Az autista gyermeket - birokbiosz.files.wordpress.com · Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015

0

Az autista gyermeket

nevelő többségi

pedagógusok nehézségei a

mindennapokban „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti

a bárányokat, ölébe veszi őket, Az anyajuhokat

szelíden terelgeti.”/Ézs. 40,1/

Készítette: Nagypál Rebeka, Bocskai István Református

Oktatási Központ 12.a.

Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban

Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015

1

Az autista gyermeket nevelő többségi

pedagógusok nehézségei a

mindennapokban

„Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket,

Az anyajuhokat szelíden terelgeti.”

/Ézs. 40,1/

Készítette: Nagypál Rebeka Bocskai István Református Oktatási Központ 12.a.

Felkészítő tanár: Schottné Márta Melinda

Szakmai mentor: Bori Judit Református EGYMI



2

Tartalom 1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 3

2. A kutatás célkitűzése ....................................................................................................................... 4

3. Elméleti háttér ................................................................................................................................. 4

4. Hipotézis és módszerek ....................................................................................................................... 6

4.1. Hipotézis ....................................................................................................................................... 6

4.2. Vizsgálati személyek ..................................................................................................................... 6

4.3. Berendezés, anyagok, eszközök ................................................................................................... 6

4.4. Eljárás ........................................................................................................................................... 6

5. Eredmények ......................................................................................................................................... 7

5.1 A kutatásban résztvevők megoszlása ............................................................................................ 7

5.2 Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás felmérése ................................ 8

5.3 A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése kérdéskörben ............... 10

6. Diszkusszió ......................................................................................................................................... 11

6.1. Összegzés .................................................................................................................................... 11

7. Szakirodalmi jegyzék: ........................................................................................................................ 13

8. Mellékletek: ................................................................................................................................... 14

1.sz. melléklet ................................................................................................................................ 15

2.sz. melléklet ................................................................................................................................ 16

3.sz. melléklet ppt ......................................................................................................................... 18

4.sz. melléklet ................................................................................................................................ 26

5.sz. melléklet ................................................................................................................................ 33

6.sz. melléklet ................................................................................................................................ 33

7.sz. melléklet ................................................................................................................................ 34

8.sz. melléklet ................................................................................................................................ 34

9.sz. melléklet ................................................................................................................................ 35

10.sz. melléklet .............................................................................................................................. 35

11. sz. melléklet ....................................................................................................................... 36



3

1. Bevezetés

Az autizmus témakörében folytatott kutatásom során, a legszembetűnőbb az volt, hogy

a szülők által megfogalmazott problémák szorosan összekapcsolódnak a pedagógusok

felkészültségével. Az autizmus tüneteinek megjelenésekor (kb.3 évesen) a gyermekek éppen

az óvodába való beilleszkedést kezdik meg. A tünetek megjelenésekor a pedagógusok

felkészületlenségéből adódóan megnehezedik, esetleg ellehetetlenedik, a gyermek integrálása,

illetve a szülők helyes elirányítása, hogy a tünetek mire utalhatnak, hova fordulhatnak. Mint

azt már az eddigi kutatásaimban is hangsúlyoztam, az időnek nagyon nagy szerepe van az

autizmus kezelésében. Egyrészt minél hamarabb megkapja a gyermek a diagnózist, annál

hamarabb kezdődhet el számára a terápia, ami nem csak számára jelent fejlődést, hanem a

szülők, családok életébe is könnyebbséget jelent, másrészt pedig nagyobb esélye van az

autista személynek az integrált oktatásra. A legtöbb pedagógus, viszont vagy nem meri

vállalni, hogy a problémát látja, és inkább elhárítja a felelősséget, esetleg nem meri vállalni

észrevételét, vagy az információk hiányában nem tud segítséget nyújtani.



4

2. A kutatás célkitűzése

Az autista gyermekek idegrendszere másképp fejlődik, mint egy ép gyermeké. Három

nagy terület sérül: a kommunikáció, a szociális kapcsolattartás és a magatartás. Mindemellett

több kísérő tünet is lehet: például az epilepszia, a különböző szervi betegségekre való hajlam,

a mozgás koordinálatlansága és az értelmi elmaradás. Az előbb említett tényezők súlyossága

alapján döntik el, hogy a gyermek járhat-e integrált oktatási rendszerbe, esetleg magántanulói

státuszba avagy szegregált intézményben kaphat az állapotának legmegfelelőbb segítséget.

Az autizmus témáját már több mint három éve kutatom. Elsőként mint klinikai

kórképet, majd a szülők problémáit, most pedig a többségi pedagógusok helyzetét vizsgáltam

meg. Rá kellett jönnöm, hogy a legnagyobb problémát a felkészületlenség és a tudatlanság

okozza. A pedagógusok sok esetben nem kapnak elég felvilágosítást, hogy mi is maga az

autizmus, és hogy mit is jelent ez a mindennapi gyakorlatban. Szerettem volna ezen

változtatni és segítő kezet nyújtani.

3. Elméleti háttér

Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia

gyermekkori formájának tekintették. Önálló kórképként először 1943-ban Kanner írta le.

Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi

fogyatékossággal társult) állapotoktól az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a

nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés

sztereotipizáltsága észlelhető. Ezen utóbbi forma Asperger-szindróma néven ismert. Az

autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is

eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan

markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist.

Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!

Autizmusról sokunknak eszébe juthat Dustin Hoffman kitűnő alakítása az Esőember

című filmben, ezen film tette először világszerte közismertté ezt a gyermekkorban kezdődő,

elhúzódó klinikai kórképet. Az autizmus széles körben elterjedt rendellenesség, az egyes

esetek mind tüneteiket, mind súlyosságukat tekintve nagyon különbözőek. Közös azonban

bennük az, hogy a társas interakciók, a kommunikáció sérül, és az érdeklődési kör, valamint a

viselkedési minták beszűkülnek. Maga a szó görög eredetű, és az önmagába zártságot fejezi



5

ki. Az autista mintha egy üvegbúra alatt élne; nincs valódi kapcsolata az emberi külvilággal

(nem képes átlátni a másik ember, a többi ember gondolkodásának és viselkedésének okát,

célját, szerkezetét, nem tudja, hogy milyen helyzetben mi várható, ez szorongóvá, időnként

izgatottá teszi). A tárgyak érdeklik, nem a személyek. Az őt körülvevő tárgyak, szokások

állandósága fontos számára.

A legtöbb gyermekkori zavar az élet során elmúlik vagy más rendellenességgé alakul

át, de az autizmus egész életen át fennmarad. Szisztematikus, intenzív fejlesztéssel 100

autistából 5 lesz önálló. Az autizmust 1943-ban azonosította Leo Kanner, egy amerikai

pszichiáter 11 olyan pszichotikus gyerek vizsgálatában, akik egyik pszichotikus

rendellenesség tüneteit sem mutatták. Ezt a zavart "kora gyermekkori autizmusnak" nevezte

el. A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek először, 10 000 gyerekből 2-5-öt érintenek,

köztük is 80%-ban fiúkat. Kanner óta sokan próbálták leírni a zavar pontos diagnosztikai

kritériumait. A hatvanas években Rutter más pszichiátriai rendellenességekben szenvedőkkel

hasonlította össze az autista gyerekeket. Három olyan tünetet talált, amelyik minden autistánál

előfordult: szociális kapcsolatteremtés kudarca, nyelvi-kommunikációs zavarok, ritualisztikus

viselkedés. Négy további kísérő tünet is megfigyelhető volt: sztereotip mozdulatok,

öndestrukció, megkésett szobatisztaság, figyelem rövid terjedelme.



6

4. Hipotézis és módszerek

4.1. Hipotézis

A kutatásom során az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg:

A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak.

A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a

pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak.

A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben

megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz.

4.2. Vizsgálati személyek

A vizsgálati személyeket olyan óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közül

választottam ki, akik önként, a kiküldött tájékoztatás alapján szívesen vettek részt a

kutatásban. A kutatásban részt vett személyek száma: 63 pedagógus.

4.3. Berendezés, anyagok, eszközök

A kutatásban felvett kérdőíves vizsgálathoz személyenként két darab kérdőívre (2.sz.

melléklet) és egy darab Disszeminációs kiadványra (4.sz. melléklet) volt szükség. Az

előadásokon az autizmus témakörét összefoglaló prezentációt adtam elő ( 3.sz. melléklet). A

tájékoztató előadás projektor, vetítővászon, valamint hangfal segítségével történt.

4.4. Eljárás

A kutatásom első lépéseként a mentorom és a támogató Református EGYMI által

javasolt köznevelési és közoktatási intézményekbe kiküldtem a kutatásról szóló tájékoztató

levelet (1.sz. melléklet). A felhívásra jelentkező óvodák és iskolák vezetőivel időpontot

egyeztettem előadásom megtartására.

A fórumon megjelent pedagógusokkal először kitöltettem a kérdőívet (2.sz. melléklet),

és ezek után megtartottam az előadásomat az autizmus témaköréből. Minden esetben kötetlen

beszélgetésre került sor, ahol a pedagógusok feltehették saját gyakorlatukból hozott



7

kérdéseiket, illetve a kézhez kapott Disszeminációs kiadvány (4.sz. melléklet) tartalmát

megismerve további információt kaptak egy autista tüneteket mutató gyermek megsegítésének

folyamatáról. Zárásként a pedagógusok újra kitöltötték a kérdőívet.

5. Eredmények

A kutatás során célom volt, hogy kimutassam, hogy a felvilágosító előadások előtt

kitöltött elméleti és gyakorlati tudást felmérő kérdőív eredményei mennyiben változnak a

zárást követő kitöltés során.

5.1 A kutatásban résztvevők megoszlása

Neme Összesen

Férfi Nő

8 55 63

(5.sz. melléklet, 1.sz. diagram)

A kutatásban résztvevők nemek szerinti megoszlása egyértelműen a nők túlsúlyát

eredményezte, ami jellemzően mutatja a pedagóguspályán dolgozók nemi arányát is.

Életkor Összesen

20-30 31-40 41-50 51-60 61-től

17 22 16 4 4 63

(6. sz. melléklet 2.sz. diagram)

Szerencsésnek tartom, hogy a kutatásban résztvevők legnagyobb számban (22 fő)

abból a korosztályból kerültek ki, akik még hosszú ideig a pedagóguspályán maradnak, és

hasznosíthatják a jelenleg megszerzett tudásukat a gyakorlatban.

Iskolai végzettség Összesen

Óvodapedagógus Tanító Tanár

42 17 4 63

(7. sz. melléklet, 3.sz. diagram)



8

Az autista gyermeket nevelő családok első közösségi neveléssel való találkozásának

színtere az óvoda, ezért ahogy az az adatokból is látható, az elsődleges célcsoport az

óvodapedagógusoké volt. Ők vettek részt legnagyobb számban (42fő) a fórumokon.

Fontos volt az is számomra, hogy az iskolai közösségi integrációban érintett tanítók és

tanárok is megtiszteltek részvételükkel. Ez érdekes helyzetet eredményezett, hiszen ők már

nem a tünetek felismerésében voltak érdekeltek, sokkal inkább az autista gyermekek

osztálytermi foglalkoztatásához kértek gyakorlati tanácsot. Emiatt a Disszeminációs

kiadványom is kiegészítésre szorul.

5.2 Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás

felmérése

Az autizmus témaköréből adott válaszok

Előadás előtt Előadás után

Jó válaszok 22 63

Rossz válaszok 45 18

(8. sz. melléklet, 4. sz. diagram)

A kutatás kiemelkedő része a kérdőívem azon pontjának kiértékelése, melynél az

autizmussal élő gyermekek legjellemzőbb tüneteit kellett a pedagógusoknak felismerniük. Az

előadás előtti kitöltés során már a pedagógusok szóbeli visszajelzése is az volt, hogy

számukra ez nagyon nehéz feladat, mivel a többségüknél nem állt rendelkezésre előzetes

tapasztalat ebben a témában. A válaszokat összesítve jól látszik, hogy az első kitöltéskor 22 fő

tudott az autizmus tüneteit beazonosító jellemzőket megjelölni, de ebből 4 fő ezzel

párhuzamosan hibás válaszokat is megjelölt. 41 olyan pedagógus volt, aki hibásan jelölte a

tüneteket.

Ezzel szemben, a fórumon elhangzott pontos és szakszerű bemutatásnak

köszönhetően, illetve a Disszeminációs kiadvány adatait megismerve, a második kitöltés

során megfordulta az arány. A teljes résztvevői kör, azaz 63 fő megjelölte a jó válaszokat, és

csak 18 fő volt, aki helytelen válaszokat is jelölt. A kérdőív e pontjának kiértékelésekor is

egyértelműen megmutatkozik, hogy nagyon nagy jelentősége van és rendkívül hasznos a

pedagógusok körében végzett felvilágosítás, mivel a táblázatban szereplő adatok is és a

szóbeli visszajelzések is egyértelműen mutatják, hogy már egy ilyen szakmai előadás és a



9

hozzákapcsolódó Disszeminációs kiadvány is olyan többlet információkat ad, melyeket szinte

azonnal át tudnak ültetni a gyakorlati életbe. Erről az interaktív beszélgetések is meggyőzően

árulkodtak.

Az autista gyermeket segítő módszerek kiválasztása


Helyes módszerek 18 63

Nem megfelelő módszerek 55 14

(9. sz. melléklet, 5. sz. diagram)

Komoly hangsúlyt fektettem az előadás folyamán is a módszertani segítségnyújtásra

az autista gyermekek nevelése, oktatása során. Jól látható az adatokból, hogy a pedagógusok

többsége (55 fő) teljesen bizonytalanul kezelte ezt a témakört. Azok száma, akik az előadás

előtt a módszerek kiválasztásánál helyesen jelöltek (18 fő), de közülük is 10 olyan válaszadó

volt, aki helytelen választ is adott. Ez a témakör, azaz a megfelelő módszerek kiválasztása

kiemelt szerepet kapott az előadást követő beszélgetések során. A legjobban az érdekelte a

pedagógusokat, hogy hogyan és ki dönti el, hogy egy autista gyermek részt vehet-e a többségi

oktatásban-nevelésben. Fontos kérdés volt még, hogy mire számíthatnak azoknál a

gyermekeknél, akik ilyen jogosultságot kapnak és autistaként megjelennek az

intézményekben. Itt került sor a magántanulói státusz gyakorlati megvalósításának és az

ehhez kapcsolódó visszaintegráló folyamatnak a megbeszélésére.

Diagnosztikai központok megnevezése


Tud megnevezni 6 63

Nem tud megnevezni 57 0

(10. sz. melléklet, 6.sz. diagram)

Az autizmushoz kapcsolódóan az egyik legérzékenyebb probléma, hogy ki és hogyan

tudja a szülőt a megtapasztalt tünetek alapján a megfelelő helyre irányítani. Ebben nagy

szerepet kapott a Disszeminációs kiadvány azon része, ahol összegyűjtöttem azokat a

diagnosztikai központokat, amelyek az ország különböző területén az autista gyermekek

diagnosztikai vizsgálatával foglalkoznak. Úgy érzem, hogy a kutatásban résztvevő

pedagógusokat sikerült meggyőznöm, hogy rendkívül fontos feladatuk, hogy a szülőt a



10

megfelelő irányba elindítsák, abban az esetben, ha az autista triász tünetegyüttest

egyértelműen észlelik. Ezek a diagnosztikai központok többsége egyrészt megállapítja a

diagnózist, másrészt ezzel párhuzamosan a szülőknek is segítséget nyújtanak. Már az előző

kutatásaimból is hangsúlyozottan kitűnt, hogy minél hamarabb megtörténik a diagnosztizálás,

annál könnyebb a családok felkészülése a rájuk váró igen nehéz feladatokra, és ezzel

párhuzamosan a gyermek intézményes nevelését is szakszerűen lehet szervezni. Ezért óriási a

gyakorlati terepen tevékenykedő pedagógusok szerepe.

5.3 A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése

kérdéskörben

Megfelelő szakmai segítség esetén vállalná-e autista

gyermek befogadását?


igen 8 49

nem 55 14

(11.sz. melléklet, 7.sz. diagram)

Igen érzékeny kérdés ma a magyarországi köznevelési rendszerben, bármilyen

mássággal élő gyermek befogadása. Ennek különlegesen sarkalatos pontja az autista

gyermekek együttnevelése, mivel a pedagógiai köztudatban olyan félelmet keltő hangzása és

tartalma van az autizmusnak, ami a pedagógusokat, már első hallásra távolságtartásra

ösztönzi. Ezt támasztja alá az előadás előtti kérdőív ezen pontjának adata, amelyben a

szakmai segítség felajánlása ellenére a pedagógusok nagy része (55 fő) nem vállalt volna be

ilyen problémával küzdő gyermeket. Az előadás szakmai felvilágosítása és a beszélgetések

során komoly sikernek tartom, hogy megváltozott ez az arány, és a felajánlott szakmai

segítség mellett, már 49 pedagógus jelezte, hogy belevágna egy ilyen feladatba.

A kutatásom eredményei egyértelműen meggyőztek arról, hogy az autista gyermekek

érdekében igen fontos feladat, hogy azokat a szakembereket, pedagógusokat, akik az oktatási

rendszerben segíthetik az ilyen problémával küzdő gyermekeket és családjukat, folyamatosan

szakmailag segíteni kell annak érdekében, hogy megfelelő elméleti felkészültség mellett a

gyakorlati munkájuk során is bátran lássák és vállalják a befogadó pedagógus feladatkört.

Úgy gondolom, hogy ennek a nemes feladatnak a továbbiakban is fontos képviselője

szeretnék lenni.



11

6. Diszkusszió

A lefolytatott kutatásom során a legfontosabb következtetésem az volt, hogy nagyon

fontos, hiányterületet lefedő feladat a pedagógusok felvilágosítása az autizmus témakörében.

A kérdőívek kitöltése során az előadás előtt komoly nehézséget okozott a válaszok szakszerű

kiválasztása, az önálló megfogalmazás lehetősége fel sem merült. Igen jelentős, pozitív

elmozdulást mutatott a fórum utáni kitöltés, mely egyértelműen igazolta, hogy a

pedagógusok, a meglévő tudásbázisukban jól el tudták helyezni az előadáson ismertetett

elméleti tudást. Sokat jelentett számukra, hogy ez az előadás utáni beszélgetések és a

Disszeminációs kiadvány segítségével még konkrét gyakorlati tanácsokkal is kiegészült.

Saját beszámolóik alapján nagyon jó volt hallgatni, hogy ezek után sokkal bátrabban

nyúlnak majd ehhez a témához, és ez a kérdőívben is megmutatkozott, hiszen a második

kitöltésnél a befogadásról is a legtöbben pozitív választ adtak. Ez engem is arra ösztönöz,

hogy tovább folytassam ezt a munkát, és minél több pedagógus számára elérhetővé tegyem az

előadás anyagát és az elkészített kiadványt.

6.1. Összegzés

A felállított hipotéziseim a következő eredményekkel zárultak:

A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak: a kérdőívem

első kitöltése során a válaszadó pedagógusok eredményei alátámasztották ezt a

hipotézisemet, mivel a rossz válaszok aránya volt a nagyobb.

A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a

pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak: a

második kitöltés során az eredmények 100%-os javulást hoztak, így ez a hipotézisem

is beigazolódott.

A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben

megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz: ez a hipotézisem csak

részben igazolódott be, mivel az első kitöltéskor a pedagógusok nagy része nem

vállalta ezt a feladatot, és bár a második kitöltéskor pozitív irányú elmozdulás történt,

itt sem minden pedagógus vállalná az autista gyermekek befogadásával járó

feladatokat.



12

Az autizmus problémaköréhez kapcsolódó kutatásom harmadik fázisában tartok.

Ebben a szakaszban elsősorban a pedagógusok felkészültségét és befogadó attitűdjét

vizsgáltam, és az eddigi szakirodalmi ismereteim alapján olyan felvilágosító fórumot

állítottam össze, melyben segíteni tudok az autizmus témakörében járatlan pedagógusoknak.

Dolgozatomban bemutatott kutatási eredményeim a várakozásaimat is felülmúló,

pozitív eredményeket hoztak. A fórumra jelentkezett pedagógusok nagyon motiváltak és

kíváncsiak voltak, önként jelentkeztek az előadás meghallgatására. A fórum második részében

történt kötetlen beszélgetések során kiderült hogy, szinte mindenkinek volt már olyan

tapasztalata, amikor autisztikus gyermek került be a csoportba, de senkinek sem volt elegendő

információja ahhoz, hogy mi történjen egy ilyen tüneteket mutató gyermekkel, kihez

forduljanak, hová irányítsák a családokat. Nagy segítséget jelentett számukra az előadás és a

Disszeminációs kiadvány is, mivel így már sokkal tisztábban látják saját lehetőségeiket és

feladataikat egy ilyen helyzetben.

Számomra a további fórumok megtartásának folytatására motiválóak az eredmények.

Olyan támogató és pozitív légkörben zajlottak a rendezvények, mely engem is nagyon

meggyőzött arról, hogy jó úton haladok, és az előzetes félelmeimet megcáfolva a

pedagógusok igen is szívesen fogadtak és figyelmesen, érdeklődéssel hallgatták az előadást.

Váratlanul ért, hogy a jelentkezők között tanítók és tanárok is megjelentek. Ez a fórum

tematikájának továbbfejlesztését igényli, hiszen ők már nem csak a tünetekre, hanem az

oktatásban használható tantermi módszerekre és eszközökre is kíváncsiak.

Jelen dolgozatom eredményei még tovább bővülnek, mivel az adatokban szereplő

létszám a további fórumok során növekedni fog, ami szintén nagy öröm számomra. A tanév

hátralévő részében még 12 intézmény jelezte igényét a fórumra, ami nagy feladat lesz

számomra.

Köszönöm minden támogató és együttműködő intézménynek, hogy nyitottan fogadtak

és lehetőséget biztosítottak a fórum megtartására. Úgy érzem, ha csak kis lépésekben is, de

így tudok hozzájárulni az autista személyek esélyegyenlőségének biztosításához.

Csakis a szervezett közösség válik alkotó erővé! Az ember egymagában elvész,

míg a közösségben minden törekvés megtalálja a maga helyét, és együttesen

hozzájárulnak minden egyén felemeléséhez, valamennyi közösség együttes

tevékenysége pedig közelebb viszi az emberiséget Istenhez.

(Albert Camus)



13

7. Szakirodalmi jegyzék:

1. Attwood, Tony: Különös gyerekek. Kalauz az Asperger-szindrómáról szülőknek és

nevelőknek. Animus, Budapest, 2002.

2. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés Sándor

(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Főiskolai Kar, Budapest, 2000. 631–652.

3. Balázs Anna: Az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport rövid története és jelene.

Fejlesztő Pedagógia, 2004/2. 6–11.

4. Frith, Uta: Autizmus – A rejtély nyomában. Budapest, Kapocs Könyvkiadó, 1991.

5. Győri Miklós – Gy. Stefanik Krisztina – Kanizsai Nagy Ildikó – Balázs Anna: Naiv

tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs

zavar, performancia korlát vagy kompenzáció?

6. Hanuska Mariann: A gyógypedagógus szerepe az integrált gyógypedagógiai

fejlesztésben. Gyógypedagógiai Szemle, 2001/3. 191–199.

7. Howlin, Patricia: Autizmus – Felkészülés a felnőttkorra. Autizmus Alapítvány Kapocs

Könyvkiadó,Budapest,2001.

8. Peeters, Theo: Autizmus – az elmélettől a gyakorlatig. Budapest, Autizmus Alapítvány

Kapocs Könyvkiadó,1998.

Internet:

- www.aosz.hu

- www.autizmus.hu

- www.facebook.com/autistagyermeketneveloszukok/zartcsoport.hu

- www.vadaskertalapitvany.hu

- www.autizmussalelni.blog.hu

- www.youtube.com

http://www.aosz.hu/

http://www.autizmus.hu/

http://www.facebook.com/autistagyermeketneveloszukok/zartcsoport.hu

http://www.vadaskertalapitvany.hu/

http://www.autizmussalelni.blog.hu/

http://www.youtube.com/



14

8. Mellékletek:

1.sz. melléklet: Intézményvezetői tájékoztató levél

2. sz. melléklet: Kérdőív a pedagógusok számára

3. sz. melléklet: Felvilágosító előadás ppt

4. sz. melléklet: Disszeminációs kiadvány

5. sz. melléklet: 1. sz. diagram






11. sz. melléklet. 7. sz. diagram



15

1.sz. melléklet

Tisztelt Intézmény Vezető!

Nagypál Rebeka vagyok, a Bocskai István Református

Oktatási Központ 12.a. osztályos tanulója.

A tanulmányaim mellett több éve végzem saját kutatásomat

az autizmus témakörében.

Ennek keretében ebben az évben pedagógusok számára

szeretnék felvilágosító előadásokat tartani, melynek címe: AZ autizmus

tünetei, felismerése kezelése.

Az előadás időtartama kb. 15-20 perc, melyet a résztvevőkkel folytatott

kötetlen beszélgetés követ a témához kapcsolódóan. A résztvevők személyes

disszeminációs kiadványt is kapnak, mely az elhangzottak összefoglalóját és

segédanyagot tartalmaz.

Szeretném felajánlani az Ön intézménye számára is ezt a lehetőséget.

Szakmai felkészülésemet a Református EGYMI támogatja, szakmai

mentorom Bori Judit, aki ajánlott Önöket.

Amennyiben lehetőség van az előadás megtartására Önöknél, várom visszajelzését!

Elérhetőségeim:

tel.:06702310502

email:[email protected]

Szakmai mentor elérhetősége: Bori Judit tel.: 06703195243 email: [email protected]



16

2.sz. melléklet

Kérem, segítsen, TUDOK kutatásom elkészítésében az alábbi kérdőív kitöltésével!

Köszönettel: Nagypál Rebeka KUT-diák BIROK 12.a. osztály

Kérdőív a pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismereteinek felmérésére

1. Iskolai végzettsége (pl. tanító, gyógypedagógus, stb): …………….……………….

2. Az Ön kora: …..……………

3. Az Ön neme: férfi nő

4. Munkája során milyen korosztályú gyermekekkel találkozik (több válasz is adható): a) óvodáskorú b) általános iskola alsó tagozat c) általános iskola felső tagozat d) egyéb: ……………………..

5. Mennyire ismeri az autizmus elméleti hátterét ( akár többet is jelölhet) a) elmélyültem a témában b) néhányszor olvastam erről c) volt már ilyen gyermek a csoportomban/osztályomban d) nem találkoztam még ilyen gyerekekkel e) keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztam a témával

6. Jelölje az alábbi pontok közül, hogy mely tünetek jelentkeznek elsődlegesen az autista gyermekeknél a legnagyobb valószínűséggel: (1-egyáltalán nem tünet, 10-elsődlegesen jelentkező tünet) Karikázza be az Ön által

megfelelőnek tartott tünet számát!

o mások szándékát nem érti 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

o szívesen játszik társaival 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o egyedül játszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o sokat mosolyog 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o szeret szerepelni 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o egyoldalúan kommunikál 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 o szereti a közösségi programokat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o igényli a testi kontaktust 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 o sokat beszél egy témáról 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10



17

o szeret színházba, moziba járni 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o fantáziadús szerepjátékokat játszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10 o szereti a pörgő, forgó tárgyakat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o jó a memóriája 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 o váratlan dührohamai vannak 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 o szereti a hangos zenét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o minden ételt megeszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

7. Melyik módszerrel tudja hatékonyan együttműködésre ösztönözni az autista gyermeket? (

több választ is jelölhet) a) PECS kártyák b) A kiadott utasítás következetes megkövetelése c) Megfelelő érzelmi állapot kivárása d) „Észérvekkel” történő meggyőzés e) az utasítás hosszasabb elmagyarázásával

8. Soroljon fel az Ön környezetében található autista diagnosztikai központot! ( ha nem tud ilyet hagyja üresen)

……………………………………………………………………………………………………………

9. Tapasztalatai szerint a gyerekek és a szülők megfelelő tájékoztatás mellett toleránsan állnak egy autista gyermek befogadásához?

a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy………..............................................................................................

10. Amennyiben Ön megfelelő szakmai segítséget és tájékoztatást kapna egy autista gyermek befogadásához, akkor felvállalná azt?

a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy………………………………………………………………………

Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívemet!



18

3.sz. melléklet ppt



19



20



21



22



23



24



25



26

4.sz. melléklet

A különleges világ,

avagy

autizmus spektrum zavar

2015



27

Mi az autizmus?

idegrendszeri rendellenesség, melynek oka egyenlőre ismeretlen

az élet minden területét érinti

sérül a kommunikáció illetve a nyelvi készség

magatartás zavartsága lép fel

sérül a szociális kapcsolat kialakítása

fejleszthető de nem gyógyítható, de fontos, hogy időben felismerjük

A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják.

Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután

lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik.

Minden 100 típusosan autizmussal élő gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté,

25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek

súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak.

Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él

Magyarországon.

Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe

szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi, vagy

egyéb fogyatékossággal.

Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.

A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0,05-

0,15%-ra, a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0,25%-ra

becsülik. A diagnosztizált személyek száma ismereteink, diagnosztikus

módszereink javulásával növekszik.



28

Az autizmus tünetei:



29

Autizmus diagnosztika

Autizmus diagnózis kiadására gyermekpszichiáter jogosult.

Autizmus Alapítvány

1089 Budapest, Delej u. 24–26.

Tel./fax: (06 1) 314 2859, 210 4364

Ambulancia:

1089 Budapest, Delej u. 21.

(06 1) 334 1123

Református EGYMI Bethesda Korai Intervenciós Diagnosztikai és Fejlesztő Központ 1146 Budapest, Hungária körút 200. Tel:.06-1.364-90-20 email:. [email protected]

Budapesti Korai Fejlesztő Központ

1115 Budapest, Bártfai u. 34/a

1146 Budapest Csantavér köz 9-11.

Tel/Fax: (06-1) 363 02 70

Email: [email protected]

www.koraifejleszto.hu

Nemzetközi Cseperedő Alapítvány

1138 Budapest, Váci út 28. félemelet 2.

Tel: 06 30 / 254 6602; 06 70 / 773 8568

Email: [email protected]

Semmelweis Egyetem 1. sz. Gyermekklinika

Gyermekpszichiátriai Osztály

1083 Budapest, Bókai u. 53.

(06 1) 459 1500/2763

Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.

(06 1) 392 1400

Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok

és Szakmai Szolgáltatások Központja

7626 Pécs, Egyetem u. 6.

(06 72) 518 580

Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ

5600 Békéscsaba, Luther u. 5/b.

(06 66) 326 669

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai

és Szakszolgálati Intézet, Tanulási Képességet Vizsgáló

Tel:.06-1.364-90-20

mailto:[email protected]

http://www.koraifejleszto.hu/

mailto:[email protected]



30

Szakértői es Rehabilitációs Bizottság

3527 Miskolc, Selyemrét utca 1.

(06 46) 530 114

Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó es Továbbképzési

Központ, Tanulási Képességet Vizsgáló Országos Szakértői

és Rehabilitációs Bizottság

8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5/a

(06 92) 510 571

Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház

Rendelőintézet Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály

4026 Debrecen, Bartok u. 226.

(06 52) 511 818

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet,

Pedagógiai Szakmai es Szakszolgálat, Tanulási

Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

5000 Szolnok, Mária u. 19.

(06 56) 510 710

Szegedi Tudományegyetem,

Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály

6725 Szeged, Tisza L. krt. 107.

(06 62) 545 049



31

Az SNI megállapításának menete

Mi történik? Mi a feladat? Kinek a feladata? tünet megjelenése probléma beazonosítása pedagógus,szülő

megfelelő diagnosztikai központba való irányítás

megfelelő diagnosztikai központ kiválasztása

szülő, pedagógus

diagnosztikai vizsgálaton való részvétel

komplex szakértői vélemény elkészítése a problémáról

diagnosztikai szakértők,szülő

területig illetékes szakértői bizottság megkeresése

SNI státusz megállapításának elindítása, komplex vélemény bemutatása

szülő, pedagógus

Hasznos tanácsok, pedagógusoknak és szülőknek

Az SNI státuszban lévő gyermek után járó kedvezmények:

- étkezési kedvezmény

- tankönyv támogatás

- emelt szintű családi pótlék

- önkormányzati és alapítványi támogatások



32

Ideális esetben így nézne ki az óvoda- vagy iskolakezdés:

a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

megvizsgálja a gyermeket, és eldönti, hogy az állapota alapján az egészséges

gyerekekkel együtt, integrált oktatásban vehet-e részt, vagy speciális autista

csoportban

a szakértői bizottság keres a lakóhely környékén egy olyan intézményt, amely

megfelelő a gyermeknek (csak olyan iskola fogadja őket, amelynek az alapító

okiratában le van fektetve, hogy foglalkoznak autista gyerekekkel)

előírja, hogy hetente hány speciális, gyógypedagógiai foglalkozásra jogosult a

gyerek (maximum heti hét foglalkozásra)

ha a szülő nem tudja megoldani a lakóhely és az oktatási intézmény közötti

utaztatást, igénybe veheti az önkormányzat által finanszírozott támogató

szolgálatot, akik fuvarozzák a gyereket.

"Amikor kiderült a diagnózis, bármennyire is felkavaró volt számunkra, úgy éreztük,

mintha egy térképet kaptunk volna, ha nem is az útvesztőből való kijutáshoz, de

legalább ahhoz, hogy megértsük, hol is vagyunk benne.”

(Julia Moor szülő)



33

5.sz. melléklet

6.sz. melléklet

0

10

20

30

40

50

60

férfi nő

Neme

8

55

0

5

10

15

20

25

20-30 31-40 41-50 51-60 61-től

életkor

17

22

16

4 4



34

7.sz. melléklet

8.sz. melléklet

0

10

20

30

40

50

óvodapedagógus tanító tanár

42

17

4

0

10

20

30

40

50

60

70

jó válaszok rossz válaszok

22

45

63

18

Az autizmus témakörébőladott válaszok előadáselőtt

Az autizmus témakörébőladott válaszok előadásután



35

9.sz. melléklet

10.sz. melléklet

0

10

20

30

40

50

60

70

előadás előtt előadás után

18

63

55

14

Helyes módszerek

nem megfelelőmódszerek

0

10

20

30

40

50

60

70


6

63 57

0

tud megnevezni

nem tudmegnevezni



36

11. sz. melléklet

Befogadó attitűd vizsgálata

0

10

20

30

40

50

60


8

49 55

14

igen

nem

Documents

Az autista gyermeket - birokbiosz.files.wordpress.com · Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015