AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIAPEDAGÓGUSOKNAK

1.

Válogatás a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár

Pedagógiai Szolgálatának újonnan beszerzett

könyveiből

\ • • _

Szolnok, 1970.

Várja Önt a Verseghy Könyvtár Pedagógiai

Szolgálatának Olvasóterme /Szolnok, Kos-

suth tér 4. II., Pedagógus Klub/.

50 szakfolyóirat, lexikonok, kéziköny -

vek, pedagógiai bibliográfiák segitik

napi munkáját.

Nyitvatartás:

hétfő:

kedd:

szerda:

csütörtök:

péntek:

9-13

9-13

9-13

9-13

14-18

14-18

14-18

14-18

Több száz kötet anyagából válogattuk

össze bibliográfiánkat. Célunk kettős. Sze-

retnénk érzékeltetni Pedagógiai Szolgála-

tunk gyűjtőkörét, és egyúttal felhivni me-

gyénk pedagógusainak figyelmét azokra az

uj neveléstudományi, pszichológiai, szoci-

ológiai kiadványokra, amelyax ismerete -

ugy véljüjc - feltétele a korszerű pedagó-

gus műveltségnek, az igényes napi nevelő-

oktató munkának.

Összeállításunk egy tervezett sorozat

első száma. Uj szerzeményeinkről 2 havonta

aduTik ki annotalt jegyzéket.

-3-

A neveléstudomány és a XX.század

GAL. Roger: Hol tart a pedagógia? /í'-ord. :KissÁrpád./ Bp, 196?, Gondolat. 183 1,

Az j.ró ebben a népszerű tanulmá-nyában az egész közvéleményhez fordul. A vi-lág számos iskolarendszerét nzembesiti a tár-sadalmi igényekkel, és éles logikával mondszigorú itéietst róluk. Azt bizonyltja, hogya klasszikus műveltség "emberformáló''' erejenapjainkban már ne01 elég. A társadalmi fej-lődés, a terméf/íwttudomár-.yok és a technikaelőretörése a pedagógiától uj módszor2ket,gyorsabb alkalmazkodást követel. A ;-.zerzokonklúziója az, hogy az emberiség k-íébenma az iskolarendszer nagyon is komoly fegy-,ver a gyorsabb fejlődésért vivott harcban.

CHMAJ, Ludwik: Utak és tévutak a 20.századpedagógiájában. Bp. 1969,568, /3/ 1.

A mü a modern pedagógiai tÖT-rekvé.;ek - nemzetközi viszonylatban is -kiemelkedő összefoglalása. Átfogó tájékoz-tató, értékelő Összefoglalás korunk val '-mennyi számottevő pedagógus egyéniségénekmunkájáról és nevelési irányzatáról. A be-vezetőben általánosságban jellemzi a 2o.szá-zadi pedagógiai gondolkodás forrásait /bio-lógiát, pszichológiát, szociológiát/ és abelőlük táplálkozó irányzatokat. Átfogó fe-jezeteinek Léméi: a naturalista-liberálispedagógia, ezen bejül megtafa.! j vk az ameri-kai "uj neveiéj"-elmélet alkotóit és a né-met "életközösségi" pedagógiát is. A_saoci-ológiai 3"apozá-H tü.ekvé;;eknéi találjuk a

kiilönböző nemzeti pedagógiai rendszereket. Akulturpedagógiai részben a század jelentősfilozófusainak nézeteit ismerteti /Spranger,Russel, Croce.../, bemutatja a vallásos neve-lés két legjelesebb egyéniségét is /^aritain,Foerster/. A.z európai munkái-;mozgalom pedagó-giai j.i'áíiy zata i ."ói szóló össze foglalatja amarxista pedagógia történeti kutatá:- számáraad fonton forrásanyagai;. A mii sok adatot hoz,bibliográfiát, ad, jól kezelhető névmutatóvalrendelkezik.

FALUS Iván: A visszacsatolás problémája a di-daktikában. Pp. 1969, Tankönyvki-adó. 15.3, /i./ 1./Pedagógiai Közlemények. 10./Bibiiogr.: 13 ~ 14-9. L.

A mii egyetemi szakdolgozat. Elsőrésze a kibe i.-natlka és pedagógia általánoskapcsolatát elemzi, megvilágítja a folyamat-szabályozásban a vezérlő és a vezérelt egy-ség közötti visszacsatolás kibernat Licai fo-galmát. Ezután a visszacsatolás pedagógiaiszerepét, meghatározott fajtáit, funkcióit,jellemzőit mutatja lse. A programozott okta-tási kisérletek elméleti megalapozásához adsegítséget.

KISS Árpád: Műveltség és iskola. Bp. 196y,Akadémiai K. 363 1.

A jövőben számolni kell a tudo-mány és a technika további rohamosabb fejlő-désével, ezzel párhuzamosan pedig az igényekés az életforma gyors átalakulásával, amelymegköveteli, hogy az iskola a hallgatóit

-5-

elvf-zesse képességük és teljesítményük végsőhatáráig. Ehhen pedig szükséges az uj it.kola-tipat;, az orientáló iskola és a soirpldalu mű-veltség megaiapozá;,a - éi-\ nem utolí óborban -gyökért.L,en uj pedagógiai szemlélet. A szerzőegész életét a gyakorlat/... íevelá::-; szolgála-tában töltött'- ; mindvégig a társadalmi igé-nyek szempontjából foglalkozik a neve iái-: tbefolyásoló tényezőkkel, és lényeges Ö E K Z -*'ü.s;j;éseket tár fei.

Tantargypedagogi a

SZTOLJAR, At ' am Aronovi\.L, : A matemnit i-cata-n .i t á;.:: m ód ÍJ Z <->r e i . B p. 196 9, Ta r, -könyvkiadó. 239 1.

A ::zovJHJ. szerző tanulmánya ab-ból a felismeréstől indul ki. hogy az is-kolai matem;- tii:.i:>ktatá;' hosszú ideje lé -nyegében változatom tantervével és mód -szereivel elszakadt a modern matematikaitudománytól. Javaala Lókat tesz az oktatá,-;módszereinek megjavítására. Elsősorban amatematika nyelvének ok+ahasára, a függ-vény, a reláció és a művelet fogalmának ki-alakítására irányítja a figyelmet.

A vizuális nevelés pedagógiája. Sp. 1969S

Ta nk ö ny v k i a d ó .l.köt. Irta és /ill./: Balogh

Jenő. 14-3 1.2.köt. A vizuális nevelés gya-

korlata. Irta és /ill./:Xantus Hyula. ?9o 1.

k 2 Kötetes mii szép kiállítása-

-6-

val. korszerű szemléletmódjá/al nemcsak a rajz-tanárok érdeklődésére tarthat számol;.. A könyvszerzői a hazai vizuális nevelés /rajztanitáu/rangos képviselői. Munkájuktan részletesen e-lemzik: a művészet és pedagógia, a látás ésmegismeré:;. az optikai tér megismerése és ki-fejezess c. témákat. Külön foglt-i"i .íoznak a vi-zuál-1 i. nevelés tartalmával és foj máival, cU:szólnak a vizuális neveiéi; prog.raniO2 áí.,ának le-het ős égéről is, végül a rajzórák fő mozzanata-iról és módszertani problémáiról fejűik ki né-zeteiket . • .

A köteteket, gazdag, korszerű, izlése-j, di-daktikus illusztrációk teszik vonzóvá., ha.s-snos-.vá ez hitelessé.

Óvoda pedagóg.'. a

Esztétikai nevelés az óvodában. Bp. 1966, Tan-könyvkiadó. ?31 i •

A könyv az esztétikai nevelés álta-lános elméleti alapjainak, cél- és feladat-rendszerének bemutatása után az óvodai eszté-tikai nevelés egyes ágainak sajátos problema-tikájával ismerteti meg az olvadót. A terme -szét, a mindennapi élet, a játék, a munka, akülönféle művészeti alkotások szerepét vizs-gálja az óvodai esztétikai nevelésben, éc: e-zekhez kapcsolódva elemzi az óvodás korú gyer-mek esztétikai jellegű tevékenységét. A hagyo-mányos, művészetem mellett szó esik a bábjátékés a film jelentőségéről, az óvodai nevelésbenbetöltött szerepéről.

-7-

VÁG Ottó: A játék, mint nevelési eszköz, kü-lönös tekintetűéi a tematikus já-tékra. Bp. 1969, Tankönyvkiadj.

/Pedagógiai 'Közlemények. 3-/

A szerző a játék problémakörétda<jógiai szempontból közelíti meg, és aztcilíártíj.j kérdések áttekintése után a temati-kus játék kérdé;jé\;ei foglalkozik részlete -seri. A játéktéma kialakítására, a játéktar-talom fejlesztésére, a játék feltételeire,irányítására vonatkozó tudnivalókat foglal-ja b';-:sie, és végigvezet a játék elméleténekfej

peál

HERMANN Alie«: Értelmi eImaraaá.-, - értelmifejlődéi u~ óvodás otthonok-ban. Bp. 19ó7» Tankönyvkiadó.178 i.

Az ismert pedagógus az értel-mi elmaradottság problémáját vizsgálta óvo-dá.3 otthonban elhelyezett állami gondozot-taknál. Könyvében ismr- teti vizsgálatánakmenetét, mód.3a^rét., majd közzé teszi tapasz-talatait. Szól a retardált gyermekek szemé-lyi-sésói'\>l, érlelai és érzelmi fejlődésük-ről. Felsorolja .fe.j lődésü;: fel tiHe leit, aka-dályait. Bemutitja, milyen módszereket cél-szerű alkalmazni a vieszamaradt gyermekekértelmi képességeinek f ej les^t^í-e-árt. A könyvfüggelékként Mérei Ferencné "Beszédhibák acóvodai és iskolai otthonokbsr^" c. rövid ta-nulmányát tartalmazza.

- 8 -

A pedagógus személyiségéről

VAJTHÓ Lász Tanári pályám emlékezete. Bp.1969, Tankönyvkiadó. 2?8, / ! /

A "nagy magyartanár" l i r a i a nszép s őszinte emlékezéseinek mintegy esszen-c i á j á t nyu.itja ebben a kötetben. Tanári tapasz-t a l a t a i n a k legjavát gyéroskkori emiskeivel szö-vi á t . Neai szabályos emlékezések ezek. Az ese-mények sor rend jé t lasán követi az i r ó , de an-nál elevenebb, sa já tosan egyéni elbeszálÉmódt e s z i é l v e z e t e s s é . Rendk:ivlil ga-'.dag, eredmé^nyes Vajthó László é l e t p á l y á j a , érdemes megis-merksdni ve le .

KUZMINA, N.V. A pedagógiaikulása . 19^;"271 1.

képess^^ek k i a l a -Tankönyveia;\J

A pedagógiai gyakorlat egyikleglényegesebb kérdését - a p e d a ^ ^ u s sze-mélyiség- legszembeötlőbb vonáaát - a pedagó-g i a i képességek a l a k u l á s á t v izsgá l ja Kuzmina.Szó] a pedagógiai munka köv--telményeiről ésa pedagógiai képességek ös-Tzstíiggésérol, spedagógiai képességek ?e;j l ő d é s é r ő l , f e j l e s z t -hetőségérő l . A rövid tanulmány nagyúri sokszempontot vet f e l a kérdés e l m é l e t i ásk o r l a t i továbbgondolásához.

-9-

Fejlődéslélektan a tanulói személyiség meg-

ismerésének feltétele

CLAUSS, Günter - HIEBSCH, Haus: Gyermekpszicho-lógia. Bp. 1965, Akadémiai K..372 1. Illusztrált.Bibliogr.: 34-1-34-7. 1.

Bevezető részében általánostájékoztatást ad a gyermekilektani kutatásjelenlegi helyzetéről, hangsúlyozza a lélek-tan társadalmi és pedagógiai jelentőségét, ésmegismertet a tudományág alapfogalmaival. Eztkövetően kitér az egyes életkorok sajátossá-gainak ismertetésére. Részletesen tárgyalja aszemélyiség kifejlődésének körülményeit, azabban közreható szubjektív és objektív ténye-zőket a kisgyermekkortól a felnőttkorig. Rá-mutat az elavult pszichológiai és pedagógiainézetek káros hatására. Függelékében sokkonkrét példát hoz a különleges esetek pe-dagógiai figyelembevételének módszereiről.

KISS Tihamér: Életkorok pszichológiája. Aszemélyiség fejlődése és ha-nyatlása. Bp. 1966, Gondolat.256 1. 20 t.Bibliogr.: 252-257- 1.

Szülők, pedagógusok, népműve-lők számára, akik felelősséggel, tudatosanakarják gyermekük fejlődését befolyásolni,nélkülözhetetlen az egyes életkorok pszicho-lógiájának ismerete. E sajátos fejlődéslé-lektani mü végigkíséri személyiségünk kia-lakulásának és hanyatlásának útját. Ismerteti

-lo-

a legjellemzőbb sajátosságukat, és gazdag kép-anyaggal illusztrálja mondanivalóját.

SALAMON Jenő: Fejlődéslélektan. Bp. 1966, Tan-könyvkiadó. 233 1.Bibliogr.: 232-236. 1.

Salamon Jenő, egyetemi docensmunkája jegyzet a bölcsészettudományi karokpszichológia és pedagógia szakos hallgatóirészére. Részletes áttekintést ad az öröklésés környezet, adottság-képesség, nevelés-é-rés-fej lodés problémájáról. Életkori szaka-szoknak megfelelően tárgyalja a megismerő te-vékenység /érzékelés-észlelés, emlékezés,képzelet, gondolkodás é= bestéd/, a cselek-vés, az érdeklődés, az érzelmek és az akaratfejlődését. Nagy érdeme, hogy a fejlodéslé-lektani kutatások hazai és külföldi eredmé-nyeit szervesen beépiti gondolatmenetébe.

Neveléslélektan az eredményesebb pedagógiai

gyakorlatért -"%1'A

FORRAI Tiborné: Iskolai teljesítmény és szo-rongás. Bp. 1963, Akadémiai K.154, /2/ 1. Illusztrált.Bibjiogr.: 14-9-154-. 1.

A teljesítményre az emocioná-lis tényezők is hatással vannak. A modern pszi-chológiai érzelemfelfogás az érzelmeket mintaz energia, az aktivitás forrásait vizsgálja.Az iskolai életben is fontos, hogy ismerjük ehatásokat, tudatosabban használjuk fel ezeket.

-11-

a tanulók teljesítményének mennyiségi és minő-ségi emelésére. A mübén olyan vizsgálatokat,módszereket találunk, amelyekkel 7-9 éves ál-talános iskolás tanulók szorongásának iskolaiteljesítményükre gyakorolt hatását tanulmá-nyozhatjuk két mindennapos iskolaiben:val.

1.sürgetésre és 2.osztályozásbe iyzet-alkalmá-

KELEMEN László: A gondolkodás nevelése az ál-talános iskolában. Bp. 1970,Tankönyvkiadó. 4-32 1.Bibliogr.: 385-410. 1.Német, francia, angol és oros2nyelvű kivonattal.

A kötet bevezetője részlete-sen elemzi a gondolkodásneveiés társadaLni éspedagógiai jelentőségé!;. A második fejezetáttekintést ad a gondolkodásra nevelés törté-neti alakulásáról az ókortól napjainkig. Ki-tér a jelesebb gondolkodók /Platón, Ariszto-telész, Montaigne/ tanaira. A továbbiakban2JLX vizsgálja, hogy a gondolkodásnevelésbenmiiéppen lehet felhasználni az ismeretelmé---létei;, a matematikai logika, a kibernatikaés pszichológia eredményeit. Kiemelten fog-lalkozik a gondolkodás nevelásának módszere-ivel, a tudatos gyakorlással, az un. problé-mamegoldás oktatásával, a cselekvésbe ágya-zott gondolkodás fejlesztésével, a csoportosés individuális tanulással, a programozottoktatással. Legrészletesebben a programozottés hagyományos oktatás szintézislehetoségéttárgyalja.

-12-

TÓTH Béla: Az általános iskolai tanulók irodal-mi érdeklődésinek pszichológiai vizs-gálata. Bp. 1969, Akadémiai K. 24-6 1.Bibliogr.: 235-^36. 1.

A mii a gyermekek olvasásának psrsicnü-logiai és pedagógiai kérdéseivel foglalkozik.Kritikai áttekintést ad hazai és nemzetközi e-redményekről, valamint a szerzS saját vizsgá-latHinak metodikai kérdéseiről. Differenciáltképet nyújt a szabadidő kulturális felhaszná-lásárjl és a 8-]A éves gyermekek irodalmi ér-deklődésének életkorok és nemek szerinti ala-kulásáról. Végül konkrét tanácsokat ad az ol-vasási Jedv fejlesztésének feltételeiről. Akönyv sikeres kisérlet arra, hogy az irodal-mi érdé Klódéi :"e j lodés.Vt és nevelését a kor-szerű pszichológia eredményeire támaszkodvamutassa be, és a téma iránt érdeklődő olvasóttovábbi tájékozódásra ösztönözze.

A személyiség problémája a marxista filozófiá-

ban, szociológiába.-!, pszichológiában

FARKAS Endre: Szabadság é-.= egyéniség. Bp.1968, Kossuth K. 257 1.

A marxista filozófia kardináliskérdései közé tartozik a személyiségelmélet ésa szabadság problémájának kidolgozása. Manap-ság kisérleteket láthatunk a korszerű marxis-ta életfilozófia egyes fejezeteinek önállómegoldására, ezek közé tartozik ez a munka is.Az első fejezetben a marxista szabadságfelfo-gást ismerteti rendszerezett formában. A máso-

dik'ban a marxir ta emberfelfogás lény^gér, fejt e g(-1 i j a h a r ma d ; k b a n a m a r x u: t a - k; imm \ > n i,_-1 aemb^rt:£z-nényt e lemzi.

GAHAI Jjá;.-'ij.o: Személy.! -dinamika és távt.a-'.la'iKi J.él. Bp. J_9i"9. Akadémi-ai K. 2 3 : i .BibLiogr. : 2?c-23'i. 1.

A K^erzo 4 marxiíita személyj.--ségelmél.i=t c:,>;yix le^fouto:-ahb t e r ü l e t é n e k , a*tziikbég.1.<?•';',(•;k ü/'obie-natikt-.;; ?.'.nai. Kid-'l p-a^^iiái";;ic-r;:7; k í s é r l e t e t , Kí.!nut,?iv..j.u. hüg*y aa emberir'.lapíi-iukséigle t •< munic-itove-o-: 'iys-égnek rzükre^-l e t e , amely az «ni'i',--ri kor'nye-:-'.'2'! tárgyainai:,s ze rkeze t i é'-j működés', pr ")g/rniij ;Vi; megváltoz-t a t j a , egy:"•:?,eríiJUJ f.c arina^ a sph-cjfikus em'ín•-vi viszonynak, a t-3.r«gdol;ni viivz'uiyla bnak as z ü k s é g l e t e , amelyben ;-a.j^c s^eméj yisé.íénoks z e r k e z e t i é:; működé.;!, prcgrarajs. a j aku l . Emegál lapításhoz a lát taat-marxi .-1 ;i psz icho-l ó g i a i modellek, a Lehavioiizmus, as i n t e l -lektua l izmus, a fre!.\rir.r/.mii.£ , a n t i i n t o j l e k t u -. 1 ; ± ?, ran f; b i r r 1 a t .M a t L, M ,1 u t e l . V i g- o t:.- z k i:' ,

v és Galperin kuta'tdt-aii'a támat:-:<;--a f e j t i Iú a epncifikus'in emberi a l a p -

szükséglet valóban marxist.: e lmé le t é t .

GYÖRGY J ú l i a : Az ant. as ) c i á l i s szemé:Bp. 1967, Medicina K. 214 1.B i b i i o g r . : 199--^ 06. 1.

A könyv a társadalomé ller.ess-^mélyisé;.; k ia laku l ás áv :il fog la lkoz ik . Kü-lönösen érdekessé as irodalomban s z i n t e i--gyedülálló, több évtizeden át gyűjtött

kazuisztika te&zi, amely három éves kortól aserdülés végéig mutatja je, hogyan kergeti ameg nem értő, brutálir; nevelési eszközökethasználó környezet a gyermeket a közösségel-lenes magatartás, végül a törvénybe ütközőbűncselekmény felá, A megelőzésért a társa-dalom felelős - bizonyítja György Júlia.

KON, Igor Szemeoovii H : Az "Én1' a t k:ban. F\. .1.969, Kcssuih K. ?92 1.

A mü - !.-2,o:mélyi. ség .fogalmával, alakulásával, a? "Én" fejlődésének folyamatávalé:~ e kérd ét; ok tár:::ads 3 .omtört éneti ar pektuíja-iv-i'l foglal.'í'izik . Külön fej sr,etet sr.-.nte] amr.'.rxif-trj hurr̂ íi i^mas ":'oga J. nának. H bemutatjaB személyiségváltozásoknak azokat a formáit,ame'yek a szocializmusban ás a kommunizmus-ban tipikuf- k lehetnek.

LICK József: Személyiség és filozófia. 1969,Kossuth K. rrA? 1.

A íízemelyisé,;; kerdéí-svol ^"'Ujlal-ko2,ó könyve:; sorából Lick Józsofé MZSÍ! tűnikki, hogy mt;Ts ; ,fé.;Ii fe 1 váz. r íni a marxistaszemélyinégelméleL ?o f i lozófiai problémáit.Gondoi atmene l:r joj köv thető. Tisztázza azegyed, individun, egyénid ég v személyiség é-~ atipu.E fogalmát, nríj i ismerteti felfogása'1:, aszemélyiség struktúrájáról .

SCHAFF, Adam: Marxizmus; és egy.31. . Hp. 1968,Kossuth K. 31? 1.

A szer ,o az egye:; és társada-

-15-

lom viszonyát, a marxizmus humanista tartal-mát, a szocialista embertípus kialakulását,az elidegenülés problematikáját vizsgálja.Lick József kandidátus "előszava" felhivjaaz olvadó figyelmét Schaff egy-egy elméleti-módszertani szempontból megkérdőjelezhetőálláspontjára.

Sokat segit az ateistává nevelésben

PLATONOV, Konsztantin Konsztantinovics: Avallás lélektana. Bp. 1968, Ko£-

' ', suth K. 23o, /2/ 1.

A mii igyekszik feltárni a vallásszerepét az egyes ember és a közösség éle-tében. A primitív népek életét a leiró nép-rajz, a művelődéstörténet, irodalomtörténet,régészet, s a jelen hétköznapjainak példáit,adatait sorakoztatja mondandója bizonyitá-sára. Rávilágít a sző, a nevelés - tehát amásodik jelzőrendszer •• szerepére a vallásiképzetek létrejöttében. Elemzi a hit pszi-chológiai inditékaii:. a tudomány és a hitkapcsolatát., és még sok érdekes fogalmattisztáz, mint pl. ihlet, extázis, jóslás,gyónás- stb- Végül felrajzolja az illúzi-ók nélkül élő. tudatos, alkotó, kollektív.ember és társadalom képét .

Szociológiai ismeretek nélkül nem lenét szó

korszerű pedagógiai gondolkodásról

FÉRGE Zsuzsa- Társadalmunk rétegződés 1. Bp.

-16-

1969, Közgazd. és Jogi K. 34-6 1.Bibliogr.: 335-34-1. 1.

Az olvasó képet kap nemcnak egyizgalmas probléma nemzetközi vetületeiről,hanemannak magyarországi vonatkozásairól is. A tár-sadalmi rétegződés évek óta a többi szocialistaországban is a szociológiai viták középppontja.A szerző kiépíti saját koncepcióját, bizonyít-ja, hogy a rétegződés ma még nem sz>-l-iitható ela társadalmi munkamegosztástól. A könyv másodikrésf.e a rétegződés valóságos megjelenésével ésaz erre vonatkozó hazai sdat.ok szociológiai e-lemzéséví;]. foglalkozik három főbb területen: • • •jövedelmi viszonyok, kulturális magatartás éséletmódra vonatkozó információk.

HEGEDŰS András: A szocialista társadalom struk-túrájáról. Bp. 1966, Akadémiai

. K. 119 3 •

A kötet a szocialista társada-lom strukturális modelljének értelmezésivel éslegfontosabb elméleti kérdéseivel foglalkozik.Osszefogl.9j.ja a marxizmusnak a társadalmistruktúrával kapcsolatosan kialakult elméle-tét, áttekinti a problémának a polgári társa-dalomtudományban elfoglalt szerepé tj majd fel-vázolja a szocialista társadalom struktúrájá-nak alapvonásait. Felállítja a szocialistatársadalom modelljét, majd a társadalmi mobi-litás problémájával foglalkozik.

KULCSÁR Kálmán.: Az emt .-r és: társadalmi környe-•:(".'.:, Bp. 1969, Gondolái. 371 1

, . . Bibliogr.: 361-370. J .

A kör.yv azokat a ké

- 1 7 -

elemzi, amelyek korunk emberét a legközvet-lenebbül é r i n t i k , a modern szoc io lóg ia leg-égetőbb problémáit , legfontosabb t e r ü l e t e i tv i z s g á l j a , elemez, á l Iái'; t fog la l mindenütt.Ez a mü b e p i l l a n t á s t enged a szoc io lóg ianemzetközileg j e l e i t ő a művelőinek és a lko-t á s a i n a k , eredményeinek és v i t á i n a k t e r ü -l e t é r e , és lehetővé t e s z t , hogy az olvasó-•negi'íffl.-.rkrdjék a sa já tosan nagyar vonatko-zásokkal i s .

SZÁNTÓ Miklós; Életmód, művelődés, szabad-i d ő . Bp. 196?, Akadémiai K.169 1.A könyv- e l s ő résxe az é l e t -

mód, a müve lödéi és a szabadidő f og.-i Imai-nak e l m é l e t i k i fe j téűi ' t t a r t a l m a z z a , elem-zi és birálja a fogainak különféle értel-mezését. A második rész a kidolgozott hi-potézis konkrét alkalmazása. A befejezőrész a művelődési szint, illetve a kultu-rális igényesség mérés", fishető^j^eit vizs-gálja.

50100448245

2012 S7FPT 2 R

Az érdeklődébét megnyerő könyveket kérje

Szolgálatunktól, címére készséggel meg -

küldjük.

Összeállította: Zsolnai József

Készült: a Szolnok Megyei Verseghy Könyv-tár rotaprint gépén, A/5 méretben,450 példányban.Eng. szarna: 187 /197O.

Felelős kiadó: Szurmay Ernő