Upload
kovacs-i-eva
View
55
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Gál Judit tanítónő-Miklósvár
Citation preview
A TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
LEHETŐSÉGEI ÖSSZEVONT OSZTÁLYOKBAN
Gál Judit tanítónő, Elemi Iskola Miklósvár
„Ha nem változtatunk, nem növekszünk, és ha nem növekszünk, akkor nem is
élünk igazán. A növekedés biztonságunk átmeneti feladását követeli. Azt jelenti, hogy feladjuk
az ismerős, de korlátozó mintákat, a biztonságos, de örömet nem adó munkát, értékeket,
amelyekben már nem hiszünk, kapcsolatokat, amelyek értelmüket vesztették. Félünk megtenni
egy új lépést, pedig éppen az ellenkezőjétől kellene legjobban félnünk.”
Gail Sheehy, amerikai író, újságíró
A hagyományos, tantárgyakban gondolkodó oktatásszemléletet az utóbbi évtizedben
felváltotta a tantárgyi integrációt előtérbe helyező szemléletmód, amely a különböző
tudományterületek közti kapcsolatteremtésre törekszik. Ez a kapcsolatteremtés lehet:
A tantárgyi koordináció (korreláció), amely azt jelenti, hogy a diszciplináris
tantárgyak között tudatosan keresik a lehetséges kapcsolódási pontokat, a különféle
tantárgyak időbeli lefutását szinkronizálják.
A tantárgyi koncentráció, ebben az esetében szervesebb kapcsolat alakul ki a tárgyak
között, mint a koordinációnál. Itt nem pusztán időbeli összehangolásról van csak szó,
hanem a tantárgyak, tudományterületek tartalmi azonosságait és a kapcsolódási
pontokat már a tanterv tervezése során külön is kiemelik.
A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantárgyi-tantervi
egység, amely részben átlépi az önálló diszciplínák határait (nem csak alkalmi
kapcsolódásról van szó).
Az integrált tárgyak különböző tudományterületekből vett anyagot ötvözik egységes
rendszerré, Integráció tehát minden olyan megoldás, amelyik a hagyományos
diszciplináris megközelítéstől eltér, és valamilyen egységes alapot teremt a vizsgált
objektum megismeréséhez és értelmezéséhez.
A komplex tantárgy tartalma több különböző tudományágból, műveltségterületből
tevődik össze (szaktantárgyak). (Chrappán, 2009)
Az eltérő tudományok témaköreit, módszereit közös nevezőre hozva, lehetőség nyílik arra,
hogy bizonyos tananyagrészeket legalább részben egységes, vagy interdiszciplináris
szemlélettel tanítsunk.
A tantárgyi integráció olyan tartalom-kiválasztási, tananyag-elrendezési módszer,
amely több tantárgyat von össze oly módon, hogy az eredeti tantárgyak határvonalai részben
vagy teljesen feloldódnak, bár azok sajátos arculata nem mosódik el. A tantárgyi integráció a
különböző tantárgyaktól származó ismeretekhez tartozó alapfogalmakat és összefüggéseket
egységes szemlélettel tárgyalja úgy, hogy a tananyag tartalmai, a módszerek és a
tevékenységek témakörönként rendeződnek a tantervben és a tanítási-tanulási folyamatban
egyaránt (Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele,
2009)
Miért döntsünk a tantárgyi integráció mellett?
A mindennapi problémahelyzetekben nem tantárgyakban gondolkodunk.
Minél több kapcsolódási ponttal rendelkezik egy ismeret, annál könnyebben és
tartósabban rögzülhet.
A tananyag egészleges tervezésével sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az
ismeretek közötti relációhálózat sűrű lesz, vagyis csekély számban kerülnek be olyan
elemek, amelyek kevés kapcsolódási ponttal bírnak.
A rögzülés tartósságát fokozza a gyakori felidézés. (Hatékony tanulásszervezési
módok, 2014)
Összevont osztályokban a különböző évfolyamok eltérő tantervi követelményei miatt
részleges tantárgyi integrációra kerülhet sor. Egy-egy közös témakör feldolgozható egy
időben több szinten úgy, hogy a tanórák bizonyos mozzanatai külön tervezés nélkül is
megvalósulhatnak. A pedagógus leleményességén múlik a témákhoz kapcsolódó megfelelő
tanulási tartalmak kiválasztása. Egy-egy ünnepkör (advent, karácsony, húsvét, farsang stb.)
vagy egy tematikus nap megszervezése (pl. „mesenap”) kiváló lehetőséget nyújt több osztály
egyidejű tantárgyi integrációjához.
Egy egész tanítási napot átfogó mesefeldolgozás összevont osztályban
A népmese egy olyan irodalmi alkotás, amelyet a gyerekek könnyen megértenek,
közel áll lelkivilágukhoz, és lelki fejlődésükben jelentős szerepet játszik. A népmese nem
csak szórakoztatja a gyerekeket, hanem fejleszti önismeretüket, érzelmi kapaszkodót nyújt
számukra, fejleszti igazságérzetüket azáltal, hogy a jó győz a gonosz felett. A népmese a
gyermekek számára is érthető módon beszél az életben felmerülő problémákról. A
szakemberek ajánlják minél több népmese olvasását, tanulmányozását nevelő és
személyiségfejlesztő célzattal.
Összevont osztályokban anyanyelv órán feldolgozható ugyanaz a népmese egy időben,
több szinten. Amíg előkészítő és I. osztályokban az elhangzott mese szereplőinek felismerése
és megnevezése, beszélgetés a mese alapján, dramatizálás stb. - a domináns tanulási
tevékenységek, addig a II., III. és IV. osztályok tanulói az elolvasott szöveget dolgozhatják fel
a szövegértés szempontjai alapján, ugyanakkor az írásbeli kommunikációs készségek és
képességek fejlesztése, valamint nyelvi ismereteik bővítése is célul tűzhető ki. Az ilyen
módon megszervezett tanórák bizonyos mozzanatai külön tervezés nélkül is
megvalósulhatnak, felbomolhat az osztálykeret, és csak az óra bizonyos részeit szükséges
szintenként külön tervezni és kivitelezni (Sneider, Erdei, Szász, 2012). Az összevont
osztályok esetében ez igen nagy előnyt jelent időmegtakarítás szempontjából, ugyanakkor
kiküszöbölhető a figyelem elterelődése, amely gyakori jelenség (a tanulók a másik osztály
tevékenységét figyelik).
Személyiségfejlesztés, polgári nevelés és választott tantárgyként tanított erkölcsi
nevelés órák kifejezetten alkalmasak népmesék erkölcsi szempontból való feldolgozására
(Gál, 2013). Ezeket a tanórákat érdemes egy időben tartani (társítani). Ha a pedagógus
céltudatosan tervez tanév elején, elkészítheti a munkatervet olyan módon, hogy a különböző
osztályok tananyagában levő hasonló témákat társítja. Ezeknek a témáknak a tanulási
tartalmait képezheti egy-egy célirányosan kiválasztott népmese. Az anyanyelvóra az esetek
többségében megelőzi a személyiségfejlesztés/erkölcsi nevelés órát, így a cselekmény,
szereplők, ismeretlen szavak és kifejezések (stb.) már ismertté válnak a tanulók számára, és
teljes mértékben az erkölcsi tanulság megértésére, kibontására, megélésére lehet koncentrálni.
Ha anyanyelvórán és erkölcsi nevelés/személyiségfejlesztés órán feldolgozunk egy
népmesét, érdemes a további órák tanulási tartalmait is az adott népmeséhez kapcsolni.
Matematika órán a feladatok, illetve vizuális művészetek és gyakorlati ismeretek órákon
elkészítendő munkadarabok lehetnek a mese szereplőivel kapcsolatosak. Zene és
mozgás/zenei nevelés órákon választhatunk olyan dalokat, amelyek tartalmilag kapcsolhatóak
a meséhez. Hasonlóképpen testnevelésórán is beiktató olyan játék, amelyekben fellelhető
valamely mesei elem.
Az oroszlán és az egér című orosz népmese feldolgozása előkészítő /II /IV.
osztályokban magyar nyelvű kommunikáció /magyar nyelv és irodalom,
személyiségfejlesztés /erkölcsi nevelés óra (választott tantárgy), matematikaóra és
kézimunka/gyakorlati ismeretek óra keretén belül
A magyaróra tárgy és típusa
Előkészítő osztály:
1. Az oroszlán és az egér – mesefeldolgozás
2. Felső ívelés – grafikai elem írása - vegyes
II. osztály:
Az oroszlán és az egér – szövegértés, szövegfeldolgozás
- vegyes
IV. osztály:
A múlt idejű igék helyesírása - vegyes
Tanulási tevékenységek szervezése magyarórán
Frontális tevékenység, önálló munka, kooperatív csoportmunka és páros tevékenység
váltakoznak egymással.
Pontos időbeosztás, arányos tagolás jellemzi a különböző osztályokban történő
közvetlen és önálló tevékenységeket
A tanulók munkalapon és a füzeteikben dolgoznak önálló tevékenységek ideje alatt.
Interaktív módszerek: kocka módszer, fürt módszer
Személyiségfejlesztés/Erkölcsi nevelés-óra tárgy és típusa
Előkészítő osztály:
Nem vagyok kicsi ahhoz, hogy segítsek! - vegyes
II. osztály:
Segítségnyújtás - vegyes
IV. osztály:
Segítőkészség - vegyes
Tanulási tevékenységek szervezése személyiségfejlesztés/ erkölcsi nevelés-órán
A II. és IV. osztályok tanulási tevékenységei azonosak, az elvégzendő feladatok
különböznek egymástól.
Frontális tevékenység, kooperatív csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak
egymással.
Módszerek, eljárások: erkölcsi beszélgetés, erkölcsi vita, didaktikai játék,
dilemmahelyzet, esettanulmány, „Gondolkodó kalapok”, „Érzelmi Aktivity” stb.
Matematikaóra tárgya és típusa
Előkészítő osztály:
Természetes számok felismerése, írása, rendezése tízes számkörben - jártasság-
készségképző
II. osztály:
Összeadás 1000-ig az egyesek és tízesek egységrendjének átlépésével - jártasság-
készségképző
IV. osztály:
Szöveges feladatok megoldása ábrázolás módszerével
- jártasság- készségképző
Tanulási tevékenységek szervezése matematikaórán
Frontális tevékenység, kooperatív csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak
egymással.
Módszerek, eljárások: ellenőrzés, magyarázat, irányított megfigyelés, utasítás,
gyakorlás, kadránok, mérés, szituációs játék, ábrázolás, problematizálás, felfedezés,
fejszámolás, fürt módszer, munkáltatás, analízis, szintézis, elemzés, számítás,
értékelés stb.
A tanórának kevés mindhárom osztály számára közös mozzanata van.
Gyakorlati ismeretek/Technológiai nevelés-óra tárgya és típusa
Előkészítő osztály:
Kartonegér készítése vágás- és ragasztás technikával - jártasság- készségképző
II. osztály:
Kartonoroszlán készítése vágás- és ragasztás technikával - jártasság- készségképző
IV. osztály:
Oroszlán - fodorított szalag technikával - jártasság- készségképző
Tanulási tevékenységek szervezése gyakorlati ismeretek/ Technológiai nevelés-órán
Frontális tevékenység, csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak egymással.
Módszerek, eljárások: magyarázat, beszélgetés, kéz izmainak bemelegítése, előadás,
bemutatás, szemléltetés, irányított megfigyelés, utasítás, munkáltatás, gyakorlati
tevékenységek (rajzolás, vágás, ragasztás, papírcsíkok fodorítása), ellenőrzés, kiállítás,
körgaléria, elemzés, értékelés stb.
A tanórának nagyon sok közös mozzanata van (téma előkészítése, kiállítás,
körgaléria).
Az összevont tanulásszervezésről általában
A tanító figyelmesen, gondosan, aprólékosan tervez, mivel ugyanazon célkitűzéseket
követi, mint a homogén osztályok esetében.
A tanító részéről jól működő megosztott figyelmet és nagyfokú kreativitást igényel.
Az óra sikeressége az alapos felkészülésen, jó szervezésen, pozitív hozzáálláson
múlik.
A tanítóknak hinniük kell, hogy munkájuk nem hiábavaló, az elhintett mag
meghozza termését a maga idejében.
Szakirodalom
Chrappán Magdolna (2009): A természettudományos tantárgyi integráció,
http://www.ofi.hu/tudastar/testveri-tantargyak/termeszettudomanyos, letöltés
időpontja: 2014. október 27.
Gál Judit (2013): A választott tantárgy szerepe az erkölcsi tudat és magatartás
alakításában. I. fokozati módszertani-tudományos dolgozat. Babes-Bolyai
tudományegyetem, Kolozsvár.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele
(2009) ,http://archiv.fppti.hu/fpi-
hirado/hirlevel/2009/marcius/fokuszban_marcius_web.pdf, letöltés időpontja: 2014.
október 27.
Sneider A., Erdei F., Szász D. (2012): Tanítói kézikönyv az összevont osztályok
tanítóinak. Editura Didactică si Pedagogică, Bukarest.
Hatékony tanulásszervezési módok, http://www.jos.hu/down/9011/00_Ped.pdf,
letöltés időpontja: 2014, október 27