Az indítani kívánt szakirányú továbbképzési szak a ... · – B. Romológia 15 – B. Erkölcsszociológia 15 óra 4. Természetkép és ökológia tantárgycsoport – A

2

Az indítani kívánt szakirányú továbbképzési szak a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesz-

tési tervében szerepel az indítandó szakirányú továbbképzési szakok jegyzékében. Az „Em-

ber-, erkölcs és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit az

Oktatási Miniszter 16/2001. (V.25.) OM rendeletével és annak mellékletével együtt a Ma-

gyar Közlöny 2001. 59. számában közzétette.

(Közlöny: Az Oktatási Miniszter 16/2001. (V. 25.) OM rendelete mellékelve.)

A szakirányú továbbképzési szak képzéséért a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társada-

lomtudományi Kara a felelős. A képzés szakmai felelőse a Filozófia Tanszék.

A szakirányú továbbképzési szak felelőse: Dr. Kiss Lajos András a filozófiatudomány

kandidátusa, tanszékvezető főiskolai tanár.

A képzési idő négy félév (415 óra, 120 kredit).

A jelentkezés feltételei: a jogszabálynak megfelelően (OM rendelet mellékletében 3. pont).

Felvételi feltétel: felvételi vizsga, elbeszélgetés nincs.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: alapképzésben szerzett szakképzett-

ségtől függően: ember-, erkölcs és vallásismeret szakirányú szakos pedagógus vagy hittanár,

vagy hitoktató, vagy teológus (az OM rendelet melléklete 2. pont).

Az oktatás formája: levelező tagozat.

Szak szintje: szakirányú oklevél.

A képzés indításának minimális létszáma: 20 fő.

3

Az „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak

I. Képesítési követelményei:

A rendelet mellékletében foglaltak szerint.

II. A képzés személyi feltételei:

A személyi feltételek biztosítottak. A tantárgyfelelősök döntő többsége a Nyíregyházi Főis-

kola főállású oktatója. A szakirányú továbbképzési szak felelőse Dr. Kiss Lajos András

kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, egyben tantárgyfelelős.

Tantárgyfelelősök:

• Dr. Láczay Magdolna kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, Kari Főigazgató

• Dr. Jakab András főiskolai docens

• Kukla Krisztián PhD hallgató, főiskolai adjunktus

• Dr. Nyizsnyánszki Ferenc kandidátus, főiskolai tanár

• Bérczesné dr. Takács Júlia főiskolai docens

• Dr. Soltész János PhD, tanszékvezető főiskolai tanár, teológus

• Dr. Janka Ferenc PhD, teológus

• Dr. Smercz István kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár

• Dr. Pornói Imre kandidátus, főiskolai docens

• Dr. Kerülő Judit kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár

• Dr. Rozgonyi Ibolya kandidátus, főiskolai tanár

• Seszták István teol. lic.

4

Az „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak

képzésének főbb tanulmányi területei (moduljai) és tantárgyai 1. Pszichológiai, szociálpszichológiai, kommunikációs tantárgycsoport 80 óra

– A. Szociálpszichológia 30 óra – B. Kommunikációelmélet 30 óra – B. Mentálhigiéne 20 óra

2. Filozófiai és etikai tantárgycsoport 120 óra – A. Etikatörténet, kortárs etikai irányzatok 45 óra – B. Etikai rendszerek, metaetika 15 óra – A. Az etika antropológiai alapjai 15 – A. Vallásfilozófia 30 – B. Fejezetek a magyar etika történetéből 15 3. Szociológiai kultúra és vallástudományi tantárgycsoport 105 óra – A. Vallásismeret 15 – A. A keresztény etika alapproblémái 30 óra – B. Vallásszociológia 15 – B. Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok 15 – B. Romológia 15 – B. Erkölcsszociológia 15 óra 4. Természetkép és ökológia tantárgycsoport – A. ökológiai és gazdasági etika 30 5. Szakmódszertan, képességfejlesztési és pedagógiai gyakorlat 80 óra – B. Gyermekfilozófia 15 – A. Szakmódszertan 45 (ebből 10 óra kötelező tanítási gyakorlat) – B. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning (viselkedéskultúra) 20 C típusú tárgyak*: – Médiaetika 15 – Művészet és etika 15 – Néprajz, magyarságismeret 15 – Pedagógiai etika 15 Szigorlat I: Filozófia-etika szigorlat. Az első év végén. (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek, metaetika) Szigorlat II: Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat. A második év végén. A tanterv által kötelezően előírt tantárgyak = „A” típusú tantárgyak A választható, előírt tantárgyak = „B” típusú tantárgyak A szabadon választható tantárgyak = „C” típusú tantárgyak

5

(vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gazdasági etika)

6

Szak neve: „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak „A” típusú kötelező tárgyak

Óraszám Teljesítés Tantárgy neve Kód ea. gyak. formája kreditTantárgyfelelős

tanszék neve Tantárgyfelelős

oktató neve Előfeltétel Helyettesítőtárgy 1. 2. 3. 4.

Etikatörténet I. EV 1101 15 15 K 5 FI x Etikatörténet II. EV 1206 15 0 Gy 3 FI EV 1101 x Szociálpszichológia EV 1102 15 15 K 5 FI x Az etika antropológiai alapjai EV 1103 15 0 Gy 3 FI x Vallásfilozófia EV 1207 15 15 K 5 FI EV 1102, EV 1101 x A keresztény etika problémái I. EV 1311 15 0 Gy 2 FI EV 2210 x A keresztény etika problémái II. EV 1419 0 15 K 3 FI EV 1311 x Szakmódszertan I. EV 1312 0 15 Gy 3 FI EV 2210 x Szakmódszertan II.* EV 1420 0 30 Gy 10 FI EV 1312 x Vallásismeret EV 1313 15 0 Gy 3 FI EV 2210 x Ökológiai és gazdasági etika I. EV 1314 15 0 Gy 3 FI EV 2210 x Ökológiai és gazdasági etika II. EV1421 0 15 K 3 FI EV 1314 x „B” típusú kötelezően választandó tárgyak




Kommunikációelmélet I. EV 2104 15 0 Gy 3 FI x Kommunikációelmélet II. EV 2208 0 15 K 3 FI EV 1102, EV 1101, EV 2104 x Mentálhigiéne EV 2105 0 20 Gy 3 FI x Etikai rendszerek, metaetika EV 2209 15 0 Gy 4 FI EV 1102 x Vallásszociológia EV 2315 0 15 K 3 FI EV 2210 x Fejezetek a magyar etika tört.-ből EV 2316 15 0 K 3 FI EV 2210 x Személyiségfejl. és ped. tréning I. EV 2317 0 10 Gy 2 FI EV 2210 x Személyiségfejl. és ped. tréning II. EV 2422 10 0 Gy 2 FI EV 2317 x Multikulturalitás és interetnikus k. EV 2318 15 0 K 3 FI EV 2210 x Romológia EV 2423 15 0 K 3 FI EV 2210 x Erkölcsszociológia EV 2424 0 15 K 3 FI EV 2210 x Gyermekfilozófia EV 2425 0 15 K 3 FI EV 2210 x Szigorlat I. EV 2210 Sz 6 FI EV 1102, EV 1206, EV 2209 x Szigorlat II. EV 2426 Sz 6 FI EV 1313, EV 2315, EV 1421 x Szakdolgozat készítése és védése EV 2427 25 FI x

* EV 1420 Szakmódszertan II.: Tartalmazza az OM rendelet szerinti 10 óra gyakorlóiskolai hallgatói tanítási gyakorlatot és a zárótanítást.

7

„C” típusú szabadon választható tárgyak




Művészet és etika EV 3228 15 0 Gy 2 FI x Médiaetika EV 3229 0 15 Gy 2 FI x Néprajz, magyarságismeret EV 3330 0 15 Gy 2 FI x Pedagógiai etika EV 3431 0 15 Gy 2 FI x Tantárgyi kód: Szakirányú továbbképzési szak Tantárgy típusa: Félév, melyben hallgatják A tantárgy sorszáma EV – „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” A – 1 a tantárgyat 1…31 B – 2 1, 2, 3, 4 C – 3 Szakdolgozat, szigorlat Szigorlat I: Filozófiai etika szigorlat (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek) Szigorlat II: Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat (vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gazdasági etika)

2

8

A tantárgy sorszáma és tantárgy leírása

01. Etikatörténet I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Etikatörténet I. Tantárgy kódja EV 1101 Meghirdetésének féléve I. Kreditpont 5 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az etikatörténet legfontosabb főbb csomópontjait,

valamint a különféle etikai irányzatok, iskolák alapdokumentumainak alkotó feldolgozásán és újraértelmezésén keresztül szembesüljenek a „jó emberről” alkotott eszmék történetileg kons-tans, illetve változó jellegével.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus a görög gondolkodás morálfilozófiai teljesítményének

feldolgozásával indul. A hallgatók megismerkednek Platón, Arisztotelész és a hellénizmus kép-viselőinek azon morálfilozófiai műveivel, melyek napjainkig az európai ember metafizikai iden-titásának az elméleti alapjául szolgálnak. A legfontosabb témák, kérdések: „Mi az ember?”, „Mi a személy?”. Megismerkednek az erkölcsi alapfogalmakkal, valamint bevezetést kapnak az eti-kai rendszerek tipológiájába. A kurzus további részének gerincét a keresztény erkölcs kérdései képezik („Mi a rossz?”, „Honnan ered a bűn?”, stb.)

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. A hallgatók a gyakorlati foglakozásokon szóbeli

referátumokat készítenek, ill. egy házi dolgozatokat készítenek. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. 1995; Hársing László: Az európai etikai gondolkodás.

2001. 6. Tanterem

02. Szociálpszichológia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Szociálpszichológia Tantárgy kódja EV 1102 Meghirdetésének féléve I. félév Kreditpont 5 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) nincs Tantárgyfelelős neve Dr. Schmercz István, kandidátus Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Olyan korszerű társadalomlélektani ismeretek közvetítése, amelynek birtokában

a hallgatók alkalmassá válnak az alapvető szociálpszichológiai törvényszerűségek felismerésére, a társadalom és az egyén kölcsönhatási folyamatának értelmezésére, az emberi viselkedés azon tartományának a megértésére, melyet az egyéninek és a társasnak az ötvöződése jellemez.

2. A kurzus rövid ismertetése: A szociálpszichológia tárgya, kialakulása, a társas kapcsolatok jel-

lemzői. A szocializáció folyamata: szerep, érték és norma, az értékek immanenciája. A szociali-záció színterei: családi, iskolai és pályaszocializáció. A szociális attitűd fogalma, funkciói, ösz-szetevői: a konzisztencia és a kognitív disszonancia. A csoportlélektan alapjai: érték- és norma-képződés a csoportban, a szervezetek formális és informális hálózata. Az emberi agresszió, mint destruktív viselkedés. Az emberi kooperáció társas-lélektani vonatkozásai. A szociális megis-merés sajátosságai, a személypercepció.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp. (1997-től több kiadásban), Hunyady

György (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat, Bp. 1984., Elliot Aronson: A társas lény. Köz-gazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1987.

6. Tanterem

03. Az etika antropológiai alapjai

Tantárgyleírás Tantárgy neve Az etika antropológiai alapjai Tantárgy kódja EV 1103 Meghirdetésének féléve I. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) nincs Tantárgyfelelős neve Dr. Janka Ferenc, PhD Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban

elsajátított szaktudományos ismereteken túl a lét egészéhez való viszony etikai dimenziójának eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igé-nyét. Önmagunk, a világ, a társadalom, valamint Isten kérdésével kapcsolatos etikai kérdésfel-tevés, a problémák feltárása és a válaszkísérletek megismerése révén hivatott elősegíteni egy személyes, etikai állásfoglalás kialakítását.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus az antropológiai alapfogalmak tisztázása (Tudományok és

filozófia, az ember mint a tudomány tárgya: animális létezés és szellem, filozófia és etika) után kiemelten foglalkozik az ember etikailag jelentős dimenzióinak problémakörével. További fő témák: A magánerkölcs antropológiai dimenziói, A közerkölcs antropológiai dimenziói (tulaj-don, közjog, fogyasztás, kultúra és civilizáció, erkölcs és jog, a munka világa). Külön kitér a kurzus a valláserkölcs antropológiai dimenzióira, egyfelől a nagy monoteista vallások etikája és sajátlag a keresztény etika szerepére.

3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Anzenbacher, A: Bevezetés a Filozófiába. Herder, Bp. 1993., Heller Á.: Általános

etika. Cserépfalvi, Bp. 1994., Nyíri T.: Alapvető etika. Bp. 1988., Gerd Haffner: Philosophische Angtropologie, Stuttgart-Berlin-Köln 2000.

6. Tanterem

04. Kommunikációelmélet I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Kommunikációelmélet I. Tantárgy kódja EV 2104 Meghirdetésének féléve I. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) nincs Tantárgyfelelős neve Dr. Kerülő Judit, kandidátus Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a társadalmi kommunikáció típusain belül az

interperszonális kommunikáció folyamatát, céljait, elveit. Az így szerzett ismeretekkel a hallga-tók legyenek képesek tudatosan alkalmazni az interperszonális kapcsolatok különféle technikáit. A hallgatók ismerjék meg az eredményességet befolyásoló tényezőket, a verbális és nonverbális kommunikációt javító lehetőségeket.

2. A kurzus az alábbi főbb témaköröket érinti. Elsőként a társadalmi kommunikáció típusait: köz-

vetlen, közvetett kommunikáció – elsődleges, másodlagos kommunikáció, tömegkommuniká-ció, csoportkommunikáció fogalmát, sajátosságait vizsgáljuk, majd részletesen is elemezzük a tömegkommunikáció, valamint a csoportkommunikáció alapvető fogalmait, taralmi kérdéseit. Ezt követően vizsgáljuk a társadalmi nyilvánosság kommunikációs rendszerét, ill. a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit.

3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Aula, 1994., Gálik

Mihály: Médiagazdaságtan I., Kommunikáció szöveggyűjtemény jegyzet. 6. Tanterem

05. Mentálhigiéne

Tantárgyleírás Tantárgy neve Mentálhigiéne Tantárgy kódja EV 2105 Meghirdetésének féléve I. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 20 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) nincs Tantárgyfelelős neve Dr. Éva Erzsébet Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus célja megismertetni a hallgatót a mentálhigiéne interdiszciplináris fogalmával, a lelki

egészséget befolyásoló rövid és hosszú távú tényezőkkel, a krízis (mint a mentális egészség for-dulópontja) értelmezésével, fázisaival és a krízisintervencióval. A kurzus érinti a munkahelyi, az iskolai mentálhigiéné alapelveit, az önsegítés fogalmát és ennek gyakorlati vetületeit. Megis-mertet a stressz, coping, az A-típusú személyiség fogalmával.

2. A kurzus rövid ismertetése: A mentálhigiénés segítő tevékenység erkölcsi jelenségeinek, di-

lemmáinak felismerése és a magatartási normák szabályozása a kurzus első főbb témája. Célja, hogy a hallgató legyen képes az erkölcsi alapelvek gyakorlati érvényesítést segítő tevékenység-re. Szerezze meg (az intézménylátogatás során figyelje meg) a segítő hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen tulajdonságokat, jártasságokat és készségeket.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs, szervezett intézménylátogatás lehetséges tanár segítségével. 5. Irodalom: Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvki-

adó, Bp. 1995., Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályerősségei. Tömegkom-munikációs Kutatóintézet, Bp. 1988., Buda Béla: Empátia… a beleélés lélektana. Animula, Bp. 1993., Gerevich József: Közösségi mentálhigiéne. Animula, Bp. 1997., Hárdi István: Lelki egés-zségvédelem. Medicina, Bp. 1997., Jelenits István – Tomcsányi Teodóra: Lelki jelenségek és za-varok. Szeged, 1990., Kopp Mária – Skrabski Árpád: Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus, Bp. 1995.

6. Tanterem

06. Etikatörténet II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Etikatörténet II. Tantárgy kódja EV 1206 Meghirdetésének féléve II. Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Etikatörténet I. EV1101 Tantárgyfelelős neve Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a 20. századi morálfilozófia legfontosabb irányzatait,

és legyenek tájékozottak napjaink élő morálfilozófiai diskurzusairól. Legyenek képesek az er-kölcsi kérdésekben, vitákban elméletileg megalapozottan érvelni.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus jórészt a modern etikai irányzatok alapszövegeinek fel-

dolgozását végzi el, a változatos pedagógiai módszerek, formák keretében (pl. vita, kiselőadás, didaktikus játék stb.). A legfontosabb irányzatok és szerzők: a történelmi materializmus (Marx), a morál genealógiai relativizálása (Nietzsche), etika etológiai nézőpontból (Lorenz), a materiális értéketika (Scheler), az egzisztencialista etika (Sartre), diskurzus- és kommunikatív etika (Habermas), az analitikus etika (Moore, Hare) és az erkölcs posztmodern reletivizálása (Lyotard, Rorty).

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. 1995. Hársing László: Az európai etikai gondolkodás.

2001. Arzenbacher Arno: Einführüng in die Ethik. 2001. 6. Tanterem

07. Vallásfilozófia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Vallásfilozófia Tantárgy kódja EV 1207 Meghirdetésének féléve II. félév Kreditpont 5 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szoc.pszhi EV1102 Etikatört. I. EV1101 Tantárgyfelelős neve Dr. Jakab András Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallás mint komplex társadalmi-történeti jelenség

filozófiai megértésének történetébe, továbbá kísérletet tesz arra, hogy néhány kortárs vallásfilo-zófiai törekvés látásmódjának rekonstrukciójával megismertesse a kérdéskör ma relevánsnak tűnő problémakezelési változatait, alapvető kérdésföltevéseit, valamint kapcsolódásukat a filo-zófia mai diskurzusához, s ezáltal a hallgatók képessé váljanak vallásfilozófiai problémák tematizálására, elméleti megközelítésére.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus előbb igyekszik meghatározni, milyen helyet foglal el a

vallásfilozófia a vallástudományok diszciplináris rendszerében, majd kiemeli a vallásfilozófia történetének néhány fejezetét, az angol felvilágosodás vallásfilozófiájától a vallás poszthegeliánus kritikáiig. Majd röviden érinti a modern keresztény vallásbölcselet fejleményeit a 19-20.sz-ban a klasszikus neotomizmustól a modern protestáns irányzatokig, valamint bemu-tatja az angolszász vallásfilozófia néhány mai törekvését.

3. Szóbeli referátum, kollokvium. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, Budapest 1996.; K. Rahner: Az Ige hallgatója.

Gondolat, Budapest 1991.; B. Davies: Bevezetés a vallásfilozófiába. Kossuth, Budapest 1999.; G. W. Fr. Hegel: Vallásfilozófiai előadások. Atlantisz, Budapest 2000.; J. Moltmann: Teológia ma. Ref. Zsin. Ir., Budapest 1999.; Mezei Balázs: Fenomén és relevancia. In: MFISZ 42 (1998) 1-2-3. 215-249.o.

6. Tanterem

08. Kommunikációelmélet II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Kommunikációelmélet II. Tantárgy kódja EV 2208 Meghirdetésének féléve II. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szociálpszichológia EV 1102 Etikatörténet EV 1101

Komm.elmélt I. EV 2104 Tantárgyfelelős neve Dr. Kerülő Judit, kandidátus Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a társadalmi kommunikáció típusain belül az

interperszonális kommunikáció folyamatát, céljait, elveit. Az így szerzett ismeretekkel a hallga-tók legyenek képesek tudatosan alkalmazni az interperszonális kapcsolatok különféle technikáit. A hallgatók ismerjék meg az eredményességet befolyásoló tényezőket, a verbális és nonverbális kommunikációt javító lehetőségeket.

2. A kurzus az alábbi főbb témaköröket érinti. A kommunikáció zavarai és káros megnyilvánulá-

sai. A közvetlen emberi kommunikáció folyamatai és dinamikája. A kommunikáció hatékony-ságát fokozó tényezők. A társas interakció. A meggyőző kommunikáció.

3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Angelus Róbert: Kommunikáló társadalom. E. Aronson: Társas lény. Kommunikációs

szöveggyűjtemény jegyzet. Buda Béla: Empátia. 6. Tanterem

09. Etikai rendszerek, metaetika

Tantárgyleírás Tantárgy neve Etikai rendszerek, metaetika Tantárgy kódja EV 2209 Meghirdetésének féléve II. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szociálpszichológia EV 1102 Tantárgyfelelős neve Dr. Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Az erkölcsfilozófia különböző irányzatainak mind történeti, mind szisztematikus

jellegű bemutatása. E mellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy eligazodni tudjanak a morálfilozófia érvelések, bizonyítások, illetve az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus az erkölcsi tudás laikus (preteoretikus) természetének

elemzésével indul, majd rátér az utóbbi kétezer év európai gondolkodásában vezető szerepet ját-szó irányzatok elemzésére. Elsősorban az ún. érzelemetikák (vagy más néven eudaimonisztikus felfogások), illetve a kötelesség etikák (más néven deontologikus elméletek) érvelési technikáit mutatja be. A kurzus tartalmának gerincét az ún. utilitarista felfogások ismertetése, ill. bírálata alkotja. A kurzus utolsó harmada az erkölcs posztmodern relativizásából fakadó kérdések vizs-gálatával fogalakozik.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. Egy zárthelyi dolgozat a kurzus kétharmadánál. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Miskolc, 2001. Arzenbacher Arno: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001. 6. Tanterem

10. Szigorlat I. Filozófiai etika szigorlat (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek, metaetika) Kód: EV 0210

11. A keresztény etika problémái I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve A keresztény etika problémái I-II. Tantárgy kódja EV 1311, EV 1419 Meghirdetésének féléve III. IV. félév Kreditpont 2 + 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 és 0 + 15 Számonkérés módja Gyakorlati jegy, Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Soltész János PhD, teológus Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Az etika oktatásában világítsa meg a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl

azon fogalmakat és rendszereket, amelyek a keresztény viselkedés kiindulópontjait jelentik. Se-gítse elő ezen kérdések megértését minden külső szemlélő számára. Az európai ember kultúrá-jának egyik alappillére a kereszténység a maga normáival, szemléletmódjával. Állandó vonat-koztatási pont az emberek viselkedésének vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén el-engedhetetlennek mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett.

2. A kurzus rövid ismertetése: A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember

alaphelyzetét Istennel való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus keresztény szemszög-ből. 1. A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn, 3. Az erkölcsiség ob-jektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye, 6. A szeretet erénye, 7. Nemi-ség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség, 9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája

3. Zárthelyi és önálló dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom Häring, B., Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8., Boda, L., A keresz-

tény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993., Isten országa közöttünk, Bp. 1992., Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993., Emberré lenni, vagy birtokolni?, Bp. 1994., Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982., Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999., Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993., Weber, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001., Speciális erkölcsteo-lógia, Bp. 2001.

6. Tanterem

12. Szakmódszertan I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Szakmódszertan I. Tantárgy kódja EV 1312 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Obbágy László Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Az etika oktatására készülők megismertetése a katetika alapfogalmaival, a

katekézis mibenlétével, a katetikai módszerekkel, valamint a katekézis és az etikaoktatás össze-függéseivel, közös területeivel.

2. A kurzus tartalma: a katetika alapfogalmai, története, a katekéta személye, alapvető katetikai

dokumentumok, módszerek, valamint a katekézis és etika összefüggései. A katekézis kiemelt témái: bibliai katekézis és az erkölcsi nevelés kérdései. Valamint a katekézis kommunikációs problémái, katetikai segédanyagok felhasználása az etika oktatásában.

3. Óratervezet készítése (etika órához, önállóan választott bibliai történet alapján). Önálló dolgozat

készítése (az etika és a katekézis közös pontjainak valamelyikéből). Beszámolók 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Dobos László: Hittan-felnőtteknek. Egy adnragógiailag megalapozott felnőttkatekézis

körvonalai. Lámpás, Abaliget, 1999., Dobos László: Játék a hittanórán. Lámpás, Abaliget, 1995., Fodorné Nagy Sarolta: A ketekézis kommunikációs problémái. Kálvin, Bp. 1998., Luc Aerens: 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához. Prugg Verlag, Eisenstadt, 1998.

6. Tanterem, írásvetítő, TV, viedo.

13. Vallásismeret

Tantárgyleírás Tantárgy neve Vallásismeret Tantárgy kódja EV 1313 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Seszták István, teol.lic. Tantárgyfelelős beosztása 1. A kurzus célja: Azoknak a vallástudományi alapismereteknek az elsajátítása, ill. ezek szempont-

jainak a vizsgálata, amelyek lehetővé teszik egy általános vallás-fogalom meghatározását és megértését. A vallások és a vallásosság világának a vizsgálata, a vallásfenomenológia segítsé-gével. A nagy világvallások rövid, összehasonlító rendszerezése. Ezek után korunk vallási hely-zetét vizsgáljuk, benne a kereszténység és a "vallások" kapcsolatával.

2. A kurzus rövid ismertetése: A nagyobb témakörök: a) Fogalomtisztázás, b) A nagy világvallá-

sok, c) Korunk vallási helyzete. A tantárgy szakirányú jellege leginkább a c) pontban figyelhető meg, ahol szeretnénk kitérni a kereszténység "álláspontjára" a más-vallásokat illetően.

3. A bibliográfiában megadott művek feldolgozása, írásbeli dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Eliade, M., Vallási hiedelmek és eszmék története I-III., Osiris, Bp. 1994-1996.,

Cupitt, d., Eltűnt istenek nyomában. A vallásosság jövője, Kulturtrade, Bp. 1997., Hunyadi, L., Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig, Lipták Kiadó, Bp. 1998., Leeuw, G. van der, A vallás fenomenológiája, Osiris, Bp. 2001., Lugosi, Á. - Lugosi, Gy., (szerk.) Szekták - új vallási jelenségek, Pannonica, 1998., Otto, R., A szent, Osiris, Bp. 1997., de Rosa, G., Vallások, szek-ták és a kereszténység, Szent István Társulat, Bp. 1991., Tarnay, B., Vallástörténet - keresztény szemmel, Bencés Kiadó, pannonhalma 1995., Minden vallás egyház? Tájékozódás a mai vallási pluralizmusban. Ökumenikus Tanulmányi központ, Bp. 1996.

6. Tanterem

14. Ökológiai és gazdasági etika I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Ökológiai és gazdasági etika I. Tantárgy kódja EV 1314 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Ismerjék meg a hallgatók a természetfogalom történeti konstrukcióit, az ember–

természet viszony társadalomtörténeti tematizációinak reprezentatív formáit, valamint legyenek tájékozottak a környezetvédelem globális és hazai kérdéseiben, ill. tennivalóiban.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első része a természetfogalom történetét dolgozza fel az

antikvitástól napjainkig. Elsősorban a görög phüszisz., a középkori natura, a reneszánsz és a ko-ra újkor misztikus természetkonstrukciói jelentik a tananyag gerincét. Az újkortól napjainig ha-ladva a modern matematizált világkép természetfelfogását, a romantika természetkonstrukciója, valamint a technicizált világ és a posztmodern kor természetfelfogása kerül feldolgozásra. A kurzus második, terjedelmileg kisebb részében, az ökológiai etikák (kozmocentrikus, biocentrikus, pathocentrikus, antropocentrikus stb.) érvelési stratégiáinak elemzése jelenti a ve-zérfonalat.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Lányi András ( szerk.) Természet és szabadság – Ökológiai olvasókönyv. 2000; Lá-

nyi András. Együttéléstan. 2000; Kiss Lajos András: Az eltűnt lelkiismeret nyomában. 2001. 6. Tanterem

15. Vallásszociológia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Vallásszociológia Tantárgy kódja EV 2315 Meghirdetésének féléve III. Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a vallási jelenségek és értékek társadalomtörténeti, ill.

szociológiai beágyazottságát, sajátítsák el a nagy világvallások erkölcsi tanrendszereiben megje-lenő általános értékeket. Továbbá legyenek képesek párbeszédet kezdeményezni a különböző világnézetű emberek, kultúrák közötti békés együttműködés erősítése érdekében.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első része a vallásszociológia klasszikusainak (Weber,

Durkheim) műveiből vett szemelvények segítségével bemutatja a vallásszociológia kérdésfelte-vések természetét. A vallási tény magyarázat durkheimi modelljét, ill. a modern kapitalizmus és a protestáns etika összefüggéseinek weberi elméletét. A kurzus második része a vallásszocioló-gia kortárs elméletei közül a Niklas Luhmann, illetve Jürgen Habermas által kidolgozottakat is-merteti. Elsősorban Luhmann posztumusz művének (Die Religion der Gesellschaft) arra a fel-ismerésére épít, miszerint a vallás a modernitás körülményei között immáron nem átfogó rend-szerként, hanem egy funkcionális alrendszerként működik.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Weber Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. 1982. Luhann Niklas: Die

Religion der Gesellschaft. 2000. Habermas Jürgen: Texte und Kontexte. 1991. 6. Tanterem

16. Fejezetek a magyar etikai történetéből

Tantárgyleírás Tantárgy neve Fejezetek a magyar etika történetéből Tantárgy kódja EV 2316 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Etikai rendszerek, metaetika EV 2209 Tantárgyfelelős neve Dr. Jakab András Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a magyarországi etikai, morálfilozófiai gondolkodás

történetébe, kiemelve egy lehetséges történet néhány meghatározó személyiségét, korszakát. A magyar elméleti-filozófiai gondolkodás igen erős receptív-befogadó jellege mellett az etikai gondolkodás történetében találkozunk markáns gondolkodói egyéniségekkel a modern kori eszmetörténetben. Az ő megismerésük is elengedhetetlen elméleti hagyományaink ismeretéhez, helyes önképünk kialakításához.

2. A kurzus rövid ismertetése: Magyarország beilleszkedése a nyugati-latin keresztény civilizáció-

ba a 10.sz-ban kezdődik. A kor jellegzetes elmélettörténeti dokumentumaként vizsgáljuk Szent István Intelmeit. E bevezetés után a kurzus a felvilágosodás eszmekörének és a romantika szel-lemi világának erkölcsi kérdésfeltevéseit mutatja be Bessenyei és Kölcsey egy-egy művével összefüggésben, majd a kanti morálfilozófia magyarországi megjelenését érintve a 19.sz. né-hány etikai szempontból releváns gondolkodójával foglalkozunk, de a hangsúlyt a 20.sz-ra he-lyezzük Zalai Béla rendszerkísérlete, a fiatal Lukács, a katolikus neoskolasztika, valamint a pro-testantizmus új etikai tájékozódási pontokat kereső gondolkodásának rekonstrukciójával. A kur-zus végén rövid kitekintést nyújtunk a 20.sz-i magyar irodalom néhány etikailag hangsúlyos művére.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Mészáros András: A filozófia Magyarországon a kezdetektől a 19.sz. végig. Pozsony,

2000., A van és a kell világa. Fejezetek a magyar etika történetéből. Bp.-Miskolc, 1990., Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. Bp., 1993., Perecz László: Szép rendbe foglalva: Arcképvázla-tok a magyar filozófia történetéből. Bp., 2001.,

6. Tanterem

17. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning I.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Személyiségfejlesztés és pedagógiai tréning I. Tantárgy kódja EV 2317 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 10 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Pornói Imre Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanu-

lók lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség kezelé-sében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít.

2. A kurzus tartalmának lényegét, az általános pedagógiai és pszichológiai alapismeretekre tá-

maszkodva, a következő tartalmi területekben lehet összefoglalni. A) A nevelés és a nevelhető-ség problémái az iskolában. B) A csoport helye és szerepe a személyiség fejlesztésében. C) Vál-ságok és feldolgozásuk. D) Fejlesztő tréningek iskolai lehetőségei.

3. Szóbeli: az olvasott szakirodalmak felhasználásával. Írásbeli: szabadon választott téma feldol-

gozása – megadott szempontok alapján. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Bagdy Emőke-Telekes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TK, Bp.

1988., Watzlawik-Weakland-Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondo-lat, Bp. 1990., Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában. TK, Bp. 1982., Zsidi Zoltán: Hagy-juk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti TK, Bp. 1997., Adelheid Stein: Válságok és feldolgozásuk a szociálterápiás szerepjáték segítségével, különös tekintettel az élet értelmét, célját érintő krízisekre.

6. Tanterem

18. Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok

Tantárgyleírás Tantárgy neve Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok Tantárgy kódja EV 2318 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Láczay Magdolna, kandidátus Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár, GTTK Kari Főig. 1. A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a multikulturalitás és az interetnikus kapcsolatok

etikai problémáinak vizsgálatába, és képessé tegye őket arra, hogy a feldolgozott témakörök, a megadott irodalom, úti filmek, multimédiás anyagok segítségével a történelem erkölcsi rendsze-reit, kultúráit, ill. az azonos korban, de térben eltérő kultúrák erkölcsi kérdéseit, eszményeit fel-ismerjék, és alkalmazni tudják pedagógiai munkájuk során. Képessé váljanak a kulturális más-ság elméleti kezelésére és gyakorlati elfogadására.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus a különböző kultúrák erkölcsi kérdéseinek vizsgálatával

indul, majd részletesen elemzi a találkozásokat a különböző kultúrák között (az egy tőről fakadó rendszerek – pl. keresztény, angolszász, stb.; az egyidejűleg működő különböző erkölcsi rend-szerek különböző kulturális rendszerekben – pl. keresztény-iszlám valláserkölcsi rendszerek). Az azonos korban ható erkölcsi rendszerek megnyilvánulási színterei alkotják a következő nagy témakört, melyben kitérünk a hagyományőrzés, hitvilág, vallás és egyház azonosságai és külön-bözőségei, a jog és a hatalom erkölcsi konfliktusainak, ill. az erkölcsi normák és a gazdasági ér-dekek konfliktusának eltérő megítélés-paradigmáira. Végezetül érintjük az interetnikus jelensé-gek főbb típusait (népek közötti érintkezés, kölcsönhatás, hasonlóság, átvétel, stb.), valamint az interetnikus hatások jelentőségét egy államon belül – pl. sok nemzetiségű ország migrációs fo-lyamatai, stb., ill. a határmentiség és a globlizáció kérdései.

3. Folklórral, szokásrenddel kapcsolatos egyéni gyűjtés alapján szóbeli beszámoló készítése, írás-

beli dolgozat egy megadott témakörből, amely a félévközi munkával együtt teszi lehetővé a hallgatói tevékenység értékelését.

4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Peter Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. Századvégi Kiadó, 1991.,

Hankiss Elemér: Az emberi kaland (Egy civilizáció-elmélet vázlata). Bp. Helikon, 1997., Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, Hermann Ottó Múzeum, 1984., Egon Friedell: Az újkori kultúra története. I-IV., Bp. Holnap, 1994., Claude Lévi-Strauss: Faj s történelem I-II. In.: 2000. 1996. január és február. Európa története. Debrecen, Csokonai, 1993., Civilizációk és vallások (szerk.: Benkes M.), Bp. 1994.

6. Tanterem

19. A keresztény etika problémái II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve A keresztény etika problémái I-II. Tantárgy kódja EV 1311, EV 1419 Meghirdetésének féléve III. IV. félév Kreditpont 2 + 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 és 0 + 15 Számonkérés módja Gyakorlati jegy, Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Soltész János PhD, teológus Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: Az etika oktatásában világítsa meg a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl

azon fogalmakat és rendszereket, amelyek a keresztény viselkedés kiindulópontjait jelentik. Se-gítse elő ezen kérdések megértését minden külső szemlélő számára. Az európai ember kultúrá-jának egyik alappillére a kereszténység a maga normáival, szemléletmódjával. Állandó vonat-koztatási pont az emberek viselkedésének vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén el-engedhetetlennek mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett.

2. A kurzus rövid ismertetése: A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember

alaphelyzetét Istennel való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus keresztény szemszög-ből. 1. A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn, 3. Az erkölcsiség ob-jektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye, 6. A szeretet erénye, 7. Nemi-ség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség, 9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája

3. Zárthelyi és önálló dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom Häring, B., Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8., Boda, L., A keresz-

tény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993., Isten országa közöttünk, Bp. 1992., Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993., Emberré lenni, vagy birtokolni?, Bp. 1994., Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982., Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999., Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993., Weber, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001., Speciális erkölcsteo-lógia, Bp. 2001.

6. Tanterem

20. Szakmódszertan II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Szakmódszertan II. Tantárgy kódja EV 1420 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 5 + 5 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 30 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szakmódszertan I. EV 1312 Tantárgyfelelős neve Bérczesné dr. Takács Júlia Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus célja, hogy feldolgozza az etika oktatásának módszertani kérdéseit. Nyújtson segítsé-

get a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök kiválasztásához és alkalmazásához az iskolai oktatásban. Ismertesse meg a tanmenetek, óravázlatok készítésének eljárásait, és ad-jon tanácsokat a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási segédeszközök kiválasztásához.

2. A kurzus rövid ismertetése: az etika oktatás módszertani megalapozását szolgáló ismeretrend-

szer átadása, amely hatékony eszközt ad az etikatanár kezébe ahhoz, hogy a tárgy oktatási céljait sikeresen meg tudja valósítani. A kurzus az általános pedagógiai-módszertani tájékozódáson túl igyekszik felhasználni a modern gyermekfilozófia recepciójában rejlő lehetőségeket is.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat van, az OM rendelet szerinti 10 óra gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat

és a zárótanítás. 5. Irodalom: Békés Vera: A „Gyermekfilozófia” program néhány filozófiai (ismeretelméleti) elő-

feltevéséről. Gyermekfilozófia Szgy. I. Korona Nova, Bp. 1997., Pólya György: A probléma-megoldás iskolája. Tankönyv, Bp. 1967., Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel (részletek) Gyermekfilozófiai Szgy. IV.

6. Tanterem

21. Ökológiai és gazdasági etika II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Ökológiai és gazdasági etika II. Tantárgy kódja EV 1421 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Ökológiai és gazdasági etika I. EV 1314 Tantárgyfelelős neve Kiss Lajos András Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár 1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az ember gazdasági tevékenységének antropológiai és

pszichológia alapjait, valamint a „homo oeconomicus” és a „homo sociologicus” közismert el-lentétéből fakadó etikai dilemmákat.

2. A kurzus rövid ismertetése: A morálgazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez

nyúlnak vissza. A kurzus gerincét az újkori angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista irányzat (Bentham, Mill) gazdaságerkölcsi nézeteinek feldolgozása alkotja. A 20. században el-sősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelentik a gazdaság etikai nézőpontból történő interpretálásának fő forrásait. A múlt század második felében a globális problémák felerősödé-sével és az ökológiai válsággal párhuzamosan megrendül a lineáris gazdasági fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. A gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a haszon-maximalizálás alapján történő működtetése napjainkra válságba jutott. A gazdasági etika leg-újabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre az új helyzetre igyekeznek reflektálni. A kurzus ezen része – néhány hazai szerző (Kindler, Zsolnai) mellett – Fromm, Rawls, Schumacher, Sen és Koslowski nézeteinek interpretálására épül.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom. Mill: A haszonelvűség. 1980; Kindler József – Zsolnai László (szerk.): Etika a gaz-

daságban. 1993; Schumacher: A kicsi szép. 1991. 6. Tanterem

22. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning II.

Tantárgyleírás Tantárgy neve Személyiségfejlesztés és pedagógiai tréning II. Tantárgy kódja EV 2422 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Szem.fejl. és ped. tréning I. EV 2317 Tantárgyfelelős neve Dr. Pornói Imre Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A kurzus célja: segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanu-

lók lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség kezelé-sében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít.

2. A kurzus rövid ismertetése A) A szociálterápiás szerepjátékok. B) Észlelésközpontú/észlelésen

alapuló játékok. C) Csoportcentrikus/csoportra irányuló játékok. D) Problémacentrikus /problémára irányuló játékok. Etikai vonatkozású életszituációk megoldási lehetőségei.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Adelheid Stein: A szociálterápiás szerepjáték. Bp. 1998. Kézirat., Ruth-Bang: A cél-

zott beszélgetés Pszichológiai nevelőknek sor. Bp. 1978., Horváth László-Palotay Ferencné: Ne-veléstan. Bessenyei, Nyíregyháza, 2001., Ehrat-Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyerekek (POS). Gondolat, Bp. 1991., Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. TK, Bp. 1986., Kósáné-Münnich Iván: Szocializációs zavarok – beilleszkedési nehézségek. TK, Bp. 1985.

6. Tanterem

23. Romológia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Romológia Tantárgy kódja EV 2423 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Rozgonyi Ibolya Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár, a történettudomány kandidátusa 1. A kurzus célja: Fejlessze a hallgatók tudományos igényű társadalomismereteit, segítsen a ma-

gyarországi társadalmi viszonyok, ezen belül a többségi társadalom és a kisebbségek viszonyá-nak megértésében. Hangsúlyozottan foglalkozzon a roma kisebbség történelmével, kultúrájával, művészeti értékeivel, hagyományaival és népszokásaival. Elemezze a magyar kormányzati rendszer kisebbségpolitikáját és vizsgálja meg a roma társadalom érdekérvényesítési tevékeny-ségét, a roma önszerveződést, a roma politizálási módokat, stílusokat és eszközöket, a romák politikáját.

2. A kurzus rövid ismertetése: A cigányok eredete, élet az őshazában. A cigányok vándorlásának

korszakai és irányvonalai. Vándorlási hullámok és letelepedési kísérletek Európában és Ma-gyarországon. A magyarországi cigányjelenlét a XV. századtól az I. világháborúig. A totalitári-us rendszerek (fasizmus és kommunizmus) cigánypolitikája. A cigány kisebbség helyzete a rendszerváltás óta Magyarországon. A roma társadalom specifikus politikai szocializációs fo-lyamata, érdekérvényesítő mechanizmusa. Ősi cigány mesterségek és foglalkozások, a tovább-élés lehetőségei. Jellegzetes cigány népszokások. A magyarországi cigány zenekultúra főbb jel-lemzői. Jellegzetes cigánytáncok. Roma képzőművészet a mai Magyarországon. A magyaror-szági roma irodalom.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Forrai R. Katalin: Romológia-Ciganológia, S. A. Fraser: A cigányok. Osiris, Bp.

1996., Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Debrecen, 1990., Karsai Ervin: A cigányok tör-ténete, Bp. 1997., Romológiai ismeretek. Oktatási segédanyag. KFRTKF Debrecen, 1998., A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985. Kossuth, Bp. 1986., Romológiai alapismeretek. (Szerk.: Várnagy Elemér) Corvinus, 1999. Iskolakultúra 2000. 12.sz.

6. Az intézményi és a tanszéki könyvtár szakirodalmi bázisa, CD és videoállománya. Esetenként

számítógép, tv, és videorecorder.

24. Erkölcsszociológia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Erkölcsszociológia Tantárgy kódja EV 2424 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Dr. Jakab András Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat egy olyan interdiszciplináris tudásterülettel,

amelynek segítségével elmélyíthetik a morálfilozófiai, vallástörténeti és vallásszociológiai isme-reteket és a történeti életmód-minták, értékrendek, a társadalom erkölcsi viszonyait megragadni, leírni és értelmezni kívánó erkölcsszociológiai narratívák bemutatásával jártassá váljanak gya-korlati problémák elméletileg releváns tematizálásában, konfliktushelyzetek, életszituációk re-konstruálásában, pedagógiai célú elemzésében.

2. A kurzus rövid ismertetése: A tárgy először a diszciplináris kérdések és kiinduló fogalmi kere-

teket kívánja tisztázni a durkheimi elmélet alapján. Az „erkölcsi tény” fogalmának megismeré-sét követően a kurzus érinti a premodern társadalmak, elsősorban a középkori társadalom élet-módmintáit, majd a kora-modern társadalom polgárságának erkölcsi arculatát, alapvetően Max Weberre támaszkodva. Végül a modernitás klasszikus korszakának erkölcsi viszonyait, érték-rendjét vizsgálja a 19-20. sz-ban, különös tekintettel a magyar társadalom erkölcsszociológiai leírására.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése, pedagógiai tereptapasztalatok alapján. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom:

E. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Bp. 1978. (161-195.o.), M. Ossowska: Er-kölcsszociológia. Bp. 1973., W.G. Sumner: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmó-dok szociológiai jelentősége. Bp. 1978. (21-121.o., ill. 619-710.o.), N. Elias: A civilizáció fo-lyamata. Bp. 1987. (172-204.o.), A. Gurevics: A középkori ember világképe. Bp. 1974. (185-251.o.), M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1982. (27-289.o.), Losonczi Á.: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1976.

6. Tanterem

25. Gyermekfilozófia

Tantárgyleírás Tantárgy neve Gyermekfilozófia Tantárgy kódja EV 2425 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Szigorlat I. EV 2210 Tantárgyfelelős neve Bérczesné dr. Takács Júlia Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és az etikai problémákat „a

nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogalmi apparátusával” dolgozza fel. A gyermekfilozó-fia bevezetésének az elmúlt évtizedekben lejátszódó társadalmi változások adták meg a lehető-ségét. Az új társadalmi szerkezet ugyanis nyitott, fejlett logikai készséggel, önálló gondolkodás-sal, vitakultúrával rendelkező toleráns személyiségekre épít.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus kiindulópontként munkájához M. Lipman professzor

„Philosophy for Children” /Gyermekfilozófia/ programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai be-szélgetéseket. A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók gondoltainak születésénél. A kérdező közösséggé alakult osztályban folytatott beszélge-tések fejlesztik a gyerekek probléma-meglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási képességét, segítenek a megértésben és a másokkal való toleráns magatartás elsajátításában.

3. Szóbeli – módszertani feladatmegoldások, esettanulmányok, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Gyermekfilozófiai Szgy. I.-IV. I. Korona Nova, Bp. 1997., G. Havas Katalin: Logi-

kus, Korona, 1994., Szirtes László: Gyermekfilozófia kisiskolásoknak, Korona, Bp. 1998., Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993., Csepeli György: A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Osiris, Bp. 2000., Elias Norbert: A civilizáció folyamata, Gondolat, Bp. 1987. Vonatkozó fejezet, Sallai Éva-Szekszárdi Júlia-Jakab György: Emberi kapcsolatok – Tár-sadalomismeret I., Soros Alapítvány, Bp. 2000., Falus Katalin-Jakab György: Erkölcs és jog – Társadalomismeret II., Soros Alapítvány, Bp. 2000., Lányi András-Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadója, 1999.

6. Tanterem

26. Szigorlat II. Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat (vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gaz-dasági etika). Kód: EV0426

27. Szakdolgozat készítése A szakdolgozat a képzés területének valamely témaköréből választott olyan elméleti megközelítésű, empirikus pedagógiai gyakorlati tapasztalatokat is tartalmazó írásos elemzés, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására, valamint, hogy szakterületen képes további önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, önálló elem-zésére.

28. Művészet és etika

Tantárgyleírás Tantárgy neve Művészet és etika Tantárgy kódja EV 3228 Meghirdetésének féléve II. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 15 + 0 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Kukla Krisztián PhD hallgató Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai adjunktus 1. A művészet és etika viszonyát tárgyaló eszmefuttatásoknak általában két végletesnek nevezhető

állásponttal kell szembesülniük témamegjelölésük kapcsán: az egyik pólust az a felfogás jelenti, amely a művészetet autonóm területnek tekinti, azaz tagadja a társadalmi praxishoz fűződő kö-telékeit, a másik álláspont pedig a referencialitást hangsúlyozva etikai példák tárházaként köze-lít a műalkotásokhoz. A kurzus célja az, hogy e két pólus tiszta helyzetét kritizálva ismertesse meg a hallgatókkal az esztétika és az etika szisztematikus és történeti összefüggéseit, műelem-zéseken keresztül tematizáljon etikai és esztétikai problémákat.

2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első részében antik görög tragédiák (Szophoklész: Antigo-

né, Philoktétész, Odipusz király) elemzésén keresztül próbáljuk megragadni a tragikus hős figu-ráját mint az autonóm erkölcsi személyiség sajátos, a filozófiai erénytanokban nem szereplő gö-rög változatát, amely gyakran az egymással összeegyeztethetetlen erényfelfogások konfliktusát jeleníti meg. A kurzus második része a tragédia arisztotelészi meghatározásából kiindulva tár-gyalja a tragikum kérdését, valamint a gadameri hermeneutikának a művészetről mint az emberi önértelmezésről vallott elképzeléseit.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: A. Macintyre: Az erény nyomában. Budapest 1999. Szophoklész tragédiái, F. Nietz-

sche: A tragédia születése Budapest 1988, S. Kierkegaard: Vagy-vagy (Az antik tragikum vissz-fénye a modern tragikumban) Budapest 1994., H.-G. Gadamer: Igazság és módszer (A tragikus példája Arisztotelésznél c. fejezet) Budapest, 1984.

6. Tanterem

29. Médiaetika

Tantárgyleírás Tantárgy neve Médiaetika Tantárgy kódja EV 3229 Meghirdetésének féléve II. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Kukla Krisztián PhD hallgató Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai adjunktus 1. A médiaetika című kurzus a tömegkommunikációs eszközök által kiváltott kulturális átalakulás

néhány jellemzőjét felvázolva kíván bevezetést nyújtani a médiával kapcsolatos etikai dilem-mák, kérdések körébe. A szemináriumok célja, hogy médiaelméleti szövegeken és ezeket kísérő esettanulmányokon keresztül bejárjuk a média-mezőhöz való kritikai, illetve affirmatív viszo-nyulás lehetőségeit. A modern médiának az ún. mindennapi életben is alig túlbecsülhető érték-közvetítő és értékképző szerepe alkalmat ad a hallgatóknak, hogy etikatörténeti és szisztemati-kus ismereteiket is „kipróbálják”, aktualizálják a normák és funkciók e konfliktusos terepén.

2. A kurzus sajtótörténeti példákon keresztül tárgyalja a hírérték és a hírgyűjtés etikai szempontja-

it, az információ és a befolyásolás problémáit. Majd immár jórészt az elektronikus médiumok területének etikai problémáit járjuk körbe: az erőszak, a nemiség kérdéseit, valamint az ún. képi manipulációt. Külön szemináriumi alkalom foglalkozik ezek után a reklámok világával, illetve a médiaetika lehetőségével az internet korszakában

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Angelusz Róbert: A nyilvános szereplés esélyei In. Jel-Kép 1994/2. Halmai Gábor: A

véleményszabadság határai Budapest 1994. Malcolm F. Malette: Handbook for journalists of Central and Eastern Europe, Word Press Freedom Comitee (kézirat). C. Mathews – W. L. Rivers: Médiaetika Budapest 1993. Zsolt Péter: Médiaetika Miskolc, 1998. Terestényi Tamás (szerk) Médiakritika Budapest 1997. Marcel Frydman: Televízió és agresszió Budapest 1999, O. Toscani: Reklám, te mosolygó hulla Budapest 1999. Michael Heim: A virtuális valóság meta-fizikája (kézirat)

6. Tanterem, televízió és video.

30. Néprajz, magyarságismeret

Tantárgyleírás Tantárgy neve Néprajz, magyarságismeret Tantárgy kódja EV 3330 Meghirdetésének féléve III. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Dr. Nyizsnyánszki Ferenc Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai tanár 1. A 15 órás kurzusnak az a célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a magyar néprajz fő terüle-

teinek alapvető fogalmaival, a néprajzi irodalom klasszikus műveivel, kézikönyveivel, s némi gyakorlatot szerezzenek a gyűjtőmunkában is. A megszerzett ismeretanyag alapot teremthet ah-hoz, hogy a pedagógus a hagyományos népi műveltség szélesebb körét építhesse be az általános iskolai tananyagba és a tanítási órákon kívüli foglalkozásokba.

2. A kurzus érinti a magyarság néprajzának minden területét (néprajzi csoportok, gazdálkodás, tár-

sadalomszervezet, lakás, öltözködés, táplálkozás, folklór). A kisebb egységekre bontott témákat 2 fős csoportok dolgozzák ki és adják elő, s a megbeszélés tanári előadásokkal egészül ki. A szokásos tantermi foglalkozásokat múzeumlátogatás(ok), népmesék dramatizált előadásai egészí-tik ki.

3. A hallgatók szabadon választott kisebb témából önálló gyűjtésre alapozott dolgozatot készítenek,

s ennek eredményéből, az évközi referátumból, valamint a félév végi szóbeli beszámolóból ala-kul ki a gyakorlati jegy.

4. A tárgynak előírt külső szakmai gyakorlata nincs. 5. A magyarság néprajza I-IV. kötet, Bp. 1934. (Ill. reprint, Balassi Kiadó) Balassa - Ortutay: Magyar néprajz, Bp. 1979. Kósa - Szemerkényi: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Bp., 1973. Néprajzi Lexikon I-V. kötet, Bp. 1977 6. Tanterem

31. Pedagógiai etika

Tantárgyleírás Tantárgy neve Pedagógiai etika Tantárgy kódja EV 3431 Meghirdetésének féléve IV. félév Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja Gyak.jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Dr. Jakab András Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens 1. A kor képzési követelményei, a globalizáció, a tömegkommunikáció radikális átalakulása szük-

ségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati felkészültségé-nek hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott célrendszeréhez. A kurzus célja, hogy ehhez a tájékozódáshoz nyújtson segítséget, megismertetve a nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon, a pluralizmus mint peda-gógiai paradoxon, a nevelés mint egyezkedés). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és “beavatkozás”). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét.

2. A kurzus rövid ismertetése: A pedagógiai etika kérdésfeltevésének tisztázása után a program

érinti a pedagógus etika, a hivatásos nevelőtevékenység etikája legalapvetőbb fogalmait. A modernitás etikai kérdésfeltevéseinek, az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika összefüggéseinek megismertetése után kitér a modern pluralizmus nevelésetikai következmé-nyeire is. A nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása és annak Oelkersnél található interpretációja segítségével vizsgáljuk a pluralizmus pedagógiai paradoxonát, a posztmorális szubjektivitás kérdéseit, valamint a nevelés mint egyezkedés komplex folyamatának elméleti és gyakorlati kérdéseit. A gyermeki személyiség önépítésének paradoxona: autonómia és függés képezi a vizsgálódások további körét, majd az igazságosság a kritikai gondolkodás és a „nevelés nem okozhat károkat” elv kérdéseit. Végezetül érinteni kívánjuk a szakmaiság és moralitás ösz-szefüggésrendszerében a pedagógus etika gyakorlati kérdéseit, ill. az etikai kódex problematiká-ját a humán szférában.

3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése gyakorlati nevelésetikai szituációkról. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince K., Bp.

1998., Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberény, 1995., Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 19972., R. Rorty: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett remény. Je-lenkor, Pécs, 1999., E. A. Bruch: Multikultúrális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2. sz. 19-26.o., Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. OKI, Keraban K., Bp. 1994.

6. Tanterem

Documents

Az indítani kívánt szakirányú továbbképzési szak a ... · – B. Romológia 15 – B. Erkölcsszociológia 15 óra 4. Természetkép és ökológia tantárgycsoport – A