1

MISKOLCI EGYETEM

Állam- és Jogtudományi Kar

Államtudományi Intézet

Pénzügyi Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A Társadalombiztosítás finanszírozási

problémái

Készítette: Szabó Jusztina Natália Konzulens: Dr. Varga Zoltán

IPB6ZD Egyetemi adjunktus

Pénzügyi Jogi Tanszék

Miskolc, 2013.

2

UNIVERSITY OF MISKOLC

Faculty of Law

Institute of Civics

Department of Financial Law

Thesis

The financial problems of the social insurance

Written by: Jusztina Natália Szabó Tutor: Zoltán Varga, Dr.

IPB6ZD adjunct

Department of Financial Law

Miskolc, 2013.

3

TARTALOMJEGYZÉK

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ................................................................ 6

BEVEZETÉS ..................................................................................... 7

I. FEJEZET ....................................................................................... 9

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KIALAKULÁSA ..................................... 9

1.TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK ISMERTETÉSE ................ 9

1.1 BISMARCKI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ...................... 9

1.2. SZOVJET SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER .................................. 10

1.3. AMERIKAI SOCIAL SECURITY ACT ............................................ 10

1.4. ANGOL BEVERIDGE- TERV ........................................................ 10

1.5. SVÉD JÓLÉTI ÁLLAM ................................................................ 11

2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK FINANSZÍROZÁS ALAPJÁN

..................................................................................................... 12

2.1 A FELOSZTÓ- KIROVÓ RENDSZER SZERINTI FINANSZÍROZÁS ..... 12

2.2 VÁROMÁNYFEDEZETI FINANSZÍROZÁSI MÓD ........................... 12

2.3 TŐKEFEDEZETI RENDSZER ....................................................... 12

3. MAGYAR TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER TÖRTÉNETE ...... 13

4. AZ ALAPTÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL ...................................................... 15

II. FEJEZET .................................................................................... 17

MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS ........................................................ 17

1.AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ISMERTETÉSE ......................................... 17

2.AZ ÁLLAM FUNKCIÓI .................................................................. 18

3.AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE .......................... 19

III. FEJEZET .................................................................................. 20

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK .............................................. 20

1.TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK ISMERTETÉSE 20

4

2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KIADÁSAI .. 26

2.1. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ALAP KIADÁSAI ..................................... 27

2.1.1.EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK ....................................... 29

2.1.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS 29

2.1.1.2.PÉNZBELI ELLÁTÁSOK ......................................................... 32

TÁPPÉNZ ....................................................................................... 33

TERHESSÉGI- GYERMEKÁGYI SEGÉLY ........................................... 34

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ ............................................................. 34

2.1.1.3.BALESETI ELLÁTÁSOK ......................................................... 35

2.1.1.4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI

..................................................................................................... 37

2.2. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI ...................................... 39

2.2.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁS ......... 40

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ...................................................................... 40

2.2.2. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS ........................................... 41

3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS BEVÉTELEI ..................................... 43

3.1. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAP FINANSZÍROZÁSA ............... 43

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ .................................................. 46

EGYÉNI JÁRULÉK .......................................................................... 48

TÁPPÉNZ HOZZÁJÁRULÁS ............................................................. 49

KORKEDVEZMÉNY BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK ..................................... 49

IV. FEJEZET ................................................................................... 51

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK PROBLÉMÁI ....... 51

V. FEJEZET .................................................................................... 57

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ............................................................... 57

ÖSSZEGZÉS ................................................................................... 59

IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................... 61

FOLYÓIRATOK .............................................................................. 62

JOGSZABÁLYOK ............................................................................ 62

5

INTERNETES OLDALAK ..................................................................62

MELLÉKLETEK ..............................................................................63

6

Rövidítések jegyzéke

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Tny: 1997.évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Szocho.tv.: 2011.évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő

egyéb törvények módosításáról

MÁK: Magyar Államkincstár

OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

ONYF: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

KSH: Központi Statisztikai Hivatal

E. Alap: Egészségbiztosítási Alap

Ny. Alap : Nyugdíjbiztosítási Alap

7

„Mindenki felelős önmagáért,

képességei és lehetőségei szerint köteles az állami

és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”1

Bevezetés

A társadalombiztosítás állami feladat, mely a szociális intézményrendszer része.

Az Alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy állampolgárai számára

szociális biztonságot nyújtson. Betegség, rokkantság, anyaság, özvegység, árvaság

esetén melyeket törvényben szabályoz.

A társadalombiztosítás célja az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritáson alapuló,

kockázatközösségi kiadásokhoz való hozzájárulás, mind a foglalkoztató és mind a

munkavállaló részéről. A Magyarországi társadalombiztosítási rendszer felosztó –

kirovó elven működik, amely szerint az adott évi befizetések teremtik meg az adott

évben történő kifizetések fedezetét. A társadalombiztosítási jogon belül kerülnek

szabályozásra azok a társadalmi viszonyok, amelyek a társadalombiztosítási szerv, a

biztosítottak, a hozzátartozóik, és más ellátásra jogosult személyek között

meghatározott jövőbeni körülmények bekövetkezése esetén jönnek létre. A

társadalombiztosítás folyamatos változásokon ment keresztül kialakulásától napjainkig.

Bemutatásra kerül a társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése, a társadalombiztosítási

rendszer, a magyarországi társadalombiztosítás finanszírozásának a problémái miből

erednek.

A társadalombiztosítás lényege, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a megfelelő

egészségügyi természetbeni szolgáltatásokat, mint az orvosi ellátás, valamint a

jogosultságon alapuló pénzbeli ellátásokat, mint például a táppénz vagy a nyugdíj.

Az időskorúak megélhetése a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami

nyugdíjrendszer fenntartásával biztosított, melyről törvény rendelkezik.

Napjaink egyik legnagyobb problémája a népesség fogyása, a társadalom elöregedése,

mely Európa legtöbb országát érinti.

A Társadalombiztosítási Alap évről - évre finanszírozási gondokkal küzd, melyek több

tényezőből adódnak.

1 Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) O.) cikk

8

Dolgozatomban bemutatásra kerül az Államháztartás működése, valamint kitérek a

Társadalombiztosítás Alapjaira azon belül a Nyugdíjalapra és az Egészségbiztosítási

Alapra. Ezeknek a bevételi forrásaira és a kiadási oldalára.

A Társadalombiztosítási Alap bevételeit meghatározzák a gazdasági körülmények,

azok változásai, a munkanélküliség aránya a foglalkoztatottság mértéke, mivel a fő

bevételi forrása a jövedelmek alapján megfizetett járulékok és hozzájárulások.

Az Alap a bevételeiből fedezi az ellátandó feladatainak finanszírozását, ilyenek például

az egészségügyi ellátások (orvosi ellátás, gyógyszertámogatás). A kiadások

meghatározó tényezője a pénzbeli ellátások folyósítása, melyek jogosultsági feltétele

járulékfizetésen alapul (táppénz), de van, amihez bizonyos szolgálati idő megszerzése is

szükséges (nyugdíj).

A Társadalombiztosítási Alap egyenlege az éves költségvetési törvényben kerül

meghatározásra.

9

I. Fejezet

A társadalombiztosítás kialakulása

1.Társadalombiztosítási rendszerek ismertetése2

1.1 Bismarcki társadalombiztosítási rendszer

1871 a Porosz Királyság létre jötte után kialakult az első állam által szervezett szociális

ellátó rendszer. Otto Eduárd von Leopold Bismarck kancellár nevéhez fűződik.

Kialakulását elő segítette az erős iparosodás következtében a szegény proletariátus réteg

megnövekedése, az 1874-es gazdasági válság következtében a szocialista eszmék

fejlődése, szociáldemokraták nagyszámú parlamentbe jutása. Bismarck felfogása szerint

a szociáldemokrácia jelentette a legnagyobb veszélyt az állam és a társadalom számára.

Társadalombiztosítási rendszer kialakulásának szakaszai:

1883. betegségi biztosítási törvény

1884. üzemi baleset biztosításáról szóló törvény

1889. öregségi és rokkantsági biztosítási törvény

1911-ben a fenti három törvényt egyesítették és hatályukat kiterjesztették az

alkalmazottakra is a munkásokon kívül

1927. munkanélküliség elleni biztosítás

Az ellátásra csak az a dolgozó szerezhetett jogosultságot, aki valamelyik biztosítási

ághoz tartozó ok következtében: betegség, baleset, öregség, munkanélküliség miatt nem

tud munkát végezni.

Számos ország köztük Magyarország is a Bismarcki modell mintájára dolgozta ki

társadalombiztosítási rendszerét.

2 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba,

Corvinus Kiadó 15- 184.o.

10

1.2. Szovjet szociális ellátó rendszer

1917 után alakult ki az állam által irányított rendszer a Szovjetunióban.

Társadalombiztosítási dekrétumok:

termelés közben üzemi balesetet szenvedtek járadékáról szóló dekrétum

orvosi segítség egységes szervezeti kereteiről szóló dekrétum

munkanélküliek teljes állami támogatásáról szóló rendelkezés

rendelkezések a betegbiztosításról

Ezek a dekrétumok határozták meg hosszú éveken keresztül a szociális ellátó

rendszerek alapjait, a szociálpolitikai mozgásterét. Ez a rendszer ingyen biztosította az

orvosi ellátást, a pénzügyi alapok az államtól és a vállalatoktól származtak, a dolgozók

nem fizettek semmiféle hozzájárulást.

1.3. Amerikai Social Security Act

Az 1923-33-as gazdasági világválság tömeges szegénységet okozott Amerikában.

Roosevelt elnök meghirdette a New Deal elnevezésű programját, mely

gazdaságpolitikai intézkedésekről és a társadalombiztosítás reformjáról szólt. 1935-ben

megalkották a szociális rendszer alapjait képező törvényt, melynek legfontosabb elemei:

a munkanélküliség felszámolása tagállami szinten, az ehhez szükséges pénzügyi

alapok létrehozásával

öregek, az özvegyek, árvák, a fogyatékosok részére kötelező biztosítás

megszervezése

két szövetségi segélyrendszer kidolgozása, mellyel az ellátatlan öregeket és a

gyerekes családokat segítették

1.4. Angol Beveridge- terv

1942-ben lord William Beveridge vezetésével dolgozták ki. A nyomor elleni küzdelem

megszervezése és a kedvezményezettek körének kibővítése. A munkaképes korú

népesség szociális védelme, a társadalom tagjait csoportokra osztották (munkavállalók,

gyerekek, öregek, háztartásbeli nők, egyéb kereső tevékenységet folytatók,

11

munkanélküliek), akik az ellátások közül különböző kombinációkra szerezhettek

jogosultságot. A munkanélküliek számára ellátás helyett átképzést biztosítottak.

A Beveridge- terv főbb irányelvei:

társadalombiztosítási minisztérium felállítása a szociális ügyek irányítására

jövedelemkorlátok nélküli állampolgári jogon járó társadalombiztosítás

megvalósítása

a pénzügyi alapok biztosítása a munkáltatók, a munkavállalók befizetései, és az

állami támogatás

1.5. Svéd jóléti állam

Kialakulása az 1929-33-as világválság után, amikor szociáldemokrata kormány került a

hatalomra.

Főbb jellemzői:

átfogja a lakosság lehető legnagyobb körét

az alapellátásokat alanyi jogon biztosítják, rá szorultsági vizsgálatok nélkül

a kockázatok széles körét átfogja

pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosít

ha a megélhetési zavart a kieső jövedelem okozza magas helyettesítési rátát

alkalmaz

Ez a rendszer 1976-ig volt érvényben mivel nagyon költségesnek bizonyult,

napjainkban egy kevésbé költséges modellt alkalmaznak.

Az előzőekben ismertetett rendszerek közös vonása, mely szerint szükséges az állami

irányítás alatt szociális ellátó rendszer üzemeltetése. Ez az ellátó rendszer, mely

gondoskodik meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a jogosultakról. Számos

állam társadalombiztosítási rendszerének kialakításánál a fenti modellek meghatározóak

voltak.

12

2. Társadalombiztosítási rendszerek finanszírozás alapján3

2.1 A felosztó- kirovó rendszer szerinti finanszírozás

Ez a rendszer az adott évi bevételeinek összegéből fedezi az adott évi kiadásait. Nem

rendelkezik pénztőkével, a kiadásaihoz próbálja meg igazítani a bevételeit. A személyek

közötti újraelosztás az alapja, mely szerint az aktív generációk hozzájárulásaiból fedezi

az inaktívak ellátásait. Ennek a rendszernek a hátránya, hogy rendkívül érzékeny a

demográfiai ingadozásra. Abban az esetben, ha a bevételek nem fedezik a kiadások

költségeit az állam a költségvetéséből egészíti ki. Magyarországon is a felosztó – kirovó

rendszer alapján működik a társadalombiztosítás.

2.2 Várományfedezeti finanszírozási mód

A várományfedezeti mód esetén a rendszer a korábbi befizetésekből és az egyéb módon

felhalmozott tőke hozadékaiból finanszírozza a kiadásokat. Időbeni újraelosztást valósít

meg, hátránya, hogy érzékeny a gazdasági és politikai ingadozásokra és az inflációra.

Ebben a rendszerben az inaktívak jövedelmeinek nincs összefüggése az aktívak

jövedelmével. Tőke hozadék alapján alakulnak a kifizetések.

2.3 Tőkefedezeti rendszer

Ami a felosztó – kirovó rendszer és a várományfedezeti rendszer kombinációjából jött

létre. Alapvető működése a felosztó – kirovó elv alapján, de a bevételek egy részéből

tartalékot képez, mely a demográfiai és a gazdasági ingadozások esetén tartalékként

szolgál a kifizetések fedezetére.

3 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba,

Corvinus Kiadó 15- 184.o.

13

3. Magyar társadalombiztosítási rendszer története4

Magyarországon 1840-től kezdődően törvényekkel kötelezték a munkáltatókat, hogy a

beteg, illetve balesetet szenvedett munkavállalókat támogassák. Jelentőségük volt a

munkásegyleteknek, melyek az ipari munkások szerveződéseiből alakultak, céljuk a

betegek gondozása, ilyen volt az 1870-ben alakult Általános Munkás Betegsegélyező és

Rokkantpénztár.

Az 1884-es törvénycikk az ipartörvényről, mely rögzítette a segélypénztárak

kialakítását, ami az ipartestület feladata.

1891.évi 14. törvénycikk, mely bevezette a kötelező biztosítást, az érintettek

ellátásának a megszervezését. Két csoportot határozott meg:

Kötelező védelem alá esők, akik az ipartörvény hatálya alá tartozó vállalatoknál

dolgoztak, mint pl. bányákban, kohókban, építkezéseken. 8 napnál hosszabb

ideig voltak foglalkoztatva, a napi bérük nem lehetet több mint 4 forint.

Önkéntes tag, lehetett minden olyan személy, aki 8 napnál rövidebb ideig volt

foglalkoztatva és 4 forintnál többet kereset.

A biztosítás ingyenes orvosi ellátást és gyógyszert nyújtott a tagoknak, valamint

táppénzt maximum 20 hétre, gyermekágyi segélyt 4 hétre, lehetőség volt

temetési segély igénybe vételére.

A pénztárak bevételi forrásait a munkáltatók és a munkavállalók általi befizetések

fedezték.

1907.évi 19. törvénycikk, mely alapján létrejött az országosan központosított betegségi

és baleseti biztosítás. Kiterjeszti a védett személyek körét.

1927. évi 21. törvénycikk, mely a centralizációt erősítette, a betegbiztosítási járulékot

7 %-ban állapította meg, bővítette a jogosultak körét, illetve az ellátások körét.

1928. évi 40. törvénycikkely alapján létrejön az öregségi és rokkantsági biztosítás.

1950. évi 30. törvény az első nyugdíj törvény, mely különböző korhatárt állapított meg

férfiaknál 60 évet, nőknél 55 évet. Szigorította a jogosultsági feltételeket 400

4 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba,

Corvinus Kiadó 15- 184.o.

14

járulékhétről 10 év szolgálati időre. Az új szabályozás értelmében, ha valaki

indokolatlanul 5 évig nem dolgozott, akkor a korábbi évei elvesztek.

A Társadalombiztosítási járulék 10 % volt, melyből 6% betegségi ellátásra, 4%

nyugdíjra és baleseti ellátásra.

1954. évi 28. törvény, mely megszünteti a kettős korhatárt és nyugdíj minimumot

állapít meg ez 500 forint volt.

1975. évi II. törvény, mely törvényi keretbe foglal négy biztosítási ágat, a betegségi és

anyasági ellátásokat, a családi pótlékot, a nyugellátásokat és a baleseti ellátásokat.

1984-ben létrejön az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, 1985-ben a

gyermekgondozási díj bevezetésre kerül.

1988.évi XXI törvény létrejön a Társadalombiztosítási Alap, mely önálló, állami

garanciát élvező pénzalap, ami a társadalombiztosítási ellátások és az egyéb

társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások fedezetéül szolgál.

1991. évi LXXXIV törvény TB önkormányzatok

1992.évi LXXXIV. törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

létrejötte önkormányzati igazgatás mellet

1997. évi LXXX –LXXXIV. törvény a TB „reform”

Napjainkban Társadalombiztosítási szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

(OEP) és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) működik.

„1. § E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és

a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás

keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási

jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás

rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési

kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a

társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó

magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.”5

5 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetéről 1.§.

15

4. Az Alaptörvény rendelkezései a társadalombiztosításról

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25), amely rendelkezik a közösségi

szolidaritásról, az állampolgár kötelezettség vállalásáról és jogairól.

„XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint

a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki

köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes

ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.”6

A magyar Társadalombiztosítási rendszer a közösségi szolidaritáson alapul, mindenki

lehetőségeihez mérten hozzájárul a közösségi kiadásokhoz. A munkából származó

jövedelem jogszabályban meghatározott mértéke adók, járulékok formájában befizetésre

kerül az állam javára. A rendszer a felosztó- kirovó elv alapján működik, mely szerint

az állam az elvont jövedelmeket saját feladatainak finanszírozásához rendeli. Az

Alaptörvény is egyértelműen meghatározza, hogy a munkából származó jövedelem

legyen az elsődleges bevételi forrása az állampolgárnak és ne a szociális juttatásokra

alapozza megélhetését.

Valamint az Alaptörvény rendelkezései között megtalálható a szociális biztonság

megteremtésére irányuló és az időskor biztonságát garantáló szabályozás. A

nyugdíjrendszer szigorítása és megreformálása.

A megfizetett járulékok alapján szociális ellátásokra jogosultság szerezhető, ennek

feltétele bizonyos jogosultsági idő megléte.

A nyugdíjak védelme érdekében a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére kizárólag az öregségi

és a hozzátartozói nyugellátás fizethető ki.

6 Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.)

16

A 2011.évi CXCV törvény az Államháztartásról 82.§. (3) pontja is előírja, hogy abban

az esetben, ha kisebb a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi összege a teljesítendő

kiadásoktól, akkor a különbözetet a központi költségvetésből kell pótolni.7

„XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot

nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül

bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben

meghatározott támogatásra jogosult.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson

alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott

társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami

nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére

tekintettel is megállapíthatja.”

A társadalom minden egyes tagjára nézve kötelezően hozzá kell, hogy járuljon a közös

kiadások, szükségletek fedezéséhez, mely állampolgári kötelessége. Törvény erejénél

fogva mindenkinek kötelező részt vennie, nincs egyéni választási lehetőség. Ezen

kötelezettségeinek az állampolgár az adók, járulékok megfizetésével tesz eleget.

„XXX. cikk

(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően

mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők

esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.”8

7 2011.évi CXCV. törvény az Államháztartásról 82.§.(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves

költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről

szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű

előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő

tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési

kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. 8 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25)

17

II. Fejezet

Magyar Államháztartás 9

1.Az Államháztartás ismertetése

Az állam gazdálkodási rendszere az államháztartás, amely során szabályozásra kerül,

hogy az állam kitől, mire és milyen jogcímen szedhet pénzt. Az államháztartás

gazdálkodása a közfeladatok ellátására irányul, amihez költségvetési szerveket hoz

létre. Az állam a bevételeivel, kiadásaival és a vagyonával rendelkezik, gazdálkodása

során elvon, központosít, juttat és tulajdonban tart. Az államháztartás gazdálkodási

rendszer, mely az állam funkcióinak ellátását szolgálja, a közpénzekkel, a közvagyonnal

történő gazdálkodás és ezek jogi szabályozása.

Közbevételek a 2011. évi CXCV. törvény10

az államháztartásról, amely

meghatározza az állam kitől, milyen jogcímen szedheti bevételeit. Ezek a

bevételi források az adók, illetékek, járulékok, díjak, hozzájárulások és bírságok,

melyek a magánszférából kerülnek befizetésre. Valamint az Európai Uniós

forrásokból származó támogatások és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos

bevételek, kamatok.

Közkiadások11

közpénzből, állami bevételből finanszírozott közfeladatok

ellátása során felmerülő kiadások. Az Európai uniós tagságból, ill. más

9 2011. évi CXCV. törvény az Államháztartásról alapján

10 2011.évi CXCV törvény 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen

a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési

kötelezettségek - bevételek,

b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó

bevételek,

d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

e) a kapott kamatok. 11

2011.évi CXCV. törvény 5.§. (2) Költségvetési kiadások különösen

a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

18

nemzetközi egyezményből eredő fizetési kötelezettségek. A nemzeti vagyonnal

kapcsolatos kiadások teljesítése, a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjaiból

finanszírozott kiadások és az állami adósság finanszírozása.

Az állam gazdálkodására éves költségvetést állapít meg, melyben a bevételi és kiadási

előirányzatok összegei feltüntetésre kerülnek. A bevételi előirányzatok a várható

bevételek teljesítési kötelezettségét adják meg, míg a kiadási előirányzatok a

felhasználási jogosultságot.

Az Országgyűlés jogosult az éves költségvetési törvény elfogadására, ezáltal

felhatalmazását adja a Kormánynak a költségvetés végrehajtására, a bevételek szedésére

és a kiadások teljesítésére.

2.Az állam funkciói

Az állam a szabályok betartásáról gondoskodik jogszabályi keretek között. Fontos a

gazdasági szabályozás, mely nem mindig hatékony, mivel függ attól, hogy a résztvevők

elfogadják-e a szabályokat és betartják azokat, valamint az ellenőrzési rendszer

mekkora hatékonysággal működik, milyen esetleges szankciókat lehet alkalmazni a

szabályszegőkkel szemben.

Az allokációs funkció (központosítás) során az állam a magánszektor alanyaitól, a

jövedelmeik egy részét elvonja és központosítja. Az elvonás adó, járulék és illeték

formájában történik.

A redisztribúció során (újra elosztás) az elvont jövedelmeket kiadásaihoz és

feladataihoz rendeli, és újra elosztja. Rászorultság alapján bizonyos jövedelmeket juttat,

szociális ellátás formájában, megpróbálva a társadalmi egyenlőtlenséget enyhíteni.

A stabilizációs funkcióval az állam a jogszabályi kereteket teremti meg. Fő célja a

gazdasági növekedés elősegítése, a foglakoztatás növelése, az árstabilitás elérése, a

külgazdasági egyensúly megteremtése és a megfelelő valutaárfolyam kialakítása.

19

3.Az államháztartási rendszer felépítése

Magyarországon 2010. január 1- e óta az államháztartás két alrendszerből áll:

Központi alrendszer12

Önkormányzati alrendszer13

A pénzügyi fedezetet az állami feladatok ellátásához az államháztartás biztosítja,

meghatározza a költségvetési politika céljait ezen belül az allokációs, redisztribúciós és

stabilitási funkciókat. Meghatározásra kerülnek a közfeladatok és az ellátásukhoz

szükséges pénzügyi források, a finanszírozás rendje.

A központi kormányzati költségvetés támogatja a gazdaságpolitikai célok

megvalósítását, az önkormányzatokat és szükség esetén a társadalombiztosítást.

A központi alrendszer részét képezi a Társadalombiztosítási Alap, mely önálló

költségvetési szerv, elkülönül Nyugdíjbiztosítási Alapra és Egészségbiztosítási Alapra.

A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösségen és szolidaritási elven alapuló,

állami garanciát élvező, önálló gazdasági alappal rendelkező alrendszer.

12

2011.évi CXCV. törvény az Államháztartásról 3. § (2) Az államháztartás központi alrendszerébe

tartozik

a) az állam,

b) a központi költségvetési szerv,

c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és

d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. 13

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt:

nemzetiségi önkormányzat),

c) a társulás,

d) a térségi fejlesztési tanács, és

e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati,

országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

20

III. Fejezet

Társadalombiztosítási Alapok

1.Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak ismertetése

2010. január 1–ét megelőzően önálló alrendszerként működtek a Társadalombiztosítási

Alapok, ezt követően a Központi Kormányzati Költségvetés részét képezik, melyek

önálló költségvetési szervként működnek.

Az állam szociális funkciójának a megvalósítását szolgálja a társadalombiztosítás.

A társadalombiztosítás rendszerében a részvétel kötelező, nem egyéni választáson

alapszik, ez a közös szolidaritási, kockázatvállalási elvek alapján működő, a társadalom

kötelező biztosítási rendszere.

Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rendelkezik a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjairól, azok bevételi és kiadási forrásairól. A Kormány tesz javaslatot,

hogy az állam milyen jogcímeken mekkora összegű bevételre számíthat, és e

bevételekből mely feladatok finanszírozására mennyit tervez költeni. A Parlament

jogosult a költségvetés jóváhagyására.

1. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

2749626 2749626

0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

Előirányzati bevételek Előirányzati kiadások

Nyugdíj Alap előirányzati bevételei és kiadásai 2012-ben

millió forint

Nyugdíj alap előirányzatibevételei és kiadásai 2012-benmillió forint

21

A 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről,

melyben a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási és bevételi egyenlegét nullaszaldósan

határozza meg.14

A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrását jelenti a munkavállalók által megfizetett

nyugdíjjárulék, ami a járulék alapot képező jövedelem 10 %-a, valamint a

foglalkoztatók által megfizetet szociális hozzájárulási adó Nyugdíjalapot megillető

része. Ezen kívül a mellékelt ábra is jól szemlélteti a további bevételeket, melyek egyéb

járulékok és hozzájárulások megfizetéséből, költésvetési támogatásból tevődnek össze.

2. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

A stabilitási törvény 42.§.15

rendelkezik, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok kizárólag a

Nyugdíjbiztosítási Alapot illetik meg.

14

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi központi költségvetéséről 16. § (1) Az

Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi

a) bevételi főösszegét 2 749 626,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 749 626,0 millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. 15

2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 42. § (1) Az állami nyugdíjak

kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra

fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb

bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett

járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

2584971

37751

13660

101511

11733

0 1000000 2000000 3000000

szociális hozzájárulási adó ésjárulékok

Egyéb járulékok éshozzájárulások

Késedelmi pótlék és bírság

Költségvetési támogatások,térítések

Egyéb bevételek

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit képezik 2012-ben

millió forint

Nyugdíjbiztosítási alapbevételeit képezik 2012-benmillió forint

22

3. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

A 2011.évi CXCIV. törvény16

Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.§. értelmében a

Nyugdíjbiztosítási Alap terhére csak öregségi és hozzátartozói nyugellátás állapítható

meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai már nem a Nyugdíjalapot

terhelik 2012-től.

A költségvetési törvényben az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzati

összegei is meghatározásra kerülnek. A bevételei az E. Alapot megillető különféle

jogcímen megfizetett járulékok, adók és egyéb befizetések. A kiadásokat az

egészségbiztosítási ellátások finanszírozása képezi.

A 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről a

bevételi és kiadási összegeket illetően az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét

deficitesen határozza meg.17

16

2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41. § (1) Az állami

nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint

a) öregségi nyugdíj és

b) hozzátartozói nyugellátás

állapítható meg.

(2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben

meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a

nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra.

(3) A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell 17

2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi Központi Költségvetéséről 19. § (1) Az

Országgyűlés az E. Alap 2012. évi

2554958,4

11036,7

183630,9

Nyugellátások

TB költségvetési szervekkiadásai

Egyéb kiadások

0 1000000 2000000 3000000

Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait képezik 2012-ben

millió forint

Nyugdíjbiztosítási alap kiadásaitképezik 2012-ben millió forint

23

4. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

A bevételek és a kiadások alakulása az E. Alapot megilletően eltérést mutat, mely

eltérés negatív irányú, azaz a költségvetési előirányzat értelmében az

Egészségbiztosítási Alap deficites. A hiány várhatóan 35.344,2 millió forint.18

5. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

a) bevételi főösszegét 1 700 067,9 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 735 412,1 millió forintban,

c) hiányát 35 344,2 millió forintban állapítja meg. 18

2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi Központi Költségvetéséről

1700067,9

1735412,1

1680000

1690000

1700000

1710000

1720000

1730000

1740000

Bevételi előirányzatiösszeg

Kiadási előirányzati összeg

Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előinyzata

2012-ben

millió forint

Egészségbiztosítási alapbevételi és kiadási előinyzata2012-ben millió forint

709111,2

44535,4

99349

3900

579381,3

158763,9

105027,1

Szociális hozzájárulási adó…

Egyéb járulékok és…

Egészségügyi hozzájárulás

Késedelmi pótlék és bírság

Költségvetési…

Rokkantsági, rehabilitációs…

Egyéb bevételek

0 200000 400000 600000 800000

Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzati összegei

2012-ben millió forint

Egészségbiztosítási alapbevételi előirányzati összegei2012-ben millió forint

24

Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek jelentős részét 709.111,2 millió forint

előirányzati összeget a biztosítottak által fizetett egészségbiztosítási járulék és a

szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része adja. Valamint jelentős összegű a

költségvetési támogatás, térítés is. Illetve még bevételeket képeznek az egyéb járulékok,

pótlékok, bírságok jogcímén megfizetett összegek.

6. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

A kiadások oldalán a legmagasabb előirányzati összeg a gyógyító – megelőző ellátások

finanszírozása, ezt követi a gyógyszertámogatás. Majd jelentős kiadási összeget

képvisel a rokkantsági és rehabilitációs ellátások finanszírozása. Ezután a jogosultsági

alapon járó pénzbeli ellátások kiadásai, mint a táppénz és a gyermekgondozási díj.

A Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjai a költségvetési törvény előirányzott kiadási és

bevételi összegeinek értelmében negatív irányba mutat, azaz deficites.

73007,3

91450

48725

342342,2

824906,4

277700

43313

20436,1

9272,1

4260

Táppénz

GYED

E. Alap egyéb pénzbeli…

Rokkantsági,rehabilitácíós…

Gyógyító-megelőző ellátás

Gyógyszertámogatás

Gyógyászati segédeszköz…

E.Alap egyéb természetbeni…

TB költségvetési szervek…

Egyéb kiadások

0 400000 800000

Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata 2012-ben

millió forint

Egészségbiztosítási alap kiadásielőirányzata 2012-ben millióforint

25

7. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 2. melléklet

A Társadalombiztosítási Alap várható hiánya 35.344,2 millió forint, ebből a

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzata nullaszaldós, azaz eltérés nincs.

Viszont az Egészségbiztosítási Alap előirányzott bevételei nem érik el az előirányzott

kiadásokat, ezáltal a mérleg negatív irányba mutat, azaz deficites.

Bevételi előirányzat Kiadási előirányzat

Nyugdíjbiztosítási alap 2749626 2749626

Egészségbiztosítási alap 1700067,9 1735412,1

Társadalombiztosítási alap 4449693,9 4485038,1

0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

3500000

4000000

4500000

5000000

Társadalombiztosítási alap

26

2. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a kiadásai

„a társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része.

Lényeges vonása: a rendszer hatálya alá vont tagokat mindaddig, amíg képesek

önmagukról saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik (az általuk

termelt javak egy részét hozzájárulások formájában egy központi alapba fizetik be).

Ennek fejében a forrásból betegségük, munkaképtelenségük idején… jogosultak lesznek

ellátásokat igénybe venni.”19

A társadalombiztosításról külön törvény rendelkezik, mely az 1997.évi LXXX. törvény.

„2. § (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön

rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e

törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű

kockázatközösség.

(2) A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok

szerint kötelező.”20

A társadalombiztosítás hatálya kiterjed azokra, akik aTbj.5.§.21

értelmében biztosítottnak

minősülnek.

19

Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek, 74. oldal Corvinus kiadó, 1996 20

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról 21

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról 5. § (1)

E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati

jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági

jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar

Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú

tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet

nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,

vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján,

egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a

külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -

27

- Magyarországon társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkeznek

- Magyarországon jogosultságot szereztek társadalombiztosítási ellátásra,

szolgáltatásra

A társadalombiztosítás az állam által működtetett, kötelező részvételen alapuló

kockázatközösség, mely tagjai részére szociális biztonságot adó ellátásokat nyújt. Az

állam garanciát vállal a társadalombiztosítási ellátások kifizetéséért. A

társadalombiztosításon belül elkülönül az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás. A

társadalombiztosítási ellátások keretén belül nyújtott természetbeni szolgáltatások és

pénzbeli ellátások mind a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak kiadásaihoz

tartoznak.

2.1. Egészségbiztosítás Alap kiadásai

Az Egészségbiztosítási Alap kezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Az OEP feladatai között szerepel az egészségbiztosítás és az egészségpolitika céljait

finanszírozási eszközökkel segítse. A biztosítottak esélyegyenlősége érvényesüljön.

Javuljon az ellátás minősége, az orvosok szakmai felkészültsége, a betegek humánusabb

környezetben gyógyulhassanak, valamint megkapják egészségi állapotuk megőrzéséhez

szükséges szolgáltatásokat.

amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér

harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú

nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett

szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család

kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége,

társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője,

gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető

tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési)

önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben

járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában

említett összeget.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország

területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján

e törvény hatálya alá tartozik

28

Az Egészségbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra az egészségbiztosítás pénzbeli

ellátásai, és a természetben nyújtott ellátásai. A kiadások fedezetére a munkáltatók és a

munkavállalók által megfizetett adók és járulékok szolgálnak.

Az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik, az igénybe vehető egészségügyi

szolgáltatások mértéke nem függ a biztosított által befizetett összeg nagyságától, az

ellátásokat a biztosított egészségi állapota által indokolt mértékben veheti igénybe.

Az egészségügyi szolgáltatások azonos módon illetik meg a jogosult személyeket.

Ezzel szemben az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások a járulékfizetéssel arányosan

vehetőek igénybe.

Az Egészségbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a befizetett járulékokból származnak,

melyeket 1999-től az APEH, majd átalakulása óta a Nemzeti Adó – és Vámhivatal

jogosult beszedni. A járulékok mértékét az Országgyűlés törvényben határozza meg.

A Központi Költségvetés az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvény

alapján meghatározott összeggel hozzájárul a Társadalombiztosítási Alaphoz.

2012-től a társadalombiztosítási járulék megszűnt helyébe a szociális hozzájárulási adó

lépett, aminek a mértéke 27 %, mely megegyezik a korábbi társadalombiztosítási

járulék mértékével.

8. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP 2011. évi Statisztikai évkönyve alapján

Az előző ábrából is jól látható a népesség számának a csökkenése, egy év alatt a

népesség 28 ezer fővel lett kevesebb.

Népesség szám ezer főÉlveszületések száma ezer

főHalálozások száma ezer fő

2000 10222 97597 135601

2010 10014 90335 130456

2011 9986 88049 128795

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

Demográfiai adatok

29

Ebből a biztosítottak száma 2011-ben 3.893 ezer fő, ami a népesség 39 %-át teszi ki,

ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma 9.617,7 ezer fő.22

2.1.1.Egészségbiztosítási ellátások23

„2. § (1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e

törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási,

vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos

gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel - az

egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

(2)7 A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások - az e törvényben foglalt kivételekkel - a

pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők

igénybe.”24

2.1.1.1. Egészségügyi szolgáltatás, természetbeni ellátás

A természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat a jogosultak különböző formában

vehetik igénybe, ezeket az E. Alap25

részben vagy teljesen finanszírozza. Ilyenek:

- térítésmentes szolgáltatások

- támogatással igénybe vehető szolgáltatások

- részleges térítéssel igénybe vehető ellátások

- méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások

- külföldi gyógykezelés.

Az egészségügyi természetbeni ellátásokon belül vehetőek igénybe az orvosi

alapellátások, ahová a beteg egészségügyi problémáival bármikor fordulhat. ez magában

foglalja a házi orvosi ellátást, a fogászati alapellátást, a védőnői szolgáltatást, a járó-

beteg szakellátást és a fekvőbeteg szakellátást, valamint az egyéb egészségügyi

szolgáltatást a mentést és a betegszállítást. Ezeket az ellátásokat a társadalombiztosítás

22

OEP 2011. évi Statisztikai évkönyv alapján 23

1997.évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 24

1997.évi LXXXIII. törvény 2.§. 25

Egészségbiztosítási Alap, továbbiakban E. Alap

30

keretén belül térítésmentesen vehetik igénybe a jogosultak. A támogatást az

Egészségbiztosítási Alap fedezi, az igénybe vételkor a jogosultat térítésfizetés nem

terheli.

Az egészségügyi ellátások esetében érvényesül a szolidaritás elve, mivel olyanok is

jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, akik után nincs járulékfizetés, ilyenek például a

kiskorú gyermekek, a nyugdíjasok.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek körét az 1997.évi LXXX. törvény

5.§.-a a biztosítottak, valamint a 13.§. és a 16.§.(1) és (3) pontja szerint határozza meg.

A természetbeni ellátásokon belül jelentős szerepe van az életminőséget javító,

gyógyulást elősegítő gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek. Melyek részleges

vagy teljes támogatással vehetőek igénybe. Az ártámogatásos ellátások körében csak a

meghatározott szolgáltatásokat és ellátásokat finanszírozza a társadalombiztosítás.

Jelentős a szerepük a gyógyítás folyamatában a rehabilitációs intézményeknek, mint

például szanatóriumok, gyógyászati központok, gyógy centrumok. Általában itt már a

részleges megtérítés valósul meg, mely szerint a költségeket részben az igénybe vevő és

részben az Egészségbiztosítási Alap téríti meg.

Az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vételének feltétele, hogy az igénybe vevő

rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ).

9. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP 2011. évi statisztikai évkönyv alapján, a 2012-es adat a

Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

Az egészségbiztosítás keretén belül nyújtott természetbeni ellátások kiadási összegei az

évek során megduplázódtak. Ezzel szemben viszont a népesség szám nem emelkedett

20002011

2012

556309,7

1249111,5 1223226,3

Természetbeni ellátások kiadásai millió forint

Természetbeni ellátások kiadásai millió forint

31

ilyen mértékben. Az egészségügyi ellátások megemelkedett kiadásai mögött nem a

népesség szám növekedés, hanem a gyógyító - megelőző ellátások számának a

növekedése valamint a gyógyszertámogatások igénybevételének a megnövekedése áll.

Míg 2000-ben a gyógyító- megelőző ellátásra fordított összeg 376.068,9 millió forint

volt, addig ez már 2011-ben 806.917,1 millió forintra emelkedett.26

2012-ben pedig

elérte a 842.056,9 millió forintot27

. A gyógyszertámogatásban is hasonló mértékű

növekedés tapasztalható a kiadások tekintetében.

10. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP Statisztikai évkönyv 2011., a 2012-es adat a Magyar

Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

26

OEP. 2011. évi Statisztikai évkönyve (30. oldal) alapján 27

MÁK. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

gyógyító-megelőző

gyógyszertámogatás

gyógyászati segédeszköz

egyéb természetbeni ellátás

gyógyító-megelőző gyógyszertámogatásgyógyászatisegédeszköz

egyéb természetbeniellátás

2012 842056,9 315142,4 51304,3 14722,7

2011 806917,1 376852,2 50825,1 14517

2000 376068,9 150753,1 22667,9 6819,9

Természetbeni ellátások kiadásainak részletezése

millió forint

32

2.1.1.2.Pénzbeli ellátások28

11. ábra Forrás: OEP 2011. évi Statisztikai évkönyve, a 2012-es adat a Magyar Államkincstár TB

pénzügyi alapjainak mérlege alapján

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai csak tényleges járulékfizetés alapján vehetőek

igénybe. Ezen ellátások megállapításánál figyelembe kell venni a járulék alapot képező

jövedelmet, ami az ellátási összeg alapját képezi.

A pénzbeli ellátások összege több mint a duplájára növekedett 2011-ben, de ez nem a

megnövekedett táppénz jogosultságnak tudható be, mivel az csak csekély mértékben

emelkedett. A pénzbeli ellátások kiadásait nagymértékben növeli a gyermekgondozással

járó ellátások folyósításának növekedése.

Az fenti ábra alapján jól látható, hogy 2012-ben ugrásszerűen megnőtt a pénzbeli

ellátások összege a 2011 évihez képest, mely annak tudható be, hogy 2012. január 1-ét

követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása nem a

Nyugdíjalapból történik, hanem az Egészségbiztosítási Alapból. A rokkantsági és

rehabilitációs ellátásokra fordított összeg 2012-ben 358.064,8 millió forint volt, mely

megnövelte az előző évekhez képest az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásainak a

kiadásait.29

28

1997. évi. LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, alapján 29

Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

20002011

2012

2000 2011 2012

Pénzbeli ellátások kiadásaimillió Forint

92078,6 201441,5 552988,7

Pénzbeli ellátások kiadásai millió forint

33

Táppénz

A jogosultságnak meghatározott feltételei vannak, mint a biztosítási jogviszony és a

pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése Ebtv.43. §.30

Táppénzre csak az jogosult, aki a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetése

mellett a biztosítás időtartama alatt válik keresőképtelenné, a passzív táppénz lehetősége

megszűnt 2011. július 01-től.

A keresőképtelenség idejére folyósított táppénz összege 2000-ben 56.139,6 millió forint

volt és csak minimálisan növekedett 2011-ben ez az összeg 65.457,8 millió forintot tett

ki.31

2012-ben a táppénz kifizetések terén visszaesés tapasztalható, mivel a táppénzre

kifizetett összeg 56.532,4 millió forint volt.32

Ahhoz képest, hogy a természetbeni

ellátások kiadásai több mint a duplájára emelkedtek az érintett időszakban, ezzel

szemben a táppénznél nem tapasztalható ekkora mértékű növekedés. Ez betudható

annak, hogy a táppénz szabályok módosítása következtében csökkent a táppénz igénybe

vételi hajlandóság, valamint megszűnt a passzív táppénz lehetősége is.

A gyermekápolási táppénz jogosultságának a feltételei megegyeznek a táppénz

feltételeivel, gyermekápolási táppénzre a szülő jogosult, ha 12 éven aluli beteg

gyermekét ápolja. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartamát az Ebtv.

46. §. határozza meg, ezek a napok nem naptári évre számítandóak, hanem a gyermek

egyik születésnapjától a másikig.

A táppénz mértéke két éves folyamatos biztosítási idő esetén 60 százalék, ennél

rövidebb biztosítási idő esetén, illetve kórházi kezelés idején 50 százalék, de a táppénz

egynapi összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét.

30

1997.évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 43. § (1)Táppénzre jogosult az,

aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli

egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való

jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-

külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony

ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. 31

OEP.2011. évi Statisztikai évkönyv alapján 32

Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

34

Terhességi- gyermekágyi segély

A szülési szabadság időtartamára járó pénzbeli ellátás, az Ebtv. alapján meghatározott

feltétek szerint.

„Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365

napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon

belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz

folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon

belül szül.”33

A terhességi gyermekágyi segély maximum 168 napra folyósítható, mértéke a napi

átlagkereset 70 százaléka.

A terhességi gyermekágyi segélyre történő kifizetések 2000-ben 10.046,9 millió forint

összegben történt, 2011-ben 36.016,5 millió forint volt a kifizetések összege.34

A

terhességi gyermekágyi segély kiadási összege 2012-ben 38.154,5 millió forint, ami

csekély növekedést mutat.35

Gyermekgondozási díj

A terhességi gyermekágyi segélyt követen folyósítható pénzbeli ellátási forma, ha a

szülő megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek., melyet az Ebtv. 42/A§,36

33

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 40. §. (1) 34

OEP 2011.évi Statisztikai évkönyv 35

Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 36

1997.évi LXXXIII. törvény 42/A§. 42/A. §4 (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést -

megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-

gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi

segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést

megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

35

Ebtv. 42/D. §.37

részletez. A gyermekgondozási díj maximum a gyermek két éves

koráig folyósítható, mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka, de maximum a

mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság alapján történő kifizetések összege a

pénzbeli ellátások kiadásainak jelentős részét képezi. 2011-ben gyermekgondozási díj

89.289,5 millió forint,38

mely 2012-ben 89.192,5 millió forint.39

2.1.1.3.Baleseti ellátások40

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár. Az

egészségbiztosítási ellátások és szolgáltatások keretében a jogosultat megilleti:

- baleseti táppénz

- baleseti egészségügyi szolgáltatás

- baleseti járadék

Az Ebtv. 52. §. és a 52/A.§. az üzemi baleset bekövetkezése esetén meghatározza a

biztosított jogosultságát.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes

szülő.

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be

kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott

tanulmány idejéből 180 napot,

c)a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét 37

1997.évi LXXXIII. törvény 42/D.§. 42/D. § (1)A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70

százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint

kell megállapítani.

(3)

(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét

minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten

állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak

szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a

jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás

esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget. 38

OEP 2011.évi Statisztikai évkönyv 39

Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 40

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

36

A biztosított személy az Ebtv. 54.§. értelmében baleseti egészségügyi szolgáltatásra

jogosult üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén, mely szolgáltatás

magába foglalja a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt.

Baleseti táppénz illeti meg az üzemi balesetet szenvedett személyt az Ebtv. 55. § szerint

a keresőképtelensége idejére maximum egy éven keresztül, mely további egy évvel

meghosszabbítható. A baleseti táppénz mértéke úti baleset esetén a járulékalapot képező

jövedelem 90 %-a, míg üzemi baleset esetén a járulék alapot képező jövedelem 100 %-

a illeti meg a biztosítottat a keresőképtelenség idejére.

Baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek az üzemi baleset következtében az

egészségkárosodása a tizenhárom százalékot meghaladja Ebtv.57.§.41

12. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP Statisztikai évkönyv 2011. a 2012-es adat a Magyar

Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján

41

1997. évi LXXXIII. törvény 57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset

következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két

éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó

egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot

meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben

részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben

meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti

baleseti járadékot megállapították

0 100000 200000 300000 400000

Táppénz

TGYS

GYED

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások

Táppénz TGYS GYEDRokkantsági,rehabilitációs

ellátások

2012 56532,4 38154,5 89192,5 358064,8

2011 65457,8 36016,5 89289,5 0

2000 56139,6 10046,9 20380,5 0

Pénzbeli ellátások millió forint

37

2.1.1.4. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A társadalombiztosítási nyugdíjlapból kerültek finanszírozásra 2012-ig az

egészségkárosodás alapján megállapított ellátások. Ilyen ellátás volt a Rokkantsági

nyugdíj, melyre az szerezhetett jogosultságok, akinek az egészségkárosodása

meghaladta a 79%-ot, vagy 50-79% közötti a mértéke, rehabilitáció nélkül nem

foglalkoztatható, de a szakértői szerv szakvéleménye alapján ez nem javasolt, a

szükséges szolgálati időt megszerezte és keresőtevékenységet nem folytatott illetve

ellátásban nem részesült.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, aki üzemi baleset vagy foglakoztatási

megbetegedés következtében vált rokkanttá.

Rehabilitációs járadékot állapítottak meg annak, aki komplex orvosi, foglalkozási

esetleg szociális rehabilitációval visszavezethető a munka világába, a rehabilitációs

járadékot maximum 3 évig folyósították. A rehabilitációs járadék összegéből

nyugdíjjárulék került levonásra, így ezen idő szolgálati időnek minősült.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakításával 2012. január 1-től megszűntek a

korábban egészségkárosodás megállapítása alapján járó nyugdíjak és nyugdíjszerű

ellátások. Ezért nem állapítható meg 2012. január 1-ét követően:

- rokkantsági nyugdíj

- baleseti rokkantsági nyugdíj

- rehabilitációs járadék

- rendszeres szociális járadék

- átmeneti járadék.

Magyarország Alaptörvénye XII. cikk végrehajtása érdekében jött létre a 2011. évi

CXCI törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról.

„Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles

hozzájárulni a közösség gyarapodásához”42

42

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) XII. cikk

38

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól a 2011. évi CXCI. törvény

rendelkezik, melynek értelmében két új ellátás került bevezetésre az érintett személyek

részére ez a:

- rokkantsági ellátás43

- rehabilitációs ellátás44

A 2011. évi CXCI törvény 2. §, amely részletezi a jogosultsági feltételeket az

ellátásokra.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az

egészségkárosodása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítése

alapján eléri a meghatározott százalékos mértéket. Ezen minősítés alapján kerül

meghatározásra, hogy Rehabilitációs ellátás vagy Rokkantsági ellátás folyósítására

kerül sor.

Rehabilitációs ellátás esetén az illető egészségkárosodása, olyan mértékű, hogy

foglalkoztatottsága rehabilitációval még helyreállítható.

A Rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, az érintett személy egészségkárosodása oly

mértékű vagy egyéb körülményei miatt a foglalkoztatottsági rehabilitációja nem

valósítható meg, vagy csak folyamatos támogatással foglalkoztatható, illetve

egészségkárosodása következtében önellátásra sem képes.

2010-ben rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra 664.593,9 millió forint került

kifizetésre, ez 2011-ben 677.634,1 millió forintra emelkedett.45

2012-ben a

nyugdíjrendszer megreformálását követen rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra

kifizetett összeg 358.064,8 millió forintra csökkent. E csökkenés eredménye mögött a

jogosultsági feltételek megszigorítása állhat.

43

2011.évi CXCI törvény 5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra

jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2)5 Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig

hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. 44

2011. évi CXCI törvény 4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs

ellátásra jogosult. 45

ONYF Statisztikai adatai alapján

39

2.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai

A nyugdíjbiztosítási alap, melyből az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátások

kerülnek finanszírozásra.

13. ábra Saját készítés, Forrás adatok: ONYF Statisztikai adatok, Magyar Államkincstár adatai

alapján

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) jogosult a Nyugdíjbiztosítási

Alap kezelésére. Feladatai közé tartozik a Nyugdíjalap bevételeinek és kiadásainak a

tervezése, elemzi a nyugellátásokra fordítandó kiadások alakulását. Gazdálkodik, a

működésre fordítható előirányzatokkal valamint végzi a Nyugdíjalappal kapcsolatos

nyilvántartási feladatokat. A jogszabályban meghatározott vagyonkezelési,

adatszolgáltatási és pénzügyi elszámolással kapcsolatos feladatokat ellátja.

A Nyugdíjalap költségvetésével és a zárszámadásával kapcsolatos az államháztartási

törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása. Jogosult

megállapítani a Nyugdíjalap részletes előirányzatait.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, mely az időskori nyugdíjakat biztosítja, olyan

kifizetéseket biztosít, ami a korábbi jövedelmeken, minimális szolgálati időn alapszik.

A társadalombiztosítás a felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egyfajta újraelosztás

a fiataloktól az idősek felé. A rendszer a járulékfizetéseken alapszik.

20102011

2012

2918334

3048798,5

2836312,7

Nyugdíjalap kiadásai millió forint

nyugdíjalap kiadásai millió forint

40

„42. § (1) Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap

biztosítja.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók

által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a

törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás

fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási

Alapot illeti meg.”46

A nyugdíjrendszer finanszírozásának elsődleges problémája a társadalom elöregedése,

melynek oka a csökkenő születés szám és a hosszabb élet kilátások. Kevesebb aktív

korú van, aki járulékaival hozzájárul a nyugdíjalap bevételeihez. A jobb életkilátások

következtében a nyugdíjban töltött évek száma megnő. A demográfiai, problémák

kihívások elé állítják az államot.

A megnövekedett munkanélküliség következtében kevesebb a járulékfizetők száma.

2.2.1. Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás47

Öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik, mely

meghatározza a jogosultsági feltételeket.

Állami feladatok közé tartozik a kötelező társadalombiztosítási rendszer működtetése. A

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén biztosítja a nyugellátást, mely az

elismert szolgálati idő és a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem alapján kerül

megállapításra. Az öregségi nyugdíj meghatározott szolgálati idő megszerzése, illetve

meghatározott életkor elérése esetén jár.

A Tny.18.§.(1)48

felsorolja az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, valamint a

minimum szolgálati időt, melyet szükséges megszerezni a nyugdíj jogosultsághoz.

46

2011.évi CXCIV törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 42.§. 47

1997. évi LXXXI. törvény társadalombiztosítási nyugellátásról, alapján 48

1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi

nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

41

A Tny.18.§.(2a)49

pontja szerint életkortól függetlenül jogosult öregségi nyugdíjra az a

nő, aki minimum negyven év jogosultsági időt szerzett.

Öregségi résznyugdíj esetén a Tny.18.§.(3)50

pontja alapján minimum tizenöt év

szolgálati idő megszerzése szükséges.

„Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a

Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási

Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség

összegét előirányzatként biztosítja.”51

2.2.2. Hozzátartozói nyugellátás

Hozzátartozói nyugellátásra a Tny.44.§.52

értelmében jogosult az elhunyt házastársa, a

gyermeke, és a szülője meghatározott feltételek fennállta esetén.

Ilyen az özvegyi nyugdíj és az özvegyi járadék, az árvaellátás, a szülői nyugdíj valamint

a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Özvegyi nyugdíj, ill. özvegyi járadék folyósításának részleteiről a Tny.45.§.53

és a 46.§.

rendelkezik.

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a

továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés

a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 49

1997.évi LXXXI. törvény 18.§. (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő

is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés

a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 50

1997.évi LXXXI. törvény 18.§. (3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-

b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 51

1997.évi LXXXI. törvény 2.§. (2). 52

1997.évi LXXXI. törvény 44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek

számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

42

Árvaellátásra a Tny.54.§.54

szerint jogosult a vér szerinti gyermek, de bizonyos

feltételek fennállta esetén árva ellátás illeti meg a testvért és unokát is.

Szülői nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, aki megfelel a Tny.58.§-ban támasztott

feltételeknek.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás abban az esetben jár, ha a sérült üzemi baleset

következtében hunyt el.

53

1997.évi LXXXI. törvény 45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a

továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek

haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak

vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. 54

1997.évi LXXXI. törvény 54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy

az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője

megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

(2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket

a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt

saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs

43

3. A Társadalombiztosítás bevételei

3.1. A társadalombiztosítási alap finanszírozása

A társadalombiztosítás bevételi forrásait képezik a munkáltatók és a munkavállalók által

jogszabályban meghatározott adók, járulékok, hozzájárulások megfizetése.

A foglalkoztatót törvényben meghatározott módon járulék és hozzájárulás fizetési

kötelezettség terheli, ilyen a 2012. január 1-ét követően bevezetésre kerülő szociális

hozzájárulási adó megfizetése, ami a korábbi társadalombiztosítási járulékot váltotta fel.

De munkáltatói kötelezettség a táppénz hozzájárulás fizetése és a korkedvezmény

biztosítási járulék megfizetése is. Ezen kívül a költségvetés is hozzájárul a

bevételekhez.

Törvény írja elő a fizetési kötelezettséget, mely nem az egyén szabad választásán alapul.

Szabályozva van a járulékfizetés módja és, hogy milyen szolgáltatásokra terjed ki a

biztosítás.

„A Tbj. 1. § alapján a törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás

követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza

a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a

biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a

biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi

kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és

ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási

ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj

keretében járó szolgáltatásokat.”55

Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) rendelkezése értelmében a magyar

állampolgárok meghatározott szociális támogatásra jogosultak, melyről törvény

rendelkezik

A jogszabály nem csak az állam számára ír elő kötelezettséget, hanem az

állampolgárnak is vannak törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettségei.

55

Molnárné dr. Balogh Márta: Társadalombiztosítási jog (2008), 7. o.

44

"1. § E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és

a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás

keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási

jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás

rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési

kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a

társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó

magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.”56

A társadalombiztosítás a magyar szociális rendszer fontos tényezője.

A biztosítás a jogviszony létrejöttével keletkezik, mely alapján a munkáltatót járulék és

hozzájárulás fizetés terheli valamint bejelentési, járulék megállapítási, levonási és

befizetési kötelezettség. Ezek kiterjednek minden Magyarország területén gazdasági

tevékenységet folytató foglalkoztatóra illetve minden a törvény hatálya alá eső

munkáltatóra.

A biztosított személy a társadalombiztosítás minden ellátására jogosult, melyet a

társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítése alapoz meg.

A társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre, melynek

résztvevője a biztosított, a foglalkoztató és az igazgatási szerv.

Hazánkban a társadalombiztosítás kötelező, ha valaki biztosítási kötelezettséggel járó

jogviszonyt létesít, akkor akaratlanul is biztosítottá válik.

A Tbj. 4.§ a) pontja értelmében foglalkoztatónak minősül bármely természetes és jogi

személy, egyéni vállalkozó és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

gazdálkodó szerv és egyéb szervezet.

Igazgatási szervek a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatási Szerv,

az Egészségbiztosítási Igazgatási Szerv, a Rehabilitációs Hatóság. Ezen szervek

jogosultsága gondoskodni az adók és járulékok beszedéséről, illetve a befolyt

összegeket ellátások formájában a jogosultak megállapítani és folyósítani.

A Tbj. 5. § meghatározza a biztosított személyek körét, mely jogviszonyok, amelyek

biztosítási kötelezettséggel járnak.

56

1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

e szolgáltatások fedezetéről

45

A Tbj. 11. § felsorolja azt a személyi kört, akik a törvény erejénél fogva ki vannak zárva

a biztosítási kötelezettség alól.

A társadalmi szolidaritás elve valósul meg a fizetési kötelezettség teljesítésével,

Magyarországon a társadalombiztosítás felosztó-kirovó elv alapján működik. Az állam

először elvonja adók, járulékok formájában a jogszabály által meghatározott mértékű

összeget, majd ezeket feladataihoz rendelve újra elosztja törvényi felhatalmazás alapján

a jogosult illetve meghatározott esetekben a rászorult személyek részére.

A Tbj. értelmében a fizetési kötelezettségnek három formája van: (1) járulék, (2)

hozzájárulás, (3) tagdíj.

Járulékot fizetnek a biztosítottak, a foglalkoztatók és az egyéni megállapodást kötők.

Hozzájárulás fizetése kizárólag a foglalkoztatót terheli.

14. ábra Saját készítés,Forrás adatok: Magyar Államkincstár TB alapok mérlege

A társadalombiztosítási jogviszony alanyainak hozzájárulási jogcímei a

társadalombiztosítás kiadásaihoz:

- szociális hozzájárulási adó (korábban társadalombiztosítási járulék), kizárólag a

foglalkozatót terheli

- egyéni járulék, mely a munkavállalótól kerül levonásra

- nyugdíjjárulék

- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

- táppénz hozzájárulás

0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

3500000

4000000

4500000

5000000

2002 2011 2012

TB alap bevétele összesenmillió forint

járulékok,hozzájárulások millióforint

költségvetési támogatásokmillió forint

TB alapok kiadásai

46

- korkedvezmény-biztosítási járulék

- egészségügyi szolgáltatási járulék

- baleseti járulék

A járulék alapja nem minden esetben a minimum járulék alap, hanem a törvényben

meghatározott esetekben a minimálbér vagy annak meghatározott százaléka.

Minimálbér alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére

megállapított személyi alapbér legkisebb havi összegét kell érteni, melyet törvény

határoz meg. 2012-ben a teljes munkaidős minimálbér, ha nem szükséges szakképesítés

a munkakör ellátásához 93.000. forint, szakképesítéshez kötött munkakör esetén

108.000.forint volt Ez 2013.január 01-től bizonyos mértékben emelkedett a teljes

munkaidős minimálbér 98.000.forint lett, ha szakképesítést nem igényel a munkakör,

azonban ha az ellátandó munkakör szakképesítéshez kötött, akkor a kötelező

minimálbér 114.000. Forint.

Szociális hozzájárulási adó57

A szociális hozzájárulási adó, mely a 2011.évi CLVI. törvény alapján 2012. január 01-

től a korábbi társadalombiztosítási járulékot felváltva fizetési kötelezettséget ír elő a

munkáltató számára a munkavállaló után, az egyéni és társas vállalkozó valamint a

mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizeti meg.

A szociális hozzájárulási adó megfizetésével a társadalmi közös szükségletek

fedezetéhez járulnak hozzá.

Adó formájában kötelezően megfizetendő, mely a Társadalombiztosítási Alap

bevételeinek egy részét teszi ki, meghatározott mértékben a Nyugdíjalap bevételi

forrása, valamint előírt százaléka az Egészségbiztosítási Alaphoz kerül. Mivel adó, így

beszedése állami kényszer útján biztosított, melyért ellenszolgáltatást az állam nem

nyújt. Az adó az állami bevétel egyik forrása, melyet jogszabály tesz kötelezővé és az

állam saját feladatainak finanszírozására használja fel. Ezzel szemben a járulék egy

későbbi igény kiadásának a fedezetére szolgál, mint például az egészségügyi

hozzájárulás az esetlegesen bekövetkező pénzbeli ellátások fedezetére, például táppénz.

57

2011.évi CLVI. egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, továbbiakban

Szocho.tv.

47

A mértéke a szociális hozzájárulási adónak 27%. Az alapja az adóalapot képező

jövedelem ez után kell a kifizetőnek megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.

A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó

alapja a mindenkori minimálbér 112,5%-a vagy ha a jövedelme ettől magasabb akkor a

tényleges jövedelme képezi az adó alapját, ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra, aki

legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény

nappali tagozatos tanulója, ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót a tényleges

adóalap után kell megfizetni.

Az adó alanya a kifizető, az egyéni vállalkozó kivéve a saját jogú öregségi nyugdíjas

egyéni vállalkozót valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozót, aki

már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt. Az a mezőgazdasági őstermelő,

aki a Tbj. értelmében mezőgazdasági őstermelőként járulékfizetésre kötelezett.

Kifizetőnek tekinthetjük a Szocho. törvény alapján azt, aki természetes személlyel

adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll.

A szociális hozzájárulási adó a társadalombiztosítási járulékot váltotta fel 2012. január

01-től. A társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót terhelő fizetési kötelezettség

volt, az általa foglalkoztatott biztosított személy járulék alapot képező jövedelme után.

Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem a foglalkoztatót,

hanem a kifizetőt terheli természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyai után,

valamint az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után. A

munkavégzésre irányuló jogviszonyokból származó jövedelem járulék alapot képez,

alapja a szociális hozzájárulási adónak.

A Tbj.5.§ (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése értelmében biztosított akkor lesz valaki, ha

a jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, ez 2012-ben 27.900. forint volt, 2013-ban

29.400.forint, ami után járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Ezzel szemben a Szocho.

törvény 455.§ (2) h) pontja ilyen feltételt nem támaszt, ezért minden jövedelmet

keletkezető jogviszony után meg kell fizetni a 27% szociális hozzájárulási adót.

Viszont a Tbj. szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő személy, az

ellátásból nyugdíjjárulék kerül levonásra, de az ellátást folyósító szerv nem alanya a

szociális hozzájárulási adónak.

A szociális hozzájárulási adó alól mentes juttatások körét a Szocho. törvény 455. § (4)

bekezdése sorolja fel.

48

A szociális hozzájárulási adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem

keletkeztet.

A szociális biztonsághoz, az egyes szociális ellátásokhoz, az állami nyugdíjrendszer

fenntartásához szükséges államháztartási forrásokhoz nyújt fedezetet a szociális

hozzájárulási adóból befolyt összeg. Az ebből befolyó összeg megoszlik a

Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjai között, mely az Egészségbiztosítási Alapot és a

Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg a költségvetési törvényben meghatározottak szerint.

Egyéni járulék58

Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, amelynek az összegét a foglalkoztató állapítja

meg, vonja le, vallja be és fizeti meg.

Az egyéni járulékoknak a biztosított ellátásának szempontjából meghatározó szerepe

van, ha a törvény nem tesz kivételt.

Akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha a munkavállaló díjazása eléri a

mindenkori minimálbér összegének a 30 százalékát (ez 2013-ban 29.400.Ft, napi

980.Ft)

A Tbj. 19. §. (2)59

pontja értelmében a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A munkavállaló valamint az egyéni és társas vállalkozó a járulék alapot képező

jövedelme után fizeti.

2013-ig a nyugdíjjárulék alapnak volt felső határa, mely 2012-ben még 21.700.Ft/nap

volt éves szinten ez 2012-ben 7.942.000.Ft volt, ez a járulék plafon 2013-tól eltörlésre

került.

A 10 százalék nyugdíjjárulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni. A

megfizetet, nyugdíjjárulék összege kizárólag a Nyugdíjalapot illeti meg.

A Tbj. 19. §. (3)60

pontja alapján a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő

piaci járulék 2013-ban 8,5 százalék, ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási

58

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetéről, alapján 59

1997.évi LXXX. törvény 19. § (1)

(2)A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő

nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. 60

1997.évi LXXX.törvény 19.§. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni

egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci

járulék 1,5 százalék.

49

járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék és a munkaerő piaci

járulék 1,5 százalékot tesz ki.

2010-ben a biztosítottak után fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék

7,5 százalék volt, ebből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék

pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő piaci járulék

A munkaviszonyban álló munkavállaló a járulék alapot képező jövedelme után fizeti.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó és főfoglalkozású társas vállalkozó a minimálbér

150 százaléka, vagy ha ettől a jövedelme magasabb, akkor az után köteles megfizetni az

egyéni járulékot, kivétel, aki vállalkozói tevékenysége mellett heti legalább 36 órás

munkaviszonnyal rendelkezik, ebben az esetben a tényleges járulék alapot képező

jövedelme alapján fizeti meg az egyéni járulékot.

Táppénz hozzájárulás

A foglalkoztató köteles a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint

kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz után táppénz hozzájárulást fizetni a

Tbj. 19.§. (5).61

pontja szerint.

Ennek összege a táppénz összegének az egyharmada amit az Egészségbiztosítási Alapba

fizet, nem kell hozzájárulást fizetni a balestei táppénz és a gyermekápolási táppénz után.

Korkedvezmény biztosítási járulék

Az a foglalkoztató, aki korkedvezményre jogot adó munkakörben (1997.évi LXXXI.

törvény alapján) foglalkoztat munkavállalót, 13 százalék korkedvezmény biztosítási

járulék fizetésére kötelezett a Tbj. 19. §. (6) pontja és a Tbj. 20/A. §. (1) pontja

értelmében.

Ez a járulék 2013. január 1-jével megszűnt, mivel 2012. december 31 után nem lehet

jogosultságot szerezni korkedvezményes nyugdíjazásra.

61

1997.évi LXXX. törvény 19.§. 5) A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti

keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát

hozzájárulás címén fizeti meg.

50

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők egészségügyi szolgáltatási járulékot

kötelesek fizetni a Tbj. 39. §. (2) pontja értelmében

„Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1)

bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. §

(4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.”62

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2013. január 01-től havonta 6.660.Ft,

mely naponta 222.Ft. Ez a járulék összeg 2010-ben 4.950.Ft volt havonta, mely napi

165.Ft volt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a megállapodást a Nemzeti- Adó és

Vámhivatallal kell kötni

.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a Tbj. 18. §. c) pontja

alapján havi 6.660.Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megfizetni.

62

1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

e szolgáltatások fedezetéről 39.§. (2).

51

IV. Fejezet

Társadalombiztosítás finanszírozásának problémái

A társadalombiztosítás finanszírozása több tényezőből tevődik össze, mint a

munkavállalót terhelő járulékok megfizetése, a munkáltató által történő befizetések és a

költségvetés hozzájárulása.

2008-ban a Társadalombiztosítási Alapok hiánya 67,7 milliárd forint, amely teljes

egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál jelentkezett. Az Egészségbiztosítási Alap nulla-

szaldóval zárt.63

2011. évben a Társadalombiztosítási Alapoknál 83,3 milliárd forint

deficit, azaz hiány keletkezett.64

Ezzel szemben 2012-ben a Társadalombiztosítási

Alapok hiánya 117,8 milliárd forint deficitet mutatott. 65

Az elmúlt évek adatai is azt bizonyítják, hogy a bevételek és a kiadások nincsenek

arányban egymással. Magasabbak a kiadások, mint a bevételek ez eredményezi a

deficitet.

Több a társadalmat érintő probléma az okozója az alacsonyabb bevételi aránynak, ilyen

például az alacsony foglalkoztatottság, melynek következtében kevesebb a járulékfizető

aránya, vagy a feketegazdaság, ami a járulékfizetés megkerülését eredményezi ez

szintén negatívan hat a bevételi oldalra.

Nagymértékű napjainkban a fiatal munkavállalók külföldre történő elvándorlása, mely

szintén negatívan érinti az államháztartást, mivel e fiatalok munkaviszonyból származó

jövedelmük után a járulékokat, adókat nem a magyar államnak fizetik meg. Az aktív

korúak elvándorlásának fő okai között említhetők a jobb életkilátások, a nagyobb

elhelyezkedési lehetőség, és nem utolsó sorban a magasabb jövedelemszerzés

lehetősége.

A társadalombiztosításnak komoly problémákat okoz a társadalom elöregedése,

fogyása. Számos probléma közt említhető az aktív korúak számának a csökkenése, ami

veszélyezteti a rendszer fenntarthatóságát.

63

Magyar Államkincstár 2008.évi TB alapok mérlege alapján 64

Magyar Államkincstár 2011.évi TB alapok mérlege alapján 65

Magyar Államkincstár 2012.évi TB alapok mérlege alapján

52

Az élve születések számának csökkenésével és a halálozási számok növekedésével a

népesség természetes fogyása emelkedő tendenciát mutat. Ami a későbbi évekre nézve

komoly finanszírozási problémák alapját képezheti, mivel a most aktív korúak

járulékaiból kerül fedezésre a társadalombiztosítási ellátások finanszírozása. De mi

várható kb. 20 év múlva, ha a mostani alacsony születés számból indulunk ki, mennyi

lesz az akkori aktív korúak által befizetett járulékok összege, elegendő lesz-e a

felmerülő kiadások finanszírozására?

A csökkenő születés szám és a várható élet kilátások megnövekedése az egyensúly

felbomlásához vezethetnek, mivel a nyugat-európai országokban a férfiak várható

élettartama a 60-as években még 67 év volt, ez 2000-ben már 75 év, ami a nők estében

73 év illetve 81 év.

Az idősek aránya az aktív korúakhoz képest a 60-as években 22 % volt, 2020 után a

nyugdíjasok számának növekedésével kell számolni, mivel a „baby boom”66

nemzedék

eléri a nyugdíjkorhatárt. A költségvetésre nézve ez azt jelenti, hogy a bevétel csökken,

míg a kiadás nő. A nyugdíjrendszer finanszírozásának elsődleges problémája a

társadalom elöregedésével magyarázható, melynek oka az aktív korúak számának

csökkenése, a csökkenő születés szám és a hosszabb élet kilátások. A demográfiai,

problémák kihívások elé állítják az államot.

A javuló életkörülmények következtében az idősebb korosztály tovább él, magasabb a

várható élettartam, melynek értelmében a nyugdíjra is hosszabb időn keresztül jogosult.

Ez nem is lenne probléma, ha nőne a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság javítása

következtében több aktív járulékfizető gyarapítaná az állami bevételeket.

Egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ezáltal a bevétel csökken a

kiadás nő. Ennek érdekében a törvényhozók a nyugdíj korhatár emelésével próbálják

meg a finanszírozást fenn tartani.

66

Az 1950-es évek elején születetteket nevezik így „Ratkó gyerekek”

53

Magyarországi viszonylatban a nyugdíjrendszer finanszírozásának problémáját jelenti,

hogy a nyugdíjalapból került finanszírozásra kb. 2,9 millió ember ellátása, melynek

csak egy része volt az öregségi nyugdíj.67

2011 előtti években a Nyugdíjalapból nem

csak a nyugdíjak, hanem úgynevezett nyugdíjszerű ellátások is finanszírozásra kerültek.

2012. januártól a Nyugdíjalapról leválasztásra kerültek a szociális jellegű kiadások a

Kormány döntése értelmében. Ennek célja a fenntartható egyensúly megvalósítása a

nyugdíjkiadásokat illetően.

A stabilitási törvény értelmében a Nyugdíjalapból csak az öregségi nyugellátást és a

hozzátartozói nyugellátást lehet finanszírozni. A rokkantsági ellátások szociális jellegű

kiadásainak a finanszírozása kikerült a Nyugdíjalapból 2012-től az Egészségbiztosítási

Alaphoz átkerült. Emellett számos szigorítás lépett életbe a megváltozott

munkaképességű személyek ellátását illetően.

A korhatár előtti ellátások finanszírozása a Nyugdíjalapból átkerült a Nemzeti Családi

és Szociálpolitikai Alapba.

15.ábraSaját készítés, Forrás adatok: KSH statisztikai adatai alapján

67

ONYF statisztikai adatai alapján

öregséginyugdíj rokkantsági

nyugdíj özvegyi nyugdíjárvaellátás

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

öregségi nyugdíj ; 74%

rokkantsági nyugdíj; 16%

özvegyi nyugdíj; 6%

árvaellátás; 4%

Nyugdíj alapot terhelő ellátások 2008-ban

54

A rendszerváltást követően nagymértékű visszaesés következett be a foglalkoztatásban,

a munka nélkül maradtak jelentős része az előrehozott nyugdíjazást vagy a rokkantságot

választotta a munkanélküliség helyett. Jelentősen megugrott a Nyugdíjbiztosítási Alapot

terhelők száma.

2011-ben nyugdíjat és nyugdíjszerű rendszeres ellátást 2.662.236 személy kapott,

melyből a korbetöltött öregségi nyugdíjas csupán a felét teszi ki. Hozzátartozói

nyugellátásokat 293.893 fő kapott. Közel 900 ezer személy részesült nyugdíjszerű

ellátásban.68

A nyugdíjrendszert terhelte a tartós munkanélküliség elől a rokkantsági ellátást igénybe

vevők köre. Kiemelkedő probléma, hogy a népesség nagy számban részesül a törvényes

nyugdíjkorhatár alatt is nyugellátásban.

16. ábra Saját készítés, Forrás adatok: KSH statisztikai adatai alapján

Ezen adatokból is kitűnik, hogy a rokkantsági nyugdíjak 25 %-át tették ki a Nyugdíjalap

kiadásainak 2011-ben. Mely kiadások átkerültek 2012-től az Egészségbiztosítási

Alapba, de ezzel a finanszírozási problémát nem oldotta meg, hiszen a

Társadalombiztosítási Alap egyenlege ugyanúgy deficites.

68

Forrás: ONYF 2011.évi Statisztikai adatai alapján

59%

5%

4%

13%

12%

7%

Nyugdíj Alapot terhelő ellátások 2011-ben

Öregségi nyugdíjas Egészségkárosodott személyek járadéka

Hozzátartozói nyugdíjban részesülő Korbetöltött rokkantsági nyugdíjas

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas Egyéb nyugdíjas, járadékos

55

2012. január 1-ét követően a Nyugdíjalapból csak az öregségi nyugellátás és a

hozzátartozói nyugellátás finanszírozható.

A nyugdíjak kifizetésére az állam garanciát vállal.

„40. § (1) Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó

halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza.

(2) Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen

alapul.(3) Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését.”69

Ami szintén problémát okoz a finanszírozásban, azaz alacsony foglalkoztatottsági szint,

a megnövekedett munkanélküliség következtében kevesebb a járulékfizetők száma. A

helyzetet súlyosbítja a feketegazdaság, az adó és járulék fizetések megkerülése.

A magyarországi feketegazdaságról nincs, pontos adat csak feltételezések vannak.

Azonban, akik a feketegazdaság szereplői ők nem vesznek aktívan részt a közösségi

kiadásokhoz való hozzájárulásban. Hiszen nem ismert a tényleges jövedelmük, nem

fizetnek bevételeik után adót és járulékot. Ezzel szemben sok esetben a szociális ellátó

rendszert kihasználva igénybe vesznek rászorultság alapján járó ellátásokat, mivel

„papíron” nem rendelkeznek jövedelemmel. A feketegazdaság részvétele a gazdaságban

komoly problémákat okoz finanszírozási szempontból, hiszen itt a teljes járulék és adó

fizetésének a megkerülése történik.

A feketegazdaság mellett jelen van az úgynevezett „szürkegazdaság”, ennek a szereplői

már valamilyen szinten részt vesznek a közösségi kiadáshoz való hozzájárulásban.

Ennél a fő probléma, hogy a munkavállaló nem a tényleges jövedelmével van

bejelentve, hanem általában minimálbérrel. Így a járulékok is csak ez alapján kerülnek

megfizetésre, hiszen a „zsebbe” kifizetett összeg nem ismert.

A következő probléma, mely hozzájárul a finanszírozási hiányhoz a nagymértékű

munkanélküliség az aktív korúak körében.

A nyilvántartott álláskeresők kor összetétele 2011-ben az álláskeresők 17,6 %-a 25

évesnél fiatalabb, 60,4 %-uk a 26-50 évesek korosztályába tartozik, 21 % képviseli az

69

2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 40.§.

56

50 évesnél idősebbeket. Az aktív korosztálynak számító 26-50 évesek vannak a

legmagasabb arányban munka nélkül.70

A munkanélküliek létszáma 486 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,2% 2012.

november – 2013. január közötti időszakban.71

Ezen adatok viszont nem teljes

mértékűek, mivel nem mutatják azokat, akik munkanélküliek, ugyan de nincsenek a

nyilvántartásba regisztrálva valami oknál fogva. Ettől a számtól jóval magasabb lehet a

tényleges munkanélküliség.

Ami szintén problémát jelent az a jogalap nélküli tömeges leszázalékolások, aminek

eredményeként számosan részesei lettek a szociális ellátó rendszernek, így a kiadás nőtt

a bevétel csökkent, mivel e személyek nem járulnak hozzá a közkiadások

finanszírozásához. Nem minden rokkantsági ellátást igénybe vevő személy ténylegesen

is egészségkárosodott.

A 90-es évek közepéig tömeges leszázalékolások történtek, főleg munkaügyi problémák

miatt. Számos esetben történt csalás a rokkantnyugdíj megállapításának érdekében.

Jelentős azon személyek száma, akik aktív korúnak számítanak, rokkantsági ellátást

vesznek igénybe viszont nem egészségi problémájuk miatt kerültek ebbe az ellátásba,

hanem egyéb okból kifolyólag. Napjainkban számos esetben derülnek ki a visszaélések,

megvesztegetések, csalások, amik a rokkantsági nyugdíj megállapítása érdekében

történtek.

Szociális oldalról nézve megoldást jelentene azoknak a személyeknek a foglakoztatása,

akik nyugdíjszerű jövedelemben részesülnek, mivel sok esetben ez csak

kényszerhelyzetből adódott. Vagy nem tudnak elhelyezkedni és a munkanélküliség elől

menekültek ebbe az ellátásba, de sok esetben a megváltozott munkaképességűk miatt a

korábbi munkakörüket képtelenek ellátni.

70

KSH 2011.évi statisztikai adatai alapján 71

KSH statisztikai adatai alapján

57

V. Fejezet

2013. évi költségvetés

2012. december 18-án a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a 2012.évi CCIV.

törvény Magyarország 2013.évi Központi Költségvetéséről. Ennek értelmében az

Országgyűlés a jogszabály elfogadásával felhatalmazását adta a Kormánynak a 2013.évi

költségvetés végrehajtására.

Az előirányzott bevételi főösszeg 15 313 816,1 millió forintban, a kiadási főösszeg

16 155 650,9 millió forintban került meghatározásra. Az egyenleg deficitet mutat, mely

szerint 841 834,8 millió forint hiányt állapít meg.72

A 2013. évi költségvetésben az előirányzott főösszegek magasabbak mind a bevételi

oldalon, mind a kiadási oldalon. Az egyenleg 2013-ban is hasonlóan az előző évhez

deficites, a hiány összege is magasabb mértékű.

17. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi

Költségvetéséről 1.§., 2012.évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi Központi Költségvetéséről 1.§.

72

2012.évi CCIV. törvény Magyarország 2013.évi Központi Költségvetéséről

14437120,2

15108980,9

671860,7

15313816,1

16155650,9

841834,8

Bevételi előirányzott főösszeg

Kiadási előirányzott főösszeg

Hiány összege

Központi Költségvetés millió forint

2013 2012

58

A Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak vonatkozásában a 2013. évi költségvetés a

Nyugdíjbiztosítási Alapot illetően a bevételi oldalon előirányzott összeget 2 847 298,9

millió forintban, az Ny. Alap73

kiadási összegét 2 847 298,9 millió forintban, az

egyenleget nullaszaldósan határozza meg.74

Ez az előző évhez képest magasabb, mivel

2012-ben az előirányzott bevételi összeg 2 749 626,0 millió forintban, a kiadási összeg

2 749 626,0 millió forintban került meghatározásra.75

az egyenleg esetében nincs

változás, mivel nullaszaldós. A 2013. évi előirányzat növekedés a kiadási és a bevételi

oldalon egyaránt 97 672,9 millió forint. A bevétel növekedése „várhatóan” a magasabb

járulék befizetések arányából tevődik össze, míg kiadási összegek emelkedését az egyre

növekvő számú öregségi nyugdíjra jogosult személyeknek történő kifizetések

eredményezik majd.

Az Egészségbiztosítási Alapot illetően az előirányzott bevétel 1 804 273,9 millió forint,

mely 2012-ben 1 700 067,9 millió forint volt. Az előirányzott kiadás 1 804 273,9 millió

forint, ez 2012-ben 1 735 412,1 millió forint volt. Az E. Alap egyenlege nullaszaldósan

került megállapításra az előző évi 35 344,2 millió forint hiányhoz képest. 76

Az E. Alapot illetően az előző évi magas hiányhoz képest a 2013. évi nullaszaldós

egyenleg meghatározás „biztató”, de vajon tartható-e?

A 2013. évi költségvetés E. Alapot terhelő kiadási oldalának hiány nélküli teljesítése

vajon megvalósul-e, vagy szükség lesz esetleges módosításokra?

Ennek teljesüléséről dolgozatom készítésekor még nincs adat, ezek az előirányzott

összegek „tervek”, de még nem tények. Ezért csak a korábbi évek tényleges

megvalósulási kiadási és bevételi összegeinek alakulására, valamint a negatív irányba

mutató egyenlegek ismeretében készítettem dolgozatom.

73

Nyugdíjbiztosítási Alap 74

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013 évi Központi Költségvetéséről 14.§. 75

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 16.§. 76

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 19.§. és a

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013 évi Központi Költségvetéséről 17.§. alapján

59

Összegzés

A társadalombiztosítás az elmúlt évek során folyamatos hiánnyal küszködik. Az állami

társadalombiztosítási rendszer felosztó-kirovó elv alapján működik, de vajon meddig

tartható fenn ez a rendszer ebben a formában?

Az előzőekben ismertettet adatok is jól szemléltetik a Társadalombiztosítási Alap

bevételi és kiadási oldalának az eltéréseit. Attól függetlenül, hogy a Nyugdíjalapot

terhelő kiadások egy része átkerült az Egészségbiztosítási Alaphoz még a hiány nem

szűnt meg, a probléma ugyanúgy fennáll.

A Nyugdíjbiztosítás finanszírozási problémája főleg a népesség elöregedéséből adódik,

melynek oka a megnövekedett életkilátások és a csökkenő születés szám. Az aktív

korúak alacsony foglalkoztatottsága kevesen dolgoznak, még kevesebben fizetnek

járulékot.

Súlyos gondot okoz a feketegazdaság, mely minden téren a társadalmi szerződések

megszegését jelenti. Sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem fizet járulékot, adót.

Viszont ez a „takarékossági” forma következtében a munkavállalót teljesen

kiszolgáltatottá teszi, senki sem vonható felelősségre például munka baleset esetén.

A feketegazdaság a költségvetést károsan érinti, a résztvevői semmilyen formában nem

járulnak hozzá a közkiadásokhoz, mivel ebben a formában az adó és járulék fizetés

teljes kikerülése történik.

Számos indokolatlan leszázalékolás esete, amikor a nagymértékű létszám leépítések

következtében, a munkanélküliség elől rokkant nyugdíjba menekült több száz aktív korú

személy, mely szintén negatív hatást eredményezett a költségvetésre, mivel a kiadás

megnőtt a bevétel csökkent.

A problémához hozzájárul a nagymértékű munkanélküliség az aktív korú lakosság

körében, ami szintén a kiadási oldalt növeli, a bevételit csökkenti.

A finanszírozási probléma alapját képezi a megnövekvő egészségügyi ellátások száma,

melyek napjainkban a technika fejlődésével egyre költségesebbek, például ha alapul

veszünk egy MR vizsgálatot, aminek a finanszírozása több tízezer forintba kerül, vagy

az egyre költségesebb fekvőbeteg ellátásokat, ezen ellátások költségeinek a megtérítése

szintén az Egészségbiztosítási Alapot terheli. A társadalom nagy része még sajnos

mindig azzal a szemlélettel él, hogy csak ha baj van az egészségével, akkor fordul

60

orvoshoz. Ha nagyobb hangsúly lenne fektetve a prevencióra, az egészséges

életszemléletre, a szűrésekre, a megelőzésre akkor számos egészségügyi probléma

elkerülhető lenne, melynek hatására a kiadás jelentősen csökkenne.

Számos elgondolás született, hogy mi lenne a megfelelő megoldás, milyen intézkedések

bevezetése lenne szükséges a deficit megszűntetése irányába.

A szakemberek a gazdasági élet fellendülésétől, a munkanélküliségi ráta csökkenésétől,

a szociális ellátásokra való jogosultsági feltételek szigorításától és a gazdaság

kifehérítésétől várnak eredményeket, ez irányba számos intézkedés már megtörtént, de

jó néhány még előttünk áll.

61

Irodalomjegyzék

Czúcz Ottó: Szociális Jog I. Unió Kiadó, Bp. 2003.

Balogh Gábor – Szűcs László: Alkalmazott Társadalombiztosítás – Tan. Osiris

Kiadó, Bp. 1998.

Balogh Gábor: Bevezetés a Társadalombiztosítás gazdaságtanába, Osiris

Kiadó, Bp. 1998.

Kornai János: Az Egészségügy Reformjáról. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Bp.1998.

Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek – Bevezetés a

Társadalombiztosítás tanba. Corvinus Kiadó, Bp. 1996.

Tóth Hilda: A társadalombiztosítás fedezete. In: Szociális jog II. –

Társadalombiztosítási jog (szerk.:Prugberger Tamás – Tóth Hilda) Miskolc,

2010. Novotni Kiadó

Tóth Hilda: A kötelező egészségbiztosítás rendszere és ellátásai

Magyarországon. In: Szociális Jog II. – Társadalombiztosítási jog (szerk.:

Prugberger Tamás – Tóth Hilda) Miskolc, 2010. Novotni Kiadó

Dr.Botos Katalin – Dr. Schlett András – Dr. Halmosi Péter:

Államháztartástan jegyzet. 2012. Szeged

Dr.Futó Gábor: Társadalombiztosítás (2012). Penta Unió, 2012.

Molnárné dr.Balogh Márta: Társadalombiztosítási jog. Novissima Kiadó, Bp.

2008.

62

Folyóiratok

Egészségügyi és Gazdasági Szemle 50.évfolyam, 2012/1. szám

Egészségügyi és Gazdasági Szemle 50.évfolyam, 2012/2. szám

Egészségügyi és Gazdasági Szemle 49.évfolyam, 2011/3. szám

HVG Társadalombiztosítás – TB különszám 2012.

Jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.)

2011.évi CXCV. törvény az Államháztartásról

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012 évi költségvetése

2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítási ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1997. évi LXXI. törvény Társadalombiztosítási nyugellátásról

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

2011.évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképesség személyek ellátásairól

2011. évi CLVI. törvény

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013 évi Központi Költségvetéséről

Internetes oldalak

Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu

OEP honlap www.oep.hu

ONYF honlap www.onyf.hu

Magyar Államkincstár honlap www.allamkincstar.gov.hu

63

Mellékletek

64

1. számú melléklet.

2. melléklet a 2011. évi CLXXXVIII. törvényhez

millió forintban

A központi alrendszer mérlege

2012. évi

előirányzat

Bevétel 14 340 947,1

Központi költségvetés 9 452 798,9

Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 401 588,7

Társasági adó 356 200,0

Hitelintézeti járadék 8 100,0

Cégautóadó 46 000,0

Energiaellátók jövedelemadója 14 000,0

Egyszerűsített vállalkozói adó 225 017,5

Ökoadó 26 400,0

Bányajáradék 94 000,0

Játékadó 78 400,0

Egyéb befizetések 33 000,0

Egyéb központosított bevételek 178 471,2

Pénzügyi szervezetek különadója 187 000,0

Egyes ágazatokat terhelő különadó 155 000,0

Fogyasztáshoz kapcsolt adók 3 649 850,0

Általános forgalmi adó 2 722 000,0

Jövedéki adó 913 850,0

Regisztrációs adó 14 000,0

Lakosság befizetései 1 677 150,0

Személyi jövedelemadó 1 574 300,0

Adóbefizetések 150,0

Illeték befizetések 102 500,0

Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez 200,0

65

kapcsolódó különadója

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok

bevételei 2 495 901,4

Költségvetési szervek bevételei 952 075,9

Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1 543 825,5

Bevételek az államháztartás alrendszereiből 49 972,8

Központi költségvetési szervektől származó befizetések 32 258,8

Hozzájárulás a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai

Alaphoz 17 714,0

Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések 50 423,8

Kamatbevételek 59 331,0

Egyéb bevételek 19 950,4

Egyéb uniós bevételek 48 630,8

Uniós támogatások utólagos megtérülése 39 813,2

Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség

megtérítése 8 817,6

Elkülönített állami pénzalapok 438 454,3

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 30 270,0

Nemzeti Foglalkoztatási Alap 341 125,2

Szakképzési hozzájárulás 52 700,0

Szociális hozzájárulási adó és járulékok 193 530,0

Költségvetési támogatás 50 000,0

Egyéb bevételek 44 895,2

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 20,3

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 45 200,0

Bethlen Gábor Alap 11 672,8

Nemzeti Kulturális Alap 10 166,0

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 4 449 693,9

Nyugdíjbiztosítási Alap 2 749 626,0

Szociális hozzájárulási adó és járulékok 2 584 971,0

66

Egyéb járulékok és hozzájárulások 37 751,0

Késedelmi pótlék és bírság 13 660,0

Költségvetési támogatások, térítések 101 511,0

Egyéb bevételek 11 733,0

Egészségbiztosítási Alap 1 700 067,9

Szociális hozzájárulási adó és járulékok 709 111,2

Egyéb járulékok és hozzájárulások 44 535,4

Egészségügyi hozzájárulás 99 349,0

Késedelmi pótlék és bírság 3 900,0

Költségvetési támogatások, térítések 579 381,3

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny.

Alaptól átvett pénzeszköz 158 763,9

Egyéb bevételek 105 027,1

Kiadás 14 917 107,8

Központi költségvetés 10 046 606,5

Egyedi és normatív támogatás 237 544,0

Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 64 800,0

Fogyasztói árkiegészítés 93 000,0

Lakásépítési támogatások 120 100,0

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap 852 631,9

Családi támogatások 456 079,0

Korhatár alatti ellátások 303 661,9

Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások 68 041,0

Különféle jogcímen adott térítések 24 850,0

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 4 883 002,2

Költségvetési szervek kiadásai 2 415 738,7

Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2 467 263,5

Az államháztartás alrendszereinek támogatása 1 789 944,2

Elkülönített állami pénzalapok támogatása 72 521,1

67

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási

ellátásokhoz 675 492,3

Helyi önkormányzatok támogatása 1 041 930,8

Kamatkiadások 1 064 983,8

Kamat kockázati tartalék 98 000,0

Társadalmi önszerveződések támogatása 3 809,8

Kormányzati rendkívüli kiadások 12 507,2

Kezességérvényesítés 40 213,3

Egyéb kiadások 34 148,0

Tartalékok 360 000,0

Rendkívüli kormányzati intézkedések 100 000,0

Céltartalékok 90 000,0

Országvédelmi Alap 170 000,0

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 264 336,6

Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 127 585,5

Elkülönített állami pénzalapok 385 463,2

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 13 173,3

Nemzeti Foglalkoztatási Alap 307 632,3

Passzív kiadások 58 700,0

Egyéb kiadások 248 932,3

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 20,3

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 45 200,0

Bethlen Gábor Alap 11 672,8

Nemzeti Kulturális Alap 7 764,5

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 4 485 038,1

Nyugdíjbiztosítási Alap 2 749 626,0

Nyugellátások 2 554 958,4

TB költségvetési szervek kiadásai 11 036,7

Egyéb kiadások 183 630,9

68

Egészségbiztosítási Alap 1 735 412,1

Táppénz 73 007,3

GYED 91 450,0

EA egyéb pénzbeli ellátásai 48 725,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások 342 342,2

Gyógyító-megelőző ellátás 824 906,4

Gyógyszertámogatás 277 700,0

Gyógyászati segédeszköz támogatás 43 313,0

EA egyéb természetbeni ellátásai 20 436,1

TB költségvetési szervek kiadásai 9 272,1

Egyéb kiadások 4 260,0

Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben

Központi költségvetés -593 807,6

Elkülönített állami pénzalapok 52 991,1

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai -35 344,2

Nyugdíjbiztosítási Alap 0,0

Egészségbiztosítási Alap -35 344,2

Központi alrendszer összesen: -576 160,7

69

2.sz melléklet

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

millió forintban

Cím

Al-

Jog- cím-

Jog-

Elő- ir.

Kie- melt

Cím

Al- cím

Jog- cím-

Jog- cím

Elő- ir.

FEJEZET 2013. évi előirányzat

szám cím

szám

csop.

szám

cím

szám

csop.

szám

előir.

szám név név

csop.

név név

csop.

név

Kiemelt

előirányzat neve

Kiadás Bevétel Támogatás

1

Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül

szolgáló bevételek

1

Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói

nyugdíjbiztosítási járulék

1 847

018,3

2

Biztosítotti nyugdíjjárulék

1

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék

856 705,9

3

Egyéb járulékok és hozzájárulások

2

Megállapodás alapján fizetők járulékai

1 405,0

5

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni

közteher 4 928,1

10

Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítések

15 590,0

11

Korkedvezmény-biztosítási járulék

1 450,0

5

Késedelmi pótlék, bírság

11 000,0

6

Költségvetési hozzájárulások

5

Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel

57 186,8

6

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Ny. Alapnak

40 651,8

7

Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos egyéb bevételek

3

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek

9 500,0

2

Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai

1

Nyugellátások

1

Öregségi nyugdíj

2 310

160,0

3

Hozzátartozói nyugellátás

1

Árvaellátás 45 950,0

2

Özvegyi nyugellátás 340 220,0

4

Egyösszegű méltányossági kifizetések

2

Egyszeri segély 500,0

6

Szolgálatfüggő nyugellátás 133 684,9

4

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások

2

Postaköltség 4 700,0

3

Egyéb kiadások 1 250,0

3

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás

3,0 3,0

1-3. cím összesen:

2 836 467,9

2 845 438,9

5

Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek

1

Központi hivatali szerv

3 586,4

1

Működési költségvetés

1 830,0

70

1

Személyi juttatások 1 471,7

2

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális

hozzájárulási adó

384,2

3

Dologi kiadások 3 376,4

5

Egyéb működési célú

kiadások 3,0

2

Felhalmozási költségvetés

1

Beruházások 181,1

2

Igazgatási szervek

5 384,6

1

Működési költségvetés

30,0

1

Személyi juttatások 4 006,8

2

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

1 044,4

3

Dologi kiadások 363,4

5. cím összesen: 10 831,0 1 860,0 8 971,0

LXXI. fejezet összesen:

2 847

298,9

2 847

298,9 8 971,0

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

millió forintban Cím

Al-

Jog- cím-

Jog-

Elő- ir.

Kie- melt

Cím

Al- cím

Jog- cím-

Jog- cím

Elő- ir.

FEJEZET 2013. évi előirányzat

szám cím szám

csop. szám

cím szám

csop. szám

előir. szám

név név csop. név

név csop. név

Kiemelt előirányzat neve

Kiadás Bevétel Támogatás

1

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

2

Biztosítotti egészségbiztosítási járulék

565 840,8

3

Egyéb járulékok és hozzájárulások

1

Egészségügyi szolgáltatási járulék

27 710,0

2

Megállapodás alapján fizetők járulékai

260,0

4

Munkáltatói táppénz hozzájárulás

14 821,0

5

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni

közteher 80,0

10

Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítések

1 410,0

4

Egészségügyi hozzájárulás

113 791,0

5

Késedelmi pótlék, bírság

3 100,0

6

Költségvetési hozzájárulások

2

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás

5 400,0

6

Járulék címen átvett pénzeszköz

376 317,0

7

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz

349 000,0

9

Munkahelyvédelmi akciótervvel

összefüggő hozzájárulás E. Alapnak 162 485,8

10

Tervezett pénzeszköz-átvétel

80 831,7

7

Egészségbiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos egyéb bevételek

1

Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

610,0

2

Baleseti és egyéb kártérítési

megtérítések 4 700,0

3

Kifizetések visszatérítése és egyéb

bevételek 1 500,0

71

7

Gyógyszergyártók és forgalmazók

befizetései

1

Szerződések szerinti

gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések

9 000,0

2

Folyamatos gyógyszerellátást biztosító

gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos

bevételek

40 000,0

8

Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése

1

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

1 400,0

2

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos

elszámolások 2,0

11

Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése

1

Gyógyszertámogatással, gyógyászati

segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések

75,0

2

Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

300,0

12

Baleseti adó

24 000,0

13

Népegészségügyi termékadó

21 200,0

2

Egészségbiztosítási ellátások kiadásai

2

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

1

Terhességi-gyermekágyi segély 40 165,0

2

Táppénz

1

Táppénz 53 048,0

2

Gyermekápolási táppénz 2 433,0

3

Baleseti táppénz 6 019,0

3

Betegséggel kapcsolatos segélyek

1

Külföldi gyógykezelés 1 400,0

4

Egyszeri segély 450,0

4

Kártérítési járadék 966,0

5

Baleseti járadék 8 818,0

6

Gyermekgondozási díj 95 365,3

7

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások 349 000,0

3

Természetbeni ellátások

1

Gyógyító-megelőző ellátás

1

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

86 943,3

2

Védőnői szolgáltatás, anya-,

gyermek- és ifjúságvédelem 19 768,4

3

Fogászati ellátás 23 336,9

5

Betegszállítás és orvosi rendelvényű

halottszállítás 6 046,9

8

Művesekezelés 23 171,1

9

Otthoni szakápolás 4 337,6

11

Működési költségelőleg 1 000,0

13

Célelőirányzatok 38 502,7

15

Mentés 26 000,4

17

Laboratóriumi ellátás 21 057,0

18

Összevont szakellátás 630 441,9

2

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati

ellátás támogatása 4 200,0

3

Anyatej-ellátás 200,0

4

Gyógyszertámogatás

72

1

Gyógyszertámogatás kiadásai 220 981,0

2

Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás 10 000,0

4

Gyógyszertámogatási céltartalék 49 000,0

5

Gyógyászati segédeszköz támogatás

1

Kötszertámogatás 4 800,0

2

Gyógyászati segédeszköz

kölcsönzés támogatása 300,0

3

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

38 213,0

6

Utazási költségtérítés 4 800,0

7

Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai

1

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

5 200,0

2

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos

elszámolások 190,0

3

Külföldi sürgősségi gyógykezelés 220,0

8

Természetbeni ellátások céltartaléka 4 900,0

4

Egészségbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó

kiadások

1

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés

1 200,0

2

Postaköltség 2 645,0

3

Egyéb kiadások 1 800,0

5

Gyógyszergyártók ellentételezése,

elszámolási különbözet rendezése 100,0

7

Gyógyszertárak juttatása 3 600,0

8

Gyógyszertárak szolgáltatási díja 4 500,0

3

Vagyongazdálkodás

1

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás

15,0 15,0

1-3. cím összesen:

1 795 134,5

1 803 849,3

5

Egészségbiztosítási költségvetési szervek

1

Központi hivatali szerv

8 714,8

1

Működési költségvetés

424,6

1

Személyi juttatások 5 091,7

2

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális

hozzájárulási adó

1 288,8

3

Dologi kiadások 2 583,9

5

Egyéb működési célú

kiadások 175,0

5. cím összesen: 9 139,4 424,6 8 714,8

LXXII. fejezet összesen:

1 804

273,9

1 804

273,9 8 714,8

KIADÁSI FŐÖSSZEG: 16 155 650,9

BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 15 313 816,1

A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: -841 834,8