AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

Prommer Mátyás

Gömörszőlős, 2011. október 3-5.

Madarak területhasználata

• Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat

• Diszperzió/kóborlás (időszakos megtelepedési területek, kevésbé intenzív területhasználat)

• Vonulás (rövid ideig tartó, nem intenzív területhasználat)

• Telelőhelyek (esetenként hosszú ideig tartó, intenzív használat)

• Mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás)

• Urbanizáció (városok növekedése, kisebb vidéki települések átalakulása/eltűnése = a mezőgazdasági termelés megváltozása)

• Infrastruktúra/Ipar (vonalas létesítmények, bányák erőművek)

Az ember területhasználata

A humán területhasználat hatásai

A természetes élőhelyek eltűnése

– Fészkelőhelyek eltűnése

– Táplálkozóterületek megszűnése

• Speciális eset: fragmentáció

• Fragmentáció:

– Közvetlen hatás: egyes növény- és állatpopulációk feldarabolódása és eltűnése

– Közvetett hatás: a táplálékpiramisban magasabban álló, a fent említett növény- és állatfajokra ‘alapozó’ madárfajok eltűnése (amelyeket a fragmentáció önmagában nem biztos, hogy zavarna)

A humán területhasználat hatásai

A mezőgazdaság hatásai

• Több ezer éven át tartó tájátalakítás

• A természetes élőhelyek átalakítása, feldarabolása

• Az elmúlt évtizedekig: „alacsony” hatásfok

• Táplálékkoncentráció

• A folyószabályozások, a lápok- és mocsarak lecsapolása, és helyükön a növénytermesztés és extenzív állattartás elősegítették a pusztai élőhelyekhez kötődő fajok állományának erősödését à ezek ma „természetvédelmi hungarikumok” az EU-ban (túzok, parlagi sas, kerecsensólyom, kékvércse – a „nyertes” fajok)

• Növénytermesztés + extenzív állattartás à táplálékkoncentráció a természetes élőhelyekhez képest = egyes fajok állománya jóval sűrűbb, mint a természetes élőhelyeken (kerecsensólyom, túzok, fogoly, füstifecske, házi veréb)

• Más – főleg a vizes élőhelyekhez kötődő, nagy területigényű – fajok ugyanekkor tűntek el hazánkból, mint fészkelő fajok (daru, rózsás gödény – a „vesztes” fajok)

Mezőgazdaság – nyertesek és vesztesek

Mezőgazdaság – napjaink kihívásai• A „hatékony mezőgazdaság” problémája

– „Túl hatékony” növénytermesztés

– A mg-i munkák időzítése – termésmaximalizálás kontra természetvédelem

– Intenzív állattartás előtérbe kerülése• Felhagyott legelők

• „Steril” állattartó-telepek

• Vegyszerek használata

• GMO(?)

• Több daru, több vadlúd – több konfliktus a gazdákkal

• Látszólagos ellentmondás a vadgazdák és a ragadozómadarak érdeke között

• Konfliktusos agrár-környezetvédelmi támogatások – avagy melyik ujjamat harapjam?

Erdőgazdálkodás

• A hazai madárfaunát (a vizes élőhelyek átalakítása mellett) a természetes, öreg erdők eltűnése érinti (császármadár, héja, békászó sas, odúlakó madárfajok)

• Speciális esetek: fekete gólya, szirti sas

A mezőgazdaság hatása – egy komplex példán keresztül

A kerecsensólyom-állomány alakulása a folyószabályozásoktól napjainkig

A folyószabályozások előtt

• Kevés adat• Kisebb kiterjedésű „pusztai-jellegű” élőhely

– faj jelen van az alföldön és a hegyvidéken

• „Alacsony intenzitású” ragadozómadár-üldözés

• Stabil, de valószínűleg nem túl nagy állomány

A folyószabályozások után (a 20. század elejéig)

• Megnőtt a pusztai élőhelyek aránya – a faj jelen van az alföldön és a hegyvidéken

• Kis intenzitású növénytermesztés, extenzív állattartás

• Kezdődő nyomás a vadászok részéről a ragadozómadarakon

• Viszonylag nagy állomány (300 pár körül)

1900 - 1980• Az élőhelyek aránya változatlan• A növénytermesztés változik, de az állattartás

nagyrész változatlan (extenzív) marad• Erős nyomás az állományon: lelövés, mérgezés

(szándékos és másodlagos), solymászati célúbefogás

• Eltűnik a vándorsólyom Magyarországról• A faj fokozatosan kiszorul az alföldről és csak a

hegyvidéken marad meg – minimum 13 (ismert), maximum 30 (becsült) pár 1980-ban.

1980 - napjainkig• Intenzív, célzott fajvédelmi program – csökken a nyomás

a vadgazdák és a solymászok részéről• Elkezd érződni a legveszélyesebb vegyszerek

betiltásának hatása• Átalakul az állattartás 1990 után: megszűnik az extenzív

állattartás a hegylábi részeken és a hegyben –beerdősülnek a legelők, eltűnnek a zsákmányfajok

• A hollóállomány erősödésével megjelennek a jóminőségű fészkek a magasfeszültségű traverzeken, a táplálékban gazdag alföldi részeken

• 2006-ban az utolsó pár kerecsensólyom is eltűnik a hegyvidéki részekről

• Erős alföldi állomány (>220 pár 2010-ben)

Urbanizáció• A természetes élőhelyek beépülése àmás típusú élőhelyek kialakulása

• „Nyertes” fajok: a sziklai, és a kis területigényű, erdei, vagy bokros élőhelyhez kötődő madárfajok (vándorsólyom, vörösvércse, gyöngybagoly, feketerigó, molnárfecske, sarlósfecske, karvaly, balkáni gerle) à Budapesti vadon (www.termeszetfilm.hu)

• Elkülönült, egymással nem, vagy alig kommunikáló városi, és erdei szubpopulációk kialakulása (feketerigó)

• Egyes fajok már szinte csak városokban fészkelnek (csóka, molnárfecske)

• A város, mint refúgium: az esztergomi vörösvércsék esete

• A város mint téli szállás: melegebb és táplálékban gazdagabb, mint a környező természetes élőhelyek àa vonuló északi fajok, és a környezőerdők madarai egyaránt behúzódnak a településekre (fenyőrigó, szőlőrigó, esetenként a feketerigó erdei állománya, cinegefajok, északi vándorsólymok)

• (eltérő térérzékelés más állatcsoportokhoz képest)

Urbanizáció – napjaink problémái

• „Sterilizált” városok – épületek felújítása, és az üregek lezárása, az épületek egyes részeinek lehálózása és betüskézése

• Fészkek szándékos leverése („piszkítanak a madarak”)

• Nagy üvegfelületek + fényszennyezés hatása a főleg éjjel vonuló énekesmadarakra

– (A fényszennyezés opportunistája: a vándorsólyom)

• Janus-arcú turizmus – a pilisi parkerdő példája

Infrastruktúra/Ipar

• Vonalas létesítmények

• Bányák

• Erőművek

Vonalas létesítmények• Utak

– Természetes élőhelyek megszűnése– Fragmentáció– Gázolás

• Öntözőcsatornák– A madarakra inkább pozitív hatása van, növeli a diverzitást

• Elektromos légvezetékek– Áramütés, ütközés – középfeszültség – Ütközés (elektromágneses sugárzás?) – magasfeszültség – Pozitív hatás: biztonságos fészkelőhely olyan vidékeken is, ahol

másképpen nem, vagy csak kevés és nem biztonságos fészkelőhely lenne, az amúgy táplálékban gazdag területen – segíti a védelmi célok elérését (fészekládák)

Bányák

• Külszíni (kő)bányák– Természetes élőhelyek eltűnése– Új, az adott környezetben nem, vagy más formában

(kisebb dimenzióban) lévő élőhely kialakulása: fészkelő- és táplálkozóhely

– A sziklai élőhelyekhez (is) kötődnek a nyertes fajok: uhu, macskabagoly, vándorsólyom, házi rozsdafarkú, hajnalmadár (vendégfaj), kígyászölyv, (kövirigó)

• Bányák– Elsősorban a denevérfajok számára lehet kedvező

Erőművek

• Szénerőművek (közvetett hatások)

• Vízi erőművek (természetes élőhelyek megváltozása, eltűnése; a megváltozott áramlásdinamika hatásai)

• Naperőművek

• Szélerőművek (élőhelyvesztés, ütközés)– Ütközés– Élőhelyvesztés

Következtetések és megoldások

• Folyamatosan változó élőhelyek – természetes és emberi hatások –alkalmazkodó madárfajok

• A természetes élőhelyek és az egyes veszélyeztetett fajok védelme nem mindig esik egybe

• Fontos az élőhelyek sokféleségének és mozaikosságának megőrzése, de ebből nem lehet, és nem kell kizárni az ember által létrehozott élőhelyeket – az ember szerepe nem mindig negatív

• Az ember által létrehozott élőhelyeken (mg-i területeken, városokban) kis odafigyeléssel (táplálék és fészkelőhely biztosítása, a mortalitást okozó faktorok csökkentése) nagy mértékben növelhető a madárfajok száma

• Kiemelt figyelmet kell fordítani a speciális élőhely és/vagy nagy területigényű fajok védelmére

• A természetvédelmi programok tervezésekor (támogatási rendszerek, konkrét védelmi programok) a fentieket figyelembe kell venni

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐFIGYELMET!

Fotó: simakphoto.hu