Dr. HORTOBÁGYI TIBOR tanszékvezető főiskolai tanár:

A L G Á K A S Z I L V Á S V Á R A D I VIZEKBŐL

(46 eredeti ábrával.)

Az egri Pedagógiai Főiskola növénytan—állattan szakos hallga-tóival Szilvásváradon, 1956. május 7—10, napjain terepgyakorlatot tartottunk. A növényvilág helyszíni tanulmányozását a virágosakon kívül a virágtalanokra is kiterjesztettük, így — többek között — a szil-vásváradi Szalajka-forrás közvetlen közelében lévő kis tó medrének, a nagy pisztrángos tó algaszövedékének (lasion), az ózdi munkásüdülő parkjában elterülő tó algaszövedékének az algáit több magunkkal ho-zott mikroszkóppal tanulmányoztuk. A terepgyakorlatok négv napja folyamán a hallgatók 33 különféle algát figyelhettek meg. Közülük a Spirogyra ivaros szaporodásának minden fázisát, a Xanthophycea Harpochytrium Hedinii jellegzetes osztódását, valamint az Oscilla-toriák hormogoniumos szaporodását is nyomon követhették.

E rövid közlemény kettős: pedagógiai és tudományos célt szolgál. Egyrészt a terepgyakorlatok tanárjelölt hallgatói számára tudományos hűséggel visszaidézi a megfigyelt szervezeteket s megkönnyíti a közölt ábrák segítségével a következő terepgyakorlatok algahatározásait, másrészt a Bükk-hegység alig ismert mikroszervezeteiről közöl a tudo-mány számára néhány adatot és megfigyelést. A Bükk algáiról ugyanis alig néhány adat áll rendelkezésünkre.

P a l i k P i r o s k a 1938-ban megjelent dolgozatában a mész-kövön található lithophyta algákról szól. A Mészvölgyi sziklaszoros egyik barlangjából származó, felső trias-korú dachsteini mészkődarabot vizsgált, amelynek a felülete gödörkésen kivájt volt s ezekben a mé-lyedésekben igen nagyszámú algát talált. A kőzetdarabon e mélyedé-seken kívül vékony mészkőlapokkal takart tölcsérszerű üregek is ki-alakultak, s ezekben ugyancsak sok algasejt élt. Ezek a mészoldó algák a kőzet mállásában igen jelentősen vesznek részt. P a l i k az alábbi, fakultatív photolithophyta ökológiai csoportba sorolt algákról ad hírt tanulmányában: Gloeocapsa polydermatica K ü t z . , Gloeocapsa Kützin-giana N ä g., Gloeocapsa alpina (N ä g.) em. B r a n d . , Gloeothece ru-pestris ( L y n g b y e ) B o r n e t, Chroococcus lithophilus E r c e g., Pseudocapsa dubia E r c e g. Mind a hat szervezet Cyanophyta; a kék-algák a mészkövek első honfoglalóihoz tartoznak.

P a l i k az Eudorina illinoisensis (K o f o i d) P a s c h e r zöld-alga fejlődését tárgyaló munkájában megemlékezik e növény Eged-

345

hegy oldalában egy trágyalétől szennyezett biotopban való előfordulá-sáról (1. c. p. 79). Az anyagot J u h á s z L a j o s gyűjtötte, meghatáro-zását én végeztem.

K o l E r z s é b e t 1955-ben megjelent tanulmányában a Bükk-hegység színes haváról szól. A calcitroph típusú hófelületeken kékszínű és vajsárga algaszíneződést figyelt meg. Kék havat a Tarkő tetejének északra tekintő oldalán, ritkás bükkösben látott 950 m magasságban, márciusban. A kék színeződést egy ú j kékalga, a Dactylococcopsis hun-garica K o l óriási egyedszáma hozta létre, amelyhez kísérőnövényként a Stichococcus bacillaris f . kryophila K o l és a Cystococcus nivicolus K o l zöldalgák járultak. — A sárga havat fenyvesekben találta (Nagy-mező alatt, Kismezőn, Sugarón). Előidézője a Cystococcus nivicolus K o l zöldalga, amely hihetetlen egyedszámmal borítja a hó felszínét. Ezekkel a szervezetekkel együtt a Bükkből összesen 7 Cyanophyceát és 3 Chlorophyceát ismerünk.

Adatok Magyarország moszataihoz II. c. dolgozatomban az Eged-hegy oldalában lévő Csomós-tanya egyik trágyagödrének levéből 23 féle algát (Cyanophyta: 2, Euglenophyta: 8, Volvocales: 7, Chloro-coccales: 6), az egri városi kertészet fás dongájú kádjából erősen szeny-nyezett trágyalés vízből 11 szervezetet (Cyanophyta: 1, Euglenophyta: 2, Chlorophyceae: 8) ismertetek. A 11 féle algából 4 az Eged-hegyiekkel közös, így 30 féle szervezettel gyarapítottam bükki moszat ismereteinket.

A terepgyakorlatunkon megfigyelt algák a következők.

A) A nagy pisztrángos tó algaszövedéke (lasion).

CHLOROPHYTA, CONJUGATOPHYCEAE. 1. Closterium Ehrenbergii M e n e g h . — A sejtek mérete 487,5—

492X87—90 ^ . A fal színtelen és sima. Gipszkristály sok, pyrenoida is számos és elszórtan található. — Ritka szervezet. — Fig. 38.

2. Spirogyra species I. — A sejtek hossza 162—-183 ß, szélessége 82—95 ß. A sejtekben egyetlen szalagalakú, sűrű spirálist alkotó chlo-roplastis van. A pyrenoidok sűrűn állanak, a chloroplastis egy fordula-tában 8—10 látható belőlük-

3. Spirogyra species II. — A sejtek hossza 148—166 ß, szélessége 39—45,5 ß. A sejtekben egy, laza spirálisban mutatkozó chloroplastis figyelhető meg. Egy fordulatban átlagosan 6 a pyrenoidák száma.

4. Spirogyra species III. — A sejtek mérete 375—420X97—100,3 ß. A sejtekben 5 szalagalakú chloroplastis sűrű spirális rácsot alkot.

Az algaszövedékben a Spirogyrák dominálnak. Mellettük a többi alga (Vaucheria, Bacillariophyta) száma nem sok.

B) A szalajkaforrás felkavart medre.

CYANOPHYTA. 1. Oscillatoria nigra V a u c h. —• Az egyenes fonalak ibolyás-

kékek-szennyeslilák; szélességük 6,5—8,2 A sejtek harántfalainál több cyanophycin szemcse látható. -— Fig. 2—3.

346

CHLOROPHYTA, CONJUGATOPHYCEAE. 2- Spirogyra species I. 3. Spirogyra species II. — Sok a szaporodó fonál. A sejtek széles-

sége 42—48,5 > . 4. Spirogyra species III. 5. Closterium Leibleinii K ü t z. — Sejtméret: 291—325X40—42 ^ .

A gipszkristályok száma vacuolumonként 8—20. Sejtfelenként 5—9 pyrenoida látható. A sejtfal szintelen és sima. Hosszabb K r i e g e r adatánál, mert a maximális sejthosszúság nála 260 ß . (1. c. p. 248). — Fig. 36.

A felkavart meder algavegetatioját elsősorban a kovamoszatok jel-lemzik. A Spirogyrák és az Oscillatoria nigra gyakori, míg a Closterium Leibleinii ritka-

C) A park tavából úszó elhalt faág kaparéka és a lefolyó kőpárkányának a kaparéka.

CYANOPHYTA. 1. Oscillatoria limosa A g. — A trichomák egyenesek, szélességük

16—16,5 ß ; szürkés-zöldes kékek. A végsejt domború, világosabb s len-cseszerűen megvastagodhat. — Fig. 4—5.

2. Oscillatoria nigra V a u eh . — A kékeszöld fonalak szélessége 6,5 ß . A harántfalaknál sok a cyanophycin szemcse.

CHLOROPHYTA, CONJUGATOPHYCEAE. 3. Closterium littorale var. crassum W. et W. — A sejtek has-

oldala gyengén ívelt, középtájon enyhén kiöblösödő; a hátoldal dom-ború. középtájon némileg felemelt is lehet. A sejtfal sima és szintelen. A sejtek hossza 195—201,5ß, szélessége 29,2—31,3 ß. A végvacuolu-mokban 1—1 gipszkristály van. A pyrenoidák száma sejtfelenként 4—6. — Fig. 35.

A kaparékban sok a Bacillariophyta, kevesebb az Oscillatoria s legritkább a Closterium littorale var. crassum.

D) A park tavának algaszövedéke (lasion).

A tó felszínén számos kisebb-nagyobb kiterjedésű, élénkzöld színű algagyep úszkált. Ezek Spirogyrákból állottak. A szövedék kinyomott vizében az alábbi szervezeteket figyelhettük meg.

CYANOPHYTA. 1. Dactylococcopsis rhaphidioides H a n s g. — A gyengén hajlott

sejtek tompa csúcsban végződnek; méretük 38—40X3 ^ . A cytoplas-mában több cyanophycin szemcse van. — Ritka. — Fig. 1.

2. Lyngbya limnetica L e m m. — A változatosan hajlott tricho-mák szélessége 1,7—2 ß. — Gyakori. — Fig. 6—7.

3. Oscillatoria limosa A g- — A szürkészöld trichoma szélessége 3 6—17 ß . A harántfalaknál több apró cyanophycin szemcse van. A sej-

347

tekben igen kivételesen 1 gázvacuolum lehet. A végsejt olykor erősen megvastagodik. — Nem ritka. — Fig 4—5.

4. Oscillatoria nigra V a u c h.~A trichomák szürkészöldek. - Ritka. 5. Spirulina laxissima G. S. W e s t . — A fonalak 1—2 hullá-

múak, a csavarulatok tágassága 3—5,5 fi, egymástól való távolsága 17—22 fi . Fonálszélesség 1—1,2 Egy alkalommal nannocytákra szét-eső fonalat láttam (fig. 11.); a homogen, világoskék plasma mintegy 1,3—1,4 fi átmérőjű gömbökre differenciálódott. A nannocytás trichoma szélessége 1,5 fi volt. — Gyakori szervezet. — Fig- 8—13.

EUGLENOPHYTA. 6. Euglena oxyuris f. minima B o u r r . — Sejtméret 104X13 fi.

— Ritka. — Fig. 21. 7. Euglena pisciformis K l e b s . — Az erősen metabolisaló, csí-

kolt periplastú sejtek hossza 30—39 ft, szélessége 8—9,7 fi. — Gyakori. A sejtek kissé nagyobbak H u b e r-P e s t a l o z z i adatainál (1. c. p. 41.). — Fig. 22—24.

8. Euglena polymorpha D a n g . — Sejtméret: 75X16,2 fi. — Ritka. — Fig. 19—20.

9. Euglena spirogyra E h r . — A sejtek élénk metaboliát mutat-nak. Periplastjuk halvány rozsdaszínű lehet. A membrana spirálisan futó díszítései változatosak. — Méret: 70—87X10—13 0 . — Nagyon gyakori. — Fig. 25—28.

10. Euglena spirogyra var. marchica L e m m . — A spiráltsan futó kiemelkedések sorai sűrűn állanak. 84X10.5 fi. — Ritka. Fig. 30.

11. Euglena spirogyra var. elegáns P 1 a y f. — A színtelen peri-plaston pontszerű díszítések spirális sorai látszanak. Paramylonok jól látszanak, pedig ezekről leírójuk nem emlékezik meg! — Ritka. — 105X9 fi. — Fig. 29.

12. Phacus acuminatus S t o k e s . — Sejtméret: 19,2X22,8 A pellicula hosszában csíkolt. A sejtek telve színtestekkel. — Nem ritka. — Fig. 16.

13. Phacus caudatus H ü b n e r . — A sejtméret 34—35,5X15,2— 19,5 fi. Sok. — Fig. 15.

14. Phacus platyaulax P o c h m. — A sejtek hossza 38—40 fi, szélessége 23—26 fi. — Sok. — Fig. 14.

15. Phacus pyrum (Ehr . ) S t e i n . — A sejtek hossza a 8,4—8,7 fi hosszú tüskével együtt 35,4—37 fi, szélessége 18—19 fi . A pellicula spirálisan, ritkásan csíkolt. — Nem gyakori. — Fig. 17—18.

16. Trachelomonas abrupta S w i r. em. D e f 1. — A világos rozs-dabarna, erősen bibircses lorica mérete 2 4 X 1 6 0 . A pórus átmérője 3 fi. — Ritka. — Fig. 32.

17. Trachelomonas intermedia D a n g . — A lorica narancssárga, pontozott. Mérete 16,5X140. — Ritka. — Fig. 34.

18. Trachelomonas oblonga L e m m . A vörösbarna, sima kö-peny mérete 17,5X14,5 fi. — Ritkább szervezet. — Fig. 33.

19. Trachelomonas volvocina E h r . — A narancssárga burok át-mérője 19.6—21 fi . A pórus átmérője 2 fi . — Ritka. — Fig. 31.

348

CHRYSOPHYTA, XANTHOPHYCEAE. 20. Harpochytrium Hedinii W i l l e . — A sejtek íveltek. A haj-

lottság a kissé hajlott kiflialaktól a csaknem teljes körig igen változa-tos lehet. A basis és a csúcs távolsága egymástól 33,6—72 ^ között ingadozik. A sejtek egyik vége tompa hegyben végződik, míg a másik vége alig keskenyedik el s szélesen lekerekített. A sejtszélesség a leg-szélesebb szakaszon 4,2—7,2 ß . A plasma színtelen, chloroplastis nél-küli, de benne sok kisebb-nagyobb szemcse figyelhető meg. A sejtfal is színtelen. Szaporodása úgy történik, hogy a plasma középtájon ketté-osztódik, a felső sejt a hüvelyből kicsúszik, míg a másik benne marad. Spirogyrákon nagy számban éltek. — Fig. 39—46.

CHLOROPHYTA, CONJUGATOPHYCEAE. 21. Closterium acerosum ( S c h r a n k ) E h r . — Az egyenes, kissé

sárgás árnyalatú sejtfalú sejtek mérete 405—418 u. A végvacuolumok-ban sok gipszkristály mozog. —- Ritka. — Fig. 37.

22. Spirogyra species I. — Az algaszövedék alkotója. 23. Spirogyra species II. — Az algaszövedék egyik tagja. 24. Spirogyra species III. — Az algaszövedék részese.

CHRYSOPHYTA, BACILLARIOPHYCEAE. 25. Cymatopleura elliptica ( B r é b . ) W. S m i t h . 26. Cymatopleura solea ( B r é b . ) W. S m i t h 27. Cymatopleura solea var. gracilis G r u n. 28. Fragilaria capucina D e s m. 29. Gyrosigma attenuatum ( K ü t z . ) R a b h . 30. Navicula cuspidata K ü t z .

A Szalajka-forrás felkavart medrében a Bacillariophyceákon kívül csupán 5 féle algát figyelhettünk meg. A gyűjtőhely a lezúduló forrás-víztől alig 5—6 m-re volt, s így a víz gyors mozgása következtében sok fa j jelenlétére nem is számíthattunk.

A parki tó faágkaparéka és a lefolyó kőpárkányának a kaparéka elsősorban kovamoszatokat tartalmazott. Rajtuk kívül az Cscillatoriák birkóztak meg az élőhellyel. Ez nem meglepő, mert egy mozdony vas-falán megfigyelt növényegyüttesben is az Oscillatoriák az algák 93%-át foglalták el (Hortobágyi, 1952:227—228).

Feltűnő a nagy pisztrángos tó algaszövedékében talált kevés faj; itt csupán a Spirogyrák jelentősek. A tó a forrástól mintegy 20 m-re fekszik, a víz mozgása, kicserélődése még gyors és a víz igen tiszta.

Legtöbb faj a parki tó algaszövedékében fordult elő. Vize szintén a Szalajka-forrásból származik, de ez a tó már mintegy 2 km-re van a forrástól, vize csendes, az átfolyó víz mennyisége a tó vizéhez képest nagyon kevés. Az algák kifejlődéséhez tehát megfelelőbbek a környe-zeti tényezők. Míg a forrás és a pisztrángos tó oligotrof jellegű, a park tavában libák, kacsák tanyáznak, így az erősen eutrofizálódott, amit a megfigyelt nagyszámú Cyanophyton és Euglenophyton is megerősít.

349

A terepgyakorlaton a nyíltvíz élőlényeit, a planktont, sestont. neustont nem tanulmányoztuk, mert sem planktonhálót, sem cetri-fugát nem hoztunk magunkkal s időnk sem jutott volna e biotopok vizsgálatára. Ezek megfigyelése a következő kiszállásunk programjá-ban szerepel. Akkor keressük majd a magyarázatát a most kutatott biotopok Chlorophyceátlanságának is.

A szilvásváradi vizekben megfigyelt 32 féle algából hármat már közöltem említett dolgozatomban, így most 29 szervezettel gyarapítóm a Bükkre vonatkozó algaismereteinket. K o l és P a l i k eredményei-vel együtt eddig 69 féle algáról van tudomásunk a Bükk területéről

F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M

L i t e r a t u r a

Geiitler, L.: Cyanophyceae (Blaualgen) — in Rabh.'s Krypt.-Fl. Leipzig. 1930—1932. Gollerbah, M. M.—Koszinszkaja, Je. K.—Poljanszkij, V. I.: Szinyezelenüje Vodo-

roszli. — Opregyelityelj Presznovodnüh Vodoroszlej SzSzSzR. Vüpuszk 2. Moszkva. 1953.

Hortobágyi, T.: ö s i t ípusú mikrobiocoenosis egy működő mozdonyon. Microbioco-enosis of an Ancient Type on a Locomotive in. Use. — Arun. Biol. Univ. Hungáriáé I. Budapest, 1951 (edit. 1952.):227—231.

Hortobágyi, T.: Ad'aííok Magyarország imoszatadhoz II. Additamenta ad cognitio-nem algarum Hungáriáé II. — In litt.

Huter—Pestalozzi, G.: Das Phytoplanikton des Süsswassens. Blaualgen, Bakterien, Pilze. — Die Binnengewässer XVI. 1. Stuttgart . 1933.

Huber—Pestalozzi, G.: Das Phytcplanlkfton des Süsswassers. Euglenophyceen. — Die Binnengewässer XVI. 4. Stuttgart, 1955.

Kol, E.: Színes 'hó a Bükk-hegységben. Coloured Snow in the Bükk-Mountain. — Botanikai Közlemények XLVI. 1—2. Budapest. 1955:61—6«.

Krieger, W.: Die Desmidiaceen — in Rabh.'s Krypt.-Fl. XIII. Leipzig, 1933—1937. Langer, S.: A Spirogyrák monografikus feldolgozása, különös tekintettel Nagy-

magyarországra. Monographische Bearbeitung der Spirogyren mát beson-derer Berücksichtigung der vorkriegurugarischen Verhältnisse. — Folia Cryptogamica I. Szeged, 1933 :col. 1253—1306.

Palik, P.: Adat dk a Bükk-hegység lithopihyta a 1 gaveg e tat i o j áh oz. Beiträge zur Kenntnis der lithophyten Algenvegetíaltion des Büklkgebirges. — Index Horti Bot. Urniv. ßudapestinensis. III. Budapest, 1938.

Palik, P.: Ujabb adatok az Eudorina illinoásensis (Kofoid) Pascher fejlődéséhez. Neuere Beiträge zur Entwicklung der Eudorina ilinoisensis (Kofoid) Pascher. — Botanikai Közlemények XLVI. 1—2. Budapest, 1955:69—81.

Rascher, A.: Heiteroikontae in Rabh.'s Krypt.-Fl. Leipzig, 1937. Pochmann, A.: Synopsis der Gattung Phacus.-Arch. f. Protist. 93. Jena. 1942:81—252.

;i50

T Á B L A M A G Y A R Á Z A T

A Bükk-hegység eddig ismert algái

Sor-szám S p e c i e s

Cyanophyta. 1. Dactylococcopsis hungarica

Kol 2. Dactylococcopsis rhaphidioides

Hansg. 3. Ohroococcus llitlhophilus Erceg.

4. Glceocapsa alpina (Näg.) em. Brand

5. Gloeocapsa Kiitzingiana Näg. 6. Gloeocapsa polydermatica

Kütz.

Honnan? Sammelort Biotop

Közlő Auetor

Tarkő, 950 m Hófelszín Kol E. Szilvásvárad Algaszövedék Hortobágyi T.

(Lasion) Mészvölgyi Dachsteini Palik P.

barlang mészkő

23* 355

F i g u r e n e r k l ä r u n g Nagyítás: Vergrößerung: 1 Dactylococcopsis rhaphidioides Hansg 1000 X

2—3 Oscillatonia nigra Vauch 700 X 4—5 Osci'llatoria lirnosa Ag 700 X 6—7 Lyngibya limnetica Leman 700 X

8—12 Spirulina laxissima G. S. West 1400 X 13 Spirulina laxissima G. S. West 2000 X

A 11. ábra namnoeytákra, a 13. rajz hormogoniumoikra széteső példányt mutat.

14 Phacus platyaulax Pochm 1400 X 15 Phacus caudatus Hübner 1400 X 16 Phacus acuminatus Stdkes 1800 X

17—18 Phacus pyrum (Ehr.) Stein 1300 X 19 Euglena polymorphs Dang 700 X 20 Euglena polymorpha Dang 1000 X 21 Euglena oxyuris f. minima Bourr 700 X

22—>24 Euglena pisciformis Klebs 1000 X 25—28 Euglena spirogyra Ehr 1000 X

'29 Euglena spirogyra var. elegáns Playf 1000 X 30 Euglena spirogyra var. mardhica Lemm 1000 X 31 Trachelomonas volvocina Ehr. 1400 X 32 Trachelomonas abrupta Swir. em. Defl 1400 X 33 Trachelomonas oblonga Lemm 1400 X 34 Trachelomonas intermedia Dang 1400 X 35 Closterium littorale var. crassum W. et W 350 X 36 Closterium Leiblerndi Kiültz 400 X 37 Closterium acerosum (Schrank.) Ehr 220 X 38 Closterium Bhrenibergid Menegh 220 X

39—41 Harpodhytrium Hedinii Wille 1000 X 42 Harpodhytrium Hedinii Wille 1400 X

43—45 Harpoehytrium Hedinii Wille 1000 X 4S Harpodhytrium Hedinii Wille 700 X

A 39., 42. és a 45. ábrák szaporodó példányokalt tüntetnek fel. A 43. ábrán egy Spirogyra fonál egyetlen sejtjére tapadt Harpochytriumokat láthatunk. A sej-tek valósággal körüliölélik a fonalat.

Sor -szám S p e c i e s

H o n n a n ? Samimelort Biotop

Közlő Auctor

7. Gloeothece rupestris (Lyngbye) Bornet

8. Pseudocapsa dubia Erceg. 9. Lyngbya limnetiea Lemm.

10. Merismopedia Marssonii Lemm.

11. Merismopedia tenuissima Lemm.

12. Oscillatoria limosa Ag.

13. Oscillatoria nigra Vauch.

14. Spirulina laxissima G. S. West

15. Spirulina subtilissima Kütz.

Euglenophyta.

16. Euglena acua Ehr. 17. Euglena deses var. tenuis

Lemm. 18. Euglena mutabilis var.

Mainxii Gojdics 19. Euglena oxyuris f. minima

Bourr. 20. Euglena pisciformis Klebs 21. Euglena polymorp'ha Dang.

22. Euglena spirogyra Elhr. 23. Euglena spirogyra var.

marcihica Lemm. 24. Euglena spirogyra var.

elegáns Playf. 25. Euglena tripteris (Duj.) Klebs

26. Phacus acuminatus Stokes 27. Phacus caudatus Hübner 28. Phacus platyaulax Pociim. 29. Phacus pleuronectes (O. F. M.)

Duj. 30. Phacus pyrum (Ehr.) Stein 31. Phacus undulatus (Síkv.)

PoChm. 32. Tradhelomonas abrupta Swir.

em. Defl. 33. Trachelomonas intermedia

Dang. 34. Trachelomonas Obionga

Lemm.

35. Trachelomonas volvocina Ehr. Ohrysophyta. Xanthophyceae.

36. "Harpochytrium Hedinii Wille

Mészvölgyi barlang >»

Szilvásvárad Eged,

Csomós-tanya

Eger Szilvásvárad

Eged, Csomós-tanya

Eged, Csomós-tanya,

Eger Eged,

Csomós-tanya

Dachst eini mészikő Palik P.

51 •» Algaszövedék Hortobágyi T.

Trágyáié

Faikád vize Kaparék Meder, kapsrék,

algaszövedék Algaszövedék

Trágyáié ..

Trágyáié, faikád vize

Trágyáié

Szilvásvárad Algaszövedék !> »

Eger Fakád vize, Szilvásvárad algaszövedék Szilvásvárad Algaszövedék

Eged, Csomós-tanya Trágyáié

Szilvásvárad Algaszövedék

Eged, Csomós-tanya Trágyáié

Szilvásvárad Algaszövedék Eged,

Csomcs-'tanya Trágyáié

Szilvásvárad Algaszövedék

Eged, Csomós-tanya, Trágyáié

Szilvásvárad Algaszövedék Szilvásvárad Algaszövedék

356

Sor-szám S p e c i e s

Bacillariophyceae. 37. Cymatopleura elliptioa (Bréb.)

W. Smith 38. Cyamtopleura solea (Bréb.)

W. Smith 39. Cyamtopleura solea var.

gracilis Gram. 40. Fragilaria capucina Desm. 41. Gyrosigma attenuatum (Kütz.)

Rabh. 42. Navicula cuspidata Kütz.

Chlorophyta, Chlorophyccac Volvocales.

43. Chlamydobotrys stellata Korschikoff

44. Chlorogonium elongatum Dang.

45. Gonium pectorale Müller 46. Eudorina elegáns Ehr. 47. Eudorina illmoisens's Pascher 48. Pandorina morum (Müller)

Bory 49. Tetrablepharis obovalis

Pascher Chlorococcales.

5'0. Actinastrum Hantzschii Lagerh.

51. Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis G. S. West

52. Chlorella ellipsoidea Gernedk 53. Coelastrum cambricum var.

intermedium (Bohlin) G. S. West

54. Cystococcus nivicolus Kol

55. Dictyosphaerium pulchellum Wood

58. Pediastrum tetras (Ehr.) Ralfs

57. Scenedesmus acutus (Meyen) Chod.

58. Scenedesmus acutus var. alternans Hortob.

59. Scenedesmus ecornis var. polymorphus Chod.

60. Scenedesmus falcatus Chod. 61. Scenedesmus quadrispina

Chod. Ulothrichales.

62. Stiehococcus bacillaris f. kryophila Kol

H o n n a n ? Samimelort Biotop

Közlő Auetor

Szilvásvárad Algaszövedék Hortobágyi T.

Eged, Csomós-tanya Trágyáié Hortobágyi T.

Eged, Csomós-tanya Trágyáié, Hortobágyi T.

Eger

Tarkő, 950 m Fenyvesben

Eger

Fakád vize „

Hófelszín Kol E.

Falkád vize Hortobágyi T.

Eged, Csomós- Trágyáié, tanya, Eger fakád vize

Eger Fakád vize Eged, Csomós- Trágyáié,

tanya, Eger fakád vize

Eger Fakád vize

Tarkő, 950 m Hjófelszín Kol E.

557

Sor-szám S p e c i e s

H o n n a n ? Samimelort

Biotop Közlő Au et or

Chlorophyta, C on jugat ophy c eae.

63. Closterium acerosum (Schrank) Ehr.

64. Closterium Eihrenbergii Szilvásvárad Algaszövedék Hortobágyi T.

Menegh. 65. Closterium Leibleinii Kiitz. 66. Closterium littorale var.

Meder

crassuim W. et W. 67. Spirogyra species I.

Kaparék Meder,

algaszövedék 68. Spirogyra species II. 69. Spirogyra species III,

Dr. TIBOR HORTOBÁGYI:

ALGEN AUS DEM GEWÄSSER VON SZILVÁSVÁRAD.

Die Lehre rskandida ten der Biologie an der Paedagogisehen Hochschule in Eger halben im Monat Mai 1956 die Flora und Fauna der Umgebung von dem im Bükk-Gebirge liegenden Szilvásvárad durch je zwei Tage an Ort und Stelle stu-diert. Die gelegentlich dieser Teirainübungen beobachteten Pfüanzenarten gedenke ich deswegen zu veröffentlichen, weil aus dem Bükk-Gebirge bisher noch wenig Daten zur Verfügung standen: bisher hat ten nämlich nur Piroska Palik 6 Litcphyt-Algen, eines Dadhsteiner Kalksteinstückes Elisabeth Kol 6 schneefarb-mde weitere Algenarten, sowie Tibor Hortobágyi 23 Organismen aus der Jauche einer Mist-grube und 11 Organismen aus dem vermisteten Wasser einer hölzernen Wanne beschrieben.

Im Algengewebe des grossen Forellenteich von Szilvásvárad (A) haben wir 4 Pflanzen untersucht. In der Lasion waren die Spirogyren vorwiegend. Im auf-gemengten Flussbett der Szalajika-Quelle (B) haben wir 5 Algenarten beobachtet. FJier dominierten die Baeillariophyzeen, es kamen aber häufig auch Spirogyren und die Oscillatoria nigra zur Vorschein. Aus den abgekratzten Schichten eines an der Teichoberfläche schwimmenden verstorbenen Astes, sowie aus den Ab-kratzungen der steinernem Abflussrinne (C) haben wir ausser Baeillariophyzeen 3 weitere Algenahten beobachtet: darunter waren die Oscillatorien beimerkenswei't. Die meisten Organismen haben wir in der Lasion des Parkteiches (D) und in dem durch Spirogyren gebildeten Rasen vorgefunden: hieven untersuchten wir 30 Algenarten.

Das Wasser aller Biotopen stammt von derselben Quelle, aus der SzalajLa-Quelle: und doch wie viele und wie grosse —• sowohl quantitative wie auch quali-tative — Unterschiede konnten festgestellt werden. Die Biotopen A) und B) liegen nur kaum einige Meter entfernt von der Quelle und dabei wechselt sich ihr Wasser auch ständig. Im Biotop C) befinden sich schon viele und verschiedene Baeilla-riophyzeen, dabei sind aber auch die Oscillatorien bedeutend- Die relativ reiche Vegetation der Teichlasion lässt sich dadurch erklären, dass der Teich selbst liegt schon in einer Entfernung cca. 2 Kilometer ven der Quelle. Das Wasser des Tei-ches ist still und auch die durdhfliessende Wassermenge ist — mit der Wasser-menge des Teiches verglichen — ziemlich wenig. Indem die früher erwähnten Bio-topen einein oligotrophen Karakter haben, weilen iim Parkteich auch Enten und

358

Gänse, wodurch das Teich wasser stank eutrophisiert wird, was übrigens auch die relativ hoche Zahl der beobachteten Cyanophyzeen uhnd Englenophyzeen bestätigt.

Gelegentlich der erwähnten Terrainübungen haben wir die Vegetation des offenen Gewässer, das Plankton. Seston und Neuston ausser Beachtung gelassen. Die Untersuchung der Letzteren halben wir für das Programm unserer nächsten Expedition überlassen. Erst dann werden wir auch eine Erklärung suchen fü r das Abwesen der Chlorophyzeen in den untersuchten Biotopen.

Aus den im Gewässer von Szilvásvárad beobachteten 32 Algenarten habe is drei schon in einem bereits zitierten früheren Aufsatz veröffentlicht, so d ss ich unser Algenkenntnis jetzt mit weiteren 29 Organismen bereichert habe So sind uns nun — inbegriffen die Feststellungen von Kol und Palik — im Bükk-Gebiet 69 Algenarten bekannt. (Siehe Tabelle!)

359