A TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

LEHETŐSÉGEI ÖSSZEVONT OSZTÁLYOKBAN

Gál Judit tanítónő, Elemi Iskola Miklósvár

„Ha nem változtatunk, nem növekszünk, és ha nem növekszünk, akkor nem is

élünk igazán. A növekedés biztonságunk átmeneti feladását követeli. Azt jelenti, hogy feladjuk

az ismerős, de korlátozó mintákat, a biztonságos, de örömet nem adó munkát, értékeket,

amelyekben már nem hiszünk, kapcsolatokat, amelyek értelmüket vesztették. Félünk megtenni

egy új lépést, pedig éppen az ellenkezőjétől kellene legjobban félnünk.”

Gail Sheehy, amerikai író, újságíró

A hagyományos, tantárgyakban gondolkodó oktatásszemléletet az utóbbi évtizedben

felváltotta a tantárgyi integrációt előtérbe helyező szemléletmód, amely a különböző

tudományterületek közti kapcsolatteremtésre törekszik. Ez a kapcsolatteremtés lehet:

A tantárgyi koordináció (korreláció), amely azt jelenti, hogy a diszciplináris

tantárgyak között tudatosan keresik a lehetséges kapcsolódási pontokat, a különféle

tantárgyak időbeli lefutását szinkronizálják.

A tantárgyi koncentráció, ebben az esetében szervesebb kapcsolat alakul ki a tárgyak

között, mint a koordinációnál. Itt nem pusztán időbeli összehangolásról van csak szó,

hanem a tantárgyak, tudományterületek tartalmi azonosságait és a kapcsolódási

pontokat már a tanterv tervezése során külön is kiemelik.

A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantárgyi-tantervi

egység, amely részben átlépi az önálló diszciplínák határait (nem csak alkalmi

kapcsolódásról van szó).

Az integrált tárgyak különböző tudományterületekből vett anyagot ötvözik egységes

rendszerré, Integráció tehát minden olyan megoldás, amelyik a hagyományos

diszciplináris megközelítéstől eltér, és valamilyen egységes alapot teremt a vizsgált

objektum megismeréséhez és értelmezéséhez.

A komplex tantárgy tartalma több különböző tudományágból, műveltségterületből

tevődik össze (szaktantárgyak). (Chrappán, 2009)

Az eltérő tudományok témaköreit, módszereit közös nevezőre hozva, lehetőség nyílik arra,

hogy bizonyos tananyagrészeket legalább részben egységes, vagy interdiszciplináris

szemlélettel tanítsunk.

A tantárgyi integráció olyan tartalom-kiválasztási, tananyag-elrendezési módszer,

amely több tantárgyat von össze oly módon, hogy az eredeti tantárgyak határvonalai részben

vagy teljesen feloldódnak, bár azok sajátos arculata nem mosódik el. A tantárgyi integráció a

különböző tantárgyaktól származó ismeretekhez tartozó alapfogalmakat és összefüggéseket

egységes szemlélettel tárgyalja úgy, hogy a tananyag tartalmai, a módszerek és a

tevékenységek témakörönként rendeződnek a tantervben és a tanítási-tanulási folyamatban

egyaránt (Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele,

2009)

Miért döntsünk a tantárgyi integráció mellett?

A mindennapi problémahelyzetekben nem tantárgyakban gondolkodunk.

Minél több kapcsolódási ponttal rendelkezik egy ismeret, annál könnyebben és

tartósabban rögzülhet.

A tananyag egészleges tervezésével sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az

ismeretek közötti relációhálózat sűrű lesz, vagyis csekély számban kerülnek be olyan

elemek, amelyek kevés kapcsolódási ponttal bírnak.

A rögzülés tartósságát fokozza a gyakori felidézés. (Hatékony tanulásszervezési

módok, 2014)

Összevont osztályokban a különböző évfolyamok eltérő tantervi követelményei miatt

részleges tantárgyi integrációra kerülhet sor. Egy-egy közös témakör feldolgozható egy

időben több szinten úgy, hogy a tanórák bizonyos mozzanatai külön tervezés nélkül is

megvalósulhatnak. A pedagógus leleményességén múlik a témákhoz kapcsolódó megfelelő

tanulási tartalmak kiválasztása. Egy-egy ünnepkör (advent, karácsony, húsvét, farsang stb.)

vagy egy tematikus nap megszervezése (pl. „mesenap”) kiváló lehetőséget nyújt több osztály

egyidejű tantárgyi integrációjához.

Egy egész tanítási napot átfogó mesefeldolgozás összevont osztályban

A népmese egy olyan irodalmi alkotás, amelyet a gyerekek könnyen megértenek,

közel áll lelkivilágukhoz, és lelki fejlődésükben jelentős szerepet játszik. A népmese nem

csak szórakoztatja a gyerekeket, hanem fejleszti önismeretüket, érzelmi kapaszkodót nyújt

számukra, fejleszti igazságérzetüket azáltal, hogy a jó győz a gonosz felett. A népmese a

gyermekek számára is érthető módon beszél az életben felmerülő problémákról. A

szakemberek ajánlják minél több népmese olvasását, tanulmányozását nevelő és

személyiségfejlesztő célzattal.

Összevont osztályokban anyanyelv órán feldolgozható ugyanaz a népmese egy időben,

több szinten. Amíg előkészítő és I. osztályokban az elhangzott mese szereplőinek felismerése

és megnevezése, beszélgetés a mese alapján, dramatizálás stb. - a domináns tanulási

tevékenységek, addig a II., III. és IV. osztályok tanulói az elolvasott szöveget dolgozhatják fel

a szövegértés szempontjai alapján, ugyanakkor az írásbeli kommunikációs készségek és

képességek fejlesztése, valamint nyelvi ismereteik bővítése is célul tűzhető ki. Az ilyen

módon megszervezett tanórák bizonyos mozzanatai külön tervezés nélkül is

megvalósulhatnak, felbomolhat az osztálykeret, és csak az óra bizonyos részeit szükséges

szintenként külön tervezni és kivitelezni (Sneider, Erdei, Szász, 2012). Az összevont

osztályok esetében ez igen nagy előnyt jelent időmegtakarítás szempontjából, ugyanakkor

kiküszöbölhető a figyelem elterelődése, amely gyakori jelenség (a tanulók a másik osztály

tevékenységét figyelik).

Személyiségfejlesztés, polgári nevelés és választott tantárgyként tanított erkölcsi

nevelés órák kifejezetten alkalmasak népmesék erkölcsi szempontból való feldolgozására

(Gál, 2013). Ezeket a tanórákat érdemes egy időben tartani (társítani). Ha a pedagógus

céltudatosan tervez tanév elején, elkészítheti a munkatervet olyan módon, hogy a különböző

osztályok tananyagában levő hasonló témákat társítja. Ezeknek a témáknak a tanulási

tartalmait képezheti egy-egy célirányosan kiválasztott népmese. Az anyanyelvóra az esetek

többségében megelőzi a személyiségfejlesztés/erkölcsi nevelés órát, így a cselekmény,

szereplők, ismeretlen szavak és kifejezések (stb.) már ismertté válnak a tanulók számára, és

teljes mértékben az erkölcsi tanulság megértésére, kibontására, megélésére lehet koncentrálni.

Ha anyanyelvórán és erkölcsi nevelés/személyiségfejlesztés órán feldolgozunk egy

népmesét, érdemes a további órák tanulási tartalmait is az adott népmeséhez kapcsolni.

Matematika órán a feladatok, illetve vizuális művészetek és gyakorlati ismeretek órákon

elkészítendő munkadarabok lehetnek a mese szereplőivel kapcsolatosak. Zene és

mozgás/zenei nevelés órákon választhatunk olyan dalokat, amelyek tartalmilag kapcsolhatóak

a meséhez. Hasonlóképpen testnevelésórán is beiktató olyan játék, amelyekben fellelhető

valamely mesei elem.

Az oroszlán és az egér című orosz népmese feldolgozása előkészítő /II /IV.

osztályokban magyar nyelvű kommunikáció /magyar nyelv és irodalom,

személyiségfejlesztés /erkölcsi nevelés óra (választott tantárgy), matematikaóra és

kézimunka/gyakorlati ismeretek óra keretén belül

A magyaróra tárgy és típusa

Előkészítő osztály:

1. Az oroszlán és az egér – mesefeldolgozás

2. Felső ívelés – grafikai elem írása - vegyes

II. osztály:

Az oroszlán és az egér – szövegértés, szövegfeldolgozás

- vegyes

IV. osztály:

A múlt idejű igék helyesírása - vegyes

Tanulási tevékenységek szervezése magyarórán

Frontális tevékenység, önálló munka, kooperatív csoportmunka és páros tevékenység

váltakoznak egymással.

Pontos időbeosztás, arányos tagolás jellemzi a különböző osztályokban történő

közvetlen és önálló tevékenységeket

A tanulók munkalapon és a füzeteikben dolgoznak önálló tevékenységek ideje alatt.

Interaktív módszerek: kocka módszer, fürt módszer

Személyiségfejlesztés/Erkölcsi nevelés-óra tárgy és típusa

Előkészítő osztály:

Nem vagyok kicsi ahhoz, hogy segítsek! - vegyes

II. osztály:

Segítségnyújtás - vegyes

IV. osztály:

Segítőkészség - vegyes

Tanulási tevékenységek szervezése személyiségfejlesztés/ erkölcsi nevelés-órán

A II. és IV. osztályok tanulási tevékenységei azonosak, az elvégzendő feladatok

különböznek egymástól.

Frontális tevékenység, kooperatív csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak

egymással.

Módszerek, eljárások: erkölcsi beszélgetés, erkölcsi vita, didaktikai játék,

dilemmahelyzet, esettanulmány, „Gondolkodó kalapok”, „Érzelmi Aktivity” stb.

Matematikaóra tárgya és típusa

Előkészítő osztály:

Természetes számok felismerése, írása, rendezése tízes számkörben - jártasság-

készségképző

II. osztály:

Összeadás 1000-ig az egyesek és tízesek egységrendjének átlépésével - jártasság-

készségképző

IV. osztály:

Szöveges feladatok megoldása ábrázolás módszerével

- jártasság- készségképző

Tanulási tevékenységek szervezése matematikaórán

Frontális tevékenység, kooperatív csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak

egymással.

Módszerek, eljárások: ellenőrzés, magyarázat, irányított megfigyelés, utasítás,

gyakorlás, kadránok, mérés, szituációs játék, ábrázolás, problematizálás, felfedezés,

fejszámolás, fürt módszer, munkáltatás, analízis, szintézis, elemzés, számítás,

értékelés stb.

A tanórának kevés mindhárom osztály számára közös mozzanata van.

Gyakorlati ismeretek/Technológiai nevelés-óra tárgya és típusa

Előkészítő osztály:

Kartonegér készítése vágás- és ragasztás technikával - jártasság- készségképző

II. osztály:

Kartonoroszlán készítése vágás- és ragasztás technikával - jártasság- készségképző

IV. osztály:

Oroszlán - fodorított szalag technikával - jártasság- készségképző

Tanulási tevékenységek szervezése gyakorlati ismeretek/ Technológiai nevelés-órán

Frontális tevékenység, csoportmunka és egyéni tevékenység váltakoznak egymással.

Módszerek, eljárások: magyarázat, beszélgetés, kéz izmainak bemelegítése, előadás,

bemutatás, szemléltetés, irányított megfigyelés, utasítás, munkáltatás, gyakorlati

tevékenységek (rajzolás, vágás, ragasztás, papírcsíkok fodorítása), ellenőrzés, kiállítás,

körgaléria, elemzés, értékelés stb.

A tanórának nagyon sok közös mozzanata van (téma előkészítése, kiállítás,

körgaléria).

Az összevont tanulásszervezésről általában

A tanító figyelmesen, gondosan, aprólékosan tervez, mivel ugyanazon célkitűzéseket

követi, mint a homogén osztályok esetében.

A tanító részéről jól működő megosztott figyelmet és nagyfokú kreativitást igényel.

Az óra sikeressége az alapos felkészülésen, jó szervezésen, pozitív hozzáálláson

múlik.

A tanítóknak hinniük kell, hogy munkájuk nem hiábavaló, az elhintett mag

meghozza termését a maga idejében.

Szakirodalom

Chrappán Magdolna (2009): A természettudományos tantárgyi integráció,

http://www.ofi.hu/tudastar/testveri-tantargyak/termeszettudomanyos, letöltés

időpontja: 2014. október 27.

Gál Judit (2013): A választott tantárgy szerepe az erkölcsi tudat és magatartás

alakításában. I. fokozati módszertani-tudományos dolgozat. Babes-Bolyai

tudományegyetem, Kolozsvár.

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele

(2009) ,http://archiv.fppti.hu/fpi-

hirado/hirlevel/2009/marcius/fokuszban_marcius_web.pdf, letöltés időpontja: 2014.

október 27.

Sneider A., Erdei F., Szász D. (2012): Tanítói kézikönyv az összevont osztályok

tanítóinak. Editura Didactică si Pedagogică, Bukarest.

Hatékony tanulásszervezési módok, http://www.jos.hu/down/9011/00_Ped.pdf,

letöltés időpontja: 2014, október 27