Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Achatina fulica– afrikai óriáscsiga
Testhossz: 5-10 (24) cm, keskeny, kúpos ház: vörösesbarna, vékony sárga csíkokkal
İshazája: Kelet-Afrika
Betelepítették: Ázsia, világszerte trópusi és szubtrópusi területeken
Károkozása: honos növényfajokat és kultúrnövényeket nagy mennyiségben fogyaszt, növényi és emberi betegségeket terjeszt, honos csigákat veszélyeztet, megváltoztatja a táplálékláncot és az élıhelyet
Haszna: a világ számos helyére gyógyászati-, étkezési- és kutatási célból behozták
Elıfordul: mezıgazdasági területek, városok, természetes erdık, ültetvények, folyó- és tópartok, nedves élıhelyek, magas hımérsékletet (9-29 ºC ) és nedvességet igényel
Tápláléka: zöldségek, banán, bab, káposzta, karfiol, sütıtök, uborka, borsó, burgonyafélék
Szaporodása: hermafrodita, évente 100-500 petét rak
Szabályozás: ragadozó csigákkal és hengeresférgekkel, ezek a honos fajokat is veszélyeztethetik
Egyéb:-Védekezés hiányában az általa okozott kárt 1969-ben, Floridában 11 millió dollárra becsülték-Szabályozása: 60000-700000 dollárba kerülhet (Florida)-Az utakon balestet okozhat-Terjesztése mezıgazdasági termékekkel, növényekkel, talajjal, vagy házi kedvencként is történhet-Egy egyed éjszakánként 50 m-t is haladhat -Egy megtermékenyített egyed létrehozhat egy populációt-9 évig is elélhet
Szabályozás: győjtéssel és méreggel is
Asterias amurensis
Testhossz: 50 cm, sárga, piros vagy lilás mintázattal, a karok vége felkunkorodik
İshazája: Japán, É-Kína, Korea, Oroszország
Betelepítették: DK-Ausztrália
Károkozása: sokféle táplálékot fogyaszt, elhullott állatokat is, rátelepszik kagylókra, rákokra, visszaszorítására milliókat költenek
Haszna: megszárítva dísz
Elıfordul: tengerekben, sekélyebb, partközeli vizekben, 7-10 ºC-t kedvel, de alkalmazkodott Ausztráliában a 22 ºC-hozis.
Tápláléka: kagylók, puhatestőek, rákok, férgek, tüskésbırőek
Szaporodása: ivaros és ivartalan úton, 20 millió petét rakhat
Szabályozás: más csillagfajok és rákok fogyasztják, mivel széleskörően elterjedt teljes megsemmisítése lehetetlen, megelızés: a ballasztvízzel történı behurcolás megakadályozása, vegyszerekkel irtható, de ezek nem specifikusak, a győjtés, csapdázás mérsékelten hatásos (komposztnak)
Bufo marinus– óriás varangyTesthossz: 15-24 cm, erıteljes felépítéső, rövid lábú, barna, zöldes vagy feketés, hívóhangja telefonra hasonlít
İshazája: D-Amerika északi része, Közép-Amerika, szubtrópusi erdık
Betelepítették: világszerte:É-Afrika, Ázsia, Ausztrália biológiai kontrolként
Károkozása: a honos békafajokat kiszorítja (élıhely és táplálék), szinte mindent megeszik:, rovarok, csigák, ízeltlábúak, férgek, rákok, kisebb gerincesek (madarak, emlısök, hüllık, kétéltőek)
Haszna: a cukornád és egyéb kultúrnövények rovarkárosítóit és egereket, patkányokat is fogyaszt, toxinját Japánban afro-diziákumként, az indiánok nyílméregként használták, régen terhességi tesztként alkalmazták
Elıfordul: mezıgazdasági területek, városok, kertek, természetes erdık, ültetvények, folyó- és tópartok, nedves élıhelyek (sótőrı)
Szaporodása: évente 8000-35000 petét rak
Szabályozás: megelızés, győjtés, a kertek elkerítése, (zacskóban kidobás), feromonok használata
Egyéb:-a békát fogyasztó honos állatokés háziállatok elpusztulnak a méregtıl, a mérget 1 m-re is kifecskendezi,-évente 55 km-t is megtehet,- max. életkorát 10-40 évre becsülik- az 1800-as évek közepétıl terjesztik, 1932: „A békák megmentik a cukornádat”
Cryphonectria parasitica –szelídgesztenye kéregrák
Morfológia : sárga-narancssárga gombostőfejnyi piknidiumot képez, a kéregráknál a szár megduzzad, felhasadozik, a fák ágai, törzse elhalnak, a fák a gyökérsarjakkal regenerálódhatnak
İshazája: Ázsia
Betelepítették: Európa, Észak-Amerika
Károkozása: az Észak-Amerikában domináns Castanea dentatakéregrákját, a fák pusztulását okozta, más fafajok (tölgy, juhar, hikori) váltak dominánssá, megváltoztatta az erdık állatvilágát
Elıfordul: természetes és mesterséges erdıkben, más fafajokat is megtámadhat (tölgy, éger, gyertyán)
Szaporodása: a spórák a meleg, esıs idıben a széllel terjednek (tavasz -nyár -ısz)
Szabályozás: rezisztens szelídgesztenye létrehozása, elterjesztése, biológiai kontrol: a gombát károsító vírus kutatása
Egyéb: Japánból hurcolták be a Castanea crenata-n 1904 körül, a Spulerina simploniellalepkefaj elısegíti a kórokozó terjedését (Görögország)
Dreissena polymorpha– vándorkagylóTesthossz: 3 cm, fekete vagy barna sárga csíkokkal, változatos
İshazája: Fekete-tenger, Azovi-tenger, Kaszpi-tenger
Betelepítették: Ny-Európa, É-Amerika
Károkozása: szerves és szervetlen táplálékot is fogyaszt, verseng a honos fajokkal, növeli a víztisztaságot, egyes növények elszaporodását, ez egyes halfajok számára kedvezıtlen, honos kagylókra telepszik, éhezést, halált okozva, a honos kagylófajok populációját drámai mértékben csökkenti
Elıfordul: tavakban, lassan folyófolyókban 29 ºC-ig, ballasztvízzel, vízi jármővekkel, madarakkal terjed
Szaporodása: váltivarú, évente 1,5 millió petét rakhat, 3-5 évig is elélhet
Szabályozás: zárt, mesterséges rendszerben könnyő elpusztítani, de ezek az eljárások a természetben nem alkalmazhatók (mechanikai eltávolítás, kémiai kontrol (klór és brómvegyületek, csökkentett oxigéntartalom), természetes fogyasztó: récék, rákok, halak
Eichornia crassipes– vízijácint
Morfológia : 0,5 m-es nagyságot elérı, lebegı növény, levélnyele felfújt, levelei vastagok, viaszosak, kerekdedek, 4-25 liláskék virágból álló virágzat, gyöktörzse elérheti az 50 cm-t
İshazája: Brazília
Betelepítették: trópusi vizekben(5 kontinens 50 országába)
Károkozása: sőrő állományokat képez, csökkenti a víz oxigéntartalmát, növeli a tápanyagtartalmát, veszélyezteti a honos növény- és állatfajokat, hajózási, halászati problémákat okoz
Haszna: nehézfémek és szennyezıdések eltávolítása, takarmány (Kenya, Kína), dísznövény
Elıfordul: meleg- és mérsékelt édesvizekben, lassan folyó folyó- és állóvizekben, fagyérzékeny, a sótartalom korlátozza elıfordulását
Szaporodása: vegetatív és generatív úton, hosszú magtúléléső, számos megporzója ismert, vegetatív szaporodása jelentısebb
Szabályozás: a szerves anyagok (mőtrágya) csökkentése a vizekben, eltávolítás, learatás, biológiai kontrol: mikoherbicidekkel, rovarokkal
Felis catus– házimacskaTesthossz: 40-50 cm, 1,5-3 kg, változatos színő, mintázatú
İshazája: Afrika, afrikai vadmacska (F. silvestris lybica)
Betelepítették: világszerte
Károkozása: hatékony ragadozó, ezért veszélyeztetheti a honos madár- és egyéb állatfajok populációit, különösen a szigeteken, ill. a zsákmányállatok honos ragadozóit is, a veszélyeztetett madárfajok visszatelepítését is akadályozza Ausztrália, Új-Zélandon 6 endemikus madárfajt veszélyeztet, betegségeket terjeszthet
Haszna: káros rágcsálókat pusztít, háziállat, „gyógyhatású”
Elıfordul: mezıgazdasági területek, települések, erdık, füves, cserjés területek, folyópartok
Táplálkozás: ízeltlábúak, gerincesek
Szaporodása: évente 2-3-szor, 3-5 (1-7) utód születik
Szabályozás: ha háziállat: csengı, éjszakai bezárás, ivartalanítás, etetés, szigeteken: csapdázás, nem etetés
Egyéb: kb. 3000 éve domesztikálták Egyiptomban, a 18.-19. sz.-ban a hajókon a rágcsálok irtása miatt tartották, 15 évig is elélhet (2-3 év)
Gambusa affinisTesthossz: 40-70 mm, viszonylag nagy szem, lekerekített hátúszó, hosszúfarokúszó, hasa ezüstös, háta zöldes, sárgás vagy barnás
İshazája: USA déli része, Mexikó
Betelepítették: édesvizekbe szinte világszerte a szúnyogok szabályozására
Károkozása: agresszív, más halakat megtámad, alig pusztítja jobban a szúnyogokat, mint a honos halak, kihat a plankton, rovar- és rákfaunára, betegséghordozó
Haszna: élıeledel akváriumi halaknak, szúnyogirtás
Elıfordul: tavakban, lassú folyású folyóvizekben, 12-29 ºC között, de túléli a 42 ºC-t és a kevés O2-t is
Tápláléka: zooplankton, apró rovarok, detritusz
Szaporodása: elevenszülı, az ivadékokat az anya gondozza, számuk: 60-300
Szabályozás: oxigénhiányt okozó mérgekkel, (a többi halat el kell távolítani)
Lymantria dispar– (erdei) gyapjaslepkeTeljes hossza: 18-35 mm, a nıstény fehéres barnásszürke foltos, a hím barna sötétebb rajzolattal, csápja fésős
İshazája: Európa, É-Afrika, Ázsia
Betelepítették: É-Amerika
Károkozása: ált. nem okoz jelentıs károkat, de elszaporodva a gazdanövény teljes lombozatának elvesztését okozza, különösen más tényezıkkel (pl. szárazság, már rovarok, gombák) együtt veszélyes, a fák pusztulását okozhatja, a lárvák szıre egyes embereknél allergiát okozhat, a fákon élı, táplálkozóállatokat is veszélyezteti
Elıfordul: településekben, ültetett és természetes erdıkben, cserjésekben, folyópartokon
Tápláléka: 500 fa- és cserjefajon táplálkozik
Szaporodása: a narancssárga petecsomókat (100-15000 pete) a nıstény fatörzsekre, sziklákra, emberi létesítményekre rakja, ragadós váladékkal összetömöríti
Szabályozás: fürkészlegyekkel és darazsakkal fertızött európai bábokat helyeztek ki Amerikában, Bacillusthuringiensisszuszpenzió, peték eltávolítása, rovarirtó szerek, csapdák
Egyéb: a populáció 1-5 év alatt szaporodik el, É-Amerikába Európából hurcolták be, a hernyókat szél szállítja el a fa tetejérıl
Mnemiopsis leidyi
Testhossz: 100 mm, oldalirányban lapított, áttetszı vagy tejszerő, éjszaka zöldes
İshazája: É- és D-Amerika mérsékelt és szubtrópusi partjainál
Betelepítették: Fekete-tenger, Azovi-tenger, Égei-tenger, Kaszpi-tenger
Károkozása: zooplanktont, lebegıhalikrát és fiatalabb halakat, rákokat, csigákat fogyaszt, megváltoztatja a táplálékláncot (ragadozó halak és delfinek eltőnése), jelentısen csökkentette a biodiverzitást
Elıfordul: tágtőréső a víz sótartalmával (3-39%), hımérsékletével (4-31 ºC ) és minıségével szemben
Szaporodása: naponta 3000 petét is rakhat, önmegtermékenyítésre képes
Szabályozás: a teljes kiirtása lehetetlen, természetes élıhelyén számos fogyasztója van, véletlenül egy másik medúzát (Beroe ovata) szintén behurcoltak a tavakba, amely sikeresen visszaszorította a M. l.-t, és az ökoszisztéma regenerálódása elkezdıdött.
Egyéb: ballasztvízzel terjedt el
Morfológia : 4 spóratípusa van, tünetei: levélsárgulás, barnulás, száradás, hullás, elszínezıdés a xylémben, ágelhalás, szétterjed a koronában, az érzékeny fa elpusztulhat egy éven belül
İshazája: Ázsia
Betelepítették: Európa (1910), Észak-Amerika (1930)
Károkozása: az 1900-as évek közepén járvány Európában és Észak-Amerikában, a szilek érzékenysége: mezei, hegyi, vénic, a fertızést szíjácsszúk(Scolytus) is terjesztik
Ophiostoma ulmi, Ophiostoma novo-ulmi–szilfavész
Elıfordul: természetes és mesterséges erdıkben, településeken
Szabályozás: rezisztens klónok és hibridek létrehozása, a fertızött fák eltávolítása, elégetése, a vektorok visszaszorítása, fungicidekalkalmazása megelızésképpen is
Egyéb: Amerikában károsított fajok: U. americana, U. rubra, U. crassifolia, U. thomasii, a Scotylusscotylusmellett Hylurgopinusrufipesis terjeszti a gombát, a betegséget elıször Hollandiában detektálták: Dutch elm disease
Oryctolagus cuniculus– üregi nyúlTesthossz: 35-45 cm, sárgásbarna, füle 6-7 cm, le-kerekített, hátsó lába 7,5-9,5 cm
İshazája: Ibériai-félsziget
Betelepítették: Ázsia és Antarktisz kivételével minden kontinensre
Károkozása: komoly eróziós problémákat okoz túllegeléssel és üregkészítéssel, a honos fajokkal és a háziállatokkal verseng, számos honos növény- és állatfaj egyedszámát csökkenti, nem honos ragadozók (róka, macska) elszaporodását okozhatja
Haszna: már a rómaiak háziasították
Tápláléka: főfélék, gyökerek, gabona, zöldségek, fakéreg
Szaporodása: évente 5-7-szer, max. 7 utóddal, évente 30 utódot is nevelhet
Elıfordul : mezıgazdasági és bolygatott területeken, természetes erdıkben, ültetvényekben, cserjés és füves élıhelyeken, sivatagokban, repülıtereken, parkokban
Szabályozás: megelızés, kerítés, csapdázás, kilövés, vegyszer (mérgezett répa), biológiai kontroll: mixomatózis, vírus: nem ajánlott
Egyéb: a középkorban böjti eledel volt a fiatal nyúl
Sciurus carolinensis– szürke erdeimókus
Testhossz: 20-28 cm, farokhossz: 22 cm, háta szürke, hasa fehér, fülén nincs pamacs
İshazája: Észak-Amerika
Betelepítették: Angliába 1889-ben 350-t, Olaszországba, Dél-Afrikába
Károkozása: elsısorban a síksági lombos erdıkbıl, városi parkokból szorította ki a közönséges erdeimókust, lehántja a kérget a hajtásokról, valószínőleg a parapoxvírushordozója
Tápláléka: magvak, termések, virágok, rügyek, háncs, gomba, rovarok, madártojások, kukorica
Szaporodása: évente 3 almot rak, 2-3 utóddal
Elıfordul : mezıgazdasági területeken, városokban, természetes erdıkben, ültetvényekben, cserjésekben,
Szabályozás: Angliában megpróbálták kiirtani, sikertelenül (csapdázás, vadászat, jutalom felajánlása)
Fallopia sps.– japánkeserőfő fajokMorfológia : 100-300 cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár, szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél, összetett bugavirágzat, fehér lepel (július-szeptember), makkocska
İshazája: Kelet-Ázsia
Betelepítették: Európa, É-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland
Károkozása: folyók mentén, nyílt területeken sőrőállományokat képez, megakadályozza a honos fajok regenerációját, csökkenti a növény- és állatfajok diverzitását
Fallopia sps.– japánkeserőfő fajokHaszna: díszcserje, rekultiváció, erózióvédelem, méhlegelı, a fiatal hajtások ehetık, levelébıl szivart készítettek
Elıfordul: folyó- és állóvizek mentén, bolygatott és nedves területeken, településeken, fényigényes, a talajjal szemben tágtőréső
Szaporodása: vegetatív úton, gyöktörzzsel (238 hajtás/m2), a magok széllel terjednek
Szabályozás: mechanikai szabályozás csak hosszú távon és kis állományok esetén hatásos, glifozát
Fallopia sps.– japánkeserőfő fajok
Fallopia sps.– japánkeserőfő fajok
Fallopia japonica– ártéri japánkeserőfő
Fallopia x bohemica– hibrid japánkeserőfő
Fallopia sachalinensis– óriás japánkeserőfő
Fallopia sachalinensis– óriás japánkeserőfő
Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis
Sturnus vulgaris– seregélyTeljes hossza: 22 cm, télen és kora tavasszal: zöldesen csillogó fekete, szürkepettyes, nyáron: fekete, a fiatalok szürkésbarnák
İshazája: Európa, DNy-Ázsia, É-Afrika
Betelepítették: É-Amerika (díszmadár), D-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland (biológiai kontrol)
Károkozása: több száz millió dollár kárt okoz a mezıgazdaságban, a honos madárfajokat táplálékszerzési és fészkelési esélyeit csökkenti, más madárfajok fészkét foglalja el, a városi létesítményeket is károsíthatja
Haszna: rovarpopulációkat szabályoz, díszmadár
Elıfordul: mezıgazdasági területeken, városokban, természetes erdıkben, ültetvényekben, folyópartokon, füves és nedves élıhelyeken
Tápláléka: mindenevı, magok, rovarok, termése, gerinctelenek, növények
Szaporodása: költési idı: április-május, 4-6 kékeszöld tojást rak
Szabályozás: vadászat, csapdázás, riasztás hanggal, Észak-Afrikában mérgezik, vagy hálóval fogják, piacokon árulják
Egyéb: gyakran több mint 3000-es csoportot alkot, városokban, nádasakban éjszakáznak,vadon 21 évet is megélhet,jó hangutánzó
Tamarix ramosissima– odesszai tamariskaMorfológia : rózsaszín virágúdíszcserje, pikkelylevelekkel, virágai végálló füzérekben nyílnak
İshazája: D-Európa, Ázsia
Betelepítették: É-Amerika
Károkozása: a honos fa- és cserjefajokat (főz- és nyárfajok) kiszorítja, rovar- és madárfaunája szegény, a talaj tekintetében rendkívül tágtőréső, megváltoztatja a folyók szélességét, vízhozamát, kiszárítja a talajt, gyúlékony
Haszna: díszcserje, szélfogó, erózióvédelem, méhlegelı, régen bútorként és tőzifaként hasznosították, egyes madárfajoknak fészkelési lehetıséget biztosít
Elıfordul: folyó- és állóvizek mentén, 2100 m-es magasságig
Szaporodása: magvai széllel terjednek, rovarmegporzású, szára könnyen meggyökeresedik
Szabályozás: a kisebb egyedek kézzel eltávolíthatók, a kivágás utána gyökfıt érdemes roncsolni, a vegyszeres visszaszorítás is hatásos (triclopyr, glifozát, stb.), égetés, kecskék és levélbogarak is fogyasztják
Trachemys scripta elegans– vörösfülő
ékszerteknıs Teljes hossza: 15 cm, vörös foltos fej, háta zöld alapon fekete és krémszínő csíkokkal, hasa krémszínőfekete rajzolattal, a nıstények mellsılábain rövidebb a karom
İshazája: USA
Betelepítették: Ausztrália, Ázsia, Európa, D-Afrika
Károkozása: közkedvelt díszállat, ezért sokhelyütt megtelepedett, verseng a honos teknısfajokkal, mindenevı: rovarok, rákok, férgek, kétéltőek, csigák, halak, növények, madárfiókák, szeret madárfészkekben sütkérezni
Elıfordul: tavaknál, nedves területeken, kedveli a napos ágakat, köveket
Szaporodása: 3-11 tojást rak
Szabályozás: úszó csapdákkal elfogható, a tojások összegyőjthetık
Egyéb: 1970 óta nagy mennyiségben tenyésztik az USA-ban, importálják
Paravespula vulgaris– kecskedarázs
Teljes hossza: 11-19 mm, a potroh fekete-sárga csíkos, a dolgozók szeme mögött fekete folt található
İshazája: Holarktikus
Betelepítették: Ausztrália, Új-Zéland
Károkozása: csípése fájdalmas, a honos rovar- és madárfajokkal verseng (rovarokat és nektárt fogyaszt), gyümölcsöket eszik, fészkét föld alatt, fák odvában vagy épületekben készíti
Elıfordul: településekben, ültetett és természetes erdıkben, cserjésekben
Tápláléka: nektár, mézharmat, gyümölcsök, ízeltlábúak (kétszárnyúak, lepkék, pókok)
Szaporodása: a megtermékenyített királynı áttelel és tavasszal létrehozza az új kolóniát, a dolgozók ısszel elpusztulnak
Szabályozás: vegyszeres proteincsapdával, parazita fürkészdarazsakkal (Új-Zéland)
Egyéb: a királynı 30-70 km-t repül évente.