abaligeti roma skanzen

ELŐMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY | 2014

1

Készítette:

CampInvest Kft.

a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter

megbízásából

Pécs, 2014

ELŐMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI

TANULMÁNY - ABALIGETI ROMA SKANZEN -

2014.

Baranyai cigány kultúrát bemutató skanzen kialakítása Abaligeten


2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................... 3

2. Kulturális örökségturizmus ................................................................................................................. 4

2.1. A tárgyi örökségvédelem kibővíthetősége ................................................................................... 5

3. Projektgazda bemutatása ................................................................................................................... 6

3.1. Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter .................................................................................... 6

3.2. Korábbi fejlesztések, tevékenységek ............................................................................................ 8

4. Fejlesztési igény megalapozása .......................................................................................................... 9

4.1. Kereslet-kínálat elemzése............................................................................................................. 9

4.2. Versenytárs elemzés ................................................................................................................... 20

4.3. SWOT elemzés ............................................................................................................................ 22

4.4. Projekt célkitűzései, elvárt eredménye ...................................................................................... 24

5. Megvalósítási javaslat kidolgozása .................................................................................................. 26

5.1. Projekt nélküli eset bemutatása ................................................................................................. 26

5.2. Műszaki tartalom és a kialakítandó attrakció, vagy szolgáltatás leírása .................................... 29

5.3. Az üzemeltetés technikai feltételei ............................................................................................ 32

5.4. Az üzemeltetés személyi feltételei ............................................................................................. 32

5.5. Együttműködő partnerek ........................................................................................................... 36

5.6. Cselekvési ütemterv ................................................................................................................... 38

5.7. Kockázatelemzés ........................................................................................................................ 40

6. Marketingstratégia ........................................................................................................................... 43

7. Előzetes pénzügyi- és költség-haszon elemzés ................................................................................ 51


3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Abaligeti Roma Skanzen projekt( alternatív elnevezése: Abaligeti Roma Turisztikai és

Kulturális Központ) megvalósításával több célt is szolgálunk. Létrehozunk a kulturális

turizmus növekvő divatjához illeszkedve egy országos vonzerőt kifejteni képes új interaktív

turisztikai attrakciót, és hozzájárulunk a roma kultúra megőrzéséhez, az előítéletek

csökkentéséhez.

A projekt az alábbi fő elemekre épülne

a) Roma építészetet bemutató, a szabadtéri népi építészeti bemutatóhelyekhez (skanzenekhez) hasonló tematikus park kialakítása (lásd: Szennai Skanzen)

b) Roma kultúra és életmód tárgyi emlékeit bemutató tájház létrehozása

c) Élő roma népművészet (kézművesség, zene, tánc, stb.) alkotó színterének és bemutatóhelyének a kialakítása.

A helyszín kiválasztása során mindenképpen olyan területet kerestünk, ahol a turizmus

alapinfrastruktúrája adott, ahol már most jelentős turisztikai forgalom realizálódik. Az

Abaligeti Cseppkőbarlang 60-80 ezer fős éves látogatószáma, vagy az Orfűi Vízimalom több

mint 10 ezer fős éves látogatószáma alátámasztja azt, hogy egy kellően átgondolt attraktív és

interaktív új látogatóközpont elérheti a fenntartáshoz szükséges több tízezer fős

látogatószámot. Abaliget rendelkezik roma kisebbséggel, így a projekt társadalmi

beágyazottsága erősebb, mint pl. Orfűn. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a későbbi

foglalkoztatás során a projektbe helyi roma munkaerő is bevonható.

A fejlesztés csak pályázati forrásból valósulhat meg. Ennek egyik lehetséges forrása a megyei

önkormányzatnál „kezelt” TOP. A TOP keretében jelenleg is zajlik a projektgenerálás. Ha

sikerülne ezt az elképzelést belobbizni a megyei projektek közé, akkor a fejlesztés

finanszírozása megoldott lenne. A másik lehetséges verzió a 2015-ben újra megnyíló Horvát-

Magyar IPA projekt, ahol egy tájház hálózatfejlesztési program keretében lenne lehetőség

egy kisebb léptékű projekt megvalósítására.

Az elkészült fejlesztés működési modellje még nem került részletes kidolgozásra, de az

előzetesen is látszik, hogy csak komplex, több pilléren álló működési forma lesz fenntartható:


4

a) A fő pillért a turizmus jelenti. Ennek keretében a belépőjegyet vásárló látogatók száma meg kell haladja az évi 10.000 főt.

b) A turizmus pillér részeként egy alacsony komfortfokozatú diákszállást is ki kell alakítani, mely alapvetően a hagyományőrző táborok és más képzési programok célját szolgálják, de a szabad kapacitást bevetve a piacon hasznosítani.

c) Kulturális és oktatási tevékenységet is ki kell alakítani. Ha van rá mód, akkor normatív támogatásra jogosító tevékenységet, (pl. alapfokú művészeti iskola, családi napközi stb.) ha nincsen, akkor pályázati projektekre épülő tevékenységeket.

d) Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközét széleskörűen alkalmazni kell; a közmunka, pályakezdők munkatapasztalatot szerző támogatása, szociális szövetkezet létrehozása stb.

e) Intenzív adománygyűjtő tevékenységet kell folytatni (pl. külföldön) és nemzetközi projektekben kell részt venni.

A fentiek megvalósulása esetén az Abaligeti Roma Skanzen nem jelent fenntartási problémát

a település önkormányzatának, ugyanakkor jelentős gazdasági hasznot (foglalkoztatás,

turizmus) és ugyancsak jelentős társadalmi hasznot (cigány kultúra ápolása, a roma kérdés

pozitív kontextusba helyezése stb.) eredményezne a térség számára.

2. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGTURIZMUS

A 21. században a turizmus motivációi között egyre erőteljesebben jelenik meg az

élményszerzés. A felnövekvő generáció mellett, az idősebb korosztályok igényszintje is

növekszik, ennek hatására a turizmus vonzerői között megjelenik a „3S” csoport -, amely

magában foglalja a következő három elemet: sport (sport), látnivalók (spectacle),

megelégedettség (satisfaction) -. Ez a kategória már jelzi, hogy az alternatív turizmus válfajai

- esetünkben a kulturális örökség turizmus- kerülnek előtérbe (Lengyel, 2001). A turizmuson

belül tehát egyre nagyobb szerepet kap a kulturális turizmus. A jelenség az utóbbi években, a

fogyasztói szokások változásával, a diszkrecionális jövedelem növekedésével, a megváltozott

költési szokásokkal, végül a kulturális igények iránti kereslet növekedésével magyarázható

(Csapó-Matesz,2007).


5

A GPHARE támogatásával készített magyarországi felmérés eredményeire támaszkodva

elmondható, hogy az örökségturizmus, kulturális célok egyre nagyobb mértékben jelennek

meg turisztikai motivációként. A vizsgálat szerint a megkérdezett vendégek 30%-a

műemlékek, nevezetességek látogatása miatt érkezik a térségbe. Annak ellenére, hogy

önálló vonzerőként nem általános a kulturális cél megjelölése. Ezzel ellentétben viszont fő

motivációként a megkérdezett turisták 11,6 %-a kulturális örökséget jelölt meg, 1,4%-a

múzeumot, 0,8%-a pedig színházat, illetve mozit (Szabó, 2005; Sulyok, 2005).

2.1. A TÁRGYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM KIBŐVÍTHETŐSÉGE

A turizmus rendszerében a tényezőellátottság a kínálati oldalon, elsődlegesen a vonzerőben

jelenik meg. Az örökségi termék összeállításának speciális elemei, jellegzetességei vannak.

Figyelembe kell venni a termék védett jellegét, illetve a társadalomban és annak

fejlődésében betöltött szerepét, funkcióját.

1. ábra: Örökségi termék összeállítása. saját szerk. Forrás: Czene Zs. 2004.

Az örökségi tervezés − melynek része az örökségturisztikai termék is − a múlt emlékeinek

megfelelő felhasználását jelenti.


6

2. ábra: Az örökségi termék kialakításának modellje. Saját szerk. Forrás: Kozma, 2002.

Az örökségi tervezés során kiemelten kell figyelembe venni, hogy a tevékenység - így a

szelekció, a csomaggá szervezés - Abaligeten, azaz az orfűi desztináció területén történik, így

annak sikerességét meghatározza az Orfű-Abaliget térségében tevékenykedő

szervek/szervezetek, intézmények, illetve azon szervezetek, melyek a Nyugat-Mecsek e

térségében végzik kutatásaikat, munkájukat - esetünkben a Abaliget Község Önkormányzata,

Abaligeti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Orfűi Turisztikai Egyesület TDM Szervezete, PTE-

BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék - . A sikeresség emellett attól is függ, hogy a

helyi lakosság mennyiben érzi magáénak, mennyire válik identitásának részévé.

3. PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

3.1. DÉL-DUNÁNTÚLI ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KLASZTER

A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter célja a régió épített, tárgyi és szellemi kulturális

örökségén alapuló turisztikai szolgáltatók együttműködésének erősítése, közös eredmények

elérése a turisztikai szolgáltatások fejlesztése és értékesítése terén.


7

A kulturális örökség megismerésére irányuló növekvő igény valamint az örökség

megőrzésének fontossága, egyben fenntartható hasznosításában rejlő térségfejlesztési

lehetőségek kihasználása felveti az e területen meglévő szakmai tapasztalatok

összekapcsolásának szükségességét. Az örökség védelme és hasznosítása ugyanakkor

komplex szaktudást igényel (építészet, műemlékvédelem, muzeológia, régészet, szociológia,

néprajz, területfejlesztés és területrendezés, gazdasági, jogi és pénzügyi ismeretek, stb.).

A klasztertagok közös érdeke, hogy az általuk végzett tevékenységek eredményességének,

saját és közös versenyképességük növelésére a menedzsment szervezet olyan feladatokat

vállaljon fel, melyek egyenként csak alacsony hatékonysággal kezelhetőek. A klasztertagok

felismerték, hogy számos területen tudják segíteni egymást:

- örökségturizmussal kapcsolatos régiós fejlesztések koordinálása,

- kutatóhelyek és az örökségi helyszínek közötti innovációs fejlesztések, illetve igények

közvetítése, (alább külön kitérve az egyetem és a területi partnerek együttműködésére)

- fejlesztések, marketingprogramok összehangolása – egységes arculati elemek alkalmazása,

- célcsoportok „összehangolása”

- hosszútávon kiemelkedő örökségi értékekkel rendelkező települések összefogása,

szaktanácsadási hálózat működtetése önkormányzatok, civil közösségek számára

- adatbázis építés, örökség térkép létrehozása, annak folyamatos fejlesztése, bővítése

- kiegészítő projektek, fejlesztések koordinálása, menedzselése közös piaci érdekek

felismerése

- klasztertagok összehangolt, közös bázison szervezett humán erőforrás fejlesztése,

- kompetencia kézikönyv

- együttműködés utazási irodákkal – hasznosítható információk a keresletről

- informatikai fejlesztések, digitális technológia fejlesztéseinek alkalmazása


8

3.2. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK

Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A-12-2012-0002) című

projektet 5 örökségi helyszín részvételével és közel 20 szolgáltató partner részvételével 5 fő

témakör mentén került megtervezésre:

Világörökség-helyszínek együttműködése

– a meglévő világörökségi helyszínek (Pécs) és a szellemi világörökség részét képező mohácsi

busójárás kiemelt kezelése mellett a Limes Tolna megyei és Baranya megyei szakaszának

turisztikai attrakció fejlesztése és a világörökségi cím elnyerése

- közös fenntartási-üzemeltetési kérdések; megfelelés az UNESCO szabályozási

követelményeinek, előírásainak; közös lobby tevékenység; pályázati források közös lehívása,

világörökségi terméklánc kialakítása, stb.

A kézműves örökség

- a meglévő örökségekre üzleti alapon tervezett innovatív termékfejlesztés a dél-dunántúli

kézműves mesterségekre alapozva (megtartva az örökségi értékek, helyszínek egyediségét)

Hálózatfejlesztés mentén különböző érdekcsoportok kialakítása

- az örökség mind teljesebb kiterjesztésével, a természeti örökség, a nemzetiségi örökség

irányába is. (a kulturális örökség több mint kultúra, hiszen a kultúra csak egy szelete az

örökség magában hordozza egy térség és az ott élő közösség legáltalánosabb jellemzőjét:

magát a kultúrát, tehát a kultúra csak egy részét képezi az örökségnek).

Klaszter működésének célja továbbá, hogy megtalálja azt az üzleti tevékenységet, ami

mentén összekapcsolhatóak az örökségi értékek.

Az ifjúság és a helyi lakosság bevonása, fogékonnyá tétele, aktiválása

- pedagógiai programok, interaktív játékok, örökségnevelés már óvodás kortól, kézműves

tevékenységekben az örökséghez kötődő témák megjelenítése


9

- a pécsi világörökségi helyszínhez kapcsolódó északi várfal-sétány hasznosítása, mint

értékközpontú tematikus park (interaktív kézműves foglalkozások, szakmai programok,

agórák, játszóházak, „kamasz-játszóterek” – kreatív foglalkozó-terek)

- A Kultúrkert adottságainak hasonló kihasználási lehetőségei

Minőségbiztosítás – jogi szabályozás

- minősítési szempontrendszer felállítása

– minőségbiztosítási modell (az Európai Kulturális Városok Hálózatának projektjeként

kidolgozott minőségbiztosítási standard adaptálása, tesztelése)

4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA

4.1. KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE

Keresletelemzés

A kultúra jelentősen befolyásolja a turisták keresletét, hiszen az egyén intellektuális és

esztétikai fejlődése meghatározza azt, hogy milyen tevékenységekben leli örömét, mivel tölti

szabadidejét és mire fordítja diszkrecionális jövedelmét, valamint hatással van arra, hogy a

turista milyen attrakciókat keres fel. Az egyén iskolázottsága, műveltsége egyúttal azt is

befolyásolja, hogy mennyire tudja turistaként értékelni a felkeresett vonzerőket.

Egyre keresettebb célterületté válnak azon települések, városok, melyek gazdag történelmi

múlttal rendelkeznek, ezáltal a tengerparti üdülések helyett egyre nagyobb arányban

választják a turisták a városlátogatásokat, kulturális, történelmi vonatkozású kirándulásokat.

A projekt keretében a térség roma közösségének kulturális örökségét bemutató skanzen

jellegű kiállítótér kerül megvalósításra, amely - a turisztikai kereslet jelenlegi tendenciái

szerint- további kulturális vonzerőként jelenhet meg az örökségturizmus palettáján.

A Magyar Turizmus Zrt. (továbbiakban: MT Zrt.) 2013-ban reprezentatív minta alapján

végzett vizsgálata is arra enged következtetni, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a


10

kulturális célú utazások, a megkérdezettek majdnem fele kifejezetten kulturális célból

utazott, a válaszadók további 16 százaléka szintén részt vett valamilyen kulturális

tevékenységben az adott utazása alkalmából, csupán az utazók 2 százaléka nyilatkozott úgy,

hogy nem érdeklődött kirándulása során kulturális tevékenység iránt (3. ábra).

4. ábra: Belföldi utazás megoszlása (%), 2013. Forrás: MT Zrt.,

2013.

3. ábra: Kulturális aktivitás, 2013. Forrás: Eurobarometer, 2013.


11

Magyarországon 2008-ban megközelítőleg 9 ezer kulturális szolgáltatást nyújtó intézmény

működött, amelyek 40%-a közművelődési intézmény volt, a fennmaradó 10%-on pedig a

mozik, színházak és múzeumok osztoztak.

Hazánkban működő kulturális intézmények országosan több mint félmillió kulturális

eseményt szerveztek, közel 14 ezer színházi előadást, 100 ezer közművelődési rendezvényt

és mintegy háromezer múzeumi kiállítást. A kulturális intézményekben, illetve azok

rendezvényein csaknem 50 millió látogatást regisztráltak, amelyek nagy része a kulturális

turizmus keretében valósult meg. A belföldi és nemzetközi turizmus kiemelkedő célpontjai a

muzeális intézmények kiállításai és az emlékhelyek. Évek óta mintegy 10 millió látogatót

regisztrálnak a múzeumokban, közülük – becsült adatok szerint – 17—20%-a külföldi turista.

A fentiekben vázolt statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy az Abaliget

térségében tervezett Roma Skanzen kialakítása hasonló mértékű érdeklődést mutatna, mivel

egyértelműen a muzeális értékekhez kapcsolható jelen előmegvalósíthatósági tanulmány

turisztikai termékkínálat bővítésének lehetősége.

Célcsoportok

A kultúra a turisztikai mobilitás egyik legjelentősebb motivációja. Bár a kulturális

turizmusban részt vevő utazók heterogén jellemzőkkel rendelkeznek, általánosságban

elmondható, hogy a kulturális turisták viszonylag magasan iskolázottak, az átlagot

meghaladó jövedelemmel rendelkeznek, és az átlagosnál kissé magasabb körükben a nők

aránya. Életkorukat tekintve egyaránt megtaláljuk köztük a fiatalabb és az idősebb

generációkat, megfigyelhető azonban némi eltérés a különböző korú látogatók érdeklődési

körét tekintve: az idősebbek jobban érdeklődnek a kulturális örökségattrakciók iránt, a

fiatalabbakat pedig jobban vonzzák a rendezvények és a populáris kultúra. Viszonylag magas

azon kulturális turisták aránya, akiknek a foglalkozása kapcsolódik a kulturális szférához.

A Magyar Turizmus Zrt. (továbbiakaban: MT Zrt.) kutatásai is arra engednek következtetni,

hogy mind a 18-40 éves, mind a 40 év feletti korosztály érdeklődési körét lefedi a kulturális


12

turizmus által kínált lehetőségek.

Jellemző tendencia továbbá, hogy az ott éjszakázó turisták teljes költésük mintegy 2%-át

fordították kulturális kiadásokra, túlnyomó részét pedig szállásra (45%) és vásárlásra (21%).

Amennyiben azonban nem rendelkezne mindazokkal a kulturális értékekkel, amelyek a város

fő attrakcióit jelentik, a turizmusból származó bevételei a jelenlegi szint töredékére

zsugorodnának, tehát összességében a kulturális szféra teremti meg a turizmus alapját.

Megfigyelhető továbbá, hogy egy-egy jelentős kulturális turisztikai desztináció a

környezetében is képes komoly turisztikai keresletet generálni, tehát a kulturális vonzerők

hasznosításának multiplikátor hatása térben is érvényesül.

Kínálatelemzés

A kulturális és örökségturizmus terminust Silberberg a következőképpen definiálja: „A

kulturális és örökségturizmus a gazdasági fejlődés olyan eszköze, amely a gazdasági

növekedést az olyan, a helyi közösségen kívüli látogatók vonzásával éri el, akiket részben

vagy egészben az adott régió, közösség, csoport vagy intézmény történetének,

művészetének, tudományának,életstílusának vagy örökségének megismerése motivál”.

Mivel az élő hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik

napjainkban, ezért napjaink utazói a passzív megfigyelés helyett az aktív bevonódás

élményét keresik, amelyen keresztül a helyi közösség és kultúra részévé válhatnak, és az

átélt autentikusság élményét tapasztalhatják meg. A keresleti trendek értelmében a

meglátogatott közösség kultúrájának, szokásainak megtapasztalása olyan turisztikai

termékek középpontját jelenti, mint a kulturális turizmus, az ökoturizmus, és a falusi

turizmus. Az összemosódás tendenciája érezhető ezen turisztikai termékek között, hiszen a

desztináció atmoszférájának, életstílusának megtapasztalása a kulturális turizmus egyre

élményeleme szegmense, és a népi hagyományok megismerése és átélése akár a

városlátogató turizmus része is lehet.

A kulturális turizmus az összes idegenforgalom mintegy 7-8%-át adja és a turizmus ágának

legdinamikusabban növekvő szektora. Figyelembe véve, hogy a turizmusból származó

jövedelem az UNWTO adatai szerint 2010-ben elérték a 919 milliárd amerikai dollárt ez 64-


13

74 milliárd dolláros forgalmat jelent. . Emiatt érthető, hogy miért is kapott kiemelkedően

fontos szerepet több európai országban, így Magyarországon is (lásd Kulturális Turizmus

Fejlesztési Stratégia 2009-2013).

Abaliget

Abaliget (németül Abaling) község a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében, Pécstől kb.

16 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra fekvő közkedvelt kiránduló-

és üdülőhely.

A kora vaskor idején bukkant fel az illyr nép a térségben. Majd az illyr népcsoportot a kelták

hódították meg és elfoglalták földváraikat. A rómaiak a kelták által lakott területekre

telepedtek, ezt követően a népvándorlás idején több népcsoport vonult át a vidéken; a hun,

germán, avar, illetve szláv népcsoportok mozgása után megérkeztek a honfoglaló magyarok.

A falut végül az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja - Aba - bolgár-

török eredetű "atya" jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja - liget - a

5. ábra: Abaliget. Forrás: maps.google.com

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orf%C5%B1


14

"kisebb erdő" jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először

"Abaligethe" neve. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék, továbbá a mecseki

völgyek magyar lakossága jórészt kicserélődött.

Ezt követően több hullámban zömmel német jobbágyok érkeztek a térségbe, majd a század

közepén magyarok is megjelentek a faluban. A letelepedett kisebb népcsoportok jellemzően

hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. Majd a nagyobb történelmi fordulópontok, mint

az 1848-as szabadságharc, illetve az első és második világháború megmozgatta a

letelepedett népcsoportokat. A két világháború közti időszakban jellemzően jómódú

földbirtokosok lakták a vidéket, főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak. Emellett

a környékhez tartozó erdők és az akkor működő kőfejtők is munkalehetőséget biztosítottak.

A második világháború időszakában az itt élők nagy részét is érintette a kitelepítés, ennek

köszönhetően jelentős változások következtek be a települési lakossági összetételét illetően.

A diszidált, vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvidékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről

érkeztek kisebb népcsoportok, illetve a letelepedést vállaló cigányság is megjelent és a mai

napig meghatározó közössége Abaliget lakosságának.

A cigányok különböző népcsoportjai közül elsősorban legmagasabb arányban beások, de

kisebb számban oláh-, illetve romungrók is élnek a térségben. A beások népneve az ó-román

„bányász” szót őrzi, egyéni, de jellegében tiszta román nyelvjárást használnak. A beás

cigányok Moldvából és Erdélyből vándoroltak a délvidéki területekre. A magyar köznyelv a

beás cigányokat legtöbbször teknővájó cigányokként említi, illetve a Dunántúlon használják

rájuk még az oláh cigány elnevezést is. A beások tulajdonképpen a hazánkba legkésőbb

betelepülő cigány etnikai csoport, az 1800-as évek végén, sőt az 1900-as évek elején is

érkeztek a mai Magyarország területére. Túlnyomó többségük mint ahogy azt már

említettük, a dél-dunántúli térségben telepedett le. A beások a következő nyelvjárások

szerint három csoportba különíthetők: az árgyelán (erdélyi), a muncsán (munténiai) és a

ticsán (tiszai) dialektust beszélőkre, amelyek közül az árgyelán a leggyakoribb nyelvi forma.


15

Az oláh cigányok elsősorban a cerhári-k (sátorosok), csurári-k (rostakészítők), mashari-k

(halászok), colari-k (szőnyegesek), khelderashi-k (házalók), valamint guvári-k

(marhahajcsárok, pásztorok) csoportjaira különíthetők el. A romungrók, vagyis magyar

cigányok -általában rájuk használják a ’muzsikusok’ kifejezést - magyar anyanyelvűek.

Elnevezésük két romani szó összekapcsolásával jött létre: a „rom” és az „ungro”. Jelentése a

magyarországi cigány ember. Elnevezésüket az oláh cigányoktól kapták. Ez az etnikai

alcsoport érkezett a legkorábban, a 15-16. században a Kárpát-medencébe. Az a cigány

nyelvjárás, amit ideékezésükkor használtak, már csak nyomokban található meg kis

településeken, mint például a Baranya megyei Versenden.

Hagyományos cigány mesterségek, foglalkozások

A kézművesség mindig is a cigányság egyik legfőbb megélhetési forrását jelentette.

Magyarországon egészen az 1700-as évekig jellemző ez a tendencia, majd az ipari forradalom

időszaka fokozatosan háttérbe szorította a kézműves munkák és szakmák iránti igényt. A

1. kép: Cigány asszony 1917-ből. Forrás: www.zaol.hu


16

cigányok a kereskedés mellett rengeteg fa- és fémipari munkát végeztek, munkájukra pedig

igen magas szintű kereslet volt; olyannyira, hogy sok roma közösség kifejezetten a

kovácsolásra specializálódott: egyszerű technikával, hordozható eszközökkel, helyben

fellelhető anyagok felhasználásával dolgoztak, őket nevezzük kolompároknak. Az asszonyok

jövedelmi forrása a kártyavetés, a jóslás, házaknál tevékenykedés (mosás, takarítás, stb.).

Majd a technika rohamos ütemű fejlődésének és a tömegtermelés előretörésének

köszönhetően a fémből készült eszközök, tárgyak egyre olcsóbbá váltak, így a cigányság

fémmegmunkáló tevékenysége - ezzel együtt a legfőbb megélhetési forrása - elveszítette

jelentőségét. Ugyanakkor továbbra is megmaradt megélhetési lehetőségként a fa

megmunkálásához köthető kézműves tevékenységek; mint a cirokseprű kötő, a kosárfonó és

a teknővájó. Jellemzően jó minőségű faeszközöket készítettek, így a mai napig népszerűek a

cigányok által, kézzel készített kézműves használati tárgyak. Emellett fontos kiemelni, hogy

egy-egy cigány közösség általában egyfajta kézműves foglalkozást sajátított el, így a

megtanult kézműves szakma generációról generációra öröklődött (pl. kosárfonó, rézműves,

kovács, tippanos, stb.). Vándorló népként településről településre járva kínálták

szolgáltatásaikat, termékeiket, emellett gyakran megjelentek helyi vásárokon, piacokon.

2. kép: Kosárfonó cigány. Forrás: www.zaol.hu 3. kép: Teknővájó cigány. Forrás: www.zaol.hu


17

A kézműves foglalkozások mellett jellemző megélhetési formák közé sorolható a

vándorkereskedelem velejárójaként a mutatványozás, jóslás, cirkuszozás. Az 1700-as

években viszont egyre nagyobb igény mutatkozott a nemesi családokban a cigányzenészek

szolgáltatásaira. Népszerűségüket széleskörű zenei tudásuknak és ehhez kapcsolódóan

alkalmazkodóképességüknek köszönhették, minden kéréshez igazodtak, tehát nem

kifejezetten a zeneművészet szempontjai voltak mérvadóak ekkor. Ennek ellenére

megfigyelhető a cigányság zenei kultúrájában egy bizonyos kettőség. Egyrészt a cigány

nemzetségek ’zárványok’ voltak, azaz zárt csoportok, akik igyekeztek hűen megőrizni saját

közösségükre jellemző zenei hagyományaikat, kultúrájukat, ápolni azokat. Másrészt a zene

egy fontos megélhetési forrásként is funkcionált. Ebben az esetben hátérbe szorult a

hagyományőrzés és a megrendelő igényeihez igazodva zenéltek, bármilyen kívánságot

teljesítve, ennek köszönhetően széles zenei tudással rendelkeztek, a cigányzenétől a magyar

nótákon át a keringőig, mindent el tudtak játszani.

A cigány kultúra tehát a fentiekben említett ún. hagyományos, illetve klasszikus cigány

foglalkozási formákban jelenik meg, e tekintetben elsősorban nem szellemi, inkább tárgyi

kultúráról beszélhetünk a Dél-Dunántúli cigányság esetében is.

A cigányság szellemi kultúrájához is szorosan kapcsolódik a hit és hitvilág. A cigányság

hitvilága nem tekinthető vallásnak, eltér mindattól, amit vallásként ismerünk. Ha kimondjuk,

hogy vallás, máris megteremtődik tudatunkban a hittan; templom, pap, egyházközség, stb. A

cigányság esetében ez hiányzik. Mégsem lehet azt mondani, hogy a cigányok pogányok. A

cigány nem ismeri a Paradicsom szó jelentését. A vallásban az szerepel, hogy a Paradicsom a

mannák országa. A cigányoknál van ’Paradison’. Azt jelenti, hogy a „lélek után való vagyok",

amely utal a lélekvándorlás jelenségére, tehát egy magasabb szellemi, lelki kategóriára. A

cigányság mai hitvilága három hit keverékéből állt össze. Az egyik a ’Paradisonból’, a

lélekvándorlásból, tehát a többistenhitűségből, a másik keresztény hitből, valamint a

babonák világából. A három keveréke speciális és sajátos, minden más európai néptől eltérő

hitvilágot alakított ki, hozott létre a cigányság körében.


18

Dél-Dunántúli cigány népesség demográfiai jellemzői

A Dél-Dunántúlon élő népesség jellegzetes nemzetiségi összetétellel rendelkezik. A hazai

nemzetiségekhez tartozók döntő többsége (mintegy 95%-a) három kisebbségi népcsoportból

került ki: több mint 43%-a a cigány, 43%-a a német és közel 9%-a a horvát nemzetiséghez

kötődött.

A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás adatai szerint a Dél-Dunántúlon

összeírt, magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók 43,4%-a mondta magát cigány

nemzetiségűnek. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségek közül a cigányság képviseltette magát a

relatíve legnagyobb arányban a régióban. Az összeírás során 43 500 fő vallotta magát e

nemzetiséghez tartozónak, számuk nagymértékben – az országos átlagot meghaladóan –,

64%-kal bővült az elmúlt évtizedben. Népességen belüli arányuk – az országos hányadot

másfél, a 2001. évi dél-dunántúlit két százalékponttal felülmúlva – 4,7%-ot tett ki, ami az

ország ezen területi egységeinek rangsorában a harmadik helyet jelentette a Dél-Dunántúl

számára. A régió megyéi közül a cigányság Somogy népességében érte el a legmagasabb

hányadot (5,3%), Baranyában 4,6, Tolnában pedig 3,9% volt a részarányuk. A megyék rangsorában

ezzel Baranya a hetedik helyet foglalta el (6.ábra).

6. ábra: A cigány nemzetiségű népesség aránya a Dél-Dunántúlon, 2011

(%). Forrás: KSH.


19

A cigányság a Dél-Dunántúl népességénél jóval fiatalabb korösszetételű népesség. A romák

körében a gyermekkorúak aránya – amely duplája a teljes népességre jellemzőnek – 28%-ot

tett ki, a 15–39 éves fiatal felnőttek 41%-os hányada pedig 8 százalékponttal haladta meg a

teljes népesség átlagát. A 40–59 éves korosztály 25%-os részaránya ugyanakkor 4

százalékponttal alatta maradt az össznépességet jellemző mutatónak. A cigányság nemek

szerinti megoszlása kiegyensúlyozottabb a dél-dunántúli népességre jellemzőnél, ezer férfira

1007 nő jutott, míg a régióban összességében 1109. Szinte minden korcsoportban viszonylag

kicsi a különbség a nemek között, a gyermekkorúaknál és a 40–59 éveseknél kisebb

férfitöbblet tapasztalható (50,9, illetve 50,6%-ot képviseltek), a fiatal felnőttek körében

ellenben kismértében, az időskorúaknál pedig számottevően több a nő, mint a férfi (50,5,

illetve 56,3% volt a nők aránya) (7.ábra).

7. ábra: A cigány nemzetiségű és a teljes népesség korcsoportok szerinti

megoszlása nemenként a Dél-Dunántúlon, 2011 (%). Forrás: KSH.


20

4.2. Versenytárs elemzés

Versenytársak Nyújtott szolgáltatások

ár (felnőtt

napijegy

példáján)

Pozicionálás

Pécs Néprajzi Múzeum

Baranya sokféle nemzetiséggel rendelkező megye. A horvát, német, magyar, cigány lakosság életmódját, hagyományait, szokásait ismerhetik meg az érdeklődő diákcsoportok. (tisztaszoba, kerámia, viselet, busójárás, népi vallásosság). A foglalkozás során a múzeumi látogatás időszakához közel eső jeles napokból és népszokások is bemutatásra kerülnek.

Felnőtt: 500 Ft/fő

6-26 éves korig: 250 Ft/fő

62-70 éves korig:

belépő: 250 Ft/fő

Diákcsoportoknak:

50 Ft/fő kedvezmény

regionális jelentőségű

attrakció

Pécs Erdős Kamill Cigány Múzeum

A kiállítás otthont ad a naiv cigányfestészet és a cigányfafaragás kiemelkedő alkotásainak, valamint kutatások eredményeként egy folyamatosan bővülő könyvtári és adattári adatbázisnak is helyet biztosít. Hitelesen bemutatásra kerül a cigányság színes néprajza. Lehetőség nyílik megismerkedni a cigányság mesterségeivel, csoportjaival, akik a kosárfonók, teknővájók, vályogvetők,drótosok.

helyi jelentőségű

attrakció

Budapest Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek gyűjteménye. Társadalmi

Felnőtt: 6000 Ft/25 fő

Diák, nyugdíjas: 5000 Ft/fő

országos jelentőségű

attrakció


21

múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíne, a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia meghatározó magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye.

Szentendre

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

Felnőtt: 1.000 Ft Diák /

/nyugdíjas: 500 Ft

országos jelentőségű

attrakció

Göcsej

Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Park

A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségeket felhasználva, magukban a tárgyak életterét adó házakban mutatják be nemcsak a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is.


Diák /nyugdíjas: 350 Ft/fő

csoportos: 500 Ft/fő

helyi jelentőségű

attrakció


22

4.3. SWOT ELEMZÉS

A tervezett attrakciók létrehozásának létjogosultságát a jelen tanulmányban elvégzett

kereslet és kínálatelemzés alapján összeállított SWOT elemzés támasztja alá.

A táblázatból kiderül, hogy a fejlesztés alapját az Abaligeten kialakított Roma Skanzen

jelentené, amelynek kínálata (a baranyai roma kultúrára építve), unikális természeti

adottságai (Abaligeti Cseppkőbarlang, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, stb.), komplex

turisztikai termék kialakítására alkalmasak, országos ismertsége szolgál.

A település mindeddig a természeti kínálat nyújtotta vonzerőkre épített jórészt. Mindehhez

hozzájárul, hogy kevés a desztinációban az időjárás független vonzerő, és interaktivitást

nyújtó, animált program lehetőség. A projektnek köszönhetően bővül a desztináció

szolgáltatáspalettája, csökken a szegregáció, erősödik az elfogadást segítő

szemléletformálás, a térségben nő az együttműködések száma, valamint a létrejövő attrakció

új – és régi – látogatókat vonz a településre. Legfőbb veszélynek tekinthető a tömegturizmus

terjedése.

Nyíregyháza Sóstói Múzeumfalu

Az 1971 óta épülő Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprjazi múzeuma, amely 19. századi faluképet tár a látogatók elé. Korhű épületegyüttesek, berendezések, kismesterségek műhelysora várja a látogatókat.


Diák/nyugdíjas: 400 Ft/fő Csoportos

felnőtt: 700 Ft/fő Csoportos

diák/nyugdíjas: 350 Ft/fő

Nagycsaládos: 1.800 Ft

Szenna Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény


23

Erősségek

1. A roma kultúra iránti megnövekedett érdeklődés

2. Hagyományok, helyi értékek védelme 3. Rendkívül sokoldalú vonzerők, komplex

kínálat (történelmi-kulturális turizmus, aktív-ökoturizmus)

4. Jó megközelíthetőség / Pécs és Orfű közelsége

5. Azonosított célcsoportok és fogyasztói szokások

6. Jó ár-érték arány 7. Az egyes kínálati elemek egymás

vonzerejét növelik 8. A térség már meglévő vonzereje 9. A turizmus jelenleg és várhatóan a

legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat

10. Törvényi szabályozás, mely feladatul jelöli meg a kulturális értékek bemutatását

11. Meglévő együttműködések a térségben működő, meghatározó jelentőségű civil szervezetekkel

12. Kiegészítő szolgáltatások megléte 13. Kulturált társadalmi környezet 14. Mind a nemzetközi, mind a

tömegturizmushoz képest alacsony árak 15. Önkormányzati szándék a fejlesztések

megvalósítására és a helyi kulturális értékek megóvására

16. Regionális kultúra fejlődése 17. A tájegység fókuszba helyezése 18. Helyi hagyományok, kultúra, örökség

erősítése, védelme 19. Turisztikai szezon nyújtása (nem

szezonális látnivaló) 20. Fenntartható turizmus lehetőségét

hordozza

Gyengeségek

1. Élettel teli, közösségi helyek hiánya 2. Romákkal szembeni elutasítás 3. Turisztikailag még kevéssé kiaknázott

terület 4. Forráshiányos civil szervezetek 5. Kevés a desztinációban az időjárás

független vonzerő, és interaktivitást nyújtó, animált program lehetőség

6. A kulturális turizmus szolgáltatói közötti kellő együttműködés hiánya

7. Humán erőforrás problémái a turisztikai képzettség tekintetében

Lehetőségek

1. Szolgáltatáspaletta bővítése 2. Kulturálisturizmus erősítése 3. Az újdonság ereje új látogatókat vonz és a

Veszélyek

1. Etnikai bezárkózás 2. Belföldi turizmus visszaesése gazdasági

problémák miatt


24

régieket is visszatérésre készteti 4. Intenzív bekapcsolódás a országos roma

projektekbe 5. Időjárás független, interaktív

szolgáltatások kialakítása 6. Pécs és Orfű lakosságának jobb

kiaknázása, újabb célcsoportok megnyerésével, intenzívebb marketing tevékenységgel

7. Az kulturális turizmus általános megítélésének javulása, erősödése.

8. Együttműködések erősítése civil szervezetekkel, vállalkozókkal és önkormányzatokkal, természetvédelmi szakmai szervezetekkel.

9. Gyermekek, diákok érdeklődésének felkeltése, ők jelenthetik a később a

térségbe visszalátogató fizetőképes

keresletet.

10. Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés, minőségi fejlesztés)

11. Európai együttműködés keretében best practice-k átvétele

12. Aktív, elhivatott, tenni akaró civil szervezetek összefogása

13. Fizetőképes kereslet növekedése 14. Célcsoport-orientált marketing kialakítása

3. Értékőrző (falusi, és öko) turizmus háttérbe szorulása

4. Potenciális források ki nem használása (kapacitás hiány).

5. A társadalom nem ismeri fel a kulturális értékek, az épített örökség fontosságát, és nem áldoz rá anyagi forrásokat (kereslet hiánya).

6. A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása

7. A vendégéjszakák számának hosszú távú stagnálása, csökkenése

8. A szükséges térségi összefogás elmaradása a gyakorlatban

9. Társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága

10. Szálláshely-fejlesztés elmaradása 11. Tőkehiány a fejlesztésekhez és a

fenntartáshoz 12. Jogszabályi környezet kedvezőtlen

változása 13. Tömegturizmus terjedése 14. Kultúra kommercializálódása 15. Kis területen koncentrálódó túlzott

turistaforgalom 16. Konfliktus forrás 17. Esetlegesen tájidegen építészet

megjelenése

4.4. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE

Projekt célkitűzései, elvárt eredménye

A projekt legfontosabb célja a baranyai roma közösség kultúrájának, örökségének

bemutatása, a helyi értékek védelme, valamint az értékmentés.


25

A projekt közvetlen célja a térség turisztikai termékkínálatának bővítése elsősorban egy

abaligeti Roma Skanzen megvalósításával másodsorban marketing eszközökkel, melyek

hatékony alkalmazásával a megvalósított beruházás sikeresen bevezethető a piacra.

Ezen felül a projekt célja a térségbe látogató turisták számának, illetve az itt eltöltött időnek,

az igénybe vett szolgáltatásoknak, végső soron a turisztikai árbevételnek a növelése.

A projekt operatív céljai a következők:

A Roma Skanzen kialakítása során a projekt célja a térség roma kultúrájának, emlékeinek

felkutatása, feltárása és egy interaktív bemutatótérben történő elhelyezése. Ennek

részeként Abaligeten egy skanzen jellegű kiállítótér kerülne kialakításra, melynek része

lenne több, a roma építészetet bemutató épület (putri, viskó, földbe vájt lakás, fakunyhó,

vályogház) berendezési tárgyakkal, egy látogatótér a baranyai roma közösség hétköznapi

életét, kultúráját bemutató tárlattal, valamint egy olyan interaktív közösségi helyiség, ahol a

hagyományos roma szakmákba (pl. fazekasság, kosárfonás, késélezés, teknővájás stb.)

kapnának betekintést a látogatók.

A projekt keretében bemutatásra kerülnek a Baranya megyében élő roma közösségek,

amelyekhez kapcsolódóan a kiállítás területén a látogatók nemcsak megtekinthetik a

baranyai romák kulturális örökségét, hanem át is élhetik azt. A projekt részeként így

összegyűjtésre és bemutatásra kerülhetnek a megye roma népességének szellemi, tárgyi,

gasztronómiai különlegességei, amelyeket az állandó tárlatbemutatók mellett a különféle

kulturális ismeretterjesztő programokon keresztül ismerhetnek meg a látogatók.

A „skanzen élményt” pedig az élő múzeumi helyszínek megismerésével élhetik át a

látogatók. A berendezett épületekben és azok udvarán az épített örökségen túl a

mindennapok élő hagyományai is megelevenednek.

A kialakított közösségi térben kézműves programok várják majd a látogatókat, akik így az élő

múzeumi helyszíneken megismerhetik a fazekasság, kosárfonás mesterségeket, valamint a

szervezett kulturális programok részeként a cigány zenébe, táncokba kaphatnak betekintést.


26

A projekt eredményeként Magyarország legnagyobb számú kisebbségének kulturális

sokszínűsége kerülhetne bemutatásra. A projekt legfőbb hozadéka, hogy megőrizzük a jövő

számára a hagyományos roma kultúra különböző megnyilvánulási formáit. Mindezek mellett

egy társadalmilag kirekesztett, hátrányos helyzetű csoport életébe nyújt betekintést a

kiállítás, amelynek eredményeként erősíthetjük a romák elfogadását és a roma közösség

saját maga felé történő értékmentését. A roma szakemberek bevonásának eredményeként

a tudást őrző közösségek és a múzeumi világ egymásra találásával, a jövő generációja

számára közvetít ismereteket a tárlat.

5. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA

5.1. PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA

Abaligeti Roma Skanzen

Jelenlegi műszaki állapot bemutatása, felmérése:

Támogatás nélkül a Skanzen nem épül meg semmilyen formában.

A projekt nélküli esetben tervezett beruházás, a beruházási költségek becslése:

Nincs

Hatások:

A terület változatlan marad, nem valósul meg egy jelentős vonzerőt képviselő turisztikai

fejlesztés, amiből fakadóan elmarad a látogatószám növekedés, valamint a tervezett új

munkahelyek is.


27

Jelenlegi műszaki állapot bemutatása, felmérése:

A projekt részeként megvásárlásra kerülne egy régi abaligeti épület, amely alkalmas

helyszínként szolgálhat egy kiállítótérnek. Az épülethez kapcsolódnia kellene egy nagyobb

területnek, ahol kialakításra kerülne több, a cigányságra jellemző épülettípus. A cigányság az

évszázadok során vándorló életmódot folytatott, azonban a történelem folyamán, sokszor

szabad akaratukból, sokszor kényszer hatására letelepedtek, hazájuktól távol, különböző

országokban. Ez lakhatási módjukra erős hatással volt, hiszen legtöbb esetben abból

építkeztek, amit a természetben találtak. Épületeik, így minden területen más-más „stílust”

mutattak. A Skanzenben a következő épülettípusok kerülnek bemutatásra:

Sátor:

A vándorló cigányok nélkülözhetetlen felszerelése volt a szekér, a sátor és a ló. A

vándorkaravánok, gyakran 20-30 fős sátras, bódés szekérből összeálló csoporttá váltak. A

letelepedési időszak általában ősztől, a hidegebb hónapok beálltával kezdődött és egészen

tavaszig eltartott. Ilyenkor az erdők szélén vertek sátrat, biztosítva a hideg hónapok

átvészeléséhez szükséges tüzelőanyagot. A sátrak nagy különbözőségeket mutatnak mind

minőségi szempontból, mind megjelenés szempontjából, az anyagi javakat figyelembe vétele

mellett. A díszesebb, állatbőrből készült sátrakat módosabb, tehetősebb vándorcigányok

lakták, amelyek az időjárás ellen sokkal nagyobb védelmet nyújtottak lakóiknak. Méretét és

szerkezetét tekintve akkora sátrakat állítottak, hogy a vándor család mellett sokszor a lovak

is elfértek, helyet kaptak a sátor alatt. A szegényebb cigányok egyszerű háromszög sátrakban

laktak, a szerény méretekből adódóan zsúfolt körülmények között. Lovaik elhelyezésére

külön lombsátort állítottak. Az esetek nagy részében a szegényebb családok sátrait belülről

pokróc borította, majd kifelé haladva, leveles ágakkal borították hézagmentesen. Az

építmény tetejére attól függően mit találtak a közeli területeken fedésként nádat, vagy

napraforgót használtak. A sátrakat árokkal vették körül elkerülve a beázást. A sátrak közepén

hagyott lyuk biztosította az állandóan, éjjel–nappal égő tűz füstjének kiszellőzését.


28

Putri:

A 18. századot követően erősen korlátozták a cigányok vándorlását, több határozatot is

hoztak a cigányok letelepítésére a falvak határaiban kijelölt területeken. A falu ezen részeit

nevezték putrinak. A cigány putrik földbe vájt lakásokból, viskókból, kunyhókból álló falu

széli településrészek lettek, ahova letelepedési határozat értelmében telepítették a vándorló

cigányságot.

Földbe vájt lakás:

A vándorló életmódot kényszerből maguk után hagyott cigányok áttértek az épített sátorról

a természetből vett szilárdabb építőanyagokra. A földbe vájt lakások nagyon szerény

mérettel rendelkező 3*3, 3*4 méteres kiterjedésben épülő domboldalba vájt lyukak. Ebben

az „építési rendszerben” a tető és a falak adottak voltak, a kivájás végeredményeként

egyetlen falat kellett csak megépíteni. Ezen általában egyetlen ajtónyílás, ritkább esetben az

ajtó mellé ablakkal is társult, így több fény jutott be az amúgy sötét házba. Az épített falat

sárral tapasztott fa oszlopok tartották. A belső föld padló szalmaterítéssel tettek

komfortosabbá.

Viskó:

A putrik nagy részét képző viskók a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb anyagból és

legegyszerűbb módszerrel épített teljesen komfort nélküli épületek. A viskókat abból

építették, amit a közelben találtak. Legtöbb esetben faoszlopokhoz rögzített lécvázra, vagy

nádra felvitt sártapasztás alkotta a falszerkezetet, a tetőt pedig legtöbb esetben nád

borította. Az épületek sok tekintetben mutattak különbözőségeket, mivel az egyes

területeken eltérő természeti adottságok, így eltérő építésre is használható anyagok álltak

rendelkezésre. Az építkezésekhez gyakran a lerakókban talált anyagokat is felhasználták.

Ezek az egy, két helységből álló házak sokszor 8-10 tagú családnak adtak otthont.


29

Fakunyhók:

Az erdők szélén letelepedő cigányok lomb kunyhóit az idő folyamán felváltották a fakunyhók.

Az erdő sok lehetőséget biztosított lakóinak, volt elegendő fa az építkezéshez és a téli

időszak fűtési igényének kielégítéshez is. A fa kunyhókat szorosan egymás mellé helyezett fa

oszlopokból építették fel, melynek hézagait sárral tapasztották be, más esetekben léccel,

fadarabokkal burkolták be.

Vályogházak:

A cigányság építkezési szokásai mindig is természet közeli jelleget mutattak, lévén, hogy

abból építkeztek, amit találtak. Így teljesen eltérő épületek születtek a különböző

tájegységeken. Az először vándorló, sátorban élő cigányság a letelepedést követően eljutott

egészen a vályogvetés mesterségéig, ami egyben megélhetésük biztosítéka lett. Épületeiket

vályogtéglából építették, de vert fallal is készítették földaljzatú házaikat.

A projekt nélküli esetben tervezett beruházás, a beruházási költségek becslése:

A projekten kívül nem terveznek beruházást.

Hatások:

A terület változatlan marad, nem valósul meg egy jelentős vonzerőt képviselő turisztikai

fejlesztés, amiből fakadóan elmarad a látogatószám növekedés, valamint a tervezett új

munkahelyek is.

5.2. MŰSZAKI TARTALOM ÉS A KIALAKÍTANDÓ ATTRAKCIÓ, VAGY SZOLGÁLTATÁS

LEÍRÁSA

Az Abaligeti Roma Skanzen épületegyüttese a Pécs közelében található Abaligeten kerülne

kialakításra.


30

Az előzetes tervek alapján egy felújított, összkomfortos épületben kerülne kialakításra a

fogadótér. A teret belsőépítészeti eszközökkel, a kiállítási installációval, illetve a kiállított

tárgyakkal tagolják. A kiállítás anyagát a Baranya megyei romákról készült fotók, használati

tárgyak tagolnák, amelyek mellett helyet biztosítana a tér roma képzőművészek időszakos

tárlatainak is. A bejárat közelében elhelyezésre az információs pult, ahol a jegyárusítás, a

kiadványok, emléktárgyak, roma művészek termékeinek értékesítése és természetesen a

megfelelő információ szolgáltatása történik. A főépületben kerülne elhelyezésre a látogatók

számára tervezett vizes blokk, amelyet úgy helyeznének el, hogy a belépéskor ne ez legyen,

amivel szemben találja magát a látogató, megközelítése előtere kényelmes, kulturált, mégis

intim legyen. A gépészeti rendszerek tervezése során természetesen a kor elvárásainak

megfelelően törekednének az energiahatékonyságra, ugyanakkor figyelembe véve a hely

szellemét olyan eszközök kerülnének beépítésre, amelyek illeszkednek egy hagyományokat

bemutató kulturális létesítménnyel támasztott elvárásokhoz.

A Roma Skanzen fogadóépületéhez kapcsolódva kialakításra kerülne egy melléképület, amely

alkalmas lenne a hagyományos mesterségek bemutatására, valamint olyan kultúra közvetítő

események megrendezésére, amelyekben lehetőség nyílna a roma táncok, a roma zene

megismerésére.

Épület terv – feladattervezet, műszaki tartalom, tervrajzok (tervezés következő fázisában

kerül kialakításra, árajánlatok részét képezi)

Kiállítás, tárlat konkrét kialakítása - feladattervezet, műszaki tartalom (árajánlat részét

képezi)


31

Roma skanzen épületek

Sátor

Díszesebb, állatbőrből készült sátrak, amelyekben a lovak is elfértek – gazdagabb családok

számára. Háromszög sátrak lombsátorral a lovak számára – szegényebb családok számára

Földbe vájt lakás

Földbe vájt lakások 3*3 vagy 3*4 méteres kiterjedésben épülő domboldalba vájt lyukak,

egyetlen épített fallal. A falon ajtónyílás, az ajtó mellé ablak is társul. Az épített falat sárral

tapasztott fa oszlopok tartják. A belső föld padló szalmaterítéssel fedve.

Viskó

Két helyiségből álló ház, faoszlopokhoz rögzített lécváz, vagy nádra felvitt sártapasztás

alkotja a falszerkezetet, a tetőt nád borítja.

Fakunyhó

Szorosan egymás mellé helyezett fa oszlopokból, hézagait sárral tapasztják be, léccel,

fadarabokkal burkolják

Vályogház

Vályogtéglából épített/vert fallal készített földaljzatú ház. Épületek tervei – feladattervezet,

műszaki tartalom, tervrajzok (tervezés következő fázisában kerül kialakításra, árajánlatok

részét képezi)

Épületek belső kialakítása, kiállítási tárgyak – feladattervezet (árajánlat részét képezi).

Az Abaligeti Roma Skanzen nagyban hozzájárulhat a szezonalitás csökkentéséhez, hiszen az

évszaktól függetlenül látogatható, a közösségi helyiségek rosszabb időjárás esetén is

biztosíthatnak kulturális programot a térségbe látogatóknak.

Az Abaligeti Roma Skanzen napi nyitva tartással látogatható a turisztikai szezonban, azon

kívül pedig előzetes bejelentkezéssel, illetve időpont egyeztetéssel.


32

5.3. AZ ÜZEMELTETÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az Abaligeti Roma Skanzenbe történő belépéshez a főépületben lévő recepciónál lesz

lehetőség a jegyek megvásárlására. A működéshez szükséges egyéb szoftver és hardver

háttér biztosítása ugyancsak alapkövetelmény a megfelelő működéshez. Az ehhez szükséges

technikai felszerelések (például pénztárgép) a projekt keretén belül kerülnének beszerzésre.

5.4. AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

A fejlesztés eredményeképp létrejövő humánerőforrás igényt 2 szinten szükséges vizsgálni,

egyrészt a projekt sikeres lebonyolítása érdekében felállított projektmenedzsment

szervezettel, másrészt a projekt üzemeltetésében résztvevők számbavételével.

A projektmenedzsmentet ellátó vállalkozással szembeni elvárás, hogy legalább 3 db hasonló

méretű (kb. 4-500 millió Ft beruházási értékű) sikeresen lezárult turisztikai projekt

megvalósításában vett már részt, valamint további elvárás, hogy a projekt megvalósítása

során minimum az alábbi szakembereket biztosítsa:

Projekt menedzser

Feladatok:

A projekt koordinálása, projekt levezénylésének segítése, a projektmenedzsmentet

segítő szakemberek elszámoltatása, beszámoltatása

A projektgazdák képviselete a projekt során

Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel, a projektmenedzsment szervezettel és

a projekt vezetővel

Közreműködés a Kifizetési kérelmek és a Projekt Előrehaladási Jelentések

összeállításában


33

A projekttel kapcsolatos elkülönült nyilvántartás és a projektadminisztrációs rendszer

vezetése, kezelése

A felmerülő, nem stratégiai jellegű kérdések megválaszolása

Elvárások:

Szakirányú felsőfokú végzettség (turisztikai, vagy közgazdasági, vagy műszaki)

Legalább 5 év gyakorlat a turizmus területén, vagy

Minimum 3 év projektmenedzseri / területfejlesztési gyakorlat, vagy

Legalább 2 db, 4-500 millió forintnál magasabb összköltségű, lezárt uniós fejlesztési

projekt megvalósításának menedzselése, referenciával

Egy idegen nyelv legalább középfokú ismerete

Pénzügyi szakember / menedzser

Feladatok:

A projekt pénzügyi elszámolásának lebonyolítása

Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel és a projektmenedzsment szervezettel

és a projektmenedzserrel

A támogatásigénylő csomagok összeállítása

A projekttel kapcsolatos elkülönült nyilvántartás és a projektadminisztrációs rendszer

vezetése, kezelése

Elvárások:

Szakirányú felsőfokú végzettség (turisztikai, vagy közgazdasági, vagy műszaki)

Legalább 3 év gyakorlat a turizmus területén, vagy

Minimum 2 év projektmenedzseri / területfejlesztési gyakorlat, vagy


34


projekt megvalósításának menedzselése, referenciával.

Jogász munkatárs / Jogi tanácsadó

Feladatok:

A projekt jogi felügyeletét látja el

Elkészíti a vállalkozói szerződéseket, részt vesz a vállalkozók kiválasztásában

Vitás kérdésekben eljár

Elvárások:

Szakirányú felsőfokú végzettség (jogász)

Legalább 2 év releváns szakmai tapasztalat, vagy


projektben való közreműködés

Projekt asszisztens

Feladata: A pénzügyi menedzser munkájának segítése. Összegzi, kezeli a beérkezett

számlákat, közreműködik az elszámolások készítésében.

A kiválasztott vállalkozásnak a feladathoz szükséges háttér infrastruktúrával rendelkeznie

kell.

Fentiek mellett a projektmenedzsment szorosan együttműködik:

a tervezővel,

a műszaki ellenőrökkel,

a könyvvizsgálóval.


35

A menedzsmentet segítő szakértői szolgáltatások elsődlegesen a következőkre irányulnak:

pénzügyi elszámolások elvégzése,

projekt koordináció,

előrehaladási jelentések készítése,

beszámolók készítése,

közreműködés a projektek véglegesítésében,

ellenőrzési, felügyeleti feladatok ellátása,

döntés előkészítési feladatok ellátása.

Projektmenedzsment szervezetben dolgozók

Név/Munkakör

megnevezése

Munkatapasztalat

(év)

Képzettség Szervezetnél eltöltött

idő (év)

projektmenedzser 5 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

pénzügyi menedzser 3 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

jogi tanácsadó 2 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

projekt asszisztens 2 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

tervező 15 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

műszaki ellenőr 10 Mérnök- műszaki ellenőr 0

könyvvizsgáló 10 Szakirányú felsőfokú

végzettség 0

A Látogatóközpont üzemeltetéséhez szükséges humánerőforrás állomány az alábbiakban

kerül meghatározásra:


36

Tervezett humánerőforrás állomány

Munkakör megnevezése Létszám (fő) Munkakör

betöltéséhez

kapcsolódó elvárások

Bér bruttó, (Ft)

Skanzen vezető 1 muzeológiai

tapasztalatok,

gazdasági és pénzügyi,

illetve marketing

ismeretek,

szervezőkészség

250 000Ft

Idegenvezető/Múzeumpedagógus 1 Kulturális ismeretek, jó

kommunikációs és

retorikai készség,

idegen nyelvtudás,

történelmi jártasság, a

roma kultúra magas

szintű ismerete,

néprajzi értékek

ismerete, szeretete

160 000 Ft/hó

Recepciós-animátor 1 Kiváló szervező és

kommunikációs

készség, turisztikai

animátor végzettség,

idegen nyelvismeret

(angol, német, horvát)

160 000 Ft

Takarító 1 szakmunkás végzettség 105 000 Ft

Gondnok 1 szakmunkás

végzettség

105 000 Ft

5.5. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK

A projekt fenntartása során a projektgazda számos turisztikai területen jelentős szerepet

betöltő szervezettel kötne együttműködési szerződést, melyek az alábbi táblázatban

kerülnek összefoglalásra.


37

Partnerek Együttműködés területei Együttműködés alátámasztása

Abaliget Község Önkormányzata turisztikai vásárokon való

közös megjelenés,

fesztiválokon közös

kitelepülési lehetőség,

termékek népszerűsítése

együttműködési megállapodás

Orfű Község Önkormányzata turisták széleskörű

informálása, turisztikai

vásárokon való közös

megjelenés, fesztiválokon

közös kitelepülési lehetőség,

termékek népszerűsítése


Abaligeti Helytörténeti Kiállítás a látogatók Abaligeten

töltött idejének növelése

színvonalas programok

biztosításával, programok,

foglalkozások szervezése a

létesítményekben,

kiadványok terjesztése a

vendégek körében


Orfűi Turisztikai Egyesület TDM

Szervezete

honlapon való megjelenés,

kiadványok terjesztése,

nyomtatott turisztikai

információs anyagok

kihelyezése, közös részvétel

megszervezése hazai és

nemzetközi

bemutatkozásokon, közös

fejlesztési irányok

meghatározása


Dél-Dunántúli Regionális

Marketing Igazgatóság

honlapon való megjelenés,

link biztosítása, kiadványok

terjesztése, közös fejlesztési

irányok meghatározása


Cigány Kisebbségi

Önkormányzatok Baranya Megyei

Szövetsége

szakmai háttér biztosítása,

tanácsadás



38

Abaligeti Cigány Kisebbségi

Önkormányzat


tanácsadás


Cigány Kulturális és

Közművelődési Egyesület


tanácsadás


PTE-BTK Romológia és

Nevelésszociológia Tanszék


tanácsadás


Tájházszövetség szakmai háttér biztosítása,

tanácsadás


5.6. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV

A projekt jelenleg még előkészítési szakaszban tart, ezért a projektek során megszokott

általános cselekvési terv követése szükséges a sikeres megvalósításhoz. Az alábbi táblázat

azon szükséges tényezők mátrixa, melyek szükségesek a sikeres kulturális turisztikai

beruházás kialakításához.

Szervezeti-

működési

keretek

megteremtése

Jogszabályi

keretek

megteremtése

Gazdasági

alapok

biztosítása

Kulturális

kínálatra

épülő

attrakció-

fejlesztés

Kapcsolódó

infrastruktúra

fejlesztése

A

kulturális

turisztikai

marketing

erősítése

A humán

erőforrás háttér

biztosítása

A kulturális

értékek

turisztikai

hasznosítása

x x x x

Komplex kínálat

kialakítása

x x x x x x

Területileg

differenciált

fejlesztési

irányok

x x

Versenyképesség

növelése

x x x x x x

Emberi erőforrás

fejlesztése

x x

1. táblázat: Szükséges tényezők mátrix.


39

A döntést követően a projektmenedzsment azonnal megkezdi működését, hiszen egyrészt a

TSZ kötés folyamatának gördülékenysége érdekében elő kell készítenie azon

dokumentumokat, melyek a Támogatási Szerződés megkötésének feltételei, másrészt le kell

folytatni az egyes tevékenységek beszállítóinak versenyeztetését.

A pályázat kedvező elbírálását követően a pályázó megindítja a kivitelezésre vonatkozó

közbeszerzési eljárást, így az építési rész az árajánlatok beszerzése és értékelés után

megkezdődhet. Ekkor kezdi munkáját a műszaki ellenőr valamint a marketinget és

nyilvánosságot biztosító szállító is, majd egy későbbi ütemben történnek meg az

eszközbeszerzések. A pályázó minden szállító kiválasztásához - és a projekt elszámolása

folyamán a piaci árak igazolásához – legalább 3 árajánlatot kér be és az azonos tartalommal

bírók közül az alacsonyabb összegűt fogadja el, azon esetekben, ahol a tevékenység értéke

nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárokat.

A projekt keretében a nyilvánosság és üzleti marketing tevékenységek esetében

egybeszámítási kötelezettség áll fenn, melynek megfelelően nemzeti eljárásrend szerinti

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást bonyolít le pályázó a Kbt. 122. § (7) a)

pontja szerint.

A Roma Skanzen építési költségeinek esetében nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény

közzétételével induló tárgyalásos eljárást bonyolít le a pályázó a Kbt. 121. § (1) b) pontja

szerint vagy

a nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 122.

§ (7) a) pontja szerint.

A projekt fizikai megvalósítására a pályázónak várhatóan 24 hónap áll majd a

rendelkezésére.

A várható megvalósítási időre való tekintettel prognosztizálható, hogy 8 db kifizetési kérelem

kerül benyújtásra.


40

5.7. KOCKÁZATELEMZÉS

A kockázatelemzés elsődleges célja, hogy meghatározásra kerüljenek azon kedvezőtlen

események, amelyek a projekt megvalósíthatósági, üzembe helyezési és működtetési

feltételeit befolyásolhatják.

A cél annak vizsgálata, hogy a projektben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják

esetlegesen befolyásolni a beruházás megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát, illetőleg

gazdasági és pénzügyi vonatkozásait. Az így azonosított kockázatok elkerülését és

minimalizálását kockázatkezeléssel érheti el a pályázó, amely jelenleg stratégiai szinten kerül

kidolgozásra és a kockázati tényezőkre történő reakciókat tartalmazza.

Projektkockázat jelen esetben minden olyan esemény vagy feltétel, amely esetleges

bekövetkezése esetén negatív hatással van bármelyik projektcélkitűzésre. Ezen kockázatok a

projektben jelen lévő bizonytalanságokból erednek.

A kockázatkezelési stratégia kidolgozásával cél a lehetséges negatív hatású kockázati

tényezők beazonosítása, mivel az ismert kockázatok bekövetkezési valószínűségének

minimalizálásához és proaktív menedzseléséhez ez elengedhetetlen.

A releváns kockázatokat alapvetően öt kategóriába sorolhatjuk:

Műszaki kockázatok

Jogszabályváltozás miatti kockázatok

Társadalmi szempont

Gazdasági környezet változása miatti kockázatok

Intézményi szempont


41

Műszaki kockázat

Esetleges probléma

meghatározása

Megelőzés Kezelés módja Időzítés

Az építési kivitelező nem tudja

határidőre, illetve a vállalt

minőségben teljesíteni a

feladatot

Csökkenthető és kivédhető a

munkák pontos és magas

szakmai színvonalon történő

előkészítésével, a gondosan

kiválasztott, megfelelő

referenciával rendelkező

kivitelező kiválasztásával.

Ennek megfelelően a műszaki

kockázatok megelőzhetőek.

A kiválasztott kivitelező

szerződésében meghatározott

kötbér alkalmazása

Az esetleges nem

teljesítéskor

A projekt ütemtervének

átdolgozása, a többi

tevékenység esetleges előre

hozása, igazítása a csúszáshoz

Az esetleges időbeli

csúszás esetén

Csúszás a kivitelezés

ütemezése során (belső,

szervezési típusú, vagy külső

környezeti típusú)

A kiválasztott kivitelező

szerződésében meghatározott

kötbér alkalmazása

Az esetleges nem

teljesítéskor

A projekt ütemtervének

átdolgozása, a többi

tevékenység esetleges előre

hozása, igazítása a csúszáshoz

Az esetleges időbeli

csúszás esetén

Jogszabályváltozás miatti kockázatok


Tapasztalt jogi szakértő alkalmazása, aki

elvégzi a jogszabálykövetést, és

tájékoztatja a projektben résztvevő

személyeket a következményekről, a

megfelelő alkalmazkodás érdekében

A beruházást érintő jogszabály-tervezetek

figyelése

Folyamatos a projekt

megvalósítása során

A beruházást érintő jogszabály-

módosítások figyelése



A beruházást érintő jogszabályok

hatásainak felmérése a beruházásra


megvalósítása során, az adott

jogszabály életbelépését

követően


hatásainak beépítése a projektbe

Az adott jogszabály

életbelépését követően


hatásainak beépítését követően azok

alkalmazása a megvalósítás során

Az adott jogszabály

életbelépését követően


42

Társadalmi kockázat

Esetleges probléma

meghatározása


A terület beépítése elleni

lakossági tiltakozás

Továbbiakban is aktív

kommunikáció szükséges az

elfogadottság fenntartásához,

esetleges növeléséhez.

A hatékony PR segítségével

kezelhető. Fontos, hogy a

beruházás pozitív hozadékai

kerüljenek kiemelésre a

kommunikáció során.


megvalósítása és

fenntartása során is.

Pénzügyi-gazdasági környezet változásából adódó kockázat


A projekt előkészítése, tervezése során

figyelembe kell venni az elmúlt néhány

év negatív gazdasági tendenciáit, és a

jövőre vonatkozó előrejelzéseket (pl. az

üzleti terv elkészítésekor)

A beruházást érintő gazdasági folyamatok

figyelése




hatásainak felmérése a beruházásra



A beruházást érintő gazdasági változások

hatásainak beépítése a projektbe

Az adott gazdasági változás

bekövetkezését követően


hatásainak beépítését követően azok

alkalmazása a megvalósítás során

Az adott gazdasági változás

bekövetkezését követően

Intézményi kockázat

Esetleges probléma

meghatározása

Megelőzés módja Kezelés módja Időzítés

Szakemberek kiválása a

projektmenedzsmentből, a projekt

teamből, a vezetőségéből, a

kivitelező, beszállítók

Megfelelő

humánerőforrás

keresésének időben

történő megkezdése

folyamatosan a tervezés

Amennyiben a

szakemberek fluktuációja

következtében hiány áll

be, a megfelelő

humánerőforrás hiányának

A megvalósítás során


43

menedzsmentjéből és a megvalósítás során mielőbbi megszüntetése

Megfelelő referenciákkal

rendelkező külső

szakértők kiválasztása, a

keresés megkezdése a

támogatási

szerződéskötést

megelőzően, valamint

megfelelő szerződéses

háttér kialakítása

6. MARKETINGSTRATÉGIA

A marketingtervezés folyamata magában foglalja a termék legfontosabb tulajdonságainak

számbavételét éppúgy, mint a célcsoportok és célpiacok meghatározását, a versenytársak

azonosítását, a kereslet pontos felmérését és a termék pozícionálását. A projekt kötelezően

megvalósítandó tájékoztatási követelményein felül a potenciális látogatók minél

hatékonyabb elérése érdekében színvonalas, átgondolt szakmai marketingtevékenységre is

szükség van, melynek célja – főként a megvalósítási időszakon túlmenően –, hogy a

megfogalmazott, célul kitűzött eredményeket maradandóan és tartósan biztosítani tudja.

A marketingtervezés célja a fejlesztéssel kialakuló új kínálati elemek piaci bevezetése,

ismertségének kialakítása, fokozása annak érdekében, hogy a fő piaci célcsoportok

szempontjából pozitív attitűd alakuljon ki, a fejlesztés értékeit, versenyelőnyeit hatékonyan

közvetítse a piac felé.

A marketingtervezési folyamat a marketingstratégia megfogalmazásával kezdődik. A

marketingstratégia az előkészítő elemzések elvégzése után az adott projekttel kapcsolatos

legfontosabb feladatokat, fő csapásvonalakat tartalmazza. A marketingstratégia elfogadása

után kezdődhet meg a marketing terv elkészítése, amely már részletesen tartalmazza a

marketingstratégiában megfogalmazott feladatok gyakorlati megvalósítását, a

kommunikációs és promóciós tervet.


44

A megvalósuló fejlesztés legfontosabb elemei marketing szempontból:

Általános marketing célok:

A megvalósuló szolgáltatás piaci bevezetése, értékesítésének elősegítése

Figyelmet felkeltő, aktivizáló, hatékony marketingeszközök meghatározása (honlap,

kiadványok, stb.)

Egyedi arculati elemek kialakítása, a vetélytársaktól való markáns megkülönböztetés

elérése céljából

Stratégiai marketing célok:

célcsoport megnyerése

szezonalitás csökkentése a térségben

komplex igények kielégítése

látogatószám növelése

Operatív marketing célok:

A desztináció erősítése

Abaliget kínálatának bővítése

Piaci pozícionálás bemutatása

A kelta eredetű település, mely az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete

néven az Orfűi Desztináció része. A település turizmusa a rendszerváltást megelőző

évtizedekben élte fénykorát, ugyanakkor jelenleg is a desztináció egyik meghatározó eleme

kínálatával.

A településen a turisztikai szezon áprilistól késő őszig tart. Abaliget legfőbb vonzerejét a

szép, csendes természeti környezet mellett elsősorban az 1768-ban felfedezett,

gyógyhatásáról is ismert cseppkőbarlang nyújtja. A kagylós mészkőben kialakult


45

cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja, amely a Katya-patak forrása.

A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két

mesterséges tavát.

A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg

a pleisztocén középső szakaszában keletkezett.

A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A

Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzése alapján a barlangot 1768-ban fedezte fel

Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján

állt. Miután feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban a

malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba.

A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át

1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a

Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg, amely az első hiteles és tudományos

igényű barlangleírás. Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is

kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang

élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatásai az

1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményekben.

Napjainkban a gyógyulni vágyók mellett főleg turisták, iskolai csoportok keresik fel a

cseppkőbarlangot.

A cseppkőbarlang mellett a településen csónakázó tó és denevér múzeum működik, valamint

a településen áthaladó Kék-túra vonzza a legtöbb turistát.

A település tagja az Orfűi Turisztikai Egyesületnek, amelynek TDM Szervezete a desztináció

turizmusának legfőbb koordinációs feladatait látja el. Jelen projekt nagyban illeszkedik a

szervezet által kidolgozott térségi versenyképességi és pozícionálási stratégiába, amelyben

meghatározásra kerültek a desztináció főbb élménykategóriái. A Roma Skanzen 5

élménykategória közül két kategóriába tökéletesen beilleszthető, azaz a már meglévő

élményígéretek jó bázisul szolgálhatnak a projekt marketingjének felépítésekor.


46

ÉLMÉNYKATEGÓRIA TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS, ATTRAKCIÓ

Kicsiknek és nagyoknak Ide sorolható valamennyi, a gyermekes családok és iskolai osztályok,

osztálykirándulások szempontjából érdekes szolgáltatás.

Régmúlt idők varázsa Orfűi Tájház és Kemencés Udvar, Malommúzeum, kápolnák és

kolostorok, forrásház, abaligeti pajtaudvar, éttermek és

vendéglátóhelyek, gasztronómiai és kulturális rendezvények

Roma Skanzen - Abaliget

Az orfűi desztinációban meghatározott élménykategóriák és a hozzájuk kapcsolódó, már jelen lévő termékek,

szolgáltatások, attrakciók (Forrás: Az orfűi desztináció versenyképességi és pozícionálási stratégiája, 2010.)

A térségben végzett korábbi kutatások alapján megállapítható, hogy az orfűi desztinációba

látogatókat a vizes élmények mellett a különböző kultúrprogramok, valamint az aktív

turizmus legalább annyira vonzotta az úti cél kiválasztásakor, mint a tavak és a hozzájuk

kapcsolódó tevékenységek. Ezért mindenképpen indokolt a projektelem kialakítása,

fejlesztése.

CÉLCSOPORT MOTIVÁCIÓ

VÁRAKOZÁSOK

18 év alatt általános és

középiskolás diákok, iskolai

osztályok

Osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás, természetjárás,

földrajzi, biológiai, kultúrtörténeti tanulmányok, sport,

lovaglás, országjárás

18-26 év között pécsi felsőfokú

oktatásban tanuló diákság, fiatal

alkalmazottak

Strand, lazulás, szórakozás, (kultúr-) programok, bringa-

és gyalog túra, társaság

26- 35 év között pécsi/baranyai

fiatal diplomás, alkalmazott;

Strand, kaja, szórakozás, lazulás, programokra fogékony,

aktív turisztikai érintettség is


47

18-35 év között Budapest és

országos

Nagy buli, viszonylag olcsó ellátás, sátorhely, jó

közlekedés, alacsony árak (!)

36-45 év között pécsi/baranyai,

fiatal családos (gyerekkel)

Strand, büfé, megfelelő közlekedés, játék lehetőség és

foglalkozás a gyereknek (gyermek-központú)

46-65 év között pécsi/baranyai,

egyedül/párban

Pihenni, fürödni, sportolni, kikapcsolódni; komplexitás


NyMo

Felfedezni a tájat, strandolni, kikapcsolódni, többnyire

kapcsoltan gyermekprogramokkal;


NyMo

Felfedezni a tájat, strandolni, sportolni, kikapcsolódni,

többnyire kapcsoltan pécsi/villányi programokkal,

komplex igények, elvárások;

56 év felett Alföldi nagyvárosok Pihenés, nyugalom, ár/érték kedvező, kultúrprogramok;

+ új / RÉS célcsoportok,

melyeket a kerékpárút, az

Aquapark, esetleg a

víziturisztikai kp. generál, vagy

specialisták: barlangászok,

csapatépítők, lovas találkozók

vendégei, amatőr és profi

sportolók, egészségmegőrzők

kiemelten!

Kerékpárral egy csobbanásra, duatlon, triatlon,

egészség-megőrzés (30-55), családi kerékpártúra, egyéb

autó- és busz-mentes családi programok;

A 2010-es kérdőíves felmérés eredményei alapján az Orfűre látogató célcsoportok jellemzői, motivációik,

várakozásaik (Forrás: Az orfűi desztináció versenyképességi és pozícionálási stratégiája, 2010.)

A desztinációba látogatók részéről igény mutatkozik mind a kultúrprogramok, mind a tág

értelemben vett örökségturizmus irányába történő fejlesztésekre. A Roma Skanzen, mint

újonnan kialakított, speciálisan a helyi értékekre építő létesítmény kiválóan kiegészítené az

osztálykirándulásra érkező diákok, kirándulók, nyaralók programlehetőségeit.

Az Abaligeti Roma Skanzen mindezek mellett jól kapcsolható turisztikai termékként

jelenhetne meg a térség kínálatában, hiszen Pécs, mint 2010 Európa Kulturális Fővárosa

számos örökségturisztikai helyszínnel rendelkezik, akárcsak a közelben fekvő Orfű, ahol a


48

Kemencés Udvar és Tájház mellett a Malommúzeum 2014/2015-ben lezajló fejlesztéseinek

köszönhetően a már érintett célcsoportok nagyobb számú megjelenése prognosztizálható.

Versenyképességre gyakorolt hatások

Az attrakció az alábbi versenyelőnyökkel rendelkezik, melyek együttese egyedülállóvá teszi:

már létező keresletre épít a projektelem

állandó fizetőképes kereslet van jelen a térségben

nem önálló attrakcióként jelenik meg az elem a piacon, hanem kiegészítő jelleggel is bír

a Roma Skanzen révén Magyarországon egyedülálló, kuriózumnak számító kínálat jöhet

létre

Összességében megállapítható, hogy a fejlesztés következtében új, örökségturisztikai

szempontból fontos tér jelenhet meg a térség palettáján, mely kiegészítve a már recens

kínálatot, további turistákat vonzhatna a térségbe, a már érintett korcsoportok

kibővülnének, ugyanakkor a kiegészítő funkciók révén más társadalmi csoportokat is

megfoghatna.

Marketingkommunikációs stratégia

A stratégiai célok elérése érdekében az alábbi eszközök kerülnek megvalósításra:

A megvalósuló projektelem piaci bevezetése

A meglévő célcsoportok számára új attrakció megjelentetése Abaligeten, emellett pedig

új piaci rések nyitása a célcsoport-orientált marketing eszközökön keresztül

Figyelmet felkeltő, aktivizáló, hatékony marketingeszközök meghatározása (honlap,

kiadványok, stb.)


49

A hosszabb tartózkodási időt elősegítő, illetve kiegészítő jellegű szolgáltatások, térségi

programlehetőségek biztosítása, együttműködések megvalósítása (nem csak a

projektelemek alkotnak egy komplex egységet, hanem a térségben megvalósult korábbi

turisztikai termékcsomagokhoz való kapcsolódással is)

Promóciós eszközök

Kiadványok

Napjainkban egyre inkább az online marketing eszközök térhódítása a jellemző, ugyanakkor

a promóciós eszközök terén továbbra is igen jelentős súlyt képeznek a kiadványok. Ennek

megfelelően az alábbi kiadványok elkészítése javasolt:

Abaligeti Roma Skanzen reprezentatív kiadványa és/vagy bemutatkozó leporellója

Érdemes megvizsgálni a Magyar Turizmus Zrt. tematikus kiadványaiban való megjelenés

lehetőségét is.

Elektronikus információhordozók

Abaligeti Roma Skanzen weboldalának kialakítása magyar/angol/német/horvát

nyelven

magyar nyelvű hírlevélmotor beépítése a weboldalba

Egyéb promóciós eszközök

Az online közösségi portálok lehetőségeinek kihasználásával relatíve egyszerű módon

rendkívül nagy tömegeket lehet elérni. A facebook, twitter, instagram, pinterest

alkalmazásain keresztül történő ingyenes megkeresésekkel, az attrakciók népszerűsítése

valósul meg. Mindezek mellett javasolt a google eszközeinek bevonása, mint az Ad-Words

kampányok vagy a google+.


50

Hirdetések

Regionális lapokban való megjelenés sajtóközlemények, promóciós cikkek, révén (online és nyomtatott sajtó egyaránt)

Fényképes bemutatkozás magyar utazási magazinokban, roma kisebbségi folyóiratokban

Rádió és TV szereplések, hirdetések elkészítése, elhelyezése különböző médiafelületeken

Településen belüli tájékoztató táblák kihelyezése

A fenti marketingstratégia konzekvens alkalmazása javasolt az attrakció rentábilis, hosszú

távú működésnek biztosításához, elősegítéséhez.

Nyilvánosság biztosítása

A projekt méretének függvényében várhatóan a II. számú kommunikációs csomag

végrehajtása kötelező a projekthelyszín számára. Ennek keretében az alábbi eszközök

megvalósítása történik meg:

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó

tájékoztató oldal létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

A beruházás helyszínén 1 db „B” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

Fotódokumentáció készítése

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal

A beruházás helyszínén 1 db „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

A marketingprogram várható hatása


51

A marketingstratégia megvalósításának eredménye a fenti célok realizálódása, melynek

hatására

az Abaligeti Roma Skanzen tekintetében:

- megtörténik az új attrakció piaci bevezetése, elindul a népszerűsítése,

- piacképes üzleti vállalkozás valósul meg, amely tartós keresletet eredményez,

- gazdag programkínálatot igénybe vevő, elégedett vendégek, akik jó hírét viszik

a településnek,

- az attrakció imázsa megerősödik.

A térségi vetület tekintetében:

- csökken a magasabb színvonalú, komplex szolgáltatások hiányából eredő piaci

rés,

- a programcsomagokhoz kapcsolódó, a település más részein működő

szolgáltatások kihasználtsága növekszik,

- csökken a település jellegéből adódó szezonalitás,növekvő látogatószámot

generál a desztinációban az attrakció.

7. ELŐZETES PÉNZÜGYI- ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS

Az alapadatok megadása

A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter célja jelen projekt esetében Orfű - Abaliget

turisztikai termékkínálatának bővítése elsősorban jelentős volumenű beruházások

megvalósításával: egy Roma Skanzen kialakításával, melynek köszönhetően megismerhetővé

válik a látogatók számára a baranyai roma közösség kultúrája. Emellett a kulturális

örökségturizmus jegyében lehetőség nyílik a baranyai cigányság örökségének bemutatására.


52

A projekt közcélú, jövedelemtermelőnek minősül. A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter

az ÁFA tekintetében annak levonására nem jogosult, így az elemzés bruttó értéken készül.

Pénzügyi tervezési elvek

A térség kulturális turisztikai fejlesztésével összefüggésben a legfontosabb pénzügyi

tervezési elv a fenntarthatóság. A kulturális turisztikai termékek pénzügyi alapját döntően a

központi költségvetési, a fenntartói támogatások (haza és uniós) pályázati támogatások,

saját bevételek, valamint nonprofit és civil szféra hozzájárulásai teszik ki. A fenntarthatóság

hosszú távon újabb szereplők és források bevonásával valósítható meg, emellett a kulturális

turizmus területén bizonyos fokú piacosítás szintén jó lehetőséget kínál.

Pénzügyi tervezés vonatkozásában a fenntarthatóság mellett elengedhetetlen a

tervezhetőség szem előtt tartása. A költségvetési támogatásoktól való függés, valamint a

gyakori visszavonás a tervezhetőséget nem teszi lehetővé. A projektben szereplő skanzen

esetében a sikeres működtetés lehetőségét egyesület, alapítvány, illetve egyéb civil

közreműködők bevonásával, mint Abaliget Község Önkormányzata, Orfűi Turisztikai

Egyesület TDM Szervezete, Abaligeti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Cigány Kulturális és

Közművelődési Egyesület.

Ehhez szorosan kapcsolódva stratégiai célként fogalmazódhat meg a fenntarthatóság és a

tervezhetőség érdekében a finanszírozás kérdése; így a nonprofit, illetve a civil szektor

erőteljesebb bevonása válik szükségessé jelen projekt keretében is.

A projekt közgazdasági költségeinek összegzése,várható bevételi és kiadási elemek:

Bevételi lehetőségek:

Kiadások:


53

Költségvetési (fiskális) kiigazítások

A közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat, ezért a KHE készítése előtt az

alábbi megállapításokat tehetjük a szóban forgó költségvetési kiadások kapcsán:

1. áfa: pályázónak nincs levonási joga, mely alapján a pénzügyi elemzés teljes egészében

bruttó költségekre épült, így azok kiigazítása szükséges.

2. támogatások: a pénzügyi elemzés során támogatásokkal nem kalkuláltunk

Piaci árról való eltérés elszámoló árra

Egyes termékek, szolgáltatások esetében a piac a legkülönfélébb torzulások miatt nem képes

az erőforrásokat reálisan értékelni, nem tudja kifejezni azok tényleges társadalmi költségét.

Elemzésünkben az alábbi területek kiigazításait vesszük figyelembe:

természeti erőforrások

földterület

Természeti erőforrások

A természeti erőforrásokra kivetett járulékok a természeti erőforrások árába kívánják

beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának

tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt

sem kell hozzáadni a járulékokat.

Földterület

A beruházással érintett földterület jelentős része önkormányzati tulajdonban van, így

mindenképpen számolnunk kell ezen területek „opportunity cost” -jával.

A projekt hasznainak elméleti becslése


54

Használónál jelentkező hasznok becslése

A projekt keretében kialakított infrastruktúrához kapcsolódó díjak híven tükrözik a használók

hasznait. Az ÁFA levonása ezen esetben nem releváns, hiszen a célcsoportokból kiindulva

megállapítható, hogy a használók közel 100%-a nem ÁFA visszaigénylő, így az ÁFÁ-t nem

szabad levonni.

Az externális hasznok becslése

A hasznok becslését az alábbi területeken végezzük el:

Gazdasági forgalomnövekedés

Idegenforgalmi adó-bevételnövekedés

Az attrakciófejlesztés szűkebb környezetében megvalósuló életminőség-javulás

Gazdasági forgalomnövekedés

Közvetlen forgalomnövekedés

Az projekt létrejöttével a térségbe érkező látogatók száma számításaink szerint folyamatosan

növekedni fog. Értékelésünkben ezen szám 50%-ával számoltunk, tekintettel arra, hogy

feltehetően az alábbi tanulmányban vázolt turisztikai termékfejlesztéshez kapcsolódó

projektelemeket (Roma Skanzen kialakítása interaktív bemutatótérrel, baranyai roma

közösség hétköznapi életét, kultúráját bemutató tárlattal, illetve egy interaktív közösségi

helyiséggel) látogatók a megtekinti. Számításaink szerint Abaligetre tervezett Roma Skanzen

iránt érdeklődők 35%-a csoportosan fognak érkezni, mely leginkább a közép- és általános

iskolákra, családokra, illetve nyugdíjas csoportokra jellemző. Az osztálykirándulások,

tanulmányi kirándulások jellemzően 2-3 naposak, így az előre bejelentkezők a csoportosan

érkezők mintegy 70%-át teszik ki, melyek az olcsóbb szálláshelykínálatot részesítik előnyben,

mely esetünkben Abaliget, illetve a közeli településeken, Orfűn, illetve Pécsett jelentkezik

többletbevételként. A családokra leginkább a hétvégéken lehet számítani, ők több napot

tölthetnek a térségben, ha van megfelelő kínálat.


55

Az Abaligeten található Cseppkőbarlang, illetve a Denevérmúzeum és a 2015. júniusára

elkészülő Ökoturisztikai Látogatóközpont (Medvehagyma Ház) és a Malommúzeum Orfűn jó

kiindulási alap, emellett egyéb ehhez kapcsolódó turisztikai attrakciók megtekintése is

növelheti a térség kínálatát. A családos látogatók száma megközelítően 30-35%-a a látogatói

létszámnak. Közülük átlagosan 30% száll meg Abaligeten és térségében. Az idősebb

korosztály a minőségi szálláshelyeket részesíti előnyben; így a térségben eltöltendő

vendégéjszaka száma Pécsett realizálódik, köszönhetően az elmúlt évek jelentős

szállodafejlesztéseinek. Ezen célcsoport képviselőinek átlagosan 60%-ának van szüksége

szálláshelyre.

8. ábra: Belföldi vendégéjszaka szám 2010-2013, Abaliget. Forrás:KSH.


56

A KSH adataira támaszkodva elmondható, hogy 2013-ban a belföldi látogatók, akik

Abaligeten, illetve a környéken szállnak meg, átlagosan 3,1 éjszakát töltöttek el (8.ábra),

melyek a hétvégékre esnek, a külföldi látogatók jóval több időt töltenek a térségben, 6,7

éjszakát1 (9.ábra). Összességében viszont országos tendencia, hogy 2011 óta mind a belföldi,

mind a külföldi turisták egyre kevesebb időt töltenek el egy adott térségben. Az utazás

motivációja is megváltozott, egyre nagyobb az igény a rövidebb, de aktívabb,

ingergazdagabb időtöltésre; jelen projektben szereplő fejlesztések illeszkednek ehhez a

turisztikai trendhez.

1 Szakmai tapasztalatainkra támaszkodva a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett külföldi vendégek

átlagos tartózkodási idejére (Abaliget) vonatkozó adatok felülvizsgálatra szorulnak.

9. ábra: Külföldi vendégéjszaka szám 2010-2013, Abaliget. Forrás: KSH.


A turisztikai forgalomnövekedés által más ágazatokban generált multiplikátor-hatás

A turisztikai ágazat multiplikátor hatása azt fejezi ki, hogy az ágazatban egy egységnyi termék vagy szolgáltatás végső felhasználási célú kibocsátásához

milyen mértékben igényli a gazdaság más ágazatainak a teljesítményét. A KSH ágazati modellezése alapján a turizmus átlagos multiplikátor hatása 1,692.

Ennek megfelelően a mutató kiszámítása a közvetlen többletbevétel és a multiplikátor szorzata a referencia időszak minden évében.

Év 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029

közvetlen

többletbev

étel (Ft) 0 Ft 54 433 792 Ft 62 757 609 Ft 71 392 604 Ft 79 406 966 Ft 89 632 843 Ft 94 558 120 Ft 101 665 563 Ft 105 581 539 Ft 109 645 660 Ft 113 863 522 Ft 118 240 935 Ft 122 783 926 Ft 127 498 754 Ft 132 391 916 Ft 137 470 154 Ft

turisztika i

multipl iká

tor 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692 1 692

Összesen 0 Ft 92 101 977 Ft 106 185 874 Ft 120 796 286 Ft 134 356 587 Ft 151 658 771 Ft 15 999 239 Ft 172 018 133 Ft 178 643 963 Ft 185 520 456 Ft 192 657 079 Ft 200 063 661 Ft 207 750 403 Ft 215 727 892 Ft 224 007 122 Ft 232 599 501 Ft

Hozzájárulás 0 Ft 37 668 184 Ft 43 428 265 Ft 49 403 682 Ft 54 949 621 Ft 62 025 928 Ft 65 434 219 Ft 70 352 570 Ft 73 062 425 Ft 75 874 796 Ft 78 793 557 Ft 81 822 727 Ft 84 966 477 Ft 88 229 138 Ft 91 615 206 Ft 95 129 347 Ft

Házzájárul

ás előző

évhez

képest 0 Ft 37 668 184 Ft 5 760 081 Ft 5 975 417 Ft 5 545 939 Ft 7 076 307 Ft 3 408 291 Ft 4 918 351 Ft 2 709 855 Ft 2 812 372 Ft 2 918 761 Ft 3 029 169 Ft 3 143 750 Ft 3 262 661 Ft 3 386 068 Ft 3 514 141 Ft

10. ábra: Turizmus teljes gazdasági hatása


58

Documents

abaligeti roma skanzen