A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTÉZMÉNYI

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Összeállította: Molnárné Ferenczy Valéria igazgató

Szeged, 2004. május 15.

Bevezeti: Doroginé Bíró Irén igazgató

Szeged, 2004. szeptember 1.

Tartalomjegyzék:

Bevezető rész l. Az intézmény bemutatása

Alapító Okirat

2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. Küldetésnyilatkozat 2.2. Jövőkép 2.3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 2.4. Minőségpolitikai nyilatkozat

3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3. l. Belső működés rendje

3. l. l. Jogszerű működés 3.1.2. Tervezés (stratégiai, éves képzési kínálat) 3. l.3. Minőségirányítási szervezet felépítése, működtetése 3.1.4. Irányítási feladatok 3.1.5. Emberi erőforrás

3.2. Partnerkapcsolatok 3.2.1. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése 3.2.2. Kommunikáció belső partnerekkel

4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere

4.1. Az intézményértékelés területei, az értékelés módja 4.1.1. Az éves belső ellenőrzési-rendszer vázlata

4.2. Nevelési/tanítási év értékelése 4.2.1. A nevelési-oktatási tevékenység közös követelményeinek mérése, értékelése 4.2.2. A tanulók tudásszint mérésének tervezete 4.2.3. A pedagógiai értékelés rendszerszerkezete 4.2.4. Irányított önértékelés szabályzata

5. Minőségirányítási program hatálybalépése és felülvizsgálata 6. Dokumentumok kezelésének folyamata 7. Mellékletek 8. Legitimációs záradékok

1

Bevezető rész

A Zrínyi Ilona Általános Iskola vezetése és az intézmény kollektívája megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát a minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Tantestületünk már a múltszázadban /1999-ben/ kezdett el lépéseket tenni a minőségbiztosítás területén. 2000-től intézményünk részt vett csoportos formában a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítésében. Tantestületünk meggyőződése, hogy az oktatási intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat csak meg a tudás és az alapvető emberi értékek ápolása. Jelenleg 2004 tavaszán azonban meg kell tanulnunk európai léptékben is gondolkodni, el kell fogadni más nemzetek kulturális beállítottságát, de fontos megőriznünk nemzeti szuverenitásunkat és szellemi örökségünket. Ebben a felelősségteljes feladatban nem elég a több évtizedes gyakorlatra támaszkodni. Új eszközök, új módszerek szükségesek abban, hogy előre tudjunk lépni. Alapvető igényként jelentkezik nevelőtestületünkben a folyamatos fejlesztés, hisz tudjuk, hogy a társadalom hosszú távú jövőjének megalapozásáért mi is felelősek vagyunk.

2

1. Az intézmény bemutatása Iskolánkat 1931-ben alapították. Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. Tv., továbbá a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi Ilona Általános Iskola Alapító Okiratát az alábbiak szerint határozza meg: 1. Az intézmény neve: Zrínyi Ilona Általános Iskola 2. Az intézmény székhelye: Szeged, Mérey utca 3. 3. Az intézmény telephelyei: - 4. Működési (felvételi) körzete: Szeged, Belváros (Vásárhelyi Pál u., Kálvária

sgt., Somogyi u., Felső Tisza part, Stefánia, Vörösmarty u., Kossuth L. sgt., által határolt terület, valamint Szeged, Iparváros, Kálvária sgt., Tisza Lajos krt., Gutenberg u., Bakay N. u. által határolt terület)

5. Tagintézménye: - 6. Az alapító szerv neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 7. Felügyeleti szerve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 8. Az intézményvezető megbízásának rendje: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által a

helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdése A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. éve XXXIII. tv. 23. § alapján

9. Az intézmény típusa: általános iskola 10. Tagozat megnevezése: - 11. Évfolyamainak száma: 8 12. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége:

TEÁOR – 801000 alapfokú oktatás 80121-4 nappali rendszerű általános műveltséget magalapozó általános iskolai oktatás ezen belül további speciális tevékenység: gyógytestnevelés 80122-5 fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatása) 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai ellátás 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés 75176-8 intézményi vagyon működtetése 92403-6 diáksport saját ingatlan hasznosítása

13. Vállalkozási tevékenysége: - 14. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai:

-

15. Feladatmutatók megnevezése: Iskolai nevelés oktatás (fő)

3

Fogyatékos tanulók alapfokú oktatása (fő) Intézménynél szervezett étkeztetés(fő) Pedagógus szakkönyvvásárlás (fő) Pedagógus szakvizsga és továbbképzés (fő) Tanulók tankönyvvásárlása (fő) Diáksport (fő)

16. Általános forgalmi adó alanyiság Nem 17. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szeged I. ker. belterület, Mérey u. 3. sz.alatti,

3044 helyrajzi számú, általános iskola megnevezésű, 1144 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon, az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

18. A vagyon feletti rendelkezési jog: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos közgyűlési rendelete szerint.

19. Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el.

4

2. Az intézmény minőségpolitikája

2.1. Küldetésnyilatkozat

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

/Szent-Györgyi Albert/

– Az idézet kulcsszavai – a tanulás tanítása, a tudás iránti érdeklődés felkeltése, az alkotómunka izgalma – jelenti számunkra pedagógiai munkánk alapelveit.

– Megkülönböztetett figyelmet fordítunk intézményünkben az egymásra figyelő, alkotó, derűs légkör megteremtésére, így a szülők szívesen íratják be gyermekeiket és a tanulók örömmel járnak iskolánkba.

– Meggyőződéssel valljuk, hogy csak a szülő– gyermek – pedagógus egységében működhet hatékonyan iskolánk.

– Iskolánkban a szakmai hozzáértés és a gyermekszeretet együttes megléte szolgálja az

eredményes pedagógiai tevékenységet. – Azonosulunk a programunk alapelvével, mi hittel cselekszünk, bízunk egymás tudásában,

meggyőződéssel valljuk, hogy a felismert és elfogadott közös értékünk együttes képviseletével, egymást erősítve érhetjük el céljainkat.

2.2 . Jövőkép:

Olyan iskolát szeretnénk, ahol:

– a tudás érték – mindenki számára érthetően definiáltak a normák és célok – közös a tervezés és a döntés tantestületi téren – biztosított az egészséges környezet és életmód lehetősége – kiegyensúlyozott a tanár és szülő kapcsolat – sokrétű szakkörökre, szabadidős tevékenységekre számíthatnak az iskolahasználók – biztosított a személyi állomány stratégiai és folyamatos fejlesztése az iskola pedagógiai és

szervezeti szükségleteinek megfelelően – modern pedagógiai módszerekkel és eszközökkel dolgozhatunk – van folyamatosan működő könyvtár, megfelelő objektív és szubjektív feltételekkel – lehetőség nyílik fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus alkalmazására is – a lassan haladók számára a minimális teljesítmény elérése, a sajátos nevelési igényű

gyerekek ellátása, integrált fejlesztése megvalósulhat – óvjuk a gyermekeket a fokozódó követelmények nyomán gyakran fellépő káros

hatásoktól, mint az önbizalom, önbecsülés vesztéstől, a túlzott szorongástól, az elbizonytalanodástól

– lehetősége van a gyermeknek megismerni önmagát, felfedezni tehetségét, de korlátait is, sikerorientált legyen

5

– aktív és hatékony támogatásra számíthatunk a felelős oktatásirányítók részéről A Zrínyi Ilona Általános Iskola városi szinten is elismert nevelési-oktatási intézmény, a jövőben is ezt a magas színvonalat szeretné megtartani. Lehetőségeink szerint fejleszteni kívánjuk:

– idegennyelv oktatásunkat – informatika oktatásunkat

2.3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része.

Fenntartó elvárásai: Stratégiai célok:

- kötelező és vállalt feladatok maradéktalan és színvonalas ellátása - feladatarányos finanszírozás - tervezhetőség biztosítása - tanulói továbbhaladás biztosítása

Középtávú célok:

- a tanulók képességeinek megfelelő képzési kínálat - alapfokú művészeti oktatással foglalkozó intézményekkel való együttműködés

Rövidtávú célok és prioritások /2004-2006/:

- integrált nevelés-oktatás előtérbe kerülése A fenntartó működteti a minőségfejlesztési rendszerét, és legalább négyévenként ellenőrzi a szakmai munka eredményességét a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. A közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója kiterjed:

– az értékelés alapelveinek meghatározására – az értékelés céljainak megfogalmazására – az intézményértékelés területeinek kijelölésére – módszerek és eljárások rövid megfogalmazására – időterv készítésére – az értékelés folyamatának meghatározására

6

Valamennyi általános iskola feladata

– Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait.

– Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit.

– A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához.

– A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglakozásokat az iskolák.

– Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat pedagógiai programjukba építsék be.

– Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel.

– A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit.

– Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. – Az iskola biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek

során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit, és az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő lehetőséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra.

– A Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját.

– Fejlessze a tanulóknak az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeit, képességeit.

– A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyerekek számára minden iskola biztosítson fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelőtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű nevelésére- oktatására.

7

Fenntartói igény Minőségi cél Sikerkritérium Idő Indikátor

1. Általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás

PP minőségi központi bemenetele

Tantárgyi követelmények, Tanmenet és kerettanterv összhangja

Tanévenként, év kezdetén

Az összevetés szempontsora

2. Önálló tanuláshoz szükséges alapvető készségek, képességek fejlesztése

Egyéni tanulási utak támogatása, felzárkóztatás hatékonyságának növelése, lemorzsolódás csökkentése.

Esélyegyenlőséget biztosító oktatási formák alkalmazása. Pályaorientáció

Felzárkóztató oktatás, fejlesztés

Egyéni bánásmód elve

Motiváció

Egyéni életpálya megtervezése

Tanévenként Bukások száma csökken

Iskolaválasztás eredményessége

Beiratkozottak és a végzettek aránya

2.4. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk kinyilvánítja,… hogy az intézmény vezetői és minden munkatársa elkötelezett a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélok megvalósításában. A minőségi munka mindannyiunk számára alapkövetelmény. Ennek érdekében állandóan törekszünk intézményünk hatékony működtetésére, a pedagógiai program és a MIP magas színvonalú megvalósítására. Vállaljuk, hogy …

– céljaink elérése érdekében, az alapvető működési feltételek biztosításán túl folyamatosan fejlesztjük az oktatás személyi és tárgyi feltételeit

– együttműködünk partnereinkkel, építünk elvárásaikra, figyelembe vesszük mindenkori igényeiket

– a gyermekek életkori sajátosságainak és adottságainak megfelelő magas színvonalú pedagógiai munkára törekszünk

8

Fontosnak tartjuk, hogy…

– a Nevelési Pedagógiai Program magas színvonalú megvalósításával a társadalmi igényekre és a partneri elvárásokra építve tanulóink a társadalmi mobilitás igényei szerint képesek legyenek beilleszkedni a kisebb és nagyobb közösségbe

– barátságos, tiszta, virágos iskolában felkészült és lelkiismeretes pedagógusokkal eredményesen neveljük és tanítsuk a gyermekeket

– megértést és szeretetet kapjanak és adjanak egymásnak – nyugodt, derűs légkörben, demokratikus, de határozott vezetéssel nevelődjenek

Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk…

– a MIP-ben és a PP-ben megfogalmazottak betartását – a közvetett és közvetlen partnereink részéről felmerülő igényeket és elvárásokat, a partneri

elégedettséget – a tanulók tudás- és neveltségi szintjét – munkánk hatékonyságát, beiskolázási paramétereket

Intézményünk minden munkatársától elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel a fent megfogalmazottak szellemében felelősséggel végezze nevelő-oktató munkáját.

…………………………………… igazgató

9

3. Intézmény minőségirányítási rendszere

Az intézmény minőségirányítás rendszere a küldetés, a minőségpolitika és a jövőkép hármas logikai egységén alapul. A fenntartói minőségfejlesztési eljárások figyelembevételével készült, alapozva a már működő minőségfejlesztés eredményeire is. A minőségfejlesztési rendszer KT. 40. § /II/ működést szabályozó folyamatokat, azok végrehajtását és intézményi kereteit határozza meg. Ezek az alábbiak:

– vezetési – tervezési – ellenőrzési – mérési, értékelési feladatok

3.1. Belső működés rendje

Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, felülvizsgálatát. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. Az igazgató és két igazgató helyettes meghatározott munkamegosztás szerint dolgozik. Öt munkaközösség működik az iskolában. A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 100 %-os. Egy szakvizsgázott pedagógus van, hét fő minőségfejlesztési akkreditált képzésben vett részt. A külső kapcsolatok széleskörűek, hatékonyan működnek. A tanév rendje szabályozott. Érdekegyeztető fórumok működnek, az Iskolaszék és Diákönkormányzat hatásköre tisztázott. Öt fős munkacsoport irányítja a minőségfejlesztő munkát.

3.1.1. Jogszerű működés Célja: az intézmény jogszerű működésének biztosítása, ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára, hogy a jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, szabályzatok hozzáférhetőek legyenek, az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák azokat. Az iskolavezetés az intézmény működését a vonatkozó törvények és rendeletek alapján biztosítja, ezek:

– a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,

– a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,

– a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet,

– 3/2002. (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

A dokumentumok elhelyezése:

10

vezetői irodában ٭ nevelőtestületi szobában ٭ könyvtárban ٭

A jogszabályi változások követéséért és a tájékoztatásért felelősek: igazgató, igazgató helyettesek Az újonnan megjelenő jogi szabályozásokról 15 napon belül tájékoztatást kapnak a hatáskörben lévő dolgozók. A legfontosabb dokumentumok listája: l. Alapvető általános dokumentumok 1.1 Alapító okirat

1.2 Szervezeti és Működési Szabályzat 1.3 Házirend

2. Alapvető szakmai dokumentumok 2.1 Nevelési/pedagógiai program 2.2 Továbbképzési program és beiskolázási terv2.3 Intézményi éves munkaterv, beszámoló

3. Intézményi ügyintézés dokumentumai 3.1 Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 3.2 A jegyzőkönyv, határozat, értesítés 3.3 Tanügyi nyomtatványok

4. Munkaügyi dokumentumok 4.1 Formai előírások-kinevezés 4.2 A munkaköri leírás

5. A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok

5.1 Bizonylati szabályzat 5.2 Házi pénztár- és pénzkezelési szabályzat

A fenti lista arra szolgál, hogy az intézményt segítse a dokumentum ellenőrzésben. Az önellenőrzés lényege, hogy az intézmény számára világos legyen milyen jogi normáknak kell megfelelni. A közoktatási önellenőrzési kézikönyv átdolgozott kiadása a hatályos jogi előírások segítik az intézményvezető dokumentumellenőrzési munkáját. A közoktatási rendszer modernizációjával együtt jár a jogi-irányítási környezet folyamatos változása.

3.1.2. Tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása.

11

Meglévő elemeink: tantárgyfelosztás, továbbképzési terv, munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek /Szülői Munkaközösség, Iskolaszék/ munkatervei, iskolai munkaterv, PP, MIP, rendezvényterv. Évente történik a tervezési szintek konkrét meghatározása és az operatív tervezés tartalmi kidolgozása. Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat leírása:

1. A PP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat

2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogató kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálati témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat

munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító

javaslataikat, és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és

módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések

bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal ismertetjük.

11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

14. Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

A pedagógiai tervezés folyamatábrája az 1. számú melléklet Éves képzési terv kínálat tervezése Célja: A NP/PP-nak megfeleltetett képzési kínálat tervezése. Olyan kulcsfontosságú tevékenységek, szolgáltatások működtetése, amelyek az intézmény küldetésének megfelelő kínálatot biztosítanak gyermekek, számára.

12

Alaptevékenységek Dokumentum

általános műveltségeket megalapozó alapkészségek

angol nyelv 4. osztálytól

számítógép használat

könyvtárhasználat

Alapító Okirat

Kiegészítő, speciális tevékenységek Dokumentum

1-3 osztály néptánc

1-8 osztály hitoktatás

1. osztály zenei előképző

szakkörök

Éves munkatervek

Szolgáltatások Dokumentum

napközi otthoni ellátás

tanulószoba

étkeztetés

egészségügyi ellátás

hajnali ügyelet

Éves munkaterv és munkaközösségi tervek

A módosítás feltételei:

– az éves és az átfogó önértékelés eredményei, a belső értékelések, partneri visszajelzések, vagy külső szakértőtől származó információk alapján a nevelőtestület dönt a kisebb módosításokról;

– ha alaptevékenységet érintő, vagy átszervezés miatt történik a módosítás, akkor fenntartói jóváhagyás szükséges.

13

3.1.3. Minőségirányítási szervezet felépítése, működtetése A minőségfejlesztéssel foglalkozó személyek, csoportok működési szabályzata

Személyek, csoportok

megnevelése Hatáskör Feladat Megbízás módja

Minőségi vezető Minőségi csoportból kiválasztott személy

Csoportok munkájának koordinálása, a

rendszer működtetése, feladatok eljuttatása a munkatársakhoz

Az intézmény vezetője bízza meg határozatlan időre. Mindenkori törvényi szabályzat értelmében a fenntartóval egyeztetve kereset kiegészítést kap.

Minőségi csoport 5 fős team Minőségirányítási rendszer működtetése, partnerkapcsolat fenntartása, kommunikáció és együttműködés fejlesztése

Nevelőtestület döntése alapján Mindenkori törvényi szabályzat értelmében a fenntartóval egyeztetve kereset kiegészítést kap.

Értékelő csoport 5 fős team Partnerek számára kidolgozott mérőlapok készítése, statisztika feldolgozása, a mérés lebonyolítása, értékelése

Nevelőtestület döntése alapján. Mindenkori törvényi szabályzat értelmében a fenntartóval egyeztetve kereset kiegészítést kap.

14

3.1.4.Irányítási feladatok

Célja: A döntési és felelősségi körök delegálási rendjének kialakítása, a pedagógusok bevonása a döntés előkészítésbe, a döntések és végrehajtandó feladatok eljuttatása a munkatársakhoz. A kommunikációs és információs rendszer működtetése.

Feladatok Hatáskör Felelős Döntés

Pedagógiai irányítás Tervezés Erőforrás menedzsment Ellenőrzés Ágazati kapcsolatok Információs rendszer működtetése

Vezetőség

Közalkalmazotti Tanács

Intézményvezető Nevelőtestület

Mérés, értékelés Fejlesztő teamek, minőségi csoportok működtetése

Vezetőség

Munkaközösség vezetők

Minőségügyi vezető

igazgatóhelyettes

Nevelőtestület

Partnerkapcsolatok irányítása Kommunikációs rendszer működtetése

Minőségi csoport Minőségügyi vezető Nevelőtestület

Gazdálkodás, pénzügyi tervezés

Ügyvitel

Igazgató

Gazdasági ügyintéző

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Gazdaságvezető

Nevelőtestület

Szervezési feladatok Munkaközösség Munkaközösség vezetők

Munkaközösség tagjai

Marketing,

PR tevékenység

Igazgató Igazgató Nevelőtestület

15

3.1.5. Emberi erőforrás

Erőforrások biztosításának célja: Az intézménynél létrehozni és alkalmazni azokat az eljárásokat, eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják, hogy az intézményi működés során minden tevékenységhez rendelkezésre álljanak a szükséges erőforrások. A vezetés meghatározza azokat a szakmai, végzettségi, gyakorlati követelményeket, amelyek szükségesek az egyes feladatok ellátásához. A követelményeket a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. A NP/PP megvalósítása a partneri igények kielégítése, a minőségfejlesztési feladatok ellátása céljából éves képzési tervben határozza meg az intézmény a munkatársak szakmai, minőségügyi továbbképzését. A minőségfejlesztési feladatok és az innovációs folyamatok megvalósítására a legrátermettebb, a legkompetensebb munkatársak kerülnek kiválasztásra. A munkatársak képzettségéről nyilvántartás készül, figyelemmel kísérve az egyéni fejlődést, felmérve a képességeket, mely alapja a fejlődés lehetőségeinek meghatározására. Minden munkatárs képzésben részesül a minőségpolitikai, a minőségirányítási rendszer követelményeinek elsajátítása érdekében. A vezetők ismertetik a munkatársakkal a minőségirányítási rendszer működtetéséből, a minőségi célok elérése érdekében végzendő, rájuk háruló feladatokat, azok fontosságát. Ismertetik a jobb teljesítményből adódó előnyöket, valamint a követelmények be nem tartásából eredő következményeket. A vezetés az egyéni teljesítményeket évente értékeli. Vonatkozó dokumentumok

– munkaköri leírások – továbbképzési terv – beiskolázási terv – nyilvántartás a képzésekről – a munkatársak kiválasztásának és betanításának rendje – munkatársak értékelési rendje – ösztönző rendszer – pedagógusok/dolgozók együttműködése

Tárgyi erőforrás biztosításának célja: A vezetés meghatározza az intézményi működés zavartalan biztosításához szükséges tárgyi eszközöket, felszereléseket, és folyamatosan gondoskodik a feltételekről és a fejlesztésekről. A beszerzés és fenntartás megfontolt pénzügyi tervezés alapján és a pályázati lehetőségek kihasználásával történik. A munkavégzéshez az alapvető feltételek /berendezések, gépek, számítástechnikai, kommunikációs eszközök, szakmai anyagok és eszközök / biztosítottak.

16

A vezetés gondoskodik a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra karbantartásáról, fenntartásáról, a megfelelő munkahelyi környezetkialakításáról. A munkahelyi rend kialakítása és fenntartása minden munkatárs feladata és kötelessége.

3.2. Partnerkapcsolatok irányítása

Az intézmény a partnerekkel való együttműködést, kommunikációt elengedhetetlennek tartja. E szemléletnek megfelelően partnerkapcsolata széleskörű, melyet nélkülözhetetlennek minősít. Célja: Olyan minőségirányítási rendszer működtetése, amely partnerközpontú, amely hangsúlyozza a magas szakmai színvonal jelentőségét és a nevelési/pedagógiai program megvalósításába és a tervezésbe bevonja munkatársait. Olyan minőségirányítási rendszer működtetése, amely folyamatosan törekszik a partnerek elégedettségének növelésére, az igények és az intézmény értékei és küldetése közötti egyensúly megteremtésére. A vezetés olyan rendszert működtet, amelyben meghatározó szerepe van a szolgáltatás minőségének irányításában. Folyamatosan fejlesztik és koordinálják a minőségirányítási rendszer működését, a fejlesztő tevékenységeket. A vezetés méri a minőséggel kapcsolatos tudatosságot és vizsgálja a meglévő rendszerek hatását. A partneri együttműködés szakmai és szervezési megvalósításában személyesen is részt vesznek. Az intézmény olyan partnerkapcsolatot működtet, amely küldetésének megvalósítását szolgálja, folyamatosan válaszol a külső és belső kihívásokra. A kommunikáció és az együttműködés folyamatos javítására törekszik. Az intézmény folyamatosan kezeli a partnerek igényeit, elvárásait, problémáit, panaszait. Az intézmény partnerkapcsolataiban a kölcsönös előnyök megteremtésére törekszik. A szolgáltatás eredményeinek megismertetése és eredményességének növelése érdekében marketing és PR tevékenységet végez.

3.2.1 A partneri igény-elégedettség és elégedetlenség mérése Célja: A partnerek igényeit, elégedettségét, véleményét figyelembe véve, folyamatos fejlesztéssel, stratégiai tervezéssel az elégedettséget növelő intézményi célok megvalósítása. Olyan szemlélet kialakítása, amely segíti az intézmény és partneri köre közötti kölcsönös elkötelezettség kialakulását, a partnerközpontú működést. Ebben a folyamatban az intézmény az igény- és elégedettségmérést a következő módon végzi: kérdőíves adatfelvétellel, csoportos, személyes interjúval. Az intézmény célul tűzi ki a partnerek igényeinek, elégedettségének növelését, és elégedetlenségének csökkentését. Hosszú távon támaszkodik mindezekre olyan módon, hogy meghatározott rendszerességgel visszatér a mérésekre. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében elkészítette eljárásrendjét.

17

Vonatkozó dokumentumok: Igény és elégedettségmérés folyamatszabályozása. Mintavételi eljárás, mérési rend. Panaszkezelési eljárás kidolgozása folyamatban.

3.2.2 Kommunikáció belső partnerekkel

A belső partnerek közötti információ áramlás folyamatábrája 2. számú mellékletként található meg.

4. Az intézmény mérési- és értékelési rendszere

4.1 Az intézményértékelés területei, az értékelés módja

Területek Az értékelés módjai

Értékelést végzi Sikerkritérium

1.1.FELTÉTELRENDSZER - Tárgyi feltételek Épület, környezeti jellemzők A minimális felszereltség A PP teljesítéséhez szükséges eszközök

Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések

Kétévenként Igazgató, gazdasági igazgató helyettes

2008-ra az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak

Társadalmi feltételek /mikro-és makro-környezeti elemek/ Elvárások, elégedettség Szociokulturális háttér Munkaerő-piaci környezet

A partneri igényfelmérés értékelésének megküldése a fenntartóhoz Adatbázis Önértékelés

Kétévenként Minőségbiztosítási TEAM

Elvárásoknak meg-felelés

Pénzügyi feltételek Intézményi költségvetés Egyéb források, pályázatok, alapítványok

Pénzügyi előírások alapján Adatbázis Önértékelés

Évenként gazdasági igazgató helyettes

Önköltség csökkentése

18

Területek Az értékelés módjai

Értékelést végzi Sikerkritérium

1.2 HUMÁN TÉNYEZŐK A pedagógusok összetétele Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minősége Pedagógiai munkát segítők Eredményesség Tanulók tantárgyi felkészültsége Tanulmányi eredmények, vizsgák, versenyeredmények Továbbtanulás, lemorzsolódás Gyermekek iskolaérettsége, tanulási képességek Alapkészségek szintjei Nevelési eredmények Tanulási motiváció, attitűd Szociális és pszichológiai készségek

Önértékelés Továbbképzések Célvizsgálata Az intézményi mérések mellett külső szakértőtől megrendelt szakmaiellenőrzések a mindenkor rendelkezésre álló források /pályázat, képviselőtestületi döntés/ függvényében A pedagógiai mérés-értékelés országos rendszerébe való bekapcsolódás Tesztek, feladatlapok Önértékelés Adatbázis

Igh. Munkaközösség Vezetők Külső szakértők Osztályfőnökök

Maximális szakos ellátás, szakvizsgások számának növelése. Tanulmányi átlagok megőrzése, Hozzáadott értékekkimutatása Iskolai tanulási attitűd, feladat iránti elkötelezettség növelése

1.3.SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Struktúra és vezetés Tanügyi-igazgatási tevékenység, dokumentáció, szabályozottság A vezetés minősége, elfogadottság

Törvényességi ellenőrzés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzettmérések értékelésének megküldése a fenntartónak Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén

Kétévenként igazgató

Elvárásoknak megfelelés

19

Területek Az értékelés módjai

Értékelést végzi Sikerkritérium

Szervezeti kultúra Értékek, célok, elvek, normák Problémamegoldás, konfliktuskezelés Tantestületi, tanítási klíma

Önértékelés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett szervezeti kultúra vonatkozó mérés-értékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak

Kétévenként Igazgató, Minőségbiztosítási TEAM

Partnerkapcsolat további erősödése, erősségek fokozása

Pedagógiai folyama- tok Nevelési, oktatási program Tanulmányirányítás Teljesítménykövetés Különbségek kezelése

Önértékelés Tesztek, feladatlapok A 2004/05. tanév kiemelt vezetői ellenőrzési szempontja

Igazgató, Munkaközösség vezetők

Egészséges versenyszellem, pozitív gondolkodás

4.1.1. Az éves belső ellenőrzési- értékelési rendszer vázlata Tanulókra vonatkozóan

Terület Mérési pont Módszer Gyakoriság Dokumentáció Felelős

tanulmányi munka, vizsgaeredmények

belső ellenőrzés szerint folyamatosan

dokumentumelemzés, óralátogatás, belső vizsga

folyamatos napló, ellenőrző igazgató, igazgatóhelyettes

belső mérések tanmenet szerint

dokumentumelemzés évente napló, feljegyzés igazgatóhelyettes, szaktanár

magatartás, szorgalom

osztályozó értekezlet

óralátogatás, megbeszélés, tanulói produktumok

folyamatos osztálynapló, magatartásfüzet, szöveges bejegyzés

iskolavezetés, osztályfőnökök

tehetséggondozás, tanulási nehézségekkel küzdők segítése

belső ellenőrzés szerint

beszámoltatás időszakos foglalkozási napló

igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők

versenyeredmények félévi, tanév végi értékelés

elemzés félévkor, év végén

összesítés alapján

iskolavezetés, szaktanárok

20

Pedagógusokra vonatkozóan

Terület Mérési pont Módszer Gyakoriság Dokumentáció Felelős

tanmenet, tervezőmunka

szeptember 15.

dokumentumelemzés évente tanmenet munkaközösség vezetők, igazgató

tanítási-nevelési módszerek

munkaterv szerint

megfigyelés, óralátogatás, dokumentumelemzés

időszakos feljegyzés munkaközösség vezetők, igazgató, igazgatóhelyettes

pedagógusok munkája

munkaterv szerint

óralátogatás, beszélgetés

munkaterv szerint

feljegyzés, napló

igazgató, igazgatóhelyettes

tanár-szülő kapcsolat

félév, év vége

családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni beszélgetés

törvényi és helyi szabályozás szerint

osztálynapló igazgató, osztályfőnökök

Az iskolai élet területére vonatkozóan

Terület Mérési pont Módszer Gyakoriság Dokumentáció Felelős

Házirend folyamatos óralátogatás folyamatos feljegyzés igazgató, igazgatóhelyettes, DÖK patronáló tanár

SZMSZ, PP igazgatói utasítás szerint

jogszabályok és dokumentumok

kétévente feljegyzés igazgató

MIP igazgatói utasítás szerint

elemzés időszakos feljegyzés igazgató, minőségügyi vezetők

21

4.2 A nevelési/tanítási év értékelése Célja: Az előző évi tervezések céljaihoz viszonyított megfeleltetés, értékelés, a hatékony intézményi működés, a folyamatos fejlesztés érdekében.

A mérés területei Indikátorok Sikerkritériumok Módszerek,

eljárások Nyilvánossá-

tétel

Humán erőforrások

-statisztikai mutatók -képzettségi mutatók -szakmai kompetenciák -pedagógus-értékelés mutatói

A személyi és szakos ellátottság megfelel a törvényi előírásoknak. Az intézményi céloknak és elvárásoknak megfelelő szakmai kompetenciák erősödnek.

A tervek és az egyéni nyilván- tartások alapján készült kimutatások. A pedagógusok értékelési rend- szere.

Nyitó és záró nevelési értekezlet /fenn-tartó felé/

Tárgyi erőforrás, gazdálkodás

-eszköz és fel- szerelés ellátottság mutatói -felújítási és karbantartási munkák száma -többletforrás be- vételei egy gyermekre/tanú- lóra jutó költség -juttatások

A tárgyi és eszközellátottság megfelel a törvényi előírásoknak és a program céljainak. Sikeres pályázatok által növekvő bevétel.

Törvényi meg- feleltetés Statisztikai ki- mutatás Tervezés értéke- lése

Záró nevelési értekezlet /fenntartó és a partnerek felé/

Gyermek/tanulói létszám

- statisztikai adatok - osztály és csoportszámok

Növekvő gyermek/tanulói lét- szám. Optimális férő- hely kihasználás

Statisztikai ki- mutatás

Nyitó és záró nevelési értekezlet /fenn-tartó és a partnerek felé/

Szociokulturális háttér alakulása

-hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek/tanulók száma

Összlétszámhoz viszonyítva csökkenő értéket mutat.

Szociális térkép készítése

Nevelési értekezlet

Gyermek és ifjúságvédelmi fe adatok teljesítése

-a célkitűzések megvalósulásának adatai

Eredményes prevenciós munka. érvényesül az egyéni bánásmód. Szélesedik a szociális védőháló.

Programok, tervek értékelése. Beszámolók készítése

Záró nevelési értekezlet /fenntartó felé/

22

4.2.1 A nevelési/oktatási tevékenység közös követelményeinek mérése, értékelése Célja: A gyermekre/tanulóra vonatkozó éves pedagógiai tervezés megvalósulásának értékelése és a javítandó területek meghatározása.

Cél Indikátorok Sikerkritérium Módszer Gyakoriság

Nevelési,

tanulmányi, tantárgyi eredményesség, minőségi célok

megvalósulása

-nevelési eredményesség mutatói

-a tanulók magatartásának, szorgalmának eredményei

-tantárgyi eredmények

-nyelvi és informatikai eredmények

-tanulmányi versenyeken részt vett tanulók eredményei

-tehetséggondozás és hátrányos

helyzetűekkel való egyéni foglalkozás eredményei

-sajátos nevelési

igényű és szak-

szolgálati ellátásban része

gyermekek/tanulók száma, eredmények

A nevelési célok

megvalósulása

tükröződik a tanulók magatartásában, szorgalmában.

A mérések eredményei közelítenek az országos

mérések eredményeihez.

A képességfejlesztések eredményei növekvő tendenciát

mutatnak.

Hatékony hátránykompenzáció és prevenciós munka.

Érvényesül az

egyéni, speciális

képességfejlesztés, csökken az

egyéni segítségre szorulók száma.

Elemzés.

Céloknak való

megfeleltetés.

Trendvizsgálat

kimutatás a dokumentumok,

intézményi

szempontok,

indikátorok,

valamint

standardizált

tesztek alapján

elemzés, érté-

kelés, egyéni

fejlesztési

tervek és a

speciális programok alapján

beszámolók készítése

Záró /féléves

nevelési értekezletek

Vonatkozó dokumentum:

– A mérés, értékelés folyamatának szabályzata – Munkaterv – Szakmai munkaközösségi tervek – Osztályfőnöki munkaterv – Tanmenetek

23

4.2.2 A tanulók tudásszint mérésének tervezete

Mérés Évfolyam

Országos mérés OKÉV 6. és 8. o.

(magyar, matematika)

Alsó tagozatos olvasás 2. o.

Írás 2. o.

Komplex anyanyelv 4. o.

Komplex humán műveltségi 7. o.

Történelem 6. és 8.o.

Angol írás, szóbeli 6. és 8.o.

Tollbamondás, grammatika 5. o.

Testnevelés 7. o.

Természetismeret 6. o.

Matematika (számolási készség)

6. o.

Matematika szövegértés 8. o.

Matematika szaktárgyi 2. és 4. o.

Iskolaérettségi központi 1. o.

Szociometria 3-8. o.

24

4.2.3 A pedagógiai értékelés rendszerszerkezete:

– a tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése szóban és írásban /formatív vagy diagnosztikus/

– témazáró értékelés /szummatív vagy diagnosztikus/ – félévi és év végi minősítés /döntően szummatív vagy diagnosztikus/ – év végi vizsga /szummatív/

A pedagógiai értékelés alapelvei:

– legyen objektív, érvényes, megbízható – változatos formák alapján történjen – vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és a tantárgy jellegét – ösztönző és személyre szóló legyen – folyamatos és kiszámítható legyen – megfelelő légkörben történjen, tárja fel a hibát, de adjon útmutatást a javításra is – szóbeliség és írásbeliség arányos legyen – ne legyen megtorló jellegű

Szöveges értékelés: Félévkor és tanév végén általában tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Osztályzatok: kitűnő /csak tanév végén/, jeles/5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen/l/. Ez alól kivétel /KT. 7o. §./ (3) „az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanulók kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.” /Melléklet első osztályos értékelő lap

4.2.4. Az irányított önértékelés szabályzata A szabályzat célja Intézményünk irányított önértékelési eljárási rendjének meghatározásakor különösen érvényesíteni kívánjuk a következő szempontokat:

– az adottságok és eredmények teljeskörű felmérése – a szervezet erős és gyenge pontjainak egyértelmű azonosítása – a legfontosabb fejlesztési területek kijelölhetősége – a stratégiai célok és továbbfejlődési irányok meghatározhatósága – a többszöri ismételhetőség – összehasonlíthatóság, trendvizsgálat

25

Meghatározások: Követlen partnereink: Belső partnereink az iskola tanulói, intézményünk dolgozói Külső partnereink azok az óvodai intézmények, ahonnan a legtöbb gyermek érkezik iskolánkba, valamint azok a középiskolák, ahova nagy létszámban jelentkeznek tanulóink.

Az önértékelés területei:

Adottságok

– a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében – az intézményi stratégiai és operatív tervezés – folyamatok és szabályozottságuk – a szabályozási rendszer teljes körűsége és elfogadottsága – az erőforrások figyelembe vétele és tervezése – a partneri igények értékelése és beépülése a szervezet mindennapi munkájába

Eredmények

– a munkatársak bevonásának mértéke – a folyamatos fejlesztés eredményei – a partnerek elégedettsége – a szabályozási rendszer bevezetettsége és hatékonysága – a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, különös tekintettel a vallott és

érvényesülő értékekre – a kitűzött célok megvalósulása – az erőforrások felhasználásának hatékonysága

26

Az önértékelés területei Kritériumai

Vezetés

A vezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában .Az intézményvezetés személyes példamutatása. Az intézmény belső működési rendjének kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztésének összehangolása. A partnerekkel való együttműködés. A munkatársak támogatása, motiválása.

Stratégia

Az intézmény hosszú távú terveihez, NP/PP-hez szükséges belső és külső információ gyűjtésének, feldolgozásának biztosítása. NP/PP, küldetés, hosszú távú tervek felülvizsgálata, aktualizálása, továbbfejlesztése, tervezési szintek összehangolása, kulcsfontosságú folyamatok kialakítása, fejlesztése a tervek megvalósításának érdekében. A stratégia megismertetése, tervekre bontása.

Emberi erőforrás

A munkatársak szakmai tudásának értékelése, önképzés támogatása. Az intézmény belső kommunikációs rendszerének folyamatos fejlesztése. A munkatársak jutalmazása, elismerése.

Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások

A közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése A munkatársak intézményen belüli felhalmozott tudásának hasznosítása.

Folyamatok

A folyamatok tervezésének, kialakításának, működtetésének Rendszere. A folyamatok továbbfejlesztése, a hatékonyság és a partneri elégedettség növelése érdekében. Nevelési, oktatási tevékenység megtervezése, továbbfejlesztése a partneri igények, elvárások alapján.

Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos

eredmények

Közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése, fejlesztése a partneri elégedettségre, sikerességre vonatkozó belső mutatók eredményei.

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos

eredmények

A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről, a munkatársak elégedettségére vonatkozó belső mutatók eredményei

Társadalmi hatással

Kapcsolatos eredmények

Az intézmény társadalmi szerepvállalása a nevelési, oktatási tevékenységén felül.

Kulcsfontosságú eredmények Az intézmény nevelési céljainak megfelelő kulcsfontosságú eredményei, mutatói.

27

Az intézményi működés átfogó értékelése Célja: A partnerközpontú intézményi működés valamennyi területét felölelő önértékeléssel az intézmény tevékenységének, elért eredményének, erősségeinek, fejlesztendő területeinek meghatározásának, a folyamatok szabályozásának, a szervezeti kultúra fejlesztésének és a folyamatos fejlesztés képességének megvalósítása a hatékonyság, eredményesség növelése érdekében.

5. Minőségirányítási program hatálybalépése és felülvizsgálata A program felülvizsgálatát a pedagógiai program változása, vagy az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Évenkénti átvizsgálás mindenképpen szükséges, ha a vezetőségi átvizsgálások során olyan szempontok merülnek fel, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik. 6. Dokumentumok

A dokumentumok kezelésének rendje

Az intézményi minőségirányítási program dokumentumait az ügyviteli és iratkezelési szabályoknak megfelelően kezeljük. A dokumentumok nyomtatott formában, illetve számítógépen is hozzáférhetők az intézményi dolgozók számára. Ezek e dokumentumok az iskolatitkári irodában, másrészt a tanári szobai számítógépen találhatók. A Minőségirányítási Program dokumentumait az intézményvezető (helyettes) irányítja, és ellátja annak felügyeletét is. A kapcsolódó dokumentumokat kivinni, munkahelyen kívül feldolgozni csak a felügyeletet ellátó engedélyével lehet, vigyázva arra, hogy tartalmát illetéktelen személyek ne ismerhessék meg. Az intézményi minőségirányítással kapcsolatos dokumentumrendszer a következő dokumentumokra épül:

– Alapító Okirat – Szervezeti és Működési Szabályzat – Pedagógiai Program – Minőségirányítási Program

A dokumentációs rendszer magába foglalja még a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett összes dokumentumot és bizonylatot, valamint a rendszer bevezetésének tervét. Az alkalmazotti közösség elfogadásának ideje:

– a fenntartó jóváhagyás ideje: 2004. május 10. – a MIP hatályba lépés ideje: – a felülvizsgálat ideje: 2006/2007. tanév

28

7. Mellékletek

8. Legitimációs záradékok

Jegyzőkönyvek

29