 17 971 19 868 20 399 19 504 21 248 22 304 23 321 24 080 23 446 22 480 23 182 22 178 22 075Tiszasziget 1 871 1 785 2 197 2 391 2 547 2 579 2 873 2 854 2 868 2 782 2 880 2 876 3 039 2 897 3 350Tompa 2 434 2 410 4 808 8 824 10 811 11 402 14 223 15 288 18 942 17 895 15 518 15 043 13 794 12 403 12 356Tornanádaska 10 159 9 190 9 282 9 758 10 082 10 207 10 921 11 107 11 345 11 014 10 594 9 971 8 062 6 666 6 516Tornyiszentmiklós 7 341 7 693 8 541 9 485 10 213 10 276 10 897 12 086 12 910 13 073 11 526 10 930 9 225 7 836 7 028Záhony 14 381 14 232 15 527 16 916 17 620 18 636 20 490 23 613 23 887 25 474 27 642 26 806 27 335 26 827 26 612Zajta 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143Zákány 8 617 9 133 9 659 9 949 10 640 11 127 11 502 10 967 11 036 10 161 9 239 8 918 7 817 6 620 6 158Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
MELLÉKLET
132
48. melléklet A nem városi népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591Aggtelek 9 225 7 982 8 308 8 732 8 341 8 811 8 841 9 063 8 771 9 147 9 206 8 551 7 508 6 619 6 377Bácsalmás 16 764 17 986 20 281 20 934 22 474 22 424 24 595 25 094 26 044 22 750 20 311 19 726 17 763 15 288 14 355Bácsbokod 9 366 9 203 10 253 10 472 10 957 9 967 11 103 11 129 11 762 9 944 9 008 8 740 7 794 7 046 6 681Bagamér 4 886 4 469 5 219 6 014 6 299 6 884 7 152 8 654 8 864 8 499 7 283 6 907 5 971 5 181 5 183Balassagyarmat 6 458 5 592 6 188 6 828 7 169 7 564 8 433 8 829 8 550 8 742 8 423 8 008 7 376 6 727 6 550Bánréve 7 625 7 442 7 476 8 890 8 855 9 256 9 823 9 762 10 832 11 231 11 230 11 033 9 969 8 750 8 566Barabás 8 594 8 340 9 508 11 022 11 043 10 712 11 917 12 668 12 476 12 900 12 329 11 478 11 213 10 092 9 999Barcs 13 482 13 630 14 078 14 265 14 126 13 322 13 395 13 678 13 917 12 617 11 075 10 737 9 096 7 579 7 322Bátorliget 14 354 12 642 15 256 17 713 19 318 20 059 22 942 24 961 27 079 28 127 25 885 23 504 21 906 19 619 19 854Battonya 5 024 7 154 9 135 9 923 9 951 11 610 12 309 12 173 12 908 11 345 9 536 9 043 7 784 6 656 6 272Beregsurány 11 216 10 457 11 742 13 474 13 897 13 424 14 560 14 926 14 239 14 404 13 195 12 245 10 958 9 314 8 946Beremend 7 002 6 588 6 829 6 693 7 300 7 111 7 809 8 424 8 789 8 802 8 738 9 041 7 822 7 175 7 252Bernecebaráti 4 517 4 458 4 654 5 248 5 641 5 859 6 212 6 109 6 751 6 598 5 711 4 965 4 305 3 473 3 140Berzence 5 800 6 304 7 206 7 468 7 946 7 974 8 213 8 261 8 071 7 372 6 736 6 427 5 839 5 129 4 817Biharkeresztes 12 231 11 511 12 640 13 196 13 822 13 206 14 231 14 701 15 145 14 020 12 025 11 352 10 011 8 772 8 178Biharugra 9 461 8 797 10 183 11 120 11 958 11 904 13 427 13 670 13 957 13 558 11 672 10 990 9 270 8 016 7 411Bolhó 9 216 10 297 10 835 11 189 11 747 12 023 11 842 11 718 11 118 10 105 8 614 8 264 7 482 6 263 6 148Bozsok 3 963 4 305 4 491 4 670 4 691 4 792 4 985 5 240 5 174 4 862 4 610 4 551 4 285 4 180 4 378Bucsu 2 746 3 089 3 308 3 600 3 824 3 908 4 459 4 811 5 059 5 255 4 969 5 008 4 698 5 305 5 899Csákánydoroszló 5 295 5 525 6 125 6 371 7 188 6 964 7 061 6 766 6 789 6 231 5 726 5 589 4 787 4 369 4 298Csenger 16 152 14 972 16 930 20 392 22 308 22 272 25 792 28 663 30 572 31 767 30 950 28 752 26 241 22 883 22 860Dejtár 9 392 8 881 9 689 10 656 11 489 11 994 12 667 12 647 13 249 13 374 12 683 11 621 11 865 11 106 11 521Drávaszabolcs 11 049 10 601 10 444 10 557 10 447 9 823 11 075 11 401 11 104 10 450 9 487 9 238 8 008 7 144 7 543Esztergom 14 593 15 665 18 058 22 298 23 326 23 295 25 794 29 451 30 232 36 632 39 564 39 655 38 341 36 412 37 190Fels csatár 2 348 2 547 2 436 2 538 2 552 2 574 2 586 2 509 2 672 2 190 1 984 1 982 1 708 1 580 1 509Gy r 18 575 19 917 21 005 21 941 22 107 23 755 24 989 25 923 26 903 29 201 29 250 29 071 28 956 28 691 30 723Hangony 3 776 3 525 3 851 4 158 4 619 4 687 5 196 5 535 5 914 6 388 6 442 6 357 5 962 5 600 5 475Hegyeshalom 14 030 14 841 15 012 15 924 16 528 17 131 18 647 19 440 17 686 18 159 18 065 17 684 17 379 17 307 17 751Hercegszántó 24 264 25 179 27 294 27 541 28 173 26 758 29 870 29 180 30 645 28 223 25 687 25 230 23 027 20 471 18 730Hidasnémeti 10 065 9 669 9 669 10 035 9 940 10 465 11 068 11 113 11 694 11 821 10 735 9 758 8 217 6 907 6 818Ipolytarnóc 10 627 9 529 11 117 12 996 14 824 15 514 17 038 17 671 18 087 18 120 18 144 18 004 17 302 16 449 15 769Ivándárda 8 979 8 990 9 667 9 847 10 140 9 264 9 326 9 262 9 525 8 382 7 463 7 311 6 578 5 796 5 468Kapuvár 12 468 13 560 13 984 15 137 14 737 15 386 16 066 16 089 16 082 15 977 15 483 15 097 14 026 12 910 12 864Kiszombor 8 557 8 454 9 502 9 682 9 842 9 710 11 040 11 326 11 801 11 151 10 684 10 494 10 241 9 704 10 089Komárom 18 611 21 117 21 710 23 247 23 686 24 832 25 832 26 666 28 285 33 430 33 584 33 645 32 607 31 805 32 733K szeg 2 197 2 446 2 503 2 654 2 789 2 994 2 847 2 860 2 954 2 787 2 565 2 510 2 280 2 046 1 970Kötegyán 10 029 10 175 11 213 12 507 14 467 14 460 15 290 16 118 16 918 16 761 15 066 14 575 13 439 12 270 11 730Létavértes 7 012 6 765 7 472 7 686 7 832 8 070 8 798 9 232 9 862 10 019 9 168 8 755 7 889 6 920 6 992Letenye 15 781 16 854 18 410 19 641 20 809 21 107 23 407 23 669 23 794 22 979 20 987 19 390 18 594 16 879 16 212Letkés 6 044 6 629 7 423 7 831 8 041 8 860 8 674 8 436 8 587 8 487 8 010 7 625 7 130 6 464 7 329Lónya 3 303 3 381 4 206 4 660 5 029 4 962 5 158 5 659 5 524 5 324 4 877 4 451 3 995 3 417 3 205L kösháza 15 780 16 819 19 037 20 027 22 549 25 100 27 806 28 039 27 965 27 679 25 453 25 095 23 368 21 121 19 731Mez hegyes 1 880 2 510 3 423 4 325 5 675 5 919 6 248 6 298 6 793 6 488 5 918 5 713 5 109 4 429 4 400Mohács 2 492 2 775 3 059 3 169 3 472 3 411 3 764 3 905 4 339 4 430 3 814 3 750 3 261 2 994 2 887Mórahalom 7 252 7 549 8 763 10 968 13 453 13 274 16 339 16 833 17 447 15 421 14 035 13 911 12 062 10 332 10 779Mosonmagyaróvár 9 965 10 833 11 079 11 198 12 136 12 494 13 501 14 130 13 753 14 092 13 958 13 782 13 372 13 106 13 533Nagycenk 9 299 10 125 10 799 11 124 10 839 11 444 12 074 11 760 11 239 11 133 10 580 10 430 9 921 9 552 10 494Nagykereki 9 183 8 527 9 622 10 162 10 464 10 588 10 888 11 312 11 789 11 123 9 178 8 749 7 366 5 935 5 914Nagylak 17 257 19 185 22 674 24 038 25 718 26 298 26 173 26 847 25 049 23 282 20 996 20 446 18 371 16 436 15 269Nyírábrány 9 710 8 155 10 114 11 344 13 662 14 122 17 523 19 482 21 692 22 648 21 825 20 331 17 609 15 774 16 068
riszentpéter 5 031 5 450 5 919 6 198 6 441 6 595 6 834 6 995 6 996 6 199 5 350 5 073 4 313 3 801 3 493Pornóapáti 3 445 3 520 4 025 4 218 4 261 4 413 4 477 4 541 4 927 4 729 4 364 4 347 4 031 3 862 3 967Rajka 5 248 5 343 5 137 5 479 5 834 6 093 6 262 6 543 6 623 6 105 6 014 5 936 6 011 6 092 6 489Rédics 4 372 4 795 5 726 6 079 6 499 6 542 6 673 6 646 6 722 6 063 5 216 5 078 4 374 3 593 3 232Salgótarján 4 950 4 586 5 741 6 942 8 168 8 509 9 754 10 063 10 674 11 500 11 480 11 453 10 789 9 600 8 864Sátoraljaújhely 10 902 9 443 9 594 10 267 10 213 10 075 10 921 11 431 11 571 12 376 11 473 10 765 10 006 8 542 8 052Sellye 18 190 18 501 19 195 19 240 18 764 17 426 17 602 17 633 17 796 16 324 14 519 14 039 12 259 10 892 10 404Semjén 15 447 14 662 17 063 19 288 21 252 21 425 25 422 27 889 28 701 28 305 25 584 23 117 20 370 17 211 16 749Sopron 3 212 3 417 4 104 4 615 4 902 5 031 5 452 5 812 3 619 3 795 4 004 3 989 3 634 3 594 4 236Sopronkövesd 12 635 13 239 13 589 13 387 13 293 13 931 14 162 13 315 13 805 13 185 11 858 11 593 9 953 9 043 8 834Szécsény 9 010 8 346 9 232 9 904 10 815 11 004 12 360 12 829 13 717 14 880 14 839 14 443 13 474 12 160 12 062Szeged 6 203 6 433 7 472 8 805 9 534 9 494 9 994 9 778 8 565 8 141 7 316 7 316 6 775 6 157 7 332Szentgotthárd 6 373 6 771 7 719 8 018 7 652 7 570 7 758 8 173 7 739 6 377 6 065 5 842 5 203 4 491 4 332Szentgyörgyvölgy 4 778 5 278 5 908 6 240 6 277 6 197 6 067 5 891 5 934 5 115 4 404 4 255 3 582 3 000 2 510Szentpéterfa 4 598 5 067 5 378 5 609 5 747 5 867 5 937 5 749 6 203 5 813 5 337 5 254 4 873 4 491 4 595Tiszabecs 13 029 13 056 14 359 15 648 15 772 15 129 16 021 16 525 17 542 18 056 16 758 15 874 14 768 13 225 13 290Tiszasziget 1 871 1 785 2 197 2 391 2 547 2 579 2 873 2 854 2 868 2 782 2 880 2 876 3 039 2 897 3 350Tompa 2 434 2 410 4 808 8 824 10 811 11 402 14 223 15 288 18 942 17 895 15 518 15 043 13 794 12 403 12 356Tornanádaska 10 159 9 190 9 282 9 758 10 082 10 207 10 921 11 107 11 345 11 014 10 594 9 971 8 062 6 666 6 516Tornyiszentmiklós 7 341 7 693 8 541 9 485 10 213 10 276 10 897 12 086 12 910 13 073 11 526 10 930 9 225 7 836 7 028Záhony 13 500 13 260 14 353 15 893 16 575 17 465 19 223 22 230 22 029 23 357 24 593 23 837 23 533 21 869 21 910Zajta 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143Zákány 8 617 9 133 9 659 9 949 10 640 11 127 11 502 10 967 11 036 10 161 9 239 8 918 7 817 6 620 6 158Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
MELLÉKLET
133
49. melléklet A városi népesség száma határ rízeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788Bácsalmás 7 837 7 653 8 091 8 888 8 960 8 635 9 830 10 378 10 623 9 514 9 025 8 830 8 562 7 856 7 650Balassagyarmat 6 560 6 858 7 826 8 674 11 132 11 788 12 071 12 258 11 427 13 080 14 516 14 209 17 881 18 180 18 474Bánréve 2 879 3 069 3 128 3 471 3 863 4 221 4 653 4 560 5 175 6 562 7 103 7 206 7 404 7 318 7 515Barcs 3 339 4 938 7 054 8 496 9 658 9 043 9 459 10 088 8 993 8 670 9 143 8 964 11 464 12 326 12 316Bátorliget 4 598 4 271 4 927 5 789 7 433 8 473 10 036 10 941 10 629 10 621 11 022 10 823 13 371 13 849 13 433Battonya 8 642 9 195 12 018 12 872 13 011 13 737 12 718 13 297 12 666 11 668 9 324 9 309 7 962 7 385 6 806Beregsurány 3 577 3 550 4 316 4 901 5 398 5 511 6 797 7 197 6 899 7 251 8 058 7 737 8 654 9 098 9 075Berzence 4 195 4 418 4 881 5 137 5 773 5 754 5 956 5 883 5 897 5 390 5 449 5 756 5 933 6 240 5 946Biharkeresztes 6 979 7 268 9 118 10 454 11 679 11 967 13 338 13 774 14 217 14 830 13 553 13 051 12 239 11 113 10 245Bucsu 12 934 17 055 20 405 29 959 37 289 42 275 46 379 50 935 47 589 54 758 64 485 65 297 82 851 85 617 81 920Csákánydoroszló 5 429 6 070 6 835 7 977 8 901 9 349 8 949 8 654 8 501 8 719 9 942 10 044 11 783 12 157 12 802Csenger 5 794 5 895 6 823 7 839 8 838 9 439 11 569 11 883 12 186 13 183 13 017 12 284 12 700 12 340 12 028Drávaszabolcs 6 189 6 232 6 852 6 861 7 809 7 474 7 923 8 194 8 463 8 944 11 341 10 614 13 761 13 956 13 643Esztergom 17 527 18 375 19 890 22 462 22 905 24 762 25 942 33 438 33 179 38 293 44 777 46 214 50 809 50 454 49 813Gy r 32 456 34 178 37 151 45 328 53 356 60 098 63 028 70 715 69 583 84 290 100 108 102 600 124 130 129 331 129 412Gyula 21 054 20 213 22 676 25 451 27 439 28 097 28 964 29 290 27 764 28 759 30 677 30 548 34 533 34 331 33 041Hangony 5 809 5 952 8 017 11 926 15 891 15 939 20 690 25 437 29 184 38 550 43 161 43 688 46 372 41 561 38 405Hegyeshalom 4 853 5 549 6 090 7 313 7 679 8 322 8 498 8 957 8 951 9 192 9 508 9 393 10 157 10 603 10 704Hidasnémeti 3 922 3 386 3 130 2 904 2 819 3 307 3 244 3 306 3 252 3 086 2 875 2 752 2 757 2 371 2 252Ivándárda 2 086 2 117 2 539 2 837 2 982 2 766 2 670 2 507 2 790 2 769 2 764 2 843 2 932 2 896 2 753Kapuvár 7 428 8 546 9 246 9 979 10 310 11 075 12 360 12 698 13 123 13 878 13 384 13 181 14 124 14 019 14 075Komárom 14 013 14 691 16 039 18 548 18 961 21 140 23 682 25 240 26 608 32 670 37 612 37 829 44 533 44 581 44 214K szeg 6 915 7 301 7 076 7 930 8 423 8 492 8 537 10 320 8 780 9 800 10 238 11 191 12 704 11 945 11 844Kötegyán 7 301 7 517 8 152 8 663 9 461 10 751 12 233 12 469 12 677 12 332 11 937 11 920 11 791 10 958 10 818Létavértes 7 468 7 373 7 960 8 508 8 998 8 994 9 831 9 269 9 782 10 114 9 106 8 757 7 777 6 729 7 045Letenye 20 832 24 843 27 470 31 607 34 607 38 254 39 629 39 647 37 621 43 468 47 387 48 092 56 874 58 719 56 651Letkés 1 456 1 633 2 038 1 909 1 969 2 040 3 486 2 150 2 322 2 546 2 841 2 863 2 826 2 746 2 965L kösháza 3 861 4 722 5 583 6 393 5 645 5 915 6 390 6 757 6 670 6 325 6 032 6 009 5 756 5 582 5 480Mez hegyes 13 290 16 533 20 899 23 380 24 579 24 853 26 784 27 275 27 852 26 624 25 052 24 468 22 411 21 052 19 952Mohács 10 684 10 905 12 678 13 929 14 870 13 344 14 695 15 442 16 088 18 015 19 717 19 641 21 383 20 326 19 223Mórahalom 3 156 3 273 3 802 4 577 5 051 5 389 6 163 6 134 6 732 6 142 5 859 5 864 5 869 5 532 5 472Mosonmagyaróvár 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432Nagylak 26 900 29 135 31 654 32 707 33 249 36 265 35 143 34 873 33 068 30 852 30 075 30 274 29 942 27 529 25 802Nyírábrány 2 999 2 552 2 973 3 218 3 869 4 780 4 783 5 244 5 422 5 620 5 213 5 102 5 122 5 009 5 465Rédics 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495Salgótarján 7 035 11 973 16 888 23 680 23 542 24 897 28 489 33 035 32 571 37 686 43 424 43 434 49 603 47 822 44 964Sátoraljaújhely 19 349 19 358 22 220 27 812 32 035 34 308 32 830 34 446 30 760 32 324 32 980 33 876 36 248 34 167 32 976Sellye 1 558 1 566 1 652 1 840 2 097 2 023 2 164 2 058 2 240 2 499 2 804 3 011 3 243 3 197 3 213Sopron 23 102 25 513 29 788 36 790 38 114 39 525 40 906 47 569 36 506 41 981 45 824 47 952 54 836 55 083 56 175Szécsény 4 370 3 790 4 296 4 615 5 083 5 222 4 758 4 734 4 884 5 210 5 690 5 649 6 511 6 630 6 634Szeged 56 901 59 143 68 924 82 803 96 063 100 175 108 448 110 740 104 867 117 515 140 235 145 312 164 437 169 930 168 273Szentgotthárd 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043Tiszabecs 3 353 3 254 3 612 4 220 4 627 4 375 5 227 5 779 5 779 6 024 6 688 6 606 8 414 8 953 8 785Záhony 881 972 1 174 1 023 1 045 1 171 1 267 1 383 1 858 2 117 3 049 2 969 3 802 4 958 4 702Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
134
50. melléklet A népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rigazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300Szombathely 65 658 74 091 81 880 96 611 107 305 113 441 118 928 126 065 121 492 125 514 133 822 134 706 152 031 152 508 150 050Balassagyarmat 70 419 72 275 85 092 99 283 107 873 113 251 123 942 128 761 130 819 140 223 145 761 142 274 149 062 141 357 138 272Nyírbátor 144 081 135 921 155 161 174 700 187 116 190 538 214 012 230 675 239 471 247 603 239 504 225 867 217 935 201 172 200 983Pécs 85 050 86 843 94 047 97 734 101 665 95 007 99 882 102 592 104 044 101 902 100 865 99 189 99 807 94 281 92 024Orosháza 177 429 187 715 217 529 234 900 249 509 260 380 272 982 278 219 277 239 266 797 247 178 242 036 229 593 211 289 201 138Gy r 226 397 243 670 261 239 294 156 310 153 331 644 352 054 384 684 372 916 423 201 458 013 462 704 502 517 502 662 509 672Miskolc 99 158 93 678 101 738 117 241 127 910 132 701 143 609 153 649 157 199 170 804 171 383 167 074 162 875 145 712 139 701Nagykanizsa 83 430 92 358 102 002 110 579 118 660 123 948 129 594 130 426 128 934 130 005 126 417 123 823 127 852 123 058 117 197Kiskunhalas 136 048 140 614 161 885 186 203 208 023 210 097 233 438 237 408 238 495 238 327 249 874 252 848 263 122 257 912 254 978Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
51. melléklet A nem városi népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rigazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591Szombathely 35 996 38 720 41 904 43 876 45 145 45 677 46 944 47 644 48 513 44 443 40 970 40 156 36 178 34 125 34 441Balassagyarmat 50 998 48 021 54 044 60 405 66 147 69 304 75 138 76 584 79 615 81 701 79 290 76 119 72 241 65 979 65 235Nyírbátor 115 411 108 054 123 376 139 202 146 908 147 795 164 502 178 979 186 916 192 673 183 351 171 589 158 095 140 236 140 450Pécs 61 194 61 085 63 272 63 771 64 249 60 357 62 971 64 303 65 470 61 005 55 096 54 116 47 024 41 580 40 876Orosháza 89 402 93 132 107 429 114 980 124 446 128 795 137 412 140 484 142 325 135 407 120 528 116 457 104 959 93 339 88 994Gy r 118 636 128 057 134 477 144 350 147 388 153 392 162 779 169 129 168 227 181 709 182 360 180 882 174 200 168 512 174 847Miskolc 67 199 61 913 65 243 71 128 73 302 74 926 82 192 85 900 88 828 90 282 85 264 79 552 70 094 60 295 58 553Nagykanizsa 55 905 60 354 66 285 70 051 74 131 75 246 78 601 79 238 79 585 74 868 66 722 63 262 56 913 49 320 46 105Kiskunhalas 68 154 70 545 81 068 89 935 97 949 95 898 108 997 110 156 116 273 105 156 94 755 92 842 84 254 74 594 73 583Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
52. melléklet A városi népesség száma határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határ rigazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788Szombathely 29 662 35 371 39 976 52 735 62 160 67 764 71 984 78 421 72 979 81 071 92 852 94 550 115 853 118 383 115 609Balassagyarmat 19 421 24 254 31 048 38 878 41 726 43 947 48 804 52 177 51 204 58 522 66 471 66 155 76 821 75 378 73 037Nyírbátor 28 670 27 867 31 785 35 498 40 208 42 743 49 510 51 696 52 555 54 930 56 153 54 278 59 840 60 936 60 533Pécs 23 856 25 758 30 775 33 963 37 416 34 650 36 911 38 289 38 574 40 897 45 769 45 073 52 783 52 701 51 148Orosháza 88 027 94 583 110 100 119 920 125 063 131 585 135 570 137 735 134 914 131 390 126 650 125 579 124 634 117 950 112 144Gy r 107 761 115 613 126 762 149 806 162 765 178 252 189 275 215 555 204 689 241 492 275 653 281 822 328 317 334 150 334 825Miskolc 31 959 31 765 36 495 46 113 54 608 57 775 61 417 67 749 68 371 80 522 86 119 87 522 92 781 85 417 81 148Nagykanizsa 27 525 32 004 35 717 40 528 44 529 48 702 50 993 51 188 49 349 55 137 59 695 60 561 70 939 73 738 71 092Kiskunhalas 67 894 70 069 80 817 96 268 110 074 114 199 124 441 127 252 122 222 133 171 155 119 160 006 178 868 183 318 181 395Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
135
53. melléklet A népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határszakasz
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300Ukrajna 57 453 56 270 63 270 70 841 73 386 72 749 80 170 86 367 86 346 89 433 89 547 85 197 85 337 80 926 79 912ukrán-román 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143Románia 250 402 254 809 295 203 323 403 348 066 363 473 391 408 406 548 413 327 407 395 380 647 367 251 348 179 319 593 310 066Jugoszlávia 136 048 140 614 161 885 186 203 208 023 210 097 233 438 237 408 238 495 238 327 249 874 252 848 263 122 257 912 254 978Horvátország 149 491 158 692 172 508 182 725 193 187 191 246 200 431 202 737 201 581 201 377 199 277 196 036 202 346 194 131 187 956Szlovénia 24 020 25 959 29 460 31 786 33 579 34 304 35 879 37 276 38 393 36 729 33 355 32 049 29 626 27 009 24 758szlovén-osztrák 10 757 11 716 13 379 14 887 15 199 15 218 15 877 16 685 15 848 14 171 14 252 13 860 13 718 13 155 13 375Ausztria 133 616 148 064 161 542 186 116 198 173 209 483 219 675 233 145 215 250 227 718 238 069 240 266 263 204 262 517 263 056osztrák-szlovák 26 876 28 588 28 426 29 742 33 304 35 907 39 329 42 491 41 524 46 111 49 269 49 197 53 937 54 423 55 713Nyugat-Szlovákia 115 775 123 943 133 853 153 824 164 341 177 882 189 267 211 433 214 790 254 516 284 895 289 014 319 376 321 274 324 085Kelet-Szlovákia 169 577 165 953 186 830 216 524 235 783 245 952 267 551 282 410 288 018 311 027 317 144 309 348 311 937 287 069 277 973Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
54. melléklet A nem városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határszakasz
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591Ukrajna 49 642 48 494 54 168 60 697 62 316 61 692 66 879 72 008 71 810 74 041 71 752 67 885 64 467 57 917 57 350ukrán-román 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143Románia 141 516 140 135 162 420 178 129 193 865 200 202 219 619 231 476 240 394 236 467 215 639 204 706 184 575 163 716 159 951Jugoszlávia 68 154 70 545 81 068 89 935 97 949 95 898 108 997 110 156 116 273 105 156 94 755 92 842 84 254 74 594 73 583Horvátország 100 608 103 673 109 382 112 018 115 391 112 588 117 935 118 918 119 489 111 622 100 672 97 115 86 756 76 471 74 211Szlovénia 21 522 23 216 26 094 28 002 29 430 29 610 30 471 31 618 32 562 30 450 26 496 25 336 21 494 18 230 16 263szlovén-osztrák 6 373 6 771 7 719 8 018 7 652 7 570 7 758 8 173 7 739 6 377 6 065 5 842 5 203 4 491 4 332Ausztria 72 955 78 030 82 102 86 168 87 457 90 445 94 046 94 012 91 800 89 390 84 688 83 208 76 749 73 093 75 536osztrák-szlovák 18 494 19 827 19 868 20 356 21 864 22 577 24 470 25 553 24 785 24 923 24 829 24 544 24 209 24 344 25 281Nyugat-Szlovákia 51 779 56 699 60 773 67 486 69 119 71 882 76 615 82 040 85 420 99 263 102 398 102 371 99 904 96 908 100 646Kelet-Szlovákia 118 197 109 934 119 287 131 533 139 449 144 230 157 330 162 484 168 443 171 983 164 554 155 671 142 335 126 274 123 788Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
55. melléklet A városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség lakónépesség határszakasz
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788Ukrajna 7 811 7 776 9 102 10 144 11 070 11 057 13 291 14 359 14 536 15 392 17 795 17 312 20 870 23 009 22 562Románia 108 886 114 674 132 783 145 274 154 201 163 271 171 789 175 072 172 933 170 928 165 008 162 545 163 604 155 877 150 115Jugoszlávia 67 894 70 069 80 817 96 268 110 074 114 199 124 441 127 252 122 222 133 171 155 119 160 006 178 868 183 318 181 395Horvátország 48 883 55 019 63 126 70 707 77 796 78 658 82 496 83 819 82 092 89 755 98 605 98 921 115 590 117 660 113 745Szlovénia 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495szlovén-osztrák 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043Ausztria 60 661 70 034 79 440 99 948 110 716 119 038 125 629 139 133 123 450 138 328 153 381 157 058 186 455 189 424 187 520osztrák-szlovák 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432Nyugat-Szlovákia 63 996 67 244 73 080 86 338 95 222 106 000 112 652 129 393 129 370 155 253 182 497 186 643 219 472 224 366 223 439Kelet-Szlovákia 51 380 56 019 67 543 84 991 96 334 101 722 110 221 119 926 119 575 139 044 152 590 153 677 169 602 160 795 154 185Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
MELLÉKLET
136
56. melléklet A néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 54,0 58,1 66,0 76,0 85,4 90,1 98,3 106,4 104,7 114,8 119,8 124,7 121,0 118,6Bácsalmási 61,5 60,3 67,0 70,6 76,4 74,1 82,5 85,5 86,7 73,3 64,2 58,4 51,2 48,7Bajai 54,4 57,3 60,7 61,6 63,5 59,7 68,2 72,0 71,7 70,3 70,0 69,7 67,1 64,6Balassagyarmati 56,3 52,3 58,1 63,7 71,5 76,0 80,3 82,3 82,7 87,1 82,7 87,3 82,8 81,6Barcsi 38,7 42,8 47,1 50,6 52,8 51,1 52,2 53,4 51,8 48,1 42,6 42,2 39,5 38,5Békéscsabai 70,2 73,8 81,3 88,1 95,2 100,8 107,8 111,1 106,7 112,5 115,2 123,5 121,3 119,5Berettyóújfalui 45,2 44,9 50,8 54,2 57,2 58,5 63,7 66,8 67,1 65,3 56,9 54,7 50,1 48,2Csengeri 40,0 37,5 42,4 50,8 56,6 56,5 67,8 72,9 77,6 80,2 71,8 65,5 58,9 58,8Csornai 62,9 64,7 68,2 73,4 73,9 77,0 78,3 78,1 76,5 74,4 67,7 64,0 59,2 57,6Csurgói 42,5 45,3 49,8 52,2 55,7 56,4 58,1 56,9 56,7 51,7 47,5 43,7 40,1 38,2Debreceni 60,2 62,7 70,2 85,2 100,3 109,6 124,2 133,7 131,1 146,9 164,5 182,5 188,9 193,6Edelényi 43,3 41,2 40,5 42,2 43,2 44,0 46,0 47,2 47,8 53,6 54,5 52,9 48,6 49,5Encsi 50,9 49,0 47,4 48,3 48,7 50,9 54,4 55,0 56,4 57,7 51,9 47,8 43,6 44,2Esztergomi 81,4 85,6 94,9 104,6 108,9 104,8 101,8 119,3 119,8 147,2 178,0 189,3 183,3 182,4Fehérgyarmati 51,0 48,5 53,8 59,5 59,7 57,6 62,2 65,0 68,2 70,3 64,4 62,7 56,9 56,5Gy ri 79,9 84,9 90,8 104,2 116,6 128,3 135,4 147,9 148,0 172,6 198,2 228,0 235,0 240,7Kapuvári 67,5 72,3 74,5 77,8 77,2 80,8 83,6 83,9 84,9 85,0 75,9 75,4 70,0 66,9Kazincbarcikai 42,0 39,3 42,8 50,1 52,4 57,2 61,0 67,5 72,6 104,0 133,1 144,8 136,8 129,5Kiskunhalasi 16,8 19,0 23,8 31,1 37,4 40,8 47,2 53,7 57,8 58,8 57,7 60,4 57,5 57,5Kisvárdai 61,1 61,6 71,9 83,4 91,0 97,1 111,7 123,6 123,2 128,9 127,2 135,5 131,8 131,9Komáromi 38,5 45,0 46,8 53,5 58,4 66,9 73,0 78,1 81,6 98,1 106,0 112,6 108,3 109,1Körmendi 52,3 57,0 65,0 70,9 78,1 78,8 79,1 77,4 76,5 72,7 70,9 69,8 67,1 68,1K szegi 70,3 75,0 75,9 81,7 85,4 87,3 87,9 98,0 90,5 93,2 97,5 102,9 96,8 96,9Lenti 35,0 37,9 44,3 48,3 51,4 52,6 55,3 55,8 57,1 54,3 47,0 43,5 38,9 35,3Letenyei 42,8 46,5 52,7 58,3 62,9 64,3 70,2 73,0 73,6 71,4 59,7 55,4 50,2 46,9Makói 73,2 80,2 90,3 94,5 98,3 104,6 103,9 104,9 100,3 93,5 87,1 83,1 76,0 71,3Mátészalkai 55,2 51,1 59,1 69,2 76,1 78,6 93,2 101,0 107,4 111,1 104,1 111,2 107,4 108,3Mez kovácsházai 36,6 45,8 58,6 67,5 71,9 77,1 82,5 83,9 84,9 80,1 68,4 61,4 55,2 51,6Mohácsi 63,4 64,5 72,7 73,7 78,9 74,7 74,9 76,6 78,2 74,8 70,8 69,2 63,6 60,7Mórahalomi 25,3 26,3 30,5 38,2 49,9 49,8 59,8 61,0 64,1 57,1 52,0 47,1 41,5 42,8Mosonmagyaróvári 45,1 48,0 48,0 50,3 54,5 57,9 62,5 66,5 64,5 69,8 72,2 76,5 76,3 77,9Nagykanizsai 64,3 71,2 78,0 85,0 88,6 92,4 95,1 94,7 92,4 96,4 94,3 99,7 96,7 93,3Nyírbátori 41,1 35,8 40,9 47,9 53,4 56,8 65,6 70,8 74,1 75,9 68,6 68,0 64,5 65,0Ózdi 46,9 45,6 52,4 66,1 77,1 79,4 95,3 107,7 120,0 146,5 157,9 159,7 144,5 137,8
riszentpéteri 33,2 36,8 39,6 42,1 44,9 45,8 48,7 48,8 48,2 43,2 37,0 30,6 26,6 24,2Salgótarjáni 46,0 54,1 69,9 90,8 96,6 101,5 114,5 126,0 127,5 139,7 151,8 162,3 155,0 146,5Sarkadi 42,9 42,5 47,0 50,9 56,2 58,5 62,7 64,9 67,6 66,7 59,7 55,3 50,1 48,1Sátoraljaújhelyi 52,4 51,1 57,9 67,4 74,6 76,6 80,7 85,4 82,3 84,1 76,4 73,7 64,7 61,8Sellyei 48,2 49,0 50,6 50,8 50,5 46,9 48,2 48,2 49,7 46,9 42,1 37,4 33,5 33,1Siklósi 55,0 53,5 56,6 57,0 59,6 56,5 61,0 62,5 63,6 62,4 61,9 62,0 58,3 58,2Soproni 70,2 76,3 83,9 94,4 96,0 100,7 105,3 111,3 96,0 101,6 104,6 108,3 105,8 109,4Szécsényi 54,2 49,2 55,2 58,5 64,4 65,5 69,7 71,9 75,9 82,1 81,6 80,3 74,9 73,8Szegedi 90,9 94,9 113,5 134,4 154,1 159,5 171,5 176,6 170,0 183,4 214,4 235,8 240,1 244,7Szentgotthárdi 55,8 60,2 68,2 75,0 77,1 78,0 80,9 84,1 80,3 71,9 69,5 67,7 64,1 64,5Szobi 37,2 39,5 44,1 47,0 49,0 52,7 57,9 53,1 55,7 55,7 49,5 45,6 40,7 43,3Szombathelyi 59,5 69,2 77,8 96,0 109,0 118,4 125,9 132,7 130,6 140,0 152,6 175,1 178,5 173,5Tatai 67,7 71,2 75,7 80,9 78,1 79,3 83,1 85,0 90,7 108,5 116,7 127,1 129,0 129,7Vásárosnaményi 48,2 46,3 52,7 60,3 63,5 62,8 70,1 74,4 72,6 74,7 67,2 65,9 60,7 60,2Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
MELLÉKLET
137
57. melléklet A nem városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
Kistérség1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 42,5 43,9 48,1 51,2 54,5 56,1 59,6 61,3 62,5 63,5 59,1 56,0 51,9 53,8Bácsalmási 57,2 56,1 63,9 66,0 73,9 71,9 79,3 81,4 82,1 67,6 57,3 50,3 42,8 40,1Bajai 42,9 45,2 48,6 49,1 50,3 48,0 52,8 52,9 56,7 52,7 47,1 43,9 40,7 38,5Balassagyarmati 46,5 41,7 45,9 50,2 53,5 56,9 60,9 62,7 64,8 66,2 59,3 56,8 51,4 49,6Barcsi 41,1 43,4 44,9 46,6 47,3 46,3 46,9 47,2 47,3 43,3 36,0 31,3 26,4 25,3Békéscsabai 27,0 30,8 35,1 38,8 45,0 48,3 50,9 52,1 56,5 56,6 51,5 48,6 46,5 44,6Berettyóújfalui 45,3 43,8 48,7 50,7 52,5 52,9 56,7 59,3 60,5 57,1 46,1 40,5 35,0 33,9Csengeri 30,4 27,9 32,2 40,5 46,4 46,1 56,0 64,8 69,7 71,0 62,1 51,1 44,2 44,1Csornai 64,6 65,5 68,5 72,3 72,2 74,7 75,9 74,7 72,9 70,0 61,8 56,1 49,7 47,6Csurgói 38,6 41,4 45,4 47,6 50,1 50,9 52,4 51,1 50,9 46,4 40,8 36,1 31,3 29,8Debreceni 38,0 36,3 41,5 46,6 51,1 53,7 61,5 68,7 72,2 74,8 68,2 64,4 60,7 69,4Edelényi 41,3 38,9 38,8 40,2 40,9 40,8 42,5 42,9 43,2 44,8 42,8 38,1 33,4 33,8Encsi 47,4 45,8 44,5 45,5 45,8 47,4 50,4 50,8 52,3 53,6 46,7 40,6 35,5 35,8Esztergomi 51,1 53,8 63,0 69,1 74,3 67,5 66,3 67,4 74,0 100,4 113,9 113,5 110,4 111,5Fehérgyarmati 49,9 47,4 52,5 57,8 57,3 55,5 59,1 61,4 64,8 66,7 59,4 54,7 47,7 47,5Gy ri 46,5 49,9 52,2 55,1 56,9 60,1 64,2 66,7 68,9 74,7 75,2 75,4 75,2 82,6Kapuvári 69,3 72,3 73,0 75,4 74,3 77,6 78,3 76,5 77,3 75,4 65,5 61,5 54,5 52,2Kazincbarcikai 41,4 39,1 42,9 48,9 51,1 55,7 59,8 65,7 70,0 81,7 87,2 80,0 71,1 70,4Kiskunhalasi 6,7 6,9 11,7 19,9 24,0 26,7 32,1 34,5 42,1 41,2 35,5 32,3 29,5 29,3Kisvárdai 55,9 54,7 61,0 70,7 74,7 77,8 88,0 99,4 101,7 107,9 105,0 104,7 97,6 99,0Komáromi 35,4 42,5 43,3 46,7 49,3 53,0 53,9 56,1 59,1 73,5 76,2 73,7 69,7 70,4Körmendi 42,7 46,0 52,7 55,7 60,9 60,1 61,9 61,0 60,5 55,2 48,3 40,7 36,1 35,0K szegi 46,8 50,4 53,5 55,1 56,6 58,7 59,3 59,9 61,1 57,1 52,5 48,6 45,8 46,7Lenti 35,1 37,9 44,1 47,9 50,7 51,1 53,0 53,1 54,3 50,4 41,5 35,1 28,9 25,3Letenyei 40,7 43,4 49,7 55,0 59,3 60,4 66,1 69,4 69,8 67,2 55,1 49,5 43,1 39,8Makói 51,9 57,6 67,2 71,2 75,7 78,8 80,1 82,1 79,1 73,6 65,4 60,2 54,7 51,4Mátészalkai 52,7 47,5 54,2 63,0 68,6 69,4 78,8 84,5 89,6 92,4 83,3 82,3 75,9 78,5Mez kovácsházai 35,7 45,4 56,2 65,8 71,7 78,6 87,1 87,7 86,4 81,2 68,2 60,9 52,6 49,1Mohácsi 57,2 58,2 65,0 64,6 69,1 66,4 64,8 65,8 66,8 60,0 53,0 48,1 43,0 40,8Mórahalomi 22,1 23,0 26,7 33,9 47,1 46,0 56,2 57,8 59,8 52,9 47,3 41,1 35,1 36,9Mosonmagyaróvári 39,7 42,4 42,7 44,3 46,5 48,0 51,3 53,2 51,2 51,8 50,3 49,0 48,4 49,8Nagykanizsai 52,7 56,3 61,2 64,5 65,3 65,1 67,1 66,6 66,7 63,6 54,4 49,2 43,0 41,0Nyírbátori 36,9 31,5 36,3 42,4 45,7 47,9 55,0 59,1 63,1 65,2 56,8 52,2 47,5 48,8Ózdi 39,0 36,9 40,2 47,5 51,7 53,6 61,3 65,5 71,1 78,7 79,1 74,9 67,5 66,3
riszentpéteri 33,2 36,8 39,6 42,1 44,9 45,8 48,7 48,8 48,2 43,2 37,0 30,6 26,6 24,2Salgótarjáni 39,7 36,7 43,5 51,7 59,6 62,1 69,0 71,3 74,4 76,1 76,0 72,7 68,1 65,0Sarkadi 38,4 37,3 41,7 45,6 50,5 50,5 52,4 54,6 57,6 57,3 49,2 43,7 39,1 36,7Sátoraljaújhelyi 40,2 37,2 41,7 46,1 49,4 49,4 57,7 63,5 65,0 65,2 54,9 49,4 42,2 40,2Sellyei 47,3 48,1 49,6 49,3 48,4 44,7 45,8 46,0 47,1 43,5 37,0 31,4 27,4 26,9Siklósi 49,5 47,6 49,3 49,3 50,3 47,6 52,2 53,8 54,1 51,8 48,0 41,8 37,2 37,9Soproni 55,7 59,8 63,3 66,1 65,8 69,4 72,8 70,9 67,2 65,9 60,6 54,9 51,2 53,4Szécsényi 46,0 42,6 47,5 50,1 55,2 55,9 62,9 65,7 69,8 75,9 73,4 68,0 61,1 59,8Szegedi 38,2 40,3 51,3 58,7 65,4 66,4 70,1 73,8 74,0 72,5 71,3 70,7 67,8 77,4Szentgotthárdi 52,3 55,1 62,1 64,5 63,5 64,1 65,5 67,7 64,7 54,8 50,2 44,8 38,8 37,2Szobi 34,8 36,6 40,2 43,7 45,7 49,4 50,0 49,5 51,6 50,8 43,2 39,1 34,2 36,2Szombathelyi 47,2 51,4 55,7 60,5 63,1 65,4 67,1 67,2 70,6 69,2 65,8 61,9 61,1 61,5Tatai 45,7 48,4 50,5 52,9 52,0 53,2 56,1 57,3 60,8 65,9 63,9 62,8 63,6 66,4Vásárosnaményi 47,5 45,4 51,2 58,6 61,3 60,4 66,2 70,3 68,9 70,5 61,3 58,3 51,6 51,1Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
MELLÉKLET
138
58. melléklet A városi néps r ség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 67,7 72,8 81,4 92,2 103,3 109,0 117,4 126,7 124,8 145,8 163,5 185,5 184,8 185,0Bácsalmási 72,4 70,7 74,7 82,1 82,7 79,7 90,7 95,8 98,1 87,8 81,5 79,0 72,5 70,6Bajai 119,6 126,1 129,6 133,3 138,4 126,8 156,2 180,6 157,3 170,4 200,3 216,9 217,8 213,5Balassagyarmati 226,0 236,2 269,6 298,8 383,5 406,1 415,8 422,3 393,6 450,6 489,5 615,9 626,2 636,4Barcsi 27,2 40,2 57,4 69,1 78,6 73,6 77,0 82,1 73,2 70,5 72,9 93,3 100,3 100,2Békéscsabai 108,5 112,0 122,1 131,9 139,6 147,4 158,2 163,4 151,3 162,1 171,6 189,8 187,6 185,9Berettyóújfalui 44,9 47,2 54,8 60,8 66,4 69,3 77,2 81,2 79,9 81,1 77,6 82,1 79,2 75,8Csengeri 96,3 93,4 102,0 110,3 115,4 117,1 136,6 120,3 123,6 133,7 128,1 149,0 144,7 144,7Csornai 52,9 60,5 66,4 79,7 83,7 90,7 92,6 97,6 97,6 100,2 102,4 110,7 115,6 116,7Csurgói 70,4 74,1 81,9 86,2 96,9 96,5 99,9 98,7 98,9 90,4 96,6 99,5 104,7 99,8Debreceni 77,3 83,2 92,5 115,1 138,4 152,9 172,8 184,1 176,7 202,7 239,1 274,0 288,2 289,8Edelényi 54,8 54,2 50,7 53,4 56,6 62,2 65,9 71,7 74,5 103,6 121,0 137,7 135,3 138,9Encsi 88,3 82,9 78,2 77,5 79,5 88,7 96,6 100,2 100,0 101,7 106,3 124,5 130,2 133,4Esztergomi 117,0 123,1 132,5 146,5 149,8 148,9 143,6 180,6 173,9 202,3 253,6 278,6 269,2 266,0Fehérgyarmati 63,9 62,0 68,9 80,4 88,2 83,4 99,6 110,2 110,2 114,8 125,9 160,4 170,7 167,5Gy ri 185,9 195,7 212,8 259,6 305,6 344,2 361,0 405,0 398,5 482,7 587,6 710,9 740,7 741,1Kapuvári 62,0 72,3 79,2 85,0 85,7 90,2 99,3 105,9 107,6 113,7 107,1 117,1 116,3 111,0Kazincbarcikai 49,2 42,0 41,3 65,6 69,1 77,1 76,6 90,7 104,8 387,1 716,8 968,7 972,5 881,6Kiskunhalasi 43,3 50,8 55,5 60,4 72,7 78,0 87,0 104,2 99,1 105,0 116,1 134,5 131,3 131,6Kisvárdai 84,9 93,1 122,0 142,1 165,6 185,6 220,2 234,6 221,5 225,4 228,7 276,8 288,8 282,5Komáromi 52,4 55,8 62,1 83,1 98,2 128,0 157,0 174,7 180,6 206,1 237,0 283,7 278,2 279,4Körmendi 102,8 115,0 129,5 151,1 168,6 177,1 169,5 163,9 161,0 165,2 190,3 223,2 230,3 242,5K szegi 126,5 133,6 129,5 145,1 154,1 155,4 156,2 188,8 160,7 179,3 204,8 232,5 218,6 216,7Lenti 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6Letenyei 60,7 74,0 79,2 86,9 94,8 97,9 106,2 104,2 106,9 108,0 100,1 106,5 111,8 108,9Makói 117,3 127,1 138,1 142,7 145,0 158,2 153,3 152,1 144,3 134,6 132,1 130,6 120,1 112,6Mátészalkai 70,6 73,6 90,1 108,0 123,7 136,8 183,9 205,1 219,1 228,5 234,7 293,1 305,5 295,9Mez kovácsházai 38,1 46,5 62,2 70,2 72,2 74,7 75,3 78,1 82,6 78,3 68,6 62,1 59,1 55,5Mohácsi 96,6 98,2 114,3 122,8 132,2 119,1 129,4 134,8 139,7 154,6 167,1 182,9 175,0 168,2Mórahalomi 38,0 39,4 45,7 55,1 60,8 64,8 74,1 73,8 81,0 73,9 70,5 70,6 66,5 65,8Mosonmagyaróvári 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6Nagykanizsai 115,4 136,8 151,7 174,9 191,0 212,1 217,7 218,3 205,4 240,2 269,2 321,4 332,7 322,8Nyírbátori 69,8 65,5 72,7 86,0 106,3 117,9 137,8 151,0 149,2 149,4 149,8 176,3 181,0 175,5Ózdi 67,2 67,9 83,6 113,5 142,2 145,4 182,2 215,5 245,3 320,0 359,5 376,8 341,8 320,8Salgótarjáni 68,4 116,4 164,2 230,2 228,9 242,1 277,0 321,2 316,7 366,4 422,3 482,3 465,0 437,2Sarkadi 58,1 59,9 64,9 69,0 75,3 85,6 97,4 99,3 101,0 98,2 94,9 93,9 87,3 86,2Sátoraljaújhelyi 157,6 171,8 198,5 252,5 293,8 312,3 280,1 276,4 233,0 248,3 263,3 284,9 260,1 248,9Sellyei 61,9 62,2 65,6 73,1 83,3 80,3 85,9 81,7 89,0 99,2 119,6 128,8 127,0 127,6Siklósi 83,9 84,6 95,2 98,3 109,4 103,8 107,4 108,5 114,1 118,8 136,4 169,2 170,9 166,2Soproni 113,0 124,6 144,4 177,4 184,7 192,7 201,0 230,2 180,6 206,5 233,7 265,2 266,2 273,9Szécsényi 95,6 82,9 93,9 100,9 111,2 114,2 104,0 103,5 106,8 113,9 123,5 142,4 145,0 145,1Szegedi 202,6 210,6 245,4 294,8 342,1 356,7 386,2 394,3 373,4 418,4 517,4 585,5 605,1 599,2Szentgotthárdi 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5Szobi 72,5 81,4 101,5 95,1 98,1 101,6 173,7 107,1 115,7 126,9 142,7 140,8 136,8 147,7Szombathelyi 132,6 174,9 209,2 307,2 382,4 433,5 475,6 522,3 488,0 561,5 669,6 849,6 877,9 840,0Tatai 132,2 137,9 149,4 162,6 154,4 155,5 162,0 166,0 178,2 232,9 271,1 314,9 320,4 314,7Vásárosnaményi 54,5 54,1 65,7 74,6 82,2 83,9 103,5 109,6 105,1 110,4 117,8 131,8 138,6 138,2Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
139
59. melléklet A néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 56,1 58,6 66,5 74,8 80,6 83,0 88,4 92,5 91,5 94,8 96,2 98,5 94,0 92,35 km-en belül, de nem közvetlen 51,8 50,9 53,9 56,6 60,0 61,8 66,8 69,1 71,6 71,5 64,9 59,2 53,6 53,25-10 km között 51,9 52,2 57,1 63,3 67,7 70,6 76,2 80,9 81,5 84,8 84,1 85,3 82,1 82,210-15 km között 47,5 49,5 55,0 61,1 65,2 67,2 72,9 76,5 77,6 81,8 80,4 82,4 78,9 77,715-20 km között 53,4 55,4 60,7 65,6 71,2 73,9 80,5 84,1 82,8 87,1 86,6 89,7 86,5 87,620-25 km között 53,9 55,2 60,1 67,0 73,4 76,0 81,7 85,6 86,3 93,1 94,9 97,9 92,9 93,625-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,250-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,675-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
60. melléklet A nem városi néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 42,2 42,4 47,0 50,6 53,8 54,5 58,6 60,4 62,0 60,6 54,5 49,5 44,3 43,65 km-en belül, de nem közvetlen 49,9 49,4 52,8 55,8 59,4 60,9 66,0 68,4 71,0 71,1 64,6 58,6 53,2 53,05-10 km között 44,3 44,2 48,3 52,5 54,7 55,6 60,1 63,2 63,5 63,8 58,4 53,8 48,9 49,210-15 km között 42,4 43,8 48,0 51,9 54,2 55,1 59,2 61,0 62,9 64,0 59,1 55,4 50,9 50,715-20 km között 44,5 45,3 49,7 53,4 57,0 58,4 61,8 63,4 64,5 64,7 59,7 55,9 51,3 52,420-25 km között 45,7 46,2 50,5 55,3 58,5 60,3 64,4 66,7 67,5 69,2 63,9 60,8 56,0 58,125-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,150-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,175-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
61. melléklet A városi néps r ség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 91,5 99,7 115,8 136,3 148,7 155,1 164,1 173,8 166,2 181,4 201,9 222,7 219,9 215,65 km-en belül, de nem közvetlen 105,3 90,9 84,0 77,9 75,7 88,8 87,1 88,7 87,3 82,8 73,9 74,0 63,6 60,45-10 km között 85,4 87,8 96,2 111,1 125,5 137,6 147,6 160,0 161,6 178,5 198,4 225,4 230,0 229,210-15 km között 76,4 81,7 94,3 112,2 127,0 134,8 149,3 162,7 160,0 181,4 199,1 233,6 235,6 229,115-20 km között 84,2 90,2 98,1 107,6 119,7 127,2 144,8 155,5 145,6 164,1 178,9 205,6 207,6 208,520-25 km között 83,0 86,6 93,9 108,1 125,7 131,3 142,3 151,7 152,0 177,1 203,3 227,8 222,3 218,125-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,050-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,575-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
140
62. melléklet A néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 56,1 58,6 66,5 74,8 80,6 83,0 88,4 92,5 91,5 94,8 96,2 98,5 94,0 92,325 km-en belüli, de nem közvetlen 51,7 53,0 58,0 63,9 68,9 71,5 77,3 81,2 81,5 86,0 85,4 87,4 83,7 83,825-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,250-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,675-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
63. melléklet A nem városi néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 42,2 42,4 47,0 50,6 53,8 54,5 58,6 60,4 62,0 60,6 54,5 49,5 44,3 43,625 km-en belüli, de nem közvetlen 44,4 45,0 49,3 53,3 56,2 57,4 61,5 63,7 64,8 65,6 60,4 56,5 51,7 52,425-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,150-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,175-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
64. melléklet A városi néps r ség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
közvetlen 91,5 99,7 115,8 136,3 148,7 155,1 164,1 173,8 166,2 181,4 201,9 222,7 219,9 215,625 km-en belüli, de nem közvetlen 82,8 87,0 95,7 109,2 123,7 131,8 145,2 156,4 153,3 173,6 193,0 220,5 221,0 218,725-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,050-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,575-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
141
65. melléklet A néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 52,9 54,5 60,3 66,8 72,1 74,6 80,3 84,2 84,2 88,4 88,3 90,4 86,5 86,125-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,250-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,675-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
66. melléklet A nem városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 43,9 44,4 48,7 52,7 55,6 56,7 60,8 62,9 64,1 64,4 59,0 54,8 49,9 50,325-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,150-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,175-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
67. melléklet A városi néps r ség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
0-25 km között 85,9 91,6 102,9 118,9 132,6 140,2 151,9 162,6 157,9 176,4 196,1 221,3 220,6 217,625-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,050-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,575-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
142
68. melléklet A néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0Aggtelek 34,3 29,6 30,9 32,4 31,0 32,7 32,8 33,7 32,6 34,0 31,8 27,9 24,6 23,7Bácsalmás 56,7 59,1 65,4 68,8 72,5 71,6 79,4 81,8 84,6 74,4 65,9 60,7 53,4 50,8Bácsbokod 44,1 43,3 48,2 49,3 51,6 46,9 52,2 52,4 55,3 46,8 41,1 36,7 33,2 31,4Bagamér 43,8 40,1 46,8 53,9 56,5 61,7 64,1 77,6 79,5 76,2 61,9 53,5 46,4 46,5Balassagyarmat 81,2 77,7 87,5 96,7 114,2 120,8 128,0 131,6 124,7 136,2 138,6 157,6 155,4 156,2Bánréve 48,8 48,9 49,3 57,5 59,1 62,7 67,3 66,6 74,4 82,7 84,8 80,8 74,7 74,8Barabás 45,9 44,6 50,8 58,9 59,0 57,3 63,7 67,7 66,7 69,0 61,4 59,9 53,9 53,5Barcs 39,0 43,1 49,0 52,8 55,1 51,9 53,0 55,1 53,1 49,4 45,7 47,7 46,2 45,5Bátorliget 39,0 34,8 41,5 48,4 55,1 58,7 67,9 73,9 77,6 79,8 70,7 72,6 68,9 68,5Battonya 47,5 56,8 73,5 79,2 79,7 88,0 86,9 88,4 88,8 79,9 63,7 54,7 48,8 45,4Beregsurány 50,5 47,8 54,8 62,7 65,9 64,6 72,9 75,5 72,2 73,9 68,2 67,0 62,9 61,5Beremend 48,0 45,2 46,8 45,9 50,0 48,7 53,5 57,7 60,2 60,3 62,0 53,6 49,2 49,7Bernecebaráti 30,0 29,6 30,9 34,9 37,5 38,9 41,3 40,6 44,8 43,8 33,0 28,6 23,1 20,9Berzence 41,5 44,5 50,1 52,3 56,9 57,0 58,8 58,7 58,0 52,9 50,5 48,8 47,2 44,7Biharkeresztes 42,6 41,6 48,2 52,4 56,5 55,8 61,1 63,1 65,1 64,0 54,1 49,3 44,1 40,9Biharugra 36,3 33,7 39,1 42,6 45,9 45,7 51,5 52,4 53,5 52,0 42,2 35,6 30,7 28,4Bolhó 44,0 49,2 51,8 53,5 56,1 57,5 56,6 56,0 53,1 48,3 39,5 35,8 29,9 29,4Bozsok 44,9 48,8 50,9 52,9 53,1 54,3 56,5 59,4 58,6 55,1 51,6 48,5 47,4 49,6Bucsu 101,0 129,7 152,7 216,1 264,7 297,4 327,4 359,0 339,0 386,4 452,7 563,7 585,5 565,5Csákánydoroszló 66,5 71,9 80,4 89,0 99,8 101,2 99,3 95,7 94,9 92,7 97,0 102,8 102,5 106,1Csenger 47,5 45,2 51,4 61,1 67,4 68,6 80,8 87,7 92,5 97,3 88,8 84,3 76,2 75,5Dejtár 53,4 50,5 55,1 60,6 65,3 68,2 72,0 71,9 75,3 76,1 66,1 67,5 63,2 65,5Drávaszabolcs 58,4 57,0 58,6 59,0 61,8 58,6 64,4 66,4 66,3 65,7 67,3 73,8 71,5 71,8Esztergom 76,2 80,8 90,1 106,2 109,7 114,1 122,8 149,3 150,5 177,8 203,8 211,6 206,2 206,5Fels csatár 51,1 55,5 53,1 55,3 55,6 56,1 56,3 54,7 58,2 47,7 43,2 37,2 34,4 32,9Gy r 87,0 92,2 99,1 114,6 128,6 142,9 150,0 164,7 164,4 193,4 224,4 260,9 269,3 272,9Gyula 82,3 79,0 88,6 99,5 107,3 109,8 113,2 114,5 108,5 112,4 119,4 135,0 134,2 129,2Hangony 48,0 47,5 59,5 80,6 102,8 103,4 129,7 155,2 175,9 225,2 250,8 262,3 236,4 219,9Hegyeshalom 41,8 45,2 46,7 51,5 53,6 56,4 60,1 62,9 59,0 60,6 60,0 61,0 61,8 63,0Hercegszántó 48,4 50,2 54,4 54,9 56,2 53,4 59,6 58,2 61,1 56,3 50,3 45,9 40,8 37,3Hidasnémeti 49,4 46,1 45,2 45,7 45,1 48,7 50,6 51,0 52,8 52,7 44,2 38,8 32,8 32,1Ipolytarnóc 46,9 42,0 49,0 57,3 65,4 68,4 75,1 77,9 79,8 79,9 79,4 76,3 72,5 69,5Ivándárda 62,8 63,0 69,3 72,0 74,5 68,3 68,1 66,8 69,9 63,3 57,6 54,0 49,3 46,6Kapuvár 55,0 61,1 64,2 69,4 69,2 73,1 78,5 79,5 80,7 82,5 78,1 77,8 74,4 74,4Kiszombor 53,5 52,8 59,4 60,5 61,5 60,7 69,0 70,8 73,7 69,7 65,6 64,0 60,6 63,0Komárom 53,4 58,6 61,8 68,4 69,8 75,2 81,0 84,9 89,8 108,2 117,0 126,2 125,0 125,9K szeg 97,4 104,2 102,4 113,2 119,9 122,8 121,7 140,9 125,5 134,6 146,5 160,2 149,6 147,7Kötegyán 47,5 48,5 53,1 58,0 65,6 69,1 75,4 78,3 81,1 79,7 72,6 69,1 63,6 61,8Létavértes 56,0 54,7 59,7 62,7 65,1 66,0 72,1 71,6 76,0 77,9 67,8 60,6 52,8 54,3Letenye 77,4 88,2 97,0 108,4 117,2 125,5 133,3 133,9 129,9 140,5 142,7 159,6 159,9 154,1Letkés 42,7 47,0 53,8 55,4 57,0 62,0 69,2 60,3 62,1 62,8 59,7 56,7 52,4 58,6Lónya 41,2 42,2 52,5 58,2 62,8 62,0 64,4 70,7 69,0 66,5 55,6 49,9 42,7 40,0L kösháza 48,4 53,1 60,7 65,1 69,5 76,4 84,3 85,8 85,4 83,8 76,7 71,8 65,8 62,1Mez hegyes 37,1 46,6 59,5 67,7 74,0 75,2 80,8 82,1 84,7 81,0 73,8 67,3 62,3 59,5Mohács 59,7 62,0 71,4 77,5 83,2 76,0 83,7 87,7 92,6 101,8 106,1 111,8 105,8 100,3Mórahalom 26,9 27,9 32,4 40,1 47,8 48,2 58,1 59,3 62,4 55,7 51,1 46,3 41,0 42,0Mosonmagyaróvár 55,6 59,4 59,6 62,4 71,5 78,3 86,0 94,2 92,5 107,0 116,6 130,7 131,0 133,3Nagycenk 57,4 62,5 66,6 68,6 66,9 70,6 74,5 72,6 69,4 68,7 64,4 61,2 58,9 64,8Nagykereki 50,2 46,7 52,6 55,6 57,3 57,9 59,6 61,9 64,5 60,9 47,9 40,3 32,5 32,4Nagylak 80,0 87,6 98,5 102,9 106,9 113,4 111,1 111,9 105,3 98,1 91,9 87,6 79,7 74,4Nyírábrány 32,0 26,9 32,9 36,6 44,1 47,5 56,1 62,2 68,2 71,1 64,0 57,2 52,3 54,2
riszentpéter 33,1 35,9 39,0 40,8 42,4 43,4 45,0 46,0 46,0 40,8 33,4 28,4 25,0 23,0Pornóapáti 41,9 42,8 48,9 51,3 51,8 53,7 54,4 55,2 59,9 57,5 52,9 49,0 47,0 48,2Rajka 42,6 43,4 41,7 44,5 47,4 49,5 50,9 53,2 53,8 49,6 48,2 48,8 49,5 52,7Rédics 35,9 39,3 47,4 51,5 55,6 58,6 63,0 64,2 65,5 64,4 61,5 65,3 64,6 61,2Salgótarján 40,4 55,8 76,3 103,2 106,9 112,6 128,9 145,3 145,8 165,8 185,1 203,6 193,6 181,5Sátoraljaújhely 61,0 58,1 64,2 76,8 85,2 89,5 88,3 92,6 85,4 90,2 90,1 93,3 86,2 82,8Sellye 50,3 51,1 53,1 53,6 53,1 49,5 50,3 50,1 51,0 47,9 43,4 39,4 35,9 34,7Semjén 43,5 41,3 48,0 54,3 59,8 60,3 71,5 78,5 80,8 79,6 65,1 57,3 48,4 47,1Sopron 129,0 141,8 166,1 202,9 210,8 218,4 227,2 261,6 196,7 224,4 254,6 286,6 287,6 296,1Sopronkövesd 67,4 70,6 72,5 71,4 70,9 74,3 75,5 71,0 73,6 70,3 61,8 53,1 48,2 47,1Szécsény 56,7 51,4 57,3 61,5 67,3 68,7 72,5 74,4 78,8 85,1 85,1 84,7 79,6 79,2Szeged 170,7 177,4 206,7 247,8 285,7 296,7 320,4 326,1 306,9 340,0 412,9 463,2 476,4 475,1Szentgotthárd 58,5 63,7 72,7 80,9 82,6 82,7 86,3 90,7 86,2 77,0 75,3 74,6 71,5 72,7Szentgyörgyvölgy 37,8 41,8 46,8 49,4 49,7 49,0 48,0 46,6 47,0 40,5 33,7 28,3 23,7 19,9Szentpéterfa 40,1 44,1 46,9 48,9 50,1 51,1 51,7 50,1 54,0 50,6 45,8 42,5 39,1 40,0Tiszabecs 48,9 48,7 53,7 59,3 60,9 58,2 63,5 66,6 69,6 71,9 67,1 69,2 66,2 65,9Tiszasziget 44,1 42,1 51,8 56,4 60,1 60,9 67,8 67,3 67,7 65,6 67,9 71,7 68,4 79,0Tompa 7,0 7,0 13,9 25,6 31,3 33,0 41,2 44,3 54,9 51,8 43,6 40,0 35,9 35,8Tornanádaska 35,9 32,5 32,8 34,5 35,6 36,1 38,6 39,3 40,1 38,9 35,2 28,5 23,6 23,0Tornyiszentmiklós 45,7 47,9 53,2 59,0 63,6 64,0 67,8 75,2 80,4 81,4 68,0 57,4 48,8 43,7Záhony 62,8 62,2 67,9 73,9 77,0 81,4 89,5 103,2 104,4 111,3 117,1 119,5 117,2 116,3Zajta 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2Zákány 45,7 48,4 51,2 52,8 56,4 59,0 61,0 58,1 58,5 53,9 47,3 41,4 35,1 32,7Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
MELLÉKLET
143
69. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3Aggtelek 34,3 29,6 30,9 32,4 31,0 32,7 32,8 33,7 32,6 34,0 31,8 27,9 24,6 23,7Bácsalmás 51,6 55,3 62,4 64,4 69,1 69,0 75,6 77,2 80,1 70,0 60,7 54,6 47,0 44,1Bácsbokod 44,1 43,3 48,2 49,3 51,6 46,9 52,2 52,4 55,3 46,8 41,1 36,7 33,2 31,4Bagamér 43,8 40,1 46,8 53,9 56,5 61,7 64,1 77,6 79,5 76,2 61,9 53,5 46,4 46,5Balassagyarmat 49,2 42,6 47,2 52,0 54,6 57,6 64,3 67,3 65,2 66,6 61,0 56,2 51,3 49,9Bánréve 42,3 41,3 41,5 49,3 49,1 51,3 54,5 54,1 60,1 62,3 61,2 55,3 48,5 47,5Barabás 45,9 44,6 50,8 58,9 59,0 57,3 63,7 67,7 66,7 69,0 61,4 59,9 53,9 53,5Barcs 43,7 44,2 45,6 46,3 45,8 43,2 43,4 44,4 45,1 40,9 34,8 29,5 24,6 23,7Bátorliget 34,3 30,2 36,4 42,3 46,1 47,9 54,7 59,6 64,6 67,1 56,1 52,3 46,8 47,4Battonya 35,3 50,3 64,2 69,8 70,0 81,6 86,6 85,6 90,8 79,8 63,6 54,7 46,8 44,1Beregsurány 49,4 46,0 51,7 59,3 61,2 59,1 64,1 65,7 62,7 63,4 53,9 48,2 41,0 39,4Beremend 48,0 45,2 46,8 45,9 50,0 48,7 53,5 57,7 60,2 60,3 62,0 53,6 49,2 49,7Bernecebaráti 30,0 29,6 30,9 34,9 37,5 38,9 41,3 40,6 44,8 43,8 33,0 28,6 23,1 20,9Berzence 32,0 34,7 39,7 41,2 43,8 44,0 45,3 45,5 44,5 40,6 35,4 32,2 28,3 26,6Biharkeresztes 47,6 44,8 49,2 51,3 53,8 51,4 55,4 57,2 58,9 54,5 44,2 38,9 34,1 31,8Biharugra 36,3 33,7 39,1 42,6 45,9 45,7 51,5 52,4 53,5 52,0 42,2 35,6 30,7 28,4Bolhó 44,0 49,2 51,8 53,5 56,1 57,5 56,6 56,0 53,1 48,3 39,5 35,8 29,9 29,4Bozsok 44,9 48,8 50,9 52,9 53,1 54,3 56,5 59,4 58,6 55,1 51,6 48,5 47,4 49,6Bucsu 47,5 53,5 57,3 62,3 66,2 67,6 77,2 83,3 87,6 90,9 86,7 81,3 91,8 102,1Csákánydoroszló 48,8 51,0 56,5 58,8 66,3 64,2 65,1 62,4 62,6 57,5 51,6 44,2 40,3 39,6Csenger 42,3 39,2 44,3 53,4 58,4 58,3 67,5 75,0 80,0 83,1 75,2 68,7 59,9 59,8Dejtár 53,4 50,5 55,1 60,6 65,3 68,2 72,0 71,9 75,3 76,1 66,1 67,5 63,2 65,5Drávaszabolcs 50,6 48,5 47,8 48,3 47,8 44,9 50,7 52,2 50,8 47,8 42,3 36,6 32,7 34,5Esztergom 54,1 58,0 66,9 82,6 86,4 86,3 95,6 109,1 112,0 135,7 146,9 142,0 134,9 137,8Fels csatár 51,1 55,5 53,1 55,3 55,6 56,1 56,3 54,7 58,2 47,7 43,2 37,2 34,4 32,9Gy r 45,1 48,3 51,0 53,2 53,6 57,6 60,6 62,9 65,3 70,8 70,5 70,3 69,6 74,5Hangony 35,0 32,7 35,7 38,5 42,8 43,4 48,1 51,3 54,8 59,2 58,9 55,2 51,9 50,7Hegyeshalom 39,0 41,3 41,7 44,3 45,9 47,6 51,8 54,0 49,2 50,5 49,2 48,3 48,1 49,3Hercegszántó 48,4 50,2 54,4 54,9 56,2 53,4 59,6 58,2 61,1 56,3 50,3 45,9 40,8 37,3Hidasnémeti 41,0 39,4 39,4 40,9 40,5 42,6 45,1 45,2 47,6 48,1 39,7 33,5 28,1 27,8Ipolytarnóc 46,9 42,0 49,0 57,3 65,4 68,4 75,1 77,9 79,8 79,9 79,4 76,3 72,5 69,5Ivándárda 58,2 58,3 62,7 63,9 65,8 60,1 60,5 60,1 61,8 54,4 47,4 42,7 37,6 35,5Kapuvár 57,4 62,4 64,3 69,7 67,8 70,8 73,9 74,0 74,0 73,5 69,5 64,5 59,4 59,2Kiszombor 53,5 52,8 59,4 60,5 61,5 60,7 69,0 70,8 73,7 69,7 65,6 64,0 60,6 63,0Komárom 40,2 45,6 46,9 50,2 51,2 53,7 55,8 57,6 61,1 72,2 72,7 70,5 68,7 70,7K szeg 56,5 62,9 64,4 68,3 71,8 77,0 73,3 73,6 76,0 71,7 64,6 58,7 52,7 50,7Kötegyán 41,9 42,5 46,8 52,2 60,4 60,4 63,9 67,3 70,7 70,0 60,9 56,1 51,3 49,0Létavértes 49,4 47,7 52,7 54,2 55,2 56,9 62,0 65,1 69,5 70,7 61,7 55,6 48,8 49,3Letenye 55,8 59,6 65,1 69,5 73,6 74,6 82,8 83,7 84,1 81,3 68,6 65,8 59,7 57,3Letkés 38,8 42,6 47,7 50,3 51,7 56,9 55,7 54,2 55,2 54,5 49,0 45,8 41,5 47,1Lónya 41,2 42,2 52,5 58,2 62,8 62,0 64,4 70,7 69,0 66,5 55,6 49,9 42,7 40,0L kösháza 45,0 47,9 54,3 57,1 64,3 71,5 79,3 79,9 79,7 78,9 71,5 66,6 60,2 56,2Mez hegyes 28,7 38,3 52,3 66,0 86,6 90,4 95,4 96,1 103,7 99,0 87,2 78,0 67,6 67,2Mohács 23,0 25,6 28,2 29,3 32,1 31,5 34,8 36,1 40,1 40,9 34,6 30,1 27,6 26,7Mórahalom 23,8 24,8 28,8 36,1 44,2 43,6 53,7 55,3 57,4 50,7 45,7 39,7 34,0 35,4Mosonmagyaróvár 40,8 44,3 45,3 45,8 49,7 51,1 55,2 57,8 56,3 57,7 56,4 54,7 53,6 55,4Nagycenk 57,4 62,5 66,6 68,6 66,9 70,6 74,5 72,6 69,4 68,7 64,4 61,2 58,9 64,8Nagykereki 50,2 46,7 52,6 55,6 57,3 57,9 59,6 61,9 64,5 60,9 47,9 40,3 32,5 32,4Nagylak 53,5 59,5 70,3 74,5 79,8 81,6 81,2 83,3 77,7 72,2 63,4 57,0 51,0 47,4Nyírábrány 28,6 24,0 29,8 33,4 40,3 41,6 51,6 57,4 63,9 66,7 59,9 51,9 46,5 47,3
riszentpéter 33,1 35,9 39,0 40,8 42,4 43,4 45,0 46,0 46,0 40,8 33,4 28,4 25,0 23,0Pornóapáti 41,9 42,8 48,9 51,3 51,8 53,7 54,4 55,2 59,9 57,5 52,9 49,0 47,0 48,2Rajka 42,6 43,4 41,7 44,5 47,4 49,5 50,9 53,2 53,8 49,6 48,2 48,8 49,5 52,7Rédics 37,0 40,6 48,5 51,5 55,0 55,4 56,5 56,3 56,9 51,3 43,0 37,0 30,4 27,4Salgótarján 25,5 23,7 29,6 35,8 42,2 43,9 50,3 51,9 55,1 59,4 59,1 55,7 49,6 45,8Sátoraljaújhely 38,5 33,4 33,9 36,3 36,1 35,6 38,6 40,4 40,9 43,7 38,0 35,3 30,2 28,4Sellye 49,5 50,3 52,2 52,3 51,0 47,4 47,9 47,9 48,4 44,4 38,2 33,3 29,6 28,3Semjén 43,5 41,3 48,0 54,3 59,8 60,3 71,5 78,5 80,8 79,6 65,1 57,3 48,4 47,1Sopron 91,9 97,7 117,4 132,0 140,2 143,9 155,9 166,2 103,5 108,5 114,1 103,9 102,8 121,1Sopronkövesd 67,4 70,6 72,5 71,4 70,9 74,3 75,5 71,0 73,6 70,3 61,8 53,1 48,2 47,1Szécsény 47,3 43,8 48,5 52,0 56,8 57,8 64,9 67,4 72,1 78,2 75,9 70,8 63,9 63,4Szeged 69,9 72,5 84,2 99,2 107,4 106,9 112,6 110,1 96,5 91,7 82,4 76,3 69,4 82,6Szentgotthárd 54,8 58,3 66,4 69,0 65,8 65,1 66,8 70,3 66,6 54,9 50,3 44,8 38,6 37,3Szentgyörgyvölgy 37,8 41,8 46,8 49,4 49,7 49,0 48,0 46,6 47,0 40,5 33,7 28,3 23,7 19,9Szentpéterfa 40,1 44,1 46,9 48,9 50,1 51,1 51,7 50,1 54,0 50,6 45,8 42,5 39,1 40,0Tiszabecs 46,1 46,2 50,8 55,4 55,9 53,6 56,7 58,5 62,1 63,9 56,2 52,3 46,8 47,1Tiszasziget 44,1 42,1 51,8 56,4 60,1 60,9 67,8 67,3 67,7 65,6 67,9 71,7 68,4 79,0Tompa 7,0 7,0 13,9 25,6 31,3 33,0 41,2 44,3 54,9 51,8 43,6 40,0 35,9 35,8Tornanádaska 35,9 32,5 32,8 34,5 35,6 36,1 38,6 39,3 40,1 38,9 35,2 28,5 23,6 23,0Tornyiszentmiklós 45,7 47,9 53,2 59,0 63,6 64,0 67,8 75,2 80,4 81,4 68,0 57,4 48,8 43,7Záhony 60,8 59,7 64,7 71,6 74,7 78,7 86,6 100,2 99,3 105,2 107,4 106,0 98,5 98,7Zajta 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2Zákány 45,7 48,4 51,2 52,8 56,4 59,0 61,0 58,1 58,5 53,9 47,3 41,4 35,1 32,7Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
MELLÉKLET
144
70. melléklet A városi néps r ség alakulása határ rizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ rizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4Bácsalmás 72,4 70,7 74,7 82,1 82,7 79,7 90,7 95,8 98,1 87,8 81,5 79,0 72,5 70,6Balassagyarmat 226,0 236,2 269,6 298,8 383,5 406,1 415,8 422,3 393,6 450,6 489,5 615,9 626,2 636,4Bánréve 82,9 88,4 90,1 99,9 111,2 121,5 134,0 131,3 149,0 188,9 207,5 213,2 210,7 216,4Barcs 27,2 40,2 57,4 69,1 78,6 73,6 77,0 82,1 73,2 70,5 72,9 93,3 100,3 100,2Bátorliget 68,9 64,0 73,8 86,8 111,4 127,0 150,4 164,0 159,3 159,2 162,2 200,4 207,5 201,3Battonya 59,3 63,1 82,4 88,3 89,3 94,2 87,2 91,2 86,9 80,0 63,9 54,6 50,7 46,7Beregsurány 54,5 54,1 65,7 74,6 82,2 83,9 103,5 109,6 105,1 110,4 117,8 131,8 138,6 138,2Berzence 70,4 74,1 81,9 86,2 96,9 96,5 99,9 98,7 98,9 90,4 96,6 99,5 104,7 99,8Biharkeresztes 36,0 37,5 47,0 53,9 60,2 61,7 68,8 71,0 73,3 76,5 67,3 63,1 57,3 52,8Bucsu 132,6 174,9 209,2 307,2 382,4 433,5 475,6 522,3 488,0 561,5 669,6 849,6 877,9 840,0Csákánydoroszló 102,8 115,0 129,5 151,1 168,6 177,1 169,5 163,9 161,0 165,2 190,3 223,2 230,3 242,5Csenger 72,4 73,7 85,3 98,0 110,4 117,9 144,6 148,5 152,3 164,7 153,5 158,7 154,2 150,3Drávaszabolcs 80,8 81,3 89,4 89,6 101,9 97,6 103,4 107,0 110,5 116,7 138,5 179,6 182,2 178,1Esztergom 115,8 121,4 131,4 148,4 151,3 163,5 171,3 220,8 219,1 252,9 305,2 335,6 333,2 329,0Gy r 185,9 195,7 212,8 259,6 305,6 344,2 361,0 405,0 398,5 482,7 587,6 710,9 740,7 741,1Gyula 82,3 79,0 88,6 99,5 107,3 109,8 113,2 114,5 108,5 112,4 119,4 135,0 134,2 129,2Hangony 63,4 65,0 87,6 130,3 173,6 174,1 226,0 277,8 318,7 421,0 477,2 506,5 453,9 419,5Hegyeshalom 52,9 60,5 66,4 79,7 83,7 90,7 92,6 97,6 97,6 100,2 102,4 110,7 115,6 116,7Hidasnémeti 105,3 90,9 84,0 77,9 75,7 88,8 87,1 88,7 87,3 82,8 73,9 74,0 63,6 60,4Ivándárda 94,7 96,1 115,3 128,8 135,4 125,6 121,3 113,9 126,7 125,7 129,1 133,2 131,5 125,0Kapuvár 51,4 59,1 63,9 69,0 71,3 76,6 85,5 87,8 90,8 96,0 91,2 97,7 97,0 97,3Komárom 94,4 99,0 108,1 125,0 127,8 142,5 159,6 170,1 179,3 220,2 255,0 300,1 300,5 298,0K szeg 126,5 133,6 129,5 145,1 154,1 155,4 156,2 188,8 160,7 179,3 204,8 232,5 218,6 216,7Kötegyán 58,1 59,9 64,9 69,0 75,3 85,6 97,4 99,3 101,0 98,2 94,9 93,9 87,3 86,2Létavértes 64,0 63,2 68,3 73,0 77,2 77,1 84,3 79,5 83,9 86,7 75,1 66,7 57,7 60,4Letenye 109,6 130,7 144,5 166,2 182,0 201,2 208,4 208,5 197,9 228,6 252,9 299,1 308,8 297,9Letkés 72,5 81,4 101,5 95,1 98,1 101,6 173,7 107,1 115,7 126,9 142,7 140,8 136,8 147,7L kösháza 70,3 85,9 101,6 116,4 102,7 107,7 116,3 123,0 121,4 115,1 109,4 104,8 101,6 99,7Mez hegyes 38,7 48,1 60,8 68,1 71,6 72,4 78,0 79,4 81,1 77,5 71,2 65,2 61,3 58,1Mohács 95,2 97,2 113,0 124,1 132,5 118,9 130,9 137,6 143,3 160,5 175,0 190,5 181,1 171,3Mórahalom 38,0 39,4 45,7 55,1 60,8 64,8 74,1 73,8 81,0 73,9 70,5 70,6 66,5 65,8Mosonmagyaróvár 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6Nagylak 117,3 127,1 138,1 142,7 145,0 158,2 153,3 152,1 144,3 134,6 132,1 130,6 120,1 112,6Nyírábrány 51,5 43,8 51,1 55,3 66,5 82,1 82,2 90,1 93,2 96,6 87,7 88,0 86,1 93,9Rédics 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6Salgótarján 68,4 116,4 164,2 230,2 228,9 242,1 277,0 321,2 316,7 366,4 422,3 482,3 465,0 437,2Sátoraljaújhely 91,0 91,1 104,6 130,9 150,7 161,4 154,5 162,1 144,7 152,1 159,4 170,6 160,8 155,2Sellye 61,9 62,2 65,6 73,1 83,3 80,3 85,9 81,7 89,0 99,2 119,6 128,8 127,0 127,6Sopron 136,6 150,9 176,2 217,6 225,4 233,8 242,0 281,4 215,9 248,3 283,6 324,4 325,8 332,3Szécsény 95,6 82,9 93,9 100,9 111,2 114,2 104,0 103,5 106,8 113,9 123,5 142,4 145,0 145,1Szeged 202,6 210,6 245,4 294,8 342,1 356,7 386,2 394,3 373,4 418,4 517,4 585,5 605,1 599,2Szentgotthárd 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5Tiszabecs 63,9 62,0 68,9 80,4 88,2 83,4 99,6 110,2 110,2 114,8 125,9 160,4 170,7 167,5Záhony 128,2 141,5 170,9 148,9 152,1 170,5 184,4 201,3 270,5 308,2 432,2 553,4 721,7 684,4Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
145
71. melléklet A néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ r igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0Balassagyarmat 49,5 50,8 59,9 69,8 75,9 79,7 87,2 90,6 92,0 98,6 100,1 104,8 99,4 97,3Gy r 65,8 70,9 76,0 85,5 90,2 96,4 102,4 111,9 108,4 123,1 134,5 146,1 146,2 148,2Kiskunhalas 59,4 61,3 70,6 81,2 90,8 91,7 101,8 103,6 104,0 104,0 110,3 114,8 112,5 111,2Miskolc 47,2 44,6 48,4 55,8 60,9 63,2 68,4 73,1 74,8 81,3 79,5 77,5 69,4 66,5Nagykanizsa 52,5 58,1 64,1 69,5 74,6 77,9 81,5 82,0 81,1 81,7 77,9 80,4 77,4 73,7Nyírbátor 46,0 43,4 49,5 55,7 59,7 60,8 68,3 73,6 76,4 79,0 72,1 69,5 64,2 64,1Orosháza 53,3 56,4 65,3 70,5 74,9 78,2 82,0 83,6 83,3 80,1 72,7 69,0 63,5 60,4Pécs 51,2 52,3 56,6 58,8 61,2 57,2 60,1 61,7 62,6 61,3 59,7 60,1 56,7 55,4Szombathely 61,0 68,8 76,0 89,7 99,6 105,3 110,4 117,0 112,8 116,5 125,1 141,2 141,6 139,3Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
72. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ r igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3Balassagyarmat 41,7 39,2 44,2 49,3 54,0 56,6 61,4 62,6 65,0 66,7 62,2 59,0 53,9 53,3Gy r 48,0 51,8 54,4 58,3 59,6 62,0 65,8 68,4 68,0 73,4 73,1 70,4 68,1 70,7Kiskunhalas 37,5 38,8 44,5 49,4 53,8 52,7 59,9 60,5 63,9 57,8 51,0 46,3 41,0 40,4Miskolc 39,0 35,9 37,8 41,2 42,5 43,4 47,7 49,8 51,5 52,3 46,1 40,6 35,0 34,0Nagykanizsa 44,1 47,6 52,3 55,3 58,5 59,4 62,0 62,5 62,8 59,1 49,9 44,9 38,9 36,4Nyírbátor 42,9 40,2 45,9 51,8 54,7 55,0 61,2 66,6 69,6 71,7 63,9 58,8 52,2 52,3Orosháza 45,1 47,0 54,2 58,0 62,8 65,0 69,4 70,9 71,8 68,4 58,8 53,0 47,1 44,9Pécs 47,0 46,9 48,6 48,9 49,3 46,3 48,3 49,3 50,2 46,8 41,5 36,1 31,9 31,4Szombathely 44,7 48,1 52,1 54,5 56,1 56,8 58,4 59,2 60,3 55,3 49,9 45,0 42,4 42,8Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
73. melléklet A városi néps r ség alakulása határ r igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határ r igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4Balassagyarmat 98,2 122,7 157,1 196,7 211,1 222,3 246,9 263,9 259,0 296,0 334,7 388,6 381,3 369,5Gy r 111,7 119,8 131,3 155,2 168,6 184,7 196,1 223,3 212,1 250,2 292,0 340,2 346,2 346,9Kiskunhalas 143,8 148,4 171,1 203,8 233,1 241,8 263,5 269,4 258,8 282,0 338,8 378,7 388,1 384,1Miskolc 85,0 84,5 97,0 122,6 145,2 153,6 163,3 180,1 181,8 214,1 232,7 246,7 227,1 215,8Nagykanizsa 85,2 99,0 110,5 125,4 137,8 150,7 157,8 158,4 152,7 170,6 187,4 219,5 228,1 219,9Nyírbátor 64,2 62,4 71,2 79,5 90,0 95,7 110,9 115,8 117,7 123,0 121,5 134,0 136,5 135,6Orosháza 65,3 70,1 81,6 88,9 92,7 97,6 100,5 102,1 100,0 97,4 93,1 92,4 87,5 83,1Pécs 66,5 71,8 85,7 94,6 104,2 96,5 102,8 106,7 107,5 113,9 125,6 147,1 146,8 142,5Szombathely 108,8 129,7 146,6 193,4 228,0 248,5 264,0 287,6 267,6 297,3 346,7 424,9 434,1 424,0Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
MELLÉKLET
146
74. melléklet A néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0Ukrajna 51,1 50,1 56,3 63,0 65,3 64,7 71,3 76,9 76,8 79,6 75,8 75,9 72,0 71,1ukrán-román 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2Románia 49,6 50,5 58,5 64,1 69,0 72,0 77,6 80,6 81,9 80,7 72,8 69,0 63,3 61,5Jugoszlávia 59,4 61,3 70,6 81,2 90,8 91,7 101,8 103,6 104,0 104,0 110,3 114,8 112,5 111,2Horvátország 53,9 57,2 62,2 65,9 69,6 68,9 72,3 73,1 72,7 72,6 70,7 72,9 70,0 67,8Szlovénia 38,1 41,2 46,7 50,4 53,2 54,4 56,9 59,1 60,9 58,2 50,8 47,0 42,8 39,3szlovén-osztrák 58,5 63,7 72,7 80,9 82,6 82,7 86,3 90,7 86,2 77,0 75,3 74,6 71,5 72,7Ausztria 65,8 72,9 79,6 91,7 97,6 103,2 108,2 114,8 106,0 112,1 118,3 129,6 129,3 129,5osztrák-szlovák 50,7 53,9 53,6 56,1 62,8 67,7 74,2 80,1 78,3 86,9 92,8 101,7 102,6 105,0Nyugat-Szlovákia 71,5 76,5 82,7 95,0 101,5 109,9 116,9 130,6 132,6 157,2 178,5 197,2 198,4 200,1Kelet-Szlovákia 48,1 47,1 53,0 61,5 66,9 69,8 76,0 80,2 81,8 88,3 87,8 88,6 81,5 78,9Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
75. melléklet A nem városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3Ukrajna 49,7 48,6 54,2 60,8 62,4 61,8 67,0 72,1 71,9 74,1 68,0 64,6 58,0 57,4ukrán-román 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2Románia 41,9 41,5 48,1 52,8 57,4 59,3 65,1 68,6 71,2 70,1 60,7 54,7 48,5 47,4Jugoszlávia 37,5 38,8 44,5 49,4 53,8 52,7 59,9 60,5 63,9 57,8 51,0 46,3 41,0 40,4Horvátország 46,5 47,9 50,5 51,7 53,3 52,0 54,5 54,9 55,2 51,6 44,9 40,1 35,3 34,3Szlovénia 38,6 41,7 46,8 50,3 52,8 53,1 54,7 56,8 58,4 54,7 45,5 38,6 32,7 29,2szlovén-osztrák 54,8 58,3 66,4 69,0 65,8 65,1 66,8 70,3 66,6 54,9 50,3 44,8 38,6 37,3Ausztria 51,4 54,9 57,8 60,7 61,6 63,7 66,2 66,2 64,6 62,9 58,6 54,0 51,5 53,2osztrák-szlovák 41,6 44,6 44,6 45,7 49,1 50,7 55,0 57,4 55,7 56,0 55,2 54,4 54,7 56,8Nyugat-Szlovákia 45,2 49,5 53,1 58,9 60,4 62,8 66,9 71,7 74,6 86,7 89,4 87,3 84,6 87,9Kelet-Szlovákia 40,1 37,3 40,5 44,6 47,3 48,9 53,4 55,1 57,1 58,3 52,8 48,3 42,8 42,0Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
76. melléklet A városi néps r ség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlév összes népesség f /km2 lakónépesség f /km2
határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4Ukrajna 62,5 62,2 72,8 81,2 88,6 88,5 106,3 114,9 116,3 123,1 138,5 167,0 184,1 180,5Románia 65,2 68,7 79,5 87,0 92,3 97,8 102,8 104,8 103,5 102,3 97,3 97,9 93,3 89,9Jugoszlávia 143,8 148,4 171,1 203,8 233,1 241,8 263,5 269,4 258,8 282,0 338,8 378,7 388,1 384,1Horvátország 80,3 90,4 103,7 116,2 127,8 129,2 135,5 137,7 134,9 147,5 162,5 189,9 193,3 186,9Szlovénia 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6szlovén-osztrák 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5Ausztria 99,4 114,7 130,2 163,8 181,4 195,0 205,8 228,0 202,3 226,6 257,3 305,5 310,4 307,2osztrák-szlovák 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6Nyugat-Szlovákia 134,9 141,7 154,1 182,0 200,7 223,4 237,5 272,8 272,7 327,3 393,4 462,6 473,0 471,0Kelet-Szlovákia 89,6 97,6 117,7 148,1 167,9 177,3 192,1 209,0 208,4 242,3 267,8 295,6 280,3 268,7Összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
