Upload
fallon
View
31
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA 2014. 04.11. Helyi (települési) fejlesztési koncepciók, tervek és a fejlesztésre kijelölt területek. S tatus quo elemzés összefoglalása Budapest 2030 - hosszú távú városfejlesztési koncepció (2013) - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA
2014. 04.11.
Helyi (települési) fejlesztési koncepciók, tervek és a fejlesztésre kijelölt területek
• Status quo elemzés összefoglalása • Budapest 2030 - hosszú távú városfejlesztési koncepció (2013)• Budapest integrált településfejlesztési stratégiája (2014)• A XVIII. kerület integrált városfejlesztési stratégiája (2009)• A XVII. kerület integrált városfejlesztési stratégiája (2008)• Vecsés fejlesztési stratégiája (2008)• Ecser fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata (2006)
• Aerotopolis (~2011 - Ecser kapcsolódó projektjei)• Vecsés fejlesztési elképzelései (2013 - Berényi Mária)
• Repülőtér Struktúraterve (2013 január – Budapest Airport)
Fővárosi tervek• Településfejlesztési koncepció
– „Fontos közlekedési infrastruktúra-elem”
• ITS– Nem csupán infrastruktúra elem – Térszervező szerepe van kialakulóban, Airport city fogalom– Jelenleg alulhasznosított területek fejlesztése, funkcióváltása:
szálloda, irodai és logisztikai fejlesztések– Üllői úti egykori laktanya területén, barnamezős beruházásként
modern munkahelyi övezet kialakításának elősegítése– Gazdaság és közlekedés-fejlesztés
BIZONYTALAN LEHATÁROLÁSNINCS ELŐKÉSZÍTETT PROJEKT!!! – CSAK EZEK ALAPJÁN TUDJÁK SZEREPELTETNI AKCIÓTERÜLETKÉNT!!!
Kerületi tervek
• XVIII. kerületi IVS (2009)– Elérhetőség javítása, közlekedésfejlesztés– Gazdasági potenciál kiaknázása
• Logisztikára és tranzit turizmusra alapozott szolgáltatások bővítése• Együttműködési megállapodás a reptérrel
– Nem részletezi a gazdasági fejlesztéseket• XVII. kerületi IVS (2008)
– Repülőtérben rejlő potenciálokat kihasználnák, bár egyelőre nincs közvetlen kapcsolat
• konferenciaturizmus • intermodális csomópont kiépítése• új gazdasági területek kijelölése• ipari-kereskedelmi funkciók erősítése
– Nem részletezi a gazdasági fejlesztéseket
Vecsés és Ecser tervei• Vecsés (2008)
– repülőtéri kapcsolódás kitörési pont– tranzit turizmus fejlesztése, minőségi szálláshelyek – új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése– logisztikai, üzleti központok kialakulásának elősegítése– potenciális befektetők megkeresése, odavonzása– együttműködő, partner önkormányzat kialakítása
• Ecser (2006)– üzleti központ kialakítása– új kereskedelmi, logisztikai területek – közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Vecsés Város
Település-szerkezeti terve
A fejlesztési területek:
Piros: megvalósult vagy
folyamatban lévő
Sárga: fejlesztés
előkészületben
Kék: problémás
területek
Forrás: Berényi Mária, 2013
Ecser - Aerotropolis
A repülőtér struktúraterve
• „Cargo city”• Három vagy négy csillagos szálloda• Irodapark• Üzleti park kereskedelmi egységekkel, raktárakkal és irodaterülettel• Hangár kapacitás bővítése a repülőgép-karbantartási tevékenység kiszolgálására
• Szükséges– Jelenlegi szabályozás megváltoztatása („non core” területeken földhasználati
jogok biztosítása harmadik fél számára - Légiközlekedési Törvény módosítása)– Magánberuházók sikeres pályáztatása
• Nem számol a térség jelenlegi területkínálatával• Nem tér ki a környező településekkel, vállalatokkal való együttműködés
lehetőségére
FŐVÁROSI METROPOLISZTÉRSÉGEK TELJESÍTMÉNYE
POLYCE programban vizsgált öt metropolisztérség fő profilképző mutatói
INGÁZÁSI MINTÁZATOK HIERARCHIKUSSÁGA: BÉCS, BUDAPEST
Kis pont: 1000 - 3000 közötti, nagy pont: >3000 munkahelyet kínáló települések
Ingázás: legvékonyabb 200-500, közepes 500-3000, vastag: > 3000 napi ingázó által igénybe vett útvonal
Kétirányúság arányai: piros a 65% fölött, zöld szín 35-65% között, míg a kék 35% alatt
HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZŐK – ADOTTSÁG
Ingatlanpiaci válság, gazdasági válság – magyar gazdaság gyengesége
MALÉV csődje – utazóközönség összetétele – vásárlóerő hiánya!
Kiszámíthatatlanság – hiányzik a hosszú távú tervezéshez szükséges
biztonságos jogi-politikai környezet; stratégiai szemlélet - minimum 20 év, fokozatos fejlődés!!!
Tulajdonviszonyok - repülőtér, környező ingatlanok ,
Együttműködés hiánya a térségben, szervezeti-intézményi vákuum
települések között, települések - megye - főváros, önkormányzatok- ingatlantulajdonosok
promóció, infrastruktúrafejlesztés , speciális státusz (kiemelt zóna????), üzleti szolgáltatások?????
nincs közös jóváhagyott stratégia - ami a megyénél készül, attól nem várnak sokat a megye képviselői
fővárosi akcióterület –csak gyorsforglami út szélesítés
Közlekedéspolitika – ágazati-mérnöki, „betonközpontú szemlélet”,
repülés alárendelt , csak Budapest határáig látnak a közekedéstervezők
Adópolitika - minden település beszedi, de nincs visszaforgatva
SEM A TERVEZÉS, SEM AZ INTÉZMÉNYESÍTÉS NEM LÉPETT ELŐRE 2011 ÓTA
ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐ - LEHETŐSÉG
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE
a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról(TEN-T iránymutatások) 2013. december 11.
A belső piac zökkenőmentes működéséhez és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítéséhez– Unió összes régiója megközelíthetőségének és összeköttetésének biztosítása– globális szempontból a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség
erősítéséhez való hozzájárulás
Transzeurópai közlekedési hálózat: ÁTFOGÓ- ÉS TÖRZSHÁLÓZAT
törzshálózat - multimodális közlekedési hálózat fejlesztés gerince
legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, - hiányzó összeköttetések,- a multimodális kapcsolódási pontok- legnagyobb kapacitáshiányok tekintetében.
BUDAPEST, VÁROSI CSOMÓPONT
„Amennyiben az megvalósítható”, az átfogó hálózat városi csomópontjaiban biztosítani kell:
• Személy- és áruszállításban az átfogó hálózat vasúti, közúti, légi és adott esetben belvízi és tengeri infrastruktúrájának összekapcsolása
• Megfelelő kapcsolat az átfogó hálózat különböző vasútállomásai, kikötői vagy repülőterei között egy városi csomóponton belül
• Akadálymentes kapcsolat az átfogó hálózat infrastruktúrája és a regionális, illetve helyi forgalom és a városi áruszállítás infrastruktúrája között, beleértve a logisztikai gócpontokat és elosztó központokat
AMENNYIBEN MEGVALÓSÍTHATÓ = AZ UNIÓ TÁMOGATJA DE NEM FOGJA MEGCSINÁLNI HELYETTÜNK !!!
LISZT FERENC REPÜLŐTÉRA TEN-T iránymutatás vonatkozó melléklete törzshálózati csomópontként tünteti fel.
A törzshálózatot objektív tervezési módszertan alapján határozzák meg.
E csomópontokat – ahol csak lehetséges –multimodális összeköttetésekkel kapcsolják össze, amennyiben ezek az összeköttetések gazdaságilag életképesek, környezetvédelmi szempontból fenntarthatók és 2030-ig megvalósíthatók.
EURÓPÁNAK KELL BUDAPEST!!Budapestnek kell Európa?
NÖVEKEDÉSI ZÓNA !! – GINOP
alapvető feltétel ahhoz, hogy a következő 6-8 évben történjen valami
A kormányzat lát-e növekedési potenciált a repülőtér térségének fejlesztésébenLehatárolás problematikája – mindenki be akar kerülni - rövid távú gondolkodás
Fontos térségi szereplőket mellé kell állítani - stratégiai megállapodás egymás között Kormányhivatal vezetője, megyei elnök, Bp főpolgármester Repülőtér, NIF ZrtGödöllői Egyetem+ 1 budapesti egyetem (logisztikai képzés – CORVINUS, BMGE?)ABLON???, Ecseri fejlesztési terület?
1. A térség helyzetbe hozása – infrastruktúra, üzleti környezet (kiemelt növekedési zóna, +30 milliárd forint)
2. Intézményesítés - Közös tervezéskerüljön be minden település ITS-be – szóról szóra azonos tartalommal!!!kiemelt növekedési zóna gazdasági programja – megyei tervezés mellett
3. Repülőtér fejlesztés ösztönzése – pl. helyi adók jelentős mérséklésévelegyüttműködési megállapodás
4. Laktanya térség fejlesztés ösztönzése
AZ ESPON POLYCE TANULMÁNY AJÁNLÁSAI
• Budapest metropolisz sajátos karakterének megfelelő regionális infrastruktúra magas rangú rendszereit ki kell alakítani.
• A MALÉV csődjét követő hanyatló mutatókat figyelembe véve, és az érintett cégek
regionális pozíciójának gyengülése ellenére:új kereskedelmi, üzleti és logisztikai központ és funkciók kialakítása szükséges a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetében.
• Infrastruktúrafejlesztések elsősorban a 2-es terminálra fókuszálva kapacitásfejlesztéselővárosi kötött pályás közlekedési szolgáltatások,P+R kapacitások és módváltó csomópontok
• Gazdasági aktivitás előmozdítása a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér környezetében
KÉRDÉSEK
Status Quo elemzésVállalkozásfejlesztési, beruházás-ösztönzési tevékenység
Önkormányzati bevételek szerkezeteMunkaerőpiac ????Jelenlegi cargo összetétele! Beérkező-Kimenő áru?
RDCB találkozók konklúzióiItt azt tudjuk szerepeltetni, hogy miről szóltak, de tartalmilag mi hangzott el, arról
nincsen információ a jegyzőkönyvekben.
Nem kaptuk még meg a kérdőívek kiértékelését
Fontos hiányzó adatokXVIII. Kerület-Vecsés laktanya –Ablon érdekeltség – Hogyan áll? Erre a területre kellene fókuszálni???
Miben testesül meg az együttműködés a repülőtérrel?Terveznek-e foglalkoztatási paktumot?
IVS – tranzit turizmusban és logisztikában látnak jelentős potenciált – történt e valami
Vecsés – hogy állnak a fejlesztések