Upload
others
View
12
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Az iskolai agresszió kezelése
Az Agressziókezelési Munkacsoport Beszámolója
az Intézkedési Terv folytatásának végrehajtásáról
Készítették
a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet
munkatársai:
: Fótiné Németh Margit - szakpszichológus
Novák Mária – pedagógiai szakértő
Gonda Judit – pedagógiai szakértő
Barna Gyöngyi - szakpszichológus
E. Tóbiás Sára – pszichológus
Buji Ágnes - szakpszichológus
Makai Adrienn - szakpszichológus
Budapest, 2010. május
Agresszió Beszámoló 2010 május
2
Tartalomjegyzék
Bevezető………………………………………………………………………………………..3
1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és
Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi
Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül.…………………………………….7
2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai
agresszió témakörében…………………………………………………………………………8
3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé……………..……………..…..14
4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos
működtetése…………………………………………………………………………………..19
5. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása, kiemelten a
komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára…………………………..23
6. Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző
programok, tréningek………………..………………………………………………………..26
7. Hálózati erőforrások – a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések szerepe az
erőszakmentes iskolákért………………………………..……………………………………31
8. Komplex intézményfejlesztés folytatása……………………………………...……………47
9. Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben…………...53
10. Kutatás……………………………………………………………………………………59
11. Nyomon követés.…………………………………………………………………………61
Agresszió Beszámoló 2010 május
3
Bevezető
Magyarországon az egyre súlyosbodó megélhetési gondok, a növekvő
munkanélküliség, a gazdasági válság okozta bizonytalanság és létbizonytalanság, a
politikai acsarkodások aláásták a különböző társadalmi csoportok
együttműködését, békés egymás mellett élését. A médiából ömlő hírek
folyamatosan ráerősítenek arra a közhangulatra, hogy az országban egyre rosszabb
a közbiztonság. 2008 óta tragikus események követik egymást pl.: csepeli tanár
gyilkosság, Kozma-gyilkosság, roma családok kivégzése, szélsőjobboldali
gyülekezések, meleg felvonulás körüli zavargások stb. Mindez állandó feszültséget
tart fenn. A gyerekek felé az intolerancia és az agresszió közvetítődik az élet
minden területéről.
Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését is mutatják.
Budapesten és országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Az
általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években
folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset – forrás: Országos
Rendőr-Főkapitányság adatai). Erre erősítenek rá a médiajelentések, a
pedagógusokkal készített mélyinterjúk, fókuszcsoportok tapasztalatai, a diákok
beszámolói, a témában végzett gyorskutatási jelentések. Különösen rossz a helyzet
a szakiskolákban.
A TALIS-felmérés1 alapján, Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb
problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az
iskolából. A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke,
ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget
okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki
bántalmazása. Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%,
Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje
(nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon
ez 53,5%-os). Hazánkban ritkán fordul elő, hogy fegyverrel vagy ahhoz hasonló
tárggyal támadnak a tanárokra vagy egymásra a gyerekek.
A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai
események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot
keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanár-
diák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre
inspirálta a döntéshozókat.
2008-ban országos és helyi szinteken is több bizottság, cselekvési terv, javaslat
született, felmérések indultak az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a
Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és
intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására2.
A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban létrehozott Intézkedési Tervében az iskolai
agresszió kezelését és megelőzését célzó átfogó projektet határozott meg, melynek
1 OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán 23 államban (pl.
Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország,
Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) történt meg. Összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6
ezer) vett részt benne. A tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről.
2 Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is
kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében.
Agresszió Beszámoló 2010 május
4
egyik fő célja a társadalmi tudatformálás illetve az erőszak-ellenesség eszméjének
és gyakorlatának terjesztése, a módszertani megújulás, a tudatosan felépített,
prevenciós-edukációs programok megvalósítása.
Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve
2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az iskolai agresszió elleni
Intézkedési Tervet. Végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási
Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési
Munkacsoportjára bízta3. A Munkacsoport tevékenységét a 2008 második félévét
és a 2009 első félévét érintő első beszámolójában összegzi 2009 májusában az
Oktatási Bizottság felé.
A programok az iskolai élet valamennyi szereplőjét megszólítják, és felelős
résztvevőjévé teszik az agresszió jelenségének saját közösségében történő
tudatosabb és hatékonyabb kezelésében. Az egymásra épülő tevékenységek egyik
fókuszában az iskola menedzsmentjének felkészítése és támogatása, valamint a
pedagógusok eszközökkel való felruházása, új módszerekkel, jó gyakorlatokkal
való megismertetése áll annak érdekében, hogy az iskolai mindennapokban
kompetensebben, magabiztosabban tudják kezelni a már meglévő, vagy
kialakulóban lévő konfliktusokat. A programok másik csoportja az
agressziókezelés kérdéskörében preventív hangsúllyal a diákok, szülők
tájékoztatását, bevonását szolgálja.
Az Intézkedési Terv folytatásáról a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a
14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében határozott. Az iskolai
agresszivitás visszaszorítására, kezelésére megfogalmazott projekt pontjai
továbbra is egyrészt a társadalmi tudatformálást (az erőszak-ellenesség eszméjének
és gyakorlatának támogatását), az intézmények menedzsmentjének,
pedagógusainak felkészítését és támogatását, illetve a pedagógusok eszközökkel
történő felruházását célozzák annak érdekében, hogy a továbbiakban megfelelő
eszközök jussanak az iskolai agresszivitás megelőzéséhez, kezeléséhez és a
konfliktusok megoldásához.
Az Agressziókezelési Munkacsoport legfontosabb tevékenységei és eredményei:
o Krízis-vonal: segítségnyújtás az akut iskolai agresszió kezelésében (a
pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek a szakemberektől, akik szükség
esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak
tanácsot a beavatkozásra).
o Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények
megismertetése, az oktatási rendszer, a gyermekvédelem szereplőivel.
o Pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréningek, nevelési
hatékonyságot növelő tréningek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök képzése,
stb.).
o Kortárssegítő-programok (mediátorképzés, prevenciós programok).
3 A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-
298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében, 2008. szeptember 1-én
megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely a MFPPTI Gyermekvédelmi Osztályán öt fővel
kezdte meg munkáját. A stáb tevékenysége az iskolai agresszió professzionális kezelése, szakmai koordinációs munka
ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a
gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és
kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést.
A projekt managementje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll.
Agresszió Beszámoló 2010 május
5
o Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások
látogatása, feldolgozása a diákokkal, osztálytermi-tornatermi színház).
o Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó
körök, irodalmi színpadok támogatása.
o A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása.
o Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés (pl.
resztoratív gyakorlatok terjesztése, pedagógus coaching, bántalmazottak
pszichoterápiás ellátása, stb.).
o Konferenciák, fórumok rendezése a témában.
o Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások.
o Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése (www.budapestedu.hu).
o Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki, és a
gyermekvédelmi munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív
gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok).
o Szupervízió, coaching a pedagógusok számára.
o Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett
fővárosi fenntartású intézmények számára).
„A program első szakaszának sikerét és hatékonyságát - a kezdeti bizalmatlanság,
ambivalencia után - jelentősen segítette az a holisztikus szemlélet, amely az iskolai
agressziót komplex, multi-faktoriálisan determinált jelenségként fogta fel, és
ennek a felfogásnak megfelelően jelölte ki a beavatkozási szinteket. Ily módon a
projekt egy olyan mátrixban mozgott, amelyben intézmény, osztályközösség,
pedagógus, diák, szülő egyaránt célcsoportként szerepelt, figyelembe véve azokat
a fejlődéspszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai-pszichológiai, krízis-
pszichológiai, stb. törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat, amelyek a hétköznapi
létet, az együttélés szabályait, a harmonikusan működő közösségeket, az egyéni
jóllétet, stb. meghatározzák. A gyakorlatban működő pedagógusok és diákok nagy
része őszintén értékelte a figyelmet, a lehetőségeket, az új módszereket,
eszközöket. A különböző fórumokon elmondhatták problémáikat, nehézségeiket,
megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Ezek az alkalmak azért is
nagyon fontosak, mert csökkentik az iskolák amúgy zárt rendszerként való
működését, amely közismerten növeli a diszfunkciókat, a feszültséget, az
agressziót. Az ilyen közös élmények mindezen túl kedveznek a hálózati működés
kialakulásának, a tolerancia erősödésének” (idézet a 2009. évi beszámolóból).
A megvalósítás során a programok előrehaladtával egyértelműen érzékelhető volt,
hogy a pedagógusokban egyre határozottabban tudatosodik a változás, a
változtatás szükségessége, növekedett a saját szerep jelentőségének felismerése.
A program első szakaszának tapasztalatai nyomán a második ciklusban a
hangsúlyok átrendeződtek és a projekt más-más pontjai kerültek fókuszba, illetve
új elemek jelentek meg.
Az intézmények részéről fokozott szükségletként fogalmazódott meg a különböző
tréningek, tanfolyamok iránti igény. Nagy érdeklődésre tartottak számot a
pedagógusok hatékonyságát növelő tréningek, a konfliktuskezelést – alternatív
konfliktuskezelést – oktató készségfejlesztő tréningek. Különösen népszerűnek
bizonyult a resztoratív szemléletet és gyakorlatot elsajátítható 30 órás tanfolyam.
A második ciklusban ezek a tréningek kiemelt szerepet kaptak. A nemzetközi
gyakorlatot is visszaigazolva a leghatékonyabbnak a komplex intézményfejlesztési
projekt bizonyult. A transzparens koncepció, a teljes spektrumot lefedő (lásd
részletesen: komplex intézményfejlesztés) programok, a folyamatos támogató
Agresszió Beszámoló 2010 május
6
jelenlét, az időbeni perspektíva (több éves fejlesztés) valódi proaktív és reaktív
fejlesztési keretet ad, valamint stabilizálni képes az elért eredményeket. Ily módon
a második ciklusban az előző évi öt intézmény mellé újabb nyolc került a
fejlesztési csoportba.
Új elemekkel bővült a színházi nevelés projektje, amikor a célcsoportok
korosztályi és kulturális jellemzőit figyelembe véve osztálytermi és tornatermi
előadások kivitelezésére vállalkozott.
Különös és hatékony kezdeményezésnek ígérkezik a „kalandterápiás” program,
amely a különösen veszélyeztetett serdülők számára szerveződik a nyári időszakra.
A fiatalok a sporton, kalandon és az együttlét gyógyító erején keresztül kapják a
szakemberektől és egymástól a terápiás segítséget (lásd: kalandterápiás program
leírása).
Különösen veszélyeztetett populációként tarthatjuk számon a gyermekvédelmi
intézmények gondoskodásában lévő gyermekeket. A második ciklus programjai
kiemelt módon támogatják az intézményrendszer szakembereit és gyermekeit.
Az oktatási rendszer, illetve az egyéb szektorok (egészségügy, gyermekvédelem
stb.) számára megvalósított konferenciák, szakmai programok (lásd: konferenciák)
színvonalas lehetőséget biztosítottak – biztosítanak – az érték és információ
közvetítésre, a párbeszédre, a társadalmi tudat és attitűd formálására.
Nagyon fontos tehát, hogy a programok folytatódjanak, az eddig elért eredmények,
valamint a felébresztett motiváció és készenléti állapot megőrzése, stabilizálása
érdekében. Nemzetközi tapasztalatok egy-egy fejlesztőprogram hatásának
stabilizációját két-három évben határozzák meg. A projekt irányai, célkitűzései
életszerűnek, hatékonynak bizonyultak és a további folytatásra ösztönöznek. A
program maga is önfejlesztőnek bizonyul. A működési keretek, a szakmai
koncepció és stratégia kedvez a kreatív működésnek és innovációnak. A nyomon
követés és hatásvizsgálat protokolljának kidolgozása további fejlődésre,
fejlesztésre biztosít lehetőséget.
Agresszió Beszámoló 2010 május
7
1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és
Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 1. pontja)
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás
visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz.
mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében 2008. szeptember 1-én
megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely jelenleg
hét fővel működik. (A projekt menedzsmentje pedagógiai szakértőkből és
szakpszichológusokból áll.) A stáb feladata az Intézkedési Terv végrehajtása, a
feladat szakmai koordinációs munkájának ellátása, amely magában foglalja a
fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a
gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az
erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros
együttműködést.
A Munkacsoport feladata a 14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében 1.
pontja értelmében továbbra is az Intézkedési terv végrehajtása, az
agressziókezelési program folytatása.
A csoport belső erőforrásainak-kompetenciáinak értékelése, az osztályon belüli
szakmai koncepció és stratégia napi követelményekhez való hozzáigazítása, a
szervezeti egység (osztályon belüli) operatív működésének biztosítása, rövid-,
közép- és hosszú távú akciótervek kidolgozása, a folyamatok ütemezése
folyamatos.
A munkacsoport 2009. májusában a program eredményeiről írásos beszámolót készített a Főváros Oktatási és
Ifjúságpolitikai Bizottságának, illetve a projekt anyagai eljuttatta az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának.
Agresszió Beszámoló 2010 május
8
2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az
iskolai agresszió témakörében
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 4. pontja)
Program
megnevezése
Téma Időpont,
Helyszín,
Előadó
Színházi kerekasztal Kerekasztal Színházi Nevelési
Központ és Káva Kulturális
Műhely. A Kolibri Színházzal
közösen megvalósított szakmai
egyeztetés
2009.10.13.
MFPI
Németh Margit,
E. Tóbiás Sára
Tolerancianap
Díszvendégek: Eliot
Aronson és Carol
Tavris
Részvétel a rendezvény
szakmai és operatív
előkészítésében és
lebonyolításában
2009.10.06.
Városháza
Díszterem
Agrkez.
Munkcsop.
Mérei Emléknap
A rendezvény szakmai és
operatív előkészítése és
lebonyolítása
2009.11.18.
Ódry Színpad
Agrkez.
Munkcsop.
„Sebek, amelyek
sohasem gyógyulnak
be” Konferencia a
szociális munka napja
alkalmából
Előadások az MFPI iskolai
agressziókezelési projektjéről -
2009.11.12.
II. kerületi
Önkormányzat
Díszterem
Németh Margit,
E. Tóbiás Sára
Bűnmegelőzési
Konferencia
Előadás az MFPI iskolai
agressziókezelési projektjéről
2009.11.24.
Kiskunhalas
Németh Margit
„Erőszakmentes
iskolák”
Műhelykonferenciák
Előadások az MFPI iskolai
agressziókezelési projektjéről
2009.12.7.,8.,9.
Than , Károlyi
Újpesti Műszaki
SzKI
Németh Margit,
E. Tóbiás Sára
„Az iskolán belüli
erőszak és annak
kezelése” című
konferencia
Előadás – „Iskolai erőszak a
kutatások tükrében”
2010.01.28.
Kaposvár
E. Tóbiás Sára
Iskolai
egészségvédelem –
iskolai erőszak
Előadások
- „Az iskolai agresszió
megelőzése és kezelése”
- „Színházi nevelés és
agressziókezelés”
2010.04.08.
ÁNTSZ
E. Tóbiás Sára
Finn-magyar találkozó Szakmai beszélgetés az iskolai
agressziókezelés finn és
2010.02.23.
MFPI
Agresszió Beszámoló 2010 május
9
magyar szakmai
koncepciójáról, végrehajtási
protokolljáról
Németh Margit,
E. Tóbiás Sára
Nevelési Tanácsadók
vezetőinek találkozója
Beszámoló és beszélgetés az
MFPI iskolai agressziókezelési
projektjéről
2010.03.22.
MFPI
Németh Margit
MFPI Integrációs
Irodájának vendégei:
Óvodapedagógusok
Előadás az MFPI iskolai
agressziókezelési projektjéről
2010.02.22.
MFPI
E. Tóbiás Sára,
Makai Adrienn
Jubileumi konferencia
– XV. Kerületi
Nevelési Tanácsadó
Előadás – „Az iskolai erőszak
megelőzése és kezelése a
mindennapokban”
2010.05.17.
XV. ker.
Nevelési
Tanácsadó
Németh Margit
Ezerarcú Pedagógia
Konferencia
Előadás – sajtótájékoztató az
MFPI iskolai agressziókezelési
projektjéről
2010.05.20.
Németh Margit
Tolerancianap
2009. október 6-án került sor a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, az Oktatáskutató
és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó szervezésében arra a konferenciára,
melynek díszvendége Alliot Aronson és Carol Tavris, amerikai
szociálpszichológusok voltak. A Tolerancianap témája az iskolai erőszak
szociálpszichológiája, Aronson új könyvének (Columbine után) magyarországi
bemutatkozása kapcsán kapott aktualitást.
A konferencia megnyitó előadását Sárik Zoltán, igazgató az MFPI
agressziókezelési programjának bemutatásával nyitotta meg. Klein Sándor
pszichológus, egyetemi tanár szubjektív élményekkel megtűzdelt előadásában az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Erőszakmentes és egészségtudatos iskola nevű
mozgalmáról beszélt, majd Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértő felvezetésével a
„Párbeszéd a tanórán” című toleranciatréning-film előzetesét láthatták a
résztvevők. A másfél órás videó olyan kommunikációs gyakorlatokat mutat be,
melyek ötleteket, vitaalapot nyújthatnak ahhoz, hogy tanulás közben a csoportban
jóleső és konstruktív párbeszéd alakuljon ki.
Elliot Aronson és Carol Tavris előadása és magyar pedagógusokkal folytatott
kerekasztal-beszélgetése keretében a mozaik módszer elméleti és gyakorlati
tapasztalatainak megvitatására került sor. Az érzelmi intelligenciát, a társas
készségeket és konfliktuskezelés különböző formáit fejlesztő csoportmunka nálunk
is ismert módszer, amely nem elsősorban a tananyagátadásban, hanem az
életkészségek tanításában, így az agresszió-prevencióban játszik kiemelkedő
szerepet.
A konferenciát követő workshop a playback-színház módszerének iskolai
alkalmazhatóságát mutatta be Mérei Zsuzsa és Bakó Tihamér közreműködésével,
illetve Carol Tavris, a nemi sztereotípiák témájában angol munkanyelven vezetett
műhelyfoglalkozást.
Agresszió Beszámoló 2010 május
10
A konferencia és a workshopok résztvevői pedagógusok, diákok,
iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, kollégiumi nevelők és
szülők voltak.
Közösségépítés – „Együttes élmény”
MMMééérrreeeiii eeemmmlllééékkknnnaaappp
100 éve született Mérei Ferenc
2009. november 16-20-a között megrendezett Fővárosi Pedagógiai Napok
keretében, 2009. november 18-án Mérei Ferencre emlékeztünk, születésének 100.
évfordulóján.
Mérei Ferenc, született 1909. november 24-én, pszichológus és pedagógus.
Személye karizmatikus, munkássága szerteágazó, meghatározó.
Gyermekpszichológus, a pszicho-dráma hazai meghonosítója, a szociometria
módszerének kidolgozója, a „közösségek rejtett hálózatának” térképésze, a
csoportdinamika szakértője, számtalan fontos mű szerzője.
A Mester, a Tanár úr előtt, névadója előtt tisztelgett a Mérei Ferenc Intézet,
meghívott vendégei körében, egész napos rendezvényével.
A Mérei emléknap küldetése a szervezők szándéka szerint igyekezett méltó lenni a
mester szellemiségéhez. Átélni közösen egy napot, amely sem nem tudomány, sem
nem művészet, hanem együtt a kettő, sőt egy ezeken túlmutató minőség, együtt az
élményben, „Együttes Élmény”.
Az ünnep fényét emelte, hogy Mérei Ferenc családja, gyermekei, unokái
megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.
A rendezvény délelőtti és délutáni programja az Ódry Színpadon, Mérei személyét
és korát idéző díszletek között, mintegy 150 emlékező részvételével zajlott.
A tömegben felbukkantak a pedagógia, a pszichológia, a gyógypedagógia nagy
öregjei, az aktív szakemberek generációja és a jövő generációjának képviselői:
pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus hallgatók. Megilletődött ünnepi
hangulat, régi barátok, kollégák ölelkezése, kíváncsi tekintetek, megható
pillanatok. Múlt, jelen és jövő találkozása. A Tanár úrnak volt, van és lesz
mondanivalója. Volt, van és lesz hallgatósága.
Az ünnepélyes megnyitó beszédet Germánné dr. Vastag Györgyi, a Fővárosi
Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke tartotta. Tisztelettel adózott az egyik
legnagyobb magyar pszichológus személye és életműve előtt, a megújuló Fővárosi
Pedagógia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet névadója előtt.
Mérei Ferenc nevét az Intézet alig több mint egy éve vette fel, visszaállítva egy
sajátos folytonosságot, hiszen jogelődjének, a Székesfővárosi Lélektani Intézetnek
1945-1948 között Mérei Ferenc volt az igazgatója és gazdag életművének talán
legtermékenyebb periódusát jelentette ez az időszak.
A megnyitó után három előadást hallgathatott meg a publikum, amely előadások
íve a teljes szellemi hagyaték áttekintésétől a pedagógiai gyakorlatban való
alkalmazáson keresztül a jelenkori pedagógia megújító tapasztalatainak
megosztásáig vezetett.
Az első előadást Dr. Erős Ferenc professzor, az MTA doktora tartotta. Címe
„Mérei életműve a magyar pszichológia és pedagógia fejlődésének tükrében”. Az
Agresszió Beszámoló 2010 május
11
előadás Mérei Ferenc pályafutását mutatta be. Munkássága elsősorban a
szociálpszichológia szemszögéből került elemzésre, kiemelve a magyar és a
nemzetközi szociálpszichológia történetében elfoglalt helyét.
Minthogy azonban Mérei sokoldalú és gazdag életművében a társadalom lélektani
szál szorosan összefonódott pedagógiai, gyermeklélektani, klinikai-pszichológiai,
irodalom- és művészet pszichológiai munkásságával, valamint a pszicho-dráma
mozgalomban vállalt kezdeményező szerepével, nem utolsó sorban pedig politikai
és közéleti tevékenységével is, az előadás ezekre az aspektusaira is kitért. Végül
Mérei életművének aktualitásával, mai relevanciájával foglalkozott.
A második előadó Járó Katalin iskolapszichológus, kutató volt. Előadásának címe
„Mérei Projekt – Konfliktuskezelés iskolai osztályokban”. Az előadó a kedvenc
művek és a személyes találkozások fényében, megidézve a Mestert, kiemelte, hogy
az életművet a pedagógia és a pszichológia egyaránt sajátjának érzi. Járó Katalin
bemutatta a Mérei Szociometriai Műhely Egyesület tevékenységét. Beszélt a
Mérei Projektről, amely egy olyan csoportfejlesztő program, mely komplex
helyzetfeltárás alapján a fennálló konfliktusok és játszmák rendezésére irányul, és
az együttműködés megerősítésére törekszik. A helyzetfeltárás legfontosabb
eszköze munkájuk során a Mérei féle, több szempontú szociometria elmélyítésével
kifejlesztett hierarchikus szociometria. Az előadó a program hatékonyságát néhány
konkrét esettel illusztrálta.
A harmadik előadó Dr. Kelemen Lajos PhD., pszichológus volt. Előadásának címe
„A tanulásfejlesztés három lépcsős modellje – Mérei Ferenc gyermeklélektani
munkásságának adózva”. Mérei Ferenc „Gyermeklélektan” c. munkájában V.
Binét Ágnes szerzőtársával igen nagy figyelmet szentelt az iskolaérettség és a
tanulást megalapozó funkciók fejlődésének követésére. Mindezt Jean Piaget
mélyreható tudományos elméletére alapozva alkotta meg. Az azóta eltelt évtizedek
a kognitív pszichológiai hihetetlen fejlődését eredményezték, köszönhetően az
idegrendszert, az agy működését vizsgáló képalkotó eljárásoknak. Az előadó ezek
rövid ismertetése után egy olyan koncepciót mutatott be, amely az iskolai tanulást,
főként az olvasás, szövegértés fejlesztését valósítja meg, egy olyan pedagógiai
folyamatba ágyazottan, amely az óvodáskortól egészen a serdülő, vagy akár az
ifjúkorig tart. A folyamat három lépcsője módszertanilag is jól elkülöníthetőnek
bizonyult.
A délelőtti szekció után a Mérei Ferenc Intézetben Mérei Ferenc mellszobrát
Demszky Gábor Főpolgármester Úr avatta fel, melyet állófogadás követett a
meghívott vendégek részére.
A délutáni program Forgách Péter 120 perces portréfilmjéből: „Epizódok M. F.
Tanár úr életéből” kiemelt részletek alapján készült, 20 perces rövidfilm mutatta
be a hosszú, színes életút fontos állomásait.
A Tanár úr személyes vallomásait láthattuk, szakmáról, emberről, életről, halálról.
Üzenetei szóltak mindazoknak, akik meghallják, megértik, sőt „csinálják”,
„megélik” tanításait. A délelőtti előadások „szellemidézése” után a film
közvetítésével megjelent a Mester a maga valóságában, emberségében, elevenen,
telve bölcsességgel, életszeretettel.
A nap hátralévő részében kerekasztal beszélgetést láthattunk Mérei Ferenc
tanítványaival és követőivel. Vendégeink voltak Ajkay Klára, Békés Judit, Büchler
Júlia, Fonyó Ilona, Gádorné Donáth Blanka, Horányi Annabella, Kapusi Gyula és
Ritoók Magda.
Agresszió Beszámoló 2010 május
12
A tanítványok és követők személyes emlékeiken keresztül meséltek Mérei Ferenc
pályafutásukra, szakmai fejlődésükre, életükre gyakorolt hatásáról. Meséltek
maguknak, egymásnak, a hallgatóságnak. „Epizódok M. F. Tanár úr életéből”,
ahogy Ők látták, érezték. Ahogy Ők látják, érzik…. Élő kamerák, szubjektív
kamerák, akik a magyarországi pedagógiai és pszichológiai kultúra fejlődésének
hiteles szemtanúi és hordozói.
A délelőtti és délutáni programot Kovács Miklós pszichológus, Mérei tanítvány
vezette, tevékenysége során közvetlen, oldott légkört teremtve, csakugyan létrejött
az „Együttes Élmény”.
Különös aktualitását érezhetjük Mérei szellemi hagyatékának. Ezek egy része
tisztán érezhető és megfogalmazható, másik része a „közösségek rejtett
hálózatába” beleszőve hat. Mindezt az Emléknap eseményeinek sodrában ki-ki
fogékonyságának, szakmai elhivatottságának mértékében élhette át, saját
élményként intenzíven, mert a Tanár úr jelenlétében nem lehet közömbösnek
maradni.
Számtalan köszönetet kaptunk ezt követően a Mérei családtól, pályatársaitól,
tanítványaitól, követőitől. Azóta 2009. november 27-én meghívást kaptunk a
Tanár úr lakásában tartott szűk körű találkozóra, amely újra meghitt perceit
nyújtotta az emlékezésnek. Ezt követően, ugyanebben a körben, részt vettünk a
Pasaréti úti házon elhelyezett emléktábla koszorúzásán, majd a Károli Gáspár
Református Egyetemen nagyszámú résztvevő jelenlétében tovább folytatódott az
ünnepi program.
Finn-magyar találkozó
Christina Salmivalli asszony, a Turkui Egyetem pszichológia professzorának
budapesti látogatása kapcsán 2010. február 23-án a Mérei Ferenc Fővárosi
Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben került sor arra a szakmai
beszélgetésre, melynek keretében betekintést nyerhettek a résztvevő szakemberek
az iskolai agressziókezelés finn és magyar szakmai koncepciójába, illetve
végrehajtási protokolljába.
A megbeszélésen részt vett Christina Salmivalli asszony, Jaakoko Sievers, a Finn
Nagykövetség EU-referense, valamint a Fővárosi Közgyűlés képviseletében
Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke és Kucsák László, az Oktatási
Bizottság alelnöke. Az Intézetet Sárik Zoltán igazgató, az MFPI Agressziókezelési
munkacsoportját Németh Margit, osztályvezető szakpszichológus és E. Tóbiás
Sára, pszichológus képviselte. A beszélgetés moderátora, a toleranciafejlesztés
területén tevékenykedő Kozák Zsuzsanna, pedagógiai szakértő volt.
A beszélgetés során bemutatásra került az úgynevezett KiVa program, amelyet
1996-ban dolgozott ki a Turkui Egyetem az iskolai "bullying" megelőzésére és
kezelésére a finn oktatási minisztérium támogatásával. A KiVa - amely egyébként
finnül "bölcset" vagy "barátságosat" jelent - programban már első osztályos
tanulók számára kínált tanórákon elkezdődik az iskolai zaklatás fogalmának,
jelenségének közös megvitatása, amely egy idősebb korosztály számára
kifejlesztett számítógépes játékkal bővül ki a későbbi évfolyamokon. A virtuális
tanulóprogram a tanórán elhangzott ismeretek elmélyítését teszi lehetővé. A
tanórán zajló osztályfőnöki munka mellett a szülők bevonására és az éles helyzetek
kezelésére is hangsúlyt fektetnek. Ebben nyújt segítséget az iskolákban működő
Agresszió Beszámoló 2010 május
13
háromfős pedagógusokból, iskolai személyzetből álló csapat, akikhez konkrét
esetek kapcsán lehet fordulni.
Az MFPI-ben működő Agressziókezelési Munkacsoport tevékenyégét Németh
Margit mutatta be, aki külön kiemelte a Munkacsoport komplex
intézményfejlesztési projektjét, annak elméleti koncepcióját és gyakorlati
megvalósítását foglalta össze. Hangsúlyozta a program rendszerszemlélet és a
prevenció fontosságát, illetve a szülők, a gyermekek és a pedagógusok
bevonásának szükségességét. Szót ejtett azokról a pedagógusoknak és
intézményvezetőknek tartott képzésekről, amelyek az iskolajoggal kapcsolatos
ismeretek bővítését, a szociális kompetenciafejlesztést, és az alternatív
konfliktuskezelő technikák elsajátítását célozzák meg. A kortárssegítők képzése, a
gyerekek számára tartott mentálhigiénés csoportok és a színházi neveléshez
kapcsolódó programok egy komplex szolgáltatáscsomagként elérhetőek a bevont
intézmények számára. A tavalyi tanévben 6, idén 8 újabb intézmény kapcsolódik
ehhez a kezdeményezéshez.
Sáska Géza oktatáskutató egy országos vizsgálat eredményeit összegezte. A 11.-es
évfolyam vizsgálatát több mint 4000 tanuló és 900 tanár részvételével végezték. A
kutatásból kiderül, hogy az iskolai agressziós incidensek sok esetben a média által
felnagyítva kerülnek a köztudatba. A verbális agresszió sokkal komolyabb
probléma az iskolákban, mint a fizikai zaklatás. A megoldást a személyes tanári
tekintély oldaláról, illetve az intézményi jogok (bűntető beavatkozások) felől
közelítve képzeli el az Oktatási Bizottság alelnöke, Kucsák László.
Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke az agressziókezelési program
fontosságát hangsúlyozta, illetve a tanárok hatékonyabb módszertani
felkészültségét megalapozó tanárképzés reformját sürgette.
Agresszió Beszámoló 2010 május
14
3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja)
Az Agressziókezelési Munkacsoport tevékenységéhez tartozik a folyamatos
támogató kapcsolattartás valamennyi fővárosi fenntartású intézmény számára. A
gyakorlatban ez telefonos tanácsadást, személyes egyéni konzultációt
(pedagógusok, gyerekek, szülők számára), csoportos esetmegbeszélést,
szupervíziós lehetőséget és az akut, illetve a krónikus konfliktushelyzetek
kezelését jelenti.
Akut intézményi agresszió kezelése
Az intézményekben előforduló akut intézményi agresszió kezelése a pedagógusok
és diákok csoportos illetve egyéni ellátása (tanácsadás, szupport, terápia) során
biztosított.
2009. májusától 2010. májusáig terjedő időintervallumban öt esetben az egész
intézményre kiterjedő csoportos krízishelyzet kezelésére volt szükség. Ezekben az
esetekben az iskolapolgárokat traumatizáló incidensek megoldására kellett
krízisintervenciós beavatkozást végezni, amelyet a különösen sérült személyek
egyéni ellátása követett. Kevésbé súlyos, ámde az intézmény keretei között
megoldhatatlan, külső segítséget igénylő konfliktushelyzetekben, 80 esetben
kellett tanácsadást, illetve konkrét beavatkozást végezni.
Előadások, műhelyfoglalkozások
Az iskolai tantestületek szakmai munkáját többek között műhelyfoglalkozásokkal,
illetve az intézmények kérésére az iskolai agresszió témájához kapcsolódó
előadásokkal támogatta-támogatja a Munkacsoport.
Intézmény neve -
Helyszín Téma Időpont Előadó
Than Károly
Gimnázium
Előadás az MFPI
iskolai
agressziókezelési
projektjéről
2009.11. MFPI –
Németh Margit
Bárczi Géza
Általános Iskola Előadás az iskolai
agressziókezelésének
témakörében
2009.11.23. MFPI –
Makai Adrienn
Mérei Ferenc
Fővárosi
Pedagógiai és
Pályaválasztási
Tanácsadó Intézet
Műhely-
foglalkozások az
iskolai agresszió
kezelésére
összeállított
módszertani csomag
felhasználási
2009.10.12.,
2009.11.11.
MFPI –
E. Tóbiás Sára,
Gonda Judit,
Makai Adrienn
Agresszió Beszámoló 2010 május
15
lehetőségeiről
Gundel Károly
Vendéglátóipari és
Idegenforgalmi
Szakképző Iskola
Előadás a resztoratív
konfliktuskezelés
módszeréről,
szemléletéről
2010.01.29. KÖSZ
Alapítvány –
Negrea Vidia
Bethlen Gábor
Közlekedési és
Közgazdasági
Szakközépiskola
Előadás - Agresszió
az iskolában és a jog
2010.04.22. Jogismeret
Alapítvány
Nevelési értekezletek
A 2009/2010-es tanévben 9 iskola juttatta el az agresszióval foglalkozó
értekezletek jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából. Május közepéig egy
intézményben három, kettőben kettő, hatban egy értekezleten foglalkoztak az
agresszió megelőzésével, kezelésével.
A feldolgozott témák: intézményi agresszió kérdőív, a látásukat elvesztő tanulók
megsegítésének lehetséges módjai, fegyelmi eljárások rendje, iskolai agresszió
elleni feladatok, a módszertani csomag ismertetése, gyermekvédelmi munkaterv
értékelése, „Égő hidak” című film megtekintése, önismeret, együttműködés, a
diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége terén tapasztaltak
megbeszélése, szituációs feladatok megoldása, hogyan kezelje a pedagógus az
osztályban megjelenő agressziót.
Intézmény neve Téma Időpont
1. Keleti Károly
Közgazdasági
Szakközépiskola
Hogyan kezelje a pedagógus az
osztályokban megjelenő agressziót,
kirekesztést?
2009.08.25.
2. Fábry Zoltán
Középiskolás
Leánykollégium
Az éves gyermekvédelmi munkaterv
megbeszélése
2009.10.05.
3. Pesti Barnabás
Élelmiszeripari
Szakközépiskola és
Gimnázium
Agresszió megelőzése, kezelése 2009.10.06.
4. Pogány Frigyes
Kéttannyelvű
Építőipari
Szakközépiskola és
Gimnázium
A fegyelmi eljárásokról 2009.10.12.
5. Gyengénlátók
Általános Iskolája,
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézménye és
Diákotthona
A látásukat vesztő tanulók
megsegítésének lehetséges módjai,
körülményei
2009.10.12.
Agresszió Beszámoló 2010 május
16
6. Csepel-Sziget
Műszaki
Szakközépiskola,
Szakiskola és
Kollégium
Agresszió megelőzése 2009.10.15.
7. Általános Iskola,
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézmény,
Diákotthon és
Gyermekotthon
„Égő hidak” című film megtekintése 2009.11.10.
8. Vásárhelyi Pál
Kereskedelmi
Szakközépiskola
Módszertani csomag ismertetése 2009.11.12.
9. Általános Iskola,
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézmény,
Diákotthon és
Gyermekotthon
Önismeret, együttműködés 2009.12.21.
10. Fábry Zoltán
Középiskolás
Leánykollégium
A diákok érzelmi intelligenciája és
toleranciakészsége
2009.12.21.
11. Dobos C. József
Vendéglátóipari
Szakképző Iskola
Kérdőív értékelése 2010.01.15.
12. Fábry Zoltán
Középiskolás
Leánykollégium
Féléves gyermekvédelmi beszámoló
Esetmegbeszélés
2010.02.08.
Bírósági tárgyalások látogatása
2010 áprilisától az iskolai agressziókezelés eszköztára tovább bővült. Lehetőség
nyílt-nyílik arra, hogy a fővárosi fenntartású iskolák diákcsoportjai látogatóként
részt vehessenek bírósági tárgyalásokon.
A tapasztalatok alapján ez a program hatékony módszer a prevencióban és a
problémakezelésben. Az iskola kívánságának megfelelően lehetőség van
kábítószeres, illetve fiatalkorú erőszakos bűncselekményt elkövető vádlottak
tárgyalásainak megtekintésére.
A programlehetőség felkeltette a pedagógusok érdeklődését. Eddig 19 intézmény
jelezte, hogy egy vagy több csoporttal/osztállyal részt kíván venni tárgyalásokon.
Mivel mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mind a Pesti Központi Kerületi
Bíróság korlátozott számban tud látogatót fogadni, kapacitás híján, az egyéni
igényeket is figyelembe véve az összes bejelentkezett csoportból vannak, akik még
várakoznak a lehetőségre. A Munkacsoport a látogatásokat a továbbiakban is
folyamatosan szervezi.
Agresszió Beszámoló 2010 május
17
Az alábbi táblázat a résztvevők számát mutatja (2010. április – május):
Intézmény neve Résztvevő
csoportok száma
(alkalom)
Résztvevő diákok
száma
Fodor József Szakképző
Iskola és Gimnázium
1 15
Széchenyi István Gyakorló
Kereskedelmi
Szakközépiskola
3 35
Budai Középiskola 2 30
Jelky András Ruhaipari és
Művészeti Szakközépiskola
1 10
Deák Ferenc Középiskolai
Kollégium
2 30
Éltes Mátyás Általános
Iskola, Diákotthon és
Gyermekotthon
1 6
Ybl Miklós Építőipari
Szakképző Iskola
1 7
Than Károly Gimnázium,
Szakközépiskola és
Szakiskola
1 6
Bethlen Gábor Közlekedési
és Közgazdasági
Szakközépiskola
4 45
Szent Miklós Általános
Iskola, Diákotthon és
Gyermekotthon
1 10
Bolyai János Fővárosi
Gyakorló Műszaki
Szakközépiskola
1 32
Összesen: 18 csoport 232 fő
A pedagógusok visszajelzései alapján a diákokra nagy hatással van ez a program,
megdöbbenti őket a valóság, amellyel a bíróságon van lehetőségük szembesülni.
„A fiúk nagyon rendesen viselkedtek, bár az iskolában sokat beszéltek arról, hogy
mit csinálnak majd a bíróságon: beszélgetnek, telefonálnak stb. Öröm volt látni,
hogy milyen sokáig tudtak csendben figyelni, fegyelmezetten viselkedni. A
tárgyalás kiválasztása dicsérendő: egy két éve tartó ügyben hoztak éppen ítéletet,
így hallottuk az egész történetet és az ügy lezárását is egyben. Sok tanulsággal
szolgált az „életveszélyt okozó testi sértés” jogi fogalma mögötti emberi sorsokat,
megnyilvánulásokat látni. Az orvosszakértő nagyon érthetően beszélt, de a bíró
közléseinek megértése a bonyolult jogi fogalmazások miatt gondot okozott a
Agresszió Beszámoló 2010 május
18
diákoknak. A tárgyalást követő közös beszélgetés során kiderült, hogy mennyire
másképp értelmezik az elhangzottakat, többen a vádlottal éreztek együtt. Nagyon
sok minden kiderült a fiúk viszonyáról a joghoz, és a bűnözésről való
gondolkodásukról.” (Ybl Szakiskola pedagógusának beszámolójából)
A bírósági látogatások szervezése várhatóan szeptembertől folytatódik.
Személyes illetve telefonos tanácsadás
/Milyen problémákkal, kérdésekkel keresnek minket? Miben segítünk?/
Intézmények, pedagógusok, szülők megkeresésére:
- Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadások
- Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadók közvetítése
(civil szervezetek)
- Iskolai agresszióval kapcsolatos krízisintervenció az adott intézményben
(csoportos, egyéni)
- Pszichológiai tanácsadás iskolában előforduló egyéb esetekkel kapcsolatban
- Iskolai agressziókezeléssel kapcsolatos telefonos tanácsadás
- Tágabb értelemben vett erőszakkal (pl. családon belüli erőszak) kapcsolatos
tanácsadás, krízisintervenció
- Pedagógusoknak: szupervízió, esetmegbeszélő csoport, konzultáció
- Konfliktuskezelő, agresszió-prevenció gyakorlatok, programok ismertetése
- Tájékoztatás az agresszió-megelőzésben illetve kezelésben velünk
együttműködő civil szervezetek tevékenységéről
- Tájékoztatás az agresszió és kezelése témában megjelent szakirodalomról
- Tájékoztatás továbbképzési lehetőségekről (pl. gyermekvédelmi felelősök
számára)
- Konferenciákon, szakmai fórumokon előadás stb.
- Továbbképzések, tréningek szervezése, megvalósítása
Agresszió Beszámoló 2010 május
19
4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal
folyamatos működtetése
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 6. pontja)
Az iskolai agresszió weboldal a Fővárosi Oktatási Portálon (www.budapestedu.hu)
belül működik, amelyen kiemelt rovatként jelenik meg az „Iskolai
agressziókezelés”. Kialakítása már a 2008/2009-es tanévben megtörtént, azóta is
folyamatos a portál szakmai működtetése, frissítése. Az oldal továbbfejlesztésével
újabb, illetve frissített tartalmak kerültek fel a portálra, váltak elérhetővé a
látogatók számára. A weboldal az Intézet által vásárolt DOKK CMS rendszerrel
működik, a szakmai anyagokat a Munkacsoport munkatársai töltik fel.
2009.04.15. - 2010.04.30 közötti intervallumot tekintve a honlapot 104 767-en
látogatták. Havi bontásban elég egyenletes a látogatottság, de természetesen a
tanrend rendjét tükrözi, hiszen a decemberi és nyári hónapok feltöltései kevésbé
nézettek. Átlagosan naponta 275 látogató olvassa a portált.
A rovat - a portál egészéhez igazodva - elsősorban a pedagógusokat és a szülőket
szólítja meg. Az al-menüpontok kialakításakor a
Munkacsoport igyekezett a célközönség igényeit
figyelembe venni. Az igényfelmérésre több esetben
a pedagógus továbbképzések adtak alkalmat, ahol
információt lehetett nyerni arról, melyek azok a
területek, ahol a legtöbb segítséget várják az
oktatási-nevelési intézményekben dolgozó
szakemberek. Ezek az elérhetőségek
(munkacsoport, civil szervezetek), elméleti
háttéranyagok, gyakorlati ötletek, máshol bevált jó
gyakorlatok.
Mivel az „Iskolai agressziókezelés”-re klikkelve
rögtön a „Hírek” pont tartalmai jelennek meg, ezért
Agresszió Beszámoló 2010 május
20
itt kerültek elhelyezésre az éppen aktuális felhívások és a munkacsoport
munkájával kapcsolatos beszámolók, információk.
Ez a felület tette lehetővé, hogy egy olyan nagyszabású programra invitálja a
gyerekeket és a pedagógusokat, mint amilyen a Guinness rajzrekord kísérlet volt.4
A pedagógusoknak szóló
pontban („Agresszióról
pedagógusoknak”) elsősorban a
témával kapcsolatos elméleti
anyagok találhatóak. Ezek között
található többek között Herczog
Mária előadásanyaga - „Erőszak
az iskolában” címmel, vagy a
„Gyermekeket ért agresszió és
bántalmazás (fizikai, lelki és
szexuális) a nevelési-oktatási
intézményekben” című letölthető
formátumú előadásanyag
(Gyurkó Szilvia, Németh Margit – BÁN 2007). A minisztérium számára készült
szakmai anyagból a munkacsoport a pedagógusok számára jól hasznosítható
4 Megtartották a világharmónia futást és a gyerekrajz világrekord kísérletet
Sikeresen lezajlott a Guinness Gyerekrajz Világrekord Kísérlet 2010. május 14-én Budapesten, a Felvonulási téren. A
rendezvény része volt 2 km futás a Városligetben, amely a Világharmónia Futás résztvevőivel együtt zajlott.
Az esemény szervezésében a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is részt vett az
agresszió prevenciós programja keretében. Az esős idő ellenére mintegy 8000 gyerek, valamint kísérőik gyűltek össze, és
7000 négyzetméteres papírfelületet díszítettek rajzaikkal a fiatalok. A közös alkotás célja az volt többek között, hogy felhívja
a figyelmet a természet szeretetére, a harmónia jelentőségére, és lehetőséget adjon a gyerekeknek, hogy átélhessék: képesek
kiemelkedő teljesítményre, ha közösen egy célért dolgoznak. A rendezvény díszvendége Ashrita Furman volt, aki számos
Guinness-rekordja után most egy újabbat állított fel.
Agresszió Beszámoló 2010 május
21
prezentációt állított elő. Az alábbi dia például fontos, ám kevéssé ismert
információkat tartalmaz:
Hasznos segítséget nyújthat a látogatók – elsősorban
osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök - számára a
Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú
Egyesület gondozásában megjelent, a Munkacsoport
rendelkezésére bocsátott „Kézikönyv a Gyermekjogi
Egyezmény alkalmazásához” módszertani segédlet, mely
pdf formátumban szintén letölthető az oldalról.
Az „Agresszióról szülőknek” menüpont kiemelt témája a
biztonságos internet használat, miután a középiskolás korosztályt (is) kifejezetten
fertőzhetik azok a tartalmak, amelyek a világhálón olvashatók, nem beszélve a
módszerekről, amelyekkel „támadják” az ifjúságot. Mindenképpen fontos
megismertetni a szülőket azokkal a szempontokkal, amelyekkel segíthetik az
ilyenfajta támadások kivédését. „Mit tehet a szülő, ha agresszív a gyermeke?”-
témában elméleti olvasnivalót is talál az Agressziókezelési Munkacsoport
weboldalára látogató szülő.
Mind a pedagógusok, mind pedig a szülők szempontjából fontos a honlapon
keresztül bemutatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az agressziókezelés és –
megelőzés szempontjából hatékony munkát végeznek. A „Segítő civil
szervezetek” témakörhöz azokról az alapítványokról, egyesületekről kerültek fel
anyagok, akikkel az MFPI minősített partneri viszonyt alakított ki, akiknek a
tevékenysége bátran ajánlható. Kilenc ilyen szervezet (hat előző évi és három
újabb kapcsolat) kerül bemutatásra, ill. kapott lehetőséget a honlapon való
információközvetítésre.
Ne Bánts Világ!
Alapítvány
Agresszió Beszámoló 2010 május
22
A munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a pedagógusok szívesen merítenek a már
bevált jó gyakorlatokból, ezért fontos bemutatni a jó módszereket, követendő
példákat. Herczog Mária összefoglaló előadásanyaga mellett ismertetésre kerül –
mint hatékony módszer:
- kortárssegítés,
- resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés,
- szociometriai helyzetfeltárásra épülő többlépcsős pedagógiai célú csapatépítő
eljárások.
Egy, az Intézet (MFPI) munkatársai által összeállított módszertani segédanyag is
letölthető a honlapról, mely az osztályfőnöki órák megtartását támogatja.
A „Továbbképzések” menüpontban bemutatásra kerülnek az Agressziókezelési
Munkacsoport továbbképzései, tanfolyamai, tréningjei továbbá partner
szervezeteink programjai. Az utóbbiak között találhatóak pl. a Jogismeret
Alapítvány vagy a Vadaskert Alapítvány akkreditált tanfolyamai. A „Hírek”
menüpontban a látogatók aktuális információkat olvashatnak a képzésekre való
jelentkezési lehetőségekről, határidőkről.
A témában való tájékozódást irodalomjegyzékek és könyvajánlók segítik a
„Könyvajánló” menüpontban. A Honlapról letölthető a „Frontvonalban” és a Kis
könyv a felelősségről” című kiadvány is. Ebben a menüpontban olvasható ajánlás
a „Mindennapi pszichológia” című magazinhoz, mely számos - pedagógusok,
szülők számára is - hasznos, közérthető nyelven íródott cikket tartalmaz az
agressziókezelés, a kamaszproblémák témaköréből.
A leggyakorlatiasabb „Programajánló” és a „Színházajánló” menüpont. Az
előbbi a pedagógusoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy szabadidős
tevékenységeket, játékokat szervezzenek tanítványaiknak. Az ajánlatok között
szerepelnek megtekintésre érdemesnek tartott filmek, kiállítások, olvasnivalók
vagy iskolai körülmények között bevezethető játékok, magyarórán alkalmazható
konfliktuskezelési gyakorlatok.
A „Színházi nevelés” menüpont alatt a „Színházajánló”
azokra a produkciókra szeretné felhívni a pedagógusok és
a szülők figyelmét, amelyek az ifjúságot foglalkoztató
izgalmas témákat vetnek fel, és kifejezetten a
középiskolások számára ígérnek élmény-gazdag
programot.
Agresszió Beszámoló 2010 május
23
5. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása,
kiemelten a komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja)
A társadalmi tudatformálás, az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának
közvetítésében fontos szerepe van a színházi nevelésnek, a színház-pedagógia
eszközeinek. Az iskolai, korosztályi agresszió témájához kapcsolódó előadásokon
keresztül segítséget kaphatnak az iskolák ahhoz, hogy közelebb kerülhessenek az
agresszió kapcsán felmerülő, a korosztályt foglalkoztató témákhoz a színházi
élményen keresztül. Különösen azoknak a közösségeknek nyújt mindez segítséget,
ahol az agresszió valamilyen formája, magatartászavarok, beilleszkedési
problémák jelentkeztek a tanulók körében, és kiemelten fontossá vált a problémák
rendezése, a téma felvetése a színház nyelvén. Tapasztalatok mutatják, hogy így a
kényesebb problémák is megvitatásra kerülhetnek, a gyerekek könnyebben
megnyílnak és zavartalanabbul képesek beszélni érzelmeikről, gondolataikról,
nehézségeikről. Természetesen hangsúlyosan fontos a programok prevenciós
jellege, hatása is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sport mellett a művészeti nevelés
az, amely a leghatékonyabban képes az agressziós késztetések, feszültségek
levezetésére, szabályozására.
Osztálytermi-színház
Az iskolai agressziókezelés programjának keretében a 2009/2010-es tanévben is
folytatódtak a színházi projektek. A Kolibri Színházzal közösen meghirdetett
pályázat keretében a fővárosi fenntartású iskolák a hazai osztályterem-színház
lassan két esztendős ifjúsági színházi irányzatának régi és új előadásait
tekinthették meg.
A színházi kínálatba az osztályterem-színház produkciói kerületek kiválasztásra,
amelyek az iskola épületébe érkeztek. A színház látogatott tehát az iskolákba és
nem fordítva, remélve, hogy azok a gyerekek, akik eddig nem szívesen mentek el a
kőszínházi előadásokra, ezek után talán nagyobb kedvet éreznek majd a
színházlátogatáshoz.
A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és
Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen osztályterem-színházi pályázatot
hirdetett a fővárosi fenntartású oktatási- és nevelési intézmények részére. A
pályázat nyerteseiként 7 középiskolának nyílt lehetősége 2010. május 31-ig egy-
egy osztályterem-színházi előadást megtekinteni az iskola helyszínén. A
bemutatásra kerülő előadások közül Lutz Hübner Kikatt című darabja már a
tavalyi évadban is nagy siker volt. Idén a Kolibri Színház új bemutatójával,
Monoblock Hello náci című darabjával egészült ki osztályterem-színházi kínálata.
Az iskolákban bemutatott darabokat színház-pedagógiai program tette-teszi
teljessé, amely drámapedagógiai eszközökkel segíti a darab témájának
feldolgozását a színészek közreműködésével.
Agresszió Beszámoló 2010 május
24
A pályázat nyertes intézményei, létszám Előadások,
időpontok
Bólyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és
Kollégium
64 fő
2010.03.23.
Hello náci
Wesselényi Miklós Műszaki Szakközép és SZKI
45 fő
2010.03.17.
Hello náci
Katona József SZKI és Gimnázium
40 fő
2010.03.24.
Hello náci
Petőfi Sándor Gimnázium
62 fő
2010.03.16.
Kikatt
Csepel-Sziget Műszaki Szakközép, SZKI és Kollégium 2010.június
Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű
Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola
2010.június
Összlétszám: 211 fő
Tornatermi-színház
Az Orlay Produkciós Iroda a KoMa Társulattal együttműködve létrehozta a
„Kisded játékok” című produkciót, amely a középiskolás korosztály számára
ajánlott. Érdekessége és új műfaj megszületését jelenti, hogy az osztálytermi-
színház mellett létrejött az úgynevezett tornatermi-színház. Az iskolai
agressziókezelő projekt keretében a darab „tornatermi” változatának
megtekintésére nyílik lehetősége a diákcsoportoknak saját intézményük falain
belül – konkrétabban a saját tornatermükben, valódi tornatermi „díszletek” között.
A darab igaz történetet dolgoz fel: négy 17 éves fiú egy parkban megerőszakolt
egy14 éves lányt. A bírósági tárgyalás 3 éven át tartott, így a színpadi szöveg is 3
évet fog át: a megerőszakolástól az ítélethozatalig. Az előadás után az alkotók
beszélgetést kezdeményeznek a nézőkkel az előadásról illetve az előadás kapcsán
felmerült kérdésekről, érzelmekről, személyes problémákról. Az előadásokon
minden esetben jelen van egy pszichológus is, aki segít feldolgozni e rendkívül
szenzitív témát.
Helyszín, létszám Időpont
Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola
és Szakiskola
200 fő
2009. november 23.
Fodor József Szakképző Iskola és
Gimnázium
200 fő
2009. november 25.
Agresszió Beszámoló 2010 május
25
Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki
Középiskola, Szakiskola és Kollégium
150 fő
2009. november 16.
Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
150 fő
2009. december 3.
Arany János Műszaki Szakközépiskola
és Szakiskola
200 fő
2009. november 17.
Than Károly Ökoiskola Gimnázium,
Szakközépiskola és Szakiskola
250 fő
2010. április 20.
Budapest Főváros Önkormányzatának
Hűvösvölgyi Gyermekotthona (4
gyermekotthon részvételével)
50 fő
2010. május 7.
Váci Mihály Kollégium, Deák Ferenc
Középiskolai Kollégium – 50 fő
2010. június, november
Eötvös Gimnázium
200 fő
2009. november
Gundel K. Vendéglátóipari és
Idegenforgalmi Szakképző Iskola
250 fő
2010. február 24.
Nemes Nagy Ágnes Gimnázium
250 fő
2009. október
Deák Ferenc Kollégium 2010. szeptember
Összlétszám: 1950 fő
Agresszió Beszámoló 2010 május
26
6. Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző
programok, tréningek – nevelési hatékonyság fokozás, konfliktuskezelési készségek
fejlesztése, multikulturális tartalmak átadása
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 5. pontja)
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3 sz. mellékletének 15. pontja)
Pedagógusok módszertani képzése
/Pedagógusok szociális kompetenciáinak, készségeinek fejlesztésére irányuló
programok, képzések/
Időpont Cím Csoport Létszám
2009.11.2-3-4. Resztoratív facilitátor képzés – 30
órás, akkrediált tréning
1 13
2009.10-11. Műhelyfoglalkozások az iskolai
agresszió kezelésére összeállított
módszertani csomag felhasználási
lehetőségeiről
2 20
2010.03.
22-23-24.
Resztoratív facilitátor képzés - 30
órás, akkreditált tréning
1 15
2010.05.
13-14., 20-21.
A pedagógus nevelő munkájának
hatékonyságát növelő tréning - 30
órás, akkreditált tréning
2 40
2010.05.27-28.,
06.03-04.
Konfliktuskezelési készség és a
szociális kompetencia fejlesztése – a
szervezeti konfliktusok
megelőzésének és megoldásának
korszerű gyakorlata – 30 órás,
akkreditált tréning
2 40
2010.06.8-9-10. Resztoratív facilitátor képzés – 30
órás, akkrediált tréning
1 20
Összlétszám: 148 fő
Komplex intézményfejlesztés keretében tartott pedagógus továbbképzések
2009.10. Vezetői kompetenciafejlesztő
tréning
1 13
2009.11. Multiplikátorok képzése az iskolai
agresszió kezeléséhez
4 120
2010.02.16. Jogismeret tréning -
Munkakonferencia
1 27
2010.03.4-5.,
03.11-12.
Vezetői kompetenciafejlesztő
tréning
2 28
2010.03.17.-
04.15., 10. hó
Multiplikátorok képzése az iskolai
agresszió kezeléséhez – 20 órás
képzés
4 120
2010.04.26-27-
28.
Resztoratív facilitátor képzés – 30
órás, akkrediált tréning
1 20
Agresszió Beszámoló 2010 május
27
2010.05.3-4-5. Resztoratív facilitátor képzés – 30
órás, akkrediált tréning
1 17
2010.06.8-9-10. Resztoratív facilitátor képzés – 30
órás, akkrediált tréning
1 20
Összlétszám: 365 fő
Az iskolai agresszió megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó egyéb
megvalósított továbbképzések
2009.11. hó Tanulom magam, tanulom a diákot -
30 órás akkreditált tréning
2 37 fő
2009.11-12. hó Csapatépítés, konfliktuskezelés,
kommunikáció, motiváció –
szociális kompetenciafejlesztő
tréningek
14 168 fő
2009.06-07., 12. Konfliktuskezelési és a szociális
kompetenciák fejlesztése –
szervezeti konfliktusok
megelőzésének és megoldásának
korszerű gyakorlata – 30 órás
akkreditált
4 73
2009.07. hó A pedagógusok lelki egészségének
megőrzésére irányuló burn-out
tréning – 30 óra
2 30 fő
2009.10.19-21.
2009.11.2-4.
2010.02.8-10.
2010.04.7-9.
2010.05.31-
06.02.
5*30 órás egymásra épülő,
akkreditált tréning az OFI és az
MFPI szervezésében
- A személyközpontú megközelítés
alapjai
- Konfliktuskezelés és bevezetés a
mediációba
- Mediáció
- Az alternatív vitarendezés tanítása,
multiplikátor felkészítés
- Resztoratív technikák
7 112
2009.11.25 Gyermek- és ifjúságvédelmi
felelősök 60 órás képzése –
„Családon belüli erőszak, szexuális
abúzus”
2 40
Összlétszám: 460 fő
Képzések résztvevőinek száma összesen: 953 fő
Agresszió Beszámoló 2010 május
28
A „Konfliktuskezelési és a szociális kompetenciák fejlesztése – szervezeti
konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata”
A program célkitűzései:
A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak
- szervezeti konfliktusok beazonosítása,
- konfliktusok, konfliktushelyzetek kezelése,
- alternatív konfliktuskezelési technikák alkalmazása,
- a konszenzusteremtés kialakítása,
- személyes kompetenciáik fejlesztési lehetőségeinek felismerése,
- agressziókezeléshez kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése.
Tematika
- személyes kompetenciák, készségek fejlesztése,
- empátia-laboratórium,
- együttműködés, konfliktuskezelés, konszenzus teremtés,
- konkrét konfliktushelyzetek, agressziós helyzetek szituációs elemzése,
- resztoratív szemlélet és gyakorlat.
Módszerek
A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely
lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra,
valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű
átgondolására, közös megoldáskeresésre.
Az alkalmazott módszerek előnyei:
Információnyújtás, ismeret átadás
Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények
és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével
történt.
Készségfejlesztés
A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint
a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok
lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára.
Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés
A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek
átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az
attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának
előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési
módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív
gyakorlatokat, megoldásokat.
Filmvetítés
Demonstrációs filmként Kosztolányi Dezső novellája alapján készült „Tréfa” c.
film megtekintése és feldolgozása.
Agresszió Beszámoló 2010 május
29
A pedagógusok nevelő munkájának hatékonyságát növelő tréning
A program célkitűzései:
A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak
- időben azonosítani a kialakulófélben lévő konfliktushelyzeteket,
- személyiségüknek és a konkrét probléma egyediségének megfelelően
alkalmazni tudják a különböző konfliktuskezelési technikákat,
- továbbá biztonsággal képessé váltak eldönteni, hogy mely esetekben kell külső
szakember segítségét igénybe venni, illetve mely intézmények, szervezetek
segíthetnek a problémamegoldásban.
Tematika
- Agresszió, iskolai agresszió jelenségkörének feldolgozása, szakirodalmi és
kutatási eredmények ismertetésével.
- Konfliktuselméletek, konfliktustípusok (kommunikációs zavarok,
értékkülönbségek stb.) tárgyalása.
- Konfliktuskezelő stratégiák, együttműködés, konszenzusteremtés
folyamatának megismertetése.
- Tájékoztató az alkalmazható preventív és reaktív módszerekről, úgymint:
Mediáció
Közösségépítő körök
Resztoratív módszerek
Családi csoportkonferencia
Videó-tréning
Drámapedagógia stb.
Klímajavító, közösségformáló, együttműködést elősegítő módszerek, „jó
gyakorlatok” átadása, melyeket sikerrel alkalmaznak intézmények és civil
szervezetek.
Módszerek
A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely
lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra,
valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű
átgondolására, közös megoldáskeresésre.
Az alkalmazott módszerek előnyei:
Információnyújtás, ismeret átadás
Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények
és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével
történt.
Készségfejlesztés
A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint
a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok
lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára.
Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés
A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek
átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az
attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának
előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési
módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív
gyakorlatokat, megoldásokat.
Agresszió Beszámoló 2010 május
30
Filmvetítés
Közösségi jóvátétel módszerének illusztrálását egy megtörtént eset filmes
feldolgozásának megtekintésén és megbeszélésén keresztül végeztük.
Resztoratív facilitátor képzés
A resztoratív módszer a közösségben kialakult konfliktusok feloldásának új,
alternatív technikája.
Beszélgető-körök alkalmával a felelősségvállalás érdekében a konfliktus minden
érintettje, azaz - az áldozatok, elkövetők és támogatóik –saját szemszögükből
átbeszélik a történteket. A büntetések kiszabása helyett, a diákokat abban
támogatják, hogy végiggondolják cselekedeteiket, és felelősséget vállalva tetteikért
működjenek közre abban, hogyan tudják helyreállítani az áldozatot ért sérelmet. A
jog érvényesülése mellett, az érzelmi jóvátétel hangsúlya jelenik meg, amely a
sérült kapcsolatok helyreállításában nyújt segítséget és közösségi szellemiséget
teremt.
A resztoratív facilitátorok a párbeszédek szervezői, irányítói. Képzés keretében
elsajátítják azokat a mediációs eljárásokat, amelyek segítenek a közösséget ért
sérelmek feldolgozásában. A beszélgető-körök összehívásának protokollját
tanulják meg, illetve azt, hogyan vonják be az érintett feleket a folyamatba egyéni,
illetve csoportos konzultációk keretében.
Agresszió Beszámoló 2010 május
31
7. Hálózati erőforrások - a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések
szerepe az erőszakmentes iskolákért (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 3. pontja)
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 7. pontja)
Az elmúlt időszakban tovább bővült azon Budapesten működő,
erőszakmentességet támogató civil és egyéb szervezetek köre, akikkel minősített
együttműködést alakított ki a Mérei Intézet Agressziókezelő Munkacsoportja. A
már kialakított civil és egyéb partneri együttműködéseket a Munkacsoport
folyamatosan fontos erőforrásként alkalmazza programjainak jelentős részében.
Az iskolai agresszió kezelésében és megelőzésében a programok előrehaladásával
egyre élesebben rajzolódott ki a hálózati működés szükségessége, az intézmények
hálózati kompetenciájának hálózati kialakítása, fejlesztése. A speciális
szakemberek, programok elérése gyakran az állami szektoron kívül, a civil és
egyéb szervezetek professzionális szolgáltatásain keresztül vehetők igénybe. Így a
civil és egyéb szervezetekben rejlő erőforrások a forráshiányosnak látszó
területeken kiemelt jelentőségűek, és a hálózati működés egyik alappillérét jelentik
a területen.
A támogatás hálózati modellje
A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés rendkívül összetett feladatot
jelent. Az előkészítő szakaszban az iskolai agresszió megelőzését és kezelését
célzó programokba bevonható szervezetek feltérképezése és a kapcsolatfelvétel
zajlott. Ezután megtörtént a szakmai programok kiválasztása, az együttműködési
formák kialakítása, az együttműködési szerződések megkötése. A közös munka
során folyamatos a kapcsolattartás, a Munkacsoport végzi a civil és egyéb
Agresszió Beszámoló 2010 május
32
szervezetek által megkezdett programok szakmai koordinációját, monitorozza a
megvalósuló projektek lépéseit. A tapasztalatok összegzésével zárul le egy-egy
program.
Partner szervezet
neve, elérhetősége
Megvalósított program Időpont
1. Kompánia Alapítvány
Ambrózay Anikó
programvezető
Tel: 288 6056
0 6 30 289 4409
e-mail:
ambrozay.kompania@g
mail.com
Székhely: 1133 Bp.
Kárpát u. 38.
Lev.cím: 1133 Bp.
Kárpát u. 7/B.
Kortárssegítő program 2009.11.17.,
12.01., 12.08.
2010.
folyamatban
2. Közösségi
Szolgáltatások
Alapítványa
Magyarország
Negrea Vidia igazgató
Tel: 401 0650
06 20 482 4212
e-mail:
Lev.cím: 1163 Bp.
Galgahévíz u. 45.
Komplex iskolafejlesztés I.
-Vezetői tréning
-Multiplikátorképzés
Resztoratív gyakorlatok
Resztoratív gyakorlatok
Resztoratív gyakorlatok
-Facilitátor képzés
Komplex iskolafejlesztés II.
-Vezetői tréning
Resztoratív gyakorlatok
-Multiplikátorképzés
Resztoratív gyakorlatok
Resztoratív gyakorlatok
Resztoratív gyakorlatok
-Facilitátor képzés
-Facilitátor képzés
Facilitátor képzés
Facilitátor képzés
-Nevelési értekezleten előadás
2009. 10. 09.
2009. 11. 06.
2009. 11. 13.
2009. 11. 27
2009. 11. 2-4.
2010. 03. 05.
2010. 03. 12.
2010. 03. 29. de
2010. 03. 29. du
2010. 04. 15.
2010. 04. 16.
2010. 03. 22-24
2010. 04. 26-28
2010. 05. 3-5.
2010. 06. 8-10.
2010. 02. 16.
2010. 05. 22.
3. Psycholucia Kht.
Bojtor Lucia Zsuzsanna
ügyvezető
Komplex iskolafejlesztés I.
Vezetői tréning
Multiplikátorképzés
2009. 10. 08.
Agresszió Beszámoló 2010 május
33
Tel: 201 0116
06 30 948 4691
e-mail: [email protected]
Szociális kompetenciafejlesztés
Szociális kompetenciafejlesztés
Szociális kompetenciafejlesztés
Komplex iskolafejlesztés II.
-Vezetői tréning
-Multiplikátorképzés
Szociális kompetenciafejlesztés
-Nevelési hatékonyság növelő tréning
-Konfliktuskezelési tréning
2009. 11. 05.
2009. 11. 06.
2009. 11. 12.
2010. 03. 04.
2010. 03. 17.
2010. 05. 13-27
2010. 05 28-
2010. 06. 04.
4. Eszter Alapítvány
Dr. Virág György
Tel: 466 9872
Kutatás:
„Online szexuális abúzus” ” című témában
A kutatás tárgya a fiatalok internetezési
szokásainak felmérése, a veszélyes online
magatartás-típusok feltérképezése, valamint
a frekventált internet-használó korosztályt
fenyegető veszélyek megállapítása.
2009. 11. 24-
2010. 08. 31.
5. Ne Bánts Világ!
Alapítvány
Puskás Gyöngyi
Tel: 06 30 612 2725
2112 Veresegyház,
Hegyalja u. 1.
-Prevenciós program szexuális visszaélések
megelőzésére
6 intézményben, összesen 45 órában
-Prevenciós program szexuális visszaélések
megelőzésére
1 Gyermekotthonban
2010. 05. 06-27
2010. 05. 10-31
6. Vadaskert Alapítvány
a Gyermekek Lelki
Egészségéért
Dr Gádoros Júlia
Tel: 392 1400
e-mail:
Kalandterápia – Indulatkezelést, agresszió
megelőzést segítő program
2010. 07-08.
7. Tiszta Jövőért
Közhasznú
Alapítvány
Gondi János
1143 Budapest,
Tábornok u. 11/B.
Levelezési cím: 1392
Budapest, Pf. 257.
Telefon: 06-1-460-
9670
Komplex iskolafejlesztés I.
„Készségfejlesztő mentálhigiénés
program a Komplex iskolafejlesztésben
részt vevő iskolák 9. évfolyamos diákjai
részére” 5 iskolában, iskolánként 30 órában.
2009. 12. 03.-
2010. 05. 30.
Agresszió Beszámoló 2010 május
34
E-mail: [email protected]
8. Jogismeret Alapítvány
Bíró Kata
1134 Budapest
Pattantyús utca 11.
Tel.: (1)787-4853 Fax:
(1)367-1287
E-mail:
www.jogismeret.hu
www.joghaz.hu
Komplex iskolafejlesztés I.
-Vezetői tréning
-Multiplikátorképzés
Iskolajog
Iskolajog
Iskolajog
Iskolajog
Iskolajog
-Munkakonferencia
Agresszió az iskolában-és a jog
Komplex iskolafejlesztés II.
-Vezetői tréning
-Multiplikátorképzés
Jogismeret
Jogismeret
Jogismeret
Jogismeret
-Nevelési értekezleten előadás
2009. 10. 09.
2009. 11. 04.
2009. 11. 13. de
2009. 11. 13. du
2009. 11. 25.
2009. 11. 27.
2010. 02. 16.
2010. 03. 05.
2010. 03. 18.
2010. 03. 26.
2010. 03. 29.
2010. 04. 15.
2010. 04. 22.
9. Család, Gyermek,
Ifjúság Kiemelten
Közhasznú Egyesület
Dr. Herczog Mária
1012 Budapest
Logodi u. 24.
e-mail:
Komplex iskolafejlesztés II.
-Multiplikátorképzés
Az agresszió megközelítése-hazai és
nemzetközi kitekintés
Az agresszió megközelítése-hazai és
nemzetközi kitekintés
Az agresszió megközelítése-hazai és
nemzetközi kitekintés
Az agresszió megközelítése-hazai és
nemzetközi kitekintés
2010. 03. 12.
2010. 03. 18.
2010. 03. 26.
2010. 04. 15.
10. ORLAI Produkciós
Iroda
Orlai Tibor
1137 Budapest
Zuzmara köz 4.
Komplex iskolafejlesztés I.
Kisded játékok c. tornatermi előadás 7
iskolában
Komplex iskolafejlesztés II.
Kisded játékok c. tornatermi előadás 5
intézményben
2009. 11. 16-
2009. 12. 03
2010. 02.-
2010. 11.
11. OPSIS Kft.
Kovács Miklós
1162 Budapest
Viola u. 30.
Komplex iskolafejlesztés I.
-Multiplikátorképzés
Szociális kompetenciafejlesztés
Szociális kompetenciafejlesztés
Komplex iskolafejlesztés II.
2009. 11. 12.
2009. 11. 26.
Agresszió Beszámoló 2010 május
35
-Vezetői tréning
-Multiplikátorképzés
Szociális kompetenciafejlesztés
Szociális kompetenciafejlesztés
Szociális kompetenciafejlesztés
2010. 03. 11.
2010. 03. 25.
2010. 03. 30.
2010. 04. 14.
A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés, a civil programok
diszpécselése az iskolák felé talán az egyik leghasznosabb, legizgalmasabb része a
projektnek. A minősített partneri kapcsolatok feltérképezése és a velük való
kapcsolatfelvétel során kiemelt szempont volt az olyan partnerekkel való
együttműködés kialakítása, amelyek az agressziómentes értékközvetítés mellett
konkrét gyakorlati segítséget, használható módszerek átadását, jó gyakorlatok
közvetítését képesek megvalósítani.
Kompánia Alapítvány
Az Alapítvány tevékenysége veszélyeztetett helyzetű fiatalok segítésére irányul,
azok felé, akik szociális, egészségügyi, hovatartozási és egyéb okokból nélkülözik
a megfelelő támogatást, drogoknak és egyéb ártalmaknak fokozottan
kiszolgáltatottak. Céljuk a fiatalok veszélyeztetettségének csökkentése, lelki
egészségük, önismereti és kapcsolati kultúrájuk fejlesztése. Fő tevékenységeik
közé tartozik egészségfejlesztési és prevenciós programok fejlesztése,
megvalósítása 12-18 éves fiatalok részére. Programjaikat kortárssegítők
közreműködésével valósítják meg. Ennek érdekében kortárssegítők képzésével,
kortárssegítő hálózat fejlesztésével is foglalkoznak. Iskolai és iskolán kívüli
programjaikkal a gyermekek és fiatalok egészséges életszemléletének erősödését,
életmódjuk, életkilátásaik javítását szolgálják.
Felhasznált módszereik: - kortárssegítés (ifjúsági klub, megkereső tevékenység, kortárstanácsadás);
- kortárssegítő képzés: felkészítés kortárssegítői tevékenységre, tréning (elmélet
és módszertani műhelymunka, empátia-labor: sajátélmény-feldolgozás,
terepmunka);
- iskolai egészségfejlesztő foglalkozások (életmód, droghasználat, önismeret,
önértékelés, én-kép, test-kép, nemi, családi és társadalmi szerepek, élet- és
pályaterv stb.);
- pszichoterápiás tanácsadás (élethelyzeti, személyes, kapcsolati problémák);
- tájékoztató szülőknek és pedagógusoknak, személyes konzultáció.
Iskolai programjaik kiemelten fontos összetevője a pedagógusokkal folyó munka,
mely tapasztalataik szerint a diákokkal folyó munka előtt kell, hogy járjon. Célja a
pedagógusok, az iskola fogadókészségének előmozdítása, hosszabb távon a
pedagógusok probléma-megfogalmazási, konfliktuskezelési és probléma-
feldolgozó eszköztárának bővítése. Ez részben ismeretbővítés, részben
készségfejlesztő jellegű, s esetmegbeszélésre, probléma-feldolgozásra épülő
konzultációk formájában valósul meg. Előnyösnek tartják a folyamatjellegű
foglalkozásokat, s jó szolgálatot tesznek a kortársoktatók által tartott
módszerbemutatók.
Agresszió Beszámoló 2010 május
36
Közösségi Szolgáltatások Alapítványa
Az Alapítvány a speciális szükségletű (magatartászavarokkal küszködő,
kábítószer-fogyasztó, bűnelkövető) gyermekek és fiatalok re-szocializációs
igényeit hivatott kielégíteni egy új – a prevenciót és kezelést elősegítő-, jóvátételi
és helyreállító szemléletű, resztoratív nevelési módszer alkalmazásával.
Programjuk a bajba került, magatartásproblémákkal, érzelmi és szociális
konfliktusokkal küszködő gyermekek, fiatalkorúak másodlagos prevenciós
programjának kialakítását és támogatását célozza, annak érdekében, hogy az
érintett gyermek vagy fiatalkorú készsége, kapcsolata és életvezetése révén képes
legyen – a társadalmilag elfogadott normák keretein belül – személyes fejlődésre
és sikeres életre.
A program során fontos szerepet kap a közösségi pozitív erők felderítése, a
személyes fejlődést biztosító kapcsolatok erősítése és támogatása az önsegítő és
re-szocializáló közösségek kialakítása érdekében.
A programban való részvétel elsősorban olyan 12-18 év közötti fiúknak és
lányoknak ajánlott, akik különböző nehézségekkel küszködnek, mint:
- tanulási nehézségek,
- drog- és alkoholfogyasztás,
- szabályszegések, bűncselekmények,
- családi problémák,
- lobbanékony és agresszív magatartás,
- önbecsülés és önbizalom hiánya,
- lelki vagy mentális egészség zavarai,
- szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás,
- iskolakerülés, iskolai felfüggesztés, iskolából való kizárás.
Az Alapítvány (pl. nevelési értekezleten) lehetőséget nyújt a pedagógusoknak,
hogy a programot megismerhessék, a későbbiek során mindennapi
nevelőmunkájukba beilleszthessék.
Pszycholucia Kht.
A Psycholucia egy olyan műhely, ahol szakemberek – pszichológusok, NLP
mesterek – segítenek abban, hogy a teljesítmény, a verseny világában mindenki
megtalálja a számára legmegfelelőbb helyet, az egyensúlyt a munka és a
magánélet között, önmaga és mások számára is világos, vonzó célokat határozzon
meg, ráleljen a célokhoz vezető útra.
Módszereket kínálnak arra, milyen módon lehet serkenteni a környezetünkben élő
emberek kreativitását, alkalmazottai fejlődését, és hogy inspiráló, világosan
kommunikáló mentor, coach váljon mindazokból, akik az általuk biztosított
programon részt vesznek.
Munkáikban a siker, a teljesítmény, a kiválóság tágabb pszichológiai, társadalmi
összefüggéseire igyekeznek rávilágítani. Tréningjeiken a résztvevők elsajátíthatják
a legújabb eredmények nyomán kifejlesztett hatékonyságnövelő technikákat.
Céljuk az emberi és szervezeti értékek, célok, képességek feltérképezése és
tudatosítása.
Agresszió Beszámoló 2010 május
37
Az együttműködés, a megértés és bizalom légkörének megteremtésével olyan
képzési, fejlesztési programokat alakítanak ki, amelyek segítik e képességek
kiteljesítésében, a siker elérésében, a hatékonyság növelésében.
Módszereik hozzásegítik programjaik résztvevőit, hogy megismerjék önmagukat,
feltárják és elfogadják saját képességeiket, és ha szükségesnek érzik,
változtassanak (nlp). A foglalkozások nem csak csoportos, tréningszerű keretek
között zajlanak, a résztvevők számára egyéni fejlesztési támogatást (coaching) is
biztosítanak.
ESZTER Alapítvány és Ambulancia
Az Alapítvány célja: az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak
pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen
irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása.
Az Ambulancia lélektani segítséget kínál és szándékaik szerint ellátást nyújt
minden hozzájuk forduló rászorultnak:
- nőknek, akiket bántalmaztak, megerőszakoltak, vagy bármely más szexuális
visszaélést szenvedtek el,
- gyermekeknek, akik fizikai, vagy szexuális visszaélés áldozataivá váltak,
- férfiaknak, akiket bármilyen erőszak ért,
- az áldozat hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk
segíteni tudjanak.
Az Ambulancia ellátási formái:
- egyéni beszélgetés, tanácsadás
- egyéni pszichoterápia
- család és párterápia
- csoportos pszichoterápia
- orvosi tanácsadás
A szolgáltatások ingyenesek, azt bárki igénybe veheti, akit szexuális erőszak vagy
abúzus ért.
Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért
A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért elsőként biztosítja
Magyarországon a gyermekek integrált pszichiátriai, pedagógiai ellátását és
utógondozását intézményei – a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és
Szakambulancia, valamint a Vadaskert Fejlesztő és Felzárkóztató Általános Iskola
– segítségével. Az 1989 óta sikeresen működő Vadaskert Alapítvány mostanáig a
gyógyító és oktató tevékenységre helyezte a hangsúlyt. A prevenciós szemlélet
fejlődésével lépést tartva 2001-ben kibővítette tevékenységi körét és átfogó
prevenciós programot indított. A prevenció jelentőségét a mentális betegségek
csökkentésében alátámasztja például az Egyesült Államokban végzett legújabb
kutatás eredménye is, mely szerint a kezeletlen magatartászavaros gyerekek
csaknem 60 százaléka felnőtt korában drogfüggővé válik.
Agresszió Beszámoló 2010 május
38
A gyermekkori pszichés problémák megelőzésében a leghatékonyabb módszer a
szülők támogatása a gyermeknevelés kérdéseiben. Rendkívül fontos lehetőséget
teremteni a szülők számára problémáik megválaszolására, és az általános
tájékozódásra. A közvetlen és személyre szabott kapcsolatteremtés eszközeként
hamarosan internetes honlapot is létrehoznak, melynek segítségével a szülők és a
gyerekek választ kaphatnak kérdéseikre, bővíthetik a lelki jóllét megőrzésére
vonatkozó ismereteiket. A szülők számára segítséget nyújthat majd a tapasztalatok
és minták átadására szolgáló szülői klub, melynek indítását szintén tervbe vette az
Alapítvány. A tájékozódás lehetőségét a leggyakoribb pszichés problémákkal
foglalkozó tanácsadó füzetek kiadásával is segíteni kívánják. A hosszú távú tervek
között szerepel a prevenciós célú, széles körű iskolai szűrések és a veszélyeztetett
gyermekek számára speciális programok indítása. A Vadaskert Alapítvány célja és
tervezett tevékenységei összhangban állnak az Egészségügyi Minisztérium
Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programjában a mentális betegségek
megelőzésére vonatkozó alprogramban leírt célkitűzésekkel.
A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés keretén
belül kialakított szakmai program: a „Kalandterápia program”.
Indulatkezelést, agresszió megelőzést segítő program a Vadaskert Gyermek- és
Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia Kalandterápiás osztályán
Egyre gyakrabban találkozunk azzal a ténnyel, hogy nő az erőszakos cselekedetek
száma a közterületeken - a városokban és vidéken egyaránt- , a
lakókörnyezetünkben és az iskolákban. A szülők sokszor tehetetlennek érzik
magukat és a pedagógusok sem mindig tudják hogyan is kontrollálják a fiatalok
agresszív viselkedését, hogyan tanítsák meg őket arra, hogyan kezeljék
indulataikat, hogyan reagáljanak bizonyos frusztrációt kiváltó helyzetekben.
Napjainkban sok fiatalnak problémát okoz a határok és keretek megtartása,
elfogadása és az érzelmeik kezelése.
Ismert, hogy azokban a közösségekben (legyen az iskolai osztály, család,
társadalom), ahol nem jól működik a kommunikáció, gyakoribb az agresszió. Az
agresszió irányulhat más személy, vagy tárgy felé, vagy maga a személy ellen
(autoagresszió), és megnyilvánulhat verbálisan és tettekben egyaránt. Részben
biológiailag megalapozott, genetikai, neurobiológiai, hormonális tényezőktől
függő jelenség, ugyanakkor számos környezeti hatás hozzájárul az agresszív
viselkedés kialakulásához. A veleszületett veszélyeztetettség bizonyos környezeti
faktorokkal (korai elhanyagolás, agresszív szülő, tömegkommunikáció nyújtotta
modell) társulva vezet a problémás viselkedéshez. Környezeti hatásnak,
megerősítésnek minősül az is, ha az egyén az agresszióval célját rövid távon eléri.
A hosszú távú negatív következmények figyelmen kívül hagyása és a rövid távon
megtapasztal esetleges előnyök miatt a problémás viselkedés rögzülhet és a
jövőben egyre gyakrabban fordul elő. Kimutatható, hogy az agressziv gyerekek
verbalitása, kommunikációs és problémamegoldó készsége, érzelmeik
felismerésének, kifejezésének képessége, realitásérzéke az átlagostól elmarad.
Indulatkezelést célzó programunk a célzott diagnosztikai lépéseket követően
elsősorban azokat az egyéni és szociális kompetenciákat fejleszti, amelyek
erősödésétől az agresszív viselkedés mérséklődése várható.
Agresszió Beszámoló 2010 május
39
Személyiségfejlesztés Szociális kompetenciák
fejlesztése
- empátia fejlesztése - kritika- és konfliktuskezelés
- önkontroll, önértékelés javítása - kommunikációs készség
- önállóság és a döntésképesség
gyakorlása
- érzelmek kifejezésének
képessége
- ignorálási készség, proaktív
problémakezelés
- a csoportfolyamatok és szerepek
érzékelése
- igazságosság / igazságtalanság
helyes megítélése
- normakövető viselkedés és
felelősségvállalás elsajátítása
- az én-hatékonyság erősítése - „kortárs nyomásnak” való
ellenállás segítése
A tréning során nagyrészt aktivitást igénylő, fejlesztő programon vesznek részt a
fiatalok. A gyakorlatok izgalmasak, kihívást jelentenek és a fiatalok fizikailag,
érzelmileg és kognitiv téren egyaránt bevonódnak. A csapatfeladatok lehetőséget
kínálnak a résztvevők számára, hogy problémáikra rálátást nyerjenek és
erősségeiket, szociális készségeiket, kreativitásukat egy biztonságos környezetben
tegyék próbára. Az átélt élményeket követő feldolgozás, reflexió, valamint a
csoportvezetők és csoporttársak visszajelzései, segítik az elfogadás, az empátia, az
asszertivitás, a csoportban való működés és más szociális és kommunikációs
késségek, képességek fejlesztését. A program során a résztvevők között
esetlegesen felmerülő valós, vagy szerepjátékban megjelenített konfliktushelyzetek
rendezésére a resztoratív konfliktuskezelési technikát alkalmazunk.
A resztoratív visszajelzésről
A resztoratív szemlélet alapja az aktív, ítélkezéstől mentes figyelem és
visszajelzés, mely programunk egyik alappillérét adja. A személyes, bensőséges
kapcsolatteremtésben alkalmazzuk, annak érdekében, hogy megerősítsük a pozitív
viselkedést, illetve tudatosítsuk cselekedeteink hatásait, és a másik ember reakcióit
egy adott viselkedésre. A negatív hatást keltő viselkedés megbeszélése, a társak és
a csoportvezetők e szellemben elhangzó visszajelzései az érzelmek és szükségletek
felismerését, kifejezését segíti, illetve azt, hogy miben szükséges a változtatás.
A programunkban szereplő feladatokban, gyakorlatokban a mindennapi életben is
sokszor megélt – frusztrációt, akár indulatokat – kiváltó helyzetek is
megjelenhetnek, és a keletkező érzelmekkel, indulatokkal, konfliktusokkal ebben a
szellemben dolgozunk, melynek végső célja a másik (a mindennapi életben
szélsőséges esetben az áldozat) nézőpontjainak megértése, illetve az indulatok
helyett a kommunikációs technikák és megküzdési stratégiák fejlesztése.
A team tagjai között e szemléletmód különféle technikáira kiképzett szakemberek
(facilitátorok) segítik a gyermekek számára önmaguk és cselekedeteik
mozgatórugóinak jobb megértését.
A három napos program felépitése:
1. nap
Délelőtt: diagnosztikai szakasz (tesztek felvétele, kiértékelése, bemutatkozó
szülő- és gyerek csoport)
- Agresszió proaktiv/reaktiv tipusának elkülönitése
- Proszociális készségek felmérése
Agresszió Beszámoló 2010 május
40
- Kognitiv stilus, diszfunkcionális hiedelmek felderitése
- Társuló érzelmi problémák feltérképezése
- Párhuzamosan szülőcsoport (probléma szülői szemmel), és bemutatkozó csoport
gyerekeknek/ fiataloknak
Délután:
- Jégtörő gyakorlatok, melyek segítenek megteremteni az oldott, nyitott, befogadó
légkört és feloldani a feszültséget.
- Szerződéskötés. Célja az elvárások, szabályok tisztázása. Szerepek keretek
tisztázása. Az elköteleződés és a későbbi sikeres együttműködés záloga.
- Probléma definiálása csoportban, szimbólumok segitségével való megjelenitése
2. nap
Délelőtt
- Bizalomépítő gyakorlatok. Ezek a feladatok elősegítik a biztonságos légkör, a
fizikai és érzelmi biztonság megteremtését. Hatásukra nő a résztvevők egymásba
és az önmagukba vetett bizalma.
- Önkontroll és stressz kezeléshez kapcsolódó gyakorlatok, hogy a gyerekek
megtanulják felismerni a saját izgalmi, ingerültségi szintjüket. Különböző
stratégiákat tanulnak meg önmaguk lenyugtatására és impulzusaik kontrollálására.
Délután
- Csapatépítő gyakorlatok, melyek célja a csoportdinamikai folyamatok beindítása.
Lehetőséget teremtenek a csoporttagoknak az indirekt bemutatkozásra.
- A problémák és veszélyes szituációk felismerését és a megfelelő válasz-reakciók,
megküzdési stratégiák kialakítását célzó gyakorlatok. Ezek a foglalkozások segítik
a gyerekek felismerni a testükben jelentkező veszélyre utaló jeleket, hogy hogyan
ignorálják a provokációt, és kerüljék el a verekedéseket.
- Az együttműködést elősegítő gyakorlatok célja az egymással való hatékony
kommunikáció és a megfelelő attitűd megerősítése. A csoportban való működés
fejlesztése. A tolerancia és az empátia fejlesztése.
3. nap
Délelőtt
- Bevezető, energizáló gyakorlatokat követően konfliktushelyzetek és megoldásaik
megjelenítése pszichodráma elemekkel, videofelvétel készítés (páros gyakorlatok),
illetve ugyanez csoporthelyzetben a fiatalok saját, „hozott” ötletei, problémái
alapján, esetleg ú.n. „dilemmakártyák” használatával
Délután
- Visszajelzések, a délelőtti foglalkozáson megélt tapasztalatok megbeszélése a
videofelvételek segítségével
- A verbális visszajelzés (érvelő gondolkodás) mellett ez által a vizuális
gondolkodást is facilitáljuk – azaz több modalitásban dolgozunk a gyermekekkel,
mely a visszajelzést, így az önpercepciót is jóval intenzívebbé teszi.
- A videotechnika alkalmazásának nagyon fontos alapgondolata – a
videofelvételeken keresztül – a sufficiens sémák megerősítése, az insufficiens
stratégiák bírálata, minősítése nélkül, mely a csoportvezetők pozitív és aktivizáló
magatartásán alapszik. A sikeres és adaptív stratégiák kiemelésével, azok
megerősítésével az inadaptív magatartás csökkenthető.
- A fent említett, in vivo helyzetekben automatikusan jelentkező, a környezet
számára elfogadhatatlan és sokszor a gyermekben is intrapszichés feszültséget
okozó insufficiens problémamegoldó viselkedés videóra rögzítésével, majd
visszajelzéssel egybekötött visszanézésével a környezet reakcióit gyakran nem értő
gyermekben a belátás elérése szintén célunk.
Agresszió Beszámoló 2010 május
41
A terápiás foglalkozások során a fiatalok saját élményeiken keresztül sajátíthatják
el az erőszak és az agresszió megelőzéséhez szükséges készségeket. A játékos
feladatokat követően a tapasztaltak megbeszélése következik, ilyenkor a
csoportvezetők és a csoport is segít a valós, a gyerekek saját életéből hozott
problémákra, az új technikák alkalmazásával alternatív megoldást találni.
Programunk nemcsak az impulzív, agresszív gyerekeknek segít, hanem az
agresszivitás áldozatainak és célpontjainak is támogatást nyújthat a megfelelő
megküzdési stratégiák kialakításában, hiszen az agresszív gyerek sokszor maga is
áldozat egyben.
Ne Bánts Világ! Alapítvány
Az Alapítvány azzal a szándékkal jött létre, hogy iskolai alapú komplex
prevenciós programokat dolgozzon ki gyermekeknek a szexuális visszaélések
megelőzésére és az iskolai bántalmazások csökkentésére. Programjaik célja, hogy
olyan fogalmakat tanítsanak meg a gyerekeknek és olyan képességekkel ruházzák
fel őket, amelyek segítségével csökkenthetik áldozattá válásuk esélyét.
Programjaik:
- szexuális visszaélések elleni prevenciós program (általános iskoláskorú
tanulóknak)
- program iskolai erőszak kezelésére (felső tagozatos és középiskolás korú
diákoknak)
A tanulók képzési programjának középpontjában a speciális pszichológiai
ismeretek átadása áll: az önmaguk és mások megismerésének, a konfliktusok
felismerésének, az azokra való helyes reagálásnak a megtanítása, az
empátiakészség kialakítása, a helyes kommunikáció kifejlesztése alapvető
célkitűzés a programban.
Mivel a nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátítása mellett leginkább a
gyakorlatban hasznosítható készségek kialakításán van a hangsúly, a
felkészítésnek lényeges tartalmi és módszertani elemei a szerepjátékok, a
különféle helyzetgyakorlatok.
Külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol hasonló program került bevezetésre,
ott az iskolai agresszió egy év alatt 70%-kal csökkent.
Az Alapítvány munkatársai előadásokat, nevelési értekezleteket tartanak
pedagógusoknak, tájékoztatókat szülőknek.
Feldolgozható témák:
- ha alapvető önvédelmi tudás birtokába szeretnék tanítványaikat juttatni,
- ha a pedagógusoknak tudomásuk van szexuális bűncselekményről (pl. a
környéken „mutogatós bácsi” van),
- ha szükségük van tanácsra ahhoz, hogyan beszéljenek tanítványaikkal a
szexualitással kapcsolatos veszélyforrásokról,
- ha érintettségről van tudomásuk.
Agresszió Beszámoló 2010 május
42
Ne Bánts Világ! Alapítvány
Szexuális visszaélések elleni
Prevenciós program összefoglalója
2009/2010-es tanév
A prevenciós program időszaka 2010. május
Megbízó intézmény Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és
Pályaválasztási Tanácsadó Intézet,
Agresszió Munkacsoport
Programban részt vett iskolák száma 6
ISKOLA Tartandó foglalkozások
száma
1 Nagy László Általános iskola és Gimnázium 10
2 Éltes Mátyás Általános Iskola 8
3 Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális
Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézménye és Diákotthona
8
4 Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola
és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
8
5 Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális
Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon
5
6. Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola,
Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és
Szakközépiskola
6
(Benedek Elek Általános iskola)
A program sikeréhez nagyban hozzájárulhat, ha egy intézménybe, ugyanazokhoz a
gyerekekhez több éven keresztül van lehetőségünk visszamenni. Ennek
pozitívumai a következőek:
Agresszió Beszámoló 2010 május
43
feleleveníteni az egy évvel ezelőtt elhangzottakat
új ismeretekkel bővíteni már megszerzett tudásukat
mérni (kérdőíves formában) a hozzáállásukban, ismereteikben bekövetkezett
változásokat.
Így nagy lehetőség, hogy öt iskolában folytathattuk a programot és egy új iskola is
örömmel fogadta a foglalkozásokat,
MELLÉKLET
Ne Bánts Világ! Alapítvány
Szexuális visszaélés elleni prevenciós foglalkozás megtartásának keretfeltételei*
1. Egy tanórán maximum 25 fő vehet részt.
Ennek egyik oka, hogy a foglalkozásokon számos olyan módszertani elemet
alkalmazunk, melyek egyszerűen nem működnek nagyobb közösségben. Másik
oka, hogy a téma jellege miatt a gyermekek aktivitása nagyobb közösségben nem
várható. Márpedig a cél, nemcsak információ átadás, hanem az ő meglévő
élményeik megbeszélése is. A gyerekek pedig megnyílnak...)
2. Egy foglalkozáson közel azonos korú gyermekek vegyenek részt (+/-2 év).
Ennek oka a három foglalkozás témájának, hangvételének különbözősége, amely
nem véletlenszerű, hanem az adott korcsoport befogadóképességre épül. Semmit
nem közlünk, amit ne lenne képes az adott korosztály befogadni, de arra is
ügyelnünk kell, hogy a módszer mellyel dolgozunk (és ez nagyban függ a
korosztálytól, hiszen egy 8 éves gyermek figyelme, érdeklődése, ismeretei nem
azonosak egy 12 évesével) pontosan az adott csoportra legyen szabva.
3. Egy foglalkozáson belül csak azonos osztályban járók jelenléte indokolt.
Ennek oka, hogy a gyermekek idegenek előtt (legyen az gyermek vagy nevelő)
nem fogják elmondani azokat az esetleges bennük felmerülő gondolatokat
(rosszabb esetben az őket ért traumákat), melyeket egyébként egy ismerős
közösségben felvállalnának. Tisztában vagyunk azzal, hogy így sem biztos, hogy a
zárkózottabb vagy esetleg már traumán átesett gyermek beszélni fog, de útmutatást
és segítséget kaphat, mellyel önmaga később is élhet.
4. A prevenciós foglalkozáson legyen bent ismerős tanár vagy
gyermekvédelmi felelős. A legfegyelmezettebb közösségekben is akadhat olyan tanuló, aki a téma jellege
miatt nehezebben kezelhetővé válik. Mivel a prevenciós órát tartó nem ismeri a
közösséget, ezért támasz lehet ebben egy pedagógus vagy gyermekvédelmi
felelős. Fontos szerepe lehet még abban is, hogy a később esetleges felmerült
kérdéseket megválaszolja vagy közvetíthesse. A foglalkozás vezetésében egyéb
aktív szerepet nem kell betöltenie.
5. Az iskolában tanító tanároknak, a gyermekek szüleinek tájékozottnak kell
lenni a prevenciós órák jellegéről, témájáról.
Tapasztalataink szerint a gyermekek nyitottak, beszédesek, rengeteg
(rendszerezetlen) élményük van, melyet meg szeretnének a témában osztani. Mivel
Agresszió Beszámoló 2010 május
44
azonban a tanóra ideje kötött illetve adódhat az óra után is kérdés, ezért minden
esetben indokolt, hogy tudják a tanárok és szülők, miről is hallottak a tanulók.
Ehhez segítségül az órák megtartása előtt eljuttatunk egy segédanyagot a
gyermekvédelmi felelősnek, mely tartalmazza azokat az alapismereteket, melyek
jó alapul szolgálhatnak. A tabuk ledöntéséhez a tájékozottságon keresztül vezethet
az út.
*Amennyiben az érdeklődő iskola úgy véli, hogy az osztály/iskola, amelybe a prevenciós
foglakozásokat tartanánk, valamiért speciális (a tanulók fogyatékosok, halmozottan hátrányos
helyzetűek stb.), úgy külön egyeztetés szükséges a keretfeltételekre vonatkozóan.
6. Eszközigény
A foglalkozás megtartásához szükség van egy tv-re és videóra vagy DVD
lejátszóra. Az ideális helyszín egy általános osztályterem (pad, tábla). A
gyermekeknél legyen íróeszköz. Minden egyéb eszközt mi biztosítunk .
7. Ismétlés
Emlékeztető matricákat kapnak a gyermekek minden foglalkozás után. A
pedagógus/gyermekvédelmi felelős hozzájárulhat a sikerhez, ha feleleveníti a
hallottakat (akár a matrica kapcsán).
Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány
Az Alapítvány fő célja a fiatalok droghasználatának megelőzése, csökkentése, a
szenvedélybetegség, mint komplex probléma megismertetése, elfogadtatása a
társadalommal. Prevenciós programokkal, szakemberek számára nyújtott speciális
és kortárssegítő képzésekkel állnak az intézmények rendelkezésére.
A széles körű kommunikációs eszköztárat alkalmazó társadalmi attitűdformálás
mellett működésük öt éve alatt folyamatosan fejlesztették a szociális és az oktatási
szakemberek számára nyújtott speciális képzéseiket. Mind a megelőzés, mind az
elterelés, illetve a rehabilitáció terén fontosnak tartják a különböző szakemberek és
szektorok együttműködését és az önkéntesek bevonását, ezért programjaikon és
képzéseiken gyakran együtt vesznek részt intézményekben dolgozó szociális,
egészségügyi szakemberek, pedagógusok, civil szervezetek és önkéntes segítők.
Az alapítvány fő tevékenységei:
Az alapítvány közhasznú tevékenysége az egészségmegőrzésre,
betegségmegelőzésre, ismeretterjesztésre, gyermek- és ifjúságvédelemre,
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére
irányul.
Szakmai fórumok, továbbképzések, tanfolyamok szervezése és támogatása.
Drog-prevenciós, egészségfejlesztő kiadványok megjelentetése, támogatása.
Agresszió Beszámoló 2010 május
45
Egészségfejlesztő, programok, rendezvények szervezése, információs kiadványok,
szórólapok készítése, terjesztése.
A veszélyeztetett korosztály számára képzések szervezése, lebonyolítása, különös
tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra.
Egészséges életmódra nevelő programok szervezése és lebonyolítása a fiatalok
körében.
Drogügyi képzések szervezése, lebonyolítása pedagógusok részére.
Konferenciák, rendezvények, kiállítások szervezése.
Orlay Produkciós Iroda
Az Iroda munkatársainak célja, hogy a mai rohanó világban, a művészi és emberi
értékek háttérbe szorulásának időszakában olyan színielőadások, koncerteke
létrehozása, amelyek művészi értéket hordoznak, és a közönség érdeklődésére,
figyelmére tartanak számot.
Számukra az előadások létrehozása morális felelősség és szenvedély.
A KoMa Társulattal együttműködve létrehozták a „Kisded játékok” című
produkciót, melyet a középiskolás korosztály figyelmébe ajánlunk. Az előadás
érdekessége, hogy a hagyományos színházi előadások mellett lehetőség nyílik a
„tornatermi” változat megtekintésére is.
Jogismeret Alapítvány
Több, mint tíz éve, 1998 óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működik az
Alapítvány. Három területen folytat jogi ismeretterjesztést: gyermeki jogok,
közoktatási jog és nonprofit jog.
Sok éve szervezik a „Jogok az iskolában?!” című akkreditált pedagógus-
továbbképzési programukat, amelynek keretén belül „Agresszió az iskolában - és a
jog” című munkakonferenciákat tartanak rendszeresen, az ország számos pontján.
Ezeknek a konferenciáknak a hozadékát, szakmai jogi anyagát és pedagógus
módszertanát összegezik az „Agresszió az iskolában - és a jog?” című kötetben,
amely sok pozitív visszajelzést eredményezett számos, a témában érintett
területről.
Örömmel vállalnak jogászaik jogi ismeretterjesztő előadásokat, szívesen
kialakítanak egyedi együttműködéseket közoktatási intézményekkel, folyamatosan
létrehoznak és kiadnak saját jogi információs kiadványokat, különös tekintettel a
saját fejlesztésű (és szellemi tulajdonú) JOGKERESŐ eszköz műfajára. Az
ISKOLAJOGHÁZ jogi tanácsadói program segítségével, az egyszerű jogszabályi
választól, a dokumentumok jogi véleményezésén át, a személyes jogi
konzultációig igyekszenek a hozzájuk forduló közoktatási intézmények,
pedagógusok, intézményvezetők és magánszemélyek rendelkezésére állni. Ezen
kívül az ISKOLAJOGHÁZ oldalán működik a Pedagógusok Önkiszolgáló
Jogkeresője is, amely egy jogászok által frissített szoftver szolgáltatás; segít
Agresszió Beszámoló 2010 május
46
eligazodni a hatályos jogszabályok között különböző keresési lehetőséggel,
mutatókkal, mankókkal.
Most jelent meg legújabb kiadványuk: a „Jogi Segédlet Iskolai, Óvodai,
Kollégiumi Belső Jogi Normákhoz” címmel, melyben az alapító okirat, pedagógiai
(nevelési) program, helyi tanterv, munkaterv, tanév-nevelési év helyi rendje,
SZMSZ, házirend és minőségirányítási program tárgyában találnak szabályozási
vázlatokat, s az ezek kitöltési kereteit jelentő jogszabályi kivonatokat 2009.
szeptember 1-ji hatályossággal!
Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület
A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület 1993-ban alakult az első olyan civil
szervezetek egyikeként Magyarországon, amely célul tűzte ki a családok, a velük
foglalkozó segítő szakemberek, és a közvélemény komplex támogatását a szó
legszélesebb értelmében.
Az Egyesület kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik 1999. óta.
Az Egyesület működésének céljaként megfogalmazott fő feladatait – a
gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása – az érdekeltek és a velük
dolgozó szakemberek megerősítésével, képzésével, szolgáltatások nyújtásával
végzi.
Tevékenységi körünk szerteágazó, így elsősorban
Család- és gyermekvédelem; Szociális tevékenység; Kutatás; Képzés,
képességfejlesztés; Az emberi és állampolgári jogok védelme, jogsegély
biztosítása.
Az Egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi
szakmai kapcsolattal is rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a
külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi
programok magyarországi meghonosítását, nemzetközi kutatásokban,
programokban való részvételt, illetve nemzetközi, hazai konferenciák
szervezésével az ismeretek mind szélesebb körű terjesztését.
A gyermekvédelem egyetlen rendszeresen megjelenő hazai folyóiratának és
szakkönyveknek a megjelentetésével, valamint szakmai és ismeretterjesztő
programok szervezésével is kívánjuk támogatni a gyermekvédelemben dolgozó
szakembereket és intézményeket, hogy mindannyian emberségesebben és
eredményesebben segíthessük a családokat és a gyerekeket, képviselhessük a
szakma és a kliensek érdekeit, erősítve és bátorítva minden érdekelt aktív
részvételét.
Agresszió Beszámoló 2010 május
47
8. Komplex intézményfejlesztés folytatása
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 6. pontja)
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 15. pontja)
Az Intézkedési Terv nyomán lehetőség nyílt a Fővárosi fenntartású intézmények
közül először 6 középiskola, idén 2 iskola, 2 kollégium és 4 gyermekotthon
komplex fejlesztésére. A programba beválogatott intézményekben mód nyílt egy
átfogó, lehetőség szerint a rendszer valamennyi elemét fejlesztő beavatkozási
folyamatra.
A komplex intézményfejlesztés elméleti modelljének kidolgozásakor a
Munkacsoport ügyelt arra, hogy a helyzetfelmérés módszertani gazdagságával
biztosítsa a megfelelő szempontrendszert, valamint, hogy a fejlesztési program
valamennyi prevenciós szintet lefedje. A munkamodell az intézmények felmerülő
szükségleteire adekvát válaszokat képes adni, és olyan programelemekkel
dolgozik, amelyek megvalósításához valamennyi szakmai és egyéb erőforrás a
rendelkezésre áll. A modell valamennyi eleméhez konkrét program és
szakember(csoport) rendelhető hozzá.
A komplex intézményfejlesztés elméleti modellje
Agresszió Beszámoló 2010 május
48
A komplex intézményfejlesztésre leginkább predesztinált intézmények
kiválasztása a következő szempontok alapján történt:
A helyzetfelmérő kérdőívek, illetve a nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek
alapján az agresszivitástól legjobban sújtott intézmények
A kompetenciamérések, „mérés-értekelés” eredményei alapján alacsony
besorolást kapott intézmények
A pedagógus továbbképzések - gyermekvédelmi felelősök képzése, tréningek
tapasztalatai alapján
A továbbképzésekhez kapcsolódó vizsgafeladatok – esetleírások tapasztalatai
alapján
Az intézmények menedzsmentjének, nevelőtestületének együttműködési
szándéka, hajlandósága alapján
A fenti szempontok, mérések, értékelések alapján a Komplex intézményfejlesztés
I. ciklusának kiválasztott intézményei:
Fodor József Szakképzőiskola és Gimnázium
Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium
Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és
Szakiskola
Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
A Komplex Intézményfejlesztés II. ciklusának kiválasztott intézményei:
Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Szlávy u.)
Budapest Főváros Önkormányzatának Hűvösvölgyi Gyermekotthona
Budapest Főváros Önkormányzatának Szilágyi Erzsébet Gyermekotthona
Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Gyöngyvirág u.)
Váci Mihály Kollégium
Deák Ferenc Középiskolai Kollégium
Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Agresszió Beszámoló 2010 május
49
Az Intézkedési Terv keretein belül megvalósított Komplex Intézményfejlesztés (I.,
II.) protokollja
I. Helyzetfelmérés / ÉRTÉKELÉS /
1. Egyéni interjúk:
iskolaigazgató
igazgató helyettes
iskolapszichológus
gyermekvédelmi felelős
szabadidő felelős
fegyelmi bizottság elnöke
osztályfőnöki munkaközösség vezetője
szülői munkaközösség vezető
diákönkormányzat
2. Fókuszcsoportok
Pedagógus (osztályfőnök, testnevelés tanárok +
random)
Megjegyzés: 50 fős nevelőtestület esetén 1
fókuszcsoport,
50 fő feletti létszám esetén 2 csoport
Diák fókuszcsoportok
500 fő létszámig 2 csoport,
500 fő felett 4 csoport
Szülő csoport, 2 csoport
3. Dokumentumelemzés
Alapító okirat
Iskolai pedagógiai program
Házirend
Mérés, értékelés eredményei
Fegyelmi eljárások
Naplók
4. Kérdőívek
Helyzetelemző kérdőív feldolgozás, nevelési
értekezletek jegyzőkönyveinek feldolgozása.
I. 2009.04.01-05.15.
II. 2010.01-04.-
02.15.
I. 2009.05.18-
06.18.,
2009.09.7-21.
II. 2010.02.15.-
03.15.
I. 2009.04.01-06.15.
II. 2010.02.15.-
03.15.
I. 2009.09.30.
II. 2010.02.28.
Agresszió Beszámoló 2010 május
50
II. Intézményfejlesztés
I. Vezetői tréning – Vezetői kompetenciafejlesztés, jogi
ismeretek - iskolajog, alternatív konfliktuskezelés -
resztoratív technikák, szervezeti kompetencia, hálózati
működés, hálózati kompetencia, speciális
szakemberek támogató tevékenysége az egyéni
bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében.
A komplex intézményfejlesztési program minden esetben
egy, a menedzsment számára megvalósított, 20 órás
tréninggel kezdődik. A tréning célja a szakmai vezetés
felkészítése a program befogadására, a program
elemeinek ismertetése előadásokon és demonstrációkon
keresztül, valamint a hálózati működés és szemlélet, a
hálózati kompetencia kialakulási feltételeinek
megteremtése. A program részét képezi továbbá egy
speciális vezetői készségfejlesztési blokk – vezetői
kompetenciafejlesztés.
II. Multiplikátorképzés – Szociális
kompetenciafejlesztés, jogi ismeretek - iskolajog,
alternatív konfliktuskezelés - resztoratív technikák,
speciális szakemberek támogató tevékenysége az
egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében.
A komplex intézményfejlesztés második szakaszában
intézményenként 20 fő vesz részt, egy speciális, 20 órás
felkészítő tréningen. A képzésen résztvevő pedagógusok
speciális ismereteket, módszertant és eszközrendszert
sajátítanak el az iskolai agressziókezelés és megelőzés
gyakorlatához. Munkahelyükre visszatérve tudásukat
I. 2009.10.9-10;
II. 2010.03.4-5.,
03.11-12.
I. 2009.11.4-6;
2009.11.12-13;
2009.11.25-27.
II. 2010.03.17.-04.16.
Mentálhigiénés
csoportok
Osztálytermi
színház
Környezet-
fejlesztés
Vezetői
tréning
Kortárs-segítők képzése
Resztoratív facilitátor
képzés
Jogismeret
tréning
Komplex intézményfejlesztés
Agresszió Beszámoló 2010 május
51
konkrét helyzetek megoldásához használják, gazdáivá
válnak a témának, programokat terveznek és valósítanak
meg, teameket szerveznek, valamint multiplikálják
tudásukat munkatársaik, a többi pedagógus számára.
III. Resztoratív facilitátor képzés – Alternatív
konfliktuskezelési technikák (lásd Pedagógusok
részére megvalósított programok)
IV. Iskolajog – 30 órás akkreditált tréning
V. Mentálhigiénés csoportok a diákok lelki egészségének
megőrzése érdekében
VI. Kortárssegítők képzése – Egészségmegőrzés,
környezettudatos viselkedés, drog-prevenció
VII. Tornatermi színház – Színház az iskolában –
Korosztályi agresszióval foglalkozó színdarab
kihelyezése az iskolai keretek közé, feldolgozó
program pszichológus szakember támogatásával
VIII. Környezetfejlesztés – Közösségi terek kialakítása,
fejlesztése, erőszak hot-spot-ok felszámolása, stb.
I. 2009.11.2-4;
II. 2010.03.22.-06.10.
I. 2010.02.16.
II. folyamatban
I.2009.11.-2010.06.
II. folyamatban
I. 2009.05-12.31., II.
folyamatban
I. 2009.11.-12.
II. 2010.02.-12.
I., II. Folyamatban
VEZETŐI TRÉNING TEMATIKA
Tematikus egység
Előadó
1. Csapatépítés, tréning céljainak,
kereteinek tisztázása
Fótiné Németh Margit tanácsadó
szakpszichológus, az
Agressziókezelő Munkacsoport
vezetője
2. Vezetői kompetenciafejlesztés
coachinggal
Bojtor Lucia tanácsadó
szakpszichológus
Váry Annamária PhD
szakpszichológus
3. A komplex intézményfejlesztés
további
lépcsői, programjai.
Hálózati működés, hálózati
kompetencia, szerződéskötés
Fótiné Németh Margit tanácsadó
szakpszichológus, az
Agressziókezelő Munkacsoport
vezetője
Agresszió Beszámoló 2010 május
52
4. Iskolajog-belső jogi normák az
oktatási, nevelési intézményekben
(interaktív módszertani modul)
Dr. Bíró Endre jogász,
Jogismeret Alapítvány
5. Resztoratív gyakorlatok - az alternatív
konfliktuskezelés szemlélete és
módszertana
Negrea Vídia klinikai
szakpszichológus, KÖSZ
Alapítvány
6. Az agresszió megelőzése a nevelési,
oktatási intézményekben-hazai és
nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Dr. Herczog Mária
szociológus
7. Csoport zárása
Fótiné Németh Margit tanácsadó
szakpszichológus, az
Agressziókezelő Munkacsoport
vezetője
MULTIPLIKÁTOR KÉPZÉS TEMATIKA
Tematikus egység
Előadó
1. Program megnyitó, tájékoztató
2. Szociális kompetencia-fejlesztés tréning Kovács Miklós
szakpszichológus
3. Az agresszió megelőzése a nevelési, oktatási
intézményekben – hazai és nemzetközi kitekintés, jó
gyakorlatok
Dr. Herczog
Mária
szociológus
4. Iskolajog-belső jogi normák az oktatási és nevelési
intézményekben
Dr. Bíró Endre
jogász
Jogismeret
Alapítvány
5. Resztoratív gyakorlatok- az alternatív
konfliktuskezelés szemlélete és gyakorlata
Negrea Vídia
szakpszichológus
KÖSZ
Alapítvány
Agresszió Beszámoló 2010 május
53
9. Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 7. pontja)
(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 15. pontja)
A 2008 szeptemberétől folyó iskolai agressziót kezelő szakmai munka
tapasztalatai különösen felhívták a figyelmet a különböző kortárs-segítő
programok – a kortárs-segítés jelentőségére. Az egyre szélesebb körben terjedő
módszernek kiemelkedő szerepe van/lehet az iskolai agresszió jelenségkörének
prevenciójában és visszaszorításában, az alternatív vitarendezés, konfliktus-
megoldás hatékony kezelésében, ezért a komplex iskolafejlesztési programban a
kortárssegítői módszerek, technikák kiemelt szerepet kaptak. A különböző
képzések különböző tematikával és fókusszal valósítják meg programjaikat, így
lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézmények választhassanak.
A kortárs-segítő programok felépítése
I. 90 órás mediátor-képzés
Célcsoport: 15-18 éves korosztály
A tanulók három alkalommal, alkalmanként 3-3 napos (3*30 óra) képzés során
sokszínű, gyakorlat-centrikus, tréning-jellegű felkészítésen vesznek részt. A
kiképzett tanulók társaik között élve, felismerik az agresszió megjelenését,
szükség esetén – felkészültségüknél fogva – elejét tudják venni az agresszív
magatartásnak, a konfliktusok kialakulásának, illetve a már kialakult konfliktusok
békés rendezése érdekében mediálnak. A mediátor tanulók eredményeiket és
tapasztalataikat szervezett körülmények között multiplikálják az iskola (iskolák)
nevelő testülete és a tanulók felé.
A képzés során alkalmazott eszközök és módszerek:
Tesztek felvétele és értékelése, tréning-gyakorlatok, szerepjátékok, saját élmény
feldolgozása, esetmegbeszélő gyakorlatok, konfliktuskezelési technikák, pszicho-
dramatikus eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek a mediációról.
II. Önkéntes fiatalok felkészítése a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében
végzett munkára, és a megtanult prevenciós programok terjesztésére
Célcsoport: 15-18 éves korosztály
A program során a tanulók 30 órás elméleti, illetve készségfejlesztő csoportokon
vesznek részt, amelynek egyik alprogramja a témában felkészült tanulók
hálózatának bővítését célozza meg. A program négy fő területen végzi a fiatalok
képzését.
1. Kábítószer fogyasztás megelőzése
2. Dohányzás megelőzése
3. Alkoholfogyasztás megelőzése
4. Környezetvédelem
A másik alprogram keretében a kiképzett kortárs-segítők egy pedagógus
vezetésével 6 órás, prevenciós programot visznek ki különböző iskolákba. A
foglalkozások 6 órás időtartamúak, egy-egy foglalkozást 7-10 kortárs-segítő fiatal
vezet, akik valamennyi szükséges eszközt magukkal visznek a helyszínekre
Agresszió Beszámoló 2010 május
54
(filmek, kreatív anyagok, hand-out, stb.). A foglalkozás alkalmanként 30-100
tanulót ér el.
III. Kortárs-segítő modell kísérlet az iskolai agresszió kezelésére, kortárs-
közösségi eljárások révén
Célcsoport: 15-18 éves korosztály
1. A program első szakaszában kérdőíves, és szociometriai
vizsgálatok alapján két középiskolában felmérésre kerülnek az
adott iskolára jellemző erőszakos magatartásformák
összetevői, valamint a helyi kortárs-segítő csoportok
kialakításának lehetőségei.
2. A második szakaszban az eredmények alapul szolgálnak a
speciális helyi jellemzők figyelembe vételével összeállítandó
tréning-tematika és eszköztár kialakításához.
3. Tréning tábor. Képzett, kortárs-segítő mentorok, kortárs-
oktatók közreműködésével 20 órában tréningtábor keretei
között zajlik az elméleti és gyakorlati képzés és csapatépítés.
Alapvetően interaktív eljárásokkal, dramatikus eszközök
alkalmazásával, kettős vezetéssel folyik a csoportmunka.
Vezető témakörök:
Konfliktuskezelés, kommunikáció, tolerancia, empátia-fejlesztés, média-hatások,
ön- és társismeret, önbecsülés fejlesztése, a segítés lehetőségei, külső-, belső
erőforrások, segítői kompetenciák, együttműködés, stb.
4. A képzést követően a helyi iskolai kortárs-segítői jelenlét
támogatására folyamatkísérő csoportos foglalkozások, 3*2
órában. A foglalkozásokat korosztályi és kortárs-segítői
tapasztalatokkal rendelkező pszichológus és kortárs vezető
vezeti.
IV. Drog-prevenciós kortárs-segítés a gyermekotthonban nevelkedő fiatalok
számára
Célcsoport: 15-18 éves korosztály
A képzés során azokat a gyermekotthonban nevelkedő fiatalokat
igyekszik a program megnyerni, akik saját közösségükben természetes
vezető szereppel bírnak és kortárs-segítő munkájuk multiplikátorként
hat. A képzésre kiválasztottak közös jellemzője, hogy súlyos családi és
szocializációs problémákkal, életút-krízisekkel terhelt gyermekkoruk
ellenére képesek tanulni, konfliktusaikat többnyire sikeresen kezelik. A
program 6-7 gyermekotthon részére képez kortárs-segítőket.
1. A jelentkezők szűrése EuroADAD, illetve motivációs interjúk
felvételével történik. Az interjúk célja az addikció súlyossági
indexek megállapítása és a részvételi szándékok tisztázása.
2. A tréningcsoport(ok) kialakítása a szűrés alapján történik.
3. Kortárs-segítő tréning, amely 2*3 napos, 36 órás
időtartamban, hétvégére szervezve folyik.
Agresszió Beszámoló 2010 május
55
Vezető témakörök:
Kommunikációs készség, önismeret, empátia, ismeretszerzés (drog,
krízishelyzetek, segítő szakemberek), aktív hallgatás – segítő beszélgetés.
A négy program összességében 150 kortárs-segítő képzését fedi le, akik
hatásukkal 2-3000 tanulót érnek el.
V. Tematikus nyári táborok
7-18 éves ideiglenes nevelésbe vett gyermekeknek
A program célja egy komplex, alternatív tábori tematika megvalósítása a Szilágyi
Erzsébet Gyermekotthonban élő 7-18 éves fiatalok csoportján belül (korosztályi
bontásban a 7-12 éves és 13-18 éves gyermekeknek). Olyan programot
igyekeztünk létrehozni, melyben mind a drogprevenció első két szintje (elsődleges,
másodlagos), mind az én- és környezetvédelem nagy szerepet játszik. A program
épít a közösség formáló erejére, a produktív, alkotó élet utáni vágyra, az egészség-
és környezettudatos nevelésre. Képzett és hiteles szakemberek munkájára alapoz,
átfogó, rendszerszemléletű megközelítés szellemében dolgozik, és mind rövid,
mind közép és hosszútávra tervez.
Közvetett célok:
Közvetett módon megcélzott, széles értelemben vett egészség- és
környezetmegőrzés, egészségfejlesztés és drogmegelőzés – a testi-lelki-szociális
jólét állapotához vezető személyes és pszichoszociális tényezők javítása, a
környezet megismerése révén.
Közvetlen célok:
Egészséges életvitelre ösztönző személyes változások elérése.
Pozitív minták felmutatása az önkárosító tevékenységekkel szemben, ezen belül a
sport, mint érték, kihívás, alternatív időeltöltési forma és fejlődési lehetőség
hangsúlyozása.
Az én-erő, hatékonyság érzés növelése, a kitartás fejlesztése.
Alternatíva kínálása az én-megmutatás vágyára.
A környezet tudatos megismerésének ösztönzése.
Önmegvalósító tevékenységekre, pozitív jövőkép kialakítására ösztönző személyes
változások elérése.
Önkifejezési, problémamegoldó, kommunikációs, konfliktuskezelési készségek
fejlesztése.
Önelfogadás növelése, elősegítése.
Szociális, társas viszonyok formálódásának elősegítése, az interaktivitás fokozása.
Ön- és társismeret növelése, nyitottság és előítélet-mentesség előmozdítása.
Problémaérzékenység, problémaészlelés képességének elősegítése.
A program megtervezésében érvényesülő fő szempontok:
Az egészségfejlesztés értékeinek követése.
Én- és környezettudatosság fejlesztése.
Agresszió Beszámoló 2010 május
56
A drogprevenciós stratégia illesztése a helyi érintettség szintjéhez és
milyenségéhez.
A rendszerszemléletű megközelítés érvényesítése (módszerek és programok
tekintetében).
Rugalmasság a program kereteinek, tartalmának meghatározásában.
Motivációs bázis építése.
Fenntarthatóság.
A program célcsoportja:
A program célcsoportját a Gyermekotthonban lakó, 7-18 éves, ideiglenes
gondoskodásba vett gyermekek alkotják.
Kockázati faktorok a Gyermekotthonban nevelkedő fiataloknál:
A célcsoport tagjai olyan gyermekek, akiket családi okok miatt ideiglenes
gondoskodásba vett az állam. Ennek megfelelően a fiatalok számára nem volt
biztosítva az a protektív faktor, amit a jól működő család jelenthet. Pszichológiai
és pszichoszociális kockázati faktorok tekintetében kiemelten veszélyeztetettek. A
koragyermekkori sérülések, pszichotraumák, az érzelmi és fizikai elhanyagolás a
fiatalok egész életére, személyiségére és fejlődésére kihatnak. Az állami
gondozásba vétel után a helyzet megváltozik és az állami rendszer okoz másfajta,
de további sérüléseket a rendszer sajátosságaiból adódóan (pl. kismértékű a
személyi állandóság a gyermek környezetében, így továbbra is fennmaradnak a
kötődési problémák). Jellemzőek rájuk a szeretetlenség és elhanyagolás
következtében kialakuló kötődési problémák, az önértékelés alacsony szintje, a
sérült énkép, az indíték és motivációhiány, ezek kapcsán a stresszel és
szorongással való megküzdés kevéssé hatékony formái (elkerülés, tagadás),
valamint az azonnali kielégülés utáni vágy, a késleltetésre való képtelenség.
A fiatalok veszélyeztetettségének elsődleges forrása a család. Nemcsak a szülőknél
megjelenő szerhasználat (legális és illegális egyaránt), a szülők kriminális
cselekedetei, hanem az elhanyagoló szülői magatartás okozta gyökértelenség, a
családi és kollektív emlékezet hiánya, valamint az ebből kifejlődő
létbizonytalanság annak anyagi és pszichés vetületei is negatívan befolyásolják a
fiatalok fejlődését.
A Gyermekotthonnak célja pótolni a koragyermekkori hiányokat, ám ez teljes
egészében sem a jelenlegi törvényi szabályozás, sem az ellátás formája miatt nem
lehetséges. A fiatalok, valós szülői és családi minta híján a szokásosnál nagyobb
mértékben tekintik referenciaként a kortárscsoportot, ennek megfelelően
fokozottan ki vannak téve a kortárshatásoknak is. Mivel ezt a csoportot jelen
esetben hasonló élettörténetű és problematikájú fiatalok teszik ki, így felerősödnek
a korai pszichés hatások negatív oldalai (lásd. fent). Többségük realitásérzéke
sérült, a koragyermekkori sérülések és a gyermekotthoni lét következtében
súlyosan sérültek személyes határaik és határtartási képességük.
A célcsoportnak való megfelelés:
A programot úgy állítottuk össze, hogy maximálisan megfeleljen a célcsoport
igényeinek. A program alapját a tábor formájában megszervezett sport, játékok,
kulturális programok és az azok során megtapasztaltak feldolgozása alkotja.
A sport a fiatalok mozgásigényét és a mozgás okozta örömet felhasználva fejleszti
azokat a kompetenciákat, melyek protektív faktorként működhetnek a személyiség
egészségének, egészlegességének megőrzése szempontjából. A sport a mozgás
Agresszió Beszámoló 2010 május
57
révén növeli a fizikai és pszichés állóképességet, az önfegyelmet, a kitartást,
alternatív örömforrást biztosít, fejleszti a késleltetés képességét, segít kialakítani és
megerősíteni az én-határokat, formálja a motivációs bázist. Az egyéni és csoportos
teljesítmény felmérése, az arról kapott valós visszajelzés mentén javítja a
realitásérzékelést, pozitívan formálja az énképet, serkenti a döntésképesség
kialakulását, a felelősségvállalást, javítja a pszichés ellenálló képességet.
A tervezett kirándulásokon a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerülnek
környezetükkel, mélyül helyismeretük, így a természeti és kulturális értékeken
keresztül fejleszthető környezettudatos magatartásuk.
A dramatikus, játékokon alapuló munkamód a fiatalok természetes működésmódja
is egyben. A beszélgetések lehetőséget biztosítanak gondolataik kifejezésére,
kommunikációs készségük pallérozására. A biztonságos légkör, tisztázott
csoportnormák lehetőséget teremtenek arra, hogy a fiatalok a csoport megtartó
erejére támaszkodva önmagukhoz és egymáshoz is közelebb kerüljenek, új
működésmódokat próbálhassanak ki. A struktúrán keresztül mintát kapnak arra,
hogyan képesek önmagukat és természetes életterüket is hatékonyabban formálni,
közben mégis elegendő terük van a szabad, kreatív cselekvésre.
Tábor a 7-12 éves gyermekeknek
A tábor időpontja és helyszíne:
2010. július 12-17. (6 nap, 5 éjszaka)
Fehérkőlápa és környéke
A tábor célja:
A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák kialakítása,
újrafogalmazása, a csoportképződés elindítása, a kortárscsoporton belüli kohézió
erősítése, a személyiségfejlődés szempontjából releváns kompetenciák fejlesztése,
különös tekintettel a kommunikációs és konfliktuskezelési képességre.
Tevékenység:
A tábor alapvetően mesés keretbe ágyazott kincskeresés. Felépítése szerint
tematikus, szabadon variálható blokkokból áll, melyek tartalmukban nagyban
építenek a környék kulturális és természeti értékeinek kiaknázására, a csoport, a
csoportozás nyújtotta előnyökre.
A gyermekek a tábor folyamán, a korhoz kötődő fizikai és szellemi feladatok
teljesítésével versengenek egymással, a folyamatban pedig alkalmuk nyílik a
csoporton belüli és csoportközi kommunikációs szituációk gyakorlására, a
konfliktushelyzetek kezelésének elsajátítására. A tábor végén, ha sikeresen
megoldották a sok próbát, megtalálhatják a kincset.
A tábor napjai hasonló struktúrában zajlanak. Reggel nyitókör, este zárókör
foglalja keretbe a napot, melynek során a resztoratív technika sajátosságait
figyelembe véve tervezzük meg és dolgozzuk fel a tábor eseményeit. A nap
folyamán különböző túrákat, programokat valósítunk meg.
A tábor programja:
1 nap. Megérkezés, elhelyezkedés, a tábor szabályainak megalkotása, a környék
felfedezése.
2.nap. Túra Lilafüredre és környékére, a Garadna patak völgyének felfedezése.
3. nap. Kisvasutazás, a Diósgyőri vár meglátogatása.
Agresszió Beszámoló 2010 május
58
4. nap. Túra, a Szent István barlang megtekintése, csónakázás a Hámori tavon.
5. nap. Túra a Mária kövekhez, Bükkszentkeresztre.
6. nap. A tábor lezárása, hazautazás.
Tábor a 13-18 éves gyermekeknek:
A tábor időpontja és helyszíne
2010. június 21-25.
Vérteskozma és környéke (Vértes hegység, Tatabánya)
A tábor céljai:
A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák újrafogalmazása,
alakítása a kortársközösségen belül, a személyiségfejlődés szempontjából releváns
kompetenciák fejlesztése: kitartás, testi, lelki állóképesség, pszichés
immunkompetencia, realitáskontroll, bizalom és empátia, reális én-kép.
Tevékenység:
A tábor során különböző túrákon, kulturális és szabadidős programokon keresztül
fejlesztjük a gyermekek fentebb megjelölt kompetenciáit. A természeti
környezetbe ágyazott csoportos tevékenységek, a kulturális látványosságok, a
túrák lehetőséget biztosítanak a kortársközösség közös élményen keresztül történő
formálására.
A táborban eltöltött napok hasonló struktúrával rendelkeznek. A napokat a reggeli
nyitó és az esti zárókörök foglalják keretbe, melyek során dramatikus játékokon,
beszélgetéseken keresztül dolgozzuk fel az adott nap eseményeit.
A tábor programja:
1. nap Megérkezés Szárligetre, majd hadtörténeti kalandtúra (Mária szakadék,
Rockenbauer emlékfa), végül érkezés a szállásra, Vérteskozmára. A tábor
szabályainak megalkotása.
2. nap Tata és a Tatabányai élményfürdő meglátogatása (Széchenyi lovarda,
Öregtó, Eszterházy kastély).
3. nap Körtúra a Vértesben, a cél Vitányvár.
4. nap Túra a Vértesben, cél Majk puszta. A Kamalduli kolostor meglátogatás, a
cellalakások megtekintése. Éjszakai élmény-túra.
5. nap A vérteskozmai barlangok meglátogatása, ősmaradványok keresése. A
tábor zárása, hazautazás.
Agresszió Beszámoló 2010 május
59
10. Kutatás
(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 3. pontja)
Az „Online szexuális abúzus” c.
empirikus kutatás – folyamatban
zárótanulmány: 2010.08.31.
Kutatási terv
1. A kutatás tárgya
A fiatalok internetezési szokásainak felmérése, a veszélyes online magatartás-
típusok feltérképezése, valamint a frekventált internet-használó korosztályt
fenyegető veszélyek megállapítása.
2. A kutatás célja
Átfogó képet festeni a magyar fiatalokat az online környezetben – a számítógép és
az internet használata során – fenyegető veszélyekről, így különösen.
1 az ártalmas és káros tartalmak elérésének mértékéről,
2 az ilyen tartalmakkal való szándékolt vagy akaratlan szembesülés – lelki és fizikai
– következményeiről
3 az iskola és a szülők veszély-tudatosságáról és esetleges megelőző lépéseiről,
4 a gyermekeket fenyegető, szexuális abúzusnak minősülő magatartások megjelenési
formáiról és gyakoriságáról, valamint
5 a gyermekek veszély- illetve trauma-kezelési/elhárítási mechanizmusairól.
3. A kutatás háttere, hasznosíthatósága
A fent felsorolt tényezőket számos külföldi empirikus kutatás vizsgálja. Ezek
tanulsága szerint a weben nagy mennyiségű káros és ártalmas tartalom kering,
amelyhez a gyermekek mind a gyakori internet-használat, mind pedig természetes
kíváncsiságuk révén hozzáférnek (akaratlan és szándékos módon egyaránt). A
külföldi kutatások azt is megállapítják, hogy a nevelők – a felnőtt lakosság –
veszély-tudatossága elenyésző, következésképpen a gyerekek nem is kaphatják
meg a megfelelő felkészítést és támogatást a felnőttektől az internet-használattal
kapcsolatban. A kutatások hangsúlyozzák az online környezetben ismerkedés és az
anonim „becserkészés”, azaz a grooming egyre növekvő mértékét és a fiatalok
egészséges szexuális fejlődésére gyakorolt negatív hatását.
Magyarországon a lakosság – és ezen belül a fiatalok – internet-használati
szokásait eddig csak piackutatási céllal vizsgálták (pl. NRC: VMR.kids). Hiányzik
azonban annak felmérése, hogy valójában mekkora az online szexuális abúzus
veszélye. Ilyen kutatás hiányában nem lehetséges megalapozott prevenciós
program kidolgozása sem. A kutatás megállapításai nyomán a magyar
(országspecifikus?) hiányosságok megállapíthatók és lehetővé válik
bűnmegelőzési-prevenciós programok kidolgozása.
A kutatás a 16 éves budapesti iskolásokat vizsgálja. A mintavétel kiegészítése a
fővárosi önkormányzati fenntartású iskolák külön reprezentatív mintájával
Agresszió Beszámoló 2010 május
60
lehetővé teszi a fővárosi fenntartású iskolák jellemzőinek megállapítását, valamint
a nagyvárosi alapminta és a szintén önállóan reprezentatív, fővárosi fenntartású
iskolai minta jellemzőinek összevetését is. A fővárosi minta elemzése során
figyelembe vesszük a fővárosi fenntartású intézmények speciális jellemzőit is
(számítógépes ellátottság, tanulók szociális körülményei, iskolai elvárások).
Ezáltal tovább specializálható a preventív intézkedések – pl. iskolai felvilágosítás,
speciális szűrőszoftverek installálása az iskolákban, stb. – köre.
4. A kutatás továbbfejleszthetősége
A jövőben a kutatást országosan reprezentatív mintára is szükséges kiterjeszteni,
hiszen a budapesti tanulók több szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek
(pl. nagyvárosi minta-országos minta eltérő mintázata, az internet-használat eltérő
jellemzői, a felvilágosítás eltérő színvonala, az online és offline szexuális abúzus
összefonódásának eltérő mértéke stb.)
5. Célcsoport
A szűkös anyagi keretek miatt ebben a tanévben nagyvárosi mintán tervezzük a
kutatás elvégzését. Ennek keretében a 16 éves budapesti lakosság képezi a
célcsoportunkat.
6. Minta
1 Osztályalapú minta (9-10. osztályok), évfolyamra és oktatási programra
(iskolatípus) reprezentatív mintaválasztás (pótmintával együtt kb. 1200 gyermek).
2 Ez kiegészül a fővárosi önkormányzati fenntartású iskolákba járó 9-10.
évfolyamos tanulók reprezentatív mintájával (pótmintával együtt kb. 500
gyermek).
7. Módszer
Kérdezőbiztos által felügyelt önkitöltős online – webes felületű – kérdőívvel való
lekérdezés.
Agresszió Beszámoló 2010 május
61
11. Nyomon követés
A projekt hatásának vizsgálatára a Munkacsoport nyomon követéses vizsgálatok
protokolljának kidolgozását és a nyomon követés megvalósítását tervezi a jövőben.
Módszerként kvantitatív, kérdőíves vizsgálatokat, és kvalitatív, fókuszcsoportos
fórumokat kíván szervezni. Ennek kísérleti szakaszaként, 2010 májusában a
munkacsoport megkezdte a több mint másfél éve tartó agressziókezelési program
nyomon követéses vizsgálatát. Telefon-interjú módszerrel ezidáig az intézmények
mintegy 14%-ból, azaz 16 iskolából, kollégiumból érkeztek visszajelzések.
Megkérdezett
intézmények
száma
ebből
gimnázium
Szakközépiskola
és szakiskola
SNI
intézmény Kollégium
16 2 9 3 2
Az információt szolgáltató személy minden intézményben az volt, akit „kompetens”
személynek tartottak az iskola titkárságán. Beosztás alapján az alábbiak szerint oszlott
meg a válaszadók köre:
Kompetens személy %
igazgató 25
igazgató-helyettes 44
gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős 25
iskolatitkár 6
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a program kezdete óta történt-e személyi
változás a segítő munkatársak körében. Minden intézményben beszámoltak
mennyiségi illetve minőségi fejlesztésről. Kiemelkedő eredmény, hogy az
intézmények 87%-ban lett iskolapszichológus. Az öröm mellett fájlalták, hogy sok
helyen csak heti 1 napot tölt ott a segítő szakember.
Új munkatársak foglalkozás szerint:
Új szakember %
iskolapszichológus 87
szabadidő szervező 19
fejlesztő pedagógus 19
szociális munkás 13
Mivel 4 nevelési értekezlet foglalkozott az iskolai agressziókezeléssel, érdemesnek
találtatott azt megnézni, hogy az iskola hivatalos dokumentumaiban történtek-e
változások, módosulások, amelyek a tantestület szemléletváltozását tükrözik. Ennél a
kérdésnél a válaszadók egy része elbizonytalanodott, az azonban egyértelműen látszik,
hogy a házirend az a dokumentum, amelyik majd minden intézményben változott. Az
intézmények 25%-a számolt be arról, hogy a fegyelmi előtti egyeztető eljárás
lehetőségét a házirendjük már tartalmazza. Házirendet módosítottak az
Agresszió Beszámoló 2010 május
62
iskolabiztonsági szolgálattal kapcsolatban, a délutáni foglalkozások rendjéről, a
hiányzásokkal kapcsolatosan, illetve több helyen az eddigi megfogalmazásokat tették
egyértelműbbé, pontosabbá.
Példaértékű, hogy az egyik kollégium (Terézvárosi Középfokú Kollégium) a
pedagógiai programját egészítette ki a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódóan az
agressziómentes kommunikáció tanításával, gyakorlásával.
A dokumentumok vizsgálatakor említésre méltó, hogy a munkatervbe két intézmény is
programot emelt be a szülők részére. Több intézmény tett említést, hogy a diákok
szabadidejének megszervezésekor is hangsúlyt kap a prevenció.
Módosult
dokumentumok Házirend
Pedagógiai
program Munkaterv
Intézmények
száma 7 4 4
A harmadik kérdéskör arra vonatkozott, hogy az agressziókezelő módszertani csomag
– amelyet a tanév elején minden intézmény megkapott, mennyire segíti a
mindennapok során a pedagógiai munkát. Az intézmények 69%-a rendszeresen
használja a segédanyagot. A visszajelzések alapján a legnépszerűbb az a DVD, amely
különféle iskolai agressziós helyzeteket mutat be. Szívesen forgatják még a
pedagógusok a kompánia Alapítvány által összeállított Játéktárat is. A legtöbb helyen
gyakorlatilag is elérhető helyen található a pedagógusok számára a módszertani
csomag. Az alábbi táblázat összesíti a kapott válaszokat:
Módszertani csomag
helye
osztályfőnöki
munkaközösség-vezetőnél 18 %
könyvtárban 28%
tanáriban 13%
gyermek- és ifjúságvédelmi
felelősnél 25%
Az intézmények 38%-ban az osztályfőnökök illetve a kollégiumi nevelők használják a
segédanyagokat, 13%-ban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és egy intézmény
számolt be arról, hogy a szociális munkás munkáját segíti az összeállított csomag.
A színházi programokat kiemelkedően fontosnak ítélték meg az intézmények
munkatársai. Az intézmények 43 %-a vett részt az Agressziókezelő Munkacsoport
által szervezett színházi programion. Véleményük szerint a javasolt előadások nagy
hatást gyakorolt tanítványaikra, amelyből hosszú ideig építkeztek. A leggyakrabban
látogatott előadás a Kolibri Színház Kócsag c. darabja volt. sajnálatukat fejezték ki,
hogy nem volt minden esetben az előadás után közös feldolgozás.
A civil szervezetek és az iskolák együttműködése sok esetben a hagyományokra épül.
Összesen az iskolák 62 %-ban járt civil szervezet, azonban ezek egy része a már évek
óta megszokott programra épült. A Munkacsoport által közvetített, ajánlott civil
szervezet az intézmények 19 %-ban fordult meg. Ezen esetek mindegyikében nagyon
pozitív a visszajelzés.
A nevelési értekezleteken a nevelőtestületek végiggondolták, hogy milyen környezeti
átalakítások segíthetnék az agresszió mentesebb hétköznapokat. Az interjú arra is
kitért, hogy milyen változtatásokat hajtottak végre azóta az intézmények. Az
Agresszió Beszámoló 2010 május
63
intézmények 50 %-ban nem történt változás, de több helyen terv készült, amelyek
anyagi forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Az intézmények másik 50 %-ban az
alábbi típusú környezeti változásokat valósítottak meg:
Változtatások Iskolák száma
Bekamerázás 1
Átlátható terek kialakítása 2
madáretető kihelyezése.
állatsimogató létrehozása 2
klubhelyiség kialakítása 1
Az elmúlt két évet értékelendő, a jelen helyzetben nagyon durva agressziós
cselekményekről 2 iskola kivételével nem számoltak be. Több intézmény a 9.
évfolyamot tartja a legproblematikusabbnak. Több helyen hangsúlyozták, hogy
nagyon kemény fellépéssel eredményeképpen komolyabb problémák nincsenek. A
jelen helyzetre jellemző agressziófajtákat összegzi az alábbi táblázat annak
függvényében, hogy az iskolák hány százaléka tartotta jellemző problémának:
Agresszió fajtája Gyakorisága az
iskolákban
Verbális 81%
Verekedés 25 %
Kirekesztés 25%
Lopás 19%
Önagresszió 13 %
Zsarolás 6 %
Lelki bántalmazás 6 %
Rongálás 6 %
Az interjú végén lehetőséget kaptak az intézmények, hogy elmondhassák, miben
számítanak az Munkacsoportra az elkövetkező időkben. Az alábbi területeken várnak
segítséget: - továbbképzések, melyek a gyermekvédelmi jelzőrendszer többi tagjának szemszögéből
mutatnak rá agressziós problémákra: orvos, rendőr,
- "szaktanácsadás" módszertani segítség,
- színházi programok,
- drámapedagógiai csoportok,
- képzés, esetmegbeszélések.