1

Az Interprofesszionális együttműködés elmulasztott

lehetősége a gyermek és ifjúságvédelem

területén, avagy az iskolai szociális munka

hiánya Magyarországon.

Kiss Gabriella

2013

2

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés 3. oldal

2. Amikor a cél ugyanaz mégis az egymást egyébként támogató szakmák egymásnak

feszülnek, Kompetenciák meghatározása, interprofesszionális együttműködés fontossága

6. oldal

3. Iskolanővérektől az iskolarendőrökig. Gyermek és ifjúságvédelmi feladat ellátás az

oktatási intézményekben.

9. oldal

5. Összegzés, megállapítások. 14 oldal

Irodalomjegyzék

3

Bevezetés

Gyermekszegénység, iskolakerülés, korai iskolaelhagyás, trágár beszéd, erőszak, iskolai

erőszak, bántalmazás, korai gyermekvállalás, abortusz, magatartásproblémák, kábítószer,

családon belüli erőszak, öngyilkosság, válás, társadalmi kirekesztettség, veszélyeztetettség,

anyagi nélkülözés…

Az elmúlt évtizedben számos válság jelenséggel került szembe a magyar társadalom, napi

szinten egyre többen, egyre súlyosabb, mélyebb és összetettebb problémával találják szembe

magukat. E súlyos válságban a gyermekeket, fiatalokat érintő problémák száma fokozatosan

nő és igen magas számokat mutat. A tünetek az iskolában csapodnak le a legerőteljesebben,

mellyel az oktatási intézmények és pedagógusok egyre nehezebben birkóznak meg

Folyamatosan nő a magatartászavaros, a speciálisnevelést igénylő gyermekek száma, egyre

több a gyermekek ellen és által elkövetett bűncselekmények száma, egyre többet hallunk az

iskolai agresszióról, erőszakról, kallódó gyermekekről, gyermekveszélyeztetésről,

gyermekszegénységről. 2012-ben megjelent Unicef vizsgálat alapján hazánkban a

gyermeknélkülözési indexe az egyik legmagasabb 31%-os, a relatív szegénység 10,3%-os

vagyis minden 10. gyermek relatív szegénységben él.1 A gyermekeket érintő problémák

szerteágazóak, összetettek és nyilvánvaló, hogy a megoldások is komplexitást igényelnek, így

az interprofesszionális együttműködés elengedhetetlen a gyermek és ifjúságvédelem területén,

mely az iskolai szociálismunka alkalmazásával megvalósítható lenne. Jelenleg a

magyarországi oktatási intézmények nagy részében a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat

egy az intézményben dolgozó pedagógus látja el, azonban az oktatási intézmények fokozódó

és egyre súlyosabb problémákra egyre nehezebben tudnak hatékony megoldásokat nyújtani a

pedagógia eszközeivel, leginkább csak a felületi és tüneti kezelés történik meg. A Nemzeti

Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló

kormányzati intézkedési tervéről szóló kormányhatározat 7. pontja a következőket

tartalmazza: „Kidolgozás:„Ki kell dolgozni az iskolai szociális munka rendszerének formáját,

valamint be kell vezetni a gyermekjóléti alapszolgáltatások rendszerébe” Határidő 2012.

december 31.” Bevezetés: 2013. szeptember 1.” Sajnos a bevezetés elmaradt.

1 http://unicef.hu/-/elhallgatott-gyerekek

4

Érdemes megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járna, ha az oktatási intézményekbe a

gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat legalább szociálismunkás, de ha lehetséges iskolai

szociálismunkás látná el, és ha a pedagógusokon kívül más szakemberek is nagyobb arányban

lennének jelen az iskola életében, mellyel megvalósulhatna az interprofesszionális

együttműködés annak előnyeivel egyetemben.

A téma aktualitása a kormányhatározat és annak elmaradása, a növekvő problémák az oktatási

intézményekben valamint a szakma igénye, hiszen az elmúlt években az ország több

településén indultak sikeres kezdeményezések, az iskolai szociálismunka, mint szolgáltatás

bevezetésére és folytak tárgyalások a minisztériummal a megvalósulásról.

A témához kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy a 2013. szeptembertől 200 iskolában

iskolarendőröket (hivatalos néven bűnmegelőzési tanácsadókat) vezényeltek. Ez jól mutatja

az iskolákban jelentkező problémák komolyságát, hiszen prioritást élvezett a cselekvési

mezőben a bűnmegelőzés, a rendőri jelenlét.

A terepen járva megtapasztalhatjuk, az iskolákban tevékenykedő gyermek és ifjúságvédelmi

feladatokat ellátó pedagógus küzdelmét, mely véleményem szerint a szociálisszakmai

kompetencia hiányából fakadt valamint abból, hogy az iskola, mint egyfajta zárt közösség

nehezen nyitott a szakmai együttműködésre. Legtöbbször az iskolában jelentkező

problémákat akarják megszüntetni, annak okát nem keresik, az ökoszociális környezettel

ritkán lépnek kapcsolatba, megoldási stratégiákat nem tervezettek. A jelentkező és nem kezelt

problémák kihatnak az iskolai nevelés, oktatás folyamataira és akadályozták azt.

5

Az iskolai szociálismunka, mint új típusú szolgáltatás:

Az iskolai szociálismunka, mint új típusú szolgáltatás hatékonyabb eredményeket képes elérni

az oktatási intézményekben a gyermek és ifjúságvédelem területén, hiszen a megsokasodott és

összetett problémákra a szociálismunka, mint professzionális szakma átfogó jogi, szociális,

pszichológia ismeretekkel és képességekkel bír, és egyidejűleg alkalmazza és elismeri

interprofesszionális együttműködést, így szakmaközi szakma lévén hatékonyabb és

költséghatékony szaktudást tud megjeleníteni az iskolákban.

Amikor a cél ugyanaz mégis az egymást egyébként támogató szakmák egymásnak

feszülnek:

Mi lehet a válasz a halmozottan jelentkező problémákra? Pedagógia, rendvédelem vagy

szociálismunka? Véleményem szerint mindegyik és együtt, tehát interprofesszionális

együttműködés megjelenése szükséges az oktatási intézményekében. Az interprofesszionális

együttműködés a komplex problémákra, komplex „testre szabott” megoldásokat képes

nyújtani, magasabb szintű ellátást biztosít, a szakmaközi együttműködés lévén a

csoportdinamika segítségével a tudást és az erőforrásokat megosztja így kevesebb

befektetéssel hatékonyabb és biztosabb, eredmények érhetők el.

Nézzük, mit tudnak külön-külön az oktatási intézményben megjelenő szakmák:

„A pedagógia kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete,

neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál.”

…beszélhetünk pedagógiai elméletről és pedagógiai gyakorlatról, amelyek egymással szoros

kölcsönhatásban vannak. A pedagógia figyelembe veszi a mindenkori társadalmi elvárásokat,

a gazdasági, szociális, politikai, kulturális tényezőket a neveléstudományi kutatások további

feladatainak meghatározásánál”.2

2 Readmore:http://www.kislexikon.hu/pedagogia_a.html#ixzz2VSiJwZXW)

6

Hétköznapi értelemben a pedagógus fő feladata a tudás és értéket közvetítése és, hogy

megtanít tanulni.

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás

izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit

szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

A szociális munka fogalma (tömören) Olyan kettős természetű humán szolgáltatás, ami a

személyes gondoskodás mellett, jogi, illetve szociálpolitikai eszközöket is használ. A szociális

munkás feladata „felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a változás révén, személyes

döntése alapján önállóan oldhassa meg problémáját.3

Hétköznapi értelemben képessé tesz, segítséget nyújt, a változás előmozdításában ad

segítséget az egyén, a család, a közösség (akár az iskolai közösség) életébe.

Kompetencia határok:4

Kompetenciák Pedagógus Iskolai szociális munkás

Milyen végzettséggel tölti be

a státuszt?

Pedagógus Szociális munkás,

szociálpedagógus

Kik a kliensei?

Tanulók (elsősorban és

közvetve a szülők)

Tanulók, szülők,

pedagógusok, és az iskolát

körülvevő környezet

Hol nyújtja a szolgáltatásait? Iskolában

Iskolában, családban, helyi

közösségben

Mi a tevékenységének célja,

feladata?

Társadalmi pozíciókra,

szerepekre készít fel, tudást

közvetít, kompetenciák

(szakmai, személyes)

kialakítása célja

Segíti a diákokat tanulmányi

és szocializációs sikerek

elérésében. 3 http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=668051

4 (Jankó Judit VI. SZOCIÁLPEDAGÓGUS AZ ISKOLÁBAN – mint célirányos tevékenység a segítő szakmában 2. VODICSKÁNÉ RÁCZKÖVI ILDIKÓ A TEREPMUNKA GYAKORLATA)

7

Melyek a fő tevékenységi

formái?

Tudást, ismereteket,

értékeket közvetít,

képességeket fejleszt,

teljesítményt értékel, minősít

Prevenció Reszocializáció,

rehabilitáció

Speciális szolgáltatások

Milyen elvek, módszerek

alapján dolgozik?

Meghatározott tantervek

szerint pedagógiai

módszerekkel dolgozik,

etikai kódex (ajánlott)

Szociális munka elmélete,

modellek és standardok,

etikai kódex (kötelező) Ki alkalmazza? Iskola igazgatója a

munkáltató

Független szervezet

(optimális esetben)

A fokozottan jelentkező társadalmi problémák jelentősrésze az iskolai intézményekben is

manifesztálódik. Csak a pedagógia vagy csak a szociálismunka véleményem szerint nem tudja

egyedül megoldani az iskolában jelentkező problémákat, éppen ezért fontosnak tartom az

interprofesszionális együttműködés megjelenést minden oktatási intézményben.

Az interprofesszionális munka két, vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma

képviselőinek időleges, vagy hosszabb távú vállalkozása, kommunikációja és

együttműködése, amelynek során a csoportdinamika jótékony hatása segítségével a

közreműködő szakemberek meglévő és megtermelt tudásukat és erőforrásaikat megosztják

egymás között egy közösen meghatározott cél/ügy elérése érdekében, közösen meghatározott,

eldöntött, szinergikus, kreatív eljárásmódok alkalmazásával.5

E tekintetben fontos megvizsgálni az iskolarendőr, azaz a bűnmegelőzési tanácsadó feladat,

hiszen szeptembertől 200 intézményben álltak munkába.

Bűnmegelőzési tanácsadó: A rendőrtisztek a 60 órás képzésen sajátítják el a szükséges jogi

ismereteket, a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntető- és szabálysértési eljárási szabályokat,

illetve pedagógiai, konfliktuskezelési és kábítószer-megelőzési technikákat. Fő cél: hogy a

fiatalok egyre inkább el tudják kerülni, hogy bűncselekmények sértettjévé, illetve elkövetőivé

váljanak. A tanácsadók munkájukat a tankerületekkel egyeztetett éves munkaterv alapján az

iskolák vezetőivel együttműködve látják el, részt vehetnek osztályfőnöki órán, de akár szülői

értekezleten is Kiemelt figyelmet fordítanak a családon belüli erőszakra, a kábítószerrel

kapcsolatos bűncselekményekre, az internet veszélyeire, valamint a közlekedésbiztonságra. A

5 (Budai István Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Amivel (talán) már

számolunk…(Esély 2009/5)

8

gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásán kívül, támogatják a már működő rendőrségi

iskolaprogramokat is.

Tapasztalattal ugyan még nem rendelkezünk, de fontos kiemelni az iskolarendőrök

megjelenése kétségtelenül előmozdíthatja az interprofesszionális munka kialakulást az

oktatási intézményekben, terheket vehet, le a pedagógusok válláról azonban a szociális

szakemberek nem pótolja, hiszen nem rendelkeznek azon szakmai kompetenciákkal melyek a

halmozottan hátrányos helyzetű vagy a krízishelyzetbe került gyermekek és családok

segítését, re szocializációját szolgálhatnák.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának egyik főszíntere az oktatási

intézményekben zajlik, a feladat megszervezése és irányítása az intézményvezető feladata,

mely alapján biztosítania kell, hogy az adott iskolában legyen gyermek és ifjúságvédelmi

felelős. Ez a felelős lehet az iskola valamelyik tanára, de lehet pszichológus, szociálismunkás

is. Egy 2009 felmérés adati szerint országosan a különböző szakmák megjelenése a következő

arányban volt kimutatható az iskolákban: pszichológus 25%, szociálismunkás 6,9%,

mentálhigiénés szakembert 14,3%, szociálpedagógus 10,8%.6 Az adatok azóta sem sokat

változtak, láthatjuk, hogy az interprofesszionális együttműködés egyenlőre csekély mértékben

jelenik meg a gyermek és ifjúságvédelem területén, holott külön-külön minden szakma célja

ugyan az lenne és a tömegesen és egyre súlyosabb problémák sürgető megoldásokat

kívánnának.

A továbbiakban a gyermek és ifjúságvédelem és az iskolai szociálismunka

szakmafejlődésének bemutatásával szeretnék rávilágítani arra, hogy az iskolai szociálismunka

országos megjelenésével, mint új típusú szociális szolgáltatás bevezetésével, hogyan

valósítható meg az interprofesszionális együtt működés mely egy magasabb szintű ellátást

biztosítana a gyermekeknek, családoknak, közösségeknek.

6 (Esély 2010/3 Földes – Lannert: Erőszak az iskolában 2009)

9

Iskolanővérektől az iskolarendőrökig

Gyermek és ifjúságvédelmi feladat ellátás az oktatási intézményekben. Az iskolai

szociális munka rövid történelmi áttekintése Magyarországon.7:

A gyermek és ifjúságvédelem kezdete, az iskolanővérektől a gyermekvédelmi felelősökig:

Az első iskolai szociálismunkások Magyarországon az iskolanővérek testesítették meg az

1930 évek második felétől. Munkájukat tekintve pedagógusok voltak azonban az akkori kor

gyermekvédelmi problémáit felismerve, (mely a mai kor problémáihoz kísértetiesen hasonlít

iskola elhagyás, teljesítményromlás, családgondozás), a tantestületi munkával összekapcsolva,

az iskolai igényekhez igazodva végeztek egyéni esetkezelést, családgondozást az iskolában és

a terepen is.

A második világháborút követően kialakult az a politikai álláspont, hogy a gyermekvédelem

legfőbb képviselője a pedagógia. 1964-ben a Budapesti oktatási intézményekben az ott

dolgozó pedagógusok közül gyermekvédelemi felelősöket neveznek ki. 1967-ben jelenik

meg először nevelési tanácsadókban dolgozó családgondozók munkájában iskolai szociális

munka elemei, majd 1975-től bevezetésre kerül a gyermekvédelmi szakfelügyeleti

rendszer, amely 1985-ig működik.

A nyolcvanas évek közepén indulnak el a családsegítő központok, és kezd el erősödni a

szociális munkás identitás. Az itt folyó munka során folyamatos kapcsolatot tartottak az

iskolákkal, óvodákkal, ezzel is segítve a gyermekeket, családokat, szülőket, pedagógusokat.

A rendszervázás hirtelen és nagy változásokat hozott, a bekövetkezett társadalmi és gazdasági

változás hirtelen nagyszámú problémákat hozott; munkanélküliség, elszegényedés, devianciák

7 Bányai Emőke: Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka.

In: Ferge Zsuzsa (kut. vez.) Gyerekesély füzetek 1. MTA GYEP Budapest, 2007 Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesületének honlapja http://miszme.hu/iskolai-szocialis-munkas/iszm/iszm-tortenete http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/2008_marcius.pdf

10

látványos megjelenése. Ezeket a problémákat az iskolák egyre nehezebben kezelték és már-

már az alapfeladat ellátás került veszélybe. Érzékelhető volt, hogy a halmozott problémákat

szimplán pedagógiai eszközökkel már nem lehet megoldani, főleg úgy, hogy az 1993.

LXXIX. törvény akkori szabályai szerint az oktatási intézmény a gyermekvédelmi felelősi

státuszt kizárólag csak pedagógus tölthette be heti egy óra kedvezmény és minimális pótlék

fejében és nem volt kötelező csak javasolt. Igény jelentkezett a szakszerű szociális

szolgáltatás megjelenésére. Erre három féle megoldás született. Továbbra is pedagógusokat

alkalmaztak speciális gyermekvédelmi munkakörben, magasabb óraszámban vagy

függetlenített gyermekvédelmi felelősként. Belső iskolai szociális munkást alkalmaztak, ez

legfőképp az alternatív iskolák vezették be sikerrel. Itt a az oktatási módszerek és pedagógiai

programok valamint a jelentkező szükséglet felismerte az interprofesszionális munkában rejlő

lehetőségeket ezáltal legitimitást nyert az iskolai szociális munka mint tevékenyég. A

harmadik megoldás a külső iskolai szociálismunka alkalmazása volt, melynek egyik

háttérintézményei a családsegítők voltak. Kialakult az iskolai szociálismunka hálózata, de

jellemzően még mindig a pedagógusok látták el a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat.

Amikor a törvény szakfeladattá emeli a gyermek és ifjúságvédelemét és az iskolai

szociálismunka szükségként megjelenik:

Az 1997. XXXI. Gyermekvédelmi törvényváltozásokat hozott az elindult iskolai

szociálismunkás hálózata életében és tulajodképpen az önkormányzatok gazdaságai okaiból

következve átalakultak gyermekjóléti szolgálattá. Ezzel párhuzamosan az 1996. évi LXII.

törvény már kötelezővé teszi az iskoláknak félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazását,

azonban a tapasztalat az mutatta, hogy nem szakembereket, szociálismunkásokat, hanem

pedagógusokat foglakoztattak saját belső erőforrásai terhére, a várt eredmények így

elmaradtak. Az eredménytelenség okán 2001-ben az ESzCSM gyermekvédelmi főosztályának

megbízásából egy kutatást végeztek, melynek eredményei azt igazolták, hogy az iskolák nagy

többsége eleget tesz a törvényi kötelezőségének, de legtöbb esetben 93% a gyermekvédelmi

felelős az iskola egyik pedagógusa.8 Szintén 2001-ben az Oktatási Jogok Miniszteri

Biztosának Hivatala megbízásából országos szociológiai kutatást végzett „Diákjogok és

pedagógusjogok az iskolában.” címmel Ligeti György és Márton Izabella, melyben a

8 Bányai Emőke Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka

In: Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen (Kut vez: Ferge Zsuzsa) Gyerekesély füzetek

11

következő megállapítást tették: „Olyan fizetett szociális munkásra van szükség az iskolában,

aki nincs függő viszonyban az iskola vezetésétől, adott esetben bérezését sem a fenntartón

keresztül kapja. Nem tanít az iskolában, így a diákokkal kizárólag olyan kommunikációs

helyzetekben találkozik, amelyekből hiányzik az alárendeltség. Az iskolai szociális munkás

feladata a prevenció és a kommunikáció egyaránt.”9

Egy 2003-as háttértanulmányban, mely az OKI „Jelentés a közoktatásról 2003” kiadványához

készült ez olvasható: „A Közoktatási Törvény számos olyan kötelező feladatot ró a

közoktatásra, amelyeket nem (vagy nem feltétlenül) az iskoláknak kell ellátniuk.”10

A 2003-as az egészségügyi és szociális országos jelentésben meg is jelenik a rendszer

működésével kapcsolatos kritika, mely szerint: „Az iskolarendszerben működő, ún.

gyermekvédelmi felelősök jelenleg nem integráns részei a gyermekjóléti szolgáltatásnak.

Hiányzik az oktatási intézményekben folytatott, elsősorban iskolai szociálismunka, így nem

működhet hatékonyan a jelzőrendszer sem.”11

Látható, hogy egyre erősebben jelentkezik az igény a szükséglet az iskolai szociálismunka,

mint újszerű szociális szolgáltatás bevezetésére.

Az iskolai szociálismunka önálló szakmává vállasának, mint újszerű szociális

szolgáltatásnak a kezdete, mely még mindig tart:

2004-re az iskolai szociálismunka is egyre nagyobb teret nyer magának. Egyre több

intézmény alkalmaz főállású szociális szakembert, és gyermekjóléti szolgálat és az iskolák

közötti interprofesszionális együttműködés is erősödik. 2005-ben országosan a gyermekjóléti

szolgálatok már 14%-ban végeznek iskolai szociálismunkát.12

Sajnos a szolgáltatás

9 (http://www.oktbiztos.hu/kutatasok/diakjog/dj_13.htm) 10 (A pedagógusok munkáját segítő szakmai szervezetek, Együttműködés a gyermek érdekében,

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=49) 11 (http://www.eski.hu/new3/adatok/zip_doc/eg-szoc-rendsz.pdf 113 oldal) 12 Bányai Emőke Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka In: Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen (Kut vez: Ferge Zsuzsa) Gyerekesély füzetek

12

továbbra sem szerepel a kötelezően ellátandó feladatok között, így csak egy-egy település

kapacitásán és belátásán múlik a szolgáltatás alkalmazása, nyújtása.

2006-ban elindult az úgynevezett Pécsi modell. 2007-ben megalakul a Magyarországi Iskolai

Szociális Munkások Egyesület a Kodolányi János Főiskola támogatásával, országos címlistát

készítenek az iskolai szociálismunkásokról, kutatást indítanak annak érdekében, hogy önálló

szakággá válhasson az iskolai szociálismunka, ezért folyamatos lobbytevékenységet is

végeznek és országos hálózat építésében kezdtek, kialakították a „Decentralizált modellt”.

Jelenleg Magyarország az átalakulások időszakát éli, de sajnos a törvényi szabályozás még

mindig nem jövőbemutató. 2011. évi CXC. törvény13 a nemzeti köznevelésről szóló

törvényértelmében az intézményvezető felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

megszervezéséért és ellátásáért. Sajnálatos módos az iskolai szociális munka rendszerének

bevezetése elmaradt, holott soha ekkor igény nem mutatkozott még a szolgáltatásra- Az

integrációs oktatás megvalósulás a legtöbb helyen a körzethatárok kialakításában kifullad

ráadásul ezzel csak az egy intézményben megjelenő hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók túlzott megjelenését lehet ideig-óráig kozmetikázni. A halmozottan

hátrányos helyzet generációkon keresztül manifesztálódik, öröklődik, csupán a körzet határok

folyamatos újra rajzolásával valódi segítséget nem nyújt sem a gyermekeknek sem a

családoknak és a társadalmi rétegek között is egyre nagyobb feszültséget okoz.

13 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint

végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142805.577017

13

Összegzés, megállapítások:

A történelmi és szakmafejlődésből látható a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására a

pedagógiai önmagában és szakmai kompetenciák hiányában mára már nem elegendő főként,

úgy, hogy a feladatot kiegészítő tevékenységként a nevelési, oktatási feladatok mellett kell

elvégezni. Azt is megállapíthatjuk, hogy a felhalmozódott, egyre nagyobb számban és egyre

súlyosabb problémák megjelenése az oktatási intézményekben és annak nem megfelelő

kezelése már az alapellátás, azaz az oktatás, nevelési tevékenységet hátráltatja. A probléma

súlyosságát, a helyzet komolyságát jól tükrözi, a kormány intézkedése, hiszen az iskolai

szociálismunka hálózata beindítása helyett iskolarendőrök jelenlétét látta indokoltnak. Itt

fontos kiemelni a helyett szót! Sajnos az egyre fokozódó iskolai agresszió, az egyre fiatalabb

korban elkövetett, bűncselekmények melyek egyre súlyosabbak indokolttá teszik az iskola

rendőr jelenlétét, de nem az iskolai szociálismunka helyett hanem mellette.

Fontosnak tartanám, hogy az iskolák, és a pedagógusok megértsék az interprofesszionális

együttműködésbe rejlő lehetőségeket és a törvényhozás pedig megértse azt, hogy az iskolai

szociálismunka, mint újszerű szociális szolgáltatás bevezetése kifizetődőbb és társadalmilag

hasznos lehet. A szociális szakma sajátosságából fakadóan képes, a probléma korai

felismerésre, kezelésére, a változások elindítására és mindenképp preventív szolgáltatásként

funkcionálhat, mely hosszú távon mind gazdaságilag mind erkölcsileg kifizetődőbb nem csak

a személynek, a közösségnek, hanem az egész társdalomnak.

14

Irodalom jegyzék

Irodalom jegyzék

Törvénytár:

1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási

Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló

kormányzati intézkedési tervéről

Szakirodalom:

Jankó Judit Szociálpedagógus az iskolában – mint célirányos tevékenység a segítő

szakmában 2 : In: Vodicskáná Ráczkövi Ildikó (szerk) : A terepmunka

gyakorlata. Szent István társulat Az apostoli szentszék könyvkiadója

Budapest 2012 81-119.

Budai István Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Amivel

(talán) már számolunk…(Esély 2009/5) 83- 114.

Földes – Lannert (2009) Erőszak az iskolában (Esély 210/3) 48-65.

Bányai Emőke: (2006) Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési

intézményekben, iskolai szociális munka. In: Ferge Zsuzsa (kut. vez.)

Gyerekesély füzetek 1. MTA GYEP Budapest, 2007 18-19

Nahalka István (2009) Válságban a magyar természettudományos nevelés. In:

Boreczky Ágnes (szerk.) - Cigányokról – másképpen Gondolatkiadó 199-

200

15

Hervainé Dr. Szabó Gyögyvér (2008) Az iskolai szociálismunka konceptuális elemei

A szociálismunka szakmai közéleti lapja. 2008. március XIV. évfolyam 3

szám Szociális Szakmai Szövetség (2-4 old)

Jankó Judit Iskolai szociális munkás hálózat – egy lehetséges modell általános

iskolákban, (Találkozázipont) Fordulópont 47 szám.

Bill Jordan Szociálismunka a gyakorlatban. Esély 1994/2 66-94.

Zöldkönyv szerk Fazekas K- Köllő J- Varga J Miniszterelnöki Hivatal, Budapest 2008

Rácz Andrea - Szombathelyi Szilvia (2004) In: A szociális rendszer Magyarország

egészségügye és szociális rendszere Tanulmány szerk Dr. Kincses Gyula

Budapest 113

Jelentések, közlemények, értekezések:

UNICEF közlemény, Elhallgatott gyerekek 2012. 05.29.

http://unicef.hu/-/elhallgatott-gyerekek

Kislexikon, Pedagógia. www.kislexikon.hu/pedagogia_a.html#ixzz2VSiJwZXW

Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesülete honlapja

http://miszme.hu/iskolai-szocialis-munkas

Ligeti György- Márton Izabella, Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában, Kutatás

Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából 2001

Földes Petra Együttműködés a gyermek érdekében (2003) In: háttértanulmánya az

OKI „Jelentés a közoktatásról 2003” kiadványához Osztályfőnökök

Országos Szakmai Egyesületének Honlapja

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=49#egyuttm