11

ADATOK ÉS EVIDENCIA ADATOK ÉS EVIDENCIA EGY TÖRTÉNETI EGY TÖRTÉNETI PRAGMATIKAI PRAGMATIKAI KUTATÁSBANKUTATÁSBAN

Nagy KatalinNagy Katalin

MTA-DE-PTE-MTA-DE-PTE-SZTESZTEElméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Pécs, 2007. 11. 16.Pécs, 2007. 11. 16.

22

TÖRTÉNETI PRAGMATIKATÖRTÉNETI PRAGMATIKAKinyerhetőek-e olyan információk a történeti Kinyerhetőek-e olyan információk a történeti

dokumentumokból, amilyenekre a történeti dokumentumokból, amilyenekre a történeti pragmatikának szüksége van?pragmatikának szüksége van?

A nyelvi változás alapja nem kognitív vagy szociális.A nyelvi változás alapja nem kognitív vagy szociális.→ → az absztrakt rendszert vizsgáljukaz absztrakt rendszert vizsgáljuk

Az, hogy a nyelv képes változni szociális/külső motivációk Az, hogy a nyelv képes változni szociális/külső motivációk hiányában is, empirikusan nem igazolható. hiányában is, empirikusan nem igazolható.

→ → a megnyilatkozásokat vizsgáljuka megnyilatkozásokat vizsgáljuk

A történeti pragmatikai hipotézisek empirikusan nem A történeti pragmatikai hipotézisek empirikusan nem alátámaszthatóak.alátámaszthatóak.

→ → ccsak írott forrásokra mint megközelítő evidenciára sak írott forrásokra mint megközelítő evidenciára támaszkodhatunk támaszkodhatunk (Jacobs – Jucker 1995)(Jacobs – Jucker 1995)

az uniformitás elveaz uniformitás elve

33

EGY ESETTANULMÁNYEGY ESETTANULMÁNYA katalán befejezett múltA katalán befejezett múlt

vaig (vàreig)vaig (vàreig)vas (vares)vas (vares)vava + + főnévi igenévfőnévi igenévvam (vàrem/vem) vam (vàrem/vem) ((kkkk. . anamanam))vau (vàreu/veu) vau (vàreu/veu) ((kkkk. . anatsanats))van (varen)van (varen)

Szinkrón adatok megfigyelése Szinkrón adatok megfigyelése → → hogyan lett a hogyan lett a ’menni’ jelentésű igéből a múlt idő segédigéje?’menni’ jelentésű igéből a múlt idő segédigéje?

44

KORPUSZHASZNÁLATKORPUSZHASZNÁLAT empirikus adataival támogatja az intuíciótempirikus adataival támogatja az intuíciót magasabb fokú objektivitásmagasabb fokú objektivitás mérhetőség, statisztikai evidenciamérhetőség, statisztikai evidencia folyamatos inspirációfolyamatos inspiráció reprezentativitásreprezentativitás kognitív folyamatok, szubjektivitáskognitív folyamatok, szubjektivitás számítógépes korpusz: kontextus hiányaszámítógépes korpusz: kontextus hiánya többszörös indirektségtöbbszörös indirektség rekonstrukció, tipológiai evidencia, jelenlegi rekonstrukció, tipológiai evidencia, jelenlegi

nyelvből nyert bizonyítékok nyelvből nyert bizonyítékok

55

MÁS NYELVEKBŐL NYERT MÁS NYELVEKBŐL NYERT ADATOKADATOK

Vö.Vö.:: sp. „sp. „ir (a)ir (a) ‘menni’ + főnévi igenév” ‘menni’ + főnévi igenév”fr. „fr. „alleraller ‘menni’ + főnévi igenév”, stb. ‘menni’ + főnévi igenév”, stb.

KözépkorKözépkor: közös gyökerek: közös gyökerek→ → mozgás egy adott céllalmozgás egy adott céllal→ → a cselekvés szándékaa cselekvés szándéka→ → az alany aktív részvételeaz alany aktív részvétele→ → dinamizmus és életszerűségdinamizmus és életszerűség→ → kontextus: elsősorban csatajelenetek, nagy kontextus: elsősorban csatajelenetek, nagy

érzelmi töltetű jelenetekérzelmi töltetű jelenetek

Miért tér el a katalán szerkezet változása más Miért tér el a katalán szerkezet változása más nyelvek hasonló szerkezeteinek változásától?nyelvek hasonló szerkezeteinek változásától?

66

PÉLDÁKPÉLDÁK(1)(1) Con los alvores mio Cid Con los alvores mio Cid ferirferir-los-los va va. . támadni megytámadni megy’’Hajnalban Cid Hajnalban Cid megtámadja/tamegtámadja/ta őket.’ őket.’ (Cid 1137)(Cid 1137)

(2)(2) vengren-li bé X cavalers justats e vengren-li bé X cavalers justats e anaren-anaren-lolo ferir ferir mentek mentek

támadnitámadni’’odajött hozzá 10 lovag és odajött hozzá 10 lovag és megtámadtákmegtámadták’ ’ (Desc 43, 28)(Desc 43, 28)

(3)(3) va ferir va ferir entre.ls serraÿns molt ardidament entre.ls serraÿns molt ardidament megy támadnimegy támadni‘‘nagyon hevesen nagyon hevesen rátámad/trátámad/t a szaracénokra’ a szaracénokra’ (Desc 144, 7–9)(Desc 144, 7–9)

77

SZÓBELISÉGSZÓBELISÉGSzövegekSzövegek:: Bernat Desclot krónikája (1283–Bernat Desclot krónikája (1283–

88)88)Ramón Muntaner krónikája (1325)Ramón Muntaner krónikája (1325)

Jacobs – Jucker (1995)Jacobs – Jucker (1995)::pragmatika pragmatika ↔ ↔ történeti nyelvészet?történeti nyelvészet?

Fischer (2007)Fischer (2007)::időben visszafelé haladva: írott és beszélt időben visszafelé haladva: írott és beszélt

nyelv egyre szorosabb viszonyanyelv egyre szorosabb viszonyaműfaj helyett nyelvi mutatókműfaj helyett nyelvi mutatókstandardizáció időpontjastandardizáció időpontja

88

ELMÉLETI KERETELMÉLETI KERETTörténeti pragmatika és grammatikalizáció-elmélet: Történeti pragmatika és grammatikalizáció-elmélet:

„a ma szintaxisa a tegnap pragmatikája”„a ma szintaxisa a tegnap pragmatikája”

A nyelvhasználat dinamikája a nyelvi változás A nyelvhasználat dinamikája a nyelvi változás előmozdítója.előmozdítója.

A jelentésváltozás múltbeli interpretációs A jelentésváltozás múltbeli interpretációs folyamatot tükröz.folyamatot tükröz.

A jelentésváltozások minden nyelvben hasonló A jelentésváltozások minden nyelvben hasonló kognitív ösvények mentén zajlanak.kognitív ösvények mentén zajlanak.

partikuláris társalgási implikatúra > általánosított partikuláris társalgási implikatúra > általánosított TI > > konvencionális I > kódolt jelentésTI > > konvencionális I > kódolt jelentés

99

ELMÉLETI KERETELMÉLETI KERETGrice, Levinson (2000) heurisztikái:Grice, Levinson (2000) heurisztikái:I: az egyszerű megfogalmazás sztereotipikus szituációra I: az egyszerű megfogalmazás sztereotipikus szituációra

utal.utal.Q: amit nem mondunk, az nincs.Q: amit nem mondunk, az nincs.M: a különös megfogalmazás különös szituációra utal.M: a különös megfogalmazás különös szituációra utal.

Kérdés: A grammatikalizáció legfőbb mechanizmusai: Kérdés: A grammatikalizáció legfőbb mechanizmusai: kognitív? diskurzushoz köthető? folyamatok.kognitív? diskurzushoz köthető? folyamatok.

Az absztrakt jelentések általános következtetési Az absztrakt jelentések általános következtetési mintázatok mentén alakulnak ki.mintázatok mentén alakulnak ki.

Predikció: jPredikció: jövő időövő idő (Bybee 2000): (Bybee 2000):‘‘mozgás ösvény’: mozgás egy cél felé > szándék > jövőmozgás ösvény’: mozgás egy cél felé > szándék > jövő‘‘akarat ösvény’: akarat, vágy > szándék > jövőakarat ösvény’: akarat, vágy > szándék > jövő

1010

ELMÉLETFÜGGŐSÉGELMÉLETFÜGGŐSÉGaz adatok elméletfüggőekaz adatok elméletfüggőek

az elméleti keret kérdéseket és predikciókat is az elméleti keret kérdéseket és predikciókat is szolgáltatszolgáltat

az elmélet által leírt tendenciák az elmélet által leírt tendenciák félrevezethetnekfélrevezethetnek

az elmélet is módosulhat egy kutatás fényébenaz elmélet is módosulhat egy kutatás fényében

adatok funkciói: indukció, igazolás, adatok funkciói: indukció, igazolás, argumentáció (Lehmann 2004)argumentáció (Lehmann 2004)

1111

AZ ADATOKAZ ADATOKtörténeti dokumentumok, metalingvisztikai történeti dokumentumok, metalingvisztikai

evidencia, szinkrón nyelvből nyert érvek, evidencia, szinkrón nyelvből nyert érvek, rekonstruált adatok, tipológiai adatokrekonstruált adatok, tipológiai adatok

érzékenység a teljes nyelvállapotra érzékenység a teljes nyelvállapotra → → ffunkcionálisan és formailag hasonló unkcionálisan és formailag hasonló elemek vizsgálata (Fischer 2004, 2007)elemek vizsgálata (Fischer 2004, 2007)

+ az elméletből eredő adatok (l. Heine)+ az elméletből eredő adatok (l. Heine)

1212

ADATOKADATOK szinkrón + történeti adatok (a katalán „szinkrón + történeti adatok (a katalán „anaranar

+ FI”, + spanyol, francia, provanszál, stb.)+ FI”, + spanyol, francia, provanszál, stb.)

morfológiai tények, kontextus, funkciókmorfológiai tények, kontextus, funkciók

következtetett adatok (közös gyökerek)következtetett adatok (közös gyökerek)

metalingvisztikai adatok (16. századi francia metalingvisztikai adatok (16. századi francia és katalán nyelvtanírók)és katalán nyelvtanírók)

1313

AZ ADATOK INDIREKTSÉGEAZ ADATOK INDIREKTSÉGE korábbi nyelvállapotokról csak indirekt evidencia korábbi nyelvállapotokról csak indirekt evidencia

(szerkesztői módosítások, számítógépes korpuszok)(szerkesztői módosítások, számítógépes korpuszok)

a legalapvetőbb adat azonosítása is absztrakciót a legalapvetőbb adat azonosítása is absztrakciót feltételezfeltételez

a vizsgálódó és a vizsgálat tárgya között ott áll az a vizsgálódó és a vizsgálat tárgya között ott áll az elmélet, nem az evidencia számít, hanem az elmélet, nem az evidencia számít, hanem az érvelésérvelés

A nyelvtörténet mítosz: a forrásokat értelmezzük, az A nyelvtörténet mítosz: a forrásokat értelmezzük, az adatokban „hinnünk kell”. (Lass 1997)adatokban „hinnünk kell”. (Lass 1997)

1414

MÓDSZEREKMÓDSZEREKösszehasonlítás, kontextusok vizsgálata, összehasonlítás, kontextusok vizsgálata,

kommunikatív funkciók kikövetkeztetésekommunikatív funkciók kikövetkeztetése

kiindulópontkiindulópont: jelen idejű segédigés formák, a : jelen idejű segédigés formák, a történeti jelen értelmezési mechanizmusatörténeti jelen értelmezési mechanizmusa

A katalán múlt a történeti jelenből A katalán múlt a történeti jelenből vezethető vezethető le, ennek értelmezési le, ennek értelmezési mechanizmusával mechanizmusával összefüggő, kiugró összefüggő, kiugró pragmatikai pragmatikai következtetésekkel következtetésekkel magyarázható.magyarázható.

1515

ÚJABB ADATOK BEVONÁSAÚJABB ADATOK BEVONÁSA+ gyakorisági vizsgálatok, kontextusok részletesebb + gyakorisági vizsgálatok, kontextusok részletesebb

vizsgálatavizsgálata+ morfológiai tényezők alaposabb vizsgálata: a + morfológiai tényezők alaposabb vizsgálata: a

segédigék igeidejének váltakozását érintő vizsgálatok segédigék igeidejének váltakozását érintő vizsgálatok

A jelen idejű segédigés alakok a grammatikalizáció A jelen idejű segédigés alakok a grammatikalizáció előrehaladottabb állapotát mutatják.előrehaladottabb állapotát mutatják.

A legkorábbi előfordulásokban a segédige befejezett A legkorábbi előfordulásokban a segédige befejezett múltban áll.múltban áll.

→ → Miért áll jelenben a segédige a jelenlegi paradigmában?Miért áll jelenben a segédige a jelenlegi paradigmában?→ → Hogyan tett szert a szerkezet múlt idő jelentésre?Hogyan tett szert a szerkezet múlt idő jelentésre?

+ egyéb, formailag és funkcióban hasonló katalán + egyéb, formailag és funkcióban hasonló katalán perifrázisok vizsgálata (perifrázisok vizsgálata (volervoler ‘akar’ + FI, ‘akar’ + FI, pensar depensar de ‘gondol’ + FI‘gondol’ + FI))

1616

A KONTEXTUSA KONTEXTUSA beszélői szándék rejtve marad, a A beszélői szándék rejtve marad, a

nyelvhasználók a kontextusra vannak nyelvhasználók a kontextusra vannak utalva.utalva.

A kontextusok vizsgálata rávilágíthat, hogyan A kontextusok vizsgálata rávilágíthat, hogyan zajlott le a jelentésváltozás.zajlott le a jelentésváltozás.

sikeresen kikövetkeztetett implikatúrák, sikeresen kikövetkeztetett implikatúrák, jelenlegi jelentésjelenlegi jelentés

→→ helyezkedjünk a hallgató szerepébe, helyezkedjünk a hallgató szerepébe, uniformitás elveuniformitás elve

1717

(4)(4) e llur pare era bon d’armes, e e llur pare era bon d’armes, e volc ésservolc ésser a la a la batalla de Corralí contra lo batalla de Corralí contra lo rei Carles, e en rei Carles, e en aquella morí.aquella morí. (Munt 5, 17-9)(Munt 5, 17-9)

’’az apja ott az apja ott akart lenniakart lenni Károly király Corralí ellen Károly király Corralí ellen vívott csatájában, és ott meghalt’vívott csatájában, és ott meghalt’

akarta és meg is tetteakarta és meg is tette

(5)(5) E els turcs e els turcoples qui veeren que a de E els turcs e els turcoples qui veeren que a de veres se feia, veres se feia, pensaren de brocar pensaren de brocar e e de de ferirferir en ells. en ells. E la batalla fo molt forts.E la batalla fo molt forts. (Munt 108, (Munt 108, 12-4)12-4)

’’A törökök és a turkopolok, akik látták, hogy A törökök és a turkopolok, akik látták, hogy komoly a helyzet, komoly a helyzet, arra gondoltak, hogy arra gondoltak, hogy lerohanják és megtámadjáklerohanják és megtámadják őket. És a csata őket. És a csata igen kemény volt.’igen kemény volt.’

gondolták és meg is tettékgondolták és meg is tették

1818

az “az “anaranar + FI" grammatikalizációjában kell lennie egy + FI" grammatikalizációjában kell lennie egy fázisnak, amikor a ‘szándék’ jelentés kiugrófázisnak, amikor a ‘szándék’ jelentés kiugró

+ az implikatúrák konvencionalizálódási folyamatának + az implikatúrák konvencionalizálódási folyamatának részletesebb vizsgálata, törölhetőségi tesztrészletesebb vizsgálata, törölhetőségi teszt

nem implikatúra, a ‘szándék, akarat’ nem implikatúra, a ‘szándék, akarat’ jelentéskomponens a lexéma jelentésén belül válik jelentéskomponens a lexéma jelentésén belül válik kiugróvákiugróvá

mozgás egy adott cselekvés céljával mozgás egy adott cselekvés céljával → a→ a cselekvés cselekvés előrevetítéseelőrevetítése → → hangsúly a cselekvésenhangsúly a cselekvésen

→→ jelen idejű segédigejelen idejű segédige →→ JÖVŐ JÖVŐ→→ múlt idejű segédigemúlt idejű segédige → → a cselekvés megtörténte a cselekvés megtörténte

valószínű valószínű →→ →→ MÚLT (katalán) MÚLT (katalán)

1919

EREDMÉNYEKEREDMÉNYEKAz implikatúrák kettős módon terelhetik egy adott Az implikatúrák kettős módon terelhetik egy adott

irányba a jelentésváltozást:irányba a jelentésváltozást:

új tartalomként beépülhetnek a kódolt új tartalomként beépülhetnek a kódolt jelentésbejelentésbe

+ elősegíthetik, hogy egy már meglévő + elősegíthetik, hogy egy már meglévő jelentéselem kiugróvá váljon egy lexéma jelentéselem kiugróvá váljon egy lexéma fogalmi szerkezetébenfogalmi szerkezetében

A morfológiai adatok támogatják a jelen elemzést.A morfológiai adatok támogatják a jelen elemzést.KiindulópontKiindulópont: múlt idejű segédigés alakok (Juge : múlt idejű segédigés alakok (Juge

2006).2006).

2020

A MISZTIKUS TÉNYEZŐA MISZTIKUS TÉNYEZŐ„„A metafora a valóság természetének A metafora a valóság természetének

megsejtése.” A metafora heurisztikák, megsejtése.” A metafora heurisztikák, kreatív ötletek kiindulópontja lehet, a kreatív ötletek kiindulópontja lehet, a metanyelv kialakításában is szerepe van. metanyelv kialakításában is szerepe van. (Lass 1997)(Lass 1997)

„„a nyelv mint élő lény” a nyelv mint élő lény” (Milroy 2003) (Milroy 2003)

Milyen adatokat vonjunk be az elemzésbe?Milyen adatokat vonjunk be az elemzésbe?

részleges bázis, deduktív rendszer helyett részleges bázis, deduktív rendszer helyett plauzibilis érveléssel írható leplauzibilis érveléssel írható le

2121

ÉRVELÉSÉRVELÉS „„A valószínű valószínűleg megtörtént, a valószínűtlen A valószínű valószínűleg megtörtént, a valószínűtlen

valószínűleg nem.”valószínűleg nem.” A deduktív rendszer irreleváns a nyelvtörténetben, A deduktív rendszer irreleváns a nyelvtörténetben,

nincsenek törvények, csak tendenciák, valószínűségi nincsenek törvények, csak tendenciák, valószínűségi érvek.érvek.

A történeti érvek hálózatot alkotnak, az eltérő A történeti érvek hálózatot alkotnak, az eltérő premisszákból levont következtetések konvergálnak.premisszákból levont következtetések konvergálnak.

Legyen-e deduktív a hipotézisek ellenőrzése?Legyen-e deduktív a hipotézisek ellenőrzése?

Magyarázat:Magyarázat: a körülmények hosszas felsorolása, nem fér bele egy a körülmények hosszas felsorolása, nem fér bele egy

hipotetikus-deduktív rendszerbe. A nyelvi változás hipotetikus-deduktív rendszerbe. A nyelvi változás elmélete nem lehet prediktív.elmélete nem lehet prediktív.

egy jelenség leírása egy általánosabb jelenség egy jelenség leírása egy általánosabb jelenség példájaként; a tények tágabb összefüggésbe példájaként; a tények tágabb összefüggésbe helyezése; rendezett ismeret, több tény helyezése; rendezett ismeret, több tény összefüggésének felismerése. A grammatikalizáció-összefüggésének felismerése. A grammatikalizáció-elmélet rendelkezik prediktív erővel. (Heine 2001)elmélet rendelkezik prediktív erővel. (Heine 2001)

2222

KONKLÚZIÓKONKLÚZIÓ a vizsgálat konkrét tárgyára („a vizsgálat konkrét tárgyára („anaranar + FI” + FI”

grammatikalizációja) grammatikalizációja) és az elméletre vonatkozó eredmények (implikatúrák és az elméletre vonatkozó eredmények (implikatúrák

szerepe a jelentésváltozásban)szerepe a jelentésváltozásban)

→→ módszertan: a diskurzusra és a kognitív folyamatokra módszertan: a diskurzusra és a kognitív folyamatokra támaszkodó elemzések ötvözésetámaszkodó elemzések ötvözése

→ → a ta történeti pragmatika adatproblémáján segíthet a örténeti pragmatika adatproblémáján segíthet a jelenlegi nyelvhasználat vizsgálata isjelenlegi nyelvhasználat vizsgálata is

A történeti pragmatika különösen érzékeny az A történeti pragmatika különösen érzékeny az adatkérdésre.adatkérdésre.

Több irányból érkező adatok, több szempont ötvözése.Több irányból érkező adatok, több szempont ötvözése. Különböző nyelvi szintek (nyelvtan és pragmatika) Különböző nyelvi szintek (nyelvtan és pragmatika)

adatainak koherens magyarázata.adatainak koherens magyarázata. Az elmélet módosításának lehetősége.Az elmélet módosításának lehetősége.

2323

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!BibliográfiaBibliográfia

Bybee, Joan L. 2001: Bybee, Joan L. 2001: Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Frequency. Frequency. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. The Handbook of Historical The Handbook of Historical LinguisticsLinguistics. Blackwell, Oxford. 602–23.. Blackwell, Oxford. 602–23.

Bybee, Joan L. 2002: Cognitive processes in grammaticalization. In: Tomasello Bybee, Joan L. 2002: Cognitive processes in grammaticalization. In: Tomasello (ed.): (ed.): The New Psychology of LanguageThe New Psychology of Language. Vol. II. Lawrence Erlbaum . Vol. II. Lawrence Erlbaum Associates. New Jersey.Associates. New Jersey.

Detges, Ulrich 2004: How cognitive is grammaticalization? The history of the Detges, Ulrich 2004: How cognitive is grammaticalization? The history of the Catalan Catalan perfet perifràsticperfet perifràstic. In: O. Fischer – M. Norde – H. Perridon (eds.) . In: O. Fischer – M. Norde – H. Perridon (eds.) Up Up and down the cline – The Nature of Grammaticalization. and down the cline – The Nature of Grammaticalization. John Benjamins. John Benjamins. Amsterdam/Philadelphia. 211–27.Amsterdam/Philadelphia. 211–27.

Fischer, Olga 2004: What counts as evidence in historical linguistics? Fischer, Olga 2004: What counts as evidence in historical linguistics? Studies Studies in Languagein Language 28/328/3. 710–40.. 710–40.

Fischer, Olga 2007: Fischer, Olga 2007: Morphosyntactic Change. Functional and Formal Morphosyntactic Change. Functional and Formal Perspectives.Perspectives. Oxford University Press. Oxford University Press.

Fortson, Benjamin 2001: An approach to semantic change. In: Joseph, B. D. – Fortson, Benjamin 2001: An approach to semantic change. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. Janda, R. D. The Handbook of Historical LinguisticsThe Handbook of Historical Linguistics. Blackwell, Oxford. 648–. Blackwell, Oxford. 648–66.66.

Heine, Bernd 2001: Grammaticalization. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. Heine, Bernd 2001: Grammaticalization. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. The The Handbook of Historical LinguisticsHandbook of Historical Linguistics. Blackwell, Oxford. 575–601.. Blackwell, Oxford. 575–601.

2424

Hopper, Paul J. – Traugott, Elizabeth Closs 1993: Hopper, Paul J. – Traugott, Elizabeth Closs 1993: GrammaticalizationGrammaticalization. . Cambridge University Press. Cambridge.Cambridge University Press. Cambridge.

Jacobs, Andreas – Jucker, Andreas H. 1995: The Historical Perspective in Jacobs, Andreas – Jucker, Andreas H. 1995: The Historical Perspective in Pragmatics. In: Jucker, A. H. (ed.). Historical Pragmatics. Benjamins, Pragmatics. In: Jucker, A. H. (ed.). Historical Pragmatics. Benjamins, Amsterdam–Philadelphia. 3–27.Amsterdam–Philadelphia. 3–27.

Jucker, Andreas H. 1994: The feasibility of historical pragmatics. Jucker, Andreas H. 1994: The feasibility of historical pragmatics. Journal of Journal of PragmaticsPragmatics 2222. 533–5.. 533–5.

Juge, Matthew L. 2006: Morphological factors in the grammaticalization of the Juge, Matthew L. 2006: Morphological factors in the grammaticalization of the Catalan „go” past. Catalan „go” past. Diachronica Diachronica 23/223/2. 313–39.. 313–39.

Kearns, Kate 2002: Implicature and Language Change. In: Verschueren, Jef – Kearns, Kate 2002: Implicature and Language Change. In: Verschueren, Jef – Jan-Ola Östman – Jan Blommaert – Chris Bulcaen (eds.): Jan-Ola Östman – Jan Blommaert – Chris Bulcaen (eds.): Handbook of Handbook of PragmaticsPragmatics..

Lass, Roger 1997: Lass, Roger 1997: Historical linguistics and language change.Historical linguistics and language change. Cambridge Cambridge Studies in Linguistics 81. Cambridge.Studies in Linguistics 81. Cambridge.

Lehmann, Christian 2004: Data in linguistics. Lehmann, Christian 2004: Data in linguistics. The Linguistic ReviewThe Linguistic Review 21/3-421/3-4. . 175–210.175–210.

Levinson, Stephen C. 2000: Levinson, Stephen C. 2000: Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational ImplicatureConversational Implicature. MIT. Cambridge.. MIT. Cambridge.

Milroy, James 2003: On the Discourse of Historical Linguistics: Language-Milroy, James 2003: On the Discourse of Historical Linguistics: Language-Internal Explanation and Language Ideologies. Internal Explanation and Language Ideologies. Forum for Modern Language Forum for Modern Language StudiesStudies 39/439/4. 357-370.. 357-370.

Traugott, Elizabeth Closs 1999: The role of Pragmatics in Semantic Change. In: Traugott, Elizabeth Closs 1999: The role of Pragmatics in Semantic Change. In: Verschueren (ed.)Verschueren (ed.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics ConferenceInternational Pragmatics Conference, vol. II: 93–102. Amberes., vol. II: 93–102. Amberes.