50
A tejelő, a hústipusú és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei Dr. Könyves Tibor egyetemi docens

A tejelő, a hústipusú és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

  • Upload
    grazia

  • View
    28

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A tejelő, a hústipusú és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei. Dr. Könyves Tibor egyetemi docens. Az előadás témakörei: Tejtermelő szarvasmarhafajták Hústermelő marhafajták Kettős hasznosítású szarvasmarhafajták . - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A tejelő, a hústipusú és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták

jellegzetességei Dr. Könyves Tibor egyetemi docens

Page 2: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Az előadás témakörei:

- Tejtermelő szarvasmarhafajták- Hústermelő marhafajták- Kettős hasznosítású szarvasmarhafajták

Page 3: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A szarvasmarhafajták kialakulásában a természetes környezet, az éghajlat, a takarmányozás, a termeléssel szembeni igények, a tenyésztők célitűzése és nemesítőmunkája játszik fő szerepet. Napjainkra kb. 400 fajta szarvasmarhafajtát tenyésztettek ki. Közöttük küllemi, termelési különbségek tapasztalhatóak.

A fajta – jellegétől, eredetétől és kitenyésztettségétől függően, kisebb nagyobb egyöntetűséget mutat.

Page 4: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges:

- koponyaalkat,- geográfiai viszonyok,- országhatárok szerint,- hasznosítás és termelési irány

Tejtermelő fajták

Hústermelő fajták

Kettős hasznosítású fajták

Page 5: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Tejtermelő fajtacsoport

Page 6: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Holstein Fríz fajta

Page 7: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Nagy testtömeg (♀: 650-750 kg) • Tejtermelés: 6000-7000 kg; 3,4-3,7%

tejzsír• Tenyésztésbe vétel 360-380 kg

testtömegnél, 16-18 hónapos korban• Takarmányozással szemben igényes

– Önfeláldozó típus

Page 8: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Az utóbbi 100 esztendőben az USA-ban, Kanadában az európai feketetarka lapályból kinemesített egyhasznú tejelő fajta. Napjainkban a tejelő típusú fajták sorában már kétségtelenül az első helyet foglalja el az egész világon. Nemesítésében a nagy tejmennyiségre és a jó gépi fejhetőségre törekedtek, e tulajdonságok tekintetében a fajta kitűnő. Tejtermelése átlagosan 7000-8000 kg, 3,5-3,7% zsírtartalommal. Újabban a fajtára általában jellemző szerény zsírtartalom ellensúlyozására jelentős erőfeszítéseket tesznek.

A tehenek kifejlettkori súlya 650-750 kg; marmagasságuk meghaladja a 140 cm-t. Színeződésük szabálytalan feketetarka.

Page 9: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Őse az ún. "feketetarka marha" - rendszertanilag a Bos taurus primigenius hollandicus típusba tartozik - már a XIV. században feltűnt viszonylag magas tejtermelésével. A tenyészkörzet centruma a németalföldi Friesland volt, de minden régió-beli országnak volt lapály fajtája. Az egyes változatokat már a XV. századtól exportálták Európa, majd világ-szerte.

A fajtakör a XIX. század közepén egy amerikai kereskedő érdeklődésének középpontjába került. A kereskedő az 1860-as években az USA-ba behozott tehenek tejtermelési adatait mérte, rögzítette, cikkekben közölte. Ekkortól beszélhetünk Holstein-fríz fajtáról, amelynek a neve ugyan az európai eredetre utal, de tenyésztése a tengerentúlon kezdődött.

Page 10: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei
Page 11: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A fajta első hivatalos törzskönyvét 1872-ben, Amerikában adták ki. 1885-ben alakult meg hivatalosan az Amerikai Holstein Szövetség is. A századfordulón lett híres az USA-Kanadai Holstein-fríz, amely azután világszerte elterjedt. Sok más kontinens mellett a fajta visszaszivárgott Európába is. A tenyésztési irány azonban Amerikában és Hollandiában különböző utakat követett. Míg az amerikai tenyésztők már a kezdetekkor is a nagyobb típust és a tejelő tulajdonságot, addig Hollandiában a kisebb, kompaktabb típust, részesítették előnyben. Az egyes változatokat ma már országonként tartják számon.

Page 12: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A testalakulás tekintetében az ivari dimorfizmus jól megfigyelhető. A bikák elölről hátrafelé keskenyedő alakja a rendkívül izomszegény fartájéknak köszönhető. Mindez a fajta gyenge izmoltságára utal. Ugyanakkor a tehenek testalakulása hátrafelé szélesedő, ún. körte formát mutat, köszönhetően a jól fejlett, mirigyes tőgynek. Ez a forma a specializált tejelő fajták jellemző sajátja, s a tejelő jelleg megítélésekor akár szemből, akár pedig oldalról nézve fontos bírálati szempont. A finom, nemes tejelő jelleg, általában hosszú és mély, viszonylag lapos mellkassal, terjedelmes hassal, szikár, vékony csontozattal, illetve terjedelmes ideális teknő alakú tőggyel párosul. Mindez azt jelenti, hogy a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében - átmenetileg - saját tartalékait is mozgósíthatja

Page 13: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei
Page 14: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Iparszerű tartásra alkalmas, fejhetősége kiváló, technológiai tűrőképessége nagyon jó. Tejtermelésben első a világon, a nagy tejmennyiség egy közepes hasznosanyag-tartalommal párosul. Az ilyen tejet fogyasztói tejnek is hívják. A - számos résztulajdonságból álló - hústermelő-képessége viszont csak közepes.

A legtöbb gond a tehenek újravemhesítéséből fakad. A tejtermelési görbe (perzisztencia) csúcsa és az optimális termékenyítések időpontja (ellés után 60-90. nap) ugyanis egybeesik. Az energiadeficites állapot a vemhesülés késéséhez, végeredményben egy hosszabb - nem biztos, hogy gazdaságos - laktációhoz vezet.

Page 15: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Tej, kg

Tejelő napok

A tehén

B tehén

Két ellés közötti idő (vemhesség + szervíz periódus

Elapasztás

Page 16: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei
Page 17: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A Holstein fríz fajta problémáiA tehenek termékenysége csökkenGyakoribb egészségügyi problémákEllési nehézségek az üszőknélNagy elhullási arányTúl nagy testméretek az istállóméretekhez

képest

Page 18: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Az Izraeli termelő tehenészetek termelési jellemzői

Page 19: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

19

Tejminőség

Page 20: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Jersey fajta

Page 21: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Eredetileg a La Manche-csatornában lévő Jersey szigetéről származik. Zsírban rendkívül gazdag teje miatt már a XVIII. század második felétől ismert. 1789 óta zártan tenyésztik a szigeten. Ettől az időponttól kezdve ide élő marhát nem lehet bevinni.

A Jersey Tenyésztő Szövetség 1866-ban alakult. A teljesítményvizsgálatokat a szigeten 1912-ben vezették be. Előnyös tulajdonságai miatt az Amerikai Egyesült Államokba, Új-Zélandra és Dániába exportáltak jelentősebb számú ál latot. Ma már szinte az egész világon (elsősorban a dániai eredetű változata) elterjedt.

Page 22: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Angol fajta – Jersey sziget• Kis testtömeg (♀ : 350-500 kg)• Tejtermelés: 3500-4500 kg; 5-6%

zsírtartalom (!)• Könnyű ellés – borjú 20-22 kg• Finom csontozatú, szilárd szervezetű,

„teknőtőgy”, jó gépi fejhetőség.• Több fajtaváltozat – legelterjedtebb a

Dán-fajtaváltozat.

Page 23: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A fajta ipari tejet termel, ami azt jelenti, hogy a tej tejfehérje és tejzsírtartalma rendkívül magas. A jersey a tejösszetevők tekintetében világelső. A tej sárgás színű, karotinban és A-vitaminban, ásványi anyagokban gazdag. 18%-al több fehérjét (kappa-kazeint), 20%-al több kalciumot és 25%-al több zsírt tartalmaz, mint az „átlagos” tehéntej.

Page 24: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Ayrshire fajta

Page 25: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Alap - Skót fajta – Finn fajtaváltozata terjedt el

• Átl. tejtermelés 4500-5000 kg, 4,2-4,5 % tejzsír

• Mintaszerű tőgy – teknőtőgy• Korán tenyésztésbe vehető – 16-17 hónap

♀ 500-550 kg• Könnyen ellő – szilárd szervezetű fajta• Gyenge hústermelés

Page 26: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Teknőtőgy

Page 27: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Egyéb tejtermelő fajták

Guernsey Brown Swiss

Page 28: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A tejtermelő fajták jellemzőiFajta neve Holstein-fríz Jersey Ayrshire Hungarofríz

Színeződés feketetarka egyszínűszürke-barna

sötét pirostarka fekete-vöröstarka

Tehén élősúlya, kg 600-700 350-450 500-550 550-600Bika élősúlya, kg 900-1200 600-700 650-750 800-900Tehén marmagassága, cm

140-145 120-125 125-130 -Származási helye USA, Kanada Jersey szigete Skócia MagyarországÜsző tenyésztésbe vételiidőpontja (hó)és súlya (kg)

16-18360-380

13-14250-290

16-17290-300

16-17350-370

Tejtermelés, kg 7000-8000 4000-6500 4000-5300 4500-5000Tejzsír % 3,5-3,7 5,0-6,0 4,0-4,5 4,2-4,5Tejfehérje % 3,1-3,4 3,8-4,5 3,2-3,6 3,4-3,6Gépi fejésre valóalkalmasság

kiváló kiváló kiváló kiváló

Ellés lefolyása közepes könnyű könnyű könnyűNövekedési erély nagy kicsi kicsi közepesVágóérték közepes gyenge gyenge közepes

Page 29: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Típuskérdés a tejtermelő fajták esetében

Milyen lehet az ideális típus?• Élősúly: 550 -650 kg• Ráma: közepes farbúbmagasság (túl

alacsony, vagy túl magas nem jó!)• Tejelő jelleg: kifejezett• Tőgy alakja: teknő alakú (nagy kapacitás)• Tőgybimbó alakja: gépi fejésre alkalmas

(kellően hosszú, de nem túl vastag, homogén)

Page 30: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

• Lábszerkezet: feszes csűd és 45 fokos körömszög, ideálishoz közeli elülső és hátulsó végtag irányultság.

• Nagy tömegtarkarmány felvevő képesség:mellkas mélység és szélesség dominál.

• Kezelhetőség: nyugodt temperamentum, de nem melenkólikus.

• Legelőkészség: legeletetéses tejtermelési rendszer esetében pl. Ausztrális, Új Zéland.

Page 31: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Hústermelő fajtacsoport

Page 32: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A hústermelő típusba tartozó fajták közös jellemvonása: mély dongás mellkas, jó izmoltság, fejletlen un. gulyatőgy, szerény tejtermelés.

Jól elkülöníthetők a kis, illetve a nagy testtömegű alapfajták. Ismeretesek a közepes testtömegű, átmeneti típusok is.

A gyakorlatban igen nagy számban vannak keresztezett hízóegyedek, melyet kizárólag hízóanyagként használnak.

Page 33: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Kistestű húsmarhák - Hereford

Hereford

Page 34: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• A világ legelterjedtebb kistestű húsmarhája – Angol eredetű

• ♀ : 500-600 kg; mérsékelten koraérő (16-18 hó tenyésztésbevétel)

• Hízlalási végtömeg 450-480 kg (faggyú!)• Jó legelőkészség• Ellések lefolyása – általában könnyű, de

előhasi üszőknél lehetnek komplikációk• Borjúelőállító anyatehénként, ill.

szélsőségesen extenzív területek értékesítésében van jelentősége

• Az igényes fogyasztói piac kívánságait nem elégíti ki.

Page 35: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Aberdeen Angus

Page 36: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Kistestű húsmarha (skót eredetű)• Korán faggyúsodik, szarvtalan• Igen korán érő, 13-15 hónaposan

tenyésztésbe vehető• ♀: 450-550 kg, könnyen ellik, borjak

születéskori tömege 25 -30 kg• Kifejezetten keresett Steak minőségű húst

produkálnak.• Az általános európai fogyasztói igények

szerint a hús íze szokatlan.

Page 37: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Nagytestű húsmarhák - Charolais

Page 38: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Francia fajta – jellegzetes tejfölös szín• Nagytestű (♀: 700-800 kg), jó húsformák,

nagy növekedési erély (1300 – 1600 g), nagy végtömegre is kiválóan hizlalható.

• Húskitermelési % kedvező, a csontos hús faggyúban szegény, jól márványozott.

• A legigényesebb fogyasztói igényeket is kielégíti, ezért minden piacon jól értékesíthető.

• Középkésőn érő fajta – tenyésztésbevétel: 20-24 hónap

Page 39: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Limousin

Page 40: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Francia fajta –régebben igás marha – húskonjuktúra + jó legelőterületek=> Húsirányú szelekció

• ♀: 600-700 kg, nehéz ellésre kevésbé hajlamos, mint a charolais, növekedési erély 1100–1200 g, 550–600 kg végtömeg

• Kitűnő vágóérték – kedvező hús csont arány, jó márványozottság, kis faggyútartalom.

Napjaink legkeresettebb húsmarhája.Jelentős szerepe van a haszonállat

keresztezésekben.

Page 41: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Kék belga

Page 42: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Fajtajellemzők

• Belga fajta, nevét a gyakori tűzöttségről kapta.

• A világ egyetlen olyan fajtája, ahol a „culard” jelleg tenyészcél.

• Nehézellés – zömében császármetszés.• ♀: 800-850 kg, későn érő fajta.• Jó növekedési erély, kiváló vágóérték,

ideális hús csont arány.

Page 43: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei
Page 44: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A húsfajták jellemzőiFajta neve Charolais Limousin Angus Hereford

Színeződés egyszínűtejfölsárga

egyszínűbarnásvörös

egyszínű fekete,vagy vörös

szabályosvöröstarka

Tehén élősúlya, kg 700-900 650-850 450-550 500-600Bika élősúlya, kg 1000-1400 950-1100 700-800 900-1000Tehénmarmagassága, cm 135-138 130-140 130 130Származási helye Franciaország

(Charolles,Nevers)

Franciaország(Massif Centralnyugati része)

Skócia, Anglia Anglia

Üsző tenyésztésbe-vételi időpontja (hó)és súlya (kg)

22-24500-550

18-20360-400

13-15300-340

13-14300-350

Tejtermelés, kg 800-1000 1200-1400 800-1000 600-800Ellés lefolyása közepes-nehéz közepes könnyű könnyűNövekedési erély,g/nap

1400-1500 1300-1400 1100-1300 1100-1300

Izmoltság kiváló kiváló jó jóVágási % 68-70 66-68 64-65 63-65Igénytelenség igényes igényes igénytelen igénytelenHasznosítás apavonal apavonal anyavonal anyavonal

Page 45: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Kettős hasznosítású fajták

Page 46: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Szimentáli fajta - fajtaleírás

• Hegyitarka + szimentáli – Hegyi tarka fajtaváltozat

• Közepes tejtermelés 4000-4500 kg; 3,8-4,2 % tejzsír

• Testtömeg ♀: 600-700 kg, tenyésztésbevétel ideje 17-18 hónap

• Súlygyarapodása 1200 – 1300 g. A hízóbikákat 550 – 650 kg végtömegig lehet hizlalni, húsuk jól márványozott, húskitermelésük 60-63%

Page 47: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Szimentáli

Page 48: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

Feketetarka és vöröstarka lapálymarhák (Schwarzbunt – Rotbunt)

Page 49: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei

A kettőshasznosítású fajtákjellemzői

Fajta neve Szimentáli Magyar tarka Feketetarkalapály

Vöröstarkalapály

Színeződés vörös-sárgatarka

vörös-sárgatarka

feketetarka vöröstarka

Tehén élősúlya, kg 650-750 600-700 600-700 550-650Bika élősúlya, kg 1100-1300 900-1300 1000-1200 900-1000Tehén marmagassága, cm 138-142 135-140 140 140Származási helye Svájc Magyarország Keleti-tenger

partvidékeKeleti-tenger

partvidékeÜsző tenyésztésbe-vételiidőpontja (hó) és súlya(kg)

20-22380-400

18-22400

17-18330-340

16-18320-340

Tejtermelés, kg 4500-5000 4000-5000 5500-6000 5000-5500Tejzsír % 3,7-4,0 3,7-4,0 3,8-4,0 4,0-4,1Tejfehérje % 3,1-3,4 3,2-3,5 3,2-3,3 3,3-3,4Gépi fejésre valóalkalmasság

jó közepes jó jó

Ellés lefolyása közepes közepes-nehéz közepes közepesNövekedési erély, g/nap 1200-1300 1200-1300 1000-1150 1200-1300Vágási % 60-63 60-62 59-60 60

Page 50: A tejelő, a  hústipusú  és a kettős hasznosítású szarvasmarhafajták jellegzetességei