A tehetségesek A tehetségesek személyiségének és személyiségének és szociális szférájának szociális szférájának

fejlesztésefejlesztése Dr. Balogh LászlóDr. Balogh László

tanszékvezetőtanszékvezető

Debreceni Egyetem, BTKDebreceni Egyetem, BTK

Pedagógiai-Pszichológiai Pedagógiai-Pszichológiai TanszékTanszék

I. Kiindulási pontokI. Kiindulási pontok- A korábban bemutatott komplex tehetségmodellekben /pl. - A korábban bemutatott komplex tehetségmodellekben /pl.

Czeizel/ fontos összetevő a tehetség-komponensek között Czeizel/ fontos összetevő a tehetség-komponensek között a a feladat iránti elkötelezettség,feladat iránti elkötelezettség, vagy vagy általánosabban általánosabban motivációnakmotivációnak is nevezik ezt. Ez olyan is nevezik ezt. Ez olyan személyiség-személyiség-tényezőkettényezőket foglal magába, amelyek a foglal magába, amelyek a magas szintű magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítjákteljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, : érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi tehetséggondozás.tehetséggondozás.

- Gyakran ezek alacsony színvonala vagy egyenetlen volta - Gyakran ezek alacsony színvonala vagy egyenetlen volta okozza a tehetséges tanulóknál az okozza a tehetséges tanulóknál az alulteljesítést.alulteljesítést. Négy Négy fő tényezőfő tényező játszik elsődlegesen szerepet a tehetségesek játszik elsődlegesen szerepet a tehetségesek jó teljesítményének akadályozásában. /Gefferth, 2000./ jó teljesítményének akadályozásában. /Gefferth, 2000./

1.1. a a gyerek önértékelésének irrealitásagyerek önértékelésének irrealitása – vagy alul- vagy – vagy alul- vagy túlértékeli önmagát. túlértékeli önmagát.

2.2. problémákat okozhat a tanuló problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitásabelső érzelmi labilitása. . 3.3. akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményének akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményének

szociális éretlensége.szociális éretlensége. 4.4. az az agresszivitásagresszivitás is okozhat problémákat a teljesítményben. is okozhat problémákat a teljesítményben.

II. DABROWSKI II. DABROWSKI "TÚLINGERLÉKENYSÉGI ELMÉLETE""TÚLINGERLÉKENYSÉGI ELMÉLETE"

Dabrowski Dabrowski /1937/1937/ / "túlingerlékenységi elmélete""túlingerlékenységi elmélete" a tehetséges a tehetséges gyerekekkel és felnőttekkel folytatott tanulmányokra épül. A gyerekekkel és felnőttekkel folytatott tanulmányokra épül. A vizsgálatok alapján azt állapította meg, hogy a tehetségesekre vizsgálatok alapján azt állapította meg, hogy a tehetségesekre jellemző jellemző a túlingerlékenységa túlingerlékenység, s ennek , s ennek öt formájátöt formáját különítette el, ezek a következők.különítette el, ezek a következők.

PszichomotorosPszichomotoros túlingerlékenység: energiatúltengés, az túlingerlékenység: energiatúltengés, az érzelmi feszültség pszichomotoros kifejezése.érzelmi feszültség pszichomotoros kifejezése.

ÉrzékiÉrzéki túlingerlékenység: fokozott érzéki és esztétikai élvezet, túlingerlékenység: fokozott érzéki és esztétikai élvezet, az érzelmi feszültség érzéki kifejezése.az érzelmi feszültség érzéki kifejezése.

IntellektuálisIntellektuális túlingerlékenység: az agy fokozott túlingerlékenység: az agy fokozott tevékenysége, a nehéz kérdések és problémamegoldások tevékenysége, a nehéz kérdések és problémamegoldások kedvelése, körültekintő gondolkodás.kedvelése, körültekintő gondolkodás.

KépzeletiKépzeleti túlingerlékenység: a képzelet szabadjára engedése, túlingerlékenység: a képzelet szabadjára engedése, képzelt világban élés, spontán képek használata az érzelmi képzelt világban élés, spontán képek használata az érzelmi feszültség kifejezésére, az unatkozás rossz tűrése.feszültség kifejezésére, az unatkozás rossz tűrése.

ÉrzelmiÉrzelmi túlingerlékenység: felfokozott érzések és hangulatok, túlingerlékenység: felfokozott érzések és hangulatok, erős szomatikus kifejezés, erős affektív kifejezés, szoros erős szomatikus kifejezés, erős affektív kifejezés, szoros kötődésekre való képesség, önmagunk iránti jól differenciált kötődésekre való képesség, önmagunk iránti jól differenciált érzelmek.érzelmek.

(+)(+)

- Későbbi kutatások alapján Piechowski és - Későbbi kutatások alapján Piechowski és Colangelo /1984/ hangsúlyozta, hogy a Colangelo /1984/ hangsúlyozta, hogy a túlérzékenység formái nem a kimagasló túlérzékenység formái nem a kimagasló teljesítmény specifikus területei, inkább teljesítmény specifikus területei, inkább olyan olyan jellemzők, amelyek a tehetséget táplálják, jellemzők, amelyek a tehetséget táplálják, gazdagítják és felerősítik.gazdagítják és felerősítik.

- Ezt figyelembe kell venni a tehetséges gyerekek - Ezt figyelembe kell venni a tehetséges gyerekek fejlesztésénél, hiszen ezen sajátosságok fejlesztésénél, hiszen ezen sajátosságok figyelmen kívül hagyása, esetenként radikális figyelmen kívül hagyása, esetenként radikális "fegyelmezése" akadályai lehetnek a tehetség "fegyelmezése" akadályai lehetnek a tehetség kibontakozásának. Meg kell találnia a kibontakozásának. Meg kell találnia a pedagógusnak azokat az egyéni fejlesztési pedagógusnak azokat az egyéni fejlesztési módszereket, módszereket, amelyekkel kialakítható az amelyekkel kialakítható az egyensúly a tehetséges tanulók egyensúly a tehetséges tanulók magatartásában a túlingerlékenység és a magatartásában a túlingerlékenység és a szociális konformitás között.szociális konformitás között.

III. A TEHETSÉGESEK ENDOGÉN ÉS III. A TEHETSÉGESEK ENDOGÉN ÉS EXOGÉN JELLEMVONÁSAIEXOGÉN JELLEMVONÁSAI

III.1. Endogén szükségletek, jellemzőkIII.1. Endogén szükségletek, jellemzők

1. A tehetséges gyermekek gyakran 1. A tehetséges gyermekek gyakran egyenetlen egyenetlen fejlődésen mennek keresztülfejlődésen mennek keresztül; ezt aszinkron ; ezt aszinkron fejlődésnek nevezik (Delisle, 1992; Silverman, 1993). A fejlődésnek nevezik (Delisle, 1992; Silverman, 1993). A szakemberek körében sokan vannak azon a véleményen, szakemberek körében sokan vannak azon a véleményen, hogy az aszinkron fejlődés önmagában egy szükségletet hogy az aszinkron fejlődés önmagában egy szükségletet képvisel.képvisel.

2. Egy másik gyakran említett, a szakirodalomban leírt 2. Egy másik gyakran említett, a szakirodalomban leírt szociális-emocionális szükséglet a szociális-emocionális szükséglet a tehetségesek tehetségesek maximalizmusra való hajlamából fakadmaximalizmusra való hajlamából fakad (Webb, (Webb, Meckstroth Meckstroth Tolan, 1982). A maximalizmus Tolan, 1982). A maximalizmus elégedetlenség az egyén ideális és tényleges elégedetlenség az egyén ideális és tényleges teljesítménye között fennálló eltérés miatt. teljesítménye között fennálló eltérés miatt.

3. A tehetséges gyermekek egy másik, gyakran tárgyalt 3. A tehetséges gyermekek egy másik, gyakran tárgyalt endogén szükséglete endogén szükséglete túlzott önkritikára való túlzott önkritikára való hajlamukhajlamuk eredménye (Anderholt-Elliot, 1987). eredménye (Anderholt-Elliot, 1987).

4. Végezetül, a tehetséges tanulók egy gyakran emlegetett 4. Végezetül, a tehetséges tanulók egy gyakran emlegetett jellemzője a jellemzője a multipotencialitás multipotencialitás (Silverman, 1993). (Silverman, 1993).

III.2.III.2. A tehetséges tanulók exogén A tehetséges tanulók exogén szükségletei, jellemzőiszükségletei, jellemzői

- Az exogén szükségletek a kultúrában, - Az exogén szükségletek a kultúrában, egy adott egy adott környezet normái és elvárásai között létező környezet normái és elvárásai között létező ember tulajdonságaiból származnakember tulajdonságaiból származnak. .

- Figyelembe kell vennünk, hogy a - Figyelembe kell vennünk, hogy a megelőző megelőző endogén karakterjegyek és az ebből endogén karakterjegyek és az ebből következő szükségletek szintén hatnak az következő szükségletek szintén hatnak az iskolai környezetben.iskolai környezetben. Mivel minden iskola Mivel minden iskola egyéni karakterrel és szociális miliővel egyéni karakterrel és szociális miliővel rendelkezik, nehéz pontosan megjósolni, hogy rendelkezik, nehéz pontosan megjósolni, hogy egy tehetséges tanuló milyen mértékben fog egy tehetséges tanuló milyen mértékben fog boldogulni vagy küzdeni egyéni szociális-boldogulni vagy küzdeni egyéni szociális-emocionális felépítése következtében (Cross, emocionális felépítése következtében (Cross, Coleman Coleman Terhaar-Yonkers, 1991). Terhaar-Yonkers, 1991).

(+)(+)

- Ez - Ez a kölcsönhatása kölcsönhatás a szociális emocionális a szociális emocionális tartomány bármely alábbi szükségletének tartomány bármely alábbi szükségletének kialakulásához vezethet: kialakulásához vezethet: az elfogadtatás az elfogadtatás szükséglete, a más tehetséges tanulókkal való szükséglete, a más tehetséges tanulókkal való kapcsolatteremtés szükséglete, vagy a kapcsolatteremtés szükséglete, vagy a teljesítmény elismerésének szükségleteteljesítmény elismerésének szükséglete. .

- A vizsgálatok azt mutatták, hogy - A vizsgálatok azt mutatták, hogy az exogén az exogén szükségletek a tehetséges gyermek szükségletek a tehetséges gyermek pszichológiai vagy intellektuális pszichológiai vagy intellektuális tartományainak karaktervonásaiból alakulnak tartományainak karaktervonásaiból alakulnak ki,ki, ahogy kölcsönhatásba kerül iskolai ahogy kölcsönhatásba kerül iskolai környezetével (Cross, Coleman környezetével (Cross, Coleman Terhaar-Yonkers, Terhaar-Yonkers, 1991; Cross 1991; Cross Stewart, 1995; Cross, Coleman Stewart, 1995; Cross, Coleman Stewart, 1995). Stewart, 1995).

- A - A környezet hatása meghatározókörnyezet hatása meghatározó: ugyanazok a : ugyanazok a tulajdonságok, amelyekkel egy adott tehetséges tulajdonságok, amelyekkel egy adott tehetséges gyermek egy másik környezetben rendelkezik, egy gyermek egy másik környezetben rendelkezik, egy új környezetben esetleg nem manifesztálódnak új környezetben esetleg nem manifesztálódnak szociális-emocionális szükségletekként.szociális-emocionális szükségletekként.

IV. EXTRAVERZIÓ - INTROVERZIÓIV. EXTRAVERZIÓ - INTROVERZIÓ

- A lakosság kb. 25 százaléka tartozik - A lakosság kb. 25 százaléka tartozik az introvertáltak az introvertáltak csoportjábacsoportjába (Bradway, 1964; Myers, 1962), a (Bradway, 1964; Myers, 1962), a tehetségeseknek viszont legalább 50 százalékatehetségeseknek viszont legalább 50 százaléka (Delbridge-Parker és Robinson, 1989; Gallagher, 1990; (Delbridge-Parker és Robinson, 1989; Gallagher, 1990; Hoehn és Bireley, 1988; Rogers, 1986).Hoehn és Bireley, 1988; Rogers, 1986).

- - A kimagaslóan tehetségeseknek még sokkal A kimagaslóan tehetségeseknek még sokkal nagyobb száma tartoziknagyobb száma tartozik ebbe a típusba (Silverman, ebbe a típusba (Silverman, 1986). 1986).

- Az extrovertáltság és introvertáltság leginkább - Az extrovertáltság és introvertáltság leginkább az az alkalmazkodó képességgel hozható összefüggésbealkalmazkodó képességgel hozható összefüggésbe. . Az extrovertáltak az új szituációkat könnyebben közelítik Az extrovertáltak az új szituációkat könnyebben közelítik meg és gyorsabban alkalmazkodnak hozzájuk, mint az meg és gyorsabban alkalmazkodnak hozzájuk, mint az introvertáltak. Az extrovertáltak és introvertáltak közötti introvertáltak. Az extrovertáltak és introvertáltak közötti alapvető különbségeket az alábbi táblázat mutatja.alapvető különbségeket az alábbi táblázat mutatja.

(+)(+)

Extravertáltak Introvertáltak

A másokkal való interakciókból merítenek energiát

A környezetükben lévő emberekre, tárgyakra koncentrálnak

Szeretnek eljárni szórakozni

Hangosan gondolkoznak

Egyedül és közösségben hasonlóan viselkednek

Szeretnek a figyelem középpontjában lenni

Cselekvésen keresztül tanulnak

Gyorsan hozzászoknak az új szituációkhoz

Sok barátot szereznek könnyedén

Impulzívak

Egyszerre több dologra is oda tudnak figyelni

Csoportban kockáztató típusok

Az egyedüllétből merítenek energiát, szükségük van a

magányra

A belső gondolatokra és érzésekre koncentrálnak

Visszafogottak

Mielőtt beszélni kezdenek, átgondolják a mondanivalójukat

Másként viselkednek otthon és a külvilágban

Kerülik a mások figyelmét

Megfigyelés útján tanulnak

Nem szeretik a változásokat

Kevés barátjukhoz hűek maradnak

Reflektáló típusok

Egyszerre egy dologra szeretnek koncentrálni

Félnek a megszégyenítéstől, nagy csoportokban csendesek

V. AZ ÉNKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS V. AZ ÉNKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS KÉRDÉSEIKÉRDÉSEI

- - Az én értékelése alapvető fontosságú az emberi Az én értékelése alapvető fontosságú az emberi működéshezműködéshez. Az egészséges én-kép pozitív hatással . Az egészséges én-kép pozitív hatással lehet a másokkal való kapcsolatunkra, megalapozhatja a lehet a másokkal való kapcsolatunkra, megalapozhatja a megfelelő élet és tanulmányi döntéseket, és hasznos megfelelő élet és tanulmányi döntéseket, és hasznos perspektívát adhat a pályához. perspektívát adhat a pályához.

- Amennyiben a tehetséges egyének énképe valamilyen - Amennyiben a tehetséges egyének énképe valamilyen módon sérül, ez módon sérül, ez a károsodás erősen gátolhatja a károsodás erősen gátolhatja kapacitásukat abban, hogy potenciáljukat a kapacitásukat abban, hogy potenciáljukat a legproduktívabb módon kamatoztathassák.legproduktívabb módon kamatoztathassák.

- A kutatások a - A kutatások a tehetségesek önértékelésének három tehetségesek önértékelésének három fontos jellemzőjét mutatták kifontos jellemzőjét mutatták ki: :

(1) A tehetségesek (1) A tehetségesek magasabb szintű pszicho-szociális magasabb szintű pszicho-szociális érettséget mutattakérettséget mutattak nem tehetséges társaiknál. nem tehetséges társaiknál.

(2) A tehetségesek (2) A tehetségesek átlagos vagy magasabb szintű pszicho-átlagos vagy magasabb szintű pszicho-szociális alkalmazkodásról tesznek tanúbizonyságot szociális alkalmazkodásról tesznek tanúbizonyságot serdülőkorukat megelőzően,serdülőkorukat megelőzően, mint nem tehetséges mint nem tehetséges társaik.társaik.

(3) A tehetségesek (3) A tehetségesek általában magasabb önértékelést általában magasabb önértékelést mutatnakmutatnak más csoportoknál. más csoportoknál.

V.1. Az énkép, önértékelés V.1. Az énkép, önértékelés fejlesztésefejlesztése

VI. 1. VanTassel-Baska (1993) a következő VI. 1. VanTassel-Baska (1993) a következő elképzeléseket vetette fel elképzeléseket vetette fel az egészséges én-az egészséges én-fogalom kialakulásának elősegítésére a fogalom kialakulásának elősegítésére a tehetséges diákok körében.tehetséges diákok körében. Ezek működő Ezek működő elképzelések a tanácsadók, tanárok, szülők, és elképzelések a tanácsadók, tanárok, szülők, és mások számára, akik rendszeresen befolyásolják mások számára, akik rendszeresen befolyásolják ezeknek a diákoknak az életét.ezeknek a diákoknak az életét.

A/ Az önismeret fejlesztéseA/ Az önismeret fejlesztéseB/ Az ön-elfogadás kialakításaB/ Az ön-elfogadás kialakításaC/ Kapcsolatok kialakításaC/ Kapcsolatok kialakításaD/ Az énnel szemben felállított megfelelő D/ Az énnel szemben felállított megfelelő

elvárások kifejlesztéseelvárások kifejlesztéseE/ Kockázatvállaló magatartás kialakításaE/ Kockázatvállaló magatartás kialakítása

V.2.V.2. A hatékony teljesítményértékelés A hatékony teljesítményértékelés mint a pozitív énkép kialakításának mint a pozitív énkép kialakításának

eszközeeszköze - A - A tanulói siker- és kudarcérzés nagymértékben tanulói siker- és kudarcérzés nagymértékben

függ a pedagógusok értékelő tevékenységétől.függ a pedagógusok értékelő tevékenységétől. Ugyanazt a teljesítményt kudarcként és sikerként is Ugyanazt a teljesítményt kudarcként és sikerként is megélheti a gyerek megélheti a gyerek a pedagógus (és természetesen a pedagógus (és természetesen a szülő) értékelő módszereitől függően. a szülő) értékelő módszereitől függően.

- A következőkben áttekintjük - A következőkben áttekintjük a legfontosabb a legfontosabb szempontokatszempontokat, amelyek megkerülhetetlenek , amelyek megkerülhetetlenek a a sikeres értékelő munkában.sikeres értékelő munkában.

Az értékelés funkciói közül jobban kell érvényesíteni Az értékelés funkciói közül jobban kell érvényesíteni a a fejlesztő funkciótfejlesztő funkciót. .

A tanulói tevékenykedtetés során A tanulói tevékenykedtetés során olyan légkört kell olyan légkört kell teremteniteremteni, amely a tanulói képességek maximális , amely a tanulói képességek maximális kibontakoztatását teszi lehetővé a feladathelyzetben. kibontakoztatását teszi lehetővé a feladathelyzetben.

A képességek, a tudás mérése közben az egész embert A képességek, a tudás mérése közben az egész embert figyeljük, figyeljük, az értékelés legyen humánus.az értékelés legyen humánus.

(+)(+)

A tanulóknak A tanulóknak érezniük kell, hogy érezniük kell, hogy munkájuk eredményesmunkájuk eredményes. .

A tanulóknak ismerniük kell A tanulóknak ismerniük kell az egyes az egyes érdemjegyekhez fűződő érdemjegyekhez fűződő követelményeket.követelményeket.

Az értékelés eszközrendszerében Az értékelés eszközrendszerében fontos fontos elem az osztályozás, de csak az egyik elem az osztályozás, de csak az egyik eszközeszköz..

Az értékelés nemcsak azért fontos eszköz, Az értékelés nemcsak azért fontos eszköz, mert ezzel a pedagógus buzdíthat, nevelhet, mert ezzel a pedagógus buzdíthat, nevelhet, de le is sújthat, hanem azért is, mert az de le is sújthat, hanem azért is, mert az értékelés során kell eljuttatni a tanulót oda, értékelés során kell eljuttatni a tanulót oda, hogy e funkció kívülről belülre helyeződjék hogy e funkció kívülről belülre helyeződjék át, át, és kialakuljon az értékelési és kialakuljon az értékelési képességeképessége. .

VI. A TEHETSÉGES DIÁKOK SZOCIÁLIS VI. A TEHETSÉGES DIÁKOK SZOCIÁLIS KAPCSOLATAINAK KERETEI, KAPCSOLATAINAK KERETEI, SZEREPÜK A FEJLŐDÉSBENSZEREPÜK A FEJLŐDÉSBEN

Melyek azok a keretek, amelyek Melyek azok a keretek, amelyek legdöntőbb legdöntőbb szerepet játszanakszerepet játszanak a gyerekek kapcsolatainak a gyerekek kapcsolatainak kialakulásában, változásában, s ennek kialakulásában, változásában, s ennek következtében fejlődésükben?következtében fejlődésükben?

A tanárok-diákok közötti kapcsolat.A tanárok-diákok közötti kapcsolat. A gyerekek kapcsolata társaikkal .A gyerekek kapcsolata társaikkal . Család.Család.Ezeket a tényezőket vesszük szemügyre a Ezeket a tényezőket vesszük szemügyre a

következőkben. Elsősorban azzal a céllal, hogy következőkben. Elsősorban azzal a céllal, hogy rámutatassunk, rámutatassunk, milyen pedagógiai eszközökkel, milyen pedagógiai eszközökkel, módszerekkel lehet elérnimódszerekkel lehet elérni, hogy , hogy a gyerekek jól a gyerekek jól érezzék magukat az intézményben és otthon érezzék magukat az intézményben és otthon egyaránt, úgy, hogy ugyanakkor személyiségük is egyaránt, úgy, hogy ugyanakkor személyiségük is intenzíven fejlődjön.intenzíven fejlődjön.

VI.1. A tanárok és diákok közötti VI.1. A tanárok és diákok közötti kapcsolat sarkalatos pontjaikapcsolat sarkalatos pontjai

- - Régen megfogalmazott és a tapasztalat által is bizonyított Régen megfogalmazott és a tapasztalat által is bizonyított alaptétel, hogy alaptétel, hogy a személyiség fejlődésében a személyiség fejlődésében meghatározóak a pozitív színezetű tartós meghatározóak a pozitív színezetű tartós interperszonális kapcsolatok.interperszonális kapcsolatok. Elsősorban ezen Elsősorban ezen kapcsolatok révén alakulnak szokásaink, viselkedési kapcsolatok révén alakulnak szokásaink, viselkedési formáink, értékrendszerünk.formáink, értékrendszerünk.

- A pedagógiai gyakorlat oldaláról közelítve tehát fel kell - A pedagógiai gyakorlat oldaláról közelítve tehát fel kell tennünk azt a kérdést: tennünk azt a kérdést: iskoláinkban iskoláinkban a tanár-tanuló a tanár-tanuló viszonyt a pozitív kapcsolatok jellemzik-e döntően?viszonyt a pozitív kapcsolatok jellemzik-e döntően?

- - Tapasztalataink sejtetik, hogy a vizsgálatok pedig Tapasztalataink sejtetik, hogy a vizsgálatok pedig bizonyító értékűek (Vö.: Veczkó, 1986): a gyerekek nagy bizonyító értékűek (Vö.: Veczkó, 1986): a gyerekek nagy része nem szeret iskolába járni, és emögött része nem szeret iskolába járni, és emögött gyakran a gyakran a nem megfelelő tanár-tanuló kapcsolat áll, nem megfelelő tanár-tanuló kapcsolat áll, bár bár kétségkívül itt is „kettőn áll a vásár”. Ebben az kétségkívül itt is „kettőn áll a vásár”. Ebben az aszimmetrikus kapcsolatban meghatározó mégis a aszimmetrikus kapcsolatban meghatározó mégis a pedagógus személyisége, irányítási stílusa.pedagógus személyisége, irányítási stílusa.

VI.1.1. A hatékony légkört teremtő VI.1.1. A hatékony légkört teremtő

tanári magatartás feltételeitanári magatartás feltételei Az utóbbi években sok olyan munka született itthon is, Az utóbbi években sok olyan munka született itthon is,

amely a hatékony légkört teremtő tanári magatartás amely a hatékony légkört teremtő tanári magatartás feltételeit vizsgálta, elemezte. Többféle szempont feltételeit vizsgálta, elemezte. Többféle szempont alapján fogalmazódtak meg alapelvek, ezek közül alapján fogalmazódtak meg alapelvek, ezek közül elsőként elsőként a helyes pedagógusi attitűd legfőbb a helyes pedagógusi attitűd legfőbb elemeitelemeit kívánatos áttekinteni.kívánatos áttekinteni. Az első összetevőAz első összetevő az, hogy az, hogy kongruens legyen a tanár kongruens legyen a tanár . . A második összetevő:A második összetevő: gyengéd, pozitív, elfogadó attitűdgyengéd, pozitív, elfogadó attitűd

a gyerekek iránt. a gyerekek iránt. A harmadik összetevő az A harmadik összetevő az empatikus megértés.empatikus megértés.

Ha belenézünk ebbe a „tükörbe”, azt a következtetést Ha belenézünk ebbe a „tükörbe”, azt a következtetést vonhatjuk le, vonhatjuk le, hogy gyakran sértjük meg a hogy gyakran sértjük meg a kapcsolatteremtés alapelveit a tanári munka kapcsolatteremtés alapelveit a tanári munka soránsorán. .

VI.1.2. A tanári irányítási stílusVI.1.2. A tanári irányítási stílus- Correll - Correll a pedagógus és a gyerek a pedagógus és a gyerek

együttműködésébenegyüttműködésében két alapkategóriát különít el: az két alapkategóriát különít el: az egyik a egyik a pedagógus dominatív magatartása, pedagógus dominatív magatartása, a másik az a másik az integratív magatartás Ezek kombinációjakéntintegratív magatartás Ezek kombinációjaként öt alap-öt alap-magatartásformátmagatartásformát talált a gyakorlati pedagógiai talált a gyakorlati pedagógiai tevékenységben,tevékenységben, ezek a következők: ezek a következők:a) Dominatív magatartás látható konfliktusokkal.a) Dominatív magatartás látható konfliktusokkal.Erre az jellemző, hogy a pedagógusnak negatív képe van Erre az jellemző, hogy a pedagógusnak negatív képe van a gyerekről, gyakran frusztrálja a gyereket, eljárásai a gyerekről, gyakran frusztrálja a gyereket, eljárásai között tiltások, parancsok dominálnak. Ennek eredménye, között tiltások, parancsok dominálnak. Ennek eredménye, hogy szinte folyamatos harcban áll a tanulókkal.hogy szinte folyamatos harcban áll a tanulókkal.b) Dominatív magatartás konfliktusok nélkül.b) Dominatív magatartás konfliktusok nélkül.Eljárásai között a parancs, a kioktatás dominál, azonban Eljárásai között a parancs, a kioktatás dominál, azonban ritkábban alkalmazza, mint az előző típus. Gyakran ritkábban alkalmazza, mint az előző típus. Gyakran „elmegy” a gyerek mellett, így igazán nincs is élő „elmegy” a gyerek mellett, így igazán nincs is élő kapcsolata a tanulókkal. Ezért ritkán fordulnak elő kapcsolata a tanulókkal. Ezért ritkán fordulnak elő konfliktusok is.konfliktusok is.

(+)(+)

c) Dominancia, de törekvés az együttműködésre.c) Dominancia, de törekvés az együttműködésre.A pedagógus ebben az esetben elvileg elismeri a A pedagógus ebben az esetben elvileg elismeri a tanuló partneri szerepét, azonban a gyakorlatban tanuló partneri szerepét, azonban a gyakorlatban mégis a hatalmi pozíciójából hozza a döntéseket. mégis a hatalmi pozíciójából hozza a döntéseket. Harmonikusan dolgozik együtt a gyerekkel, de csak Harmonikusan dolgozik együtt a gyerekkel, de csak addig, amíg engedelmeskedik döntéseinek.addig, amíg engedelmeskedik döntéseinek.

d) Integratív magatartás folyamatos együttműködés d) Integratív magatartás folyamatos együttműködés nélkül.nélkül.A tanár nem él hatalmi pozíciójával, nem fejt ki A tanár nem él hatalmi pozíciójával, nem fejt ki pressziót a gyerekekre. Bátorítja őket az önálló pressziót a gyerekekre. Bátorítja őket az önálló cselekvésre. A folyamatos és hatékony cselekvésre. A folyamatos és hatékony együttműködés azonban hiányzik - elsősorban a együttműködés azonban hiányzik - elsősorban a pedagógus szegényes eszközrendszere miatt.pedagógus szegényes eszközrendszere miatt.

e) Integratív magatartás folyamatos együttműködéssel.e) Integratív magatartás folyamatos együttműködéssel.Optimista beállítódás jellemzi a pedagógus gyerek-Optimista beállítódás jellemzi a pedagógus gyerek-képét. Döntően a tanulók kezdeményezésére épít, képét. Döntően a tanulók kezdeményezésére épít, közösen alakítják ki a tevékenységeket. A pedagógus közösen alakítják ki a tevékenységeket. A pedagógus indirekt eszközökkel motiválja a gyerekeket, építve indirekt eszközökkel motiválja a gyerekeket, építve önállóságukra.önállóságukra.

(+)(+)

- A - A dominatív magatartás túlsúlyadominatív magatartás túlsúlya hosszabb távon hosszabb távon kedvezőtlen folyamatokat indít el a gyerekben.kedvezőtlen folyamatokat indít el a gyerekben. Ezek Ezek közül a következőket érdemes kiemelni:közül a következőket érdemes kiemelni:

az iskolai munka elutasítása (néha az iskolával az iskolai munka elutasítása (néha az iskolával együtt),együtt),

a tanulás iránti érdektelenség,a tanulás iránti érdektelenség, agresszivitás a tanárokkal, társakkal szemben,agresszivitás a tanárokkal, társakkal szemben, emocionális zavarok.emocionális zavarok.- - A félreértések elkerülése céljából meg kell jegyezni, A félreértések elkerülése céljából meg kell jegyezni,

hogy mindez nem jelentheti a pedagógus hogy mindez nem jelentheti a pedagógus vezető, irányító szerepének a feladását.vezető, irányító szerepének a feladását. A A pedagógus-gyerek kapcsolat mindig is pedagógus-gyerek kapcsolat mindig is aszimmetrikus, a tanáré a vezető szerep, de nem aszimmetrikus, a tanáré a vezető szerep, de nem mindegy, hogy ezt milyen pedagógiai eszközökkel mindegy, hogy ezt milyen pedagógiai eszközökkel tudja elérni. Minél kevésbé kötődnek ezek az tudja elérni. Minél kevésbé kötődnek ezek az eszközök a hatalmi (vélt vagy valóságos) eszközök a hatalmi (vélt vagy valóságos) pozíciójához, annál több esély van a folyamatos és pozíciójához, annál több esély van a folyamatos és hatékony együttműködés kialakítására.hatékony együttműködés kialakítására.

VI.1.3. A pedagógus személyiségeVI.1.3. A pedagógus személyiségeA pedagógus-gyerek kapcsolat hátterében mindig A pedagógus-gyerek kapcsolat hátterében mindig

ott van meghatározó tényezőként ott van meghatározó tényezőként a a pedagógus pedagógus személyiségeszemélyisége.. Évtizedek óta kiterjedt kutatások Évtizedek óta kiterjedt kutatások kapcsolódnak ehhez a kérdéskörhöz. kapcsolódnak ehhez a kérdéskörhöz. Támpontként tanulságos röviden vázolni, mit tart Támpontként tanulságos röviden vázolni, mit tart Gordon Gordon a hatékony tanári személyiség főbb a hatékony tanári személyiség főbb kritériumainakkritériumainak. Ezek a következők:. Ezek a következők:

a gyerek sok viselkedésformáját találja a gyerek sok viselkedésformáját találja elfogadhatónak;elfogadhatónak;

rugalmas, kevésbé ítélkező;rugalmas, kevésbé ítélkező; nagy a tűrőképessége;nagy a tűrőképessége; nincs meg bennük az a tendencia, hogy a jóról és nincs meg bennük az a tendencia, hogy a jóról és

a rosszról vallott saját elképzeléseiket másokra a rosszról vallott saját elképzeléseiket másokra ráerőszakolják;ráerőszakolják;

emberi kapcsolataikban általában is elfogadóak.emberi kapcsolataikban általában is elfogadóak.

VI.1.4. A tehetséggondozó tanár VI.1.4. A tehetséggondozó tanár speciális jellemzőispeciális jellemzői

A szakemberek általában egyetértenek abban, A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a tehetségeseket oktató sikeres hogy a tehetségeseket oktató sikeres tanárok tanárok a következő a következő személyiségjegyekkelszemélyiségjegyekkel rendelkeznek: rendelkeznek: /Seeley, 1997//Seeley, 1997/

Érettség és tapasztalat; magabiztosság.Érettség és tapasztalat; magabiztosság. Magas szintű intelligencia.Magas szintű intelligencia. A szakma iránti érdeklődés, amely A szakma iránti érdeklődés, amely

intellektuális jellegű.intellektuális jellegű. Magas szintű igény a teljesítés iránt; vágy az Magas szintű igény a teljesítés iránt; vágy az

intellektuális fejlődésre.intellektuális fejlődésre. Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok

iránt.iránt.(+)(+)

Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében. tekintetében.

Humorérzék.Humorérzék. Hajlandóság arra, hogy a tanulás „elősegítői”, Hajlandóság arra, hogy a tanulás „elősegítői”,

ne „irányítói” legyenek.ne „irányítói” legyenek. Kapacitás a kemény munkára; hajlandóság Kapacitás a kemény munkára; hajlandóság

arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra.a tanításra.

Az általános ismeret széles háttere; a Az általános ismeret széles háttere; a szakértelem konkrét területei.szakértelem konkrét területei.

Hit az egyéni eltérésekben, és azok megértéseHit az egyéni eltérésekben, és azok megértése (+)(+)

- Seeley (1997) elvégezte a tehetségesek - Seeley (1997) elvégezte a tehetségesek oktatásához szükséges oktatásához szükséges tanári tanári kompetenciákkompetenciák felmérését. Ebben a felmérését. Ebben a vizsgálatban egy kérdőívet küldtek ki a vizsgálatban egy kérdőívet küldtek ki a tehetséggondozásban résztvevő tehetséggondozásban résztvevő egyetemeknek, igazgatóknak, és egyetemeknek, igazgatóknak, és tanároknak. 21 lehetőség közül a válaszadók tanároknak. 21 lehetőség közül a válaszadók a következő a következő öt kompetenciátöt kompetenciát jelölték meg, jelölték meg, mint legfontosabbakat:mint legfontosabbakat:

1.1. Magasabb szintű kognitív tanítás és Magasabb szintű kognitív tanítás és kérdezés.kérdezés.

2.2. Tanterv-módosító stratégiák.Tanterv-módosító stratégiák.3.3. Speciális tantervfejlesztési stratégiák.Speciális tantervfejlesztési stratégiák.4.4. Diagnosztikus-előíró tanári készségek.Diagnosztikus-előíró tanári készségek.5.5. Diák-tanácsadási stratégiák. Diák-tanácsadási stratégiák.

VI. 2. A gyerekek kapcsolata a VI. 2. A gyerekek kapcsolata a sajátkorúakkalsajátkorúakkal

- Nem csak a pedagógusokhoz fűződő viszonya meghatározó a - Nem csak a pedagógusokhoz fűződő viszonya meghatározó a gyereknek fejlődésében. A gyereknek fejlődésében. A sajátkorúak, osztálytársak és sajátkorúak, osztálytársak és más diáktársak ugyancsak fontos szerepet töltenek bemás diáktársak ugyancsak fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Minél több pozitív kapcsolata van a ebben a folyamatban. Minél több pozitív kapcsolata van a tanulónak diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban fejlődik tanulónak diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban fejlődik minden tekintetben.minden tekintetben.

- A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül kapcsolatba társaival, - A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül kapcsolatba társaival, hogy ehhez hogy ehhez a keretet a csoport (osztály) adja.a keretet a csoport (osztály) adja. Mindenekelőtt tehát ezt a keretet kell szemügyre vennünk. Az Mindenekelőtt tehát ezt a keretet kell szemügyre vennünk. Az osztály működésének osztály működésének két szintjétkét szintjét különböztethetjük meg: a különböztethetjük meg: a formális és informális szintet. formális és informális szintet.

A formális szinten A formális szinten kialakul a hivatalos vezetés és működés kialakul a hivatalos vezetés és működés rendszere, abban a nagyobb egység (iskola) céljainak rendszere, abban a nagyobb egység (iskola) céljainak követése a domináns. követése a domináns.

Az informális szintenAz informális szinten a személyes kapcsolódások a személyes kapcsolódások eredményeként kialakul a szociometriai alakzat, amely eredményeként kialakul a szociometriai alakzat, amely különböző értékorientációk és kommunikációs stílusok különböző értékorientációk és kommunikációs stílusok bázisán jön létre. bázisán jön létre.

A két szint sok ponton találkozhat, ugyanakkor teljesen A két szint sok ponton találkozhat, ugyanakkor teljesen külön rendszerként is működhet.külön rendszerként is működhet.

VI.2.1. Az iskolai osztály mint VI.2.1. Az iskolai osztály mint formális szervezetformális szervezet

Az osztály mint formális szervezet kiiktathatatlan a tanulói Az osztály mint formális szervezet kiiktathatatlan a tanulói kapcsolatrendszerébőlkapcsolatrendszeréből. Az iskolai osztály . Az iskolai osztály főbb jellemzőifőbb jellemzői a következők. (Szatmáriné, 1992)a következők. (Szatmáriné, 1992)

Az iskolai osztály Az iskolai osztály kívülről létrehozottkívülről létrehozott formális egység. A formális egység. A gyerekek nem azért kerültek egy osztályba, mert kedvelik gyerekek nem azért kerültek egy osztályba, mert kedvelik egymást, hanem mert ugyanabba az iskolába jelentkeztek.egymást, hanem mert ugyanabba az iskolába jelentkeztek.

Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem közös Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem közös erőfeszítés eredménye. Ez magában hordozza erőfeszítés eredménye. Ez magában hordozza a a rivalizálás veszélyétrivalizálás veszélyét..

Az osztály Az osztály egy nagyobb rendszer részeegy nagyobb rendszer része. Így az iskolai . Így az iskolai osztály autonómiája igen relatív és esetleges.osztály autonómiája igen relatív és esetleges.

Az osztályban a nagy létszám miatt Az osztályban a nagy létszám miatt nincs meg a nincs meg a folyamatos közvetlen kommunikációfolyamatos közvetlen kommunikáció lehetősége. lehetősége.

Az osztálynak egy Az osztálynak egy tanár a vezetője, akit nem a tanár a vezetője, akit nem a csoport választott megcsoport választott meg, ez konfliktusokat hord , ez konfliktusokat hord magában, és megtetézi ezt norma- és értékközvetítő magában, és megtetézi ezt norma- és értékközvetítő funkciója.funkciója.

Az osztály normarendszerével és struktúrájával Az osztály normarendszerével és struktúrájával közvetlen közvetlen módon alakítja a gyerekek személyiségét.módon alakítja a gyerekek személyiségét.

VI.2.2. Az osztályhoz fűződő VI.2.2. Az osztályhoz fűződő tanulói viszonyulásoktanulói viszonyulások

Ezek a Ezek a szociális magatartási szintekbenszociális magatartási szintekben fejeződnek ki. (Vö.: Szekszárdiné, 1987)fejeződnek ki. (Vö.: Szekszárdiné, 1987)

Azonosulók.Azonosulók. Interiorizálják az iskola által közvetített Interiorizálják az iskola által közvetített értékeket, aktív, hatékony személyiségek, a értékeket, aktív, hatékony személyiségek, a nagyobb csoport (osztály, iskola) érdekeit képviselik.nagyobb csoport (osztály, iskola) érdekeit képviselik.

Alkalmazkodók.Alkalmazkodók. Ők is elfogadják az iskola által Ők is elfogadják az iskola által közvetített értékeket, azonban alapvetően passzív, közvetített értékeket, azonban alapvetően passzív, nem hatékony személyiségek.nem hatékony személyiségek.

Kritikusok.Kritikusok. Az előbb jelzett értékekhez Az előbb jelzett értékekhez fenntartásokkal közelednek. Aktív, hatékony fenntartásokkal közelednek. Aktív, hatékony személyiségek, azonban elsősorban az egyéni személyiségek, azonban elsősorban az egyéni érdekeiket képviselik, bár képesek a csoport érdekeiket képviselik, bár képesek a csoport érdekeit is képviselni - ez néha meg is történik.érdekeit is képviselni - ez néha meg is történik.

(+)(+)

Csatlakozók.Csatlakozók. Fenntartás nélkül követik mikrocsoportjuk Fenntartás nélkül követik mikrocsoportjuk értékeit. Aktivitás és passzivitás váltakozása jellemzi értékeit. Aktivitás és passzivitás váltakozása jellemzi tevékenységüket. Hatékonyságuk szűk körű, többnyire tevékenységüket. Hatékonyságuk szűk körű, többnyire csak a kiscsoportra terjed ki.csak a kiscsoportra terjed ki.

Sodródók.Sodródók. Értékrendjük kialakulatlan, a csoport érdekeit Értékrendjük kialakulatlan, a csoport érdekeit nem ismerik fel, egyéni érdekeiket pedig nem tudják nem ismerik fel, egyéni érdekeiket pedig nem tudják képviselni.képviselni.

Elszakadók.Elszakadók. Az iskolai értékekkel szembenállók. Az iskolai értékekkel szembenállók. Hatékonyságuk az osztályon, iskolán kívül érvényesül.Hatékonyságuk az osztályon, iskolán kívül érvényesül.

Agresszívek.Agresszívek. Az iskola által közvetített értékeket ők is Az iskola által közvetített értékeket ők is elutasítják, és fel is lépnek ezek ellen. Aktív elutasítják, és fel is lépnek ezek ellen. Aktív személyiségek, egyéni érdekeiket érvényesítik.személyiségek, egyéni érdekeiket érvényesítik.

- - Sokféle lehetőség „vár” tehát a gyerekreSokféle lehetőség „vár” tehát a gyerekre az az osztályban a sajátkorúakkal való kapcsolatok osztályban a sajátkorúakkal való kapcsolatok szerveződésére, és hogy ezek közül melyik lesz az ő szerveződésére, és hogy ezek közül melyik lesz az ő „sorsa”, az nagymértékben múlik az ott működő „sorsa”, az nagymértékben múlik az ott működő tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön. tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön.

- Egy azonban biztos: - Egy azonban biztos: nehezen képzelhető el a tanuló nehezen képzelhető el a tanuló harmonikus fejlődéseharmonikus fejlődése, ha a közvetlen környezete , ha a közvetlen környezete (mikrocsoport és osztály) nem jelent számára (mikrocsoport és osztály) nem jelent számára kötődéseket. Ez persze még nem minden, de fontos kötődéseket. Ez persze még nem minden, de fontos feltétel.feltétel.

VI.2.3. A mikrocsoport jelentősége VI.2.3. A mikrocsoport jelentősége a gyerek fejlődésébena gyerek fejlődésében

A többnyire nagylétszámú osztály nem teszi lehetővé, A többnyire nagylétszámú osztály nem teszi lehetővé, hogy a tanuló az összes többivel egyformán intenzív, hogy a tanuló az összes többivel egyformán intenzív, érzelmileg is mély, sokrétű kapcsolatba kerülhessen. A érzelmileg is mély, sokrétű kapcsolatba kerülhessen. A gyerek személyiségének fejlődésében gyerek személyiségének fejlődésében az a az a sajátkorúakból álló kiscsoportsajátkorúakból álló kiscsoport játszik kiemelt játszik kiemelt szerepet, amely élő interperszonális kapcsolatokra szerepet, amely élő interperszonális kapcsolatokra épül.épül.

A kiscsoport mint pszichológiai képződmény A kiscsoport mint pszichológiai képződmény jellemzőit jellemzőit célszerű áttekintenünk, a főbb jellemzők a következők: célszerű áttekintenünk, a főbb jellemzők a következők: (Szatmáriné, 1992)(Szatmáriné, 1992)

a tagokban bizonyos célok és közös érdekek pozitív a tagokban bizonyos célok és közös érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének a tudata él;kölcsönös összefüggésének a tudata él;

céljaik elérése miatt kölcsönösen függnek egymástól;céljaik elérése miatt kölcsönösen függnek egymástól; folyamatos kölcsönös kommunikációban állnak folyamatos kölcsönös kommunikációban állnak

egymással, ennek révén befolyásolják egymást;egymással, ennek révén befolyásolják egymást; a közös célok elérése érdekében együttesen a közös célok elérése érdekében együttesen

tevékenykednek;tevékenykednek; (+)(+)

önmagukat egy csoportnak definiálják, őket mások önmagukat egy csoportnak definiálják, őket mások egy csoportnak látják;egy csoportnak látják;

esetleg egy vagy több közös tulajdonsággal esetleg egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek;rendelkeznek;

közösen normarendszert hoznak létre, amely közösen normarendszert hoznak létre, amely szabályozza a tagok interakcióit;szabályozza a tagok interakcióit;

szereposztás alakul ki, és a szerepek mindegyike szereposztás alakul ki, és a szerepek mindegyike meghatározott jogokat, kötelezettségeket és meghatározott jogokat, kötelezettségeket és tevékenységeket feltételez;tevékenységeket feltételez;

az együttes élmények során közös szokások, az együttes élmények során közös szokások, hagyományok alakulnak ki, és ezt a csoporttöbbletet hagyományok alakulnak ki, és ezt a csoporttöbbletet az egyének személyiségükben hordozzák.az egyének személyiségükben hordozzák.

Ezek a jellemzők mutatják, hogy valóban a kiscsoport Ezek a jellemzők mutatják, hogy valóban a kiscsoport adja azt a valóságos láncszemet, amellyel a gyerek a adja azt a valóságos láncszemet, amellyel a gyerek a nagyobb csoporthoz (osztályhoz, iskolához) kötődhet. nagyobb csoporthoz (osztályhoz, iskolához) kötődhet. Tehát Tehát a dinamikus baráti csoportosulásokat a dinamikus baráti csoportosulásokat meg kell becsülnie a pedagógusnak meg kell becsülnie a pedagógusnak az az osztályban, csak ezeken keresztül vezethet az út a osztályban, csak ezeken keresztül vezethet az út a nagyobb csoport, az osztály hatékony társas nagyobb csoport, az osztály hatékony társas működéséhez.működéséhez.

VI.3. A család szerepe a VI.3. A család szerepe a tehetséges gyerek fejlődésébentehetséges gyerek fejlődésében

1. A 1. A jó család felerősíti a tágabb környezet pozitív, jó család felerősíti a tágabb környezet pozitív, fejlesztő tendenciáit, és csökkenti vagy kiszűri a fejlesztő tendenciáit, és csökkenti vagy kiszűri a károsítókat.károsítókat. A diszfunkcionáló család viszont éppen A diszfunkcionáló család viszont éppen ellenkezőleg hat. ellenkezőleg hat.

2. A kutatások szerint 2. A kutatások szerint a családok kiemelten a következő a családok kiemelten a következő területeken befolyásolják a gyerekek fejlődését.területeken befolyásolják a gyerekek fejlődését.

- Anyanyelv és gondolkodás.- Anyanyelv és gondolkodás. Az anyanyelv színvonala Az anyanyelv színvonala döntően befolyásolja az intellektuális-kognitív fejlődést is. döntően befolyásolja az intellektuális-kognitív fejlődést is.

- Érzelmi alapok, motiváció- Érzelmi alapok, motiváció.. A gyerek érzelemvilágának A gyerek érzelemvilágának kialakításában döntő szerepe van a családnak, az érzelmi kialakításában döntő szerepe van a családnak, az érzelmi fejlődés alapjai itt rakódnak le. fejlődés alapjai itt rakódnak le.

- - Szociális, viselkedés és kognicióSzociális, viselkedés és kognició.. A szociális A szociális viselkedésviselkedés alapvető részei az empátia, a kölcsönösség, a alapvető részei az empátia, a kölcsönösség, a viszonzás, a normák, a jogok, a kötelességek megtanítása. viszonzás, a normák, a jogok, a kötelességek megtanítása. A szociális kognicióA szociális kognició az a mód, ahogyan az egyén észleli a az a mód, ahogyan az egyén észleli a többi embert, és megérti azok gondolatait, érzéseit, többi embert, és megérti azok gondolatait, érzéseit, szándékait és nézőpontjait.szándékait és nézőpontjait.

(+)(+)

3. Fontos 3. Fontos a szülőkkel való folyamatos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere, kapcsolattartás, információcsere, együttműködés.együttműködés. Ennek legfőbb tartalmi Ennek legfőbb tartalmi vonatkozásait az alábbiakban lehet összegezni:vonatkozásait az alábbiakban lehet összegezni:

célok tisztázása, egyeztetése, azonos célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása,követelményrendszer kialakítása,

a tanuló megismerése, tehetségének felismerése,a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, a fejlődés közös értékelése,a fejlődés közös értékelése, a pedagógus, pszichológus tanácsa, módszertani a pedagógus, pszichológus tanácsa, módszertani

segítségnyújtása,segítségnyújtása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása,

odafigyelés,odafigyelés, közös programok szervezése,közös programok szervezése, pályaválasztás irányítása.pályaválasztás irányítása.