akupresszura

5/11/2018 akupresszura - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/akupresszura 1/55



DR . E O R Y AJ ANDO K

AKUPRESSZURA

. .

/.



DR . E O R Y AJANDO K

~

AKUPRESSZURA

MAGYAR TERMESZETGYOGYASZOK

TUDOMANYOS EGYESULETE

1988



Lektoraltak T A R T A L O M

DR. TIGYI JOZSEF

DR.PETRANYIGYULA

ZHOU YONG

FedeltervBEVEZETO 7

JALICS GYULA A MASSZAZSPONTOK RENDSZERE. . 13

A masszazspontok aktivitasa 16

A MASSZAZS TECHNIKArA 17Az illusztraciokat keszitette

BODA GEZA

A masszazs feltetelei............................................ 17

A masszazs kivitelezese....................................... 19

ALKALMAZASOK 25

ISBN 963 01 8613 60

Hogyan kezdjiik napunkat akupresszuraval? 25

Kozmetikai pontmasszazs 30

Frissft6 pontrnasszazs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

A fejfajas akupresszuraja . . . . . .. .. 38

A migrenes fejfajas pontmasszazsa .. .. 39

Fogfajast csokkento akupressrura.... .... ... .... ... .... .... ... 41A foglnygyulladas akupresszuraja 42

Az orrverzesrdl 43

A kopaszodas megallitasa ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44

A homlokureg-gyulladas gy6gymasszazsa.... ... .... .... ... . 44

Az arpa akupressziiraja 45

A kotOhartya-gyulladas akupresszuraja .. . 4S

A szenanathar61................. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

A szokvanyos meghilles gy6gyrn6dja 46

A gegegyulladas masszazskezelese . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . .. 47

A mandulagyulladas kezelese 48

Fogyasztas akupresszuraval 48

Akupresszura impotenciara . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . .. . . . 51

© Dr. Effry A jd nd ok , 1 98 8



AKUPRESSZURAPONTOK

A MERIDrANVONALAK MENTEN 54

A tiidovezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

A vastagbel vezetek ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 56

A gyom orvezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 58

AI' h '1" . 'kp- asnya mIngy vezete . . . . . . .. 62

A szfvvezetek.............................................. 64

A vekonybelvezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . .. 65

A holyagvezetek 66

A vesevezetek 75

A szivburokvezetek 77A ha 1 ' " " 'krmas me egitovezete 78

Az epeholyag-vezetek 0 • 0 80

A" 'kajvezete 84

A ko rmanyzoveze tek 0 • • • 0 0 . . . 86

A befogadovezetek 0 ' . . 0 , 0 • . . . . . . . 0 . . . . . • • • • • • . . . 0 . . . 0 . 8 9

BEVEZEID·

Az akupresszura szo latin eredeni (acus=nl, pressziira=nyo-

m as), es ha a sz6 szerinti forditasabol indulunk ki, a nlpresszura

eredetet a kilene klasszikus til Iekerekitett, nyomasnl formainakalkalmazasaban kell keresni. Ezeket, a m a r iddszamitasunk e16tti

szazadokban hasznalt nlket (1 . abra) a hires kinai munka, a "Sar-

ga Csaszar belgyogyaszati konyve" a b6rfeliilet dorzsolesere es

nyornasara ajanlja. A t11 tehat nem csak sziirasra szolgalt,

c--==-- - : :>

I I I I I I1. abra

Huard es Wang! a kinai orvoslas osid6kben is megbecsult re-

szenek tartja az akupressziirat, mely a Szung-korban. (idoszami-

tasunk szerint 960-1276) megis hanyatlasnak indult. Akkor alta-

laban nem tartottak elegge orvosinak - jegyzi meg konyveben

IPo Huard, M . Wang: Chinese Medicine. World Univ. Libr. London, 1968



Patos Istvan,' es csak a Ming-korszakt61 (1368-1644) valik is-

met elismertte ez a gyogyrnasszazs technika.

Ha pontmasszazsnak tekintjiik ezt a m6dszert, akkor nem ja-

runk messze a valosagtol, tekintettel arra, hogy tulajdonkeppen

kulonleges pontoknak: a rendszere, melyet a kinaiak mar 3000

eve ismemek. Nem tudjuk, hogyan fedeztek fel, de arrol, hogy

ezek a pontok val6ban l et ez nek- e, 1 8 evvel ezel6tt mar Magyaror-

szagon is folytak vizsgalatok. A szerz6, biofizikai tanulmanyai

alapjan," 1969-ben Toth Janos mernokkel Magyarorszagon els6-

kent szabadalrnaztatott egy villamos berendezest, ami a bdr

elektromos arammal szembeni vezetokepesseget meri, illetve in-

dikalja, Ezek az akupresszurds pontok kimuiathatok ezzel a mil-

szerrel. Az a kulonleges, hogy a pontoknak a kornyezetukhoz vi-

szonyitott elektromos vezetokepessege akar tizszerese a szomsze-

dos b6mek. A kesziilek csipog6 hangot ad (2. abra) , amikor ilyen

szintet eler, es egy Ids piros jelzolampa kigyulladasa is mutatja,

hogy "aktiv" ponthoz ertunk,

Az akupresszuras pontok aktivitasanak alapja a belsdszervi

borkapcsolatok. A barbol a gerincvelObe futo es a gerincvel6b61

2. abra

2 Palos I.: A hagyomanyos kinai orvoslas, Gondolat, Bp. 1963. 132. old.

3 Eary A., Kuzmann E., A d a m Gy.: B6rellemiUasi viszonyok egzakt felterke-pezese az egyidejtlleg hat6 befolyasolo tenyez6k figyelembevetelevel, MagyarPsycho16giai Szemle, 1970.514-529. old. '

a zsigerekhez indu16 idegek a gerincve16i reflexiv (3. abra) egy

szakaszan egyutt futnak. Ez adta az alapot a tU - vagy nyomasinge-

nilet "egylitthaladasos atadasa" magyarazatanak. Ez szaknyel-

yen az un, konvergencia projekci6 jelensege, sok csodas

pontpresszura-eredmeny magyarazata lehet. Amikor a masszazs-

pontok fajdalomerzekenyseget tapasztaljuk, a belsd szerv vetiil

bor

zsigerek

3. libra

kifele (viszcero-szomatikus reflex), amikor masszirozunk, a bar-

ingeri.ilet ad6dik at befele (szomato-viszceralis reflex). A ~ai

Csu Lien szerint az enyhe ingerek erosit6kent szerepelnek, a ni l

eros ingerek pedig az un, vedogatlast valthatjak ki." Ez lehet a

magyarazata az akupressziira technikak sokfele, csillapito es ser-

kent6 eljarasanak is. .De hogyan letesulnek a sokszor igen tivoli kapcsolatok? Val6-

ban Nobel-dijat erdemelne az, aki ennek a rendszemek az ossze-fuggeseit a mai elettani ismeretek alapjan kozkinccse tudna tenni,

megadva ennek az osi rendszerterapianak a magyarazatat,

Mindenesetre az akupresszura hatasossaga vitan feltil ill, es

vetekszik az akupunkniraeval. A pekingi orvosi f6iskolan dr. Han

Chi-sheng nyulakon demonstralta.' A fajdalomkuszob emelke-

deset (azaz a fajdalomcsillapitast) az allatok egyik csoportjaban

a gyomorvezetek 36-08 pontjaba sziirt ttlingerrel, a masik csoport

eseten ugyanezen a ponton alkalmazott akupresszuraval (2 Hz-es

4 Csu Lien: Az uj a ku pu nk nir a e s m ox a (egetes) tankonyva Peking, 19565 Idezi F. Bahr konyveben: Akupressur, Munchen, 1976. 18. old.



nyomasfrekveneia eseten) valtotta lei. Az eredmenyeket a kont-

roUesoporthoz viszonyftva illusztralo 4. abra azt is mutatja, hogy

a maximalis hams a ma ss za zs e lk ez de se t k ov eto 1 0. pereben mu-

tatkozott- az akupresszura (es akupunktlira) befejezesevel _,

majd tovabbi 40 pereig tartott. Mindharom esoportba tfz-tfz allat .tartozott.

okupresszuraokupunkturo

~ ido- ~tortom

.0:0N

:g j 10 0. :<:

E.9ou

§0

kontrollcsoport

L-~--~~--~ ~ L_______ ida

a 10 20 30 1 ,0 50 (perc)

4. abra

Olyan betegnel, aki valamilyen olyan gy6gyszert (vagy gy6gy-

szereket) szed, melyek hatasara szervezetenek sajat szabalyozo

korei feltehetden mar athangolodtak, a masszazs komoly funkcio-

zavarokat idezhet elo, Ennek elkenilese vegett orvosi felugyelet

mellett hagyja abba a nagyon eros gyogyszer fogyasztasat. Lega-

labb 12oranak ken eltelnie az utols6 gy6gyszerbevetelt61, hogy amasszazst elkezdhesstik.

Ellenjavallt a masszazs terhes asszonyokndl is. Vannak olyan

pontok, melyek masszirozasaval elvetelher a terhes no, eppen

ezert nagy a veszelye egy ilyen beavatkozasnak,

Diagnosztizdlt rdkos beteget csak orvosi beleegyezessei es fel-ugyelet mellett kezelhetunk.

Sulyos szervi elvdltozasokban szenvedoknel (pl. gyomor- es

nyornbelfekelynel)" korultekintden kell alkalmaznunk, mindig

odafigyelve a beteg erzeseire, fajdalmara.

Nyugtatok, izgatoszerek, dohartyzds, szeszes ital keridenddkl

Meleg furdd utan legalabb felorat varjunkl Nyflt seben, vagy

kiils6 gyulladasos feliileten, magas varas boron leva pontokat so-

hasem szabad kezelnil Megjegyzend6, hogy sajat ujjaink se le-

gyenek sebesekl Az AIDS veszelye napjaink kockazatal

A paciens mikozben masszfrozzuk, egyenletesen lilegezzik.

Figyeljiik a mellkas vagy a hat emelkedesetl Ha meg nines eleg

tapasztalatunk, mondjuk kozben: "belegzes, kilegzes", Ez kiilo-nosen a tiid6vezetek pontjainal nagyon fontos.

Osszefoglalva tehat az akupresszura el6nyeit:

1. Va16ban hatasos.

2. A betegsegek - funkciozavarok - szeles skalajaban alkal-

mazhat6.

3. Specialis eszkozok nelkiil az ujjainkkal, illetve kezunkkel

vegezheto, mellekhatasa nines (ha helyesen alkalmazzakl), es pi-

henteto, lazft6 hatasa folytan jo kozerzetet biztosit.

4. Technikajat konnytl elsajatitani, az itt ismertetesre kerUl6

m6dszerek egyszeniek es a kezek megfelel6 hasznalataval, bar-

hoi, barmikor alkalmazhat6.

6 K6nyviinkben alkalmazott terminologia a forras~unlai~ termeszetebdl ad6-d6an sok helyiitt nilsagosan naiv, illetve elnagyolt. Igy elofordulhat, hogy egy-

egy tunet hattereben a 1 1 6 folyamat alapos ismerete hi~y~ban fe~eal~az.zAkaz akupresszurat. Ezert tanacsoljuk, hogy az a~~mazo biztos .~iffe:enc~aJdlag-nosztikai ismeretek birtokaban, vagy megfelelo javaslat alapjan vallalja a ke-

zelest.



A MAsszAzsPONTOK RENDSZERE

A kinaiak szernleleteben az emberi szervezet osszefuggo, egyse-

ges rendszer, melyet U funkciokor alkot. Ennek megfele16en 12

f6 vezetek (meridian) szerepel az akupresszuras terkepeken (5. es

6. abra) , melyekhez a test elulso es hatso kozepvonalaban fut6 ve-zetekpar csatlakozik. A kereken 360 akupunkturas pont ezeken

a vezetekeken keresztiil kapcso16dik egyrnashoz.

A kinaiak szerint ezekben a vezetekekben kering az elet energi-

aja, Jobb szot nem tudunk ra talalni rna sem. Mindenesetre talan

preclzebb meghatarozas, ha ugy kepzeljuk el ezt a vezetekrend-

szert, mint olyan csatorruikat, ameIyek klasszikus anat6miai is-

mereteink alapjan ugyan nem azonosithatok, de rajtuk kereszttil

val6ban valamifajta energiajellcgil kapcsolat letesiil az emberi

szervek es a b6rfelszfn, illetve a szervek egymas kozti kommuni-

kaciojaban,

Minden szervnnlkodesunknel a biol6giai, biokemiai folyama-

tok szuksegszeni kiserdi, velejaroi az elektromos folyamatok. Az

elektromos meresek alatamasztjak azt a felismerest, hogy amikoregyik szerviink nilmtlkodesben van, ott az elektromos kfseroje-

lensegek az egyik helyen tolteshordozokat produkalnak, mig a

masik, kapcsolt szervfunkei6 hclyen tolteshordozo-hiany (igeny)

jelentkezik. A tolteshordozok elvezetese tehat alapfeltetele a ki-

egyensulyozott szervrmlkodeseknek, es mivel ezek lathatatlan,

piciny reszecskek, senki sem tudja lefenykepezni vagy anat6mia-

ilag kimutatni a kapcsolatokat.? Ilyen tolteshardozo-transzport

7 Ez az elkepzeles hasonlo a sved Bjorn Nordenstrorn professzor elkepzelese-

hez, mely s ze ri nt a z emberi szervezetet e le kt ro rn os v ez et 6 c sa to rn ak s za ba ly oz o

rendszere halozza be. Emlitest erdemel, hogy M agyarorszagon Hennel Ervin

fizikus (jttoro munkat vegzett e teruleten,



JIN

vezetekek

5. abra

5Z;...

JANGvezetekek VQstog.bri,

szivburol<

t udo vekonyb~

hermes

melegito

h6lyag

6. abra

folyamatok zajIanak az akupresszura meridianokban, es ez az

aramlas tartja fenn tulajdonkeppen a szervezet homeosztazisat,

az eletrmikodesek egyensulyat, 8

Kepzeljuk eI, hogy ez az aramlas megakad. Abban a pillanat-

ban a vonatkozo szerv mtfkodeseben - nem is egy szervben, ha-

nem va loszfmi, hogy mindjart legalabb kettOben - funkci6zavar

all be. Ott, ahol a toltesek terme16dnek, toltesfelhalmozodas

folytan akad meg a szervrmikodes (hiperfunkcio), a masik helyen

pedig nem kapja meg a szerv rmfkodesehez sziikseges tolteseket,

energiat. Ez utobbi csokkent szervmtlkodest, hipofunkciot ered-

menyezhet, Egy Iathatatlan kapcsolat megszakadasa miatt tehatmindjart legalabb ket szerv karosodik, es hiaba vizsgalnank ana-

t6miailag, valamint kiilOnbbze belgyogyaszati diagnosztikai esz-

kozokkel - kulonosen a kezdeti allapotban -, sernmit sem tud-

nank kimutatni.

lgy eljutottunk a polaritds, a pozitfv es negatfv t6Ires kerdese-

hez is. Ez a ketrosseg is alapveto, hogyha az osszes eletrmfkodes-

ben elfogadjuk ezt a toltesararnlas hipotezist. A kinaiak szerint ez

a ke t alapelv: a pozitfv (jang) es negatfv (jin) az egesz t ermesze te t

athatja (nap-hold). Az ember sem kivetel, gondoljunk csak az

ebrenlct=alvas, illetve a vegetativ idegrmlkodes szimpatikus es

paraszimpatikus allapotaira, Szerveink is ket csoportra oszthat6k

a kinaiak szerint: a jin-szervek passziv, befogad6- -e s a jang-

szervek az aktiv, t6bbnyire ureges munkaszervek. Ez a polaritasmegint utal arra a bizonyos energiakapcsolatra, rnert nyilvanvalo,

hogy egy jang-szervnek egy jin-szervvel kell kapcsolodnia akkor,

ha az egyikb61 toltes megy at a masikba, es ez az energiaaramlas

lancolatot alkot, Ezek szerint osszes eletmtfkodesunk lathatatlan

csatornakon kornmunikal egymassal,

A 12 szervfunkci6b61 10 orvosi-anatorniailag is beazonositha-

to, Ezek a tiide (T). vastagbel (Vab), gyomor (Gy), lep-

hasnyalmirigy (LH), sziv (Sz), vekonybel (Veb), holyag (H), ve-

8 Termeszetesen ez meg bizonyuasra varo rnunkahipotezis, csak addig fogad-

juk el, arnig tudornanyosan meg nem cafoljak,



se (Ves) epeh6lyag (EH), rnaj (M). A fennmarad6 kettd az egesz

szervezetre kiterjed6 funkciokort jelol, A szivburok (Szb) az

egesz veredenyrendszerre vonatkozik, mig az tin. harmas melegf-

ta (HM) funkciokor a szervezet energiaszabalyozasaval, a legzes-

sel, taplalkozassal es a nerni energiakkal fugg ossze. Megjegy-

zenda, hogy a nemi tevekenyseg zavarai a szfvburok funkciokoret

is erintik (szokasos elnevezese meg: keringes-szexualitas funk-

ciokor), .

lv test elills6 es hatulso kozepvonalaban ket extra vezetek ha-

lad: e161a jin karaktenl befogad6 vezetek (Bef) hatul a gerinc fo-

Iott a kormanyzo vezetek (Kor), rnelyek a 12 funkciokort egy-masba kapcso16 kozvetlen encrgiakeringesben nem vesznek

reszt, Szerepiik: altalanos athangolo, egyetlen szervhez sem ko-

t6dnek (hason16an a szfvburok es a harmas melegitd funkci6-

korhoz),

A masszazspontok aktivitasa

Az elektromos meresek tamisaga szerint egy adott id6ben az

akupressziiras pontoknak csak egy resze mutathat6 ki.Thdnunk

kell, hogy a meridian vonalak bizonyos napszakokban - ketoras

periodusonkent - kulonosen aktivak es az lenne az idealis, haa vezetekek pohtjait is ezekben az iddszakokban kezelnenk.

Annak magyarazatat, hogy az egyes meridian pontok kii16n6-

sen aktivak, fajdalomerzekenyek betegsegek eseten, Wataru

Ohashi? adta meg, aki a japan shiatsu masszazstechnika hatasat

az alabbi modon magyarazza, Ezek a ktilonleges pontok zsilipek-

kent szerepelnek, es amikor a beteg allapot kialakul, azaz feltor-

lodik az energia, ezeken a bizonyos pontokon mintegy "eltorno-

dik a csatorna". Ezeket a pontokat tehat "meg kell nyitni a

normalis eletmtlkodesekhez", es ez nem csak nlvel tortenhet.

9 W. Ohashi: Do-it-yourself shiatsu. New York, 1976

A MAsszAzs TECHNIKAJA

Napjainkig az akupresszura vagy pontmasszazs technikai kivite-

lezese jelentds fejlddesen ment keresztiil. A kinai masszazs, an-

rna (nyomkodas es dorzsoles), valamint tui-na (tolas es gorgetes)

technikajat alkalmazva, a mai napig leegyszernsodott, de szamoselemet megdrzott az osi technikakbol."

Japdnban a Shiatsu (ujjnyornas) masszazs terjedt el, mely saja-

tos es hatasos eljaras, testtajankent is kiilonbozd teehnikakkal."

Mongoliaban es a Swvjetuni6 tavol-keleti teriiletein a mongol

masszazstechnikat hasznaljak.? Vegiil, de nem utolsosorban az

Egyesiilt Allamokban es Kanadaban praktikusan igen egyszeni - .

akupresszura technikat alkalmaznak. Ennek gyakorlati kivitele-

zese mar orak alatt elsajatithato es esetenkent 4- 5 pontkombina-

ci6t CA, B, C, D, E stb.) javasolnak, melyek fontossagi sorban

szerepelnek."

A masszazs feltetelei

A gy6gymasszazst nem lehet ugy elkepzelni, hogy "Van at p~r- _

cern, na add ide a kezed vagy a Iabad.rmost gyorsan megnyom-

kodiak" - es mar megyek is. Az sem Iehetseges (ellentetben a

1 0 Y. Manaka, 1. A. Uruquart : Chinese Massage. Shufunotomo Co. Ltd. To-

kyo, 197311 W. Ohashi: Do-it-yourself ... 1. 9. labj. . _12 G. Luvszan: A keleti reflexterapia modszerenek vazlata, Nauka Kiado, No-

voszibirszk, 19801 3 1. V. Cerney: Acupuncture without needles. Parker Publishing Co. Inc. (Re-

ward Edition) , 1983



talpreflex masszazzsal), hogy tevenezes kozben masszirozzuk a

beteget vagy kozben masrol beszelgetunk, Elegendd iddre es k~l-

lemes, nyugodt komyezetre van szukseg a terapia ideje alatt. A

helyiseg ne legyen se t61ffit6tt, se t61hideg, tulajdonkeppen az a

eel, hogy fellazuljon a kezelesre varo ember. Legrnegfeleldbb, ha

a pontmasszazst a csaladtagok, a sziil6k, a gyermekek, a barat

csaladias hangulatban, mege16z6 gyogymodkent gyakoroljak.

Japanban a padlon lev6 rizsszalma gyekeny vagy egy vekony

laticelszdnyeg a masszazs helye. Ezt a puritan egyszeniseget ter-

meszetesen nem varja el az ember. Szokott komfortunkban, ke-

nyelmtinkben kezdjunk hozza a masszazshoz, amelyr61 tudnunkkell, hogy Iegfobb eszkoze a kez. Mindeneke16tt a kezunk: ne le-

gyen se lU I hideg, se tal meleg. Ttil meleg kezzel nem kell szamol-

nunk, mert - b6rh6merseklet-menSsekb61 tudjuk, hogy a ke-

zunk nem a legrnelegebb testreszunk, de ha hidegb61 jottunk be,

vagy ugy erezzuk, hogy hideg a kezunk, dorzsoljuk meg. fgy sa-

--jat verkeringesunket serkentjiik. Erre azert is szuksegunk van,

mert a kezeken, eppen az ujjak vegen nagyon sok erz~ idegvegzo-

des van, es sok akupresszuras vezetek itt vegzodik vagy kezdo-

dik, Ujjainkkal tulajdonkeppen - az akupresszura saran - a sa-

jat .vezetekrendszerunket kapcsoljuk ra a betegre. A beteg

nemcsak nyomast erez, hanem borfeltoltodesunkon keresztul

megkapja azt a toltestobbletet, amivel rendelkezunk, vagy lead-

hatja nekunk azt a toltesfelesleget, amivel rendelkezik (tudniillikjang es jin vezetekek egyforman talalhatok az ujjakon).

A Japan Akupressziira Tarsasag 1987-ben tartott 37. kong-

resszusan felnlnt a szerzonek, hogy sok volt a yak resztvevo. 6k

tudjak, hogy a vakokb61 kivalo akupressziira szakemberek ke-

pezhet6k:, mivel igen fmom tapintoerzekukkel kapnak informaci-

a t a pontok helyerol es a beteg allapotarol,

A masszazs kivitelezese

Ktilon tirgyaljuk a nyomas (an) es a kimozgatas technikajat,

A pontnyomdst pontszenien ujjheggyel (1), vagy az okolbe szo-

rftott kez hati oldalaval (2) vegezzuk a kivant testpontokon. A

nyomas ereje lehetenyhebb, kozepes vagy nagy.

1. Az ujjunkat -(ujjainkat) ranyomjuk a pontra, a nyomast fo-

kozzuk egy ideig, fenntartjuk, aztan visszaengedjiik. Mindez at

masodpercet vegyen igenybe. Az "amate" (szelid) ujj nem fejt ki

kozepesnel nagyobb nyomast, mIg a "karate" ujjal, elsosorban

a huvelykujjal nagy nyomas kifejtesere vallalkozh atunk 14 • Fon-

tos, hogy sohase masszirozzunk nil a beteg fajdalornkuszoben.

Mindig szelid nyornassal inditsunk, ezt fokozzuk ket masodper-

cig, fenntartjuk egy masodpercig, es fokozatosan visszaengedjuk

ismet ket masodpercig, Ez a technika 15-20 masodpercig, ha-

romszor ismetelheto, azutan leemeljuk az ujjunkat, es tovabb

megyunk egy masik pontra. A 7., 8. abrakon az egyes ujjtechni-

kakat szemleltetjiik:

J. abra

14 Az "amate" es "karate" a japan shiatsu-masszazs kifejezesei, Azt, hogymilyen rnaximalis en) kifejtesere vagyunk kepesek a huvelykujjal, barki egyfiirddszobarnerlegen lemerheti, Nagyon fontos, hogy a kormok az ujjbegyig lelegyenek vagva, es a kormok mindig tisztak legyenek!



hnvelykujjbeggyel igen eros nyomast erhetunk el,. de vi-

szonylag nagy feHileten (7/a abra), korommel eles fajdalomkeltes

a eel (7/b abra);

8. abra

- mutat6ujjal kisebb az elerhetd nyomas, de kisebb az ujj-

. begy felulete is (S/a-S/b abra), a nyomas noveleset a k6zepso uj j

ratevesevel fokozatokban biztosfthatjuk (8/c abra),

9. abra

2. Az okolbe szoritott kez hati oldalan az ujjak Izuleti biitykei

eros nyomas kifejtesere kepesek, egyszerre tobb pontban (9/a ab-

ra). Egy pontot kulon is nyomhatunk, kiemelve a kozepso ujjat

(9/b abra), Ezt gyakran alkalmazzuk a baton a gerinc ket oldalan.

A kimozgatds technikajaval a bdr es az alatta leva katosz6vet ki -

mozdul a helyerol, Pajmi:

A. - 'Iolas (Tui). A htivelykujjal vagy annak tenyer fele eso

ujjt6vevel (a), akollel (b) vagy tenyerrel (c) vegzik ugy, hogyelo-

re, hatra vagy oidal iranyban mozgatjak anelkul, hogy felemel-

nek kozben. a kezet. Egeszen a b6rpfr rnegjeleneseig folytathato,

maximum 20-25 masodpercig. \

a) A homlok (fej) es a mellkas masszfrozasara alkalmazzak ..

Gongyolgeressel kombinalhato, azaz vibralo mozgast is adhatunk

a tolashoz (10. abra).

lO.abra



b) Szorttsa okolbe a kezet ugy, hogy huvelykujjara hajtja az uj-

jait. Ekkor a kezhat egyenletes feliilete alkalmas (pi. a haton, a

gerinc menten) hossziranyu tologatasra vagy harantiranyii gon-

gyolesre. Ut6bbit alkalmazhatjuk a konyok- es a terdhajlatban,

valamint a cornbon is (11. abra).

11. libra

c) Lagyabb testtajakon - a felsd hastajekon, a csfpokon, laba-kon, s6t a haton is - a tenyer felm az ujjhegyekkel vagy az ujjak

teljes hosszanti feluletevel is vegezhetunk tolast, Ez a technika

gyermekek eseten kulonosen ajanlott (12. abra).

B. - Fogtis (na). Az izmok, izomcsoportok, inak felett, ujja-

kon alkalmazott szorftas, csipes razassal, remegtetessel kombi-

nalva, Elanyos, ha a bart e16tte kremmel, olajjal vagy vfzzel pu-

hftjuk, nedvesitjuk. Fajdalomcsillapitisra, izomcsom6k eseten

alkalmazzak.

Kivitelezese:

a) Vegezhetd a huvelykujjal es a tobbi ujjal (pI. a vallon) (13.

abra).

12. libra

13. abra



14. abra

/:'I~I:J I

, J

tII

15. abra

b) Ket ujj kaze szorftva

o llo sz en le n a te nile te t ( 14 .

abra).

c) H iivelykujjal es egy

kivalasztott (pl. mutato-)

u jja l m e ge sa va rv a a bart es _

a k6toszavetet (haton stb.)

( 1 5 . abra),

c. - Dorzsoles (Mo-

fa). A h iiv ely ku jja l v ag y a

tobbi ujjal, valamint a te-nyerrel vegezhetd, eny-

hebb vagy erdsebb

formaban.

D. - Otogett fs (Po-fa).

Ujjal, ujjakkal, tenyerrel

(vagy a tenyer oldalaval),

kez fe jj el v agy 6k611el tor-

tenhet, gyenge es eros

formaban,

E. - Tenyer k6 zo tt i do r-

zs6ies (Csa-fa). A beteg

vegtagjait vagy derektajat

ket tenyer k6ze. fogvabalra-jobbra ken dar-

zsolgetni.

F. - Csipkedes (Csiu-

fa). E zt a hiivelyk- es mu-

tatoujjal vegzik fel-Ie,

balra-jobbra, kti16nhazD

erovel.

A L K A L M A Z A SO K

KezdOk szamara termeszetesen nehez megtalalni a meridianok

menten so k akupresszuras pontot. A pont megtalalasat - ha

nines pontkereso rmiszere - a beteg jelzesebol veszi eszre: a ke-z el es re v ar o pontok ugyan is u jj he gy nagys agu, f ajd al ome rz ekeny

teriiletek. "A nyomaspontokOnre varnakl" m ondja W atari

O hashi, es valoban eszreveheto , am iko r a po nt az em ber ujja he-

gyevcl talalkozik.

Ha tudjuk a beteg problemajat, mar celzottan ott keressuk a

pontokat , ahol az akupunkturas terkepek mutatjak (reszletesen

lasd az utols6 fejezetben). A pontok fajdalomerzekenysege

ugyanakkor d iagnoszt ika i ertekU is ( a 4 -e s s za rm i v as ta gb el pon t

e rz ek eny sege pel daul s zo ru la s je le ), E z t h as zn alj uk ki a most ko-

v etk ez o, fe lk ele s u ta n reggel vegezhetd t echn ikakban .

Hogyan kezdjiik napunkat akupressznraval?

. ,Felkeleskor, mosdas utan, de meg reggeli elott kezdjuk azzal,

ami 'keznel van. A kezhati es tenyer fel6li oldalon 3-3 vezetek

(meridian) indul el, ilIetve vegz6dik: a vastagbel, a harmas mele-'

g£ tD ,a v ek on ybel, a tu dd , a szfvbu rok es a szfv . A kezdo- es veg-

pontok a koromagy szelenel talalhatok.

A sz{vm{ikodes serkentesere dorzsoljuk meg a h ii ve lyk - e s r nu -

tat6ujjunkkal a kisujj utolso percet oldaliranyba, Keliemes, fris-

sito h ata su l I tt ta la lh ato a szfv ve zetek v eg po ntja S z-9 (a k isu jj-

k oroma gy g yu ru su jj fe l6 1i oldalan), mely eg yb en a sz fv tonizalo,



serkentd pontja. Ugyancsak a kisujj vege a vekonybel-vezetek

kezd6pontja (a szeli oldalon). A szivpont az elsosegely (S.O.S.)

akupresszuranak is fontos helye: ajulasnal masszfrozasa eletet

menthet.

A vekonybelmilk6des reggeli serkentese a kisujjrol indulo ve-

konybelvezetek 3. pontjanak (Vab-3) nyomasaval vegezheto, Ez

a behajlftott kisujj butyke alatti redo (az un. fejvonal) vegenel ta-

pinthato,

16.abra

A tUdojunkd6 serkentesere kulonosen eros dohanyosoknak

ajanlhato a kezhajIfto redonel a tenyer fel61i oidalon, az orso-

esont kiils6 peremenel a pulzus mellett leva bemelyedesben talal-

hato tiid6-9~es (T-9) pont. (16/b abra) Nyomjuk huvelykujjal

haromszorl Utana milyebben tudunk lelegezni, mivel ez a ttid6

tonizalo pontja.

A vastagbelmtlkodes kiegyenlitesere keressuk meg a vastagbel

4-es pontot (Vab-4; 16/a abra) a kezhaton, az els6 es masodik

kezkozepesont kozott, 10-15 masodpercig nyomjuk erosen hu-

velykujjal a mutatoujj fele. Ha reggel erosen fajdalornerzekeny,

az szoruldst jelezhet, tehat vigyazatl Reggelre kannyu eteleket

egyiink.

Reggeli felkeleskor bemelegft6hatasu az ugyancsak a kezhaton

futo harmas-melegito vezetek 3. pontjanak (HM-3) nyomasa,

Ez a pont a 4. es 5...kezkozepcsontok kozatt fekszik, kicsit elobb-

re (az ujjak fele) aVah-4-es pontnal. Figyelem:fiilukre erzekeny

szemelyeknek kulonosen ajanlott!Gyakran megesik, hogy nehez napunk lesz, es mar a reggeli

felkeleskor izgulunk. Ilyenkor a szivmtikodes serkentesere mar

leirt technika mellett nyomjuk huvelykujjunkkal legalabb haroin-

szor a te ny er fel61i oldalon a csukl6red6 k oze pe n ta pin th ato 1G s

melyedes feletti szfvburok-7-es pontot (Szb-7). Ez szorongdst

szuntetd hatasul

A labfejeken a masik hat fontos funkciokor: a lep-

hasnyalrnirigy, a maj, a vese, a gyomor, azepeholyag es a holyagvezeteke kezdddik, iIletve vegzddik, (17/a-b abra) Ezek reggeli

. serkentesere 6 kiilonb6za m6dszert ajanlunk.

1. Ragadjuk meg a huvelyk=es rnutat6ujjunk koze szorftva (a

,..na" technikaval) az Achilles-tnt a boka magassagaban, (18.ab-

ra) Ez a h61yag-60 es a vese-3 pontok pressziojaval nemcsakezeket a szerveket (h61yagon mindig a hugyholyagot ertjuk) toni-

zalja, hanem a nemi szervekre is j6t6kony, stimulalo hatasu.

2. Huvelyk- es mutat6ujjunkkal megfogva, hajlitsuk hatra es

eldre egyenkent a labujjainkat - a k6zepso kivetelevel (19.abra),

Ez bevalt technika a maj, a lep-hasnyalmirigy (nagy labujj), a

gyomor (2. ujj), az epeholyag (4. ujj) es a h61yag (5. ujj) reggeli

athangolasara.

3.A jobb es a bal Iabfejcn a maj-3-as pont (M-3) mely nyo-

masa (lasd 17/a abra) a maj funkciozavarat diagnosztizalja (fajda-

lomerzekenysegcsctcn), es rnegsziinteti esetleges reggeli fejfaja-

sunkat is.



,

11. l ib ra

hOlyag

epeholyag

gyomor

(b )

(a)

18.abra

19. abra

20. abra

21 . abra



4. Ragadjuk meg ketoldalt a nagylabujjunkat es a korom mel-

lett dorzsoljuk meg. Egyszerre ket funkci6 (maj=Iep-

hasnyalmirigy osszehangolasat segftjiik ezzel a dorzsolessel (20.

abra).

5.. Huvelykujjal maximalis erdvel nyomjuk a talpon a

vese-l-es pontot. (Ves-I; 21. abra) Megjegyzendo, hogy ez az

egyetlen akupunkniras vezetekpont, amely a talpon talalhato, te-

hat az akupresszurat ne keverjuk a talpreflexterapiaval!

6. Vegul ragadjuk meg egyszerre mindegyik labujjunkat es haj-

Htsuk 6ket fel-le, (22. abra) Ezzel egyszerre aktivaljuk a fenti

szervfunkci6kat.

22. abra

Kozmetikai pontmasszazs

Az ide tartoz6 eljarasokat altalanosan ajanljuk minden korosz-

talynak, A bor rugalmassa teteleben a pajzsmirigy thyroxin hor-

monja fontos szerepet jatszik, Aktivalasat a nyakon, az a d a m -csutka ket oldalan talalhato pontok (Oy-9) segitik. (23. abra)

Nyomjuk gyengedenezeket a pontokat huvelykujjunkkal befel€.

haromszor 10-15 masodpercigl

A szem a Ielek tukrel A keleti gyogyas za t meg azt is hozzateszi:

"a szem a maj tiikre is". A szep, csillogo szemek, a latast is javfto

es fejfajast sztintet6 p on to k a s zem koru l m in de nn ap mass zfro za s-

ra vamak, (23. abra) Masszirozzuk gyengeden mutatoujjunkkal

a H-I, 2; EH-l; Gy-l es HM-23-as pontokat. Ugyeljunk,

mert a Gy-l-es pont a cson tos szemii reg hataran van. Itt mutate-

ujjal csak gyeng6d nyomast gyakoroljunk, nehogy ujjunk "le-

csusszon" a szemiireg iranyabal

In Do

23. abra

A szem-shiatsu eljaras negyfele masszazst ajanl a faradt sze-

mek ellazftasara es az ideges feszultseg enyhftesere:

1. Dorzsolje a kezet erosen es gyorsan egymashoz, hogy meg-

melegedjek. Helyezze a sajat v ag y a b ete g sz em ere n ag yo n o vato -san (24. abra 1. kep), es tartsa ott 5-10 rnasodpercig.

2. Helyezze negy ujjat a behunyt szemekre, es vegezzen gyen-

geden kis koroza mozdulatokat. (24. abra 2. kep)



3. Helyezze harom ujjat a felso szemhejra, Nyomja lagyan fel-

fele. (24. abra 3. kep)

4. Vegfil helyezze huvelykujjat a behunyt szemre, es nyomjanagyon 6vatosan. (24. abra 4. Jeep)

Keleten a test egeszseget az arcszfn, az arcforma es az arcvona-

sok vizsgalataval is diagnosztizaljak, Szerintuk az arcbdr szfnto-

24. abra 1-2.

nusat erdsen befolyasolja a maj, a szfv, a lep, a tUdo, a vese, hogy

esak a jelentoseket ernlitsuk. Voros arcti embereknek - kulono-

sen a voros orruaknak - .szfvproblemaik lehetnek. Tuddproble-

mara utalhat a feher arcszin stb.

Az arc ranctalanitasahoz a mar emHtett pontok mellett masszf-

rozzuk a szemoldok szelet61 egy ujjnyira a szemoldok es a kiils6

szemzug kozott elhelyezkedo pontot (Tai Yo-pont, 1. 23. abra).

Nyomjuk ercsen befele 7-10 masodpercig harornszor,

A homlok kozepen halad6 kormanyzo meridian aktivalasara

egyik hiivelykujjat a masikra teve nyomjuk az In Do-pont feletti

teriiletet. Az InDo-nak nevezett extra pont a hornIok kozepen van

a ket szemoldok kozott, Ez - eppugy mint a szemek - a keletiek

24. abra 3-4.

szerint a test egeszsegenek a tiikre. (Az indiaiak harmadik szem-

nek nevezik.) Nyomjuk az In Do-t haromszor eroserr es befele

7-10 masodpercig. Ezzel a ponttal serkenteni lehet a hajnoveke-d~t~. .

Az arcizomfeszultseg oldasanak egyik legjobb mcdja az, ha az

ujjakat az arc kiilonboza teriileteire helyezztik, es a bart kifele



vagy befele csusztatva, az ujjakkal az arcban kepzeletbeli vonala-

kat rajzolunk. (25. abra) -

1. eljdrds: helyezze negy ujjat

az orr kiils6 szelere, es mozgas-

sa kifele, a fulhoz es az iUka-

pocshoz.

2. eljdrds: rajzoljon vonalakat

a belsd szemzugtol a fill felsa

szeleig.

3. eljdrds: masszfrozzon a

szemoldok belso szeIet61 a haj-

kezdetig ugy, hogy ujjai a horn-

lokon felfele mozognak.

4. eljdrds: haladjon az ill-

csucstol a fiilkagy16 legfels6• ". I

pontjaig.

25. abra

A mellek koruli pontok akupresszuraja a mellek nagyobbitdsd-

nak eszkoze Cerney szerint. 15 A technika kivitelezeseben mindket

keziinket hasznaljuk. Korbeveve a mellet ujjhegyeinkkel kozepr61

kifele a mell ala masszfrozunk, otszor megismetelve kb. 20-25

masodpercig (a Gy-I8, LH-I8 es Ves-22-es pontok felett a 26.

abra szerint). Tovabbi e16fnls meg a kormanyzo vezetek 16-os

pontjanak nyomasa C l l . abra). Technikaja: a huvelykujjal erdsen

befele es felfele nyomni 7-10 masodpercig harornszor, Vegul a

haton a lapockak kozott a gerinc ket oldalan a H-12, 13, 14, 15

15 1. V. Cerney: Acupuncture without needles. 1. 13. labj.

pontokat vegytik kezelesbe

rnindket oldalon. Itt a ke f

hiivelykujjal erosen, befele

nyomunk 5-7 masodper-

cig. (1. 44. abra)

Napjaink rohano elet-

tempojabol nehez kikap-

cso16dni. Ne mulasszuk el

hat a relaxalo pontok be-

kapcsolasat a kozmetikai

kezelesbe: a pihenes fiata-lit! Ezeket a pontokat mu-

tatjuk be a Zl. abran. A

vallon a togas technikaja-

val dolgozzunk a Veb-15

es a HM-15 pontokban .

Az EH-21es pont se rna-

radjon ki es a m a r emlitett

Kor-16 es a Veb-12-es

pontok se.

Mivel a taplalek a szer-

vezet iizemenyaga, a fiatal-

sag megorzesenek az egyik

feltetele a j6 emesztes is. Akeleti felfogas szerint a testi

er a kozpontja a hastajekon

van. Altalanos serkento ha-

tas4, ha mutate- es kozepso

ujj kOze szorftva olloszenl

csipkedessel korbejarjuk a

koldok k6ri.ili teriiletet (28.

abra). I g y stimulaljuk a

koldok alatti Bef-6-os

pontot is, melyet energia-

k5zpontnak tartanak.

VeS-22

LH-18

Gy-18

26. libra

~r--------Kor-16Veb-15

~.---HM-15,___--~"..---- Veb - 12

Veb-lO

Zl, abra



28. abra

Frissftd pontmasszazs

Keleten a faradtsagerzesrdl azt tartjak, hogy a meridianokban

stagnal az energia. Az ezt masfel perc alatt ujraindfto specialis

masszazs, mely onmagunkon vegezhetd, a kovetkezo lepesekbol

all:

Lepesekida

mp

1. lepes: dorzsold ossze gyorsan a tenyeredet!

2. iepes: dorzsold az arcodat ketoldalt meleg te-

nyereddel!

3 . le pe s: tenyered sfk lapjaval utogesd a fejedet a

hajas reszen (bal-jobb tenyerrel felvaltva)!

4. lepes: okolbe zart kezeddel utogesd elenken akarodat - bal kezzel a jobb kart es megforditva -

fel es le haromszor,

5 . le p es : szelfden nyomd a pajzsmirigyet ketoldalt

a huvelykujjaddal haromszor,

6. lepes: nyomd szeliden az egyik oldali feji arteri-

a t 5 masodpercigl Engedd el, es lelegezz melyetl

Nyomd a masik oldalon ugyanlgy!

7. lepes: nyomd a hiivelykujjaddal a Kor-16-os

pontot a koponyaalap melyedeseben kb. 3 masod-

percig. Ismeteld haromszorl

8. lepes: (lepesek)

a) szorftsd meg ketoldalt a nagylabujjadat, majd

nyomd ossze az ujjbegyet egyszerre rnindket

labon;

b) labhuvelykujjaddal nyomd a Ves-l-es pontot

a talpon 3 masodpercig; ismeteld meg;

c) csipd ossze az Achilles-Int 3 masodpercig;

ismeteld harornszor;

d) dorzsold a tenyereddel a Iabfejedl

5

5·

5

12

6

10

10

6

6

10

6

9. lepes: utogesd a labszarad alulrol felfele nyitott

tenyerrel haromszor, 9

(Figyelmeztetes: VeDaS keringesi labpanaszok ese-



A fejfajas akupresszuraja

A fejfajas olyan gyakori panasz, hogy mindenki eIszenvedte mar

legalabb egyszereleteben, de nehez pontosan megmondani, hogy

miert, mivel 14 0 fajta aka is lehet. A jelenseg tobbnyire valami-

lyen izomfeszultseggel kapcsolatos. Az izmok osszehuzodasa

gorcsoket okoz az izmokon keresztiil fut6 vererekben, a verke-

ringes leblokkol, es ez kellemetlen tlineteket okoz az agyban. Az

izomfeszultseg gyakran a tUlhajtott eletmod, a gondok e s a terhe-lesek eredmenye. Ha hosszabb ideig egy helyben marad az em-

ber (pI. autot vezet vagy Irogepen dolgozik), a nyakizmai mere-

vek lesznek a fesziiltsegtd]. A fejtajas okai lehetnek meg

almatlansag, fogfajas, trauma stb,

29. abra

A kronikus fejfajas gyogymasszazsanak sokfele m6dja ismert.

Induljunk ki eldszor a relaxacios pontmasszazsbol ('n. abra), A

k6vetkez6 pontok nyornasa csokkentheti meg a fejfajast: ~or-l1,

15,.23; Gy-36; EH-l, 20, 21, 34; H_:_lO,13esH-60; Vah-4,

\

30. abra

11;M-3 es az In Do-pont. Ajanlhato meg a Tai -Yo -pon t massza-zsa a halantekon (23. abra) es a 23..abra tovabbi pontjai. Manaka

a it ala no s r na ss za zs t a ja nl a v all on at a k aro k iran ya ba. (2 9. ab ra ) ,

oU6szerii fogast (na) a nyak kozepvonalaban es a haton (30. abra),

valamint tolast a homlokon.

A migrenes fejfajas pontmasszazsa

A migren rendszeres id6k6zokben jelentkezik es mtilik el. Ez a

fejfajasnak egy kulonosen kellemetlen formaja, A migrenes fej-

fajas csokkentesehez e16szor kikell derfteni, melyik akupresszii-



ravezetek mtfkodesenek zavara okozza. Feloldalas fejfajas eseten

altalaban a beteg nyakaban es vallaban fajdalmak, merevedesek

lepnek fel ugyanazon az oldalon.

IIII

}+~~IjlII

" I I I. .. [" . ":\/ ,~

Ha a rnigrenes fejfajas a fej elulso reszen jelentkezik, akkor az

a gyomor- es tirdovezetek zavarara vezethet6 vissza. Alkalmaz-

zuk a homlokrol kiinduloaltalanos masszazst ezeknek a vezete-

keknek a menten, A gyomorvezeteket az un, 2 ..tlpusti altalanos

masszazzsal a labon erjuk el (Jl/aabra). KiH6n is kell nyomnunk:

a Tai Yo es a Gy-36-os pontokat!

31./a abra

A fej oldalan jelentkezd rnigren valoszfntileg az epeholyag-

vezetek mtlkodesi zavarara vezethet6 vissza. Gyakoribb a bal 01-

dali migren. Ekkor induljunk ki az EH -1 pont masszazsabol a

szemek meUett. Koncentraljunk

az EH-20, 21e8 a H-19-es

pontokra.

A fej hatso reszen jelentkezo

rnigrenes fejfajas a holyagmeri-

dian zavaraira utal, Vegezzuk az

akupressztirat aH-lO, H-23 es

H-60-as pontokon.

31./b abra

Fogfajastcsokkento akupressztira

A fogfajas idegi eredenl fajdalom. Kivaltoja lehet irritalris, fert6-

zes vagy a fogallomany gyulladasa. Fontossagi sorrendbenot

pontkombinaciot adunk meg a fogfajas csokkentesere Cerney

nyoman:



A B C D E

Gy- 6 EH-2 Vab-4 HM-23 H-67

28 6

44

Ehhez vegytik hozza a halantek akupresszurajat a Tai Yo-

pontban, valarmnt a Vab-lO e s Gy-3, 4 pontokat is. Ohashi

ajanlja, hogy masszfrozzuk rendszeresen a foginyt, hogy verke-ringese megjavuljon es a foggyokerek megerosodjenek. A 32.

abranosszefoglaljuk ezekb61 az arcon ajanlott pontokat.

---t-----I-- H M - Z 3

HM-Z2

EH-2

Gy-3

Gy-l.

Gy-6

32..abra

A fogmygyulladas akupresszuraja

A fogfnygyulladas megszuntetesere nem csak a kozvetlen masz-

szazs johet szoba, ez inkabb a megelozeshez ajanlott. A gyulladt

foginy ugyanis nyomasra erzekeny, es meg f ogmosa sko r is k6ny-

nyen megserul ,

Mindeneke16tt tudnunk kell, hogy a foginygyulladasnak tobb

oka es kiser6 tiinete lehet. Lehet vitaminhiany kovetkezmenye,

akkor tc'iphilekunk osszetetelen ke n valtoztatnunk, Lehet fog-

problemab61 ered6 gyullad:is, akkor stirg6sen forduljunk a fog-

orvosunkhoz.

Cerney egy tablazatban foglaljaossze a fogmygyulladast gy6-

gyit6 massziizs pontjait,

AB

cE

Kor-28 Gy-4 HM-17 Vab-4or-16

Ehhez, Bachmann" ajanlasara vegytik hozza meg az Szb-6-os

pontot, ha a panasz gyomorhuruttal es alacsony vernyomassal

tarsul,

Az orrverzesrol

Az orrverzesnek is tobb oka lehet, peldaul az orr piszkalasa,

idegen testnek az orrba kerulese, allergia, daganatos megbetege-

des, arcureggyulladas stb. Rendszerbetegsegek (mint pI. magas

vernyomas) is hozzajarulhatnak a kialakulasahoz. Az elallitas es

megelozes hasznos eszkoze, ha a Vab-20, H-lO es Kor-14,

16-08pontokat masszfrozzuk. Ohashi ajanlja meg, hogy nyomjuk

egyenkent a labujjak mindket oldalat es vegezzuk el az e konyv

u to lso f ej eze teben r esz le te sen ismertetett nyak-shiatsu masszazst ,

A Kor-16-o8 pontot tigy masszirozzuk, hogy kozben masik ke-

. znnkkel a beteg homlokat megtamasztjuk.

1 6 G. Bachmann: Die Akupunktur eine Ordnungstherapie

K. F. H an g V erla g, 1 95 6.-



A kopaszodas megallftasa

Mar sz6 volt rola, bogy a ket szemoldok kozott talalhato In Do-

pont masszazsa hajnovekedest serkent6 hatasu. A hajhullas meg-

akadalyozasara azonban a Kor-14 es EH~20 pontokat kell masz-

szfrozni, hogy e16mozdftsuk a fejb6r j6 verellatasat. Ezt a keze-

lest naponta negyszer-otszor mindenki a sajat fejen is elve-

gezheti.

A homlokureg-gyulladas gyogymasszazsa

A homlokureg-gyulladas kfser6 tunetekent altalaban orrdugulas

is fellep, Gyakran a begyulladt homlokiireg fejfajas e s l az k iva lt o-

ja is lehet.

A keleti gyogyaszat a szel es a hideg t amadas a e redmenyenek

tartja ezt a betegseget, es olyan akupressziiras pontokat javasol,

melyek tisztft6 hatasiiak, els6sorban az orriireg iranyabol. Az

alabbi technikat alkalmazzuk:

1. Csipjuk ossze az orrnyereg felett a bdrt a huvelyk- es mutat6-

ujjunkkal a H-l pont magassagaban, majd rogton csusztassuk le

az ujjainkat az orr es az arc hatarvonalaban a Vab-20-as pontig.

Ismeteljuk harornszor,

2. Harem ujjal fugg61eges iranyu homlokrnasszazst vegzunk aszemoldok felett a hajhatar iranyaba (EH-14).

3. Halanteknyomas: helyezziik a kozepsd ujjunkat a beteg ha-

lantekara (Tai Yo), es hirvelykujjunkat az EH-20-ra. Nyomjuk

haromszor 10masodpercig ezeket a masszazspontokat egyszerre.

Kiegeszlto rnasszazst a Vab-4 es T-7 tavoli pontokon kell ve-

gezni. El6bbi altalanos j6 hatasii azegesz fejteri.iletre, ut6bbi pe-

dig tisztftja a tiid6t.

Ajanlhato meg az egyenletes melegben tartozkodas eppiigy,

mint az A- es C-vitaminokban gazdag etrend es az orriiregek at-

mosasa langyos s6s vfzzel, melyet a tenyeriinkb61 szfvunk fel,

felvaltva a bal- majd a jobb ormyflason,

Az arpa akupresszuraja

A szem es a l ams a lt al ano s j av it as at s zo lgal o kozmetikai rnasszazs

pontjai koziil a H-1 es az EH-1 az arpa elmulasztasanal is el-

sddleges fontossagii (23. abra). Ezeken kfviil masszirozzuk meg

a HM-17-es, a T-ll-es es a Gy-44-es pontokat.

A kot6nartya-gyulladas akupressziiraja

A kot6hartya-gyulladasban szenved6k szeme voros szfnamyala-

t ava l n lnik tel. Okozhatja por, cigarettafiist, e le s f en ye k, s ze l, h u-

zat s tb . A szemhej ban egeto fajdalom jelentkezhet. Neha csak ne -

hany napig ·tart, de mas esetekben hetekig megmarad.

Megel6zesere es gyogyitasara masszirozzuk a kovetkezo

pontokat:

A B FD E

HM-23 EH-20 Gy-44 Kor-16-l T-l

Ezek kaziil a szemt61 a legtavolabbi pont a Gy-44-es, mely a

masodik es harmadik labujj kozott talalhato, s masszfrozasat az

arpa kezelesere is ajanlottuk.A kot6hcirtya-gyulladas termeszetes gy6gym6djai kozul itt em-

lf te st e rd eme l a k am i lla te as b oro ga ta s is. A fara dt szem pihentete-

senek j6 modszere, ha megprobalunk lazitott szemmel a tavolba

nezni. Huzamosabb igenybevetel - olvasas, szamitogepes kep-

erny6nezes stb. - eseten orankent vegezzunk ilyen tavolbanezesi

gyakorlatot.

Akinek szernproblemai vannak. es rendszerint faradt a szeme,

nyak-, hat- es vallfajdalmakrol is szokott panaszkodni. Ezek a faj-

dalmak is csokkenthetok, ha nyomjuk az EH-21, H-20 es

Kor-14-es pontokat, valamint az un, Ohashi-pontot, mely a 3.

es 4. nyakcsigolya kozott a kozepvonalon talalhato,



A szenanatharol

IG ne talalkozott volna mar szenanathaban szenved6 ernbertarsa-

val? Ez az allergias megbetegedes napjainkban egyre gyakoribb,

es kellemetlen ti.inetei stilyos esetben asztmas allapothoz is vezet-

hetnek. Az akupresszura celja szerint itt ketfele kezelest javaso-

lunk, az elsot a megelozesre, a masodikat a tunetek csokken-

tesere.

1. A szenanatha megelozesere szolgalo masszazst 1-2 h6nap-

pal az allergiat kivalto tenyezo (altalaban viragpor) varhato meg-

jelenese el6tt kezdjuk el. Szoba jovd pontok: Vab-4, 11;LH-6,

In-Do, Kor-23, Kor-16. A masszazst legalabb hetente ketszer

vegezzuk,

2. A kellemetlen allergias tunetek csokkentesere - minde-

neke16tt az orrdugulas elmulasztasara es a homlokureg-

gyulladasra is ajanlott - a Vab-20-as pontot masszfrozzuk,

Nyomjuk meg a hiivelykujj kormevel a Vab-19-es es Kor-26-os

pontokat az orr es a felsa ajak kozotti teriileten.

A szokvanyos meghifles gy6gym6dja

Egy keleti mondas szerint: "A meghiiles vezet az osszes beteg-

seghez," Ez alatt azt ertik, hogy ha egy meghulest nem kezelnek

kr.az komolyabb problemakhoz vezethet.

A meghtiles kezelesere vegezzimk masszazst eldszor specialis

csipkedd technikaval (Ning) vegig a gerincoszlop hati szakaszan

(15. abra), Az abra szerint a felcsfpett bart kisse meghnzzuk,

megemeljuk, majd visszaengedve addig stimulaljuk, amig kipi-

rosodik. Ez a technika hasonlit a fogashoz (Na), csak annal a kez

elore es hatra mozog, mig a Ning egy helyben "felcsipest" je-

lent. Csak a bdr elengedese utan csipunk tijra egy masik helyen.

Ezzel a technikaval haladjunk a gerincen alulr61 felfele, Ezt kove-

men gyors es utemes huvelykujjnyomassal kezeljiik a H-IO, 12

13-as pontokat a nyakon es a haton, az EH-20-as pontot a nyak-

szirten es a Vab-4, ll-es, valamint a T-7 es HM-5-6s pontot

a kezfejen es a karon. .AItalanos ma ss za zs t is kell vegeznunk, Ennek iranya a 29. abra

szerint halad. 'Iolas-fogas (tui-na) technikaval dolgozzunk, kiin-

dulva a homlok kozeperol (a H-2 felett) a hajhatar menten, 01- _

dalt, a v~akon es a karokon az ujjakig.

A gegegyulladas masszazskezelese

Altalaban nedvesseg .es hideg hatasara jelentkezik. A koznapi

nyelvben "rekedt a hang", sulyosabb esetben atmenetileg a beteg

el is veszti a hangjat. A gyulladast neha fust, goz, para valtja ki,

es hozzajarulhat a torok- es az orrnyalkahartya fertoz6dese is.

Gyakran "kapar" az ember torka, mintha valamivel "elt6mod-

ne". Olyan eset is van, amikor a nyaki csigolyak valamelyike a

helyercl kimozdulva inditja el a gyulladast.

Cerney szerint az alabbi pontkombinacioval egy het alatt elrmi-

laszthat6 ez a kellemetlen betegseg:

A I B c D E

Bef-22 Kor-14 Vab-l Gy-4 T-l

Hozzatesszuk meg, hogy keriilni kell a hangsza lak rnegerdl te t e-

set. Altalaban a kura iddszakaban tobb idot kell szentelni a pihe- I

nesre. Keriiljiik a dohanyzast es az alkoholfogyasztastl



A mandulagyulladas kezelese

Ki ne szenvedett volna mandulagyulladasban, vagy feIn6ttkorban

hanyszor okoz gondot gyermekeinknek ez a megberegedesel A

hagyornanyos kinai gyogyaszat a beteseg lekuzdesehez nem anti-

biotikumokat ajanl, hiszen a betegseg "alait" sem a k li lso t enye-

z6kben (a fertozesben), hanem a szervezet bels6 ellenallo-

kepessege gyenguleseben, a szervezet egyensulyanak megzavara-

saban latja, A gyermekek j61 reagalnak az akupresszrira kezeles-

re, {gy nekik is ajanlhato a k6vetkez6 terapia:

1. Nyomjuk az allkapocs felett a Gy-6-os pontot. A gyenge-

den befele iranyulo nyomas naponta tobbszor is isrnetelheto.

2. Ezt k6vet6en vegyiik kezelesbe a vastagbelvezetek ket pont-

jat, mindket kezen: a Vab-l es a Vab---4 pontokat, Itt eros nyo-

rnassal kell dolgoznunk, esetleg eles, hegyes targgyal is stimulal-hatunk. .

3.. A T-ll-es pont ingerlese a hiivelykujj koremagyanal igen

nagy hatasul Masszfrozhato a masik hiivelykujj kormevel napon-

ta tobbszcr is ismetelve,

Ismet Cerney ajanlasaibol idezimk: ,.Ibrokgyulladas idejen ne

igyon tejet!"

Fogyasztas akupresszuraval

Ahhoz, hogy rnegertsuk az akupresszura ehsegkozpontra kifejtett

hatasat, roviden meg ken ismerkednunk egy sajatoses viszonylag

ti] teriilettel: a fiil aknpresszurajaval. Ennek alapja - eppugy

mint az akupunknirae - az a felismeres, hogy a fulkagylot be-

idegz6 idegek reprezentaciojaban a fiilkagy16ra kivetiil az egesz

szervezet.

A fogyasztasnal sz6ba jove pontok tobbseget a bolyg6ideg

egyik ag a idegzi be. A fiilpontokat korornmel stimulalhatjuk, Az

ujjnyomas merteke fiigg a beteg allapotatol, Hamegfelele nyo-

mast alkalmazunk. a megadott teruleten zsibbadas, meleg- vagy

hidegerzes 16 p fel a masszfrozas helyetdl kiindulva.

Haromfele ujjhelyzetben lehet a fiilpontokat masszirozni

Chanl1 szerint (33..abra). Kozben a ful hati oldalan ellentartunk

a hiivelykujjunknak. Alkalmazhatunk kis korkoros rnozgatast is..

3 3. a br a

A fiUkagy16n az akupunktiiras pontokat legpontosabban az

elektromos pontkeres6vel talaljuk meg ..Ha ez a magyar gyartma-

nyU pontkeresd nem kaphat6 - ami gyakran megesik -, vagymas okb61 nines birtokunkban, a beteg k6zremlik6desevel, egy

hegyes targgyal (pl. fogpiszkaloval) is megkereshetjuk a n yomas -

ra kulonosen fajdalomerzekeny pontokat.A fogyaszt6 masszazstechnlka kivitelezese a k6vetkez6 Iepe-

sekb61 all:

1. lepes: keressuk meg a gyomor, a szaj es az ehseg pontjait

mindket fiilben.

A gyomor pontja a hallojarat f616ttkezd(5d6 csiga csavarodasa-

nak kezdeten konnyen rnegtalalhato.

A szdj kepviselete, a gyomor el6tt, szinten a csiga csavarodasa

kezdetenel vetul ki,

17 P. Chan: Ear acupressure. Chan's Corporation. USA, FJl7



Az ehseg pontja a mellekvese mogou a fulcsapon talalhato,

(34. abra)

2. lepes: a masszazst azzal kezdjiik, hogy afulkagylo felszfnet

a hallojarat folott kezdad6 csiga csavarodasanak iranyaban

otszor-hatszor vegigsimitjuk, kezdve a Iiil kozepetol, felfele ha-

ladva, majd a koromnyomast alkalmazzuk a kijelolt pontokon.

Er6sen masszfrozzunk, mert gyenge rnasszazzsal csak fokozzuk

az etvagyat. Egy-egy pontot 1-2 percig masszirozhatunk. Leg-

jobb az etkezesekelott fel ora-

val, vagy akkor, ha nemkivana-

tos ehsegerzet je1entkezik. Na-ponta legalabb haromszor masz-

szfrozzunk. .

A masszazs vegen a Sen Men-

pontra konnytl ujjhegyrnasszazst

adunk. Ezt a pontot barrnikor

masszirozhatjuk, J6 kozerzetet

ad, kiegyensulyozo hatastil

Atlagosan 1-2 kil6t is leadhat

a fogynivagyo hetente ennek a

masszazstechnikanak az alkal-

mazasaval, A leglatvanyosabb

eredmeny az elsa nehany heten

varhato. Ha mar elerte a kivant

testsulyt, megelozesi celbol is-

metelje a technikat, ha szuk. .

seges. Megjegyezztik meg, hogy a fogynivagyoknak taplalkozasi

szokasaikon is valtoztatni kell. .

34..abra

Chan javaslatai:

L Csak akkor egyiink, ha ehesek vagyunk.

2. Lassan egyunk, j61 rnegragva az etelt,

3. Priss, terrneszetes eteleket egyilnk, es rostos gyumolcsleve-

ket igyunk.

Chan tiltdsai:

1. Ne igyal eves kozhenl Ha szomjas vagy, etkezes elan legfel-

jebb 15 perccel igyal utoljaral

2. Kertild a konzerveket es a

felkeszeteleket!

3. Pr6bald kerulni a sot,

a cukrot, illetve az edessegeket.

4..KeriHd a zsiros eteleketl

5. Kevesebb kenyeret, gabo-

nafelet es burgonyat fogyassz!

6. Az etkezesek kozott semmiszin alatt se egyell

7. Ne fogyassz serkent6ket

(kavet vagy alkoholt)!

8. A fogyas akarasa nagyon

fontos. A siker az o n kezeben

35. abra

van.Szerz6 az elfoglaltabb emberekre valo tekintettel, Kahotek B e -

la kisiparos kozrermfkodesevel, amerikai szabadalom alapjan,

kifejlesztette egy fogyaszt6 fiilklipsz magyar prototfpusat (35. ab-

ra). Ez a fulklipsz a gyomorpontra helyezhet6, azt nyomja ne-

hany percig, majd az ehsegerzet elmultaval kivehet6.

Akupresszura impotenciara

Az impotencia ferfiaknal altalaban a rnerevedes (erekcio) kepes-

segenek hianya a nemi egyiittletben. A keleti felfogas szerint ez

aggodalommal tarsul (lelki tenyezo), mely szerintuk a szives a

lep-hasnyalrnirigy funkci6t elnyomva csokkenti a "vese r u z e r ' 1 8 .Ez a homalyos megfogalmazas utal a vesermfkodes szexualitassal

6sszefiigg6 szerepere is. Ha figyelembe vesszuk, hogy a szfv es

IS Shanghai College of Traditional Medicine: Acupuncture - a comprehensi-

ve text. Eastland Presse, USA, 1981



a lep-hasnyalmirigy zavarai ingerlekenyseggel, nyugtalan alvas-

sal es etvagytalansaggal tarsulnak, tovabba, hogy a,.,vese tiize-

nek" kialvasa als6 hati derekfajast is eredmenyez, ezek a kiser6

tiinetek is mind megsziintethet6k a javasolt pontmasszazzsal.

Mindenekeldtt keressuk meg a talp belsd szeleneI a Ves-2-es

es a beIs6 boka f610tt negyujjnyira az LH-6-os pontokat. Tech-

nika: atfogva a labszarat huvelykujjnyomas befele haromszor

10-15 masodpercig, mindket oldalon. (36. abra). A masszazst a

hati oldalon folytathatjuk, huvelyknjjunkkal nyomast alkalmazva

a keresztcsont felett a H-31, 32,35 pontokon, valamint a 2. es

3. agyeki csigolya kozott ketoldalt a H-23-as ponton.A hasi oldalon a befogadovezetek 4-es pontjat - a kozepvonal-

ban a ktild5kt61 kb. 3 huvelykujjnyira lefele - tenyerrel tolassal

(vagy a kozepso ujj nyomasaval) lassan fokozva, befelees rnelyen

nyomva kezeljiik 10-15

masodpercig harem-

szor. A szfvmukodest a

tenyer kisujj alatti re -

szen, a tenyerhez hajIi-

tott kisujj korme alatt

tapinthat6 Sz-7-es (16.

abra) ponton stimulal-

juk. Hiivelykujjal 5-7

masodpercig er6sen esbefele nyornjuk.

A kfnai hagyorna-

nyos gyogyaszat szerint

az impotencia kovet-

kezteben karosodik a

maj ises megfordfrva: a

maj funkciozavara is

vezethet impotencia-

hoz. Az M-5-5s pont

- a sfpcsont hatso sze-

lenel kb. 1I3-nyira a bo- 19 P. Chan: Guide dell'acupressing manual. Guy Ie Prab. Paris, 19766. abra

ka es a terd kozott a belsd bokatol szamftva (49. abra) - gyakran

fiijdalomerzekeny az impotens ferfiaknal. Mindket oldalon masz-"

szirozzuk huvelykujjnyornassal 10-15 masodpercig.

A 2. es 3. agyeki·csigolyanyulvany kozott, a baton - a koldok

magassagaban, de azzal ellentetesen -, a kozepvonalban talalha-

to a Kor-4-es pont. Masszirozasa er6siti a veseket, ne hagyjuk

ki a mar emHtett hati pontok masszfrozasat kovetoenl Cerney

ajanlja tovabba a H-15, 38, 47 pontokat a haton es a Bef-6-os

pontot a hastajekon. Chan'? hozzaveszi meg a Gy-36-os pontot

a valasztekhoz. Helyuket es masszazstechnikajukat megtalaljak a

k5vetk.ez6 fejezetben.



~

AKUPRESSZURAPON1DK

A MERIDIANVONALAK MENTEN

A tildovezetek (jele:T)

Eljdras: hiivelykujjal haromszor 7-10 m aso dp ercig h atra es befele

-nyomjuk .

Leggyakoribb alkalmazdsok: kohogesnel, fajdalmas legzesnel,

la zz aI k ap cs ola to s tu dd pr ob le rn ak na l, d uz za dt k on yo kn el,

Tud6~7 (['-7)

Helye: ezt a pontot az un. "tigrisszaj fo ga ss al" ta la lju k m eg : a be-

teg h uv ely k- e s rn utatou jja ; sz ette rp esz tju k es a m asik ke zet h aso n-

1 6 h ely ze tb en a k et u jja k o r e c su sz ta tju k. A ho va a k in y( Ijto tt m uta -

t6ujj er a csukl6 felett, ott van ez a pont (3 8 . abra),

Eljdrds: huvelykujjal haromszor egyenkent 7-10 masodpercig

erosen es b efele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: fejfajasnal (kihat a n ya k h at so o ld al a-

ra), asztmanal,. meghu le sne l, a rc izombenul asnal .

A mellk aso n a k u1 csc so nt a la tt kezdodik, s az alkar be lso es radialis

oldalan fu t le a h uv ely ku jj k orme ne k k iils 6 s ze gle te ig , ( ' 3 7 . abra)

Tad6-J (T-J)

Helye: a ku1cscsont kozepetdl 1

h ii ve ly ku jjn yir a le fe le szamftva

az els6 bordakoz kiils6 szelenel,

E z a m eridian veszjelzd pontja,

m ely annyit jelent, hogy gyak-

ran fajdalomerzekeny, E rze-

kenysege a betegsegek korai in-

dikatora.

Eljanis: h ii ve lykuj ja l h a romszo r7-10 masodpercig erosen befele

nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: meg-

htilesnel, kohogesnel, asztrna-

mil.

tuas-: 5 (T-5)

Helye: karunkat konyokben kis-

se behajlftva a bicepsz in k ulsd

oldalan talaljuk a konyok ma-

gassagaban, '

3 8. a br a

TUdo-8 (I-B)

Helye: a k ez ha jli t6 r ed on el a tenyer oldalan, az o rs 6c so nt k iils6

p ere men el, a p ulzu s m eU etti m elye desb en ,

Eljdrds: h ii ve lykuj ja l h a romszo r 7-10 m asodpercig erdsen es be-

feM nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: regge li masszazsdiagnoszt ika ,a ju l t

'em ber :u jra.elesztesen el (osztonzes a pon t nyom asa es a kez do rzso-

37... bra lese aJltal), f ii jd al rn as le gz es ne l, k oh og es ne l.



tusa-« (T-ll)

Helye: a h iiv ely ku jj ld ils 6 o ld ala n, 2 -3 m illim ete rr e o ld alra a k o-

rom ag y a ls 6 s z6 Ie t6 1.

Eljaras: a masik hirvelykujj korm evel vagy egy eles, hegyes

targgyal ( pl. fo gp is zk alo va l) h arom sz or 7 -1 0 mas od pe rc ig e r6 se n

e s b efe le n yom ju k,

Leggyakoribb alkalmazasok: t orok f aj asnal , kohogesne l, f aj da lmas

legzesnel, arpanal.

A vastagbelvezetek (jele: Vah)

A mutat6 ujj v eg en el, a k oroma gy na k a h uv ely ku jj fe le eso sa rk a-

n al k ez dd dik , v eg ig ha la d a z a lk ar ra dia lis ( ors 6c so nt fe l6 1i) o ld a-

I an , m eg pe dig k iv ul, e s fe lm eg y a z a rc ra , a ho l a z o rr-a ja k re d6 be n

vegzddik (39. abra).

Vastagbel-l (Vab-lJ

Helye: a mutat6ujj h iiv ely k fe l6 1i o ld ala n 2 m illim ete rre o ld alt a

koromagytol .

Eljdras: a h iiv ely ku jj k orm e ve l v ag y e gy e le s, h eg ye s ta rg gy al h a-

romszor, 7-10 ma so dp erc ig e ro se n n yom ju k.Leggyakoribb alkalmazdsok: lazmil,. hasmenesnel ,

Vastagbel-4 (Vab-4)

Helye: pontosan a hiivelykujj es mutat6ujj kezkozepcsontjai talal-

kozasanal a k ez ha to n. A vezetek un, f or ra spontj ak en t ig en f on to s

pont. Az akupr es sz ur ab an kar ty anyelv en , , J ol ly J o cker " pontn ak

tartjuk.

Eljdrds: a hi ivelykujja l haromszor , 10-15 masodpercig ero sen a

mu ta touj j f el e nyom juk.

Leggyakoribb alkalmauisok: fejfajasnal, fogfajasnal, gyulladt

szemnel, orrverzesnel, nyaki fajdalomnal, s zenana th an al, c sa -

lanki ii resm!l, a l ta lanos fe ji fa jdalomcsil lapt tasnal, szekrekedesnel ,

a z a It ah inos ege sz se g f enn ta rt as an al , f og fnygyu ll ad as na l s tb .

3 9. < ib m

Vastagbel-lO (Vah-lO)

Helye: k b. 3 ujjny ira lefele annak a red 6nek a vegetdl, am ely ak -k or la tsz ik , h a a k on y6 ko t 9 0 fo kra b eh ajlftju k.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor, 10-iS masodpercig erosennyomjuk.



Leggyakoribb alkalmazdsok: fogfajasnal, karban es vallban felle-

po fajdalmaknal, hasuregi panaszoknal, hasmenesnel,

Vastagbel-ll (Vab-ll)

Helye: annak a red6nek a vegen leva bemelyedesben, ami a ko-

nyok 90 fokra va16 behajlitasanal keletkezik,

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 10-15 rnasodpercig erosen

nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasmil, kar- es konyokproble-

maknal, az immunrendszer elegtelensegenel, faradtsagnal,

Vastagbil-20 (Vab-20)

Helye: az orr-ajak red6ben fekszik az orrszarny magassagaban.

Eljdrds: a mutat6ujja145 fokos szbgben haromszor, 10-15 masod-

p ercig ero sen e s b efe le nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: orrdugulasnal, orrverzesnel, natha-

nal, hornlokureg-gyutladasnal, az arc altalanos masszazsanal, az

arcizomfeszult segek oldasara ,

A gyomorveze tek (jele: Gy)

A fejen, a szem alatt kezd6dik. Az arcon egy ,.,U" alakn lefutast

mutat, majd lemegy a kulcscsont feletti arokba, es onnan a mell-

kason az eml6bimb6 vonalaban fut Ie . Tovabbmegy a hasra, majd

annan a labra erve annak kiilso szelen halad, hogy majd a 2.

labujj koromagyanak kisujj feI6Ii oldalan erje n v eg et (4 0. abra) ..

Gyomor-l (Gy-1J

Helye: egyenesen e16renezo tekintet eseten a pupilla alatt a

szemiireg peremen,

Eljdrds: a mutat6ujjal enyhen nyomjuk kb. 10 masodpercig ha- '

romszor.

, ..

40. abra



Leggyakoribb alkalmazdsok: voros es szaraz szerneknel, szemfa-

radtsagnal, rovidlatasnal.

Gyomor-3 (Gy-3)

Helye: egyenesen eldrenezd tekintet eseten a pupilla alatti vona-

lon, az orr alapjaval egy magassagban,

Eljdrds: eloszor a mutat6ujjat helyezziik a pontra, arra a kozepso-

ujjat, es befele, valamint felfele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: fogfajasnal, homlokii regp roble-

maknal, orrdugulasnal,

Gyomor-4 (Gy-4)

Helye: egyenesen elorenezd tekintet eseten a pupilla alatti vona-

lon, a szajzuggal egy szinten.

Eljdrds: a mutatoujjal erdsen nyomjuk 5-7 masodpercig harem-

szor befele,

Leggyakoribb alkalmazasok: fogfajasnal, kozmetikai masszazsnal

(arcranctalanftasnal) .

Gyomor-6 (Gy-6)

Helye: egyujjnyira az allkapocs szegletetdl, a masszeter izom ki -

dudorodasa felett.

Eljdrds: hlivelykujjal 5-7 masodpercig lassan erositve, gyenge-den es befele nyomjuk.

Leggyakoribb 'alkalmazasok: fogfajasoknal,

Gyanwr-18 (Gy-18)

Helye: a mell alatti arokban, a mellbimb6 vonalan, az 5. bordakoz

felett.

Eljdnis: korkoros tolas (1 . a kozmetikai masszazsnal),

Leggyakoribb alkalmauisok: mellnagyobbft6 masszazsnal,

tejhianynal.

Gyomor-25 (Gy-25)

Helye: ket htivelykujjnyira oldalra a koldoktol kifele.

Eljdrds: harom ujjal harornszor, 10-15 masodpercig, lassan erd-

sftve, me l yen es befele nyomjuk. .

Leggyakoribb alkalmazdsok: hasi fajdalmaknal, hasmenesnel,

Gyomor-28 (Gy-28)

Helye: negyujjnyira a koldok vonalato l lefele e s k et hiivelykkel 01-

dalinlnyban a kozepvonaltol (a Bef-4 pontt61).

Eljdrds: a k6zeps6 ujjal nyomjuk, 10-15 masodpercig, haromszorbefele,

Leggyakoribb alkalmazdsok: fogfajasnal, hasiiregi (menstruacios)

panaszokmu.

Gyomor-36 (Gy-36)

Helye: HajIitsuk be a terdet 90 fokos szogben, Fogjuk a t a terdka-lacsot a mutate- es hiivelykujjal. Ahol a kinyujtott kozepsd ujj-

hegy eleri a sipcsont kiils6 oldalat, ott van a pont. Mtalanos j6

hatasa miatt az akupresszuraban kartyanyelven "Jolly Jocker"

pont.

Eljdrds: mindket hiivelykujjal harornszor 10-15 masodpercig

er6sen es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasnril, gyornorpanaszoknal

(hanyinger), impotencianal, szekrekedesnel vagy hasmenesnel.

Gyomor-44 (Gy-44)

Helye: a 2. es 3. labujj kozott a 2. labujj fel61i kis melyedesben.

Eljdrtis: a huvelykujjal nyomjuk 7-10 masodpercig -haromszor

er6sen es felfele,

.Leggyakoribb alkalmazasok: fogfajasnal, gyomorfajasnal, man-

dulagyulladasnal, arpanal.



A lep-hasnyalmirigy vezetek (jele: LH)

A lab huvelykujja koromagyanak szelsa oldalan kezdodik, a lab-

szar medialis (belso) oldalan megy fel a hasra, annak kiilsd re-

szen fut. Oldaliranyban felmegy a mellkasra a 2. bordakozig,

majd itt eles szogben lefele fordulva a 6. bordakozben - kb. a

h6naljvonalon - fejez6dik be (41. abra),

Up-hasnydlmirigy-6 (LH~6)

Helye: hajIitsuk be a labat es helyezziik a negy ujjat a labszar bel-

sa oldalara tigy, hogy a kisujj a bokan fekiidjon, es a tobbi ujj alabszaron felfele legyen. Ahol a 4. ujj fekszik, a sipcsont folott

talalhato a pont. (Itt egyesul a vese- es a majfunkciokor is.)

Eljdrds: mindket hiivelykujjal harornszor 7-10 masodpercig era-

sen es befele nyomjuk a sfpcsont iranyaban.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasnal, alhasi (menstruacios)

panaszoknal, gorcsoknel, impotencianal, emesztesi problemak-

mil. Javftja a lab verkeringeset (,.hideg" lab, visszeres ninetek).

Lep-hasnyalmirigy=It) (LH-IO)

Helye: hajlitsuk be a terdet es helyezzuk a tenyer kozepet a terd-

kalacs kozepere. Huvelykujjunk hegye erinteni fogja ezt a

pontot.

Eljdras: a huvelykujjal haromszor 5-7 masodpercig erdsen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: viszketesnel, csalankiutesnel.

Lep-hasnydlmirigy=IS (LH-18)

Helye: a 4. bordakozben, hat hiivelykujjnyira a test elulso kozep-

vonalatol.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig gyengeden

nyomjuk vagy korkorosen toljuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: kozmetikai (mellnagyobbit6

masszazs), asztmanal.

41. abra



A szfvvezetek (jele: Sz) ] .eggyakoribb alkalmamsok: reggel i e lo tt i s zfvrmfkode s s er kent e-

senel, ajulas eseren ujraeleszresne1 (S.o.s. pont).

Kezd6pontja a honaljarok kozepen van. A kar tenyer fel61i olda-

Ian a kisu jj fele halad . A k isu jj ko rom ag yanak h liv elyk ujj fel61 i

szogleteben vegzcdik (42. abra). A vekonybelvezerek (jele: Veb)

SZlv-3 (Sz-3)

Helye: b eh ajH to tt k on yo kn el a b6rred6 singcsont fe161ivegenel ,

Eljdrds: a hdvelyknjjal nyomjuk 5-7 mascdpercig harornszor

erdsen es befele,

Leggyakorl bb a lka lmazdsok : ni l eros szfvveresnel,

Sziv-7 (Sz-7)

Helye: a csukloredd kisujj feldli oldalan ..Talalja meg a csontos

e lo re ug ra st a te ny er kU ls 6 oldalanak a la pja n! A pont e mogott, be -

lUI, a keztcesont belsd oldala-

n al leva bem ely ed esb en v an .

Eljdrds: a hiivelykujjal

nyomjuk 5-7 masodpercig

haromszor eras en es befele,

Leggyakoribb alkalmazdsok:

a ju l t be teg t1jraelesztesenel, r u -

mat lansagnal , inger lekcnyseg-nel, impotencianal, szekreke-

desnel,

Sziv'--9(Sz- 9)

Helye: a kisu jj k6r6magyanak

huvelykujj fe l6 l i szogleteben ,

Eljdrds: a htivelyk- es mu-

tat6ujjal kozrefogva a kisujj

u to ls6 p ercet oldaliranyban

dorzsoljuk 10-15 masod-

percig. (Ezzel stimulaljuk a

42. abra Veb=-l-es pontot is.)

A s zfvv ez er ek v eg z6 de se ve l s zemben, a k is ujj k or omagy an ak a r na -

sik - a kivul esd - sarkaban kezd6dilc, a kar f es zf t6 o ld ala n f ut

tel a val lra, ahol "V"alakban halad a lapockan, majd fel fu t az arc-

ra , e s o tt e gy kis kirerot muta tv a, a fill e lo tt f eje z6 di k b e ( 43 . abra),

vekonybel-3 (Veb-3)

Helye: a k isu jj biityke m6go tt, az ok olbe szo rfto tt k ez eseten m u-

tatkoz6 tenyeri redd vcgen, am i az tin, ,,fejvonal" szele,

Eijdras: a huvelykujjal v ag y e gy

eles, begyes t ar ggyal h a romszo r,

7-10 masodpercig erosenes be-

fele nyomjuk ..


zsibbadt vagy benu lt u jj aknaI .

Ve'lwnybil-ll (Vdb-J1)

Helye: a 4. es 5. hatcsigolya ko-zotti vfzsz in tes vonalon talalhato ,

an nak a ,.,h arom szO gn ek " a k o-

zepen, amelyet a lapocka kepez,

Eljdras.: a hiivelykujjal harom-

szor, 10-15 mas od pe rc ig g ye n-

geden e s befele, a gerincoszlop

n-anyaba nyomju k. For ga ss uk a

huvelykujjat, mert a pont nagyon

6rz6keny lehe t.

Leggyakoribb alkalm azdsok:

vanmjdalmakmll . 43 . abra



Vekonybel-12 (Veb-12)

-Helye: a la po ck a f ele tti a ro kb an a Veb-ll f el et t a z 1. e s 2 . h atc si-

go lya magas sagaban.

Eljdrds: ujjainkkal atfogva a vallat, mindket huvelykujjal er6sen

nyomjuk haromszor 7-10 masodpercig.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fe jfa jasnal , r e laxacional ,


Helye: a 7 . n yaki es az 1. hati c si go ly a k oz ot tl v on al on , k et h uv ely -

kujjnyira oldalt a gerincoszlopt61.Eljdrds: ujjainkkal atfogva a vallat, rnindket huvelykujjal er6sen

nyomjuk ha romszo r 7-10 masodpercig.

l.eggyakoribb alkalmauisok: f ej fa ja s, r el ax acio, b ronch it is .


Helye: nyi to tt s za jm i l ta pi nt ha t6 b eme ly ed es ne l a f ii lc sa p e l6 tt.

Eljtirds: a mu ta t6u jj al h a romszo r, 7-10 ma so dp erc ig e ro se n e s b e-

fel e nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazds: fiilzugasnal.

A holyagvezetek (jele: H)

A szem b elso sark ab an k ezd dd ik , es a fej k ozep vo nala m ellett fut

vegig a f eje n. L eme gy a tark 6h oz , m ajd a 7. nyak i c sigol ya magas -

sagaban ket agra oszlik, es i gy h al ad vegig a baton. Ez a ket ag

a terdhajlatban talalkozik ujbol. A lab hatso oldalan tovahalad6

meridian a ktilsd bokat megkeriilve, a lab k i su jj a ko romagyanak

k ti ls a sz ele ne .l f eje z6 dik b e ( 44 . a bra ).

H6lyag-l (H-J)

Helye: a szern zu g b elsd sz elen lev a red 6b en .

Eljaras: a h uv ely ku jjal v agy a m utat6 ujjal, 4 5 fo ko s szo gbe n, h a-

romszor 10-15 rn aso dp erc ig e rd se n e s b ef ele n yom ju k.

44. abra



Leggyakoribb alkalmazdsok: rossz es faradt, duzzadt szemeknel,

homloku reg-gyulladasnal, arpanal,

H6lyag-10 (H-10)

Helye: kb, fel hiivelykujjnyira a termeszetes hajhatar felett a

nyakszirten es kb. ketujjnyira a gerincoszlopt61.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor, 7-10 masodpercig nyomjuk.

Minden hirtelen nyomast keriilni kell!

Leggyakoribb alkalmauisok: fejfajasnal, orrdugulasnal, orrver-

zesnel,

H6lyag-12 (H-12)

Helye: masfel hiivelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a

2. es 3. hatcsigolya kozotti magassagban.

Eljdrds: a hiivelykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.

Minden hirtelen nyomast kerulni kell!

Leggyakoribb alkalmazasok: relaxacional, kohogesnel, nehez

legzesnel,

H61yag-13 (H-13)


3. es a 4. hatcsigolya kozott.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 7-10 rnasodpercig nyomjuk.Minden hirtelen nyomast keriilni kell!

Leggyakoribb a lk a lmazds ok: kohogesnel, asztrnanal, legzes-

problemaknal, relaxacional.

H61yag-14 (H-14)

Helye: masfel htivelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a

4. es 5. hatcsigolya kozotti magassagban.

Eljdrds: a htivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazdsok: relaxacional, a befogad6 vezetek

stimulalasanal.

, l'

H61yag-15 (H-15)

Helye: masfel hiivelykujjnyira a gerincoszlop rnindket oldalan,

az 5. es a 6. hatcsigolya kozott (a mellbimb6k rnagassagaban).

Eljdrds: a hiivelykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazdsok: ingerlekenysegnel, szfvgyengeseg-

nel, impotencianal.

H61yag-16 (H-16)

Helye: masfel huvelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a6. es a 7. hatcsigolya kozotti magassagban,

Eljdrds: a huvelykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.

Minden hirtelen nyomast kenilni kell! .

Leggyakoribb alkalmazdsok: a kormanyzovezetek stimulalasara.

H61yag-18 (H-18)


9. es a 10. hatcsigolya kozott.

Eljaras: a huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazasok: a majfunkcio javftasara.

H61yag-19 (H-19)Helye: masfel hiivelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a

10. es ll. hatcsigolya kozotti magassagban,

Eljdras: a hiivelykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmauisok: az epeh6lyag problemaira.

H6lyag-20 (H-20)


11. es a 12. hatcsigolya kozott.-

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig nyomjuk.

Minden hirtelen nyornast kerulni kell!



Leggyakoribb alkalmazdsok: a leppel es a hasnyalmiriggyel kap-

csolatos problernakra.

H6lyag-21 (H-21)

Helye: masfel huvelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a

12. hati es az 1. agyekcsigolya kozotti magassagban.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 7-10 rnasodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazasok: gyornorpanaszoknal.

H61yag-22 (H-22)

Helye: masfel huvelykujj nyira "a gerincoszlop mindket oldalan,

az 1. es a 2. agyekcsigolya kozott,

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor, 7-10 masodpercig nyomjuk.

Minden hlrtelen nyornast kerulni kell!

Leggyakoribb alkalmazdsok: kimerulesnel, keringesi zavarok-

nal, hasmenesnel, also hati fajdalmaknal.

H61yag-23 (H-23)

Helye: masfel huvelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, a

2. es 3. agyekcsigolya kozotti magassagban,

Eljdhis: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazasok: a vesevel kapcsolatos problemakra,

a szexualis energia erosftesere (pl. impotencia eseten).

H61yag-25 (H-25)

Helye: masfel huvelykujjnyira a gerincoszlop rnindket oldalan, a

4. es az 5. agyekcsigolya kozotti magassagban.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazdsok: a vastagbellel kapcsolatos preble-

milia (pI. szekrekedesnel). .

H61yag-26 (H-26)

Helye: masfel hiiveJyku.ijnyira a gerincoszlop mindket oldalan,

az 5. agyeki csigolya es a medencecsont kozott,

Eljaras: a hiivelykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.


Leggyakoribb alkalmazdsok: also hati fajdaImaknal, emesztesi

problemaknal, a szexualis era novelesere.

H61yag-27 (H-27)

Helye: masfel hiivelykujjnyira a gerincoszlop mindket oldalan, akeresztcsont elsa nyflasanal.

Eljdrds: a hiive1ykujjal harornszor 7-10 masodpercig nyomjuk.Minden hirtelen nyomast keriilni kell!

Leggyakoribb alkalmazasok: a vekonybellel kapcsolatos prob-lemma.

H6lyag-31 (H-31)

Helye: a keresztcsont elsa nyflasa folott.



Leggyakoribb alkalmazdsok: impotenciara,

H61yag-32 (H-32)

Helye: a gerincoszlop rnindket oldalan, a keresztcsont masodiknyflasa folott.



Leggyakoribb alkalmazdsok: impotencianal, agybavizelesnel,'menstruacios zavaroknal,

H61yag-35 (H-35)

Helye: a gerincoszlop mindket oldalan, fel hiivelykujjnyira a fa-

rokcsont vege magassagaban,



Eljdrds: a h uv ely ku jja l h ar om sz or 7-10 mas od pe rc ig n yomju k.


Leggyakoribb alkalmazdsok: impotencianal,

H61yag-37 (H-37)

Helye: a 3 . ha tcsigo ly a tov isn yu lv any a also sz elen ek m ag assaga -

ban, haromujjnyira a gerincoszloptol, a holyagvezetek kiilsa

a g a n .

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor ero se n n yomn i 7-10 masod-

percig, vagy felfele tolast (tui) alkalmazni harem ujjal.

Leggyakoribb alkalmazasok: gornyedt hatra, oregsegi kimerii-

Iesnel.

H61yag-38 (H-38)

Helye: a 4. hatcsigolya tovisnyulvanya a ls o s ze le ne k m ag as sa ga -

ban, haromujjnyira a gerincoszlopt61, a holyagvezetek kiils6 agan,

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor er6sen nyomni 7-10 masod-

percig vagy felfele tolast (tui) alkalmazni harem ujjal.

Leggyakoribb alkalmazdsok: kohogesnel, impotencianal, nyak-

es va ll fa jasokna l,

H6lyag-39 (H-39)

Helye: az 5. h atc sig oly a to vis ny rilv an ya a ls 6 s ze le ne k m ag ass ag a-ban, haromujjnyira a gerincoszlopt61, a holyagvezetek kiils6

agan.

Eljdrds: a h ii ve ly ku jja l h ar om s zo r erdsen nyomni 7-10 masod-


Leggyakoribb alkalmauisok: verkeringesi zavaroknal, aszt-

manal,

H61yag-41 (H-41)

Helye: a 7 . ha tc si go lya t ov isnyi il vanya als6 szelenek magassaga-

ban, haromujjnyira a gerincoszloptol, a holyagvezetek kiilsd

agan.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor erosen nyomni 7-10 masod-


Leggyakoribb alkalmazdsok: kohogesnel, laznal, izzadasnal.

H61yag-42 (H-42)

Helye: a 9. ha tc si go lya t ov isnyu lv anya also s ze le ne k mg as sa ga -

ban, haromujjnyira a gerincoszlopt61, a holyagvezetek knlsoagan.

Eljdras: a htivelykujjal harornszor er6sen nyomni 7-10 rnasod-

percig, vagy felfele tolast (tui) .alkalmazni harom ujjal.

Leggyakoribb alkalmazdsok: rosszulletnel, hanyingernel, csuk-lasnal.

H61yag-45 (H-45)

Helye: a 1 2 . h atc si go ly a to vi sn yi ilv an ya also s ze lenek maga ss aga -

ban, haromujjnyira a gerincoszlopt61, a holyagvezetek kiils6agan.

Eljdrds: a hiivelykujjal harornszor ercsen nyomni 7-10 rnasod- '


Leggyakoribb alkalmazdsok: hasmenesnel, gyomorfajasnal,

H61yag-47 (H-47)

Helye: a 2 . a gy ek cs ig oly a to vis ny ulv an ya als6 s ze le ne k m aga ss a-gaban, harornujjnyira a gerincoszlopt61, a holyagvezetek kiilsaagan.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor e ro se n n yom ni 7-10 masod-

percig, vagy felfele tolast (tui) alkalmazni harem ujjal, -

Leggyakoribb alkalmazasok: ir np ote nc ia na l, a lso h ati fa jd alm ak -

nal, veseproblemaknal .:

H61yag-50 (H-50)

Helye: a csfp6 alapjan a combcsonton.

Eljdrds: a hiivelykujjal harom szor, m el yen es befele nyornjuk,

7-10 masodpercig,



Leggyakoribb alkalmazasok: also hati derekfajasnal (isiasz),

labproblemakra,

H61yag-51 (H-51)

Helye: a comb hatoldalanak kozepvonalaban, kb. 15centimeterre

az iil6izommillev6 red6t61, a H~50-et es a H~54-et (1 . lejjebb)

osszekoto vonal felez6pontj aban.

Eljdrds: mindket hiivelykujjal harornszor nyomjuk erosen es fel-

fele, 10-15 masodpercig,

Leggyakoribb alkalmazasok: isiasznal, faradt labaknal.

H61yag-54 (H-54)

Helye: a terd hatso reszen, abban a red6ben, ahol a terd hajlik a

ket in kozott.

Eljdrds: mindket huvelykujjal haromszor, gyengeden es befelenyomjti.k 7-10 masodpercig, vagy utogetessel (Po-fa) stimulal-

juk, mely varatlanul es er6sen rnindket kezzel vegezheto.

Leggyakoribb alkalmazdsok: also hati derekfajasnal (lumbago),

alsolabszar -gorcsoknel,

H61yag-57 (H-57)

Helye: alljon labujjhegyre. A pont az also labszarizom kidudoro-

dasanak also szelen lesz.Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor lagyan es befele nyomjuk

10-15 masodpercig,

Leggyakoribb alkalmazdsok: isiasznal, izorngorcsnel, faradt la-

baknal.

H61yag-60 (H-60)

Helye: a boka kiiIs6 szele es az Achilles-in kozotti vonal kozepen,

a kiiIsa oldalon.

Eljdrds: a huvelykujjal harornszor er6sen es befele nyomjuk

10-15 masodpercig, vagy hiivelyk- es mutatoujjunkkal er6sen

megragadva (Na-technikaval) csipni az in mogott.

Leggyakoribb alkalmazdsok: altalanos frissit6 hatasii, lumbago- I

mil, szedulesnel, epilepszianal (S.O.S. pont). Mint elesztesi pon-

tot tanltjak a japan judotechnikaban is.

H6lyag-67 (H-67)

Helye: a klslabujj kiilsd oldalan, a koromagy als6 szelenel,

Eijdrds: a hiivelykujj kormevel vagy egy hegyes targgyal nyom-

juk, 10-15 masodpercig. I

Leggyakoribb alkalmazdsok: fogfajasnal (vigyazat: terhes anyak

csak orvosi felugyelettel masszfrozhatjak, mivel ez a pont a mag-

zat helyzetere van befolyassall).

A vesevezetek (jele: Yes)

Mint jin-meridian a talprol a lab belsd oldaIan fut felfele, es a has

kozepvonala mellett haladva, felmegy a szegycsont ket szele mel-

lett. A kulcscsont alatti arokban vegzddik (45. abra).

vese-1 (Ves-J)

Helye: a talpon, valamivel kevesebb mint egyharmad resz tavol-

sagban, a kozepso labujj hegyetol a sarokig terjed6 szakaszon.

Eljards: mindket hiivelykujjal haromszor 10-15 masodpercig

erosen es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: altalanos frissito hatasu, fejfajas-

nal, epilepszianal, szedtilesnel, ujraelesztesnel (S.O.S. pont).

vese-2 (Ves-2)

Helye: a talp belsd szelenel; a sajkacsont (os naviculare) kidudo-

rodasa alatti melyedesben.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig erosen esbefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: impotencianal,



45. abra

Jiose-3 (Jios-3)

Helye: a belso boka vege es az Achilles-in kozotti tavolsag felenel(kb. szemben a H-60-nal).

Eljdras: a huvelykujjal haromszor erosen es befele nyomjuk

10-15 masodpercig, vagy huvelyk- es mutatoujjunkkal eras en

megragadva (Na-technikaval) csipni az in mogott.

Leggyakoribb alkalmazdsok: reggeli faradtsagnal, veseproble-maknal,

Jiose-22 (Ves-22)Helye: kethuvelyknyire a kozepvonaltol, oldalra az 5. bordakozimagassagban.

Eljdrds: ujjhegyeinkkel kifele, a mell alatt masszirozzuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: kozmetikai (mellnagyobbftas),

A szfvburokvezetek (jele: Szb )

A mellbimb6t61 oldalt van az elsa pontja, a felkar e s az alkar haj-lito oldalanak kozepvonalaban megy le a k o z e p s a ujj begyere.

(Ez az egyetlen ujjbegyen leva akupunkturas vezetekpont, 46.abra)

Szivburok=ti (Szb-6)

Helye: az alkar tenyer feldli oldalan 3 ujjnyira a csukloredotol

felfele, a ket in kozotti kozepvonalon, Megtalalasahoz hajlftsuk

hatra a kezfejetl Igy mindket in lathatova lesz.

Eljdrds: htivelykujjal haromszor, 7-10 masodpercig erosen esbefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmardsok: almatlansagnal, rosszulletnel,

foginygyulladasnal, hanyingernel, infarktusgyamis allapotnal

(S.O.S. pont infarktusnal - csak amfg az orvos megerkezikl)



46. libra

Szivburok=Z (Szb-7)

Helye: az Szb-6 alatt - a te-

nyer fele - a kozepvonalban a

csukl6red6 k6zepen.

Eljdras: hi.ivelykujjal harem-

szor, 10~15 masodpercig gyen-

geden es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok:

szorongasnal, izgulasnal.

A harmas melegitovezetek (jele: HM)

A negyedik ujj korompercenek kisujj feldli koromagyvegebenkezdddik, es az alkar, majd a felkar feszftd oldalanak a kozepen

megy fel a fejre. Itt korbejarja a fillet es a szem kiils6 sarkanal

vegzodik (47. abra)

Hdrmas melegitd=B (HM-3)

Helye: a 4. es 5..kezkozepcsontok kozott (a 4. es 5. ujj kozott),

a kezhat k6zepe mjan.

Eljaras: huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig gyengeden

.es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fulfajdalrnaknal (kozepfulgyulla-

das), fulziigasnal, vallfajasnal.

Hdrmas melegitd=-S (HM-5)

Helye: 'A csukl6 red6jet61 ha-

rom harantujjal a kezhat fel6li

oldalon (majdnem szemben a

Szb-6-tal) .

Eljdras: hi.ivelykujjal haromszor

7-10 masodpercig gyengeden es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: sii-

lyos rewnatikus (kezfzuleti)bantalmaknal, megfazasnal.

Hdrmas melegttd=lr; (HM-14)

Helye: tartsuk el 90 fokos szog-

ben a kart a testt6l. Ekkor a vall-

csucsnal ket bemelyedes tapint-

hato, A keresett pont a bal oldali

bemelyedesben van. (Az eliils6

a Vab-15-os pont.)

Eljards: hi.ivelykujjaI haromszor

10-15 masodpercig gyengeden

es befele nyornjuk. 47. libra

Leggyakoribb alkalmazdsok: szorongasnal, izgulasnal,

Hdrmas melegfto-15 (HM-15)

Helye: a vall hatso szelenel a nyak fele, az EH-21-es pontt61 (1 .

kesdbbiekben) hatrafele.

Eljards: hiivelykujjal harornszor 10-15 masodpercig gyengeden

es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: relaxacional, merev nyaknal,

Hdrmas melegitd=l? (HM-17)

Helye: a fulcimpa alatt, az allkapocs mogotti melyedesben.



Eljdrds: kisujjal nyomjuk gyengeden 7-10 rnasodpercig.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fulproblernaknal, Iogfnygyulladas-

mil, arpanal.

Hdrmas melegito-21 (HM-21)

Helye: nyitott szajnal a ful el6tt tapinthat6 melyedesben.

Eljdrds: a htivelykujjal nyomjuk haromszor 7-10 masodpercig,

kozepes erosseggel.

Leggyakoribb alkalmazasok: fulfajasnal, fogfajasnal,

, Harmasmelegito-23 (HM-23)

Helye: a szemoldok kiils6 szelenel tapinthat6 melyedesben.

Eljdrds: a mutat6ujjal nyomjuk haromszor 7-10 rnasodpercig,

gyengeden, Tolast is alkalmazhatunk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: szemfaradtsagnal, a szem "fenye-

nek" visszaadasanal. .

Az epeholyag-vezetek (jele: EH)

A szernzug kiils6 oldali sarkaban kezd6dik, es miutan a fejen

tobbszor is vegigfutott a tark6t erintve, lemegy amellkas es a hasoldalara, hogy a Iabszar kiils6 oldalan elerje a 4. Iabujj kororn-

agyanak kisujj fel6li sarkat (48. abra).

Epeh6lyag-l (EH~l)

Helye: a kiils6 szernzug mellett a halantekon.

Eljdras: a mutat6ujjal nyomjuk haromszor 10-15 masodpercig

gyengeden es befele.

Leggyakoribb alkalmazasok: szemproblemaknal, arpanal, fejfa-

jasnal. 48. abra



Epeh6lyag-2 (EH-2)

Helye: a Veb-19 pont alatt, a ful e16tt.

Eljdras: a mutat6ujjal nyomjuk haromszor 7-10 masodpercig

erosen es befele.

Leggyakoribb alkalmauisok: fulproblemaknal (pl. fulzugas),

fogfajasnal,

Epeh6lyag-14 (EH-14)

Helye: egy htivelykujjnyira a szemoldok kozepe felett a

homlokon.

Eljdrds: a mutat6ujjal nyomjuk haromszor 7-10 masodpercig

er6sen es befele, vagy harem ujjal toljuk a szemoldektol felfele.

Leggyakoribb alkalmazdsok: homlokureg-gyulladasnal.

Epeh6lyag-20 (EB-20)

Helye: a nyakszirtcsont alatt, a trapezizom es a fejbiccent6izom

kozotti melyedesben. .

Eljdrds: a htivelykujjal nyomjuk haromszor 7-10 rnasodpercig,

er6sen es befele,

Leggyakoribb alkalmazdsok: szemfaradtsagnal, fejfajasnal, meg-

hillesnel, kopaszodasnal, homlokureg-gyulladasnal.


Helye: a hat kozepvonala es a vallcsucs kozotti tavolsag felezd-

pontja, a vall magassagaban.

Eljaras: gyengeden kezdve, de szilardan 10-15 masodpercig a

hiivelykujjal nyomjuk befele.

Leggyakoribb alkalmazdsok: vallfajdalmaknal, relaxacional.


Helye: a mellbimb6 alatt a 7 . bordakozi terben,

Eljards: 7-10 masodpercig, haromszor er6sen es befele a hii-

velykujjal nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: epepanaszoknal.


Helye: a 12. borda szabad vegen, oldalt kb. a h6naljvonalban.

Eljards: 5-7 masodpercig haromszor, er6sen e§ befele a hu-

velykujjal nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: gyomorfajas, emesztesi preble-

mak, hanyinger.

Epeh6lyag-30 (EB-30)

Helye: a nagy tompor es a farokcsont vege kozotti tavolsag kulsd

harmadaban tapinthat6 bemelyedesben. Celszeni oldalra fekud-

ni, a combot 90 fokos szogben behajlitani, mert Igy k6nnyebben

kitapinthat6. (51. abra)

Eljdrds: mindket huvelykujjal harornszor 10-15 masodpercig

erdsen es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: alsohati fajdalmaknal.

Epeh6lyag-31 (EH-31) .

Helye: egyenes testtartasban a cornbhoz szorul6 kez kozepsd uj-

janak csiicsanal.

Eljdrds: mindket hi.ivelykujjal haromszor, 10-15 masodpercig

lassan erosftve melyen, befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: labverkeringesi panaszoknal, faradt

labaknal, a labak Iziileti panaszainal.


HeZye: a szarkapocscsont feje alatt es eldtt, a behajlitott terdnel

tapinthat6 kis melyedesben a ktils6 oldalon.

Eljdrds: a huvelykujjal haromszor, 7-10 masodpercig, er6sen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: terdfajasnal, fejfajasnal,


Helye: a 4. es 5. labkozepcsontok talalkozasa feletti bemelyedes-

ben a labfejen, ketujjnyira a labujjak kozotti hfdt6l felfele,



Eljdrds: a huvelykujjal haromszor 5-10 masodpercig, gyenge-

den es felfele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: menstruacios panaszoknal, fulzu-

gasnal, labfejpanaszoknal.

A majvezetek (jele: M)

A nagylabujj koromagyanak belso szelenel indul. A lab belsd 01 -

dalan fut fel a hattajekra es vegpontja a 6. bordakozben van amellbimb6 vonalaban (49. abra).

Mdj-3 (M-3)

Helye: az 1. es 2. labkozepcsontok talalkozasa feletti bemelye-

desben a labfejen, masfel ujjnyira a labujjak kozotti hfdt61 felfele,

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen esfelfele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasnal, szedulesnel, magas ver-

nyomasnal,

Mdj-4 (M-4)

Helye: a bels6 boka eliils6 hatarvonalanal.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen esbefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: a labfej iziileti gyulladasanal, also-

hati fajdalomnal.

Mdj-5 (M-5)

Helye: a labszarcsont belse szelenel, a boka es a terd kozotti ta -

volsag egyharmadaban a belsd boka felett.

Eljaras: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen es

-befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: impotencianal.

. 49. abra

\



Mdj-ll (M-ll)

He lye : a comb felso harmadaban, kb. ket hiivelylrujjnyira a comb

es a torzs kozotti redotoI lefele,

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: menstruacios fajasoknal, frigidi-

tasnal.

Mdj-13 (M-J3)

Helye: a 11.borda also szelenel a kozepso h6naljvonalban.Eljdrtis: a huvelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: hasi fajdalmaknal, hanyingernel.

Mdj-14 (M-14)

Helye: a 6. es 7. borda k6zott, 6 huvelykkel a koldok felett, a

mellbimbo vonalaban lefele.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 5-10 rnasodpercig, gyenge-

den es befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: bordafajdalmaknal.

A kormanyzovezetek (jele: Kor)

A holyagvezetek pontjainak ket sora kozott halad a gerincoszlop

rnenten. Pontjai a csigolyak k6z6tt talalhatok. A farkcsontes a

vegbelnyflas kozotti vonal koz epen kezd6dik, es a felsa ajak es

foginy hatarvonalaban vegzedik a szajban (50. abra).

Knnnanyz6-4 (Kor-4)

Helye: a k61d6k magassagaban a 2..es a 3. agyekcsigolya kozott,

Eljdrds: a havelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen esbefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: impotencianal, fulzugasnal, ke-

resztcsonti f~jdalommll.

50. abra

Kormdnyzo=Il (Knr-ll)

Helye: az 5. es 6. hatcsigolya kozott a H-15 magassagaban,

Eljdrds: a huvelykujjal harornszor 7-10 masodpercig, erdsen esbefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazasok: fejfajasmU, laznal, szfvbetegse-

gekn61.



Kormdnyz6-12 (Kor-12)

Helye: a 3. es 4. hatcsigolya kozott a H-I3 magassagaban.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erosen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: aszt rnanal , .megln ll esne l.

Komuinyz6-14 (Kor-14)

Heiye: a 7 . nyakcsigolya es az 1. hatcsigolya kozott,

Eljdras: a huvelykujjal haromszor, 7-10 masodpercig, erosen es

befele nyomjuk.Leggyakoribb alkalmazdsok: allergianal, asztmanal, meghifles-

nel, orrverzesnel, kopaszodasnal.

Kormdnyz6-15 (Kor-i5)

Helye: az 1. es 2. nyakcsigolya k6z6tt, kb. fel htivelykujjnyira a

termeszetes hajhatar felett.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, erasen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasnal, orrverzesnel, meghti-

Iesnel,


Helye: 1 hiivelyknjjnyira a termeszetes hajhatar felett, a kopo-

nyaalap melyedeseben kozepen,

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, eras en es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: altalanos frissfta batasu, kozmeti-

kai masszazsnal, foglnygyulladasnal.

Konnanyz6-20 (Kar-20)

Helye: a fej tetopontjan.

Eljdrds: a hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig, enisen es

befele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejrnjasnaI, magas vemyomasnal, .

almatlansagnal, aranyernel, . .

Knrmdnyz6-23 (Kor-23)

Helye: helyezztik a csukl6red6 vonalat az orrhegyre. A koz ep so

ujj hegye eppen a pont felett van, kb. I huvelykujjnyira az eliilsd

hajhatar felett.

Eljdrds: mindket hiivelykujjal haromszor 7-10 masodpercig,

erosen es befele nyomjuk. .

Leggyakoribb alkalmazdsok: fejfajasnal, orrproblemaknal, sza-

raz szerneknel.


Helye: az orr es a felsoajak-tavolsag egyharmadaban az orrtol.

Eljdrds: a mutatoujjal vagy egy hegyes targgyal haromszor 7-10

masodpercig, erosen es hefele nyomjuk.

Leggyakoribb alkalmazdsok: ajuhisnru, epilepszianal (S;O.S.

pont, pl. napszurasnal).

Knrmdnyz6-28 (Kor-28)

Helye: a felsd ajakes a felsn iny hataran belul a kozepvonalban.Eljdrds: a mutatoujjal dorzsoljuk fel-Ie 5-10 masodpercig, leg- .

alabb egyszer naponta.Leggyakoribb alkalmazdsok: foginygyulladasnal.

A befogadovezetek (jele: Bet)

A test eliilso kozepvonalaban fut vegig, Alulrol felfele haladva,

az arcon az als6 ajak kozepen vegzodik (51. abra),



51. abra

Befogad6-4 (Bef-4)

Helye: a koldok alatt, 3 hiivelyk-

ujjnyira a has kozepvonalaban.

Eljdrds: harem ujjal befele

nyomjuk, Iassan er6sftve es m e -Iyen, 10-15 masodpercig, ha-

r o m s z o r .

Leggyakoribb alkalmazasok:

impotencianal, frigiditasnal >

menstruacios gorcsoknel.

Befogad6-6 (Bef-6)

Helye: a koldok alatt masfel hii-

velykujjnyira a has kozepvo-

nalaban,

Eljdras: harom ujjal befele

nyomjuk, Iassan erdsitve es m e -lyen, 10-15 masodpercig, ha-r o m s z o ~ t o l a s s a lkombinaIva.


gyomorfajasnal, hasmenesnel

vagy szekrekedesnel, menstrua-

cios gorcsoknel, ejszakai mag-

omlesnel,

Befogad6-12 (Bef-12)

Helye: a kOld6k felett kb. 4 hiivelykujjnyira a has kozepvonala-

ban, a koldokes a gyomorgodor k6zotti tavolsag felenel, vagyis

a napfonatmil (plexus solaris).

Eljdrds: tenyerrel gyengeden lefele es befele nyomjuk 10-15 rna-

sodpercig, harornszor,

Leggyakoribb alkalmazdsok: rosszulletnel, hasmenesnel, hanyin-

gernel.


Helye: a szegycsont kozepen, a mellbimb6k magassagaban ..

Eljards: mindket hiivelykujjal gyengeden es befele nyomjuk

10-15 masodpercig, haromszor, ,

Leggyakoribb alkalmazasok: asztmanal, magas vemyomasnal,

hianyos tejkepzcdesnel szoptataskor,


Helye: a mellcsont feletti melyedesben,

Eljdrds: mindket huvelykujjal gyengeden es befele nyomjuk10-15 mascdpercig, haromszor,

Leggyakoribb alkalmazdsok: gegegyulladas, asztma



BELEPESI NYILATKOZAT

a Magyar Termeszetgy6gyaszok Tudomanyos

Egyesiiletebe

Kecskemet, Postafiok: 333

Neve: , .. , ' .. ' .. , .. , .. " .. , "., , , , ..

Sztiletesi helye: , .., , , , , .. , .. , '.

Szemelyi szama:., , , , .. , , ..

Pontos lakcime: .' ,' , , , '," .

Telefon - a munkahelyen: , , , .. , " ,.., , , . ' .

~ a lakasan , .. , .. , , , , ' .

Legfels6bb iskolai vegzettsege: , .

Szakkepesftese: , , , , ,.. , .

F6foglalkozasa: :" , " ", .. ,,,.. ,,.:., ..

Mellekfoglalkozasa: , ' ' , , , ' ,..' ' ..' , .

Jogi szemely teljes megnevezese es cirne: .

(A jogi szemely kepviseldje fentebbi rovatokat szfveskedjen kitolteni.)

Mely szekcioban kivan reszt venni? .. ,.'.. '.' " .. ," ' '..

Szekci6k: Pitoterapia, vizgyogyaszat, barlanggyogyaszat, jogaterapia,

akupunknira, reformtaplalkozas, reflexologia.

FordHson!



Javaslatai, velemenye, elvarasai:

Az MITE tagja valamely szekcioban vagy az egyesuleti munkaban kote-

les tevekenykedni, Tagsagi dija 1 eyre 200,- Ft. Esedekes a belepeskor,

illetve minden e v marcius h6 31-ig.

Az MTFE pdrtolo tagja csak onkent vallalt tevekenyseget vegez, es az

egyesulet propagandistajanak tekintjilk. Tagsagi dija 1 eyre 100F t, az

elow bekezdesben foglalt m6don.

Az MITE jogi szemely tagja kiilon Irasbeli megallapodas szerint vesz

reszt az egyesulet munkajaban, es fizeti a tagsagi dfjat. A jogi szernelyt

az aI,talamegbfzott szemelytek) kepviselifk) az egyesiilet vezetdsegenel,

AzMITE minden tagja a tagsagi igazolvanyaval egy id6ben az egyesulet

alapszabalyzatat is megkapja. (A tagsagra vonaktoz6 reszt) Az alapsza-

balyzatot belepese elan tanulmanyozhatja,

Kelt ., , , .. , ev h6 nap

alairas

Eng.szam: 60 122

Fele16s kiado: Dr. Tamasi J6zsef

A kiadasban kozremrlkodott az EDITORG

Terjedelem 6 I V (A/5)

Szechenyi Nyomda, Gy6r 88. K-967

Felel6s nyomdavezet6: Nagy Ivan igazgat6



57,-

A kezeken, eppen az ujjak vegen nagyon sok e r z oidegvegzddes van, es sok akupresszuras vezetek itt

, -vegzodik vagy kezdodik. Ujjainkkal tulajdonkeppen

- az akupresszura soran=- a sajat vezetekrendszenm-

ket kapcsoljuk ra a betegre. A beteg nemcsak nyomast

-erez, hanem borfelt61todesiinkon keresztiil rnegkapja

azt a toltestobbletet, amivel rendelkeziink, vagy lead-

hatja nekiink azt a toltesfelesleget, amivel rendelkezik

(tudniillikjang es jin vezetekek egyforman talalhatok

az ujjakon). '



1. ..rej-Mgyst;Y b41tel teke

2. JWmloltU:ree,ek lIaloldal

3. Auala:l'-lci.SaQ}cD;1)O~Mla.p

Nya1r~Iya1c 4. IUpofi21S

5". lI&U~Pal trl..gen.1d..

61 Drr

' 7 - l'fyakS~rt-taTk6

8. ~era) 1:IaJ.

9. Flil, baJ. •

. 'r},10• ..,.~, JOD.

11~ O$a~i2~

lla~ eS "lledence-itxe%

-;'

36. PetefeS~e1tIVaz'1fdrlgy-~

jobbold3l."

.i..l

12. P a j! Z Smiriro"

13. Mel.~~S'tn1rlgy

lA. i'iia6-~~ JODb~

1.5. Gymror

16. NyolftDel.) pa tXo1:>t!~

1'1. ~ri~

'lB. NAj

19. E'pebSl-:va t

20. l'f4Jl!Dnac1ek( f:1olar JileD,

za. J[elle~8lt

22. Ve$e) jobD.

2.3. Jm~!letek1 jol.lh.

2.4. ll'DVb;)~

25 .. ~l.elt.

26. 'V~l- fexeg:Il:YtU:vc.bo

27. Ilevcecali$ csap6ajt6

2 .B .Febaw vae ta~Ml

29. Raran.tva,S-ta,gbil35. !era, jobb_



1. Fe.j-Da~~ jobbfe1tdCs

2. }IoIal.oJCtreeelt j0bbo.lAAl

3· ADa4p..k:1.S&o-

~. llip'1'1 21$

5". :r:.J.Q.n.~ job" tz.:ltJ!lb.1c1e&

6. Orr

'1 ~ ~1:rt---ta.rJt6

.' .:'. ,I .. Sl91h. jo"bb.

, . r e I " jobb ..

20. YGll~ bal

ra. (J$1JklyaSist0ll) ba.'l..

12. Paj~riU

13· .1'4.e1.l.6kfGj~ri~

14.T 1 i a t - n o

rYirC:) ba.l.

15. Gyvr'l'Cr

1E). NYombel1 ~tto"bel

1-7. ~:ig

2!>. Ba!>f01\atiilt(~ pJ.exu.e.)

Zl.~U~

2J.. ~e., 1l81.~

13. ~~,:bal.

2A. !fu~~

25. V~konyoeUJ(

29. l IarB n tv~ta~b!~

: ;0. !e$!l.31lC Ya$~

31. vttPeJ.

32. ~'l>bt.fJ..l;11l.i ~

Jejt;e~" ! L J • $1-1"V

34. Ie.£'

3 '! f • ~d 1ll&l_

,6. l>e:t~~r~~bUoldal..



-..- J'.'

-

Lagyek nyiroktertilete... •• .... • .. •• .. ... 'II ..

A1ha $ ----4/. II {/ r r ~ · · . . ; , . · - · - : - : : _ :. . : . . : . :: . _ . ' : _ '. . : _ ,: '~ . . : . . . . . . ; : . . . . : . . . . . . : . : , _ ; : . . . .

KASFA.L

Petefe~ae.k

39. nyirokmirigyekfelsotest

40. nyirokmirig;rekal test

41. uprokerek mel1kasi!otor.'6:1

42.' J

eg:rensu1Y$:le.rv

43· :ro.ell

44. Teke~nzo:m.

45. uandulak~

46. a l s o allkaJX)ca

47. felsa a.l1kap3cS

~l.cson.t 48. gegef6,lagcso

vauov

·····:.;.OTrls gars tU reg

=:::; - .:~ ;~ ' .. ' . , .

. : , " : . S 2 a jtireg:. :~.;

,.

Pels6-nyirokota.k

-i--Boga1L



-

5. halantek

1.0. rill

35. t~rd

". ira.".irigy-he-rik,1I.e.11e:kher4kpe.te.fth~2ale, ];Ie. tevu.e. td.k.

'3'1. al.tes.t fell.uitasa-i&1&1t2:me.nse.9 !aj4al.0lI. e\1ete:n

38. ~g:t p51!lUlet

39. llyiroloairi.8~-te.1.s8test

41· egye:n~tLlys~erv

43. 1I\el.l

44. rike.~~1'lOll\.

HASF.AL

J l e 1 M 3Z e.rrek.Pet ·Q.fth~2ak.

~~-----'~'-+ aere

A ccn\b ~rokterU1e.te



6 . Orr

~;. ~el.l6Jtpaj ~l."18y"ek

2.4. llaUh01yag

38. 081~i!ltl1.e.t

40. .yirolau:ri gyek.-al t~tEm

49. L8~

, 0 . ~-"Prt>atata, 1 . lm~~S$~,h1IgycatJ

52- "V&BMl(ar~)

53. l17akcGi~ol.~

54. ~tc.eigolP~

55. ~Blo;.S1go~ (1ala~)

56. :'ieresztCSOll.t,far1r:C9ig.o ~ der6.k.

M

Documents

akupresszura