Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon

Az első világháború Az első világháború utáni évek politikai utáni évek politikai

berendezkedése berendezkedése MagyarországonMagyarországon

Az európai és a magyar Az európai és a magyar államfejlődés államfejlődés

a 20. századbana 20. században

(Bologna-specializáció)(Bologna-specializáció)

Előzmények és feltételekElőzmények és feltételek

MagyarországMagyarország

((Magyar KirályságMagyar Királyság))

egy európai hatalom,egy európai hatalom,

az az Osztrák-Magyar MonarchiaOsztrák-Magyar Monarchia

korlátozott szuverenitássalkorlátozott szuverenitással rendelkező rendelkező

részállamarészállama

nem önálló államnem önálló állam

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – – ÁllamszervezetÁllamszervezet

Közös Nincs önálló

Uralkodó (királyság, perszonálunió)

Külügy KülügyminisztériumDiplomáciai testület

Hadügy

Pénzügy (a fentieket finanszírozó)

ValutaJegybank

Önálló Belügy

OrszággyűlésKormányzatKözigazgatásBíráskodásKarhatalomVallás- és oktatásügyEgészségügy

Korlátozott

Hadügy (Honvédség)

Pénzügy (a belügyi területek finanszírozása)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – – TársadalomTársadalom

AA birodalombirodalom és és aa fejlődő gazdaság fejlődő gazdaság igényei és hatásaiigényei és hatásai

1. A lakosság nemzetiségi és vallási 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltságatagoltsága

török utáni betelepül(-ít)ések török utáni betelepül(-ít)ések belső mozgások a 19. századbanbelső mozgások a 19. században

Soknemzetiségű államSoknemzetiségű állam – etnikai tömbök – etnikai tömbök keveredésekeveredése

Felekezeti sokszínűségFelekezeti sokszínűség – részben – részben etnikumhoz kötődveetnikumhoz kötődve


2. A társadalom szerkezetének 2. A társadalom szerkezetének átalakulásaátalakulása

a) a) RENDIRENDI KAPITALISTAKAPITALISTA

b) b) Új társadalmi rétegekÚj társadalmi rétegek

NagytőkésekNagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő) (pénz-, ipari és kereskedő)

Ipari munkásságIpari munkásság

Polgári középosztályPolgári középosztály (ipar, (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák)kereskedelem, értelmiségi pályák)

nagyrészt nagyrészt nem magyarnem magyar ((zsidózsidó, német, , német, cseh, morva, krajnai stb.)cseh, morva, krajnai stb.)


c)c) A tradicionális rétegek A tradicionális rétegek helyzetének változásai helyzetének változásai (fő (fő tendenciák)tendenciák)arisztokrácia birtoka, társadalmi súlya és politikai

hatalma megmarad

köznemesség •vagyonvesztés•tradicionális társadalmi pozíciók őrzése

(hivatalnoki, katonatiszti pálya)

városi polgárság

polgári középréteg része

telkes jobbágyság

(személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci viszonyok között vagyoni differenciálódás

zsellérek mg. cseléd, mg. munkás ipari munkás, városi segédhivatalok kivándorlás


d)d) Társadalmi konfliktusokTársadalmi konfliktusok

Agrár(úri és parasztbirtokosok)

Merkantil(kereskedelmi és

banktőke)

Hagyományos rétegek Keresztény/magyar

Új rétegek Zsidó/idegen

Munkáltatók Munkavállalókbirtokosok mg. munkások

tőkések munkások

Magyar kormányzat

Nemzetiségek (mozgalmak)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – – Szellemi életSzellemi élet

1. A kultúra terjedése1. A kultúra terjedése• Köz- és felsőoktatásKöz- és felsőoktatás• TömegtájékoztatásTömegtájékoztatás fejlődése fejlődése • Kultúra Kultúra

2. Új szellemi–politikai áramlatok2. Új szellemi–politikai áramlatokÚjkonzervatív áramlatok

agráriusok A hagyományos (agrár-, keresztény) érdekek és értékek védelme

politikai katolicizmus

Polgári liberalizmus

Polgári radikalizmus

Szocializmus (marxizmus)

Radikális konzervativizmus (jobboldali radikalizmus)

• politikai antiszemitizmus• erős állam, etatizmus

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – – PolitikaPolitika

3. A pártrendszer módosulásai3. A pártrendszer módosulásaiHagyományos keret:Hagyományos keret: közjogi alapközjogi alap

Új szerveződések (pártok, mozgalmak):Új szerveződések (pártok, mozgalmak):

Újkonzervatív áramlatok

agráriusok Gazdaszövetség politikai katolicizmus

Katolikus Néppárt

Polgári liberalizmus Polgári Demokrata Párt

Polgári radikalizmus Országos Polgári Radikális Párt

Szocializmus (marxizmus) MSZDP

Agrárszocialista mozgalmak

Radikális konzervativizmus (nincs politikai szervezet)

Kisgazdapárt

A „nagy háború”A „nagy háború”Nemzetközi feszültségek és konfliktusok Nemzetközi feszültségek és konfliktusok

halmozódásahalmozódása

Bécsi kezdeményezés – magyar támogatásBécsi kezdeményezés – magyar támogatás

HatásaiHatásai

Az o

rszá

g b

els

ő h

ely

zete

Az o

rszá

g b

els

ő h

ely

zete

A gazdaság kimerülése

A hadi-potenciál

gyengülése

Az antant hatalmak

erőfölényének kialakulása

Nem

zetk

özi h

ely

zet

Nem

zetk

özi h

ely

zet

Lakosság terhei

Társadalmi feszültségek, konfliktusok

Politikai ellenzék erősödése

Nemzetiségek elszakadási törekvései Vereségek

Az OMM szomszédainak és

elszakadó kisebbségeinek

támogatásaHadifoglyok Oroszországban

FORRADALMAK FORRADALMAK MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGON

1918–19191918–1919

A Népköztársaság 1.A Népköztársaság 1.Az OMM felbomlásaAz OMM felbomlása

Belső

viszo

nyok, le

hető

ség

ek

Belső

viszo

nyok, le

hető

ségek

Önálló magyar állam létrejötte

A győztes hatalmak katonai és politikai

fölénye

Nem

zetkö

zi hely

zet

Nem

zetkö

zi hely

zet

Kü

lpolitika

i felté

tele

kK

ülp

olitika

i felté

tele

k

A régi kormányzat felbomlása

A régi hatalmi elit befolyását és

hatalmát veszti

Az ország szuverenitása korlátozott,

a győztes hatalmak nem ismerik el

Demokratikus ellenzéki pártok

hatalmon

Államforma: népköztársaság

Nemzetiségek elszakadása

Polgári demokratikus program

A Magyar Népköztársaság állama 1.A Magyar Népköztársaság állama 1.

1918. október 31.1918. október 31. – IV. Károly kinevezi – IV. Károly kinevezi Károlyi MihálytKárolyi Mihályt (miniszterelnök)(miniszterelnök)

1918. november 13.1918. november 13. – IV. Károly – IV. Károly eckartsaui eckartsaui nyilatozatanyilatozata: lemondott „: lemondott „minden részvételről az minden részvételről az államügyekbenállamügyekben” – elismerve Magyarország későbbi ” – elismerve Magyarország későbbi döntését államformájáról.döntését államformájáról.

1918. november 16.1918. november 16. – a – a Nemzeti TanácsNemzeti Tanács népgyűlésen népgyűlésen néphatározatbannéphatározatban proklamálja a köztársasági proklamálja a köztársasági államformát: államformát: I. cikkI. cikk: „: „MagyarországMagyarország minden más minden más országtól független és önálló országtól független és önálló népköztársaságnépköztársaság.”.”

II. cikkII. cikk: : új választójogúj választójog alkotmányozó alkotmányozó nemzetgyűlésnemzetgyűlés

III. cikk:III. cikk: addig „az addig „az állami főhatalmatállami főhatalmat a Károlyi Mihály a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló elnöklete alatt álló népkormánynépkormány gyakorolja a Magyar gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.”Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.”

A Magyar Népköztársaság állama 2.A Magyar Népköztársaság állama 2.1918. december – 1919. január –1918. december – 1919. január – kormányválságkormányválság

1919. január 11. – 1919. január 11. – Károlyi Mihály Károlyi Mihály köztársasági köztársasági elnökelnök (ideiglenes jelleggel) – a néptörvények (ideiglenes jelleggel) – a néptörvények elfogadásának jogávalelfogadásának jogával

1919. január 18.1919. január 18. – – Berinkey Dénes Berinkey Dénes miniszterelnökminiszterelnök

Polgári szabadságjogok törvénybe Polgári szabadságjogok törvénybe iktatásaiktatása

1918.1918. évi évi I.I. néptörvény a néptörvény a választójogról választójogról (1918. (1918. november 23.)november 23.)

1918.1918. évi évi II.II. néptörvény a néptörvény a sajtó szabadságárólsajtó szabadságáról (1918. (1918. december 7.)december 7.)

1919.1919. évi évi XVIII.XVIII. néptörvény földművelő nép földhöz néptörvény földművelő nép földhöz juttatásáról juttatásáról (1919. február 16.)(1919. február 16.)

1919.1919. évi évi XXV.XXV. és és XXV.XXV. néptörvény az alkotmányozó néptörvény az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról és az új választójogrólnemzetgyűlés megválasztásáról és az új választójogról

A Népköztársaság kormánypártjaiA Népköztársaság kormánypártjai

1918. november 1. – 1919. január 11.1918. november 1. – 1919. január 11.• Függetlenségi és 48-as PártFüggetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály)(Károlyi Mihály)

• Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt• Országos Polgári Radikális PártOrszágos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)(Jászi Oszkár)

1919. január 11. – 1919. március 20.1919. január 11. – 1919. március 20.• Függetlenségi és 48-as PártFüggetlenségi és 48-as Párt maradéka maradéka (Károlyi (Károlyi

Mihály)Mihály)

• Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt• Országos Polgári Radikális PártOrszágos Polgári Radikális Párt• KisgazdapártKisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)(Nagyatádi Szabó István)

A Magyar Népköztársaság külpolitikai A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetehelyzete

1918. november 31918. november 3. . –– páduai fegyverszünetpáduai fegyverszünet

1918. november 13.1918. november 13. –– belgrádi katonai belgrádi katonai konvenciókonvenció

1918. november 13–14. 1918. november 13–14. –– Jászi Oszkár aradi Jászi Oszkár aradi tárgyalásaitárgyalásai

1918. december 1.1918. december 1. – – a gyulafehérvári a gyulafehérvári román nemzetgyűlésromán nemzetgyűlés

1918. december 23. 1918. december 23. –– 1918.1918. évi évi X.X. néptörvény a néptörvény a ruszin nemzet ruszin nemzet autonómiájárólautonómiájáról

1918. december 15.1918. december 15. –– 1918.1918. évi évi V.V. néptörvény az néptörvény az önálló magyar külügyi igazgatásrólönálló magyar külügyi igazgatásról..

Magyarország ideiglenes határai 1918–Magyarország ideiglenes határai 1918–19191919

A népköztársaság 2.A népköztársaság 2.

Az OMM széteséseAz OMM szétesése

Az o

rszá

g b

els

ő h

ely

zete

Az o

rszá

g b

els

ő h

ely

zete

Kimerült gazdaság, elszigeteltség

A kormányzat kül- és

belpolitikai helyzetének

fokozatos romlása,

bázisának elapadása

A győztes hatalmak nem támogatják

az ország integritásának fennmaradását

(Vix-jegyzékek)

Nem

zetk

özi h

ely

zet

Nem

zetk

özi h

ely

zet

Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek

Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása)

Politikai ellenzék erősödéseJobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek

Nincs hadseregA hatalom átadása az MSZDP-nek

Új államok alakulása,

szomszédos államok

területfoglalásai

A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt

A Népköztársaság 4.A Népköztársaság 4. – – ellenzéki erőkellenzéki erők

Politikai pártokPolitikai pártok• Kommunisták Magyarországi PártjaKommunisták Magyarországi Pártja• Keresztényszocialista NéppártKeresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől (1918. decembertől

aktivitás – Giesswein Sándor)aktivitás – Giesswein Sándor)

• Országos Földmíves PártOrszágos Földmíves Párt (1918. december)(1918. december)

• Magyar Polgári PártMagyar Polgári Párt (1919. január eleje)(1919. január eleje)

• Függetlenségi és 48-as PártFüggetlenségi és 48-as Párt (1918 december – 1919. (1918 december – 1919. január 14: Lovászy Márton)január 14: Lovászy Márton)

• Nemzeti Egyesülés PártjaNemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen (1919. február 18. – Bethlen István))István))

EgyesületekEgyesületek• Nemzetvédelmi SzövetségNemzetvédelmi Szövetség• Magyar Országos Véderő EgyesületMagyar Országos Véderő Egyesület• Ébredő Magyarok EgyesületeÉbredő Magyarok Egyesülete

A tanácsköztársaság létrejötteA tanácsköztársaság létrejötte

• A társadalmi elégedetlenség A társadalmi elégedetlenség növekedésenövekedése (paraszti rétegek, munkásság)(paraszti rétegek, munkásság)

• MSZDP irányítása a baloldaliak MSZDP irányítása a baloldaliak kezébenkezében

• Egyedül nem vállalják a kormányzástEgyedül nem vállalják a kormányzást

Megegyezés a KMP-velMegegyezés a KMP-vel

Magyarországi Szocialista PártMagyarországi Szocialista Párt

Magyar TanácsköztársaságMagyar Tanácsköztársaság

A tanácsköztársaságA tanácsköztársaság

Belső

viszo

nyok, le

hető

ségek

Belső

viszo

nyok, le

hető

ségek

Radikálisan új hatalmi rendszer –

Proletárdiktatúra A győztes hatalmak katonai és politikai

fölénye

Nem

zetkö

zi hely

zet

Nem

zetkö

zi hely

zet

Kü

lpolitika

i felté

tele

kK

ülp

olitika

i felté

tele

k

A tulajdonviszonyok teljes átalakítása

A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása

(egyház- és vallásellenesség)

Az ország szuverenitása korlátozott,

a győztes hatalmak nem ismerik el

Terror alkalmazása

A társadalom nagy részének ellenállása Katonai

intervencióEllenforradalom

ÖSSZEOMLÁS

A tanácsköztársaság – A tanácsköztársaság – államgépezetállamgépezet

Hatalmi ág OMM Tanácsköztársaság

Törvényhozás Kétkamarás Országgyűlés

Tanácsok Országos Gyűlése

Végrehajtó hatalom

Kormány Kormányzótanács

Helyi igazgatás Önkormányzatok/jegyzők

Tanácsok/direktóriumok

Rendvédelmi szervek

Csendőrség/rendőrség Vörös Őrség

Bírói szervezet Polgári bíróságok Forradalmi (rögtönítélő) bíróságok

Hadsereg Honvédség Vörös Hadsereg

Átmeneti állapotok Átmeneti állapotok

1919–19201919–1920

Új státusú államÚj státusú állam OMM széteséseOMM szétesése Trianoni békeTrianoni béke

Egy európai hatalomEgy európai hatalomerősen korlátozott szuverenitással rendelkezőerősen korlátozott szuverenitással rendelkező

részállamábólrészállamából

önálló kisállamönálló kisállam A győztes hatalmak által A győztes hatalmak által korlátozott korlátozott

mozgástérrelmozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.)(revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.)

Új területüket védő, Új területüket védő, ellenséges államok ellenséges államok gyűrűjébengyűrűjében

A hatalmi viszonyok alakulása A hatalmi viszonyok alakulása 1919–19211919–1921

A tanácsköztársaság után hatalmi A tanácsköztársaság után hatalmi vákuumvákuum

1. Potenciális hatalmi tényezők1. Potenciális hatalmi tényezőkIrányzat Politikai berendezkedés

Hatalmi potenciál

Hagyományos elit OMM módosított rendszere

Vagyon- és társadalmi tekintélyvesztés, a

politikai intézmények felbomlása

Jobboldali radikálisokJobboldali radikálisok (Katonai) diktatúra Egyedüli fegyveres Egyedüli fegyveres erőerő

Demokratikus irányzatok (polgári

demokraták és radikálisok, MSZDP)

Polgári demokrácia (1918)

Vezetők emigrációban, társadalmi

támogatottság jelentős gyengülése

Politizáló birtokos Politizáló birtokos parasztságparasztság

A hagyományos keretek – a parasztság politikai

befolyásának növelésével

(közigazgatás demokratizálása)

Legnagyobb Legnagyobb társadalmi társadalmi

támogatottságtámogatottságNincs kormányképes Nincs kormányképes

vezető csoportvezető csoport

A hatalmi viszonyok alakulása A hatalmi viszonyok alakulása 1919–19211919–1921

2. 2. Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepeA győztes hatalmakA győztes hatalmak

ÖnállóÖnálló A Habsburg-házzal szakítóA Habsburg-házzal szakító A polgári jogállamok kritériumait teljesítőA polgári jogállamok kritériumait teljesítő

államot ismernek el (békekonferencia)államot ismernek el (békekonferencia)

KonszolidációKonszolidáció

a konzervatív-liberális hagyományos elit a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésévelvezetésével

Documents

Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon