AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK - nimfea.hu · ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 2. oldal Nimfea Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoringja Két mintanégyzetben

1. oldal ZÖLD HÍRADÓ 2005 december2005/6. szám

WWW.NIMFEA.HU

Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autó-pálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos problémát vet fel.

Az autópályák olyan műszaki létesítmények, melyek korábban egybefüggő kisebb-nagyobb ki-terjedésű élőhelyeket vágnak ketté. Ez az elválasztó hatás elsősorban a kis testű, lassú vándorlásra képes állatok esetében (ízeltlábúak, csigák, hüllők) eseté-ben olyan nagy mértékű, hogy korábban egybefüggő populációkat szakít szét, mely az egyes részpopuláci-ók kipusztulását eredményezheti. A megépült, gyak-ran természetes élőhelyeken keresztülhúzódó au-tópályák nyomvonalán évről évre felbecsülhetetlen számú rovar, közöttük nagyon sok védett faj pusztul el. Ugyanez mondható el a kétéltűekről és hüllőkről is, különösen akkor, ha a számukra készült átjárók, alagutak nem megfelelő helyeken és nem szakmai szempontokat figyelembe véve létesülnek. Vonulásiidőszakban gyakran több tucat béka, gőte és vízisik-ló pusztul el az egyes autópálya szakaszokon, mert a terelőkerítések nem a megfelelő helyre épültek, vagy az átjárók használhatatlanok (túl hűvösek), és nem szolgálják létesítésük célját.

Az autópályák madarakra gyakorolt hatása meg-lehetősen sokrétű és árnyalt. A korábbi nagy össze-függő élőhelyek az érzékenyebb madárfajok számára ideális élőhelyek, így az autópályákkal kettévágott területek már nem lesznek alkalmasak többé fészke-lő- vagy táplálkozóterületként. A homogén, szántó-földi (kultúrsivatag) környezetben viszonylag kevés madárfaj fészkel, kis számban, köszönhetően annak, hogy az egysíkú élőhelyek kevés táplálékot biztosíta-nak. Az ilyen körülmények közé épített autópályák növelik ennek a kultúrsivatagi környezetnek a ma-dárvilágát. Ennek több oka van. Az autópályák nyom-vonalától számított 10-50 méteres sávban a pálya nyomvonalat kísérő gyep sáv, adott esetben telepített fasorok találhatóak. A beton és műanyag vízelvezető csövek állandó fészkelési lehetőséget biztosítanak a hantmadaraknak, a pálya töltésoldalában az út köz-vetlen szélén búbos pacsirták fészkelnek, a távolabbi kevésbé zavart gyeprészekben pedig mezei pacsirták, sordélyok, cigánycsukok. A hidak füsti fecskéknek és házi rozsdafarkúaknak, illetve mezei verebeknek nyújtanak alkalmas fészkelőhelyet. Sok esetben ilyen élőhelyeken olyan madárfajok jelennek meg, melyek az autópályák megépülése nélkül nem fordulnának elő, de a megváltozott, változatosabbá vált élőhe-lyek új fészkelési lehetőséget teremtenek számukra. Ugyanakkor az autópályák nem csak élőhelyet te-remtenek a madarak számára, hanem folyamatos veszélyhelyzetet is. A kirepült, tapasztalatlan fiókákugyanis nagy számban pusztulnak el a közlekedés

áldozataiként. Azonban nem csak a fiatal madarak,hanem a felnőtt egyedek is ugyanakkora veszélynek vannak kitéve, hiszen a rovarevő fajok jelentős mér-tékben fogyasztják az autók által elütött rovarokat. Sok esetben pont ez okozza a szülőmadarak és a teljes fészekalj pusztulását, hiszen az útpadkán szedegető vagy zsákmányoló felnőtt madár felrepülés közben egy nagy sebességgel közeledő járművel ütközhet. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gébicsek (tövisszúró gébics, kis őrgébics), melyek előszere-tettel ülnek a pályát kísérő kerítésen, és táplálkozni berepülnek az útpadkára. Több bagolyfaj, mint pél-dául az erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik keresi fel az autópályák szegélyét zsákmányszerzés céljá-ból. Ennek legfőbb oka, hogy a teherautókról nagy mennyiségű gabona szóródik szét az úttest szélén, illetve az autósok rendszeresen kidobják autójukból ételmaradékaikat, melyek a környező területekről ide vonzzák a különböző rágcsáló fajokat. A nagy számú rágcsáló pedig vonzza a baglyokat, melyek a pályák felett alacsonyan repülve igen gyakran esnek áldoza-tául a közlekedésnek.

Összegezve a tapasztalatokat, az autópályák sze-repe a madarak szempontjából kettős. Egyrészt új élőhelyet teremt és az alkalmazkodóképesebb fajok terjedését teszi lehetővé, másrészt folyamatos elüté-si veszélyt jelent az ott élő madarakra, és bizonyos fajok állományának csökkenését eredményezi. Ezért különösen körültekintőnek kell lenni az autópályák tervezésénél, és le kell csökkenteni az elütés lehetősé-gét, melyet úgy érhetünk el, ha például nem ültetünk fészkelőhelyül szolgáló fákat és bokrokat, illetve bo-gyótermő cserjéket közvetlen a pályák mellé, hogy csökkentsük az ezekkel táplálkozó madarak elütésé-nek veszélyét.

Monoki Ákos

AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK (Autópályák építésének és üzemeltetésének hatása a madárfaunára)

Az elmúlt időszak-ban egyre hosszabb autópálya sza-kaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédel-mi szempontból számos kérdést vet fel.

Számos gond és probléma forrása

az autópályaFotó: Nimfea

2. oldalZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

2. oldal


Mindennapi Madaraink MonitoringjaKét mintanégyzetben immáron hatodik éve folyik

folyamatos felmérés, hozzájárulva a gyakori madárfa-jok állományváltozásait nyomonkövető program adat-bázisának fejlődéséhez. Jelentősége, hogy a térségre jellemző élőhelyekről gyűjtjük a madárfajok adatait, és nyomonkövetjük a mintaterületek állapotváltozásait is. A jövőben több terület felmérésbe vonása lenne célsze-rű, de jelenleg sajnos az ehhez szükséges körülmények nem biztosítottak.

Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok felmérése

Az idei évben is felmérésre kerültek azok az élőhelyek, melyek fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. 70%-ban végzünk felmérést olyan terü-leteken, ahol sem korábban, sem jelenleg mások rend-szeres felmérést nem végeznek, de jelentős természeti értéknek biztosítanak otthont (nagy kócsag költőtelep, cigányréce, nyári lúd fészkelőhely). Ugyanakkor vizes élőhelyeken folyamatosan térképezzük a vidrák előfor-dulását.

Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik le-hetővé, hogy minden jelentős vizes élőhelyre eljussunk, illetve a pusztai élőhelyekre is megfelelő energiát tud-junk fordítani, holott évről-évre drasztikus változások tapasztalhatóak ezeken a helyeken (Csudabala-puszta teljes felgyomosodása, Gyomai-út melletti kékvércse fészkelőhelyek felszámolódása, Csejt-puszta állapotá-nak rohamos degradációja, a túrkevei fészkelő ugartyúk állomány felmorzsolódása).

Vonuló Vízimadár MonitoringSajnos kapacitás és forráshiány miatt rendszeres

adatgyűjtésre továbbra sincs lehetőségünk, holott rend-szertelen időközönként sok értékes élőhelyről gyűjtünk egyedülálló módon precíz, megbízható adatokat.

Gyülekezőhelyek felméréseTöbb madárfaj szezonális gyülekezőhelyeinek fel-

mérését végezzük, pl. réti fülesbagoly, kék vércse, de sajnos monitoring jellegű felmérésre kapacitás- és for-ráshiány miatt nincs lehetőség.

Denevér védelemÉpületekből elszállított denevérek: a tél végén

rendszeresen kaptunk értesítést épületek belső terébe jutott denevérekről. Minden esetben gondoskodtunk az egyedek elszállításáról, szükséges gondozásáról, repatriációjáról.

Újabb probléma, hogy a városban a denevérekkel nem foglalkoznak kellő súllyal az illetékes hatóságok, illetve a Nemzeti Parkok forrás- és humánkapacitás-hi-ányra hivatkozva. Ugyanakkor hetente kaptunk telefo-non bejelentést elsősorban szolnoki panellakás-tulajdo-nosoktól, hogy a réseken keresztül lakásokba szivárgó denevérvizelet és -ürülék milyen problémákat okoz. Rá-irányítja a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Zagyva mel-

letti öregebb állományú erdőket sorra vágják ki, egyre több panellakást szigetelnek le, és a denevérek egyre nagyobb számban gyülekeznek a megmaradt szigete-letlen panelházak réseiben. A lakókat tájékoztattuk a le-hetőségekről és saját lehetőségeink korlátozottságáról. Sajnos egyelőre megnyugtató megoldást nem tudunk javasolni. Viszont ha minden panelházból kiszorulnak a denevérek, és tovább fokozódik a padlásterek hermeti-kus lezárása, egyre inkább szembesülniük kell a fellépő élőhelyhiánnyal – kiszorulnak a városokból újból az er-dőkbe, ahol nagy számú madárral és fajtársaikkal kell a kevés odún osztozniuk.

Vizes élőhely megőrzésA 2005-ös év tavaszán lehullott nagy mennyiségű

csapadék hatására sok helyen alakultak ki tekintélyes méretű belvízfoltok, melyek sok esetben nagy madárcsa-patokat vonzottak a vonulási időszakban. A Görbeháza határában elterülő Nagy-Kaproson található belvíztáro-zó május hónapban és júniusban is jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett. Június elején észleltük, hogy az illetékes vízügyi szakemberek megkezdték a terület lecsapolását. Azonnali intézkedésnek köszönhetően az illetékes természetvédelmi őr elzáratta a zsilipet, így a területen sikerült a vízszintet megtartani.

Ennek köszönhetően kis számban vonultak át bíbi-cek, nagy godák, pajzsos cankók, valamint valószínűleg vörösnyakú vöcsök és cigányréce fészkelt. Nagy goda és bíbic fészkelése szintén valószínűsíthető. Sajnos a magas vegetáció miatt a terület bejárására nem került sor. A Hor-tobágyi-halastavakról nagy számú fattyúszerkő és kormos szerkő járt át ide táplálkozni. 80-90 példány kanalasgém táplálkozott a nyár második felében a területen fo-lyamatosan, egy jelentős része a Hortobágyon fészkelő kanalasgém-állománynak. Sajnálatos tény azonban, hogy a területen tartott kevés jószág nem elégséges a terület kezelésére, így a széleslevelű gyékény jelentősen szapo-rodni kezdett. A teljes benövényesedés megelőzése érde-kében a következő évben nem javasoljuk a vízmegtartást, május közepéig teljesen le kell ereszteni a vizet a területről, és ahol lehet, jószággal legeltetni.

Autópályák madártani hatásainak vizsgálataA tavaszi és őszi időszakban a Polgár-Görbeháza kö-

zötti M3-as autópálya szakasz mellett előforduló madár-fajokat vizsgáltuk. A tavaszi időszakban felmértük a Gör-beháza-Nyíregyháza között tervezett szakasz élőhelyein előforduló madárfajokat, a fokozottan védett fajokra különösen nagy figyelmet fordítottunk, ugyanakkor avonulási útvonalakon, jelentősebb fészkelőhelyeken védelmi intézkedéseket javasoltunk. Elsősorban Polgár és Hajdúnánás között jelentős élőhelyek kerültek felmé-résre, amelyek későbbi nyomonkövetése mindenféle-képpen indokolt. Több sziki kocsordos, réti őszirózsás, potenciális nagy szikibagoly előfordulási hely került le-határolásra, valamint egy jelentős kornistárnics élőhe-lyet sikerült lokalizálni nem védett területen. Részlege-sen felmérésre kerültek a potenciális bagolyélőhelyek és fészkelőhelyek is.

Beszámoló a Biodiverzitásvédelmi Munkacsoport 2005. évi tevékenységéről

(Monoki Ákos szakmai beszámolója)

3. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Nem védett területek természeti értékeinek felmérése

E munka során a halastavak kaptak nagyobb figyel-met, hiszen több helyszínen fokozottan védett madárfa-jok költéséről volt tudomásunk. E mellett tovább folytat-tuk a Polgár, Görbeháza, Hajdúnánás közötti nem védett gyepterületek rendszertelen bejárásait, melynek célja el-sődlegesen a területeken előforduló jellemző társulások megismerése, az ott előforduló védett, esetlegesen foko-zottan védett fajok élőhelyének feltárása. A munka ered-ményeként a nagy szikibagoly (Gortyna borellii) lepke tápnövényét, a sziki kocsordot sikerült több élőhelyen, a lepkét pedig egy helyen megtalálnunk. Egy eddig isme-retlen kornistárnicsos (Gentiana pneumonanthe) gyepet is találtunk. Adatokat gyűjtöttünk a tavaszi pajzsosrák előfordulási helyeiről, időszakos élőhelyeiről, melynek eredményeként két élőhelyről került elő. Figyelemmel kísértük a gyapjaslepke gradáció eseményeit, fejlemé-nyeit az Alföld több pontján.

Vágásra ítélt erdősávban fészkelő madarak mentése

A 2005-ös év másik sikerakciója volt, amikor la-kossági bejelentés alapján egy tarvágás alatt álló ne-mes nyarashoz látogattunk ki. A közel 10 Ha területű nemes nyaras Túrkeve nyugati határában az 1040-es marhatelep mellett terült el, ahol egy pár vörös vércse és négy pár erdei fülesbagoly fészkelt elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben. Az erdei fülesbagoly ilyen laza telep jellegű fészkelése már önmagában is érdekes jelenség, miután magányos fészkelő. A hely-színi bejárás során folyamatosan zajlott a kitermelés, amely veszélyeztette a területen fészkelő vörös vércse párt és az erdei fülesbagoly párokat.

A munkavezetővel és a terület tulajdonosával történt egyeztetések alapján védőzónákat jelöltünk ki a fészkes fák körül. Miután még lombfakadás előtt jártunk, nem okozott nehézséget a fészkes fák megta-lálása és a védőzóna kijelölése. A munkákat később fel-ügyeltük és ellenőriztük a költések sikerességét. A vé-dőzónás rendszer alkalmasnak bizonyult a vörös vércse és az erdei fülesbagoly párok védelme szempontjából, miután a fiókák sikeresen kirepültek minden fészek-ből. Miután a röpképes fiókák elhagyták a fészek kör-nyékét, lehetővé tettük a védőzónában meghagyott és a fészkes fák kivágását. Egyetlen helyen tértünk el ettől, méghozzá a vörös vércse fészeknél, ahol a fiókatovábbra is a fészekben tartózkodott, és a szülőmada-rak tovább etették. Itt a fészkes fa meghagyása mellett döntöttünk, a fióka később sikeresen kirepült.

Székicsér védelemAz idei évben is nagy figyelmet szenteltünk a

Kisújszállás, Karcag határában kialakult székicsér fészkelőtelepek megkeresésének, a védelmi intézke-dések foganatosításának és a fészekkeresésnek. Három helyszínen találtunk költőtelepet, illetve két másik te-leprész folyamatos védelmében segítettünk a költési időszak alatt.

Összesítéseink szerint 30-35 pár székicsér fészkel-hetett a térségben, azonban a megtalált telepek jelen-tős részét a szélsőséges időjárási körülmények tönkre-tehették. Összesen 16 repülős fiókát sikerült a későbbiellenőrzések során találni.

Túzok védelemA tavaszi-őszi időszakban a hivatásos természet-

védelmi őrökkel együttműködve részt vettünk a túzok szinkronszámlálásokban és a jelentősebb gyülekező-helyek felmérésében. Egy esetben kaptunk riasztást, amikor azonnal a helyszínre utazva sikerült egy túzok-család életét megmenteni az arató kombájnok elől. Az akcióban együtt működtünk a KMNP illetékes termé-szetvédelmi őreivel.

OdútelepítésekKisújszállás határában két erdőben, Túrkevén egy er-

dőben alakítottunk ki odútelepet énekesmadarak számára. Emellett közel 30 szalakótaodúnk van alkalmas élőhelyen elhelyezve, melyet sikeresen használnak is a madarak, de sajnos rendszeres és kielégítő ellenőrzésekre kapacitás- és forráshiány miatt továbbra sem volt lehetőségünk. Azon a kevés helyen azonban, ahol rendszeres ellenőrzéseket tar-tottunk, nagyon biztatóak az eredmények!

Kerecsen számára két helyszínen történt költőláda kihelyezés, a HNPI munkatársainak segítségével és fel-ügyeletével. A Csejt-pusztán kihelyezett kerecsentál-cában vélhetően vörös vércse költött, míg a Fehér-tói kerecsenládában egy új kerecsenpárt sikerült „megköt-nünk”, két fiókát röptettek sikeresen rögtön az első év-ben! Vörös vércse költőládáinkban is sorra tapasztaljuk az elfoglalási arány növekedését.

Sérült madárfajok mentése és repatriálása2005. december 31-ig 16 madárfaj 42 egyedét gon-

doztuk, illetve adott esetben továbbítottuk megfelelő helyre (Miskolci Vadaspark, Budapesti Állatkert, Górés tanya, Hortobágyi Madárkórház). Munkánk során 22 ma-dáregyed került repatriációra, melynek sikeréhez több önkéntes áldozatos munkája is jelentősen hozzájárul (Vincze Tamás, Balogh Gyula). Jelenleg egy fehér gólya, két egerészölyv, egy barna rétihéja áll gondozás alatt, saj-nos mindegyikőjük sérülése lehetetlenné teszi szabadon engedésüket. Az év nevezetessége volt négy gyöngy-bagoly fióka, négy vörös vércse fióka sikeres repatriálá-sa, egy réti fülesbagoly gondozása, majd a Hortobágyi Madárkórházzal való együttműködésnek köszönhetően repatriációja, illetve három cigányréce fióka sikeres felne-velése és visszavadítása! Egy példány bal szárnyán meg-lőtt réti sast mentettünk Kenderes-Bánhalma határában, a Bánhalmi-halastavakon Puskás Lászlóval, a madarat át-adtuk Kapocsi Istvánnak és Kiss Róbertnak.

Decemberben került be egy autó által elütött adult gyöngybagoly is, mely a kezelésnek köszönhetően szé-pen helyrejött és 2006 januárjában elengedhetővé válik.

Fészekőrzés, ellenőrzésMűködési területünkön segítjük a Nemzeti Parki

munkatársak által épített sas műfészkek, illetve a ter-mészetes fészkek nagy távolságokról történő ellenőr-zését. Több fokozottan védett madárfaj fészkelő párját sikerült lokalizálni, melyekről az illetékes természet-védelmi őröket minden esetben tájékoztattuk, ennek kapcsán pl. új holló és kerecsen revírek, fészkek kerültek megtalálásra.

Parti fecske kolónia kezeléseA 2005-ös év tavaszán is felújítottuk a Balai-homok-

bánya egyre zsugorodó homokfalát, melyben 60 pár parti fecske fészkelt ez évben.



4. oldal


Téli madáretetésSasok, énekesmadarak - folyamatos tevékenység, a

szokásos helyeken a folytonosságot biztosítjuk a célfa-jok számára.

Life pályázat készítéseKözel másfél év megfeszített munkája eredménye-

ként elkészült Egyesületünk Life Nature pályázata, mely a cigányréce hazai állományának védelmét kívánja segí-teni 1000 ha vizes élőhely rehabilitációjával. Ennek kap-csán rengeteg területi megbeszélés történt a pályázat partnereivel.

SzakvéleményezésekA HNPI és a KÖTEVIFE több esetben kérte szakmai

véleményünket a Nimfea TE működési területén terve-zett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden esetben segítséget nyújtottunk a hatósági munka végzéséhez.

Ugyanakkor kérvényeztük több jelentős vizes élő-hely esetében a vízivadvadászat korlátozását, elsősor-ban a cigányréce és más védett récefajok kímélete ér-dekében.

Részben kérelmünk, részben a HNPI-vel való együtt-működésünknek köszönhetően több jelentős vizes élő-helyen betiltásra került az ólomsörét használata.

Bejelentések1.) Bejelentést tettünk természetkárosító és illegális

csatornakotrásról a kisújszállási Öregerdő területén, ahol a tevékenység következtében megsemmisült a védett pettyegetett őszirózsa kisebb állománya. A hatósági vizs-gálat Egyesületünk közbenjárására kötelezte a tevékeny-ség megrendelőjét és felelősét a terület rekultivációjáról és a három éven keresztül kaszálás kivitelezéséről, mely-nek célja a visszagyepesedési folyamat elősegítése és a gyomok terjedésének megakadályozása.

2.) Természetkárosító tevékenységet tapasztal-tunk Polgár és Hajdúnánás között, ahol szervezett csoport módszeresen gyűjtötte a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) leveleit, melyet később keres-kedelmi forgalomba kívántak hozni. A területileg illeté-kes természetvédelmi őr, Tihanyi Gábor (HNPI) és Mol-nár Attila (HNPI) értesítésén túlmenően tájékoztattuk a terület tulajdonosát, valamint a helyszínről távozásra szólítottuk fel az elkövetőket, tájékoztattuk őket termé-szetkárosító tevékenységük voltáról.

3.) Több veszélyes középfeszültségű oszlopsor ke-rült felmérésre, a legveszélyesebbek közeljövőben meg-történő leszigeteléséről részben sikerült megegyezni a HNPI és az E-on illetékeseivel, valamint több helyszínnel kapcsolatban új bejelentéseket tettünk. Felhívtuk az il-letékes hatóságok és az E-on figyelmét a belterületekentalálható középfeszültségű oszlopok problémakörére, ahol évről évre egész gólyacsaládok pusztulnak el áram-ütés következtében.

Együttműködés a Tiszai VízirendészettelImmáron második éve működünk együtt eredmé-

nyesen a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal. Rendszeresek a közös bejárások, melynek során képez-zük a járőröket természetvédelmi szakmai kérdésekben, illetve igyekszünk fajismeretüket bővíteni.

Fokozott és napi ellenőrzéseket tartunk tiszavirágzás idején, amikor a kérészek illegális gyűjtését igyekszünk megakadályozni.

Helyi védelem ügyeKisújszállás városának önkormányzatával jelenleg

folynak a tárgyalások a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről a kisújszállási Öregerdő és Gyalpári Csordajárás kapcsán.

Illegális állatkereskedelemFőállású munkatársunk és önkénteseink folyama-

tosan nyomon követik a Monoron zajló eseményeket, ahol folyamatosan tapasztaljuk a hazai védett és nem-zetközi egyezményes fajok árusítását.

Két esetben derítettünk fel interneten keresztül történő hazai védett faj árusítását. Két macskabagoly fiókát árultak 60 000 Ft-ért egy bakonyi településen.Közbenjárásunkra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ter-mészetvédelmi őrei azonnal intézkedtek, a madarakat elkobozták, az elkövető ellen feljelentést tettek. Egy má-sik esetben egerészölyv illegális árusítását tapasztaltuk, melyről értesítettük az illetékes természetvédelmi őrt, aki ígéretet tett az intézkedés megtételére, eredmény-ről egyelőre nem tudunk.

Olajvezeték építésének szakmai felügyelete2005. májusában a Hortobágyi Nemzeti Park meg-

kereste egyesületünket, hogy együttműködésünkkel és szakmai felügyeletünkkel segítsük egy a Túrkeve hatá-rában épülő és Gyomaendrőd irányába futó olajveze-ték építését. Egyesületünk munkatársa a kivitelező cég mérnökeivel terepbejáráson tekintette meg a tervezett nyomvonalat, melynek módosított nyomvonala a helyi védett és Natura 2000-es Pásztó-puszta mellett halad. Az eredeti tervek szerint a vezeték a gyepen keresztül haladt volna, de ezt a HNPI időben megtiltotta, helyet-te készült egy olyan nyomvonalterv, mely mindenki megelégedésére csak szántóföldeken halad keresztül, így meglévő gyepterületet nem érintett. A helyszíni bejárások után a kivitelező céghez eljuttattuk szakmai állásfoglalásunkat és javaslatainkat a munkafolyamat elkezdéséhez. A tervező cég a javaslatokat elfogadta és biztosítottak a megtartásáról, melynek értelmében munkájukat a területen fellelhető természeti értékek károsítása nélkül viszik véghez.

Mezőtúri Liget-tó cönológiai felméréseA 2005-ös évben is (csakúgy, mint az elmúlt évben)

Egyesületünket kérte fel a mezőtúri Városgondnokság a Liget-tó cönológiai állapotfelmérésének elkészítésére. A cönológiai felmérést a szerződésben vállalt feltételek-nek megfelelően határidőre elkészítettük, a zárójelen-tést leadtuk.

MédiajelenlétRendszeresen segítjük a Néplap cikkíróit szakmai

kérdések tisztázásában, illetve adunk anyagot cikkek-hez. Több televízió- és rádióriportot adtunk ez évben is.

Fegyverfenéki élőhely fenntartása2005. tél végén gondoskodni kellett a területen a

költési időszakra a megfelelő vízborításról. A vízpótlás-nak köszönhetően ideális nyári lúd és nagy kócsag élő-helyet sikerült megtartani.

Több védett madárfaj és kétéltűfajnak a környéken kimagaslóan fontos élőhelyet és szaporodóhelyet tar-tottunk fenn.

5. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

November 5-én Kunhegyes és Bán-halma közös határában található ha-lastavakon a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa vonuló vízimadar-ak állományfelmérését végezte.

Az egyik halastórendszer halőre felhívta a figyelmét a Nimfea TEmunkatársának, hogy az egyik tóegységen sérült, nagy termetű ragadozómadarat látott. A Nimfea TE információi szerint a sérült madár az előző napon, vagyis november 4-én késő délelőtt került a lec-sapolt tómederbe, miután a környéken tartózkodó nagy lilik csapat irányából több lövés dördült a délelőtti ködös időben. A szóban forgó tóegység közepén egy öreg rétisas (Haliaetus albicilla) ült egy fém-kereten. A madár a bal szárnyát erősen lógatta. Miután sötétedés előtt járt az idő, a madár befogása november 6-ra halasz-tódott, az esetről pedig azonnal tájékoz-tatást kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője. A rétisas (Haliaetus albicilla) fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 1.000.000 HUF, károsítása, elpusztítása bűncselekménynek minősül.

2005. november 6-án a Nimfea TE munkatársa és ragadozómadárvédelmi külső szakértője kezdte meg a madár be-fogását a területen, melyet jelentősen meg-könnyített, hogy délelőtt a halászok által

végzett zsilipkarbantartás miatt a madár kigyalogolt a tó közepéből a part menti gyékényesbe. A meglapuló madarat szinte azonnal sikerült befogni. A helyszínen történt előzetes vizsgálat során megál-lapításra került, hogy a madár bal szárnya végén több, sörétes lőfegyver által okozott sérülés látható. Egyrészt a szárnyba fúró-dott sörétszemek voltak kitapinthatóak, másrészt sörétszem okozta “vágás” volt látható az egyik alsó szárnyfedő tollon. Az adult tojó rétisason más sérülést a helyszínen nem lehetett megállapítani.

A sérült rétisast Karcagra szállította a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal gon-doskodtak a madár Górés tanyai repatriáló telepre történő szállításáról, ahol a madár elsősegélyi ellátásban részesült.

A sérült rétisast másnap szállították a szükséges vizsgálatok és műtét elvégzésére a Budapesti Állatkertbe. A vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a madár sörétes lőfegyvertől szenvedett sérülést.

A műtét során négy ólomsörét szem került eltávolításra a bal szárnyból, il-letve a törött csontokat rögzítették. A sikeres műtét óta a rétisas állapota jó, de sajnos szabadon engedni már nem lehet többé, hiszen sérülései miatt már nem lesz teljesen röpképes.

Lőtt rétisas mentése Kunhegyes határában(Monoki Ákos beszámolója)

SAJTÓKÖZLEMÉNYFÉLGYŐZELEM – 2005. november 17-én szavazott az Európai Parlament a vegyi anyagok új szabályozásáról (REACH)

Először szavazott az Európai Par-lament Strasbourgban plenáris ülésen a REACH-ről, az Európai Unió ve-gyi anyagokat szabályozni kívánó új rendeletéről. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözlik, hogy a képviselők, köztük a legtöbb magyar képviselő is a káros anyagok kötelező helyettesítésére szavaztak. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környezetre, akkor helyettesíteni kell egy biztonságosabbal.

REACH-re leginkább azért van szükség, mert a piacon lévő vegyi an-yagok 90 százalékának nem ismerjük

az egészségügyi és környezeti hatásait. A ma elfogadott javaslat szerint viszont a rendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részéről továbbra sem kell közölni az alapvető egészségügyi és környezeti információkat, ezáltal súlyosan sérül a „nincs adat – nincs piac” elv. Félő, hogy hiába lesz szigorú engedélyezési pro-cedúra, ha az anyagok nagy részéről nem derül ki, hogy veszélyeztetik-e az emberi egészséget (például rákkeltő hatásúak-e, vagy károsítják-e a hormonrend-szer működését, s ezáltal a gyermekek fejlődését), és emiatt nem is fogják hely-ettesítésre kötelezni őket.

Az Európai Tanácsban az illetékes minisztereknek még megvan az esélyük,

hogy erősítsék a jogszabályt és biztosít-sák, hogy legyen elérhető és megfelelő információ a vegyi anyagokról, meg-tudjuk, melyek jelentenek kockázatokat, melyeket kell biztonságosabbakkal hely-ettesíteni. A REACH egy egyedülálló lehetőség, hogy valóban megvédhessük egészségünket, környezetünket és a jövő nemzedéket a káros vegyi anyagok je-lentette veszélyektől, ahelyett, hogy csak a vegyipar rövid távú érdekeit vennénk figyelembe.

További felvilágosítás: Dragos Tibor, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel.: 216-7297, 30/912-5587, e-mail: [email protected]



6. oldal


Az 1975-ben alakuló nemzeti park a Duna-Tisza közé eső, kissé mozaikos, igen változatos élőhelyek megőrzését vállalta magára. A nemzeti park összterülete mint-egy 76 000 hektárra terjed ki, amely nagy hányadában olyan terület, amely a láto-gatók számára nem nyitott, úgynevezett törzsterület.

A park területei jól elkülöníthetőek egy-mástól. Főbb területei a Duna-menti síkság, a Homokhátság és a Turjánvidéki mocsár-világ. Mindhárom élőhely számos védett és fokozottan védett nővény és állatfajnak, bennszülött vagy más néven endemikus élőlénynek adnak otthont, a természet által alakított formákon kívül.

Az 1800-as évek közepéig tartó, állan-dóan ismétlődő dunai árvizek és az idősza-kos, néha tartós vízborítottság addig aka-dályozta összefüggő szikesek kialakulását. Ezt követően azonban az árvíz-mentesítési munkák és belvízelvezetések, valamint me-liorációs tevékenység miatt az ország máso-dik legnagyobb szikes területe jött itt létre.

A Duna-menti síkság tipikusnak nevez-hető sík terület, a maga nagy kiterjedésű szikeseivel, növényzetével és a Duna, vala-mint a Tisza alkotta tájképi jellegével. Szikes réteket, legelőket, vakszikeket találhatunk itt, melyek otthont adnak a szikre jellemző növényeknek, állatoknak. A terület általá-nosan elterjedt faja a veresnadrág csen-kesz, de nagy tömegben megtalálható itt a lila virágú sóvirág is. Bár a sóvirág kedvelt száraznövény, azonban védett területen szedése szigorúan tilos! Madárvilága igen gazdag, az óvatos szemlélődő találkozhat a túzokkal, kék vércsével, hallhatja a nagy goda hangját. A szalakóta hazai állomá-nyának jórésze itt található, de a széki lile, gólyatöcs, gulipán is szép számban előfor-dul. Vonulási időben vadlibák, cankók soka-sága lepi el a tájat. Mind a szikesek, mind a homokpuszták jellegzetes faja a szongáliai cselőpók. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A han-gyalesők, a sáskák és szöcskék táplálékai a gyíkoknak.

Az Ős-Duna hordalékából a szél alakí-totta a Homokhátság változatos formáció-it. Ezek a homokbuckák adják a Kiskunsági Nemzeti Park fő jellemét, címerében is stili-zált rajzként jelenik meg a homokbucka és a rajta élő ősborókás. A homokos terület is számos fontos állat élőhelye, így például fel-

lelhetjük a faodúkban élő búbosbankát, a földre fészkelő mezei pacsirtát, a rejtőzködő életmódot kedvelő homoki és zöld gyíko-kat. Számos értékes növényfaj is képvisel-teti magát a területen, a homoki csenkesz és a homoki árvalányhaj jellemző homoki növényzet.

Májusban a réteket kosborok sokasága lepi el, az agár és pompás kosborok viríta-nak, és néhol a különböző bangó (hazai rit-ka orhidea féle) fajok is virágzanak.

A park egy része mocsaras, lápos terü-let, amely értékes élővilágnak ad otthont. Az íriszfajok mellet kőrisek és tölgyesek képviselik a növényvilágot, állattani értékei között találjuk a kerecsensólymot, a náda-sok lakóit, a veszélyeztetett rákosi viperát.

A nemzeti parkhoz tartozó további védett területek: Mártélyi Tájvédelmi Kör-zet (2.213 ha), Pusztaszeri Tájvédelmi Kör-zet (22.151 ha), Ásotthalmi láprét (95 ha), Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhe-lye TT (4 ha), Császártöltési Vörös mocsár TT (930 ha), Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha), Csólyospálosi réti mészkő- és dolomit-feltárás (1 ha), Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha), Hajósi homokpuszta TT (188 ha), Hajósi löszpartok TT (121 ha), Kéleshalmi homok-buckák TT (168 ha), Kiskőrösi turjános TT (550 ha), Kiskunhalas Fejetéki-mocsár TT (25 ha), Kunfehértói holdrutás erdő (120 ha), Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha), Péteri-tó TT (740 ha), Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha), és a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT (4 ha) Szelidi-tó TT (360 ha)

A park területén találhatunk egy gén-bankként működő telepet, ahol a bugaci szürkemarha, és más őshonos állatok segí-tik a géntartalékok fenntartását.

A Kiskunsági Nemzeti Park látogató-helye és központja a Természet Háza Kecs-keméten található. Itt természettudományi kiállítások is várják a látogatókat: A hazai természetvédelem története; Nemzeti park-jaink; A Duna-Tisza köze élővilága.

Természetismereti programok felnőt-teknek és gyerekeknek igényelhetők.

Megtekinthető még a pásztormúze-um Bugacpusztán, ahol az állandó kiállítás címe: A kiskunsági állattartás és pásztor-élet tárgyi eszközei. Látogatható még a Virágh-kúria helytörténeti gyűjteménye Kunszentmiklóson.

További információ: www.knp.hu

Székely Zsuzsa

A Duna-Tisza közének kincsesládája:

Kiskunsági Nemzeti Park

Gólyatöcs szikes kiskun-sági tavon

A bangók kiemelt botanikai értékei a tájnak

Ugartyúk a kiskunsági pusztán

Fotó: Sallai R. Benedek

7. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Hamarosan leesik az első hó, és a télire itt maradó, illetve nálunk telelő énekes-madarainkra ráfér a segítség a hideg téli hónapok alatt. A tavalyi etetőket alaposan ki kell takarítani és megfelelő helyen elhe-lyezve kezdődhet a téli etetés.

A madárinfluenza miatt nem sza-bad aggódnunk, hiszen az etetőre járó énekesmadarak egyrészt Magyarorszá-gon költő madarakból tevődnek össze, másrészt olyan északi madárvendégek, melyek nem érintkezhettek Kelet-Ázsiai madarak állományaival. Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mivel etessük a madarakat télidőben. A szén- és kékci-negék, csuszkák számára a napraforgó és dió a legalkalmasabb eleség, tenge-licek, erdei- és fenyőpintyek, meggyvá-gók szintén előszeretettel fogyasztják a napraforgót.

A fekete rigók, fenyőrigók, vörösbe-gyek elsősorban reszelt répával, almával,

vagy apróra kockázott almadarabokkal etethetők. A napraforgót, dióbelet disz-nózsírral összekeverve kapjuk a madár-kalácsot, melyet beletehetünk kókusz-dió félbevágott héjába, vagy a narancs, mandarin csomagolására használt há-lókba, esetleg mind két végén kibontott konzerves dobozba és ágakra akasztva előszeretettel fogyasztják a szén- és kék cinegék valamint a nagy fakopáncs és balkáni fakopáncs is.

A verebek is előbb utóbb felfedezik, ha valahol rendszeresen táplálékot talál-nak, így előbb-utóbb ők is megjelennek kisebb-nagyobb csapatokban. Ne üldöz-zük a verebeket, hiszen számuk Nyugat-Európában már vészesen fogy, így Ma-gyarországon is védett madarakká lettek. A házi veréb és a mezei veréb nagyon hasznos madár, hiszen a kertekben elő-forduló számos kártevő rovart fogyaszt el és etet fel fiókáival költési időszakban.

Készüljünk fel a téli madáretetésre!

Erdei fülesbaglyok áttelelőhelyen

Réti fülesbagoly áttelelőhelyen

A széncinke biztos vendégünk lesz

ISMERETTERJESZTŐ Monoki Ákos rovata

Immáron harmadik éve kerül meg-hirdetésre a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Bagolyvédők Baráti Körének programja, melynek célja az erdei fülesbag-lyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése.

Az erdei fülesbaglyok évről évre vissza-térnek hagyományos nappalozó helyeikre, parkokba, fasorokba, kertekbe, ahol elsősor-ban az örökzöld fákat részesítik előnyben.

A program célja egyrészt az adatgyűj-tés a gyülekezőhelyekről és a baglyok telelő állományáról, másrészt e madarak ismertebbé tétele, népszerűsítése, elsősor-ban az iskolások körében. A program se-gítségével a gyerekek ízelítőt kapnak a tu-dományos munkából, miközben rengeteg információt gyűjtenek ezekről az éjszakai ragadozómadarakról, a madárvédelemről és a természetvédelem fontosságáról.

Az idei évben az eddigi postai út mel-lett e-mailben is várjuk a kitöltött adatlapo-kat, melyek letölthetők a www.nimfea.hu oldalról.

Az adatlapokat e-mailben a [email protected] címre Székely Zsuzsa, vagy [email protected] címre Monoki Ákos részére lehet elküldeni, illetve postán az 5420, Túrkeve, Pf. 33. címre.

A 2005/2006-os téli felmérés idejére rajzversenyt is hirdetünk a résztvevő isko-lások számára, “Erdei fülesbaglyom télen” címmel!

A kép formátuma: A4-es, ceruza, filc,vagy zsírkréta rajz, két külön korosztályban alsósok és felsősök részére. A kép hátuljára írják rá a nevet, címet, valamint az iskola ne-vét és címét.

A rajzokat december 1-től február 10-ig lehet beküldeni postán a Túrkeve, Pf 33. 5421 címre vagy személyesen a Túrkeve, Erdőszél u. 1. száma alá.

Az elkészült műveket díjazzuk, az első három helyezett értékes jutalomban része-sül, valamint a beérkezett képek kiállításra kerülnek a Fekete István Oktatóközpont-ban (Túrkeve, Erdőszél u. 1.).

Ismét indul az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése!




8. oldal


EGYESÜLETI ÉLETJEL

Egy példás civil összefogás kap-csán 2005. október 27-én került meg-rendezésre a “Családban marad, Véd-jük meg a jövő generációt a káros vegyi anyagoktól!” akciónap. A vegyi anya-gokkal kapcsolatos információnyúj-tás mellett sikerült közel 200 aláírást gyűjteni annak érdekében, hogy egy szigorúbb európai uniós vegyi anyag politika (REACH) szülessen meg.

Az akciónap része volt egy hat állomásból álló akcióhétnek, melynek

apropóját az adta, hogy az Európai Parlament az új vegyianyag-szabá-lyozásról 2005. november 16-án fog szavazást tartani. Ez a szavazás igen fontos a jogszabály későbbi hatékony-ságának szempontjából. Az Európa parlamenti (EP) képviselők egyhar-mada megígérte, hogy a biztonságo-sabb vegyianyag-használat megvalósí-tására fog voksolni, a többi képviselő azonban még nem döntötte el, mire szavaz.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület október 21-22-i hétvégén két napos pedagógus továbbképzést tartott Miskolcról érkező tanárok részére. A pedagógusok főként ter-mészetvédelmi témájú előadásokat kértek a továbbképzés alkalmával, il-letve az Egyesület környezeti nevelési lehetőségei érdekelték őket. A képzés része volt a lovaskocsis terepi prog-ram is.

A zömében biológia tanárok, il-letve környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok, szinte kivétel nélkül környezet és természetvédelmi témák közül választották ki továbbképzésük anyagát. A továbbképzés két napja alatt szó volt a fenntartható fejlődés-ről, a fenntarthatóságról, a globális környezeti problémákról és az ehhez szorosan kapcsolódó megújuló ener-giaforrásokról is. A megújuló energia-forrásokat gyakorlatban is meg tudták nézni a pedagógusok, mert az Egyesü-letnek saját, működő napeleme és kis teljesítményű szélkereke van, mely az

alsóépület energiaellátását tartja fenn. Megfigyelhették közelebbről a napkol-lektor felépítését is.

A környezetvédelmi témák után természetvédelmi előadások nyúj-tottak információt a résztvevőknek. Monoki Ákos biodiverzitás-védelmi célprogramvezető beszélt a Sárrét ál-latvilágáról, a Túrkeve határán lévő két nemzeti parkról, illetve a madár-mentés gyakorlati és elméleti hát-teréről. Meghívott előadóként Széll Antal a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre tartott élvezetes előadást a hazai túzokmentés gyakor-latáról.

Szintén nagy érdeklődés övezte a Fekete István Oktatóközpont környezeti nevelési programjait is.

Terepi programelemként lovas kocsis kirándulást tettek a pedagó-gusok a túrkevei halastavakhoz és a Balai pusztákra, levezető elemként pedig Daróczi Csaba természetfotós diaporámáját élvezhették a résztve-vők.

Pedagógus továbbképzés a Nimfea Egyesületnél

Vegyi reakció akciónap és progran

A Fekete István Oktatóközpont óvo-dáscsoportot fogadott novemberben. A csoporttal érkező három nevelő és a kiscsoportos óvodások egy rövid elő-adást hallgattak meg lepkékről, állatok-ról, növényekről, majd rövid sétát tettek a HOTEK-erdőben.

A séta során meglátogatták a madár-etetőt, ahol érdeklődve nézték a mada-rak eleségét, a napraforgót.

A madárodúkat és denevérodúkat is megnézték, majd egy nagy kört téve a lovakhoz is elértek.

A vezetett séta befejeztével az óvónők foglalkozást tartottak a gyerekeknek, és leveleket gyűjtöttek az erdőből.

További óvódás és iskolás csoporto-kat is szeretettel várunk oktatóközpon-tunkba. Jelentkezés: Székely Zsuzsa kör-nyezeti nevelő, 56/361-505.

Óvodáscsoport a Fekete István Oktatóközpontban

9. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Október első hétvégéjén ismét madármegfigyelő kirándulást szer-vezett a Nimfea Természetvédelmi Egyesület. A nemzetközi rendez-vény első napján szombaton esős reggelre virradt és a kirándulás alatt nem is változott az idő. Kerékpárral a Nimfea TE központi irodájától indult az öt fős csapat. Az első meg-állóhely a túrkevei Malomzugi-ha-lastavak egyes tóegysége volt, ahol cigányrécék, kontyos récék mellett kis vöcsköt, szürke gémet, vízityú-kot is sikerült megfigyelni. Továbbhaladva a Csudabalai-pusztára ege-részölyvet, egy nagy csapat sere-gélyt és sordély csapatokat sikerült megfigyelnünk.

A vasárnap reggeli kirándu-lás ködös, hűvös reggelen indult a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium elől, összesen tizenhét résztvevő indult útnak. A két legfi-atalabb résztvevő három, illetve há-rom és fél éves volt! A dévaványára vezető műúton kerékpározva na-gyon sok helyen találtunk pettyes gőtéket, melyek igyekeztek az út túloldalára jutni. A gőtéket egytől-egyig átszállították a gyerekek az

út biztonságos oldalára, ahonnan tovább igyekezhetnek telelőhe-lyeik felé. A műút mellett található az őszi kikerics egy kisebb állo-mánya, mely még gyönyörűen vi-rágzott, és a csoport minden tagja megcsodálhatta Kisújszállás vá-rosának eme növényritkaságát. A Kenderesszigeti halastavakhoz érve még mindig köd honolt a tájon, de három dankasirály, melyek a kis csapattól alig 10 méterre ültek a tó-parton, lekötötték a figyelmet, míga köd felszállt. Úgy kilenc óra körül kezdett szétoszlani a köd, és feltá-rult a tavak varázslatos madárvilá-ga. Búbos vöcskök és kis vöcskök úsztak a parttól nem messze, távo-labb dankasirályok és fattyúszerkők röpködtek, és sárgalábú sirályok úsztak. Időnként felbukkant egy-egy jégmadár is a part menti nádas szélén található leshelyére kiülve. Az egyik tó éppen lecsapolás alatt állt, 30%-án már iszapos felület volt található, melynek szélén nagy csa-pat dankasirály és füstös cankó táp-lálkozott. Összesen hatvankét nagy kócsag ácsorgott apró halakra lesve a nádas szélében, és nagy póling

szedegetett egy magában a sekély víz mentén.

Szép napos idő kerekedett, és a Hortobágy-Berettyó folyó men-ti rövid séta után a hazafelé úton még egy megálló, a kisújszállási Gyalpári-Csordajárás következett. A Csordajáráson néhány mezei pacsirtát lehetett látni, és megtekin-tettük Kisújszállás városának utolsó megmaradt gémeskútját is. Sajnos a gyep déli oldalán található a város kommunális hulladéklerakó telepe, és a tavalyi év folyamán pont mel-lette került kialakításra a krossz-pálya is egy fontos pettyes gőte és zöld levelibéka szaporodóhelyen, valamint az EU Madárvédelmi Irányelvében szereplő parlagi pityer fészkelőhelyén. Így a kiránduló csa-pat arra is láthatott példát, hogyan lehet felelőtlenséggel tönkretenni egy érintetlen szikes ősgyepet.

A nap egyik fénypontját je-lentette a Nagy-rét felett átvonuló békászósas, melyet egészen közelről lehetett megfigyelni, ahogy nem túlmagasan körözött két barna rétihé-ja és egy egerészölyv társaságában.

Madármegfigyelő Világnapok Túrkevén és Kisújszálláson

Fotó: Monoki Ákos

Fotó: Monoki Ákos

Fotó: Sallai R. Bendek




10. oldal


Mocsári halfajaink1. rész: RÉTICSÍK (Misgurnus fossilis)

A XIX. században, a nagymértékű árvízsza-bályozások megkezdése előtt még óriási terüle-teken víz borította Magyarország elsősorban tiszántúli területeit.

Voltak olyan helyek, amelyek egész évben víz alatt álltak, míg másokat ideiglenesen bo-rítottak el a tavaszi-nyár eleji áradások. A tájat óriási kiterjedésű mocsarak, lápok tették válto-zatossá, melyek mai szemmel elképzelhetetlenül gazdag élővilágot tudtak eltartani. Noha ezek a területek elsősorban a madárvilágukról voltak híresek, hasonlóan változatos volt ezeknek a te-rületeknek a halállománya is.

Az árvízszabályozások után aztán vége sza-kadt a korabeli mesés állapotoknak: a mocsara-kat lecsapolták, a lápokat kiszárították, a vize-ket elvezették. Az itt lakó madárvilág könnyebb helyzetben volt, mint a halak, hiszen ők el tud-tak repülni a kedvezőtlenné vált élőhelyekről.

A halak azonban nem tudnak repülni, emiatt aztán sokkal jobban megsínylették a lakóhelyükön bekövetkezett változásokat. A következmény az lett, hogy az egykor még nagy tömegben előforduló mocsári halfajaink állományai megritkultak, vagy egyes helyekről teljesen el is tűntek. Az egykoron a háziállatok hizlalására is használt lápi póc nevű halacskánk, vagy a népeledelnek számító a réti csík olyany-nyira megfogyatkozott, hogy mára védetté kel-lett őket nyilvánítani. A mocsarakat és a lápi vi-

zeket általában csak az olyan halfajok kedvelik, amelyek meg tudnak birkózni az ottani nehéz életkörülményekkel, a szegényes oxigénviszo-nyokkal, a magas szervesanyag-tartalommal, a mérgező gázokkal. Ezeknek a körülményeknek csak kevés halfaj tud megfelelni, ezért a mocsa-rak általában fajszegénynek mondhatók halas szempontból az egyéb vizekhez képest.

Nem ritkaság, ha egy mocsárban csupán 10 vagy ennél is kevesebb halfajt találunk (Ma-gyarországon közel 90 halfaj előfordulásával le-het számolni).

A mocsári halfajok egyik legtipikusabb képviselője a réticsík (Misgurnus fossislis). Neve már árulkodik testfelépítéséről, hiszen a hal testmagassága igen kicsi, amitől valóban csíkszerűnek tűnik. A kifejlett réticsík hossza 15-20 cm, de alkalmanként ennél nagyobbra is megnőhet. Háta sötétbarna, az oldala sárgás színű, melyet hosszirányban keskenyebb, illetve szélesebb barna csíkok díszítenek.

Igen fejlett béllégzése segítségével képes arra, hogy az időszakosan kiszáradó élőhelye-ken is életben maradjon, a következő áradásig megbújik az iszapban. Régen olyan óriási töme-gekben fordult elő a mocsarakban, lápokban, hogy a halászat külön ágazata épült rá. A csíkot általában a pákászok fogták.

A pákászok mocsárjáró emberek voltak, és azzal foglalatoskodtak, hogy összegyűjtötték a természet adományait: a halakat, az ínyencség-nek számító teknősbékát, a vízimadarak tojásait vagy magukat a madarakat. a A vásárokra sze-kerekre pakolt hordókban szállították a csíkot, amit aztán a háziasszonyok megvásároltak, majd otthon elkészítettek.

Legtöbbször apróra gyalult savanyú ká-posztával, a székelykáposztához hasonló mó-don készítették el a csíkot, ez az étel volt a ká-posztás csík.

Ma már természetesen ezt nem szabad megtenni, hiszen a természetvédelmi törvény értelmében a réti csík védett hal, eszmei értéke 2000 Ft.

Állományait manapság már nem a folyó-szabályozások, hanem a vízszennyezések, csa-tornakotrások veszélyeztetik leginkább, ezért a faj védelme érdekében ezeket a behatásokat kell elkerülni.

Egykoron hétköz-napi faj volt, amit sokféleképp ettek eleink. Mára védendő, veszé-lyeztetett halfaj a réti csík...

Kontos Tivadar írása

Kép: réticsík (Mis-gurnus fossilis) Fotó: Sallai Zoltán

11. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Külterületi motorozásJAVASLATOK KROSSZOSOKNAK

A túrkevei fiatalok egyik viszonylag újsze-rű szórakozási formája a terepmotorozás, így je-len cikkünkkel szeretnénk segítséget nyújtani a motor-cross és terepmotorozás szerelmeseinek a megfelelő helyszínek megválasztásában.

Túrkeve városa azon szerencsés helyzetben van, hogy számos olyan természeti értékkel rendelkezik, amely jelentősen megnöveli a város turisztikai vonz-erejét, és jelentős rejtett, ki nem használt tartalé-kokkal rendelkezik e téren. A Hortobágy-Berettyó folyó túrkevei Balai-hídtól a bucsai közlekedési hí-dig terjedő szakasza a Körös-Maros Nemzeti Park törzsterülete. A folyót övező töltések között elterülő élőhelyek védelmet élveznek, és több a gát mentett oldalán található gyep és erdő szintén természetvé-delmi oltalom alatt áll. A védettséget kiemelkedő jelentőségű növény- és állatviláguknak köszönhe-tik, melyek között nagyon sok védett és fokozottan védett, hazánkban ritka faj fordul elő, mint például a fekete gólya, réti sas, réti őszirózsa. A növények és a belőlük álló társulások rendkívül érzékenyek a bolygatásra, mint a taposás, így a gyepeken, nedves időben történő közlekedés mély nyomokat hagy, felszakítja az egybefüggő növényzetet, ezért azt úgy károsítja, hogy az agresszív gyomnövényzet terje-désének ad teret. Ilyen helyeken szaporodik sajnos a parlagfű is, amely oly sok allergiás beteg életét kese-ríti meg. A mély keréknyomok ráadásul megváltoz-tatják a talaj mikrodomborzatát, így a talaj legfelső rétegének eredeti vízviszonyai megváltoznak.

A terepmotorozás által keltett rendkívül hangos zaj nagyon sok állatfajt zavar, így akarva-akaratlanul védett és fokozottan védett állatfajok élettevékenységeit károsítja. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű, fokozottan védett és a kipusz-tulás szélén álló madara a túzok. A Hortobágy-Berettyó menti füves élőhelyek mind Ecsegfalva, mind Mezőtúr irányában jelentős élőhelyei a tú-zoknak, így az árvízvédelmi töltésen történő zajos motorozás zavarja a túzokokat a költésben és táp-lálkozó-területeiken egyaránt.

Az erdőkben történő motorozás az erdei utak tönkretétele mellett jelentős zavarást okoz az erdőben fészkelő madárfajok és számos vadfaj számára.

Túrkeve nyugati határa, elsősorban Kuncsorba irányába alkalmasabb helyszín a motorozásra, hi-szen a zömében mezőgazdasági területeken nincs jelentősebb természeti érték.

Általános javaslatok:- minden esetben vegyük figyelembe a Nemzeti

Park területeit jelölő táblákat, fokozottan védett területre tilos a belépés (ezt minden esetben

táblák jelölik), védett területen csak az utakon szabad közlekedni, arról letérni nem szabad, hiszen az okozott taposási kárért természetvé-delmi bírság szabható ki,

- az utakról ne térjünk le, legfőképpen eső után, abban az esetben se, ha korábban valaki már átvágott valamilyen járművel az adott területen,

- kerüljük a gyepterületen és erdőkben történő közlekedést,

- külterületen és földutakon is minden esetben tartsuk be a KRESZ-szabályokat, és legyünk tekintettel a kirándulókra is,

- árvízvédelmi töltésen a megengedett sebesség 40 km/h, a felázott gáton pedig a közlekedés tilos,

- minden esetben járjunk utána, hogy az adott területen, ahol motorozni szeretnénk, szabad-e ilyen tevékenységet folytatni!

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület mun-katársai szívesen segítenek minden érdeklődőnek, akik terepmotoros tevékenységüket kulturált és szabályos körülmények között szeretnék végezni. Az egyesület központi irodájában térképek állnak rendelkezésre, amelyek segítségével lehatárolható az a terület, ahol ez a fajta szabadidős tevékenység végezhető.

Szívesen várjuk a tisztelt érdeklődőket hét-köznap 08:00 és 16:30 között a Nimfea Természet-védelmi Egyesület központi irodájában (Túrkeve, Erdőszél u. 1.)!

Monoki Ákos írása

Tudomásul kell venni: néha nem

akarunk senkinek semmi rosszat,

mégis árthatunk. Így van ez a mo-

torozással is...

Kép: a quad hatásai hasonlóak

Fotó: KÖTHÁLÓ



12. oldal


Vagy húsz évvel ezelött Erdélyben az országutak, inkább erdélyi utak, melyek állapota talán sokszor rosszabb volt, mint évszázadokkal előbb, csak poroszkálásra voltak alkalmasak.

Ha személyautóval lehet poroszkálni, akkor Erdélyben szinte csak erre volt lehetőség, kerülgetni kellett a sok kátyút, gödröt, útfelfagyásokat, az olykor tankcsapda méretű lyukakat. Nappal mégcsak sikerült is, de éjjel bizony komoly feladatot jelentett ám ezeken az utakon közlekedni, de nemcsak a csap-ni való útminőség miatt. Ùgy tűnt, hogy a gépjárművek csak reflektorral vannak felszerelve, mert mindenki csak reflektor-ral kocsizott, elvakitva a szembejövőket, mit sem törődve ve-lük. Vezetés közben figyelni kellett a kivilágítatlan kocsikra is,melyek hatalmas sötét sziklaként bukkantak elö igen gyakran az éjszaka sötétjéből, mindig a legváratlanabb helyeken, mert néha bizony az út közepén baktattak a lovas vagy bivaly vontat-ta szekerek, bakjukon a békésen szunyokáló gazdával. Tovább színesítette a közlekedést a sok kivilágítatlan biciklis is, akik nemcsak a kisebb-nagyobb gödrök miatt haladtak girbe-gurba útvonalon, hanem a „legurított“ pálinka is alakította a vezetési stílust. Egyszóval rémálom az erdélyi utakon való közlekedés, meg sem emlitve a különféle előzési, szembenhaladási helyi „szokásokat,“ melyek erősen megviselik az ember idegeit.

Ilyenformán lassan haladtunk, de mindig akadt útközben látni- és megnézni való. Sok esetben pedig olyan élményekben volt részem, melyekre évtizedek múltán is szívesen emlékszem, és nemcsak látnivalókban, hanem találkozásokban is.

Egyik utunk során Sepsiszentgyörgybe igyekeztünk, ahol estére vártak minket. Ragyogó napsütés volt, az erdélyi táj pedig olyan, mintha egy festő alkotta volna. Sok helyen álltunk meg, lenézve egy dombról a völgybe, ahol kis temp-lomtorony jelezte, hogy ott egy falu van, szemközt pedig egy nyáj legelészett békésen.

Hőség volt, az úton rajtunk kívül sehol senki, csak az akkoriban szokásos útszéli táblákon volt olvasható egy-egy idé-zet a „Kárpát géniuszától“, de az idő már olvashatatlanná tette a magasztos gondolatokat. Az út két oldalán fasor volt, koro-náik a keskeny úton átnyúlva szinte boltozatot alakítottak ki. Előttünk egy sorompó csukódott éppen, és ismerve az erdélyi vonatközlekedést, ez legalább félórás várakozást jelentett.

- Na, míg várunk, együnk egy falatot - mondta Gyuri bará-tom, akivel együtt vágtunk neki a pár napos erdélyi utazásnak.

Azzal máris az útszélére kormányozta a kocsit, leállította a motort, és nyúlt is az elemózsiás szatyorért.

Ahol megálltunk, az útszéli árok másik partja magasabb volt mint az út szintje, de enyhén emelkedett csak. A part te-tején tucatnyi liba, valamint egy hatéves formájú kisfiú és aligpár évvel idősebb kislány őrizte a szárnyasokat. Amikor meg-álltunk, a gyerekek nagy kíváncsian a part tetejére ültek, és sze-müket nem vették volna le rólunk, lesték minden mozdulatun-kat. Amikor Gyuri hosszas kutakodás után végre a kolbászt és a kenyeret előhalászta a szatyorból a két gyermek kicsit lejjebb csúszott, de kellő távolságot tartva, hogy mégis közelebb le-gyenek hozzánk. Ahogy készülödtünk az evésre, a gyerekek is nyeltek, látszott rajtuk, hogy éhesek.

- Ettettek már ma? - kérdem tőlük halkan. de kicsit zavar-tan.

Nem válaszoltak, csak bólintottak, hogy igen.- Mit ettetek?- Puliszkát reggelre – válaszolta a kislány, -De szilvával - tette hozzá gyorsan, hogy ne gondoljunk

ám valami szegényes menüre.A két gyermek egyre közelebb araszolt a parton hozzánk.

A szemük mosolygósabb lett, de a félénk kíváncsiság még ott rejtőzött a tekintetükben.

Kinyitottuk a kocsi ajtaját, és magunk is kiültünk az árok partjára szemben a két emberkével. Kiteritettük a kendőt, rápa-koltuk a kolbászt, a sajtot és a kenyeret, Gyuri pedig hozzákez-dett a katonák elkészitéséhez.

-Gyertek közelebb, együnk együtt- mondtam nekik, és Gyuri már nyújtotta is feléjük a sajtos-kolbászos katonát.

Lassan nyújtották ki a kezüket, mint akik nem is akarják elhinni, hogy övék az a falat. De aztán felbátorodva, szó nélkül falatoztak velünk együtt. Majd egy újabb katonát nyújtottunk nekik; a kisfiú egy-kettőre meg is ette, de a kislány csak tartottaa kezében, mintha egy kincset fogott volna. Majd az újabb ka-tonát, amit neki készítettünk, a másik kezébe fogta.

- Miért nem eszed meg, nem ízlik, talán nem finom? – kér-deztem.

A kislány barna szemeivel nézett rám, és mondta:- Nem lehet. Nem lehet megennem, nekem van egy kis-

öcsém még.Azzal felállt és óvatosan lépkedett a parton felfelé...

Egy falat Aszalós Sándor írása

13. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy novemberben végre aláírásra került a Túrkeve Város Önkormányzatának 2005 májusában született határozata alapján a város határában álló szélmalomról szóló hasznosítási szerződés az önkormányzat-tal. Ennek keretében megkaptuk a lehe-tőséget az épület felújítására és egy infor-mációs szolgáltató központ kialakítására, üzemeltetésére.

Ha Túrkevére Kisújszállás felől ér-kezünk, a határában szomorú látvány fogad bennünket. A magányosan álló, üres szélmalom évről évre rosszabb álla-potba kerül. Régen küzdünk azért, hogy valami végre történjék a szélmalommal. A Túrkevei Tájrehabilitációs és Térség-fejlesztési Programunk összeállítása tette lehetővé, hogy konkretizáljuk terveinket a szélmalommal kapcsolatban. E komplex fejlesztési koncepció a város külterületén lévő természeti értékek megóvásával, a vá-ros gazdaságával, lakosságával, turisztikai lehetőségeivel is foglalkozik.

Az önkormányzat hibáján kívül, ed-dig sajnos nem történhetett nagy változás. A májusban született képviselőtestületi határozat azonban reményteljes. A képvi-selőtestületnek tetszett a szélmalom hasz-nosítására irányuló tervünk. Egyesületünk esélyt kapott, hogy a szélmalommal kap-csolatos terveit megvalósítsa.

Az önkormányzati határozat alapján az önkormányzat tulajdonában lévő - és abban is maradó - szélmalmot használat-ba vehetjük az alábbi két célra: felújítás és Idegenforgalmi Szolgáltató Központ meg-valósítása és működtetése. A malmot ipari műemlék jelleggel szeretnénk felújítani. Terveink szerint kialakításra kerülne egy turisztikai információs központ, ahol az érdeklődő vendégek nem csak a környék turisztikai lehetőségeivel, szállásadóival ismerkedhetnének meg, hanem egy kicsit meg is pihenhetnek. Elfogyaszthatják a helyben gyűjtött növényekből készült teát, italt, vagy egy nagy csésze kávét, kakaót. Kortyolgatás közben kikapcsolódásként újságolvasásra lenne lehetőség, időtöltés-hez társasjátékot, kártyát avagy sakktáblát lehetne kölcsönkérni.

A felújításhoz és üzembe helyezés-hez szükséges tőkét pályázati forrásból szeretnénk megszerezni. Ám aki fontos-nak érzi, hogy a Túrkeve határában álló egyre rosszabb állapotban lévő épület a város egyik jellegzetességévé váljon, attól az Egyesület szívesen fogadja a természet-beni és a pénzbeli támogatást egyaránt. A szélmalom állapotának megóvása, javítása a város egészének az érdeke, ezért lenne hasznos, ha a a város közösségként tenne valamit a szélmalom megmentéséért.

Lovas Viktória

A túrkevei szélmalom jövőjea Nimfea Természetvédelmi Egyesület gondozásában

Közös területbejárást és ellenőrzést tartottak a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (Szolnok) és a Nimfea Ter-mészetvédelmi Egyesület (Túrkeve) munkatársai ez év novem-ber 10-én.

Az évről évre szorosabbá váló együttműködés a két szer-vezet között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Tisza természeti értékeit veszélyeztető tényezőket, kimondottan a természetká-rosító tevékenységeket felderítse, megakadályozza.

Ezt a törekvést segíti most a Nimfea Egyesület egy Phare Access programja is, ami a tiszai táj fenntarthatóbb tájhaszná-latát célozza kezdeményezéseivel.

Fokozott ellenőrzésekre van szükség a tiszavirágzás idején, amikor az illegális kérészgyűjtés megakadályozása, költési idő-szakban a fokozottan védett madarak fészkelőhelyein történő zavarás lecsökkentése, őszi-téli időszakban pedig az illegális fa-kitermelés felszámolása a cél. Az illegális szemetelés és szemét-lerakás felderítése kiemelt feladat, hiszen sok helyen található különböző összetételű szemétkupac a Tisza hullámterében.

Sajnos sok esetben ezeket a szeméthalmokat a gondatlan horgászok és kirándulók hagyják maguk után. Az együttmű-ködés nem kizárólagos célja a szankcionálás, hiszen például a védett területekről sok esetben rászoruló nyugdíjasok és mun-kanélküliek gyűjtik a száraz ágakat, akiknek a helyzetén a kü-lönböző mértékű büntetések csak rontanának, és a problémára sem jelentenek valódi megoldást. Az ő esetükben elsősorban felvilágosítás zajlik, hogy hol, milyen feltételekkel és mikor van lehetőség a száraz ágak összegyűjtésére és hazaszállításá-ra, valamint tájékoztatás révén megtudhatják, hogy tilos ezt a tevékenységet végezni. A horgászok körében is rendszeresen történik tájékoztatás és figyelemfelkeltés a szemeteléssel, sze-métlerakással, tűzgyújtással kapcsolatban.

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Nimfea Természetvédelmi Egye-sület együttműködése keretén belül a jövőben is folyamatosan lesznek közös bejárások, hogy a Közép-Tiszán megszűnjenek a természetkárosító tevékenységek.

Közös szolgálat a Tisza természeti értékeinek védelméért



14. oldal


Sztráda-finanszírozás: a LMCSa kormányfőhöz fordul

A Levegő Munkacsoport az au-tópálya-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonását kéri Gyurcsány Ferenc kormányfőtől - de-rül ki a környezetvédő szervezet nyílt leveléből, amelyet az MTI-hez is eljut-tatott.

A Levegő Munkacsoport szerint a jelenleg az országgyűlés által tár-gyalt tervezet célja az, hogy a kor-mány állami kiadásokat rejthessen el. A kormány úgy növelné a büdzsé hi-ányát és az állam eladósodottságát a következő években évi több százmil-liárd forinttal, hogy azt ne mutassák ki az állami költségvetésben - állítja a szervezet nyílt levélben.

A zöld szervezet sérelmezi, hogy a törvényjavaslat előterjesztése so-rán sem az országgyűlési képviselők, sem a közvélemény nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, így fel sem lehetett mérni annak valós kockáza-tait. Ez a számviteli trükk ellentmond az Alkotmánynak, az államháztartási törvénynek és az Európai Unió pénz-ügyi rendeletének - mutat rá a Leve-gő Munkacsoport.

A szervezet szerint a törvénymó-dosítás a közvélemény felé azt közve-títi, hogy a jogszabályokat ki szabad játszani, hiszen az állam is ezt teszi. A nemzetközi közvélemény és a külföl-di döntéshozók felé pedig megerősíti azt a kialakulóban lévő képet, hogy csaló ország vagyunk - olvasható a nyílt levélben.

A szervezet megdöbbentőnek ta-lálja, hogy az álláspontjuk szerint tör-vénytelen törvényjavaslatot az autó-pálya-építés felgyorsítása érdekében kívánja a kormány meghozni, vagyis egy olyan tevékenységért, ami a Gaz-dasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos anyaga szerint is súlyosan környezetszennyező és fenntarthatat-lan - tartalmazza a nyílt levél.

(MTI - Budapest )

Vizsgálják a kétpói hulladékle-rakó vízáteresztő képességét

A kétpói térségi hulladéklerakó kivitelezője, a portugál Mota-Engil S.A a depónia 1. számú kazettájá-ban saját költségére és kockázatára a vízáteresztő képességet biztosító

beavatkozást végzett - derül ki Szol-nok önkormányzatának, mint a hul-ladéklerakó megvalósítására létrejött konzorcium gesztorának pénteken kiadott közleményéből.

A “szakmai tisztánlátás és a tár-gyilagos tájékoztatás érdekében született” anyag szerint ezt a beavat-kozást a műszaki ellenőrzés felelőse jóváhagyta, és a kazettát a próba-üzem megkezdésére alkalmasnak minősítette. A kivitelező elvégezte a vitatott réteg vízáteresztő képes-ségének igazolására az úgynevezett “nagymodelles kísérletet” is. Az ered-mény kiértékelése folyamatban van. A konzorciumi tanács a végső szakértői vélemények birtokában fog dönteni a lerakó műszaki védelemével kap-csolatos intézkedésekről - tudatják a közleményben.

A tervezett időpontban, decem-ber elsején nem kezdődött meg a jelentős európai uniós támogatással, 6,3 millió euróért épült kétpói regi-onális hulladéktároló próbaüzeme, mivel a műszaki szakértői vizsgálat nem megfelelőnek minősítette a hulladéklerakó szivárgórétegének minőségét és annak vízáteresztő-ké-pességét. Ennek ismeretében Kétpó képviselő-testülete november 18-i ülésén határozatban tiltotta meg, hogy közigazgatási területére bármit beszállítsanak.

Az ügy előzménye, hogy az át-adás-átvételi eljárás során a leendő üzemeltető, a Rethmann Kétpó Kft. jelezte: véleménye szerint a depónia rétegrendje nem egyezik meg a 22/2001. (X.10.) KÖM rendelet 2. számú mellékletében foglaltakkal. A szak-értői nyilatkozatok a vitatott réteg szivárgási tényezőjét a jogszabályban és a kiviteli szerződésben meghatáro-zott értéktől eltérő mértékben állapí-tották meg. Emiatt a területi környe-zetvédelmi felügyelőség javasolta az eljáró építésügyi hatóságnak a hasz-nálatba vételi eljárás felfüggesztését.

(MTI - Szolnok )

Több pénz kellene erdőfenntar-tásra és telepítésre

A magyar erdők fenntartására legalább 7-8 milliárd forintot kellene fordítani ahhoz, hogy működőképes-ségük fenntartható legyen - hangoz-tatta Wisnovszky Károly, az Állami Er-

OLLÓVAL ÍRTUK Különböző forrásokból átvett környezet- és természetvédelmi

híradások

Gondok Kétpó táján

Nem kell több sztráda!

15. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

dészeti Szolgálat megbízott főigazgatója egy szakmai beszélgetésen.

Elmondta: az elmúlt három évben az er-dőfenntartás támogatása 2 milliárd forintról 0-ra csökkent. Így mintegy 3,5-4 milliárd forin-tos belső deficit keletkezett. Ahhoz azonban,hogy a magyar erdők fenntarthatóak legye-nek és mind gazdaságilag, mind úgynevezett jóléti szempontból szolgálhassák az embere-ket további 2-3 milliárd forintra volna szükség. Az erdők fenntartása ugyanis rendkívül drága, mivel nemcsak a gazdasági és jóléti funkciók-nak kell eleget tenniük, hanem évente számos jelentős káresemény is történik az erdőkben. A megbízott főigazgató példaként említette a viharkárokat, illetve az állati kártevők által okozott kártételeket, például a szuvasodást, illetve az utóbbi időkben a lepkék kártételeit.

Jelenleg Magyarországon mintegy 2 mil-lió hektár erdő van. Ez az erdőállomány az ország 20 százalékának területét borítja, a ter-mőterület 25 százalékát fedi. Rövid időn belül pedig a magyar erdészek szeretnék elérni, hogy az ország erdősültsége elérje a 25 szá-zalékot. Ehhez további 500 ezer hektár erdő telepítésére volna szükség.

Az Európai Unió támogatásával 2004-2006 között mintegy 45 ezer hektár erdő te-lepítésére van lehetőség. Tavaly 7 ezer hektár erdőt telepítettek, míg az idén 18 ezer hektár-ra adtak be pályázatot az erdőtulajdonosok. Ezért a főigazgató-helyettes arra bíztatta az erdőtulajdonosokat, hogy a fennmaradt mint-egy 20 ezer hektárnyi erdőtelepítésére is pá-lyázzanak.

Tette ezt annak ellenére, hogy a támoga-tások kifizetése vontatottan halad. Ebben azévben ugyanis uniós támogatásból mintegy 1,5 milliárd forinttal, nemzeti forrásból pedig mintegy 1,8 milliárd forinttal adósak még a te-lepítések finanszírozásához.

A megbízott főigazgató szerint 1 hek-tár erdő telepítése jelenleg Magyarországon mintegy 500 ezer-1 millió forint között van fa-fajtól és területi adottságoktól függően.

(MTI - Budapest )

Szélerőmű építését kezdték meg a mezőtúri ipari parkban

Szélerőmű építését kezdte meg a mezőtúri ipari parkban a Mezőwind Kft., az 1,5 megawatt teljesítményű berendezést Németországban szerelik össze, és várhatóan jövő év tavaszán állítják fel végleges helyén - közölte MTI-vel az ipari parkot működtető társaság vezetője.

A területre szóló bérleti szerződést a be-ruházó az Ipari Park Kft.-vel már megkötötte a környezetbarát módon energiát termelő erő-műre - jelezte Kacskó László igazgató. Jelenleg a földmunkák folynak, ezt követi a próbacölö-pözés és a süllyedés-vizsgálat, a 660 millió fo-rint értékű beruházás megvalósításának fővál-lalkozója a Békéswind Kft. - tette hozzá.

A 100 méter magas, 37,5 méter hosszú lapátokkal rendelkező szélerőművet a tervek szerint már az idén szerették volna elkészíteni, azonban az engedélyezési eljárás elhúzódott -

jegyezte meg Kacskó László. Elmondta: a beru-házásnak köszönhetően új úttal is gazdagodik a túri város ipari parkja, miután a Mezőwind a szerződésben vállalta a szélerőműhöz vezető út kiépítését.

A vállalkozás az első szélerőmű elkészülte után további három felállítását is tervezi, ame-lyek csatlakozó útjait szintén megépíti. Ennek értelmében a cég már mind a négy tervezett erőműre megkérte a rácsatlakozási engedélyt az áramszolgáltatótól.

(MTI - Mezőtúr )

Újabb drámai bálnamentésEgy bálnát mentettek meg a biztos pusz-

tulástól búvárok az Egyesült Államok nyugati partjánál a minap, és a bálna szépen megkö-szönte segítségüket - erről számolt be egy bálnaszakértő a San Francisco Chronicle című lapban. A mintegy 16 méter hosszú, 50 tonnás állat garnélarák-halászok hálójába gabalyo-dott, és a zsákmány a víz alá húzta, noha a ten-geri emlősöknek időről időre a felszínen kell levegőt venni.

A halászok kérésére búvárok siettek a bál-na segítségére, és több mint egy órába telt, amíg elég nagy lyukat tudtak vágni a vastag nylonköteleken ahhoz, hogy a foglyul esett ál-lat kiszabaduljon.

A bálna - amelynek különlegesen játékos fajából becslések szerint már mindössze 7000 egyed él a szabad természetben - szabadulá-sa után odaúszott minden egyes búvárhoz, és mintegy köszönetül, megbökdöste őket orrával - mondta el a lapnak James Moskito mentőbúvár. Hozzátette: a hatalmas állat úgy viselkedett, mint egy kutya, amely örül gaz-dájának.

Viszonylag gyakori, hogy különféle bálna-fajok egyedei halászhálókba gabalyodva pusz-tulnak el, és ez volt az első eset, hogy egy ilyen bálnát megmentettek, legalábbis az Egyesült Államok nyugati partjánál.

(MTI - Budapest )

Öt évig “génkezelésmentes” lesz SvájcSvájcban vasárnap népszavazás utasítot-

ta el, hogy az alpesi országban a következő 5 évben bármiféle mezőgazdasági terményt vagy terméket génkezeljenek. Nem végleges adatok szerint - a 26 tartományból 24-ben összesített szavazatok alapján - az urnák elé járultak 56,6 százaléka utasította el a génkeze-lést, és minden kantonban az elutasító szava-zatok voltak többségben.

A kormány és a nagyobb pártok által nem támogatott törvénymódosítás azonnal életbe lép, így a következő 5 évben nem lehet génke-zelt növényeket termeszteni, vagy génkezelt állati termékeket értékesíteni Svájcban.

A támogatók - közöttük a gazdák érdek-képviseleti szerve - úgy látja, hogy a hagyomá-nyos svájci mezőgazdasági termékek export-lehetőségei bővülni fognak.

(MTI - Bécs )

“NEM”-et a GMO-ra!!!

Lesz Mezőtúron szélerőmű?



ZÖLD HÍRADÓ

Zöld Híradó, a „Nimfea” Természetvé-delmi Egyesület és a Herman Ottó Ter-mészetvédő Kör időszakosan (támo-gatástól függően kb. kéthavonta vagy negyedévente) megjelenő kiadványa.A lap megjelenését lehetővé teszi 2005 végén és 2006 elején a Nemze-ti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támo-gatása.Korábbi támogatók: Független Ökológiai Központ, REC, Ökotárs Ala-pítvány, Soros Alapítvány és a Kör-nyezetvédelmi Minisztérium, illetve jogelődjei.Készítette: Barna Tamás, Fónagy Éva, Iványi Anna, Kontos Tivadar, Monoki Ákos, Sallai Károlyné, Nagy Anikó, Sallai R. Benedek, Székely Zsuzsanna, Tóth István és a Nimfea Természetvé-delmi Egyesület tagjai, önkéntesei. Grafika, rajzok (amikor van benne): Kókay Szabolcs, Füleki Gábor és a forrásnak használt különböző kiadvá-nyokból ollózva. Fotók: Sallai R. Benedek, Sallai Zol-tán, Röfler János, Monoki Ákos, aNimfea Természetvédelem archívuma és átvett anyagok.Szerkesztette: Székely ZsuzsannaFelelős terjesztő: Barna TamásSzedés, tipográfia, arculat: Balmoral Bt. Túrkeve és Nimfea Iroda, utómun-kák: Oros ImreIrodalom: MTI, Zöldpók e-mail há-lózat, Greenfo, valamint mindenféle szakmai kiadvány, Süvöltő, Kukabúvár, egyéb folyóiratok, könyvek, kiadvány-ok, hiszen a Zöld Híradó utánközléseket is megjelentet, azonban mindig feltün-teti a forrást. Így a Zöld Híradó cikkei is utánközölhetőek (az utánközlés kí-vánatos), azonban kérjük feltüntetni mi is a forrást! Szerkesztőség címe: Nimfea Ter-mészetvédelmi Egyesület, 5421, Túrkeve, Pf. 33., vagy Ecsegi u. 22. tel/fax: 56/361-505Cikkeket nem tartunk meg és nem kül-dünk vissza, és még a leközölt írások rövidítésének, stilisztikai módosításá-nak jogát is fenntartjuk. Fontos, hogy a lapban leközölt írások nem minden esetben tükrözik az egyesület vélemé-nyét – de azért többnyire igen. Készül a TIMP Nyomda (Budapest) üzemében 2005-ben, 5000 példányban. Egyelőre ingyenes, ezért becsüld meg!

HU-ISSN-

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület minden munkatársa ajándékokban gazdag, boldog karácsonyt, és sikerekben gaz-dag új évet kíván tagjainak, barátainak, támogatóinak, va-lamint a kedves olvasóknak!

Az új évben is várjuk tagjaink közé azokat a természetszere-tőket, akik fontosnak tartják a természetvédelmet, valamint egyetértenek céljainkkal.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSKöszönjük mindenkinek, aki adója 1%-ával segítette, segíti a Nimfea Természetvédelmi Egyesület törekvéseit!

A tavalyi évben szinte nem folytattunk reklámkampányt az1%-okért, ennek ellenére az egyesületünk számára felajánlott összeg 693 136 Ft volt. Ezt az össze-get részben téli madárvédelemre, odúkihelyezésre és madáretetők és madárodúk készítésére, valamint a sérült madarak gyógyítására fordítottuk, másrészt a Feke-te István Oktatóközpont befejező munkálatainak lebonyolítására, bemutatóterem festésére, fügönykarnisok beszerzésére.

Továbbra is igyekszünk helytállni, és támogatóink bizalmának megfelelni.Köszönjük segítségüket!

Köszönjük mindenkinek, aki adója 1%-ával segítette, segíti a Herman Ottó Természetvédő Kör munkáját!

A HOTEK részére felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ok összege 10 156 forint volt, melyet ezúton köszön meg az egyesület összes munkatársa.

A felajánlott összeget a környezeti nevelési programunkra fordítottuk.Támogatóinknak köszönjük a felajánlásokat, és igyekszünk bizalmuknak a

2005-2006-os évben is megfelelni.

Documents

AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK - nimfea.hu · ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 2. oldal Nimfea Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoringja Két mintanégyzetben