a_meztelen_eloado_webre_jav

A

meztelen előadó

Garr Reynolds

A

meztelen előadóTermészetes és hatásos preZENtáció diákkal vagy azok nélkül

Garr Reynolds

A fordítás alapja:NAKED PRESENTER, THE: DELIVERING POWERFUL PRESENTATIONS WITH OR WITHOUT SLIDES, 1st Edition, 0321704452 by REYNOLDS, GARR, published by Pearson Education, Inc, publishing as New Riders, Copyright © 2011

Fordította © Kőrös László, 2011

Szerkesztette: Campos Jiménez Mária

Borítóterv: Garr ReynoldsAdaptáció: Tabák Miklós

HVG KönyvekKiadóvezető: Budaházy ÁrpádFelelős szerkesztő: Török HildaKiadói szerkesztő: Szűcs Adrienn

ISBN 978-963-304-062-1

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fény-képészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2011Felelős kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai előkészítés: Inic Kft.

Nyomás: Radin PrintFelelős vezető: Antun Basic

Ruth Louise Reynolds (1927–2010)

Anyunak

Tartalom

1. Természetesség és a meztelen prezentáció művészete 13

Kiknek szól ez a könyv? 14Természetes meztelenség 14Mit jelent a meztelen prezentáció? 18A prezentáció nemzedéke 25A könyvről 32

2. Felkészülés lépésről lépésre 37

A nélkülözhetetlen egyedüllét 38A cél meghatározása 41A sztori hatalma 51Egy egyszerűsített eljárás 57A prezentáció napja 64

3. Kapcsolatteremtés: felütés, jelenlét és kivetítés 71

A felütés jelentősége 72A jelenlét megteremtése 84Adjuk önmagunkat! 90Tegyünk szert önbizalomra! 97

4. Kapcsolatteremtés: szenvedély, közelség és játék 107

Legyünk szenvedélyesek! 108Az érzelmek kihasználása 113Kommunikáció a közelség kihasználásával 122Tervezzünk játékot! 130

5. A tempó és a részvétel fenntartása 143

Váltogassuk a tempót! 144Változtassunk a terven! 148Vonjuk be a közönséget! 152

6. Erős befejezés 171

A befejezés legyen megragadó! 171Milyen legyen az erős befejezés? 177Meztelen kérdezz-felelek 181

7. Az állhatatosság jutalma a folyamatos fejlődés 193

Mindenhol tanulhatunk 195Mindenki fejlődhet 196A természetesség és a hatásos prezentálás három alapfeltétele 201

Név- és tárgymutató 208

Jegyzetek a magyar kiadáshoz 213

Köszönetnyilvánítás

Sok embernek szeretnék köszöntetet mondani a tőlük kapott segít-ségért: nagyszerű szerkesztőmnek, Karyn Johnsonnak fantasztikus javaslataiért és hihetetlen türelméért; Mimi Heftnek a dizájnhoz nyújtott segítségéért, Hilal Sala műszaki szerkesztőnek tehetsé-ges megoldásaiért és óriási türelméért, Kim Scottnak a tördelésben való közreműködéséért, és Sara Jane Toddnak csodálatra méltó marketingteljesítményéért.

Köszönet Nancy Duarténak és Mark Duarténak, valamint a Duarte Design egész remek csapatának a Szilícium-völgyben, így Paula Teschnek és Krystin Brazie-nek is, támogatásukért.

Köszönet Seth Godinnak, Mitch Joelnek, Robert Scoble-nak és Guy Kawasakinak kedves szavaikért és ötleteikért. Köszönet Deryn Veritynek, Keiji Enomotónak és Davide Gigliónak tartalmas tanácsaikért. Köszönet Jumpei Matsuokának és az iStockphoto.com valamennyi nagyszerű munkatársának: rengeteg segítséget kaptam tőlük, ahogy Mayumi Nakamoto dizájnertől is.

Külön köszönet illeti Chris Craftot, Pam Slimet, Phil Waknellt és Les Posent kedves és készséges közreműködésükért. Szívből köszönöm mindazoknak, akik ötletekkel és inspirációval segítették munkámat, így Debbie Thornnak, C. Z. Robertsonnak, Ric Bretschneidernek, valamint Howard és Rachel Coopersteinnek. Továbbá köszönöm Mark és Liz Reynoldsnak a nagyszerű tengerparti szállást.

Köszönettel tartozom a japáni üzleti és dizájnközösségnek, többek közt Shigeki Yamamotónak, Tom Perrynek, Darren Saundersnek, Daniel Rodrigueznek, David Baldwinnak, Nathan Bryannek, Jiři Mesteckynek, Doug Schafernek, Barry Louie-nak, Michael Bobrove-nak, Daniel Kwintnernek, Keizo Yamadának és Yuko Nakaokának. Közreműködéséért és barátságáért köszönetet mondok a Tokióban élő Patrick Newellnek.

Köszönöm Reiko Hiromotónak (Kansai Egyetem) javaslatait és éles szemű megállapításait. Itt fejezem ki hálámat Maho Fujinnak és Japán-szerte az összes Starbucks dolgozóinak mindennapi barátságos mosolyaikért.

Szeretnék köszönetet mondani a Presentation Zen blog ezernyi olvasójának és mindazoknak a blogolvasóknak, akik az évek során meg-osztották velem történeteiket és példáikat, így Olivia Mitchellnek, Mike Brownnak, és az új-zélandi Natasha Lampardnak.

És, természetesen, nem lehetek eléggé hálás feleségemnek és lányomnak, amiért Japánban nap mint nap megnevettetnek.

A legfontosabb, hogy olyannak mutasd magad, amilyen vagy.

– Shunryu Suzuki

1.Természetesség és a meztelen prezentáció művészeteMindössze néhány hónapja éltem Japánban, amikor egy napon jel-legzetes japán fürdőben találtam magam, meztelen munkatársaimtól körülvéve. Egy onsennél, egy japán hőforrásnál töltöttük ugyanis a hét-végét kollégáimmal egy céges kirándulás keretében. Utunk célja nem a munka volt, hanem egyszerűen a lazítás: evés, ivás és egy kis kollegiális örömködés. Főnököm szerint a hivatali környezet formalitásaitól távol a beosztottak és a vezetők természetesebben, oldottabban kommunikál-hatnak, jobb kapcsolatokat alakíthatnak ki, ami hosszú távon jót tesz az üzletnek is. Az evés és ivás része az onsen-élménynek, ugyanígy a közös meztelen fürdés is, amelyről úgy tartják, erősíti a csapat tagjai közti kötelékeket. Ekkor hallottam először a hadaka no tsukai kifejezést, amely meztelen kapcsolatot vagy meztelen kommunikációt jelent. Főnököm felvilágosított, hogy a fürdő a japán életforma fontos része, maga a rituálé pedig az egészséges kommunikációnak és a jó kapcsolatoknak is remek metaforája, hiszen meztelenül, rangkülönbségre való tekintet nélkül, mindnyájan ugyanolyanok vagyunk. Amikor megszabadulunk a formalitásoktól és kötöttségektől, kommunikációnk javul, és eszméink is könnyebben egymásra találnak. Miközben a többiekkel együtt ázunk a hadaka no tsukai során, könnyebben megnyílunk, és „a meztelen igazsá-got” kommunikáljuk. Az efféle nekivetkőzés alapjául szolgáló hozzáállás jobb, őszintébb kommunikációhoz vezet. Ugyanez a hozzáállás alkal-mazható a prezentációkra is.

1. fejezet Természetesség és a meztelen prezentáció művészete 13

Kiknek szól ez a könyv?Azoknak szól ez a könyv, akik azáltal szeretnék tökéletesíteni előadá-sai kat, hogy közelebb kerülnek közönségükhöz. Sokan kényelmetlenül érzik magukat, amikor mások elé kell kiállniuk, hogy prezentáljanak. Ez a könyv kifejezetten azoknak lehet hasznos, akik többé-kevésbé nehézségek nélkül képesek látványanyagokat tervezni, de szeretnék tökéletesíteni előadói, illetve a közönséggel való kapcsolatteremtési képességeiket.

Felfogásom szerint a prezentáció három pillére az önuralom, az egy-szerűség és a természetesség. Bár ezek egyformán fontosak, üzenetünk megfogalmazása és látványanyagaink megtervezése során különösen az önuralom és az egyszerűség kap kiemelt szerepet.

Első két könyvem – a PreZENtáció (Presentation Zen)1 és a Presentation Zen Design (PreZENtáció dizájn) – középpontjában a felkészülés és a dizájn áll. Ez a kötet is érinti az előkészülettel kapcsolatos tennivalókat, de többet foglalkozik magával az előadással. A japánok onsenje és a hadaka no tsukai eszméje különösen nagy hatással volt rám – ezért A meztelen előadó a cím –, valamint a japán zen esztétika ihletett meg, amely nagy fontosságot tulajdonít a természettől való tanulásnak. Köny-vem témája ezért főleg a természetesség maga. Ennek alapján ugyanis könnyebben teremthetünk oldottabb kapcsolatot közönségünkkel, és könnyebben tudunk hatásos és emlékezetes prezentációkat tartani.

Természetes meztelenségAz olyan ultramodern, nyüzsgő városi központokban, mint Tokió vagy Oszaka, olykor nem úgy tűnik, mintha a shizen, vagyis a természet központi szerepet játszana a japán kultúrában. A hőforrásokban való szabadtéri fürdőzés jó alkalom a relaxációra, az elmélkedésre, a fürdőn kívüli természetes környezettel való kapcsolatteremtésre. Ebben a közegben az ember olyasféle természetességet él meg, amely min-den tekintetben felszabadító. Daisetz T. Suzuki (1870–1966) zentudós

14 A meztelen előadó

gyakran taglalta a japánok erős vonzalmát a természet iránt, rámutatva, hogy ez a vágy mindannyiunkban mélyen gyökerezik. „Lehetünk bár-milyen »civilizáltak«, és nevelkedhettünk bármennyire is mesterségesen kialakított környezetben, mindnyájunkban él egy velünk született vágy a primitív, a természet közeli élet egyszerűsége iránt” – mondta Suzuki.

Ez a vágy nem egyenlő az ősök primitív életmódja utáni sóvárgás-sal, mindössze csak annyit jelent, hogy természetesebb szabadságra vágyunk: közvetlenségre, és arra az érzésre, hogy valódi kapcsolat fűz bennünket környezetünkhöz és másokhoz. A természetesség iránti vágyakozásunk szelleme hivatásunkban is megjelenik. Napjaink „civili-zált”, high-tech kommunikációs viszonyai közt még most is ösztönösen vágyunk valamiféle primitív egyszerűségre, és arra, hogy a prezentációk során is a természetesség, a szabadság és a spontaneitás érvényesüljön. Egyértelmű megfogalmazásokra, értelmes adatokra, hangulatoldó tör-ténetekre és őszinte beszélgetésekre van szükségünk. Mégis túl gyakran csúsztatásokkal teli, homályos nyelvezetet és PowerPoint-diaképek garmadáját zúdítják ránk érthető és értelmes összefüggések helyett.

Prezentáció és természetesség

A prezentációs technika az évek során sokat fejlődött, ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségképpen a prezentációk maguk is jelentősen fejlődtek volna. Még ma is túlságosan gyakori, hogy a PowerPoint uralja a prezentációt. Hála azonban a kommunikációs szakértőknek, mint Bert Decker, Jerry Weissmann és Carmine Gallo, továbbá a dizájnguruknak, mint Nancy Duarte és Cliff Atkinson – és világszerte még sokaknak –, a helyzet lassan javul. Állandó az előrelépés, de míg a prezentációs tech-nikák a digitális technika fejlődése nyomán folyamatosan változnak, a hatásos prezentáció lényegében ma is ugyanaz, mint korábban, és a természetesség továbbra is kulcsszerepet játszik benne.

A természetességet nem lehet erőltetni. „Hogy valóban hatásosak legyünk – állítja a legendás Dale Carnegie –, olyan felfokozott és túlfű-tött természetességgel kell beszélnünk, hogy a hallgatóknak meg se fordulhasson a fejükben, hogy mi ezt tanultuk valahol.” Lényegtelen,


mennyit gyakorlunk, vagy milyen mennyiségben használunk digitális eszközöket az élő prezentáció során, az eszközöket és technológiákat csakis a mondanivaló megvilágítására és illusztrálására, valamint a közönség és az előadó közt kialakuló személyes kapcsolat támogatására szabad használni. A legújabb technikai vívmányok remekül bővíthetik lehetőségeinket, és nagyszerűen erősíthetik üzeneteinket, de bölcsen és mértékletesen, természetesnek és mesterkéletlennek tűnő módon kell ezeket alkalmaznunk, másként a kommunikáció gátjaivá válhatnak.

A jazz felszabadító szabadsága a technológiában

Számos hasonlóság van a jazz és a prezentáció ezernyi formájának művészete között. A jazz bonyolult és tartalmas, ugyanakkor egyszerű és könnyen hozzáférhető is. Mély értelmű, ám világos és őszinte kifeje-zésmódja egyszerűvé teszi bonyolultságát. Van struktúrája és vannak szabályai – ám e megkötések keretein belül nagy szabadságot is biztosít. A jazz mindenekelőtt: természetes. Legyen szó akár nyilvános előadás-ról, akár zenélésről, a kommunikációs kapcsolat mindig fontosabb, mint az alkalmazott eszközök. Wynton Marsalis amerikai jazztrombi-tás és komponista arra figyelmeztet bennünket, hogy bár a technika nagyszerű dolog, nem több eszköznél. Egy 2009-es Authors@Google-előadásában így beszélt a technológiáról és a jazzről:

Szerintem csak azért, mert az eszközeink fejlettebbé váltak, még nem kellene úgy éreznünk, hogy mi magunk is fejlettebbek vagyunk. A lélek technológiája hosszú ideje nem változott. Gyakran váltunk ki technoló-giai vívmányokkal olyasmit, amiben fejlettebbek vagyunk, de a jazz nem ilyesmi. Magától a világ egyetlen szintetizátora sem képes szvinget ját-szani. A zene az embert, az ember kreativitását ünnepli.

– Wynton Marsalis


A prezentációkkal kapcsolatban sem szabad elfelejtenünk, hogy bármily imponálóvá válik is a technika, akárhány attrakcióval és effektussal gaz-dagodik, a lélek technológiája, ahogyan Marsalis megfogalmazta, való-ban nem változott. A PowerPoint, a Keynote vagy a Prezi és más hasonló új eszközök csak olyan mértékben hasznosak, amennyire támogatják üzenetünket, világosabbá és megjegyezhetőbbé teszik a dolgokat, továbbá erősítik a kommunikáció alapját jelentő emberközi kapcsola-tokat. Ha jól alkalmazzák, a multimédia rendelkezik az ehhez szükséges potenciállal. Nagyon gyakori azonban, hogy a multimédiás prezentációk a lehetségesnél rosszabbul sikerülnek, mert az előadó túl sok energiát fektet a technikába vagy a vizualitásba, túl nagy jelentőséget tulajdo-nítva ezeknek, közben pedig nem törekszik kellőképpen értelmes kap-csolat kialakítására a közönséggel.

A prezentáció során és a zenei produkcióban is az őszinteség és a kapcsolat fontosabbak az eszközöknél. (Fotó: Nikolas Papageorgiou)


Mit jelent a meztelen prezentáció?A meztelen prezentáció – a lényegét tekintve – a közönséggel való közvetlen, őszinte és érthető módon történő kapcsolatteremtést, összekapcsolódást jelenti – legyen szó három vagy akár háromezer emberről. Meztelennek lenni annyi, mint előnyt biztosítani közönsé-günknek. Azt jelenti, hogy átláthatóak vagyunk, megkockáztatjuk, hogy sebezhetőnek és kiszolgáltatottnak mutatkozunk. A meztelenség egyet jelent minden olyan dolog lehántásával, amire nincsen szükség az üze-net lényegének átadásához. A meztelen hozzáállás magában foglalja az egyszerűség, az integritás és a szenvedély eszméit. E megközelítés a frissesség – sőt kissé talán a szemtelenség – érzetét kelti, és messze nagyobb élményt nyújt mind a prezentáló, mind a közönség számára, hiszen átsüt rajta az előadó igazi, természetes személyisége.

Az, aki meztelenül prezentál, szabadnak érzi magát. Nem aggódik. Nem szorong amiatt, mit gondolnak vagy nem gondolnak róla mások. Van önbizalma. Nem folyamodik trükkökhöz, és nem is érez kényszert, hogy ilyenekhez folyamodjék. Nem bújik el semmi mögé (diaképek mögé sem), így nem teszi ki magát az esetleges lelepleződésnek, ami velejárója lehet az efféle bújócskának. A meztelen előadó megszabadul minden nyűgtől, mindenestül az adott pillanatban él, kapcsolatban van a közönsé-gével. Ha pedig multimédiát alkalmaz, az megfelelően illeszkedik a szö-vegéhez, összhangban van az üzenetével. Az egyszerű, jól megtervezett vizuális anyagokat jellemzi ez az összhang, amelyek nem kerekednek a fő attrakció fölébe, mindössze erős támogató funkciót töltenek be, vagyis hozzájárulnak a közönség bevonásához az előadásba.

A meztelen, természetes prezentálás nehéz feladat, mert nem szok-tunk hozzá. Csakhogy nem mindig volt ez így. Amikor az általános iskolában az osztály előtt kiselőadást tartottunk, őszinték és lelkesek voltunk – oly nyíltak, hogy a többi gyerek nevetett, a tanár pedig elpi-rult. És ez valami igazi volt. Mindössze hatévesek voltunk, de nagyszerű sztorikat adtunk elő. Immár érettek és tapasztaltak vagyunk, felsőfokú végzettségünk van, alapos ismeretekkel rendelkezünk fontos témák-ban – és unalmasak vagyunk. Az egyik ok, ami miatt felnőtt előadóként


unalmat árasztunk, az, hogy túlságosan óvatosak vagyunk. Félünk. Azt szeretnénk, ha minden tökéletes lenne, ezért túltöprengjük a dolgokat, és akadályok sokaságát hozzuk létre. Félünk, ezért öntudatlanul is visz-szavonulunk, és igyekszünk biztosra menni: elbújunk egy hosszú lista mögött egy elsötétített helyiségben, és érzelemmentes stílust veszünk fel. Végül is még senkit sem rúgtak ki azért, mert pusztán információkat közölt, nem? Ám, ha közönségünk alszik vagy nem figyel ránk, informá-ciólajstromunk semmiféle célt nem szolgál.

Inkább beszélgetés mint előadás

Nagy a kísértés, hogy egy prezentációra mint afféle színházi előadásra gondoljunk, hisz gyakran megvilágított színpadon kerül rá sor egy csoport ember előtt, akik azt várják, hogy „eladjuk nekik az árut”. És valóban, vannak is bizonyos fogások, amelyeket érdemes eltanulni az előadóktól (mint például az érzelmi húrok pengetése, hangképzés, hangosítás), de sokkal célravezetőbb, ha a prezentáció művészetét beszélgetésnek fogjuk fel. Korábban említettem, hogy a prezentáció művészetében sok minden párhuzamos a jazz-zel. Vajon a jazz-zenészek „előadnak”, amikor játszanak? A kérdésre sokan felelnének igennel,

Az ember, még ha színpadon, a figyelem középpontjában állva beszél is, jól teszi, ha produkcióját inkább beszélgetésnek, mint előadásnak fogja fel.


csakhogy a jazz mint zeneművészet szintén sokkal inkább hasonlít a beszélgetéshez, hiszen a muzsikustól jelentős empátiát követel, vala-mint képességet arra, hogy őszintén odafigyeljen másokra. Wynton Marsalis a jazzt „a párbeszéd zenéjének” nevezi.

A kommunikációs szakemberek többsége egyetért abban, hogy a jó beszéd vagy a jó prezentáció inkább beszélgetés benyomását kell hogy keltse. Granville Toogood, a nagy tekintélyű vezetői kommunikációs coach inkább a beszélgetést javasolja, mint szónoklatszerű előadásmó-dot. „Felejtsük el, hogy valahányszor felállunk, hogy mondjunk valamit, szónokolni kezdünk; mert hogy nem így van – javasolja a The Articulate Executive (A közérthető vezető, McGrawHill, 1996) című könyvében. – Amit ilyenkor teszünk, az valójában felnagyított beszélgetés.” A The Power Presenterben (A nagy hatású előadó, Wiley, 2009) Jerry Weissman prezentációs coach ugyancsak taglalja a prezentáció fontosságát, s inkább eszmecseréről, mint előadásról beszél. A hangsúly ezúttal sem azon van, hogy az embereket meg kell tanítani arra, miként váljanak előadóvá (hiszen százból kilencvenkilenc nem az), sokkal inkább azon, hogy hozzá kell segíteni őket a természetesebb előadóvá váláshoz.

Prezentációnk beszélgetés legyen, ne szónoklat!


Mint a könyve elején, saját coach-pályafutását ismertetve írja: „Arra aka-rom sarkallni az általam trenírozott üzletembereket, hogy természetes úton váljanak sikeres előadókká.”

Természetes önkifejezés

A természetes előadásmód eszerint nem lehet formális, egyirányú és didaktikus. Prezentációnkat inkább úgy kell elképzelnünk, mint barátok vagy munkatársak, tanár és diák, mester és tanítvány, illetve tudós és tudós közti beszélgetést. Valamennyi esetben természetes önkifejezés révén működő, személyes kapcsolatról van szó. Valamelyest emlékeztet erre a fajta gondolkodásra Shunryu Suzuki Zen szellem, a kezdő szellem (Zen Mind Beginner’s Mind)2 című könyvének egy rövid szakasza a kom-munikációról, amelyben ugyanúgy érvel a természetességgel kapcsolat-ban a prezentáció összefüggésében, ahogy én is gondolom:

A zenben fontosságot tulajdonítunk a viselkedésnek vagy magatartás-nak. Viselkedésen nem egy konkrét módot értünk, ahogyan viselkednünk kellene, inkább önmagunk természetes kinyilvánítását. Hangsúlyozzuk a nyíltságot. Hűségesnek kell lennünk érzéseinkhez és szellemünkhöz, mindenféle fenntartás nélkül kell megnyilvánulnunk. Ez segíti a hallgatót a könnyebb megértésben.

– Shunryu Suzuki

Ezeket a zennel és a kommunikációval összefüggő egyszerű elgondolá-sokat alkalmazhatjuk mindennapi prezentációinkra, de a meetingekre, a kapcsolatok építésére, illetve ápolására is. A hangsúlyt tehát önmagunk természetes kifejezésére, az őszinteségre és az egyenességre, nem pedig a „helyes” viselkedés betanult forgatókönyvének követésére vagy a prezentáció „helyes” módjára kell helyeznünk. Ahogy Suzuki fogalmaz: „A legfontosabb, hogy olyannak mutassuk meg magunkat, amilyenek vagyunk, mindenféle szándékos páváskodás, önmagunk előnyösebb színben való feltüntetése nélkül.”


Phil WaknellPhil Waknell inspiratív szónok, író és prezentációs coach. Egy párizsi székhelyű prezentációspecialista vállalkozás, az Ideas on Stage társalapítója. A céget üzlettársával, Pierre Morsával működteti.

www.ideastage.com

Az alábbiakban Phil a prezentációval kapcsolatos ötleteit osztja meg: a meztelen módszert ahhoz hasonlítja, amikor egy szamuráj leveti a páncélját és leteszi a fegyverét.

Meztelen prezentáció

Egy szamuráj karddal felfegyverkezve és páncélt öltve vonulna harcba. Ha „meztelenül” harcolna, védtelenül vívna kézitusát. A meztelen prezentáció lényege, hogy levesszük a páncélunkat, letesszük kardun-kat, pajzsunkat, és mondhatni „mint férfi a férfival” nézünk szembe közönségünkkel. A lényeg, hogy megszabaduljunk mindentől, ami csak az előadó, és nem a közönség javát szolgálja, hogy hitelesek, igaziak, önmagunk legyünk.

Hárítsuk el az akadályokat!Kapcsolatot kell teremtenünk közönségünkkel. Ez nehéz feladat, ha megtartunk bizonyos távolságot, vagy torlaszok mögé húzódunk. Ne álljunk például pulpitus mögé, ez ugyanis csak erősíti az „én itt vagyok fenn, ti meg ott lenn” érzésünket. Valójában ugyanis kommunikálni akarunk közönségünkkel, nem érhetjük be azzal, hogy csak beszélünk hozzájuk (vagy ami még rosszabb, hogy lebeszéljünk hozzájuk). Fér-kőzzünk hallgatóink közelébe! Ha lehetőségünk van arra, hogy köztük járkálva beszéljünk, időről időre tegyük meg!

Álljunk ki fegyvertelenül!A harcos úgy próbál győzni, hogy lesújt ellenfelére, keményen. Hasonló-képpen sok előadó is tények tömkelegével bombázza közönségét, és súlyos csapásokkal kényszeríti behódolásra.


A meztelen prezentáció annyit jelent, hogy fegyvertelenül állunk ki közönségünk elé, és tudatosítjuk magunkban, hogy célunk nem a meggyőzésük arról, hogy nekünk van igazunk és ők tévednek. Ez csak átmeneti eredmény volna. Persze könnyű a közönséget tényekkel bom-bázni, hatékonynak azonban nem hatékony, akinek pedig nem célja a hatékony kommunikáció, az inkább ne is tartson prezentációt!

Ne abból induljunk ki, amit mi tudunk, hanem abból, amit a közön-ség! Ha meg kell győznünk hallgatóinkat valamiről, segítenünk kell nekik ráébredni: másként kell gondolkodniuk. Csak saját gondolataikon keresztül lehet elérni a változást. Teremtsünk kapcsolatot a közönséggel, mutassunk nekik új irányt, és segítsünk nekik, hogy akarjanak felfedezni!

Vessük le páncélunkat!A meztelen prezentációnak talán ez a legnehezebb része – a páncél levétele, azaz kényelmes biztonságunk feladása. Elsőként egy mankótól kell megszabadulnunk: a diaképeken levő jegyzetekre való hivatkozás-tól. Készüljünk fel kellőképpen, hogy ne kelljen magunk mögé, a falra néznünk! Ugyanígy a diaképeinket is – ha egyáltalán szükségünk van rájuk – meg kell szabadítanunk minden felesleges sallangtól. Tegyük őket egyszerűvé és világossá, és győződjünk meg arról, hogy üzene-tünk szempontjából csakugyan jelentőséggel bírnak-e! A páncélzat következő darabja, amelytől meg kell válnunk, a tennivalók listája: ez a kényelmi-biztonsági eszköz garantálja, hogy tudjuk, mi következik. Akár a bölcs szamurájnak, aki a csatatéren változtatja meg eredeti terveit, ha azok kudarcot vallanak, az előadónak is rugalmasnak kell lennie, azaz alkalmazkodnia kell a helyzethez és a közönséghez.

Vágjunk bele!Végül, szabaduljunk meg önhittségünktől! Nem önmagunk kedvéért vagyunk ott, hanem a közönség kedvéért. Nincsenek személyes céljaink, nem törődünk egyébbel, mint hogy hatásosan kommunikáljuk üzene-tünket. Ne aggódjunk, hogy az embereknek esetleg nem tetszik majd a stílusunk! Legyünk egyszerűen önmagunk, hitelesek, és csakis a közön-séggel törődjünk. Bizakodjunk, és menni fog!


Ne legyünk unalmasak!

A természetes, beszélgetésszerű megközelítés egyik kulcseleme minden olyan akadály elhárítása, amely a közönséggel folytatandó természetes kommunikáció útjában áll. Ilyen akadály lehet, ha jegyzetekből olvasunk fel, pulpitus mögé állunk, ha nem sikerül megfelelő szemkontaktust teremtenünk a hallgatósággal, túl halkan beszélünk, zsargont vagy túlságosan formális, merev, a közönség természetes kíváncsiságát felkel-teni vagy érzelmeit megszólítani képtelen nyelvezetet használunk.

Mármost némelyek csakugyan úgy gondolják, hogy a műszaki szakemberek és természettudósok szükségképpen száraz, unalmas előadók, akik képtelenek kommunikálni munkájuk jelentőségét a széle-sebb közönség számára. Ez azonban nem így van. Richard Feynman, a Nobel-díjas természettudós például nagyszerű, szenvedélyes tanár és kommunikátor volt. Sodró lelkesedésével és világos előadásmódjával lebilincselte diákjait és általában mindenféle közönséget. Carl Sagan is arról volt ismert, hogy érthetően és szenvedélyesen tudott beszélni a kozmoszról. Az egyik kedvenc mai kommunikátorom, Neil deGrasse Tyson ugyancsak természettudós, asztrofizikus, kiváló koponya, akinek a kíváncsisága is ragályos. Nagyszerű képessége, hogy természetes, beszélgetésszerű előadói stílusban nyilvánul meg, ekképpen egyszerre lelkesíti és tájékoztatja a közönségét.

Mindegy, mi a hátterünk vagy a hivatásunk – lehetünk műszaki beállí-tottságúak vagy természettudósok, üzletemberek vagy tanárok, esetleg diákok – de semmi nem ment fel, ha unalmasak vagyunk.


A prezentáció nemzedékeSoha még ilyen fontos nem volt az a képesség, hogy valaki kiálljon, és tartson egy hatásos prezentációt, amely mindenestül hatalmába keríti közönsége minden egyes tagjának elméjét. Egyesek egyenesen „a pre-zentáció nemzedékének” nevezik modern korunkat. Minden korábbi-nál nagyobb jelentősége van a magával ragadó, világos, szemléletes beszéd képességének – részben mert előadásunk, főként az online videónak köszönhetően, fantasztikusan széles körhöz juthat el. Annak lehetősége, hogy beszédünk vagy prezentációnk változásokat eredmé-nyezzen – sőt talán megváltoztassa a világot –, jóval nagyobb, mint az egyszerű, kimondott szó esetében. A szavak fontosak, ám ha a dolgok csak szavakon múlnának, elég volna elkészítenünk, majd terjesztenünk egy részletes dokumentumot, és ezzel le is tudnánk a feladatot. A hatá-sos prezentációk azonban lehetővé teszik, hogy felerősítsük szavaink jelentését.

Chris Anderson, a TED egyik kurátora 2010-ben az angliai Oxfordban, a TEDGlobal-konferencián az online videónak az innovatív eszmék ter-jesztésében játszott szerepéről tartott előadásában kitért arra is, hogy a személyes kommunikációnak és prezentációnak mekkora jelentősége van a változások befolyásolásában. Anderson kiemelte azt a tényt, hogy az információ olvasás útján gyorsabban vehető birtokba, gyakori azon-ban, hogy ily módon nem teszünk szert kellően mély és gazdag ismeret-anyagra. A prezentáció hatásosságának része a vizualitás, a szemléltető jelleg is. A prezentáció vizuális anyagai, struktúrája és maga a sztori hathatós eszközök még abban az esetben is, ha egy internetre feltöltött, rögzített prezentációt nézünk meg. Azonban, mint Anderson megálla-pítja, ennél sokkal több van benne:


Sokkal, de sokkal több jön át, mint csupán szavak, és éppen a nem verbá-lis összetevőkben van valamiféle komoly varázs, elrejtve valahol a fizikai gesztusokban, a hanglejtésben, az arckifejezésekben, a szemkontaktus-ban, a szenvedélyességben és a némiképp esetlen angol testbeszédben, abban, hogy érzékeljük, ahogyan a közönség reagál… Száz meg száz nem is tudatosuló jelzés befolyásolja, mennyire értjük meg az üzenetet, és mennyire lelkesít bennünket.

– Chris Anderson

Chris Anderson szerint mi, emberek a személyes kommunikációra vagyunk beprogramozva . „A személyes kommunikáció finomhango-lását az evolúció évmilliói végezték el. Ez tette azzá a rejtélyes, nagy erejű valamivé, ami. Valaki beszél, és amit mond, visszhangot kelt a sok agyban, amely veszi az üzenetet. Ilyenkor az egész csoport szinkronban működik. Ez a legmagasabbrendű humán szerveződés kötőszövete. Évezredek óta kultúránk hajtóereje.”

A digitális korban a figyelemre méltó prezentációk és jelentős gondolatok gyorsan továbbíthatók, és milliókhoz jutnak el.


Tegyük magasabbra a mércét!

Az utóbbi néhány évben megnőtt a prezentációk presztízse. Sok kutató, üzletember, tanár és diák ismerte fel jelentőségüket, egyre többen állítanak össze és tartanak a logikára és az érzelmekre egyaránt ható prezentációkat. Ha pedig multimédiát vagy más vizuális anyagokat is alkalmaznak, ezt alapos mérlegelés után, alapvető dizájnelvek és nem elnyűtt klisék felhasználásával teszik. Sok szervezet, mint például a TED bizonyította már, hogy a jól kivitelezett, mozgósító erejű prezentációk a tanítás, meggyőzés és inspiráció értékes, hatékony eszközei. A prezentá-ció területén folyamatos a fejlődés. Mindazonáltal az üzleti és tudomá-nyos prezentációk többsége még mindig agyzsibbasztóan egyhangú és unalmas, nem találja meg az utat a közönséghez, nem köti le a figyelmet – legyen bár szó fontos tartalomról.

Ami a prezentációk minőségét illeti, a mérce még mindig viszonylag alacsonyan van, különösen olyankor, amikor multimédiát is alkalmaznak. Ez nem szükségképpen rossz hír, sőt lehetőség. Lehetőség arra, hogy különbözzünk. Fontos elképzeléseink vannak, amelyek megérdemlik, hogy megosszuk másokkal, nem tétovázhatunk! Vegyük csak szemügyre az igazán sikeres innovatív vállalatokat és szervezeteket világszerte: ezek gyakran éppen azok, amelyek értékelik az egyéni, kreatív teljesítménye-ket. Ennek fényében nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne pre-zentáljuk munkánkat és jó ötleteinket! Az élet túl rövid. Ha változtatni akarunk a dolgokon – ideértve saját karrierünket is –, akkor nagyon nem mindegy, miként prezentáljuk magunkat és gondolatainkat. Miért ne tűnnénk ki a tömegből?


Természetes meleg vizű forrás Japánban

Hét tanulság a japán fürdőbőlAz ofuro, azaz a japán fürdő a japán élet szerves része. Ahogyan a japán konyha is sokkal többet jelent táplálkozásnál, a fürdő is jóval nagyobb jelentőséggel bír a puszta tisztálkodásnál. A sentō, azaz a fürdőház nemzedékeken át a lakóhelyek központja volt, hely, amely nemcsak fürdésre, hanem a csevegés és barátokkal való találkozás helyszínéül is szolgált, általában pedig arra is, hogy ki-ki megélje: köze van a többi helybélihez. Ma kevesebb a sentō, mert a modern otthonokban mindenkinek van saját fürdőszobája, a fürdőrituálé azonban – végezzék akár odahaza, egy onsenben vagy a helyi sentōban – mélyen gyökerezik a japán életfelfogásban, amely szorosan kötődik a természethez.

Mit tanulhatunk vajon a japán für-dőkultuszból, amit alkalmazhatunk a kommunikáció és prezentáció terén? Miben hasonlít a japán fürdő a prezentációra? Vegyünk csak hét ilyen hasonlatosságot:

1. Fel kell rá készülnünk.A fürdő előtt időt kell szánnunk arra, hogy alaposan megmosakodjunk. Mielőtt a pódiumra lépünk, alaposan fel kell készülnünk.

2. Teljesen meztelenre kell vetkőznünk.Mindenféle öltözék, fürdőruha tilos. Egy onsen vagy sentō fürdésre szolgáló területére (egy kis kendőt leszámítva) csak teljesen meztelenül léphetünk be. A meztelen prezentáció lényege: megszabadulni a feles-legestől, hogy megmutassuk a legfontosabbat. A meztelen előadók nem próbálnak elrejtőzni, ehelyett kiállnak előre, középre, és úgy osztják meg gondolataikat a közönséggel, hogy minden jelenlevőt bevonnak és lekötik a figyelmüket.


3. Meg kell szabadulnunk az akadályoktól és a maszkoktól.Azzal, hogy levetkőzünk, szimbolikusan megszabadulunk a falaktól, amelyek elválasztanak bennünket egymástól. A prezentációk során a vizuális anyagokat olykor mankóként, nem pedig üzenetünk erősítő-jeként alkalmazzuk. Ezzel szemben a meztelen prezentáció a vizuális kiegészítéssel nem összemossa a dolgokat, hanem megvilágítja és tisztázza azokat. A meztelen előadó egyértelmű dizájnprioritások men-tén egyszerű vizuális anyagokat tervez, amelyeknek elemei „vezetik” a néző szemét.

4. Most aztán teljesen védtelenek vagyunk.A legjobb fürdésfajta a roten-buro, azaz a szabadtéri onsen, különösen ősszel vagy télen. A víz forró, és noha a levegő hideg, az ember mégis elevennek érzi magát. A meztelen prezentáció lényege, hogy megszaba-dulunk az aggodalmaktól és az önbizalomhiánytól. Fogások, trükkök és megtévesztés: mindez összeegyeztethetetlen a meztelenség filozófiá-jával. Ilyenkor átlátszóak vagyunk, kissé sebezhetők, ugyanakkor maga-biztosak. Jelenlétünk százszázalékos.


5. Egyenrangú felekké kell válnunk.Ha meztelenek vagyunk, lényegtelenné válik, gyakorlatilag el is tűnik a hierarchia és a státuskülönbség. A legjobb prezentációk nemigen hasonlítanak előadásra. Inkább tűnnek egyértelmű, őszinte és nyílt hangvételű, érdekfeszítő beszélgetésnek. Ne akarjunk imponálni! Ehe-lyett igyekezzünk megosztani tudásunkat, illetve segíteni, inspirálni, tanítani, informálni, útba igazítani, meggyőzni, motiválni, akár jobbá tenni hallgatóinkat! Lényegtelen, kik vagyunk, egy prezentáció alkalmat teremt, hogy gazdagítsuk embertársainkat.

6. Figyeljünk az időre! A mértékletesség a kulcs.Nincs jobb, mint ázni a forró vízben, de ne vigyük túlzásba! Jóból is megárt a sok. A jó előadó figyel az időre is, és tudja, hogy az nem a saját ideje, hanem az övék. Tartsuk szem előtt a hara hachi bu felfogást, ami azt jelenti: „csak a nyolctizedét edd meg annak, mint amennyi beléd fér”! Szolgáljunk jobb minőséggel közönségünknek, mint amilyet elvár, de ne raboljuk az idejét! Soha ne lépjük túl a számunkra engedélyezett időtartamot! Jóllakott, ne pedig pukkadásig megtömött (azaz megcsö-mörlött) közönséget hagyjunk magunk után!

7. Fel kell töltődnünk.A fürdő felmelegíti a testünket és energetizálja a lelkünket, így feltöltő-dünk. Egy fontos beszéd után, ha jól sikerül, ugyancsak felpezsdülünk, lelkesek vagyunk. Ha értelmükre és érzelmeikre apellálva olyan kapcso-latot sikerül kialakítanunk hallgatóinkkal, amelynek révén kapnak vala-mit – tudást, belátást, inspirációt, sőt egy darabkát mibelőlünk is –, öröm tölt el bennünket, amely abból ered, hogy tisztességes teljesítményt nyújtottunk.

A legfontosabb, amit a japán fürdőből magunkkal vihetünk, a mezte-lenség és a természetesség. Némi kreativitással mindezt munkánk és mindennapi életünk számos területén alkalmazhatjuk. Manapság, a min-denütt jelen levő digitális prezentáció és egyéb médiaeszközök korában a természetesség fontosabb, mint bármikor.


A hideg levegő és a hó varázslatosan üdítő kontrasztot alkot a hőforrás vizével.

Mielőtt a vízbe ereszkednénk, először fel kell készülnünk: meg kell mosakodni az ofurón kívül.


A könyvrőlA hatásos prezentációhoz szükséges alapadottságokkal akkor is rendel-kezünk, ha még soha, semmiféle előadóképzésen nem vettünk részt. Ebben a könyvben én mindössze emlékeztetek néhány alapelvre, ame-lyekről mindenki tudja, hogy fontosak – de amelyektől bárki eltekinthet prezentációi során.

A dizájngondolkodás híve vagyok, ezért korlátokat szabok magam-nak. Az önként vállalt korlátozások jobb összpontosítást és nagyobb kre-ativitást eredményezhetnek. Úgy döntöttem, a prezentáció tartásának alapeleveit 10 + 1 fogalommal közelítem meg. Ugyan nem csak 10 dolog van, ami kapcsolódik a megnyerő előadói képességek kibontakoztatásá-hoz, ám ebben a könyvben ez a 10 alkotja majd azt az alapvető és remél-hetőleg hasznos keretet, amelyben részletezem, miképpen javíthatjuk jelentős mértékben képességeinket a kapcsolatteremtésre, a közönség lekötésére, az érdeklődés fenntartására és a prezentáció győztesként való befejezésére. Ezek pedig a következők: a felkészülés, a felütés, a jelenlét, önmagunk kivetítése, a szenvedély, a közelség, a játék, a tempó, a részvétel és az erő. A +1 pedig nem más, mint a kitartás: ez a képesség nélkülözhetetlen, ha az élethossziglani tanulást választjuk, és egyre jobb előadókká szeretnénk válni. E témáról az utolsó fejezetben lesz szó.

Meggyőződésem, hogy a különböző művészeti ágak a kommuni-kációval, dizájnnal, sőt az élettel kapcsolatban is sok mindenre meg-taníthatnak, de gyakran nem veszünk tudomást erről. Nálam ez a jazz művészetének életem végéig tartó tanulmányozása, továbbá a sok zen művészeté itt, választott hazámban, Japánban. Menet közben néha szót ejtek majd e művészetek hatásairól, hogy más perspektívából is meg-vizsgálhassuk a fenti fogalmakat.


Összegzés

• Nem az a fontos, mennyit gyakorlunk, vagy hogy milyen mértékben alkalmazzuk digitális eszközeinket egy élő prezentáció során, hanem az, hogy az eszközöket és technikát kizárólag a közönség és az előadó közt remélhetőleg létrejövő személyes kapcsolatnak a tisztázására, egyszerű-sítésére és támogatására használjuk.

• A természetes előadásmód inkább hasonlít barátok vagy munkatár-sak beszélgetésére, mint formális, egyirányú, didaktikus előadásra.

• Beszédünk vagy prezentációnk jóval nagyobb potenciállal rendelke-zik a dolgok – sőt talán a világ – megváltoztatására, mint önmagukban a kimondott szavak. A hatásos prezentáció lehetővé teszi számunkra szavaink jelentésének felerősítését.

• Amikor munkánk eredményét vagy ragyogó ötleteinket ismertetjük, nem engedhetjük meg magunknak a félénkséget. Ha meg akarunk változtatni bizonyos dolgokat – például előrébb akarunk jutni saját karrierünkben –, rengeteget számít, hogyan prezentáljuk önmagunkat és gondolatainkat.


Documents

a_meztelen_eloado_webre_jav