1

Általános áttekintés a kenőrendszerek szükségességéről

EuroScale Mobiltechnika KftDropsa márkaképviseletFekete-Kovács Győző – járműgépészmérnök/ügyvezető

2

A gépek meghibásodásának fő okai

• Tárolási és kezelési hibák

• Túlterhelés• Üzembehelyezési

hibák• Nem megfelelő

kenés• Szennyeződés• Egyéb hibák

Egyéb19% Tárolás, kezelés

3%

Túlterhelés7%

Üzembe-helyezés

18%

Szennyeződés20%

Nem megfelelő kenés33%

Karbantartáskor emberi tényezők

>56% emberi hiba

3

A kenés feladatai

• A súrlódás csökkentése > a túlzott kopás csökkentése

• Szennyeződések és víz kiszorítása a kenési felületekről

• Hűtés• Zajcsökkentés

4

Kenőanyagok kiválasztása

Olajok? Folyékony zsírok? - kis viszkozitás, nem megfelelő

fedés, hamar elfolyik a kenési felületről

- a hőmérséklet emelkedésével veszít a kenőképességéből

- nagyfokú környezetszennyezés az elfolyás miatt

5

Kenőanyagok kiválasztásának szempontjai 3.

Tapasztalat:

gépek, berendezések általános kenési feladataira

NLGI 2 osztályú kenőzsírok alkalmazása

6

Kenőanyagok NLGI mérése és osztályozása

NLGI osztály Penetráció DIN 51804

Állag

000 445-475 Folyadék

00 400-430 Folyadék

0 335-385 Fél-folyadék

1 310-340 Nagyon puha

2 265-295 Puha

3 220-250 Még puha

4 175-205 Fél-kemény

5 130-160 Kemény

6 85-115 Nagyon kemény

7

A csapágykenés argumentumai• Pontosan adagolt mennyiség

• A megfelelő időben, rendszeresen

• Minden kenési ponton

• Megfelelő üzembiztonság biztosítása

• Extrém körülmények között is

8

A kézi és az automata kenés összehasonlításaKézi kenés Automata kenés

A jármű és a teher statikus tömege befolyásolja a kenőanyag betöltését, a csapágy feltöltöttségét

A szakaszosan adagolt kenőanyag egy egyenletes kenőanyag filmet hoz létre az automata kenés által, akkor, amikor arra szükség van (mozgás közben)

9

A kézi és az automata kenés összehasonlítása

Zsí

rmen

nyi

ség

a c

sap

ágya

kban

Megfelelő kenés és védelem zóna

Súrlódási veszteség, alacsony védelem

Szükséges kenőanyag-mennyiség

Kenési időpontok

Kézi kenés Automata kenés

10

A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása

Gyakori leállás, magas állásidőMagas munkaerő-költségMagas bizonytalanságNem hatékony kenés és védelemTúlzott kenési, sok felesleges kenőanyagMagas javítási költségek

Kézi zsírzás

11

A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása

Állásidő költsége (Ft/óra) cca. 15,000.- HUFKézi zsírzásra fordított idő, kenési pontonként: 5 percMunkaerő óradíja: 1,000 Ft/óraKenési ciklus-igény csapágyanként:

1 alk/hét

Költségek (csak a közvetlenül ráfordított idővel számolva!)

Heti 1 alkalommal, 18 kenési pont zsírozása: 18x5perc=1,5 óra

Havi 6 óra, évi 78 óraKöltsége: 78x (15,000+1,000)=1,248,000Ft/év!!!

Megtakarítás, minimumMegtakarítás, minimum

-1,000,000.- -1,000,000.-

Ft/év/autó!!!Ft/év/autó!!!

12

Meghosszabbodó szervizintervallumokCsökkenő „állásidő” veszteségek, és

személyi ráfordításokMegszűnnek az alváz csapágyjavítási költségekNövekszik a „hasznosidő"Csökken a felhasznált kenőanyag- mennyiségNincs bevitt szennyezőanyag a csapágyakba a zsírozáskor, élettartam növekedés, súrlódás-csökkenés!Jelentős előrelépés a környezet- védelemben!Optimális kenés és védelem a szükséges időben

Bizonyítékok a magasabb hatékonyságra

LINCOLN kenőrendszerrel

Kapcsolt fenntartási költségek

költ

ség

csö

kke

nté

s

LINCOLNkenőrendszer nélkül

A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása

13

Automata zsírzásKézi zsírzás

További gazdasági előnyök a tulajdonosok részére

Kenőanyag vesztesége? Ennek költsége?Munkaerő állásköltsége, járulékai?Alkatrészköltségek csökkenése a hosszabb élettartammal?Extra profit az állásidőben végzett munkából?Üzemanyag megtakarítás profitja, a helyes és folyamatos

kenőanyag-ellátással?

14

Kenési mód kiválasztásának szempontjai

Kenőrendszerek előnyei más módszerekkel szemben

- előre beállított, pontosan adagolt kenőanyag mennyiség- programozható kenési időpontok- minden bekötött kenési ponton megjelenik a kiadagolt kenőanyag, nincs

kimaradás- megfelelő rendszer kiválasztása esetén

kiemelkedő üzembiztonság- megfelelő tervezéssel a szélsőségek is

kiküszöbölhetőek

15

A progresszív kenőrendszer felépítése

16

Mitől függ a kenőrendszerek üzembiztonsága?

• A maximális rendszernyomás nagysága– Térfogatkiszorítás-elvű, dugattyús szivattyú esetén az elvi

maximális nyomás végtelen, ezért szükséges egy biztonsági szelep beépítése, a csőtörések, alkatrész-túlterhelés védelme érdekében

• Alkatrészek minősége– Mozgó felületek finom illesztése– Felületkezelés (időjárás, kenőanyag kémiai

terhelése, tisztítás kémiai terhelése, hőterhelés)– Vezérlő elektronika megbízhatósága– Felhasznált szerkezeti anyagok minősége

• A kenőanyag utántöltés/feltöltés műszaki színvonala– A kenőanyag szennyeződése

17

A kenőzsír hidraulikus ellenállása (nyomásesése) eltérő hőmérsékleten

Kenőanyag konzisztencia Max. nyomásesés Ø6x1,5 DN3 csővezetékben (bar/m)

Hőmérséklet -10°C 0 °C +20°C

NLGI 1 kenőzsír esetén 12 bar/m 8 bar/m 5 bar/m

NLGI 2 kenőzsír esetén 18 bar/m 12 bar/m 6 bar/m

Max. nyomásesés a progresszív zsírelosztókban

NLGI 1 35 bar 25 bar 15 bar

NLGI 2 40 bar 30 bar 20 bar

Max. nyomásesés a kenési pontokon

Szabadkifolyású csapágyak 15 bar 12 bar 10 bar

Gömbcsapok, nagyterhelésű csapok 35 bar 30 bar 20 bar

18

Példa egy építőgép automata zsírzó-rendszerében

fellépő nyomásesések összege -10°C-os hőmérsékleten, NLGI 2 kenőzsírral

Tétel Számítás Eredmény

DN4 fővezeték ellenállása 3 m x 15 bar/m = 45 bar

‘A’ főelosztó ellenállása 1 x 40 bar = 40 bar

DN3 csővezeték ellenállása 11 m x 18 bar/m = 198 bar

‘B’ al-elosztó ellenállása 1 x 40 bar = 40 bar

‘C’ kenési pont ellenállása 1 x 15 bar = 15 bar

Összesen 338 bar

19

Konklúzió

A kenőrendszerekben leküzdendő nyomások- kenőanyag reometrikus ellenállása a csővezetékben- rendszer-elemek hidraulikus ellenállása (elosztók, fittingek, csatlakozók)

- kenési pontok ellenállása- szennyeződés okozta dugulás ellennyomása

NAGYOBB NYOMÁS =

NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG

P?

20

A Dropsa kenőrendszerek üzembiztonságának egyedisége

• Magasabb rendszernyomás:– Kisebb dugulásveszély– Kevésbé érzékeny a szennyezett

kenőanyagra– Szélsőségesebb időjárási viszonyok között

is megfelelően üzemel– Az eltérő típusú kenési pontok, egy

rendszeren belül is megfelelő kenőanyag mennyiséget kapnak (Δp>50-70 bar)