Az innováció orientált területpolitika

Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó

MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem

Győr

Innováció a NYUTI kutatási stratégiában

1986-1992: Az innováció és térbeli terjedésének vizsgálata (innovációs térbeli értelmezése, regionális tanulmányok)

1993-1998: A városok innovációs potenciálja, az innováció-orientált területi politika elvei és tényezői (szakpolitikai tanulmányok a kormányzati szektor számára)

1999-től: A regionális innovációs rendszerek vizsgálati és tervezési módszertana, stratégiák és monitoring, vállalati innovációs felmérések (nemzetközi projektek, regionális adaptáció)

2001-től: Klaszteresedés és annak stimulálása, innovációk a vidéki térségekben (nemzetközi összehasonlítások)

2005-től: Tudás és a regionális fejlődés, innovációs hálózatok, egyetemek szerepe a területi fejlődésben

A témához kapcsolódó PhD fokozatok: Dőry (2001), Grosz (2006), Csizmadia (2008), Smahó (2009), Mezei (2009); témavezető: Rechnitzer János

Az innovációk kapcsolódó kutatások I.

Az innováció alapú gazdaságfejlesztés modellje a Közép-Dunántúlon (1998-1999 OMFB)

Regionális innovációs stratégia kidolgozása a Közép-dunántúli régió számára (1999-2000 KDRFT)

A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja (2001-2002 NYDRFT) Az ipari parkok jelenlegi és tervezett innovációs szolgáltatásainak áttekintése (2001

MISZ) FOREN Thematic Network (Foresight methodology) (2001-2002 FP5) Közvetítő-hídképző intézmények innovációs szerepvállalásának erősítése (2002

MISZ) RIS INNOV AXIS (KD-KM RIS) (2002-2003 FP5) A magyar régiók versenyképessége az európai gazdasági térben

„Regionális innovációs potenciál” (2002-2004 NKFP) REGINNOV (NYD RIS megvalósítása) (2002-2005 OMFB) Nyugat-dunántúli technológiai előretekintés program (2003-2004 NYDRFT) CRESCENDO Thematic Network (Financing innovation) (2003-2004 FP5) Győr az innováció városa, II. NFT Előkészítő Tanulmány (2004 Győr)

Az innovációk kapcsolódó kutatások II.

UNIREGIO (egyetemek a határ menti együttműködésben) (2005-2006 Interreg IIIA) CORINNA (régiók együttműködése az innovációért) (2005-2007 Interreg IIIC) Innovációs felmérések a Nyugat-Dunántúlon (NYDRIÜ) (2005-2007 NKTH) Felsőfokú oktatási intézmények, kutatási technológiai együttműködések

lehetséges irányai a közép-európai térségben (NFÜ 2006) RICARDA (ICR methodology for clusters) (2006-2007 FP6) BELCAR (Benchmark of automotive clusters) (2008 FP6, PANAC) A régiók lehetséges szerepének vizsgálata az innovációban és a kutatás-

fejlesztésben (2008 NFGM) Vállalati innovációs felmérés a Közép-Dunántúlon (2008-2009 KDRIÜ) Szervezeti tudástérkép készítésének lehetőségei (2008-2009 SZE) Vállalati innovációs felmérés a Dél-Dunántúlon (2009 DDRIÜ) NETINNOV – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása (2009-2011 NKTH)

1. Városhálózat innovációs potenciáljaA magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők

1990

Centrum funkciók (45%)•Közintézmény ellátottság•Lakásállomány

Szellemi erőforrások (30%)

•Iskolai végzettség és képzettség

Gazdasági potenciál (15%)•Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás

Szervezet és tevékenység innovációk (10%)•Távközlés és gépkocsiállomány

1997

Szervezet és tevékenység innovációk (40%)•Kommunikációs rendszerek•Fogyasztás új terei

Gazdasági potenciál (30%)

Centrum funkciók (15%)•Közintézmények és közszolgáltatások

Szellemi erőforrások (15%)

2002

Szervezet és tevékenység innováció (30%)

Szellemi erőforrások (30%)

Gazdasági potenciál (25%)

Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%)

Városok klaszterenként220 000

110 000

22 000

123456789101112

Megújulási képesség a magyar városhálózatban, 2001

Forrás: saját szerkesztés

Városok klaszterenként220 000

110 000

22 000

123456789101112

2. Regionális Innovációs StratégiaA regionális innovációt meghatározó tényezők

Forrás: Koschatzky 1997 alapján Dőry 1999

Az „innovációs méhecske”

Forrás: MTA RKK NYUTI 1999

In n o v á c ió s A la pV álla la ti in n o v ác ió s já ru lék + á llam i tám o g a tás

N K T H

B aross G áb or P rogramR eg ion á lis In n ováció s A lap (25% )

R eg ion á lis In n ováció s S tra tég iaR eg ion á lis F ejlesztési Tan ács

R eg ion á lis In n ováció s Tan ács

R eg ion á lis In n ováció s Ü gyn ök ség

R eg ion á lis in n ov áció s szerep lő k(v á lla la to k , fe lső o k ta tá s , K + F )

D ön tés In fo rm á lás V élem én yezés

Jelenlegi regionális innovációs támogatási

rendszer (2005-2009)

A Baross Gábor Program forrásai 2005-2007 (milliárd Ft)

* Közép-Magyarország esetében a beérkezett forrásigény és a megítélt támogatás 2007. évi adata hiányzik

Forrás: PANNON NOVUM adatai alapján saját szerkesztés

A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007)

Régió

GDP(%)

Kutató-fejlesztő helyek

(%)

Kutatók-fejlesztők

száma (%)

K+F ráfordítás(%)

MTA doktora címmel

rendelkezők(%)

2001 2006 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007

Közép-Magyarország 44,1 47,2 51,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5

Közép-Dunántúl 10,4 10,0 6,8 6,5 5,4 5,1 6,0 5,4 4,5 3,3

Nyugat-Dunántúl 10,4 10,0 6,4 7,6 5,1 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2

Dél-Dunántúl 7,2 6,5 8,3 8,7 7,1 7,1 3,6 2,5 7,1 6,8

Észak-Magyarország 8,3 8,0 5,0 6,1 4,5 5,0 2,0 3,5 3,4 4,5

Észak-Alföld 10,1 9,6 10,7 11,8 9,1 9,4 6,8 8,5 10,0 10,5

Dél-Alföld 9,6 8,8 11,4 10,9 11,1 9,4 7,5 7,9 10,1 10,1

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

3. Egyetemek szerepe a regionális fejlődésben

• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)

• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)

• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc

• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)

• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)

• Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny

A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje

• Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.

Változások:•- Képzettség (+-)•- Új cégek•- Migráció (+-)•- Egyetemi-ipari kapcsolatok (+)•- forrás kihasználás (+)•- Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)•- Kulturális és szociális lehetőségek (+)

EGYETEMFőiskola

Szellemi és társadalmi

tőke

Tudás

Vonzerő

Térségi és helyi üzleti élet

Helyi önkormányzat

Helyi háztartások

Változások:- Az üzlet volumene(+-)- Adóalap (+-)- Szolgáltatások (+-)- Jövedelem (+)- Foglalkoztatottság (+)- Fogyasztás (+-)

INPUTOKOUTPUTOK

Előremutató kapcsolatok

Visszacsatolások

Kiadási hatások

Tudás hatások

(+-) pozitív és negatív hatások

V

Beszállító 75%

Ügyfél 74%

Más cég 74%

K+F magán 26%Egyetem 24%

InnovációsIntézmény 21% K+F állami 8%

Régió

Ország többi része

Külföld

Max. 20%-os arány

21-40%-os arány

41-50%-os arány

60% fölötti arány

Az innovatív cégek együttműködései (Nyugat-Dunántúl)

(Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

Eredmények a területi politikában

• Az innováció elfogadott kategória lett és meghatározó elemzési szempont a területi vizsgálatokban.

• Sok színű feltárása történt meg a területi szerkezetnek, egyre árnyaltabb összefüggésekkel.

• Megjelent a lokális/regionális/országos fejlesztési stratégiákban az innovációs szemlélet és igény.

• Kísérlet történt az innovációs források decentralizációjára (egyedi példa, sok tanulsággal).

• Kiépült a regionális innovációs ügynöki hálózat.• A regionális fejődésben új szereplők jelennek meg (tudás-

felsőoktatás), s új elemzési és tervezési szempontok (klaszter, hálózat, tudás-stratégia).

• Új kutató generáció nőtt fel az innováció kutatásban!

A jövő kutatási irányai

• Finom hangolása területi szerkezetnek és politikának.• Tudás és tudáshordozók elemzése (oktatás, képzés

és intézményei, tudás átadás).• Tudástervezés, tudásrégiók (RIS helyett Regionális

Tudás Stratégiák).• Innovációs hálózatok (tudáscentrumok és

kapcsolataik, együttműködések szervezeti keretei).• Társadalmi innovációk (közösségek, tudás-érték

vidéken, lokális hálózatok, új kormányzás).

Köszönöm a figyelmüket!rechnj@rkk.hu;rechnj@sze.hu