Upload
trannga
View
232
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Egészségügyi kar
Egészségügyi Szervező alapszak
Egészségturizmus szervező
szakirány
Az agy jutalmazó rendszerei kokain használat
alatt, és azok összefüggései pszichotikus
kórképekkel; skizofréniával
Konzulens: Készítette:
Dr. Tompa Tamás Csűri Erika Bernadett
2018. Miskolc
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés, dolgozat céljának ismertetése ............................................ 3.
1.1 Témaválasztás indoklása és körülírása .............................................. 3.
1.2 Kutatási anyagok, módszerek és eszközök bemutatása..................... 4.
1.2.1. Kérdőív meghatározása ............................................................ 4.
1.3 Feltételezéseim ................................................................................... 5.
2. Jutalmazó rendszerek ismertetése ....................................................... 6.
2.1. Jutalmazó pályák részei és azok elhelyezkedése ............................. 6.
2.2. A dopaminerg receptorok típusainak és azok elhelyezkedésének
bemutatása ................................................................................................ 8
3. Kokain használat agyra neurológiai háttere, az agyra gyakorolt
hatásának kifejtése .................................................................................... 9.
3.1. Kokain indukálta pszichózis ismertetése .................................. 10.
4. Skizofrénia, a skizoid spektrum, mint betegség, és a mögötte
meghúzódó agyi jelenségek bemutatása ................................................ 12.
5. Kialakulásának lehetséges okai ......................................................... 14.
5.1 Farmakológiai modellek
5.1.1. Idegfejlődési modell .............................................................. 14.
5.1.2. Glutamát hipotézis ................................................................. 15.
5.1.3. Dopamin hipotézis.................................................................. 16.
5.2. A két neurotranszmitter rendszer diszfunkciójának összefüggése . 17.
6. Primer kutatás bemutatása ................................................................ 18.
6.1. Primer kutatásom és a szakirodalmi áttekintésem kapcsolata ........ 19.
7. Eredményeim ismertetése ................................................................... 20.
8. Hipotéziseim igazolása/elvetése .......................................................... 27.
2
9. Megbeszélés, következtetések ............................................................. 29.
10. Összefoglaló ........................................................................................ 30.
11. Irodalomjegyzék ................................................................................ 31.
12. Mellékletek, függelékek ..................................................................... 33.
Köszönetnyilvánítás ................................................................................. 50.
3
1. Bevezetés, dolgozat céljának ismertetése
A kokain használat világszerte számottevő probléma. Különösen kiemelkedő az
Egyesült Királyságban és az európai kontinensen. Habár egyénenként más-más céllal
ugyan, de a szer, tartós használatának következményei végső soron hasonlóak:
szignifikáns viselkedésbeli változások, pszichotikus kórképek szimptómáinak
megjelenése. Mint például a skizoid spektrum betegség megjelenési típusai. [1]
Maga a skizofrénia olyan neuropszichiátriai spektrum betegség, amelynek
prevalenciája, előfordulásának gyakorisága körülbelül a világnépesség 1%-át teszi ki. A
betegséget gyakran a „Mentális betegségek rákjaként” definiálják. S annak ellenére, hogy
több mint egy évszázadig kutatták post mortem módon a skizofréniával diagnosztizáltak
agyát, nincsen meghatározott bizonyíték a betegség neuropatológiájára. Ellenben az
alátámasztott, hogy a jutalmazó rendszerek, pályák ingerületátvivő anyagainak,
anyagcseréjének zavara jelentős szerepet játszik a kialakulásában. [2]
Célom, közelebbi és átfogóbb képet nyújtani a kémiai jellegű, tehát szerhez kötött
addikció neurológiai hátteréről és ennek összefüggéseiről pszichotikus állapotokkal.
Bemutatni az emberi agy jutalmazó rendszerének működését normál, illetve kokainos
befolyásoltság alatt, melynek alapja szekunder kutatási anyagokból tevődik össze.
Bemutatni a drog indukálta pszichózist, ismertetni kialakulásának lehetséges okait illetve
az eddig ismert mögöttes mechanizmusait.
Mindazon által, meghatározni a kokainos befolyásoltság szerepét a drog indukálta
pszichózis kialakulásában.
1.1 Témaválasztás indoklása és körülírása
Témaválasztásom azon egyszerű indíttatásból született, mert a pszichiátriai kórképek
iránt nagyon régóta érdeklődtem.
Azért kifejezetten a drog indukálta pszichózist választottam ebben a formában, mert
egyrészt egyre inkább azt vettem észre, akár az ismeretségi körömben is, hogy növekvő
tendenciával nyer teret a különböző pszichoaktív szerek, anyagok használata.
Másrészről pedig én magam is kíváncsi voltam az emberi agy komplexitására a kórkép
és a droghasználat összefüggése kapcsán.
4
Ezen kívül sokat olvastam, hallottam az agy jutalmazó rendszereiről korábbi
tanulmányaim kapcsán, és mindig is érdekesnek tartottam a témát.
1.2 Kutatási anyagok, módszerek és eszközök bemutatása
Kutatásom alapját primer illetve szekunder kutatási típusok egyaránt biztosítják.
Szekunder, szakirodalmi kutatásom főként a jutalmazó rendszer működésére, a kokain
használat és a skizofrénia mögött meghúzódó, a tudomány jelenlegi állása szerint
ismeretes neurológiai mechanizmusokra összpontosít.
Míg primer kutatásom a kokain használati szokásokat és a drog indukálta pszichózis
közötti kapcsolatra irányul. Primer kutatásomat egy valid és reliábilis kérdőív
segítségével valósítottam meg, amelynek célcsoportja a legalább egyszeri kokaint
használók köre volt. Ezt online tettem elérhetővé illetve több, kifejezetten erre irányuló
internetes csoportban.
1.2.1. Kérdőív meghatározása
A kérdőív a kvantitatív és keresztmetszeti kutatás keretein belül tölcsér technikával
készült. 3 oldalon 26 kérdést tartalmaz, amelyet 3 szakasz tagol. Ezen szakaszok:
Személyes adatok, szociális háttér
Kokain használati szokások
Egyéb tényezők: gyógyszerezés, család genetikai háttere
Ez 2018 júniusától – 2018. október 31ig volt elérhető online, internetes felületen.
5
1.3 Feltételezéseim
Dolgozatom mondanivalóját a következő kérdéscsoportok és hozzájuk
kapcsolódó feltételezések köré szándékozom építeni:
Feltételezem, hogy a kokain használat befolyásolja a viselkedést, a
külvilág ingereire adott viselkedésbeli választ.
Feltételezem, hogy a kokain használatot követően erős diszfória érzet
jelentkezik.
Feltételezem, hogy a kokain használata mellett (előtte és/vagy akár
közvetlenül utána) egyéb stimuláns szer használata is jellemző.
Feltételezem, hogy a kokain használat elmúltával jellemző az affektív
zavar, az érzelmi üresség érzet.
Feltételezem, hogy a kokain használatot követő diszfória érzet (ha
fennáll), és a skizofrénia negatív tünetei között van összefüggés.
6
2. Jutalmazó rendszerek ismertetése
Az agy Jutalmazó rendszerének szerepe van az öröm, a jutalmazás érzésében, a
pozitív megerősítésben, az alapvető, túléléshez nélkülözhetetlen szükségletek
kielégítésére ösztönző motivációban (ilyenek például a táplálkozás, vagy a vízigény)
fontos szerepe van még a jutalmazás mellett például az akaratlagos mozgásokban, a
különböző kognitív funkciókban, a célorientált viselkedésben, az erre irányuló
motivációban, illetve a különböző pszichoaktív anyagokhoz való sóvárgásban (craving).
[3]
Alapvetően az emberi viselkedés részét képezi azon cselekvések ismétlése,
amelyek korábban öröm érzettel társultak. Maga a jutalmazó rendszer akkor aktiválódik,
ha valamilyen pozitív hatás éri az embert, vagy egy jelző inger megjelenését követően
jutalomra számít (predikció) az egyén. Droghasználat során, e rendszer stimulálása
révén, a különböző pszichoaktív szerek által kiváltott örömérzetnek a keresése, majd az
ebből később kialakuló addiktív viselkedés ismétlődik (drogkereső magatartás). [3]
2.1. Jutalmazó pályák részei és azok elhelyezkedése
Ezen agyi jutalmazó pályák egyik kulcs ingerületátvivő anyaga, neurotranszmittere a
dopamin, amely a Központi Idegrendszer létfontosságú funkcióit modulálja. [3]
A dopamin az agyban fontos fiziológiás működéseket szabályoz. Ez különböző idegi
pályákon valósul meg, amelyek két mezenkefalikus, középagybeli idegi magcsoportra, a
VTAra (ventrális tegmentális area) és a SNpcre (Substantia Nigra- Pars Compacta
állomány) vezethetőek vissza. Ezeknek a dopaminerg neuronjai továbbítják a
neurotranszmittert a limbikus (Nucleus accumbens, Hippocampus, Amygdala) és
kortikális régiókba, bizonyos jelző ingerek hatására (predikciós szignál). Ezek
nyúlványai a nucleus accumbens felett található striatumba érnek. A nucleus
accumbensből a striatum területére felszálló dopaminerg rostok együttesen részt vesznek
a jutalmazás feldolgozásában és az akaratlagos mozgások szerveződésében is. Ezen
speciális pálya a nigrostriatális pálya. [3]
7
A jutalmazás kiváltásánál szintén fontos szerepe van az erre irányuló
motivációnak, amelynek agyi központja a prefrontális kéregben található. Ezen terület
felelős, a motiváció mellett, többet között a racionális döntések meghozataláért, a
problémamegoldó képességért, a célorientált viselkedésért, illetve a jutalmazás
feldolgozásában is szerepe van. A pszichoaktív szerek iránti sóvárgás, drogkereső
magatartás, és a később ebből kialakuló addiktív viselkedés is a prefrontális kéreg
érintettségére utal (a striatális pályák által direkt vagy indirekt módon). [5]
A jutalmazó rendszer neurotranszmissziójában létre jövő, a normálistól eltérő
aktivitás befolyásolja a jutalmazás orientált viselkedésbeli választ (pozitív megerősítés) a
környezet ingereire. [6]
1. ábra: A dopaminerg pályák illetve központok
elhelyezkedése az agyban. A pirossal jelölt pálya a
nigrostriatális, a zöld a mezolimbikus, míg a kékkel jelölt
idegi pálya a mezokortikális pálya [4]
8
2.2 A dopaminerg receptorok típusainak, és azok elhelyezkedésének
bemutatása
A dopamin receptoroknak 5 féle fajtáját tudjuk elkülöníteni, azok strukturális és
farmakológiai tulajdonságai alapján, amelyeket 2 nagyobb receptor családba lehet
besorolni. Ezek mind G-protein kapcsolt receptorok, ez adja osztályozásuk alapját. A G
protein kapcsolt dopamin receptorok a sejtmembránban található, azt teljesen átérő
transzmembrán fehérjék, amelyeknek ligandját a dopamin képezi. [3]
Maga a két nagyobb G protein kapcsolt dopamin receptor család a D1 és a D2
típusba tartozik. A D1hez sorolható maga a D1, és a D5 típusúak is, míg a D2-höz maga
a D2, a D3 és a D4 féle receptorok. Ezek helyileg mind más agyi régiókban találhatóak.
[3]
A D1 típusú receptorok modulálják a különböző kognitív funkciókat és többnyire
a prefrontális kéreg, a nucleus accumbens és a striatum területén jellemzőek. Illetve
mérsékeltem csupán, de kisebb számuk jelen van a hippocampus területén is (főként a D5
típusúnak). Így, helyükből adódóan szerepük van többnyire a munkamemóriában, a
döntéshozatalban, a célorientált viselkedésben. [3]
A D2 típusú receptorok jelentős mértékben találhatóak a striatum és a hippocampus
területén, illetve kisebb számban csak, de fellelhetőek a prefrontális kéregben. Így
szerepük van mind a munka memória, mind pedig a hosszú távú emlékezetben. A D3nak
kifejezetten szerepe van a figyelem fenntartási folyamatokban, a tanulásban és az
emlékezetben is. [3]
A dopaminerg receptoroknak kulcsfontosságú szerepe van a különböző fiziológiás
agyi aktivitásban. Ebből adódóan, e receptorok működésének zavara hozzájárul bizonyos
betegségek kialakulásához, mint például a skizofrénia, a Parkinson-kór vagy az addikciók
kialakulásához (legyen az szerhez kötött vagy szer nélküli). [3]
9
3. A kokain használat neurológiai háttere, az agyra gyakorolt
hatásának kifejtése
A drogok olyan kémiai anyagok, amelyek képesek befolyásolni egyes neuronok
működését; az ingerület küldést-fogadást, illetve ezáltal az információk feldolgozását.
Az addikciós potenciállal rendelkező drogok, köztük a kokain is, mind növelik a
dopamin szintet a jutalmazásért felelős agyi területeken, ám de nem ugyan olyan
módon és formában. A dopaminerg neuronok kétféleképen mutatnak aktivizációt:
fázisosan és spontán. Ezen anyagok, a farmakológiai hatásuk által, növelik a spontán
dopamin felszabadulást. [3]
Alapvetően, normál működését tekintve a dopamin az idegsejtek
vezikulumaiban tárolódik, majd a preszinaptikus sejtet érintő akciós potenciál hatására
kikerül a szinaptikus résbe. Ezután a hozzátartozó specifikus transzporter a dopamint
visszaveszi, és az újra visszakerül a preszinaptikus neuron vezikulumaiba. Ám kokain
használat hatására blokkolódik a dopamin transzporter visszavételért felelős
képessége, s ennek okán a dopaminmolekulák száma egyre csak gyarapodik a
szinaptikus résben.[3]
A receptorok típusai közül a D1 és a D5 oly módon játszanak szerepet az
addiktív viselkedésben, hogy az elhelyezkedésükből adódóan befolyásolják az addiktív
szerek iránti sóvárgást és az erre irányuló drogkereső magatartást. Ennek bizonyítéka,
hogy a D1 receptorok gátlása kísérleti patkányokban csökkentette a kokain
önadagolásának mennyiségét, tehát valószínűleg a pszichostimuláns jutalmazó
hatására irányuló motivációt. Illetve a VTA és a SNpc területén lévő D2 receptorok, az
antagonistái által leblokkolt állapotának hatására megnőtt a lokomotoros aktivizáció és
a jutalmazás orientált viselkedés. Tehát a D2 receptorok aktivitása fordítottan korrelál
az addiktív viselkedéssel. A D3 és a D4 receptorok, indirekt módon játszanak közre a
pszichostimulánsok pozitív megerősítő hatásában. [3]
10
3.1 Kokain indukálta pszichózis ismertetése
Adolf Meyer a 20. század elején úgy gondolta, hogy a pszichotikus viselkedésbeli
változások normál válaszként szolgálnak a különböző bio-pszicho-szocialis tényezőkre.
A tudomány mai állása alapján sok kutatás mutatta ki, hogy rengeteg tényező indukálhat
pszichotikus tüneteket. A különböző pszichoaktív szerek használata (mint azt nevük is
mutatja) is ezen tényezők sorába tartoznak. [7]
Maga az addikció, az addiktív viselkedés egy olyan neuropszichiátriai betegség,
amelynek kompulzivitása a jutalmazó ingerhez kötött. [8]
A kokain indukálta pszichózis (CIP) jellemzői és meghatározása a DSM-V.
(Diagnostic and Statistic Manual of Mental Disorders) alapján:
Jellemzői: a paranoia, a vizuális és/vagy akusztikus hallucinációk, szorongás, alvászavar.
A CIP szimptómái kifejezetten a kokain intoxikáció által jelennek meg, illetve egyéb
kokain indukálta pszichotikus kórképeknél. A páciens valóságérzete ebben az esetben
megmarad és tudatában van a kokainos befolyásoltságnak. A CIP által létrejött tünet
együttes 3 hétnyi antipszichotikumos kezelés után megszűnik. [1]
2. ábra: PET eljárás által lehetővé vált a drog indukálta
dopamin aktivitás mérése in vivo módon. Az ábrán az agy
striatum területén mért aktivitás látható krónikus kokaint
használó személy agyában (jobb oldali ábra), illetve kontroll csoportnál (bal oldali ábra). Kimutatható, hogy a kokaint
használó egyéneknél csökkent a D2 receptorok aktivitása.
Ennek kimutatásához egy Racloprid nevű szintetikus D2
antagonistát használtak. Így minél jobban kötődik a
receptorokhoz, annál szenzitívebb a receptor. [4]
11
A kokain használattal kapcsolatos pszichotikus tünetek megjelenése gyakori
ugyan, de nem minden kokain használat során jelentkezik, illetve a fennálló rendszeres
használat során tartott absztinencia által pedig nem kerülhető el a kialakulása. Egyes
kutatások szerint azoknál az egyéneknél, akiknél már kialakult kokain indukálta paranoia,
nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a későbbiekben pszichotikus zavar, például akár
skizofrénia is, ha nem kap az egyén mihamarabb antipszichotikumos kezelést. [1]
Egyes kutatások szerint a szer fogyasztása eleinte hiperarousal szintet és eufóriát
okoz, de később (főként rendszeres használat során) mindez indukálhat paranoid
delúziókat, akusztikus hallucinációkat, bizarr inkoherens gondolkodást, és végül akár a
skizofrénia paranoid típusát is. [9]
12
4. Skizofrénia, a skizoid spektrum, mint betegség, és a mögötte
meghúzódó agyi jelenségek bemutatása
A skizofrénia kifejezés Eugen Bleuler-től származik 1911-ből. Szerinte a
betegséget Ambivalencia (egymással ellentétes érzések ugyan abban az
időintervallumban), Asszociációs zavar (célok-célképzetek eltűnése, szétesett
képzettársítás, kusza és logikátlan gondolatok), Affektív zavar (érzelmek elsivárosodása)
és Autizmus (kapcsolatuk a külvilággal megszakad, visszahúzódnak saját patológiás
belső világukba) jellemzi. Ezt a négy tünetcsoportot nevezzük bleuleri négy „A”-nak.
Fontos, hogy számukra a reális világ illetve a patológiás, pszichotikus belső világ egymás
mellett létezik, egyszerre, egyazon időben. [7]
A skizofrénia klinikai szimptómáit három kategóriába lehet osztani, azok
leggyakrabban előforduló szubjektív megjelenései alapján:
Pozitív tünetek (pszichotikus tünetek) pl: hallucinációk, delúziók, doxazmák,
dezorganizált viselkedés és beszéd
Negatív tünetek pl: szociális izoláció, amotiváció, letargia, érzelmi üresség,
hangulatváltozások, szorongás, szuicid késztetés, érdeklődés elvesztése a
környezete és a korábban érdekelt dolgok irányába
Kognitív deficitek pl: figyelem és memória zavar, önbizalomhiány,
kommunikációs-beszédbeli, mozgásbeli problémák [7]
A betegség kialakulásához feltehetőleg számos faktor közre működik (például
különböző gén mutációk, prenatális fertőzések, születési sérülések, agyi sérülések, drog
használat stb.), e sokszínű tényezők valószínűleg szerepet játszanak bizonyos agyi
neurotranszmitter rendszerek funkcionális zavarában, a normál működés egyensúlyának
felborulásában, aminek okán a skizofrénia és egyéb pszichotikus kórképek tüneteinek
megjelenése fordulhat elő. Mivel a betegség tünetei szubjektívek és sokszínűek,
megjelenési formájuk igen széles skálán mozog. [10]
13
Gyanújának fennállása esetében rengeteg és nagyon alapos vizsgálatot igényel,
míg végül diagnosztizálják. Sőt, az is gyakran fordul elő, hogy nem is diagnosztizálják
időben (még az első pszichotikus epizód megjelenése után, a kezdetleges, prodromális
szakaszban, amikor is a skizofrénia antipszichotikumos kezelésre jól reagál még) és
ennek okán a pácienst félre kezelik, ami további mentális leépüléshez vezet. A betegség e
szubjektivitását és sokszínűségét, számtalan megjelenési formáját jellemzi a spektrum
elnevezés. [10]
Megnyilvánulási formái főként a viselkedés megváltozása által, a szociális
adaptáció zavarai által és a teljesítmény romlásában jelentkeznek először, majd ezek
súlyosbodnak pozitív tünetekké, például akusztikus hallucinációkká (ezek valódi inger
nélküli téves percepciók), amelyekből majd következnek a betegség negatív tünetei.
Mindezen tünetek úgynevezett schubokban jelentkeznek, tehát egy-egy tünetmentes
időszakot újra és újra aktív, pszichotikus epizód követ. [10]
A skizofrénia évtizedek óta rejtélynek bizonyul a kutatók számára, a mögötte
meghúzódó pontosan meghatározott neurobiológiai mechanizmusok a mai napig
ismeretlenek. Csupán feltételezések vannak a betegség patológiájára. Lehetséges
neurológiai hátterét sokféle képalkotó eljárással vizsgálták, amelyek lehetővé tették
skizofrén betegek agyi struktúrájának és anyagcseréjének élő egyénben történő
vizsgálatát. S habár ezen in vivo eljárások (köztük CT, MRI) szerint a skizofréniához
köthető bizonyos agyi kortikális régiók volumetriás csökkenése kimutatható, a mögötte
meghúzódó pontos mechanizmusok meghatározása a mai napig vita tárgyát képezi. Ezen
eljárások által a neokortikális és hippocampális területek térfogatának csökkenése
kimutatott skizofrén pácienseknél, már az első pszichotikus epizódot követő időszaktól
egészen a betegség további lefolyásáig, növekvő tendenciával. [2]
14
5. Kialakulásának lehetséges okai
A skizofrénia kialakulásának egyik lehetséges okát az 1980-as években
fogalmazták meg először, ez volt az idegfejlődési modell, amely szerint a méhen belüli
fejlődés során a „normál” agyi fejlődés zavart szenved, melynek okán az szenzitívebb a
molekuláris elváltozásokra. Ezen molekuláris elváltozásokat később majd az életkorbeli
fejlődés és a környezeti tapasztalat befolyásolja, illetve váltja ki, s majd később, a fiatal
felnőttkorban a szimptómák megjelenéséhez vezet. [2]
Ezen kívül a skizofrénia mögött meghúzódó agyi jelenségek meghatározására
számos teória, elmélet született. Ezek közül farmakológiai szempontból két számottevő
modell áll jelenleg is klinikai tesztelések alatt, Ezek a hipoglutamát és a hiperdopaminerg
folyamatokon alapuló teóriák, amelyek a skizofrénia bizonyos tünetcsoportjaira
szolgálhatnak fiziológiás magyarázatként. [11]
Szintén fontos megemlíteni a stresszt, mint pszichózist is indukáló faktort. A
különböző stresszorok (például gyermekkori trauma, halmozottan hátrányos társadalmi
helyzet stb.) szintén a pszichózis kialakulásának valószínűségét növelő rizikótényezők
sorába tartozik. Mégpedig oly módon, hogy a megnövekedett külső tényezőkre adott
emocionális válasz reakció által a dopamin rendszer érzékenyebbé, szenzitívebbé válik,
és ennek okán megnövekszik pszichotikus tünetek megjelenésének valószínűsége. [12]
5.1 Farmakológiai modellek
5.1.1 Idegfejlődési modell
E modell kulcskoncepciója, hogy a rendellenesség már az agyi fejlődés korai,
méhen belüli, szakaszában megjelenik, míg maguk, az ez által kiváltott pszichotikus
tünetek csak jóval később, a fiatal felnőttkorban jelentkeznek először.
A modell szerint rizikófaktor a központi idegrendszer fejlődési zavarának
kialakulásában az anya fertőzéses megbetegedése, alultápláltsága, vagy például a
dohányzás is, főként a várandósság második trimeszterében, mivel ekkor fejlődik a
legtöbbet az idegrendszer. [2]
15
Epidemiológiája alapján a prenatális szakaszban történő in utero fertőzések is
köthetőek a tünetek kialakulásának kockázatához. Mint például: influenza,
toxoplazmózis, poliovírus okozta fertőzés, herpes simplex vírussal történő fertőzés,
rubella vírus illetve további virális vagy bakteriális fertőzések.
Mindezeken túl az ilyen idegrendszeri zavarban szenvedőknél már a korai
gyermekkori fejlődésben is észlelhetőek eltérések a normálistól (pl: lassabb beszéd és
mozgás), ezek már egy éves kor körül jelentkeznek, majd később súlyosbodnak (pl:
ágyba vizelés). A későbbi életkorban kognitív deficitek jelentkeznek verbálisan,
vizuálisan, a beszédértésben és a rövidtávú memóriában azoknál, akiknél majd,
jellemzően a fiatal felnőttkorban, kialakulhat a mentális betegség. [2]
Ezek a kognitív deficitek a korai gyermekkorban jelentkeznek és ugyan
maradandóak, állandóak, ám nem mutatnak romló tendenciát a betegség lefolyásának
előre haladtával. [2]
Végső soron a skizofrénia lehetséges kialakulására irányuló idegfejlődési modell,
teória, ugyan nem alátámasztott, de az ezzel magyarázott tünetek (pl: gyermekkori
kognitív deficitek) mérhetőek, és vizsgálhatóak. [12]
5.1.2 Glutamát hipotézis
E hipotézis szerint a glutamát szintetizálásának hipofunkciója szerepet játszik a
betegség tüneteinek kialakulásában, mégpedig igen összetett módon. [2]
A glutamát szerepe akkor vált gyanússá a szimptómák idegi hátterének
viszonylatában, amikor is kiderült, hogy a fenciklidin (PCP- „Angyalpor” néven elterjedt
pszichostimuláns) hatástanilag képes indukálni a skizofrénia negatív tüneteihez hasonló
állapotokat. Később ráébredtek, hogy ennek oka az, hogy a PCP igen erős antagonistája a
glutamát egyik ionotrop receptorának az NMDA receptoroknak (N-metil-D-aszpartát).
Tehát a PCP azáltal, hogy az NMDA receptorokhoz kötődik, blokkolja azok működését,
amely végső soron érzékelési és észlelési zavarokhoz vezet. Mivel ez a glutamáterg
működési zavar főként az agykéreg asszociációs területeihez köthető, így felelős lehet a
különböző kognitív és negatív szimptómák létrejöttében. [11]
16
Mindez főként a pszichózis terápiájának szempontjából volna lényeges, hiszen
felveti a kérdést, hogy e receptorok szenzitivitásának növelése esetében talán, ha nem is
teljesen megszüntethető, de legalább csökkenthetőek a skizofréniában fennálló tünetek.
[11]
5.1.3 Dopamin hipotézis
A Dopamin kulcsszerepet játszik a központi idegrendszer neurotranszmitter
modulációs funkcióiban, mint például az akaratlagos mozgásban, a jutalmazásban, és a
különböző kognitív funkciókban is (pl: célorientált viselkedés). A dopamin rendszer
zavart működésére vonatkozó teória reprezentálta az első magyarázatot a pszichózis
patogenezisére, és ez által elvezetett a későbbiekben az első generációs
antipszichotikumok megjelenéséhez. [3]
Egyes kutatások képalkotó módszerek segítségével (PET; SPECT) kimutatták,
hogy a skizofréniával diagnosztizált páciensek esetében megnövekedett a dopamin
mennyisége a striatum területén, amely kapcsolatba hozható a betegség pozitív
szimptómáival. Az ezen a területen lévő dopaminerg neuronok kétféleképen mutatnak
aktivizációt: fázisosan és spontán. Ez azért lényeges, mert bizonyos pszichoaktív szerek
használata, e rendszert megzavarván, serkentik a dopaminerg neuronok spontán tüzelését
a striatum területén, melynek következtében megnő a dopamin szint azon a területen,
előidézvén ez által a pszichózis bizonyos tünetcsoportjait. [13]
A dopamin hipotézis lényege és fontossága végső soron abban áll, hogy a limbikus
rendszerben dopamin túlsúly, míg a frontális területeken dopamin hiány áll fenn. Ezen
rendszerek zavara okozza a betegség pozitív, illetve negatív tüneteit. Ezért fontos, például
a betegség kezelésében, hogy a hiperaktív dopaminerg neuronok működését csökkenteni
kell a mezolimbikus pályákon, míg a hipoaktív dopaminerg neuronok aktivitását pedig
fokozni a mezokortikális pályákon. [10]
17
Talán bizonyítékként szolgálhatnak e teóriára bizonyos antipszichotikumok,
amelyeknek hatása kifejezetten a dopamin receptorokon érvényesül. Illetve, az sem
figyelmen kívül hagyandó tényező, hogy nemrégiben PET (pozitron emissziós
tomográfia) és SPECT (egy fotonos emissziós computer tomográfia) képalkotó eljárások
segítségével sikerült kimutatni a striatális dopaminerg rendszer zavart működését
skizofréniával diagnosztizáltak agyában. Ez a feltehetően hiperdopaminerg állapot a
striatum területén, magyarázatként szolgálhat a skizofréniában jellemző delúziókra, téves
eszmékre. [14]
5.2 A két neurotranszmitter rendszer funkcióbeli zavarának összefüggése
Egyes feltevések szerint a glutamáterg és a dopaminerg rendszerek között szignifikáns
összefüggés van a striatális és a középagybeli régiókban, amire az ismételt drog használat
befolyással van. Így végső soron csökken az önkontroll képessége az egyénben, és
növekszik a fogékonyság a stresszel járó ingerekre, diszfória érzet alakulhat ki. [11]
A dopaminerg pályarendszerek zavart működése és a glutamáterg szintetizálásának
hipofunkciója együttesen reprezentálják a „Dopamin-Glutamát Hipotézis” nevű
elméletet, amely ugyan összetett, de talán annál validabb magyarázatként szolgálhat a
pszichózis patogenezisére. [11]
Ezen összefüggés úgy nyilvánul meg, hogy a dopamin neuronok, akárcsak más
monoamin (egy aminocsoportot tartalmazó molekulák) lehetségesen glutamáterg
neuronok által kontrolláltak (közvetlenül vagy a GABAerg interneuronok által közvetve).
Így a hipoglutamáterg állapot zavart okozhat a dopaminerg rendszer működésében. Ez a
jelenség azért is érdekes, mert felveti a lehetőségét annak, hogy magyarázatként
szolgáljon a kokain és az egyéb pszichostimulánsok által kiváltott felborult dopamin
állapotra, skizofréniával diagnosztizált egyénekben. [11]
18
6. Primer kutatás bemutatása
Kutatásomat 2018 júniusától 2018. október 31-ig terjedő időintervallumban
végeztem egy saját készítésű kérdőív által. Ezen kérdőívben összefoglalt kérdések
tematikusan egymást követvén, 26 kérdést tartalmaztak, amelyet 3 nagyobb szakasz
tagolt, e szakaszok voltak:
• Személyes adatok, szociális háttér
• Kokain használati szokások
• Egyéb tényezők: gyógyszerezés, család genetikai háttere
A kérdőív (1. számú melléklet) készítés módjának választása a tölcsér technikára
esett annak reményében, hogy így talán a kérdések a kitöltő számára befogadhatóbbá
válnak. Az első szakaszban néhány személyes adat kíséretében kívántam
meghatározni, hogy a kokaint használók többsége milyen nemű, melyik életkor
csoporthoz tartozik, milyen a családi állapota, a legmagasabb iskolai végzettsége
illetve jelenlegi társadalmi státusza. Ezek azért fontosak, mert ezek tekintetében talán
lehet következtetni a potenciális szerhasználók körére, azok szociális hátterére.
Kutatásomat 107 kitöltő segítette online felületen. Azért főként az internetes
elérhetőségre esett választásom, mert, mint kutatásomból is kiderült, főleg az 50 év
alatti korcsoport tagjai tartoznak a potenciális célcsoportomba, akiknek pedig
feltételezhetően van internet elérhetősége, így szélesebb körben tudtam végezni
felmérésemet.
Maga a kérdőív 26 kérdésből 5 darab nyitott kérdést tartalmazott, illetve 21 zárt
kérdést. A kokainos befolyásoltság szubjektív élményeinek mérésére irányuló kérdés a
nyitott kérdés kategóriába tartozott, a szerhasználat után bekövetkező állapot
felmérését pedig egy 1-5-ig terjedő pontrendszerű Likert-skálával igyekeztem
felmérni.
19
A kérdőív kitöltésének aspektusából félő volt, hogy mivel az illegális
pszichostimulánsok használata sajnos társadalmi viszonylatban még mai napig a
tabunak számító témák sorába tartozik, ezért az emberek nem elég nyitottak egy ilyen
jellegű felmérésben történő részvételre. Illetve ha mégis azok, akkor sem merik
felvállalni, kitölteni majd, tartván attól, hogy a társadalom vagy a környezetük elítéli
ezért, vagy akármilyen következménye lesz. Függetlenül attól, hogy természetesen a
kérdőív teljes mértékben anonim, az elején feltett szociális háttérre vonatkozó
kérdések is csupán a viszonyítási alap szempontjából voltak szükségesek. Illetve
szintén korlátnak számított, hogy a kokain használat elmúltával jelentkező állapot
mérésére a Likert-skálás felmérésnél félő volt, hogy sokan a 3-as értékelő pontszámot
választják, ezzel pedig az eredményt egyik véglet irányába sem billentik ki számomra.
Törekedni próbáltam arra, hogy a kvantitatív kutatási módszer segítségével a
kapott válaszok minél számszerűbb eredményekhez juttassanak.
6.1 Primer kutatásom és a szakirodalmi áttekintésem kapcsolata
Szakirodalmi áttekintésem és a primer kutatásom összekapcsolódási pontja
maga a kokain használat indukálta pszichotikus megbetegedés. Ezt szerettem volna
bemutatni a kokain használati szokások szubjektivitásának mérése által a pszichózis
kialakulásának tekintetében. Fontosságát főként az adja, hogy manapság egyre
gyakoribb társadalmi tényezővé vált valamilyen pszichoaktív szer használata, köztük a
kokainé is, ami viszonylag magas addikciós potenciállal rendelkezik. [15] Szekunder
kutatásom által szerettem volna rávilágítani a kokain használatának pszichiátriai
vonatkozású következményeire és a szerhasználat mögött meghúzódó agyi
folyamatokra, hiszen a kokain fő célpontja az idegrendszer, illetve ezen felül
bemutatni a pszichózis legszélsőségesebb formáját, a skizofréniát, amely egy egyre
nagyobb prevalenciával rendelkező pszichiátriai betegség. [11]
20
7. Eredmények ismertetése
A beérkezett kérdőívek adatai alapján az eredményeket diagramos ábrázolásban
szemléltetem. A fejezetből kimaradt tájékoztató jellegű eredményeket a 2. számú
melléklet tartalmazza. A kokain indukálta pszichózis tekintetében a következő
eredményeket kaptam:
A következőkben bemutatott oszlopdiagramok fontossága azért jelentős, mert
mindegyik meghatározás a skizofrénia negatív tüneteire (lásd 12. oldal) asszociál
valamilyen formában.
. A kokain hatásának elmúlta UTÁN érezte-e bármelyiket az alábbiak közül?
Kérem, válaszát jelölje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1: egyáltalán nem, és 5: Teljes mértékben
Tehát az ábra alapján a kokain hatásának elmúlta után tapasztalt szubjektív
érzetek felmérésére irányuló Likert-skálás megoszlást ábrázolja az oszlopdiagram.
Ez alapján:
A motiválatlanság érzetét a kitöltők közül 42 fő tehát az összes kitöltő 39,25%-a
értékelte 4-esre. Magát, a motiválatlanság, amotiváció érzetének jelenlétét a kitöltők
átlagosan 3,15-ösre értékelték.
Az érzelmi üresség érzetét 32 fő tapasztalta teljes mértékben, tehát 5-ös értékelést
kapott, amelyről a válaszadók 30%-a vélekedett így. Magának az érzelmi üresség
érzetének fennállóságát, jelenlétét pedig átlagosan 3,34-es értékkel határozták meg a
kitöltők.
3. ábra: A kokain használata után tapasztalt állapotok I. (X tengely-meghatározás;
Y tengely-értékelők száma – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
21
A letargia, szomorúság érzetének megtapasztalása 4-es értékelést kapott, amit 44
személy, a válaszadók 41,12%-a adott. Ennek a jelenlétét, érzetét átlagban 2,89-esre
értékeltek a válaszadók.
Az elszigetelődés, magányosság érzetét 38 fő értékelte 4-esre, tehát a válaszadók
35,5%-a. Ezen érzet értékelése az összes kitöltő válaszát figyelembe véve átlagban
2,97-es értékelést kapott.
A kokain hatásának elmúlta UTÁN érezte-e bármelyiket az alábbiak közül?
Kérem, válaszát jelölje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1: egyáltalán nem, és 5: Teljes
mértékben
Hangulatingadozás fennállását 42 fő értékelte 5-ösre, amely az összes válaszadó
39,25%-ának felel meg. Ez a meghatározás átlagosan, a teljes válaszadó tekintetében
3,58-as értékelést kapott.
Önbizalomhiányt tapasztalt 37fő 4-es értékpontig terjedő mértékben, amely
válaszadók 34,57%-át adja. Az összes kitöltő tekintetében ezen meghatározás
értékelése a 2,88-as.
Koncentráció nehézsége állt fenn 45 személynél, akik ezt a meghatározást 4-esre
értékelték. Ők az összes válaszadók 42,05%-ának felelnek meg. A meghatározás
értékelése pedig az összes válasz tekintetében átlagosan 3,13-as.
4. ábra: A kokain használata után tapasztalt állapotok II. (X tengely-meghatározás;
Y tengely-értékelők száma – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
22
A sóvárgást az újabb adagra a válaszadók közül 32-en, az összes válaszadó 29,9%-a ,
értékelték 4-esre. Ami pedig átlagosan és az összes válaszadó tekintetében 2,79-es
értékelést kapott.
A kokain hatásának elmúlta UTÁN érezte-e bármelyiket az alábbiak közül?
Kérem, válaszát jelölje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1: egyáltalán nem, és 5: Teljes
mértékben
Az ábra alapján:
A szorongás 39 főtől kapott 3-mas értékelést, akik az összes válaszadók a 36,45%-a.
A 107 fő ezt átlagosan 2,57-esre értékelte.
Frusztráció a válaszadók szubjektív véleménye alapján 4-es értékelést kapott,
amelyről a 33,64%-uk vélekedett így, tehát 36 személy. A frusztráció érzetének
fennállóságát az összes kérdőívet kitöltő személy tekintetében pedig átlagosan 2,86-os
értékkel határozták meg.
A remegést, a kokain hatásának elmúlta után 1-esre értékelte a válaszadók 41,12%-
a,tehát 44 személy. Az összes válaszadó átlagban ezt 1,97-re értékelte.
Az étvágytalanság érzetének értékelése 5-ös, 44 személy, tehát a válaszadók 41,12%-a
alapján. Ennek átlagos meghatározása, az összes válaszadó tekintetében pedig 3,76-os.
5. ábra: A kokain használata után tapasztalt állapotok III. (X tengely-meghatározás; Y
tengely-értékelők száma – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
23
A kokain hatásának elmúlta UTÁN érezte-e bármelyiket az alábbiak közül?
Kérem, válaszát jelölje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1: egyáltalán nem, és 5: Teljes
mértékben
Az oszlopdiagram alapján elmondható, hogy:
Erős fejfájás jelenlétét a válaszadók 38,67%-a,tehát 41 fő értékelte 4-esre. A
meghatározást az összes kitöltő összességében átlagosan 3,04-esre értékelte.
Paranoia jelenlétének értékelése 4-es a válaszadók 39,25%-ának, tehát 42 személynek
véleménye alapján. Az érzetre vonatkozó átlagos értékelés pedig 2,8-as, az összes
válaszadó véleményét tekintve.
Szédülés, egyensúlyzavar állt fenn a válaszadók 43,92%-ának,47 személynek,
értékelése alapján 4-es pontértéket érő mértékben. Az átlagos értékelés erre
vonatkozóan pedig 2,9-es, az összes válaszadó véleményének tükrében.
6. ábra: A kokain használata után tapasztalt állapotok IV. (X tengely-meghatározás;
Y tengely-értékelők száma – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
24
Fogyasztott-e egyéb stimuláns szert a kokain elfogyasztása előtt/közvetlen utána?
Az eredményül kapott kördiagram adatai alapján a válaszadók (mind a kokaint
legalább egyszer használt személyek) közül 90,7%, tehát 97 fő használt egyéb
pszichostimuláns szert a kokain használatának közvetlenül előtte és/vagy utána. Ez
olyan okból fontos, hiszen ezek tovább növelik a kokain indukálta pszichózis (CIP-lásd
10. oldal) kialakulásának valószínűségét. Főleg, hogy az igennel válaszolók 42,3%-a
marihuana-t használt (8. ábra) a kokain használatának intervallumában, amelyre
vonatkozólag a mai napig folynak kutatások a pszichózist is indukáló faktorairól.
Fogyasztott-e egyéb stimuláns szert a kokain elfogyasztása előtt/közvetlen utána?
7. ábra: Egyéb szerek használata kokainfogyasztás
előtt/közvetlenül utána
90,7%
8. ábra: Az egyes pszichostimulánsok járulékos használatának százalékos
megoszlása a 97 válaszadóhoz viszonyítva
25
Alakult-e ki bármilyen jellegű sóvárgás/vágy újabb adagra az első használat után?
A fent ábrázolt oszlopdiagram adatai a kokain addikciós potenciáljára
vonatkoznak. Szemlélteti a kérdőívet kitöltött egyének szubjektív válaszát a kokain
hatásának elmúlta után jelentkező sóvárgás tekintetében. Ennek fontossága abban
rejlik, hogy feltehetően minél nagyobb a szer újbóli használatára irányuló sóvárgás,
annál valószínűbb, hogy az egyén újra a szerhasználathoz folyamodik. Az ábra alapján
a kokain hatásának elmúlásával nem jelentkezett az egyéneknél fokozott
vágy,sóvárgás az újbóli használat iránt. A válaszadók 51,9%-a, tehát 55 személy
szerint ugyanis a jelentkező késztetés az újabb kokainhasználatra vonatkozólag
elhanyagolható, nem számottevő.
9,4%
51,9%
38,7%
9. ábra: A kokain használat elmúltával jelentkező sóvárgás az
újabb adagra százalékos megoszlásban
26
Ha többször használta, mennyi idő elteltével? (59 válasz)
Előfordult-e a kokain fogyasztás hatására a következők közül bármelyik?
Az ábra alapján eredményként mutatható fel, hogy a kokain fogyasztás hatására
a válaszadók közül 68 személy (64,8%) tapasztalt jelentős kognitív változást. Ennek
jelentősége abban rejlik, hogy az egyes meghatározások a skizofrénia
tünetcsoportjához köthetők, hiszen a betegségben szenvedő egyéneknél is többségében
elmondható, hogy az új szavak alkotása, kusza gondolatok, valóságtól történő
elszakadás jellemzően gyakori tényezője a betegségnek (lásd.12. oldal).
A kördiagram alapján az összes válaszadó (107) 55,14%-a a kokaint ismételten
használta. A pszichózis kialakulásának tekintetében további súlyosbító faktor, tényező,
hogy az 59 választ adó személy majdnem fele (45,8%-a, mint az ábra is szemlélteti)
már pár órán belül újra használt kokaint.
10. ábra: Kokain fogyasztás hatására történő kognitív változások az összes válaszadó
válaszához viszonyítva
11. ábra: A kokain ismételt használatának időintervalluma az előző
használatot követően százalékos eloszlásban, a szert többször is használt
személyek körében
27
8. Hipotéziseim igazolása/elvetése
Az 1.3-as pontban felállított feltételezéseimet a primer, illetve szekunder
kutatásommal összefüggésben egyaránt megvizsgáltam, és a következő eredményeket
kaptam.
1. Feltételezem, hogy a kokain használat befolyásolja a viselkedést, a
külvilág ingereire adott viselkedésbeli választ.
Ez a hipotézisem igaznak bizonyult, hisz a kérdőívem válaszadói közül, az erre
irányuló kérdésre, 64,8%-a számolt be kognitív változásról kokain használatának
befolyására (10. ábra). Illetve szekunder, szakirodalmi kutatásom során is kaptam erre
irányuló adatokat, például feltehetően a kokain hatásmechanizmusa, agyra gyakorolt
hatása alapján mondható el, hogy befolyással van a percepcióra és ez által a külvilág
ingereire adott viselkedésbeli válaszra is (lásd 9. oldal).
2. Feltételezem, hogy a kokain használatot követően erős diszfória érzet
jelentkezik.
Ezen hipotézisem is igazolható, mivel kérdőívemben a kokain hatásának elmúlta
után tapasztalt, illetve erre vonatkozó adatokat a Likert-skálás felmérés alapján kaptam
meg. Erre vonatkozólag, eredményeim alapján a diszfória érzettel társuló állapotokra
adott értékelés (szorongás 3-as, motiválatlanság 4-es, frusztráció 4-es,
letargia/szomorúság 4-es értékelésű volt) átlagosan 3,75-ös. Tehát végső soron
elmondható, hogy a kokain hatása után jelentkező diszfória érzet megjelenik a
használók körében.
28
3. Feltételezem, hogy a kokain használata mellett (előtte és/vagy akár
közvetlenül utána) egyéb stimuláns szer használata is jellemző.
Ez a feltételezésem is alátámasztható, hiszen a kérdőívem által erről számot adó
adatok is kimutatták, hogy a válaszadók 90,7%-a, tehát 97 személy felelt
egyértelműen igenlő válasszal az erre irányuló kérdésre (7. ábra).
4. Feltételezem, hogy a kokain használat elmúltával jellemző az affektív
zavar, az érzelmi üresség érzet.
Ezen feltételezésemet csupán részben tudom alátámasztani, mert habár a
kérdőívem Likert-skála típusú értékelésében maximálisra értékelték az érzelmi üresség
érzetének tapasztalatát a kokain hatásának elmúlása után, a válaszadóknak csupán
30%-a vélekedett így. Ennél fogva nem jelenthető ki egyértelműen e tényező
szubjektív fennállása.
5. Feltételezem, hogy a kokain használatot követő diszfória érzet (ha
fennáll), és a skizofrénia negatív tünetei között van összefüggés.
Mivel a szerhasználatot követő diszfória érzet fennállására vonatkozó hipotézisem
bizonyítást nyert, ennek tükrében vizsgálván e feltételezésem, elmondható, hogy nem
teljes mértékben és egyértelműen bizonyítható. A kérdőívem alapján ugyan vonható
összefüggés, de a skizofrénia negatív tünetcsoportjában szerepet játszó állapotok nem
mindegyikét (vagy nem egyértelműen) igazolták a válaszadók.
29
9. Megbeszélés, következtetések
Vizsgálati eredményeimet összességében meghatározva elmondható, hogy a
kokain használata, pontosabban a hatásának elmúltával bekövetkezett állapot és a
skizofrénia negatív tünetei között vélhető összefüggés, ám ez teljesen szubjektív és
nem minden szerhasználat esetében jelentkezik.
Végső soron kijelenthető, hogy a kokain használata és a skizofrénia kialakulása
közötti kapcsolat egy hosszú út, amit az első használattól a pszichotikus szimptómák
(és majdan a kezelés) megjelenéséig megtesz az egyén. Ezen hosszú folyamat több
tényezőből áll, amelynek egyik végén a kokain használat áll, mint trigger pont, a másik
végén a paranoid skizofrénia, mint következmény. Ebbe a két mentális betegség
közötti folyamatba viszont sok tényező tartozik és ezek változóak. Illetve ebből
következik, hogy egyik végpont nem kötelező jelleggel vezet a másikhoz. Tehát aki
kokaint használt, nem feltétlenül lesz skizofrén, és a skizofréniával diagnosztizáltak
sem biztos, hogy használtak életükben kokaint.
30
10. Dolgozat összefoglalása
Dolgozatom célját képezte közelebbi és átfogóbb képet nyújtani a kémiai
jellegű, tehát szerhez kötött addikció neurológiai hátteréről és ennek összefüggéseiről
pszichotikus állapotokkal. Bemutatni az emberi agy Jutalmazó rendszerének
működését normál, illetve kokainos befolyásoltság alatt, melynek alapja szekunder
kutatási anyagokból tevődik össze. Bemutatni a drog indukálta pszichózist, ismertetni
kialakulásának lehetséges okait illetve az eddig ismert mögöttes mechanizmusait.
Mindazon által, meghatározni a kokainos befolyásoltság szerepét a drog indukálta
pszichózis kialakulásában.
Ezeknek tükrében egy 26 kérdésből álló kérdőív segítségével kvantitatív
módszer által kerestem a választ a kokainhasználat módjainak összefüggésére az akut
kokain indukálta pszichózis, és a skizofrénia tüneteivel.
Illetve szekunder kutatásom által kerestem az összefüggéseket a kokain
hatásmechanizmusa mögött meghúzódó agyi folyamatok és a skizofrénia lehetséges
kialakulása között, figyelembe véve a legfrissebb kutatási eredményeket a témákban.
Mind a primer, mind pedig a szekunder kutatási eredményeim alapján
elmondható, hogy rengeteg tényező együttese a skizofrénia indikátora, illetve a kokain
használata, majd az addikciók kialakulása mögött is összetett egyéni illetve társadalmi
okok vélhetőek meghúzódni.
Összességében kutatásom által csupán szerettem volna felhívni a figyelmet a
kokain használatának egyik legsúlyosabb következményére a skizofrénia
kialakulására, annak indikáló faktoraira, és bemutatni az ezek hátterében álló agyi
aktivitásváltozást.
31
11. Irodalomjegyzék
[1] C.Roncero MD & C.Daigre PhD & mtsi ; An International Perspective and
Review of Cocaine-Induced Psychosis: A Call to Action; Substance
Abuse; 13 Jun 2014.
[2] R.Birnbaum & D.R.Weinberger; Genetic insights into the
neurodevelopmental origins of schizophrenia; NATURE
REVIEWS|NEUROSCIENCE; 26 October 2017.
[3] A.Ledone & N.B.Mercuri; Current concepts on the Physiopathological
Relevance of Dopaminergic Receptors; Frontiers in Celullar
Neuroscience; 08. February 2017.
[4] O. Arias-Carrión & M.Stamelou & mtsi; Dopaminergic reward system: a
short integrative review; International Archives of Medicine; 6 October
2010
[5] N. D. Volkow & R. A. Wise & R.Baler; The dopamine motive system:
implications for drug and food addiction; NATURE REVIEWS|
NEUROSCIENCE; 16. November 2017
[6] Ja-Hyun Baik; Dopamine signaling in reward-related behaviors; Front.
Neural Circuits; 11 October 2013
[7] M.V.Seeman & P.Seeman; Is schizophrenia a dopamine supersensitivity
psychotic reaction?; Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry; 3
January 2014;
32
[8] N.D.Volkow & M.Morales; The Brain on Drugs: From Reward to Addiction;
2015 Elsevier Inc.; August 13, 2015, page 162,
[9] H. Ujike; Stimulant-induced Psychosis and Schizophrenia: The Role of
Sensitization; Current Psychiatry Reports 2002, 4:177–184
[10] JP Kesby & DW Eyles, JJ McGrath & JG Scott; Dopamine, psychosis and
schizophrenia: the widening gap between basic and clinical neuroscience;
Translational Psychiatry volume 8, Article number: 30 (2018)
[11] A.Carlsson & N. Waters & mtsi.; Network interactions in schizophrenia —
therapeutic implications; Brain Research Reviews ; 3 December 1999.; pages
342–349
[12] C. Schifani & Huai-Hsuan Tseng & mtsi.; Cortical dopamine dysregulation
in schizophrenia and its link to stress; Scientific Commentaries BRAIN 2018:
141; 1888–1899
[13] T. V. Maia & M. J. Frank; An Integrative Perspective on the Role of
Dopamine in Schizophrenia; Biol Psychiatry; 01 January 2017;
[14] G.Juckel; Inhibition of the reward system by antipsychotic treatment;
Dialogues Clinical Neuroscience 2016;18:109-114.
[15] T. Favrod-Coune & B. Broers; The Health Effect of Psychostimulants: A
Literature Review; Pharmaceuticals (Basel); 2010 Jul 22.
33
12. Mellékletek, függelékek
1. Felhasznált kérdőív
2. Az Eredmények fejezetből kihagyott elemzések
34
35
36
37
38
39
40
41
2.Melléklet: Az Eredményekből kimaradt ábrák
E szerint tehát a kokaint használó személyek 57%-a férfi, tehát az összes kérdőívet kitöltő
személy közül 61 ember, míg nő pedig 46 személy.
A szert legalább egyszer használók java része, 74,8%-a, tehát 80 személy 18-29 életkor
közötti. 15,9%-a, tehát 17személy 12-17 év közötti, a 9,3%-a tehát 10 személy 30 és 50
közötti és 50 éves kor felett feltételezhetően senki nem használta a szert (habár az sem
kizárható, hogy nem jutott el hozzá a kérdőív internetkapcsolat és szociális tér híján).
Nő
Férfi
Válaszadók nemek szerinti eloszlása
43%
12-17
18-29
30-50
50-
74,8%
15,9%
57%
Válaszadók életkor csoportjainak megoszlása
42
A válaszadók 60,7%-a egyedülálló,tehát 65 személy, és 39,3%-a él kapcsolatban,tehát 42 fő.
A válaszadók közül a legnagyobb mértékben egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkeznek,
ez a réteg 47,7%-ot, tehát 51 személyt jelent. Míg utána 29%-ban a középiskolai
végzettséggel rendelkezők vannak, 31 fővel. Ezután az általános iskolai végzettségűek adják a
kitöltők 10,3%-át, tehát 11 főt. Ezt követik a szakiskolai végzettségűek 9,3%-os
megoszlásban, ami 10 személyt jelent. Majd a posztgraduális képzésben végzettek az összes
válaszadó 3,7%-át adják, 4 fővel.Egyéb válaszlehetőséget nem jelölt senki-
A válaszadók családi állapota
százalékos megoszlásban
A válaszadók legmagasabb
iskolai végzettsége
43
A kokaint használók közül 41,1%, tehát 44 személy van a társadalomban betöltött státuszát
tekintve beosztott munkakörben, majd a válaszadók 33,6%-a tanuló státuszú, tehát 36
személy. A kitöltők 15%-a tehát 16 személy vállalkozó, 8,4%-a vagyis 9 személy felsőbb
vezető, és csak 2 személy, a válaszadók 1,9%-a munkanélküli. Nyugdíjas és egyéb társadalmi
státuszú válaszadóm nem volt.
Kérdőívemben alapkitétel volt, hogy legalább egyszer használják a szert a válaszadók.
A válaszadók jelenlegi társadalmi
státusza (a kitöltés idejére vonatkozóan)
Fogyasztott-e már legalább
egyszer kokaint
44
A válaszadók 65,4%-a, 70 személy nem használta a kokaint rendszerességgel,ám 34,6%uk, 37
személy igen.
A válaszok alapján elmondható, hogy a legjellemzőbb kokain használati forma az
orrnyálkahártyán keresztül történő szervezetbe juttatás. Illetve szintén gyakori még, bár az
előző használati mód majdnem negyede, a crack használata, tulajdonképpen a kokain szabad
bázisú formája, ez a válaszadók 18,7%-ára volt jellemző. Intravénásan is használta 8 személy,
illetve szájon át pedig 2 fő.
igen
nem
Az első használatot követően használta-e rendszeresen?
65,4%
34,6%
A kokain használat formájának
százalékos megoszlása a válaszadók
körében
45
Az ábra százalékos megoszlása alapján elmondható, hogy a válaszadók főként nagyobb
társaság jelenlétében használják a szert, szinte sosem, csupán 1,9%-ban volt rá példa,egy fő
esetében, hogy egyedül használta.
A válaszadók 75,7%-a szórakozás céljából nyúlt kokainhoz. Míg 44%-uk a társaság hatására.
Itt kimutatható, hogy mekkora hatása van a társaságnak az egyénre. Illetve jelentős még, hogy
a kitöltők 30,8%-a kognitív teljesítménynövelés céljából használta
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Nagyobbtársaságban
Kisebbtársaságban
Párjával Egyedül Egyéb
20,6%
2,8% 1,9% 0,9%
A válaszadók hogyan, kivel használták a kokaint
A szer használásának alapvető indíttatása az összes kitöltőhöz viszonyítva
46
A kokain hatásának elmúlásával jellemző szubjektív állapotok felmérésére irányuló Likert-
skálás értékrendszerben a lázat a kitöltők 1-esre értékelték, ezt az összes válaszadók közül 69
személy érezte így. A nyugtalanság érzetét 4-esre értékelő emberek 42-en voltak.
Ingerlékenységet 4-re értékelte 44 személy. A hányinger érzetének tapasztalását 1-esre
értékelték 58-an.
Az emlékező képesség romlását kokain használat után 4-esre értékelték 37-en. Míg fokozott
szomjúságot 5-ösre 40-en. Az alvászavart is 5-ösre értékelték, mégpedig 43 személy. Az
izzadás 1-es értékelést kapott 57 fő válasza alapján.
A kokain használata után tapasztalt állapotok V. (X tengely-meghatározás;
Y tengely-százalékos eloszlás – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
A kokain használata után tapasztalt állapotok VI. (X tengely-meghatározás;
Y tengely-százalékos eloszlás – 1-es a legkevésbé érezték; 5-ös a leginkább)
47
A kokain használata előtt gyógyszeres kezelésben részesült a választ adók 5,7%-a, míg
94,3%-uk, tehát 100 személy egyáltalán nem kapott gyógyszer általi kezelést előzetesen.
Az agresszió érzetére jellemző kérdésre érkezett válaszok igen megosztóak összességében,
mivel kicsi az eltérés egyes meghatározások között. Végső soron elmondható, hogy csak
kevesen, a válasz adók 4,7%-a, tehát 5 személy érzett fokozott agressziót a szer hatására.
Igen
Nem
Részesült-e a kitöltő bármilyen jellegű gyűgyszeres kezelésben
közvetlenül a kokainfogyasztás előtt
94,3%
Érzett-e bármilyen mértékű agressziót,
indulatosságot miután használta a szert, a
kipróbálás előtti időhöz viszonyítva a válaszadó
48
Az ábra alapján elmondható, hogy a válaszadók többségének nincsen krónikus betegsége, ezt
94 személy értékelte így.
Ezen kérdésem által a kokain használatra vonatkozó lokomotoros aktivitást szerettem volna
felmérni. A válasz adók 48,1%-a,tehát 50 fő nem tapaszt ilyet. 46,2%-uk néha tapasztalt
ilyesmit, de nem volt jellemző, míg csak kis hányaduk,5,8%-uk, tehát 6 ember érezte, hogy
valamelyik végtagja görcsbe rándult.
Igen
Nem
87,9%
12,1%
Volt-e/jelenleg van-e a válaszadónak bármilyen krónikus betegsége?
(pl: Epilepszia, Légzőszervi betegségek /pl: asthma bronchiale/
Emésztőszervrendszeri betegségek, Keringési betegségségek stb.)
Erre vonatkozó kérdés: Előfordult-e a
válaszadók körében a kokain használatot
követően bármikor, hogy valamelyik
végtagja akaratlanul görcsbe rándult?
5,8%
49
A 15-ö kérdésemben a kokain használat szubjektivitását vizsgáltam a válaszadók számára
nyitott válaszlehetőséget biztosítva ezzel. Lentebb, néhány erre a kérdésre beérkezett válasz
látható:
50
Köszönetnyilvánítás
Először is szeretnék köszönetet mondani mindazon embereknek,
akiknek támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a dolgozat. A
szüleimnek, és a rengeteg barátnak, akik bíztatásukkal támogattak és
erősítettek az első szótól az utolsóig.
Szeretnék hatalmas köszönetet mondani konzulensemnek, aki végtelen
türelmével, odafigyelésével és szaktudásával járult hozzá dolgozatom
létre jöttéhez.
Illetve köszönöm mindenkinek, aki támogatott valamilyen formában,
és elviselte a magas stressz faktorommal járó negatív viselkedésbeli
változásaimat, és mellettem állt minden körülményben.
Miskolc, 2018.