AlkPszichologia 2012 1 :2korr - ELTE Reader · A pszichológia és a marketing szakirodalmában is fellelhető az elképzelés, hogy alapve-tően kreatív, azaz eredeti produktumok

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

2012/1

AlkPszichologia_2012_1_:2korr 2013.06.17. 22:38 Page 1 (Black/Black plate)

AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ALAPÍTVÁNY – APA – FOLYÓIRATA

Alapítás éve: 1998

Megjelenik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

az Eötvös Loránd Tudományegyetem

és a Debreceni Egyetem együttműködésének keretében.

A szerkesztőbizottság elnöke

Prof. dr. Hunyady György

E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság

Demetrovics Zsolt Faragó Klára

Jekkelné Kósa Éva Juhász Márta

Kalmár Magda Katona Nóra

Király Ildikó Kiss Enikő Csilla

Molnárné Kovács Judit N. Kollár Katalin

Münnich Ákos Szabó Éva

Urbán Róbert

Főszerkesztő

Szabó Mónika


A szerkesztőség címe

ELTE PPK Pszichológiai Intézet

1064 Budapest, Izabella u. 46.

Nyomdai előkészítés

ELTE Eötvös Kiadó


Kiadja

ELTE Eötvös Kiadó

ISSN 1419-872 X


EMPIRIKUS TANULMÁNYOK



TARTALOM

EMPIRIKUS TANULMÁNYOKTársadalmi célú reklámok kreativitássablonjai és

hatásmechanizmusuk ...5BALÁZS Katalin – BARKÓ Mária – VANCZA Gábor

Az attitűdök, a társas értékorientáció és a jövőbeli következmények figyelembevételének szerepe

a környezettudatos hulladékgazdálkodásban ...25MEDVÉS Dóra – BALÁZS Katalin – KONDÉ Zoltán – MÁTYÁS Márta

MŰHELYA tranzakcióanalízis (TA) 20 éve Magyarországon ...45

JÁRÓ Katalin – ANTAL Sándor

MÓDSZERTANStrukturális egyenletek modelljei: oksági viszonyok és komplex

elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban ...77MÜNNICH Ákos – HIDEGKUTI István

KÖNYVISMERTETÉSIRVING B. WEINER, ALLEN K. HESS (eds):

Az igazságügyi (kriminál)pszichológia kézikönyve ...105The Handbook of Forensic Psychology

MITYÓK Csaba

TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁMOK KREATIVITÁSSABLONJAI ÉS

HATÁSMECHANIZMUSUK1

BALÁZS Katalin – BARKÓ Mária – VANCZA GáborDebreceni Egyetem, Pszichológiai IntézetPostai cím: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

e-mail: [email protected]

ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen tanulmányban ismertetett kvalitatív vizsgálatok célja a társadalmi célú reklámok krea-tivitássablonjainak feltárása, illetve a sablonok pszichológiai hatásmechanizmusának meg-határozása volt. A vizsgálat eredményeképpen öt kreativitássablon különült el: képeslap (he-lyettesítés, összekapcsolás); dimenzió kiterjesztése; túlkonkretizálás (szó szerinti megjelenítés);perspektívaváltás (más szemszögből); összehasonlítás sablonok. A sablonok szekunder ada-tokat használó kvantitatív vizsgálata a képeslap sablon kiemelkedő relatív hatásosságát tá-masztja alá.Kulcsszavak: kreativitás, reklám, kreativitássablon, társadalmi célú reklám, konvergens gon-dolkodás

BEVEZETÉS

A reklámok hatásosságának egyik kulcstényezője a kreativitás (Till és Baack, 2005), ponto-sabban az eredetiség és a célszerűség megfelelő kombinációja a kommunikációs folyamatban(El-Murad és West, 2004). Különösképpen igaz ez, ha társadalmi célú reklámokról (TCR) vanszó, a TCR-ek esetében a célcsoport gyakran alacsony érintettségű személyekből áll, akikneka propagált viselkedés elfogadása előtt magának a társadalmi problémának a létét is el kell fo-gadnia (pl. Donovan és Henley, 2010, 41). A reklámüzenetek kreativitása a figyelemfelkeltés,meggyőzés és a kívánt emlékezeti hatás kiváltása érdekében kiemelten fontos a TCR-ekben(pl. Sas, 2010, 75). A kreatív (ötletes és releváns) megközelítés a már elkoptatott társadalmiüzenetek esetén segíthet a figyelem felkeltésében. A problémára fókuszálás az attitűdváltozáselső lépése lehet, ami elősegíti, hogy a reklám betöltse attitűdformáló funkcióját.

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/1, 5–24. 5

1 A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Uniótámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.


<< vissza a tartalomhoz

A pszichológia és a marketing szakirodalmában is fellelhető az elképzelés, hogy alapve-tően kreatív, azaz eredeti produktumok mélystruktúrájukban hasonlóak (Hofstadter, 1984,idézi Goldenberg és Mazursky, 2008), közös jellemzők mentén kategorizálhatók (Kauffman,1995; Kelso, 1997; Minsky, 1985; Simon, 1966). Ugyanakkor ez a tény magában rejti annaka lehetőségét, hogy a feltárt sablonstruktúra megalapozhatja éppen aktuális problémának meg-felelő, egyedi megoldás kidolgozását. Azaz célszerű lehet például a reklámok tervezésekor a di-vergens gondolkodás ösztönözésén túl (pl. brainstorming, szinektika) a gyakorlatban jól mű-ködő, konvergens gondolkodási útvonalakat, sablonok használatát megfontolni (Goldenberg ésmtsai, 1999; Goldenberg és Mazursky, 2008).

Számos díjnyertes amerikai televíziós és sajtóreklámot elemezve Goldenberg, Mazurskyés Solomon (1999) egy komplex kreativitássablon-rendszert dolgozott ki kereskedelmi célúreklámokra. A szerzők több vizsgálat segítségével igazolják a sablonokra illeszkedő reklámokelsőbbségét a sablonokra nem illeszkedő reklámokkal szemben (Goldenberg és mtsai, 1999;Goldenberg és Mazursky, 2008). Jelen tanulmány célja annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogyhasonlóan hasznos kreativitássablon-rendszer kidolgozható-e társadalmi célú reklámokra.Magyar és külföldi reklámok kvalitatív vizsgálatának eredményeképpen kirajzolódott egy krea -tivitássablon-rendszer, melynek tesztelése, több lépésben, csoportos formában megtörtént.A sablonok pszichológiai hatásmechanizmusa a csoportos interjúk és a szakirodalom alapjánmegállapítható. A kreativitássablonok feltárásának exploratív fázisában a sablonok relatív ha-tásossága külföldi, prototipikus reklámok (szekunder) adatai alapján kerül összehasonlításra.

TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁMOK

A reklám a marketing kiemelkedő eszköze, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez egy mar-ketingkampány része (Donovan és Henley, 2010, 329). Kotler és Zaltman 1971-ben elsőkéntdefiniálta a társadalmi célú marketinget, mint olyan programok tervezése és kialakítása, me-lyek célja, hogy a társadalmi elgondolások hozzáférhetőségét befolyásolják. Donovan és Hen-ley új keletű (2010) meghatározása szerint „társadalmi célú minden olyan marketingtevé-kenység, melynek célja, hogy az egyének egészségét vagy a társadalmi jót célzó tudatosságot,pozitív attitűdöt, viselkedési szándékot és viselkedést kialakítsa, fenntartsa vagy ösztönözze”(330).

Népszerű kérdés napjainkban, hogy hol húzódik meg a határ a kereskedelmi és a társa-dalmi célú reklámok között (pl. Donovan és Henley, 2010; Sas, 2010). Leginkább úgy tűnik,mintha a tisztán társadalmi és tisztán kereskedelmi célú reklámok a skála két végpontját ké-peznék. A két végpont között pedig sok kevert kategória helyezkedne el, mint pl. nemes ügyhözkapcsolt marketing (CRM), vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR), alapítványi rek-lámok, civil mozgalmak. A kevert típusú reklámok, amelyek esetén cégek támogatják a kom-munikációt, különböznek a támogatás felvállalásának mértékében, illetve abban is, hogymennyire nyilvánvaló célja a támogatásnak a cég saját profitjának növelése. Utóbbiak alap-vetően meghatározzák, hogy mennyire rendelkeznek a reklámok a két végpont (tisztán ke-reskedelmi és tisztán társadalmi célú reklám) jellemzőivel.

6 BALÁZS Katalin – BARKÓ Mária – VANCZA Gábor


A TCR-ek megkülönböztető jegyeit a kereskedelmi célú reklámokkal szemben Donovanés Henley (2010) a továbbiakban bemutatott módon foglalja össze. A társadalmi célú reklá-mok esetében nincs konkrét árucikk, melyet eladásra kínál az üzenet küldője, sokkal inkábbegy probléma elfogadtatása a cél, illetve a megoldására kínált viselkedés. A propagált visel-kedés általában nem jár azonnali, kézzelfogható előnyökkel, éppen ellenkezőleg: lemondás-sal jár az egyén számára, sőt körülményes, nehézkes és időigényes. A személyes haszon is át-tételes, csekély, és gyakran kizárólag erkölcsi. Míg a célcsoport a kereskedelmi reklámokesetében gyakran a magas érintettségű fogyasztók köre, a TCR célcsoportja leginkább az ala-csony érintettségű fogyasztók köre (40–41). A hétköznapi embereken kívül célcsoportként mégszóba jöhet számos befolyással bíró vagy döntéshozói csoport, ami a megfelelő kommuniká-ciós stratégia kialakítását nehézkessé teszi.

Társadalmi célú reklámok általában a következő témákkal kapcsolatban születnek: egész-ségmegőrzés; baleset-megelőzés; erőszak elleni küzdelem; környezettudatos magatartás ösz-tönzése; szegények, fogyatékkal élők és kisebbségek támogatása, elfogadása; közösségi be-vonódás, felelősségvállalás ösztönzése (pl. szavazás). A kommunikációs stratégia attól isfügg, hogy milyen ellentételezés várható: saját jólét megőrzése hosszú távon; erkölcsi haszonmás támogatása miatt; hosszú távú haszon a közös felelősségvállalásba való bekapcsolódásrévén (Sas, 2010).

A társadalom a TCR-rel szemben sokkal megengedőbb, mint a kereskedelmi célú rek-lámmal szemben (Sas, 2010). Így a TCR-ben, az alacsony érintettségű célcsoport elérése ér-dekében a figyelemfelhívás erősen sokkoló, megrázó eszközeivel is találkozhatunk, anélkülhogy ez a közhangulat szembefordulását váltaná ki. A félelemkeltés és a szégyenérzet kivál-tása gyakori eszköz (Donovan és Henley, 2010), amit a kreatívok sokkoló vizuális megjele-nítéssel kombinálnak.

KREATIVITÁS ÉS REKLÁM

Mint az korábban is említésre került, a kreativitás egyrészt eredetiséget, ötletességet; másrésztcélszerűséget feltételez (Burroghs és mtsai, 2008; El-Murad és West, 2004; Kaufman, 2009;Sternberg és Kaufman, 2010, 467). Ez a hagyományos reklámfelületeken (pl. televíziós,nyomtatott, plakát) megjelenő reklám esetén azt jelenti, hogy a kommunikációnak egyszerrekell egyedinek, meglepőnek lennie; ugyanakkor maximálisan meg kell, hogy feleljen a kom-munikációs szándéknak is (El-Murad és West, 2004; Koslow és mtsai, 2003). A hatás érde-kében az sem elhanyagolható követelmény, hogy a reklám vizuális megjelenítése ne nyomjael az üzenetet.

A kreativitás a reklám értékelésének fontos dimenziója, ami a hatást előre jelezheti (pl.Till és Baack, 2005). A kreatív üzenetek kijátszhatják a reklámkerülést, sőt sok esetben ví-rusként terjednek, mert a célcsoport önként terjeszti őket (Sas, 2006). Azonban a kreativi-tásnak van hátulütője is: a rendkívül újszerű üzenetek megértése nehézségekbe ütközhet, ígyaz üzenet nem ér célba, vagy a reklám hatása gyengül (Phillips, 2003). Bár a kreativitás ésa reklám hatásossága nem szükségszerűen jár együtt (Moriarty, 1996; Kover és mtsai, 1995),

Társadalmi célú reklámok kreativitássablonjai és hatásmechanizmusuk 7


a kreativitás önmagában hat pl. a felidézésre (Till és Baack, 2005), ami a hatásosság tradicio -nálisan használt mérőszáma.

A pszichológiai szakirodalom a kreativitás kutatásának intenzív népszerűsödését Guilford1950-es Amerikai Pszichológiai Társaság elnöki beszédéhez köti, melyben ezt az irányt szor-galmazta (pl. Kaufman, 2009, 11). A következő nagyon fontos állomás a Torrance-féle Kre-atív Gondolkodás Teszt megjelenése volt (Torrance, 1966; Kaufman, 2009, 11). Négy fontosirányzatot különböztetnek meg hagyományosan a kreativitáskutatásban (lásd pl. Kozbelt ésmtsai, 2010, 23):– a kreatív személy (pl. Sternberg és Lubart, 1996);– a kreatív produktum (pl. Amabile, 1982, 1996);– a kreatív folyamat (pl. Csíkszentmihályi, 1990; Wallas, 1926);– és a kreatív környezet kutatása (pl. Amabile és Gryskiewicz, 1989; Simonton, 1987).

Jelen tanulmány a kreatív produktum vizsgálatát célozza.

KERESKEDELMI CÉLÚ REKLÁMOK KREATIVITÁSSABLONJAI

A kreatív termékek mögött rejlő hasonló struktúrák létjogosultsága széles körben elfogadott(Hofstadler, 1984, in: Goldenberg és Mazursky, 2008; Kauffman, 1995; Simon, 1966). Rek-lámok számos alcsoportját kategorizálták már más-más szemszögből (lásd pl. Aitken ésmtsai, 2003; Forceville, 1996; Goldenberg és mtsai, 1999; McQuarrie és Mick, 1996, 1999).Goldenberg, Mazursky és Solomon (1999) díjnyertes amerikai kereskedelmi reklámok kva-litatív elemzése révén jutott el hat fő sablonhoz. A díjnyertes reklámok közül is három tapasztaltkreatív szakember értékelésének megfelelően a legkreatívabbakat vizsgálták. Később, egykvantitatív vizsgálatban a megkérdezett személyek a sablonokra illeszkedő reklámokat sok-kal különlegesebbnek, egyedibbnek, kifinomultabbnak ítélték, illetve pozitívabb attitűdről szá-moltak be, mint a sablonokra nem illeszkedő reklámok esetében (Goldenberg és Mazursky,2008). A vizsgálati személyek a kategóriarendszer elsajátítása után is kreatívabbnak ítélik mega sablonokra illeszkedő reklámokat (Goldenberg és Mazursky, 2008).

A következőkben a kategóriarendszert bemutató eredeti cikk (Goldenberg és mtsai,1999) alapján kerül összefoglalásra a hat kreativitássablon, előfordulási gyakoriságuk sor-rendjében. A sablonokon belül a szerzők meghatároztak alkategóriákat is, ezekre részletesennem térünk ki.– Képeslap analógia sablon: Egy szimbólum kerül összefüggésbe a termékkel. Gyakran vi-zuális elemek egymással történő helyettesítésére épül a reklám. Például egy kistányérra el-helyezett teniszlabdaszínű és -anyagú croissant hirdeti az 1988-as francia tenisztornát. A szö-veg: Az 1988-as francia bajnokság hivatalos labdája (334).– Extrém szituáció sablon: A termék hasznát azáltal fejezi ki, hogy vagy extrém szituáció-ban jeleníti meg a terméket, vagy abszurd alternatíváját ábrázolja. Utóbbira példa: egy időshölgy kutyát utánozva riasztja el a betörőket egy biztonsági zár hirdetésében (340).– Extrém következmények sablon: Annak következményét demonstrálja, ha megfogadjuk,vagy ha nem fogadjuk meg a reklám üzenetét. Például egy gépkocsihangfalakat hirdető rek-



lám azt mutatja be, hogy olyan hangos lehet a hídon parkoló autó hangszórója, hogy még a hídalapjai is veszélybe kerülnek a vibráció hatására (341).– Versengés sablon: Vagy a termék versenyben történő ábrázolása domborítja ki a termékelőnyeit, vagy pedig szokatlan használat révén egy másik termék humoros alternatívaként mu-tatja be, egy adott tulajdonságát kiemelve. Például egy farmernadrág hirdetése azt a lehető-séget ábrázolja, hogy a fiatal pár, vontatókötél hiányában, a farmernadrágot használja vonta-táskor (341).– Interaktív kísérlet sablon: A befogadónak vagy fizikailag kell kiviteleznie egy kísérletet,vagy el kell képzelnie azt. Erre példa az a hirdetés, mely arra sarkallja a befogadót, hogy egyfekete anyagdarab segítségével tesztelje saját fejbőrét, vajon van-e szüksége korpa elleni sam-ponra (342).– Dimenzióátalakítás sablon: A termék valamilyen módon új dimenzióba kerül. Például másidősíkba helyezik, vagy összefüggésbe kerül más, eddig hozzá nem kapcsolódó fogalommal.Továbbá idetartoznak azok a reklámok is, amikor a termék megsokszorozódva jelenik meg,vagy fontosabb részei kerülnek kapcsolatba egymással. Például egy életbiztosítás hirdetésé-ben egy nő veszekszik a férjével, amiért az lemondta az életbiztosítását. Történik mindez a nőhalála után, egy szeánszon (342).

Az utolsó két sablon megjelenése a gyakorlatban saját tapasztalataink alapján rendkívülritka, ezt a kategóriarendszerről beszámoló cikk is sugallja, habár ott ez a megállapítás nemennyire világos.

TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁMOK KREATIVITÁSSABLONJAINAKFELTÁRÁSA

A társadalmi célú reklámok jellemzőiből fakadóan nem tűnik reálisnak, hogy a kereskedelmicélú reklámok esetén jellemző kreativitássablonok lefedjék a társadalmi célú kreatív reklámokatis. A társadalmi célú reklámok esetében a kommunikációs cél a probléma elfogadtatása, nempedig egy termék, szolgáltatás megvásárlása. A társadalmi célú reklámok alapvetően vagya személy saját érdekében történő változtatásra sarkallnak (pl. egészségmegőrzés); vagy más,segítségre szoruló csoport érdekében szólnak (pl. kisebbség védelme, támogatása); vagy pe-dig a közös jó érdekében szólítanak fel cselekvésre (pl. környezettudatosság) (Sas, 2010). Alap-vetően különböznek a kereskedelmi reklámoktól abban, hogy nincs azonnali, nyilvánvaló, kéz-zelfogható haszna a kívánt viselkedésnek, illetve az ellentételezés leggyakrabban egy hosszútávon visszaható változás, vagy pedig az erkölcsi haszon (Donovan és Henley, 2010). Kvali-tatív, feltáró jellegű vizsgálódásunk során fenntartottuk annak lehetőségét, hogy találunkazonos sablonokat, mint a kereskedelmi célú reklámok esetén létezőek, de törekedtünk arra,hogy az eredeti kategóriarendszertől függetlenül vizsgálódjunk.

MódszerEgy hatfős, főként nappali tagozatos, pszichológushallgatókból álló csoport vett részt a tár-sadalmi célú reklámok kreativitássablonjainak kialakításában. Első lépésként a díjnyertes.hu



internetes oldalon található összes egyértelműen értelmezhető, társadalmi célú print reklámotés a tacepao.hu oldalakon található magyar reklámplakátokat végignézve alakított ki a cso-port közös kategóriákat. A sablonok definiálása, azok pontosítása, prototipikus reklámok sab-lonokhoz rendelése több ülésben, önálló, független munka megbeszélése útján történt. Az elsőkategóriarendszer öt sablont és 10 alkategóriát tartalmazott.

A kategóriarendszer fejlesztése, pontosítása ezek után három lépésben történt. Minden lé-pésben egy-egy egyetemistacsoport tesztelte a kreativitássablonokat. Először megismerked-tek a sablonokkal, ezek definícióival, majd önállóan kellett 30 reklámot besorolniuk. Az ön-álló besorolás dokumentálása után, csoportos interjú keretén belül számoltak be mindenreklám kategorizációjáról, és meg is vitatták a kérdéses reklámok besorolását.

A csoportos interjúk képezték a kategóriarendszer továbbfejlesztésének alapját. Minden kö-vetkező lépésben változott a sablonrendszer, és új definíciók kerültek tesztelésre. A kategória-rendszer fejlesztése során, a definíciók alakításakor, majd a tesztelésben is az adsoftheworld.comés az adforum.com honlapokon található TCR-eket is használtuk. Mivel a válaszadók közöttiegyet nem értések sok esetben abból adódtak, hogy a kategóriákat nem sikerült elsajátítaniuk,vagy a definíciót sajátosan értelmezték, a csoportos megbeszélések nagyon informatívak vol-tak. Míg az egyet nem értések száma önmagában semmitmondó, a megbeszélésekkel együttvilágossá tette a félreértések, vagy különböző nézőpontok okát. A tesztelés módja is folya-matosan fejlődött, annak érdekében, hogy a sablonrendszer elsajátítása sikeresebb legyen.A második lépésben egy tréningfázis is beiktatásra került, ahol az önálló besorolás előtt cso-portosan, az egyik moderátor segítségével kategorizáltak reklámokat. A harmadik tesztelés ese-tén pedig három külön nap történt meg a sablonok bemutatása, a tréning, majd az önálló ka-tegorizáció. Az első tesztelésben 12, a másodikban öt, a harmadikban három hallgató vett részt,közöttük soha nem volt átfedés (minden alkalommal más személyek vettek részt az elővizs-gálatokban).

A csoportos interjúk tapasztalatai alapján a sablonok, illetve a definíciók átdolgozásra ke-rültek. A fő szempont a tematikus kategóriák kizárása, a kategóriák egyértelműsítése volt, akárkategória-összevonással. További cél volt a definíciók finomítása, és a szubjektív elemek mi-nimalizálása.

Társadalmi célú reklámok kreativitássablonjaiA végső kreativitássablon-rendszer öt sablont tartalmaz, melyek közül kettő szorosan kap-csolódik egymáshoz. A sablonok definíciói a csoportos tesztelések tapasztalatainak segítségévelfinomodtak. A kvalitatív vizsgálat eredményeképpen be kell látnunk, hogy a kreatív reklámokesetén teret nyer a szubjektivitás, időnként több értelmezés is helytálló. Ez a tapasztalat nemegyedülálló (Phillips, 2003; Scott, 1994). Az, hogy a vizsgálati személy hogyan értelmezi a rek-lámot, nagymértékben függ érdeklődésétől, és attól, hogy mennyire sikerült elmélyedniea feladatban. A szakirodalom megkülönböztet erős és gyenge jelentéseket (Sperber és Wilson,1986; Tanaka, 1994), melyek egyformán érvényesek, ha sok befogadó egyetért velük (Scott,1994). Következésképpen annak megítélése is szubjektív lehet, hogy mely hatáselem hang-súlyosabb, így a reklámok besorolása nehezen tehető egyértelművé.



Hisszük, hogy a sablonok mégis informatívak, mert vannak prototipikus reklámok, me-lyek jól illeszkednek rájuk. A sablonok definíciói, illetve a kvalitatív vizsgálatok során gyűj-tött reakciók segítségével a szakirodalmi megállapítások számos esetben egyértelműen a ka-tegóriákhoz rendelhetők. Minden sablon esetén azonosítható a hatásmechanizmus ésa kommunikációs módszer. A folyamat eredményeképpen létrehozott öt sablont és azok ha-tásmechanizmusát a következőkben mutatjuk be. Az öt sablon elnevezése: képeslap (helyet-tesítés, összekapcsolás); dimenzió kiterjesztése; túlkonkretizálás (szó szerinti megjelenítés);perspektívaváltás (más szemszögből); összehasonlítás sablonok.

Képeslap (helyettesítés, összekapcsolás) sablonA reklám két távoli tárgyat, fogalmat kapcsol össze, létrehozva ezzel egy új, addig nem létezőproduktumot. A reklámban a vizuális elemek hangsúlyosak elsősorban. A két távoli elem kap-csolatba kerül egymással, fizikailag is összekapcsolódik. Gyakran helyettesítés történik:egyik elem, vagy ennek része helyettesíti a másikat. A kapcsolat a két elem között nem ma-gától értetődő, így a mondanivaló megértéséhez aktív bevonódás szükséges. A szöveg sem te-szi teljesen kézenfekvővé a feladvány megoldását. Az 1. ábrán két tipikus példa látható.

A sablon megfeleltethető a korábban vázolt képeslap analógia sablon helyettesítés verzió -jának (Goldenberg és mtsai, 1999). Goldenberg és mtsai (1999) azt találták, hogy az extrémmódon kreatív, díjnyertes reklámok leggyakrabban a képeslap sablont használják.

Az alkalmazott kommunikációs technika, a janusi gondolkodásmódot (Rothenberg, 1971)tükrözi. Az elnevezés a római mitológiából ismert kétarcú isten, Janus figurájára utal vissza.A reklám kreativitásának lényegét az adja, hogy két teljesen különböző elemet olvaszt össze.A reklámban gyakran a két összehasonlított elem egyikére csak egy szimbólum utal. Bruke(1966) kifejezi, hogy a szimbólumokra minden ember természeténél fogva reagál. A szimbó-lumok kulturálisan meghatározottak, ebben benne rejlik annak a lehetősége is, hogy nem min-denki egyformán értelmezi őket. Phillips (1997) szerint a megfelelő értelmezést az segíti, hogya befogadó tudja, hogy az üzenet küldője számára releváns üzenetet küldött.

1.ábra. Példák képeslap sablonra

forrás: http://adsoftheworld.com/media/print/wwf_circle_of_life, illetvehttp://adsoftheworld.com/media/print/greenpeace_branch)



Az itt képeslapként elnevezett sablonnak megfelelő reklámok a vizuális kommunikációszakirodalmában metaforaként szerepelnek (pl. MacCormac, 1985; McQuarrie és Mick,1999; Phillips, 2003). Ugyanakkor ezt az elnevezést a vizsgálati személyek megtévesztőnekítélték, ez indokolja az eltérést a konvencionális megnevezéstől. A metafora lényege abban rej-lik, hogy bemutatja, hogy két alapvetően távoli jelentéssel bíró elem akár átvitt értelemben, de még-iscsak hasonló, vagy van közöttük (nem konvencionális) kapcsolat. (Stern, 1990, in: Phillips, 2003;Wald és Gaidis, 1990, in: Phillips, 2003). Phillips kiemeli (2003) Forceville metaforikus rek-lámokra vonatkozó kategorizációját mint a legteljesebb kategóriarendszert (299). Forceville(1996) MP2 kategóriája felel meg a képeslap sablonnak, amelynek lényege, hogy az össze-hasonlítás mindkét eleme, legalább részben, szimbolikusan jelen van.

McQuarrie és Mick (2003) azt találták, hogy a vizuális retorika sokkal figyelemfelkeltőbbmás retorikai elemekhez hasonlítva normál befogadási helyzetben, ha a befogadó érintettségealacsony. MacCormac (1985) szerint a metafora megfejtése érdekében a befogadó a két meg-jelenített elem hasonlóságait, különbségeit egybeveti (76). A befogadó aktív bevonódása va-lószínűsíti a reklámra való emlékezést (Kardes, 1993). Emellett, mivel ez a folyamat a befo-gadó kognitív kapacitását leköti, így hajlamosabb a reklám üzenetét elfogadni, védtelenebbvele szemben (Kardes, 1993).

A vizuális metafora megfejtése aha-élményt nyújt (az aha-élményről lásd Auble és mtsai,1979). Alden, Mukherjee és Hoyer (2000) modellje szerint az össze nem illés meglepetést váltki, ami növeli az aktivációs szintet, majd a játékosság, kedvesség és a megoldás öröme segítielő a reklámmal szembeni pozitív attitűdformálást. Ha a metafora megfejtése nehéz, na-gyobb örömet okoz a megfejtés (Ward és Gaidis, 1990, in: Phillips, 2003). Viszont minél ne-hezebb a megfejtés, annál valószínűtlenebb, hogy sikerülni fog (Kardes, 1993). Ha a metaforaaz adott kultúrkörben túlságosan magától értetődő, halott metaforának nevezik (pl. Hitchon,1997), és már nem fejt ki hatást.

DimenzióváltásA következőkben definiált két sablon esetén a reklám szövege legalább annyira hangsúlyos,mint a képi tartalom. A kettő együttes feldolgozása vezet el a reklám megértéséhez. A reklámvizuális tartalma irreális, valószerűtlen, mégis úgy jelenik meg, mintha valóságos lenne, amiálomszerűvé teszi az ábrázolást. A megjelenítés a leírtakat új dimenzióba helyezi: vagy kiter-jeszti a tartalmat (dimenziókiterjesztés sablon), vagy túl konkréttá teszi azt (túlkonkretizálássablon). A befogadó általában abszurd, lehetetlen, morbid helyzetet, történést lát, ez hat rá. Gya-kori, hogy a propagált viselkedés követésének vagy nem követésének eltúlzott következmé-nyeit, vagy abszurd alternatíváját jeleníti meg a reklám.

Dimenzió kiterjesztése sablonMeglepő a megjelenítés, de egyértelmű összefüggés képezi az alapját. A megfejtés viszony-lag egyszerű, egyszerűbb, mint képeslap esetén. Gyakran verbális elemek segítik az értelme-zést. Előfordul, hogy pusztán egy hasonlatot jelenít meg a reklám, úgy, hogy az eredmény szür-reális. Bármilyen meglepő is a kép, ennél a sablonnál nem keletkezik két távoli elem



összekapcsolásából egy új produktum, mint a képeslap sablon esetében. Nem annyira egyediés művészi a végeredmény, mint képeslap esetében (lásd a 2. ábrát).

Az elnevezés onnan ered, hogy a reklám üzenetét egy másik, nem éppen valóságosnak, in-kább álomszerűnek tűnő dimenzióban jeleníti meg. Ettől a reklám időnként a szürrealitás érzetétkelti. Forceville (1996) kategóriái közül a verbális-vizuális metaforák tartoznak ide. Verbális-vizuális metafora esetén a szöveg eltávolítása a metaforikus jelentést kiiktatja (Phillips, 2003, 300).Ezek a gyakran hasonlatnak nevezett reklámok kevéssé hatékonyak, mint a metaforák, mert ke-vésbé jelképesek és kevésbé meglepőek (Forceville, 1996; McQuarrie és Mick, 1999).

2.ábra. Példák a dimenzió kiterjesztése sablonra

forrás: http://adsoftheworld.com/media/print/red_cross_donation_roof, illetvehttp://adsoftheworld.com/media/print/thaihealth_promotion_foundation_bike

A megjelenített elemek össze nem illése közvetett módon itt is pozitívan hat a reklámmalszembeni attitűdformálásra, mindössze a meglepetés mértéke és a hatás erőssége különbözik(Alden és mtsai, 2000). A szöveg hozzáadása, illetve a vizuálisan megjelenített üzenet meg-fejtésének egyszerűbb volta növeli annak valószínűségét, hogy a befogadó megérti az üzene-tet (Kardes, 1993), viszont csökkenti a tetszést (Ward és Gaidis, 1990, in: Phillips, 2003). Fon-tos észrevenni, hogy az azonos sablonokra illeszkedő reklámok között is jelentős különbség lehetabban, hogy mennyire egyszerű megérteni őket, ebből következően a hatásuk is különböző.

Túlkonkretizálás (szó szerinti megjelenítés) sablonA vizuális tartalom nem más, mint a szöveg, vagy a szöveg egy részének túlságosan konkrétmódon történő megjelenítése. Emiatt a szöveg talán ennél a sablonnál a leghangsúlyosabb. Azeddigi kategóriákhoz képest ez mozgalmasabb, egy adott szituációt, vagy egy történet pilla-natképét ábrázolja. A szöveg illusztrációja az, ami eltér a sémáinktól, ez okoz meglepetést. A ha-tást a meghökkentő, időnként humoros, időnként bizarr, vagy meglepő megjelenítés okozza(lásd a 3. ábrát).



3. ábra. Példák a túlkonkretizálás sablonra: bal oldalon: „…lüktessen a szíved az új millennium céljaiért…”; jobb oldalon: „Hagyj fel a problémák rejtegetésével!”

forrás: http://adsoftheworld.com/media/print/un_millenium_development_goals_loudspeaker_boy, illetve http://adsoftheworld.com/media/print/legambiente_park

Habár ez a sablon, különösen a külföldi reklámok esetén egyértelműen jelen van, elkü-lönítése, tudomásunk szerint nem jelenik meg a szakirodalomban. A sablonra illeszkedő rek-lámok verbálisan egyértelműen meghatározzák a reklám üzenetét, ebből következően a be-fogadónak nem kell azt kikövetkeztetnie. A reklám hatása a szöveghez kapcsolt vizuálismegjelenítésben rejlik, ami a befogadó elvárásától nagymértékben eltér. A vizuális megjele-nítés új dimenzióba helyezi a szöveget, az eredeti üzenethez képest sokkal konkrétabb hely-zetben jeleníti meg azt, ezáltal eltúlozza. Feltűnő, hogy a tipikusan erre a sablonra illeszkedőreklámok között vannak olyanok, melyek kifejezetten pozitív érzéseket keltenek, bájosak, hu-morosak; illetve olyanok is, melyek inkább a bizarr jelzővel jellemezhetők. Alden és mtsai.modelljét használva (2000) ez a jelenség könnyen magyarázható. Az össze nem illés önma-gában nem fejt ki pozitív hatást. A játékosság, kedvesség moderátor hatása jelentős, amennyi-ben jellemzőek a reklámra, az pozitívabb attitűdöt vált ki. Ha ezek nincsenek jelen, a megjele-nítés inkább furcsa, mint humoros. A befogadó aktív bevonása a képzelet és az asszociációkmegmozgatása révén fejti ki hatását. Nem mindegy azonban, hogy milyen asszociációkat hív elő.

A képeslap és a dimenzió kiterjesztése sablonok esetén is igaz, hogy a vizuális tartalomvalószerűtlen, meghökkentő, időnként egészen szürreális. A következőkben bemutatásra ke-rülő perspektívaváltás és összehasonlítás sablonok vizuális anyaga, ezzel szemben, egészenvalóságos, és nem fejt ki álomszerű hatást.

Perspektívaváltás (más szemszögből) sablonLeggyakrabban egy személyen keresztül, más szemszögből, megközelítésből mutat be egyadott problémát, szituációt, egy csoportot, azzal a céllal, hogy átérezzük helyzetüket. A cso-port nem mindig emberekből áll, akár egy kihalástól fenyegetett állatfajról is lehet szó (pl. egy



leopárd, akinek a szemében az ember által alkotott mesterséges környezet tükröződik). A szö-veg és a kép segítségével, az üzenetet megértve lehetőségünk adódik arra, hogy a problémát,kijelentést más szemszögből lássuk. Ennek a perspektívának átvétele a reklám helyes értel-mezésének kulcsa. Leggyakrabban valóságos tartalommal bír. A hatása abban áll, hogy bele-gondolunk a másik helyzetébe, a célja az együttérzés, empátia, a részvét és/vagy a bűntudatfelkeltése (lásd a 4. ábrát). Ha az ábrázolás valószerű, és a másik helyzetébe való belegondo-lást motiválja a reklám, akkor perspektívaváltás sablonról van szó, ha – bár ugyanez a cél, de –a vizuális megjelenítés hangsúlyos és az valószerűtlen, akkor a korábban vázolt sablonok va-lamelyikéről.

A perspektívaváltás sablonra illeszkedő reklámok megértéséhez szükséges egy empatikusviszonyulás, a beleélés képessége. Tipikusan azok a reklámok tartoznak ide, melyeknek céljaegy, általában hátrányos helyzetű csoport helyzetének szemléletes bemutatása, vagy a segít-ségnyújtásra ösztönzés. A reklám megértése egyszerre okoz aha-élményt (Auble és mtsai,1979), és vált ki részvétet, szomorúságot vagy bűntudatot. Azonban a bevonódás, melya megértéshez szükséges, háttérbe szorítja a reaktanciát, amit a bűntudat kiváltása okoz.

4. ábra. Példák a perspektívaváltás sablonra; jobb oldalon: leírás később a szövegben; bal oldalon:„Minden nap egy ismeretlen mellett ébredek” (Alzheimeresek közössége)

forrás: http://adsoftheworld.com/media/print/soleterre_spit_up, illetve http://adsoftheworld.com/media/print/alzheimers_society_someone_new

A bűntudat kiváltásának hatását a meggyőző kommunikációban viszonylag kevesen vizs-gálták (O’Keefe, 2002, in: Perloff, 2010). Az eredmények azt mutatják, hogy az elvárt visel-kedést leghatékonyabban akkor motiválja, ha a bűntudat feloldásaként megjelenik a kommu-nikációban a javasolt viselkedés és ennek hatásosságának bizonyítéka (Basil és mtsai, 2008).Szükséges lehet annak hangsúlyozása is, hogy ha nem cselekszünk, az is egy döntés és annakis következménye van (Basil és mtsai, 2008). Mindezeket tekintve, a beleélés ösztönzése, amia perspektívaváltás sablon sajátja, csak a probléma elfogadását segíti, így egy hosszabb



folyamat első lépése lehet. Feltételezhetjük, hogy ezek a reklámok nem kedveltek annyira, minta többi sablonra illeszkedő reklám, hiszen negatív érzelmeket váltanak ki.

ÖsszehasonlításLegtöbbször a képre tekintve egyértelmű, hogy összehasonlításról van szó. Az összehasonlí-tás célja a hasonlóság vagy a különbség kihangsúlyozása a két, vagy több ábrázolt elem (sze-mély, tárgy, fogalom, lehetőség) között. Ha összehasonlítás történik és nincs valószerűtlen vi-zuális elem, és nem is a másik szemszögének az átvétele a hangsúlyos, akkor biztosanösszehasonlításról van szó. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nagy, vagy éppen igenkicsi a különbség az összehasonlított elemek között (lásd az 5. ábrát). Mentális erőfeszítésreitt is szükség van, ami a korábbiakban vázolt módon pozitívan hat az emlékezetre és csökkentia reklám üzenetével szembeni ellenállást (Kardes, 1993).

5. ábra. Példák az összehasonlítás sablonra

Forrás: http://adsoftheworld.com/media/print/ligue_internationale_contre_le_racisme_et_lantisemitisme_ licra_cleaning_lady,illetve http: //adsoftheworld.com/media/print/ligue_internationale_contre_le_racisme_et_lantisemitisme_licra_cleaning_lady

Az 5. ábra két társadalmi célú hirdetése az összehasonlító reklámok bevett módszerét hasz-nálva társadalmi problémát ragad meg, komoly mondanivalóval. Annak a felismerése, hogyez nem egy egyszerű összehasonlítás, mint például összehasonlító reklám esetén, hanem an-nál sokkal mélyebb üzenete van a reklámnak, meglepetést vált ki. Így azt is elmondhatjuk er-ről a sablonról is, hogy szerepe van benne a sémára nem illeszkedésnek (bár történik össze-hasonlítás, de nem a hagyományos módon), és az így kiváltott meglepetésnek (Alden és mtsai,2000). A meglepetés indirekt módon befolyásolja a reklámmal szembeni attitűdöt, a kedves-ség, játékosság, megfejthetőség moderátor tényezők hatásától függően (Alden és mtsai, 2000).A reklám megértése aha-élményt, és ebből fakadóan pozitív érzelmek társítását eredményezi(Auble és mtsai, 1979).



VIZSGÁLAT

A következőkben bemutatott vizsgálat célja nem a kreativitássablonok relatív hatásosságávalkapcsolatos hipotézisek mélyreható vizsgálata vagy bizonyítása, sokkal inkább a hipotézisektarthatóságának ellenőrzése. A szakirodalmi adatok, illetve a kvalitatív vizsgálat tapasztalataialapján kialakított hipotézisek a következők:

(1) A képeslap sablonra illeszkedő reklámok a leginkább hatásosak, azaz ezek tetszenekleginkább a befogadóknak, ezek mozgósító ereje a legnagyobb. Goldenberg és Solomon(1999) kereskedelmi célú reklámokat alkalmazó vizsgálatában egy közel azonos sablon bi-zonyult a leghatásosabbnak. Ezek a reklámok vizuális metaforákra épülnek, ami McQuarrieés Mick szerint (2003) figyelemfelkeltőbb egyéb retorikai elemeknél.

(2) A perspektívaváltás sablonra illeszkedő reklámokat kedvelik a befogadók a legkevésbé.A sablonra illeszkedő reklámok gyakran negatív érzéseket váltanak ki, ami ugyan ösztönzia probléma elfogadását, de feltételezésünk szerint rontja a reklámmal szembeni attitűdöt.

(3) A túlkonkretizálás sablonra illeszkedő reklámoknak heterogén a megítélése. A sablonrailleszkedő reklámok szóviccszerű humora nem minden befogadó számára szimpatikus. A meg-lepetés pedig nem vált ki automatikusan pozitív viszonyulást (Alden és mtsai, 2000).

(4) A dimenzió kiterjesztése és az összehasonlítás sablonok tetszési érékei és mozgósítóerejük közepes mértékű, feltételezésünk szerint a kettő közül a befogadók reakciói alapján a di-menzió kiterjesztése sablon a hatásosabb. A dimenzió kiterjesztése sablonra illeszkedő reklá-mokban – melyek verbális-vizuális metaforát tartalmaznak – Forceville szerint (1996) nem jutakkora szerepe a meglepetésnek, mint a képeslap sablonban, ezért kevésbé hatékonyak. Fel-tételezésünk szerint ugyanez igaz az összehasonlítás sablonra is. Ugyanakkor ez a két sablonnem rendelkezik olyan sajátossággal, ami a reklámmal szembeni attitűdöt kifejezetten ront-hatná, mint a perspektívaváltás és a túlkonkretizálás sablonok esetében.

MódszerA reklámok szelekcióját 60, általunk tipikusnak ítélt külföldi, nyomtatott reklám független meg-ítéltetésének eredménye alapozta meg. Két pszichológia szakos hallgató egy előre elküldött le-írás segítségével megismerkedett a kreativitássablonokkal. Majd egy tréningen vettek részt, ahol20 reklámot önállóan besoroltak a sablonok valamelyikébe. Ezután a moderátor segítségével,közös megbeszélés keretében besorolták a reklámokat a helyes kategóriákba. Végül 60 reklá-mot önállóan kategorizáltak, kétnapos határidővel.

Az egyezés mértéke alacsony: 34 reklám besorolásában egyeztek meg, a Cohen kappa kö-zepes erősségű egybehangzóságot mutat (0,45). Míg az egyikük sok reklámot, amelyet a má-sik kódoló változatos kategóriákba sorolt, a dimenzió kiterjesztése sablonba sorolt; a másikkódoló hasonló módon a perspektívaváltás sablont nevezte meg gyakran. Úgy tűnik tehát, hogya két sablon értelmezésében jelentős különbség volt közöttük.

A tréning során felmerült egy szemléletes példa arra vonatkozóan, hogy hogyan befo-lyásolhatja a reklám eltérő értelmezése a kategorizációt. A kérdéses reklám egy kislányt áb-rázol, aki szegényes környezetben a falra rajzol. A reklám szövege az adó 1%-ának felaján-lását kéri, hogy „a szegénység ne állja útját a tehetségnek”. Ha valóságos helyzetként fogjuk



fel a szituációt, akkor a perspektívaváltás sablont fogjuk megnevezni. Az egyik vizsgálati sze-mély arról számolt be, hogy a fal itt számára szimbolikus jelentéssel bír: az akadályok meg-jelenítője. Ilyen értelmezés esetén érthető a dimenzió átalakítása sablonba való besorolás. A rek-lámok értelmezésének heterogenitása gyakran bemutatott jelenség (ld. pl. Phillips, 1997;Mick és Politi, 1989).

A hipotézisek vizsgálata szekunder adatok segítségével történt. Azok közül a reklámok kö-zül, melyek kategorizációjában a vizsgálati személyek egyetértettek, 30 adatait rögzítettük azadsoftheworld.com honlapról. A szelekció annak megfelelően történt, hogy 30 reklám közülhat-hat illeszkedjen minden kreativitássablonra. Az itt bemutatott tipikus reklámok ezekközül a reklámok közül kerültek ki. A vizsgált adatok: tetszés átlaga, hányan értékelték, hánykommentet kapott. Ahogy a virtuális térben történő kommunikáció, viselkedés hétköznap jainkrészévé vált, a fentiekhez hasonló adatok elfogadott mérőszámaivá váltak a hatásnak (Yo, Chen,Kwok, 2011).

EredményekAz adatok között előfordultak kilógó értékek. Számottevően kiugró értékelést kapott példáulegy reklám a perspektívaváltás kategóriában (4. ábra, bal oldalon). A reklám egy afrikai nőtábrázol, aki valószínűleg csecsemő etetése közben kiskanalat tart a kezében, és éppen „bete-ríti” a bébiétel. A reklám szövege felhívás arra, hogy segítsünk, hogy a gyermekek valóbangyermekek lehessenek. Ez a reklám tökéletesen elősegíti a perspektívaváltást, és alkalmasa bűntudat indukálására is, viszont sokkal indirektebb formában, mint a hasonló reklámok.A humoros szituáció és a pozitív érzésekkel teli asszociatív tartalmak elnyomják a bűntudatkiváltásának negatív hatását. Lényegesen jobbak a mutatói ennek a reklámnak (tetszés: 8,3;értékelések száma: 67; kommentek száma: 36), mint a többi, erre a sablonra illeszkedő rek-lám mutatói. Az eredmények összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat. A reklámok értékeléseinek mediánja a sablonok függvényében

A tetszési értékek mediánjait tekintve a képeslap, a dimenzió kiterjesztése és összeha-sonlítás sablonok tetszési értékei a legmagasabbak. Ha azonban a tetszési értékek eloszlásátis figyelembe vesszük (ld. a 6. ábrát), úgy tűnik, hogy valóban a képeslap sablonra illeszkedőreklámok tetszési értékei a legmagasabbak. A dimenzió kiterjesztése és összehasonlítás sab-lonok tetszési értékei nem különültek el egymástól, ez a várakozásoktól eltérő tapasztalat. A fel-tételezésekkel összhangban a perspektívaváltás és a túlkonkretizálás sablonok értékelései pedig

Képeslap Dimenzió kiterjesztése Túlkonkretizálás Perspektívaváltás Összehasonlítás

Átlagos tetszés 7,5 7,4 6,9 6,1 7,4

Értékelések száma 76,5 35,5 39,5 30,5 27,5

Kommentek száma 17,0 9,5 9,5 10,5 8,0



a legalacsonyabbak. A tetszési érték az a mutató, amely a leginkább kifejezi az érzelmi vi-szonyulást. Az értékelések és a kommentek száma, megítélésünk szerint, sokkal inkább a cél-közönség reakciókészségét ragadja meg.

6. ábra. A reklámok átlagos tetszési értékeinek eloszlása a kreativitás sablonok függvényében

K: képeslap sablon, DK: dimenzió kiterjesztése sablon, TK: túlkonkretizálás sablon, PV: perspektívaváltás, Ö: összehasonlítás sablon

Az értékelések száma a képeslap sablon esetén a legmagasabb, azonban érdekes, hogy a má-sodik legmagasabb értéket a túlkonkretizálás sablon reklámjai kapják. Lehet, hogy az értéke-lések száma inkább az újszerűséggel, egyediséggel van kapcsolatban. Az összehasonlítás és pers-pektívaváltás sablonok az értékelések száma szempontjából a legalacsonyabb értéket kapták,és talán valóban ezek a legkevésbé újszerű kommunikációs stratégiát használó sablonok.

A kommentek száma az értékelések számához hasonló módon alakul. Annyiban térnek elaz eredmények, hogy a perspektívaváltás sablon esetében viszonylag sok komment érkezett.A kommentek leggyakrabban a megközelítés újszerűségét dicsérik, illetve vitatják meg.A kommentek száma azonban nincs összhangban a tetszési értékekkel, még akkor sem, ha



a kommentek a reklámot dicsérik. Ennek oka lehet a negatív érzések és ezekhez kapcsolódóasszociációk moderáló hatása. Alden és munkatársainak korábban vázolt modelljében (2000)a negatív érzelmek nem kaptak helyet, pedig lehet relevanciájuk.

A vizsgálat eredményei újabb kérdéseket vetnek fel a sablonok relatív hatásosságával, an-nak okaival kapcsolatban, és a hatás megnyilvánulási területeire vonatkozóan is merülnek felkérdések. A vizsgált reklámok száma viszonylag kevés, ez nemcsak a leíró statisztikák ösz-szehasonlítása kapcsán int óvatosságra, hanem a kis elemszám nem teszi lehetővé a statiszti-kai vizsgálatok eredményeinek kritika nélküli elfogadását sem. Hiszen kis elemszám eseténigazán ritkán tapasztalunk szignifikáns eredményt, megemelt szignifikanciaszint ellenére (α = 0,1), még abban az esetben is, ha valós eltérésről van szó.

Ezt szem előtt tartva, nem okoztak meglepetést a statisztikai próbák eredményei sem.A kreativitássablonok hatásosságának eltéréseit, a mediánokat tekintve, a három mérőszámmentén Kruskal–Wallis-próbával vizsgáltuk. Az adatok alapján, tetszés és a kommentekszáma tekintetében a sablonok nem különböztek lényegesen egymástól (rendre: χ2=3,7, df=4,p<0,44; χ2=2,0, df=4, p<0,74). Viszont az értékelők száma tekintetében tendenciaszerű kü-lönbség mutatkozik a sablonok között (χ2=8,7, df=4, p<0,07). A páronkénti post hoc vizsgá-latok azt mutatják, hogy a képeslap sablon értékei térnek el lényegesen a többi sablon értékeitől(DK: W=31, p<0,04; TK: W=33, p<0,02; PV: W=33, p<0,02;Ö: W=30, p<0,06).

A hipotéziseket tekintve a következő megállapításokat tehetjük:(1) A vizsgált adatok alapján valóban jobb mutatókkal bír a képeslap sablon, mint a többi

sablon. A tetszést tekintve ez nem volt nyilvánvaló. Továbbá statisztikailag megragadható mó-don csak az értékelések száma különbözött a többi sablonétól.

(2) Valóban tartható a feltételezés, hogy a perspektívaváltás sablon tetszik a legkevésbéa befogadóknak, azonban elvárásainkhoz képest viszonylag sok kommentet kaptak az errea sablonra illeszkedő reklámok.

(3) A tetszést tekintve a túlkonkretizálás sablonra illeszkedő reklámok megítélése nem tű-nik heterogénnek.

(4) A dimenzió kiterjesztése és az összehasonlítás sablonok közül a dimenzió kiterjesztésesablon valóban közepes mutatókkal rendelkezik, jelen adatok alapján. Az összehasonlítás sab-lon eredményei az elvártnak megfelelően kevésbé jók. Viszont az összehasonlítás sablon többmutatón rosszabb eredményeket produkált, mint a túlkonkretizálás vagy a perspektívaváltássablonok. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek nem szignifikáns különbségek.

A hipotézisek új adatokon történő, megismételt vizsgálata célszerű lenne.

DISZKUSSZIÓ

Jelen tanulmány egy elsősorban kvalitatív, feltáró jellegű vizsgálat eredményeiről ad számot,melynek célja társadalmi célú reklámok kreativitássablonjainak feltárása. A tanulmányban öt krea-tivitássablon, és azok hatásmechanizmusai kerültek bemutatásra. Az öt kreativitássablon: ké-peslap, dimenzió kiterjesztése, túlkonkretizálás, perspektívaváltás és összehasonlítás sablonok.A sablonokra illeszkedő reklámok hatáselemei a csoportos interjúk és a szakirodalom alapján



beazonosíthatók. A sablonok hatásmechanizmusának és hatásosságának mélyreható vizsgálataazonban további munkát igényel. Jelen tanulmányban szekunder adatok segítségével történtmeg a hipotézisek előzetes vizsgálata. Az eredmények a képeslap sablon elsőbbségét, a többisablonhoz viszonyított kiemelkedő hatásosságát támasztják alá. Ez összhangban van Gol-denberg és Solomon (1999) korábbi eredményeivel, akik egy közel azonos sablont (képeslapanalógia sablon) kereskedelmi célú reklámok esetén különítettek el. Mindhárom mutatót (tet-szés, értékelések száma, kommentek száma) tekintve, az összehasonlítás sablon hatásosságatűnik a legszerényebbnek.

A feltárt kreativitássablonok és a hatásukkal kapcsolatos elméletek önmagukban értéke-sek lehetnek kapcsolódó kérdéskörök vizsgálatakor, illetve gyakorló reklámszakemberek, fő-ként kreatívok számára. Hiszen egyrészt összefoglalják a legkreatívabb társadalmi célú rek-lámok sajátosságait, másrészt konvergens gondolkodási utakat biztosítanak társadalmi célokkommunikációja megtervezésekor.

A társadalmi célú reklámok hatásának és hatásosságának vizsgálata itt nem kellene, hogyvéget érjen. Értékes lenne a sablonok értékelésének összehasonlítása nagy mintán; kontrolláltkörülmények között; illetve több reklám bevonásával. Ezen lehetőségek külön-külön és kom-binált formában is megfontolandók lehetnek. További kutatási irány lehet egy-egy korábbanbemutatott eredményt magyarázó hipotézis vizsgálata. Ilyen például az újszerűség (eredetiség)hatásának vizsgálata az értékelések számára, vagy a bűntudat és negatív érzések hatásának fel-tárása a tetszésre. Továbbá a bűntudat moderátor szerepének tüzetesebb vizsgálata is izgalmastéma a reklámmal kapcsolatos attitűd formálásában.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A pro-jekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Köszönettel tartozunk továbbá a DE Pszichológiai Intézetében működő Reklámpszicho-lógiai Kutatócsoport tagjainak, különösképpen Bodó Viktóriának, Felföldi Enikőnek és Ka-lász Juditnak a kategóriák kialakításában nyújtott segítségért. És mindazon hallgatóknak, akika kvalitatív vizsgálatokban részt vettek.

SUMMARY

CREATIVITY TEMPLATES OF ADVERTISEMENTS FOR THE SOCIAL GOODAND THEIR MODE OF ACTION

The qualitative studies reported in the present paper aimed to reveal creativity templates ofadvertisements for social good, and to define their psychological effects. The studies lead tofive creativity templates: pictorial (replacement, linking); dimension extension; over specifying(literal visualization); perspective switching (different point of view); and comparison



templates. According to the results of a quantitative study analyzing secondary data, therelative effectiveness of the pictorial template seems salient.

Keywords: creativity, advertisement, creativity templates, advertisement for the socialgood, convergent thinking

IRODALOM

AITKEN, R., LAWSON, R., GREY, B. (2003): Advertising typologies: A meta analysis. ANZ-MAC2003 Conference Proceedings Adelaide 1–3 December, Advertising / Marketing Com-munications Issues Track. 114–121.

ALDEN, D. L., MUKHERJEE, A., HOYER, W. D. (2000): The effects of incongruity, surprise and posi-tive moderators on perceived humor in television advertising. Journal of Advertising, 29. 1–16.

AMABILE, T. M. (1982): The social psychology of creativity: A consensual assessment tech-nique. Journal of Personality and Social Psychology, 43. 997–1013.

AMABILE, T. M. (1996): Creativity in context: Update to „The social psychology of creativity”.Westview Press, Boulder.

AMABILE, T. M., GRYSKIEWICZ, N. D. (1989): The creative environment scales: Work envi-ronment inventory. Creativity Research Journal, 2. 231–253.

AUBLE, P., FRANKS, J., SORACI, S. (1979): Effort toward comprehension: Elaboration or aha!?Memory & Cognition, 7. 426–434.

BASIL, D. Z., RIDGWAY, N. M., BASIL, M. D. (2008): Guilt and giving: A process model of em-pathy and efficiacy. Psychology & Marketing, 25. 1–23.

BRUKE, K. (1966): Language as symbolic action. University of California Press, Berkeley.BURROUGHS, J. E., MOREAU, C. P., MICK, D. G. (2008): Toward a psychology of consumer

creativity. In HAUGTVEDT, C., HERR, P., KARDES, F. (eds): Handbook of consumerpsychology. Psychology Press, New York. 1011–1038.

CSIKSZENTMIHALYI, M. (1990): Flow: The psychology of optimal experience. Harper & Row,New York.

DONOVAN, R., HENLEY, N. (2010): Social marketing. Cambridge University Press, Cambridge.EL-MURAD, J., WEST, D. C. (2004): The definition and measurement of creativity: What do

we know? Journal of Advertising Research, 44. 188–201.FORCEVILLE, C. (1996): Pictorial metaphor in advertising. Routledge, New York.GOLDENBERG, J., MAZURSKY, D. (2008): When deep structures surface. Design structures that

can repeatedly surprise. Journal of Advertising, 34. 21–34.GOLDENBERG, J., MAZURSKY, D., SOLOMON, S. (1999): The Fundamental Templates of Qua-

lity Ads. Marketing Science, 18 (3). 333–351.HITCHON, J. C. (1997): The locus of metaforical persuasion: An empirical test. Journalism and

mass communication quartely, 74. 55–68.KARDES, F. R. (1993): Consumer inference: Determinants, consequences, and implications for

advertising. In MITCHELL, A. A. (ed.): Advertising exposure, memory, and choice. Law-rence Erlbaum Associates, Hillsdale. 163–191.



KAUFFMAN, S. (1995): At home in the universe. Oxford University Press, Oxford.KAUFMAN, J. C. (2009): Creativity 101. The Psych 101 Series. Springer Publishing Company,

New York.KELSO, J. A. S. (1997): Dynamic patterns: The self-organization of brain and behavior. MIT

Press, Cambridge MA.KOSLOW, S., SASSER, S. L., RIODAN, E. F. (2003): What is creative to whom and why? Jour-

nal of Advertising Research, 43. 96–110.KOTLER, P., ZALTMAN, G. (1971): Social marketing: Strategies for changing public behaviour.

The Free Press, New York.KOVER, A. J., GOLDBERG, S. M., JAMES, W. L. (1995): Creativity vs. effectiveness? An in-

tegrating classification for advertising. Journal of Advertising Research, 35. 29–40.KOZBELT, A., BEGHETTO, R. A., RUNCO, M. A. (2010): Theories of creativity. In KAUFMAN, J. C.,

STERNBERG, R. J. (eds): The Cambridge handbook of creativity. Cambridge UniversityPress, New York. 20–47.

MCCORMAC, E. R. (1985): A cognitive theory of metaphore. MIT Press, Cambridge.MCQUARRIE, E. F., MICK, D. G. (1996): Figures of rethoric in advertising language. Journal

of Consumer Research, 22. 424–438.MCQUARRIE, E. F., MICK, D. G. (1999): Visual rethoric in advertising: Text interpretative, ex-

perimental, and reader-response analyses. Journal of Consumer Research, 26. 37–54.MCQUARRIE, E. F., MICK, D. G. (2003): Visual and verbal rhetorical figures under directed

processing versus incidental exposure to advertising. Journal of Consumer Research, 29.573–587.

MICK, D. G., POLITI, L. G. (1989): Consumer interpretations of advertising imagery: A visitto the hell of connotation. In HIRSCHMAN, E. (ed.): Interpretive Consumer Research. Provo:Association of Consumer Research. 85–96.

MINSKY, M. (1985): The Society of Mind. Simon and Schuster, New York.MORIARTY, S. E. (1996): Effectiveness, Objectives and the Effie Awards. Journal of Adverti-

sing Research, 36. 54–63.PERLOFF, R. M. (2010): The dynamics of persuasion. Communication and attitudes in the 21st

century. Routledge, New York.PHILLIPS, B. J. (1997): Thinking into it: Consumer interpretation of complex advertising ima-

ges. Journal of advertising, 26. 77–87.PHILLIPS, B. J. (2003): Understanding visual methaphor in advertising. In SCOTT, L. M.,

BATRA, R. (eds): Persuasive imagery. Routledge, New York. 297–310.ROTHENBERG, A. (1971): The process of janusian thinking in creativity. Archives of General

Psychiatry, 24. 195–205.SAS I. (2006): Reklám és pszichológia. Kommunikációs Akadémia Könyvtár, Budapest.SAS I. (2010): Reklám a jóért. Társadalmi célú reklám. Kommunikációs Akadémia Könyv-

tár, Budapest.SCOTT, L. M. (1994): The bridge from text to mind: Adapting reader-response theory to con-

sumer research. Journal of Consumer Research, 21. 461–480.



SIMON, H. A. (1966): Scientific Discovery and the Psychology of Problem Solving. In Colodny,R. G. (ed.): Mind and Cosmos: Essays in Contemporary Science and Philosophy. Uni-versity of Pittsburg Press, Pittsburg. 22–40.

SIMONTON, D. K. (1987): Developmental antecedents of achieved eminence. Annual of ChildDevelopment, 5. 131–169.

SPERBER, D., WILSON, D. (1986): Relevance: Communication and cognition. Basil Blackwell,Oxford.

STERNBERG, R. J., KAUFMAN, J. C. (2010): Constrains on creativity. In KAUFMAN, J. C.,STERNBERG, R. J. (eds): The Cambridge Handbook of Creativity. Cambridge UniversityPress, New York. 467–482.

STERNBERG, R. J., LUBART, T. I. (1996): Defying the crowd. Free Press, New York.TANAKA, K. (1994): Advertising language: A pragmatic approach to advertisements in

Britain and Japan. Routledge, London.TILL, B. D., BAACK, D. W. (2005): Recall and persuasion. Does creative advertising matter?

Journal of Advertising, 34. 47–57.TORRANCE, E. P. (1966): The Torrance tests of creative thinking – Norms-Technical manual

research edition – Verbal tests, forms A and B-figural tests, Forms A and B. PersonnelPress, Princeton, NJ.

YO, B., CHEN, M., KWOK, L. (2011). Toward predicting popularity of social media messages.In SALERNO, J., YANG, S. J., NAU, D., CHAI, S. K. (eds): Socail computing, behavioral-cultural modeling and prediction: Lecture notes in computer science. Heidelberg: Springer.317–324.

WALLAS, G. (1926): The art of thought. Harcourt, Brace, & World, New York.



AZ ATTITŰDÖK, A TÁRSAS ÉRTÉKORIENTÁCIÓÉS A JÖVŐBELI KÖVETKEZMÉNYEKFIGYELEMBEVÉTELÉNEK SZEREPE

A KÖRNYEZETTUDATOSHULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN1

MEDVÉS Dóra ([email protected]),BALÁZS Katalin ([email protected]),KONDÉ Zoltán ([email protected]),

MÁTYÁS Márta ([email protected])

Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen tanulmányban a társas dilemmák értelmezési kereteiben tárgyalt társas értékorientáció-nak és idői orientációnak, illetve az attitűdök kétféle aspektusának, az implicit és explicit at-titűdöknek a környezettudatosságban betöltött szerepét vizsgáljuk. A fenti meghatározók sze-repét felsőoktatásban részt vevő hallgatók körében, a környezettudatos viselkedés egy speciálisformája, a hulladékgazdálkodás vonatkozásában tettük vizsgálat tárgyává. A kutatás eredmé-nyei szerint a proszociális, azaz együttműködő társas értékorientációval rendelkező személyek– a proszelf, azaz önérdekvezérelt személyekhez képest – környezettudatosabb hulladékgaz-dálkodásról számoltak be. A környezettudatos hulladékgazdálkodás hátterében meghúzódó de-terminánsok között eredményeink szerint a proszelf személyek esetében a jövőbeli követ-kezmények figyelembevétele mellett az explicit attitüdinális szempontoknak is meghatározószerep jut, míg a proszociális személyek viselkedésének bejóslásában az alkalmazott változóknem játszanak szerepet.


1 A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Uniótámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.



BEVEZETÉS

A környezettudatossággal kapcsolatba hozható problémák nemcsak hétköznapjainkban,hanem a tudományos kutatásokban is jelen vannak; a környezeti problémák megoldásábanmind a természettudományi, mind a társadalomtudományi kutatások jelentős szerepet játsz-hatnak (Stern, 1992). Számos pszichológiai vizsgálat elsősorban a környezettudatos szándékotés/vagy magatartást meghatározó tényezők feltárására fókuszál (ld. pl. Gärling, Fujii, Gärling ésJakobsson, 2003; Kaiser, 2006; Stern, 2008), de a környezettudatosságot népszerűsítő kam-pányok kialakításának, a viselkedésváltozás elősegítésének vizsgálati kérdésköre is megjele-nik a pszichológiában (Medvés és Kovács, 2012; Thøgersen, 2007).

A környezettudatos magatartás vizsgálatához számos elméleti megközelítés ismeretes; ezekközéppontjában jellemzően a normák (Normaaktivációs modell; Schwartz, 1977), az értékek(Érték-hiedelem-norma modell; Stern és Dietz, 1994; Stern, Dietz és Guagnano, 1995), az at-titűdök (Tervezett viselkedés elmélete; Ajzen, 1991) és a társas dilemmák (Dawes, 1980),illetve azok meghatározói (összegfoglalót ld. Steg, 2003) állnak.

Jelen tanulmány célja a társas dilemmahelyzetekben hozott döntéseket befolyásoló társasértékorientáció és idői orientáció, illetve az attitűdök explicit és implicit aspektusának kör-nyezettudatosságban betöltött szerepének feltárása. Tanulmányunk újszerűsége, hogy az ál-talunk alkalmazott változók egy modellben történő vizsgálata eddig nem ismert a szakiroda-lomban; az attitüdinális szempontok és a társas dilemmahelyzetek – mint a környezettudatosságértelmezési keretei – viszonylag ritkán találkoznak.

Implicit és explicit attitűdökThurstone 1928-es kijelentése, miszerint az attitűdök mérhetőek, a szociálpszichológia egyikkiemelkedő kutatási területét alapozta meg: az attitűdök kialakulása és változása aktívan ku-tatott területté vált (ld. pl. Gawronski és LeBel, 2008). Később az attitűdök indirekt mérő-eszközei (ld. pl. Fazio és Olson, 2003) új távlatot nyitottak, aminek következményeként az imp-licit és explicit attitűdök elkülönítése szükségszerűvé vált.

Az explicit attitűdök közvetlen mérések segítségével hozzáférhetőek, mint pl. az önbe-valláson alapuló kérdőív. A közvetlen mérések alapvetően tudatos, verbális és absztrakt repre-zentációi az értékelő viszonyulásoknak (Payne, Burkley és Stokes, 2008). Továbbá általánosanelfogadott, hogy az explicit attitűdök gyorsan változhatnak; befolyásolhatja őket új információaz attitűdtárgyról, az információk aszimmetrikus volta, a saját célok és viselkedési szándékokkognitív feldolgozása, kulturálisan meghatározott tudás és a szociális környezet (Rydell ésMcConnell, 2006). Az explicit attitűdök a szándékos viselkedést befolyásolják elsősorban(Rydell és McConnell, 2006).

Mindezekkel szemben az implicit attitűdök indirekt mérőeszközök által válnak hozzá-férhetővé. Ide sorolható például az Implicit Asszociációs Teszt (Greenwald, McGhee ésSchwartz, 1998), ami reakciómérésen alapuló preferenciavizsgálatot tesz lehetővé két konst-ruktum vonatkozásában. Az implicit attitűdök olyan értékelő viszonyulásokat hordoznak, me-lyek a tudat számára többnyire nem hozzáférhetőek és jól elkülönülnek a szándékos megis-merési folyamatoktól. Az implicit attitűdök lassan változnak (Rydell és McConnell, 2006),

26 MEDVÉS Dóra – BALÁZS Katalin – KONDÉ Zoltán – MÁTYÁS Márta


változásuk többnyire az attitűdtárggyal kapcsolatos hasonlósági és asszociatív információk ha-tására történik (Olson és Fazio, 2001; Wilson, Lindsey és Schooler, 2000). Az implicit attitű-dök alapvetően a személyek asszociációs struktúráját alakítják és a spontán viselkedést irá-nyítják (McConnell és Leibold, 2001).

Számos vizsgálat foglalkozott az azonos attitűdtárggyal szembeni eltérő implicit és exp-licit attitűdökkel (ld. pl. Fazio és Olson, 2003; Nosek, 2007; Payne et al., 2008). Nosek (2005)demonstrálta, hogy maga az attitűdtárgy is nagy befolyással van a korreláció erősségére; 0,75-os,atipikusan erős korrelációról is beszámol implicit és explicit attitűdök között. Továbbá számos,az implicit és explicit attitűdök viszonyára ható moderáló változót nevez meg, mint példáulaz attitűdök polaritása, az értékelés kiugró volta, tapasztalat, tudatosság, társas hatás, minta-vétel stb.

Léteznek olyan általános elméletek, amelyek egy modellben integrálják az implicit és exp-licit attitűdöket. E modellek az attitűdöket vagy különálló rendszerekként (pl. hasonlóság alapúkövetkeztetési rendszer, Sloman, 1996), vagy egymással szoros interakcióban lévő rendsze-rekként (pl. motiváció és lehetőség az átgondolásra, MODE; Fazio, 1995) mutatják be. Az egyiklegelfogadottabb modell a duális attitűdök modellje (Wilson, Hodges és LaFleur, 1995; Wilsonet al., 2000), amely azt hangsúlyozza, hogy az új attitűdök felülkerekednek a régieken, kettősattitűdöket eredményezve azonos attitűdtárgy esetén, ezáltal a régi implicit és az új explicit at-titűdök együttes jelenlétét eredményezik. Ezekben az esetekben a viselkedésben is egyfajta ket-tősség figyelhető meg: a tudatos és az automatikus viselkedések kettősséget mutatnak (Wilsonet al., 2000).

Jelen tanulmányban nincs hangsúlyos előfeltevésünk az implicit és explicit attitűdökkölcsönhatásáról, hiszen a környezettudatos implicit és explicit attitűdök egy pillanatnyi ál-lapotát, és ezek viselkedésre vonatkozó előrejelző értékét vizsgáljuk.

Az explicit és implicit attitűdök szerepe a környezettudatosságbanA környezeti attitűdök mérésére számos explicit mérőeljárás ismeretes. Gyakran alkalma-zott attitűdkérdőívek között említhetjük például az Új Környezeti Paradigmát (Dunlap és VanLiere, 1978; Dunlap, Van Liere, Mertig és Jones, 2000) vagy akár a Környezeti Attitűd Kér-dőívet (Milfont és Duckitt, 2006). A környezeti attitűdök és a környezettudatos magatartásközötti összefüggést számos vizsgálat megerősítette (ld. pl. Kaiser, 2006; Milfont és Duckitt,2010).

Kevesebb kutatás született azonban, amely az implicit asszociációk és a környezet ösz-szefüggését kívánta feltárni (ld. pl. Davis, Green és Reed, 2009; Schultz, Shriver, Tabanico ésKazian, 2004). Ritka példa Schultz és munkatársainak (2004) tanulmánya, ami a természetikörnyezethez való kötődés és a környezettudatos magatartás kapcsolatát vizsgálta implicit asz-szociációk segítségével. Vizsgálatukban a természeti környezethez való kötődés explicit és imp-licit mérőeszközei gyenge szignifikáns korrelációt mutattak egymással, az implicit asszociá-ciós teszt eredményei nem mutattak azonban összefüggést a környezettudatos viselkedésönbevallásos mérőeszközével.

Az attitűdök, a társas értékorientáció és a jövőbeli következmények... 27


A társas dilemmahelyzetek társas és idői meghatározóinak szerepe a környezettudatosviselkedésbenA környezettudatosság problémakörének értelmezésekor, kutatásakor a társas dilemmahely-zetek gyakran szolgálnak elméleti keretként, hiszen ezek jellemzői (pl. a társadalom szem-pontjából együttműködő válasz alacsonyabb egyéni kimenettel jár, mint az egyéni szempon-tokat követő; az együttműködő válasz mások számára kevésbé ártalmas, mint az individualista;mindenki együttműködése jár a legeredményesebb kimenettel) a legtöbb környezettudatosságotérintő probléma esetében is érvényesek (ld. pl. Steg, 2003). A társas dilemmahelyzetekben mu-tatott viselkedést számos egyéni és szituatív tényező befolyásolhatja (ld. pl. Weber, Kopelmanés Messick, 2004). Azonban a társas dilemmákban hozott döntések meghatározói között el-különíthetünk egy olyan szempontrendszert is, amely szerint a társas tényezők és az idői té-nyezők egyaránt szerepet játszhatnak a dilemmahelyzetekben hozott döntésekben (Joireman,Lasane, Bennett, Richards és Solaimani, 2001).

Tanulmányunkban Joireman és munkatársainak (2001) kutatásához hasonlóan a társasmegfontolások közül a társas értékorientációt (Messick és McClintock, 1968; Van Lange, Otten,De Bruin és Joireman, 1997), az idői megfontolások közül pedig a jövőbeli következményekfigyelembevételét (Strathman, Gleicher, Boninger és Edwards, 1994) kezeljük. A követke-zőkben ezeket a koncepciókat mutatjuk be, illetve a társas dilemmahelyzetekben és a kör-nyezettudatosságban betöltött szerepüket ismertetjük.

A társas értékorientáció szerepeA Messick és McClintock (1968) által definiált társas értékorientáció elsősorban a kölcsönösfüggőségi helyzetek vizsgálatában játszik fontos szerepet; a társas értékorientáció azt mutatjameg, hogy az egyének másokkal való érintkezés során milyen kimenetel elérését preferálják.A társas értékorientáció egyik igen gyakran alkalmazott tipológiája (pl. Messick és McClin-tock, 1968; Van Lange et al., 1997) három típust különböztet meg. Együttműködő orientáció -júnak azok a személyek tekinthetők, akik a közös nyereség maximalizálására törekszenek; azindividualista személyek számára kívánatos kimenetel a saját nyereségük maximalizálása, te-kintet nélkül a másik személy nyereségére; míg a versengő személyek a saját és a mások nye-resége közötti különbséget igyekeznek maximalizálni (Messick és McClintock, 1968). A há-rom társas értékorientációs típus további csoportosítási lehetősége alapján az együttműködőketproszociális, míg az individualistákat és a versengőket proszelf orientációjú személyekként hi-vatkozzák (ld. pl. Van Lange és Liebrand, 1989). A továbbiakban az egyszerűség kedvéért pro-szociális és proszelf személyekről beszélünk.

Liebrand és Van Run (1985) társas dilemmahelyzetben, erőforrásjátszmák keretein belültanulmányozták a vizsgálati személyek társas értékorientációját és viselkedését. Azt találták,hogy a kísérleti helyzetben az önzetlenek mutatták a legtakarékosabb, legegyüttműködőbb vi-selkedést, őket követték az együttműködő és az individualista orientációjú személyek, míga versengők gazdálkodtak legkevésbé takarékos módon a készletekkel.

Közlekedési szituációt modellező társas dilemmahelyzetben folytatott kutatást Van Vugt,Meertens és Van Lange (1995), melyben különböző jellemzőkkel bíró ingázási helyzetekbenhoztak döntést a vizsgálatban részt vevők. Eredményeik szerint a proszociális személyek erő-



sebb preferenciával rendelkeztek a tömegközlekedéssel való ingázásra, mint proszelf társaik.A proszelfek abban az esetben mutattak nagyobb hajlandóságot a tömegközlekedés haszná-latára, hogyha a kapott információkból arra következtethettek, hogy az autóhasználattal je-lentősen megnövekedhet az utazási idő a tömegközlekedéshez képest.

A jövőorientáció szerepeA társas dilemmahelyzetekben az egyén döntéseit a társas értékorientáció mellett az idői orien -táció is befolyásolja, hiszen egy bizonyos viselkedésforma azonnali és hosszú távú követ-kezménye eltérőek lehetnek (Joireman et al., 2001).

A jövőorientáció alatt Kastenbaum (1961) definíciója alapján a jövő eseményeivel valóáltalános törődést, a jövőbeli események iránti általános aggodalmat értjük. A jövőorientációolyan viselkedésformákkal hozhatjuk összefüggésbe, amelyek egyaránt járnak azonnali és jö-vőbeli következményekkel is. Strathman és munkatársai (1994) szerint megbízható és időbenviszonylag stabil egyéni különbségek vannak annak mértékben, hogy a személyek viselkedésükmegválasztásakor számolnak-e azok jövőben fellépő következményeivel. A szerzők szerinta jövőbeli következmények figyelembevételét egy kontinuum mentén lehet értelmezni. A skálaegyik végpontján azok a személyek helyezkednek el, akik egyértelműen számolnak tetteik jö-vőben fellépő következményeivel. Ők azok, akik hisznek abban, hogy viselkedésüknek a jövő-ben meglesz az eredménye, jelenbeli fáradozásaik, költségeik meg fognak térülni. Hajlandóakfeláldozni a jelenlegi kényelmüket, élvezeteiket egy jövőbeli kívánatos állapot elérése érde-kében. Velük ellentétben a kontinuum másik végpontján azok a személyek vannak, akiket nemérdeklik a jövőbeli kimenetelek. Ezek a személyek inkább jelenlegi hasznukat maximalizál-ják, hiszen szemléletük szerint azok költségei még sokáig nem fognak jelentkezni. Ezen cso-port tagjai, mivel nem veszik figyelembe a viselkedésüknek csak később megjelenő követ-kezményét, a jövőbeli problémákra figyelmeztető információkat is kevésbé meggyőzőnektartják.

Az egyéni különbségek vizsgálatakor Stratham és munkatársai (1994) megállapították,hogy a jövőbeli következmények figyelembevétele pozitív kapcsolatban állt mind az egész-séggel való törődéssel, mind a környezettudatos magatartással, míg a skála alkoholfogyasz-tással való összefüggése ellentétes irányú volt. Szintén a jövőorientáció és a környezettuda-tosság kapcsolatát vizsgálták Joireman és munkatársai (2001). Eredményeik szerinta környezettudatos viselkedés szándéka és a környezettudatos viselkedés is pozitív korrelá-ciót mutat a jövőbeli következmények figyelembevételével. Egy másik kutatás az idői orien-táció környezeti attitűdökkel való kapcsolatát vizsgálta. Milfont és Gouveia (2006) azt talál-ták, hogy a jövőbeli időperspektíva a környezeti attitűdök megőrzés dimenziójával pozitív,a hasznosítás dimenziójával negatív korrelációt mutatott.

A társas dilemmahelyzetek korábbiakban említett és általunk is vizsgált meghatározóinak,a társas és idői szempontok figyelembevételének interakciójára vonatkozóan Joireman és mun-katársai (2001) végeztek vizsgálatot. Kérdőíves kutatásukban gyenge, de szignifikáns korre-lációt találtak, mely szerint a proszocialitás a jövőbeli következmények nagyobb mértékű fi-gyelembevételével jár együtt.



A VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA

HipotézisekA vizsgálatban azt kívántuk feltárni, hogyan függnek össze az explicit és implicit attitűdök,az idői orientáció és a környezettudatos viselkedés egy speciális formája, a környezettudatoshulladékgazdálkodás, illetve milyen szerepet játszanak ebben a viselkedésben a társas érté-korientációs mintázatok. Az összefüggések feltárásához az alábbi hipotézisek kerültek meg-fogalmazásra:

A társas értékorientáció környezettudatos magatartásban betöltött szerepével kapcsolat-ban azzal a feltételezéssel éltünk (ld. hipotézis), hogy a proszociális társas értékorientációvaljellemezhető személyek a környezetükkel kapcsolatban is együttműködőbben bánnak, ezál-tal a környezettudatos hulladékgazdálkodásuk mértéke szignifikánsan különbözni fog a pro-szelf személyekétől. A hipotézis alapjául azok a kutatási eredmények szolgálnak, melyek sze-rint a proszociálisok együttműködőbben bánnak erőforrásaikkal a társas dilemmahelyzetekben(pl. Kramer, McClintock és Messick, 1986), illetve a környezettudatosság vonatkozásában egyközlekedési helyzetet modellező társas dilemmahelyzetben a proszociális személyek nagyobbhajlandóságot mutattak tömegközlekedéssel való ingázásra, mint a proszelfek (Van Vugt et al.,1995).

Továbbá azt feltételezzük, hogy a társas értékorientációs kategóriák tekintetében külön-böző szempontok határozzák meg a környezettudatos magatartást. Feltevésünk szerint a pro-szelf személyek környezettudatosságában a külső megerősítők játszanak szerepet (2a hipoté-zis). A hipotézist korábbi kutatási eredményeinkre (Kovács és Medvés, 2009), illetvenemzetközi adatokra (Van Dijk, De Cremer és Handgraaf, 2004) alapozzuk, melyek szerinta proszelfek érzékenyebbek a környezetből eredő, külső megerősítőként szolgáló informáci-ókra, amelyek jelentősebb mértékben befolyásolják viselkedésüket, mint proszociális társai-két. Jelen vizsgálatban a jövőbeli következmények figyelembevétele és az explicit attitűdökszolgálhatnak külső megerősítőként, azaz az önérdeket támogató szempontként a környezet-tudatos viselkedés meghatározásában. Ezek ugyanis azok a tényezők, amelyek a környezetbőlszármazó információk révén – például a környezettudatosság fontosságának, hasznosságának,azok hosszú távú előnyeinek hangsúlyozásával – külső megerősítőként szolgálhatnak a kör-nyezettudatosság kapcsán.

A társas értékorientáció és az implicit attitűdök kapcsolata – eddigi ismereteink szerint –nem képezték még empirikus kutatás tárgyát. Mivel azonban az előzőekben említett vizsgá-latokban (Kovács és Medvés, 2009; Van Dijk et al., 2004) a proszociális személyek viselke-désére a környezetből származó információk nincsenek jelentős hatással, ezért azt feltételez-zük, hogy esetükben az implicit attitűd határozza meg a viselkedést (2b hipotézis).

A vizsgálati módszerek bemutatásaA hipotézisek vizsgálatához a résztvevők egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely társas ér-tékorientációjukat, környezettudatos hulladékgazdálkodó viselkedésüket, tetteik jövőbeli kö-vetkezményeinek figyelembevételét, illetve környezettudatos hulladékgazdálkodással kap-csolatos explicit attitűdjeiket mérte. A kérdőívek kitöltése online formában, számítógépen



keresztül történt, amelyet a szintén számítógépes támogatású implicit attitűdöket mérő feladatkövetett. A laboratóriumban folytatott vizsgálat során minden alkalommal jelen volt egyvizsgálatvezető is.

A társas értékorientáció mérőeszközeA társas értékorientációs típusok elkülönítésére a Messick és McClintock (1968) által kifej-lesztett hipotetikus elosztási játszmákon alapuló kérdőívet alkalmaztuk, amelyet Van Langeés munkatársai (1997) adaptáltak. A teszt kilenc választási helyzetet tartalmaz, melyben a kí-sérleti személyeknek minden esetben előre meghatározott kimenetekkel járó kombinációk vá-lasztásával kell jutalmat osztaniuk saját maguk és egy másik személy között, akit nem is-mernek, és jövőbeni találkozásaik során sem ismernék meg egymást. A kilenc választási helyzetmindegyike tartalmazta a három alapvető értékorientációs típusnak megfelelő együttműködő,individualista és versengő választást.

A kérdőív egyik példaiteme:A B C

A Te pontjaid 480 540 480A másik pontjai 80 280 480

A példaitemben az „A” elosztás a legnagyobb különbség maximalizálására törekvő ver-sengő, a „B” választás a legnagyobb saját haszon elérését preferáló individualista, míg a „C”elosztás a maximális együttes haszon elérésére irányuló együttműködő választásnak felel meg.Azok a személyek sorolhatók be a három társas értékorientáció típus egyikébe, akik a kilencbőllegalább hatszor következetesen ugyanazon orientációs típust leíró alternatíva választásamellett döntöttek. Társas értékorientáció szempontjából nem kategorizálhatók azok a szemé-lyek, akiknek nem volt hat konzisztens válaszuk.

A társas értékorientáció esetén további kategorizációval is élhetünk az individualisták ésversengők csoportjának összevonásával. Ezáltal a proszelf (individualista és versengő), illetveproszociális (együttműködő) személyek csoportjainak elkülönítésére nyílik lehetőségünk,amely meglehetősen gyakori a szakirodalomban (ld. pl. Van Lange et al., 1997; Van Vugt et al.,1995).

Környezettudatos hulladékgazdálkodást mérő kérdőívA vizsgálatunkban használt környezettudatos hulladékgazdálkodó viselkedést mérő kérdőívösszeállításához az Általános Ökológiai Magatartás skála („General Ecological BehaviorScale”, GEB; Kaiser és Wilson, 2004) szolgált alapul. A jelen mérőeszköz kialakításakor ala-pul vett 50 itemes kérdőív a következő hat viselkedéscsoport köré szerveződik: energiamegta-karítás, közlekedés-szállítás, hulladékkezelés, fogyasztói magatartás, szelektív hulladékgyűj-tés és helyettesítő, társas környezetvédő viselkedés. Az általunk használt 10 itemes kérdőívösszeállításakor a mérőeszköz hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdéseit alkalmaztuk: a hul-ladékkezelésre vonatkozó 5 item, a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó 4 tétel és a társaskörnyezetvédő viselkedésre vonatkozó 1 item átvételével. Az állításokban megfogalmazott



viselkedés előfordulásának gyakoriságát 7 fokú Likert-skálán kellett értékelni a kísérleti sze-mélyeknek. A kérdőív egy tipikus állítása például: „Az ásványvizet visszaváltható palackbanveszem.”

A skála fordított itemeket is tartalmaz. A magasabb átlagpontszámot elérő személyek a kör-nyezettudatos hulladékgazdálkodó viselkedés magasabb fokával jellemezhetőek.

Időorientáció mérésére szolgáló eljárásAz időperspektívát a Strathman és munkatársai (1994) által kialakított jövőbeli következmé-nyek figyelembevételét mérő („Consideration of Future Consequences Scale”, CFC) kérdő-ívvel vizsgáltuk.

A skála 12 item segítségével méri, hogy a kitöltő személy mennyire veszi figyelembe vi-selkedésének jövőben fellépő következményeit. A vizsgálati személyek 5 fokú Likert-skálánjelölték annak mértékét, hogy mennyire jellemzi őket az adott állítás. Egy tipikus item a kér-dőívből: „Figyelembe veszem a dolgok jövőbeli alakulását, és megpróbálok ezekre a min-dennapi viselkedésemmel hatással lenni.”

A kérdőív fordított itemeinek átkódolásával a magasabb átlagpontszámot elérő személyreinkább jellemző, hogy viselkedésük megválasztásakor számolnak annak a jövőben megjelenőkövetkezményeivel, míg az alacsonyabb átlagpontszámot elérő személyek inkább a jelenbelijóllét elérésére motiváltak.

Az explicit attitűd méréseAz explicit attitűdök mérésére alkalmazott eljárás kialakítása során a környezettudatos hulla-dékgazdálkodás kérdőívben is előforduló tevékenységformák értékelését kértük a részvevőktől.A tevékenységek között szerepelt az újrahasznosítás, az újrafelhasználás, a szemétszedés, azutántöltés, a szelektálás és a visszaváltás. Ezek megítélése egy 7 fokú skálán, jó-rossz, jelentős-jelentéktelen, fontos-nem fontos, szükséges-szükségtelen, hasznos-haszontalan, hatásos-hatástalan bipoláris melléknévpárok mentén történt, amelyek a környezettudatosságot érintőkérdések kapcsán kerültek kialakításra.

Az implicit attitűd mérésére alkalmazott módszerA környezettudatos hulladékgazdálkodással kapcsolatos implicit attitűdök feltárásához azImplicit Asszociációs Tesztet alkalmaztuk (Greenwald et al., 1998), amely a válaszlatenciákkülönbsége alapján következtet az automatikus asszociációk erősségére.

A résztvevőknek a vizsgálatban egy attribútum- és egy célkategorizációs feladatot kellettvégezniük reakcióidő helyzetben. Az attribútumkategorizációs feladatban a monitor közép-vonalában, zöld színnel megjelenő kifejezéseket (mellékneveket és főneveket) kellett kate-gorizálni két lehetséges attribútumkategória („szerintem jó” vs. „szerintem rossz”) mentén. Azimplicit attitűdmérés általunk alkalmazott perszonalizált változatának kialakítása Olson és Fazio(2004) nevéhez köthető. A módosítás által („jó”, illetve „rossz” instrukció helyett „szerintemjó”, illetve „szerintem rossz” instrukció alkalmazása) kiküszöbölhetőek a mérés extraperszo-nális asszociációkból fakadó szennyeződései. A kategorizálandó kifejezéslista hét pozitív(jó) és hét negatív (rossz) jelentéstartalmú kifejezésből állt (gonosz, bomba, gyász, gyűlölet,



háború, félelem, gyilkosság, illetve csoda, szivárvány, béke, szeretet, ajándék, szerencse,gyönyör); kifejezések nagy részét Greenwald és munkatársai (1998) tanulmányából vettük át.

A célkategorizációs feladatban a középvonalban megjelenő, fehér színű kifejezéseket kel-lett kategorizálni két célkategória („környezettudatos” vs. „szabadidős”) egyikébe. A környe-zettudatos kategóriába a környezettudatos hulladékgazdálkodással összefüggésben álló tevé-kenységek tartoztak (újrahasznosítás, szemétgyűjtés, újrafelhasználás, utántöltés, visszaváltás,szelektálás), a szabadidős kategóriába pedig kifejezetten szabadidős tevékenységek (interne-tezés, olvasás, tévézés, zenehallgatás, sétálás, mozizás). A környezettudatos tevékenységek melléazért választottuk a szabadidőseket, mert mindkét kategória tevékenységei opcionálisan vá-laszthatóak az egyének számára, továbbá a kategóriák tevékenységeit költségként, illetve be-vételként észlelhetik, hiszen a környezettudatos viselkedésbe időt és energiát kell fektetniük,míg a szabadidős tevékenységekből profitálhatnak a feltöltődés, társas támogatás révén.

A célkategóriák, ill. attribútumkategóriák a képernyő jobb, illetve a bal felső sarkában vol-tak láthatók a kísérlet során végig az ingerekkel megegyező színben. A kategorizálandó főnevekmegjelenítésére 36-os méretű, Ariel stílusú karaktereket használtunk. A cél- és attribútumka-tegóriáknál használt Ariel stílusú karakterek mérete 28-as volt.

A program véletlenszerűen válogatott az attribútumok, illetve a célkifejezések készleté-ből azzal a megkötéssel, hogy egy adott tétel csak abban az esetben kerülhet újbóli bemuta-tásra, ha a készlet kimerült. Az inger a kísérleti személy válaszáig volt látható. Rossz válaszesetén egy piros színű „X” jelent meg az inger fölött egészen a korrigált válaszig. A személyválaszát követően 400 ms elteltével következett az új inger. Az attribútum- és célkategóriák-nak megfeleltetett válaszbillentyűk a két feladatban azonosak voltak (E: bal kéz, illetve I: jobbkéz). Az attribútumkategorizációs feladat válaszszabályai a kísérlet során nem változtak.A „szerintem jó” kategória jobb kezes, a „szerintem rossz”, kategória a bal kezes válasznakfelelt meg. A célkategorizációs feladatban a „környezettudatos” kategória a blokkok egy ré-szében bal kezes, a blokkok más részében jobb kezes válaszhoz kapcsolódott, ugyanezen blok-kokban a „szabadidős” kategória jobb, illetve bal kezes válaszokhoz kapcsolódott. A kategória-válasz viszonyoktól függően két elrendezés lehetséges. A szabadidős tevékenységek pozitívjelentéstartalmát feltételezve a pozitív értéktartalmat kifejező attribútumkategória („szerintemjó”) és a célkategóriák közül a „szabadidős” kategória, illetve a megfelelő válaszok egybe esését(téri orientációját) tekintettük kompatibilis elrendezésnek. Ez azt jelenti, hogy kompatibilis el-rendezésben a „szerintem jó” kategóriához hasonlóan a „szabadidős” kategória is a jobb ke-zes válaszhoz asszociálódott, inkompatibilis elrendezésben pedig a „környezettudatos” kate-gória került a jobb oldalra a „szerintem jó” kategória mellé.

A vizsgálat a feladat rövid szóbeli ismertetésével kezdődött, majd írásos instrukció jelentmeg a monitoron. Az instrukció ismertette az attribútum-, illetve célkategória-párokat, a ka-tegorizálandó kifejezéseket és az attribútum-, illetve a célkategorizációs feladat szabályait.Ezenkívül az instrukcióban hangsúlyoztuk, hogy lehetőség szerint igyekezzenek a szemé-lyek gyorsan, de pontosan válaszolni. Az IAT vizsgálatok felépítését követve a kísérlet hétblokkot tartalmazott a következő sorrendben. Az első blokkban a célkifejezéseket kellett ka-tegorizálni, a második blokkban az attribútumokat. Mindkét blokk 20-20 próbát tartalmazott,és a kategorizációs feladatok gyakorlására szolgált. Az ezt követő két kombinált feladat



blokkban a két feladatot felváltva kellett végrehajtani, azaz a felváltva megjelenő kifejezéseketkellett a már ismert attribútum-, illetve célkategóriák szerint osztályozni. A kombinált feladat elsőgyakorlóblokkja 20, a tesztblokkja 40 próbából állt. Az ezt követő blokkban újból célkategori-zációs feladat következett 20 gyakorlópróba erejéig, de a korábban alkalmazott kategória-válaszgomb illesztés megfordításával. Azaz a korábban érvényes válaszszabály (pl. kompatibi-lis elrendezés: szabadidős-jobb kéz) megfordult (pl. inkompatibilis elrendezés: környezettudatos-jobb kéz). A vizsgálat utolsó két blokkja (20, illetve 40 próba) kombinált feladatvégzéstkívánt, a melléknév feladatban az eredeti, a célkategorizációs feladatban a megfordított kate-gória-válaszgomb elrendezésnek megfelelően. A személyek fele kompatibilis elrendezés mel-lett kezdte a kombinált feladatvégzést, majd áttért az inkompatibilis elrendezésre, a személyekmásik fele fordított (inkompatibilis-kompatibilis) sorrendben teljesítette a feladatot.

Az IAT hatás megállapítása a kompatibilis és inkompatibilis elrendezésű feladatokban mértreakcióidők átlagának különbségén alapult. A hatás mértékének megállapításához, azaz a d ér-ték kiszámításához – kissé leegyszerűsítve – a reakcióidő-átlagok szórásértékkel történő kor-rekciója szükséges. A d érték újabb keletű kiszámítási algoritmusának megfelelően (Greenwald,Nosek és Banaji, 2003) az adatok semmiféle előzetes transzformációs (logaritmikus) és szű-rési (hibás vagy lassú válaszok kiszűrése) eljáráson nem estek át.

A vizsgálati személyek és a vizsgálat körülményeinek bemutatásaA vizsgálatot 2011 decemberében, illetve 2012 januárjában folytattuk le a Debreceni Egye-tem Pszichológiai Intézetének laboratóriumában. Az adatgyűjtés számítógépen keresztül tör-tént, és az implicit asszociációkat mérő teszt reakciómérésen alapuló értékeléséből kiindulvaminden alkalommal nyugodt körülményeket biztosítottunk az egyéneknek, így lehetőségünkvolt a váratlan, zavaró ingerek kizárására. Az implicit asszociációkat mérő eljárást az Inquisit(2.0) kísérletvezérlő programon konstruáltuk meg.

A vizsgálatban 89 – 18 és 42 év közötti – személy vett részt (M = 25,37; SD = 5,14), fő-ként északkelet-magyarországi felsőoktatási intézmények tanulói: főiskolások, egyetemisták,doktori iskolák hallgatói. A vizsgálati mintát 26 férfi és 63 nő alkotta; a két csoport az átla-géletkort tekintve nem különbözött jelentősen (férfiak esetében: M = 24,73; SD = 4,25; nőkesetében: M = 25,64; SD = 5,48). A vizsgálatban való részvételért egy egyetemi logóval el-látott füzetet kaptak a személyek.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

A változók leíró statisztikáiA statisztikai elemzések lefolytatása előtt megbízhatósági vizsgálatot folytattunk az egyes mé-rőeszközök esetében. Amint az az 1. táblázatban is látható, minden változó megfelel a meg-bízhatósággal szemben támasztott kritériumoknak. Azonban a környezettudatos hulladék-gazdálkodást mérő kérdőív esetében egy item kihagyásával a skála megbízhatósága javult(mind a 10 item esetében, α = 0,63), ezért ebben az esetben a skála 9 itemes változatát alkal-maztuk. A kihagyott item a következő: „Étkezés után a WC-be borítom a maradékot.”



A leíró statisztikai elemzések alapján 3 személyt kizártunk a további adatelemzésből. Ese-tükben az explicit attitűd skála átlagértéke legalább 2,55, legfeljebb 5,36 ponttal eltért az át-lagtól, miközben a további skálák és mérőeszközök esetében tapasztalt átlagértékeik nem te-kinthetőek kiugrónak. A leíró statisztikai elemzéseket így 86 fős mintán folytattuk le.

1. táblázat. A független változók megbízhatósága és korrelációs összefüggései

Megjegyzés: A Chronbach-féle alfa megbízhatósági eredményeket az átlóban, zárójelben tüntettük fel.Az implicit attitűdmérés esetében a pozitív értékek a környezettudatos elfogultságot jelzik.*p < ,05; **p < ,001N = 86

Az Implicit Asszociációs Teszt eredményei szerint a vizsgálatban részt vevő személyekenyhe preferenciát mutattak a szabadidős tevékenységek irányába (M = –0,21; SD = 0,53),amely a minta összetételét tekintve, felsőoktatásban részt vevő hallgatók esetében, természe-tesnek mondható. Az Explicit Attitűd Kérdőív eredményei alapján a személyek erős elfo-gultságot mutattak a környezettudatos tevékenységek iránt (M = 6,22; SD = 0,60), illetve enyheeltolódás figyelhető meg a jövőbeli következmények figyelembevétele (M = 3,61; SD = 0,56)és a környezettudatos viselkedés irányában (M = 4,54; SD = 0,99). A további statisztikai elem-zések során e változók átlagértékeit alkalmaztuk.

A társas értékorientációt tekintve 40 személyt (a minta 46,5%-a) együttműködőként,azaz proszociálisként; 29 személyt (33,7%) pedig individualistaként vagy versengőként, azazproszelfként kategorizáltunk, míg 17 személyt (19,8%) a szakirodalomban alkalmazott krité-riumok alapján (ld. pl. Van Lange et al., 1997) egyik kategóriába sem lehetett besorolni. A vizs-gálati mintában tapasztalt társas értékorientációs mintázat eloszlása megfeleltethető Au ésKwong (2004) metaanalízisében is közölt értékeknek.

A társas értékorientáció szerepeAz első hipotézisben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a különböző társas értékorientációsmintázatok szerepet játszanak a környezettudatos hulladékgazdálkodás mértékében. Korábbikutatások (pl. Van Vugt et al., 1995) alapján azt vártuk, hogy a proszociális társas értékorien-tációval rendelkezők együttműködőbben bánnak környezetükkel, azaz hulladékgazdálkodá-sukban környezettudatosabbak lesznek.

Átlag Szórás 2. 3. 4. 5.

1. életkor 25,28 5,18

2. implicit attit d (d) –0,21 0,53 -

3. explicit attit d 6,22 0,60 ,01 (,91)

4. jöv beli következmények figyelembevétele 3,61 0,56 ,24* ,38** (,79)

5. környezettudatos hulladékgazdálkodás 4,54 0,99 ,19 ,13 ,49** (,67)



A hipotézis vizsgálatához független mintás t-próba analízist végeztünk; szignifikáns kü-lönbség mutatkozott a proszociális és proszelf személyek környezettudatos hulladékgazdál-kodásának átlagértékei között [t (67) = –2,37; p < ,05]. A 2. táblázatban összefoglalt értékekalapján azonban azt is megfigyelhetjük, hogy a proszociálisok átlagértékei nemcsak a kör-nyezettudatos viselkedést mérő kérdőív esetében bizonyultak magasabbnak, mint a proszel-feké. Szignifikáns különbség figyelhető meg a jövőbeli következmények figyelembevételé-nek átlagértékeit vizsgálva is [t (65) = –3,65; p < ,001].

Az explicit attitűdöt mérő kérdőív átlagértékei esetében és az implicit attitűdök tekinte-tében szintén hasonló irányú különbségeket figyelhetünk meg, a proszocálisok nagyobb el-fogultságot mutatnak a környezettudatos tevékenység iránt, mint a proszelfek. Az attitűdök ese-tében egyik eltérés sem bizonyult szignifikánsnak [t (67) = –1,45; p > ,1; t (67) = –1,44; p > ,1].

2. táblázat. A változók átlagértékei a proszociális és proszelf minták esetében

Megjegyzés: Az implicit attitűdmérés esetében a pozitív értékek a környezettudatos elfogultságot jelzik.

A környezettudatosságot meghatározó tényezők a társas értékorientáció tükrébenA második hipotézis teszteléséhez (melyben a proszociális és proszelf személyek környezet-tudatos hulladékgazdálkodását meghatározó tényezőket kívántuk feltárni) a lineáris regresz-szióanalízis módszerét alkalmaztuk. Mivel a társas értékorientáció szignifikáns különbségeketeredményezett a jövőbeli következmények figyelembevétele és a környezettudatos hulladék-gazdálkodás terén is, ezért az elemzés során a teljes mintát proszociális és proszelf személyekalmintájára bontottuk, ezáltal lehetőségünk nyílt a hatásokat külön almintákon is megvizsgálni.Mindkét alminta esetében a jövőbeli következmények figyelembevétele, illetve az explicit ésimplicit attitűdök szerepeltek független változóként, míg a függő változó a környezettudatoshulladékgazdálkodás volt.

A proszelf személyek almintája esetében a változók a környezettudatos hulladékgazdál-kodás változójának 47%-át magyarázzák [F (3) = 7,45; p < ,001]. Amint az a 3. táblázatbólis kitűnik, a proszelfeknél a jövőbeli következmények figyelembevételének (β = ,48; p < ,05)és az explicit attitűdöknek (β = ,41 ; p < ,05) is szignifikáns hatása van. A környezettudatoshulladékgazdálkodás mind a jövőbeli következmények figyelembevételének, mind a környe-zettudatos explicit attitűdök mértékének emelkedésével is növekszik. A 2a hipotézis ezáltal tá-mogatást nyert.

A proszociális személyek almintáján ezzel szemben a regresszióelemzés eredményeiszerint a vizsgált változók a környezettudatos hulladékgazdálkodás változójának megle-

Környezettudatos hulladékgazdálkodás

Jöv beli következmények figyelembevétele

Explicit attit d Implicit attit d

Proszociális 4,84 3,85 6,32 –0,07

Proszelf 4,27 3,40 6,11 –0,26



hetősen kis mértékét magyarázzák; az alkalmazott modell nem bizonyult szignifikánsnak[F (3) = 1,51; p > ,1). Továbbá a proszociálisok almintáján egyik vizsgált változó hatása semszignifikáns (3. táblázat), tehát a 2b hipotézis nem igazolódott be.

3. táblázat. A környezettudatos hulladékgazdálkodást meghatározó tényezők proszociális és proszelfszemélyek esetében

*p < ,05

ÖSSZEGZÉS

Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja, a környezettudatos magatartást meghatározó té-nyezők közül a társas dilemmahelyzetekhez köthető társas értékorientációbeli és idői orien-tációi, illetve az attitűdök explicit és implicit aspektusbeli sajátosságai milyen hatással van-nak a környezettudatos hulladékgazdálkodásra. A vizsgálat felsőoktatásban részt vevő hallgatókkörében zajlott.

A vizsgálat eredményei szerint a társas értékorientációjukban proszociális személyek kör-nyezettudatosabbak, mint proszelf társaik, illetve tetteik jövőbeli következményeivel is inkábbszámolnak. Ezek az eredmények megfeleltethetőek Roch és Samuelson (1997) kutatási ered-ményeinek, melyben laboratóriumi társas dilemmahelyzetben a proszociális személyek bán-tak legegyüttműködőbben a rendelkezésre álló erőforrásokkal (a társas dilemmahelyzeteketa szituációk strukturális hasonlóságából kifolyólag gyakran alkalmazzák értelmezési keretkénta környezettudatossággal összefüggésbe hozható helyzetek értelmezésekor, ld. pl. Van Vugt,2001). Azonban nemcsak a környezettudatosságot modellező társas dilemmahelyzetekben, ha-nem egy, a jövőbeli közlekedési szokásokkal kapcsolatos döntéseket vizsgáló kutatás során ismegerősítésre került, hogy a proszociális személyek ingázási döntéseikben környezettudato-sabbak, nagyobb hajlandóságot mutatnak a tömegközlekedés használatára az autózással szem-ben, mint a proszelfek (Van Vugt et al., 1995).

A különböző társas értékorientációval rendelkező egyének környezettudatos hulladék-gazdálkodását meghatározó szempontok között jelentős eltérés mutatkozott. A proszelf sze-mélyek viselkedésében a jövőbeli következmények figyelembevétele és a környezettudatos hul-ladékgazdálkodás explicit attitüdinális aspektusai bizonyultak befolyásoló tényezőnek. Azeredmény magyarázatában korábbi kutatásainkat idézhetjük (Medvés, 2011; Medvés és Kovács,

Környezettudatos hulladékgazdálkodás R2

proszociális/proszelf

proszociális/proszelf t

proszociális/proszelf

Explicit attit d –,19/,41 –1,13/2,78*

Implicit attit d ,15/–,05 0,89/–0,34

Jöv beli következmények figyelembevétele

,11/,47

,26/,48 1,49/3,18*



2012), melyekben közös, hogy a környezettudatosság értelmezési keretei között sikerült meg-erősíteniük Kramer és munkatársainak (1986), illetve Van Dijk és munkatársainak (2004) la-boratóriumi vizsgálati eredményét, melyek szerint a proszelf személyek esetében az instru-mentális ösztönzők nagyobb hatással bírnak, mint a proszociálisok esetében.

Nem igazolódott be azonban az implicit attitűdöknek a proszociális személyek környe-zettudatosságában betöltött szerepére vonatkozó hipotézisünk, amelynek hátterében többokot is feltételezhetünk. A környezettudatos viselkedés morális keretek között történő értel-mezése gyakori a szakirodalomban, hiszen ezen szituációk morális aspektusokat is hordoznak(Thøgersen, 1996). Kaiser (2006) vizsgálatában, egy morális szempontokkal kibővített mo-dellben, a moralitásnak jelentős közvetett hatása volt a viselkedéses szándék bejóslásában.A proszociális személyek környezettudatos viselkedésének feltárását célzó további vizsgála-tokba tehát érdemes lehet a morális szempontokat is bevonni. Az eredményt magyarázó okokközött hivatkozhatunk továbbá Stern (2008) megállapítására is, mely szerint a környezettudatosviselkedés mögött meghúzódó pszichológiai tényezők hatása sok esetben csak áttételesen, másmeghatározók által közvetített módon nyilvánul meg. Eredményeink szerint ez a jelenség ki-fejezettebb lehet a proszociális személyek esetében, akik környezettudatos hulladékgazdál-kodására az általunk alkalmazott változók nem voltak hatással.

Vizsgálatunk eredményei megerősítették a társas értékorientáció viselkedésben betöltöttszerepét, illetve a külső ösztönzők eltérő hatását a proszelf és proszociális személyek eseté-ben. A vizsgálat alkalmazott vonatkozásait tekintve megfontolásra érdemes a környezettuda-tosság megerősítő információkkal történő támogatása. Ez ugyanis az egyébként is környe-zettudatosabban viselkedő proszociálisok döntéseit nem befolyásolja jelentősen sem pozitív,sem negatív irányban, ezzel szemben a környezettudatosságban kevésbé jeleskedő proszelf sze-mélyeket a környezettudatos irányába terelheti.

SUMMARY

THE ROLES OF ATTITUDES, SOCIAL VALUES AND TEMPORALORIENTATION ON PRO-ENVIRONMENTAL WASTE MANAGEMENT

BEHAVIOR

The aim of the present study is to examine the role of several social psychological constructsdetermining pro-environmental behavior. On the one hand the social value and temporal ori-entation known from the social dilemmas framework were adopted; on the other hand explicitand implicit aspects of attitudes were applied. These variables were investigated in connec-tion with household waste management behavior among students in a self-report study. Results of the study confirmed that prosocials behave more pro-environmentally than proselfpeople. Furthermore in case of proselfs both consideration of future consequences and explicitattitudes affected pro-environmental waste management in a positive way, while prosocials behavior was not determined by the examined variables.



IRODALOM

AJZEN, I. (1991): The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human De-cision Processes, 50. 179–211.

Au, W. T., Kwong, J. Y. Y. (2004): Measurements and effects of social-value orientation in so-cial dilemmas: A review. In SULEIMAN, R., BUDESCU, D., FISCHER, I., MESSICK, D.(eds): Contemporary Psychological Research on Social Dilemmas. Cambridge UniversityPress, Cambridge. 71–98.

DAVIS, J. L., GREEN, J. D., REED, A. (2009): Interdependence with the environment: Com-mitment, interconnectedness, and the environmental behavior. Journal of EnvironmentalPsychology, 29. 173–180.

DAWES, R. M. (1980): Social dilemmas. Annual Review of Psychology, 31. 169–193.DUNLAP, R. E., VAN LIERE, K. (1978): The „new environmental paradigm”: a proposed inst-

rument and preliminary results. Journal of Environmental Education, 9. 10–19.DUNLAP, R. E., VAN LIERE, K., MERTIG, A., JONES, R. E. (2000): Measuring endorsement of

the New Ecological Paradigm: A revised NEP scale. Journal of Social Issues, 56. 425–442.FAZIO, R. H. (1995): Attitudes as object-evaluation associations: Determinants, consequences,

and correlates of attitude accessibility. In PETTY, R. E., KROSNICK, J. A. (eds): Attitudestrength: Antecedents and consequences. Erlbaum, Mahwah, NJ. 247–282.

FAZIO, R. H., OLSON, M. A. (2003): Implicit measures in social cognition research: Their meaningand use. Annual Review of Psychology, 54. 297–327.

GAWRONSKI, B., LEBEL, E. P. (2008): Understanding patterns of attitude change: when imp-licit measures show change, but explicit measures do not. Journal of Experimental SocialPsychology, 44. 1355–1361.

GÄRLING, T., FUJII, S., GÄRLING, A., JAKOBSSON, C. (2003): Moderating effects of social valueorientation on determinants of proenvironmental behavior intention. Journal of Environ-mental Psychology, 23. 1–9.

GREENWALD, A. G., MCGHEE, D. E., SCHWARTZ, J. L. K. (1998): Measuring individual dif-ferences in implicit cognition: The implicit association test. Journal of Personality andSocial Psychology, 74. 1464–1480.

Greenwald A. G., Nosek B. A., Banaji M. R. (2003): Understanding and using the ImplicitAssociation Test: I. An improved scoring algorithm. Journal of Personality and SocialPsychology, 85. 197–216.

JOIREMAN, J. A., LASANE, T. P., BENNETT, J., RICHARDS, D., SOLAIMANI, S. (2001): Integra-ting social value orientation and the consideration of future consequences within the ex-tended norm activation model of pro-environmental behavior. British Journal of SocialPsychology, 40. 133–155.

KAISER, F. G. (2006): A moral extension of the theory of planned behavior: Norms and anti-cipated feelings of regret in conservationism. Personality and Individual Differences, 41.71–81.

KAISER, F. G., WILSON, M. (2004): Goal-directed conservation behavior: The specific com-position of a general performance. Personality and Individual Differences, 36. 1531–1544.



KASTENBAUM, R. (1961): The dimensions of future time perspective, an experimental analy-sis. The Journal of General Psychology, 65(2). 203–218.

KOVÁCS J., MEDVÉS D. (2009): Közös ügyek?! Van-e jelentősége? Alkalmazott Pszichológia,3–4. 51–74.

KRAMER, R. M., MCCLINTOCK, C. G., MESSICK, D. M. (1986): Social values and cooperativeresponse to a simulated resource conservation crisis. Journal of Personality, 54. 576–592.

LIEBRAND, W. B. G., VAN RUN, G. J. (1985): The effects of social motives on behavior in so-cial dilemmas in two cultures. Journal of Experimental Social Psychology, 21. 86–102.

MCCONNELL, A. R., LEIBOLD, J. M. (2001): Relations among the Implicit Association Test,discriminatory behavior, and explicit measures of racial attitudes. Journal of Experimen-tal Social Psychology, 37. 435–442.

MEDVÉS D. (2011): „In Town Without My Car”: A field study about the function of social va-lue orientation, habits and extrinsic motives in guiding pro-environmental behaviour. In LEA, S. E. G., CRELLEY, D., MODIC, D., GORDON, D. S. (eds): Proceedings of the 2011Conference of the International Confederation for the Advancement of Behavioral Eco-nomics and Economic Psychology (CD format: ISBN 1-873053-06-13). Washington Sin-ger Press, Exeter.

MEDVÉS D., KOVÁCS J. (2012): The role of individual differences in promoting pro-environ-mental behavior. In KABISCH, S., KUNATH, A., SCHWEIZER-RIES, P., STEINFÜHRER, A.(eds): Vulnerability, Risks, and Complexity: Impacts of Global Change on Human Habi-tats. Advances in People and Environment Studies. Hogrefe, Göttingen. 231–242.

MESSICK, D. M., MCCLINTOCK, C. G. (1968): Motivational basis of choice in experimentalgames. Journal of Experimental Social Psychology, 4. 1–25.

MILFONT, T. L., DUCKITT, J. (2006): Preservation and utilization: Understanding the structureof environmental attitudes. Medio Ambiente y Comportamiento Humano, 7. 29–50.

MILFONT, T. L., DUCKITT, J. (2010): The environmental attitudes inventory: A valid and reli-able measure of assess the structure of environmental attitudes. Journal of Environmen-tal Psychology, 30. 80–94.

MILFONT, T. L., GOUVEIA, V. V. (2006): Time perspective and values: An exploratory study oftheir relations to environmental attitudes. Journal of Environmental Psychology, 26. 72–82.

NOSEK, B. A. (2005): Moderators of the relationship between implicit and explicit evaluation.Journal of Experimental Psychology: General, 134. 565–584.

NOSEK, B. A. (2007): Implicit-explicit relations. Current Directions in Psychological. Science,16. 65–69.

OLSON, M. A., FAZIO, R. H. (2001): Implicit attitude formation through classical conditioning.Psychological Science, 12. 413–417.

OLSON, M. A., FAZIO, R. H. (2004): Reducing the influence of extrapersonal associations onthe Implicit Association Test: Personalizing the IAT. Journal of Personality and SocialPsychology, 86. 653–667.

PAYNE, B. K., BURKLEY, M. A., STOKES, M. B. (2008): Why do implicit and explicit attitudetests diverge? The role of structural fit. Journal of Personality and Social Psychology, 94.16–31.



RYDELL, R. J., MCCONNELL, A. R. (2006): Understanding implicit and explicit attitude-change: A systems of reasoning analysis. Journal of Personality and Social Psychology,91. 995–1008.

ROCH, S. G., SAMUELSON, C. D. (1997): Effects of environmental uncertainty and social valueorientation in resource dilemmas. Organizational Behavior and Human Decision Proces-ses, 7. 221–235.

SCHULTZ, P. W., SHRIVER, C., TABANICO, J. J., KHAZIAN, A. M. (2004): Implicit connectionswith nature. Journal of Environmental Psychology, 24. 31–42.

SCHWARTZ, S. H. (1977): Normative influences on altruism. In BERKOWITZ, L. (ed.): Advan-ces in experimental social psychology. Academic Press, New York. 221–279.

SLOMAN, S. A. (1996): The empirical case for two systems of reasoning. Psychological Bulletin, 119. 3–22.

STEG, L. (2003): Motives and behaviour in social dilemmas relevant to the environment. In HENDRICKX, L., JAGER, W., STEG, L. (eds): Human Decision Making and EnvironmentalPerception. Understanding and Assisting Human Decision Making in Real-Life Settings.University of Groningen, Groningen. 83–102.

STERN, P. C. (1992): Psychological dimensions of global environmental change. Annual Re-view of Psychology, 43. 269–302.

STERN, P. C. (2008): Environmentally significant behaviour in the home. In LEWIS, A. (ed.):The Cambridge Handbook of Psychology and Economic Behaviour. Cambridge Univer-sity Press, New York. 406–429.

STERN, P. C., DIETZ, T. (1994): A value basis of environmental concern. Journal of Social Issues,50(3). 65–84.

STERN, P. C., DIETZ, T., KALOF, L., GUAGNANO, G. A. (1995): Values, beliefs, and pro-envi-ronmental action: Attitude formation toward emergent attitude object. Journal of AppliedSocial Psychology, 25. 1611–1636.

STRATHMAN, A., GLEICHER, F., BONINGER, D. S., EDWARDS, C. S. (1994): Weighing imme-diate and distant outcomes of behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 66.742–752.

THØGERSEN, J. (1996): Recycling and morality: A critical review of the literature. Environ-ment and Behavior, 28. 536–558.

THØGERSEN, J. (2007): Social marketing of alternative transportation models. In GÄRLING, T.,STEG, L. (eds): Threats to the quality of urban life from car traffic: Problems, causes, andsolutions. Elsevier, Amsterdam. 367–381.

THURSTONE, L. L. (1928): Attitudes can be measured. American Journal of Sociology, 33. 529–554.

VAN DIJK, E., DE CREMER, D., HANDGRAAF, M. J. J. (2004): Social value orientations and thestrategic use of fairness in ultimatum bargaining. Journal of Experimental Social Psycho-logy, 40. 697–707.

VAN LANGE, P. A. M., LIEBRAND, W. B. G. (1989): On perceiving morality and potency: So-cial values and effects of person perception in a give-some dilemma. European Journalof Personality, 3. 209–225.



VAN LANGE, P. A. M., OTTEN, W., DE BRUIN, E. M. N., JOIREMAN, J. A. (1997): Developmentof prosocial, individualistic, and competitive orientations: Theory and preliminary evi-dence. Journal of Personality and Social Psychology, 73. 733–746.

VAN VUGT, M. (2001): Community identification moderating the impact of financial incen-tives in a natural social dilemma: Water conservation. Personality and Social PsychologyBulletin, 27. 1440–1449.

VAN VUGT, M., MEERTENS, R. M., VAN LANGE, P. A. M. (1995): Car versus public transport-ation? The role of social value orientations in a real-life social dilemma. Journal of App-lied Social Psychology, 25. 258–278.

WEBER, J. M., KOPELMAN, S., MESSICK, D. M. (2004): A conceptual review of decision ma-king in social dilemmas: Applying a logic of appropriateness. Personality and SocialPsychology Review, 8. 281–307.

WILSON, T. D., HODGES, S. D. LAFLEUR, S. J. (1995): Effects of introspecting about reasons:Inferring attitudes from accessible thoughts. Journal of Personality and Social Psycho-logy, 69. 16–28.

WILSON, T. D., LINDSEY, S., SCHOOLER, T. Y. (2000): A model of dual attitudes. PsychologicalReview, 107. 101–126.



MŰHELY



A TRANZAKCIÓANALÍZIS (TA) 20 ÉVE MAGYARORSZÁGON

JÁRÓ Katalin

ny. kutató és iskolapszichológus, MTA Pszichológiai Intézete, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és Gimnázium

[email protected]

ANTAL SándorSzervezetfejlesztő, TA képző, Antares Csoport Kft.

[email protected]

ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen cikkünk a TA hazai karrierjével, s benne a Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület 20éves történetének, legfontosabb eredményeinek bemutatásával foglalkozik, illusztrációképpenfelhasználva a konferencián tartott prezentációnk és az ott bemutatott történeti kiállítás kép-anyagát. Ennek során kitérünk arra is, miképpen látjuk a szervezet jövőjét, mit tettünk eddigérte és merre lehetne továbblépni.1

A Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület (HATA) számára 2011 ünnepi év volt. EricBerne (1910–1970), a tranzakcióanalitikus iskola megteremtője 1910-ben született, s a szakmavilágszerte ünnepelte születésének 100. évfordulóját. Hazánkban a TA egyesület 1991-ben ala-kult meg, így éppen 20 évesek lettünk. Továbbá A játszmák világa kötettel 2011-ben debütáltegyesületünk kiadóként a Háttér Kiadó oldalán. A három eseményt Változó világban okénakmaradni címmel egy nagyszabású konferencia keretében ünnepeltük meg.

(A részletes programot lásd a mellékletben.) Az 1. ábra a programfüzet borítója.


1 Az Eric Berne-évforduló kapcsán egy másik tanulmányban tekintettük át a TA mint önálló irányzat jelenlegi státu-szát, más irányzatok között elfoglalt helyét, szellemi és szakmai tartalékait, amelyek biztosítják számára, hogy rendremegküzdjön az új idők társadalmi és professzionális kihívásaival és megőrizve sajátszerűségét, képes legyen meg-újulni. (Járó és Antal, 2011)



1. ábra.

A TA híre az 1970-es, 80-as években a pszichiátria reneszánsza idején érkezett meg Ma-gyarországra más irányzatokkal együtt. Évtizedes lemaradásaiból felzárkózva a pszichoterápiakorszerű törekvéseihez fedezték fel az iskolát a hazai innovatív pszichiáterek (Süle, F. 1989). Ak-koriban „szamizdat” fordítások formájában és a Pszichoterápiás Módszertani Központ önképzőszemináriumain terjedt. Berne először magyarul a Buda Béla által szerkesztett Pszichoterápiac. kötetben A neurózisok pszichoterápiája címmel jelent meg (1981). A széles közönség számáranálunk is, ahogy szerte a világban, az Emberi játszmák kiadása tette lehetővé a találkozást az is-kola tanításaival (1984).2 Jeles szakemberek, Bagdy Emőke (1986), Buda Béla (1986) kezdtékterjeszteni főleg pedagógiai területen a TA figyelemreméltó tanításait. Az első hazai TA szelleműnépszerűsítő közönségkönyv F. Várkonyi Már százszor megmondtam c. kötete (1986).

Szakmailag igazi áttörést az jelentett, amikor a rendszerváltás éveiben nálunk is megje-lentek a TA első misszionáriusai az EATA képviseletében. Egy francia házaspár, Isabelle ésAllen Crespelle a Magyar Pszichológiai Társaság támogatásával 1990-től indították a nem-zetközi sztenderdeknek megfelelő első alapozó ún. 101 kurzust, majd fél évvel később a kö-vetkezőt, s ez így ment három éven át. Az alapozásra azután haladó tanfolyamok sora épült,továbbá egyéni és csoportos szupervíziók, kezdetben leginkább a klinikai területen. Későbbkomoly kurzusok szerveződtek a nevelésügy és a szervezetfejlesztés területén, végül felzár-kózott a tanácsadói képzés is.

46 JÁRÓ Katalin – ANTAL Sándor

2 Valamennyi általunk kiadott kötet foglalkozott a HATA történetével Nábrády Mária és Járó Katalin összegezésében,JN (2001), 631–634, SD (2005), 839–848, JV (2011) 315–328.


A mesterek közreműködtek a magyarországi egyesület, a HATA (Hungarian Associationfor Transactional Analysis) 1991-ben történt megalapításában is.

AZ EGYESÜLET SZÜLETÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Az alapítók pszichiáterek és klinikai pszichológusok voltak. Noha az egyesület taglétszáma40 főnél soha nem volt magasabb, az elmúlt húsz évben több ezerre tehető azok száma, akikmegismerkedhettek a TA tanításaival kezdetben a külföldi, majd hamarosan a hazai képzőkközreműködésével. Az ország különböző pontjain évről évre gyarapodott azok száma, akik ci-vilként vagy szakemberként – iskolai, nevelési tanácsadóban, gyermekvédelemben működőpszichológusok, tanárjelöltek, könyvtárosok, munkaközvetítők, tanácsadók, szervezetfej-lesztők, trénerek stb. – részt vettek az alapozó képzésben. A haladó képzések – mint említet-tük – először klinikai, majd nevelési területen szerveződtek, később az egyesület a szerve-zetfejlesztés és a tanácsadás területén is jelentős szerepet vállalt haladó képzések elindításában.Az egyesület mai tagságát többségében pszichológusok jelentik.

Mi a HATA vállalása?Megőrizni és átörökíteni a TA humanista értékeit és gazdag módszertani arzenálját– magas professzionális színvonalon megvalósuló többirányú praxis és képzések révén– a közönség és a szakma felé nyitottan– a nemzetközi etikai normák szerint.

Mindez szervezetileg garantálja a HATA-tagok működésének minőségét hazánkban a praxiskülönböző területein éppen úgy, mint képzőként.

A Közgyűlés – az egyesület legfelsőbb szervének – 1991/1 sz. határozata az alábbi célo-kat fogalmazta meg:– „…a tranzakcióanalitikus elmélet és gyakorlat hazai bevezetése– Külföldi szakmai kapcsolatok kiépítése, kapcsolatok létesítése a nemzetközi szerveze-tekkel, ezekben a magyar TA mozgalom képviselete– A hazai képzési követelmények, minősítési rendszer kidolgozása…– A tagság összefogása a TA klinikai, oktatási, szervezetfejlesztési és tanácsadói felhasználásiterületen történő színvonalas tevékenység folytatása céljából”

A Közgyűlés 2009-es módosításai alapján megtartva a fentieket az alábbiakkal egészítetteki, konkretizálta a szervezet a fő célkitűzéseit: – A tagság elméleti és gyakorlati képzésének a segítése– Képzés, továbbképzés, kutatás szervezése és elősegítése– Rendezvények szervezése – a módszerek ismertetése, terjesztése– Szakirodalom fordítása, kiadása, terjesztése– Ügyel a TA szakmai és etikai színvonalára, kidolgoz egy saját etikai kódexet

A tranzakcióanalízis (TA) 20 éve Magyarországon 47


A TA-t fogadó szellemi közegA könyvkiadói környezet azokban az években kifejezetten kedvező légkört teremtett ahhoz,hogy hazánkban terjedjen a TA. Olyan népszerű TA kiadványok fémjelzik ezt, mint Bradshaw,J.: Vissza önmagunkhoz. A bennünk élő gyermek (1990), Harris, T.: Oké vagyok, oké vagy(1994), Stewart, I. – Joines, V.: A TA MA. Bevezetés a korszerű tranzakció-analízisbe (1994).Folytatódott a közreadása Berne eredeti monográfiáinak is: Szex a szerelemben (1996), Sors-könyv (1997). A felsorolt munkák máig egyre újabb kiadásokat érnek meg. A hazai könyvki-adás az elmúlt 20 év alatt friss kötetek közlésével segítette a TA eszmék terjedését: Forward, S.(2000, 2009): Mérgező szülők, Clarke, J. I. – Dawson, C. (2004): Felnövekedni újra. Hogyanválhatunk jó szüleivé gyermekeinknek és önmagunknak?, Bradshow, J. (2009): A szeretet. Személyiségfejlődésünk következő lépcsőfoka, Kohlrieser, G. (2007): Túszok a tárgyalóasz-talnál. Konfliktuskezelés mesterfokon.

A szakmai fogadtatás – összhangban az aktuális nemzetközi trendek szellemével – am-bivalensnek volt mondható. A korabeli pszichiátriai tankönyvek megemlítik ugyan az iskolát,de meglehetősen szűkszavúan, arra szorítkozva, hogy a játszmák fogalmát beemelte a lelki gyó-gyítás fogalomtárába (Pintér, 1998).3 Pléh Csaba mértékadó pszichológiatörténeti tanköny-vének első kiadása még számba vette a TA-t (1992, 282) a szociális determinációt hangsúlyozóiskolák között, a későbbi kiadásokból azonban már kihagyta. Hasonló a helyzet a személyi-ség- és szociálpszichológiai kézikönyvek esetében is. Sajnálatos körülmény, hogy a TA ha-zánkban – osztozva más gyakorlati eredetű elméletekkel – nem tudott érdemben szervülni a hi-vatalos pszichológiai tankönyvirodalomba, a szakképzés kanonizált, hivatalos rendszerébe.A TA oktatása és elsajátítása máig szinte kizárólag a szakemberek saját választásának és dön-tésének kérdése és egy meglehetősen gazdag választékot kínáló piac körülményei között né-mileg őrzi mozgalmi jellegét, marginális státuszát.

Klinikai területen akkoriban, a rendszerváltás éveiben reakcióképpen a lélektan háttérbeszorításának két évtizedére, hirtelen igen jelentős lett a piacon a képzési kínálat: pszichoana-lízis, kliensközpontú, jungi individuál-pszichológia, relaxációs és szimbólumterápiás, transz-perszonális terápiák, NLP és egyéb választási lehetőségek csábították a képződni és valahovátartozni vágyó gyakorló szakembereket. A nevelésben, a pedagógus-továbbképzésben Rogersszemélyközpontú humanista pszichológiája és Gordon konfliktuskezelési módszere élvezettkitüntetett figyelmet. A szervezetfejlesztés és felnőttképzés területén a sokféleségben hamarteret talált a TA. Ilyen viszonyok között kezdte pályafutását a HATA.

Buda Bélát A tranzakcióanalízis helyzete és dilemmái c. könyvismertető megírására (2008)a TA általa „igazságtalannak” ítélt hazai státusának korrekciós szándéka késztette. Azt állapí-totta meg: a tranzakcióanalízis „későn futott”. Ennek csak egyik tényezője, hogy az említett ál-talános lemaradás, a kontinuitás megszakadása miatt az első Berne-könyvek nem olvashatókmagyarul, holott életműve csak folyamatosságában érthető meg. Fő oknak azt tekinti, hogy a fel-szabadult piacon hirtelen „egyenetlen lett a fejlődés, túl sok lett a rivalizálás, az iskolák me-


3 A pszichiátria magyar kézikönyve (Pintér, 1998, 588–589), A pszichoterápia tankönyve (szerk. Szőnyi–Füredi, 2000,2009, 27).


reven elhatárolódtak egymástól. A fizetőssé váló képzés a folyamatot elmélyítette, az új ven-déget nem fogadják szívesen. A TA magas elméleti és módszertani önállóságot jelenít meg, ki-rekesztése meglehetősen igazságtalan. A hazai pszichoterápiás szcéna megosztottsága, kom-munikációs és érdekérvényesítési képtelensége, elnyomottsága a baj. Ebből következika tudományos színvonal viszonylagos elmaradottsága, a szektásodás és sok egyéb probléma.A tranzakcióanalízis lehetne éppen egy újfajta – integratív – dialógus fókuszpontja.”

A HATA mint szervezet – az építkezés szakaszai: formális történet

1. táblázat. A HATA – A szervezeti fejlődés szakaszai, tisztségviselők és tevékenység

Az 1. táblázat (azt mutatja, hogy a megalakulástól máig 6 elnökség látta el az irányításfeladatait, a jelenlegi a 7. Az ilyen felsorolás élettelen, de valójában az alapítás és fenntartás– a bejegyzés, gazdálkodás, pályázás stb. – igen komoly munkát jelentett azoknak, akik vé-gezték. E munka eredményességének kritériuma, hogy amennyiben minden rendben van, nemkell róla beszélni, csak évenként egyszer a közgyűlésen, és négyévenként, amikor vezetősé-get választunk. Mindazokat köszönet illeti, akik a 20 év során gördülékennyé tették a HATAműködését. Minden elnökség munkájából egy lényeges és emlékezetes történést emelünk ki.Ez tulajdonképpen az Egyesületünk objektív formális története.

1991–1996 elnök: Münnich Iván4 – létrejött a szervezet, elkezdődtek a képzések külföldioktatók közreműködésével, 1996-ban A TA hidakat épít címmel az egyesület társszervezte

��

��

��

��

� ��

!"��#��

��$%��&��

��%��

!��'��

��$��(�

� )*�+*��,�,��-��"��"��

��.��,�/�� ,�

��

��

0 ��

12�3��

4��,��,�

5 /� �� ,�

��(%��&��

# ��*��,� ��,�

��%/��

� 6��7 ,�

��(�899:�

*�+*��"��;��"��

�," ��/,��

��

899��

4�� "�

<�"��/��

!",��4��

��(�899��

� *��.��"�� "��

��=��"��

8998�

899��

4>"�,�

?��"�,��,�

@��,�+��>�,� � � *��.��"�� "��

� ��"� "��&�

� ��"��

899��

89�9�

5 /� ��

� ��,�

1�/ ��!"� �,� # ��

*��,� ��,�

A ��*��,� *"�� >��,",��"��"��

��&��.��,�


4 Szomorú tény, hogy az elmúlt években többször gyász is érte a kialakuló közösséget, s a szervezet vezetőit sem kímél-ték a tragédiák és betegségek. Elsőként 2002-ben elnökké választásának előestjén közlekedési baleset áldozata lett Me-zei Júlia, Münnich Ivánt és Józsa Zsuzsát 2011-ben vitte el a súlyos betegség. Elvesztettünk fontos barátokat és munka-társakat azoknak a tolmácsoknak a személyében, akik a képződés nehéz folyamatát odaadó munkájukkal támogatták, ésszintén idő előtt távoztak: Dehelán Anna 2010-ben és Herpai Anna 2012-ben. Emléküket igyekszünk méltón megőrizni.


Budapesten az EATA nemzetközi konferenciáját, elsőként vállalva ilyen feladatot a volt szo-cialista országok közül.

1996–1999 elnök: D. Hidvégi B. Julianna – komoly pályázatok támogatták a TA széleskörű elterjedését az egészségügy területén, valamint beépülését tréningek és előadások révéna felsőoktatásba, leginkább a tanárképzésbe.

1999–2001 elnök: Juhász Erzsébet – erőfeszítések annak érdekében, hogy a TA beépül-jön a hazai klinikai szakképzés rendszerébe, mint választható módszerspecifikus irány.

2002–2006 elnök: Józsa Zsuzsanna – megszerezte képesítését a hazai TA képzők első ge-nerációja, a TA intenzíven terjedt a nevelés és szervezetfejlesztés területén, megszületetta HATA honlapja Rosta Teodóra közreműködésével.

2006–2011 elnök: Nábrády Mária – kialakult a hazai TA képzési rendszer, az egyesületönálló akkreditált képzőhellyé vált hazai oktatókkal, alapozó és haladó képzésekkel immár a ha-zai TA-sok második generációjának részvételével.

2011-től elnök: Ács Éva – azzal a törekvéssel, hogy az Egyesület működése professzio-nális alapokra kerüljön technikailag, pénzügyileg és tartalmilag.

Megállapíthatjuk, hogy a HATA-val egy működőképes szervezet jött létre, amely haladvaa változó feladatok mentén – kisebb természetesnek mondható döccenőkkel – megvalósítottaa TA terjesztését, a szakértők felkészítését. A szervezet él, élete az éppen megújult honlapon(www.hata.hu) követhető. A HATA keretet ad a TA hazai művelésének, de nem fedi le teljes-ségében azt, a szervezet keretein kívül is számosan alkalmazzák és terjesztik vonzó eszméités módszereit.5

SZÜLETÉSNAPI SZÁMVETÉS– AZ EGYESÜLET INFORMÁLIS, SZUBJEKTÍV TÖRTÉNETE

2010-ben fogalmazódott meg az igény a tagság körében, hogy ideje lenne az ezredfordulós ön-vizsgálat nemzetközi modelljének6 szellemében nekünk is megvizsgálni, hogyan állunk a kül-detés teljesítésével, mit értünk el, melyek az aktuális külső és belső nehézségek, mit tehetünka további terjesztés, a képzések felfutása érdekében. Időszerűvé vált, hogy számot vessünk az-zal, mit végeztünk az iskola meghonosítása terén, mennyire életképes szervezetet hoztunk létre,miként foglalta el a TA a helyét a pszichológia és pszichiátria művelésének hazai rendszeré-ben. Hogyan valósítja meg a korszerűség olyan követelményeit, mint a többnyelvűség (Buda,2011), a jelenségek réteges megközelítése (Pléh, 2008), a fogalmak tudományos megalapo-


5 A TA lelkes alkalmazói és terjesztői, pl. F. Várkonyi Zs. a Gordon-módszer meghonosítója képzésein összeépítettea két módszert (Sors és sérülés, 2008), és iskolapszichológusként alkalmazza. Megjelent TA szellemű kiadvány: Min-dennapi játszmáink MESTERKURZUS sorozat (Jaffa, 2009): Bagdy E., F. Várkonyi Zs., Popper P., Szendi G.A HATA keretein kívül saját vállalkozásként is megvalósultak képzések: Sari van Poelje, Hans-Georg Hauser ve-zetésével.

6 Az iskolában az ezredfordulón lezajlott kritikai önvizsgálatról részletesebben lehet olvasni Járó K. és Nábrády M.(Sors mint döntés 2005, 12–50), valamint Járó K. (A játszmák világa 2011, 280–297) tanulmányokban.


zása, a kutatások szükségessége, az alkalmazások terjesztése, a társadalmi részvétel stb. E kér-dések megválaszolására szerveztünk ekkor egy beszélgetéssorozatot, melyen végül 8 elköte-lezett TA szakember vett részt, akiknek fontos a TA ügye és az Egyesület úgymond keménymagját alkotják. A program megtervezését és levezénylését Antal Sándor szervezeti tréner tag-társunk vállalta.

Ez a számvető beszélgetés a HATA történetében 3 nagy periódust azonosított, melyeketaz egyesület szubjektív, informális történetének tekinthetünk:

1991–2001 – Alakulás, képződés2002–2006 – Önállósodás2006–napjainkig – Aktivitás, sokféleség Cikkünk további fejezeteiben a HATA fejlődésének folyamatát és az elért eredményeket

ez utóbbi három szakaszhoz rendelve mutatjuk be a következő gondolatmenetet követve:1. Alakulás, képződés: képzők és képzettek2. Önállósodás: mit tett a HATA a TA elterjesztéséért?3. Aktivitás, sokféleség a praxisban és a képzésbenMielőtt azonban tételesen demonstrálnánk az Egyesület 20 évének eredményeit, indítás-

képpen bemutatjuk, mit hozott felszínre a műhely arról, hogy a TA-nak elkötelezett hazai szak-emberek miként gondolkodnak az iskola választásának motívumairól, mit kedvelnek a TA-ban,mit kaptak tőle. A teljesítmények lajstromozását követően pedig kitérünk arra, hogyan láttaa beszélgető közösség a tanulságokat és a perspektívákat, milyen tennivalókat jelölt meg a gon-dok rendezése terén.

A TA vonzereje – a tagok identitásaA vonatkozó gyakorlat hat tételbe sűrítette a választ arra a kérdése, miért fontos számunkra a TA.1. Közös nyelvünk a TA – szakmai anyanyelv, amely áttekinthetővé és érthetővé teszia szakmai tevékenységünk folyamatát, azt az önbizalmat erősítő élményt adja, hogy tudjuk,mit miért csinálunk. Olyan keretnyelv, amely által máshonnan származó eszközöket is be-vonhatunk a munkába anélkül, hogy ellentmondásba keverednének egymással. Személyes él-ményünk, hogy egészen kivételes eszköze a kliensekkel való kapcsolat megteremtésének ésfenntartásának, kis tanulás után közös nyelvet beszélünk velük.2. A képződés és a képzés közös élményei értékes emberi kapcsolatok alapjává váltak. Egy-más megismerésének különleges élménye a közös tréning, társaink megfigyelése váltakozvahol kliens-, hol szakértőszerepben kivételes közelség érzését keltette. Igazán szoros baráti kap-csolatok is alakultak, ha nem is sok, de általában nagyon közeli elfogadó, empatikus és egy-ben kritikus ismerősökké váltunk. 3. A TA szellemisége és művelése sokat ad a szakmai és személyes fejlődésünkhöz. A TAa maga nemzetközileg elismert képzési és vizsgarendszerével komoly karrierkínálat négy al-kalmazási területen. Kiképzett TA-ssá válni és arra pályát építeni az egyik – igen komoly be-fektetéseket igénylő – út. Egy másik civilebb verzió azok útja, akik közvetlenül az alapokra,annak felhasználására építenek egyfajta praxist: előadnak, tanítanak, üzleti képzésekbe szer-vítik a tudásukat, publikálnak. Az azonban valamennyiünk számára közös mozzanat, hogya képzésünk során olyan tréningben részesülhettünk, ahol önismeretben és fontos személyes



döntésekben léphettünk előre. Megtapasztaltuk, hogy a TA-t nem lehet eredményesen művelnianélkül, hogy a személyes identitás részévé ne váljék.4. Képességünk az együttműködésre konkrét feladatokban: nagyon sok örömöt jelentett min-den résztvevőnek, amikor egyesületi színekben sikeresen együtt szerepeltünk különbözőszakmai rendezvényeken, amikor mi szerveztünk ilyen találkozókat, s nem utolsósorban, hogyimmár három önálló – saját praxisra alapozott – tanulmánykötettel tudtunk előrukkolni 15szerző összefogásával (JN 2001, SD 2005, JV – 2011). Részletesebben e teljesítményeinkrőla továbbiakban szólunk, itt annyit, hogy átélhettük, miként szabadította fel a TA a korábbi gá-tak alól a közlési igényeket és erre szánt gondolatokat.5. Szellemi nyitottság, befogadókészség – jó élmény, hogy könnyű TA-s alapokon más mód-szereket a praxisba beépíteni. Megtapasztaltuk, hogy a TA integrálóképessége szinte határta-lan, nem ütközik más irányzatokkal, nyelvezete képes ráhangolódni más tanítások üzeneteire.A hazai TA-sok tevékenységére a soknyelvűség (Buda, 2008) – s nemcsak a pszichoterápiá-ban – a kezdetektől jellemző, munkáinkban módszertani elemként fellelhetők a pszichoana-lízis, a relaxáció és imagináció, az NLP, a mozgásterápia, valamint a nevelés terén a Gordon-módszer, a szociometria, különböző érzelemelméletek, az alternatív jogorvoslás teréna mediáció, a szervezetfejlesztésben számos más elmélet mellett a csoportdinamika és a rend-szerszemlélet elemei.6. A TA nemzetközi közössége – biztonságot ad, kezdetben a képzők szakmai szüleink let-tek, az ITAA és EATA egy nagycsalád érzetét keltette, különösen kézzelfogható élménnyé váltez 1996-ban, amikor a nemzetközi konferenciát az EATA Budapesten rendezte, valamint a nem-zetközi képzések alkalmával. Idővel vizsgázott kollégáink révén átélhettük az emancipálódást,amikor már ők is egyre gyakrabban részt vettek a nemzetközi erőfeszítésekben, a TA közös-ség működésében műhelyek tartásával, vizsgáztatással, publikálással a TAJ hasábjain.

ALAKULÁS – KÉPZŐDÉS: KIKÉPZŐK ÉS KIKÉPZETTEK

A hazai szakemberek felkészülése, kiképzéseA korszak főszereplői képzők és képződők, a találkozás alkalmai a képzések, a szupervízióstréningek, terápiás foglalkozások, majd az egymásra épülő szakaszokat záró vizsgák.

A képzések sorából kiemelkednek az Isabelle Crespelle által vezetett 101-es alapozó tan-folyamok: 1991–1994 között félévente, s az ezeket követő haladó elméleti képzések és terápiásgyakorlatok Allen Crespell közreműködésével. (Alkalmanként ez 15–20 fő részvételét jelentette.)Az évek folyamán számos jó nevű klinikus specialista látogatott még hazánkba: Houdji Wilwertz,Carlo Moiso, José Gregoire, George Escribano, Nelly Micholt és Jürgen Gündel.

A területre specifikus tanfolyamok közül kivételesen emlékezetesek voltak egyfelől az ún.Pedagógiai nyári egyetemek 1994 és 1995 nyarán, Jacques Deconique, illetve Claudie Ramondés Véronique Sichem irányításával. Az utóbbi egy izgalmas nemzetközi képzés volt francia,belga résztvevőkkel, a címe Kultúrák közötti kommunikáció. Támogatták a pedagógiai kép-zéseket Jacqueline Goossens és Guilaine Dietlin-George képzők is. A másik egy többéves egy-befüggő koncepcióra épülő szervezetfejlesztési képzés volt Változásmenedzsment címmel



1994–1996 között, melyen közel 40 fő vett részt Sari van Poelje szervezésében és olyan ki-váló képzőkkel, mint Nelly Micholt, John Parr, Werner Vogelauer, Erika Stern, Pierre deJonghe, Willem Lammers, Hans-Georg Hauser, Benhard Wydra, Peter Held, Servaas vanBeekum, Graham Barnes.

Sari van Poelje John Parr-ral, majd más képzőkkel együtt 2002-től szervezetfejlesztési te-rületen indított képzéseket, majd alapított önálló intézetet Budapesten. Ugyanezen a területen,kezdetben szintén a HATA égisze alatt, komoly fellendülést hozott Hans-Georg Hauser képzése,amely 2004-ben indult, TA a szervezetekben illetve TA és coaching témákban. Ennek eredmé-nyeként 2006-ban több résztvevő, 9–10 fő tett nemzetközi coach-vizsgát egy olyan európai szer-vezet, az EASC (Európai Szupervizor és Coaching Szövetség) – standardjai alapján, amelyet annoTA-sok alapítottak és a coaching és szupervízió területén a TA szemléletét képviseli. Ennek kö-szönhetően a magyarországi szervezeti coaching gyakorlatban ténylegesen és erőteljesen jelenvan egy olyan irány, amely a TA szemléletét és módszertanát nagymértékben használja.

A 2000-es években tanácsadói kurzusok is indultak osztrák és német kiképzők, BernhardWydra, Peter Held és Hans-Georg Hauser vezetésével. Jürgen Gündel az utóbbi években aza képző és szupervizor, aki nagyon sokat tett azért, hogy a magyar tranzakcióanalízis ügye elő-rehaladjon.

Képzőink személyében, akik ideutaztak hozzánk, valóban haszonélvezőivé lettünk a TAlegendás nemzetközi kisugárzásának, amit jól érzékeltet már az is, ha pusztán felsoroljuk azországokat, ahonnan az EATA közreműködésével érkeztek: Anglia, Ausztria, Belgium, Fran-ciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország.

Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig részesei voltunk az első és a további kül-földiek által vezetett TA képzéseknek, nagyon hálásak vagyunk képzőinknek, nagyszerű em-lékeket őrzünk arról, ahogy dolgoztak velünk, amilyen modelleket nyújtottak, és amit tanul-tunk tőlük. 20 éves fennállásunk megünneplése alkalmából – amelyen sajnos személyesen nemvehettek részt – igyekeztünk ezt valamiképpen megköszönni nekik.7

Nem feledkezhetünk meg a képzések kapcsán a tolmácsainkról sem, akik az itthoni kép-zések során éveken át munkatársakként közvetítették több nyelvről a nekünk szánt ismerete-ket és derekasan helytálltak a vizsgázók mellett külföldön is, amikor úgy adódott.8

Kiképzett TA-sok és tevékenységeikNagy szakmai, emberi és anyagi vállalás karriert a TA-ra alapozni, így nagyon büszkék va-gyunk azokra a kollégákra, akik ezt az utat választották.

Az itt következő 2. táblázat mutatja, hogy az elérhető fokozatok közül ki milyen minő-sítésig jutott el, hol tart ma a képződés folyamatában (a felső szintek automatikusan magukbafoglalják, ami alattuk van).


7 Ez egy ünnepélyesen megformált köszönőlevélben történt, melyre többen közülük válaszoltak, kifejezve jókíván-ságaikat az ünneplő HATA-nak.

8 † Herpai Anna, Földes Annamária, † Dehelán Anna, francia; Perczel László, német; Máriás Petra, angol.


2. táblázat. Minősített szakemberek

TSTA – Képző és szupervizor tranzakcióanalitikusTTA – Kiképző tranzakcióanalitikusPTSTA – Képző és szupervizor tranzakcióanalitikus szupervízió alattCTA – Képesített tranzakcióanalitikus

Növendékből tanár – fordulat a képzésben A dolog természetes rendje szerint a vizsgázott kiképzővé és szupervizorrá váló tagok kö-

zül kerül ki a mai – hazai erőkre építő – akkreditált TA képzés oktató gárdája. Alakulásakoraz egyesület – a magyarországi hagyományokkal összhangban – a képzés elindításában és szer-vezésében főszerepet vállalt. Később az alapozó és haladó képzések is az egyesület égisze alatthazai képzők közreműködésével folytak. 2004-ben a Felnőttképzési Akkreditációs Testület akk-reditálta az egyesület képzéseit. Ezzel az egyesületi célok közül a saját képzési rendszer ki-építése megvalósult. Napjainkban a képzők között megtaláljuk már a hazai kiképzők vizsgá-zott tanítványait is: Koncz Ilona és Rosta Teodóra Juhász Erzsébet növendékei.

Mára kialakult egy új rendszer, melyben az alapszintű és a haladó képzések immár minda négy alkalmazási területen folynak, de már nem az egyesület, hanem az adott területen te-vékeny képzők szervezésében.

Klinikai pszichológia: Juhász Erzsébet, Rosta TeodóraNevelés-oktatás: Szamosi Judit, Nábrády MáriaTanácsadás: Ács ÉvaSzervezetfejlesztés: Antal SándorAz egyesület ma – összhangban az európai szervezet követelményeivel – az alkalmazá-

sok, praxisok szakmai-etikai színvonalát ellenőrzi és garantálja Magyarország területén, füg-getlenül attól, ki és milyen szervezet a kezdeményező és lebonyolító.

��

!",��4�� ,� �%� �� +!+*��

4�� "�<�"��/�� ,� ++*&�B!+*��

5 /� �� ,� ��,� �%� �� B+!+*��

6��7 ,� �,� ��,� �� B+!+*��

*��,�! �� "� "�.��"�� B+!+*�

@��,�+��>�,� �� ,� B+!+*��

A��"��,� �� ,� C+*�

4>"�,�?��"�,��,� ��,� �%� �� C+*�

#,�,��?��"�,��,� �� ,� C+*�

!��'�� ,� C+*�

�>"��<�� ,� �%� �� C+*�



Hogyan indult a HATA a nemzetközi szakmai életben?A nemzeti és nemzetközi egyesületek közötti kapcsolat tartása a mindenkori delegátus feladata.Ők rendszeres találkozásaik alkalmával közvetítenek a nemzetközi és nemzeti tagszervezetekközött, információt hoznak-visznek, részt vesznek a közös döntésekben. A tényleges szakmairészvétel akkor valósul meg, amikor az egyesületek tagjai a nemzetközi konferenciákon ön-álló előadásokat tartanak, workshopok szervezését vállalják, szakcikkeket publikálnak, be-kapcsolódnak a vizsgabizottságok munkájába.

A hazai TA-sok közül kiemelkedik Nábrády Mária teljesítménye, aki immár konferenciáksorán szerepelt. 2000 – Párizs: „A TA Magyarországon” poszter (Járóval); 2001 – Bécs: „Azérzelemelméletek és a TA” előadás; 2004 – Temesvár: „A rakett érzelmek” témában műhely-vezetés; 2009 – Belgrád summer school: „Az érzelmekről a TA nézőpontjából” előadás;2010 – Prága: „A hazugságról TA-s szempontból” műhely. Ő eddig az egyetlen, aki több íz-ben is publikált a TAJ-ban a témájáról, a rakett érzés kutatásáról (2002a, b), s egy elméleti ta-nulmányt az érzelmekről (2005a). Juhász Erzsébet 2004 – Temesvár: „A gyermekkori erőszak”témában vezetett műhelyt és 2010 – Prága: „Az erőszak különböző megnyilvánulásairól” ál-lított ki posztert. Magyar Judit a Pszichológia és a jog nemzetközi szervezetének XV. Új ho-rizontok c. konferenciáján 2005-ben mutatott be egy posztert Vilniusban, mely a mediáció pszi-chológiai alapjaival foglalkozott: „A büntető igazságszolgáltatásban alkalmazott mediációpszichológiai jellemzői a tranzakcióanalízis fogalmainak felhasználásával”.

ÖNÁLLÓSODÁS: MIT TETT A HATA A TA ELTERJEDÉSÉÉRT?

Már említettük, hogy egész korán, 1996-ban az a megtiszteltetés érte a HATA-t, hogy társ-szervezője lehetett a Budapesten rendezett 21. EATA konferenciának Budapesten, elsőkénta volt szocialista országok közül a TA hidakat épít címmel. Az EATA utólag kifejezetten ered-ményesnek minősítette a több mint 200 külföldi vendéget fogadó konferenciát és a szervező-munkát, megköszönve azt a HATA elnökségének, konkrétan Münnich Ivánnak és VárnayMirtylnek. A főelőadást Richard Erskine tartotta a humán szükségletekről.

Önálló tanulmánykötetekÚgy véljük, a HATA 20 éves történetének legmaradandóbb – és egyben büszkén vállalható –teljesítményei az évek során létrehozott tanulmánykötetek. Ezek egyrészt kézikönyvek, ame-lyek tankönyvi igénnyel bevezetik az érdeklődő olvasókat – legyenek szakemberek vagy lai-kusok – a TA gondolatrendszerébe, ismertetik az általa kimunkált módszereket. Emellett a ha-zai szakemberek esetek során keresztül osztják meg saját eredeti tapasztalataikat, melyeket a TAalkalmazása során különböző gyakorlati területeken szereztek.9


9 Hálás szívvel gondolunk a könyvszakma képviselőire, akik világra segítették a köteteket: † Szilágyi János – a He-likon Kiadó igazgatója, Medgyesy Zsófia – a 3 kötet felelős szerkesztője, Ambrus Éva – irodalmi vezető, Káli Di-anna – a Háttér Kiadó ügyvezetője, Kováts Imre – műszaki vezető, Gelányi Mariann és Czinege Mária – grafiku-sok és tördelőszerkesztők.


– Játszmák nélkül – Tranzakcióanalízis a gyakorlatban (1999/2000)– Sors mint döntés– Az érzelmek felismerése és felszabadítása (2005)– A játszmák világa – Felfedezések a tranzakcióanalízis tájain (2011)

A két első tanulmánykötettel Eric Berne munkásságára, annak különböző korszakbeli üze-neteire akartunk reflektálni, amit a címek jelenítenek meg. Az emberi játszmákra a Játszmáknélkül kötet, a Sorskönyvre a Sors mint döntés mutatja be a hazai továbbgondolás termékeitminden alkalmazási területnek önálló fejezetet szentelve. A legújabb, A játszmák világa kö-tet bemutatására éppen a 20. évfordulós ünnepi rendezvényen került sor. Az utóbbi esetébenaz egyesület új funkcióban – már mint társkiadó – szerepelt. Valamennyi kötet szakmai lek-torálását Buda Béla végezte, aki a kezdetektől odaadóan mentorálta a TA ügyét hazánkban.10

A szerzők száma 19 fő: a kötetek szerkesztője Járó Katalin, ő és Juhász Erzsébet, valamintNábrády Mária és Váry Annamária szerzők mind a három kötetben, Ács Éva, Józsa Zsuzsa,Magyar Judit, Szamosi Judit, Valkai Zsuzsa két-két munkában, Dávidné Hidvégi Júlia, F. VárkonyiZsuzsa, Kiss Miklós, Mezei Júlia, Münnich Iván, Simon György, Szatmáriné Balogh Mária,Pándy Mária, Tari Katalin és Túri Zoltán egyszer szerepeltek valamelyikben.11

Az első, a Játszmák nélkül kötet, amely tartalmazott egy TA fogalmi kalauzt is, igen gyor-san elkelt és azonnal újrakiadásra is került, majd teljesen eltűnt a piacról. Ez a körülmény ser-kentette a szerzőket arra, hogy egy újabb ciklust kezdeményezzenek egy olyan sorozat for-májában, amely önálló kötetekben teszi közzé alkalmazott területek eredményeit. A sorozatközös címe marad a Játszmák nélkül és indító kötete A játszmák világa – mint bevezető kö-tet. A várható további kötetek a különböző alkalmazási területeken:– Az érzelmek felszabadítása – a TA a lelki egészségért – klinikai terület– Felelősség és siker – a TA mint döntésmenedzselés – szervezeti és tanácsadói terület– Biztonságot és bizalmat a gyerekeknek! TA szellemű nevelés – nevelés és oktatás

A kötetek szakmai reflexiót – a látóterünkbe került információk alapján – elsődlegesena pszichoterápia és a pszichológia részéről kaptak. A Pszichoterápia folyóirat ismertette minda három munkát. Az első, a Játszmák nélkül c. kötetet 2000-ben hárman is üdvözölték: SüleFerenc, Kelemen Gábor, Spannraft Marcellina. Az Alkalmazott pszichológia Kuritárné SzabóIldikó és az Új Pedagógiai Szemlében Szekszárdi Ferencné: A marslakó gyermekien elfogu-latlan tisztánlátásával… – egy könyv a tranzakcióanalízisről szakembereknek és laikusoknaktartalmas ismertetései révén csatlakozott ehhez. A Sors mint döntés c. második munkát az Al-kalmazott Pszichológia lapjain 2006-ban Boross Ottilia méltatta. S egy rendhagyó recenziótkészített az utóbbiról szerkesztőként Buda Béla a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika részére2008-ban A tranzakcióanalízis helyzete és dilemmái címmel. Kelemen Gábor és Buda Bélaa kötetek kapcsán azt fogalmazták meg, hogy esélyt látnak bennük arra, hogy a TA kitörjön


10 A HATA-tagok és a szervezet maga igen hálás Buda Bélának a sokéves együttműködésért és „atyai” támogatásért,a jubileumi konferencián az egyesület tiszteletbeli „családfőjének” járó oklevéllel hitelesítve rendkívüli státuszát.

11 A kötetek tanulmányainak teljes bibliográfiája megtalálható a JV kötethez (2011) tartozó jegyzékben, a jelen cikk-ben tételesen nem hivatkoztunk ezekre, melyek ugyanakkor természetszerűleg a szerzők legfontosabb munkáit je-lentik.


– az általuk indokolatlannak ítélt – marginális helyzetéből. A Játszmák világa kötet is ezen fá-radozott, és várja a szakmai reflexiókat, eddig Szondy Máté tollából jelent meg róla méltatórecenzió a Pszichoterápiában 2011-ben és Pap Ágotától Mentálhigiéné és Pszichoszomatiká-ban 1012-ben.

Ugyancsak fontos publikáció még Nábrády Mária önálló monografikus kötete, mely azérzelmek témában folytatott eredeti kutatásaiból írt doktori dolgozata alapján készült.

Szakkönyvek, egy TA szellemű felsőoktatási tankönyvcsalád és más jegyzetekSzerzőként valamennyien átéltük, hogy a TA képes kreatív erőket felszabadítani, különbözőgátlásokat elhárítani és jelentős örömforrás alkotni – elemezni és írni – a nyelvezetének al-kalmazásával. Így létezik a TA-ban képzetteknek egy köre, akik megragadják az alkalmakat,amikor a TA szellemében – követve az iskola Eric Berne által szorgalmazott hagyományait –publikálhatnak. Találunk publikációkat a nevelés és szervezetfejlesztés terén megjelent szak-irányú kötetekben. Az elmúlt évek hazai terméséből érdemes megemlíteni, hogy Az iskolaszociálpszichológiai jelenségvilága című, az ELTE Eötvös Kiadó által gondozott egyetemi tan-könyv Mészáros Aranka szerkesztésében 2004-ben a 3. bővített kiadását érte meg 1997-es elsőkiadása óta, s ebben három szerző is prezentálta egy-egy tanulmánnyal a TA oktatási alkal-mazását. Magyar Judit: Lehet-e örömmel tanítani, nevelni? A tranzakcióanalízis a pedagógiá -ban, Józsa Zsuzsanna: Már megint… Játszmák az oktatásban, valamint Mezei Júlia: Burattinoszínháza – avagy ki vagy mi mozgatja a zsinórokat? A csoportimágók és a vezetés hatása a ha-tékony csoporttá válás folyamatára (a hatékony csoporttá szerveződés feltételeiről). Játszmáknélkül – ízelítő a tranzakcióanalízisből címmel Juhász Erzsébet és Szamosi Judit készített ta-nulmányt (2001) az Ifjú-kór 2. – Tanulmányok az ifjúságról, pedagógiai módszerekről, az if-júságot fenyegető veszélyekről, kezelési lehetőségekről… című kötetbe. Magyar Judit: Fej-leszthető-e kapcsolataink kultúrája? A tranzakcióanalízis a pedagógiában c. munkával – egyfejlesztőpedagógusok számára készült tanulmánygyűjteményben népszerűsítette az iskolát.

A szervezeti területen Szatmáriné dr. Balogh Mária (2003) TA az OD-ben, a tranzakció-analízis alkalmazása a szervezetelemzésben és a fejlesztésben című cikkében mutatta be a TAlehetőségeit. Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen címmel jelent meg 2007-ben Mészáros Aranka szerkesztésében egy tanulmánygyűjtemény, amelyben négy szerzőtőljelent meg TA szellemű szervezeti tanulmány (Mészáros, 2007): Csernyikné Póth ÁgnestőlA tranzakcióanalízis alkalmazási lehetőségei a munkahelyi kommunikáció fejlesztésében ésa konfliktusok kezelésében, Járó Katalintól Konfliktustréning és szerződés – tranzakcióanali-tikus megközelítésben, Józsa Zsuzsától Játszmák a szervezetekben, valamint Magyar JudittólA mediáció mint a konfliktuskezelés alternatív módja”.

A címben említett tankönyvcsalád a Rendőrtiszti Főiskola (ma: Nemzeti KözszolgálatiEgyetem Rendészettudományi Kara) bűnügyi és közbiztonsági vezető szakirányú tovább-képzési szakján született meg egy, a Rejtjel Kiadó által gondozott Pszichológia rendőri veze-tőknek című kiadványsorozattal. Ez a tisztképzésben számos téma kapcsán közvetíti a TA ta-nításait. Íme ezek a kiadványok:– Pszichológia rendőri vezetőknek (Bűnügyi és közbiztonsági vezető szakirányú tovább-képzési szak). RTF Nyomda, Budapest, 2003



– Pszichológiai alapismeretek. Szerk.: Csondorné dr. Schüller Gabriella. Rejtjel Kiadó,Buda pest, 2004– Józsa Zsuzsanna: Pedagógiai ismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004– Emberi kapcsolatok pszichológiája. Szerk.: Csernyikné Dr. Póth Ágnes. Rejtjel Kiadó,Budapest, 2006– Kriminálpszichológia. Szerk.: Csernyikné Dr. Póth Ágnes és Fogarasi Mihály PhD. RejtjelKiadó, Budapest, 2006.– Katasztrófapszichológia. Szerk.: Csernyikné Dr. Póth Ágnes. RTF Nyomda, Budapest,2007– Pedagógiai és pszichológiai ismeretek rendőri vezetőknek. Szerk: Csernyikné Dr. PóthÁgnes. RTF Nyomda, Budapest, 2009

Hasonló funkcióval készült Juhász Erzsébet–Szamosi Judit (2002): Bevezetés a tranzak-cióanalízisbe című kiadványa a SOTE Testnevelési Főiskola céljaira. Korábban a KLTE többéven keresztül az ott tanárjelöltek részére folyó önismereti jellegű TA-képzések céljaira hoz-záférhetővé tette A tanár-diák viszony tranzakció-analitikus átvilágítása című jegyzetet (JáróK. 1995, 1996, 1997).

Cikkek szak- és népszerű folyóiratokbanA hazai pszichológiai szaklapok közül éppen az Alkalmazott Pszichológia adott több ízben he-lyet TA szellemű közleményeknek. Ezek egyrészt a kollektív szereplések, kerekasztal-beszélgetések lenyomatai (2007/2. 5–52) Váry Annamária – Nábrády Mária – Ács Éva – JuhászErzsébet – Járó Katalin – Szamosi Judit cikkeivel „Az önértékelésről a társadalmi változásoktükrében tranzakcióanalitikus szemmel”. Másrészt egyéni beszámolók, mint pl. Járó Katalin2008-ban Konfliktustréning és szerződés (1. rész), Nagyító alatt a szakértői felelősség (2. rész),Lehet tárgyilagosan megbeszélni a munkahelyi konfliktusokat?. Nábrády Mária (2002c): Az érzelmek szocializációjának tranzakcióanalitikus megközelítése. A rakett érzések hatása azérzelem felismerésre preadolaszcens korban címmel kutatásait tette közzé az MPSZ-ben, va-lamint népszerűsítette a TA-t a Fejlesztő pedagógia (1995) c. lapban: A tranzakcióanalízis minta pszichopedagógiai kelléktár új eszköze. Szatmáriné Balogh Mária rendszeresen ír a TA szel-lemében a Menedzser című, a Menedzserek Országos Szövetsége által kiadott lapban. DávidnéHidvégi Júliaa TA önkéntes segítők általi hasznosítását mutatta be 2005-ben a Kapocs c. pe-riodikában: A tranzakcióanalízis és alkalmazása a gyász feldolgozásának terápiás támogatá-sában.

Viszonylag friss fejlemény, hogy a 2009-ben indított Mindennapi Pszichológia című ma-gazin több számában szerepelt már tranzakcióanalitikus munka: Józsa Zsuzsanna (2009).

Se vele, se nélküle. Játszmák a párkapcsolatban címmel a játszmákról, Váry Annamária(2009, 2010) Érzelem és értelem, illetve Határvillongások címmel az érzelmekről, illetve a ser-dülőkor problémáiról írt ismeretterjesztő cikkeket. 2011 júniusában egy tematikus tömb fog-lalkozott a sorskönyv kérdéseivel. A 2012 augusztusi számban Magyar Judittól Belső sza-badságunk az örömképesség záloga címmel jelent meg cikk. (MIPSZI szerzők eddig: JózsaZsuzsa, Váry Annamária, Járó Katalin, Juhász Erzsébet, Koncz Ilona, Magyar Judit, Nagy Gá-bor, Rosta Teodóra.) Újabban más szakmák lapjaiban is felbukkan egy-egy TA szellemű



elemzés, Nagy Gábor (2010) ügyvéd alkalmazza a maga praxisában és terjeszti a TA ismere-teket jogászok felé.

A Jezsuita Diákszövetség híradója 2009-ben és 2010-ben kért interjút több TA-szakem-bertől (az interjúkat Nagy Gábor, TA-ban iskolázott jogász kollégánk készítette): Járó Kata-linnal a TA fő értékeiről és fogalmairól, az autonómiáról és a sorskönyvről, Ács ÉvávalMerre tovább, Magyarország? címen a magyar nemzet sorskönyvéről folyt a beszélgetés,Magyar Judittal a mediáció módszeréről az igazságszolgáltatásban, Nábrády Máriával a ha-zugság TA-s megközelítéséről (Nagy, 2009, 2010).12 2010 őszén az Országos Keresztény CivilSzervezetek Fórumának a Társadalmi Párbeszéd c. parlamenti rendezvényén két kollégánkjárult hozzá előadással az összejövetel eredményességéhez: Ács Éva A párbeszédet nehezítőfélreismerések a magyarság nemzeti sorskönyvében, valamint Magyar Judit Párbeszéd a gya-korlatban: mediáció konfliktushelyzetekben.

Az elektronikus médiában való szereplés ugyanakkor – eddig legalábbis – nem tartozottegyesületünk és tagságunk erős oldalai közé. Az MTV Tudósklub 2002-ben szentelt ugyan egyadást a tranzakcióanalízisnek, szakértőként pedig többször szerepelt a tévében Münnich Ivánkriminálpszichológus és Végh József, aki a túsztárgyalások specialistája. Többen szerepeltekkonkrét témák kapcsán alkalomszerűen a képernyőn. Megjelentünk a Radio Café, a Klubrá-dió és az MR1 műsoraiban is, ahol a tranzakcióanalízis egyes aktuális kérdésekkel kapcsola-tos fogalmait jártuk körül.

Jó szívvel állapíthatjuk meg, hogy a HATA a szakmai publikációk és népszerű közlemé-nyek terén igen eredményes, mind a pszichológia iránt érdeklődő közönség, mind pedig a tu-dásukat elmélyíteni kívánó szakemberek hozzájuthatnak magyar nyelven a klasszikus és kor-szerű TA ismeretekhez.

Mennyire találta meg a helyét a TA a hazai felsőoktatásban és tudományban?Egyfelől jelentős azoknak a felsőoktatási intézményeknek a száma, ahol az elmúlt 20 évbenfolyt TA alapozó képzés az egyesületünk tagjainak irányításával. Ilyenek az ELTE PPK pedagó-giai és tanácsadói szakképzés, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, DTE – tanárképzés, Corvinus egye-tem választható kurzus, személyügyi szervező szak, szakkollégium, Károli Gáspár ReformátusEgyetem pszichológusképzése, Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológusképzése, Rendőr -tiszti Főiskola (ma: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara) – pszichológiarendőri vezetőknek, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Grafológiai Intézet. De egészen elé-gedettek mégsem lehetünk, hiszen azt aligha mondhatjuk el, hogy a TA ismeretek érdembenszervültek volna akár a pszichológusképzésben, akár a tanárképzésben, ahol talán még foko-zottabban szükség lenne rájuk.


12 Nagy Gábor (2009, 2010): Beszélgetés Járó Katalin iskolapszichológussal, a SZIK első pszichológia kurzusánakvezetőjével, a 2009. év karácsonyán, XVIII. évf. 51. szám. Merre tovább, Magyarország? – Beszélgetés Ács Évapszichológussal a magyar nemzet sorskönyvéről, 2010. év húsvétján, XIX. évf. 52. szám. Párbeszéd konfliktusokidején. Párbeszéd Magyar Judit TA szemléletű mediátorral, XIX. évf. 53. szám. Nábrády Máriával A hazugságról2010. karácsonyán – XIX. évfolyam, 54. szám.


Egészen az utóbbi idők fejleménye az egyházi felsőoktatási és más intézmények fokozódóérdeklődése a TA iránt, ezt mutatja a Szent Ignác Jezsuita Kollégium felkérése Járó Katalinrészére 2009-ben a Játszmáink nagyító alatt: a tranzakcióanalízis a hétköznapi kommuniká-cióról című kurzusra és Váry Annamária TA önismereti tréningjei a Katolikus Egyház Kari-tász önkénteseinek Kaposvárott.

A fenti keretek között a szisztematikus képzésben részesülő hallgatók száma évente többszáz, így megállapítható, hogy meglehetősen széles körben folytak az elmúlt években TA is-mereteket közvetítő képzések, azt a reményt keltve, hogy e fontos kultúra elterjedésén túl ezidővel segít előrelendíteni az utánpótlás kinevelődésének ügyét is.

A TA hazai tudományos elfogadtatásában nagy szerepet játszottak a TA témájú doktori ér-tekezések, szakpszichológusi diplomamunkák. Íme ezek a munkák:

Túri Zoltán: Csoportsorskönyv és a „lehetséges világok” – 1993Nábrády Mária: A racket érzések hatása az érzelemfelismerésre preadoleszcens korban

– 2000Váry Annamária: Csoportdinamikai folyamatok különböző kultúrákban – 2002Csernyikné, Póth Ágnes: A kihallgatások tranzakcióanalitikus elemzése – 2003Ács Éva: Coaching, tanácsadás, terápia – 2003.Bár nem nagy számban, de beszélhetünk empirikus hazai TA kutatásokról is. Említettük

Nábrády Mária munkáját, aki a TA rakett (helyettesítő érzés) –fogalom jelentését és működésétkutatta prebubertáskorú gyerekeknél, megütköztetve más pszichológiai elméletekben meg-honosodott fogalmakkal, mint a megküzdés stílusa, az érzelmi intelligencia. (MPSZ, 2002, SD,2005). Járó Katalin (2000) Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban c. tanulmányaazt vizsgálta, hogy a középiskolai osztályok különböző típusba tarozó társas szerepű diákja-inak önérvényesítésében milyen játszmaviselkedések tekinthetők jellemzőnek. Csernyikné PóthÁgnes PhD-dolgozatában a rendőri munka, a kihallgatások folyamatában a kommunikáció kü-lönböző elemeit, eszköztárát kutatta.

Részvétel a hazai pszichológiai közéletbenAz egyesület több ízben bemutatta tevékenységét a Magyar Pszichológiai Társaság országostudományos nagygyűlésein: 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben és2012-ben is szerepeltek a HATA tagjai, egyrészt saját TA szellemű munkáikkal, másrészt aziskola tanításainak népszerűsítésére vállalkoztak. 2005-ben a Szegedi Pszichológus NapokonNábrády Mária vezetett egy Tranzakcióanalízis Műhelyt. A 2006-os Biennális NagygyűlésenTedd, hogy szeressem magam címmel az önelfogadás problémáiról, mint korunk egyik jellemzőtünetéről szervezett az Egyesület sikeres workshopot, melyen Váry Annamária, Nábrády Mária,Ács Éva, Juhász Erzsébet, Járó Katalin és Szamosi Judit világították meg a központi témát kü-lönböző elméleti és gyakorlati aspektusból a TA szellemében. Ennek előadásai később megje-lentek az Alkalmazott Pszichológia TA-nak szentelt számában (Alkalmazott Pszichológia2007/2, 5–52.). A 2008-as Országos Pszichológiai Nagygyűlésen Ács Éva tartott előadást Főkutyák a mindennapi életünkben címmel, bemutatva, hogy vezető pozíciót betöltő kliensekesetében a tanácsadás keretei között miképpen vihető az önismeret, konfrontálódva azzal, mi-lyen mögöttes hiedelmeket őriznek az emberek magukról, másokról és a világról.



A 2010-ben Pécsett rendezett MPT-konferencián a HATA mint önálló akkreditált kiképző-hely egyrészt bemutatta többarcú – klinikai, tanácsadói, szervezeti és oktatás-nevelési – képzésirendszerét (Nábrády), valamint a Korunk kihívásai és a TA című szimpózium keretében az is-mert szerzők mellett bemutatkoztak a következő TA generáció tagjai is. Nábrády Mária a ha-zugságról beszélt egy tranzakcióanalitikus személyiségmodell nézőpontjából, Ács Éva a humorés a TA kapcsolatát szemléltette. A fiatalokat az ő tanítványai képviselték sikerrel, akik annyi-ban is új színt hoztak, hogy reprezentálták, miképpen tudja a TA támogatni a legkülönbözőbbhumán szakmákat. Hófehérke ébredése címmel Szőke Katalin pszichiáter mutatott be egy ren-deződő esetet, ahol a munkahely elvesztése volt a bajok forrása. Nagy Gábor az ügy védi praxisbanaz ügyfelekkel megkötött szerződések fontosságát illusztrálta egy drámai eset kapcsán (azótamegjelent az igazságügyi szaksajtóban is; Nagy, 2010), Bokodi Márta azt mutatta be, hogy a köz-szférában zajló szervezeti kultúraváltás jegyében szervezett képzések hatékonysága és kudarcaimiképpen értékelhetők a TA fogalmi eszközeinek segítségével (Egyén és kultúra, MPT, 2010).

2011-ben Magyar Pszichológiai Társaság XX. Jubileumi Nagygyűlés a Hagyomány ésmegújulás jegyében szerveződött, s az a törekvésünk erősödött fel, hogy fontos és aktuális tár-sadalmi problémák elemzésében mutassuk meg a TA hasznosságát. A szimpózium Pénz, mo-bil és hightech – a tranzakcióanalízis alkalmazásáról változó viszonyaink között címet viselte.S egy rövid TA bevezető (Nábrády Mária) után olyan izgalmas témák kerültek bemutatásra,mint „Játszmák, félreismerések és függőség új eszközökkel: mobiltelefon, internet, digitálisszex és szerepjátékok; avagy az IT felhasználás hatása kapcsolatainkra” (Váry Annamária).A további témák: „A pénzzel kapcsolatos hiedelmek, félreismerések, sorskönyvek” – Nagy Gábor,„Hiedelmek a pénzről a családban” – s ezek transzgenerációs üzenetei – Szamosi Judit,„Oklahoma és Kolontár után” – A trauma után kialakult hiedelemrendszerek, melyekkel az érin-tett közösség értelmet, magyarázatot akar adni a történteknek, Ács Évától. Önálló worksho-pot vezetett ugyanitt ifjú klinikus kollégánk, Rosta Teodóra „Játszmák és elakadások a segítőkapcsolatban” címmel.

Milyen kapcsolatot létesített a HATA a társegyesületekkel?Álljon itt egy lista azokról a szervezetekről, amelyek az évek folyamán nyitottak voltak a TAüzeneteire, rendezvényei befogadtak TA-s előadásokat, workshopokat:– Magyar Pszichológiai Társaság– Magyar Pszichiátriai Társaság– Magyar Hipnózis Egyesület– Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület– Integratív pszichoterápiás egyesület– Magyar családterápiás egyesület– MACSOPE– Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága– PSZINAPSZIS– Démoszthenész Egyesület– Kapcsolat Alapítvány– Grafológiai Intézet.



Kollégáink rendre megragadják az alkalmat, amikor a társszakmák rendezvényein be-mutathatják a TA lehetőségeit. Így Juhász Erzsébet és Szamosi Judit a tranzakcióanalízis hip-noterápiás alkalmazhatóságáról szóló előadásokkal szerepeltek a Magyar Hipnózis Egyesü-let Nyílt Napjain. A Pest megyei Orvosnapokon, 2004-ben Juhász Erzsébet A gyermekkorbanelszenvedett abúzusok címmel adott elő, Ács Éva pedig Tabu és természet címmel az abúzu-sokkal való lehetséges megküzdési stratégiákról beszélt a TA szemléleti keretében. ValkaiZsuzsa Kovács Ildikóval tartott előadásaiban a TA igazságügyi alkalmazásának lehetőségeitmutatta be 2002-ben, a Magyar Pszichiátriai Társaság V. Kongresszusán.13 Elkötelezett ter-jesztője a TA eszméknek Szatmáriné dr. Balogh Mária a Szervezetfejlesztők MagyarországiTársaságának konferenciáin: 1999-ben és 2004-ben tartott tranzakcióanalitikus szemléletűworkshopokat: Szervezeti karakter vagy szervezeti sorskönyv? Tranzakcióanalízis a szerve-zetfejlesztésben 2004, Történeteink magunkról, avagy életünk stílusa – a TA és az individu-álpszichológia integrált alkalmazása az egyéni munkában, pl. coachingban, 2005. A BudapestiCorvinus Egyetem EVK Szakkollégiumának konferenciáján (2004) szintén workshopot ve-zetett. 2005-ben Goldschmidt Liza tartott foglalkozást a sorskönyvek elemzéséről. AntalSándor a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága konferenciáin tartott workshopokat,2006-ban Tipikus verseny – tipikus együttműködés – A típus-modell alkalmazása a szervezet-fejlesztésben, majd 2011-ben Ide nekem az oroszlánt is! Hogyan stabilizálhatja a tanácsadójelenléte a kliens problémáját? címmel. Ács Éva 2009-ben Egészséges segítség címmel tar-tott előadást a negyedik Minden Gyerek konferencián a fogyatékos gyerekek integrálásával fog-lalkozó pedagógusokat fenyegető kiégésről és elkerülésének lehetőségeiről.

A TA-sok fiatal nemzedékének e téren mutatott lendületét jelzi, hogy hol mestereikkel, holönállóan viszik az iskola tanításait különböző társegyesületek konferenciáira. Az Integratív Pszi-choterápiás Egyesület 2010-ben tartott XVI. Konferenciáján Rosta Teodóra a Sorskönyv témábanvezetett műhelyt, a III. Magyar Evészavar Kongresszuson Tranzakcióanalitikus pszichoterá-pia anorexia nervosa kezelésében előadást tartott. A Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. ván-dorgyűlésén Dr. Juhász Erzsébet – Koncz Ilona – Rosta Teodóra: Sorskönyv – lehetőség, de-termináció, változás címmel együtt vezettek műhelyt, s végül már 2012-ben MagyarPszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlésén szintén ez a csapat szerepelt műhellyel: Az ér-zelmek tranz akcióanalitikus megközelítése témakörben.

Ezek a találkozások fontosak és örömteliek voltak, elsődleges szerepük abban állt, hogyközzétegyük a felhalmozott tapasztalatainkat. Továbblépést az jelent majd, amikor a szakmaitalálkozások segítségével kölcsönösségen alapuló valódi együttműködést tudunk kiépíteni másterületek, iskolák képviselőivel.

A pszichológusok ifjú nemzedékével a HATA a Pszinapszis rendezvényein igyekezettkapcsolatot teremteni. 1999 – Saját sorskönyvünkről – haladóknak (Járó K). 2000 – Hogyanlátja a Marslakó? (Juhász E., Goldschmidt L., Túri Z.). 2003 – A párkapcsolat a Marslakók


13 Nemzetközi konferencián a The Role of Paranoid Attitude Occuring in Violent Actions in Civil and Criminal Ca-ses (Paranoid attitűdök szerepe az erőszakos akciókban civil és kriminális személyeknél) címen prezentálták té-májukat.


szemével (Juhász E.). Ismerkedés a TA-val (Juhász E., Szamosi J.). 2002, 2004, 2005 –évek-ben egy sorozat Mindennapi játszmáink (Józsa Zs.). 2005 – Férfiak és az érzelmek – (F. Vár-konyi Zs.) 2007 – Mese és script (Váry Annamária), 2009 – Sorskönyv: árnyékunk vagy erő-forrásunk? (Ács É.). Józsa Zsuzsa több ízben volt vendégelőadó a pszichológushallgatók nyáriegyetemén.

TA tréningek széles körbenJó korszak volt az egyesület történetében, amikor a társadalmi érdeklődés lehetővé tette, hogya TA gondolatok különböző intézmények szakmai képzésének programjaiként széles körbenterjednek. Helyet kapott nemcsak az egészségügyi menedzserképzésben és a pedagógus-to-vábbképzésben, hanem igényt tartott rá a Magyar Posta, a MATÁV, Munkaügyi Minisztérium,a BM Oktatási főosztálya, a Határőrség Országos Parancsnoksága és néhány nagy cég, pl. azAudi Hungaria Motor Kft., a Hajdúsági Iparművek, a TEVA. Számos nonprofit humán szol-gáltató alapítvány is épített továbbképzéseket a TA ismeretekre: Kapcsolat Alapítvány, Dé-moszthenész Alapítvány, Anonymus Alapítvány, Kagylóhéj Családsegítő Szolgálat, Napfo-gyatkozás Egyesület, Eszter Alapítvány, az önkéntes segítőket képző Kapu program.Napjainkban, amikor sok nagyobb cég épít ki belső képző és támogató csapatot, egyre fon-tosabb szerep jut a TA-nak ezen szakemberek felkészítésében.

Párbeszéd az érdeklődőkkel: TA klubA TA klub egyrészt alkalom a HATA tagoknak találkozásra, önképzésre, de nyitott minden ci-vil érdeklődő felé is. 2004-től működött, havi egy találkozót tartott 2012-ig, a háziasszonyi szer-vezői teendőket Járó Katalin látta el. A beszélgetéseken hagyományaink szerint mindig voltegy kötött téma vitaindítóval, amit szabad eszmecsere követett. Emellett hozhatott témát a hall-gatóság, illetve a HATA vezetősége kérhette aktuális közérdekű események megbeszélését.A program félévenként a résztvevők által kért és megajánlott témákból állt össze. Ízelítőül áll-jon itt néhány téma:

Előfordultak filozófiai ihletésű kérdések, mint pl. Sors és a szabad akarat kérdése a pszi-chológiában, a TA nézőpontja, vagy a TA és a vallásosság. Egy másik ismétlődő probléma-kör történelmi témákat feszegetett, pl. XX. századi magyar traumák – TA tükörben, Bár me-hetnénk, miért maradunk?, illetve a Nemzeti zsákutcák a volt szocialista országokban, vagyMagyar sorskönyvi karaktertípusok Jókai Mór „Mire megvénülünk” c. regényében. Egyes pszi-chológiai jellemzők TA szempontú elemzése került központba, amikor a hazugság, vagy a hű-ség, illetve a humor, vagy az ürességérzés, illetve az önreprezentáció természetét vitattuk, em-pirikus háttérként hol az Iwiw-re, hol egy friss kiadványra, vagy iskolai tapasztalatokra, egyízben politikus szerző önelemző szövegének tartalomelemzésére építve. Egészen gyakorlatikérdések is terítékre kerültek, pl. amikor munkatársaink devecseri tapasztalatai kapcsán A TAkatasztrófapszichológiai alkalmazásainak lehetőségei merültek fel. Nem egyszer vitattunk megéppen készülő TA tematikájú szakdolgozatokat.

Érdekes volt a klub látogatóinak összetétele, ugyanis a néhány állandónak mondható HATA-tag mellett előfordultak a köreinkben huzamosabban orvosok (nőgyógyász, hematológus), kül-ügyi alkalmazott, színész, asztrológus, képzőművész-, pszichológus-, közgazdászhallgató. Nem



volt nagy a létszám, de igen tartalmasak voltak a találkozások. Betöltötte azt a funkciót, hogy civilviszonyok között lehessen élvezni a TA-s elemzések érdekes lehetőségeit, és többek számára szol-gált első lépcsőfoknak, ahonnan elindultak a mélyebb ismeretek megszerzésének útján.

AKTIVITÁS ÉS SOKFÉLESÉG A PRAXISBAN ÉS A KÉPZÉSBEN

Mit üzennek a TA-sok a mai Magyarországon? – HATA-konferenciákKrízisek és döntések címmel, hagyományteremtő céllal 2009-ben rendeztük meg az első ha-zai TA szakmai konferenciát, amely mind az előadások szintjét, mind a résztvevők számát te-kintve kifejezetten sikeresnek mondható. Kiváló vendégek vettek részt, dr. Buda Béla és kül-földi vendégelőadóként Jürgen Gündel és Sari van Poelje. A tartalmi színvonalat érdemben azelőadók és a workshopokat vezető kollégák nagyszerű munkája szavatolta.14 Íme az érdekesprogram:– Szamosi Judit: Sorskönyv és temető– Magyar Judit: Demokrácia – gazdaság – TA– Ács Éva: A TA és a közép-európai humor– Jürgen Gündel: Énideál és TA (fordítással)– Csigás Zoltán: Belépő – kilépő: a szervezeti határok átlépésének problematikája– Antal Sándor: Egyéni és csoport coaching szervezeti közegben– Ács Éva: Az agresszió TA-s elemzése egy film kapcsán– Juhász Erzsébet: Egyenlőtlen emberi viszonyulásaink egyike – az erőszak – Nábrády Mária: A hazugság TA-s vonatkozásai

Változó világban okénak maradni 2011A HATA fennállásának 20. évfordulója és Eric Berne születésének centenáriuma alkalmábólaz ELTE PPK-val együtt rendezett nagy sikerű konferenciát. Ez az ünnepi konferencia cikkünkapropója. (Programja megtekinthető a mellékletben.) A rendezvény vállalt célja az volt, hogybemutassuk, miképpen alkalmazható a tranzakcióanalízis korunk néhány fontos egyéni és tár-sadalmi problémájának feltárásában és megértésében. A konferencia alapüzenetét BagdyEmőke, a TA egyik első hazai népszerűsítője (1986) adta meg Egészség-boldogságpszichológiaés a TA c. előadásával. Kimutatta, mennyiben tekinthető Eric Berne sztrók, illetve elismerésfogalma mindazon fontos üzenetek előfutárának, melyeket a korszerű egészségpszichológianapjainkban hirdet. Mi magunk beszéltünk az iskola és az egyesület történetéről, majd egyszemléletformáló tömb keretében szóba került a TA és a pszichoanalízis vitatott viszonya(Juhász Erzsébet), a paradox kezelési formák és játszmák kezelésének kapcsolata egymáshoz(Rosta Teodóra), valamint a pedofília értelmezési problémái (Szamosi Judit, Gyalog Bea).

A TA a társadalom szolgálatában cím fogta össze a második tömböt, amely olyan izgalmaskérdéseket vizsgált meg a TA eszközeivel, mint Értékek, szokások, életprogramok – a cigányság


14 A fő rendezői érdem Nábrády Máriáé, sokat segített neki Kádi Anna, Gyalog Bea és Ács Éva.


nemzeti sorskönyvének elemzése, előadók: Magyar Judit és Szabóné Kármán Judit. A ma-gyarság kulturális sorskönyve a csehek sorskönyvével összehasonlításban kapott jellemzést ÁcsÉvától, a bankok és a hitelezők kapcsolatát jellemző ideológiák szellemes átvilágításáról hall-hattunk Nagy Gábortól.

Öt különböző workshopon lehetett ismerkedni a TA gyakorlatával:– Antal Sándor: Tanulószervezetek és tranzakcióanalízis. Tanulnak-e azáltal a szervezetek,hogy egyes tagjai tanulnak? – Ács Éva: Hiedelmek a devecseri katasztrófával kapcsolatban – Magyar Judit–Kardos Ferenc: A békés vitarendezés, a mediáció TA-san – Nábrády Mária: A rakettérzés és a megküzdés kapcsolata– Juhász E.–Koncz I.–Rosta D: Erőszak áldozatainak sorskönyve

Egész nap megtekinthető volt egy 40-nél több képből álló kiállítás a HATA útjáról, ennekvetített verziója látható volt a büféhelyiségben is. Emellett a közönség találkozhatott egy könyv-gyűjteménnyel, amely a hazánkban fellelhető TA-s szakirodalmat mutatta be.

A tartalmas napot egyrészt A játszmák világa – felfedezések a tranzakcióanalízis tájaincímű kötet ünnepélyes bemutatója tette teljessé, melyen Buda Béla, a könyv szakmai lektoraismertette és értékelte a munkát, és Járó Katalin szerkesztő megköszönte a közreműködő szer-zők és „könyvmunkások” áldozatos részvételét. Másrészt a felkiáltójelet a mondat végére azegyesület egykori és jelenlegi tagjainak pezsgős-tortás-mesélős születésnapi bulija tette ki. Jóvolt megélni, hogy az egyesületünk kezdeményezése jelentős szakmai érdeklődést váltott ki,a résztvevők száma meghaladta a 120 főt, és a rendezvény még anyagilag is eredményesnekvolt mondható.15

„TÖRTÉNELMI” TANULSÁGOK ÉS JÖVŐKÉP

Az egyesület húszéves múltját áttekintő műhelymunka a „történelmi tanulságokat” két ta-pasztalás köré szőtte.

1. „Kell egy feladat!”Az egyesület aktivitása és a TA értékek képviselete jellemzően valamilyen eseményhez kap-csolódott: konferencia, könyv, képzéssorozat stb. Ez bárkit, aki ennek részese volt, jó érzés-sel tölthet el, ugyanakkor felveti az események közötti időszakokkal kapcsolatos találkozásokravonatkozó hiányérzetet is.

2. „Kell egy megszállott”A történetünk jellegzetesen egyéniségek köré szövődik, akik elkötelezetten, lelkesen valljáka TA-t saját szakmai identitásukként. Ez a jelenség – a lelkesedés túlsúlya és a vállalások


15 A szakmai program előkészítésében oroszlánszerepet vállalt a rendezvényt levezénylő Magyar Judit, segítője JáróKatalin, a szervezést és a pénzügyi feladatokat a HATA vezetősége részéről Sebesi Katalin, Ács Éva, és Máj Emesevégezte.


aránytalansága – ugyanakkor felszínre hozta az egyesület, a szervezet professzionalizálásánakigényét is.

Ugyanezen a műhelymunkán a résztvevők az egyesület előtt álló feladatokat és perspek-tívákat is kidolgozták. Részben a nemzetközi trendekkel párhuzamosan az alábbi lehetősége-ket és teendőket vettük számba:1. A HATA szervezeti megerősítése: a taglétszám növelésével nagyobb kisugárzást tudunkelérni a szélesebb közönség felé. Az egyesület belső tartópilléreit a hatékonyabb kommuni-kációval, a belső játszmák kezelésével és a kohézió növelésével tudjuk megerősíteni. Itt ki-váló TA-s eszközökkel rendelkezünk, és követhetjük a problémák nyílt kezelésében megismertnemzetközi példát. 2. Az eddigieknél többször élni a nemzetközi szervezet által nyújtott lehetőségekkel, és en-nek során láthatóbbá tenni hazai tevékenységünk eredményeit a világban. 3. A TA további integrálása a tudományos és akadémiai közegben: a kutatás erősítését szor-galmazó nemzetközi trendhez kapcsolódva kihasználni a hazai felsőoktatás által kínált kereteket.4. A hazai szakmai kapcsolatok további erősítése más irányzatokat képviselő szakmai szer-vezetekkel, például közös rendezvények, vagy konkrét akciók formájában.5. Tovább építeni a TA hatékony és szerves jelenlétét az alkalmazási területeken egyrészt köz-vetlenül a gyakorlatban, másrészt a képzéseken keresztül. 6. A TA további terjesztése a szélesebb közönség körében az életminőség javítása és az egész-ségpszichológia jegyében. A HATA eddigi történetében e téren nagyon sokat tettünk, és mu-tatkoznak már a tartalékok és új lehetőségek is. Meg lehet érvényesen jelenni a társadalmi éskorproblémákról zajló nyilvános párbeszédben a TA eszközeivel.

Mindennapi életünk, vagy a rendkívüli helyzetek rendre jelzik a szükségességét, hogy foly-tassuk az utat, amelyen különböző konferenciákon már elindultunk a TA tényleges gyakorlatihasznának fölmutatásában. Tapasztalatunk szerint a négy alkalmazási területen mutatkozó tren-dek, kihívások lehetőséget kínálnak a TA-s kompetenciák érvényesítésére. Például az alábbiaktuális problémák vizsgálatába, és kezelésében lehet társadalmilag hatékony a hazai TA: – Szervezetek komplex, gyorsan változó világában kulcsfontosságú lehet a mintázatok fel-ismerése, a lényeges és a lényegtelen gyors elkülönítése.– A nevelés területén, ahol az agresszió és félelem erősödése egyre inkább korlátozza az ok-tató-nevelő munka hatékonyságát, a TA segítségével olyan légkört lehet teremteni, amely le-hetővé teszi a valódi párbeszédet és méltányolja a sokféleséget. A tekintélyelvű oktatást fel-váltó új szerepek tanárnak, diáknak egyaránt szükségessé teszik új kommunikációs technikákés konfliktuskezelési eljárások elsajátítását nemcsak post factum, hanem megelőző jelleggel,a kommunikációs kultúra fejlesztéseként.– A tanácsadásban, ahol a társadalmi környezet folyamatosan próbára teszi az egyéni te-herbíró képességet, a problémakezelés és fejlődés menedzselése TA-s megközelítéssel és esz-közökkel.– A pszichoterápiában a gyógymódok közötti versengést felváltó soknyelvűség kedveza TA elmélet, eszköztár és a benne rejlő integratív és kapcsolódási lehetőség kibontakoztatá-sához, igazolva a pszichoterápia érvényességét és nélkülözhetetlenségét a biológiai módsze-rek mellett.



ZÁRÓ GONDOLATOK

Összefoglalóan megállapítható a HATA tevékenységeiről, hogy a szervezet a TA nemzetkö-zileg elismert képviselőjeként helytáll Magyarországon. Széles körben és magas színvonalonterjeszti a TA-s ismereteket mind a felsőoktatás keretei között, mind pedig más típusú képzé-sek során. Teljesítménye a tudományos igényű és népszerűsítő publikált munkákat illetően ki-magasló. Betagolódott a pszichológia hazai szakmai közéletébe és frissülő erőkkel aktívan résztis vesz benne. Kialakította a TA képzés hazai intézményeit, új színnel tudja gazdagítania módszerspecifikus pszichoterápiás és tanácsadói választékot. A pszichoterápiában a „későnérkezettség”-ből származó marginalitás meghaladása terén ugyanakkor eredményei részlege-sek. Ehhez feltehetően az egyesület erőfeszítésein kívüli még más tényezők összjátékáralenne szükség. A 20 év tapasztalatai azt a reményünket táplálják, hogy egyesületünk – a nem-zetközi példához hasonlóan (Járó és Antal, 2011) – képes szembenézni a mindenkori helyzettelés kezelni az aktuális és hosszú távú kihívásokat.

Tevékenysége arra irányul, hogy minél többen felfedezzék, hogy Oké-nak születtünk, hogy„a pszichológia mindenkié”, azaz mindenki számára adott a lehetőség, hogy az önismeretimunka révén felnőtt autonómiáját felszabadítsa a zavaró tényezők hatása alól. Örkény Istvánelgondolkodtató kérdésével kívánunk ehhez a munkához és a HATA következő 20 évéhez jóutat!

„Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nemfűzzük fel őket, nem lesz koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős.

De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkodik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányba haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomába”.

IRODALOM16

BAGDY E. (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. BERNE, E. (1981): A neurózisok pszichoterápiája. In Buda B. (szerk.): Pszichoterápia. Gon-

dolat Kiadó, Budapest, 211–220.BERNE, E. (1984): Emberi játszmák. Gondolat Kiadó, Budapest. BERNE, E. (1997): Sorskönyv. Háttér Kiadó, Budapest.BERNE, E. (1996): Szex a szerelemben. Osiris Kiadó, Budapest. BERNE, E. (1999): Emberi játszmák. Lélekkontroll sorozat, Háttér Kiadó, Budapest.BOROSS O. (2006): Könyvismertetés. Sors mint döntés. Alkalmazott pszichológia, 8, 4. 141–147.BUDA B. (szerk.): (1981): Pszichoterápia. Gondolat Kiadó, Budapest.


16 A bibliográfia a jelen cikkben hivatkozott munkák jegyzéke, így – mivel a közös tanulmánykötetekben szereplődolgozatok itt tételesen nem szerepelnek – nem tekinthető a hazai TA-s szerzők munkái teljes körű bemutatásának,az megtalálható azonban a JV-ben fellelhető irodalomjegyzékben (2011, 333–356).


BUDA B. (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Bu-dapest.

BUDA B. (2008): A tranzakcióanalízis helyzete és dilemmái. Mentálhigiéné és Pszichoszo-matika, 9, 3. 266–273.

BUDA B. (2011): A pszichoterápiás irányzatok integrációjának lehetőségei. In Az elme gyó-gyítása. Háttér Kiadó, Budapest, 278–285.

BRADSHAW, J. (1990): Vissza önmagunkhoz. A bennünk élő gyermek felfedezése. Hungalibri,Budapest.

BRADSHAW, J. (2009): A szeretet. Személyiségfejlődésünk következő lépcsőfoka. Duna Inter-national Könyvkiadó, Budapest.

DÁVIDNÉ B. HIDVÉGI J. (2005): A tranzakcióanalízis és alkalmazása a gyász feldolgozásánakterápiás támogatásában. Kapocs, 1. 2–14.

CLARKE, J. I., DAWSON, C. (2004): Felnövekedni újra. Hogyan válhatunk jó szüleivé gyer-mekeinknek és saját magunknak? Z-Press Kiadó Kft., Miskolc.

CSERNYIKNÉ PÓTH Á. (szerk.): (2006): Emberi kapcsolatok pszichológiája. Rejtjel Kiadó, Bu-dapest.

CSERNYIKNÉ DR. PÓTH Á., FOGARASI M. (szerk.): (2006): Kriminálpszichológia. Rejtjel Ki-adó, Budapest.

CSERNYIKNÉ PÓTH Á. (2007): A tranzakcióanalízis alkalmazási lehetőségei a munkahelyi kom-munikáció fejlesztésében és a konfliktusok kezelésében. In MÉSZÁROS A. (szerk.): Kom-munikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 193–208.

CSERNYIKNÉ DR. PÓTH Á. (2007) (szerk.): Katasztrófapszichológia. RTF Nyomda, Buda pest.CSERNYIKNÉ DR. PÓTH Á. (2009) (szerk.): Pedagógiai és pszichológiai ismeretek rendőri ve-

zetőknek. RTF Nyomda, Budapest.CSONDORNÉ DR. SCHÜLLER G. (2004) (szerk.): Pszichológiai alapismeretek. Rejtjel Kiadó, Bu-

dapest. Egyén és kultúra (2010) Kivonatkötet. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, Pécs.

21–23 és 176. FORWARD, S. (2000, 2009): Mérgező szülők. Háttér Kiadó, Budapest. F. VÁRKONYI ZS. (1986): Már százszor megmondtam. Gondolat Kiadó, Budapest.F. VÁRKONYI ZS. (2002): Tanulom magam. Bővített kiadás, Magyar Könyvklub, Budapest.F. VÁRKONYI ZS. (2008): Sors és sérülés. Mérték Kiadó, Budapest.F. VÁRKONYI ZS., Bagdy E., Szendi G., Popper P. (2009): Mindennapi játszmáink – az emberi

kapcsolatok pszichológiája. Mesterkurzus sorozat, Jaffa Kiadó, Budapest.Hagyomány és megújulás (2011) XX. Jubileumi Tudományos Nagygyűlés, Kivonatok. 186.HARRIS, T. (1994): Oké vagyok, oké vagy. Módszer az önismerethez. Édesvíz Kiadó, Buda-

pest. JÁRÓ K. (1995, 1996, 1997): A tanár-diák viszony: Tranzakcióanalitikus átvilágítás. Munka-

füzet. KLTE, Pedagógiai Pszichológiai Tanszék, Debrecen.JÁRÓ K. (2000): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban. In JÁRÓ K. (szerk.):

Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest. 479–511.



JÁRÓ K. (szerk.): (2000, 2001): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. HelikonKiadó, Budapest.

JÁRÓ K. (szerk.): (2005): Sors mint döntés. Az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Heli-kon Kiadó, Budapest.

JÁRÓ K. (2007): Konfliktustréning és szerződés – tranzakcióanalitikus megközelítésben. In MÉSZÁROS A. (szerk.): Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE EötvösKiadó, Budapest. 231–250.

JÁRÓ K. (2008): Konfliktustréning és szerződés 1. rész: Nagyító alatt a szakértői felelősség.Alkalmazott Pszichológia, X. 1–2. 71–90.; 2. rész: Lehet tárgyilagosan megbeszélnia munkahelyi konfliktusokat? X., 3–4. 101–121.

JÁRÓ K. (szerk.): (2011): A játszmák világa. Felfedezések a tranzakcióanalízis tájain. HáttérKiadó, Budapest.

JÁRÓ K. (2011): Kibújni a tojáshéjból – esély egy jó minőségű, örömteli életre. Avagy: mit ta-nít a sorskönyvről a tranzakcióanalízis? Mindennapi Pszichológia, 3.

JÁRÓ K., ANTAL S. (2011): A tranzakcióanalízis nemzetközi pályafutása és a TA 20 éve Ma-gyarországon. Kézirat

JÁRÓ K., JUHÁSZ E., VÁRY A. (2000): Játszmák nélkül poszter. Magyar Pszichológiai Társa-ság XIV. Országos Nagygyűlésének absztraktkötete. 365.

JN (2000, 2001): lásd Játszmák nélkül.JÓZSA ZS. (1997, 2002, 2004): Már megint… Játszmák az oktatásban. In MÉSZÁROS A.

(szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.444–466.

JÓZSA ZS. (2004): Pedagógiai ismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest.JÓZSA ZS. (2007): Játszmák a szervezetekben. In MÉSZÁROS A. (szerk.): Kommunikáció és

konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 215–230.JÓZSA ZS. (2009): Se vele, se nélküle. Játszmák a párkapcsolatban. 1–3. rész. Mindennapi Pszi-

chológia, 1. 16–19, 2. 12–15, 3. 22–25.JV (2011): lásd A játszmák világaJUHÁSZ E. (2011): A zsákutcák: a tranzakcióanalízis felfogása belső konfliktusainkról. Min-

dennapi Pszichológia, 3.JUHÁSZ E., SZAMOSI J. (2001): Játszmák nélkül – ízelítő a tranzakcióanalizisből. In KAPÓCS I.,

MAÁR M., SZABADKA P. (szerk.): IFJÚ-KÓR 2. Tanulmányok az ifjúságról, pedagógiaimódszerekről, az ifjúságot fenyegető veszélyekről, kezelési lehetőségekről.

OKKER, Budapest. 524–547.JUHÁSZ E., SZAMOSI J. (2002): Bevezetés a tranzakcióanalízisbe. In Egészségpszichológia szi-

gorlati témák. SOTE Testnevelési Főiskola, Budapest. 85–96.KELEMEN G. (2000): Könyvismertetés. Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban.

Pszichoterápia IX. 231–234.KOHLRIESER, G. (2007): Túszok a tárgyalóasztalnál. Konfliktuskezelés mesterfokon. Háttér Ki-

adó, Budapest.KONCZ I. (2011): Más növényeken élősködő arankáink: a parazita érzelmek. Mindennapi Pszi-

chológia, 3.



KURITÁRNÉ SZABÓ I. (2000): Könyvismertetés. Játszmák nélkül. Alkalmazott pszichológia,2, 3. 111–114.

MAGYAR J. (1997, 2002): Lehet-e örömmel tanítani, nevelni? A tranzakcióanalízis a pedagó-giában. In MÉSZÁROS A. (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eöt-vös Kiadó, Budapest. 336–353, 430–446.

MAGYAR J. (2000): Fejleszthető-e kapcsolataink kultúrája? A tranzakcióanalízis a pedagógiá -ban. In Alapok. Anonymus Alapítvány, Budapest. 219–231.

MAGYAR J. (2007): A mediáció mint a konfliktuskezelés alternatív módja. In MÉSZÁROS A.(szerk.): Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE Eötvös Kiadó, Bu-dapest. 267–283.

MAGYAR J. (2011): A jó tündérek, az elfogadás és a megfelelés. Avagy: késztetéseink út-vesztőiben – az engedélyek varázsa. Mindennapi Pszichológia, 3.

MAGYAR J. (2012): Belső szabadságunk, az örömképesség záloga. Mindennapi Pszichológia, 4.MEZEI J. (1997, 2004): Burattino színháza – avagy ki vagy mi mozgatja a zsinórokat? A cso-

portimágók és a vezetés hatása a hatékony csoporttá válás folyamatára (a hatékonycsoporttá szerveződés feltételeiről) In MÉSZÁROS A. (szerk.): Az iskola szociálpszicholó-giai jelenségvilága, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 179–195.

MÉSZÁROS A. (szerk.) (2007): Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTEEötvös Kiadó, Budapest.

MÉSZÁROS A. (szerk.) (1997, 2002, 2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilágaELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

NÁBRÁDY M. (1995): A tranzakcióanalízis mint a pszichopedagógiai kelléktár új eszköze. Fej-lesztő Pedagógia 5–6. 88–92.

NÁBRÁDY M. (2002a): The impact of racket feelings on the recognition of emotions: Researchreport I. Transactional Analysis Journal, 32, 2. 76–85.

NÁBRÁDY M. (2002b): The relationship between racket feelings, coping strategies, and emo-tional intelligence: Research report II. Transactional Analysis Journal, 32, 2. 86–91.

NÁBRÁDY M. (2002c): Az érzelmek szocializációjának tranzakcióanalitikus megközelítése.A rakett érzések hatása az érzelemfelismerésre preadoleszcens korban. Magyar Pszi-chológiai Szemle, LVII. 2. 251–288.

NÁBRÁDY M. (2004): Az érzelmek a tranzakcióanalitikus szemszögéből. Akadémia Kiadó, Bu-dapest.

NÁBRÁDY M. (2005a): Emotion theories and TA emotion theory: a comparison. Transactio -nal Analysis Journal, 35. 1. 68–77.

NÁBRÁDY M. (2005b): Az érzelmek különböző megközelítései a pszichológiában. A tran-zakcióanalízis álláspontja. In JÁRÓ K. (szerk.): Sors mint döntés. Az érzelmek felfedezéseés felszabadítása. Helikon Kiadó, Budapest. 142–178.

NAGY G. (2010): A pártfogó ügyvédi képviselet pszichológiája. Ügyvédek Lapja, 2010/május,30–33.

NAGY G. (2011a): Sorsom ellen léptem – egy sorsfordító döntés története. Szakma és hiva-tás. Mindennapi Pszichológia, 3.

NAGY G. (2011b): (nem) Mindig a másik a hibááás! Mindennapi Pszichológia, 4



PAP Á. (2012): Könyvismertetés. A játszmák világa — Felfedezések a tranzakcióanalízis tá-jain. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13, 1. 97–100.

PLÉH CS. (1992, 2000): A lélektan története. Osiris Kiadó, Budapest. PLÉH CS. (2008): Kuhn hatásai a pszichológiában. Vannak-e pszichológiai paradigmák?

In A lélek és a lékek és a lélektan örömei. Gondolat Kiadó, Budapest. 13–24. Pszichológia rendőri vezetőknek (2003): Bűnügyi és közbiztonsági vezető szakirányú to-

vábbképzési szak. RTF Nyomda, Budapest.ROSTA T. (2011): Újra és újra… És újra? – amikor nem az ismétlés a tudás anyja. Mindennapi

Pszichológia, 3.SD (2005): lásd Sors mint döntésSPANNRAFT M. (2000): Könyvismertetés. Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban.

Pszichoterápia, 9, 4. 327.STEWART, I., JOINES, V. (1994, 1998): A TA – ma. Xénia Kiadó, Budapest, Grafit Kiadó, Bu-

dapest.SÜLE F. (1989): A tranzakcióanalízis alkalmazhatósága az alkoholbetegek lélektani gyógyí-

tásában. In STEINER, C.: Alkoholisták játszmái. Alkohológiai Füzetek 3–4. 215–219. SÜLE F. (2000): Könyvismertetés. Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Pszi-

choterápia, 9, 4. 328. SZATMÁRINÉ BALOGH M. (2003): TA az OD-ben, a tranzakcióanalízis alkalmazása a szerve-

zetelemzésben és a fejlesztésben. Alkalmazott Pszichológia, 3–4. 81–91.SZEKSZÁRDI FERENCNÉ (2000): Könyvismertetés. A marslakó gyermekien elfogulatlan tisz-

tánlátásával… – egy könyv a tranzakcióanalízisről szakembereknek és laikusoknak. Új Pe-dagógiai Szemle, 50, 11. 91–100.

SZONDY M. (2011): Könyvismertetés. A játszmák világa. Felfedezések a tranzakcióanalízis tá-jain. Pszichoterápia, 20, 5. 385–386.

SZŐNYI G., FÜREDI J. (szerk.): (2000): A pszichoterápia tankönyve. Medicina Könyvkiadó, Bu-dapest.

VÁRY A. (2009): Érzelem és értelem. Mindennapi Pszichológia, 4. 7–9.VÁRY A. (2010): Határvillongások. Mindennapi Pszichológia, 1.VÁRY A., NÁBRÁDY M., ÁCS É., JUHÁSZ E., JÁRÓ K., SZAMOSI J. (2007): Az önértékelésről

a társadalmi változások tükrében tranzakcióanalitikus szemmel. Kerekasztal-beszélgetésa Magyar Pszichológiai Társaság tudományos nagygyűlésén. Alkalmazott Pszichológia,2. 5–52.



MELLÉKLET


A MAGYAR TRANZAKCIÓANALITIKUS EGYESÜLET (HATA) fennállásának 20.és Eric Berne születésének 100. évfordulója alkalmából az ELTE PPK-val együtt konfe-renciát rendez.

„Változó világban okénak maradni” címmel

Időpont: 2011. szeptember 17-én 9–18 óra közöttHelyszín: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

Célunk, hogy bemutassuk, miképpen alkalmazható a tranzakcióanalízis (későbbiekben TA)korunk néhány fontos egyéni és társadalmi problémájának feltárásában és megértésében.

Regisztráció, jelentkezés a délutáni workshopokra: 8.30–8.55Program: 9.00–10.20 A Változó világban okénak maradni konferencia megnyitója

levezeti Magyar Judit szervezőKöszöntésÁcs Éva a HATA elnöke, Oláh Attila, az MPT elnöke Nyitó előadásokBagdy Emőke: Egészség-boldogságpszichológia és a TA Járó Katalin – Antal Sándor: A TA 20 éve Magyarországon

10.20–10.30 Kávészünet – a HATA 20 éves kiállítás megtekintése10.30–11.30 A TA hozzájárulása a pszichoterápiához – moderátor: Koncz Ilona

Juhász Erzsébet: A pszichoanalízis és a TA – vitatott viszony Rosta Teodóra: Paradoxonok és játszmák Szamosi Judit–Gyalog Bea: Pedofíliáról másképp – a TA tükrében

11.30–12.00 Hozzászólások, vita12.00–12.15 Kávészünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

12.15–13.35 A TA a társadalom szolgálatában – moderátor: Antal SándorÁcs Éva: Kulturális sorskönyvMagyar Judit – Szabóné Kármán Judit: Értékek, szokások, életprogramok –a cigányság nemzeti sorskönyvének elemzéseNagy Gábor: Az „IKEA-generáció” esete a devizahitelezéssel

13.35–14.00 Hozzászólások, vita


14.00–15.00 Ebédszünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

15.00–16.30 Párhuzamos workshopok:– Antal Sándor: Tanulószervezetek és tranzakcióanalízis. Tanulnak-e azáltal

a szervezetek, hogy egyes tagjai tanulnak? – Ács Éva: Hiedelmek a devecseri katasztrófával kapcsolatban – Juhász Erzsébet – Koncz Ilona – Rosta Teodóra: Erőszak áldozatainak

sorskönyve, különös tekintettel a menekültekre– Magyar Judit – Kardos Ferenc: A békés vitarendezés, a mediáció TA-san – Nábrády Mária: A rakettérzés és a megküzdés kapcsolata

17.00–18.00 Könyvbemutató: „A Játszmák világa – felfedezések a tranzakcióanalízis tájain”(szerkesztette: Járó Katalin)A könyvet bemutatja Buda Béla, a könyv szakmai lektora




MÓDSZERTAN



STRUKTURÁLIS EGYENLETEK MODELLJEI: OKSÁGI VISZONYOK ÉS KOMPLEX

ELMÉLETEK VIZSGÁLATA PSZICHOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

MÜNNICH Ákos2 – HIDEGKUTI István

Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Munka- és Szervezetpszichológiai Tanszék

ÖSSZEFOGLALÓ

A pszichológiai vizsgálatok számos típusa esetén (pl. attitűd- és értékvizsgálatokban, közvé-lemény-kutatásokban stb.) gyakran visszatérő probléma, hogy nem vagy nem egyértelműenállapíthatók meg a vizsgálatokban alkalmazott változók közötti (oksági) viszonyok. Ezen prob-léma megoldására jó megoldást nyújthatnak a strukturális egyenleteken alapuló modellek, me-lyek segítségével rugalmasan, komplex módon lehet modellezni a különböző elméleteken ala-puló elképzeléseket, kiválasztani az adatok alapján legmegfelelőbb modellt, feltárni a változókközötti kapcsolatokat. Tanulmányunkban röviden bemutatjuk a strukturális egyenletekkeltörténő modellezést: az útanalízist, a konfirmatív faktoranalízist, a regressziós SEM-model-leket, valamint a többvonásos-többmódszeres modellt.

A STRUKTURÁLIS EGYENLETEKKEL TÖRTÉNŐ MODELLEZÉS ALAPJAI

A pszichológia céljai között előkelő helyet foglal el a megfigyelt jelenségek, viselkedések oko-zati viszonyainak leírása. A pszichológia elismert tudománnyá válásában meghatározó szere-pet játszott a természettudományos kutatás eszköztárának, különösen a kísérleti módszertan-nak az átvétele. Számos esetben azonban a szigorú értelemben vett kísérleti metodika


1 A tanulmánnyal kapcsolatos bárminemű levelezést kérjük Münnich Ákosnak címezni: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Elektronikus

levelet a [email protected] címre lehet küldeni.2 A tanulmány elkészítését a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támoga-

tásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.



használatára nincs lehetőség, ezért alternatív módszerek használatára van szükség. Ilyen, ún.nem kísérleti eljárások például az attitűdkutatásokban, értékvizsgálatokban, közvélemény-kutatásokban alkalmazott korreláción alapuló vizsgálatok (Saris és Stronkhorst, 1984).

A strukturális egyenletekkel történő modellezés kiindulópontja mindig egy, a kutató ál-tal elképzelt, feltételezett modell, amely leírja a vizsgálatban használt releváns változók kö-zötti kapcsolatokat. A modell leggyakrabban valamely elmélet formalizált megjelenítése,mint például Fishbein és Ajzen (1975) 1. ábrán látható szándékolt cselekvés modellje. Mintaz ábrán látható, a viselkedési szándékra az adott viselkedéssel kapcsolatos attitűdök és az adottviselkedéssel kapcsolatos normák egyaránt hatnak, míg a viselkedési szándék a tulajdonkép-peni viselkedésre lesz hatással.

1. ábra. A szándékolt cselekvés modelljének útdiagramja

A modellben szereplő változók lehetnek megfigyelhető, mérhető ún. manifeszt változókvagy közvetlenül nem megfigyelhető, nem mérhető ún. latens változók, amelyek a manifeszt,közvetlenül mérhető változók segítségével ragadhatók meg. A pszichológiában a latens vál-tozók igen fontos szerepet játszanak, mivel nagyon sok elméleti konstruktum, elképzelés nemmérhető közvetlen módon. A modell egy ábrán, az ún. útdiagramon jeleníthető meg legszem-léletesebben (mint például Fishbein és Ajzen modellje az 1. ábrán), amely tartalmazza a mo-dellben szerepet játszó változókat és a változók közötti kapcsolatokat. Konvencionálisana latens változókat kör vagy ellipszis jelképezi, a manifeszt változókat pedig négyzet vagy tég-lalap. A változók közötti kapcsolatokat nyilak szemléltetik, amelyek lehetnek egy-, illetve két-irányúak is, előbbiek ok-okozati viszonyt jelenítenek meg (A változó hatással van B változóra),míg utóbbiak szimmetrikus, korrelációs viszonyra utalnak. A modellben betöltött szerepük alap-

78 MÜNNICH Ákos – HIDEGKUTI István


ján szokás endogén és exogén változókról beszélni; endogén az a változó, amelyre hatássalvan egy vagy több, a modellben megjelenő változó, exogén változóról pedig akkor beszélünk,ha az adott változóra nem hat egyetlen másik modellbeli változó sem. Más terminológiábanaz exogén változó a prediktív változó, az ok, míg az endogén változó a célváltozó, az okozat(Raykov és Marcoulides, 2006).

A SEM-modelleken belül általában két fontos részt szokás elkülöníteni, a mérési, illetvea strukturális részt. A modell mérési része egy ellenőrző faktor modell (részletesen lásd ké-sőbb), amelyben a latens változók manifeszt indikátor változókkal való mérése történik.A strukturális részben a változók (latens vagy manifeszt) közötti oksági viszonyokat becsül-jük. A két rész természetesen nem különül el egymástól, a teljes modell becslése egyidejűlegtörténik. A strukturális rész és a mérési rész sematikus ábrázolása a 2. ábrán látható. A szag-gatott vonallal keretezett rész a mérési rész, amely a látens változó indikátor változóval tör-ténő mérését mutatja, míg a folytonos vonallal keretezett rész a strukturális részt reprezentálja,amely a változók közötti kapcsolatot mutatja.

2. ábra. A SEM-modellek felépítésének sematikus ábrája

A SEM alapvetően konfirmatív vagy exploratív céllal alkalmazható. A konfirmatív célú al-kalmazás esetén a kutató egy hipotetikus kapcsolatrendszert ellenőriz, azaz megvizsgálja,hogy az adatai mennyire támasztják alá az előzetesen elképzelt, kialakított modellt, mennyirefelelnek meg az adatok az adott modellnek. Az exploratív célú felhasználás esetén inkább egy-fajta modellszelekció zajlik, melynek során különféle (egymáshoz hasonló) modelleket illesz-tünk, és kiválasztjuk az adatainkra legjobban illeszkedő modellt (Raykov és Marcoulides, 2006).

ÚTELEMZÉS

Az útelemzés áttekintéséhez nézzük a következő egyszerű példát. Tegyük fel, hogy az elé-gedettséget vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy az elégedettség függ az iskolai végzett-ségtől, a szocioökonómiai státustól (SES), valamint a fizetéstől. Ahelyett, hogy egyszerűtöbbváltozós lineáris regressziószámítást végeznénk (melynek útdiagramja a 3. a) ábrán lát-ható), egy bonyolultabb kapcsolatrendszert feltételezünk a fent említett négy változó között,ami a 3. b) ábrán látható.

Strukturális egyenletek modelljei... 79


3. ábra. Az elégedettség, a SES, a fizetés és az iskolai végzettség kapcsolati diagramja a)többváltozós lineáris regressziószámítás, b) útelemzés esetén

a) b)

A 3. ábrán a nyilak a változók közötti oksági kapcsolatokat hivatottak leírni, a nyíl kiin-dulópontjául szolgáló változó az oka a nyíl végpontjában található okozat változónak. Ami-kor a SEM-modellezés keretein belül útelemzésről (path analysis) beszélünk, tulajdonképpena modell strukturális részére fókuszálunk. Útelemzés esetén csak manifeszt változóink van-nak a modellben, és ezen megfigyelt változók közötti oksági kapcsolatok vizsgálatára fóku-szálunk. Az útelemzés a regressziószámítás egyfajta kiterjesztésének tekinthető, amelybena függő változók mindegyikére (párhuzamosan) regressziós modellt illesztünk, hogy az okok-ként feltételezett változó(k) függő változókra kifejtett hatását vizsgáljuk.

4. ábra. A négy változó kapcsolatait bemutató útdiagram a kapcsolatokhoz tartozó modellparaméterekfeltüntetésével



A 4. ábrán látható útdiagram a 3. b) ábrán bemutatott modellt, a négy megfigyelt (mani-feszt) változó közötti feltételezett kapcsolatokat mutatja, a bemutatás egyszerűsége kedvéértX1, X2, X3, X4-gyel jelölve a változókat. A modellben X1 az egyetlen változó, amelyneka modell szerint egyetlen másik (modellben szereplő) változó sem az okozója, ez tehát exo-gén változónak tekinthető, míg a modellben szereplő X2, X3, X4 változó endogén változó.Az endogén változók további endogén változók okaként szerepelhetnek a modellben, példáulX3 endogén változó X4 oka a fenti modellben. A 4. ábrán látható modell teljes (saturated) mo-dellnek tekinthető abban az értelemben, hogy minden változó minden másik változóval kap-csolatban áll. Bár az ábrán a jobb átláthatóság kedvéért nincs feltüntetve, a modell illesztése-kor fontos, hogy az egyes változókat nem tökéletesen magyarázzák a további változók, ezértminden változó esetén számolnunk kell hibával is. (A változók varianciája a jobb áttekinthe-tőség érdekében a további ábrákon sem szerepel.)

Útelemzés során a modellben szereplő egyes változók strukturális (regressziós) egyenle-tek segítségével fejezhetők ki. A 4. ábrán bemutatott modellben szereplő változók a következőregressziós egyenletekkel írhatók le, amennyiben a változók értékeit a SEM-elemzések soránbevett gyakorlatnak megfelelően standardizáljuk:

X1 = ε1X2 = p(2,1) * X1 + p(2,3) * X3 + ε2X3 = p(3,1) * X1 + ε3X4 = p(4,1) * X1 + p(4,3) * X3 + p(4,2) * X2 + ε4

A fenti regressziós egyenletekben a p(i,j) (i ≠ j) paraméter a regressziós egyen-let β paraméterének felel meg, míg az ε a reziduális varianciát (azaz a modell által nem ma-gyarázott varianciát) jelenti. Mivel X1 esetén nincs prediktív változó (azaz X1 exogén változóa modellben), ezért ebben az esetben a legjobb becslésünk X1 átlaga, azaz nulla lesz, ε1 pe-dig a becslést terhelő hiba. A fenti regressziós egyenletek egyidejű megoldásával megkaphatjukaz egyes kapcsolatokhoz tartozó regressziós paraméterek becsléseit, amelyek a hatások nagy-ságát és irányát fejezik ki.

Általánosan tehát egy adott Xi változó a következőképpen fejezhető ki:

Xi = (∑ p(i,j) * Xj) + εi,

ahol Xj azon változókat jelöli, amelyek hatással vannak Xi-re.A számos SEM-modellezésre használható szoftver közül jelen tanulmányban a szabadon

hozzáférhető R statisztikai szoftver (R Development Core Team, 2010) sem csomagját hasz-náltuk (Fox, 2006). A 4. ábrán bemutatott modell útelemzésének bemutatásához mesterséges,az illusztráláshoz generált adatokat használtunk. Az elemzés bemeneti adatai, a sztenderdizáltmegfigyelt változó értékek (két tizedesig kerekített) korrelációs mátrixa az 1. táblázatban ta-lálható.



1. táblázat. A 4. ábrán bemutatott modell változóinak korrelációs mátrixa

A 4. ábrán látható modell a sem csomagban az 1. R-forráskódban bemutatott módon de-finiálható. (Az R-forráskódban a paraméterek nevében a 4. ábrán használt vessző helyett tech-nikai okokból pontosvesszőt használtunk.)

1.a R-forráskód

A modell definiálása során három információt kell megadni a változók közötti mindenegyes kapcsolat esetén: a kapcsolat irányát, a paraméter nevét és a paraméter kezdőértékét.A kapcsolat minőségét és irányát nyilakkal lehet megadni, egy-, illetve kétirányú nyilak le-hetnek a változópárok között. A paraméter elnevezése tetszőleges, míg a paraméter kezdőér-tékének megadását, ha nincs előzetes ismeretünk, illetve becslésünk a paraméter értékére, ál-talában a szoftverre bízzuk (NA érték megadásával). Szükség esetén egy kapcsolathoz tartozóparaméter értéke fixálható, ehhez a paraméter neve helyett NA értéket kell megadnunk, mígharmadik információként azt az értéket, amelyre a paramétert fixálni kívánjuk. A paraméte-rek fixálására leggyakrabban a modell identifikálhatósága érdekében van szükség. (A modell -identifikációt részletesebben lásd később.)

Az 1. R-forráskódban hat változók közötti kapcsolat van definiálva (első hat sor) a 2. ábrá-nak megfelelően, valamint a négy megfigyelt változó hibavarianciája (az utolsó négy sorban).

A 4. ábrán bemutatott és az 1.a R-forráskódban definiált modell illesztése az 1.b R-for-ráskódban látható módon történhet.



1.b R-forráskód

A sem parancs legfontosabb argumentumaiként az illeszteni kívánt modellt, a megfigyeltváltozók korrelációs mátrixát és a korrelációs mátrix alapjául szolgáló minta elemszámát kellmegadnunk. Ezen argumentumok közül a modell definiálása a fentiekben már ismertetésre ke-rült, az így definiált modellt egy szövegfájlba mentve a specify.model parancs segítsé-gével olvashatjuk be az R programba.

A 3.b R-forráskódban bemutatott parancsok végrehajtásának eredményeként az 1. R-ered-mény panelban bemutatott outputot kapjuk. Az output első részében a modell illeszkedésérőlnyújt információt a program (a modellilleszkedésről részletesebben később), a második ré-szében (Parameter Estimates) pedig a paraméterbecslések találhatók.



1. R-eredmény

5. ábra. A négyváltozós modell becsült regressziós paraméterei

A 4. ábrán bemutatott modell becsült regressziós paraméterei az 5. ábrán láthatók. Az útelemzés során tulajdonképpen az egyes változópárok közötti korreláció összetevőkre

bontása történik meg. Az útdiagramon a változók közötti utak mutatják, hogy egy változótólhogyan, milyen utakon juthatunk el egy másik változóig. Ez voltaképpen a kapcsolat össze-



tevőkre bontását jelenti. Például a 2. ábrán feltüntetett modellben X1-től X4-ig több úton is ellehet jutni: 1. X1 -> X4; 2. X1 -> X3 -> X4; 3. X1 -> X2 -> X4 vagy 4. X1 -> X3-> X2 -> X4.

A fenti modellben a változók közötti korrelációk a következőképpen fejezhetők ki:

rX1,X2 = p(2,1) + p(3,2) * rX1,X3rX1,X3 = p(3,1)rX1,X4 = p(4,2) + p(4,2) * rX1,X2 + p(4,3) * rX1,X3 rX2,X3 = p(2,3) + p(2,1) * rX1,X3rX2,X4 = p(4,2) + p(4,1) * rX1,X2 + p(4,3) * rX2,X3rX3,X4 = p(4,3) + p(4,1) * rX1,X3 + p(4,2) * rX2,X3

Tehát a fenti korrelációk értékei a következőképpen alakulnak:

rX1.X2 = 0.51 + 0.29 * 0.59 = 0.68rX1.X3 = 0.59rX1.X4 = 0.40 + 0.46 * 0.68 + 0.16 * 0.59 = 0.81rX2.X3 = 0.29 + 0.51 * 0.59 = 0.59rX2.X4 = 0.46 + 0.40 * 0.68 + 0.16 * 0.59 = 0.83rX3.X4 = 0.16 + 0.40 * 0.59 + 0.46 * 0.59 = 0.67Amiben az útanalízis mindenképpen többet nyújt, mint az egyszerű lineáris regresszió,

hogy a változók közötti direkt hatásokon kívül indirekt hatások is tanulmányozhatóvá válnak,vizsgálható, hogy az egyes változók milyen más (mediátor) változókon keresztül fejtik ki ha-tásukat a célváltozóra. Mint a 2. ábrán bemutatott modell esetén láttuk, az X1 változó direkthatást is kifejt X4 változóra, illetve indirekt hatása is van rá az X2 és X3 változókon keresz-tül. Az ilyen indirekt hatások (bár egyszerűbb esetekben lineáris regresszió segítségével is fel-tárhatók) az útanalízis használatával (különösen bonyolultabb modellek esetén) mindenkép-pen egyszerűbben kivitelezhetők, illetve egyértelműbben értelmezhetők.

A 2. ábrán definiált modell teljes modellnek tekinthető abban az értelemben, hogy ép-pen annyi paramétert becslünk a modell illesztése folyamán, ahány nem redundáns eleme vanaz inputként szolgáló korrelációs mátrixnak. Ilyen esetekben a modell éppen megfelelően azo-nosított (just identified). Az éppen megfelelően azonosított modellek esetében nincs lehető-ség a modell illeszkedésének tesztelésére, a modell definíció szerint illeszkedik az adatokra,azaz, mint fent látható, a becsült modellparaméterek segítségével tökéletesen reprodukálhatóa megfigyelt korrelációs mátrix (1. táblázat). Más a helyzet, ha a becsülni kívánt paraméte-rek száma kisebb, mind az inputként megadott információ, ilyenkor „túlazonosított” (over-identified) modellről beszélünk, és ilyen esetekben lehetőség nyílik a modell illeszkedésé-nek tesztelésére, illetve jellemzésére χ2-próba, illetve különböző illeszkedési mutatóksegítségével.

Strukturális egyenletekkel történő modellezés esetén előfordulhat az is, hogy több para-métert kívánunk tesztelni, mint amennyi információ rendelkezésünkre áll. Ebben az esetben„alulazonosított” (under-identified) modellről beszélünk. Ilyen modelleket illesztve az algo-ritmus nem eredményez értékelhető eredményeket, mivel az input nem tartalmaz elegendő



információt a paraméterek becsléséhez. Ilyen esetekben leggyakrabban hibaüzenetet kapunka programtól, de ez nem minden esetben valósul meg, ezért mindig alaposan meg kell vizs-gálnunk az illeszteni kívánt modell azonosíthatóságát.

A χ2-próba esetén a tesztelés alapja, hogy összehasonlítjuk a modellünk alapján számoltkorrelációs mátrixot a valós adatok esetén kalkulált korrelációs mátrixszal. Értelemszerűenminél kisebb a valós és becsült korrelációs mátrix közötti eltérés, annál inkább megragadjaa modellünk a változók közötti valódi kapcsolatokat, azaz annál jobban illeszkedik a modella megfigyelt adatokra. (A χ2-próba szabadságfokainak száma megegyezik a maximálisan be-csülhető paraméterek számának [a kovarianciamátrix nem redundáns elemeinek száma, vagyisa megfigyelt változók száma –1 osztva 2-vel] és a valójában becsült paraméterek számánakkülönbségével.) A χ2-próbával történő közvetlen statisztikai hipotézisvizsgálaton kívül a SEM-modellek illeszkedésére számos illeszkedési, jósági mutatót is kialakítottak. A következőkben(a teljesség igénye nélkül) hivatkozunk a leggyakrabban használt illeszkedési mutatókra.

A GFI (Goodnes-of-Fit Index) mutató azt fejezi ki, hogy az eredeti kovarianciamát-rix kovarianciáit, illetve varianciáit hány százalékban magyarázza a paraméterbecs-lések alapján reprodukált kovarianciamátrix (Jöreskog és Sörbom, 1984). A GFI ér-téke 0,95 közelében kell hogy legyen, hogy jó modellilleszkedésről beszélhessünk.

Az RMSEA (Root Mean Square Error of Approximation; Browne és Cudeck, 1993)mutató 0,05-nál kisebb értéke jó modellilleszkedést jelez.

Az RMR (Root Mean Squared Residual; Jöreskog és Sörbom, 1993) azt fejezi ki, hogymennyire tér el a megfigyelt és a reprodukált kovarianciamátrix. Értéke minél kisebb,annál jobb, a mutató viszonylag érzéketlen a minta elemszámára.

Fontos megjegyezni, hogy az itt említett illeszkedési mutatók, illetve χ2-próba nem út-elemzés-specifikus, ugyanezen mutatók, illetve próba egyéb, az alábbiakban tárgyalt SEM-mo-dellek esetén is ugyanúgy használhatók.

Ha a 3. b) ábrán bemutatott modellünket olyan módon módosítjuk, hogy nem tételezünkfel kapcsolatot a szocioökonómiai státusz és az elégedettség között, akkor lehetővé válik, hogyteszteljük a modellünket. A módosított modell a 6. ábrán látható.

Ebben a modellben már „csak” öt becsülendő paraméter van, míg az inputként szolgálókorrelációs mátrixban továbbra is hat nem redundáns érték van, tehát ebben az esetben a mo-dell „túlazonosított”. A módosított modell definiálása az 1.a R-forráskód módosításával tör-ténik, a SES és az elégedettség kapcsolatát definiáló sor törlésével, azaz az X3 -> X4 kap-csolatot nem definiáljuk. A módosított modellt az 1.b R-forráskód segítségével illesztve a 2.R-eredményben látható outputot kapjuk.

A 2. R-eredmény első sorában látható a χ2-próba eredménye: a χ2 statisztika értéke 39,amely 1 szabadságfok mellett szignifikáns, p = 3,4*1010. Ez az eredmény azt mutatja, hogyaz általunk feltételezett modell nem illeszkedik jól az adatainkra. Szintén ezt erősíti meg azRMSEA index 0,28-os értéke is.



6. ábra. A négyváltozós modell módosított változata



2. R-eredmény

AZ ELLENŐRZŐ (KONFIRMATÍV) FAKTORANALÍZIS

Bár az általánosan használt feltáró faktoranalízis sem tisztán feltáró jellegű, hiszen sok elő-zetes információt használ alkalmazója, kezdve az indikátorváltozók kiválasztásától a faktoroklehetséges számának meghatározásáig, kimondottan megerősítő, ellenőrző jellegű faktorana-lízis az ellenőrző (konfirmatív) faktoranalízis (Confirmatory Factor Analysis) alkalmazásávalérhető el.

Konfirmatív faktoranalízis esetén adott egy elképzelés, amit ellenőrizni szeretnénk. Te-gyük fel, hogy azt a hipotézist szeretnénk vizsgálni, hogy az iskolai tantárgyak hátterében kétmögöttes, közvetlenül nem mérhető, latens változó áll, a humán beállítódás, illetve a reál be-állítódás. Ahhoz, hogy ezt a hipotézist ellenőrizhessük, tapasztalati adatokra van szüksé-günk. Tegyük fel, hogy hat tantárgy (matematika, informatika, kémia, irodalom, nyelvtan, an-gol) esetén összegyűjtjük, hogy a mintánkat alkotó harminc tanuló milyen eredményt(érdemjegyet) ért el az adott tantárgyból (Münnich és mtsai, 2006). Adott tehát hat megfigyelt,manifeszt változó, valamint az ezen hat indikátor változó hátterében álló két nem mérhető, la-tens változó. Az általunk feltételezett kapcsolat a változók között, hogy a matematika, infor-matika és kémia tárgyakból elért eredményeket egy mögöttes háttérváltozó, a reál beállítódáshatározza meg (vagy legalábbis befolyásolja döntő mértékben), míg az irodalom, nyelvtan ésangol tárgyból elért eredmények hátterében a humán beállítódás szerepel mint latens, köz-vetlenül nem mérhető konstruktum. További feltételezésünk, hogy a latens változók nem kor-relálnak egymással, azaz nincs együtt járás a reál és humán beállítódás között. Az itt leírt mo-dell grafikus megjelenítése a 7. ábrán látható.



7. ábra. A tantárgyak és a hátterükben feltételezett latens változók kapcsolati diagramja

Mint a 7. ábrán látható, két faktort feltételezünk, melyeket három-három indikátor vál-tozóval mérünk, ezt mutatják a nyilak az egyes faktoroktól az indikátor változókhoz. A mo-dell illesztésének bemutatásához ezúttal is mesterséges, generált adatokat használtunk. A szten-derdizált változók (két tizedesig kerekített) korrelációs mátrixa a 2. táblázatban látható.

2. táblázat. A hat tantárgyból elért eredmények korrelációs mátrixa

Az R szoftver sem csomagjában történő illesztéshez a 7. ábrán bemutatott modell a 3.aR-forráskódban látható módon definiálható.



3.a R-forráskód

A 3.a R-forráskódban definiált konfirmatív faktor modellben mindkét faktor esetén a fak-torvarianciát egyre fixáltuk, hogy a modellidentifikáció megfelelő legyen.

A modellillesztés parancsai a 3.b R-forráskódban, míg az eredmények a 3. R-eredmény-panelban találhatók.

3.b. R-forráskód



3. R-eredmény



Mint a 3. R-eredményből látható, a χ2 statisztika értéke 7.3, az ehhez tartozó szignifi-kanciaérték 9 szabadságfok esetén 0.6, azaz arra a következtetésre juthatunk, hogy az általunkfeltételezett modell megfelelően illeszkedik az adatainkra. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogyaz, hogy egy modell megfelelően illeszkedik az empirikus adatokra, nem jelenti azt, hogy meg-találtuk „a” modellt, amely az adataink hátterében állhat. Ez csupán azt jelenti, hogy találtunkegy megfelelő modellt, de számos egyéb modell is megfelelően írhatja le a megfigyelt adato-kat.

A fenti modell módosítható például úgy, hogy korrelációt (kovarianciát) feltételezünk a tan-tárgyak hátterében feltételezett faktorok között. Feltételezhetjük, hogy bár a tárgyak hátteré-ben közvetlenül a humán és reál képesség áll, de ezek hátterében lehet egy közös képesség,ami a fenti modellben feltételezett két faktorunk korrelációját eredményezheti. Az új, már a fak-torok korrelációját is figyelembe vevő modellünk az előzőhöz hasonló módon specifikálható,mindössze egy extra sort kell a 2 R-forráskódban bemutatott modellspecifikációhoz adnunk:

4. R-forráskód

Az új modellt illesztve a következő eredményt kapjuk:



4. R-eredmény

A χ2-próba alapján (χ2 (8) = 3, p = 1) a módosított konfirmatív faktor modellünk is il-leszkedik az adatainkra. A két faktor korrelációja (covHR = 0.09) szignifikánsan különböziknullától (p = 0.04), valamint a módosított modell illeszkedése is jobb (SRMR = 0,004 a 0,059-el szemben), ezért ebben az esetben inkább a módosított modellt érdemes választanunk.

A SEM-modellezés keretében arra is lehetőség van, hogy manifeszt indikátorváltozókkalmért latens faktorokat használjunk egy felsőbb rendű faktor indikátor változóiként. Ilyen eset-ben másodrendű faktoranalízisről beszélünk. A másodrendű faktoranalízis modellje a 6. áb-rán látható útdiagrammal szemléltethető.

A 8. ábrán felvázolt másodrendű faktoranalízis lehet például egy intelligenciamodell, aholháromféle specifikus intelligenciát (F1–F3) mérünk három-három manifeszt változóval (X1–X9), és a háromféle specifikus intelligencia az általános intelligencia (F) indikátoraként funk-cionál.



8. ábra. A másodrendű faktoranalízis modellje

A TÖBBVONÁSOS-TÖBBMÓDSZERES MEGKÖZELÍTÉS

A SEM-modellezés egyik népszerű alkalmazása az úgynevezett többvonásos-többmódszeres(TVTM) megközelítés. A TVTM-megközelítést Campbell és Fiske (1959) írta le először.A megközelítés lényege, hogy az eljárásban mérni kívánt konstruktumokat, vonásokat többmódszerrel is mérik, hogy megállapítható legyen, a megfigyelt értékek mekkora része tulaj-donítható a vizsgálandó konstruktumnak, illetve mekkora a mérési módszerek hatása a meg-figyelt pontértékekre. Más megközelítésben a módszer a konstrukciós validitás (érvényesség)tanulmányozására nyújt lehetőséget. A TVTM-megközelítés esetén legalább három vonást(konstruktumot, faktort) legalább három módszerrel vizsgálnak. Campbell és Fiske (1959) azún. TVTM-mátrixot használta a konstrukciós validitás vizsgálatára. A TVTM-mátrix a mód-szerek és vonások kombinációinak korrelációit tartalmazza.

A TVTM-mátrix szemléltetésére nézzük példaként a Münnich (1999) által leírt elége-dettségvizsgálatot. Az 1992-ben végzett vizsgálatban 300 véletlenszerűen kiválasztott debre-ceni lakost kérdeztek meg, hogy mennyire elégedettek: az életükkel általában; a lakásukkal;az anyagi helyzetükkel; illetve a társadalmi kapcsolataikkal. A négyféle elégedettség a négyvonást (faktort) jelenti a vizsgálatban. A vizsgálati személyek mind a négy kérdésre három-szor válaszoltak, egyszer 5 fokú, egyszer 11 fokú, egyszer pedig 101 fokú skálán kérték őketválaszadásra. Azaz a vizsgálatban háromféle módszer (három mérési skála) hatását vizsgál-ták. A vizsgálatban szereplő 12 item TVTM-mátrixa a 3. táblázatban látható.



3. táblázat. A háromféle módszerrel mért elégedettségek korrelációs mátrixa

A TVTM-mátrix minden esetben jól elkülöníthető, és speciális jelentéssel bíró részekreosztható. A mátrixban kétféle blokk definiálható, ezek az azonos módszer és a különböző mód-szer blokkok, melyek rendre szürke háttérrel, illetve kettős kerettel vannak jelezve a 3. táblá-zatban.

Az azonos módszer blokk átlójában található értékek az adott változó (vonás–módszerkombináció) önmagával vett korrelációi. Ez az átló a megbízhatósági átló, amennyiben nema tökéletes korrelációkat tüntetjük fel, hanem a megbízhatóság (például teszt-reteszt) mód-szerrel becsült értékeit. Az azonos módszer blokk átlója alatti értékek (a 3. táblázatban dőltkarakterrel szedve) alkotják a különböző vonás, azonos módszer háromszöget. A különbözőmódszer blokkok két részre oszthatók: a blokkok átlójában található korrelációs értékek (fél-kövérrel szedve) alkotják az ún. érvényességi átlót, míg ugyanezen blokkok átlón kívüli ér-tékei (aláhúzott értékek) a különböző vonás, különböző módszer háromszögeket.

Campbell és Fiske (1959) a TVTM-mátrix értelmezéséhez a következő fontos kritériu-mokat fogalmazta meg:1. Az érvényességi átlón található korrelációk (ugyanazon vonás más módszerrel mért ér-tékei közötti korrelációk) szignifikánsan térjenek el nullától és legyenek kellően nagyok. 2. Az érvényességi átlón található korrelációk legyenek nagyobbak, mint ugyanazon kü-lönböző vonás, különböző módszer blokk azonos sorában, illetve azonos oszlopában találhatókorrelációs értékek.3. A validitásértékek legyenek nagyobbak, mint a különböző vonások azonos módszerrel mértértékei közötti korrelációk.



4. A vonások kapcsolatainak mintázata legyen hasonló minden különböző vonás három-szögben az azonos módszer blokkokban és a különböző módszer blokkokban egyaránt.

Az első kritérium a konvergens validitásra vonatkozik, míg a további három kritériuma diszkrimináns validitásra.

Bár Campbell és Fiske (1959) közleménye nyomán kezdetben a fenti négy kritérium voltmérvadó a TVTM-mátrix elemzése során, a SEM-modellezés elterjedése után (a hetvenes évek-től) a konfirmatív faktoranalízisen alapuló elemzés vált sztenderddé.

A TVTM-mátrix konfirmatív faktoranalízisen alapuló elemzésének (Saris, 1995) általá-nos útdiagramja a 9. ábrán látható. Az ábrán az F a vonást, míg M a módszert jelöli. X az Fvonást az M módszerrel mérő indikátor változó.

9. ábra. A többvonásos-többmódszeres megközelítés útdiagramja

A megközelítés lehetővé teszi a vizsgált vonások, illetve módszerek több fontos tulaj-donságának, a megbízhatóságnak (reliabilitás), az érvényességnek (validitás), illetve a mód-szerspecifikus hatásnak a becslését.

Ahhoz, hogy a TVTM-modellt becsülni lehessen, legalább három vonás legalább hárommódszerrel történő mérése szükséges. Ez a becsléshez minimálisan szükséges modell a 10. áb-rán látható. A 9. ábrán alkalmazott jelölésekhez hasonlóan az Fi az i-edik vonást, míg Mj a j-edik módszert jelöli. Xij az i-edik vonást a j-edik módszerrel mérő indikátor változó.

10. ábra. A többvonásos-többmódszeres megközelítés útdiagramja három vonás és három módszer esetén



A fent leírt adatokra a 9., illetve 10. ábrán bemutatott TVTM-modell definiálása, illetveillesztése az 5. a) és b) R-forráskódban bemutatott módon történhet. Az elemzés nyers outputjaaz 5. R-eredmény panelben, míg az érvényesség, módszerspecifikus hatás és megbízhatóságbecslések összefoglalása a 4. táblázatban látható.



5.a R-forráskód

5.b R-forráskód



5. R-eredmény



4. táblázat. Az érvényesség, módszerspecifikus hatás és megbízhatóság becsült értékei

A TVTM-megközelítés, bár megfelelőnek tűnő módszer a módszerspecifikus hatások, azérvényesség és a megbízhatóság becslésére, mégsem a legjobb megoldás, mivel nem számola minden mérés esetén jelen lévő mérési hibával. Ennek a problémának a korrigálására java-solta Saris és Andrews (1991) a TVTM-megközelítés egy módosított változatát, a valódi pont-érték többvonásos-többmódszeres modellt. Ez az új modell alapvetően abban különbözika „klasszikus” TVTM-modelltől, hogy a vizsgálni kívánt vonásokat nem közvetlenül a ma-nifeszt változóval vizsgálja, hanem a valódi pontértékkel, ami természetesen a vizsgált vonástólés az alkalmazott módszertől függ. Münnich (1999) közleményében a valódi pontértékTVTM-modellel vizsgálta a fent leírt elégedettségváltozókat, és arra a megállapításra jutott,hogy a háromféle alkalmazott mérési módszer közül a 11 pontos skálát érdemes alkalmazni,mivel ebben az esetben a legkisebb a módszerspecifikus hatás, függetlenül attól, hogy melyiktípusú elégedettségről volt szó. Mint a 4. táblázatból látható, a klasszikus TVTM-modell ese-tén nem állapítható meg egyértelműen ebben az esetben, hogy melyik módszer hatása a leg-kisebb, mert a hatások vonásonként eltérőek.

A mérési hiba figyelembevétele, azaz a valódi pontértékek használata azért kiemelten fon-tos a vizsgálatok során, mert amennyiben nem történik meg a mérési hiba korrekciója, úgy csaka hibával terhelt változóértékek közötti összefüggések írhatók le, ami a megbízhatóság csök-kenésével egyre kevésbé a valódi összefüggésekről, egyre inkább a mérési pontatlanságról, hi-báról szól.

A valódi pontérték TVTM-modell egy nem szokványos alkalmazása található Hunyadyés Münnich (1995) a nemzeti karakterológiákat vizsgáló tanulmányában. Az általuk használtmodell alapvetően megegyezik a valódi pontérték TVTM-modellel, azonban a különböző mód-szereket ebben az esetben a tanulmányban vizsgált nemzetek karakterjellemzői helyettesítik.



EGYÉB, SEM-MODELLEK ILLESZTÉSÉRE ALKALMAZHATÓ SZOFTVEREK

Az R sem csomagja mellett számos, a SEM-modellek alkalmazását lehetővé tevő szoftver ér-hető el, melyek nagy változatosságot mutatnak a kizárólag SEM-modellezésre szánt specifi-kus (kereskedelmi) szoftverektől az általános statisztikai szoftverek SEM-képes moduljáig.A legismertebb szoftverek a LISREL (Linear Structural Relations [Jöreskog és Sörbom,2006]), az AMOS (az SPSS SEM szoftvere [Arbuckle, 2006]), a SAS szoftver CALIS (Co-variance Analysis of Linear Structural Equations) eljárása (SAS Institute, 1989) és az Mplus(Muthén és Muthén, 2006).

IRODALOM

ARBUCKLE, J. L. (2006): Amos (Version 7.0) [Computer Program]. Chicago: SPSS.BROWNE, M. W., CUDECK, R. (1993): Alternative ways of assessing model fit. In BOLLEN, K. A.,

LONG, J. S. (eds): Testing structural equation models. Sage, Beverly Hills, CA. 132–162.CAMPBELL, D. T., FISKE, D. W. (1959): Convergent and discriminant validation by the mul-

titrait-multimethod matrix. Psychological Bulletin, 56. 81–105.FISHBEIN, M., AJZEN, I. (1975): Belief, attitude, intention, and behavior: An introduction to

theory and research. Addison-Wesley, Reading, MA.FOX, J. (2006): Structural equation modeling with the sem package in R. Structural Equation

Modeling, 13. 465–486.HUNYADY GY., MÜNNICH Á. (1995): A modified true score MTMM model for analysing ste-

reotype effects of characterizitions of nations. In SARIS, W. E., MÜNNICH Á. (eds): Themultitrait-multimethod approach to evaluate measurement instruments. Eötvös Univer-sity Press, Budapest. 173–184.

JÖRESKOG, K. G., SÖRBOM, D. (2006): LISREL 8.8 for Windows [Computer software]. Lincoln -wood, IL: Scientific Software International, Inc.

JORESKOG, K. G., SORBOM, D. (1993): LISREL 8: Structural equation modeling with the SIMPLIScommand language. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ.

MUTHÉN, L. K., MUTHÉN, B. O. (2006): Mplus 4.0 [Computer software]. Muthén & Muthén,Los Angeles, CA.

MÜNNICH Á. (1999): Pszichológiai eljárások „minőségbiztosítása”. Alkalmazott Pszichológia, 1(1). 55–63.

MÜNNICH Á., NAGY Á., ABARI K. (2006): Többváltozós statisztika pszichológushallgatók szá-mára. Bölcsész Konzorcium, Debrecen. http://psycho.unideb.hu/statisztika

R DEVELOPMENT CORE TEAM (2010): R: A language and environment for statistical compu-ting. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org/

RAYKOV, T., MARCOULIDES, G. A. (2006): A first course in structural equation modeling. Law-rence Erlbaum Associates, Mahwah, NJ.



SARIS, W. E. (1995): Designs and models for quality assessment of survey measures. InSARIS, W. E., MÜNNICH Á. (eds): The multitrait-multimethod approach to evaluate measure-ment instruments. Eötvös University Press, Budapest. 9–37.

SARIS, W. E., ANDREWS, F. M. (1991): Evaluation of meausurement instruments using a structu-ral modeling approach. In BIEMER, P. P., GROVES, R. M., LYBERG, L. E., MACHIOWITZ, L.,SUDMAN, S. (eds): Measurement errors in surveys. Wiley and Sons, New York.

SARIS, W. E., STRONKHORST, H. (1984): Causal modelling in nonexperimental research. Sociometric Research Foundation, Amsterdam.

SAS INSTITUTE (1989): SAS PROC CALIS User’s guide. Author, Cary, NC.



KÖNYVISMERTETŐ



AZ IGAZSÁGÜGYI (KRIMINÁL)PSZICHOLÓGIA KÉZIKÖNYVE

IRVING B. WEINER, ALLEN K. HESS (eds):THE HANDBOOK OF FORENSIC PSYCHOLOGY

(Third Edition) John Wiley & Sons, Ltd, 2006

MITYÓK Csabaklinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő

A kötet első látásra is impozáns benyomást kelt a gyorsan elavuló információk és a paperbackkiadások korszakában: 902 oldal, vörös-fekete kemény fedelű bőrkötésben. Olvasás közbenaz első benyomás hatása megmarad, sőt, fokozódik. Amit 2006-ban az igazságügyi (krimi-nál)pszichológiáról az Egyesült Államokban (angolszász nyelvterületen) tudni lehetett, az mindbenne van. Ugyanilyen lenyűgöző a szerzők két oldalon keresztül tartó felsorolása, a 43 szerzőnévsora.

A könyv célja a szerkesztők szerint az, hogy egyaránt kiinduló forrása legyen az ezen a te-rületen kutatóknak, és ugyanakkor segítséget, eligazítást nyújtson a mindennapi gyakorlathoza jog és pszichológia elméleteinek tengerében. A hangsúly a kézikönyvön van. Egyre több pszi-chológus dolgozik ezen a területen, egyre újabb szakterületek alakulnak ki, és egyre többenazonosítják önmagukat igazságügyi pszichológusként akkor is, ha nem igazságügyi területendolgoznak. Ismerteti a különböző vizsgálatokhoz szükséges végzettségi követelményeket is.

A könyv a tartalomjegyzéke alapján (európai szemmel) az igazságügyi szakértői képzéstankönyve lehetne. A klasszikus területek – az igazságügyi pszichológia története, pszicholó-giai kérdések a polgári, majd a büntetőjogban, a kriminalisztikai alkalmazások (pl. poligráf),a bűnmegelőzés, az elítéltek pszichoterápiás kezelése – mellett külön rész tárgyalja a szakér-tői vélemények írását és a szakértő bíróságon való szereplését és még egy részt szentelnek azigazságügyi szakértés professzionális, törvényi és képzési feltételeinek. Olvasás közbena szakértői tankönyv „érzés” tovább erősödik, hiszen a szövegben nagyon gyakoriak a konk-rét jogesetekre való hivatkozás. A könyv elolvasása után azonban nyilvánvalóvá válik, hogya szerzők (és nyilvánvalóan az amerikai társadalom) szemlélete alapján mindenki „szakértő”,aki egy szakmát professzionálisan űz. Így különösen azok, akik pszichológusként a jog ha-tárterületén dolgoznak, bármikor részesei lehetnek egy jogi eljárásnak, ahol véleményüket is-mertetni vagy megvédeni kényszerülnek.




A könyv hét részre, huszonnyolc fejezetre tagolódik. Az első rész az igazságügyi pszi-chológia kereteit rajzolja meg. Első fejezete az igazságügyi pszichológia (amerikai) történe-téről szól 1898-tól a kiadás évéig. Az igazságügyi pszichológia „boom”-ja az 1970-es évek-ben kezdődött, és tart mind a mai napig. A második fejezet a jog és a pszichológiainterakciójának (legalább) háromféle szemléletét, viszonyát és az így kialakult területeket írjale. „Psychology by the law”, azaz a jog, mint a pszichológia törvényi, így működési kereteitmeghatározó szabályozórendszer (pl. egészségügyi törvény), „psychology in the law”, a pszi-chológia alkalmazása a büntető, ill. polgári ügyekben (különböző szakértői tevékenységek),és végül a „psychology of the law”, ahol maga a jog a pszichológia kutatásának tárgya (pl. bí-rói döntéshozatal kérdései). A harmadik fejezet a társadalomtudományok területén működő ku-tatók részére ismerteti az amerikai jogrendszer alapvető téziseit.

A második, legnagyobb rész a polgári eljárásokról szól. Ez a terület differenciálódott ésfejlődött a leginkább az első kiadás óta eltelt húsz évben. A negyedik fejezet a felnőttek, azötödik fejezet gyermek szempontjából ismerteti a házassághoz, párkapcsolatokhoz kapcsolódókérdések – válás, családon belüli erőszak, gyermekfelügyeleti jog, örökbefogadás, bántalma-zás – elsősorban jogi, és tartalma miatt pszichológiai megközelítéseit. A hatodik fejezet a kü-lönböző bántalmazott áldozatok – szexuális erőszak, lopás, rablás, nemi diszkrimináció – vizs-gálatát ismerteti, esettanulmányokkal. Példákkal illusztrálja az igazságügyi pszichológusszámára fontos kérdéseket, és kitér a módszerválasztás kérdéseire is. A hetedik fejezet a fizi-kai sérülések, a fájdalom, a poszttraumás stressz szindróma, döntően az MMPI-2-vel történővizsgálatának diagnosztikai kritériumait ismerteti. A nyolcadik fejezet a tanulási nehézségekés az értelmi fogyatékosság diagnosztikáját és annak jogi következményeit mutatja be. A pszi-chológusi vélemény saját kompetenciájában polgárjogi eljárásban a cselekvőképességet kor-látozó vagy kizáró gondnokság elrendeléséhez, büntetőügyekben a büntethetőség korlátozá-sához, kizárásához vagy a kényszergyógykezelés elrendeléséhez járulhat hozzá. A kilencedikfejezet a személy döntéshozatali képességének (competency) meglepően széles körben fel-merülő pszichológiai kérdéseiről szól. Képes-e a vizsgált személy döntést hozni alkalmazott-ként, szakemberként, szemtanúként? Képességei birtokában van-e, amikor hagyatékáról ren-delkezik, vagy végrendeletet ír? Felelősen tud-e dönteni üzleti szerződés, orvosi kezelésügyében? És végül, gyermekként sürgősségi esetben mikor dönthet saját orvosi kezeléséről (pl. kiskorú terhessége)? A tizedik fejezet kifejezetten az egészségügyi területhez kapcsolódódöntéshozatali képességről, a tájékozott beleegyezésről (informed consent) szól. Feltételeia megfelelő tájékoztatás, az önkéntesség, és a képesség a döntés meghozatalára. A javasolt vizs-gálati módszerek mellett a fejezet kitér a pszichoterápia, a titoktartás és a tájékozott beleegyezéskapcsolatára is.

A harmadik rész a büntetőeljárások pszichológiai kérdéseit tárgyalja. A tizenegyedik fe-jezet a gyermek és felnőtt szemtanúk vizsgálatainak eredményeit ismerteti. A felidézés pon-tossága, megbízhatósága, a félrevezető információk, a befolyásoló instrukciók hatásai, élet-kori összefüggései, különböző interjútechnikák, a szorongás, a stressz hatásai, azintelligenciaszint és a kognitív képességek hatása a felidézés pontosságára, az áldozatok tanú-vallomásainak jellegzetességei szerepelnek a fejezetben. (A hivatkozások 18 oldalt tesznek ki.)A tizenkettedik fejezet a polgári jogból már ismert döntéshozatali képesség büntetőjogi pár-

106 MITYÓK Csaba


ját, a tanúzási, eljárásjogi „képességet” (competency to stand trial) tárgyalja. Hogyan vizsgáljukés mik azok a minimális képességek, készségek, amik képessé teszik a vizsgált személyt ta-núvallomás tételére, önmaga képviseletére, ill. védelmére az eljárásban. A téma fontosságátjelzi, hogy hat, csak ennek a kérdésnek a vizsgálatára összeállított mérőeszközt mutat be a fe-jezet.

A büntetőjogi felelősség pszichológiai vetülete, a bűncselekmény elkövetéséért való fe-lelősség, magyarul a beszámíthatóság kérdése a következő fejezet témája. (A beszámítható-ság eldöntése hazánkban igazságügyi elmeszakértői feladat, de a pszichológiai vélemény ter-mészetesen értékes adatokat szolgáltat ennek eldöntéséhez.) A fejezet részletesen ismertetia szakértői vizsgálat menetét és számos értékes javaslatot nyújt a megalapozott döntés meg-hozatalához. A tizennegyedik fejezet a beszámíthatóság speciális eseteit tárgyalja, azaz az ér-telmi fogyatékosság és a kábítószer vagy alkoholos befolyásoltság hatását az elkövetésre. Mi-vel a beszámíthatóságot mindig egyénre szabottan lehet eldönteni (a precedensjog hazájában),ez a fejezet az előzőeknél is bőségesebb jogi hivatkozással bír.

Az amerikai jogrendszer biztos és jó szintű működése a társadalom és demokrácia egyikalappillére. A jogrendszer működésének megértéséhez és fenntartásához számos vizsgálatotvégeztek az USA-ban. Kutatták, hogy hogyan zajlik, milyen (pszichológiai) szempontok ala-kítják a bírói döntéshozatalt, milyen társadalmi hatásai vannak a törvények megváltozásának,hogyan hat az ítéletre a vádlott egészségi állapota. Milyen hatásai vannak a bíró személyisé-gének, saját egészségi állapotának a döntéseire. Ezekből a kutatásokból mutat be elgondol-kodtató eredményeket tizenötödik fejezet.

Az utolsó fejezet a próbára bocsájtás (feltételes büntetés) és az egyezség (tudomásom sze-rint a magyar jogrendben nem ismert) kérdéseit tárgyalja. Az USA-ban 1980 és 2004 közötta 3,6-szeresére nőtt az ezzel a kérdéssel foglalkozó kormányszervek ügyforgalma. Közel ilyenarányban nőtt az igény a pszichológusok felé a pszichológiai kockázatelemzés kérdésében.Fennáll-e az erőszakos elkövetés, a bűnismétlés kockázata, van-e lehetőség az eredményes ke-zelésre szabadlábon, milyen a szerhasználat kockázata, eléri-e a büntetés a kívánt eredményt– elsősorban ezek voltak a feltett kérdések. A fejezet sorra veszi a kockázatelemzés módsze-reit és lehetőségeit erőszakos, szexuális, és szerhasználó elkövetőknél. Külön tárgyalja a fia-talkorú és női, valamint a mentális problémákkal és értelmi fogyatékossággal élő elkövetőkspeciális kérdéseit.

A negyedik rész első fejezetének témája a pszichiátriai betegek erőszakos viselkedésénekkockázatával kapcsolatos kutatások ismertetése. Bemutatja több szisztematikus kutatás ered-ményeit, és a klinikai kockázatelemzés több módszerét. A tizennyolcadik fejezet a rendvédelmiszerveknél végzett pszichológiai tevékenység, a rendőrségi pszichológia (police psychology)bemutatása. A rendvédelmi szerveknél nagyon széles körű ez a tevékenység, a kiválasztástóla tréningig, a tanácsadástól a krízisintervención keresztül az egyéni pszichoterápián át a csa-ládterápiáig tart. Az utolsó két fejezet a kriminalisztikai pszichológia területére visz bennün-ket: a tizenkilencedik fejezet a poligráf, a huszadik fejezet a hipnózis alkalmazásának lehető-ségeit tekinti át.

Az ötödik rész gyakorló igazságügyi szakértőknek, vagy szakértőjelölteknek igazán hasz-nos. Nagyon részletesen, esettanulmányokkal bőségesen demonstrálva visznek bennünket

Az igazságügyi (kriminál)pszichológia kézikönyve 107


végig a szerzők a vélemény elkészítésének folyamatán. Mit írjunk le, mi a releváns informá-ció, kit kérdezhetünk, hogyan készüljünk fel önmagunk védelmére. Ezek az első látásra na-gyon egyszerű kérdések konkrét esetek tükrében hirtelen nagyon bonyolulttá tudnak válni.A következő fejezet először az igazságügyi szakértő fogalmával ismertet meg bennünket, majdnagyon részletesen bemutatja a szakértő bíróságon történő megjelenésének szakaszait. Végüla szerzők a vélemény bíróság előtti ismertetéséhez javasolnak néhány hasznos szempontot.

A hatodik részben a büntetés és annak alternatív formáinak lehetőségeit ismerhetjük mega bűnmegelőzésben. Alternatív forma lehet a kriminális irányba történő sodródás felismeréseesetén a tanácsadás, a szociális készségek fejlesztése, a közösségi beilleszkedés elősegítése.A huszonnegyedik fejezet a büntetés-végrehajtásban végzett pszichológiai tevékenység be-mutatása, elsősorban a kockázatelemzés és a működő pszichológiai módszerek tekintetében.A következő fejezet az elítéltekkel végzett pszichoterápiás tevékenységről szól. Hogyan ke-zelhető az önsértő viselkedés, milyen lehetőségek vannak az erőszakos elkövetők kezelésére,vagy hogyan lehet a poszttraumás eseteket kezelni. Áttekintést adnak, hogyan lehet zárt inté-zetben eredményes terápiás munkát végezni. Végül külön fejezet foglalkozik a szexuális bűn-cselekményt elkövető elítéltek diagnosztikájával és terápiájával, mindezt bűncselekményi ka-tegóriákra – gyermekek ellen elkövetett, erőszakot elkövetők, mutogatók – lebontva.

A könyv utolsó, hetedik része ismét az igazságügyi szakértőkhöz szól, de mindenkinekhasznos elolvasni, aki munkáját magas erkölcsi és szakmai színvonalon szeretné végezni. Szer-zője – az egyik szerkesztő – szinte filozofikus mélységekig boncolja az igazságügyi pszicho-lógia törvényi, etikai, szakmai és emberi határait. Külön kiemeli a szakmai és tudományos fe-lelősséget. Az esettanulmányokkal pedig bemutatja azt is, ami a határokon túl van. Végüla könyv utolsó fejezete az igazságügyi pszichológia területén való képzés lehetőségeit, céljaittekinti át.

Összességében a könyv egyszerre pszichológiai és jogi szemléletű, a gyakori hivatkozá-sok darabossá teszi az olvasását, de erőteljesen árnyékolják a szerzők által a szakmai kérdé-sekre adott válaszokat. A könyv áttekintésre túl részletes, esetenként egyoldalú, és nyilván-valóan 2006 óta nagyon sok fejlődés, változás történt ezen a területen. Szemlélete miattugyanakkor nagyon fontos olvasnivaló: felhívja a figyelmet professziónk felelősségére, bár-mikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy véleményünkkel, vagy véleményünkért jogi eljárásalanyai lehetünk. Ilyenkor nagyon fontos tudni, hol vannak a határaink.

108 MITYÓK Csaba


Documents

AlkPszichologia 2012 1 :2korr - ELTE Reader · A pszichológia és a marketing szakirodalmában is fellelhető az elképzelés, hogy alapve-tően kreatív, azaz eredeti produktumok