Upload
others
View
9
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A tibeti írás és nyelv
Péter Alexa
Tibeti írás
A tibeti írás kialakulása
• 7. század: Szongcen Gampo, tibeti államalapító király megbízta tudós tanácsosát, Thonmiszambhotát, hogy készítsen írást.
• A tudós megalkotta a tibeti írást és nyolc nyelvészeti munkát is írt, ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette.
• Az új írás alkalmas minden nyelvjárás számára és egységes volt a teljes tibeti nyelvterületen.
• 9. század: Ralpacsen, a harmadik tankirály megreformálta a helyesírás szabályait.
• Mind a mai napig ezt az írást használják és ezt a helyesírást alkalmazzák.
A tibeti ábécé
• A tibeti ábécé az indiai betűrendet követi, melyben a hangképzés helye szabja meg a betűk sorrendjét.
• A hét és fél sor: 1. ka-sor: torokhangok, 2. csa-sor: szájpadlás hangok, 3. ta-sor: fogíny hangok, 4. pa-sor: ajakhangok, 5. sor: új betűk, 6-8. sor: réshangok
• A négy oszlop: 1. zöngétlenek, 2. zöngések, 3. hehezetesek, 4. orrhangok.
• Magánhangzókat mellékjelek jelölik (inherens „a”)
A szótag • A szótagon belül a vízszintes mellett függőleges építkezést is alkalmaz.
• A szótag szerkezete maximálisan 6 mássalhangzót tartalmazhat:
- alapbetű (az ábécé bármelyik betűje lehet),
- eléírt: alapbetű előtt (g, d, b, m, ’a-cshung)
- mögéírt: alapbetű mögött (g, ng, d, n, b, m, r, l, sz , ’a-cshung)
- még-mögéírt: mögéírtat követheti (sz, d)
- föléírt: alapbetű fölött (r, l, sz)
- aláírt: alapbetű alatt (v, j, l, sz)
• A magánhangzójel az alapbetű, vagy a függőleges betűsor alá/fölé kerül.
• A betűk balról jobbra, sorok felülről lefelé haladnak
• Elméleti vonalról csüngenek le
• Szövegtagoló jelek: cheg, sad
• Szótagos helyesírású, nincs szóelválasztás
• Nincs nagybetű-kisbetű megkülönböztetés
Írásfajták
Nyelvtani jellemzők • Az alapszókincs egy szótagú (monoszillabikus)
• Szóképzés: az egyetlen mássalhangzóból álló elő- és utóképzők (prefixumok és szuffixumok), illetve a hangváltás alkalmazása.
• A több szótagú szavak képzett, ragozott vagy összetett szavak:
rta (ló) → rta-pa (lovas)
rta-lasz (lóról)
rta-szkad (nyerítés)
• Igék: mindig egy szótagúak, négy alak, nincs személyragozás
• Tiszteleti szavak és választékos kifejezés:
meghal: ‘cshi (jelöletlen), ‘gum (választékos), grong (tiszeteleti)
• A szófaji határok nem élesek, egy szó lehet névszó és ige, vagy főnév és melléknév:
zer: mond (ige), fénysugár (névszó)
dar: selyem (főnév), fiatal (melléknév)
• Igei szószerkezetek: alanyeset, eszközhatározó eset (ergatív szerkezet), hely- és időhatározó (eredet-, vég- és tartamhatározó)
• Névszói szószerkezet: birtokosjelzős, tulajdonságjelzős (minősítő, mennyiségi, kijelölő jelző)
• A mondat szórendje: az állítmány (igei, összetett, névszói) helye szigorúan kötött: a mondat végén áll. A többi mondatrész sorrendje általában: időhatározó, helyhatározó, alany, többi határozó, tárgy.
• Az egyszerű mondatokat mondatzáró toldalék fejezi be. Ezek önálló jelentéssel nem rendelkeznek, feladatuk a mondat fajtájának jelzése.
khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-SZO | - Te a Szútra-gyűjteményt megérted. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-CSIG | - Te a Szútra-gyűjteményt értsd meg!
• Az összetett mondatok mindig mellérendelő mondatok, a
mellékmondatok a főmondat előtt állnak. A mellékmondatokat szintén mondatzáró toldalék jelzi.
mda’ khje’u-la ma szong-GI | rgjal-po’i drung-du lhung-NGO |
A nyíl a gyerekhez nem ért el, HANEM a király elé hullott. khjod-kjisz ma rnyed-NA | khjod-kji lusz dum-bur gcsad-DO | HA te nem találod, AKKOR én testedet darabokra vágom.
Tibeti nyelv • Genetikai kapcsolat: tibeti-burmai / kínai-tibeti, kínai-tibeti-burmai
• Beszélő közösség:
- a Pamirtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatok által határolt Tibeti-fennsík
- kedvezőtlen természeti viszonyok → 5-6 millió ember anyanyelve.
A politikai értelemben szétszórt tibetiek összefüggő területen, egységes kultúrában élnek:
- Tibeti Autonóm Terület: Bráhmaputra völgyében, mely 1951 óta a Kínai Népköztársaság része. Fővárosa: Lhásza.
- Kham (Szecsuan tartományban) és Amdo (Csinghaj tartományban): az Autonóm Területtől keletre, a Bráhmaputra-könyök és a Kuku-nor tó képzeletbeli vonalán
- Ladak: az Autonóm Területtől nyugatra. Ez a tibeti királyság 1834-ben vesztette el függetlenségét, akkor Dzsammu állam része lett.
- Himacsal Pradés: India szövetségi állama, Dharamszala székhellyel.
- Szikkim: India szövetségi állama, melynek fővárosa Gangtok. Ez a tibeti kis állam a 19. században vesztette el függetlenségét és lett India része.
- Észak-Nepál: a 3000 m feletti részeken csaknem kizárólag tibetiek élnek (legismertebbek a serpák).
- Bhután: egyetlen független tibeti állam.
Főbb nyelvjárások, nyelvváltozatok
A tibeti nyelvjárásokat leggyakrabban földrajzi elhelyezkedésük szerint szokás megkülönböztetni:
• Közép-tibeti nyelvjárások: Közép-Tibet három kerülete egyúttal egy-egy nyelvjárási csoport: Ngari, Cang, Ü. Az ü nyelvjáráson belül a lhászai az államigazgatás és a kereskedelem nyelve.
• Nyugati nyelvjárások: Nyugat-Himalája vidéke - Kasmír állam, Ladak és szomszédos tartományai. A legnagyobb nyelvjárás a ladaki.
• Déli nyelvjárások: Szikkimben és Bhutánban a déli nyelvet (lhoke) beszélik
• Keleti nyelvjárások: Délkelet-Ázsia nagy folyamainak forrásvidékén. Tájegység szerinti megkülönböztetésük alapján két jelentős keleti nyelvjáráscsoport: khami és az amdói (erős népességkeveredés)
• Északi nyelvjárás: a Brahmaputra folyóvölgyétől északra húzódó Csang-tang (Északi fennsík) nomád lakosságának (drokpa) nyelve
A tibeti nyelv tipológiai felosztása • Archaikus nyelvjárások: a tibeti szó(tag) ősi formáját őrzik - az egyetlen
magánhangzóhoz több mássalhangzó társul mássalhangzótorlódással (pl. bszgrubsz).
• Modern nyelvjárások: ezeket a torlódásokat megszüntették (pl. bszgrubsz → dup) és ezzel szükségszerűen együtt járt az ún. zenei hangsúly és a hosszú magánhangzók kialakulása.
• Az archaikus szótagkezdet mássalhangzói határozzák meg a hangmagasságot (magas vagy mély). Az archaikus szótagvég pedig a hanglejtést (emelkedő vagy ereszkedő) szabja meg.
A tibeti írásbeliség
• A legkorábbi emlékei a tunhuangi barlangból és a kelet-turkesztáni ásatásokból kerültek elő. A többsége vallásos jellegű.
• 7-14. század: többezer szanszkrit nyelvű buddhista művet fordítottak le tibetire. Ezek alkotják a tibeti buddhista kánon két gyűjteményét:
- Kágyur: „Buddha kinyilatkoztatásainak fordítása” (108 kötet)
- Tengyur: „A tanítások magyarázatának fordítása” (225 kötet)
• 11. századtól: eredeti tibeti művek keletkezése - jelentős mennyiségű, magas színvonalú, döntő többségében vallási tárgyú mű
• 17. századtól: a tibeti kolostori képzésben részesülő mongol szerzetesek is hozzájárultak a tibeti nyelvű irodalom gyarapításához .
A tibeti nyelv kutatása • A tibeti nyelv és műveltség megismerése Kőrösi Csoma Sándor (1784–
1842) átfogó és elmélyült kutatómunkájának köszönhető. Nyelvtana, tibeti–angol szótára, a buddhista terminológiai szótár angol fordítása, a tibeti műveltség számos területetét bemutató tanulmányai a mai napig alapvető értéket jelentenek, a kutatások kiindulópontjául szolgálnak.
• Magyarországon tibeti szakos képzés csak az ELTE-n, a Ligeti Lajos professzor által 1942-ben alapított Belső-ázsiai Tanszéken folyik, amely feladatának tekinti a tibeti műveltség sokoldalú, tudományos szemléletű megismertetését.
• Tibeti nyelvet oktatnak, illetve a tibeti kultúra egyes aspektusait tanulmányozzák A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen.
• A felsőokatatási intézményeken kívül az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményét is fontos kutatóhelyként tartjuk számon, itt őrzik Európa egyik legjelentősebb tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjteményét, amelynek alapja Kőrösi Csoma Sándor tibeti hagyatéka.
Bibliográfia • Csoma de Kőrös, Alexander 1834a. Grammar of the Tibetan Language. Calcutta, The Asiatic Society
of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984. • Csoma de Kőrös, Alexander 1834b. Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Calcutta, The
Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. • Csoma de Kőrös, Alexander 1910. Sanskrit–Tibetan–English Vocabulary: Being an Edition and
Translation of the Mahāvyutpatti. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984.
• Das, Sarat Chandra 1902. A Tibetan–English Dictionary. Delhi, Motilal Banarsidass. • Denwood, Philip 1999. Tibetan. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins Publishing Company. • Goldstein, Melvyn C. 1978. Tibetan–English Dictionary of Modern Tibetan. Kathmandu, Ratna Pustak
Bhandar. • Goldstein, Melvyn C. 1984. English–Tibetan Dictionary of Modern Tibetan. Dharamsala, Library of
Tibetan Works and Archives. • Goldstein, Melvyn C. 1991. Essentials of Modern Literary Tibetan. New Delhi, Munshiram Manoharlal
Publishers. • Jäschke, H. A. 1881. A Tibetan–English Dictionary. London, Routledge & Kegan Paul. • Krang-dbji-szun (főszerk.) 1985–1986. Bod–Rgja chig-mdzod cshen-mo. Peking, Mi-rigsz dpe-szkrun-
khang. • Suzuki, D. T. 1955-1961 (ed.): The Tibetan Tripitaka. Peking Edtion. Kyoto, Tibetan Tripitaka Research
Institute. • Terjék József 1988. Tibeti–magyar szótár. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. • Terjék József 1990. A klasszikus tibeti nyelv szerkezeti felépítése. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. • Terjék József 1995. Bod-szkad-kji szlob-deb. Rig-pa’i pad-ma rgjasz-pa’i nyin-bjed. Kézirat. • Tóth Erzsébet (szerk.) 1996. A bölcs és a balga. Klasszikus tibeti olvasókönyv. Budapest, Universitas.
Hasznos honlapok • Szótárak: - diamondway tibeti–angol szótár - nitartha tibeti–angol szótár - www.snowlionpub.com. • Linkgyűjtemények - szövegeket tibeti eredetiben vagy angol fordításban www.thuvienhoasen.org/index-english-4.htm - tematikus: a négy fő tibeti buddhista iskolához kapcsolódó linkek
egybegyűjtve: www.quietmountain.org/buddhism.htm - tematikus: szinte mindenről, ami Tibettel kapcsolatos: www.worldbridges.com/Tibet/links.html Tibetan Religious and Cultural Centers & Foundations: http://home.it.net.au/~murrayk/tib-centers.html The Tibetan & Himalayan Digital Library: http://www.thdl.org/ - vegyes linkgyűjtemény: www.digitalhimalaya.com/links.php
• Internet rádiók - Tibetan Buddhist Internet Radio www.lamrim.org - Radio Free Asia www.rfa.org • On-line tibetinyelv-oktató program http://www.learntibetan.net/index.htm • Könyvtár katalógusok http://www.worldtrans.org/CyberSangha/csindex.ht
ml • Letölthető szövegek Asian Classics Input Project http://www.asianclassics.org/ www.worldlibrary.net/ACIP