Az államháztartás

Az állam szerepe

Klasszikus kapitalizmus időszaka: az ország külső védelme a belső rend, a nyugalom védelme olyan közintézmények működtetése,

amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

Az állam szerepe

XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése

okai: társadalmi feszültségek tompítása nyomor enyhítése a termelés folytonosságának

biztosítása az infrastruktúra kiépítése

Az állam szerepe

I. világháború: hadigazdálkodás → az állami beavatkozás

további növekedése 1929-33: sürgető kérdés az állami

beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe: jövedelmek igazságosabb elosztása állami beruházások, infrastruktúra és

közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése

Az állam szerepe

II. világháború után: keynesi koncepció → megerősödött az

állam gazdasági beavatkozása az állam aktív szerepvállalása intézményesített jóléti juttatások

Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?

Javak (jószágfajták) csoportosítása

2 szempont: a jószág fogyasztása egyénileg vagy

közösen történik-e? ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a

jószág fogyasztásából vagy sem?

Javak (jószágfajták) csoportosítása

Magánjavak Közjavak Díjfizető javak Közös készletű javak Közbenső javak

Magánjavak

a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók

a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik

pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás

Közjavak

a kizárás nem valósítható meg a fogyasztás ugyanazon jószágra

irányul sok embertől pl. honvédelem, TV műsorszórás,

bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság

Díjfizető javak

a kizárás megvalósítható a fogyasztás közösen történik pl. kábel- és műholdas TV, telefon,

vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár

Közös készletű javak

a kizárás nem valósítható meg a javak fogyasztása egyénileg

történik pl. levegő, tengeri hal, ásványok az

óceánban, tavak és folyók

Közbenső javak

fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el

pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás

Az állam szerepe – a jóléti államok

jelentős gazdasági fejlődés az állam alapvető célja: a tartós növekedés

biztosítása beruházások ösztönzése munkahelyteremtés

jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése: társadalmi biztonságérzet az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom

az állami szerepvállalás új prioritásai: egészségügy oktatás közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága

XX. sz. utolsó harmada: fejlődés megtorpanása → a beavatkozást

nem lehet és nem szabad eltúlozni a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága →

kihívás: Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és

más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani?

Milyen szerepet játszhat ebben az állam? Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága

válság: az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek az állam problémamegoldó képességébe vetett

bizalom megrendült az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban

való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz) csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége megnőtt a bürokratizmus

várható: csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési,

beruházási tevékenysége a nem hatékonyan működő állami tulajdon

privatizálása folytatódik

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága

szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból!

közfeladat: jogrend és szociális közbiztonság garantálása piaci versenyfeltételek biztosítása a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-,

oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok

koordinálása közösségi javak biztosítása természeti környezet védelme egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra

fenntartása és fejlesztése

Az államháztartás rendszere

A nemzetgazdaság szereplői: háztartások vállalatok pénzügyi vállalatok háztartásokat segítő nem

profitérdekelt szervezetek külföld államháztartás

Háztartások

általában végső fogyasztók de a tagok saját vállalkozásaikban

termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek

a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek

el nem költött jövedelmüket megtakarítják

Vállalatok, pénzügyi vállalatok

a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra

termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak

jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki

Nonprofit szervezetek

célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása

jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják

jellemzően végső fogyasztók

Külföld

hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import)

a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak

adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is

Az államháztartás

végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez

jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően

általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt

A gazdasági körforgás

A magyar államháztartási rendszer felépítése

Az államháztartás alrendszerei: központi kormányzat az elkülönített állami pénzalapok helyi önkormányzatok társadalombiztosítás

az államháztartás működésének szabályozása: 1992. évi XXXVIII. Tv.

A központi kormányzat

a közfeladatok ellátásának központi szintje a költségvetési politika céljainak kialakítása meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges

pénzügyi forrásokat kialakítja az államháztartás alrendszereit kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők

közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét támogatja az önkormányzatokat és az alapokat szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást ide tartoznak:

a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok)

a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)

Társadalombiztosítás

a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere

Mo: 1990-től önálló alap feladatainak ellátása:

Országos Egészségügyi Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár

a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása

Helyi önkormányzás

képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében

az állami feladatok ellátása helyi szinten helyi közösségekben az igazgatási feladatok

megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói

költségvetésébe tartoznak: helyi szervek a helyi szervek által irányított intézmények

Elkülönített állami pénzalapok

meghatározott társadalmi-gazdasági feladatokra létrehozott

parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre

létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét

gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése

Elkülönített állami pénzalapok

Munkaerő-piaci Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Wesselényi Miklós Ár- és

Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs

Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap 

A magyar államháztartás kiadásai

A központi költségvetés

A központi költségvetés struktúrája

4 szerkezeti egység: Költségvetési fejezet Fejezetcím (alcím) Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

Költségvetési fejezet

Valamely szervezethez kapcsolódik Legfontosabb állami szervek

Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala

Összes minisztérium Országos hatáskörű állami szerv

KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Köztestület (pl. MTA)

Alfejezetek

Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl. Politikai pártok költségvetési

támogatása Országos kisebbségi önkormányzatok

működésének biztosítása Év közben kiegészíthető

Előirányzat-csoportok

Előirányzat-csoportok: Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Kölcsönök Egyéb speciális célú előirányzat

Költségvetési ciklus

4 fázis: Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési

évet megelőző évben Döntési szakasz → normál esetben a

költségvetési évet megelőző évben Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama

egybeesik a költségvetési évvel Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza

→ a költségvetési évet követő esztendő

A központi költségvetés bevételei

Az adórendszer

A költségvetés bevételeinek csoportosítása

Adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek Állami vagyonhoz kapcsolható

bevételek Adományok, segélyek és egyéb

bevételek

Adójellegű bevételek

Adók Állami monopóliumok Vámok Társadalombiztosítási járulékok

Nem adójellegű bevételek

Illetékek Díjak bírságok

Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

Privatizáció Állami tulajdonú vállalatok profitja

Adományok, segélyek, egyéb bevételek

Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek

Állampolgári felajánlások Vállalati felajánlások

Adórendszer

Adó jellemzői: fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció

Jogszabályi előíráson alapul Egyszeri vagy folyamatos Mértékének megállapítása egyoldalúan

történik Adórendszer: többféle adó egymás mellett

alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék

Az adók csoportosítása

Közvetlen adók (egyenes, direkt) Azok a befizetések, amelyek valamely

gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak Pl. SZJA, nyereségadó

Közvetett adók (indirekt) Termékekhez, szolgáltatásokhoz

kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit Pl. ÁFA, értéknövekedési adó

Adók csoportosítása

Adó alanya szerint: Lakossági adók Vállalati adók

Az adóztatás jogosultsága szerint: Központi adók Helyi adók

A mai magyar adórendszer

Központi adók, illetékek Közvetlen (adóalany = adófizető) Közvetett (adóalany ≠ adófizető) Járulékok Díjak Hozzájárulások Illetékek

Helyi adók Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

Központi adók, illetékek: Közvetlen adók

SZJA (17%, 32%) Társasági adó (16% → 19%) Különadó (4% → 0%) Játékadó EVA (25% → 30%) Gépjárműadó (teljesítmény alapján)

Központi adók, illetékek:Közvetett adó

ÁFA (25%, 18%) Jövedéki adó Regisztrációs adó Energiaadó

Központi adók, illetékek:Járulékok

Munkaadói járulék (1%) Munkavállalói járulék Nemzeti kulturális járulék Társadalombiztosítási járulék

Foglalkoztatói Nyugdíjbiztosítási (24%) Egészségbiztosítási (1,5% + 0,5%)

Biztosítotti Egészségbiztosítási (6%) Nyugdíj (9,5%)

Vállalkozói járulék Innovációs járulék

Központi adók, illetékek:Díjak

Környezetvédelmi termékdíj Környezetterhelési díj

Központi adók, illetékek:Hozzájárulások

Rehabilitációs hozzájárulás (964500 Ft / fő / év)

Egészségügyi hozzájárulás Tételes (1950 FT / hó → 0 FT) Százalékos (27%)

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulás (MAX. 70% → 60%)

Központi adók, illetékek:Illetékek

Öröklési és ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illeték

Közigazgatási Bírósági Polgári eljárási

Igazgatási, bírósági eljárás díja

Helyi adók

Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

Legfontosabb adófajták

Nyereségadó (társasági adó) Állami vállalatok, rt, kft, szövetkezet

Jövedelemadó Magánszemély 2009. 0-1.700.000 Ft: 18% 1.700.000 Ft-tól: 306.000 Ft (18+36%) 2010. – szuperbruttósítás! 0-5.000.000 Ft: 17% 5.000.000 Ft felett: 32%

Vagyonadó Lakossági vagy vállalati vagyon után Tárgya: ingatlan (pl. föld, ház) vagy ingó vagyon

(értékpapír, pénz)

Legfontosabb adófajták

Forgalmi adó Termékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak

forgalmi folyamatához kapcsolódik Áralakító tényező: az adót a végső felhasználók

képviseljék Fogyasztási adó

Egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó speciális forgalmi adó

Cél: szelektív befolyásolás Egészségre ártalmas Luxus Import magas költséggel jár

Bruttó és nettó bér alakulása Munkavállaló (2009 -2010)

Havi bruttó munkabér

100.000 Ft

150.000 Ft

200.000 Ft

270.000 Ft

Nyugdíjjárulék (9,5%) 9.500 Ft9.500 Ft

14.250 Ft14.250 Ft

19.000 Ft19.000 Ft

25.615 Ft25.650 Ft

Egészségbiztosítási járulék (6% → 4% + 2%)

6.000 Ft6.000 Ft

9.000 Ft9.000 Ft

12.000 Ft12.000 Ft

16.200 Ft10.800 Ft

Munkavállalói járulék (Munkaerő-piaci járulék) (1,5%)

1.500 Ft1.500 Ft

2.250 Ft2.250 Ft

3.000 Ft3.000 Ft

4.050 Ft4.050 Ft

SZJA (18%-36% → 17%-32%)

18.000 Ft21.590 Ft

28.500 Ft32.385 Ft

46.500 Ft43.180 Ft

71.700 Ft58.293 Ft

Adójóváírás 11.340 Ft15.100 Ft

7.215 Ft15.100 Ft

2.715 Ft15.100 Ft

0 Ft5.832 Ft

Fizetendő adó 6.660 Ft6.490 Ft

21.285 Ft17.285 Ft

43.785 Ft28.080 Ft

71.700 Ft52.461 Ft

Havi nettó munkabér 76.340 Ft76.510 Ft

103.215 Ft107.215 Ft

122.215 Ft137.920 Ft

152.400 Ft171.639 Ft

Bruttó és nettó bér alakulása Munkáltató (2009 - 2010)

Munkavállaló havi bruttó fizetése

100.000 Ft

150.000 Ft

200.000 Ft

270.000 Ft

Szakképzési hozzájárulás (1,5% → 0%)

1.500 Ft0 Ft

2.250 Ft0 Ft

3.000 Ft0 Ft

4.050 Ft0 Ft

Munkaadói járulék (3%)Munkaerő-piaci járulék (1%)

3.000 Ft1.000 Ft

4.500 Ft1.500 Ft

6.000 Ft2.000 Ft

8.100 Ft2.700 Ft

Nyugdíjjárulék (24%) 24.000 Ft24.000 Ft

36.000 Ft36.000 Ft

48.000 Ft48.000 Ft

64.800 Ft64.800 Ft

Egészségbiztosítási járulék (5%)Egészségbiztosítási járulék (1,5% + 0,5%)

5.000 Ft1.500 Ft500 Ft

7.500 Ft2.250 Ft750 Ft

10.000 Ft3.000 Ft1.000 Ft

13.500 Ft4.050 Ft1.350 Ft

Egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft0 Ft

1.950 Ft0 Ft

1.950 Ft0 Ft

1.950 Ft0 Ft

Foglalkoztatás költsége 35.450 27.000

52.200 40.500

68.950 54.000

92.400 72.900