38

3. A nikotinforgalmazók – így tesznek minket szenvedélybeteggé

Nikotin nélkül senki sem szívna füstöt a tüdejébe. A cigaretta a nikotinada-golás legcélravezetőbb módja. Ezért a nikotinipar stratégiai célja az volt, hogy az agyba kerülő nikotin felszívódását gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Minél gyorsabban és masszívabban árad szét a nikotin, annál hamarabb okoz függő-séget, különösen a fi atal agyban. A nikotin: vásárlói hűségprogram a maximális nyereség érdekében.

1995-ig nem lehetett hozzáférni a nikotinipar belső kutatási munkáihoz. Csak a Minnesota állam által a dohányipar ellen indított perben hozott ítélet nyomán kellett belső dokumentációk millióit közzétenni az interneten. Ezekből világossá vált,• hogyan fejlesztette tovább a nikotinipar célzottan a dohány függőséget

okozó tulajdonságait;• hogyan tagadták a nyilvánosság előtt pontos ismereteik ellenére, hogy a

nikotin függőséget okoz;• hogyan másították meg tudatosan a cigaretták károsanyag- és nikotintartal-

mára vonatkozó adatokat;• hogyan próbálták szponzorált kutatási megbízásokkal aláásni a független

kutatások eredményeit;• hogyan könnyítették meg aromajavítókkal és hörgőnyugtató hatású ada-

lékanyagokkal a hosszú távú célcsoportnak tekintett gyermekek rászokását a cigarettára;

• hogyan kentek meg rutinosan politikusokat, újságírókat és tudósokat tanácsadói szerződésekkel.

A nikotinipart 207 milliárd (nem millió!) amerikai dollár megfi zetésére kötelez-ték, mivel tudatosan és tervszerűen károsította amerikaiak millióinak egészsé-gét. A nikotinforgalmazók forgalmához képest ez elenyésző összeg.

A függőség mint üzleti célAz R. J. Reynolds Tobacco Company belső iratai szerint: „Mi azzal foglalkozunk, hogy nikotinnal kereskedünk… Vállalatunknak hosszú távú érdeke, hogy a fel-vásárolt nikotin minden fontját optimálisan ellenőrizze és hatékonyan használja fel. Készítményeink nikotintartalmának hatékony ellenőrzése jelentős termék-sikerben jelenik meg.”12

39

Nem a dohány élvezetéről van itt szó, hanem az optimálisan adagolt nikotin okozta függőség árusításáról.

A függőségtől csilingelnek a kasszák: miért előzte meg a hetvenes években a Marlboro forgalma a Winstonét, és hogyan nőtte ki magát az Amerikai Egye-sült Államok legsikeresebb cigarettamárkájává? Az ammóniumtechnológia miatt, amelynek révén a dohányosok rövidebb idő alatt és fokozottabban váltak nikotinfüggővé. Ammónium hozzáadásával a nikotin könnyebben felvehetővé válik, és gyorsabban szétárad az agyban. Ez is le van írva a nikotinipar belső használatra szánt dokumentációiban.13

Hogyan lehet embereket rövidebb idő alatt nikotinfüggővé tenni?A hatvanastól a nyolcvanas évekig megnövelték a cigaretták függőséget okozó hatását. A cél:1. a fokozottabb és gyorsabb nikotinfelvétel és2. a nagyobb nikotinfelvételt elősegítő mélyebb belélegzés lehetővé tétele az irritáció csökkentésével. Ezzel a nikotinipar több fi atal vásárlót nyerhet.

Ammónium – Segítségével megváltoztatható a dohány pH-értéke. Minél lúgosabbá teszik, annál könnyebben és nagyobb mértékben sza-badul fel a nikotin, amely ezáltal gyorsabban eljut az agy kapcsolódási pontjaira, s így nagyobb élvezetet biztosít. A legtöbb drog lényege a gyors élvezet, amely erős függőséget képes kiváltani. A belső kutatási dokumen-tációk tanúsága szerint a nikotinipar ezzel már 1962-ben tisztában volt. A nikotin élvezeti hatása az egyetlen oka annak, hogy bizonyos márkák a többinél jobban „ízlenek”. Ma már minden nikotinforgalmazó ammó-niumtechnológiát alkalmaz.

Egyébként: a nikotintapasz nem okoz függőséget, mivel a nikotin így sokkal lassabban jut el az agyba, és emiatt nem jár vele függőséget okozó élvezet.

Mivel a hatóságok és a közvélemény alacsonyabb nikotintartalmú ciga-retták előállítását követelték, az ipar feltalálta az úgynevezett „light”, azaz enyhe cigarettát, állítólag csökkentett nikotintartalommal. Csakhogy az ammónium hatására valójában lényegesen több nikotin szabadult fel. Erre a trükkre csak évtizedekkel később derült fény. A nikotinforgalmazók az ammóniumot „ízjavító” adalékanyagként engedélyeztették a hatóságoknál.

40

Speciális szűrőrendszerek – Ezek teszik lehetővé a savak eltávolítását és lúgok hozzáadását. Minél lúgosabb a dohány, annál könnyebben beépül a szervezetbe a függőséget okozó nikotin.

Cukor – Ártalmatlan adalékanyagnak tűnik. A cukor égésekor acet-aldehid keletkezik. Ez megint csak meggyorsítja és fokozza a függőséget okozó nikotin hatását.

Kakaó – Égés közben teobrominná alakul át, amely hörgőtágító hatása révén lehetővé teszi a nikotin mélyebb belélegzését. Ugyanilyen hatású az édesgyökér is.

Levulinsav – Elveszi a dohány csípős ízét, és körülbelül harminc száza-lékkal javítja a nikotin megkötését az agyban található kapcsolódási pon-tokon.

Mentol – Csökkenti a légutak érzékenységét és fájdalomérzetét. Nyugtató és tágító hatást gyakorol a hörgőkre. Így mélyebbé és panasz-mentesebbé válhat a belégzés. A mentol elnyomja a csípős dohányízt. A füst hűvösebbnek és frissebb ízűnek tűnik tőle. Ma már egyetlen ciga-rettamárkából sem hiányozhat a mentol, még a közönséges cigaretták-ból sem. Szükség van a fi atal „dohányos utánpótlásra”, akik számára köny-nyebbé kell tenni a füst belélegzését. Ezenkívül a hörghurutban szen-vedő dohányosok dohányzását is meg kell könnyíteni. A mentol emellett a nikotin lebomlását is csökkenti.

A nikotintartalom többszöri kismértékű, észrevehetetlen növelése – Amerikai kutatások szerint a dohánykonszernek az elmúlt nyolc esztendő folyamán észrevétlenül tizenegy százalékkal növelték a cigaretták nikotin-tartalmát. Mi sem lehet fontosabb, mint a vásárlók igazi lekötése…14

Különböző égésgátló vegyületek – A dohány lassabb égése cigarettán-ként több szippantást, és ezáltal fokozottabb nikotinfelvételt tesz lehetővé.

Light cigaretták – Mind közül ez a legnagyobb csalás: a csomagoláson feltüntetett nikotintartalmat géppel állapítják meg. A dohányzók mégis ugyanolyan mennyiségű nikotint és káros anyagot szívnak be a light ciga-rettákból, mint a közönségesekből.

Filmjavaslat: A bennfentes lebilincselő fi lm Al Pacino és Russell Crowe főszerep-lésével. Bemutatja, hogyan akarja leleplezni egy cigarettagyártó vállalat egykori kutatási vezetője a dohánykonszern botrányos praktikáit, és milyen üldöztetés-ben lesz része emiatt. Nagyon izgalmas.

41

A hazug light cigarettákAkad-e olvasóim között olyan, aki light cigarettát szív, illetve annak világoskék vagy pasztellszínű csomagolású utódjait vásárolja? Azt hitték, ezek egészsége-sebbek és kevesebb bennük a kátrány meg a nikotin? A nikotinipar a light ciga-rettákkal szándékosan becsapta a dohányzókat. Ezek a cigaretták majd harminc esztendeje tartanak vissza sokakat attól, hogy leszokjanak a dohányzásról, mivel azt hiszik, az állítólag „egészségesebb”, „kevésbé ártalmas” cigarettákkal megta-lálták az elfogadható középutat. Egy tizenkétezer volt dohányossal végzett fel-mérésből kitűnik, hogy ez a nikotinipar számára mennyire jövedelmező lehet. A light cigarettát szívók fele olyan gyakran hagyják abba a dohányzást, az egész-ségesebbnek hitt light változat miatt, mint a közönséges cigarettákat szívók.15 Az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban a fogyasztók megté-vesztése miatt betiltották a „mild”, „light”, „ultra light” és „ultra” megnevezések használatát.

A hetvenes években a dohányipar egyre több dohányost veszített a dohányzás egészségügyi következményeinek ismeretessé válása miatt. A függőséget okozó nikotin mennyiségének csökkentése azonban nem szerepelt a terveik között. A British American Tobacco (Lucky Strike, Gauloise, HB) belső használatra szánt irataiban ez áll: „…a nikotintartalom egyszerű csökkentése leszoktathatja a dohányosokat a nikotinról… és ez hosszú távon egyet jelentene a cigarettaipar megszűnésével.”16 Mivel tehát a nikotintartalmat nem „lehetett” csökkenteni, kitalálták a light cigarettát.

A félrevezető gépi mérésekEzek a mérések a következőképpen működnek: a cigaretták szűrőjét a gyártás során parányi szellőzőnyílásokkal látják el, amelyeken keresztül levegő keve-redik a füsthöz. Ezáltal a dohányos valamivel gyengébbnek érzi a dohányt, és mélyebben be tudja szívni a füstöt.

A cigaretta csomagolásán feltüntetett károsanyag-tartalom vizsgálata során standard körülmények között gép szívja el a cigarettát. Találgathatunk, ki találta fel ezt a gépet… A vékony fémkarmok nem fedik el a szűrő szellőzőnyílásait, amelyeken keresztül levegő keveredik a beszívott füsthöz. Így a vizsgálati ered-mények rendkívül alacsony nikotin- és kátrányértékeket mutatnak. Ezért rész-ben akár magasabb nikotintartalmú dohány is használható. Így lehetett „hivata-losan” alacsonyabb értékeket feltüntetni az „egészségesebb” light cigaretták cso-magolásán. Ezután milliós nagyságrendű light-reklámkampányokat indítottak, hogy az örvendetes hírt közzétegyék.

A csel az, hogy senki sem csipesszel az ajka között dohányzik. A dohányzó a szűrőt veszi az ajka közé, sőt az ujjaival is eltakarja a szellőzőnyílásokat.

42

Így 40–50 százalékkal több nikotin és kátrány jut a light cigarettákból a lég-utakba, mint a gépi mérések során.17 Ezt a Phillip Morris 1969 óta tudta, és az úgynevezett Ajaktanulmányban le is írta. Íme, a drogmaffi a egyik jellegzetes trükkje, amely azonban harminc éven át, a light cigaretták betiltásáig, milliárdos forgalmat eredményezett.

A light cigarettát szívók mélyebben beszívják a káros anyagokatA nikotingyárosok korábbi tanulmányokból már a hetvenes évek elejétől tudták azt, hogy a szenvedélybeteg dohányos a hígabb füstöt erősebb és mélyebb szívá-sokkal lélegzi be. A dohányos ösztönösen egészen pontosan érzi, mennyi niko-tinra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a nikotinmegvonási tüneteket, amelyek elkerülése vagy megszüntetése érdekében dohányzik. A light cigarettát szívók ezért gyakrabban és mélyebbeket szívnak a cigarettából, vagy eleve több cigaret-tát szívnak el. Így ugyanazt a nikotinszintet érik el, mint korábban a közönséges cigarettákkal.

Százötven-millió dollár kártérítés a light hazugság miattEzek miatt a csalások miatt a mai napig is sok per van folyamatban. A „bizton-ságos” cigaretták félrevezető reklámozásakor például egy amerikai bíróság 150 millió dollár kártérítés megfi zetésére kötelezte a Phillip Morrist csalás és gon-datlanság vádjával, egyetlen elhalálozott dohányos örököseinek javára.

Az „egészségesebb”, „biztonságosabb” light cigaretta zseniális találmányá-val az egészségükre többet adó és akár a leszokásra is nagyobb hajlandóságot mutató dohányosok millióit sikerült félrevezetni. Ugyanannyi nikotinnal, és végül függőségre kárhoztatva, mégiscsak menthetetlenül a dohányipar karmai közé kerültek, egyetlenegy döntő különbséggel – és a nikotinlobbi berkein belül ez is köztudott volt már a hetvenes évek eleje óta: mivel mélyebben belélegez-ték a füstöt, több káros anyag került mélyebben a tüdejükbe.18 A light cigarettát szívóknak ezért a tüdőrák más, halálosabb formájával kellett szembenézniük. Akkor már jobb lett volna, ha közönséges cigarettát szívnak, hogy nikotinhoz jussanak. A British American Tobacco ez ügyben ma így foglal állást: „A light csak az aromára vonatkozik, semmi egyébre.”

A dohányipartól a nikotinforgalmazókigA cigarettaipar már rég nem a „dohányzási kultúra” képviselőjeként tekint magára. „A dohányzás életérzés és kultúra”: ezt mindig is szívesen hangoztat-tam, amikor még dohányoztam. Természetesen kedélyesebb és barátságosabb voltam, amikor idegesítő nikotinmegvonási tüneteimet sikerült elmulasztanom

43

egy-egy cigarettával. Az átalakult agynak mégiscsak szüksége van egy kis inge-rületátvivő anyagra, hogy többé-kevésbé elfogadhatóan érezze magát az ember.

A dohányipar olyan akciókkal támogatja ezt a kedélyes kulturális badarsá-got, mint az úgynevezett „Dohányosok klubja: ember, kocsma, kultúra”. Vagy régebben reklámfi lmekkel, amelyekben valahol Virginia festői vidékén kézzel akasztották fel száradni a dohányleveleket a csűrben, hogy kultúrkinccsé tegyék a dohányt.

Ma a nikotingyártók optimalizálási célokat követnek: hogyan lehet adalék-anyagok segítségével a legjobb nikotinárut előállítani, hogy azzal minél több embert minél rövidebb idő alatt függővé tegyenek? Tényleg hagyni akarják, hogy továbbra is így befolyásolják önöket? Gondolták volna fi atalkorukban, hogy egy életen át kénytelenek lesznek dohányozni csak azért, mert a droggyártók így manipulálják a gyanútlan embereket?

„A nikotin nem okoz függőséget”„Vállalatunk tetszetős formában adagolt nikotin formatervezésével, előállításá-val és árusításával foglalkozik.” Ez derül ki az 1972-es belső dokumentációból.19 A különféle szabadalmak, a cigarettákban található adalékanyagok és a belső használatra szánt iratok semmi kétséget nem hagynak. A legnagyobb nikotin-konszern igazgatótanácsának elnökei 1994-ben egymás után tettek eskü alatt hamis tanúvallomást: „A nikotin nem okoz függőséget” – „Nicotine is not addictive”. A nikotinkartell összetart!

Összegezve• Évtizedeken át azt hazudták nekünk, hogy a nikotin nem okoz súlyos

függőséget.• Különféle adalékanyagokkal manipuláltak, és mivel fi atalok voltunk,

hamarabb szenvedélybeteggé tettek minket.• Sok dohányost az egészségesebbnek mondott light cigarettákkal tartot-

tak vissza attól, hogy leszokjanak a dohányzásról.

44

4. A boldogság biokémiája

Mérhető-e az élvezet?„Azért az mégsem mérhető, hogy mennyire van kedvem dohányozni, vagy hogy mennyire élvezem. Egyszerűen szeretek dohányozni, és kész!” Ezt minden olva-sómnak készséggel elhiszem. Húsz éven át magam is ezt tettem, és olvasóim-hoz hasonlóan teljesen valóságosnak éreztem ezt az „élvezetet”. De nem furcsa, hogy némelyik cigaretta kimondottan „ízlik”, mások meg szóra sem érdemesek? Egyáltalán: mi az, amit ízletesnek találunk? Magunktól „szeretünk” dohányozni, vagy függőségünk mondatja velünk, hogy „szeretem”? A „szeretet” és az elége-dettség, illetve élvezet foka valójában pontosan mérhető. Az alábbi kísérletben a résztvevők négy napon át végeztek hatórás füstteszteket, amelyekben értékel-niük kellett, hogy milyen szívesen gyújtottak rá, és mennyire esett jól hat óra elteltével az utolsó cigaretta.20

Ennyire „szeretünk” dohányozni – a nikotinhiány közvetlen össze-függésben áll az „élvezettel”

Hat órán belül elszí-vott cigaretták száma

Az elégedettség foka Az egy cigarettára eső szippantások száma

0 szál, azaz csak hatórán-ként egy

85 százalék dohányzott „szívesen” és „élvezte” a dohányzást. Világosan látszott, milyen jót tesz a nikotinszint emelése.

Átlagosan 15 szippantás. A dohányos az utolsó korty nikotint is ki akarta szívni a cigarettából, amelyre hat órája vágyott.

2 szál, azaz háromóránként egy

71 százalék dohányzott „szívesen” és „élvezte” a dohányzást. A kísérletben a dohányosok három óra elteltével is jelentős meg-könnyebbülést éreztek, hogy újra rágyújthattak.

Átlagosan 14 szippantás „esett jól” a kísérletben részt vevő dohányosoknak.

45

Hat órán belül elszí-vott cigaretták száma

Az elégedettség foka Az egy cigarettára eső szippantások száma

5 szál, azaz óránként egy 68 százalék dohányzott „szívesen”. Jellemzően egy óra az az időtartam, ame-lyet a legtöbb dohányos dohányzás nélkül elvisel. Így jutnak el sokan a napi 12–20 szál cigarettáig.

13 szippantás: a leg-több dohányos valóban ezt érezné normálisnak. Nyugi! Nem kell a cigaret-tából az utolsó korty füstöt is kiszívni.

11 szál, azaz félóránként egy

48 százalék, vagyis már csak a résztvevők fele érté-kelte a dohányzás élményét különösen „kielégítőnek” vagy dohányzott különö-sen „szívesen”. 11 szállal a nikotinszint félóránként alaposan megemelkedett. Így már nem esik annyira jól a cigaretta.

10 szippantás: hát igen, elpöfékelget az ember. Úgy igazán nincsen rászorulva. Amúgy „élvezte” már ennél jobban is a dohány-zást.

Ilyen mechanikusan „szeretünk” dohányozniMinél alacsonyabb a nikotinszintje, annál „szívesebben” gyújt rá az ember, azaz annál magasabbra értékeli az élvezet és az elért kielégülés fokát. Hosszabb füst-mentes időszak után a tesztdohányzók több és mélyebb szippantással igyekeztek még több nikotint kinyerni a cigarettából. Ez az oka annak is, hogy miért nem használ, ha a cigarettafogyasztást például napi két-három szálra csökkentjük. Így csak a maradék cigarettából fogunk megpróbálni minél többet szívni, és még mélyebben lélegezzük be tüdőnkbe a káros anyagokat, akárcsak a light cigaretták esetében.

A tesztdohányzók egyértelműen megmutatták: annál jobban „élvezzük” a cigarettát, minél nagyobb szervezetünkben a nikotinhiány. Az élvezet a csök-kent nikotinszint egyenes következménye. Így válunk a nikotin bábjává. Ennek vajmi kevés köze van a magunk választotta élvezethez és a cigarettareklámok sugallta életstílushoz.

Aki szereti az osztrigát, annak élvezetet okoz a fogyasztása. De senki sem ítélné hatvan perc elteltével jobbnak az osztrigát csak azért, mert vérében csökkent az osztrigaszint. Ellenkezőleg! Kész gyötrelem lenne óránként osztrigát enni.

46

A dohányzás esetében tehát nem beszélhetünk sem megszokásról, sem magunk által meghatározott élvezetről, hanem egész egyszerűen és gépiesen csak niko-tinszintről, lebomlási időről, megvonási tünetekről, nikotinslukkok számáról és mélységéről, illetve a megvonásból fakadó nyugtalanság elmúlását követő elége-dettségérzetről. Természetesen kellemesnek és kielégítőnek érezzük, amikor az újabb cigaretta átsegít minket az alacsony nikotinszint okozta rossz közérzeten. Mivel a nikotinszint fél óra elteltével a felére esik vissza, sok dohányos tizenkét–húsz szál cigarettát is elszív naponta.

A dohányzás számokban – a füstmintaAz említett tanulmányban hat óra elteltével a tesztdohányzók 71 százaléka, három óra elteltével pedig 49 százaléka alig várta, hogy rágyújthasson, de fél-óránként már csak 28 százalékuk örült annak, hogy cigarettázhatott.21 Egy dohá-nyos számára ez nem meglepő: minél többet kell az embernek várnia, annál job-ban szeretne rágyújtani. Minek kellenek ehhez százalékos adatok? Azért, hogy bonyolultabbá tegyük az ügyet? Nem. A „kedvem támadt rágyújtani” kijelentés nagyszerű, szabad életérzést sugall. A látszólag kicsinyes, százalékszámokban kifejezett „kedv” viszont megmutatja, hogy ez aligha jelent kalandot és szabad-ságot, hanem inkább automatikussá vált kényszerről van szó.

Három óra! Sokak számára ez az az időtartam, amennyit még viszonylag jól elviselnek cigaretta nélkül. Bizonyára olvasóim is tudják, milyen az, amikor az ember az étteremben üldögél a barátaival egy többfogásos lakoma fölött. De a desszertig sem bírja ki anélkül, hogy ki ne menne a bejárat elé elszívni egy cigarettát. Abszolút „szabad akaratából”, és persze „szívesen”. A legcsábítóbb csokoládétorta is kínszenvedés, ha a főfogás után nem mehetünk ki az ajtó elé, hogy végre megengedjünk magunknak egy kis „élvezetet”. Így válik a legpaza-rabb lakoma is pocsékká csak azért, mert nem gyújthatunk rá, nyugtalanság lesz úrrá rajtunk és elkezdünk szorongani. Pillanatok alatt kialakul egy kisebbfajta stresszhelyzet, amilyen a dohányosok életében tömegével akad. Amikor aztán végre lehetőség nyílik rá, az ember „szívesen” és „élvezettel” elszív egy cigarettát.

Így működik a függőségNapi húsz szál cigaretta esetén idegrendszerünket kétszáz kis nikotinadaggal árasztjuk el. A nikotin néhány másodperc múltán kapcsolódik a test számos kapcsolódási pontjához. Stresszhormon szabadul fel. A szívverés gyorsul, a vér-nyomás növekszik. Hét másodperc múlva a nikotin eljut az agy kapcsolódási pontjaira. Ezek a kapcsolódási pontok az agy jutalmazó központjában találhatók, a szervezetben keletkező olyan anyagok számára, amelyek serkentik a boldog-sághormon-kiválasztást. A nikotin tönkreteszi ezeket a kapcsolódási pontokat,

47

amelyek a szervezetet gyakorta elárasztó nikotinmolekuláktól rövidesen eltom-pulnak, és egyre érzéketlenebbé válnak a szervezet saját anyagai iránt. Ugyanak-kor nikotin hatására több új kapcsolódási pont alakul ki. Függővé vált dohányo-sokban kétszer annyi található belőlük, mint a nemdohányzókban. Sajnos ez is, az is azt jelenti, hogy a dohányosnak egyre több nikotinra van szüksége ahhoz, hogy a boldogsághormon-kiválasztás serkentésével ugyanazt a hatást érje el. Ezt nevezzük hozzászokásnak. Ez a hatás minden drogra egyaránt jellemző. Ezért nő a dohányzással töltött évekkel arányosan az elszívott cigaretták száma, hogy a dohányzó közel azonos elégedettségi fokot érjen el, és többé-kevésbé tűrhetően érezze magát. A cigarettaipar belső marketingiratai arról tanúskodnak, hogy az értékesítés hozzászokásból eredő, dohányosonkénti növekedését örömteli vára-kozással eleve hozzá is számítják a forgalomhoz.22 A naponta elszívott cigaretták száma tíz–tizenöt dohányzással töltött esztendő alatt átlagosan 30 százalékkal nő. Képzeljék csak el: az embernek éveken át egyre több pénzébe kerül, hogy a kapcsolódási pontok elérzéktelenedését és megsokasodását ellensúlyozza.

Dohányzunk… hogy jobban érezzük magunkatMint bármely drog esetében, amely megváltoztatja az agy ingerületátvivő rend-szerét, a kapcsolódási pontok számának megnövekedése sajnos ez esetben is egyre gyakoribb hangulatingadozással és a stressztűrő képesség fokozatos csökkenésével jár. Ha az ember nem gyújt rá, és az agy jutalmazó központjá-nak kapcsolódási pontjai szabadok maradnak, romlik a hangulata. Idegesebbé, ingerlékenyebbé és szétszórtabbá válik. A dohányosoknak túl sok a kapcsolódási pontjuk ahhoz, hogy szervezetük elegendő mennyiségű anyagot (acetilkolint) tudna termelni az összes kapcsolódási pont betöltésére és boldogsághormonok kiválasztására. Ezért kénytelenek nikotinhoz folyamodni, ha jól akarják érezni magukat. A dohányzás tehát nem előny, ahogyan sok dohányos állítja. Ellenke-zőleg: a nikotin először szerkezeti elváltozásokat okoz az agy jutalmazó központ-jában. Állandó hiányállapotot teremt, amely aztán csak nikotinnal ellensúlyoz-ható. Azért „szeretünk” dohányozni, hogy megszüntessük a kellemetlen érzést, az ürességet, az elégedetlenséget. Az ezek elmúltával járó megkönnyebbülést érezzük jutalomnak és élvezetnek. Jobban érezzük magunkat. Minél jobban csökken a nikotinszint, és minél kevesebb kapcsolódási pontot sikerül betölteni, annál nagyobb kedvet érzünk a cigarettázásra.

A jutalmazó rendszer elváltozásaiAz agy jutalmazó rendszerének elváltozásait csupán egyféleképpen lehet orvo-solni: néhány hetes nikotinmegvonással. Így a kapcsolódási pontok száma hely-reáll, és érzékenységüket is visszanyerik. Hamarosan a szervezet saját idegi inge-

48

rületátvivő anyagai is elegendőek lesznek ahhoz, hogy az általuk keltett elége-dettséget jobban érezze az ember, kiegyensúlyozottabb legyen a kedélyállapota, és jobban bírja a stresszt.

Nikotin: miféle ócska drog ez egyáltalán? Valódi mámort nem okoz, csupán a nikotin keltette rossz érzést ellensúlyozza, hogy az ember végül elviselhetően érezze magát. És még fi zetni is kell érte. Azért a normális állapotért, amely egy nemdohányzónak eleve sajátja.

A dohányosok továbbra is hisznek a dohányzás nyújtotta élvezetben és előnyökben„Hm, na jó, szóval azért dohányzom, hogy kitöltsem ezeket a kapcsolódási pon-tokat, és megint elviselhetően érezzem magam. De egy kis ideig biztosan jobban érzem magam a nemdohányzóknál!” Pontosan. Ez a lényege az egésznek! Sok dohányos ösztönösen tisztában van vele, hogyan változtatja meg a nikotin a jutalmazó központot, és hogyan lehet nikotinnal rendszeresen megszüntetni a megvonási tüneteket. Mégis sziklaszilárdan hisznek abban, hogy nikotin nél-kül le kellene mondaniuk valamiről. Ezért nem tudnak leszokni. Szentül hisz-nek azokban az előnyökben, hogy a dohányzás bizonyos körülmények között megnyugtat, enyhíti a feszültséget, összeszedettebbé tesz, és hogy egy kis időre nemcsak a nemdohányzók normális elégedettségi szintjét érik el, hanem felül is emelkednek azon. Ennek a mindennél fontosabb kérdésnek később még ponto-san utánajárunk, hogy lássuk: csakugyan nagyobb élvezetet jelent-e a dohány-zás, vagy inkább csak megkárosítja az életünket.

Kiegészítés kismamáknak: nikotin a várandósság ideje alattA kapcsolódási pontok megnövekedett száma jellemző azokra a gyermekekre is, akiknek édesanyja a várandósság ideje alatt dohányzott. A magzat mindig együtt dohányzik az anyával. Nem véletlen hát, hogy a dohányzó anyák csecsemői a születést követően gyakrabban nyugtalanok és feltűnőbb viselkedésűek, mint a nemdohányzó anyák gyermekei, és megszületésük után hirtelen megvonási tüneteik lesznek.

Képzeljük el, ahogyan a magzat agysejtjei napról napra épülnek, fejlődnek, osztódnak és szaporodnak. A kialakuló élet hihetetlen csodáját, az önmagukat építő sejteket a nikotin megzavarhatja. A nikotin az agy fejlődése során alkal-matlan időpontban serkenti az ingerületátvivő anyagokat, amelyek hátráltatják a sejtszaporodást és a növekedést. Állatkísérletekben bizonyítható, hogy niko-tin hatására bizonyos agyterületek kevesebb idegsejttel rendelkeznek.23 Ezen-kívül tartós elváltozások keletkeznek az agy jutalmazó központjának kapcso-

49

lódási pontjain, éppolyanok, mint a nikotinfüggőségben szenvedőknél, annyi különbséggel, hogy ezek az elváltozások sokkal maradandóbbak, mivel az agy kialakulása közben mennek végbe. A várandósság ideje alatt dohányzó anyák gyermekei később gyakrabban lesznek feltűnő viselkedésűek, hajlamosabbak a fi gyelemzavarral járó hiperaktivitásra (ADHS), több hangulatingadozással és depresszióval kell szembenézniük.24 Túlságosan is kevés kismama van tisztában azzal, hogy a várandósság alatti dohányzás milyen erős hatással lesz később a gyermek mentális állapotára.

Összegezve• A nikotin az agy jutalmazó központjában található kapcsolódási pontok-

hoz kapcsolódik. Ezek azonban a sok nikotintól eltompulnak, és számuk megkétszereződik.

• Így a szervezet által termelt anyagok már nem képesek minden kapcsoló-dási pontot betölteni, hogy elegendő boldogsághormont szabadítsanak fel.

• Ezért folytatni kell a dohányzást, hogy az ember elégedettnek érezze magát, és jó legyen a közérzete.

• A dohányzás az ingerületátvivő anyagok nikotin által okozott hiányát szünteti meg, ami nyugtalanságot és elégedetlenséget okoz, a dohányos azonban élvezetnek és előnynek éli meg.

• Minél alacsonyabb a nikotinszint, annál inkább érződik „állapotjavulás-nak” a dohányzás.

50

5. A kutyám, a gyerekeim…

A passzív dohányosok nyomasztó jelenléte

A kutyám…Engem sosem érdekelt igazán, hogy kénytelen-e valaki velem együtt szívni a füstöt vagy sem. Gondoltam, „ha valakit zavar, akkor nem muszáj mellém áll-nia, arrébb is mehet. Különben is, ez az egész passzív dohányzás csak hisztéria.” Aztán olvastam egy cikket arról, hogy a passzívan dohányzó kutyák különö-sen ki vannak téve a rák fenyegetésének. Esetükben hatvan százalékkal nagyobb a tüdő- és orr-rák kockázata. Ez elgondolkodtatott. Nem küldhettem ki csak úgy Robbyt, a foxterrieremet a lakásból, amikor a tévé előtt cigarettáztam. Az, hogy magamnak ártok, valahogy nem érdekelt. Na jó, valamennyire igen, de az, hogy a kutyámnak ártok, egyáltalán nem volt ínyemre. Ezért igyekeztem lehetőleg a háztömb körüli kutyasétáltatás közben vagy az erkélyen dohányozni.

Egy háromezer háztartást érintő közvélemény-kutatás szerint a dohányosok egyharmadánál háziállataik megnövekedett rákkockázata volt az oka annak, hogy felhagytak a dohányzással.25 Sőt, minden negyedik nemdohányzó ki is kül-dené a lakásból dohányozni cigarettázó élettársát – a kutyus egészsége kedvéért. A nemdohányzókkal szemben viszont már nem tanúsítanak ekkora együttér-zést, beleértve a saját gyermekeiket is. Valóban, a dohányos háztartásban élő gyermekek több mint felének vizeletében megtalálhatók a nikotin bomláster-mékei. Sőt, egynegyedüknél akkora mértékben, mint a vendéglátóiparban a bár-pultosoknál.26

Ha máshol nem is, a kocsmában legalább tovább dohányoztam. Aztán jött a dohányzási tilalom a passzív dohányosok védelméről szóló „dumával”. Attól kezdve kint ácsorogtam a hidegben az ajtó előtt vagy valahol a járdán, és magam-ban füstölögtem, a szó átvitt és valós értelmében egyaránt. Nem igazán élveztem a dolgot. Néha azért mások is kijöttek elszívni egy-egy cigarettát. „A dohányo-sok amúgy is rokonszenvesebbek” – hitegettem magamat. Vagy: „Így legalább az akadékoskodók ellehetnek magukban. De azért kicsivel több toleranciát is tanú-síthatnának.” Ám ez az ajtó előtt vagy erkélyen dohányzás előbb-utóbb annyira idegesíteni fog sok dohányost, hogy nagy ösztönzést jelent majd a leszokásra.

Több toleranciát! – A dohányipar lobbizásaCsakugyan olyan ártalmas a passzív dohányzás? És emiatt szinte már sehol nem lesz szabad dohányozni? Érdemes lesz még egyáltalán rágyújtani? A dohányipar

51

már vagy tizenöt éve igyekszik lehetőleg eltussolni a passzív dohányzás követ-kezményeit, tréfát űz belőle, és gáncsoskodónak állítja be a passzív dohányo-sokat. A cigarettagyártók drága kampányai – „Több toleranciát!” és „Ember, kocsma, kultúra” – folyton megpróbálják az egész ügyet a tolerancia állítóla-gos hiányára szorítani. Logikus: a cigarettaforgalmazásra nézve a passzív dohá-nyosok veszélyeztetése miatti dohányzási tilalom jelenti a legnagyobb veszélyt. A dohányipar részéről szponzorált tanulmányoknak kellene bagatellizálniuk a passzív dohányzás következményeit. A dohányipar ennek érdekében nemcsak rangos német tudósokat vesztegetett meg, hanem többek között a német köz-egészségügyi hivatal egykori vezetőjét, Überla professzort is. Ezeknek a támoga-tott tanulmányoknak a feladata többek között a dohányzás és a passzív dohány-zás veszélyeinek elleplezése. A parlamenti bizottságokban megfelelő érdekkép-viselettel támogatva meg kellene akadályozniuk a politikusokat a dohányzási tilalom elrendelésében. Ez az érdekképviselet egyetlen fejlett országban sem volt olyan sikeres, mint Németországban.

Szeretnének többet megtudni a dohánygyártók korrupt módszereiről?Az ügy izgalmas, akár egy bűnügyi regény. A multimilliárdos nikotinipar évtize-dek óta ugyanolyan metódus szerint ad megbízást busásan megfi zetett tanulmá-nyok készítésére. A dohányosok túlságosan is szeretnek hinni ezeknek a tudo-mányos hazugságoknak. A témában a könyv elején említett honlapon is talál-ható hivatkozás, de a lapokban és az interneten magyar nyelven is egyre több izgalmas leleplező cikk jelenik meg ez ügyben.

Passzív dohányzás – elsősorban magát a dohányost érintiÉppen magát a dohányost éri a magában parázsló cigaretta mérgező füstjé-nek legjava. A lakásban található mérgek közül a passzív dohányzás számít a legártalmasabbnak és a leggyakoribbnak. Súlyossága az azbesztéhez mérhető. A dohányfüst 90-féle bizonyítottan rákkeltő anyagot tartalmaz. Ezek nagyrészt az első osztályba sorolhatók, azaz már a legcsekélyebb mennyiségben is rákkeltő hatásúak, nincs alsó határértékük vagy jelentéktelennek mondható mennyisé-gük. Ezek a mérgek részint gáz halmazállapotban fordulnak elő: láthatatlanok és szagtalanok. Ilyenformán észre sem lehet venni őket. Csupán töredékrészük érzékelhető zavaró füstrészecskeként. Ezeknek az ártalmas gázoknak még alapos szellőztetéssel is csak elenyésző mennyisége távolítható el. A gáz halmazállapotú káros anyagok és füstrészecskék a tüdőn keresztül a testbe kerülnek.

A cigaretta mintegy háromnegyed része a súlyosan mérgező másodlagos füstáramban ég el, a cigaretta parázslásakor. A másodlagos füstáram káros-anyag-koncentrációja harminc-, sőt akár százszorosa a fő füstáraménak, amelyet

52

a dohányos belélegez. A rákkeltő nitrozamin koncentrációja például négyszáz-szor magasabb a mellékáramban. Hogy miért? Olyan ez, mint egy hulladékégető. Mérvadó benne a hőmérséklet. A 950 Celsius-fokos főáramban jobban elégnek a káros anyagok, mint a csupán 500 Celsius-fokos másodlagos áramban. Minél tovább parázslik a cigaretta a hamutartóban, annál több káros anyag szabadul fel belőle, mivel a dohány tökéletlenül ég el. Ezért a másodlagos áramlat négy-szer olyan mérgező, mint a főáram, és emiatt fokozottan növeli a rák kockázatát. Úgyhogy sokkal többről van itt szó, mint a dohányipar méregdrága kampányai-ban hangoztatott toleranciáról. Zárt térben a dohányos minden szál cigarettá-val passzívan belélegzi az ártalmas másodlagos füstáramot is. Tizennégy szál cigarettára számítva ez annyi rákkeltő anyagnak felel meg, mintha még két és fél szálat elszívott volna.27 Ebből a szempontból „egészségesebb” az erkélyen dohá-nyozni.

A házam, az autóm, a feleségem, a gyermekeim…Aki dohányfüstös lakásban él, az tudja, hogy odabent… büdös van. Ám a szag-nál is ártalmasabbak az odabent található káros anyagok, amelyek mindenhová lerakódnak. Egy dohányos autója kész veszélyeshulladék-lerakó. A házi porba, a szőnyegbe, a bútorokba, még a tapétába is kadmium, ólom, nitrozaminok és egyéb káros anyagok ivódnak bele nagy koncentrációban. Különösen a kúszó-mászó kisgyermekek vesznek fel hússzor–harmincszor annyit ezekből az anya-gokból, mint a felnőttek, és kisebb testsúlyuk miatt sokkal nagyobb veszélynek vannak emiatt kitéve. Gyermekeket ilyen károsanyag-mennyiségnek kitenni felér egy testi sértéssel, mivel a gyermekek és a csecsemők kénytelenek a felnőttekkel együtt dohányozni. Csak Németországban bizonyíthatóan 60 csecsemő halálozik el évente a szülők dohányzása miatt, váratlan bölcsőhalálban. A dohányos szülők gyermekei gyakrabban szenvednek asztmában, tüdőgyulladásban és hörghurut-ban, mint a nemdohányzókéi. A gyerekek utánozzák a felnőtteket, és a dohányos családból származók később kétszer akkora gyakorisággal fognak maguk is dohá-nyozni. Pedig aligha akad olyan dohányos, aki szeretné, ha idővel a saját lánya is rágyújtana.

Legsúlyosabban a dohányzó anyák magzatai vannak kitéve a dohányzás ártalmainak. Nincs is, aki motiváltabb volna a dohányzás abbahagyásában, mint a várandós édesanya. Erről még bővebben is szót ejtek a későbbiekben.

Bagatellizálás„Nincsen gyermekem. És egyébként is, szörnyen eltúlozzák ezt az egészet” – vethe-tik ellen az iméntieknek. De akkor is ezt mondanák, ha a németországi közleke-dési balesetek áldozatainak évenkénti számáról beszélnénk? Vessük csak össze

53

a két számot: 2009-ben 4100-an vesztették életüket közúti balesetekben. Ugyan-ebben az évben 3300 német halt bele a passzív dohányzás következményeibe.28 A dohányossal együtt élők esetében 25–30 százalékkal nagyobb a halálos szívbe-tegség és szélhűdés, és 20–30 százalékkal a tüdőrák kockázata.

A passzív dohányosok nyomasztó jelenléte„Szóval a szerző is a harcias nemdohányzók közé tartozik, ugye?” Nem, tulajdon-képpen nem, de a passzív dohányzás tényei hatással vannak az emberre, és arra, hogy dohányosként később hogyan érzi magát a bőrében. Egyre nyomasztóbbá válik a helyzete. Az önfeledt dohányzás korának már mindenütt vége. A nem-dohányzók harciasan nyomás gyakoroltak, és visszaszerezték a levegőhöz való jogukat. A dohányos kénytelen folyton elnézést kérni vagy megkérdezni, hogy szabad-e rágyújtania, meg kell húznia magát az erkélyen vagy az ajtó előtt, és gyanakvó pillantásokkal méregetik, amikor füstöt ereget. Tizenévesként még azt hittük, dohányozni vagány dolog, ma azonban már egészen más a helyzet. A károsanyag-kibocsátást társadalmilag egyre kevésbé nézik el, szenvedély-beteggé válni pedig minden, csak nem menő. Számomra ez az ellenséges társa-dalmi fogadtatás volt a fő oka annak, hogy végképp búcsút mondtam a cigaret-tának. Ma már egyszerűen túl sok helyen nem lehet rágyújtani, a nikotinszint csökkenése miatti nyugtalanság pedig nem valami jó érzés.

Csak állattartóknakTérjünk vissza néhány szó erejéig a Blökikhez meg a Cirmikhez. A macskák ala-posan végig szokták nyalogatni a bundájukat, amelyen megtapadnak a dohány-füst rákkeltő anyagai. A leggyakoribb következmény: száj- és nyirokmirigyrák. Öt év elteltével egy dohányos háztartásban élő macska esetében háromszorosára növekszik a nyirokmirigyrák kockázata.29 Ha a háztartásban ketten dohányoz-nak, a kockázat már a négyszeresére emelkedik. Kutyák esetében különösen a tüdő- és orr-rák kockázata magas. A hosszú orrú kutyák kétszer annyira ki vannak téve az orr-rák veszélyének, mivel a hosszú orrban jobban megtapadnak a rákkeltő anyagok.30 Rövid orrú kutyáknál a káros anyagok inkább a tüdőben rakódnak le. A madarak is roppant érzékenyek. Régen a szénbányákba mada-rat vittek, hogy idejekorán jelezze az észrevétlenül felszabaduló gázokat. Ha a madár holtan hevert a kalitkában, a bányászok még éppen időben elhagyhatták a tárnákat.

54

Összegezve• A passzív dohányzás veszélyei egyértelműen bizonyítottak. Ennek követ-

keztében egyre kevesebb helyen szabad dohányozni.• Emiatt egyre nyomasztóbb a dohányosok helyzete.• Dohányozni egyre kevésbé kellemes elfoglaltság; jószerivel már csak arra

szolgál, hogy az ember közérzete helyrebillenjen.

* Gratulálok! Olvasóim túl vannak a könyv első részén, és ezzel kiérdemeltek egy csillagot. Lehet, hogy kisebb-nagyobb kihagyásokkal jutottak el idáig, de ez tel-jesen természetes, hiszen bőven volt mit megemészteniük. De minden nehézség ellenére mégiscsak eljutottak idáig. Nagyszerű! Jó úton haladnak.

Második rész

A dohányzás lélektani hatása

56

6. A nikotin miatti mindennapos kedélyingadozás

Sokak számára az első reggeli cigaretta esik a legjobban. Az ember fáradtan és kábán ébred, kávét főz, rágyújt, és máris jobban érzi magát: éberebb, jobb a kedve és a kedélyállapota. „Beindul”, hála a cigarettának. Olvasóim mikor gyúj-tanak rá először? Rögtön felkelés után? A kávéhoz? Vagy csak valamikor később, a nap folyamán? Ez sokat elárul arról, hogy testük mennyire szokott hozzá a nikotinhoz. Ennek most utána is járhatnak a következő rövid nikotinfüggőségi teszt segítségével.

Fagerström nikotinfüggőségi tesztMennyi idő telik el ébredés után, amíg rágyújt?

Kevesebb mint 5 perc 3 pont6–30 perc 2 pont31–60 perc 1 pontTöbb mint 60 perc 0 pont

Nehezére esik nem rágyújtani ott, ahol tilos a dohányzás (például moziban, szóra-kozóhelyen, vonaton)?

Igen 1 pontNem 0 pont

A nap melyik cigarettájáról nem mondana le?A reggeli elsőről 1 pontBármelyik másikról 0 pont

Általában hány szál cigarettát szív el naponta?Több mint 30-at 3 pont21–30-at 2 pont11–20-at 1 pontKevesebb mint 10-et 0 pont

Több cigarettát szív el az ébredés utáni órákban, mint az azt követőkben?Igen 1 pontNem 0 pont

57

Előfordul, hogy rágyújt, ha megfázott és olyan beteg, hogy ágyban kell töltenie a napot?

Igen 1 pontNem 0 pontÖsszpontszám:

A Fagerström nikotinfüggőségi teszt értékeléseA teszt a nikotinfüggőség mértékét mutatja meg, de nem nyújt tájékoztatást arról, hogy kinek milyen esélyei vannak a dohányzásról való leszokásra! Aki keveset dohányzik, azon esetleg sokkal kisebb a nyomás, és nehezebben szo-kik le, mint az, aki gyűlöli, hogy muszáj folyton rágyújtania. Minél súlyosabb függőségben szenved valaki, annál nyugtalanabbnak, ingerlékenyebbnek, idege-sebbnek, esetleg gyengébbnek és kevésbé összeszedettnek érzi magát már enyhe nikotinmegvonás esetén is. Ilyenkor főként négy ok miatt gyújt rá:• hogy csökkentse a feszültséget,• hogy javítson a közérzetén és a hangulatán,• hogy nagyobb energiája legyen egész napra, és• hogy összeszedettebb legyen.Ez a dohányzás négy leggyakrabban felsorakoztatott oka, és egyben ennek a feje-zetnek a témája.

Hány pontot értek el?0–2 pont: kismértékű függőségA dohányosoknak csupán tizenöt–húsz százaléka sorolható a könnyű dohányo-sok közé, jóllehet sokan hiszik magukat ebbe a csoportba tartozónak. Megszok-ták (ránevelték magukat), hogy bizonyos helyzetekben, például evés után vagy baráti körben, dohányozzanak. Testi függőségük kismértékű: nem azzal kezdő-dik a napjuk, hogy megkívánják a cigarettát. Előfordul, hogy csak délután vagy este, vagy éppen másnap gyújtanak rá. Néhány könnyű dohányos már régóta ilyen keveset dohányzik (vagy rászorítja magát, hogy keveset dohányozzon). Nekik cigaretta nélkül sem ingadozik jobban a hangulatuk, mint cigarettával. Ritkán használják feszültségoldónak a cigarettát, és ahhoz sincs szükségük rá, hogy elinduljon a nap vagy összeszedettebbé váljanak. Mégis nehezükre esik leszokni a dohányzásról.3–5 pont: közepes függőség„Élvezetből” dohányoznak, de ha feszültek, olyankor gyakrabban. Néhányan hangulatjavítóként használják a cigarettát, mások, de nem mindnyájan, már reggel rágyújtanak, hogy éberebbé váljanak, a nap további részében pedig azért, hogy összeszedettebbek legyenek.

58

6–7 pont: erős függőségGyakran cigarettáznak a hangulatuk vagy a közérzetük javítása érdekében, hogy „kényeztessék” magukat, illetve olyankor, amikor feszültek. A cigaretta talán segít végigcsinálni a napot, amikor fáradtak vagy összpontosítani akarnak. Reg-gelenként a nikotin javítja a hangulatot, és néhányuk számára egész napra ez adja meg a kellő lendületet.8–10 pont: nagyon erős függőségDohányzás nélkül el sem tudják képzelni az életet. Reggelente rögtön rágyúj-tanak, hogy elűzzék a fáradtságot. Ha nem dohányozhatnak, mindjárt rossz kedvük lesz. A feszültséggel nemigen tudnak mit kezdeni cigaretta nélkül. Ha tudják, hogy hosszabb időn át nem lesz módjuk rágyújtani, tervszerűen jó előre feltöltekeznek nikotinnal. Erős nyugtalansággal tölti el őket, sőt félelmet, vagy akár pánikot idézhet elő, ha estére elfogy a cigarettájuk.

A könnyű dohányosok szerencséje és balszerencséjeAkad olvasóim között könnyű dohányos? Nekik szerencséjük van, de egyút-tal balszerencséjük is. Igaz, hogy nem hullámzanak az érzelmeik, amikor nem dohányoznak, de sokukból hiányzik is a késztetés, hogy leszokjanak. Legkevésbé valószínűleg az evés után vagy a baráti körben elszívott cigarettáról mondaná-nak le. A tizenegyedik fejezetben, amely a kondicionálásról szól, megmutatom, miért érzi úgy az ember nikotin hatására, hogy bizonyos körülmények között feltétlenül rá kell gyújtania. Aki komolyan le akar szokni, annak – mivel testi függősége nem számottevő – arra kell magát tudatosan ránevelnie, hogy ezeket a körülményeket ne kapcsolja össze a dohányzással. Legtöbb olvasóm azonban valószínűleg a közepes, illetve súlyos függőségben élők csoportjába tartozik. Vajon miért is esik olyan jól az első reggeli cigaretta? Nagyon egyszerű: azért, mert reggel érezhető a legnagyobb nikotinhiány. A dohányosok többsége ezért nem mondana le semmiképpen a reggeli cigarettáról. Nélküle eleve rosszul kez-dődne a nap.

Az üresség halvány érzéseA dohányosok nyolcvan százaléka31 egyetért azzal, hogy „a dohányzás ellazít”, „a dohányzás megnyugtat”, „ha sokáig nem gyújtok rá, elégedetlennek érzem magam”. Legtöbben azért gyújtanak rá, hogy jó legyen a közérzetük, jól érezzék magukat és megőrizzék a jó hangulatukat. A nikotinszint csökkenése már rövid idő múltán enyhe nyugtalanságot vált ki. Mintha hiányozna valami. Borúsabbá válik az ember kedélye. Ez az érzés sokszor észrevétlenül kezdődik, majd egyre erősebbé válik, míg aztán ráébredünk, hogy milyen régen volt már részünk a cigaretta nyújtotta „élvezetben”. A függőség mértékének megfelelően akár már