Az aridifikáció folyamataia Duna-Tisza közén

Kurcz MónikaELTE-TTKII. földrajz-környezettan2006. 11. 07.

Előljáróban

• Az antropogén eredetű globális klímaváltozás bizo-nyított ténynek tekinthető, ennek ellenére sokan vitatják jelentőségét, mértékét, következményeit– A földtörténet során a Föld éghajlata sokszor változott

természetes okok miatt– Interglaciálisban vagyunk, lehűlés várható, nem

felmelegedés

• Ne feledjük azonban, hogy a jelenleg végbemenő klímaváltozás fő oka az üvegházgázok légköri koncentrációjának antropogén hatásraantropogén hatásra történő jelentős megnövekedése.→ természetföldrajzi következményektermészetföldrajzi következmények

• A fokozódó aridifikációnak (szárazodásnak) külön-böző jelei tapasztalhatók a Duna-Tisza közén.

• Az éghajlat változásainak nyomon követése nehéz a klímaingadozások miatt.

• De a fent említett terület szárazodása olyan tény, amellyel foglalkozni szükséges.

A klímaváltozás és az elsivatagosodás

• Az aridifikáció folyamatai szorosan kapcsolódnak a tájdegradáció, ill. az elsivatagosodás folyamatához.

• Elsivatagosodás: nem sivatagok keletkezését jelenti, hanem az arid, szemiarid, szubhumid területek tájdegradációs folyamatait értjük alatta.

• Az elsivatagodás által érintett területet a csapa-dék (P) és a potenciális evapotranspiráció (PET) hányadosának értékei jelölik ki:

0,03-0,20 arid0,20-0,50 szemiarid0,50-0,75 szubhumid

A csapadék/potenciális evapotranspiráció (P/PET) arány változásaikülönböző hőmérséklet-emelkedési szcenáriók esetén

Az elsivatagosodás Magyarország jelentős területeit érinti, így számunkra sem közömbös, hogy a hőmérséklet emelkedé-sével csökkeni fog a P/PET arány.

Forrás: a feldolgozott cikk

A MEDALUS projekt

• EurópábanEurópában elsősorban a MediterráneumMediterráneumot és a vele szomszédos területeket érinti az aridifikációaridifikáció.→ Európai Bizottság: MEDALUS-projekt

• MEDALUS I. (1991-1992)– Lejtőn végbemenő természetföldrajzi folyamatok

vizsgálata 7 mintaterületen (Portugáliától Görögországig)

• MEDALUS II. (1993-1996)– 7 mintaterületből 3 kiválasztása; ott folyó tematikus

kutatás a regionális léptékű munkát szolgálta

• MEDALUS III. (1996-1998)– 4 cél: pl.: monitoring munka folytatása; időszakos

vízfolyások és medrek fejlődésének kutatása

(Mediterranean Desertification And Land Use)

• MEDEAST:MEDEAST: MEDALUS Magyarországon (Mediterrá-neum közvetlen szomszédságában)

• MEDALUS II. Mo.-on: Duna-Tisza közének vizsgá-lata

• MEDALUS III. Mo.-on: Gerje-Perje vízgyűjtőjének vizsgálata

Forrás: a feldolgozott cikk

Az aridifikáció kutatási programja

Az aridifikáció vizsgálata a Duna-Tisza közén

Az alábbi szempontok alapján

• A talajvízszint ingadozása

• A talajdinamika változásai

• A növényzet változása

A talajvízszint ingadozása

• A vizsgált területen a természetföldrajzi folya-természetföldrajzi folya-matok elsődleges irányítójamatok elsődleges irányítója mindig is a talajvízszinttalajvízszint volt. Ennek magassága függ az éghajlattól, a vízki-vételtől, a növényzet vízfelhasználásától.

• 1960-as évek: talajvízszint átl. 2 m, évszakos ingadozása 0,5 m

• 1970-es évek: talajvízszint-süllyedések már kimu-tathatók

• 1983: legsúlyosabb aszály kezdete• 1985-86: eddigi legalacsonyabb talajvízszint• 1992: országos méretű aszály• 1990-es évek vége: nedvesebb periódus kezdete

• 1990 tavasza: 60-70% a talajnedvesség a talaj felső 1 m-ében (sokéves átlag=100%)

• 1992: 15% a talajnedvesség a talaj felső 0,5 m-ében

• Vízkivétel: 1980-as évek második felében helyen-ként 20 m-t süllyedt a talajvíz

• Erdősültség: 1000: 25-30% 19. sz.: 6% ma: 10%

Jelentős mértékben csökkent a talajvízszintJelentős mértékben csökkent a talajvízszintaz 1970-es évektől az 1990-es évek végéig.az 1970-es évektől az 1990-es évek végéig.

A talajvízszint folyamatos csökkenését jelző ingadozása azágasegyházi talajvíz kútban

Forrás: a feldolgozott cikk

A talajdinamika változásai

• A talajvízszint süllyedésetalajvízszint süllyedése és a talajok nedvesség-tartalmának csökkenése befolyásolja befolyásolja a talajképző-dés folyamataita talajképző-dés folyamatait. Ez általában több évtized alatt megy végbe.

• Homoktalajok esetén ez érvényes, kivételek viszont a szoloncsákszoloncsák talajok, amelyek vízoldható sóinak szelvényen belüli átrendeződése rendkívül gyors és évszakos dinamikát mutat.→ részlegesen vagy teljesen kiszáradt szikes tavak szoloncsák fenéküledék-összletének vizsgálata különösen jó a szárazodás nyomon követésére.

↓

A mélyre süllyedő talajvízszint és az általa kapilláris úton táplált talajnedvesség között megszűnik a kapcsolat, a szoloncsák talajdinamika megakad, sőt esetenként kilúgzás („sziktelenedés”) is fellép.→ zártabb, kevéssé sótűrő növényzet telepedhet meg

• A vizsgált terület a Szappan-szék kiszáradt tómedencéje a Duna-Tisza közi futóhomokos minta-terület közvetlen szomszédságában (kiegészítheti a homokos térség későbbiekben bemutatott növény-szukcessziós kutatásait).

A Szappanszék 1. szelvény alapvizsgálati eredményei a legmobilisabbtalajjellemzők mennyiségi változásainak feltüntetésével

1998. év bőséges tavaszi és nyári csapadékaitól megtelt a talajgödör, köze-lében fúrást kellett mélyíteni.

A kiválasztott talajszelvény minden szempontból megfelela nátriumsókat tartalmazó, felszínközeli talajvíz hatásárakialakult hazai szoloncsákoknak.

Forrás: a feldolgozott cikk

A táblázatból levonhatókövetkeztetések:

1. A talaj összes sótar-talaj összes sótar-talmatalma a legfelső horizont kivételével jelentősen – harmadára-ötödére – csökkentcsökkent

2. Minden szintben nagy-mértékben megnőtt a megnőtt a szóda-tartalomszóda-tartalom, s ezzel párhuzamosan bő 0,5 (legfelül csaknem 1) értékponttal a pHa pH

3. Az említett talajjellem-talajjellem-zők mennyiségezők mennyisége 70 cm-es mélységig folytonosfolytonos – a legfelső két szint között ugrásszerű – csökkenéscsökkenést mutat

Magyarázatuk:

• 1997-98 között bővebb bővebb csapadékcsapadék → magas magas talaj-vízállástalaj-vízállás, ezért a sók többsége oldatba került, legtovább a szódaszóda marad oldatban, amit a kapilláris zónakapilláris zóna emelt vissza a felső talajszelvénybe.

• A szódatartalom növeke-dése → pH növekedés

Hosszabb idő távot vizsgálva

A Duna-Tisza köze szoloncsák talajai szóda tartalmának tér- és időbeli eloszlása

1980/1 1980/2 1997 1998

• 1980: mindkét szelvény összsósó- és szódatartalma a mé-lyebb szintek felé lassan, többnyire egyenletesen csök-kencsök-ken; közeli lefutás → kb. azonos sóviszony

• 1997: előbbihez hasonló, ám feltűnő, hogy minden szint-ben alacsonyabb a sómennyiségalacsonyabb a sómennyiség

• 1998: a görbe lefutása jelentősen eltér, mert kiugró kiugró értéketértéket vesz fel a felső 15-20 cm-es rétegben

Forrás: a feldolgozott cikk

Az előbb ismertetett tényekből levonható óvatóskövetkeztetések:

• A szárazodással még kevéssé sújtott (1980-as) A szárazodással még kevéssé sújtott (1980-as) szoloncsák talajok sótartalma és a sók szoloncsák talajok sótartalma és a sók szelvénybeli eloszlása nagy mértékben hasonlószelvénybeli eloszlása nagy mértékben hasonló

• Hosszabb száraz periódust (1997-es) átélt szo-Hosszabb száraz periódust (1997-es) átélt szo-loncsák talajok szódatartalma az egész szelvény-loncsák talajok szódatartalma az egész szelvény-ben kilúgzódik és minden szintben egyenletesen ben kilúgzódik és minden szintben egyenletesen ala-csony értéket vesz fel (bizonyíték ala-csony értéket vesz fel (bizonyíték sziktelenedésre)sziktelenedésre)

• A száraz években kialakult sóviszonyok egyes A száraz években kialakult sóviszonyok egyes erősebben csapadékos években (1998) erősebben csapadékos években (1998) gyökeresen megváltoznak; magasabb gyökeresen megváltoznak; magasabb talajvízszint talajvízszint →→ kapilláris zóna kapilláris zóna →→ sók felül sók felül koncentrálódnakkoncentrálódnak

A növényzet változása

• Az élővilágnak a klímaváltozásra adott válaszreak-cióiban bizonyos fáziskésés figyelhető meg.

• Egy hosszabb időszakon belül egy kisebb, rövidebb klímaingadozás élővilágra gyakorolt hatása nem jelentős.

• Az előbbiek figyelembe vételével Fülöpháza közelében kutatást végeztek.Olyan növényfajokat vizsgáltak, amelyeknek egyedszám változása összefüggésben lehet az éghajlat szárazodásával.Talajvízhatástól független vegetációtípust válasz-tottak.

A vizsgált növények (nyílt, évelő homokpusztagyepalkotói):

• Pusztai kutyatej• Mezei üröm• Magyar csenkesz• Homoki árvalányhaj

• A mezei üröm alkalmilag üde termőhelyen is előforduló szárazságtűrő növényeket, míg a többi három a hosszú száraz periódusú növényeket reprezentálja. → klímaváltozás kimutatására jók

A négy vizsgált növényfaj egyedszámának alakulása a mintaterületkvadrátjaiban, 1997-ben

• Botanikai adatsorokból értékelhető következ-tetéshez hosszú időn át kell vizsgálatokat végezni.Az adott területen az újrafelvételezéseket éves rendszerességgel végzik továbbra is.

Forrás: a feldolgozott cikk

• Ennek ellenére az utóbbi évek kutatásai bebizonyították:

– a homoki árvalányhaj dominanciáját a magyar a homoki árvalányhaj dominanciáját a magyar csenkesszel szemben. Ez bizonyíték az éghajlat csenkesszel szemben. Ez bizonyíték az éghajlat szárazodására, ugyanis az árvalányhaj mélyebb szárazodására, ugyanis az árvalányhaj mélyebb gyökérzetű mint a magyar csenkesz, ezért jobban tűri a gyökérzetű mint a magyar csenkesz, ezért jobban tűri a szárazodástszárazodást.

• Az összes ismertetett eredmény egy rövid száraz időszakot értékel.

• A három vizsgált tényező közül a talajvízszint a fo-lyamatok irányítójaként fogható fel.

• A másik két tényező - a talajdinamika és a növényzet – bizonyos fáziskéséssel, ugyanakkor mégis gyorsan reagál a változásokra. Mindkettő hosszabb monitorozása szükséges.

• A bemutatott eredmények tehát egy kis lépést jelentenek a globális éghajlatváltozás felderí-téséhez vezető úton.

Összegzésül

Forrás:

Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1-4. füzet, pp. 115-126.

Kertész Ádám – Papp Sándor – Sántha Antal:Az aridifikáció folyamatai a Duna-Tisza közén

Köszönöm a figyelmet!